A köztársasági RómaA köztársasági Róma

A királyság koraA királyság kora (i.e.753 - i.e.510)

i.e. 753 RomulusRomulus (latinok) megalapítja Rómát

→ a legenda szerint ő Róma első királya

→ a szabin nők elrablása*(szövetség)

→ a 7 király közül az utolsó 3 etruszk volt

i.e. 510 Az utolsó etruszk uralkodó elűzése

(Tarquinius Superbus)

→ a köztársaság (arisztokratikus) korának kezdete

Az etruszk hatásAz etruszk hatás• Gazdasági

→ földművelési technikák→ városi kultúra→ fejlett fémművesség

• Kultúrális→ építészet→ halott kultusz (vallás), jóslás (madárjóslás)→ írás (etruszk ABC)

• Politikai→ politikai berendezkedés

A királyság korának társadalmaA királyság korának társadalma• patríciusok (vezető réteg) : teljes jogú polgárok –

ők rendelkeznek földekkel (300nemzetség)

→ A patríciusok közül kerül ki a szenátus -

a király tanácsadó testülete (100→300 fő)• cliensek: elszegényedett patríciusok

→ polgárjoguk van, de nincs elég földjük, ezért a gazdag patríciust támogatták (kíséret)

• plebejusok, vagy plebs (~ démosz Hellasban)

→ tömeg (nép): nincs polgárjoguk, se földjük

parasztok, kereskedők, kézművesek

A római állam és társadalom a A római állam és társadalom a királyság korábankirályság korában

A köztársasági államszervezet - általános jellemzők

» A királyság után (i.e. 510) arisztokratikus köztársaság lett az államforma

• a patríciusok (vagyonosak) irányítottak Rómában

• a polgárok /római nép/ választották a tisztviselőket (magistratusok)

• kettőzött tisztségek voltak - ellenőrzés miatt

• a legtöbb tisztséget egy évig lehet betölteni

Legfontosabb tisztségekLegfontosabb tisztségek• az állam élén a consulok álltak (ketten voltak,

egy évig):belső vezetők / hadvezérek

• szenátus: törvényhozás, consulok segítői

(kezdetben 100, majd 300 fő)

• praetorok: bíráskodtak, consulok helyettesei

• dictator: rendkívüli esetben 6 hónapra telj-hatalommal ruházták fel - nem vonhatóak felelőségre, - nagyon ritkán választották meg

(hatalmuk jelképe a fasces =vesszőnyalábbal körbevett bárd)

A római állam és társadalom a A római állam és társadalom a korai köztársaság korábankorai köztársaság korában

Plebejusok jogegyenlőségének folyamata

• i.e 494: néptribunusi tisztség: a plebejusok választják, szent és sérthetetlen, vétójoga van

• i.e 451: XII táblás törvények: megvalósul a törvények írásba foglalása (egyenlőség)

• i.e 445: szabad házasságkötés a patrícius és plebejus között

• i.e 443: censori hivatal: a patríciusok védelmére jött létre, vagyonbecsléssel határozza meg, ki lehet polgár (2 patricius 5évre) - Tulliusi alkotmány

• Tulliusi alkotmány – vagyoni alapon való be-sorolás (5 vagyoni osztály)

» ez a törvényhozás és a katonáskodás alapja• i.e 367: Licinius-féle földtörvény: állami földből

egy személy csak 500 jugerum földet kaphat• i.e 326: adósrabszolgaság eltörlése • i.e 300: plebejus betölthet minden tisztséget,

lehet pap is• i.e 287: a népgyűlés határozatai kötelező

erejűek, a szenátus megerősítése nélkül is• Ezzel párhuzamosan összeolvadt a patrícius és

plebejus réteg

A római népgyűlésekA római népgyűlések• kezdetben a vérségi alapon (nemzetségek)

szerveződő patrícius népgyűlés a comitia curiata hagyja jóvá a szenátus határozatait

• i.e. V. században jelenik meg a comitia centuriata: ez a (timokratikus) vagyoni alapon létrehozott népgyűlés → a vagyon határozza meg a seregben a szerepet

• i.e. 287: comitia tributa: lakóhely szerinti népgyűlés (plebejus népgyűlés), → mindenki azonos jogokkal rendelkezik

• A plebejusok i.e. 494-től rendelkeznek saját gyűléssel

A római állam és társadalomA római állam és társadalom a köztársaság korában

Róma nagyságának alapja –a terjeszkedési kényszer

• A patríciusok polgárjoga a földbirtokon alapult, s katonai kötelezettséggel járt, ahhoz, hogy gyerekei is rendelkezzenek e joggal, új földeket kellett megszerezni

Földbirtok

Polgárjog

Katonáskodás

A plebejusok segédcsapatként vettek részt a harcokban,de fokozatosan ők lettek a legfontosabb katonai réteg,ezért követelésekkel léphettek fel: polgárjog a legfontosabb

Fasces - vesszőnyaláb