A KELEMÉRI MOROS-TAV AK ALGOLÓGIAI

VIZSGÁLATA 2000-BEN1

Készítette:

Dr. Grigorszky István

Debrecen

2000-2001

1 Készült, az Aggteleki Nemzeti Park megbízásából.

Bevezetés

Az ún. keleméri tőzegmohás lápok előzetes algológiai vizsgálatáról publikált adatok

nem állnak rendelkezésre. Ez egyrészt meglepő, hiszen ez lehetett volna az egyik

legjelentősebb kuriózum területe a hazai hidrobiológiai, algológiai kutatásoknak, de a

figyelem nem fordult megfelelően a lápok felé. Ez egyrészt ez annak is az oka, hogy a hazai

algológia a tudományokon belüli .persona non grata" volt és emiatt kevés kutató nevelődött

ki. Másrészt koncepciózus vizsgálatokra csak nagyobb vízterek esetében lehetett kutatási pénz

kapni, ill. fordítani. Harmadrészt pedig maguknak, a lápoknak az állapotára sokszor a hosszú

"vízmentes" időszak volt a jellemző, mely ugyan kiváló lehetőség a "regenerációs jelenség"

vizsgálatára, de mint azt az előzőekben írtuk, erre anyagiakat nem fordítottak. Tudomásunk

van arról, hogy Uherkovich Gábor a 60-as években, Balázs Oszkár a 80-as években gyűjtött a

lápokból. Mindezek az eredmények jelenleg publikálatlanok. Ajelen tanulmány szerzői 1987-

ben, és az 1993-as esztendőben több alkalommal (Boldog Sándor gyűjté se alapján) némi

információval már rendelkeznek a 2000-ben tervezett vizsgálatok elindulása előtt.

A jelen tanulmányban igyekszünk a 2000-ben elvégzett vizsgálatainkat részletezni és

ezen keresztül értelmezni a lápok állapotát algológiai szempontból, valamint értékeljük

mindezeket az 1987-es és 1993-az eredményeinkkel összevetve. Vizsgálataink során

igyekeztünk az ún. Nagymohoson és Kismohoson található Sphagnum foltokban található

algafajokat és mennyiségüket regisztrálni, és az adott folt vízminőségi állapotát megítélni.

Majd ezek összességéből az egész víztérre nézve értelmezni az aktuális állapotokat.

-I Anyag és módszer

A mintavétel során igyekeztünk mindkét láp valamennyi nagyobb kiterjedésű

tőzegmoha foItjából mintát venni. A mintavételkor 2-2,5 dl vizet préseltünk ki a

tőzegmohából, melyet a helyszínen konzerváltunk, ill. egyes minták esetében élő anyagot is

vettünk, melyeket még aznap feldolgoztunk. Mindkét láp nyíltvízi régiójából is vettünk két-

két mintát minden mintavételi alkalomkor. Így egy alkalommal összesen 18 mintát vettünk. A

mintavétel május végén, július elején, augusztus végén és október elején történt. A mintákat

kódoltuk, pl. N-S-l, ahol az N jelzi, hogya Nagymohosról van szó, S jelzi, hogy a minta a

Sphagnumból származik és az l-es szám pedig a minta sorrendjének megállapítását adja.

Egyéb jelzések: K, a Kismohos, ill. NY, a nyíltvíz megfelelője (1.a.,b.térkép). A téli

állapotokat rögzítő mintavételre az időjárás enyhe volta miatt nem kerülhetett mindeddig sor.

A mintákat a mintavétel után Lugol-oldattal konzervál junk, hogy sejtalkotók:

szintestek:, sejtmag, különböző tartalék tápanyagok:, stb.... formáját, elhelyezkedését és

számát tekintve fixálva, határozásra alkalmas állapotban maradjanak. Bizonyos mintavétel ek

alkalmával élőmintát vizsgálunk, mely minták így - konzerválás nélkül - alkalmas egyes

fajok kitenyésztésére is.

A fajok határozása Olympus-BX 50 normálrendszerű kutatómikroszkópon, valamint

Axiovert-l00-as inverz mikroszkópon történt, amelyek sötétlátótér, fázis-kontraszt,

Nomarski-kontraszt technikával is rendelkeznek. Valamint a hiteles és korrekt

dokumentációt fotodokumentációval végeztük.

A biomassza becslése Axiovert-lOO fordítottrendszerű mikroszkópon történik (Lund

és mtsai. 1958). Minimum 400 egyedet számolunk meg mintánként a sejttérfogat gyakori

fajok esetében 50 egyed, ritka fajok esetén a mintában talált valamennyi egyed mérése

alapján történt, Willén (1976) geometriai formulájáit, ill. Német és Vörös (1986)

biomassza adatait követve. A fajok határozását a Környezetgazdálkodási Intézet

kiadványai, a Süjíwasserflora von Mitteleuropa sorozat, valamint a Flora Slodkowodna

Polski kötetei alapján végeztük.

2

Eredmények és értékelésük

A két mohos tó Sphagnum foltjaiban talált algafajok az év során rendkívül

hasonlóak fajösszetételben és egyed szám, ill. biomassza értékek vonatkozásában.

Gyakorlatilag azt mondhatjuk, hogy lényegi eltérés nincs a két vizsgált víztér között. Ez

azt jelzi, hogy mindkét Mohos-tó hasonlóan reagál a makro klimatikus és mikroklimatikus

viszonyokra, ill. ezek a körülmények közel azonosak voltak.

Valamennyi megtalált faj tipikusan tőzegmohalápokban előforduló szervezet. Ilyen

szintű azonosság a két mohos tót illetően azt sugallja, hogy valaha ez egységes vízrendszer

volt. Rendkívül ritka fajok fordultak elő: az Euglena sphagnicola, Didymochrysis

paradoxa (4.rajz), Dynobryon pediforme (2.rajz), Synura sphagnicola, Eugomontia

pascheri (5.rajz) magyarországi előfordulása ezidáig nem ismert. Rendkívül ritkának

tekinthető a Rhipidodendron splendidum (3.rajz), Phacus suecica (7.rajz.), Gonyostomum

semen. Publikált adatokat tekintve igen ritkának minősíthető a Kephyriopsis cincta (l.rajz),

Microthamnion strictisstmum (6.rajz) és Woloszynskia pascheri, bár ezek a szervezetek

lápokban, kisebb vízterekben jóval gyakoribbak az irodalmi adatoknál. A kovaalga fajok

meghatározásához pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatok szükségesek, igen nagy

valószínűséggel ezek a szervezetek is rendkívül ritka, esetleg új fajok Magyarországra

vonatkozóan. Az előbb említett szervezetek viszonylag állandó megléte a Mohos tavakban

igen kedvező jel vízminőségi és élőhelyi vonatkozásban.

A két Euglenophyta faj, az Euglena sphagnicola és a Phacus suecica az előbbi a

két mohos tó karakter szervezete. Szinte az egész év során mindkét mohosban előfordult.

Elsősorban a Sphagnum közötti intersticiális víztérben. Számos monografikus munkában

nem is találjuk meg a faj, ill. csak a fuggelékben, mert egyrészt alig ismerünk olyan

vízteret, ahol rendszeresen előfordult volna, és így körültekintő taxonómiai vizsgálatokkal

rendszertani pozíciója egyértelműen tisztázható lenne, másrészt rendkívül ritka

előfordulása miatt az egyes szerzők nem tekintik hangsúlyos fajnak az általánosnál kicsit

részletesebb munkák kiadásakor. Rendkívül metabolitikus szervezet, mely metabolizmus

szinte csak az élő mintákban kifejezett és tanulmányozható. Az 1987-ben vett mintáinkban

szintén megtaláltuk, ha nem is ilyen magas egyed számban. 1993-ban, amikor a láp igen

rossz állapotban volt nem tudtuk megtalálni. Úgy véljük, hogyaMohosok legfontosabb

állapot jelző szervezete, egyrészt szenzitív, másrészt konstans eleme az algaképnek szinte a

teljes év során.

3

l.rajz. Kephyriopsis cincta

4.rajz. Didymochrysis paradoxa

6. rajz. Microthamnion strictissimum

(I

\

2. rajz. Dinobryon pediforme 3.rajz. Rhipidodendron splendidum

'\\\\ :

'0:--.~:\.

5.rajz. Eugomontia sacculata

7.rajz. Phacus suecica

4

A Chrysophyceae család képviselői alapvetően vagy igen ritka szervezetek, vagy

rendkívül kedvezőtlen vízminőséget jelző taxonok. Jelen esetben igen ritka fajokat

találtunk a mintáinkban. Mindezek közül kiemelendő a Rhipidodendron splendidum,

melyet ezidáig csak a Csarodaí-láp Sphagnum párnáiban találtunk meg 1988-ben, mielőtt a

vezetékes víz bevezetése megtörtént volna. Ez egy nagytestű (akár 200 ll), igen szenzitív

élőlény. Bonyolult és relatíve lassú életciklusa teszi ilyen érzékennyé. Kiegyenlített

vízháztartást igényel. Amennyiben bármilyen vízbevezetés szóba kerül a faj monitorozása

segíthet megítélni a vízbevezetés hasznosságát, vagy hátrányát. A Didymochrysis

paradoxa, Dynobryon pediforme, Synura sphagnicola, új fajok a magyar flóra nézve.

Gyakorlatilag a nemzetközi munkákban szinte az eredeti fajleíráson kívül csak azt tudjuk,

hogy tőzegmohalápok tipikus fajai és életciklusuk, morfológiájuk alapján sorolódtak a

jelenlegi rendszertani pozícióba. A további vizsgálatoknak kétségkívül rendkívül érdekes

objektumai lehetnek.

A kovaalga fajok faji szintű azonosításához elengedhetetlen a pásztázó

elektronmikroszkópos vizsgálatok megléte. Ezekre a vizsgálatokra 2001 szeptemberében

kerül sor, amikor a szerző egy müncheni tanulmányút során számos egyéb mintát is

elemezni fog pásztázó elektronmikroszkóp segítségével. Minden bizonnyal igen ritka

fajokról van szó, bár megjegyezzük, hogyakovaalgák nem tipikus élőlényei a

tőzegláp oknak, de számos fajuk megjelenése, vagy eltűnése igen jó indikátor értékkel bír a

lápképződés, vagy lápregeneráció folyamatát illetően. A fénymikroszkópos vizsgálatok

alapján öt fajt találtunk a mohosokban, melyek három nemzetségbe sorolhatók,

Gomphonema, Navicula és Nitzschia.

A Dinophyta csoportot egy faj képviselte a Woloszynskia pascheri. A faj

érdekessége, hogy kizárólag nyílvízi régióban fordult elő, de szinte a teljes vizsgálati

periódus alatt. Ez a faj kemoorganotróf szervezet, tehát szervesanyagot hasznosít, mind az

energetikai, mind az anyagforgalmi ciklusához. Így azt jelzi nekünk, hogyanyíltvízi

régióban némi könnyen hozzáférhető szervesanyag található. A faj igen ritkának

tekinthető, bár megjegyezzük, hogy a nemzetséget magát, igen kevesen tudják

meghatározni, főleg ez lehet az oka, hogy nem rendelkezünk bővebb információval a

nemzetségbe sorolt taxonokra vonatkozóan. A nyíltvízi régió monitorozására igen alkalmas

szervezet, hiszen nagyobb egyeszámban/biomassza-értékben való előfordulása már hamar

jelzi a kedvezőtlen állapotok kialakulását. Amennyiben a helyét pedig átveszi egy másik

5

Dinophyta szervezet (pl. Csaroda esetében, Peridinium cinctum, ill. Peridinium bipes) az

pedig egy igen degradált, hozzáférhető szervesanyagban gazdag állapot első jele, melyet

igen gyorsan követ majd egy intenzív bakteriális tevékenység.

A Chlorophyta taxonok közül két rendkívül ritka képviseltette magát, az Eugomontia~--_.-- ----~_...._._._._---._.- ..-..-..-.pascheri, mely magyar flórára nézve új faj, valamint a Microthaml1?Q1!Lst.rictissirYJ.ummely~_._ .....-.-._-- .•..... ",

különböző típusú lápvizekben gyakran előfordul. Egyik taxon sem hasonlít küllemében

egy tipikus zöldalga fajra. Talán ennek is köszönhető, hogy számos "górcső" optikájából

nem kerül át a fajlistára. Igen lassan fejlődő, érzékeny szervezetek. Jól jelzik a hosszabb

ideje tartó stabil életközeget.

A Chloromonadophyta csoportba tartozó__GQl1)!..OstQ!JJJll!L§emenelőfordulása szintén~ ~ ._._---' ,- ~-~-'-".".r..._.",~",~.,.,..,.,.-,.-.'".<-.

kuriózum. Egy ostoros és sokszor ragadozó, vagy partikulált anyagot is felvenni képes

szervezet jelenléte a Sphangum foltokon belül mindenképpen annak tekinthető, még akkor

is, ha ez az életforma - pl. gondoljunk a rendkívül fajgazdag Testaceákra (házas amőbák) -

teljességgel elfogadott tőzegmohák vonatkozásában. A vizsgálataink alapján azt

mondhatjuk, hogy kizárólag a májusi mintavételkor fordult elő, amikor is a házasamőbák

faj- és egyedszáma a legkevesebb volt, vélhetőleg igen erős kompetíció van a két taxon

között. Ismerve a két taxon kompetitív potenciálját és áttekintve a Testáceák populáció

dinamikáját, azt mondhatjuk, hogya Gonyostomum semen fokozatosan ki fog szorulni az

élettérből.

6

/

Összefoglalás

- ,A nyíltvizes és a Sphagnum fajok közötti élettérben megtalált QS>__~~Jösszetétele

alapján igen kedvező vízminőségi állapot határozható meg a Mohosokra vonatkozóan.

Annak ellenére, hogy a fajszám kevés és az egyedszám is alacsony, algológiai értelemben

ez egy stabil állapotot jelent. Ugyanis 1-5 faj alkotta egység, mely biomasszáját tekinteve

legalább 80%-a az összegyedszámnak egyfajta equilibrum állapotot jelent, melynek

állapotnak értékmérője fajok minősége és mennyisége. Egy tipikus tőzegmohalápban a

felvehető szervesanyag mennyiségnek rendkívül alacsonynak kell lennie, mivel a pH

viszonyok miatt érdembeli mineralizáció alig található a víztérben, ill. a

növényállományok közötti intersticiális vízben. Ezért rendkívül fontos az alacsony pH

megléte. Így viszonylag csekélyegyedszámban fordulnak elő az algafajok. A jelen

vizsgálati időszakban ezt az állapotot rögzítettük, mindössze a Nagymohos két "nyíltvízi"

régiójából vett mintában találtunk a májusi mintavételkor kissé magasabb egyedszámot a

Woloszynskia pascheri (Dinophyta) faj esetében. Ez az előfordulás nem azt sugallja, hogy

ebben a esetben és ebben a víztestben valamilyen igazán jelentős probléma lenne, mivel

tudjuk, egyrészt hogy ez a faj a hűvösebb időszakot preferálja, másrészt a hozzáférhető

szervesanyag mennyisége (KOIMn-ben kifejezve) a faj előfordulásakor 2,5 mg/l alatt volt.

Ez az érték alacsony bár kétségtelenül utal arra, hogy a valamikori kedvezőtlen állapotok

"eredményei" a háttérben vannak és egy bármilyen okból bekövetkező pH változás igen

rövid idő alatt (hetek, hónapok) rendkívül kedvezőtlen hatásokat eredményezne.

A két lápon végzett vizsgálataink összegzéseként azt mondhatjuk, hogy az előfordult fajok

a mennyiségi és minőségi összetételük alapján, egy tipikus tőzegmohalápot rajzolnak ki.

Konstans előfordulásuk rendkívül biztató jel, különösen a korábbi (1993, 1987)

állapotokhoz képest. Néhány olyan karakterfaj, mely az igazán stabilan "beállt" savanyú

jellegű lápvizek taxonja (Erdélyi- és Szlovákiai tőzeglápok), azonban még hiányzik a

palettából. Ezek elsősorban a nagyobb testű Chlorophyta fajok (Cosmarium, Micrasterias,

stb ... ), melyek minden valószínűség szerint, ha az esős periódus továbbra is jellemző lesz

hazánkban, a következő években, megjelenhetnek. Nyilvánvalóan a jelenlegi igazán

impozáns állapota a moho soknak a csapadékos időjárásnak köszönhető, de nem szabad azt

figyelmen kívül hagyni, hogy ennek az alapja tőzegben potenciálisan rejlő alacsony pH-t

biztosító .Jonkötő" kapacitás. Tehát a periodikus kiszáradások után még a láp képes

regenerálódni, természetesen csak egy bizonyos határig (hasonlóan az egy infarktuson

7

·' ,,~,,+ .'I~,: ." ):,":_ ~;.:!i:!;,·_, ':i'~._," }:,'_:_.,:_I, _ ,," _ ,_h:~ ,~', I

A kelesnéri Kism:ohQsl vegetáciq~i~lT~~jY,~".(1~9,8),'i " :r-·> , ,':, 3í I ~I'

Pelmérre; My,;,TUS C'-.aSQr- jM<~liJ)If~~, Artila,':Vl1;>!;RlMlXtrk 'liQ98.J~'qiq$,;'sr;:;eptéJir*eé'!

::'~";'~"';~':;:--:";;~.~.:;::,;,-7.::--"'-' ,,,~;;.,~,·'",-·".'~,I"";;'~:":.,,, ,.,,--- .~._ • ;.~.o 1,: ;:.-", "'-;-',,;~~-:>.,

K-S-5l t Lysimschiu vuigaris, , Juncus 'liff>JSUS

• Populus iremula

,i.· ',;' , ,I!! ".' • "-'

'~.pl;!a~~- tQ'Z~grnohi!.s,~'\d~P (fi,at.<t1á.l19mánj)S,.pik~~t~Ö')."tQz~gmQbí\S;nfirláp(idv$ebb áljöm~y)

,,'E,~~Qp.hiirQ;a!lgUs.Ú~Ji:j;$plW.srietiun",iÖze~mollás wapj~osS'ali'ilibiq,~fiiae-Sphapetum";to:zeg:m<iil;iA$',tiiizl!Ípö.~s~eíUgg6 'tö.teg~~~t batá;ra

", 'i

o P IPt9s~ íotJ;m,f!ífoll:a """ .~ .:iM9:Ph?r.\i~p',y~gfuatl1::n , "< e 9ari:xx ~YÖNt;l (C.lasi'O~~ x C. fipiu'ía)•.• PolvmchurFi CÓJ;ttnIUP<: (s~ödhpha.p:áffia) .- ~. 'pq~qpUm'$l;!!ictlirn (sz9rmoh~-pár.ria)+ '+ ':p,t:yQP~r~,o;;:tí$tata ' .:»Ö 0.·.· esce .v vr ..ft;. ~~;t.ll~elöe;:!iU!áSaZ&~'(q~~O t ~

fó~gtefÍll~~llll;í~'Ü'I __- dA.... , ....• ;~~

K-S-4

Lernneturn - békalencse hínár K-S-6'Scirpo-Phragmitetum • nádasCarje<;wm acuti formis-rípariae - magassásosCalarnagrostí -Salic eturn Qin!:reae '~ze'!1.élyasszoc iáQíó

<!

l.ábra, A mintavételi pontok a Keleméri Kisrnohoson. A jelzések: aK betű jelzi, hogya Kismohosról van szó, az S betű, valamint az üres körjelenti a Sphagnumból veti mintát, a NY betű, vaiamint a fekete kör jelzi a nyíitvizes mintavéteii helyet.

átesett lábadozó beteghez), míg a nem megfelelő minőségű (magas Kalcium, Magnézium

tartalmú) víz bevezetése a tőzeg pufferkapacitását végérvényesen tönkreteheti.

Néhány magyarországi láp-jellegű élettérre vonatkozóan alkalomszerű mintavételek

alapján némi előzetes információval rendelkezünk (Borics és mtsai. 1999, Halász 1943,

Kol 1967, Szabados 1952). Ezek azonban jellegükből következő en alapvetően eltérnek a

keleméri mohos-tavaktól. A mohos-tavak rendkívüli kuriozitást és egyediséget képviselnek

Magyarországon, mely szakmailag is jelentős kihívás mind a magyar és külföldi kutatók

számára is. Hiszen számos rendkívül ritka élőlény előfordulásán túl, a keleméri mohos-

tavak felrúgva számos alapvető hidrobiológiai dogmát, egy a 80-as évek végére, 90-es

évek eleje, közepére jellemző rendkívül degradált állapotból, egy tipikus tőzegmohaláp

állapotra jutott el algológiai vonatkozásban az ezredfordulóra. Ennek lehetőség szerinti

fenntartása pedig országos fajsúlyú és nemcsak helyi "erők" lelkesedésének és anyagi

lehetőségeinek kell, hogya fuggvénye legyen.

Köszönetnyilvánítás

Ezúton szeretnék köszönetet mondani Farkas Tünde kollégának elengedhetetlen

segítségéért a vizsgálatok meg szervez ésében, kivitelezésében. Külön köszönöm

kedvességét, türelmét és azt, hogy a kezdeti igen stresszel teli közös mintavételt kiheverve,

"túlélve" töretlen lelkesedéssel folytatta a munkát tovább. A vizsgálatok az Aggteleki

Nemzeti Park támogatása révén jöhettek létre (Monitorng 2000)

Irodalomj egyzék

Borics G., Oldal I., Grigorszky I., Padisák J., Pétrefi LJ., Momeu L. (1999): Adatok a

Baláta-tó algaflórájához. Hidrológiai Közlöny 78: (5-6): 276-278.

Halász, M. (1943): Algologische Notizen zur Kenntnis der Moorformation des Komitates

Somogy. Das Phytoplankton des Baláta-sees. Ann. hist. nat. Mus. natn. hung. 36: 1-

24.

Kol, E. (1967): Algologische und hydrobiologische Untersuchungen im Sphagnum-moor

"Fekete-tó" bei Farkasfa. Acta bot. acad. sci. hung. 13: 113-131.

Lund lW.G., Kipling C., és Le Cren , (1958): The inverted microscope method of

8

+

A kelemér! Nagymohosvegetáfiót~rl~épe-(199:B)Felmérte:' MaIUs Gábor • l);fo~))\r V. Attil~- VidéIg R6be1t;-1998. }úlli~s,szepternber -

Salici cinereae-Sphagnetum - tózegmohás fü~áp_

Scirpo-Phragmitetum • nádasCarci tesiocarpae-Spbegnerum

Bewlo-Sphagnctum - tőzegmobás nyirJáp(fiataljdlomány)Belul()-Sph3:gnelu~l - tözegmohás nylrláp (fdpsebb áUon;ány)

Eriophoro anghlstifolii-Sphagn.elum - tö.zegmohás gyapjassasqS

összefüggő tpz~gterülct határa

Eriophorum vaginaíum_ Carex x evöhlta

-Polytrichum commune (szőrmohe-páma)

.Polyi;ich~m sttictum :(szórmoha-párna)

+ Dryopjeris crisrata

i' Menyanthcs trifeliaraSphagnum clőfordulás'az tőzegterületen klvül

"*

/o 50 lOóm

N-S-8

Lennetum - bekalencse-hinár

Caricetcru acutiformis-ripariáe - magassásos .

Szegélyasszociáció

Calamagrosti-Salicetum cincreae

Lysimachia vulgurisJuncus drusus

Popuius tremula

AJopecuros ef. aequalis

+

2.ábra. A mintavételi pontok a Keleméri Nagymohoson. A jelzések: az N betű jelzi, hogyaKismohosról van szó, az S betű, valamint az üres kör jelenti a Sphagnumból vett mintát, aNYbetű, valamint a fekete kör jelzi a nyíltvizes mintavételi helyet.

estimating algal numbers and statisticaI basis of estimations by counting.

Hydrobiologia, 11:6-21

Német J, és Vörös L. (1986): Koncepció és módszertan felszini vizek algológiai

monitoringjához. (in ed.: Katona S.) OKTH. Környezet- és természetvédelmi

kutatások 5., 135pp.

Szabados, M. (1952): A kiskunhalasi ősláp algavegetációja. Ann. biol. univ. hung. 2:

451-477.

Willén E. (1976): A simplified method ofphytoplankton counting. Br. Phycol. J., 11,265-

278.

Debrecen, 2001. január 31.

/: Dr. Grigorszky István:/

9

1. FÜGGELÉK, Az egyes algafajok egyedszáma és biomassza-

értékei a mintavételek során a különböző mintavételi

helyeken.

10