étszáznál is több linuxos asztali ésnégyszáz szintén linuxos kiszolgá-lógépével a DreamWorks SGI nem-

csak a számítógépes mozifilm-animációk fõgyártója, de az egyik legnagyobb Linux-fel-használó is. A cég az animációk létrehozásá-nál három gyártócsatorna: a bristoli Aardman(Csibefutam), a Palo Altó-i PDI/DreamWorks(Shrek; Z, a hangya) és a kaliforniaiGlendale-ben székelõ eredeti DreamWorks(Irány Eldorádó, Egyiptom hercege) tapasz-talatait egyesíti. Mindegyik gyártóegységönálló animációs módszerrel bír: az Aardmantaz agyagtechnológia (claymation) jellemzi,a PDI/DreamWorks a számítógépes grafiká-ról, a glendale-i egység pedig a hagyományosgyártástechnológiáról ismerhetõ fel.A glendale-i stúdióba látogattunk el, aholjelenleg épp egy nagyszabású mozifilm, aSpirit, Stallion of the Cimarron munkálataifolynak. A történet – amelynek amerikaibemutatója 2002 közepére várható – egymusztáng vadnyugati kalandjait tárja majda nézõk szeme elé.Sokan kételkednek abban, hogy a Linux azasztali számítógépeken háttérbe szoríthatjaa Windowst, hiszen nem használhatjuka legelterjedtebb alkalmazásokat, mint pél-dául a Microsoft Office (Word, Excel,Access). Ámde a mozifilm-grafikusok általhasznált alkalmazások túlnyomó részéneklinuxos változata mára már hozzáférhetõ,s a Linuxra átírt vagy közvetlenül a Linuxalá fejlesztett programok száma is figye-lemre méltó arányokat kezd ölteni.A DreamWorks három úton közelített aLinux felé: új programok fejlesztésével,saját programok átültetésével és valamelykülsõ cég programjának illesztésével. Ed

Leonard technikai vezetõ így beszél errõl:„Animátoraink Linuxra történõ átállításánakegyik legfontosabb motivációs tényezõje aköltségek jelentõs mérséklése volt. Mégsemez számított a leginkább, hanem munkájukhatékonyságának javulása. Ami minketigazából érdekel, az nem a háttérben lévõgyártási módszer, hanem a létrehozott alko-tás minõsége.” A Linux használatával a gra-fikusok idõt takaríthatnak meg, mivel egylinuxos PC annyival gyorsabb, mintha egyötéves gépet cserélnénk újra, habár meg kellhagyni, azok az SGI IRIX munkaállomásokbámulatra méltó gépek voltak. Leonard méghozzáteszi: „A Microsoft programjai

továbbra is kulcsszerepet játszanak a vállalatüzleti életében, de a Linux rendkívül haté-konyan alkalmazható az animációkészítésfolyamatában.”Az animátorok számítógépei nagymértékbenkülönböznek azoktól a PC-ktõl, mint amelye-ket egy tisztviselõ vagy titkárnõ asztalán ta-lálhatunk. Az animációk elkészítéséhez vil-lámgyors munkaállomások szükségesek – nagy teljesítményû kétmonitoros grafikusrendszerrel kiegészítve, és kifejezetten mozi-filmgyártásra kihegyezett programokkal fel-szerelve. Most vegyük szemügyre a Dream-Works gyártási folyamatát és nézzük, milyenszerepet játszik ebben a Linux (lásd táblázat)!Egy animációkkal dolgozó film készítésénekelsõ lépése a történet kidolgozása, a teljesgyártási folyamat pedig két évet veszigénybe. Az elõkészítési szakasznak – ame-lyet vizuális tervezésnek (vizdev) neveznek –az a célja, hogy az alkotás lényegi formáját,látványát sikerüljön felvázolni. Ezt a legkü-lönbözõbb mûvészi ábrázolási módszerek(például olajfestészet)segítségével érik el. Sokszorezen elõzetes alkotásokrészletessége, valósághûségemessze meghaladja azt azáltalános színvonalat, ami majda kész alkotásban megjelenik.Elkészül egy kézzel megrajzolttörténeti vázlat is, amely leginkább egyképregényhez hasonlatos, és az a szerepe,hogy a film legfontosabb jeleneteit látha-tóvá, elképzelhetõvé tegye, ennek alapjánhozzák létre a mûvészek az animációt.Ehhez az Alias/Wavefront cég 3D-s animá-ciókat készítõ programcsomagjának, a Mayá-nak bizonyos bõvítményeit használják fel. Bárennek az animációnak a minõsége elmarada kész filmétõl, jól láthatóvá teszi a jelenetekösszefüggéseit és a kameranézeteket, segítia szereplõk megtervezését. Ezt alkalmazvaa filmkészítõk mozgásában tekinthetik át afilmet, mielõtt még a gyártás megkezdõdne.Ennek az anyagnak egyetlen részlete semkerül bele az elkészült filmbe, kizárólag arrahasználatos, hogy útmutatást adjon a késõbbimunkához.A látványtervezés e szakasza határozzameg a film szereplõit, a háttereket, illetvea használt hatásokat. Az animációkkal,a hátterekkel és a hatásokkal külön részlegfoglalkozik. Ezek a különálló részek a

gyártás egy késõbbi szakaszában egy külön-leges program segítségével válnak egységesegésszé. A szereplõk mozgásának tervezé-sére a ToonShooter programmal ütemváz-latot készítenek. „A ToonShooter olyanLinux-alkalmazás, amit mi fejlesztettünk.Azoknak a 640x480-as alacsony felbontásúvonalvázlatoknak a rögzítésére készítettük,amelyeket az animátorok késõbb a filmidõzítéséhez használnak fel” – magyarázzaDerek Chan vezetõ alkalmazásfejlesztõ.„A program elkészítése óta eltelt egy évalatt a programot három animációs mûhely-ben helyeztük üzembe. Égetõ szükség volterre a Linux-alkalmazásra, s nekünk határ-idõ elõtt sikerült befejeznünk a munkát.A DreamWorks jelenleg 60 példánybanhasználja a programot” – teszi hozzá Chan.A ToonSketch grafikusaink számára lehe-tõvé teszi, hogy a gyors, másolás jellegûmunkákat papír és lapolvasó nélkül végez-

zék el. Ahogy Nhi Casey prog-rammérnök bemutatja: „A váz-lat egy Wacom-táblán készülel, amely ugyanúgy használ-ható, mint egy darab papír,de gyorsabb és korlátlan

visszalépést tesz lehetõvé.”Jim Mainard, a programrészleg

vezetõje hozzáfûzi: „Látha-tóvá tehetõk a megelõzõ

és a pillanatnyit követõképek, így a munka

sokkal könnyebbéválik az animátorokszámára, mintha

36 Linuxvilág

A DreamWorks és a LinuxA Linux kedvezõ tulajdonságai a számítógépes animációk készítésének folyamatában.

Dobbantó

K

© K

iska

pu K

ft. M

inde

n jo

g fe

nnta

rtva

papírkötegekkel kellene birkózniuk.” Ezzela szolgáltatással nyomon követhetõka szomszédos képek, hatékony útmutatástnyújtva az animátorok számára.Ahhoz, hogy a hagyományos animációsmódszerekkel készülõ filmek látványátmegõrizzék, az elõtérben lévõ szereplõkrajzai kézzel készülnek el a DreamWorksmûhelyében. A digitalizáló részleg nagymé-retû önmûködõ lapolvasókat használ a kéz-zel rajzolt képek nagy felbontású (2 k pixelformátumú) rögzítésére. Az Egyiptom her-cege címû film készítése során több mintegymillió papírlap kezelésére volt szükség.A képek saját tömörített, raszteres formá-tumba való mentésérõl a ScanLevel elne-vezésû IRIX-alapú program gondoskodik.Mainard szerint a program Linuxra valóátültetését még ebben az évben végrehajtják,mihelyt elkészül a lapolvasóhoz a megfelelõmeghajtóprogram.A ProcessLevels nevûlinuxos eszközgyûj-temény segítségévela háttérrajzot söté-títve vagy világo-sítva finomítjáka kép kontrasztját,eltüntetve a papír

színét. A ferdeségeket és az optikai torzí-tásokat a rendszer önmûködõen eltávolítja.Az InkAndPainttel válnak színessé a digita-lizált vonalrajzok. Tina Staples, a cég kitûnõfestõ-grafikusa mutatja be, mennyire jól tudjahasználni ezt a saját Linux-alkalmazást.A program hasonlít a Gimpre és a Photo-shopra, azzal a különbséggel, hogy mûködésea kitöltõ szolgáltatásokra van kihegyezve.Leonard azzal viccelõdik, hogy olyan azegész, mintha atomokat szeretnénk egyenkéntkifesteni. Tina olyan gyorsan fest ki egyképkockát, hogy arra kellett kérnünk, lassít-son kicsit, így legalább követni tudjuk, mit iscsinál. Tina nagyonlelkes: „Sokkalgyorsabbaklettünk.

A Linux használatával a munkám sebességekétszeresére nõtt, így minden héten sikerülelvégezni a tervezett mennyiséget.”Az InkAndPaint képes automatikusan kifes-teni tartományokat, továbbá utómunka-eszkö-zökkel és a közbülsõ kép önmûködõ létreho-zásának lehetõségével rendelkezik. „Az auto-matizmus a jelenet elõrehaladtával egyrekevésbé mûködik” – mondja Mainard.„A szakszerû emberi beavatkozás nélkülöz-hetetlen azoknak a területeknek a kiszínezé-sénél, ahol a vonalak metszik egymást.Amennyiben a feladatot nem megfelelõenhajtják végre, az „bizsergést” eredményeza képen – annak következtében, hogy a vo-

nalak találkozásánál a színek képrõl-képre változnak. ©

Kis

kapu

Kf

t. M

inde

n jo

g fe

nnt

artv

a

A vonalak találkozásánál nehéz önmûkö-dõvé tenni a színkitöltést, de talán sikerültovábbfejlesztenünk a szolgáltatást” – biza-kodik Mainard. „Bár Tina annyira gyors azInkAndPainttel, hogy ennek szinte nincs isjelentõsége.”Az InkAndPaint a kétmonitoros Octane mun-kaállomásokat linuxos PC-kel váltotta fel. A legtöbb háttérgrafikát kétdimenziós formá-ban, kézzel készítik el a grafikusok – vagyvalamilyen hagyományos eszközt (példáulolajfestés), vagy számítógépes programot(például Photoshop) véve ehhez igénybe.

A háttérrajzok igen nagy méretûek is lehet-nek. Mainard elmondása szerint az Egyiptomhercege némely hátterének szélessége a 2–3métert is elérte. A ScanBackground IRIX-alapú alkalmazás eljárásai teszik lehetõvé,hogy a 36 hüvelykes Tangent lapolvasóvalbeolvasott képrészletekbõl az eredeti hátteretújra összeillesszék.A változó látószögû hátterek három dimen-zióban készülnek el a Maya segítségével.A színek mintázatvetítéssel vagy festésselszületnek meg. A 3D-festéshez korábban azAlias/Wavefront Studio Paintjét használták,de éppen most folyik az átállás a wpaintnevû saját fejlesztésû Linux-alkalmazásra.A különleges hatásokkal foglalkozó részlegkészíti el az olyan egységes hatásokat, minta por, tûz, folyadékok és füst. Az Advanced R&D Future Films vezetõ

programmérnöke, Galen Gornowicz egy évedolgozik egy még be nem jelentett film szak-mai hátterén. „Olyan tengeri jeleneten dol-gozom, amelynek képszámítása valós idõ-ben hajtódik végre. Vannak olyan zárt rend-szerek, amelyek tudják ezt, de mi a Mayá-hoz készítünk kiegészítést” – mondja Goro-wicz. „A régi rendszernél ebédelni mehet-tünk, amíg a gép ehhez hasonló dolgotszámolt. Ráadásul a vízmintákat parancs-sorból kellett futtatni, nem így interaktívan,mint most. A hatások készítéséhez a Mayáthasználjuk egy sor olyan kiegészítéssel,mint amilyen például a Linuxra írt Calypsowater.” A DreamWorks úgy találta, hogya Calypso által létrehozott víz túl valószerû,az eredmény túlságosan hasonlít a Vihar-zóna-belire. Gorowicz most azon dolgozik,hogy a víz-hatást a film többi képénekmegjelenésébe beillessze. Egy Maya-bõvít-mény fejlesztése során az egyszerû hatások-hoz MEL-héjprogramot (a Java parancsfájl-hoz hasonlatos nyelv) kell írni, a bonyolul-tabbak vagy számításigényesebbek, vagypedig C/C++ kódot igényelnek. Amikor márlefordított bõvítményt futtatunk, egy futás-idõben értelmezett MEL-parancsfájl végzi ela menü létrehozását és Mayához való csato-lását. A MEL-parancsfájllal bármilyen függ-vény meghívható. A bõvítmény nem rendel-kezik main() függvénnyel.A leképezés, vagyis egy számítógép által elõ-állított objektum képének megalkotása foly-hat a felhasználó saját munkaállomásán, vagya DreamWorks leképezõtelepén (renderfarm).A leképezõtelep – három hûtõkamion méretû,8–16 processzoros SGI Origin 2000 kiszolgá-lócsoport – a feladatokat sorban vagy elsõ-ségi elv alapján is végezheti. A PDI/Dream-Worksnél a Shrekhez használt leképezõtelepegy több mint ezerprocesszoros – 80 százalékLinuxot, húsz százalék IRIX-ot futtató –rendszer volt. A glendale-i telepen teljesegészében Linuxot használnak. Még megvan-nak az IRIX-ot futtató Origin 2000 kiszolgá-lók, de folyik az átállás a sokkal olcsóbbpentiumos rendszerre. A glendale-i leképezõ-telep feleakkora, mint a PDI/DreamWorksé,mivel a hagyományos animációs módszerkevésbé számításigényes, mint a számító-

38 Linuxvilág

Dobbantó

Tina Staples, a villámkezû festõ-grafikus

Nhi Casey vezetõ programmérnök

Az InkAndPaint képernyõképe

Galen Growicz, az Advanced R&D Future Filmsvezetõ programmérnöke

A ToonShooter képernyõképe

A Linux leképezõtelep

Az SGI renderfarm

© K

iska

pu K

ft. M

inde

n jo

g fe

nnta

rtva

gépes grafika. A VA Linux biztosította azelsõ glendale-i linuxos leképezõ gépet,amely bizonyította az Intel PC-k képessé-geit. A DreamWorks most egy új leképezõ-torony építésébe fogott, amely két 1 GHz-esPentium III processzort és 2 GB RAM-ottartalmazó számítógépbõl fog állni. A hûtõ-szekrény nagyságú gép fogja helyettesítenia korábbi, 10–15 méter hosszú állványzatotelfoglaló rendszert.A kompozíciós részleg feladata, hogy azelõbb felvázolt folyamatok során elõálló ré-szeket, a szereplõket, a háttereket, a hatáso-kat egységgé olvassza össze. Itt történik azelõtérben álló objektumok elhomályosítása,amikor például a szereplõ egy szikla mögüllátszik. „A DreamWorks az eredetileg aCambridge Animation által írt Director nagy-mértékben módosított változatát használja.A program a Shake-hez, a népszerû kompo-zíciós programcsomaghoz hasonlít, de a vál-toztatások után képes kezelni az X-lapokat” – magyarázza Mainard. Az X-lapok az ani-mátorok hagyományosan kedvelt munkaesz-közei, a film egyes kockáihoz tartozó adato-kat tároló listák. A DreamWorks mindegyikmunkaeszközét úgy módosították, hogytámogassák ezek használatát. A Director isrendelkezik egy egyedi szolgáltatással: az

InkAndPaint-szintek megfelelõ felbontásúés élsimított leképezésével.A rajzolók legtöbbször negyedfelbontású 1 kszéles képekkel dolgoznak. A végsõ leképezés2 k, illetve az IMAX-kiadás 3 k és 4 k for-mátumú. A végsõ leképezés eredménye egyTIFF fájl, amelyet a kimeneti kiszolgáló azegyes sorszámú Cineon Lightening filmrög-zítõnek továbbít. A lézeres filmrögzítõ körül-belül 3 kép/mp sebességgel, 16 bit csatornán-kénti felbontással 2 k-s képkockákat rögzít.„Amikor a sorrend elkészül, az adatokat Perlparancsfájlgyûjtemény segítségével továbbít-juk a filmrögzítõnek. Így egy színes mozgó-film körülbelül napi gyakorisággal készül.(…) A Linux remekül mûködik a játékok fej-lesztése során, de az SGI gazdag grafikusAPI-gyûjteményének átültetése meglehetõsenidõigényes. A HP, az IBM és az SGI kiválólinuxos megoldásokat szállított számunkra” – tájékoztat Leonard. Szerinte a Dell is kezdi„venni a lapot” és a jövõben szélesebbre tárjaaz ablakot a Linux felé. A kérdésre, hogymiért nem találkozunk AMD processzorok-kal, Leonard így felel: „Az Intel-Linux felületerõs és kiegyensúlyozott megoldást kínála forgalmazók számára a felsõ kategóriájúmunkaállomások terén. Emiatt nem erõltetjüka Linux+Alpha, a FreeBSD vagy az egyéb

saját unixos megoldásokat.” Majd hozzáteszi:„A HP nagyszerû Linux-támogatással ren-delkezik. Elõfordult, hogy napi két hibaja-vítást is kaptunk tõle.” A korábbi szerzõdésekápolgatása helyett a DreamWorks most aköltségkímélõbb PC-vásárlás mellett döntött.Leonard szerint ez az „eldobható” megoldáslehetõvé teszi, hogy az asztali gépeket ésa leképezõtelepet kétévenként cseréljék le – az eddigi öt év helyett.A DreamWorks egyaránt használ belsõ fej-lesztésû, az adott feladat igényeihez igazítottprogramokat, valamint a piacon beszerez-hetõ animációs programokat. Mára mintegyhárommillió programsornyi saját kóddalrendelkeznek, amelynek nagy része az SGIIRIX operációs rendszerre készült. Mivela Linux sokkal jobban hasonlít az IRIX-ra,mint a Windows, e nagy mennyiségû kódátültetése is egyszerûbb így. A Linuxon futóMaya (Linuxvilág, 2001. június-július, 108–111. oldal) az egyik olyan kereske-delmi programcsomag, ami igen nagyszerepet játszik a cég alkotásaiban.Mindhárom DreamWorks gyártócsatorna(Aardman, PDI/DreamWorks, DreamWorkstraditional) megfelelõ képességekkel rendel-kezik ahhoz, hogy 18–24 hónaponként egymozifilmet hozzon létre. A Linux gazdasá-gosságának köszönhetõen most egy negye-dik csatorna is születõben van Glendale-ben.A termelés jövõ év eleji indulásával egyteljesen Linuxra épülõ, Intel IA-64 és Pen-tium IV-es processzorokkal felszerelt mû-hely kezdi meg munkáját. Kíváncsian vár-juk, hogy a Shrek és a Spirit után, a Linuxlehetõségeit kihasználva milyen még izgal-masabb alkotások hagyják el a DreamWorksSKG mûhelyeit.(A Shrek és a munkatársak összes képét

a DreamWorks biztosította, minden jog

fenntartva, 2001.)

392001. augusztuswww.linuxvilag.hu

Dobbantó

Robin Rowea MovieEditor.cominternetes és televíziósvideoalkalmazásokatkészítõ cég egyik part-nere. Írásai a Dr. Dobb’s

Journalban, a C++ Reportban, aC/C++ Users Journalban, a DataBased Advisorban jelentek meg ésszámos tanácskozás anyagában meg-találhatók. A Robin által készített prog-ramok sorában található többek köztaz a kiszolgálóalapú videoszerkesztõrendszer, amit a Manhattan 24 órástelevíziós hírcsatorna, a Time WarnerNew York One, illetve a kapcsolódóhonlap � http://www.ny1.com/is használ. Elérhetõ a robin.rowe@ movieeditor.com címen.

Animációtípusok és eljárásokFeladat LeírásElhelyezkedési vázlat A helyzettervezõ grafikus felvázolja a jelenetek szereplõinek

elhelyezkedését, jelzi az elrendezést, a kameraállásokat és a kameramozgását. A teljes jelenethez egy animáció készül.

Animációvázlat Az animátorok által készített durva vázlat, amely a jelenet szereplõinekmozgását mutatja.

CG animáció Számítógép által létrehozott objektumok modellezése és mozgatása.Durva jelenetterv A jelenet digitális megvalósítása a szükséges objektumokkal.CU elrendezés A helyzettervezõk végsõ formára hozzák az elhelyezkedési vázlatot, jelzik

a megvilágítást és felvázolják a hátteret, melynek végsõ, színesformátumát a háttérrészleg készíti el.

Hátterek Elkészülnek a hagyományos és a digitálisan létrehozott képek.Az animáció A szereplõk elhelyezése, az utolsó simítások elvégzése, az összes letisztázása részlet és beiktatott rajz beépítése.CU átvizsgálás A letisztázott animáció átvizsgálása.Digitális ellenõrzés A szereplõi szintek digitális sötétítése, kiemelése, a kifestésre történõ

elõkészítés.Kijelölés Jelek rajzolása az InkAndPaint számára, tekintettel a használandó

színmodellre, a vonalak és tartományok megfelelõ kezelésére.Színezés A szintek digitális kifestése a meghatározott színmodell és a határoló

jelek alapján.Megvilágítás/leképezés A CG-animáció végsõ szín- és megvilágításszámítása nagy felbontásban

(legalább 2k) leképezve.Végsõ ellenõrzés A jelenet részeinek – kamera, színek, kompozíció – végsõ ellenõrzése.Filmre írás A képkockák végsõ formájának filmre rögzítése.

© K

iska

pu K

ft. M

inde

n jo

g fe

nnta

rtva