A fosszilis energiahordozók klimatikus hatásai
description
Transcript of A fosszilis energiahordozók klimatikus hatásai
A fosszilis energiahordozók klimatikus hatásai
Feiler József
A PROBLÉMA
„Bárki, aki hisz abban, hogy exponenciális növekedés örökké folytatódhat egy véges világban, az vagy őrült vagy közgazdász.”
Kenneth E. Boulding, közgazdász és az általános rendszerelmélet egyik alapítója
• Üvegházhatású gázok emberi eredetű kibocsátása „eltéríti” a természetes folyamatokat• A földi éghajlati rendszerbe történt emberi beavatkozás nem kérdéses• A klímaváltozás gyorsasága nehezíti/ellehetetleníti az élő rendszerek alkalmazkodását• A klímaváltozás folyamata olyan pozitív visszacsatolási folyamatokat indít el, amelyek tovább növelik a problémát és nem lehetséges az emberi beavatkozás általi szabályozásuk
• A természetben zajló folyamatokkal nem lehet alkudozni, azokat nem lehet „becsapni” politikai téren
2001 2009
• A globális kibocsátás csökkentésnél két tényező meghatározása fontos:– Mikorra milyen mértékű csökkentés történik – Összesen mennyi üvegházhatású gáz kerül a légkörbe adott időszak
alatt
• A kibocsátás csökkentés szükséglete nem a politikai alkuktól függ – a globális fizikai valóságban meghatározott tényezőktől– A hosszú távú kibocsátás-csökkentési célok szempontjából a jelenlegi
globális politikai helyzet irreleváns – a korlátok ezektől függetlenül adottak és hosszabb távon elkerülhetetlenek
• A globális karbon-költségvetés esetén a légkörbe juttatott üvegházhatású gázok globális átlaghőmérsékletre gyakorolt hatását valószínűség számítással lehet megközelíteni
Indikátor Kibocsátások 2ºC túllépésének a valószínűsége
Intervallum Bemutató alapeset
Összes CO2
kibocsátás 2000–49
886 Gt CO2 8–37% 20%
1,000 Gt CO2 10–42% 25%
1,158 Gt CO2 16–51% 33%
1,437 Gt CO2 29–70% 50%
Összes kiotói gáz kibocsátás 2000–49
1,356 Gt CO2 ekv. 8–37% 20%
1,500 Gt CO2 ekv. 10–43% 26%
1,678 Gt CO2 ekv. 15–51% 33%
2,000 Gt CO2 ekv. 29–70% 50%
• 1000 Gt CO2 kibocsátási költségvetés az évszázad első felére• A költségvetésnek már egyharmadát felhasználtuk az évszazad első 9 éve folyamán
• A kibocsátások jelenlegi szintjével 20 év alatt felhasználjuk a maradék kétharmadot – körülbelül 2030-ra
• Elsődleges kérdés, hogy az erőforrásokat milyen gyorsan lehet elérni• A csúcs nem függ az erőforrás mennyiségétől•Jelentős kockázata van annak, hogy az olaj csúcs még 2020 előtt következik be • Szélsőségesen optimista feltételezésekből kell kiindulni ahhoz, hogy az olaj csúcs 2030 utáni bekövetkezését lehessen prognosztizálni
UK Energy Research Centre:
Technology and Policy Assessment: Global Oil Depletion, 2009 október
Vizsgált olaj csúcs előrejelzések
A LEHETSÉGES MEGOLDÁS
• A globális üvegházhatású gázok kibocsátásának 50%-os csökkentése szükséges 2050-re az 1990-es szinthez képest
• A fejlett ipari országok üvegházhatású gáz kibocsátásának 80-95%-os csökkentése szükséges 2050-re az 1990-es szinthez képest
• DE a nemzetközi rezsim tárgyalásai lassan haladnak
• Kína 12. öt éves terve: több mint 40% energiaintenzitás csökkentés?
• EU 2050-ig tartó dekarbonizációs útiterv• Egyesült Államok: alulról felfele építkező
cselekvés
• 2020-as cél vagy 2050-es cél?– Mindkettő a 2050-es dekarbonizációs útiterv
keretében• Dekarbonizációs útiterv – a gazdaságilag
racionális tervezés– Nagy-Britannia, Dánia, Németország –
folyamatban– EU – előkészítés alatt– Magyarország?
Mítoszok– Nem lehet 2050-re 80-95%-al csökkenteni az
üvegházhatású gáz kibocsátásokat 1990-hez képest
– Ha meg is valósítható a mély kibocsátás-csökkentés, akkor az nyomorba dönt
– Technikailag nem lehet megvalósítani a 80-95%-os üvegházhatású gáz kibocsátásokat 2050-re
– Gazdaságilag nem lehet megvalósítani a 80-95%-os üvegházhatású gáz kibocsátásokat
• Az elektromos áram jövőbeli költségei a dekarbonizálási forgatókönyvek mellett hasonlóak a jelenlegi karbon-intenzív infrastruktúrához köthető árakéhoz
• A dekarbonizált erőművi szektor megbízhatósága, rendszer stabilitása szempontjából a tanulmány szintén a jelenlegi szektoréhoz hasonló megbízhatóságot talált
• A tőke költségek eloszlása tekintetében jelent nagy eltérést a jelenlegi karbon intenzív technológia megújításával szemben az, hogy az energia infrastruktúrára vonatkozó tőkebefektetést az elkövetkező 15 évben 50-100%-al meg kell növelni.
• A megnövekedett beruházást igénylő periódust az infrastruktúra fenntartásának folyamatosan csökkenő költsége jellemzi 2020-tól.
• A 2015 előtti cselekvés előfeltétele, hogy a 80%-os dekarbonizációs cél 2050-re megvalósítható legyen.
Forrás: Roadmap 2050. Practical Guide to a Prosperous, Low-Carbon Europe. European Climate Foundation 2010
A szakpolitikai keretrendszer tekintetében az átalakítás öt középponti eleme:
– energia hatékonysági intézkedések, költéség megtakarítás és igény csökkentés
– beruházás a regionális villamos átviteli hálózat kapcsolatokba, tartalék ellátás és terhelés kiegyenlítő szükségletek csökkentése, okos hálózati pilóta programok a gyors kiterjesztés lehetőségével
– folytatódó és gyorsított technológia fejlesztés– piaci reform a hosszú távú beruházások biztonságának
biztosítására– az épület és közlekedési szektorban a gyors
üzemanyag/tüzelőanyag váltás alapjainak lefektetése
Forrás: Roadmap 2050. Practical Guide to a Prosperous, Low-Carbon Europe. European Climate Foundation 2010
2050-ig ható peremfeltételek meghatározása
Társadalmi párbeszéd a peremfeltételek elfogadásáról
Kibocsátás csökkentési célok és útvonal meghatározása
Társadalmi párbeszéd a kibocsátás csökkentési célok és
útvonal meghatározásáról
Kibocsátási szektorok 2050-es céljainak meghatározása
Társadalmi párbeszéd a szektorális kibocsátás csökkentési célokról
Épület szektor átalakításának stratégiája 2050-ig
Közlekedési szektor átalakításának
stratégiája 2050-ig
Erőművi szektor átalakításának stratégiája 2050-ig
Szakmai, társadalmi konzultáció
Szakmai, társadalmi konzultáció
Szakmai, társadalmi konzultáció
Az átmenet útiterve2050-ig
Kibocsátás csökkentési útiterv - 2050
Az útiterv elkészítése 2011 júliusában kezdődikCél: jogi szabályozás