A dualizmus állama, igazgatása és

igazságszolgáltatása

dr. Farkas ÁdámSZE DFK Jogtörténeti Tanszék

2012. November 24.

A „kiegyenlítés” állama Dualista (Pest-Buda, majd Budapest – Bécs

tengely).

Reálunió (bár a korszakban többek perszonálunióként illették, mert a fogalom akkor más jelentéssel bírt).

Parlamentáris monarchia.

Osztrák-Magyar Kiegyezésen alapszik (amit a Horvát-Magyar Kiegyezés követett)

Kiegyezési törvények (különös tekintettel az 1867:12. törvénycikkre)

Közös ügyek a Pragmatica Sanctio alapján (Külügy – Hadügy - Pénzügy).

Közös ügyek ellátására közös szervek (Közös Külügyminisztérium, Közös Hadügyminisztérium – és hadsereg – , Közös Pénzügyminisztérium).

Nincs közös törvényhozás.

Közös érdekű ügyek (a dualista állam egészét érintő, de a Pragmatica Sanctio-ból le nem vezethető ügyek, melyeket nem külön szervek, de nem is az egyes kormányok kezelnek, hanem kormányközi – vagy parlamentközi – közvetlen tárgyalásokkal intéznek, pl.: vámunió kérdése, osztrák államadósság kezelése, stb.)

Közös ügyek, közös érdekű ügyek, közös szervek

A jogállam és a polgári alkotmányosság (”Az állam mint a törvényesség őre.”, Polgári jogok oltalmának megerősítése, 1848. áprilisi vívmányok „rehabilitálása”).

A klasszikus három hatalmi ág szétválasztását:- a törvényhozás és a végrehajtás viszonyát az

adócenzusos választójogon nyugvó képviselet, - a törvények primátusa, - illetve a parlamentnek felelős kormányzati

rendszer jellemezte.

A polgári állam kiépítése

Államfő, mint megkoronázott magyar király

Legjelentősebb jogkörei:1. Ogy. összehívása2. Ogy. Elnapolása3. Ogy. Feloszlatása – korlátozottan –4. Törvényszentesítés5. Rendeletalkotási jog6. Kinevezési és felmentési jog7. Főfelügyeleti jog8. Egyház körüli felségjogok9. Külügyi felségjog10. Hadügyi felségjogok – vezérlet, vezénylet,

belszervezet –11. Háború és béke joga

Uralkodó

A végrehajtó hatalmat a parlamentnek felelős kormányzat testesítette meg.

Az egyes igazgatási ágak élén álló minisztereket – a miniszterelnök előterjesztésére – az uralkodó nevezte ki.

A miniszterelnökség feladata: - a politikai és a gazdasági vezetés,- valamint a minisztériumok koordinatív

irányítása volt,- majd a közvetlenül alárendelt szervek

felügyeletével feladatköre fokozatosan bővült.

Miniszterelnökség

A hatáskörébe vont ügyeknek három csoportja különböztethető meg:

1. a kormány elnökére háruló állandó és járulékos feladatok,

2. a több tárcát érintő, periódusonként változó ún. kiemelt ügyek,

3. a hozzárendelt közel ötven hivatal speciális ügyei tartoztak.

Miniszterelnökség hatáskörei

Tevékenysége kétirányú volt:1. Megvitatta a kormány politikai irányvonalát,

azokat a kiemelt fontosságú ügyeket, amelyek hatást gyakoroltak az állam működésére,

2. Mint testületi szerv, döntött a hatáskörébe utalt vagy a szakminiszterek által elé vitt egyedi ügyekben (pl. főrendiházi kinevezések; kegyelmezési ügyek; állami tisztviselők kinevezése, stb).

Tárgykörei:1. az országgyűléshez benyújtott előterjesztések; 2. a törvényjavaslatok; 3. az új hivatalok, állások szervezésének ügyei;

A minisztertanácson az államfő (uralkodó) távollétében a miniszterelnök elnökölt.

Minden ülésről jegyzőkönyv készült.

Minisztertanács

Egyes szakterületekért felelős központi államigazgatási szerv.

Vezetését a miniszter látja el, akit az uralkodó nevez ki a miniszterelnök javaslatára.

Minisztériumok, miniszterek:1. Belügy2. Földművelés-, ipar- és kereskedelemügy,3. Honvédelmi,4. Igazságügy,5. Közmunka és közlekedésügy,6. Pénzügy,7. Vallás és közoktatásügy,8. Horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli

miniszter,9. Király személye körüli miniszter.

Minisztériumok

Az igazgatás a törvények adta keretek közötti, csak kivételes felhatalmazáson nyugvó végrehajtó tevékenység.

Az igazgatás sokrétűbbé válásával az általános (belügyi) igazgatásból folyamatosan kivált a szakigazgatás.

A közigazgatás és az igazságszolgáltatás kettéválasztását – a ”harmadik hatalom önállósulását” – az 1869:IV. tc. deklarálta.

Polgári igazgatás

Kormánynak alárendelt hatékony területi igazgatási rendszerekben többfokozatúság figyelhető meg.

A magyar fejlődésben a megye - járás - község modell honosodott meg.

Máthé Gábor: „A közigazgatás összefogásának (centralizáció) és a szakpartikularizmus elvének konkurálása a központosítás térhódításához vezetett.”

Szakigazgatás (honvédelmi igazgatás, rendészeti igazgatás, egészségügyi igazgatás, pénzügyi igazgatás, stb…)

Az igazgatás differenciálódása

Az 1870./1886. évi törvények a középszintű igazgatás szerveiként a törvényhatóságot: ○ a vármegyét és ○ a törvényhatósági jogú várost (thj) jelölték

meg.

A közigazgatás alsó fokán, a községi törvények értelmében a fokozatonként elkülönülő községek helyezkedtek el.○ Kisközség○ Nagyközség○ Rendezett tanácsú község

Törvényhatóságok

Az 1886. évi törvény a megye hatáskörét:1. belügyeinek önálló intézésére, 2. az állami közigazgatás közvetítésére, 3. a politikai ügykörre szorította.

A megye testületi szervét, a törvényhatósági bizottságot továbbra a választott és kinevezett tagok alkották fele-fele arányban.

Virilizmus: a nyers virilizmus intézménye a legtöbb adót fizetők kijelölt összességét jelentette.

Vármegyék

A közgyűlés: a vármegyei költségvetés megvitatása, a tisztségviselők megválasztása, a szabályrendelet-alkotás tartozott.

A törvényhatóságok élén a kormány megbízottjaként működő, de az uralkodó által kinevezett főispán korlátlan jogkört kapott.

A törvényhatóság első tisztviselője: az alispán.

Vármegyei közigazgatásra a különböző vármegyei tisztségviselők (belső: főjegyző, aljegyző, tiszti főügyész, stb., külső: főszolgabírák – a járásokban –)

Vármegyei szervek

A városokat csupán polgári kori törvényhatósági keretben és községi fokozatban ismerték el a törvények.

A törvényhatósági jogú város szerepköre a megyééhez volt hasonló: első- és másodfokon látta el a közigazgatás intézését.

Testületi szerve a városi tanács, első tisztviselője a polgármester volt.

Városok

A dualizmus igazságszolgáltatása

dr. Farkas ÁdámSZE DFK Jogtörténeti Tanszék

2012. December 5.

A neoabszolutista bírósági rendszer felváltása a magyar ítélkezési szervezettel. (1869:4. tc a rendes bírósági szervezetet is megváltoztatja)

Független hatalmi ág (1869:4. tc. a közigazgatás és igazságszolgáltatás szétválasztása)

Igazságügyminiszter szakmai felügyelete a bíróságok felett.

1897:33. tc. a törvényszékek mellett szervezendő esküdtszékek bíráskodásáról (mint nem állandó bíróságokról)

A polgári igazságszolgáltatás I.

KialakultA bírósági szervezettől függetlenül működő,Államilag, a bírósági szinteknek

megfelelően, de hierarchikusan szervezett,a királyi hatalmat képviselő, hivatásos ügyészi szervezet.

Kizárólag vagyonperekre nézve fennmaradt a városi, vármegyei tiszti ügyészi, illetve a kincstári jogügyi-igazgatósági intézmény.

A polgári igazságszolgáltatás II.

Bírói függetlenség Közigazgatás és igazságszolgáltatás

szétválasztása. Bírói állások betöltésének törvényes rendje. Bírák kizárólag törvényeknek, rendeleteknek,

törvényerejű szokásoknak való alávetettsége. Bírói szervezet kizárólag törvényi szintű

szabályozhatósága. Bírák egzisztenciális és anyagi biztonságának

törvényi védelme. Bírói fegyelmi felelősség felelősség Bírói összeférhetetlenség

Igazságszolgáltatási garanciák

Kúria - Kir. Koronaügyész (fellebbviteli)

Kir. Ítélőtábla – Kir. Főügyész (fellebbviteli)

Kir. Törvényszék – Kir. Ügyészség (első folyamodású és fellebbviteli)

Kir. Járásbíróság – Ügyészségi megbízott (első folyamodású)

Különös bíróságok (Katonai bíróságok, 1895 Szabadalmi Bíróság, 1896 Közigazgatási bíróság, 1907 Hatásköri bíróság, 1909 Főudvarnagyi bíróság)

Igazságszolgáltatási szervezet

Elkülönülésük alapja lehet a kiemelt államérdek, a különleges személyi kör, vagy a különleges tárgyi hatály.

A katonai bíráskodás (Ekkor százezreket érint. Joga, szervezete és hatásköre a neoabszolutizmusban kiépített modellben maradt. [Részleges változás: 1912. évi katonai bűnvádi perrendtartás megalkotása.])

1895 Szabadalmi bíróság (A bírák különleges szakértelmével és elkülönült szervezettel biztosította a szabadalmi ügyek útján a technikafejlődéshez köthető érdekek hathatós érvényesülését.)

Különös bíróságok I.

1896 Közigazgatási bíróság Alapja az 1883-ban felállított Pénzügyi

Közigazgatási Bíróság.Kizárólag legfelsőbb fokú bíróságPénzügyi és közigazgatási osztályokba szervezettAdó- és illetékügyek, valamint törvény által

taxált községi, törvényhatósági, miniszteri határozat elleni panaszok elbírálása.

Öt tagú tanácsokban, írásbeli eljárás útján járt el.

Különös bíróságok II.

1907 Hatásköri bíróságPozitív és negatív határköri

összeütközéseket bírálta el ott ahol nem volt közös felettes szerv. (Döntően közigazgatási szervek és bíróságok között.)

Hét tagú tanácsban járt el.

1909 Főudvarnagyi bíróságA királyi család és a királyi udvar polgári

peres és nem peres ügyeiben járt el.

Különös bíróságok III.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!