A főnév-főnévi összetételek feldolgozásának dekompozíciós és integrációs folyamatai

Ladányi EnikőKognitív tanulmányok MAII. évfolyam

A morfológiailag komplex alakok feldolgozási folyamatai Egészleges vs. analitikus feldolgozás

Dekompozíció → Kompozíció/Integráció

hintalóhintaló

hinta

ló

hintaló

hinta

Az összetett szavak morfológiai folyamatainak kísérleti

vizsgálata Dekompozíció

Morfológiai dekompozíció: minden esetben

Szemantikai dekompozíció: ritka, transzparens alakoknál Ablakkilincs: ABLAK és KILINCS jelentések aktiválódása Madártej: nem aktiválódnak a MADÁR és TEJ jelentések

Az összetett szavak morfológiai folyamatainak kísérleti

vizsgálata Kompozíció/Integráció Morfológiai kompozíció: minden esetben Szemantikai kompozíció/integráció

Ritka transzparens alakoknál Egyéb alakoknál jelentésreprezentáció Integrációhoz szükséges információk a két szó

jelentésén túl Reláció Világról való tudás

Magyar nyelvű főnév-főnévi összetételek Típusok

deverbális utótagú Igéből képzett utótag Pl.: ruhaszárító

nem deverbális utótagú Képzetlen utótag Pl.: burgonyatelep

A főnév-főnévi összetételek a feldolgozási folyamatok szempontjából

- teljes dekompozíció (ruha+szárít+ó és burgonya+telep) és szemantikai integráció esetén  Deverbális utótagú

összetételekNem deverbálisutótagú összetételek

Morfológiaidekompozíció

- 3 összetevő(ruha+szárít+ó)- ige a második tag

-2 összetevő(burgonya+telep)

- főnév a második tag

Szemantikaiintegráció

- argumentumszerkezetaktiválódása →meghatározottjelentésviszony

- többféle viszonylehetséges

A kísérlet

2 kísérlet Lexikális döntési kísérlet Priming feltétellel kiegészített lexikális döntési

kísérlet Az összetétel második tagja mint előfeszítő inger

A két típus összehasonlítása ismert és új összetételeknél Ismert deverbális vs. nem deverbális Új deverbális vs. nem deverbális

Hipotézisek

Ismert deverbális vs. nem deverbális I/1. hipotézis: Deverbális utótagú típusnál hosszabb

reakcióidők a lexikális döntési kísérletben II/1. hipotézis: Mindkét típusnál lesz priming hatás

és nem lesz különbség a priming mértékében

  Deverbális utótagúösszetételek

Nem deverbálisutótagú összetételek

Morfológiaidekompozíció

- 3 összetevő- ige a második tag

- 2 összetevő- főnév a második tag

Szemantikaiintegráció

- argumentumszerkezetaktiválódása →meghatározottjelentésviszony

- többféle viszonylehetséges

Hipotézisek

Új deverbális vs. nem deverbális alakok I/2. hipotézis: Azonos reakcióidők a két típusra a lexikális

döntési kísérletben. II/2. hipotézis: Mindkét típusnál megjelenik

priming hatás, de a deverbális utótagú főneveknél nagyobb.

  Deverbális utótagúösszetételek

Nem deverbálisutótagú összetételek

Morfológiaidekompozíció

- 3 összetevő- ige a második tag

- 2 összetevő- főnév a második tag

Szemantikaiintegráció

- argumentumszerkezetaktiválódása →meghatározottjelentésviszony

- többféle viszonylehetséges

Módszerek – 1. kísérlet

Vizsgálati személyek 22 BME-s hallgató (átlag életkor: 20.8 év)

Ingeranyag

Összesen 120 szó Ismert alakok gyakorisága és új alakok alkotóelemeinek lemma

gyakorisága egyeztetve

  Ismertösszetételek

Új összetételek Jelentésselnem fel-ruházhatószavak

Deverbálisutótagú

n=20 pl.: ruhaszárító

n=20 pl.: felhőbámuló

n=20 pl.: betonreszelő

Nem deverbális utótagú

n=20 pl.: postaforgalom

n=20 pl.: burgonyatelep

n=20 pl.: szövegkatona

Módszerek – 1. kísérlet

Eljárás Instrukció 120 szó randomizált sorrendben Egy szó addig látható, amíg nincs válasz

Módszerek – 2. kísérlet

Vizsgálati személyek 20 BME-s hallgató (átlag életkor: 20 év)

Ingeranyag  Ismert összetételek Új összetételek Jelentéssel nem

felruházhatóalakok

  kongruens inkongruens kongruens inkongruens kongruens inkongruens

Deverbálisutótagú

n=10 n=10 n=10 n=10 n=10 n=10

pl.: szárít-ruhaszárító

pl.: beszél-ruhaszárító

pl.: bámul-felhőbámuló

pl.: zabál-felhőbámuló

pl.: reszelő- betonreszelő

pl.: alszik-betonreszelő

Nemdeverbálisutótagú

n=10 n=10 n=10 n=10 n=10 n=10

pl.:forgalom-postaforgalom

pl.: csatorna-postaforgalom

pl.: telep-burgonyatelep

pl.: otthon-burgonyatelep

pl.: katona-szövegkatona

pl.: folyosó-szövegkatona

Módszerek – 2. kísérlet

Eljárás Instrukció Előfeszítő inger (100 ms) → célinger

→ 250 ms szünet 120 pár randomizált sorrendben

Eredmények

Személyek különböző feltételekre adott RI-átlagainak összehasonlítása párosított mintás t-próbával

1. kísérlet I/1. hipotézis

nem igazolódott

(n.sz) I/2. hipotézis

igazolódott (n.sz.)

Az értelmezett alakok átlagos reakcióidejei

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

összetett szó típusa

Reakcióidő 1400,911818 1420,365 2042,5 2033,002727

DEV NEMDEV NEODEV NEONEMDEV

Eredmények – 2. kísérlet

II/1. hipotézis nem igazolódott II/2. hipotézis igazolódott

DEV: t(19)=0,183, p=0,857 NEMDEV:t(19)=3, 425,p=0,003NEODEV: t(19)=3,022,p=0,007NEONEMDEV: t(19)=2,545, p=0,020

Reakcióidők a priming feltételben

0

1000

2000

3000

összetett szó típusa

reak

ció

idő

kongruens

inkongruens

kongruens 1381,625 1281,715 1778,115 1840,684

inkongruens 1370,225 1446,145 2208,788 2101,3565

DEV NEMDEV NEODEV NEONEM

**

***

Az értelmezett alakok átlagos reakcióidejei

Diszkusszió – ismert alakok

Nincs RI-különbség a két típus között Teljes dekompozíció hiánya a deverbális típusnál

ruhaszárító: ruha + szárító

zongoralecke: zongora + lecke

Priming hiánya a deverbális típusnál Az igéhez nincs hozzáférés

Priming a nem deverbális típusnál Morfológiai dekompozíció

Diszkusszió – új alakok

Nincs különbség a lexikális döntési kísérletben a két típus között

Priming hatás mindkét típusnál Teljes dekompozíció a deverbális típusnál is

Nagyobb priming hatás a deverbális típusnál Relációk szerepe a szemantikai integrációban

Konklúzió

Morfológiai dekompozíció Mindig, de a deverbális utótag dekompozíciója

csak új alakoknál Szemantikai integráció

Csak az új alakoknál Relációs szerkezet szerepe

Csak az új deverbális és nem deverbális alakok között mutatkozik feldolgozásbeli különbség

Köszönöm a figyelmet!