A GEOTERMÁLIS A GEOTERMÁLIS ENERGIAHASZNOSÍTÁS ENERGIAHASZNOSÍTÁS

ZÖLDHATÓSÁGI ZÖLDHATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI ENGEDÉLYEZÉSI

GYAKORLATAGYAKORLATA

Kardos SándorKardos Sándor IgazgatóIgazgatóATI-KTVFATI-KTVF

MAGYAR GEOTERMÁLIS EGYESÜLET SZAKMAIMAGYAR GEOTERMÁLIS EGYESÜLET SZAKMAI NAPNAP

2009. május 27.2009. május 27.

Vázlat

BevezetésBevezetés AlapfogalmakAlapfogalmak Jogszabályi háttérJogszabályi háttér Termálvíz hasznosítások engedélyezési Termálvíz hasznosítások engedélyezési

eljárásaeljárása Hatósági díjakHatósági díjak Megosztott hatósági jogkörökMegosztott hatósági jogkörök

1995. évi LVII. vízgazdálkodásról szóló törvény alapján:

termálvíztermálvíz:: minden olyan felszín alatti minden olyan felszín alatti (vízadó rétegből származó) eredetű víz, (vízadó rétegből származó) eredetű víz, melynek kifolyó (felszínen mért) melynek kifolyó (felszínen mért) hőmérséklete 30 °C, vagy annál hőmérséklete 30 °C, vagy annál magasabb;magasabb;

BevezetésBevezetés XIX. sz. A hévízfeltárás kezdeti lépései A szénhidrogén-kutatás során

növekedett a hévízkutak száma: sok helyen a keresett olaj- vagy gázmezők mellett melegvizet találtak.

Az ivóvízbeszerzési célú fúrások is sok helyen tártak fel hévizet.

Nagyobb települések balneológiai célra hévízkutakat fúrattak.

A ‘60-as években az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság anyagilag támogatta a mezőgazdasági vagy kommunális fűtési célra szolgáló hévízkutak létesítését.

A hévízkutak létesítésének időbeli alakulása: mind a db-szám, mind a víztermelési kapacitás tekintetében az ‘50-es évektől fellendülés, a ‘60-as években tetőzés, majd csökkenés volt tapasztalható

A Dél-alföldi régióban a termálenergia hasznosításnak több évtizedes hagyományai vannak a növénytermesztés, állattenyésztés, balneológiai, ipari felhasználás területén.

A területünkön található termálkutak egy része használhatatlan (kb. 10 %), illetve ideiglenesen lezárt, vagy vízszintészlelési célokat szolgáló kút (20 %).

Területünkön a balneológiai célokat szolgáló termálkúttal üzemelő fürdők száma: 16 db

Az ATIKTVF területén lévő hévízkutak Az ATIKTVF területén lévő hévízkutak talphőmérsékletetalphőmérséklete

A Dél-alföldi termálkutak jellemzői A Dél-alföldi termálkutak jellemzői és hasznosításukés hasznosításuk

A medencebeli törmelékes hévíztárolók vize általában alkáli hidrogénkarbonátos. Az összes oldott sótartalom 1-3 g/l, de elérheti a 10 g/l értéket is. A nagy sótartalmú vizek a tárolók mélyebb, zártabb zónáiban fordulnak elő.

A nagyobb mélységben lévő vizek fölött több helyen vízrekesztő agyagmárgák helyezkednek el. Az ilyen vizek gyakran szénhidrogénekkel együtt fordulnak elő. 1 m3 vízzel több m3 gáz is felszínre kerül ezekből a rétegekből. A gáz főként metán, ami robbanásveszélyt okoz. Egyes kutak vizében olaj és fenol is előfordul.

Jogszabályi Jogszabályi háttérháttér

Hatályos szabályozásHatályos szabályozás

1995. évi LVII. vízgazdálkodásról szóló törvény 15. §. (3)(3) alapján „Az ásvány-, gyógy- és termálvizek alapján „Az ásvány-, gyógy- és termálvizek

felhasználásánál előnyben kell részesíteni a felhasználásánál előnyben kell részesíteni a

gyógyászati, illetve gyógyüdülési használatot. A gyógyászati, illetve gyógyüdülési használatot. A

kizárólag energia hasznosítás céljából kitermelt kizárólag energia hasznosítás céljából kitermelt

termálvizet - a külön jogszabályban termálvizet - a külön jogszabályban

megfogalmazottak szerint - megfogalmazottak szerint - vissza kell táplálni.” vissza kell táplálni.” Balneológiai vízhasználatok következtében keletkező

használt termálvizek esetében a jogszabályok nem teszik lehetővé a használt vizek visszasajtolását.

Környezetvédelmi Környezetvédelmi engedélyezésengedélyezés

A 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet „a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról” 3. melléklet 134. pont alapján: a vízbesajtolás

felszín alatti vízbe a Felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek.

1. melléklet 56. pontja alapján:: a vízbesajtolás felszín alatti vízbe 3 millió m3/év víz bejuttatásától a rendelet erejénél fogva hatásvizsgálat köteles tevékenység

Eljárási díjak Eljárási díjak A környezetvédelmi, A környezetvédelmi,

természetvédelmi,valamint a vízügyi hatósági természetvédelmi,valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló

33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet – 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet – 1.melléklete szerint az igazgatási díj mértéke1.melléklete szerint az igazgatási díj mértéke

Környezetvédelmi engedélyezési, illetve egységes Környezetvédelmi engedélyezési, illetve egységes környezethasználati engedélyezési eljárást környezethasználati engedélyezési eljárást megelőző előzetes vizsgálat (I. 43.) megelőző előzetes vizsgálat (I. 43.) 250.000 Ft250.000 Ft

Tovább utalás környezeti hatásvizsgálati Tovább utalás környezeti hatásvizsgálati eljárásba, vízbesajtolás felszín alatti vízbe (IV. eljárásba, vízbesajtolás felszín alatti vízbe (IV. 20. 4) 20. 4) 1.200.000 Ft1.200.000 Ft

Rendelet erejénél fogva hatásvizsgálat köteles Rendelet erejénél fogva hatásvizsgálat köteles (II. 12.) (II. 12.) 1.350.000 Ft1.350.000 Ft

Vízjogi engedélyezésVízjogi engedélyezés A hévízkutatás és - termelés - függetlenül a

hasznosítás módjától - a 1995. évi LVII. vízgazdálkodási törvény, valamint a 72/1996. (V. 22.) Kormány rendelet) hatálya alá tartozik.

A felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozást és a vízkútfúrás szakmai követelményeit a 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet szabályozza.

A tervezésnél figyelembeveendő jogszabály a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló 379/2007. (XII. 23.) Kormány rendelet.

Vízjogi engedélyezésVízjogi engedélyezés

A kutakra vonatkozó vízjogi A kutakra vonatkozó vízjogi engedélykérelemnek a engedélykérelemnek a 18/1996. (VI. 2.) 18/1996. (VI. 2.) KHVMKHVM rendelet előírásainak kell rendelet előírásainak kell megfelelnie.megfelelnie.

Elvi vízjogi engedély Elvi vízjogi engedély (1. (1. §.)§.)

Létesítési vízjogi engedély Létesítési vízjogi engedély (2. (2. §.)§.)

Üzemeltetési vízjogi engedélyÜzemeltetési vízjogi engedély (3. §.)(3. §.)

Eljárási díjak I.Eljárási díjak I.A környezetvédelmi, A környezetvédelmi,

természetvédelmi,valamint a vízügyi hatósági természetvédelmi,valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló

33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet – 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet – 1.melléklete szerint az igazgatási díj mértéke1.melléklete szerint az igazgatási díj mértéke

Vízjogi létesítési és fennmaradási engedélyezés Vízjogi létesítési és fennmaradási engedélyezés esetében:esetében:

Vízhasználattól függően (pl. fürdők termálkútjainál)Vízhasználattól függően (pl. fürdők termálkútjainál)5 m5 m33/nap mennyiségig/nap mennyiségig (I.20.3.1. pont) (I.20.3.1. pont) 20.000 Ft20.000 Ft5 m5 m33/nap-tól 15 m/nap-tól 15 m33/nap mennyiségig (I.20.3.2. pont)/nap mennyiségig (I.20.3.2. pont)60.000 60.000

FtFt15 m15 m33/nap-tól 50 m/nap-tól 50 m33/nap mennyiségig (I.20.3.3. pont) /nap mennyiségig (I.20.3.3. pont)

90.000 Ft90.000 Ft50 m50 m33/nap-tól 100m/nap-tól 100m33/nap mennyiségig (I.20.3.4. pont) /nap mennyiségig (I.20.3.4. pont)

120.000 Ft120.000 Ft100 m100 m33/nap mennyiség felett (I.20.3.5. pont) /nap mennyiség felett (I.20.3.5. pont) 150.000 150.000

FtFt

Eljárási díjak II.Eljárási díjak II. Geotermikus vízhasználat Geotermikus vízhasználat

mennyiségtőlmennyiségtől függetlenül függetlenül (I.20.3.6.pont):(I.20.3.6.pont):

500.000 Ft500.000 Ft

(101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet (101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet szerint geotermikus energia hasznosítását szerint geotermikus energia hasznosítását szolgáló vizilétesítmény: a víz hőtartalmát szolgáló vizilétesítmény: a víz hőtartalmát energetikai célra hasznosító víztermelő, energetikai célra hasznosító víztermelő, illetve visszatápláló kút.)illetve visszatápláló kút.)

Eljárási díjak III.Eljárási díjak III.

Vízjogi üzemeltetési engedélyezés Vízjogi üzemeltetési engedélyezés esetében:esetében: a vízjogi létesítési engedélyre megállapított a vízjogi létesítési engedélyre megállapított

díjtételek 80 %-adíjtételek 80 %-a (I. 21. pont) (I. 21. pont)

szüneltetése, visszavonása esetében: vízjogi szüneltetése, visszavonása esetében: vízjogi üzemeltetési engedélyre megállapított üzemeltetési engedélyre megállapított díjtétel 50%-díjtétel 50%-aa (I.22. pont) (I.22. pont)

módosítása esetében: a vízjogi létesítési engedélyre módosítása esetében: a vízjogi létesítési engedélyre megállapított megállapított díjtétel 40 %-adíjtétel 40 %-a (I.21. pont és 44. pont) (I.21. pont és 44. pont)

Eljárási díjak IV.Eljárási díjak IV.Egyéb eljárások igazgatási szolgáltatási díjánakEgyéb eljárások igazgatási szolgáltatási díjánakmértéke:mértéke: Egyedi szennyvíz-kibocsátási határérték megállapítása (I. Egyedi szennyvíz-kibocsátási határérték megállapítása (I.

18.18.pont): pont): 100.000 Ft 100.000 Ft A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szólóA felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 28. § (2) bekezdése220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 28. § (2) bekezdésealapján jóváhagyott önellenőrzési terv (I. 24 pont):alapján jóváhagyott önellenőrzési terv (I. 24 pont): 15.000 Ft15.000 Ft Az engedélyek módosítási eljárása, ha az csak az Az engedélyek módosítási eljárása, ha az csak az

ugyanazonugyanazonengedélyes adataiban bekövetkezett változások miatt engedélyes adataiban bekövetkezett változások miatt szükséges (I.45. pont) szükséges (I.45. pont) 5.500 Ft5.500 Ft

A termálkutak üzemeltetése során A termálkutak üzemeltetése során fizetendő különböző díjak, fizetendő különböző díjak,

járulékok, bírságokjárulékok, bírságok Vízkészlet járulékVízkészlet járulék (1995. évi LVII. tv. A (1995. évi LVII. tv. A

vízgazdálkodásról ill. a 43/1999. (XII. 26.) KHVM vízgazdálkodásról ill. a 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet a vízkészletjárulék kiszámításáról)rendelet a vízkészletjárulék kiszámításáról)

Vízterhelési díjVízterhelési díj (2003. évi LXXXIX. tv. A (2003. évi LXXXIX. tv. A környezetterhelési díjról)környezetterhelési díjról)

Vízszennyezési bírságVízszennyezési bírság (220/2004. (VII. 21.) Korm. (220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet ill. 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet)rendelet ill. 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet)

BányajárulékBányajárulék (2004. évi CXXXVII. Tv. –nyel (2004. évi CXXXVII. Tv. –nyel módosított 1993. évi XLVIII. Bányatörvény módosított 1993. évi XLVIII. Bányatörvény rendelkezik a geotermikus energia hasznosításáról rendelkezik a geotermikus energia hasznosításáról és a bányajáradékról)és a bányajáradékról)

A termálvíz visszasajtolása A termálvíz visszasajtolása esetében esetében

nem kell fizetninem kell fizetni::

bányajárulékot, bányajárulékot, vízszennyezési bírságot,vízszennyezési bírságot, vízkészlet járulékotvízkészlet járulékot

Egyéb jogszabályi Egyéb jogszabályi követelmények I.követelmények I.

Energetikai és balneológiai célra Energetikai és balneológiai célra hasznosított,hasznosított,

meglévő termálkutak esetében:meglévő termálkutak esetében: Termálkutak a 220/2004. (VII. 21.) Kormány

rendelet alapján új üzemeltetési vízjogi engedélyt, úgynevezett szennyvízkibocsátási engedélyt kaptak.

A kibocsátásra vonatkozó határértékek a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján lettek meghatározva.

A termálkutak ellenőrzése a 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet „a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról” alapján történik.

Egyéb jogszabályi Egyéb jogszabályi követelmények II.követelmények II.

A 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet1, a felszíni vizek minőségi védelmét a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelettel együtt szabályozza.

a meglévő termálvíz hasznosítók részéremeghatározott türelmi idő:

2012. december 31.

A termál csurgalékvíz a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet értelmében szennyező (kockázatos) anyagot (pl: fenol, ammónia, arzén stb.) tartalmazhat. Az engedélyköteles tevékenység folytatójának az engedély megszerzése céljából e rendelet 4. számú melléklete szerinti elővizsgálatot kell elvégeznie. Ennek keretében vízfolyásba történő bevezetés esetén vizsgálni kell a vízfolyás időszakosságát is. A hatóság az elővizsgálati kérelem eredményei alapján dönt az engedély kiadásáról.

Egyéb jogszabályi Egyéb jogszabályi követelmények III.követelmények III.

A felszín alatti vizek és a földtani közeg A felszín alatti vizek és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 6/2009. (IV. 14.) határértékekről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben rögzített (B) szennyezettségi rögzített (B) szennyezettségi határértékeket figyelembe kell venni.határértékeket figyelembe kell venni.

Egyéb jogszabályi követelmények IV.Egyéb jogszabályi követelmények IV.

Kapcsolódó jogszabályokKapcsolódó jogszabályok

A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló a 123/1997. (VII. 18.) Kormány rendelet a védőidomok, illetve védőterületek kialakításának, a vízbázis biztonságba helyezésének és tartásának kötelezettségét az ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízbázisokra is kiterjeszti.

Nem terjed ki a geotermális energiahasznosítás vízbázisának védelmére.

Megosztott hatósági jogkörök a Megosztott hatósági jogkörök a hatósági engedélyezési eljárás hatósági engedélyezési eljárás

során I.során I. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII.

Törvény alapján 1. § 1. § (1) E törvény hatálya alá tartozik:(1) E törvény hatálya alá tartozik:

h) h) a geotermikus energia hasznosítása, valamint a a geotermikus energia hasznosítása, valamint a felszín alatti víz termelésével együtt nem járó felszín alatti víz termelésével együtt nem járó kutatása és kinyerése;kutatása és kinyerése;

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Törvény alapján 1. § 1. § (1) E törvény hatálya alá tartozik:(1) E törvény hatálya alá tartozik:

d) d) a vizek hasznosítására, hasznosíthatóságának a vizek hasznosítására, hasznosíthatóságának megőrzésére és a megőrzésére és a vízkészletekkel való gazdálkodásra;vízkészletekkel való gazdálkodásra;

Amennyiben a geotermális energia Amennyiben a geotermális energia hasznosítás vízkivétellel jár, az eljáró hasznosítás vízkivétellel jár, az eljáró hatóság a KTVF.hatóság a KTVF.

Megosztott hatósági jogkörök a Megosztott hatósági jogkörök a hatósági engedélyezési eljárás hatósági engedélyezési eljárás

során II.során II. Az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények Az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények

védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Kormány védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Kormány rendelet hatálya csak az ivóvíz, ásványvíz és rendelet hatálya csak az ivóvíz, ásványvíz és gyógyvíz hasznosítására vonatkozik, geotermikus gyógyvíz hasznosítására vonatkozik, geotermikus energia hasznosító rendszer védőidomának energia hasznosító rendszer védőidomának kijelölésére a jogszabály felhatalmazást nem ad.kijelölésére a jogszabály felhatalmazást nem ad.

A geotermikus védőidomot a bányászatról szóló A geotermikus védőidomot a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 22/B. § (3) bekezdése 1993. évi XLVIII. törvény 22/B. § (3) bekezdése értelmében a bányafelügyelet jelöli ki.értelmében a bányafelügyelet jelöli ki.

Az 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés r) Az 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés r) pontja felhatalmazza a Kormányt a geotermikus pontja felhatalmazza a Kormányt a geotermikus védőidom meghatározására és kijelölésére védőidom meghatározására és kijelölésére vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására, a rendelet megalkotására azonban megállapítására, a rendelet megalkotására azonban a mai napig nem került sor. a mai napig nem került sor.

Megosztott hatósági jogkörök a Megosztott hatósági jogkörök a hatósági engedélyezési eljárás hatósági engedélyezési eljárás

során III.során III. Fentiekben kifejtettek alapján

általánosságban elmondható, hogy olyan esetekben, amikor egy helyen több beruházó is ugyanazt a készletet kívánja használni energiatermelésre, a geotermális védőidom megléte nélkül az első fokú vízügyi hatóság a vízjogi engedélyben meghatározott vízkészletek és ezzel összefüggésben a hőenergia rendelkezésre állását nem tudja szavatolni.

Célok, javaslatokCélok, javaslatok

Meg kell akadályozni a hévízrezervoárok Meg kell akadályozni a hévízrezervoárok nyomáscsökkenését, a pazarló vízkivételeket.nyomáscsökkenését, a pazarló vízkivételeket.

A használt hévizek elhelyezésekor minimálisra A használt hévizek elhelyezésekor minimálisra kell csökkenteni a környezeti kockázatot.kell csökkenteni a környezeti kockázatot.

Törekedni kell a hévíz hőkapacitásának minél Törekedni kell a hévíz hőkapacitásának minél szélesebb felhasználására. szélesebb felhasználására.

A termálkutak visszasajtolás nélküli, A termálkutak visszasajtolás nélküli, hosszútávú üzemeltetése következtében a hosszútávú üzemeltetése következtében a termálvíz, mint megújuló energiaforrás, nem termálvíz, mint megújuló energiaforrás, nem jöhet számításba.jöhet számításba.

A célok eléréséhez reálisan és hosszú távon A célok eléréséhez reálisan és hosszú távon mind az új létesítmények, mind pedig a mind az új létesítmények, mind pedig a meglévő létesítmények esetében csak a meglévő létesítmények esetében csak a használt hévizek energiatartalmának teljes használt hévizek energiatartalmának teljes kihasználása, majd kihasználása, majd „ugyanabba a vízadó „ugyanabba a vízadó rétegbe”rétegbe” történő visszatáplálásának történő visszatáplálásának általánossá tétele járulhat hozzá. A feltételek általánossá tétele járulhat hozzá. A feltételek biztosítása azonban jelentős anyagi ráfordítást biztosítása azonban jelentős anyagi ráfordítást és hosszabb időt igényel.és hosszabb időt igényel.

Az energiaforrások jövőbeni hasznosítása Az energiaforrások jövőbeni hasznosítása tekintetében alapvető, hogy a fejlesztési tekintetében alapvető, hogy a fejlesztési irányok meghatározásakor egyrészt a irányok meghatározásakor egyrészt a versenyképesség javítása érdekében olcsó versenyképesség javítása érdekében olcsó energiaforrásokat alkalmazzanak, másrészt a energiaforrásokat alkalmazzanak, másrészt a környezeti jó ökológiai állapotok környezeti jó ökológiai állapotok megteremtése és fenntarthatóságának megteremtése és fenntarthatóságának biztosítása is érvényesüljön. Csak azok a biztosítása is érvényesüljön. Csak azok a fejlesztések lesznek hosszútávon fejlesztések lesznek hosszútávon eredményesek, melyek a környezeti állapot eredményesek, melyek a környezeti állapot minimális változását idézik elő.minimális változását idézik elő.

A jelenlegi termálenergia hasznosítási A jelenlegi termálenergia hasznosítási gyakorlat átalakításának fokozatosnak kell gyakorlat átalakításának fokozatosnak kell lennie. lennie.

Geotermikus energia hasznosításáról szóló törvény megalkotása

Köszönöm Köszönöm a a

figyelmüket!figyelmüket!