Az elmúlt 50 év alatt a Föld lakossága megkétszereződött.Az elmúlt 25 év alatt megduplázódott az összes energiafo-gyasztásunkra leginkább jellemző fosszilis energiafo-gyasztás. Az emberiség 1996-ban annyi földet mozgatottmeg, mint amennyit a világ folyói összesen.Az aggasztóan növekvő környezetterhelés érzékeltetésérenagyon szemléletes módszer az „ökológiai lábnyom” kiszá -mítása. Az ökológiai lábnyom egy erőforrásmenedzselésben és tár-sadalomtervezésben használt érték, ami kifejezi, hogy adotttechnológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak mi-lyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fen-ntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. Akifejezés William Rees és Mathis Wackernagel kanadaiökológusoktól származik. Ez az érték kiszámítható egyesemberekre, csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalko -zásokra is. (http://hu.wikipedia.org)Az analízis figyelembe veszi az egyes csoportok – mint egycsalád vagy város – energia-, étel-, víz-, építőanyag- és másfogyasztását, hogy megbecsülje az eltartásukhoz szükségestermelőképes földterület mennyiségét. A relatív fogyasztásmeghatározásával az embereket az erőforrásaik gazdaságo -sabb felhasználására és a fogyasztói társadalomban bevett

szokásaik megváltoztatására igyekszik rábírni. Egy adottnépesség ökológiai lábnyoma az összes lakos által fogyasz-tott összes termék előállításához szükséges területtelegyenlő. A vizsgálat utolsó eleme, hogy összeveti a vizsgáltnépesség ökológiai lábnyomát a ténylegesen rendelkezésreálló területtel, természeti erőforrásokkal.Több előrejelzés, és várakozás szerinti gazdasági fejlődéstés népességnövekedést feltételezve, a jelenlegi techno ló -giákat használva századunk közepe táján állandósulónépességű emberiségnek további 5-11 Földre lenne szük-sége.1961-ben az egy főre eső ökológiai lábnyom még csak 0.88volt, ez napjainkra már elérte a 2.2 hektárt. Magyarországökológiai lábnyoma 3.7 hektár. A Földön minden emberrecsak 1.8 hektár terület jut, ez az érték is megmutatja, hogytöbb erőforrást használunk és több hulladékot termelünk,mint azt a fenntartható fejlődés elve szerint tehetnénk.

A hagyományos építkezés fenntarthatósági vonatkozásai

A tíz legnagyobb ökológiailag lábnyommal rendelkezőország (2004-es adatok):Amerikai Egyesült Államok: 9,57 haEgyesült Arab Emirátusok: 8,97 haKanada: 8,56 haNorvégia: 8,17 haÚj-Zéland: 8,13 haKuvait: 8,01 haSvédország: 7,95 haAusztrália: 7,09 haFinnország: 7,00 haFranciaország: 5,74 ha

A legalacsonyabb értékekkel rendelkező országok (2004-es adatok):Costa Rica: 1,91 haAzerbajdzsán: 1,91 haPanama: 1,89 haGabon: 1,87 haIrán: 1,85 haEcuador: 1,77 haSzíria: 1,74 haIndia: 0,76 haAngola: 0,76 haÖrményország: 0,75 haPakisztán: 0,67 haEtiópia: 0,67 ha

Tadzsikisztán: 0,65 haBurundi: 0,63 haKongó: 0,62 haHaiti: 0,62 haNepál: 0,57 haMozambik: 0,56 haBanglades: 0,50 ha

A kiutat a fenntartható fejlődés jelenti. A fenntarthatófejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinekkielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit sajátszükségleteik kielégítésének lehetőségétől. A fenntarthatófejlődés elvének meg kell jelennie a gazdaság, az élet min-den területén. Az építőipari tevékenység, az építéstechnológia igenjelentős szerepet játszik az ökológiai lábnyom ter-jeszkedésében. Környezetterhelésünk több mint 50%-aközvetve vagy szorosan az épületek és a közlekedési rend-szerek fenntartásából, létesítéséből ered.A fenntartható fejlődés gyakorlatában ezért jelentős tényezőa fenntartható építészet, mely elsősorban a fenntarthatóerőforrás-használat kérdésére és egészséges építettkörnyezet létrehozására koncentrál. A fenntartható építésdefiníciója:“Egészséges épített környezet létesítése és felelős fenn -tartása az erőforrások hatékony kihasználásával, ökológiaielvek alapján” (C. Kibert)

A környezetbarát-, környezettudatos-, ökoépítészetelsősorban az épület és a környezet viszonyára koncentrál.Minél kevésbé környezetterhelő anyagok használatávalkíván építkezni, és alapvető célja, hogy az épületek fenn -tartása a természet körfolyamataihoz hasonlóan minélinkább zárt rendszereket képezzen.Összevetve a környezetbarát-, környezettudatos-, és azökoépítészet jellemzőit a hagyományos építési módokkal,meglepő (vagy inkább szükségszerű) egyezéseket talál-hatunk.Az emberiség az elmúlt évszázadokban legtöbbször hely-ben előforduló, „természetes” anyagokat használt a házak,utak építéséhez. A kő, a fa a vályog, a szalma kismértékűmegmunkálás, feldolgozás után került beépítésre. A hagy-ományos módon készült épületek, épületszerkezetek rend-szeres karbantartási munkákat igényeltek. A karbantartáselmaradása esetén az épületekből nem rom és szemét (sőtveszélyes hulladék) lett, hanem szinte nyom nélkül vissza-simultak abba a természeti környezetbe ahonnan kiter-melték alapanyagaikat, így mintegy „visszaforgatták”magukat. Az alapanyagok újrahasznosítása önmagátólmegoldódott, de, ha nem volt igény az újrahasznosításra,akkor sem maradt hulladék, szemét.A kőben, fában szegény vidékeken jellemzően nádfedelesvályogházat építettek. A különböző technológiákkal(száraz- vagy nedves, tömör- vagy vázas, monolit- vagyelőre gyártott), ill. azok különböző kombinációjából eltérő

falszerkezeteket alakítottak ki a tiszta vályogtól a patics-falon át a fa- és kővázas vályogszerkezetekig. A vályogépületek megoldandó alapproblémája a talajvíz,illetve a talajnedvességelleni védekezés. Ez megfelelő alap építésével, illetve azalap és a vályogfal közötti szigeteléssel megoldható(szigetelés.pdf). A vályogépületekre veszélyt jelent a csapóeső okozta erózió is. Ez ellen széles nagy kiugrású ereszépítésével védekeztek, ma fa-, kő- vagy téglaburkolattal,vagy vízzáró, de páraáteresztő vakolat készítésével oldjákmeg.

A fával való építés során nem látható (eltakart, fedett), vagylátható (szabadon álló) faszerkezeteket építettek, és ter-mészetesen előfordulnak köztes esetek, azaz részben láthatóde részben takart faszerkezetek is. A takart faszerkezeteképítéséhez olcsóbb, alig megmunkált anyag is megfelelt, alátható szerkezetekhez jobb minőségű anyag kell.

A fenntartható építés általános alapelveiTerületrendezésben:- A települési struktúrát, a közlekedési vonalakat és amezőgazdasági-, ipari tevékenységeket úgy kell kialakítani,hogy teret hagyjunk a társadalom alapját képezőmezőgazdaságnak, illetve a természeti környezetnek. Azeurópai és a magyar táj része az azt fenntartó ember.

Városrendezésben:- A település ökológiai lábnyomának csökkentése, azaz - biológiailag aktív felületek növelése,- közlekedési igény minimalizálása,- energiahasználat csökkentése,- vízhasználat csökkentése,- hulladékképződés minimalizálása.

Épületeknél:- A házban "lineális folyamatok" helyett "körfolyamatok",- azaz nem megújuló energiaforrások használata helyettmegújuló erőforráshasználat, melyet tájolással, tér -szervezéssel, szerkezettervezéssel támogatott energia -takarékosság támogat,- esővizek használata, vízhasználat csökkentése, szen-nyvizek helyben, vagy helyközelben történő tisztítása,- építési anyagok átgondolt használata, mely csökkenti akáros emissziót és gondot fordít az újrahaszosíthatóságkérdésére is,

- használat során keletkező hulladékok szelektív kezelé -sének támogatása.

Építőanyagoknál:- Megújítható, vagy ásványi nyersanyagot tartalmazzanak,minél nagyobb százalékban,- toxikus anyagot ne tartalmazzanak, toxikus anyagotgyártás során ne használjanak,- használat után ne keletkezzen veszélyes hulladék, min-denféle hulladék mennyisége minimális legyen.- járuljon hozzá az ember testi-, lelki egészségéhez.

Molnár Viktor (SZIF, Győr): Olcsó és környezetbarát

a vályogépítészet - (részletek)

„A vályognak és az agyagnak mint építőanyagnak a fizikaiés mechanikai tulajdonságait vizsgáltam, ill. ezek szám-szaki jellemzőit gyűjtöttem össze. Ebből kitűnik, hogy azagyag ill. a vályog legtöbb tulajdonsága (természeteskörnyezetbe való illeszthetősége, kis előállítási ésüzemeltetési energia igénye, nagy hőszigetelő éshőtároló képessége, korlátlan alakíthatósága, gaz-daságossága, stb.) építési szempontból igenkedvező. Hátránya viszont vízérzékenysége,csekély szilárdsága és relatív nagy alakváltozásiképessége. Fenti hiányosságok kiküszö bölésére adlehetőséget különféle adalékanyagok vályoghozvaló keverése (mész, cement, gipsz, műgyanta),valamint lehetséges mód az építmény teherbírásátfa- vagy kővázas szerkezettel növelni, ill. azalakváltozásait csökkenteni.

A jövő építési szemléletmódjának a múlt és a jelentapasztalataira támaszkodva az - ökonómiára(ésszerű takaré kosságra) és az - ökológiára ( az élőszervezet és a környezet kölcsönhatására) kellépülnie. Ezért szükséges, hogy olyan építményekszülessenek, amelyek: -egészséges életmódot nyúj-tanak, -nagyrészt természetes helyi anyagokból

épülnek, -a környezetükbe harmonikusan illeszkednek, -hasznosítják a megújuló energiaforrásokat, -a lehetőlegkevesebb hulladékot és égésterméket bocsátják kielőállításuk, üzemeltetésük és szanálásuk során, -a legna -gyobb "sajátmunka" befektetést teszik lehetővé. Ezen célokeléréséhez környezetkímélő anyagokat és technológiákatkell alkalmazni.

1. ábra

A vályogvetés hosszú múltra tekint vissza

(Markó Ferenc: Vályogvetők)

2. ábra

A fakeretekben megformázott és tömörített vályogtéglákat a napon szárítják

A vályogépítészet négy fő technológiai irányvonalat külön-böztet meg: -monolit: csömöszölt (vert), ill rakott vályogfalas, -előregyártott: vályogtéglás, ill. blokkos, -vázas (fa, kő, tégla) -vályoghabarcsos építési módo

Az első két technológiánál teherhordó és térelhatároló, aharmadiknál már csak térelhatároló, míg az utolsónál márcsak habarcs szerepe van a vályognak. Természetesen a vá-lyognak is - mint minden más építőanyagnak - megvannaka maga előnyei és hátrányai. Az agyag ill. a vályog ol -csósága, könnyű fellelhetősége, kiváló hőtechnikai tulaj-donságai, előállításának csekély energiaszükséglete, jómegmunkálhatósága, szinte korlátlan alakíthatósága,környezetbarát volta és egyszerű újrafelhasználhatóságamiatt kerülhetett ismét az építők figyelmének,érdeklődésének középpontjába. Hátrányaként meg kell em-líteni "vízérzékenységét", igen csekély húzószilárdságábóladódó repedésérzékenységét, zsugorodás- és duzzadás -érzékenységét, a kivitelezés "időjárás-érzékenységét", afelületi erózió veszélyét és a különböző agyagok sok-féleségét. Hátránynak kell tekinteni az irodalom-szegénységét, az írásos tervezési és kivitelezésitapasztalatok és a vályogra vonatkozó szabványok hiányát.

Az agyagot a légkör és a víz napsugárzásból származó

kinetikai és helyzeti energiája, valamint a víz kiválóoldóképessége hozta és hozza létre a mai napig a szilárdföldkéreg felső rétegeiben. Ez állandó fizikai és kémiai vál-tozásokkal jár együtt. Ezen változások a szervetlen anyag-ban, az olvadékokból képződött ásványok felszínirétegeinek elbomlása révén szemcseméretét és kémiaiösszetételét tekintve - folyton változó diszperz rendszerek,azaz agyagásványok keletkezéséhez vezetnek.

A vályog az agyag, a homok és kisebb kövek természeteskeveréke, olyan mint egy természetes habarcs, amelyben azagyag a kötőanyag, a homok és a kő az adalékanyag sz-erepét tölti be. Az agyagkristályok természetes állapotukbanerős koagulálási hajlamú hidrofób szóloknak tekinthetők,de szerkezetük hosszabb víz alatti tárolással finom diszperzrendszerré alakul, s így plasztikussá válik az agyag. A vá-lyognak - összehasonlítva egyéb építőanyaggal - kevés,kísérlettel is igazolt fizikai és mechanikai tulajdonsága, ill.jellemzője ismert. Ezek nincsenek szabványban rögzítve,pedig az alkalmazás során ugyanúgy szükség van a sűrűség,hajlító-húzó szilárdság, nyomószilárdság, zsugorodás, ahidrotechnikai, hőtechnikai és egyéb anyagtulajdonságokismeretére mint a többi már ismert építőanyag esetében. Avályog irodalomban fellelhető fizikai jellemzői akövetkezők:

A vályog testsűrűsége, származása és víztartalma függ -

vényében, meglehetősen széles határok között (ρ=1750-2400 kg/m3) változik A vályog szilárdsága az agyagfajta,az adalékanyag /pl. törek/ adagolása, az előkészítés és a fel-dolgozás függvénye. A szakirodalomban található adatokszerint a vályog nyomószilárdsága 2,0-4,0 N/mm2

A növényi rostokkal kevert vályog nyomószilárdsága 1,75-2,5 N/mm2 között változik.

Kis testsűrűségű agyagból és növényi rostokból kevert vá-lyog nem igen alkalmas tartószerkezeti funkció betöltésére.A húzó- és a tapadószilárdság földnedves vályog esetén0,004-0,08 N/mm2. A nyíró- és a csavarószilárdság értékeia húzószilárdsági értékekhez hasonlóan kicsik. A húzó- ésa nyomószilárdság aránya átlagosan 1:6. A növényi ros-tokkal kevert (szálerősített) száraz vályog hajlító-húzószilárdsága nő, így nő a terhelhetősége is. A rostok hason-lóan működnek, mint a beton vasalása. A magdeburgiegyetemen 1951-ben végzett kísérletek szerint 1,2-1,7N/mm2 -es húzóhajlító szilárdságokat mértek szalmaszállalkevert vályog próbatesteken.

A vályog hőtechnikai tulajdonságai elsősorban a testsű -rűségtől, víztartalomtól és a porozitástól függenek. A jólösszekevert és tömörített vályog testsűrűsége 2000 kg/m3,a hővezetőképessége λ=0,93W/mK. A könnyű vályogéρ=1200 kg/m3, ill. λ = 0,47 W/mK.

Az agyag fajtájának, az építmény korának és a környezetnedvességtartalmának függvényében alakul ki a vályogépít-mények nedvességtartalma. Ez az érték tömegszázalékbankifejezve tiszta vályog esetén 0,5-5,0%, de növényi ros-tokkal kevert vályog esetén 10-15%-ot is elérheti. A vályog páradiffúziós ellenállási képessége, az anyag faj -tája, pórustartalma, pórusszerkezete, sűrűsége, valamint aszemszerkezetének és konszolidációjának függvényébenµ=2-10 között változik.

A vályog zsugorodása az agyagtartalomtól, az agyag faj -tájától és a víztartalomtól függ. Földnedves soványagyagoknál ez 1%, "zsíros" agyagoknál a 7,5%-ot iselérheti. Természetesen a zsugorodás jórészt már az építésifázisban lejátszódik, tehát ezt az építési fázisban kompen-zálni lehet és kell.

Az agyag rugalmassági modulusa a lineárisan rugalmas-tökéletesen képlékeny anyagmodellel közelíthető. A rugal-massági modulus természetesen függ az agyagtartalomtól,agyagfajtától, testsűrűségtől, tömörségtől, víztartalomtól stb.A jól tömörített, száraz, szilárd, ρ=1700kg/m3 testsűrűségűvályognak a rugalmassági modulusa E=4350N/mm2.

Vályogstabilizáció Az agyag ill. a vályog tulajdonságainak javítása, illetvehátrányainak kiküszöbölése érdekében, különböző kötő- és

adalékanyagokkal keverhető a vályog. A javítás célja a vályog: - vízzel szembeni ellenálló képességének növelése, - szilárdságának növelése, - duzzadásának illetve zsugorodásának csökkentése, - plaszticitásának víz nélküli növelése, - vályogfelület időjárással, erózióval szembeni ellenál-lóképességének növelése. A különböző célokat különböző adalékanyagok adagolásá-val lehet megvalósítani, pl. mész, cement, gipsz, kazein, tejés egyéb fehérjék, gyanták, növényi rostok stb..

Mész adagolása A mész hatása függ az agyag fajtájától, részarányától és amész mennyiségétől: -duzzadó agyaghoz max. 1%-osadagolásban keverve stabilizációs hatása van, -nagyhomoktartalmú agyagokhoz adagolva gyengébb minőségűmészhabarcsot nyerünk, -egyéb esetekben óvatosságra inta szakirodalom, mert fennáll annak a veszélye, hogyporózussá, rideggé, törékennyé válik a mésztől a vályog.

Cement adagolása A cement adagolásának vannak éppúgy pozitív, mintnegatív tapasztalatai. A hatás függ az adagolástól, az agyag,ill. a vályog fajtájától és állapotától. Erősen homokos agyagesetén egy gyenge minőségű betonhabarcs nyerhető, tehátnő a vályog nyomószilárdsága. A kutatások sovány

agyagoknál 5-8%, kövér agyagoknál 3%-körüli adagolássalhoztak kedvező eredményeket. Nagy agyagtartalmú vályo-goknál eredménytelen a cementadagolás. A vizsgálatoktapasztalatai szerint az optimális cementadagolás 4-8%közötti, ennél nagyobb adagolás már hatástalan marad. Acementadagolás további előnye, hogy növelni lehet a vá-lyog felületének időjárással szembeni ellenállóképességét.A régi vályogot utólag javítani friss vályoggal vagy agyag-gal a zsugorodás miatt szinte lehetetlen. Azonban azagyaghoz 3-5% gipszet keverve oly mértékben lecsökkena zsugorodás, hogy elvégezhető lesz a javítás. Igen jók atapasztalatok a két rész soványagyag, egy rész gipsz, egyrész mész és egy rész papírfecni összetételű javítóhabarcs -ról.

A vályogépítészet négy fő technológiai irányvonalat külön-böztet meg:- monolit: csömöszölt (vert), ill. rakott vályogfalas - előregyártott: vályogtéglás, blokkos, ill. agyagpólyás vá-lyogfalas - vázas (fa, kő, tégla) - vályoghabarcsos építési módot. Az első két technológiánál teherhordó és térelhatároló, aharmadiknál csak térelhatároló, míg az utolsónál már csakhabarcs szerepe van a vályognak.

Vert falas építés Vert fal készítése esetén a földnedves vályogot rétegenként(20-40 cm) lapátoljuk a zsaluzatba és erősen bedöngöljük.Vert falhoz az a vályog megfelelő, amely nem tartalmazrothadó, szerves anyagot, 30 mm-nél nagyobb követ vagy

kavicsot és a zsugorodása maximum εzs = 3%. A vert falszükséges - ezt a technológiát kicsit költségessé tevő - kel-léke a zsaluzat. A hagyományos zsaluzat helyett célszerűkúszózsaluzatot alkalmazn.

Rakott falas építési mód A rakott fal építés szalma és vályog váltakozó egymásrahelyezésével történik. Alapanyaga szerves anyagtól mentes25 mm-nél nem nagyobb átmérőjű kő v. kavicstartalmúközépkövér agyag lehet. Falrakáskor kb. 10 cm vastagonvályogot, majd a fal síkjára merőlegesen 5-8 cm vastagonszalmát terítünk. Minden réteggel körbe megyünk, ígyegyenletesen növekszik az épületfal a kívánt magasságig.A falat hagyjuk kiszáradni, majd azt éles ásóval, zsinórmentén síkra faragjuk.

A rakott falas- és az előregyártott (vályogtéglás) építési módközött átmenetet képez az agyagpólyás építéstechnológia.

Előregyártott (vályogtéglás v. blokkos) építési mód A vert vagy rakott falas technológia során sok vizet viszünkbe a szerkezetbe. Ennek következtében a fal nehezebbenszárad ki, nagyobb az ülepedése, ill. a zsugorodása. Jóvalkevesebb víz kerül a falazatba, ha olyan, már kiszáradtanyagot építünk be, amelyben a zsugorodás nagy része márlejátszódott. Előregyártott elemekkel (vályogtéglával v.blokkokkal) a falépítés a megszokott, mindenki által ismert

3. ábra

A vert fal készítéséhez kúszó zsaluzatot használnak,

melyet a függőleges rudazat tart síkban

technológiával készülhet. Természetesen ennek az eljárás-nak is megvannak a maga előnyei és hátrányai, ezek akövetkezők: előnyei: - egyenletesebb falfelületet biztosít, így kevesebb vakolatotigényel, - nyíláskihagyás egyszerűbb, könnyebb, - fal szilárdsága nagyobb, - hőszigetelőképessége jobb, -vakolatmegtartó képessége nagyobb.

hátránya: - munkaigényesebb

A falazáshoz képlékeny vályoghabarcs alkalmazása alegmegfelelőbb mind műszakilag, mind gazdaságilag. Amegfelelő vízmennyiséggel kikevert csomómentes vályog -habarcsot célszerű azonnal felhasználni. Az előregyártott,azaz vályogtéglás vagy vályogblokkos építéstechnológiatovábbfejlesztett változata a nagy nyomáson előállítottpréselt vályogtégla, melynek mechanikai tulajdonságaimessze felülmúlják a hagyományos vályogtégláét, és aminősége is sokkal egyenletesebb. Kedvező esetben a II. o.égetett tégla szilárdságát is eléri. A préselt tégla egy (külső)felületének zúzottkővel nagynyomáson történő borítása avályogtégla vízzel, csapóesővel, ill. erózióval szembeni el-lenállóképességét nagymértékben fokozza.

Vázas vályogszerkezetek Elsősorban a vár- és erődépítészet fejlődésével függ összea különböző vázerősítésű vályogfalak kialakulása. Anyagaszerint megkülönböztetünk kő-, tégla-, ill. favázas vályog -

4. ábra

A vályogtéglás építési mód hasonlít az égetett téglák

használatához

szerkezeteket. A kő- vagy téglagyámos vályogfalak lehet-nek egy- vagy kétoldali telefalas, függőleges-, ill. vízszintesgyámsoros vályogfalak.

Favázas vályogszerkezetekA vázas építési módnak vannak előnyei és hátrányai atiszta-vályog építéssel szemben. Előnyei: mivel a vályog az

időjárásra (vízre) érzékeny építőanyag, ezért célszerű a vá-lyogos munkákat fedél alatt végezni, ami vázas építés es-etén az építmény végleges tetőszerkezete is lehet. A vázasépítés további előnye, hogy a vályognak nincs befolyása azépület állékonyságára, a vályogos munkálatok kis szakértel-met igényelnek és utólag is könnyen javíthatók. Mivel avázas épületeknél nincs a vályognak teherhordó szerepe

5. ábra

Favázas vályogfal

6. ábra

Vesszőfonatos, favázas vályogfal

7. ábra

Régi favázas vályogfal, lécrács erősítéssel

(csak a saját önsúlyát kell hordania), ezért kis nyomó -szilárdságú, de igen jó hőszigetelő, növényi rostokkal ke -vert könnyű vályogot lehet alkalmazni, és akár többrétegűszendvicsszerkezet is készíthető belőle. Hátránya: nagy afajlagos fafelhasználása, a vázszerkezet a hozzáférhetőségrontásával nehezíti a vályogmunkákat (különösen acsomópontokban), a kivitelezés során az utólagos tervvál-toztatás igen nehézkes, valamint a vázszerkezet rasztere azalaprajz utólagos variálását igen megnehezíti. Favázas vályogépületek vázszerkezete alapvetően négy -féleképpen alakítható ki: -kívülről látható, -falban elhe-lyezett, -belső térből látható, -külső- és belső térből islátható módon. A történelmi fejlődés során a vázas szer -kezeteknél többnyire a vályogkitöltés a favázszerkezetvastagságával egyezett meg. Az oszlopokból gerendákból,kazettákból és merevítőrácsozásból álló vázszerkezetetutólag vályoggal falazták ki.

Vesszőfonatos vályogfalak A vesszőfonatos építési mód során a tartóoszlopok nútjaibahelyezett lécezést ill. vesszőfonatot az egyik oldalról építikbe vályoggal úgy, hogy a lécek ill. a fonatok közé beny-omódjon a vályog. A lécek ill. a fonatok között átpréselődöttvályogot a fal túloldalán elsimítják A pólyás építési módsorán szálas, rostos anyaggal keverik a vályogot és az ígynyert anyagot néhány cm vastag lapokká (pólyákká)alakítják.

Építésügyi előírások A vályognak mint építőanyagnak, ill. mint szerkezetianyagnak a többi ismert építőanyagéhoz hasonlóan, szab-ványokban v. műszaki irányelvekben rögzített fizikai éskémiai tulajdonságai - "minősítési értékei" - nincsenek.Magyarországon nincs se szabvány, se műszaki irányelv,amely a vályogról mint építőanyagról ill. a vályogépítésrőlrendelkezne. Tehát vályogépítményekre az OÉSZ(12) ál-talános előírásait kell alkalmazni a tervezés és kivitelezéssorán. Ez ma, a vályog reneszánsza idején meglehetősenlassítja és hátráltatja a fejlődést. Ezért célszerű lenne a DINelőírásainak ideiglenes átvétele addig is, míg a hazai szabá-lyozás meg nem történik.

Végezetül megállapítható, hogy a vályognak mintépítőanyagnak számos előnye van a többi építőanyaggalszemben, mint pl.: -olcsó, -egészséges életmódot nyújtó,környezetbarát, -a vályog építmények természetes, főleg helyi anyagokbólépülnek, -a környezetünkbe harmonikusan illeszkednek, -kicsiny mind az építési, mind az üzemeltetési s a szanálásienergia szükséglete, -a lehető legkevesebb hulladék és égéstermék keletkezik azelőállítása során, -a legnagyobb "sajátmunka" befektetését, tehát pénzmeg-

takarítást tesz lehetővé, -megmunkálhatósága jó, alakíthatósága szinte korlátlan, -tűzálló, és a hőtechnikai tulajdonságai kiválóak, -esetleges bontása olcsó és környezetkímélő. Hátrányaként meg kell említeni: -vízérzékenységét, -az igen csekély húzószilárdságából adódó repedés-érzékenységét, -zsugorodás- és duzzadás-érzékenységét, -a kivitelezés "időjárás-érzékenységét", -a felületi erózió veszélyét, és a különböző agyagok sok-féleségét.”

Az agyag és a vályog felhasználása reneszánszát éli. Nemcsak épületek készülnek ebből az ősi anyagból, hanem másszerkezetű/anyagú épületekben is alkalmazzák.Számospéldát találhatunk erre, ilyen a német Claytec cég, amelytechnológiákat, félkész- és előregyártott elemeket,anyagokat forgalmaz – mindezeket agyagból.

8. ábra

Vertfal egy modern éületben

9. ábra

A vályogkészítéshez hasonló technológiával készülő

agyag hőszigetelő panelek alkalmasak az utólagos

belső oldali hőszigetelésre is, ami hőtechnikailag igen

kényes feladat.

10. ábra

Az agyagvakolat alkalmas a falfűtés megvalósítására is

11. ábra

A Japánban épült első passzívházak egyike döngölt

földfalból épült

12. ábra

Teljes egészében modern agyagtermékekből épített lakóház (Claytec)

források:

Magyar Építőipar, 2001/11-12. szám, pp. 358-361.

Molnár Viktor: Építés természetes helyi anyaggal

www.123rf.com

www.barattibay.org

www.claygar.cz

www.naturalhomes.nl

www.asmallcaseacrossindia.blogspot.com

www.elohazak.com

www.claytec.de

Magyar Építőanyagok, 1999/1. szám, pp. 6-13.

Molnár Viktor (SZIF, Győr): Olcsó és környezetbarát a vályogépítészet

Ajánlott olvasmány a vályogépítészetről:

Szűcs Miklóstól: A föld és a fa a környezetbarát építésben

(http://epuletszerkezetek.ymmf.hu/letoltes/foldfa.pdf)