A MAGYARORSZÁGI KÁBÍTÓSZER-FOGYASZTÓK

SZLENGJE

KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNYEGYETEM

MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉK

Témavezető: KIS TAMÁS

Készítette: JÓZSA BARBARA

IV. német – V. magyar nyelv

Debrecen, 1995

TARTALOM

I. Bevezetés 2

II. A kábítószeretek általános jellemzése, a hazai kábítószer-fogyasztás 5

1. A kábítószerek fajtái 5

2. Hazai helyzetkép 12

III. A szleng általános jellemzése 16

1. A szleng meghatározása és bemutatása 16

2. A kábítószer-fogyasztók szlengje 20

IV. A magyarországi kábítószer-fogyasztók szlengjének nyelvi jellemzői 23

1. A magyarországi kábítószer-élvezők szlengjének általános vonásai 23

2. A szavak témakörök szerinti csoportosítása 26

3. A kábítószeres szleng szóalkotási módjai 28

V. Szó- és kifejezésgyűjtemény 32

VI. Összegzés 51

Irodalomjegyzék 52

I. BEVEZETÉS

Dolgozatom témája a magyarországi kábítószer-fogyasztók szlengje. A

droghasználat, a kábítószerekkel való visszaélés és kereskedelem az utóbbi években a

tömegkommunikációs eszközök egyik központi témájává vált. A hosszú hallgatás,

majd a drogprobléma hirtelen nyilvánosság elé kerülése a közvéleményben

egyértelműen azt az érzetet alakítja ki, hogy a kábítószer-fogyasztás Magyarországon

növekszik. Az elmúlt időszakban rengeteg könyv és tanulmány született, melyek e

problémát orvosi, pszichológiai, szociológiai, jogi vagy más szempontokból

igyekeznek körüljárni, bemutatni.

A kábítószer-élvezők szlengjének vizsgálatával foglalkozó hiányzik a magyar

nyelvészeti szakirodalom száma csekély. Munkám során csupán néhány idevonatkozó

tanulmányt sikerült felkutatnom. PICK IMRE foglalkozik a kábítószeresek szlengjével A

kábítószer-élvezők zsargonja (: Alkohológia 1977/8: 14-16) és Hazai tapasztalatok

egyes pszichoaktív szerekkel visszaélő fiatalkorúak zsargon ismeretéről (: Alkohológia

1978/9: 212-214) című munkáiban. A drogosok sajátos nyelvhasználatát bemutató

tanulmányt írt FAZEKAS E. (A kábítószeresek nyelvhasználatáról: Egyetemi

Szociolingvisztikai Dolgozatok 1. sz. 42-59). Ezeken kívül HUDÁK J. egyetemi hallgató

szemináriumi dolgozatára támaszkodhattam (Felmérés a kábítószer-fogyasztók

szlengjéről. Miskolc, 1994). E munkák mellett valószínűleg még számos kézirat

létezik, és a külföldi szakirodalom is foglalkozik e szlengtípussal.

Az idevonatkozó hazai tanulmányok szerény számának oka egyrészt abban

keresendő, hogy a drogproblémával való nyilvános foglalkozás hazánkban viszonylag

új keletű dolog. Másrészről – mint ismeretes – a kábítószerek használatát

Magyarországon deviáns viselkedési formaként definiálták, szlengjüket nyelvi

devianciaként tartották számon az elmúlt évtizedekben, amivel természetesen nem lett

volna érdemes mélyrehatóan foglalkozni.

1

Véleményem szerint a kábítószer-élvezők szlengjének alapos felmérése fontos

és érdekes nyelvészeti feladat lehet, hiszen a különböző becslések a magyarországi

drog-fogyasztók számát 25 és 100 ezer közé teszik; használóikat pedig

nyelvhasználatuk (is) jellemzi, melynek vizsgálata a szociolingvisztika kutatási

területei közé tartozik.

Felmérésem az ország három nagy városában végeztem: Budapesten,

Szombathelyen és Debrecenben, 1994 őszétől – 1995 áprilisig. Adatgyűjtésem során a

kérdőíves módszer mellett (melyekben a használt drog különböző elnevezéseire, a

kábítószer-fogyasztás és a kábítószer okozta állapothoz kapcsolódó szavakra és

kifejezésekre kérdeztem rá), gyakrabban a személyes elbeszélgetést választottam, így

lehetőségem nyílt olyan információk megszerzésére is, amelyeket csupán kérdőíves

felmérés során nem kutathattam volna fel.

Nyelvi adataimat, így dolgozatomat képét is jelentősen befolyásolta, hogy a

adatközlőim túlnyomó része (~70%-a) ún. lágy drogokat (ld. alább) használók közé

tartozott. Az ilyen drogok fogyasztóira jellemző, hogy szívesen járnak társaságba, így

adatgyűjtésem különböző szórakozóhelyeken is végezhettem és lehetőségem nyílt

arra , hogy az általuk használt szlengszavakat és kifejezéseket feljegyezzem az egymás

közti kommunikációjuk megfigyelése során. A kábítószeresek szlengjének nyelvi

elemzése közben is főként a tőlük származó adatokra támaszkodtam. Alkalmam volt a

debreceni Drogambulancia jelenlegi kezeltjeivel is beszélgetni, és így a heroint,

morfiumot és egyéb ún. kemény drogot fogyasztók nyelvhasználatáról szerezhettem

ismereteket. (Az itteni adatközlőim száma csekély az előző csoportba tartozókhoz

képest, gyűjtésem csupán egyes szavak feljegyzésére korlátozódhatott.)

A dolgozatom felépítése a következő: szükségét éreztem, hogy először a

különböző drogokat és használati módozataikat mutassam be, mivel csak ennek

ismeretében értelmezhető a fogyasztók nyelvhasználata is. A következő rész a

2

szlengnek mint nyelvészeti fogalomnak a meghatározását, bemutatását tartalmazza,

hogy ennek ismeretében a kábítószer-élvezők sajátos szókincsét ebbe a kategóriába

sorolhassam be. Az ezt követő fejezet e csoport szlengjének nyelvi jellemzésével

foglalkozik. Dolgozatom végére szó- és kifejezésgyűjtemény került, amely az általam

gyűjtött szavakat tartalmazza.

II. A KÁBÍTÓSZEREK JELLEMZÉSE, A HAZAI KÁBÍTÓSZER-

FOGYASZTÁS

1. A kábítószerek fajtái. A kábítószer-fogyasztó közösségek nyelvének leírásához

először szükséges főbb vonalaiban megismerkedni a kábítószerek fajtáival.

Több, ma is elterjedt kábítószer használata történelmünk kezdetéig nyúlik

vissza. Már az őskorban használták a különböző növényi eredetű , hallucinációt okozó

anyagokat betegségek gyógyítására, vagyis a túlvilági szellemek elűzésére,

varázsláshoz, rítusokhoz. Korán ismertté vált a különböző anyagok fájdalomcsillapító

vagy a lelki folyamatokra gyakorolt hatása. Az ópiumot már a kőkorszakban ismerték,

a kokacserje leveleit i. e. 3000 évvel rágcsálták az inkák ősei. A kannabisz az ember

egyik legősibb kultúrnövénye, amit már 5000 évvel ezelőtt termesztettek Kínában. A

morfint (ópium egyik alkaloidja) ópiumkivonatok formájában az ókorban görög, kínai,

arab orvosok nagy haszonnal alkalmazták mint hatékony kábító-fájdalomcsillapítót.

Ezen régtől használt „klasszikus” kábítószerek mellett napjainkban gyakori a

különböző hatású gyógyszerek fogyasztása, illetve az ezekkel való visszaélés. Ezen

szerek együttesét a drog fogalmába soroljuk. „Drognak nevezzük tehát azokat a

természetes és mesterséges anyagokat, amelyek az élő szervezetbe jutva annak egy

vagy több funkcióját megváltoztatják.” (MURÁNYI - SERES, A lebegéshez nem kell

pótszer. Nyíregyháza, 1994. 1) A drogfogyasztásnak különböző fokozatait

különböztethetjük meg:

3

1. használat: orvosi javaslatra történő vagy társadalmi normába nem ütköző

fogyasztás;

2. megszokás: a szer szedése esetén az egyén olyannyira megszokja azt, hogy hiányát

érzi, ha nem szedi rendszeresen;

3. függőség: (= dependencia) a fogyasztó számára a szer által kiváltott hatás olyan

fontossá válik, hogy leküzdhetetlen kényszert érez a szer bevitelére, a kívánt hatás

eléréséhez állandóan és jelentősen növelni kell a dózist (= tolerancia), a drogos jó

lelki esetleg testi közérzete, egyensúlyi állapota a kábítószer bevitelétől függ. A

szer megvonása esetén elvonási tünetek alakulnak ki, melyek csak a szer megfelelő

adagjával szüntethetők meg.

A drogokat különböző szempontok alapján csoportosíthatjuk. Egyik lehetséges

felosztás jogi alapon történik: eszerint beszélhetünk legitim (például.: koffein, nikotin,

alkohol, gyógyszerek) és illegitim (például.: hasis, heroin, kokain) szerekről.

(Dolgozatomban a legitim szereket alkalmazók nyelvhasználatával nem foglalkozom.)

Egy másik csoportosítás a különféle kábítószerek hatóanyagát illetve hatását

veszi alapul, és a következő típusokat különbözteti meg:

1. ÓPIÁTOK. A központi idegrendszerre depresszív hatású, kábító-

fájdalomcsillapító vegyületek.

1.1 természetben előfordulók (ópium, morfium, Codein)

1.2 félszintetikus származékok (pl. heroin)

1.3 szintetikus származékok (pl. Dipidolor, Dolargan, Imodium)

Az ópium a mák növény tejnedve, amelyet az éretlen mákfejek bemetszésével nyernek.

Az ópium-előállítás őshazája Kis-Ázsia. Az ópium feldolgozását felhasználási módja

szabja meg.

hatása:

4

csökkenti a nyugtalanságot, oldja a szorongást, eufóriát okoz, erős fájdalomcsillapító

hatású szerek; túladagolása esetén jellemző a pupilla tágulat, heves izgatottság,

légzésbénulás esetleg kómás állapot; a szer használata gyorsan erős testi és lelki

függőséget alakít ki;

alkalmazási módja:

szájon át, füst formájában belélegzik, oldott állapotban intravénásan befecskendezik,

sokan isznak mákteát is, melyet a mákfejekből főznek.

2. STIMULÁNSOK vagy élénkítőszerek serkentőleg hatnak a központi

idegrendszerre, heveny motoros nyugtalanságot, pszichés aktivitás fokozódását,

a fizikai és pszichés teljesítőképesség növekedését idézik elő.

2.1 kokain

Dél-Amerikában honos kokacserje leveleiből előállított alkaloida.

hatása:

étvágycsökkentő, növeli a fájdalomtűrést, fáradtságérzés elmúlik, feloldja a gátlásokat,

csapongó gondolatokat, a felhasználási módtól függően enyhe mámort vagy

hallucinációt okoznak, hosszantartó használatát üldözési mánia, fáradtság, depresszió,

erős lelki függés jellemzi;

alkalmazási módja: a kokacserje leveleit szétrágják, teát vagy pasztát készítenek belőle,

szívják dohánnyal keverve, befecskendezik, leggyakrabban azonban orron át

felszippantják;

2.2 amfetaminszármazékok

hatása: élénkít, fokozza a fizikai és mentális teljesítőképességet, izgatottságot,

álmatlanságot, étvágycsökkenést okoz, tartós használat esetén: agresszivitás,

magatartásváltozás, paranoid, skizoid tünetek, a lelki függőség hamar kialakul;

alkalmazási módja: szájon át vagy intravénásan kerül a szervezetbe.

5

3. HALLUCINOGÉN ANYAGOK több tekintetben különböznek az eddig tárgyalt

kábítószercsoportoktól. Egyrészt – ellentétben a fent említett anyagokkal nem

alkalmazzák őket a gyógyászatban, kizárólag nem terápiás célokból, eufória vagy

érzékszervi csalódások előidézésére használják. Másrészt különbség mutatkozik a

használatának következményeiben is. A hallucinogén anyagok olyan vegyületek,

melyek átmeneti pszichózist váltanak ki, azonban nem okoznak testi függőséget

(bár ezt egyes szerzők vitatják), viszont például az LSD alapvető

személyiségváltozásokat válthat ki. A hallucinogének nem képeznek egységes

csoportot. BAYER ISTVÁN (A kábítószer. Bp., 1989.) nem definiálja a hallucinogén

anyagok fogalmát, közéjük csak az általam is említett (ld. alább) anyagokat sorolja.

Más szerzők ellenben a hallucinogének között tárgyalják mindazokat a

vegyületeket, amelyek hallucinációkat idézhetnek elő, így például az

amfetaminszármazékokat is (vö. KNOLL JÓZSEF, Gyógyszertan I. Bp., 1987. 193).

Megállapításaim így természetesen csak a BAYER-féle felosztásban

hallucinogéneknek nevezett kábítószerekre vonatkoznak.

3.1 Peyotl

Mexikóban honos, tövis nélküli kaktusz, mely hallucinogén anyagokat tartalmaz (=

meszkalin, Magyarországon nem terjedt el a használata);

3.2 Psilocybe

hallucinogén hatású anyagot termelő gombák gyűjtőneve, amelyeknek őshazája

ugyancsak Mexikó (= pszilocibin, Magyarországon nem terjedt el a használata);

3.3 LSD

az anyarozs alkaloidjából előállított lizergsav-dietilamid vegyület;

hatása:

6

egészen kis adagokban is hatásos, a skizofréniára jellemző, érzékletes, főleg optikai

hallucinációk, bizarr magatartásjegyek, a tér- és időérzék elvesztése, hangulatváltozás

jellemzi, gyorsan lelki függőséghez vezethet;

alkalmazási módja:

tablettában vagy oldatként fogyasztják;

3.4 Phencyclidin (PCP, angyalpor, „béke”-tabletta, „hog”)

érzéstelenítőként, műtéti altatószerként fejlesztették ki, az utcákon mint „ál”- THC

jelent meg, igen hosszú hatású (napokig, hetekig tart hatása);

alkalmazási módja:

kristályban, kapszulában lenyelik, marihuánával keverve elszívják;

3.5 Kannabiszszármazékok

Minden kannabiszszármazék hatóanyaga a tetrahidrocannabinol (=THC), melyet a

közép-ázsiai eredetű kenderfajta (Cannabis sativa) tartalmaz. A kenderből előállított

kábítószerek hatása elsősorban a növény THC - tartalmának a függvénye, ezt pedig

erősen befolyásolja az éghajlat. Legjobban a trópusi klímát kedveli a növény, de

hazánkban is termesztik házilag, cserépben vagy napos lejtőkön. Nem beszélhetünk

tehát az anyag, hanem csak az egyes anyagok minőségéről és hatásáról. A jó minőségű

anyag kb. 5-15 mg THC -t tartalmaz. Marihuánának nevezi a szakirodalom a növény

levelét és/vagy a virághajtását. A kender virágaiból kivont gyantaszerű anyagot

nevezik hasisnak.

hatása:

egyszerre izgató és nyugtató a hatása, a tér- és időérzék megszűnése, érzékletes,

gyönyörködtető hallucinációk jellemzik, felszabadulnak az emóciók, romlik a rövid

távú memória, jellemző, hogy a pszichés dependencia mértéke egyénenként nagyon

különböző, függőséget és elvonási tüneteket nem okoz;

alkalmazási módja:

7

általában (dohánnyal keverve) cigaretta formájában elszívják, vagy ételbe, italba

keverve fogyasztják.

4. SEDATO – HYPNOTICUMOK ÉS SZORONGÁSOLDÓ GYÓGYSZEREK

nélkülözhetetlen, igen heterogén gyógyszercsoport. Általános cerebrális

depresszív hatással rendelkeznek, csökkentik a szorongást;

hatásuk:

megfelelő dózisban alkalmazva oldják a gátlásokat, csökkentik a passzív elkerülő

viselkedést, nyugtató és altató hatásúak; változó mértékben ugyan, de valamennyi szer

hajlamosít dependenciára, toleranciára, hirtelen megvonásuk elvonási tünetekkel

járhat; tartós alkalmazásuk esetén csökken a teljesítőképesség, testi- és lelki

függőséghez vezethetnek;

alkalmazási módjuk:

szájon át (gyakran alkohollal együtt használják), legtöbb injekció formájában is

hozzáférhető.

5. PSYCHOTROP HATÁSÚ PÓTSZEREK (ragasztók, hígítók, festékoldó szerek)

hatásuk:

alkohol okozta részegséghez hasonló állapotot okoznak, önkontroll elvesztése, eufória,

elmosott beszéd, hallucináció, zavartság, eszméletvesztés jellemzi, lelki függőséget és

testi károsodásokat okoznak;

alkalmazási módjuk:

gőzeik belélegzése.

A drogokat egy harmadik csoportosítás két nagy részre tagolja: az első

csoportba az ún. kemény drogok (ópiátok, stimulánsok, LSD) tartoznak, a második

csoportba az ún. lágy drogokat sorolják, ide tartozik a hasis és más

kannabiszszármazékok, melyeket nem tartanak sem orvosi, sem szociológiai, sem

társadalmi szempontból annyira veszélyes kábítószereknek. Az ilyen lágy drogok

8

forgalmazását és fogyasztását bizonyos országokban dekriminalizálták (Hollandia), és

az ún. coffee shopok-ból beszerezhetők (MURÁNYI-SERES, i.m. 18). Ez a kettéválasztás

természetesen nem jelenti azt, hogy a marihuána vagy a hasis fogyasztása, legitim

forgalmazása nem lenne veszélyes az egyénre vagy a társadalomra, hanem csupán a

veszélyesebb drogok és a kenderszármazékok használata és hatása közötti valóban

létező különbséget akarja érzékeltetni.

A lágy drogokkal, vagyis a kannabiszból készített kábítószerekkel dolgozatomban

többet foglalkozom, mivel – egyrészt szóanyagom legnagyobb része kenderszívó

adatközlőktöl származik –, másrészt „A kannabiszkérdés talán önmagában is

komplexebb, mint az összes többi kábítószer-probléma együttvéve. Bármilyen oldalról

közelítjük meg ezt a kérdést, mindenütt ellentmondások özönébe ütközünk. Ennek fő

oka az, hogy...mindenki, aki ehhez a kérdéshez nyúl, kötelességének érzi, hogy pro

vagy kontra állást foglaljon...olyan szélső nézetek csapnak össze egymással, mint azok,

melyek bizonyítani akarják, hogy a Amerikában a bűnözés fő forrása a kannabisz, az

ellentábor pedig az emberi szabadságjogok próbakövének tekinti a kannabisz

ellenőrzésének felszámolását” (BAYER, i.m. 198).

A kannabisz használata Kínában 6000 éves, Indiában 4000 éves múltra tekint vissza. A

hindu mitológiában gyakran található utalás a kannabiszra. A középkori Közel-Keleten

széles körben elterjedt használata, élvezete, ez összefüggésben lehetet az iszlám vallás

alkoholtilalmával is. Amerikába feltehetőleg az Afrikából behurcolt rabszolgákon

keresztül jutott el a marihuána. Európába valószínűleg Napóleon hódító hadjárataiban

résztvevő tisztek hozták be a marihuána-szívás szokását, és a francia irodalmi

körökben vált divattá. Ez azonban még nem jelentette használatának széles körben való

elterjedését, mindez csak a XX. század második felében következett be, és nem Kelet,

hanem Nyugat felől érkezett. Abban, hogy Európában a kendertermelés ellenére nem

honosodott meg a kannabisz-szívás szokása, szerepet játszott az is, hogy „Európa

9

társadalma élvezeti szerként az alkoholt választotta, ellentétben az ópiumot és a

kannabiszt elfogadó, a szeszfogyasztást elvető ázsiai társadalmakkal” (uo. 199).

A kannabisz és származékai az 1961-es nemzetközi Kábítószer-egyezmény szerint

kábítószernek minősülnek. Hatását, veszélyét azonban más-más szakirodalmak

különbözőként értékelik. Egyesek úgy vélik, hogy a kenderszármazékokkal

kapcsolatban nem beszélhetünk dependecia kialakulásáról, túladagolása pedig nem

lehetséges (HAI-RIPPCHEN, Hanf Handbuch, Löhrbach, 1994. 11), mások szerint csak

lelki dependencia kialakulása lehetséges (MURÁNYI-SERES, uo. 3), az orvosi

szakirodalom a következőképpen vélekedik: „...a reverzibilis cognitív károsodások

kialakulása valószínű, bár az ezzel kapcsolatos tanulmányok nem foglaltak

egyértelműen állást...A chronicus marihuána használat psychilogiai hatása

tisztázatlan...gyakran felerősíti a meglévő psyches betegségeket, károsítja a mozgás

kivitelezését és gyermekeknél rontja a tanulási képességet...” (TILRNEY–McPHEE–

PAPADAKIS–SCHROEDER, Korszerű orvosi diagnosztika és terápia. Bp., 1993. 831).

Figyelembe kell vennünk azt is, hogy a kábítószer-fogyasztás mindig a társadalmi és a

kulturális környezet szerves része is egyben, így a társadalom értékelése, azaz a

droghasználatra adott válasza jelentősen meghatározza a drogproblémát is.

2. Hazai helyzetkép. A magyarországi droghelyzet megítélésében nagy szerepet

játszik, hogy sokáig nem esett szó róla, csak az 1990-es években vált a drogkérdés

igazi problémává és került hirtelen a nyilvánosság elé.

Az 1960-as évekig nem jelentett társadalmi problémát a tiltott szerek

fogyasztása hazánkban, csupán az orvosok és művészek egyfajta elitszokásaként

tartották számon. Az 1960-tól az 1990-es évekig terjedő időszakot a tiltás és a titkolás

szemlélete jellemezte.

Az 1970-es évek elején a drogfogyasztók (főleg gyógyszerfogyasztók) száma

megnő, amely összefügg az Amerikából származó ún. ellenkultúra hatással. A 70-es

10

években a drogfogyasztók száma megugrott, nőtt a recepthamisítók száma, és erre az

időre tehető a szipuzás elterjedése is, egyidőben a csöves szubkultúrával.

A 80-as években megkezdődik az anyagok házi előállítása (kendertermesztés, máktea),

a kemény drogok iránti igényt a nemzetközi piac elégíti ki, de kezd kialakulni a hazai

piac is.

A 90-es években a kábítószer-fogyasztás fontos gazdasági, jogi, szociális problémává

fejlődik, és a politikai-gazdasági változások következtében Magyarország már nem

csak tranzitország, hanem célország is a kábítószer-kereskedelemben. Hazánkban

azonban sem a fogyasztás, sem a kábítószer-bűnözés nem terjed el annyira, mint egyes

nyugat-európai országokban, másrészt sok hazai vonással egészül ki.

A magyarországi drogfogyasztás nagyságát meglehetősen nehéz megítélni, a

rendelkezésre álló statisztikák száma igen csekély, mivel a hosszú időn át folytatott

struccpolitika eredményeképpen nincs átfogó bejelentési és nyilvántartási rendszer. A

drogfogyasztással kapcsolatos hivatalos statisztikai adatgyűjtés jelenleg az

egészségügyben és a rendőri szerveknél létezik (ELEKES ZS., Kábítószerek és a

kábítószer-fogyasztás: Társadalmi riport 1992. Sz. ANDORKA–KOLOSI–VUKOVICH, Bp.,

1992. 318-333)

A drogfogyasztók számának meghatározása így becsléseken alapul, és igen szélsőséges

nézetek uralkodnak a hazai szakemberek körében, általában 25-100 ezer közé teszik

számukat. Reális adatokra (a statisztikák hiányán kívül) azért sem számíthatunk, mivel

a drogosoknak a szenvedélyüket a közvélemény és a hatóság előtt titkolniuk kell.

Gondot okoz az is, hogy kit (mennyire rendszeres fogyasztót) tekintünk kábítószer-

élvezőnek. További probléma az is, hogy különböző (orvosi, pszichológiai, jogi,

szociológiai) szempontú definíciók és magyarázatok igen heterogén skálát mutatnak. A

tömegkommunikációs eszközök sem differenciálták megfelelően az elmúlt években a

drogokat, így a köztudatban nem alakult ki reális kép az egyes kábítószerekről.

11

Fontos azt is megvizsgálnunk, hogy a drogfogyasztók milyen társadalmi

csoporthoz vagy csoportokhoz tartoznak, hiszen a társadalmi helyzet és a

nyelvhasználat között összefüggés van. Egy-egy drogtípus jellemzően kötődhet

bizonyos társadalmi rétegekhez. A gyógyszerekkel való visszaélés elsősorban a felnőtt-

társadalomra (főként közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők körére) jellemző.

A szipusok nagy részét a 14-18 éves fiatalok között illetve a kifejezetten alacsonyan

iskolázottak körében találjuk (A dolgozatomnak nem célja a szipusok szókincsének

elemzése). A heroin és más kemény drog fogyasztása gyakrabban fordul elő a

perifériára szorultak és beilleszkedési zavarokkal küszködők csoportjában (ELEKES

ZS., i.m. 325)

Az amfetamin származékok használata – hatásuk miatt – igen elterjedt

gépjárművezetők, főleg kamion- és teherautósofőrök körében, diákok is szívesen

használják (főként vizsgaidőszakban), és a sportolók doppingszerei között is kimagasló

helyet foglalnak el.

A fiatalok körében igen népszerűek még az ún. trippek, amelyek LSD -t és általában

valamilyen amfetamin származékot tartalmaznak. A trippek bélyeg alakúak,

összetételüktől függően különböző képecskék láthatók rajtuk. A bélyeget használóik

elszopogatják.

A kenderféléket használók alkotják a legheterogénebb csoportot. Tapasztalataim

szerint felnőttek és fiatalok egyaránt használhatják – iskolázottságtól, társadalmi

helyzettől függetlenül – leginkább azonban az értelmiségi réteg körében terjedt el.

Főiskolások és egyetemisták gyakran szívnak marihuánát vagy hasist tartalmazó

cigarettát, sőt adatközlőim nagy része már kóstolta az ún. hasissütit (THC tartalmú

élelmiszer) is. Számukra a kábítószer a szórakozás és a társas élet fontos eleme. A

kender hatásához hozzátartozik a közlékenység, a gátlásoktól mentes, merész, távoli

asszociációkra képes kommunikációs kedv (ellentétben például a morfiummal) –

12

adatgyűjtésem során is szívesen beszélgettek velem. Ötleteikkel, gazdag fantáziájukkal

– melyet a kannabiszszármazékok hatása még inkább szabadjára enged – nyelvi

érzékenységükkel sok találó szót és kifejezést alkotnak. Tapasztalatom szerint szívesen

játszadoznak a szavakkal, a nyelvvel – ennek vizsgálata pedig érdekes nyelvészeti

feladatnak bizonyult. Szlengjük kialakulásában természetesen nagymértékben

közrejátszott az is, hogy mivel a kábítószer-fogyasztás hazánkban jogilag illegális

cselekedetnek minősül, így ezt titokban kell tartaniuk. A nyilvánosság előtt csak olyan

szavakat használhatnak és használnak, amit a kívülállók nem tudnak értelmezni.

III. A SZLENG ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE

1. A szleng meghatározása és bemutatása. Mielőtt a magyarországi kábítószer-

élvezők szlengjének részletesebb vizsgálatára rátérnék, meg kell ismerkednünk a

szleng fogalmával, lehetséges definícióival, a nyelvváltozatok között elfoglalt

helyével, a kategória nyelvészeti problémáival. Meg kell vizsgálni azt is, hogy a hazai

kábítószer-élvezők (elsősorban a lágy drogokat használók) sajátos szóhasználata és

beszédmódja értelmezhető-e a szleng egyik lehetséges változataként.

A szleng mint nyelvészeti műszó meglehetősen új keletű fogalom a magyar

szakirodalomban, az 1980-ban kiadott Nyelművelő Kézikönyv nem tartalmaz még

ilyen címszót. A szleng fogalmával jelölt nyelvi jelenségre inkább a jassznyelv,

csibésznyelv, zsargon, ifjúsági nyelv, nagyvárosi nyelv, pesti nyelv elnevezések voltak

használatosak. Ezeknek a kifejezésnek a jelentései azonban nem pontosan fedik

egymást, PÉTER M. vélekedése szerint „a jelölések egyike sem pontos, sőt a lényegét

tekintve valamennyi félrevezető” (Nyr. 104: 273).

Mindegyik kifejezést a szociolingvisztikai kutatások teremtették meg, a nyelv

és a társadalom viszonya, illetve a szavak társadalmi rétegek szerinti megoszlásának

vizsgálata során . Bizonyos osztályok, rétegek nyelvváltozatát jelölik, amelyek (főként

szókincsükben) eltérnek a köznyelvnek nevezett változattól.

13

Nem létezett azonban egy olyan általános és összefoglaló terminus technicus,

amely ezen nyelvváltozatok mindegyikét magába foglalná, és így – ennek a műszónak

a segítségével – leírhatóvá tenné. Ezt a kuszaságot PÉTER M. a szleng szakszóval

próbálja feloldani (uo. 275). „PÉTER M. érvei alapján helyesnek látszik az eddigi pesti

nyelv, nagyvárosi nyelv, a tágabb értelemben használt argó, zsargon, jassznyelv vagy a

leginkább idesorolható ifjúsági nyelv elnevezésének felváltása a szleng szakszóval” –

vallja KIS T. (KatSzl. 10; vö. SIPOS: MnyRét. 867).

Az Értelmező Kéziszótár szerint a szleng a nagyvárosi zsargon, argó. A

fentiekből kiderült, hogy nem azonosíthatjuk ezekkel az elnevezésekkel, a szleng

többet foglal magába. Helyesebbnek látszik ORSZÁGH L. meghatározása, miszerint a

szleng alatt értjük „azokat a többnyire kérészéletű új szavakat vagy régi szavaknak az

új jelentésváltozatait, melyeket a hétköznapi élőbeszéd a tréfás hangulat keltése vagy a

kifejezés színességének fokozására vagy az újszerűvel való játék öröme vagy a

nyomaték kedvéért használ” (SzóTan. 361; vö. KIS T., i.m. 8-15); vagy a Magyar–

angol szlengszótár definíciója: „Ez a szélesen értelmezett fogalom magába foglalja az

argót (a zsivány vagy jassznyelvet), az ún. ifjúsági csoportnyelvet, de a társalgási nyelv

alsóbb, fesztelen (és sokszor durva, sőt trágár) szókincsét is; általában mindazokat a

szavakat, melyeket sokan használnak, még többen ismernek, de a közkézen forgó

általános szótárak nem tartalmaznak.” (ANDRÁS–KÖVECSES, Magyar – angol

szlengszótár.). Ezekkel összefüggésben KISS T. vélekedése, miszerint a szleng

létrejöttének legfontosabb feltétele egy olyan beszédközösség, amelynek tagjai napi

intenzív beszédkapcsolatban állnak egymással. Ha ez a beszédhelyzet megvan, akkor a

nyelvben feltűnnek a szlengjelenségek. Minél intenzívebb a beszélőközösség tagjainak

(beszéd) kapcsolata, annál gyakoribbak a szlengjelenségek a beszédben. (A szleng

szótárazhatóságának néhány kérdése. Előadás a Magyar nyelvészek VI. nemzetközi

kongresszusán, Egerben).

14

Az előzőekből kiderült tehát, hogy a szleng pontos definiálása mennyire nehéz

feladat, válaszunk inkább KOLOZSVÁRI GRANDPIERE E. módszerét, vagyis „utazzuk

körül a jelenséget, s ekként ismerkedjünk meg vele” (Utazás az argó körül: Herder

árnyékában. Bp., 1979. 107). KOLOZSVÁRI egyébként ebben a tanulmányában az argó

szót tágabb értelemben használja, jelentése a PÉTERtől származó, általam is használt

jelenséget takarja.

Magyarországon az 1980-as évekig a szleng vizsgálata és leírása csupán az

ifjúság nyelvére korlátozódott, így jelentős szókincsanyagot kizárt kutatási területei

közül, és nem adhatott releváns válaszokat a szleng jelenségének általános elméleti

kérdéseire. Az 1980-as évektől kezdve azonban az erre irányuló nyelvészeti kutatások

tere kitágul, a szlenget teljességében bemutatni igyekező tanulmányok száma

megszaporodik. A szlengnek újabb és újabb vonásait fedezik fel, KIS T. ezt nyelvi

univerzáléként tartja számon, amely minden beszélt nyelvnek minden korszakában

jelen van (A szleng szótárazhatóságának lehetőségeiről).

Az általános felfogás szerint a szleng köznyelvi jelenségként felfogható

csoportnyelv, amely a köznyelvtől szókincsében és frazeológiájában tér el (vö. PÉTER:

i.h. 275). E problémát KIS T. azonban bonyolultabbnak tartja, hiszen a szleng nem

tekinthető egységes szociolektusnak, „pusztán arról van szó, hogy a szleng(ek)

használatához – mivel a csoportnyelvek vitatatlanul nyelvi részrendszerek (vö.

SEBESTYÉN: MnyRét. 109) – a beszélő hétköznapi társalgásának nyelvére mint

hordozóra van szükség” (KatSzl. 11).

KIS T. KARTTUNEN vélekedését elfogadva három fő csoportba sorolja a

különböző szlengtípusokat: megkülönböztet közszlenget, területi szlenget és

szakszlenget. A közszlengek a „nyelvet beszélők számára általánosan ismert dolgokat,

fogalmakat megnevező országszerte elterjedt szlengjelenségek összefoglaló neve, a

területi szlengek érvényessége területileg korlátozott, a szakszleng pedig foglalkozás,

15

hobbi, érdeklődés alapján tömörülő csoportokban alakul ki, és szorosan kapcsolódik az

adott szakma szaknyelvéhez is. Használóinak köre szociológiailag könnyebben

leírható, és a szakmai azonosság miatt sokkal homogénebb is” . A magyar ismertebb

szlengfajták legtöbbje a szakszlengek közé sorolható (így a diáknyelv, sportszleng,

katonai szleng, kábítószeresek szlengje stb. is). A területi szleng megléte pedig a nyelv

területi differenciáltságából természetszerűen következik. A közszleng és a területi

szleng viszonya megegyezik a köznyelv és a nyelvjárások viszonyával (i.m. 10).

Az élő beszédben a különböző szlengváltozatok természetesen egymással

keveredve jelennek meg az egyén és a csoport nyelvében, így a fent említett

szlengtípusok csak elméletben léteznek és különböztethetők meg. (KIS T., uo. 10-11)

Bonyolítja a szleng leírhatóságát az is, hogy egyrészt szó- és kifejezéskészlet,

másrészt nyelvi magatartás: nyelvhasználat és beszédmód. E két jelenség egymástól

elválaszthatatlan, kölcsönösen feltételezik egymást, de a leírás szempontjából –

szükségképpen – el kell őket különítenünk, bár vizsgálata során nem „izoláltan létező

szavakkal kerülünk kapcsolatba, hanem szituációhoz kötődő nyelvhasználati,

kommunikációs kóddal” (SZILÁGYI M., Bakaduma : BUKSZ 1992/4: 431). Sőt nem

szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy a nyelvi magtartás mindig együtt jár egyfajta

sajátos viselkedési formával, gondolkodásmóddal és világszemlélettel (vö. VIDOR ZS.,

A diák jassznyelv és jasszmagatartás: Valóság VII [1964]/9: 69-75).

Egy csoport sajátos nyelvváltozatának – azaz a szlengjének – bemutatásakor

figyelembe kell venni azt a nyelvi, szociális és kulturális kontextust, melyben e nyelvi

jelenség létrejön, és amelynek részeként ezt értelmezhetjük.

A szleng létrejöttének és használatának lehetséges indítékait PARTRIDGE

vizsgálja (magyarul ERDŐS G., Újabb jelentésváltozatok az ifjúsági nyelvben: Nyr.

112: 143-148). Őt idézi PÉTER (i.h. 275.), és lehetséges okok közül a következőket

emeli ki: játékosság, az elkülönülés vágya, nyelvi klisék iránti ellenszenv,

16

„bennfentesség” vagy éppen konkretizálás és a képszerű kifejezésekre való törekvés

(vö. SIPOS, i.h. 868). „A jelenség valódi gyökerét – írja KIS T. –, azonban a

legpontosabban minden bizonnyal pszichológiai oldalról lehetne feltárni”. A szlengben

beszélők a dolgokat saját szemszögükből nevezik el, a világot egyfajta érzelmi szűrőn

keresztül szemlélik, ami a szavak emocionális színezetében nyilvánul meg, ennek

leírása pedig stilisztikai minősítéssel és végbemehet, ezért sorolják egyes szerzők a

szlenget a stílusjelenségek közé (i.m. 12; vö. HAJDÚ M., A csoportnyelvekről.

MCsopDolg. Bp., 1980).

A szleng fentiekben tárgyalt jellemzőinek ismeretében nyílik mód arra, hogy

nyelvi megjelenési formáit megvizsgáljuk, megismerkedjünk sajátos szóalkotási

módjaival és ezeket részletesebben tárgyaljuk, ám ez már a következő (IV.) fejezet

feladata.

2. A kábítószer-fogyasztók szlengje. A kábítószer-élvezőket – az őket összekötő

közös vonás, azaz valamiféle kábító hatású anyag használata alapján – szociológiailag

csoportnak nyilváníthatjuk. Nyelvüket tehát nevezhetjük csoportnyelvnek vagy

szociolektusnak, illetve – az előzőekben leírtak alapján – a szleng egyik változatának

tekinthetjük. A Dictionary of American Slang a szubkultúrákhoz kötődő

szlengtípusokban 13 alcsoportot különböztet meg, melyeknek használata speciális

szituációkhoz köthető. Ide sorolja az emigránsok, az egyetemisták, a baseball-

játékosok és a narkósok szlengjét is (i.m. Szerk. H. WENTWORTH – S. B. FLEXNER. New

York 1960. VII).

A KARTTUNEN által felállított csoportosításban a kábítószer-fogyasztók

szóhasználata a szakszlengnek nevezett kategória kritériumaival jellemezhető. Nem

beszélhetünk sem hobbi, sem foglalkozás alapján elkülönülő csoportokról, mégis

használóik köre szociológiailag behatárolható, így sajátos nyelvhasználatuk

egyértelműen a drogkultúrához való tartozást jelenti (vö. HAJDÚ, i.m. 18-19).

17

A kábítószeresek szlengje – mint minden más szlengtípus – beszélt nyelvi

forma, és rendkívüli változékonysággal, mobilitással, a szavak és kifejezések

emocionális színezetével jellemezhető. Szókészlete folyamatosan mozgásban van,

szavaik beszivárognak a közszlengbe, elterjedésük ezen keresztül is történhet, és

fordítva: a közszlengből nagyon sok szó és kifejezés kerül át a narkósok

nyelvhasználatába. Másrészt a szlengben beszélők folyamatosan továbbítják sajátos

szóhasználatukat a köznyelvbe, hiszen a nyelvi rétegek az egyén beszédében csak

elméletileg különíthetők el egymástól.

Az általuk használt szlengszavak és kifejezések nagy része a köznyelvben is élő

és használatos, csupán arról van szó, hogy mivel ezek a szavak a csoport szlengjeként

funkcionálnak, újabb, sajátos jelentéssel is bírnak .

Úgy gondolom azonban, hogy e szlengtípuson belül további differenciálásra

van szükség. A kábítószerek fajtái című fejezetben láthattuk, hogy mennyire

különböző tulajdonságú szerek minősülnek egységesen drognak. A különböző szerek

használatához más-más szokások fűződnek, hatásuk pedig igen eltérő – sokszor

egymásnak ellentmondó is (ld. ópiátok és stimulánsok). A szlengnek minősülő szavak

és kifejezések többségét pedig a használt anyagoknak a különböző elnevezései, a

használatukra vonatkozó kifejezések teszik ki, vagy éppen a kábítószer okozta állapot

leírását szolgálják – mindezekből adódik, hogy nem beszélhetünk általában a

drogfogyasztók szlengjéről, csupán – attól függően, hogy a csoport milyen fajta drogot

fogyaszt – szlengjelenségekről, szlengtípusokról. (Ezért is tartottam fontosnak a

drogoknak részletesebb bemutatását, és a lágy drogok és hatásuk külön kiemelését,

jellemzését.)

Természetesen van a kábítószer-fogyasztók szlengjének – a drogtípustól

független – közös jellemvonása is: például a gazdag szinonimasorok, kicsinyítő képzős

alakok és a származékoknak nagy száma stb.

18

Problémát okozhat a vizsgálódás során az is, hogy mely szavak, kifejezések és milyen

kontextusban funkcionálnak szlengszóként.

Szlengjelenségek közé sorolom mindazokat a szavakat és kifejezéseket, amelyek

egyrészt: a kábítószer-élvezet aktusához kötődnek. Így a különböző anyagok

megnevezéseit és ezek alakváltozásait (például: morfi, morfium, kokain, kokó, THC

stb.). Ezek a szavak más nyelvi környezetben is értelmezhetők, a kémiai vagy orvosi

szakszókincs részeként. A használatukhoz vagy az előidézet állapothoz kötődő

elnevezéseket és kifejezéseket, melyek részben a köznyelvi szókincs elemei is, mint

például a beáll (itt: ’kábítószer hatása alá kerül’ ), vagy más réteg nyelvéhez is

kötődhetnek, mint például a beszív ’sok alkoholt fogyaszt’ (itt: ’kannabiszszármazékot

tartalmazó cigarettát fogyaszt’). Másrészt mindazokat a kifejezéseket, amelyek a

kábítószer-élvezőktől származnak (például: török-kör) illetve körükben gyakran

használatosak.

Jelentésüket természetesen csak a vizsgált környezetnek megfelelően adom meg.

IV. A MAGYARORSZÁGI KÁBÍTÓSZER-FOGYASZTÓK SZLENGJÉNEK

NYELVI JELLEMZÉSE

1. A magyarországi kábítószer-élvezők szlengjének általános vonásai. A

hazai kábítószeres szleng főként szókincsével jellemezhető, melyhez hozzá-

kapcsolódnak azok a nyelvhasználati érdekességek, amelyek jellegzetesen e

szlengtípushoz köthetők.

Felméréseimet az ország különböző pontjain végeztem, gyűjtésem során

találkoztam olyan szavakkal és kifejezésekkel, melyek csak az adott helyhez kötődnek

és az ország más részeiben nem ismeretesek. Az ilyen szlengszavak többsége

valószínűleg egy-egy ember egyéni fantáziájának szüleményeként került be a helyi

kábítószeres csoport nyelvhasználatába. Ilyen szavak például a Szombathelyen

használatos szén! vagy a Debrecen egyes csoportjaiban elterjedt gomba!. Mindkét szó a

19

fles-érzés (ld. szó és kifejezésgyűjtemény) leírására használatos. A túlasszociál,

melynek jelentése ’olyan képzettársításokat alkalmaz, melyek nem kábítószeres

állapotban az adott kontextusban nem lennének indokoltak’ budapesti adatközlőktől

származik.

Mindezek ellenére nagyon sok olyan szót és kifejezést gyűjtöttem, melyek

minden általam vizsgált helyen ismertek és használatosak. Ennek oka az analóg

gondolkodás és a közös élmény: a szlengben beszélők ugyanazokat a szereket

használják és hasonló állapotba kerülnek. A világot egyfajta érzelmi szűrön keresztül

szemlélik. A dolgokat és jelenségeket saját szemszögükből nevezik meg, a számukra

fontos jellemvonásaikat emelik ki. Ez történhet metonimikus vagy metaforikus

szóalkotással – az asszociációk sora gyakran követhetetlen (vö. KIS T. i.m. 12). Ez a

jelenség még inkább hangsúlyosabb a kábítószer-élvezőktől származó szlengszavak

között, hiszen a különböző szerek hatása együtt járhat az asszociációs készség

növekedésével, amit a gyakran önreflexióként használatos „ezt most túlasszociáltam”

szlengkifejezés jól példáz.

Az emocionális töltés magával vonja, hogy a szleng legfontosabb szóalkotási

módja az ún. „érzelmi szóalkotás”. Ez a nem valódi (hiszen nem hoz létre új szavakat)

szóalkotási forma a szavakat csupán új, a köznyelvitől eltérő stiláris minőséggel

ruházza fel alak- és jelentésváltozás nélkül. Valódi szlengszavak keletkezése esetén

ehhez a szóalkotási módhoz még jelentésbeli vagy alaki szóalkotási módok is társulnak

(uo.).

A kábítószer viszonylag rendszeres használatához szorosan és szükségképpen

hozzátartozik a szlengszavak ismerete. A fogyasztóvá válás és a szlengelsajátítás

párhuzamosan megy végbe. Ennek lehetséges okai közül feltétlenül ki kell emelnünk

kettőt: a kábítószer-fogyasztás társadalmi normákba ütközik, így használói ezt a

kívülállók előtt leplezni próbálják. Ezért is fordulnak elő gyakran olyan szavak,

20

melyek a köznyelvben is élnek, köreikben azonban mást jelentenek. Ilyen szavak

például a cucc ’valamilyen kábítószer’, a működik ’érezhető a kábítószer hatása’ vagy a

mozi ’hallucináció’ stb.

Az egyes kábítószerek használati módja, a közösen megtapasztalt és hasonló

élmények és az erős szituációhoz kötöttség ugyancsak nagymértékben befolyásolják a

drogfogyasztók szóválasztását és nyelvi magatartását: beszív, beáll, megkövül, bejön,

pörög, fles stb.

Mindezek lehetővé teszik az egyszerű és gyors kommunikációt. Azt, hogy az egyes

szavak hallatán a beszélőkben ugyanaz a kép vagy jelenség idéződjék fel, és

feleslegessé teszik az élmény körülírását. Jó példa erre a parázik ige, amit szinte

minden drogos használ. Egy nem kábítószeres számára ez az orvosi szaknyelvből

származó ige ( < paranoia ’nagyzási vagy üldözési téboly’) jelentése jóval szűkebb

asszociációs mezőkben mozog. A drogosok közti jelentés egyidejűleg magába foglalja

az alaptalan félelmet, az állapot tartósságát, bizonytalanság érzést, az önkontroll

elvesztését vagy ellenkezőleg a meglétét, a helyzet komolyságát vagy éppen

nevetségességét – és mindezt gyakran ironikusan teszi, hisz mindenki tudja, hogy „az

egész csak a fűtől van”.

KIS T. (DEMÉre, TELEGDIre és KOVALOVSZKYra hivatkozva) írja: „a szleng nem

megnevez, hanem újranevez, azaz a már megnevezett dolgokat újabb és újabb

nevekkel látja el”, amely nem tudatos, spontán nyelvi folyamat (i.m. 14). Ennek

következtében játszi torzítással, különböző kicsinyítő képzőknek a szóhoz csatolásával

gazdag szinonimasorok jönnek létre. A kábítószeres cigaretta elkészítésének a

következő nevei alakultak ki: sodor, teker, pödör, gyúr, gyárt, csavar. A már elkészült

cigi lehet dzsoint, pipa, rakéta, rakesz, spangli, spanyó, szivar vagy szál (vö. SZILÁGYI

E., A kábítószeresek nyelvhasználatáról. 44).

Egy-egy alapélmény vagy alapérzés fokozatait, irányát, intenzitásbeli eltéréseit az

21

igekötők gazdagsága szemlélteti: szív, beszív, elszív, rászív, szétszív, túlszív, nyom,

felnyom, lenyom.

A kábítószeres szleng jellemző vonása még a képszerűség. Tevékenységük –

így gondolkodásmódjuk is szituációkhoz kötött, képekben működik. Ez összefügg az

egyes kábítószerek (vizuális) hallucinációt okozó hatásával, illetve a szlengre

általánosan is jellemző képszerűséggel. Véleményem szerint ez a jelenség kapcsolatba

hozható a képi kultúrának az információ-hordozásban egyre inkább növekvő

szerepével is.

Az általános vonásokon kívül említést kell tennünk még azokról a sajátos

szókészletbeli és nyelvhasználati eltérésekről is, amelyek az egyes drogtípusok

használatához kötődnek.

A heroinisták gyakran használnak a szexualitáshoz fűződő kifejezéseket. A fecskendő

lehet maga a nő, a szerelem tárgya a heroin.

A lágy drogok kedvelőire jellemző a rendkívül nagy kommunikációs késztetés,

nyitottság és érdeklődés a közös tevékenységek iránt, a kívülállók számára

indokolatlannak tűnő jókedv, melyek nyelvi magatartásukban is megjelennek. Nagy

szerephez jut körükben a (nyelvi) önreflexió. Állapotukat, érzéseiket, a kábítószer

okozta hatást gyakran nyelvileg is kifejezik, minősítik, megerősítik, a következő és

ehhez hasonló mondatokkal: „azt hiszem nagyon beálltam”; „ez a fű nagyon bejött”;

„mennyire nem tudom, hogy miről beszélek” vagy „az idővel megint problémák

vannak”.

A következőkben a magyarországi kábítószeresek szlengjét úgy próbálom bemutatni,

hogy először a szavakat és kifejezéseket témakörök szerint csoportosítom, majd a

jellegzetes szóalkotási módokat igyekszem rendszerszerűen ismertetni.

2. A szavak témakörök szerinti csoportosítása megmutatja, hogy használóik

számára mely dolgok és jelenségek fontosak, melyek kapcsolódnak a kábítószer–

22

élvezethez (a szavak jelentését itt nem adom meg, mivel az adattárban minden szó

szerepel; a több jelentésű szavakat több helyen is felsoroltam az adott jelentésnek

megfelelően).

I. Az egyes kábítószerek elnevezései.

– A kábítószerre általánosan használható szavak: cucc, energia, kábszer, matéria, szer,

téma, valami stb.

– A kannabiszszármazékok elnevezései: csoki, fű, gandzsa, grász, gyep, gyom, hasis,

haskó, kender, kő, mari, maresz, marcsa, mariska stb.

– Az LSD és származékainak nevei: acid, bélyeg, eszid, lecsó, tripp stb.

– A heroin elnevezései: cukor, fehér cukor, hercsi, hernyó, háeren, nyalóka stb.

– A kokain elnevezései: hó, fehér hó, kokó, koksz, por stb.

– Egyéb stimulánsok elnevezései: dopping, amfi, eksztázi, energia stb.

– A morfium és morfiumszármazékok nevei: máktea, morfi, morfó, monyó, tea stb.

– Gyógyszerek elnevezései: géza, granyó, kodnoksz, merci, ritt stb.

II. A kábítószert fogyasztó személy nevei, vagy az ehhez kapcsolódó szavak.

– Bármilyen kábítószert használó személy elnevezései: anyagos, kábszeres, drogos stb.

– A különböző anyagokat fogyasztók nevei: hercsis, kokós stb.

– A kábítószer kereskedők nevei: nepper, díler

III. A kábítószer használathoz kötődő kifejezések vagy elkészítéséhez szükséges

kellékekhez fűződő szavak.

– Kellékek, eszközök elnevezései: csavaró, csúzli, fegyver, kendő, lábos, lőszer, papír,

szűrő, dzsoint, spangli, szivar stb.

– Az elkészítéshez szükséges folyamatok nevei: feldob (egy teát), csavar, sodor,

szárítás, teker stb.

– A használat módjához kapcsolódó megnevezések: befüvezik, elnyom, elszív, elszorít,

félreég, lő, mellémegy, rászív, stoppol, török-kör, szúr stb.

23

IV. A kábítószer hatásához és az általa okozott állapothoz fűződő szavak.

– A hatáshoz kapcsolódó szavak: bejön, beüt, hat, löket, működik stb.

– Az állapothoz kapcsolódó szavak: alfaszint, beszakít, betép, fles, gyorsul, hepi,

kiakad, kibukik, lejön, lebeg, mozog, mozi, parázik, sztond, túlszív, utazik stb.

V. Egyéb szavak: drogambi, elvonási tünet, füvészkert, leáll, lejön, zsákutca stb.

3. A kábítószeres szleng szóalkotási módjai.

I. KÜLSŐ SZÓALKOTÁS

A) Idegen szók átvétele.

Az idegen nyelvből való átvétel jellemző a kábítószeresek szlengjére, hiszen a

drogkultúra nyugat felől érkezett hazánkba, és ezzel együtt bizonyos szavak is

átkerültek. Az idegen szók legtöbbje angol eredetű. Dzsoint ’marihuánát vagy hasist

tartalmazó cigaretta’ < ang. joint [d nt] ’ua.’; acid, eszid ’LSD tartalmú kábítószer’ <

ang. acid [ćsid] ’sav’; trip ’LSD -t és (általában) valamilyen amfetaminszármazékot

tartalmazó kábítószer’ < ang. tripp [trip] ’utazás, kirándulás’; szpíd

’amfetaminszármazék neve’ < ang. speed [spid] ’sebesség, gyorsaság’ (valószínűleg a

hatása miatt); fles 1. ’a kábítószer hatása hirtelen és intenzíven jelentkezik’, 2. ’az

intravénás drog használatát közvetlenül követő örömérzés, mámor’ < ang. flash [flć ]

’felvillanás, fellobbanás’; sztond ’olyan állapotot jelöl, amikor a kábítószer hatása

következtében valaki lefárad, agyi tevékenysége lelassul, passzívvá válik’ < ang.

stoned [st nd] ’megkövül, megkövezett, kővé válik’; spangli ’marihuánát vagy hasist

tartalmazó cigaretta’ < ném. Spangel ‘összetartó, összefogó szalag’; gandzsa

’marihuána’ < indiai gnjai ’ua.’; csarasz < indiai ’ua.’ stb.

B) Átvételek az orvosi vagy kémiai szaknyelvből.

A kábítószeresek nyelvhasználatatába nagyon sok szakszó került, hiszen az egyes

vegyületek illetve szerek elnevezései ezekhez a szaknyelvekhez kötődnek: amfetamin <

amphetamin; heroin, morfium, < ópium alkaloidjai >; elvonási tünet; THC <

24

tetrahidrocannabinol - < a Cannabis sativa hatóanyaga >; LSD < lizergidsav-dietilamid

stb.

C) Köznyelvi szók átvétele:

begyűrűzik: Begyűrűzött a cigi probléma: elfogyott a cigaretta, hozni kellene.

II. JELENTÉSBELI SZÓALKOTÁS

A) Névátvitel.

1. Hasonlóságon alapuló névátvitel. Produktív szóalkotási mód, melynek oka a szleng

emocionális töltésében keresendő. Füvészkert ’kenderültetvény’; bélyeg ’tripp’

(alakjáról); nő ’heroin’ (a heroinista számára ez a szer helyettesíti a partner szerepét);

csoki, ’hasis’ (színéről); zöldség ’kannabiszszármazék’ (színéről); rakéta, szivar,

’marihuánát vagy hasist tartalmazó cigaretta’ (alakjáról); lő, ’befecskendez’; szüretel

’kendert begyűjt’ stb.

2. Érintkezésen alapuló névátvitel:

merci ’Noxyron’ (altató) < a tablettán egy Mercedes embléma látható >

B) Jelentésátvitel.

1. A szavak hangalakján alapuló jelentésátvitel: géza ’Gracidin’; mari, marcsi, mariska

’marihuána’ (az asszociáció a női névre sajátos stilusárnyalatot kölcsönöz a

szavaknak), trikó ’tripp’; hernyó ’heroin’ stb.

2. Érintkezésen alapuló jelentésátvitel.

a) A jelentésszűkülés egyik legproduktívabb módja a kábítószeres szlengnek.

Használóik a köznyelvben is élő szavak jelentéseit kizárólag a kábítószeres

szituációhoz kötik és a köztük élő jelentésekre korlátozzák. Cigi ’marihuánát vagy

hasist tartalmazó cigaretta’; anyag ’kábítószer’; por ’kokain’; iszik ’THC tartalmú

folyadékot fogyaszt’; papír ’1. a kábítószeres cigaretta elkészítéséhez szükséges papír,

2. üres, kitöltetlen orvosi vény’; teker, sodor, pödör ’kábítószeres cigarettát készít’; tea

’máktea’; lebeg, repül ’kábítószer hatása alatt van’.

25

b) Jelentésbővülés: pörög ’kábítószeres állapotban olyan tevékenységet folytat,

melynek dinamikája összefüggésben van az egyén felfokozott, aktív állapotával’;

mozog ’mozgással járó tevékenységet végez, szórakozik’.

III. ALAKI SZÓALKOTÁS

A) Szóösszetétel. A kábítószeresek szlengjére nem jellemző ez a szóalkotási mód, egy-

két kivételtől eltekintve, mint pl. alfaszint ’a kábítószer hatására kialakult állapot’;

gyógymanó ’kábítószer hatása alatt álló személy, aki a tőle megszokottól eltérően

viselkedik’.

B) Szóképzés. A kábítószeresek szlengjében megtalálható képzők megegyeznek a

köznyelvi képzőkkel, speciális képző nem található. A kicsinyítő képzők gyakorisága

és túlterheltsége azonban mindenképpen figyelmet érdemel. A szlengben

megfigyelhető szóképzés nagy részét a szakirodalom „játszi szóképzésnek” nevezi (vö.

KIS T. KatSzl. 29).

1. Névszóképzők

– a deverbális képzők közül gyakori az -ás/-és, ez szinte minden igéhez

hozzákapcsolható: füvezés, anyagozás, szívás, drogozás stb.

– denominálisak:

-a: lecsa < lecsó ’tripp’

-csi: marcsi < marihuána

-cska/-cske: cuccocska ’kábítószer’

-csó: lecsó ’heroin’; hercsó < heroin

-csa: marcsa < marihuána

-i: drogambi < drogambulancia; amfi < amfetamin; mari < marihuána

-ka/-ke: haska < hasis

-kó: haskó < hasis

-nyó: spanyó < spangli ’kábítószeres cigaretta’

26

-ó: dzsodzsó < dzsoint ’kábítószeres cigaretta’

-asz/-esz: spangesz < spangli ’kábítószeres cigaretta’

-s: anyagos < anyag ’kábítószer’

2. Az igeképzésben ugyanazokat a képzőket találjuk, mint a köznyelvben,

megterheltségük is hasonló, ezért csak néhány példát emelek ki:

-ik: bekábózik ’kábítószert fogyaszt’; drogozik ’ua.’

-l: kokszol ’kokaint fogyaszt’

-z: magoz ’szárított kenderből kiszedi a magokat’

Az igekötők nagy szerephez jutnak a kábítószeresek szlengjében, egy-egy igéhez az

igekötők változatos sora járulhat: szív, beszív, szétszív, túlszív, rászív. Vannak olyan

igekötők is, amelyek a köznyelvitől eltérő jelentésben élnek: például a szét- ’nagyon,

fokozott mértékben’: szétszívja az agyát ’nagyon sokat szív’

IV. A SZÓALKOTÁS EGYÉB MÓDJAIra csupán néhány példát találtam.

– Mozaikszóalkotás: HRN [háeren] < heroin.

– Csonkulás és rövidülés: mari < marihuána; ritt < Coderit.

– Emfatikus ejtés: szíííjá füvet! (Szívjál füvet!).

V. SZÓ- ÉS KIFEJEZÉSGYŰJTEMÉNY

A betűrendbe szedett szó- és kifejezésgyűjtemény a szavak és kifejezések

jelentését, jelentéseit adja meg.

Egy szócikk lehet önálló vagy utaló szócikk. Az utaló szócikkben nyíllal () jelöltem

azt az önálló címszót , amely az adott szót értelmezi.

A kifejezéseket vagy az adatközlőktől származó mondatokat a legjellemzőbb szavuk

alapján soroltam be és dőlt betűvel szedtem.

Az idegen szavakat és mozaikszókat a kiejtés szerint vettem fel az adattárba, a

mozaikszók esetében az írásképet szögletes zárójelben adom meg, közvetlenül a

címszó után.

27

A szócikk felépítése a következő: a címszó után közvetlenül a szófaji

meghatározás található. Ezt követi a szó jelentésének megadása, több jelentés esetén ez

számokkal történik. A jelentés után közvetlenül az alakváltozatokat és a szinonimákat

sorolom fel, mindkettőt kövér betűvel szedve. Ha egy szó nagyszámú szinonimákkal

rendelkezik, akkor ezek mindegyikét csak a leggyakrabban használt változatnál adom

meg, ezt pedig kövér betűvel szedett szóval jelölöm. Ha egy szónak vagy kifejezésnek

kevés szinonimája ismeretes, ezeket mindegyik változat szócikke tartalmazza. A

szócikk végén szögletes zárójelben adom meg a szó etimológiájára és származására

vagy keletkezésére vonatkozó adatokat. Idegen nyelvből átvett szó esetén az adott

nyelvi változatot, fonetikus átírását, majd jelentését ugyancsak szögletes zárójel

tartalmazza. Nyíllal jelölöm származékszó esetén az alapszót, alakváltozatnál pedig <

jellel utalok az alapalakra. Ha egyértelmű, hogy a származékszó milyen alapszóból jött

létre, külön ezt nem jelölöm.

Ha egy szócikkben szereplő szó önálló címszóként is szerepel kövér betűvel utalok rá

minden esetben.

A szócikk részeit egymástól pontos vesszővel választottam el.

Felhasznált rövidítések:

ang. angol

fn főnév

ige ige

ind. indiai nyelvek

mn melléknév

ném. német

ua. ugyanaz

v. vagy

v- vki, vmi stb: valaki, valami stb.

28

vö. vesd össze

A/Áacid fn; 1. LSD tartalmú kábítószer; eszid 2. zenei irányzat a < zene

hatása kábítószeres állapotban felerősödik >; [< ang. acid [ćsid]

’sav’ ]

acidparti fn; zenés mulatság < élvezetéhez hozzátartozik az LSD tartalmú

kábítószer használata is >; eszidparti; [< ang. acid-party [ćsid

pa:tI] ’ua.’]

adag fn; egyszeri használatra elegendő kábítószer-mennyiség; Van

nálad egy adagra való?

agy fn; Ad az agynak: drogot használ; kábszerezik; Fokozza a

tudatát, Szétszívja az agyát: annyi hasist vagy marihuánát

szív, hogy teljesen a hatása alá kerüljön, Hülyére szívja magát,

Lemegy nullára

ágyú fn; marihuánát vagy hasist tartalmazó cigaretta; dzsoint

alfa fn; Lemegy alfába: kábítószert fogyaszt; kábszerezik; (vö.

alfaszint)

alfaszint fn; a kábítószer hatására kialakult állapot; (vö. alfa)

ambi fn; drogambulancia; drogambi

amfesz fn; pszichostimuláns vegyület; amfetamin

amfetamin fn; pszichostimuláns vegyület; amfi, amfesz

amfi fn; pszichostimuláns vegyület; amfetamin

áempé fn; [< AMP ]; marihuána formaldehidben áztatva majd szárítva

anyag fn; kábítószer; cucc, cuccocska, dopping, drog, energia,

kábszer, matéria, szer, téma, valami

anyagos fn/mn; kábítószert használó személy; kábszeres, drogos

anyagozik ige; kábítószerezik, kábítószert használ; kábszerezik

arat ige; kendert gyűjt; (vö. szüret)

Bbeáll ige; a kábítószer hatása alá kerül, alatt áll; beszakít, betép, Totál

beálltam, Beáll, mint a disznó

29

befüvezik ige; marihuánát szív; füvezik; [fű]

begyűrűzik ige; sürgetővé válik vmilyen probléma; Begyűrűzött a cigi

probléma: elfogyott a cigeretta, vkinek hozni kellene

bejön ige; 1. elkezd hatni/hat a kábítószer; beüt, hat, megjön,

megdob, működik (1) 2. A tegnapi anyag bejött: jó minőségű

az anyag; működik, (2); (vö. löket)

bekábózik ige; kábítószert fogyaszt; kábszerezik; [kábó]

bekokszol ige; kokaint fogyaszt; kokózik, kokszol; [koksz]

bélyeg fn; tripp; [alakjáról]

beszakít fn; a kábítószer hatása alá kerül; beáll

beszív ige; hasist v. marihuánát tartalmazó cigarettát szív; elszív, szív

betép ige; kábítószer hatása alá kerül; beáll

beüt ige; elkezd hatni/hat a kábítószer; bejön (1)

C cigesz fn; marihuánát vagy hasist tartalmazó cigaretta; dzsoint;

cigi fn; marihuánát vagy hasist tartalmazó cigaretta; dzsoint;

cigó fn; marihuánát vagy hasist tartalmazó cigaretta; dzsoint

cucc fn; kábítószer; anyag

cuccocska fn; kábítószer; anyag

cukor fn; heroin

CScsarasz fn; hasis; [< ind. ’ua.’]

csavar ige; 1. marihuánát vagy hasist tartalmazó cigarettát készít;

sodor 2. máktea készítésének utolsó szakaszában rongyon át

kicsavarja a megfőtt mákgubókból a levet; kicsavar

csavaró fn; rongy, amivel kicsavarják a mákgubókból a levet; [csavar]

csoki fn; hasis; [színéről]

csúzli fn; fecskendő

Ddarálás fn; mákfejek ledarálása

30

díler fn; kábítószer-kereskedő; nepper; [< ang. dealer [dI :l ] ’elosztó,

kereskedő’]

dopping fn; 1. vmilyen pszichostimuláns vegyület; energia 2. bármilyen

más kábítószer; anyag

drog fn; kábítószer; anyag

drogambi fn; drogambulancia; ambi

drogos fn/mn; kábítószer-élvező; anyagos, kábszeres

drogozik ige; kábítószert használ; kábszerezik

DZ/DZSdzsodzsesz fn; marihuánát v. hasist tartalmazó cigaretta; dzsoint [<

dzsoint]

dzsodzsi fn; marihuánát v. hasist tartalmazó cigaretta; dzsoint [<

dzsoint]

dzsozsó fn; marihuánát v. hasist tartalmazó cigaretta; dzsoint [<

dzsoint]

dzsoint fn; marihuánát v. hasist tartalmazó cigaretta; dzsodzsesz,

dzsozsi, dzsodzsó, ágyú, cigesz, cigi, cigó pipa, rakesz,

rakéta, spangesz, spangli, spanyó, szivar, szál; [ < ang. joint

[d Int] ’ua.’]

E / Éelesdé fn; anyarozs alkaloidjából előállított hallucinogén hatású

vegyület; [ < LSD < lizergidsav-dietilamid]

elnyom ige; kábítószert fogyaszt; kábszerezik

elpilled ige; Vigyázz, elpilled a téma: elalszik a dzsoint; (Debrecen,

1994)

elszív ige; marihuánát vagy hasist tartalmazó cigarettát fogyaszt;

beszív, szív; Elszívunk egy szálat?

elszorít ige; fecskendő beszúrása előtt elszorítja a kar vénáit

elvonási tünet fn; 1. krónikus drogfogyasztóknál a szer hirtelen elmaradása

által okozott szomatikus és pszichés tünetegyüttes; Mi van nem

tudsz várni, elvonási tüneteid vannak? < tréfásan arra a

31

személyre használják, aki sürgetteti a közös kábítószer-

fogyasztás elkezdését >

eksztázi fn; amfetaminszármazék; [< ang. ecstasy [ekst si] ’elragadtatás,

eksztázis’]

energia fn; 1. kábítószer; anyag 2. pszichostimulánsok; dopping

eszid fn; 1. LSD tartalmú kábítószer; acid 2. zenei irányzat < a zene

hatása a kábítószeres állapotban felerősödik > [< ang. acid [ćsId]

’sav’]

eszidparti fn; zenés mulatság, < élvezetéhez hozzátartozik az LSD tartalmú

kábítószer fogyasztása is >; acidparti; [eszid] [< ang. acid-

party [ćsid pa:ti] ’ua.’]

eszköz fn; injekciós tű az intravénás használathoz; fecskendő;

Ffecsi fn; injekciós tű az intravénás használathoz; fecskendő;

[fecskendő]

fecske fn; injekciós tű az intravénás használathoz; fecskendő;

[fecskendő]

fecskendő fn; injekciós tű a kábítószer vénás beadásához; fecsi, fecske;

csúzli, eszköz, fegyver, kendő, nő (1), műszer, pisztoly,

puska, revolver

fegyver fn; injekciós tű a kábítószer vénás beadásához; fecskendő

fehér cukor fn; heroin

fehér hó fn; kokain

feldob ige; 1. felteszi a mákteát; Feldobsz egy teát ?; felnyom (3)

feldobódik ige; vidám hangulatba kerül a kábítószertől; (vö. hapi)

felnyom ige; 1. kiad a rendőrségnek, elárul 2. intravénásan befecskendez;

lő, nyom (2), szúr 3. felteszi a mákteát; feldob

félreég ige; egyik oldalon jobban leégett a dzsoint

fles fn; 1. a kábítószer hatása hirtelen és intenzíven jelentkezik, ami

mámoros állapotot okoz; gomba, szén 2. az intravénás

használatot közvetlenül követő örömérzés, mámor ( 1-2

pillanatig tart); [ < ang. flash [flć ]; ’felvillanás, fellobbanás’]

32

fű fn; marihuána

füvi fn; marihuána

füvecske fn; marihuána

füvezik ige; marihuánás cigarettát szív; befüvezik

füvészkert fn; kenderültetvény; Menjünk ki a füvészkertbe!: szívjunk füvet !

Ggandzsa fn; marihuána; [ < ind. gnja ’ua.’]

gesenk fn; ingyen kapott kábítószer; [ < ném. Geschenk ’ajándék’]

géza fn; Gracidint, amfetaminszármazék; granyó

gézázik ige; Gracidint fogyaszt

gomba fn; fles (1); (Debrecen, 1995)

granyó fn; Gracidin; géza

grász fn; marihuána; [ < ang. grass [gra:s],? <ném. Gras ’fű ’ ]

GYgyárt ige; marihuánát v. hasist tartalmazó cigarettát készít; sodor

gyep fn; marihuána

gyógymanó fn; kábítószer hatása alatt álló személy, aki a tőle megszokottól

eltérően viselkedik

gyom fn; marihuána

gyorsul ige; szpíd hatása alatt van

gyúr ige; marihuanát v. hasist tartalmazó cigarettát készít; sodor

Hhallózik ige; 1. fülel, figyeli, hogy mások mit beszélnek 2. hallucinál;

mozizik (2), utazik (2)

harap ige; beveszi a gyógyszert, az LSD -t, hasissütit fogyaszt

hasis fn; a indiai vadkender virágaiból kivont gyantaszerű anyag;

haska, haskó, csoki, kő

hasissüti fn; THC tartalmú élelmiszer

haska fn; hasis

haskó fn; hasis

33

hat ige; elkezd hatni/hat a kábítószer; bejön (1); Hat már a fű?

hepi mn; Már hepi vagyok: hat a kábítószer; (vö. feldobódik); [ <

ang. happy [hćpi] ’boldog, megelégedett’]

hercsi fn; heroin

hercsó fn; heroin

háeren fn; heroin; [ HRN < heroin ]

hernyó fn;heroin

heró fn;heroin

heroin fn; a morfiumból félszintetikus úton előállított kábítószer;

háeren, hercsi, hercsó, hernyó, heró, cukor, fehér cukor, nő

(2), nyalesz, nyalóka

hó fn; heroin; [színéről]

Iizgul ige; az illető már nagyon szeretne szívni; Izgulsz már?

iszik ige; THC tartalmú italt fogyaszt; Iszol egyet?

Jjoint fn;kendert vagy hasist tartalmazó cigaretta; dzsoint; [ < ang.

joint [d int] ’kábítószeres cigaretta’ ]

Kkábó fn; kábítószer; anyag

kábózik ige; kábítószerezik, kábítószert használ; kábszerezik

kábszer fn; kábítószer; anyag

kábszeres fn/mn; kábítószert viszonylag rendszeresen használó személy;

anyagos, drogos

kábszerezik ige; kábítószerezik, kábítószert használ; anyagozik, elnyom,

bekábózik, drogozik, kábózik, nyom, témázik; ad az

agynak, fokozza a tudatát, lemegy alfába

kender fn; marihuána

kendő fn; injekciós tű a drog intravénás beadásához; fecskendő; [ <

fecskendő ]

34

kiakad fn; a kábítószertől megmerevedik, magába fordul; megkövül,

sztondul

kibukik ige; társas drogozás közben elalszik, vagy kommunikációs

készsége csökken, saját gondolataiba merül, a többiek számára

használhatatlanná válik; lelassul (1), megül

kicsavar fn; a máktea készítésének utolsó szakaszában rongyon át

kicsavarják a megfőtt mákgubókból a levet; csavar (2)

kodnoksz fn; Codein és Noxyron gyógyszerek keveréke

kokain fn; kokacserje leveleiből előállított alkaloid; koki, kokó, koksz,

hó, fehér hó, por

koki fn; kokain

kokó fn; kokain

kokózik ige; kokaint használ; bekokszol, kokszol

koksz fn; kokain

kokszol ige; kokaint használ; bekokszol, kokózik

kő fn; hasis; [alakjáról, keménységéről]

Llábos fn; máktea főzésére használatos edény

leáll ige; rövidebb vagy hosszabb időre leszokik a kábítószer

fogyasztásáról; lejön, tisztul (2)

lebeg ige; a kábítószer hatása alatt van, jól érzi magát; repül, száll

lebukik ige; elkapják

lecsa fn; tripp; [ < lecsó ]

lecsó fn; tripp

lecsózik ige; trippet vesz be

lehúzás fn; a pecsét átsatírozása a hamisított receptre

lejön ige; leszokik a kábítószerről; leáll, tisztul (2); Lejön a szerről

lelassul ige; 1. nehezebben koncentrál, agyi és fizikai aktivitása lassul;

kibukik, megül 2. a kábítószer hatása kezd elmúlni; leül

lemegy ige; Lemegy nullára: kábítószer hatása alá kerül; Hülyére

szívja magát; Lemegy alfába

35

leül ige; a kábítószer hatása kezd elmúlni; lelassul (2)

lő ige; az intravénás kábítószert befecskendezi magának; felnyom

(2), nyom (2), szúr

löket ige; 1. a befecskendezésre kerülő vagy befecskendezett

kábítószer; lőszer 2. Van egy kis lökete: jó minőségű és intenzív

hatású az anyag; (vö. bejön, beüt, hat, megdob, megjön,

működik (2) )

lőszer fn; a befecskendezendő vagy befecskendezett intravénás

kábítószer; löket (1)

LSD fn; elesdé

Mmagoz ige; a szárított kenderből kiszedi a magokat

máktea fn; száraz mákfejek megfőzésével nyert kábító hatású folyadék,

tea

marcsa fn; marihuána

maresz fn; marihuána

mari fn; marihuána

marihuána fn; az indiai kender leveleiből és virágaiból szárítással előállított

kábítószer; marcsa, maresz, mari, mariska, fű, füvecske, füvi,

gandzsa, grász, gyep, gyom, kender, zöldség

mariska fn; marihuána

másodfőzet fn; másodszor is lefőzött máktea, < hatása már gyengébb >

matéria fn; kábítószer; anyag

megdob ige; intenzíven kezd hatni a kábítószer; bejön (1)

megjön ige; kezd hatni a kábítószer, a várt hatást hozza; bejön (1),

megkövül ige; a kábítószer hatásától lelassul, lefárad, társasági életre

használhatatlan, passzív; kiakad, sztondul

megül ige; nehezebben koncentrál, agyi és fizikai aktivitása csökken;

kibukik, lelassul (1)

mellémegy ige; az intravénás injekciót nem sikerül beadni

36

merci fn; Noxyron (altató) < a tablettán egy Mercedes embléma látható

>

monyó fn; morfium

morfi fn; morfium

morfium fn; az ópiumkészítmények legerősebb kábító-fájdalomcsillapító

hatóanyaga; monyó, morfi, morfó

morfó fn; morfium

morzsol ige; a leszedi a kender száráról a leveleket és virágzatot

motorozik ige; szpídel

mozgás ige; aktív tevékenység, szórakozás, amely valójában is

mozgással jár (tánc, autózás, csajozás stb.); (vö. mozog)

mozi fn; 1. vmilyen látványosság, érdekesség vagy mások figyelése;

Mozi van! 2. vizuális hallucináció; vetítés

mozizik ige; 1. másokat vagy vmilyen látványosságot figyel és ezen

elszórakozik 2. vizuálisan hallucinál; hallózik, utazik (2); (vö.

mozi)

mozog ige; aktív életet él, olyan tevékenységet folytat ami valójában

mozgással jár (tánc, autózás, csajozás) Mozgunk egyet a

várasban?; pörög; (vö. mozgás)

működik ige; 1. érezhető a drog hatása, a várt hatást hozza; bejön (1), 2.

jó minőségű az anyag; bejön (2); ( vö. löket )

műszer fn; injekció a drog intravénás beadásához; fecskendő

Nnepper fn; kábítószer-kereskedő, elosztó; díler

nő fn; 1. injekcíó a drog intravénás beadásához; fecskendő 2.

heroin

NYnyalesz fn; heroin; [ < nyalóka ]

nyalóka fn; heroin;

nyom ige; 1. kábítószert fogyaszt; kábszerezik 2. a drogot

intravénásan beadja; felnyom (2), lő, szúr

37

Óópium fn; a mák éretlen tokterméséből nyerhető kábító-

fájdalomcsillapító hatású szer

Ppapír fn; 1. a cigaretta sodráshoz szükséges papír; Ez már csak a

papír: elszívták a marihuánát 2. üres, kitöltetlen vény

para fn; heveny, átmeneti téveszme, ami a drog hatása következtében

alakulhat ki; [< paranoia ’nagyzási vagy üldözési téboly’ ]

parázik ige; a kábítószer hatása alatt téveszmerendszerek jelentkeznek;

[para]

pipa fn; marihuánát vagy hasist tartalmazó cigaretta; dzsoint

pisztoly fn; injekciós tű a drog intravénás beadásához; fecskendő

pödör ige; marihuánát vagy hasist tartalmazó cigarettát készít; sodor

pörgés fn; 1. drogok által előidézett, a megszokottnál nagyobb fizikai és

szellemi aktivitás 2. kábítószeres állapotban olyan tevékenység,

melynek dinamikája összefüggésben van az egyén felfokozott,

aktív állapotával; mozgás; (vö. pörög)

pörög ige; 1. megszokottnál nagyobb a fizikai és szellemi aktivitása,

melyet a drog hatásának tulajdoníthatunk; (vö. pörgés (1)) 2.

kábítószeres állapotban olyan tevékenységet végez, melynek

dinamikája összefüggésben van az egyén felfokozott, aktív

állapotával; mozog; vö. pörgés (2))

por fn; kokain

puska fn; injekciós tű a drog intravénás beadásához; fecskendő

Rrakesz fn; marihuánát vagy hasist tartalmazó cigaretta ; dzsoint; [ <

rakéta ]

rakéta fn; marihuánát vagy hasist tartalmazó cigaretta ; dzsoint

rászív ige; 1. elszív még egy második/harmadik... marihuánát vagy

hasist tartalmazó cigarettát, hogy fokozza a hatást 2. valamit

38

hosszú ideje intenzíven csinál, Rászívta magát a TV-re: régóta

nézi a televíziót

repül ige; érzi a kábítószer hatását, kellemes állapotban van; lebeg,

száll

revolver fn; injekciós tű a drog intravénás beadásához; fecskendő

ritt fn; Coderit gyógyszer

S sodor ige; marihuánát vagy hasist tartalmazó cigarettát készít;

csavar, gyárt, gyúr, pödör, teker

spangesz fn; marihuánát vagy hasist tartalmazó cigaretta; dzsoint; [ <

spangli ]

spangli fn; marihuánát vagy hasist tartalmazó cigaretta; dzsoint; [ <

ném. Spangel ’összetartó, átfogó szalag’ ]

spanyó fn; marihuánát vagy hasist tartalmazó cigaretta; dzsoint; [ <

spangli ]

stoppol ige; közös szívás esetén körbemegy a füves cigaretta, ha valaki

hosszabb ideig magánál tartja, stoppolja kört

SZszál fn; marihuánát vagy hasist tartalmazó cigaretta; dzsoint;

Elszívunk egy szálat?

száll ige; érzi a kábítószer hatását, kellemes állapotban van; lebeg,

repül

szer fn; kábítószer; anyag

szén fn; fles; (Budapest, 1995)

szétszív ige; nagyon sok kábítószert fogyasztott; Szétszívta az agyát!

szív ige; marihuánát vagy hasist tartalmazó cigarettát fogyaszt;;

beszív, elszív; Hülyére szívja magát, Lemegy nullára

szivar fn; marihuánát vagy hasist tartalmazó cigaretta; dzsoint

szpíd fn; amfetaminszármazék; [ < ang. speed [spi:d] ’sebesség,

gyorsaság’ ]

szpídel ige; szpídet fogyaszt

39

sztond fn; olyan állapot, amikor valaki a kábítószertől lefárad, passzív,

társasági életre használhatatlan; (vö. kiakad, megkövül,

sztondul); [ < ang. stoned [stound] ’megkövül, kővé mered’ ]

sztondul ige; a kábítószer hatására agyi és fizikai aktivitása csökken,

társasági életben nem tud aktívan részt venni; kiakad,

megkövül; [sztond]

szúr ige; a drogot intravénásan beadja; felnyom (2), lő, nyom (2)

szüret fn; kender begyűjtése; (vö. arat)

szűrő fn; filter, cigaretta elkészítéséhez szükséges keményebb papír

T

tár fn; gyógyszertár

tea fn; száraz mákfejek főzésével nyert kábító hatású folyadék;

máktea

teázik ige; mákteát iszik

téhácé fn; az indiai vadkender kábító hatású hatóanyaga [ THC <

tetrahidrocannabinol ]

teker ige; marihuánát vagy hasist tartalmazó cigarettát készít; sodor

téma fn; kábítószer; anyag

témázik ige; kábítószert fogyaszt; kábszerezik; [téma]

THC téhácé

tisztul ige; 1. kezd kikerülni a kábítószer hatása alól 2. egy ideig nem

drogozik; leáll, lejön

trikó fn; tripp

trinyó fn; tripp

tripp fn; LSD-t és amfetamin származékot tartalmazó kábítószer;

trikó, trinyó; bélyeg, lecsa, lecsó; [ < ang. trip [trip] ’utazás’ ]

török-kör fn; közös szívás esetén egy játékszabály, amely azt mondja ki,

hogy mindenkinek addig kell a tüdejében tartani a füstöt, amíg

újra ő következik a szívásban

tudat fn; Fokozza a tudatát: kábítószert fog fogyasztani

túladagol ige; többet fogyasztott a drogból; (vö. túlszív)

40

túlasszociál ige; olyan képzettársításokat alkalmaz az illető személy, melyek

nem kábítószeres állapotban nem lennének indokoltak az adott

szituációban; (Budapest, 1995)

túlszív ige; többet szívott a kelleténél, Túlszívta magát, meg sem bír

mozdulni; (vö. túladagol)

tű fn; injekciós tű a drog intravénás beadásához; fecskendő

U / Üügyelet fn; ügyeletes gyógyszertár

utazik ige; 1. a kábítószer hatása alatt van 2. hallucinál; hallózik,

mozizik (2)

utazás fn; kábítószer hatására kialakult állapot; (vö. utazik (1))

Vvág ige; a mákgubót haránt irányba bemetszeni, hogy nedve

kifolyjon

valami fn; kábítószer; anyag; Van nálad valami?

vált ige; 1. receptet kivált 2. egyik anyag után egy másikat használ;

Váltsunk hasisra!

vetítés fn; hallucináció; mozi (2)

Zzöldség fn; marihuána

ZSzsákutca fn; a kábítószer fogyasztójának tett tréfás, ironikus megjegyzés,

arra utal, hogy a drogozás nem oldja meg a problémákat, testi és

lelki leépüléshez vezethet, más kiutat kell keresni

VI. ÖSSZEGZÉS

A dolgozatomban a magyarországi kábítószer-fogyasztók szlengjét vizsgáltam,

nyelvi jellemzőit csoportosítottam és az általam gyűjtött szlengszavakat szótárszerűen

rendeztem el.

A kábítószerkérdés ma hazánkban egyre jobban az érdeklődés középpontjába kerül

jogi, szociológiai, pszichológiai és orvosi szemszögből egyaránt. A szociolingvisztika

41

iránt érdeklődő nyelvészek számára is – mint dolgozatomból kiderült – gazdag és

érdekes kutatási területként szolgálhat e szlengtípus.

Az elméleti részt bizonyára más szempontokkal is ki lehetne egészíteni. A szó- és

kifejezéskészletbe felvett szavak száma nagyobb területet felölelő gyűjtéssel

többszörösére lenne növelhető. E szlengtipus teljes és részletes bemutatásához

hosszabb időre lenne szükség.

Az idevonatkozó magyar nyelven publikált tanulmányok száma csekély, dolgozatom

talán kiindulópontként szolgálhat újabb kutatásokhoz.

Végezetül szeretnék köszönetet mondani témavezetőmnek, Kis Tamásnak, aki

munkám során sokat segített, és a debreceni Drogambulancia vezetőségének, hogy

lehetővé tették, hogy kezeltjeikkel elbeszélgessek.

IRODALOMJEGYZÉKANDRÁS T. LÁSZLÓ–KÖVECSES ZOLTÁN, Magyar – angol szlengszótár (Hungarian –

English Thesaurus of Slang). Bp., 1989.

BÁRCZI GÉZA, A „pesti nyelv”: Mny. 27[1931]: 228–42

BÁRCZI GÉZA, A városi népnyelv kérdéséhez: Mny. (1941): 70–85

BAYER ISTVÁN, A kábítószer. Bp., 1989.

BORSOS TIBORNÉ, Zsargon és magatartás: Nyr. 89[1965]: 147–57

Dictionry of American Slang. Szerk. H. WENTWORTH–S. B. FLEXNER. New York,

1960.

ELEKES ZSUZSAANNA, Kábítószerek és a kábítószer-fogyasztás: Társadalmi riport 1992.

Szerk. ANDORKA RUDOLF–KOLOSI TAMÁS–VUKOVICH GYÖRGY. TÁRKI,

Bp., 1992. 318–33

ERDŐS GÁBOR, Újabb jelentésváltozások az ifjúsági nyelvben: Nyr. 112: 143–48

42

FÁBIÁN PÁL, A szavak társadalmi réteg szerinti megoszlása: A mai magyar nyelv.

Szerk. BENCÉDY JÓZSEF–FÁBIÁN PÁL–RÁCZ ENDRE–VELCSOV

MÁRTONNÉ. Bp., 1991(8). 471–80

FAZEKAS ERZSÉBET, A kábítószerek nyelvhasználatáról: Egyetemi Szociolingvisztikai

Dolgozatok 1. sz. Bp., 1993. 42–59

HAI–RIPPCHEN, Hanf Handbuch. Löhrbach, 1994.

HAJDÚ MIHÁLY, A csoportnyelvekről. MCsopDolg. Bp., 1980.

HUDÁK JUDIT, Felmérés a kábítószer-fogyasztók szlengjéről. Miskolc, 1994. (Kézirat.)

KERÉNYI GYÖRGY, A jog és a drog: Magyar Narancs VI[1994]/40: 25

KIS TAMÁS, A magyar katonai szleng szótára (1980–1990). A Debreceni Kossuth Lajos

Tudományegyetem Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai 60. sz.

Debrecen, 1991.

KIS TAMÁS, A szleng szótárazhatóságának kérdése. Előadás a Magyar nyelvészek VI.

nemzetközi kongresszusán, Egerben 1995. (Kézirat.)

KNOLL JÓZSEF, Gyógyszertan I. Bp., 1987.

KOLOZSVÁRI GRANDPIERE EMIL, Utazás az argó körül: Uö. Herder árnyékában. Bp.,

1979. 105–29

Korszerű orvosi diagnosztika és terápia. Szerk. L. M. TIERNEY–S. J. McPHEE–M. A.

PAPADIKIS–S. A. SCHROEDER. Bp., 1993.

KOVALOVSZKY MIKLÓS, Az ifjúság nyelve: Valóság VII[1964]/9: 69–75

MURÁNYI ISTVÁN–SERES ILDIKÓ, A lebegéshez nem kell pótszer. Drogfogyasztás a

Szabolcs – Szatmár – Bereg megyei középiskolások körében.

Nyíregyháza, 1994.

Nyelvművelő Kézikönyv I–II. Szerk. GRÉTSY LÁSZLÓ–KOVALOVSZKY MIKLÓS. Bp.,

1980.

PÉTER MIHÁLY, Szleng és költői nyelvhasználat: Nyr. 104[1980]: 273–81

43

PICK IMRE, A kábítószer-élvezők zsargonja: Alkohológia 1977/8: 14–16

PICK IMRE, Hazai tapasztalatok egyes pszichoaktív szerekkel visszaélő fiatalkorúak

zsargonismeretéről: Alkohológia 1978/9: 212–14

RÁCZ JÓZSEF, Ifjúsági szubkultúrák és fiatalkorú „devianciák”. Magyar Pszichiátriai

Társaság. Bp., 1989.

SEBESTYÉN ÁRPÁD, A belső nyelvtípusok néhány kérdéséről: MNyRét. Szerk. KISS

JENŐ–SZÜTS LÁSZLÓ. Bp., 1988. 108–19

SIPOS PÁL, Ifjúsági nyelv – familiáris köznyelv: MNyRét. 867–75

SZENDE TAMÁS, A szó válsága. Bp., 1979.

SZILÁGYI MÁRTON, Bakaduma [Kis Tamás: A magyar katonai szleng szótára (1980 –

1990), Kis Tamás: Bakaduma (A magyar katonai szleng szótára)]:

BUKSZ (Budapesti Könyvszemle) IV[1992]/4: 428–31

Szótártani tanulmányok. Szerk. ORSZÁGH LÁSZLÓ. Bp., 1966.

VIDOR ZSUZSA, A diák jassznyelv és jasszmagatartás. (A zabhegyezó ürügyén):

Valóság VII[1964]/9: 69–75

44