A GYERMEKVÉDELEM AKTUÁLIS KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN ÉS AZ ISKOLÁBANÚjbudai Pedagógiai Napok 2014

1997. ÉVI XXXI. TÖRVÉNY 6. § (2)1997. ÉVI XXXI. TÖRVÉNY 6. § (2)

„A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez.”

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.)

A támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény

2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről (Ptké.)

A Gyvt.-nek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel történt módosítása

a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletet ( Gyer.)

a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet - öf nyilvántartás, támogatott döntéshozatal

az örökbefogadást elősegítő és az örökbefogadás utánkövetését végző magánszervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről szóló új kormányrendelet

a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet- örökbefogadás előkészítése, utánkövetése, mediátorok a támogatott közvetítői eljáráshoz

a hivatásos gondnoki feladatot ellátó személyek képesítési előírásairól szóló 25/2003. (V. 13.) ESZCSM rendelet- a szociális és gyámhivataloknak a hivatásos gondnokok hivatásos támogatóvá történő átképzéssel kapcsolatos feladatai

Törvények Végrehajtási rendeletek

AZ ÉRINTETT JOGINTÉZMÉNYEK Cselekvőképesség Gondnokság Támogatott döntéshozatal Örökbefogadás Családi jogállás rendezése Szülői felügyeleti jog Kapcsolattartás Gyermekvédelmi és támogatott közvetítői

eljárás Családbafogadás Gyámság

Gyer. 127. § (2) l) a szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult szülő együtt él a szülői felügyelettől megfosztott másik szülővel.

„A gyámhatóság az egyes ügyei intézésében, döntései meghozatalában belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú számára, annak kérelmére – cselekvőképessége korlátozásának elkerülése érdekében – támogató kirendeléséről határoz.” [Ptk. 2:38. § (1) bek.]

Nem helyettes döntéshozatal, nem együttes döntéshozatal, hanem segítség a döntés meghozatalában

A támogatott személy cselekvőképessége teljes!!!!

Az eljárás minden eleme a támogatott személy saját, akaratán, egyetértésén, együttműködésén alapul

A támogatott személy és a támogató egyenrangú felek

Gyámság-gyámrendelésTámogatott döntéshozatal

KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS

A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény rendelkezései szerinti közvetítői eljárás folytatható le. -gyermekvédelmi közvetítői eljárás -kötelező gyermekvédelmi közvetítői eljárás -támogatott közvetítői eljárás -kötelező támogatott közvetítői eljárás A közvetítői eljárás a kapcsolattartás rendezésével, a

kapcsolattartás végrehajtásával és a szülői felügyeleti jog gyakorlásával összefüggő gyámhatósági eljárások befejezését elősegítő, egyeztető, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja a felek kölcsönös megegyezés alapján a közvetítő bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó, a gyermek érdekét szolgáló írásbeli megállapodás vagy részmegállapodás létrehozása.

KAPCSOLATTARTÁSI KÉRDÉSEK Kötelezően elrendelhető a közvetítői eljárás változott a kapcsolattartásra jogosultak köre, kibővült (A

kapcsolattartásra a nagyszülő, a testvér és –ha a szülő nem él vagy a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy a kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja –a gyermek szülőjének testvére és szülőjének házastársa is jogosult.) A volt mostohaszülő, nevelőszülő, gyám kérelmére feljogosítható, sőt még az az apa is, akinek apasági vélelmét a bíróság megdöntötte.

A kapcsolattartási jog tartalmának meghatározása (egzaktabb lett kihangsúlyozva a gyermek véleményének meghallgatásával illetve kibővül a külföldre vitel jogával)

A gyermek elvitelével kapcsolatos kiadások a jogosultat terhelik, de eltérően is lehet rendelkezni.

Felügyelt kapcsolattartás

EURÓPA TANÁCS EGYEZMÉNYEI A MAGYAR JOGRENDBEN

• A gyermekek jogainak gyakorlásáról szóló Európai Egyezmény

• A gyermekeknek a szexuális kizsákmányolása és szexuális visszaélések elleni védelméről szóló Európai Egyezmény (ún,Lanzarote Egyezmény)

• A gyermekek örökbefogadásáról szóló Európai Egyezmény

A MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ CÉLJA

A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a védelme érdekében eljáró szakemberek - különösen a gyermek bántalmazásának felismerése és megszüntetése érdekében - miniszter által jóváhagyott egységes elvek és módszertan alkalmazásával járjanak el.

Gyvt. 6.§ (5a)

KIKRE ÉRVÉNYES?

a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos,

b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ,

c) a köznevelési intézmények, d) a rendőrség, e) az ügyészség, f) a bíróság, g) a pártfogó felügyelői szolgálat, h) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó

szervezetek, i) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti

szállása, j) az egyesületek, az alapítványok és az egyházi jogi személyek, k) a munkaügyi hatóság.

/Gyvt.17.§/

A GYERMEKVÉDELMI JELZŐRENDSZER HATÉKONY MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI

írásbeliségen alapul Kétirányú Gyermekközpontú Hatékony „együtt gondolkodó” Képes arra, hogy jelezze működési

nehézségeit

A JELZŐRENDSZERI MŰKÖDÉS SZINTJEI:

Napi szinten: Írásos (indokolt esetben telefonos) jelzés fogadása, visszajelzés

Esetkonferencia :egy-egy gyermek esetében szükség szerint

Szakmaközi megbeszélés (tematikus tartalommal, évente legalább 6 alkalommal)

Települési gyermekvédelmi tanácskozás ( éves értékelés)

15/1998 (IV.30.)NM rendelet 15.§.

GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATOK GONDOZÁSI ESETEINEK SZÁMA A KAPCSOLATFELVÉTEL MÓDJA SZERINT

Megnevezés 2010 2011 2012Önkéntes(gyermek kezdeményezte) 1 713 1 534 1 452Szülővel közösen 8 438 7 751 8 207Gyermekjóléti szolgálat(szervezeti egység) 8 157 8 027 8 844Jelzőrendszer által kezdeményezett 29 509 31 788 29 087Együttműködésre kötelezett 5 591 9 132 6 136Gyámhatóság által kezdeményezett 7 806 6 971 8 155Összesen 61214 65 203 61881

GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATOKHOZ ÉRKEZETT JELZÉSEK

2010 2012

Közoktatási intézmény 77 284 54514

Összesen 174 365 198 334

A MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ FŐ ÜZENETEI

Kötelező, ellenőrizhető, számon kérhető Minden gyermekekkel kapcsolatba kerülő

szakemberre vonatkozik Hangsúlyozottan épít a gyermekekkel napi

szinten kapcsolatban álló szakemberek felelősségteljes feladatellátására – észre kell venni, ha baj van!

Csak ágazatok közötti együttműködésben tud megvalósulni!

SZERKEZETE

1. Jogszabályi megalapozás2. Adatvédelem, titoktartás3. Alapelvek a gyermekvédelmi észlelő-és

jelzőrendszer működésében, működtetésében 4. Gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer

működésének, működtetésének módja 5. Kockázatelemzés, kockázatértékelés6. Mellékletek7. Háttérjogszabályok8. A módszertani útmutató készítése során

felhasznált irodalom9. A témához ajánlott irodalom

ÁGAZATOK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS FONTOSSÁGA

Ágazati irányítás szintjén és helyi szinten egyaránt jó kommunikáció, koordinált működés szükséges

Kiemelt szerepe van a gyermek és ifjúságvédelmi koordinátoroknak

Hangsúlyozni kell a gyermekjóléti szolgáltatás koordináló szerepét

Az esetmegbeszélések, és az azokon való részvétel kötelezettsége kiemelt jelentőséggel bírnak (éves tanácskozás, szakmaközi megbeszélés, esetkonferencia, esetkonzultáció)

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A KÖZNEVELÉSBEN

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkntv.)

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

2009. évi LXXII. törvény a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról (Távoltartási tv.)

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (Infotv.)

Az Nkntv. 1. § (1) bekezdése szerint, a törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevelni.

ADATKEZELÉS, TITOKTARTÁS ALÓLI MENTESSÉG Dilemma a jelzőrendszeri tagokban az Infotv. 5.§ (1) bek. a) és b) pontjának

megfelelően, ezek az adatok és információk a törvény erejénél fogva és/vagy az érintett (adatgazda) és/vagy törvényes képviselője hozzájárulásával kerülnek a gyermekvédelem szereplőihez, és feladatuk ellátása érdekében kezelik ezeket az adatokat. Infotv. 6.§ (1) bek. A.)pont

Az adatkezelésre, beleértve a törvényben meghatározott szervnek, hatóságnak való továbbítást is a Gyvt. 135. § - 136/A. § bekezdésében foglaltak szerint kifejezett felhatalmazást ad a jelzőrendszeri tagoknak

Jogosulatlan harmadik személlyel szemben azonban köt a titoktartási kötelezettség

TITOKTARTÁS? Nkntv. 42. § (1) bekezdés: titoktartási kötelezettség Nkntv. 42.§ (2) bekezdés: a gyermek és a kiskorú

tanuló szülőjével minden - a gyermekével összefüggő - adat közölhető, kivétel ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését.

Nkntv.42.§ (3) bekezdés:a köznevelés szereplői a nevelési-oktatási intézmény vezetője útján kötelesek az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélésük szerint a gyermek súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került; ilyen helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, vagy a rendelkezésre jogosult szülő, törvényes képviselő beleegyezése nem szükséges.

EGYÜTTMŰKÖDÉS …

Az EMMIr. 51.§ (4) bekezdése (4) szerint, ha az óvodás gyermek egy nevelési évben igazolatlanul tíz napnál többet mulaszt, továbbá, ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az intézmény vezetője az illetékes általános szabálysértési hatóságot és a jegyzőt, tanköteles tanuló esetén a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot is értesíteni köteles.

A 62.§ (1) bek. és a 129.§ (2)-(3) is lehetővé és kötelezővé teszi egyes esetekben a köznevelési intézmény számára a gyermekjóléti szolgálatokkal, gyermekvédelmi rendszer szereplőivel való együttműködést, a szakterület bevonását.

ADATOK ZÁRTAN KEZELÉSE

A jelzőrendszer hatékonyabb működése és a jelzést adó védelme érdekén lényeges szabályozást vezet be 2014. március 15-étől a Gyvt. Gyvt. 17. § (2a) bekezdése és 130/A. § (2) bekezdése.

A gyermekjóléti szolgálatnak és a gyámhatóságnak a gyermek bántalmazása, elhanyagolása miatt jelzést tevő intézmény, személy adatait külön kérelem nélkül is zártan kell kezelnie. Emellett a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása vagy egyéb más súlyos veszélyeztető ok felmerülése esetén a gyámhatóság erre irányuló külön kérelem hiányában is zártan kezeli a gyermek, a tanú és az eljárást kezdeményező szerv vagy személy adatait.

UGYANAKKOR….

Az adatok zárt kezelése nem érinti a szakemberek együttműködési kötelezettségét, a tényállás megfelelő tisztázását. Az érintettekkel szemben nem az egyes jelzőrendszeri tagoknak kell külön-külön fellépniük, hanem a gyermekjóléti szolgálat és szükség esetén a gyámhivatal tesz lépéseket a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében.

ALAPELVEK

1. Szakmai szabályozottság elve – jelzőrendszer működtetése kötelező feladat

2. Információk felelős kezelésének elve – figyelemmel kísér,nyilvántart, intézkedik

3. Egyéni szükségletek figyelembe vételének elve – a gyermek(ek) szükségleteinek megfelelő intézkedést tesz

4. Komplexitás elve – a gyermekek érdekében eljáró valamennyi szakemberre vonatkozik

5. Kötelezőség elve – kötelező együttműködés a jelzés után is

6. Objektivitás elve – személyes kapcsolatok nem befolyásolhatják

7. Szakmai felelősség elve – a jelzőrendszeri feladat ellátása nem múlhat egyéni választásokon - szankciók

KÜLÖNÖS ALAPELVEK Az egyén szakmai felelősségének elve: Súlyos esetben minden

szereplőnek azonnali feladata elősegíteni a rossz bánásmód megszüntetését.

Együttműködés elve: A gyermekjóléti szolgálat feladata esetkonferenciát összehívni, ha a hozzá beérkező, a gyermek veszélyeztetettségét jelző jelzés gyermekkel szembeni rossz bánásmódról szól.

Felelősség elve: Kiskorú veszélyeztetése bűntett elkövetésének gyanúja esetén a gyanút észlelő feladata (a gyermekjóléti szolgáltatón kívül) hatósághoz is fordulni – így elősegítve a rossz bánásmód mielőbbi megszüntetését.

Kompetencia határok betartásának elve: Sem a rossz bánásmód súlyos esetét észlelőnek, sem a hatóságnak nem feladata a nyomozás! A jelzőrendszer, illetve a hatóság feladata ilyenkor a feljelentés megtétele.

Írásbeliség elve: A gyermekkel kapcsolatos rossz bánásmód illetve bántalmazás azonnali jelzését (telefonos, szóbeli, elektronikus stb.) követően minden esetben elengedhetetlen a jelzőrendszeri tag által megküldött írásbeli feljegyzés, amely a problémát konkrétan és körültekintően tartalmazza. A jelzést fogadó szakember feljegyzésben rögzíti a bejelentés tényét.

GYERMEKVÉDELMI ÉSZLELŐ- ÉS JELZŐRENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK, MŰKÖDTETÉSÉNEK MÓDJA

A gyermekjóléti szolgálat feladata az észlelő- és jelzőrendszer működtetése

A jelzőrendszer tagjai kötelesek jelzéssel élni – jelzési kötelezettségüknek írásban tesznek eleget

A jelzések folyamata, tartalma, módja A gyermekjóléti szolgáltató intézkedései A gyermekjóléti szolgáltató visszajelzése

A JELZÉS TARTALMA az érintett gyermek(ek) legfontosabb adatait (név,

születési idő-hely, anyja neve, családtagok felsorolása, állandó lakóhely, tényleges tartózkodási hely),

a jelzést tevő intézmény megnevezését, címét, a jelzést tevő személy nevét és elérhetőségét,

a probléma rövid leírását, a jelzést tevő által a gyermek és családja életében, életkörülményeiben észlelt veszélyeztető okok részletezését, a veszélyeztetettség mértékét

a jelzést tevő személy vagy intézmény az általa feltárt veszélyeztető okok megszűntetése érdekében eddig megtett intézkedéseit, a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében esetleges javaslatait.

ESETMEGBESZÉLÉSEK

Az esetmegbeszélések összehívása alapesetben a gyermekjóléti szolgáltatás feladata

A Gyvt. 17. § (5) szerint a gyámhatóság is kezdeményezheti

A módszertani útmutató bizonyos esetekben „kvázi” kötelezővé teszi - (javasolt összehívni, szakmai szempontok alapján elvárt összehívni)

Az esetmegbeszélések különböző fajtái, típusai különböző eszközökként használandóak a jelzőrendszeri munka során. Fontos, hogy a gyermekjóléti szolgálat „gazdája legyen” ezeknek a folyamatoknak.

FOGALMAK, MEGHATÁROZÁSOK

A gyermek veszélyeztetése Veszélyeztetettség A gyermek bántalmazása és elhanyagolása

(rossz bánásmód (WHO) Elhanyagolás Gyermekbántalmazás

KOCKÁZATELEMZÉS, KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

A BÁNTALMAZÁS KIALAKULÁSÁBAN SZEREPET JÁTSZÓ RIZIKÓFAKTOROK I.

Családi körülmények rizikótényezői - erőszak a családtörténetben (szülő maga is bántalmazott

vagy elhanyagolt gyermek volt) - erőszak a családban (elfogadott a verbális és fizikai erőszak) - szegénység, hajléktalanság, munkanélküliség, - egyedülálló, különélő szülők, mostohaszülő, bizonytalan

kapcsolódású partner, - a család diszfunkcionális működése - zavarok a családi kapcsolatrendszerben, - elszigetelt család, - szüléskor az anya 18 évesnél fiatalabb, - az anya rövidebb-hosszabb időre külön él a gyermektől - a szülő és a gyermek temperamentuma között diszharmónia.

A BÁNTALMAZÁS KIALAKULÁSÁBAN SZEREPET JÁTSZÓ RIZIKÓFAKTOROK II.

A szülő személyiségével összefüggő rizikótényezők

- közömbös, túlaggódó, intoleráns a gyermekkel, - éretlen, vagy sérült személyiség, mentális

betegség - kötődési problémák, - alkohol-, drogfüggőség, deviáns magatartás, - a szülőnek a saját szüleivel rossz vagy

ambivalens kapcsolata volt, - a szülő is bántalmazott gyermek volt, - a szülő gyermekvédelmi szakellátásban

nevelkedett.

A BÁNTALMAZÁS KIALAKULÁSÁBAN SZEREPET JÁTSZÓ RIZIKÓFAKTOROK III.

A gyermekkel kapcsolatos rizikótényezők - nem kívánt vagy titkolt terhességből született

gyermek, - koraszülött, kis súlyú gyermek, - az újszülöttet több mint 24 órára elválasztották

az anyától, - két gyermek születése között kevesebb, mint 18

hónap telt el, - testi vagy értelmi fogyatékkal élő, illetve

krónikus beteg gyermek, - nyugtalan, nehezen megnyugtatható, sírós

csecsemő, - magatartási, tanulási zavarral küzdő gyermek.

Több rizikófaktor együttes jelenléte sem vezet szükségszerűen bántalmazáshoz, elhanyagoláshoz.

Az itt felsorolt egyéni és családi jellemzőkkel rendelkező családok esetében fokozott odafigyelés, támogatás szükséges, kiemelten a megelőzés szempontjából!

A GYERMEKEKKEL SZEMBENI ROSSZ BÁNÁSMÓD, GYERMEKBÁNTALMAZÁS FELISMERÉSÉT SEGÍTŐ JELEKELHANYAGOLÁS, BÁNTALMAZÁS GYANÚJÁT FELVETŐ SZÜLŐI MAGATARTÁS

- italos, drogos állapot, kontrollálatlan magatartás, - türelmetlen, agresszív szülő, a gyermeket indokolatlanul rossznak,

butának, ügyetlennek, kifejezetten tehernek stb. tartja, - apatikus, gyermekével szemkontaktust nem tartó szülő, - túlaggódó, (indokolatlanul) gyakran orvoshoz forduló szülő, - pszichésen terhelt szülő (pl. posztpartum depresszió, pszichózis) - a sérülés nem egyeztethető össze az előadott történettel, - a sérülés után nem fordul azonnal orvoshoz, - a csecsemőről való gondoskodás elutasítása, hárítása, - orvosi, védőnői, ápolói tanácsok be nem tartása, védőoltások

indokolatlan elmaradása, - betegség, aggasztó tünetek esetén orvosi vizsgálat elmulasztása, - nagy változás a szülő viselkedésében a különböző találkozások során, - a szülő nem működik együtt a védőnővel, családgondozóval,

otthonába nem engedi be a szakembereket

A GYERMEKNÉL ÉSZLELHETŐ ÁLTALÁNOS VISELKEDÉSI GYANÚJELEK BÁNTALMAZÁS/ELHANYAGOLÁS ESETÉN

- kifejezéstelen arc, üres tekintet, szemkontaktus hiánya, - autóagresszivitás pl. hajtépés, - megretten váratlan érintéskor, simogatáskor elrántja a fejét, fél a fizikai

érintéstől, - feltűnően készséges, túlságosan alázatos, engedékeny viselkedés, - túlságosan éber, vibráló, válogatás nélkül figyelmet követelő, - szokatlanul félénk, riadt, túlérzékeny, - bizalmatlan, különösen a közel állókkal szemben, fél a szülőtől, - félelem bizonyos személyektől, vagy bizonyos típusú emberektől (pl.:

férfiak, katonák), - alvászavarok, - evészavarok, - regresszív viselkedés, - regulációs zavarok, - enuresis, encopresis, - pszichoszomatikus tünetek, - gyermekközösségben kapcsolatteremtési problémák, passzivitás, izolálódás

vagy agresszivitás, - megváltozott gyermeki magatartás, beállítódás (pl.: extrovertáltból

introvertálttá válik).

AZ ELHANYAGOLÁS TESTI GYANÚJELEI A GYERMEKNÉL

- alultápláltság, leromlott fizikai-lelki állapot, - piszkos, az időjárási viszonyoknak nem

megfelelő ruházat, - ápolatlan, feltűnően piszkos bőr,

elhanyagolt bőrfertőzések, rovarcsípések nyomai, korábbi sérülések hegei,

- túl gyakran történik a gyermekkel baleset, sérülés,

- ismeretlen eredetű eszméletvesztés, - túl gyakran kerül kórházba.

FIZIKAI BÁNTALMAZÁSRA UTALÓ TESTI GYANÚJELEK A GYERMEKNÉL - a bántalmazás látható jelei, fojtogatás, verés nyomai, - szájüregi sérülések keresése, mely felveti szexuális abúzus gyanúját is - radiológiai eltérések keresése orvosi vizsgálat során (többszörös bordatörés,

szegycsont haránt irányú törése,csont-porc határ szétválása, kulcscsont-, lapocka-, gerinctörés, különböző idejű törések, izolált spiráltörés a combcsonton, kiterjedt csontkörüli reakció)

- nem baleseti jellegű sérülések, égés, forrázás nyomai (pl.: szimmetrikus forrázás nyomok mindkét farpofán, alsó végtagon),

- az előzményben korábbi sérülések, többszörös, a gyógyulás különböző stádiumait mutató zúzódások, vérömleny, karmolás,

- 1 év alatti gyermek csonttörése - spirális végtagtörés, - többszörös törések egyidejű jelenléte, ide tartozik a megragadás következtében

létrejövő sorozatos bordatörés, - gyógyulás különböző fázisában lévő csonttörések, - nem a megszokott helyeken látható a zúzódás (térd, tenyér, könyök, homlok),

hanem pl. tarkó, törzs, fül, hajas fejbőr - ellentmondásos történet a sérülésről (más története van a sérülésről a

gyermeknek, mint a szülőnek, vagy a gyerek másként meséli a sérülés körülményeit a különböző találkozásokkor)

- a gyermek szinte szó szerint ismétli a szülő történetét a sérülésről, - nem baleseti jellegű mérgezés.

FIZIKAI/ÉRZELMI BÁNTALMAZÁS VISELKEDÉSBELI/PSZICHÉS GYANÚJELEI A GYERMEKNÉL

- iskolai teljesítmény romlása, - izoláció, befelé fordulás, - agresszivitás - depressziós tünetek, - deviáns magatartás, csavargás, elszökés, - drogozás, alkoholizálás - önagresszió, öngyilkossági kísérlet

A SZEXUÁLIS BÁNTALMAZÁS JELEI/GYANÚJELEI - a gyermek korához nem illő szexualizált viselkedés,

szóhasználat, - nemi aktus eljátszása, - fokozott, az életkornak nem megfelelő érdeklődés a

szexualitás iránt, - alhasi fájdalom, - a végbél és a nemi szervek fájdalma, váladékozása,

viszketése, - fájdalmas vizelés, makacs húgyúti fertőzések. Specifikus jelek: - a végbél sérülése, váladékozása, széklettartási zavarok, - a genitália makacs gyulladása, sérülése, a hymen sérülése, - a kiskorú terhessége, - a kiskorú nemi betegsége - szájüregben észlelt sérülések esetén is gondolni kell

szexuális abúzusra.

A JELZŐRENDSZERI TAGOK FELADATAI, TEENDŐI ELHANYAGOLÁS, BÁNTALMAZÁS ÉSZLELÉSE ESETÉN

Észlelt veszélyeztetetts

égTeendők Várható

következményKockázati tényezők

Alacsony fokú veszélyeztető magatartás esetén

A gyermekkel foglalkozó szakember- nem érzi saját felelősségének a jelzés megtételét, - a jelzőrendszeri tag nem ítéli meg megfelelően a veszélyeztetettség mértékét,- a tüneteket nem azonosítja a háttérben meghúzódó problémával

Mérsékelt fokú veszélyeztető magatartás

Súlyosan veszélyeztető magatartás

Életet veszélyeztető magatartás

„ Nos kisfiam, az úgy van, hogyha neked van egy tízesed, meg nekem van egy tízesem, és ezeket kicseréljük, neked is lesz egy tízesed, meg nekem is lesz egy tízesem. De ha nekem is van egy gondolatom, és neked is van egy gondolatod, és ezeket kicseréljük, akkor neked is két gondolatod lesz, és nekem is két gondolatom lesz…” Ann Schott

TOVÁBBI SZÉP NAPOT KÍVÁNOK!

Elérhetőség: hajnal.renata@szgyf.gov.hu