1

A gyulai

Erkel Ferenc Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola

minőségirányítási programja

Gyula, 2004. május Készítette: Kereskényi Miklós

2

Tartalomjegyzék (Minőségfejlesztési rendszer)

1. Néhány alapelv 1.1 Egy kis kronológia 1.2 Helyzetelemzés ( az iskola működési feltételrendszere) 1.3 Fenntartói minőségirányítási program (ÖMIP) 1.4 A minőségirányítási rendszer feltételeinek kialakítása

1. Néhány alapelv

„Discere non est vitiosum, sed ignorare”

(„Nem a tanulás a szégyen, anem a trudatlanság”) (Vergilius: Aeneas)

Az „Erkel” céljaiban hagyományosan továbbtanulásra, a felsőoktatás különböző szintjeibe belépő diákok iskolája kíván(t) lenni. A választott idézet azt az –úgy látszik több ezer éves – ellentmondást próbálja megragadni, ami a környezetünkben élő emberek elvárásaiban kimutatható: legyünk szigorúak, készítsük fel jól a diákokat, de adjunk jó jegyeket, s még véletlenül se legyünk zaklatottak, ha az igazolt hiányzások száma meghaladja 200-at, vagy az igazolatlan hiányzásoké közelíti a 30-at. Emberi dolog ez, a lehető legkönnyebben mindent megkapni, minél többet elvárni, miközben a személyes erőfeszítéseket a minimálisra csökkenti a tanulói hozzáállás és olykor a szülő elvárás. A tanulás alatt nem az elsősorban megszerezhető lexikális ismeretek óriási tömegét értjük, annak ellenére, hogy a tárgyi ismeretek fontosságát magunk is valljuk Tudjuk, hogy az ismeretek nagyon hamar felejtődnek, s jelentős részük törlődik a memóriából. A tanulás alatt folyamatot értünk, ami a diák és a tanár

közös akciója, ahol a leadom az órát, megtanulom az anyagot hagyományos ─

peregrinációra épülő ─ szerepei háttérbe szorulnak, s helyükbe a

problémamegoldó gondolkodás, a tanulási folyamat folyamat jellegének erősítése, s az ehhez (is) kapcsolódó készségek jártasságok elsajátítása a mérvadó1. A tanítás folyamán a munkatársi attitűdök is szerepet kapnak tanár és diák között. E folyamat eredményeképpen munkafegyelemre, kitartásra, a célok kitűzésére, s a kitűzött cél megvalósításának tervezésének és kivitelezésének technikáit is megtanulják a diákok. Ugyanakkor a el kell hitetni velük, hogy a tanulás élményt jelentő, időtöltés, amelynek során megérintheti a diákokat a felfedezés öröme.

„Szóból vannak hidak két ember

között”

1 Az óravezetésben szerepet kap a szituáció megteremtetése, s ezáltal drámapedagógiai módszerek

alkalmazása, külön program készül a helyes tanulási módszerek elsajátítására, ami 3 órás tréning keretében, iskolapszichológus segítségével valósul meg

3

1.1 Egy kis kronológia

1903 A város hosszú évszázados tervezgetés után, meglehetősen későn iskolát

alapított, amit átadott a katolikus egyháznak

1906 Az iskolaépület felépítésének terve és kivitelezése elkészült, historizáló

stílusban

1911 Az első nyolcosztályos évfolyam sikeres érettségi vizsgát tett

1914 A világháborúban részt vettek az iskola tanulói is, s meghaltak neveit az

alagsorban lévő márványtábla örökítette meg

1941 A katolikus Gimnázium nevét Karácsonyi János katolikus Gimnáziumra

változtatta

1946 Megkezdődik a leánytanulók gimnáziumi oktatása

1948 Megtörtént az iskola épületének és az oktatásnak az ismert módon zajló

államosítása, minden pedagógus vállalta továbbra is a munkát, bevezették

a négy évfolyamos képzést

1949 Az iskola felvette a Karácsonyi János Állami Gimnázium nevet

1950 Az iskola felvette az Erkel Ferenc Gimnázium nevet

1963 Az iskola közgazdasági irányú szakképzéssel egészült ki

1963 Az elős Erkel Diákünnepek megszervezése

1968 Felépült az új oktatási szárny, s megkezdődött az egészségügyi

szakközépiskolai képzés

1965 Beindul az orosz nyelvi tagozat

1965 Francia nyelvű tagozat indulása (rövid életű)

1967 beindul a fizika tagozat

1974 Újabb kollégiumi épülettel egészül ki az iskolai infrastruktúra

1984? A megyei tanács határozatot fogadott el a neves megyei gimnáziumok

tiszta profilú iskolává alakításáról, aminek következtében tervbe veszik az

Erkelben a szakképzés megszüntetését

1988 Megkezdődik a megyei helyesírási verseny szervezése, amelyből

hamarosan kialakul az Implom József Helyesírási Verseny Kárpát-

medencére kiterjedő szervezése

1989 Kezdetét vesz a német tagozatos osztály indítása

1990 Kezdetét veszi az angol tagozatos képzés

4

1991 Kezdetét veszi a matematika tagozatos képzés

1992 Kórustalálkozó

1992 Átadják az új egészségügyi szakközépiskola oktatási épületét, a

gimnáziumi és egészségügyi szakképzés külön válik

1992 Az egyház igényt jelentett be a képzés újraindítására, s a régi iskolaépület

birtokba vételére; az önkormányzat mindenben segítségére volt az

egyházi igényeknek; a tantestületből 3 aktív és nyugdíjas kollega jelezte

átlépési szándékát a régi-új intézménybe

1992 Az iskola elképesztő helyzetbe került, fele annyi területen kellet megoldani

a 16 osztály képzését úgy, hogy a színvonal ne romoljon

1996 Az önkormányzat elfogadta a gimnázium épületének bővítési tervét a

Körös-parton

1997 Az Erkel Ferenc Gimnáziumot összevonják a Bay Zoltán középiskoláva; az

egyesül elmarad, de az iskola neve ekkor változik „Erkel Ferenc

Gimnázium és Informatikai Szakképző Iskola”-ra

1998 szeptember 1-én átadták az új épületszárnyat, amellyel szemben a

Katolikus Egyház tiltakozott, minek következtében az épület műszaki

átadása és használatbavételi engedélye sem emelkedett jogerőre

1999 Átadásra került az új tornacsarnok, minek következtében az infrastrukturális

feltételek óriásit javultak

2000 A gimnázium Erkel Ferenc neve felvételének fél évszázados jubileumát

ünnepelte

2003 A Karácsonyi János Katolikus Gimnázium fennállásának centenáriumi

ünnepségén a Békés-Csanádi Egyházkerület püspöki kinyilvánította, hogy

az egyház eláll attól a pertől, amely a felépült új gimnáziumi épületre

vonatkozik

2004 A város képviselőtestülete úgy döntött, hogy az új épület padlásterében az

oktatás számára alkalmas helységeket alakít ki

2004 kezdetét veszi a nyelvi előkészítős osztályok indítása

1.2 Helyzetelemzés

Az Erkel Ferenc gimnázium képzési rendszere három fő (nappali) irányt ölel fel: a/ normál tantervű képzés b/ tagozatos képzés, amely tartalmazza

az angol tagozatot (5 és 7 óra),

5

a német tagozatot (heti 5 óra),

a matematika tagozatot (alapóra + 2 óra),

történelem tagozatot (alapóra + 2 óra)

e mellett szervezünk egy heti 5 órás francai nyelvű képzést is

informatika tagozat (5 órás képzés) ( a nyelvi tagozatokkal a matematika és a történelem tagozat összekapcsolódik

c/ angol nyelvi előkészítő osztály (5 évfolyamos képzés)

A nappali képzés szerkezete

Az iskola e mellett levelező oktatással is foglalkozik, amely azonban pillanatnyilag szünetel. Az Erkelben differenciált a képzés szerkezete. A humán, elsősorban történelem, magyar tantárgyak tanítása mellett a matematika megszerettetése is kiemelt feladat. Mindkét irányhoz kapcsolódnak az idegen nyelvek: az angol, német, francia tagozatos képzés, amit az olasz, orosz, latin tanítása egészít ki. A tanulmányi munka fontosságát hivatottak szolgálni azok a kitüntetések, amelyeket sok esetben az alapítóikról neveztek el: “ERKEL DÍJ” kitűnő tanulmányi eredmény, egy vagy több

nyelvvizsga, “ÖKRÖS BOTOND DÍJ”: kiváló tanulmányi eredmény, pozitív kisugárzás a

környezet felé, “MÁTYUS MARIANNA DÍJ”: nehezebb körülmények között élő, de kiváló

tanulmányi eredményt elérő tanuló, “MATEMATIKÁVAL A SZELLEMI FEJLŐDÉSÉRT”: a legkiválóbb matematikus, “HEURÉKA DÍJ”: a legeredményesebb matematikus, fizikus, “GOODFRIEND-MISKOLCZY DÍJ”: a legjobb angolos, “LEGJOBB BIOLÓGUS”: a biológia tantárgyból kiváló tanuló, “JÓ TANULÓ, JÓ SPORTOLÓ” a sport és tanulás “mestere”, “KIVÁLÓ KOLLÉGISTA”: társak iránti figyelem, jó tanulmányi eredmény

Matematika Történelem

6

1.2 Az iskola tárgyi feltételei Az épületvagyon A 12 tantermes iskolaépületet 1997-ben adták át. Az iskolaépület páratlan földrajzi környezetben, a városközponthoz közel, vízparton, füves-fás környezetben, lényegében a természetben helyezkedik el. Igazi „kastélyiskola”. Az épület teljesen új, viszonylag korszerű. Két hibája: nincs zsibongó-aulafórum helye, s a termek száma kevés. Az épülethez nagyon korszerű és esztétikus, tágas tornacsarnok kapcsolódik, viszonylag szűk, de jól használható sportudvarral. A gimnázium telkén található meg egy maximum 80 férőhelyes kollégium, amelynek két, egymástól elkülönülő szintjén nyernek elhelyezést a fiúk és a lányok. Az alagsorban tágas ebédlő teszi lehetővé a középiskolások menzai ellátását. A töb száz éves hajdani pince, ma használaton kivűli diáktanya, amelynek rendbehozatal az elkövetkező évek feladata. A gimnázium gondozásában Nógrád – megyében, Szandaváralján egy 44 személyes, három szintes épület található félig befejezett állapotban. Remény nem látszik a felépítésre. Eredeti célja szerint erdei iskola és tanulási felkészítő központként lehetne használni. Humán erőforrások A tantestület képzettségét tekintve 100%-ban megfelel az elvárásoknak, hiszen a rajz és ének tárgyakat kivéve minden pedagógus egyetemi diplomával rendelkezik. A teljes állasban foglalkoztatottak száma 39, a részmunkaidőben alkalmazottak száma 10. Ezenkívül egy könyvtáros és 19 technikai dolgozó egészíti ki a sort. Heti 5 órában –szerencsére- a Nevelési tanácsadó iskolapszichológust foglalkoztat. Összességében az iskola személyi és tárgyi feltételei kifejezetten jónak mondhatóak. Szükséges egy másik igazgatóhelyettes és egy szabadidő-szervező megbízása. 1.3 Az iskola erősségei gyengeségei

Erősségek

Nagyfokú tanári szabadság – lehetőség a szakmai kibontakozásra

Humanista – gyerekközpontú tanári magatartás

Képzési kínálat sokszínűsége

Sokszínű hagyományrendszer a közösségformálás érdekében

Változatos tanórán kívüli tevékenységi formák (háziversenyek, Implom, nyári szakmai táborok, Természettudományos Napok; Hajnal Imre m. v., énekkar, Havibaj, sítábor, vizitúra, kerékpártúra [?])

A pedagógusok jó szakmai önképzése

A tanulókkal szembeni egyéni bánásmód elterjedtsége

A továbbtanulásra történő jó színvonalú felkészítés

Lelkiismeretes hozzáállás a tanításhoz

Színvonalas versenysport

Nincs klikkesedés, rivalizálás. Nem jellemző a szakmai féltékenység. Gyengeségek

A szakmai munkaközösségek nem váltak műhelyekké

7

Nem megfelelő a szigor

Hiányoznak az érettségire épülő képzési formák

Kiüresedő hagyományok, érdektelenség

Fogyó tanári aktivitás, motiváció a tehetséggondozás terén Nincsenek önképző körök, irodalmi színpad(ok) stb.

A szülői közösségek nem elmélyült a kapcsolat, vagy nincsenek ilyen közösségek

Kitérünk a nevelési konfliktusok elől, nincsenek egységes nevelési elvek

Nincs vezetői, irányítási program (MI)

A tanulók tanulástechnikai felkészültségének hiánya

Tömegsport hiánya

Elterjedt dohányzás és alkoholizálás

Sok a hiányzás (az igazolások szülői segédlettel történnek), rossz a tanulói munkamorál

A gyerekek nem tudnak játszani

Pontatlan órakezdés és befejezés – zaj a folyosón

Hiányzások regisztrálása

Nem tisztázottak a sok időt igénybe vevő munkák (pl. háziversenyek feladatlapjai összeállítás-javítás, felvételi feladatlapok javítása) Finanszírozott feladat?

Tantestületi közösségformáló események hiánya (kirándulás stb.)

Nem tudatos az értékátadás a pályakezdők részére

Az órarendek összeállításánál szakmai szempontoknak kellene érvényesülni. Túl sok privát igényt támasztunk

1.3 Az Önkormányzati Minőségirányítási Program (ÖMIP) Az önkormányzati MIP-et a 12/2004. (I.27.) sz. határozatával fogadta el a képviselőtestület, s az általánosságban és konkrétumok terén is megfogalmaz elvárásokat az Erkel Ferenc Gimnázium felé. Ebből felsorolásszerűen idézzük azokat, amelyek közvetlenül is szükségesek lehetnek a helyi MIP összeállításához: „Gyula város fejlesztési stratégiáival összhangban kiemelt figyelmet fordít az egészségnevelésre, a lakosság képzettségi színvonalának, nyelvtudásának növelésére” „Hozzájárul Gyula népességmegtartó erejének, térségi kisugárzó hatásának növeléséhez,” … (7/29.p.) „Célunk a városban és a térségben élő fiatalok számára bitosítani az érettségire, illetve a továbbtanulásra való felkészülés lehetőségét. Célunkat akkor értük el, ha:

Az önkormányzat által működtetett gimnáziumi osztályokba felvett tanulók mindegyike, az általa választott szinten sikeres érettségi vizsgát tesz.

Az intézmények – a továbbképzési tervben is igazolható módon – kiemelt figyelmet fordítanak a tehetség felismeréséhez és fejlesztéséhez szükséges pedagógus kompetenciák kialakítására.

Minden tanuló számára tudjuk biztosítani, hogy az iskolát az iskolába lépéskori tanítási célok szerint fejezheti be.

A továbbtanulási szándékkal rendelkező fiatalok mindegyike céljai és képességei szerint bejut szakképző, vagy felsőoktatási rendszerbe…

8

… Célunk, hogy a közoktatási intézményeink a szülők és gyermekek, fiatalok igényeit is figyelembe véve, az ő megelégedésükre hajtják végre feladataikat. Célunkat akkor értük el, ha

Az intézmények mindegyike a minőségirányítási programjában rögzített módon folyamatosan méri partnerei igényét és elégedettségét.

Az elégedettség mutatók értékei folyamatosan partneri elégedettséget, vagy javuló tendenciát mutatnak. …(8/29.p.)

Célunk olyan intézményrendszert működtetni, amely lehetővé teszi a rendelkezésre álló erőforrások leghatékonyabb felhasználását. Célunkat akkor értük el, ha

Az intézmények pedagógusai rendelkeznek a nevelési-pedagógiai program speciális irányultságának megfelelő képesítéssel. …

Az intézmények pedagógusai – a továbbképzési keret felhasználásával – folyamatosan fejlesztik az integrált neveléshez szükséges szakmai kompetenciákat.

A város pedagógusai az intézményvezetővel egyeztetett karriertervvel rendelkeznek.

A fenntartó önkormányzat biztosítani tudja az egyes intézményekre –a pedagógiai és nevelési programokban, illetve az alapító okíratban – jóváhagyott alapellátás feltételeit.

Minden intézmény rendelkezik a minimális eszközjegyzékben előírt helyiségekkel és eszközökkel. …(9/29.p.)

Az Erkel Ferenc Gimnázium és Informatikai Szakképző Iskola, Kollégium feladatai:

Gimnáziumi képzés keretében mindkét szintű érettségire és felsőfokú továbbtanulásra történő felkészítés

Érettségire épülő szakmai képzés

Középiskolai Kollégiumi ellátás

Gimnáziumi és szakközépiskolai érettségire történő felkészítés levelező tagozaton … (13/27.p.)

Az intézmények a fenntartó által előírt feladatok teljesítését a mellékletben megadott indikátorok segítségével mérik. ….(15/27.p.) A számszerű adatok meghatározása a tanév végén történik, az végi vezetői beszámoló elkészítésének időszakában. Az adatokat az Oktatási és Kulturális Osztály által kiadott elektronikus táblázatban kell tanévenként rögzíteni ugy, hogy az adatok tanévenkénti összehasonlítása elvégezhető legyen. Működéssel összefüggő indikátorok Normatív támogatás összege

Teljes költségvetési támogatás összege

Beadott pályázatok száma

Megpályázott támogatások összege

Nyertes pályázatok száma

Megnyert támogatások összege

Dologi felhasználás aránya

Eszközfejlesztésre fordított keret

Saját bevétel

Szakképzési bevétel

Tantermek száma

Oktató-nevelő munkával kapcsolatos indikátorok Tanulólétszám tanév elején és

végén

Magántanulók száma évfolyamonként

Más iskolába átment tanulók száma

Más iskolákból átvett tanulók száma

Tanulócsoportok száma

9

Iskolai étkezésen résztvevő tanulók száma

Érettségi utáni szakképzésbe felvett tanulók száma

Nyelvvizsga eredmények

Tantárgyi átlagok évfolyamonként

Érettségi eredmények

Kitűnő tanulók száma évfolyamonként

Jeles (max.3 négyes) tanulók száma évfolyamonként

Egy tárgyas bukások száma évfolyamonként

Két tárgyas bukások száma évfolyamonként

Több tárgyas bukások száma évfolyamonként

Osztályozó vizsgát tett tanulók száma évfolyamonként

Városi, megyei, országos szintű versenyeredmények (1-6 helyezés)

Tanulói fegyelmi ügyek száma

Tanulói dicséretek száma (osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi, iskolaközösség előtti)

Tanulói elmarasztalások száma

Tanulói hiányzások száma (igazolt-igazolatlan mulasztások ó száma)

Humánerőforrás fejlesztés indikátorai

Pedagógusok száma

Óraadó pedagógusok száma

Nyugdíj mellett fogl. ped. száma

Nem pedagógus dolgozók száma

Pályakezdő pedagógus munkatársak száma

Tartósan távol lévő pedagógusok száma

Akkreditált továbbképzésben részt vett pedagógusok száma

Szakvizsgás pedagógusok száma

Nyelvvizsgával rendelkező pedagógusok száma

Vezetői (ig., ig.h.) óralátogatások száma

Munkaközösség-vezetői óralátogatások száma

Kollegák által végzett óralátogatások száma

Szakmai kitüntetésben részesült pedagógusok száma

Közalkalmazotti fegyelmi ügyek száma

Szülői panaszügyek száma

Iskolán kívül szakmai feladatokat ellátó pedagógusok száma

Iskolán kívül társadalmi feladatokat vállaló pedagógusok száma

Gyermekvédelem, biztonságos iskola indikátorai

Veszélyeztetett tanulók száma

Veszélyeztetett tanulók ügyében hozott intézményi szintű intézkedések száma

Tanulói balesetről felvett jegyzőkönyvek száma

Felnőtt balesetről felvett jegyzőkönyvek száma

Gyermekvédelmi intézmények /gyámhivatal, gyámhatóság, gyermekjóléti szolgálat) által kezdeményezett intézkedések száma

Szakértői vélemény alapján sajátos nevelési igényű tanulók száma

Tanulókat érintő rendőrségi ügyek száma

1.4. A minőségirányítási rendszer feltételeinek kialakítása Belső képzési rendszer során egy-egy részterület kapcsán önmagunk közül tart interaktív foglalkozást egy-egy kolléga a tantestület egészének, vagy kisebb csoportjainak. Ez Évente 1-2 alkalommal történik. Évi egy alkalommal –törekszünk arra -, hogy meghívott minőségbiztosítási szakértő tart interaktív foglalkozást a tantestület tagjai számára. A külső képzési rendszer lehetőségeit a tanárok szakmai továbbképzési rendszerén keretein belül igyekszünk megoldani. Cél legalább 4-5 pedagógus ilyen irányú szakmai felkészítése.

10

2. Intézményi minőségpolitika 2.1 A szervezet minőségpolitikai nyilatkozata

A minőségpolitika fogalmi tisztázása segíti az egységes tanári magatartás, az egységes pedagógiai folyamat gyakorlatának erősödését. Természetesen sokféle meghatározás lehetséges, de fogadjuk el, hogy a minőségpolitika alatt „a kitűzött céloknak történő megfelelés”2 értendő. A meghatározás azt a szándékot erősíti, hogy a kitűzött minőségcélok elérését mindenki, a kollektíva egésze erejének megfelelően végrehajtja. Elfogadása egyben a megvalósításban történő aktív közreműködés deklarálása is, s hiánya természetesen számon kérhető. A nevelési – oktatási célok megfogalmazásakor fontos abból kiindulni, hogy csak olyanokat fogalmazzunk meg, amelyek

Értékekből indulnak ki

Feladatokra bonthatóak

Elemzésre (mérésre) épülnek

Ütemezhetőek

Hozzá lehet rendelni a megvalósulás szintjét – sikerkritérium

Eredményt fogalmaz meg, s nem tevékenységet ír le

Ösztönöz, de nem teljesíthetetlen feladatot jelent

Minőség, mint értékkategória

Sikerkritérium

Az oktatás terén:

Magas szintű tudás Az érettségi vizsga átlaga haladja meg iskolai szinten a 4,3 –es értéket, vagy a 8. után a felvételi átlagot

Tanulóink 75 %-át vegyék fel valamilyen felsőoktatási intézménybe, az egyetemekre történő jelentkezők száma mindenképpen nagyobb legyen

Iskolánk a felvételi sorrendjét tartalmazó kimutatáson, minden tantárgy sorrendje tekintetében érje el, hogy az első száz iskola között szerepeljen

Idegen nyelvek ismerete A kimenő évfolyamon a középfokú nyelvvizsgák aránya iskolai szinten érje el a 60 %-ot;

A tanulóink 25 %-a az iskola szervezésében részt vesz diákcserékben, amelynek célja a nyelvtanulá

Új, korszerű ismeretek A tanulók legalább 75 %-a válasszon valamilyen emelt szintű képzést, amelynek során önálló szintetizáló feladatokkal is találkozik, s évente legalább egyszer (Kutatás, dolgozat készítés vagy előadás tartás)

Alkalmazható átlagos műveltséggel rendelkezzék

Komolyan vesszük az ének-zene, valamint a vizuális kultúra oktatását, a tanulók nagy számban

2 Kurdi László: Írjuk együtt. In.: Iskolavezetés 2004. február, K 1.9.25

11

vesznek részt kulturális rendezvényeken (önképzés része)

Önálló feladatmegoldás Az emelt szintű képzésben részt vevő tanulók évente készítsenek legalább egy önálló dolgozatot, a pedagógus által meghatározott témában

Korszerű számítástechnika ismeretekkel rendelkezzenek

A tanulók 75 %-a rendelkezzék ECDL vizsgával, vagy annak megfelelő számítógépes tudással (4 modul)

Az esélyegyenlőség biztosítása a tanulásban

Differenciált és tagozatos képzéssel segítjük a jó képességű tanulók elmaradt ismereteinek pótlását, a gyulai és nem gyulai tanulók közötti különbségek eltűnését az angol nyelvi képzés terén

A mozgáskorlátozott tanulók képzési feltételeinek biztosítása az infrastruktúra bővítésével

Képességek – készségek területén

Jó kommunikációs készség Az írásbeli feladatok rovására vissza kell állítani a szóbeli feleletek fontosságát, minden tanuló, minden tárgyból évente legalább két szóbeli felelettel rendelkezzen

A jó, szorongástól mentes fellépés

A klímateszt eredménye értékelésekor elenyésző azon tanulók száma, akik teljesítményének a várttól történő elmaradását szorongásra, félelemre vezeti vissza

Minden tanulónak a négy év alatt néhányszor szerepelnie kell az iskola egész nyilvánossága előtt (szecskabáli műsor, bemutatkozó műsorok, előadások, zenei, irodalmi fellépések stb.)

Felelősséget vállal környezetéért

Rendben tartja környezetét, évente 1-2 alkalommal az iskola és környezete hulladéktól történő megtisztításában részt vesz, díszíti osztályát stb.

Kultúrált magatartású Nem használ trágár szavakat, megfelelően öltözik, az udvarias magatartás szabályait betartja (köszönés, megszólítás, a másik fél meghallgatása stb.)

Igénye van az önművelésre Évente legalább egy irodalmi mű elolvasására és feldolgozására vállalkozik, amelyről számot adhat könyvajánlásként irodalom osztályfőnöki órákon.

Empatikus Képes a másik fél gondolatrendszerébe helyezkedve ítéletet alkotni, vitatkozni stb.

Akarat, motiváció terén

Kötődik iskolájához Őrzi és elmélyíti az iskola hagyományait

Saját identitással rendelkezik Nemzettudatában a hazához, a nemzethez kötődik, megtanul néhány szülőhelyéhez kapcsolódó népdalt, elsajátít egy-két néptánc formát.

Tanulóink 40-50 %-a legalább egyszer utazást tesz Erdélybe és megismerkedik az ottani magyarok életviszonyaival

12

Törekszik az egészsége megőrzésére

Mindennap mozog, a rendszeresen dohányzó tanulók aránya nem haladja meg a tanulólétszám 30 %-át

Természetszerető, a természet értékeit megbecsüli

Az iskola tanulóinak 25 %-a részt vesz valamilyen természethez kapcsolódó táborban (erdei iskola, természetvédelmi tábor, vízi túra stb.)

A pedagógia munkánk során a sokféle alapértékek közül az alábbi, minőséget meghatározó alapelveket különösen fontosnak tartjuk: A tanulóközpontúság elve: Az iskola tiszteletben tartja a szülők gyermekeik nevelése iránti felelősségét és jogait. A tanári-tanulói viszonyban előtérbe helyezi egymás kölcsönös megbecsülését, s a humánum alapértékét. Az iskolai élet kialakításakor a tanulók felismert, vagy fel nem ismert érdekei jelentik a kiindulópontot (programok, órabeosztás stb.) A szabadság elve: A pedagógiai folyamatok során tartózkodik a tanulók politikai – világnézeti befolyásolásától, tiszteletben tartja a diákok hitét, vallását stb. A tanítás során törekszünk az egyetemes-emberi és nemzeti kötődés alapértékeit felmutatni, miközben a választás jogát meghagyjuk a tanítványoknak. A tanítás során a pedagógus nem lépheti át az emberi és pedagógia morál határait. Az egyik ember szabadságának határt szab a morál, s a másik ember szabadsága. Véleményünk a szabadság felelősséggel jár, „rendet szül”, s a szabadság érvényesülésnek alapja a szilárd értékrend, s a másik ember szabadságának tsiztelete. Az egyenlő esélyek elve: A pedagógia szabadság sokféle tanári magatartást indokolhat, de semmiféleképp nem adunk teret, a kivételezésnek, a protekciónak, s mindenki számára biztosítjuk az egyenlő elbánást a tanításban, nevelés terén egyaránt. A felelősség egyetemességének elve: Az iskola kéri és elvárja a szülő együttműködését, segítségét. A szabadság egyben nagyobb felelősséggel is jár, amelyből ki kell vennie a részét a tanulónak is. Mulasztását, hiányosságait önmagának vállalni kell, s azt nem háríthatja át senki másra. A nyitottság elve: Partnereink rendszeres véleményének figyelembevételével újítsa meg nevelési – oktatási céljait, s kerülje el a megállapodottság, a kényelem érzését. Fontosnak tartjuk a szülő és diák szerezetek részvételét az Erkel karakterének, minőség politikájának és a kitűzött célok megvalósításában. 2.2. Jövőkép

Az Erkel Ferenc Gimnázium szűkebb környezete meghatározó iskolája kíván maradni. Ez ismerve a demográfiai mutatatókat, s azt, hogy a közelmúlthoz képest 3-4 új gimnázium kezdte meg, vagy újította fel működését (Sarkad: kéttannyelvű,

13

Gyula: Munkácsi Mihály Középiskola, Karácsonyi János Katolikus Gimnázium, Elek: ????????????) nem kis feladat. A siker feltétele a magas szintű képzés, a nagyon gazdag és hagyományokkal megerősített diákélet, a szülőkkel történő kapcsolattartás színvonalának, bizalmi szintjének emelése, új marketing módszerek alkalmazása.

Az Erkel számol azzal, hogy a kétszintű érettségi megnöveli a gimnázium jelentőségét, s fontossá vállnak a saját értékrendre épülő, a tanuló személyiséget középpontba állító, a tanulókkal szemben elvárásokat megfogalmazó pedagógiai attitűdök. Tudnia kell mindenkinek, hogy a tanítási folyamat kulcsembere a tanár, annak felszültsége, nyitottság, cseppet sem középszerű, szürke egyénisége. Az Erkelnek fel kell mérnie a lehetőséget a tekintetben, hogy Románia EU-s csatlakozása milyen előnyökkel járhat a gimnázium számára. A határ túloldalán lévő iskolákkal történő kapcsolattartás nagyobb lehetőségeket kínál a sikeres Uniós pályázatok elnyerésére, ezáltal saját képzésünk feltételeinek javítására. Az Erkel továbbra is négy párhuzamos és nyelvi előkészítő osztállyal működő iskola kíván maradni. Képzésében tovább erősíti az idegen nyelvek tanulásának szintjét, lehetőségét, növeli a mindennapos testnevelés (mozgás) feltételeinek lehetőségét, s előrelép a kreativitást segítő, a műveltséget növelő, személyiséget jó irányban formáló művészi képzés terén, de nem kíván művészeti iskolává fejlődni. Az iskola őrzi és fejleszti nemzetközi kapcsolatrendszerét, a romániai, az olasz és német testvériskolákkal fenntartott jó kapcsolatát. Amennyiben az „élet” felveti a hat évfolyamos gimnázium korábban –önkormányzat által – elvetett lehetőségének a felélesztését, az iskola törekedni fog erre.

2.3 Küldetésnyilatkozat A gimnázium meghatározó akar maradni a problematikus tinédzser

korosztályú tanulói körében. Egy életre meghatározó, fontos és pozitív élményt kell jelentsen számukra a falak között eltöltött négy év. Az itt eltöltött évek során szükséges megismerni önmagukat („gnoti seauton”), felvértezni önmagukat készségekkel és tudással, s reális célokat kell találjanak. A célok megvalósításához a fentiek mellett munkabírásra, önbecsülésre és bölcsességre van szükség, amelynek lényege az alternatív gondolkodás, annak belátása, hogy a célhoz nemcsak egy út vezet. A célok felnőttkorban valósulnak meg, s be kell látniuk, hogy a céloknak nemcsak egyéni érdekeket, hanem szűkebb és tágabb környezetük emelkedését is szolgálniuk kell. ”Adj emberséget az embernek!/ Adj magyarságot a magyarnak”, azaz az emberiség (humánum) egyetemes, a magyarság nemzeti érdekeinek és az egyéni érdekek kölcsönös összehangolásának értéke megmaradjon.

2.4 Az intézményi MIP bevezetésének folyamatábrája 2004. június 30-ig.

14

MIP - törvény

Vélemény: Szükséges vagy sem

A munkacsoport megalakítása,

A munkaterv feladatainak áttekintése,

a feladatrészek megvalósítása

A törvény, a szakirodalom,,

ÖMIP

Elektronikus Segédanyag

(OM, Internet,

Önfejlesztő

iskolák)

IMIP elkészítése

Testületi döntések

A végleges szöveg

Diákok Elégedettség-

vizsgálata

Szülők Elégedettség-

vizsgálata

Iskolai dolgozók

Elégedettség- vizsgálata

A konkurencia felmérése

Értékelés,Célok- folyamatok meghatározása, IMIP korrekciója

Az iskolai MIP bevezetésének folyamatábrája

2004. június 27-ig

15

3. Intézményi minőségfejlesztési rendszer 3.1. A vezetés 3.1.1 Vezetés elkötelezettsége és felelőssége

A minőség elérésében, bármilyen minőségirányítási rendszerben gondolkodunk is, a szervezet vezetésének kulcsszerepe van. Ha az oktatási intézmény vezetője nem alkalmazza, nem sajátítja el a vezetőkkel szemben támasztott új követelményeket (lásd. a piramisokat) a szervezetnek esélye sincs eredményes, hatékony minőségirányítási folyamat kiépítésére és napi alkalmazására. A reaktív és az alkotó vezető3 vezető beosztottak beosztottak vezetők A minőségért elsősorban a vezetőt terheli a felelősség. A minőség a vezető döntéseiből fakad és nem a többi pedagógus cselekedeteinek függvénye. A minőségbiztosítási rendszerek kidolgozásának és működtetésének első számú felelőse az intézmény igazgatója. Példamutatása és az a tény, hogy kiemelten kezeli ezt a kérdést, különös súlyt ad az ehhez kapcsolódó munkáknak. Elengedhetetlen a vezetői elhatározás, elkötelezés.

3 Pólya Miklós: A Ceglédi Közgazdasági és Informatikai szakközépiskola minőségirányítási programja.

10.p.; átvette Tóth Tiborné dr.: Minőségmenedzsment az iskolában. MK, 2000.38.p

Reaktív vezető:

• mindenre maga akarja megadni a választ • stílusára a közlés jellemző • személyesen dönt mindenben • kényszeríti a szervezetet a sikerre • elemez, elemez, elemez • gyengén motivál • eléggé előítéletes • beosztottjait utasításokra szoktatja • fél, hogy elveszti az emberek feletti ellenőrzést • gyorsan megszabadul azoktól, akik hibáznak

Alkotó vezető:

• nem törekszik arra, hogy mindenre saját

válasza legyen

• figyelmesen hallgat másokra • lehetőséget ad az embereknek, hogy

maguk döntsenek • húzza a szervezetet közös jövőkép felé • hallgat a megérzéseire • nyitott gondolkozású • erősségek fokozására összpontosít • arra nevel, hogy tanuljanak a hibáikból

16

Felelősség terheli az intézmény vezetőjét a minőségbiztosítás iskolai rendszerének kiépítésében. Ennek megvalósítása érdekében: Az intézmény vezetése kinyilvánította elkötelezettségét a minőség, a minőségfejlesztés terén. Betartja az intézmény működését szabályozó külső és belső jogrendszert, szabályozók előírásait Elkészítette az intézmény küldetésnyilatkozatát, Pedagógiai Programját – ezt megfelelő időközönként felülvizsgálja – éves munkatervét, minőségpolitikáját és minőségpolitikai célokat Kinevezi az intézmény minőségügyi vezetőjét Elkészíti , vagy elkészítteti az intézményi és munkatársi értékeléseket, szükséges beavatkozásokat kezdeményez Biztosítja mindezekhez a szükséges erőforrásokat 3.2. Jogi megfelelés Az intézményvezetés fontosnak tartja, hogy az iskola életét szabályozó jogi dokumentumok –

törvények, különböző szintű rendeletek, a fenntartó, vagy az intézmény belső szabályzói –

minden munkatárs számára hozzáférhetőek legyenek, azokat mindenki ismerje meg,

munkaköri feladatuk ezek betartása.

3.2.1A minőségbiztosítási dokumentumok kezelése

A minőségbiztosítási dokumentum mellékleteivel együtt a könyvtárban, a titkárságon,

mindenki számára hozzáférhető módon helyeződik el. . A minőségirányítási vezetőnek ill. az

iskolavezetésnek (igazgató, helyettese) van írásjoga, minden más dolgozónak csak olvasási

joga. A működés során történő változásokat, szükséges módosításokat a minőségügyi vezető

tantestületi és igazgatói jóváhagyás után behelyezi a megfelelő helyre.

3.2.2. Dokumentumok kiadása, kezelése

Az iskolába érkező hivatalos küldeményeket az igazgató vagy az általa megbízott dolgozó bontja fel.

Minden beérkezett hivatalos iratot (ügyiratot), valamint az iskolában hivatalból kezdeményezett, intézkedést igénylő ügyiratot, jegyzőkönyvet iktatóbélyegző alkalmazásával iktatni kell.

Az iktatás az iktatókönyvben, naptári évenként újra kezdődő növekvő sorszámos rendszerben, az iratok beérkezése (kezdeményezése) sorrendjében történik.

Az iktatás során az iktatókönyv rovatait pontosan ki kell tölteni. Az ügyirat tárgyát úgy kell megállapítani, hogy az ügy lényegét röviden és szabatosan fejezze ki, és annak alapján a helyes mutatózás elvégezhető legyen. A naptári év végén az igazgató az iktatókönyvet az utolsó iktatás után aláhúzással,

17

keltezéssel, az iskola kerek bélyegzőjével és névaláírásával lezárja. Az iktatókönyvet, ha arra elegendő hely van, több éven át lehet használni.

Bizalmas iratokat az igazgató vagy megbízottja beérkezési sorrendben külön iktatja és irattározza.

Az iskolában az iratkezelési szabályzat alapján történik az ügyiratok csoportosítása.

Az iratok elintézése és továbbítása

Postabontáskor a beérkezés dátumával a postabontást végző személy az iratot láttamozza. Ráírja az elintézésért felelőst, határidőt, ügyintézési teendőket.

Az iskolatitkár a beérkezett iratokat iktatja. Elintézésért felelős személyeknek az ügyiratot kiadja, az irat határidőre történő elintézését figyelemmel kíséri. Végzi az iratok irattári lerakását.

Az ügyiratokat kézbesítőkönyvvel vagy postakönyvvel továbbítja. 3.2.3. A dokumentumok hozzáférhetőségének biztosítása Az iskola alapvető általános dokumentumai:

Alapító Okirat

Szervezeti és Működési Szabályzat

Házirend Az iskola alapvető szakmai dokumentumai:

Nevelési,- pedagógiai program

Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP)

Továbbképzési program, beiskolázássi terv

Intézményi éves munkaterv, beszámoló Az intézményi ügyintézés dokumentumai

Ügyintézési szabályzat

Jegyzőkönyv, határozat, értesítés

Tanügyi nyomtatványok Munkaügyi dokumentumok Vagyonvédelem, leltározás dokumentumai A gazdálkodás, pénzkezelés dokumentumai Munkavédelmi szabályzat Tűzvédelmi szabályzat Számítástechnikai és szoftvervédelmi szabályzat (hiányzik) Érdekvédelmi szabályzatok A szabályzatok hozzáfárése biztosított, azok a titkársdágon, akönyvtárban ill. a gazdasági osztáylon (értelemszerűen) megtekinthetők. A szabályzatok haza nem vihetők. 3.2.4. Közlönyökre és szabályzatokra vonatkozó előírások

18

Intézményünkbe az alábbi közlönyök járnak:

Magyar közlöny – felelős: gazdasági vezető

Oktatási közlöny – felelős: igazgató

Ezeket az elkövetkező időkben a CD jogtár helyettesíti

A közlönyben megjelent változásokról a felelősök értesítik az érintetteket, melynek módszere

a következő:

Az érintettek tájékoztatása értelemszerűen időben, legkésőbb ahóvégi értekezleten belül történjen meg

Sürgős esetekben fénymásolattal az érintetteket aznap vagy a következő munkanapján

Mindenkit érintő esetben heti (jelenleg hétfői) tantestületi megbeszélésen szóban közölni, majd egy példányt 2 hétre kitenni a faliújságra, melynek figyelemmel kísérése mindenki számára munkaköri kötelesség

A technikai dolgozókat is érintő tételek esetén előre megbeszélt időpontban szóbeli tájékoztatás

A közlönyökhöz a felelős személyek betekintést biztosítanak a könyvtári kölcsönzés

lehetősége mellett.

A különböző jogszabályokat az alábbi helyen lehet megtekinteni, kölcsönözni:

Könyvtárban

Alkotmány Igazgatónál, igazgatóhelyettesnél

Közoktatási Törvény Szakképzési Törvény Felsőoktatási Törvény Felnőttképzési Törvény Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendeleteik

Gazdasági vezetőnél

Munka Törvénykönyve Kölcsönzési füzetben vezetve maximum 3 napra kikölcsönözhető, azzal a feltétellel, hogy a

kölcsönzés ideje alatt szükség esetén bármikor visszakérhető.

Ezen felül CD jogtár 5 felhasználós hálózati verziójának vásárlása és üzemeltetése. Így

megoldható központi gépről bármely 5 munkaállomásról a jogosultak hozzáférése. A

jogosultak az intézmény alkalmazottjai. A legfrissebb változat eljuttatása az üzemeltetőhöz a

gazdasági vezető feladata. Az üzemeltető a rendszergazda. (Megoldásra vár)

A jogi követelmények betartását a vezetői ellenőrzésekkel támogatja az iskolavezetés.

3.2.5 Szervezeti kommunikáció (belső kapcsolatrendszer) A kommunikáció formái: Irásos

Levél (lásd az iratkezelési szabályzatot)

Fénymásolt anyag (névre szólóan az kollégának átava)

Hirdetés a faliújságon (nyilvános, lehet dokumentum, vagy írásos üzenet)

19

Szóbeli:

Vezetőségi értekezlet ( heti egy, esetenként két alkalommal, amelyre állandó meghívást kap az igazgató, az igazgatóhelyettes, kollégiumvezető, diákönkormányzatot segítő tanár, s a témának megfelelően a tárgyalandó ügyben érdekelte kollegák, diákvezetők)

Hó végi értekezlet A hónap utolsó hetének szerdáján tartott 1- 1,5 órás megbeszélés, amelyen a tantestület egésze részt vesz. Célja az elmúlt időszak eseményeinek értékelése, s az elkövetkező időszak feladataira történő felkészülés

Félévzáró értekezlet A tanévben kétszer a féléves, éves munka néhány elemének, vagy egészének értékelése, a felmerülő problémák feltárása, megoldási javaslatok elfogadása

Munkaközösségi megbeszélések Szervezett formában évente legalább három tartása indokolt. Az éves program megbeszélése, a munkaközösség kiemelt feladatainak tudatosítása, a tankönyvrendelés lebonyolítása szinte kötelezővé teszi a találkozást.

Munkaközösség-vezetői megbeszélés A igazgató, vagy helyettese hívja össze. Az éves munkaterv megbeszélése, a tanév értékelése kikerülhetetlenné teszi a találkozást, de alkalomszerűen évközben is sor kerül(het) a találkozásra.

A MIP-et kidolgozó munkacsoport -külön program szerint- lehetőleg heti egy alkalommal (ez mindig szerda, és lehetőleg egy órás időtartamú találkozás) beszéli meg a feladatokat, szervezi meg az elkövetkező időszak teendőit.

3.2.6 Elismerés, támogatás

A kereset-kiegészítés rendszere működik iskolánkban. Félévente 11-12 kollega részesül az eltelt időszakban végzett többletmunkájáért pénzjutalomban. A remélt összeg 60-70 000 Ft, s ilyenformán –elvileg- egy-egy tanévben 22-24 dolgozó kaphatja meg. A szempontok kialakítása közösen történt, a jutalmazottak névsora nyilvános. Az odaítélés szempontjai megújításra szorulnak, mert elfelejtődtek az évek során. MIP kidolgozásában résztvevők heti egy túlóra juttatásban részesülnek, nagyobb jelentőségi többletmunka elszámolása ugyancsak a túlórajuttatást jelent. A megválasztásra kerülő minőségi vezető a biztosított órakeret mellett a túlóra terhére kap(hat) munkájáért pénzbeli ellenszolgáltatást. Az osztályfőnöki és munkaközösség-vezetői pótlékok adottak, s törvényben leírtaknak megfelelően történnek Egyéb, a többlet-, és minőségi munkára ösztönző elismerési rendszer iskolánkban nem működik. Iskolánkban az átmenetileg szorult helyzetbe került dolgozók a pénztár terhére kamatmentes hitelt vehetnek igénybe.