A GYERMEK JOGAI AZ EGYÉB JOGVISZONYOKBAN

DR. HERCZEG RITA

Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ

2015. MÁRCIUS 6.

TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képvisel ői hálózatés civil jogvéd ő munka fejlesztése

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KÉPVISELŐI HÁLÓZAT ÉSCIVIL JOGVÉDŐ MUNKA FEJLESZTÉSE

Az előadás tematikája :

- Egyenlőbánásmód követelménye- Beteg gyermek joga- Gyermekekre vonatkozó munkajogi szabályok

.

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KÉPVISELŐI HÁLÓZAT ÉSCIVIL JOGVÉDŐ MUNKA FEJLESZTÉSE

Egyenlőbánásmód követelménye

.

Tilalom , a kötelezettektől tartózkodást kíván meg a diszkrimináló magatartástól

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KÉPVISELŐI HÁLÓZAT ÉSCIVIL JOGVÉDŐ MUNKA FEJLESZTÉSE

Előítélet

• Az előzetes ítéletek akkor válnak előítéletekké, ha ellenállva atapasztalatnak és a józan megfontolásnak, akkor is ragaszkodunkhozzájuk, ha valóságérvényüket megcáfolják.” (Allport)

Diszkrimináció• Míg az előítélet tudati állapot, addig a diszkrimináció már tényleges

cselekvésben megnyilvánuló magatartás, mely helytelenülminősítvagy kezel bizonyos embereket azok vélt, valós tulajdonsága vagyvalamely társadalmi csoporthoz való tartozásuk alapján.

.

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KÉPVISELŐI HÁLÓZAT ÉSCIVIL JOGVÉDŐ MUNKA FEJLESZTÉSE

Alaptörvény

II. cikk

Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és azemberi méltósághoz.

XV. cikk

Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés,nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy másvélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyébhelyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.A nők és a férfiak egyenjogúak.Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és afogyatékos embereket.

.

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KÉPVISELŐI HÁLÓZAT ÉSCIVIL JOGVÉDŐ MUNKA FEJLESZTÉSE

Főbb jogszabályok

• 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról (Ebktv.)

• a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló CXL. Törvény

• 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól

Ágazati törvények (gyermekek jogai vonatkozásában )- 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről- 1997.évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről

és a gyámügyi igazgatásról- 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló

Egyezmény kihirdetéséről

.

T ÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KÉPVISELŐI HÁLÓZAT ÉSCIVIL JOGVÉDŐ MUNKA FEJLESZTÉSE .

� Az Ebktv. hatálya

� a magyar állam,� a helyi és nemzetiségi önkormányzatok, ezek szervei,� a hatósági jogkört gyakorló szervezetek,� a közszolgáltatást végző szervezetek,� a közoktatási és a felsőoktatási intézmények (a

továbbiakban együtt:oktatási intézmény), � a szociális, gyermekvédelmi gondoskodást, valamint

gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó személyek és intézmények,

� az egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltatók,� jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik

és intézkedéseik során (a továbbiakban együtt: jogviszony) kötelesek megtartani.

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KÉPVISELŐI HÁLÓZAT ÉSCIVIL JOGVÉDŐ MUNKA FEJLESZTÉSE

• nem• faji hovatartozás• családi állapot• anyaság (terhesség), apaság• szexuális irányultság• nemi identitás• életkor• társadalmi származás• vagyoni helyzet• foglalkoztatási jogviszony jellege • érdekképviselethez tartozás• egyéb helyzet

• bőrszín• nemzetiség• nemzetiséghez való tartozás• anyanyelv• fogyatékosság• egészségi állapot• vallási, világnézeti • meggyőződés• politikai vagy más vélemény

.

Védett tulajdonságok

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KÉPVISELŐI HÁLÓZAT ÉSCIVIL JOGVÉDŐ MUNKA FEJLESZTÉSE

Hátrányos megkülönböztetés formái:

� közvetlen hátrányos megkülönböztetés

� közvetett hátrányos megkülönböztetés

• jogellenes elkülönítés (szegregáció)

• zaklatás

• megtorlás

.

Egy személyt vagy csoportot védett tulajdonságáratekintettelkedvezőtlenebb bánásmódbanrészesítenek, mint amelyben másösszehasonlítható helyzetbenlevő személy vagy csoportrészesül, részesült vagy részesülne.

Fogalmi elemek:Védett tulajdonságHátrányOk-okozati összefüggésÖsszehasonlítható helyzetben lévő személyhez/csoporthoz képest

Közvetlen hátrányos megkülönböztetés

Látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amelynek folytán egy személy vagy csoport védett tulajdonságára tekintettel lényegesen nagyobb arányban kerül hátrányos helyzetbe, mint amelyben más összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport volt, van vagy kerülne.

Zaklatás

Az érintett személy védett tulajdonságával összefüggő emberiméltóságot sértő szexuális vagy egyéb természetű magatartás,amelynek célja vagy hatása a személlyel szemben megfélemlítő,ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezetkialakítása.

Közvetett hátrányos megkülönböztetés

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KÉPVISELŐI HÁLÓZAT ÉSCIVIL JOGVÉDŐ MUNKA FEJLESZTÉSE

Jogellenes elkülönítés

• Az a magatartás, amely a védett tulajdonságai alapján egyes személyeket, vagy személyek csoportját másoktól – ésszerű indok nélkül – elkülönít.

.

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KÉPVISELŐI HÁLÓZAT ÉSCIVIL JOGVÉDŐ MUNKA FEJLESZTÉSE

Az eljárás megindítása

• Kik és kivel szemben kezdeményezhetik a hatóság eljárását? • Ki a kezdeményező?

• Főszabályként a sérelmet szenvedett természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet a hatósághoz intézett kérelemmel

• A társadalmi és érdek-képviseleti szervezet egyes védett tulajdonsággal rendelkező, (pl. vallási meggyőződés, fogyatékosság, szexuális irányultság, faji vagy etnikai kisebbséghez való tartozás) nagyobb csoport érdekében (pl. szakszervezet a tagjai érdekében) jogsértés, vagy annak közvetlen veszélye esetén a hatóság előtt eljárást indíthat (közérdekű igényérvényesítés).

• Hivatalból is eljárhat a hatóság, ha észleli az egyenlő bánásmód követelményének megsértését

.

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KÉPVISELŐI HÁLÓZAT ÉSCIVIL JOGVÉDŐ MUNKA FEJLESZTÉSE

Bizonyítási teher

A kérelmezőnek kell bizonyítania, hogy• az érintett személyt v. csoportot hátrány érte, ill.• az érintett személy v. csoport a jogsértéskor rendelkezett

valamely védett tulajdonsággal (ok- okozati összefüggés valószínűsítése)

Az eljárás alá vontnak kell bizonyítania, hogy• az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, vagy• az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles az egyenlő

bánásmód követelményét megtartani

.

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KÉPVISELŐI HÁLÓZAT ÉSCIVIL JOGVÉDŐ MUNKA FEJLESZTÉSE

A Hatóság döntései

A Hatóság érdemi döntésében határozatában:

• vagy megállapítja az egyenlő bánásmód követelményének megsértését és dönt ennek jogkövetkezményéről

• vagy megállapítja, hogy az adott ügyben az egyen-lő bánásmód követelményét nem sértették meg

.

Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezmények

Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését vizsgáló hatósági eljárás akkor indítható meg, ha a jogsértésről való tudomásszerzéstől számított egy év, és a jogsértés bekövetkezésétől számított három év még nem telt el.

Hatóság által alkalmazható szankciók :a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,b) megtilthatja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását,c) elrendelheti a jogerős határozatának - a jogsértő nyilvános adatainak kivételével személyazonosításra alkalmatlan módon -nyilvános közzétételét,d) bírságot szabhat ki,e)külön törvényben meghatározott jogkövetkezményt alkalmazhat.

A beteg gyermek joga

Magyarország Alaptörvénye

XVI. Cikk(1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi

fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.

XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.

1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről

Alapelvek2. § (1) Az egészségügyi szolgáltatások és intézkedések során

biztosítani kell a betegek jogainak védelmét. A betegszemélyes szabadsága és önrendelkezési joga kizárólagaz egészségi állapota által indokolt, e törvénybenmeghatározott esetekben és módon korlátozható.

GYERMEK = cselekvőképtelen (0-14 év) korlátozottan cselekvőképes (14-18 év)

A16. életévét betöltött gyermek „többlet” jogosítványai :

- Önrendelkezési jog,- Visszautasítás joga, - Tájékoztatási jog

GYERMEKEKET MEGILLETŐ BETEGJOGOK

1. Egészségügyi ellátáshoz való jog (6.-7.§)

2. Emberi méltósághoz való jog (10.§)

3. Kapcsolattartás joga (11.§)

Fekvőbeteg-gyógyintézet feltételei Betegtársak jogai (HÁZIREND)Betegellátás zavartalansága

4. Intézmény elhagyásának a joga (12.§)„Önkényesen” távozásSzülő saját (?) felelősségére

5. Tájékoztatáshoz való jog (13.-14.§)Tájékoztatásról való lemondás (16 éves)

6. Egészségügyi dokumentációmegismerésének joga (24.§)Betekintés, másolás

7. Orvosi titoktartáshoz való jog (Eütv. 25.§)Média

8. Önrendelkezéshez való jog (Eütv.15.-19.§)Korlátozásai:Védőoltások (57-58.§)Kötelező elrendelés MegtagadásKötelező orvosi vizsgálatok (62.§)Rovarok irtása (73.§)Szűrővizsgálatok(81.§)

9. Az ellátás visszautasításának joga (20-23.§)Ellátás elmaradása - súlyos v. maradandó károsodásÉletfenntartó, életmentő beavatkozás visszautasítása-

beleegyezés bírósági pótlása

Gyermekekre vonatkozó munkajogi szabályok

Munkaviszony: munkáltató és munkavállaló közötti jogviszony.

Európai Tanács 1994. 06.22-i 94/33 EK irányelve a fiatal személyek munkahelyi védelméről

Magyarország Alaptörvénye XVIII. cikk(1) Gyermekek foglalkoztatása- testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket nem veszélyeztető, törvényben meghatározott esetek kivételével- tilos.

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

Munkaválallás alsó korhatára Mt. 34.§(1)34. § (1) Munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez.(2) Munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte . Ettől eltérően munkavállaló lehet - az iskolai szünet alatt - az a tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat.

(3) A gyámhatóság engedélye alapján a jogszabályban me ghatározott kulturális, m űvészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a t izenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható .Fiatal munkavállaló fogalma Mt.294.§ (1) a)fiatal munkavállaló: a tizennyolcadik életévét be nem töltött munkavállaló,

FIATAL MUNKAVÁLLALÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK (Mt.114.§)

1. Napi-heti munkaidőnapi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet és a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani.

2. Pihenőidő: négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet,legalább tizenkét óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani.

3. Éjszakai munka tilalma: éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el

4. Pótszabadság (Mt.119.§) A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti

,

6. Munkavédelmi szabályok (Mt.85.,87.§ Mvt.50/A.§)33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 8.és 9/A mellékletei

Testi alkatára, fejlettségére hátrányos munka tilalma

Tilos: - közepesen nehéz, nehéz fizikai munka- túlzott pszichés megterheléssel járó munka- mérgező anyagokkal kapcsolatos munka

,

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

ELÉRHETŐSÉG:HERCZEG.RITA@OBDK.HUTEL: 20/4899-636