A kommunikáció

A kommunikációA kommunikáció

A kommunikáció fogalma és általános A kommunikáció fogalma és általános modelljemodellje


A A kommunikáció kommunikáció lényege az, hogy az lényege az, hogy az interakciós felekinterakciós felek a körülöttük, valamint a a körülöttük, valamint a bennük zajló történéseket egy önkényesen bennük zajló történéseket egy önkényesen kialakított kialakított jelrendszer segítségéveljelrendszer segítségével egymással egymással közlik, s ily módon szabályozzák egymás közlik, s ily módon szabályozzák egymás viselkedését. viselkedését.

Interakció: Interakció: olyan társas kölcsönhatás, olyan társas kölcsönhatás, amelynek létrejöttében befolyásoló szerepe amelynek létrejöttében befolyásoló szerepe van az ÉN-nek, a MÁSIK-nak és a HELYZET-van az ÉN-nek, a MÁSIK-nak és a HELYZET-nek. nek.


Vagy másképpen - Vagy másképpen - az a folyamat, az a folyamat, amelynek keretében információk, amelynek keretében információk, üzenetek továbbítása történik. üzenetek továbbítása történik.

A kommunikáció általános A kommunikáció általános modelljemodellje

A kommunikációs esemény során, a A kommunikációs esemény során, a közlő félközlő fél az az üzenetet kódoljaüzenetet kódolja, a , a kódolt üzenetet az adott kódolt üzenetet az adott helyzethelyzetnek nek megfelelő megfelelő csatornáncsatornán át eljuttatja a át eljuttatja a vevő félhezvevő félhez aki azt dekódolja és aki azt dekódolja és értelmezi. A vevő ezt követően vagy értelmezi. A vevő ezt követően vagy reagál vagy nem. reagál vagy nem.

A kommunikáció általános A kommunikáció általános modelljemodellje

A folyamat legfontosabb elemei: A folyamat legfontosabb elemei:

a kommunikátor,a kommunikátor, az üzenet, az üzenet, a kód,a kód, a helyzet,a helyzet, a csatorna ésa csatorna és a címzett. a címzett.

A kommunikáció csatornáiA kommunikáció csatornái

A kommunikáció csatornái, azaz az A kommunikáció csatornái, azaz az információ adás-vételének útjaiinformáció adás-vételének útjai sokfélék lehetnek. Aszerint, hogy sokfélék lehetnek. Aszerint, hogy nyelvi kódokkal továbbítjuk-e az nyelvi kódokkal továbbítjuk-e az üzeneteket, vagy más módon, a üzeneteket, vagy más módon, a kommunikáció lehet: kommunikáció lehet:


verbális verbális (szóbeli, szavakban (szóbeli, szavakban megnyilatkozó, nyelvi kódokat megnyilatkozó, nyelvi kódokat alkalmazó), vagyalkalmazó), vagy

nonverbális nonverbális (nem nyelvi kódokat (nem nyelvi kódokat alkalmazó). alkalmazó).


A A nyelvi eszközökkelnyelvi eszközökkel történő közlést történő közlést az emberek leginkább információk az emberek leginkább információk átadására, míg a átadására, míg a nem szóbelinem szóbeli utat utat érzelmek, indulatok kifejezésére, a érzelmek, indulatok kifejezésére, a másik emberhez való viszony másik emberhez való viszony tisztázására használják. tisztázására használják.


A A nyelvi jelekkelnyelvi jelekkel történő közlés ( történő közlés (verbális verbális kommunikációkommunikáció) megvalósulhat ) megvalósulhat szóban és szóban és írásban. írásban.

A nonverbális kommunikáció A nonverbális kommunikáció megnyilvánulási formái: mimika (arcjáték), megnyilvánulási formái: mimika (arcjáték), tekintet, vokális (hangadás, hangnem, tekintet, vokális (hangadás, hangnem, hanghordozás), gesztusok, testtartás, hanghordozás), gesztusok, testtartás, térközszabályozás, kulturális szignálok térközszabályozás, kulturális szignálok (ruha, hajviselet stb.).(ruha, hajviselet stb.).


A szemtől szembeni kommunikáció A szemtől szembeni kommunikáció 60-80 százaléka nem verbális60-80 százaléka nem verbális csatornákon folyik, a csatornákon folyik, a szóbeliségészóbeliségé csak a fennmaradó csak a fennmaradó 20-40 százalék. 20-40 százalék.

Verbális kommunikáció Verbális kommunikáció

A nyelvi jelekkel történő információ A nyelvi jelekkel történő információ adás-vétel adás-vétel a legsajátosabb emberi a legsajátosabb emberi megnyilvánulás, kódjai – és azok megnyilvánulás, kódjai – és azok értelmezése is – a legbonyolultabb értelmezése is – a legbonyolultabb feladat. Összetettsége mellett feladat. Összetettsége mellett a a rendelkezésünkre álló közlési rendelkezésünkre álló közlési módszerek között a legteljesebb módszerek között a legteljesebb lehetőséget kínálja.lehetőséget kínálja. Gyakorlatilag Gyakorlatilag nincs olyan hír, üzenet, amelynek a nincs olyan hír, üzenet, amelynek a továbbítására ne lenne alkalmas. továbbítására ne lenne alkalmas.

Verbális kommunikációVerbális kommunikáció

A nyelv folytonosan fejlődik, alakul, A nyelv folytonosan fejlődik, alakul, változik. Nyelvi divatok keletkeznek, változik. Nyelvi divatok keletkeznek, ill. múlnak el, változik kódkészlete ill. múlnak el, változik kódkészlete (szókincs, kifejezések összessége) és (szókincs, kifejezések összessége) és módosul szerkezete. módosul szerkezete.

Verbális kommunikációVerbális kommunikáció

A A metanyelv metanyelv a személyek közötti a személyek közötti (interperszonális) kommunikációnak (interperszonális) kommunikációnak egyik területe, amely azokra a egyik területe, amely azokra a szavakra és frázisokra utal, amelyek szavakra és frázisokra utal, amelyek fényt deríthetnek a mögöttük rejlő fényt deríthetnek a mögöttük rejlő szándékra. szándékra.

MetanyelvMetanyelv

„„Olyan nyelv, amely másként kódolja Olyan nyelv, amely másként kódolja a gondolatokat, mint a természetes a gondolatokat, mint a természetes nyelv.”nyelv.”

„„A nyelvben rejtőzködő nyelv”. A nyelvben rejtőzködő nyelv”.

MetanyelvMetanyelv

Íme néhány példa, a valódi jelentésükkel Íme néhány példa, a valódi jelentésükkel együtt: együtt:

„„Egyedülálló vásárlási alkalom” – Nehezen Egyedülálló vásárlási alkalom” – Nehezen tudjuk eladnitudjuk eladni

„„Érdekes” – CsúnyaÉrdekes” – Csúnya „„Optimális helykihasználású” – Nagyon kicsiOptimális helykihasználású” – Nagyon kicsi „„Tanyaház stílusú” – SzegényesTanyaház stílusú” – Szegényes „„Nagy lehetőségeket kínáló” – Lepusztult Nagy lehetőségeket kínáló” – Lepusztult

romrom

Meta-bosszantókMeta-bosszantók

A legbosszantóbb metaszavak és frázisok közé A legbosszantóbb metaszavak és frázisok közé tartozik a „tudja”, a „valahogy” vagy a „hogy tartozik a „tudja”, a „valahogy” vagy a „hogy is mondjam” . is mondjam” .

A „tudja” azért annyira bosszantó, mert A „tudja” azért annyira bosszantó, mert valójában azt jelenti: „Tudom, hogy nem valójában azt jelenti: „Tudom, hogy nem fejezem ki magam világosan, de maga van fejezem ki magam világosan, de maga van olyan intelligens, hogy tudja, mit is akarok olyan intelligens, hogy tudja, mit is akarok mondani”. mondani”.

A „valami”, a „valahogy” és a „hogy is A „valami”, a „valahogy” és a „hogy is mondjam” bocsánatot kérnek, amiért a mondjam” bocsánatot kérnek, amiért a beszélő nem ismeri a helyes szót. beszélő nem ismeri a helyes szót.

Mire jó a metanyelv? Mire jó a metanyelv?

A metanyelv enyhíti a csapásokat, A metanyelv enyhíti a csapásokat, amelyeket egymásnak osztogatunk, amelyeket egymásnak osztogatunk, módot ad a titkos manipulálásra és módot ad a titkos manipulálásra és kiemeli az erényeinket, vagy kiemeli az erényeinket, vagy szelepet nyit egy sor érzelemnek, szelepet nyit egy sor érzelemnek, anélkül, hogy otrombán gorombák anélkül, hogy otrombán gorombák lennénk. lennénk.

A metanyelv használata az üzleti A metanyelv használata az üzleti életben is egyre terjed. életben is egyre terjed.

Mit hangsúlyozzunk? Mit hangsúlyozzunk?

Ha egy mondatban minden egyes Ha egy mondatban minden egyes szónak megváltoztatjuk a szónak megváltoztatjuk a hangsúlyát, azzal teljesen hangsúlyát, azzal teljesen megváltoztathatjuk a mondat megváltoztathatjuk a mondat jelentését. Olvassuk el a következő jelentését. Olvassuk el a következő mondatokat úgy, hogy a hangsúlyt mondatokat úgy, hogy a hangsúlyt mindig a mindig a dőlt betűveldőlt betűvel szedett szedett szavakra helyezzük és figyeljük meg, szavakra helyezzük és figyeljük meg, hogyan változik a jelentésük! hogyan változik a jelentésük!

Mit hangsúlyozzunk?Mit hangsúlyozzunk?

„„Nekem Nekem kell elfogadnom ezt az állást.” kell elfogadnom ezt az állást.” „„Nekem el Nekem el kell kell fogadnom ezt az állást.” fogadnom ezt az állást.” „„Nekem el kell Nekem el kell fogadnom fogadnom ezt az állást.” ezt az állást.” „„Nekem el kell fogadnom Nekem el kell fogadnom ezt ezt az állást.”az állást.” „„Nekem el kell fogadnom ezt Nekem el kell fogadnom ezt az állástaz állást.”.”

Ez a példa mutatja, hogy különböző szavakat Ez a példa mutatja, hogy különböző szavakat hangsúlyozva manipulálni lehet, hogy mit hangsúlyozva manipulálni lehet, hogy mit hallanak az emberek és azt is, hogyan lehet az hallanak az emberek és azt is, hogyan lehet az újságban olvasottakat tévesen értelmezni. újságban olvasottakat tévesen értelmezni.

KlisékKlisék A klisék előrecsomagolt szavak és szólások; A klisék előrecsomagolt szavak és szólások;

fantáziatlan emberek használják őket, vagy fantáziatlan emberek használják őket, vagy azok, akik lusták ahhoz, hogy érzékletesen azok, akik lusták ahhoz, hogy érzékletesen írjanak le egy szituációt. írjanak le egy szituációt.

Pl: „mellesleg”, „erről jut eszembe”, „mielőtt Pl: „mellesleg”, „erről jut eszembe”, „mielőtt elfelejteném”, „éppen azon törtem a fejemet” elfelejteném”, „éppen azon törtem a fejemet” stb. stb.

Mindig az a szándék rejlik mögöttük, hogy Mindig az a szándék rejlik mögöttük, hogy csökkentsék annak jelentőségét, amit a csökkentsék annak jelentőségét, amit a beszélő mondani akar. beszélő mondani akar.

Metanyelvi egyszavasokMetanyelvi egyszavasok

Azt jelzik, hogy valaki megpróbálja Azt jelzik, hogy valaki megpróbálja álcázni az igazságot vagy félre akar álcázni az igazságot vagy félre akar vezetni minket. vezetni minket.

A „becsszóra”, az „őszintén”, az A „becsszóra”, az „őszintén”, az „őszintén szólva” mind arra mutat, „őszintén szólva” mind arra mutat, hogy a beszélő sokkal kevésbé hogy a beszélő sokkal kevésbé őszinte vagy becsületes, mint ahogy őszinte vagy becsületes, mint ahogy állítja. állítja.


Például: „Őszintén szólva ez a Például: „Őszintén szólva ez a legjobb ajánlat, amit tehetek.” Ez legjobb ajánlat, amit tehetek.” Ez lefordítva azt jelenti: „Nem ez a lefordítva azt jelenti: „Nem ez a legjobb ajánlatom, de hátha legjobb ajánlatom, de hátha elhiszed.” elhiszed.”

Az „oké?” és az „igaz?” kérdések Az „oké?” és az „igaz?” kérdések rákényszerítik a hallgatót, hogy rákényszerítik a hallgatót, hogy egyetértsen a beszélő nézőpontjával. egyetértsen a beszélő nézőpontjával. Pl: „Egyetért ezzel, igaz?” Pl: „Egyetért ezzel, igaz?”


A „csak” szót az utána következő A „csak” szót az utána következő szavak jelentőségének szavak jelentőségének csökkentésére használják. Pl: „Csak csökkentésére használják. Pl: „Csak öt percet rabolok el az idődből”, öt percet rabolok el az idődből”, mondják az időpocsékolók, valamint mondják az időpocsékolók, valamint azok, akik egy órát szándékoznak azok, akik egy órát szándékoznak elvenni az időnkből. elvenni az időnkből.


A „megpróbálom” szót olyan emberek A „megpróbálom” szót olyan emberek használják, akik rendszerint alulteljesítenek használják, akik rendszerint alulteljesítenek vagy kudarcra hajlamosak. Pl: „Megpróbálom vagy kudarcra hajlamosak. Pl: „Megpróbálom vagy megteszem, ami tőlem telik.” vagy megteszem, ami tőlem telik.”

A „meg fogjuk vizsgálni” és a „meglátom, A „meg fogjuk vizsgálni” és a „meglátom, mit tehetek” azoknak a nagyvállalati mit tehetek” azoknak a nagyvállalati vezetőknek és kormánytisztviselőknek a vezetőknek és kormánytisztviselőknek a kedvenc „fordulatai”, akik el akarják hárítani kedvenc „fordulatai”, akik el akarják hárítani a felelősséget. a felelősséget.

Metanyelvi kétszavasokMetanyelvi kétszavasok

Az „igen, de” megpróbálja beleegyezést Az „igen, de” megpróbálja beleegyezést színlelve elkerülni a megfélemlítést. A színlelve elkerülni a megfélemlítést. A „de” általában ellentmond az előző „de” általában ellentmond az előző szónak, vagy azt jelzi, hogy az illető szónak, vagy azt jelzi, hogy az illető hazudott.hazudott.

Pl: „A feleséged úrinő, de…” (de nem az)Pl: „A feleséged úrinő, de…” (de nem az) Pl: „Nagyon szép ez a ruha, csak…” Pl: „Nagyon szép ez a ruha, csak…”

(utálom) (utálom)


A „tisztelettel” azt jelenti, hogy a A „tisztelettel” azt jelenti, hogy a beszélő egyáltalán nem, vagy alig beszélő egyáltalán nem, vagy alig tiszteli a hallgatóját, sőt kifejezetten tiszteli a hallgatóját, sőt kifejezetten megveti. megveti.

Pl: „Nagyra értékelem a Pl: „Nagyra értékelem a megjegyzéseit uram, de hadd megjegyzéseit uram, de hadd jelentsem ki tisztelettel, hogy nem jelentsem ki tisztelettel, hogy nem értek velük egyet.”értek velük egyet.”


Ha a beszélő úgy érzi, hogy nem Ha a beszélő úgy érzi, hogy nem fogunk hinni neki, vagy hihetetlen, fogunk hinni neki, vagy hihetetlen, amit mond, akkor azzal kezdi a amit mond, akkor azzal kezdi a megjegyzéseit, hogy „higgye el”. megjegyzéseit, hogy „higgye el”.

Minden beszélgetésben az egyik Minden beszélgetésben az egyik leggyakrabban használt frázis a „hát leggyakrabban használt frázis a „hát persze” vagy a „persze” vagy a persze” vagy a „persze” vagy a „természetesen”.„természetesen”.

Manipulátorok és átverőkManipulátorok és átverők

A manipulatív metanyelv elárulja, ha A manipulatív metanyelv elárulja, ha valaki bele kíván taszigálni minket valaki bele kíván taszigálni minket valamibe, amit akar, vagy valamibe, amit akar, vagy érvényesíteni akarja az álláspontját. érvényesíteni akarja az álláspontját.

„„Nem gondolja, hogy?”Nem gondolja, hogy?” „„Nincs az az érzése?”Nincs az az érzése?” „„Hát nem igaz?” Hát nem igaz?”

Manipulátorok és átverőkManipulátorok és átverők

A „szeretném remélni” ügyes módja annak, A „szeretném remélni” ügyes módja annak, hogy ne mondjunk véleményt, miközben úgy hogy ne mondjunk véleményt, miközben úgy hangzik, mintha mondanánk. hangzik, mintha mondanánk.

„„Szeretném remélni, hogy az adók az év Szeretném remélni, hogy az adók az év végéig nem fognak emelkedni.”végéig nem fognak emelkedni.”

„„Normális körülmények közt nem szeretném, Normális körülmények közt nem szeretném, ha az adók szintje növekednék, de minden ha az adók szintje növekednék, de minden valószínűség szerint mégis ez fog történni.”valószínűség szerint mégis ez fog történni.”

MetanyelvslágerekMetanyelvslágerek

Íme, néhány népszerű metafrázis és Íme, néhány népszerű metafrázis és metakijelentés, melyeket nap, mint nap metakijelentés, melyeket nap, mint nap hallunk. hallunk.

„„Nem voltam udvariatlan, ugye?” Nem voltam udvariatlan, ugye?” „„Nem beszéltem túl sokat, ugye?” Nem beszéltem túl sokat, ugye?” „„Éppen azt akartam mondani…”Éppen azt akartam mondani…” „„Így nem mehetek ki az utcára…” Így nem mehetek ki az utcára…” „„Nem szeretnék gorombának tűnni…”Nem szeretnék gorombának tűnni…”

A kommunikáció

Documents

Transcript of A kommunikáció