A fájlcsere dilemma_Sample

5/17/2018 A f jlcsere dilemma_Sample - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/a-fajlcsere-dilemmasample 1/9

Mezei Péter

A fájlcsere dilemma

A perek lassúak, az internet gyors

A családomnak, a barátaimnak, a kollégáimnak, és mindazoknak,akik nyitottak a téma kritikus és konstruktív elemzése iránt.



A jelen tanulmány a TÁMOP -4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 azonosító számú,„Kutatóegyetemi Kiválósági Központ létrehozása a Szegedi Tudományegyetemen” című projekt keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alaptársfinanszírozásával készült.



TARTALOMJEGYZÉK

ELŐSZÓ

I. RÉSZ - A FÁJLCSERÉLÉS KONTEXTUSA

1. fejezet - A technológia és a szerzői jog szimbiózisa 1. A szerzői jog kialakulásának feltételei2. A technológia és a fogyasztói igények dominanciája a szerzői jog fejlődésében 3. A szerzői jog és a digitális technológiák jövője: a Google Books könyvdigitalizálásiprojekt

2. fejezet - A szerzői jog dominanciájának mítosza 1. A fájlcserélés a technológia fényében

1.1. A fájlcserélés, mint fogyasztói reflexió 1.2. A fájlcserélés technológiai terminológiája

2. Mitikus jogi terminológia vagy csak egy álvita? 2.1. A kalózkodás és a kalóz („piracy” és „pirate”) 2.2. A tulajdon, a lopás és a tolvaj („property”, „stealing”, „theft” és „thief”)

3. Hasonló, mégis más 3.1. A szerzői jog szerepe az innovációban 3.2. A vagyoni jogok érvényesítésének eltérései 3.3. Regisztráció és kártérítés 3.4. Közös jogkezelés és privát jogvédelem

II. RÉSZ - A DINAMIKUS FÁJLCSERÉLÉS

3. fejezet - Generációs tipológia

1. Az első generációs fájlcserélő programok 2. A fájlcserélés második generációja 3. A fájlcserélés harmadik generációja 4. A generációs tipizálás eszközei

4.1. Technológiai sajátosságok 4.2. Jogi jellegzetességek

5. Új generáció a láthatáron? 5.1. A tracker nélküli BitTorrent technológia

5.1.1. Technológiai észrevételek 5.1.2. Jogi észrevételek

5.2. Internetes fájlcserélő televíziózás (P2PTV) 5.2.1. Technológiai észrevételek 5.2.2. Jogi észrevételek

6. Összegzés

4. fejezet - Népszerű fájlcsere 1. Adatok a fájlcserélés térnyeréséről 2. Adatok a fájlcserélés pozitív hatásairól 3. Adatok a fájlcserélés negatív hatásairól 4. Adatok Magyarországról

5. fejezet - Az átlagos fájlcserélő

1. Nemzetközi információk 2. Magyar információk



III. RÉSZ - FÁJLCSERÉLÉS ÉS JOG: A VÉGTELEN TÖRTÉNET

6. fejezet - A tartalomszolgáltatók felelőssége 1. A fájlcserélés első generációja: a centralizált modellek

1.1. Napster, eDonkey és Aimster az Egyesült Államokban 1.2. Napster és eDonkey a kontinentális jogrendszerek ben2. A fájlcserélés második generációja: a decentralizált modellek

2.1. A Grokster, a Morpheus és a KaZaA sorsa a common law jogrendszerekben2.2. Nehézségek a kontinentális jogrendszerekben

3. A fájlcserélés harmadik generációja: a BitTorrent modell 3.1. Az isoHunt bukása az Egyesült Államokban 3.2. The Pirate Bay és Mininova: aktív részvétel és felelősség

4. Gondolatok az elektronikus kereskedelmi előírások alkalmazhatóságáról

7. fejezet - Az egyéni felhasználók felelőssége

1. A szerzői jog korlátozott jellege 1.1. A szerzői jog időbeli korlátozottsága 1.2. A szerzői jog területi korlátozottsága 1.3. A szerzői jogok érvényesítésének korlátjai 1.4. A jogkimerülés 1.5. A szabad felhasználások (röviden) 1.6. A szabad művek

2. A szabad felhasználások az európai jogrendszerekben 2.1. A szabad felhasználás definíciója 2.2. A magáncélú többszörözés definíciója

3. A szabad felhasználások az Egyesült Államokban 3.1. A fair use teszt

3.2. A magáncélú többszörözés az Egyesült Államokban 4. Miért nem szabad felhasználás a fájlcserélés…

4.1. …a kontinentális európai országokban? 4.2. …az Egyesült Államokban?

5. Elektronikus kereskedelmi szolgáltató-e az egyéni felhasználó? 6. A fájlcserélők büntetőjogi felelőssége

8. fejezet - Szorul a hurok: célkeresztben az internetszolgáltatók 1. Az internetszolgáltatók felelőssége az elektronikus kereskedelmi normák fényében2. Három csapás a fájlcserélésre – az internetszolgáltatók érdekeltté tétele a fájlcsere elleniküzdelemben

2.1. Privatizált modellek 2.2. Törvényen alapuló modellek

IV. RÉSZ - A FÁJLCSERE DILEMMA

9. fejezet - Szemet szemért, fogat fogér t: a fájlcsere évtized 1. Küzdelem a jog és a politika eszközeivel

1.1. A jogérvényesítés eszközeinek változásai 1.1.1. Bevezető gondolatok a fájlcseréléssel szembeni szerzői jogérvényesítésfejlődéséről 1.1.2. A Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (ACTA)

1.1.3. Fájlcserélés és emberi jogok 1.2. A politika és a lobbi hatása a fájlcseréléssel kapcsolatos retorikára



1.2.1. A tartalomipari lobbi1.2.2. A kalózmozgalom 1.2.3. A forradalmi gondolkodás kritikája

2. Küzdelem a technológia eszközeivel 2.1. A technológia a jogosultak oldalán

2.2. A technológia a felhasználók oldalán

10. fejezet - Van-e megoldás a fájlcserélésre?1. Az oktatás és a tájékoztatás fontossága 2. A jogszerű üzleti modellek erősítése 3. A fogyasztók kiegyensúlyozott gondolkodása 4. Fel lehet-e oldani a fájlcsere dilemmát jogi eszközzel?

KONKLÚZIÓ



ELŐSZÓ

„A fizikusoknak ezentúl, amikor a Kozmosz titkait mérlegelik,nemcsak az energiát és az anyagot és az időt kell számításba venniük,

hanem valami nagyon újat és gyönyörűt: az emberi tudomást.”1

(Kurt Vonnegut)

Bár az emberré válás nagy valószínűség szerint a beszéd megjelenésének volt köszönhető,testünk törékenysége miatt az emberiség minduntalan törekedett az életünket segítő eszközök kifejlesztésére. A technológia ily módon a társadalom egészének változásaira is nyíltan hatástgyakorolt.

2 Társadalmunk egyik izgalmas szegletét jelentik műveink, szellemi alkotásaink,

kreatív elménk gyümölcsei. E kifejezések eszményi tartalma ellenére a védelmük történetecsatáktól hemzseg és sok áldozatot kívánt már eddig is. E fejlődéstörténet egyik legújabbállomását a digitális technológiák megjelenése szülte, amely akaratlanul is az eddigi talánlegnagyobb kihívás elé állította az eddig mindannyiszor megújulni képes szerzői jogot.

Az analóg eszközök világában a jogszerű és a jogellenes felhasználásokat egyaránt több

körülmény szorította korlátok közé. A többszörözés időtartama, magas anyag- ésmunkaköltsége, a másolatok tárolásának és terjesztésének hasonlóan költségigényes volta, amásodpéldányok minőségének gyengülése mind ahhoz járult hozzá, hogy a (legális ésillegális) piacra lépés csak egy szűkebb kör számára vált lehetővé. A digitális technológiák térnyerése azonban a feje tetejére állította az addigi erőviszonyokat, és a több hullámvölgye ttúlélő szerzői jogot új meder irányába terelte. A digitális technológiák ugyanis tér, idő ésenergia hatékony többszörözést tesznek lehetővé, a terjesztést pedig (k ülönösen az internetnek köszönhetően) végtelenül leegyszerűsítik. Mindezt a másolatok minőségének romlása nélkül ,s a járulékos költségek minimálisra (szinte a nullára) történő csökkentésével éri el. Magátólértetődik, hogy ezeket a feltételeket nem csupán az uralkodó szerzői jogi rezsimkedvezményezettjei igyekeznek kihasználni, hanem az azokhoz hozzáférő egyszerű

fogyasztók is. Ez napjainkra már nem csupán az egyszerű „műélvezetet” jelenti, hanem a már meglévő szellemi javak újratermelését, átalakítását, avagy átalakítás nélküli terjesztését.3

Sokan érvelnek amellett, hogy a korábban létező anyagok kreatív újrahasznosítása ésmódosítása korunk kultúrájára is pozitív hatást gyakorolhat. Balkin szerint „nem csak a

politikai, gazdasági és kulturális elit, hanem mindenki reális eséllyel vesz részt a kultúralétrehozásában, és azt képező ötletek és jelentések fejlesztésében”.4

A digitális technológiák a szerzői jog kedvezményezettjeit is a megújulás lehetőségével, új piacok meghódításával, következésképp a bevételek növelésével kecsegteti. Ennek egyik eshetősége az üzleti modellek digitális világra való átírása lehetne. Esetleg – ahogy Goldsteinérvel – egy olyan „mennyei zenegép” létrehozásával, amelyen a fogyasztók gyakorlatilagmindent meghallgathatnak, mindezt fizetség ellenében.5

A digitális technológiák mindezek mellett a felhasználások összességének azellenőrzésével is kecsegtetik a jogosultakat. A hatásos műszaki intézkedések bevezetése elviszinten alkalmas arra, hogy a jogalkotó által felállított keretek között minden és mindenki

1 Kurt Vonnegut (ford.: Borbás Mária): Időomlás - Timequake, Kétnyelvű kiadás, Maecenas Kiadó, Budapest,2010: p. 185.2

Stefan Larsson: Metaphors and Norms - Understanding copyright law in a digital society, Lund Studies inSociology of Law 36, Lund University, 2011: p. 23.3 Lawrence Lessig a régi idők „read only” (csak olvasást engedő) kultúrájához képest a „read/write” (olvasást és

írást/alkotást engedő) kultúra jellemzi korunkat, mely a jelenlegi szerzői jogi rezsimmel több kardinális ponton isellentmond. Lessig „remix kultúráról” alkotott nézeteit lásd: Lawrence Lessig: Remix: Making Art and Commerce Thrive in a Hybrid Economy, Bloomsbury, London, 2008.4 Jack M. Balkin: Digital Speech and Democratic Culture: A Theory of Freedom of Expression for the

Information Society, New York University Law Review, 2004: p. 4.5 Paul Goldstein: Copyright’s Highway - From Gutenberg to the Celestial Jukebox, Revised Edition, StanfordUniversity Press, Stanford, 2003.



nyomon követhetővé váljék, a szerzői jogilag releváns felhasználások pedig díjfizetésellenében lehetővé váljanak . A „tökéletes” felhasználások, illetve e felhasználások tökéletesellenőrzésének lehetőségét nevezte együttesen az évezredforduló tájékán az amerikai NationalResearch Council „digitális dilemmának”.6 E dilemma aztán szolgáltatások miriádját,törvények (és nemzetközi normák) sokaságát, széles esetjogot, gyümölcsöző jogirodalmat

szült. Sokak örömére és sokak bánatára. Mindezek közben egy fontos dolog történt: a szerzői jog előírásai és a társadalom szokásai, illetve véleménye minden addiginál távolabb került egymástól . Ez – persze több más körülmény mellett – leginkább a fájlcserélés jelenségének köszönhető.

A jelen kötet – a digitális dilemma alapgondolatából kiindulva – a fájlcsere dilemmát állítja a vizsgálódások középpontjába. E dilemma röviden annyit tesz, hogy miközben atechnológia nyújtotta lehetőség folytán az internet-hozzáféréssel rendelkező fogyasztók szerzői művek millióihoz férhetnek hozzá egy kattintással, addig a szerzői jog ezt jelenleg(engedélykérés és díjfizetés nélkül) nem teszi általánosan lehetővé. A fájlcsere dilemma a jogés a realitás ütközésére fókuszál: képes-e a jog adekvát választ adni arra, ami ténylegesen azinterneten történik ? Képes-e megoldást találni egy olyan jelenségre, mely a törvénykönyvek

és bírósági ítéletek betűivel ellentétben áll ugyan, ám a társadalom nem ítéli el azt? Ekérdések jelentősége óriási. Ha ugyanis a szerzői jog és a kreatív ipar nem lesz képes rövid időn belül a fogyasztói igényekhez a lehető legközelebb jutni, azzal magának a

szabályrendszernek a létét is kockár a teszi.7

A kötet nem lehet teljes. Több okból is. Egyrészt a megismerés, következésképp a megszerzett ismeretek behatároltsága folytán kizárt, hogy egyetlen szerző valamennyireleváns információval rendelkezzék. S mivel valamennyi komparatív munka során szükségesaz összehasonlítás területének („tertium comparationis”) lehatárolására,8 a jelen vizsgálódás isszükségképpen szűkebb kört ölel fel. Ugyanakkor úgy érzem, hogy az alábbiakban sikerül majd igazolni az összehasonlító jogtan egyik klasszikus tételét, miszerint a jogrendszerek végső céljukban alapvetően azonosak, azonban az ennek megvalósítása során használt jogitechnikák és megoldások országonként váltakozhatnak.9

Legyenek bármennyire is eltérőek aszerzői jogi hagyományok, illetve aktuális anyagi, eljárásjogi és jogérvényesítési szabályok azEgyesült Államokban avagy Európában, a technológia, valamint a hozzá kapcsolódó(elsősorban társadalmi) kihívások gyakorlatilag megegyeznek a világ bármely pontján.

A végső választást egy objektív ténykérdés determinálta. A fájlcserélés jelensége többféle szemüvegen keresztül vizsgálható. Csupán néhány példával élve: szerzők és fogyasztók,termelő (exportőr) és fogyasztó (importőr) országok, gazdagok és szegények, magánjogászok és közjogászok, fiatalok és idősek . Tény, hogy az exportőr országok száma lényegesenalacsonyabb, mint az importőröké. Ezért az ezekben az államokban zajló jelenségek elemzéseelhagyhatatlan. Az importőr/fogyasztó országok körének leszűkítése a nyelvi akadályoknak ésa releváns jogi ismeretek hiányának köszönhetően önkényes. Igencsak álságos lenne aztállítani, hogy egy-egy távoli ország egy-egy jogesetén keresztül az adott állam szerzői joga,

esetleg egész jogrendszere megismerhető lenne. Bár jó lenne „mindent” belevenni a kötetbe,ez lehetetlen és szükségtelen is egyszerre. Ezért teljes mértékben szubjektív szerzői

6National Research Council: The Digital Dilemma - Intellectual Property in the Information Age, National

Academy Press, Washington D.C., 2000. A kérdés elemzését lásd még: Raymond Shih Ray Ku: The CreativeDestruction of Copyright: Napster and the New Economics of Digital Technology, The University of Chicago

Law Review, 2002: p. 270-276.7 Peter K. Yu: Digital Copyright and Confuzzling Rhetoric, Vanderbilt Journal of Entertainment and Technology

Law, 2011: p. 881-939. (Yu 2011a)8 Peter K. Yu: Enforcement, Economics and Estimates, Occasional Papers in Intellectual Property Law,

Intellectual Property Law Center, Drake University Law School, September 2011: p. 15. (Yu 2011b)9 Konrad Zweigert - Hein Kötz: Einführung in die Rechtsvergleichung , 3. Auflage, J. C. B. Mohr (Paul Siebeck)Tübingen, 1996: p. 33-35.



döntésként kell felfogni, hogy a források rendkívül széles tárházából mely anyagok kerültek kiválasztásra és feldolgozásra.10

A teljesség hiányának másik oka, hogy rendkívül gyorsan változó területről beszélhetünk.

A könyvben ismertetett tendenciák iránya akár már a kézirat lezárását követően egy nappal jelentősen módosulhat. Ráadásul bár a jelenség globális, rá globális szinten egyelőre

elképzelhetetlen adekvát választ adni. A fájlcsere dilemma hatékony kezelése jelenleg csak nemzeti szinten kecsegtet sikerrel. A nemzeti válaszok részletes elemzése viszont túlzottanelaprózódottá tenné a könyvet. Végső soron tehát a kötet számára a legnagyobb kihívást az

jelenti, hogy igyekezzen hosszabb távon is elfogadható válaszokat adni egy rövidtávon issokat változó jelenségre.

Végül jogász létemre én is azt vallom, hogy a fájlcsere dilemmára adekvát jogi válasz nemadható. A jelenség változatosságát biztosító jogi, politikai, gazdasági, technológiai, társadalmiés pszichológiai vonatkozások egyben a kérdéskör bonyolultságát is megteremtik . Ebbőlkövetkezik, hogy összetett elemzésre volna szükség, melynek egy személy egyetlen könyveönmagában képtelen megfelelni. A kötet arra alkalmas, hogy a P2P fájlcserélés több mint tízéves története alapján olyan általános megállapításokat tegyen, amelyek az elkövetkezendő

talán fél évtizedben felmerülő elvi és gyakorlati kérdésekre adandó válaszok megtalálásátsegítik . A jelenség összetettsége, s az adekvát jogi válasz hiánya többek között annak is betudható,

hogy a kérdést sokáig a jogász társadalom, illetve a tartalomipar (és lobbi) igyekezettkisajátítani. Ettől azonban a vita megoldása nem került reális közelségbe. Sőt a helytelenkommunikáció, a társadalom vehemens ellenállása, a szerzői jogi kérdésekre adott „csípőbőltüzelő” válasz szükségképpen a két érdekoldal eltávolodásához vezetett.

Többek között ezért is bírt a kötet elkészítésekor kiemelkedő jelentőséggel az az elvárás,hogy a szöveg – döntően jogias tartalma ellenére – a közérthetőségre törekedjen. Mondhatni atörzsszöveg egyszerűbb megfogalmazása, az idegen kifejezések használatának mellőzése,illetve ahol ez mégis szükségesnek bizonyult, ott a kifejezések világos elmagyarázása, avagyaz idézetek (többségének) magyarra történő fordítása mind azt a célt szolgál ja, hogy az

egyszeri (nem jogász, különösen nem szerzői jogász) olvasó is eligazodhasson a fájlcseredilemma összetettségében. A téma felé tudományos igényességgel forduló olvasók számárapedig érdemes lehet a lábjegyzetek sűrű szövetét is áttanulmányozni.

A kötet négy nagy részre és összesen 10 fejezetre osztható. Elsőként kontextusba kellhelyezni a fájlcsere jelenségét. Az I. részből világossá válhat, hogy a fájlcserélés egyáltalánnem jelent újdonságot a szerzői jog fejlődéstörténetében. Valójában a technológia és atársadalmi igények optimális találkozásánál fogyasztói reflexióként született. A II. részigyekszik kihangsúlyozni, hogy mely okokra vezethető vissza a fájlcserélés népszerűsége,illetve melyek a pozitív és negatív hatásai. E rész legfontosabb tanulsága, hogy ez utóbbi hatások valószínűsége ellenére az egyedi fájlcserélők magatartásában személyes preferenciáik

bírnak döntő súllyal. A III. rész vállalkozik arra a nehéz feladatra, hogy az olvasóval

megismertesse a fájlcserélés jogi környezetét. A kötet alcíméül választott, Steven Soderberghrendezőtől származó idézet, vagyis hogy „a perek lassúak, az internet gyors”, 11 kiválóanvisszaadja azt az érzést, ami az olvasóban a III. rész végéig megerősödik. Képes lehet-eönmagában felvenni a harcot a szigorú jogérvényesítés a szerzői művek és szomszédos jogiteljesítmények illegális megosztásával szemben? A válasz pedig szerintem az, hogy nem. AIV. részben ezért körbe járom, hogy valójában miből fakad a fájlcsere dilemma, mely aszerzői jog mellett tagadhatatlanul negatívan hat a fogyasztói társadalomra is. A végső

10 Az egyes importőr országok (például: Kína, Hollandia, Japán, Dél-Korea, Tajvan, avagy Hong Kong)fájlcseréléssel kapcsolatos gyakorlata iránt érdeklődők mindenképpen lapozzák fel az alábbi kötetet: AlainStrowel (Szerk.): Peer-to-peer File Sharing and Secondary Liability in Copyright Law, Edward Elgar,

Cheltenham, 2009. (A továbbiakban: Strowel 2009a.) 11 Idézi: Annemarie Bridy: Graduated Response and the Turn to Private Ordering in Online CopyrightEnforcement, Oregon Law Review, 2010: p. 81.



konklúzió nem feltétlenül lesz pozitív. Elég szkeptikusan ítélem meg a helyzet rendezésének lehetőségét. Optimista ember lévén mégis hiszek abban, hogy ha csak egy csekély lépéssel is,de közelebb visz e kötet a dilemmában érintett (illetve azt okozó) szereplők felelősségteljesebb gondolkodásának megalapozásához.

- - -

A kötet elkészítésében nyújtott hasznos szakmai és stilisztikai tanácsaikért, illetve ha talánnem is vették észre, de a velük folytatott szóbeli vagy elektronikus beszélgetésekből fakadóötletekért köszönet illeti (szigorúan ABC sorrendben) Békés Gergelyt , Bodó Balázst, FaludiGábor t, id. Ficsor Mihályt, Grad-Gyenge Anikót, Gyömbér Bélát, Gyurcsy Tibort, Hajdú

Dórát, Halász Bálintot, Homoki- Nagy Máriát, Kőhidi Á kost, Munkácsi Péter t, Németh Lászlót , Polyák Gábor t, Szalai Anikót, Szomora Zsoltot, Tóth Péter Benjámint , valamintegységesen a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán működő InfoCopydiákkör tagjait .

A kézirat lezárásának, s valamennyi elektronikus forrás utolsó megtekintésének ideje:2012. május 11.

A fájlcsere dilemma_Sample

Documents

Transcript of A fájlcsere dilemma_Sample