A fogyasztói döntések elmélete
description
Transcript of A fogyasztói döntések elmélete
A fogyasztói döntések elmélete
Eredetileg értékelmélet
• Az értéket a hasznosság határozza meg• Az értékparadoxon feloldása• A hasznosság a mennyiség függvénye• Csökkenő határhaszon elve• Az 1870-es években egymástól függetlenül
dolgozták ki S. Jevons, L. Walras, K. Menger
3
Összhaszon és határhaszon
Elfogyasztott jószágegység
(Q)
Összhaszon (TU) Határhaszon (MU=TU/Q)
1 80 80
2 130 130 - 80=50
3 160 160-130=30
4 180 180-160=20
5 190 190-180=10
6 195 195-190= 5
7 197 197-195= 2
4
Csökkenő határhaszon
Q
Q
TUöszhaszon
MUhatárhaszon
TU
MU
Telítettségi pont
q1
q1
MU (q) = d TU(q) / dq
Ahol TU max. ott MU =0
TU=f(q)
Kardinális elmélet
1. A hasznosság mérhető,2. A mérés tőszámokkal történik, ezek
kifejezik a hasznosság fokát3. A termék hasznossága nem függ más
termékektől
6
Hermann Heinrich Gossen (1810-1858)
Gossen I. tv: (csökkenő határhaszon elve): az egymást követő pótlólagos jószágegységek elfogyasztásakor a teljes haszon egyre kisebb mértékben nő.
Feláldozott haszon = Nyert haszon: fogyasztói optimumElőnykiegyenlítődés elve: a fogyasztását optimalizálni
kívánó fogyasztó összhasznát mindaddig növelheti, ameddig fogyasztási szerkezetének átrendezésével nyert haszna nagyobb a feláldozott haszonnál.
7
Alfred Marshall (1842-1924)
• Marshall fogalmazta meg a mai egyensúlyelmélet alapelemeit, megalapozta a napjaink mikroökonómiájában is uralkodó elemzési elveket.
• A XX. századi közgazdaságtan több kiváló képviselőjét is tanította.
• 1890. Principles of Economics
8
Marshall-kereszt
A piac modellje: a keresleti és kínálati függvény egy koordináta rendszerben ábrázolva
Az olló példa
Price
Quantity
Supply
Demand
Pe
Qe
Az egyéni keresleti görbe levezetése
• Növekvő mennyiség esetén az ár csökken• Visszavezeti Gossen I. törvényére
• Ha a mennyiség nő, MU csökken, ha a pénz határhaszna konstans az ár csökken
• De! Giffen paradoxon
XM
x PMU
MU
A piaci keresleti görbepx
x
„A” fogyasztó egyéni keresleti görbéje
„B” fogyasztó egyéni keresleti görbéje
összpiaci keresleti görbe: az egyéni keresletek összessége
100
50
30
2010 25 45
11
b
b
a
a
P
MU
P
MU M
b
b
a
a MUp
MU
p
MU
Gossen II. tv.: A fogyasztó akkor költi el optimálisan a jövedelmét, ha az egy pénzegység által nyerhető határhaszon bármelyik termékre nézve ugyanakkora.
Optimális fogyasztói döntés több termék esetén
Ordinális elmélet
1. A hasznosság mérése nem lehetséges, nem is szükséges,
2. A fogyasztó legyen képes összehasonlításra és rangsorolásra (preferenciák)
3. Jószágkosarakat hasonlít össze
A fogyasztói magatartás
• A fogyasztó célja:
A fogyasztásból származó hasznosságérzet, -vagyis a szükségletkielégítés fokának -
maximalizálása!• A racionális fogyasztó tehát cselekedeteivel
haszonmaximalizálásra törekszik!
14
• Szigorúan preferált:
• Gyengén preferált :
• Közömbös:
)yB(x)yA(x 22,11,
)yB(x)yA(x 22,11,
)yA(x)yB(x és)yB(x)yA(x 11,22,22,11,
Preferencia relációk
15
A preferenciarendezés axiómái
• Teljesség: minden kosarat képes értékelni
• Reflexivitás: két teljesen egyforma kosár közömbös
• Tranzitivitás: AB és BC, akkor AC. Ez a követelmény feltételezi a fogyasztó racionalitását
• Gyenge axióma: Dominancia elve: a több az jobb (a fogyasztó telhetetlen)
16
A közömbösségi görbék• A közömbös kosarak (pl: A, B és C) adják a közömbösségi
görbét.• A közömbösségi görbe (azonos hasznosságú
jószágkombinációk): a fogyasztó számára egymással közömbösségi viszonyban álló jószágkosarak (termékkombinációk) mértani helye a fogyasztói térben. – Azonos hasznosságú pontok– Nem metszhetik egymást (tranzitivitás követelménye)– Minél távolabb = annál preferáltabb
Y
X
17
Közömbösségi görbe
• Azon pontok mértani helye, amelyek egymással közömbösségi viszonyban álló jószágokat/fogyasztói kosarakat jelöl (két dimenzióban)
y
x0
1U 2U 3U 4U
U növekedésénekiránya
18
Jól viselkedő közömbösségi görbék jellemzői
• Negatív meredekségű (a dominancia elve)
• Origóra konvex ( az átlagot preferálja a szélsőségekkel szemben)
• Végtelen sűrűségű (folytonos hasznossági függvény)
19
u1
u2
u3
bal cipő
jobb
cip
ő
napernyő
üzem
anya
g
u1
u2
u3
u1
u2
u3
kifli
zsem
le
Qx
Qy
Qx
Qy
Qx
Qy
u1
u2
u3
a)tökéletesen helyettesítő
b)tökéletesen kiegészítő
c)tökéletesen semleges
Különleges alakú közömbösségi görbék
A hasznossági függvény
U=f(X,Y)
Y
X
U
A
B
hasznossági pontok
YB
YA
XA
XB
UA
UB
Koppány Krisztián, SZE 2005
Egy kétváltozós hasznossági függvény és közömbösségi görbék
22
Helyettesítési ráta
• Azonos közömbösségi görbén a fogyasztó elmozdul egyik kosárból (A) a másikba (B)
• Mekkora mennyiségű y termékről kell lemondani, hogy valamennyi x termékből többet fogyasszon
• Differenciahányados – szelő meredeksége
A
B
x
yRS
y
x
y
0 x
23
Helyettesítési határráta –
• Azonos közömbösségi görbén a fogyasztó végtelenül kicsiny elmozdulás
• Differenciálhányados – pontban vett meredekség
E
x
yMRS
x
lim0
y
x
y
0 x
A helyettesítési ráta nagysága
( , )x
U x yMU
x
( , )
y
U x yMU
y
xU x MU yU y MU
0 x yx MU y MU
x yx MU y MU
x
y
MU y yRS
MU x x
A fogyasztói modell feltevései és adottságai
• kéttermékes modell: x és y termék• korlátozó feltétel
– adott a két termékre költhető pénzmennyiség (I, income)– adott mindkét termék ára (px, py)– a költségvetési halmaz és a költségvetési egyenes (elviekben
mindkét termék végtelenül osztható)• célfüggvény
– a fogyasztó célja a két termék fogyasztásából származó hasznosságérzet maximalizálása
– a hasznossági függvény, U (x,y)
26
Költségvetési egyenes
• Azon pontok mértani helye, amelyek a jövedelemből vásárolható maximális jószágokat/fogyasztói kosarakat
• jövedelem• x termék ára• x x termék mennyisége• y termék ára általánosan• y y termék mennyisége
ypxpI yx ** I
yp
xp
27
Költségvetési egyenes jellemzői
• Általános alakja
• Rendezve
• Meredeksége árarány
ypxpI yx **
yy
x
p
Ix
p
py *
y
x
p
p
Az optimális választás meghatározása geometriai úton
x
y
U0
U1
yopt
xopt
U2
B
D
C
AE
x
y
pMRS
p
Optimális fogyasztói döntés
• Határhaszon arányok= árarányok
Y
x
Y
x
P
P
MU
MU
30
Költségvetési egyenes elmozdulása 1
Jövedelem változik (növekszik)
y
x0
1I
2I3I 321 III
yp
Iy
xp
Ix
31
Költségvetési egyenes elmozdulása 2
x termék ára változik (növekszik)
y
x0
321 xxx ppp
yp
Iy
1xp
Ix
2xp
Ix
3xp
Ix
32
Optimalizálás jövedelem növekedésnél
Jövedelem változik (növekszik)
y
x0
1I
2I3I
ICCyp
Iy
xp
Ix 1x 2x 3x
33
Optimalizálás, ha az egyik termék ára növekszik
x termék ára változik
y
x0
PCC
1xp
Ix
2xp
Ix
3xp
Ix
3x 2x1x
34
Engel görbe
y
x0
1I
2I
3I
ICC
1x 2x 3x
x0
I
1I
2I3I
görbeEngel..
35
I
Q
a
Inferior jószág Engel-görbéjePl. szalonna
I
Q
a
Luxus cikk Engel-görbéjePl. kaviár
Normál jószág Engel-görbéjePl. ruházat
I
Q
a
36
Egyéni keresleti görbe levezetése
y
x0
1I
PCC
1x 2x 3x
x0
xpörbeKeresletig
1xp
2xp
3xp
Árváltozás hatásának felbontása
• Teljes árhatás: az árváltozás miatt bekövetkező keresletváltozás (a keresleti görbe mutatja)
• Helyettesítési hatás: az árarány változás miatt bekövetkező keresletváltozás
• Jövedelmi hatás: a reáljövedelem változása miatt bekövetkező keresletváltozás
• Teljes árhatás= helyettesítési hatás + jövedelmi hatás
Reáljövedelem értelmezése
• Hicks-féle: az árváltozás után az eredeti hasznossági szint elérésekor nem fog változni a reáljövedelem
• Slusky-féle: nem változik a reáljövedelem, ha az árváltozás után az eredeti jószágkosár megvásárolható