A közösségi média és a prosumer fogyasztó, vagyis a nép véleménye”

A közösségi média és a prosumer fogyasztó,

vagyis a „nép véleménye”

Készítette: Dányi Donát

Mozgóképkultúra és médiaismeret tanár MA

I. évf. levelező

A régmúlt

Az átlagember mindig is szerette volna hallatni hangját. A rádiózás aranykorában (30’-as évek), majd a televíziós műsorszórás kezdetén (50’-60’-as évek) már léteztek úgynevezett betelefonálós műsorok, ahol az átlagpolgár megszólalhatott és ezzel – igaz, ha csak rövid időre is, de – beleszólhatott az információ áramlásába.

A régmúlt

A média közel fél évszázadon keresztül az egyedüli volt, aki az emberek felé kommunikált, a nép követte üzeneteit, több-kevesebb ellenállást tanúsítva. A Katz és Lazarsfeld által 1955-ben leírt kétlépcsős kommunikációs folyamat szerint akadnak egyes emberek, akik következetesen nagyobb mértékben tudják befolyásolni a közvéleményt, őket nevezték el véleményvezéreknek.

A régmúlt

Katz és Lazarsfeld kétlépcsős kommunikációs modellje (1955)

A kommunikáció megváltozása az internet megjelenésével

A digitális kommunikáció és az internet alapjaiban változtatta meg a média és a befogadók viszonyát. Sas István szerint „eddig az egyes csatornák egy megszólalóként szóltak sokakhoz. Milliónyian tapadtak a képernyőre, ez a one to many – „Egy beszél sokakhoz” – kommunikációs alaphelyzet volt a meghatározó. Már nemcsak az üzenetek célpontjai, hanem egyben forrásai is. A média új világában minden ember egyszerre befogadó és adó. Ez a felállás változott meg a web2.0 megjelenésével. Egy felhasználóhoz ezerfelől érkeznek tartalmak, és onnan ezerfelé indulhatnak el.”

One to many – „Egy beszél sokakhoz” – kommunikációs modell

A kommunikáció megváltozása az internet megjelenésével

„A many to many szerkezet azt jelzi, hogy „sok ember kommunikál sok emberrel”. Sokfelől kaphatok híreket, tanácsokat, vicceket; műsorokat tölthetek le, sok ismeretlen ember naplóját olvasgathatom. És az én naplóbejegyzéseimet is bárki elolvashatja, megismerheti véleményemet, kedvenc filmjeimet, barátaimat és azok barátait.

Many to many – „Sokan beszélnek sokakhoz” – kommunikációs modell

„Tehát nemcsak arról van szó, hogy interaktív módon beleszólhatok

a médiatartalmakba, hanem magam is „gyárthatok” ilyeneket.”

Sas István: A „visszabeszélőgép”, avagy az üzenet Te vagy!

Web 2.0, a prosumer fogyasztók korszaka

A prosumer szó, az angol producer és consumer, vagyis előállító és fogyasztó szavak összeillesztéséből jött létre. Lényegében egy olyan befogadót, fogyasztót jelent a kommunikácós folyamatban, aki nemcsak fogyaszt, hanem elő is állít, Sas István szavaival élve „befog-adó”.

A digitális forradalom, ezen belül a web 2.0 technikai vívmányai lehetővé tették, hogy a befogadók ne csak eltűrjék (legfeljebb kikerüljék) a rájuk záporozó üzeneteket, hanem – ha akarnak – „visszabeszélhessenek”.


„Az online üzemmód azonnali és nem moderált. Kontrollálatlanul működésbe lép. Sokan azért tartanak a nagyközönség szerepének ilyen felértékelődésétől, mert félnek a primitív indulatok és a kontrollálatlan eszmék gáttalan terjedésétől. De ugyanakkor online-ban sok minden rugalmasabb – például az, hogy a „beszólásból” hozzászólás legyen, a „visszabeszélésből” közreműködés, a „panaszkodásból” javaslat, a „kritikából” vita, a „sírásból” megoldás, önálló mű, vagyis teljes értékű médiatartalom.”



Egy - jeles hírforrások által

megnemerősített – kép egy átlagos internetes trollról. Ez egy elterjedt kifejezés a manapság használt internetes szlengben, az olyan felhasználókra, akik direkt gerjesztik az indulatokat az on-line felületeken. Ők szintén a web 2.0 szülöttei.

Az prosumer felhasználók legismertebb fórumai

A publikum „beszól” a politikába (fórumok), az oktatásba (Wikipédia), a közéletbe (blogok), a szórakozásba (YouTube), a magánszférába (Facebook).

A híroldalak fórumai az egyik legnépszerűbb hozzászólási környezet, a felhasználó azonnal kifejezheti véleményét egy bizonyos hírről már az elolvasása után, ugyanazon a helyen.

Léteznek, tematikus oldalak, blogok, amelyeket nem online-hírportálok, vagy fizikálisan létező kiadványok üzemeltetnek, hanem magányszemélyek, legtöbb esetben ugyanolyan felhasználók, mint mi átlagemberek.


Ma már sok esetben, ha valamiről információt szeretnénk szerezni, valószínűsíthető, hogy a találatok első részei a Wikipédia valamely tematikus részére fognak mutatni. Az oldal tartalmát az internetes közösség írja és fejleszti, akadnak hibák több esetben, de általában sok plusz információval szolgálhat az oldal.


A videó megosztók királyává mára a YouTube vált. Bárki feltölthet tartalmakat, melyeket, ha a tartalom elég érdekes, akkor milliónyian megnézik, ezek után reklámokat is elhelyezet a feltöltő, amivel nem kevés pénzhez is juthat. Az oldalt nemcsak egyéni felhasználók, hanem vállalatok, cégek is használják reklámozás céljából.


Végül, de nem utolsósorban következzen a Facebook, az egyik legismertebb kapcsolati háló maga. Az internet mai legnagyobb online közös-ségét foglalja magába. A reklámozás és a cégek ide is regisztrálnak, mert ők sem vehetik félvállról az ilyen népszerű felületen való megjelenést.

Az üzenet te vagy

Sas István írja, hogy „McLuhan a média hatalmának teljében úgy fogalmazott, hogy „Az üzenet maga a média” (McLuhan, 1994: 61). Arra utalt, hogy a média tekintélye és presztízse üzenetértékű: sokszor az a fontosabb, hogy hol jelenik meg valami, és kevésbé az, hogy mi jelenik meg. Ma másként hangzik az alapigazság. Valahogy így: „Az üzenet Te vagy!”.

A Time magazin már 2006-ban az Év Emberének Téged választott. A címlapon ugyan egy számítógép volt látható, de képernyőjén a Te kontúrod sejlett fel. „Te irányítod az információs kort” – állt az indoklásban. „Isten hozott a Te világodban!” – szólt a jókívánság.”


Irodalom

Sas István: A „visszabeszélőgép”, avagy az üzenet Te vagy! - 2008. Médiakutató

http://www.mediakutato.hu/cikk/2008_03_osz/02_visszabeszelogep_uzenet

A közösségi média és a prosumer fogyasztó, vagyis a nép véleménye”

Documents

Transcript of A közösségi média és a prosumer fogyasztó, vagyis a nép véleménye”