Harun Yahya 2011.

1

A Darwinizmus és a kommunizmus

szövetségének valódi arca !

A Kommunista világnézet 150 esztendőn át vérontás okozója lett a világon. E zsarnokság hátterében

azonban egy másik eszmerendszer bújt meg, ami az emberek

többségének egyáltalán nem szúrt szemet. A Kommunista

ideológiák és rezsimek közös szellemi támasza Darwin

evolúciós elmélete volt. Darwin úgy tartotta, „ hogy Az

erőszak és az összecsapás a természet megváltozhatatlan

törvénye ”, ez pedig több millió ártatlan ember halálához vezetett…

Ahogy átlépünk a XXI. századba, az egyik legtöbbet hallott értékelés az elmúlt századdal kapcsolatban ez volt :

„ A XX.század a zavargások és a szenvedés évszázada lett.” ennek egyik legalapvetőbb oka az volt, hogy a XIX.

század második felétől egyre szélesebb körben terjedtek s uralták el az egész világot azok az eszmerendszerek,

amelyek pusztulásba döntötték, sőt egyenesen vértengerré változtatták az egész világot. Ezeknek az ideológiáknak

az élén A Kommunizmus ált, amely alapjait a materialista filozófia merítette.

A kommunizmus megfogalmazója két német filozófus volt, Karl Marx és Friedrich Engels. Ez a két név fémjelzi

a „ Dialektikus ” materializmust, amely az emberiség történetének kezdetétől fogva jelen lévő materialista

gondolkodásmódot új megvilágításba próbálta helyezni. A dialektika azt tételezte fel, hogy minden előrelépés az

Univerzumban összecsapás eredményeként jött létre. Marx és Engels, erre a feltételezésre támaszkodva arra

készült, hogy az egész világtörténelmet megmagyarázza. Marx azt állította, hogy az emberiség története

összecsapásokból áll.

Az akkori összecsapások, véleménye szerint, a munkásosztály és a tőkés réteg között folytak, állítása szerint a

munkásosztály nem sokkal később fel fog lázadni és megvalósul a Kommunista forradalom.

Marx szerint a társadalom a történelem során különféle stádiumokon ment át, melyeket a termelési eszközökben és

a termelési kapcsolatokban lévő tényezők határoztak meg. Ennek a nézetnek megfelelően a gazdaság minden más

meghatározója. A társadalmak a gazdasági hatások következtében fejlődési folyamatokon mentek keresztül : a

rabszolgatartó társadalomból hűbéri társadalom, a hűbéri társadalomból tőkés társadalom lett, míg végül egy

forradalom során létrejött a szocialista társadalom, a történelem legelőrehaladottabb szintű társadalma.

Marxnak és Engelsnek volt azonban egy jelentős hiányossága : ahhoz, hogy szélesebb körben befolyásolhassák

az embereket, ideológiájukat tudományos köntösbe kellett bújtatni. A baljóslatú szövetség, amely a

XX. század szenvedéseinek és anarchiájának okozója lett, itt ezen a ponton született meg.

Harun Yahya 2011.

2

Miközben a kommunizmus tudományos köntöst keresett magának, egy „ Charles Darwin” nevű amatőr

biológus kiadta „ A Fajok eredete ” című könyvét. A könyv pontosan azt tartalmazta, amit Marx és Engels

keresett. A fajok eredete, úgy látszott, egyenesen „ Felkínálja ” magát a kommunizmus és a materializmus

számára. Darwin ugyanis azt állította, hogy az élet élettelen anyagokból a véletlen folytán jött létre, és minden

élőlény az életben maradásért való küzdelem során fejlődött és érte el a mai formáját.

Ez tulajdonképpen Marx és Engels tézisének – miszerint a társadalmakban dialektikus összetűzés és küzdelem

áll fenn – a természetre alkalmazott biológiai verziója volt. A másik terület, ahol Darwin jelentős mértékben Marx

és Engels támaszának bizonyult, az Istenben való hitetlenség és a vallásos ellenérzület volt. Minden materialista,

Marx és Engels is tagadta Isten létezését, ugyanígy Darwin is tagadta a teremtést elméletében.

Marx és Engels csodálta Darwint

A Darwinizmusnak jelentős szerepe volt a kommunizmusban. Engels, alighogy megjelent Darwin

munkája, ezt írta Marxnak : „ Darwin, akinek a könyvét most olvasom, egyetlen kifejezéssel élve nagyszerű ”.

( Conway Zirkle, Evolution, Marxian Biology and the Social Scene, Philadelphia :the University of Pennsylvania Press, 1959. 527.

o. )Marx pedig válaszában 1860. december 19 – én így ír Engelsnek:” „Megvan, ez az a könyv, amely tartalmazza

nézeteink szükséges történelmi alapjait.” Marx, egy másik szocialista barátjának, Lasalle – nak ezt írta : 1861.

január 16 – án : „ Darwin nagyot alkotott. A természettudományok szempontjából ez a könyv a történelem

osztályharcainak alapját képezi.” ( Marks Engels Mektuplar, 2. kötet, 126. o. )

Marx, Darwin iránt érzett szimpátiáját azzal fejezte ki, hogy neki ajánlotta legfontosabb munkáját a Das

Kapital – t. A kötet német kiadásába ezt írta saját kezűleg : „ Charles Darwinnak, őszinte csodálójától Karl

Marxtól”. Engels pedig így fejezte ki Darwin iránt érzett csodálatát :

„ A természet nem metafizikus módon, hanem dialektikus módon működik. Ezzel kapcsolatban mindenekelőtt

Charles Darwin nevét kell megemlítenünk.”

( Friedrich Engels, Ütopik Sosyalizm – Bilimsel Sosyalizm ( A szocializmus fejlődése az utópiától a tudományig ), Sol,

Yayinlari, 1990., 85. o. )

Engels, dicséretében egymás mellé helyezte Darwint és Marxot, amikor azt mondta : „ Ahogyan Darwin a

szerves természet evolúciós törvényét, úgy Marx az emberiség történetének evolúciós törvényét fedezte fel .” (

Gertrude Himmelfarb, Darwin and the Darwinian Revolution, London: Chatto § Windus, 1959., 348. o. ) Engels, egy másik

munkájában így ír : „ Darwin, azzal, hogy bebizonyította, minden szerves élőlény, növény, állat és maga az ember,

több millió éves fejlődési folyamat eredménye, a legnagyobb csapást mérte a természet metafizikai módon való

szemléletére.” ( Marx – Engels, Secme Yapitlar, Sol Yainlari, 156. o. )

Harun Yahya 2011.

3

Ezen túlmenően, Engels kiadott egy könyvet „ A munka szerepe a majom emberré válásában ” címmel, mely azt

mutatja, rögtön azonosult Darwin nézeteivel. Ennek függelékében Engels a Darwinizmust tünteti fel, mint a

természettudomány fejlődése három legfontosabb támaszának egyikét, és azt mondja :

„ 1859 –ben Charles Darwin kiadta alapművét, A fajok eredetét. Ez a mű pontot tett a több, mint egy évszázada

tartó evolúciós vita végére, és lerakta a modern biológia alapjait. Ezen felfedezések filozófiai jelentősége az, hogy

a természetes fejlődés dialektikus voltát lényegi módon mutatja be.”

( Friedrich Engels, Doganin Diyalektigi ( A természet dialektikája , Sol Yayinlari, 1996., 8. o. )

Az amerikai botanikus professzor Conway Zirkle, így vélekedik arról, miért azonosultak olyan határozottan a

kommunizmus megalapítói a Darwinizmussal :

„Marx és Engels azonnal az evolúciós elmélet hatása alá került, alighogy Darwin kiadta a fajok eredetét… Az

evolúció, a kommunizmus alapítói számára válasszal szolgált arra, hogyan jöhetett létre az emberiség anélkül,

hogy egy természetfeletti erő beavatkozott volna a megszületésébe, vagyis fel lehetett használni az általuk

védelmezett materialista filozófia alapjainak megtámogatásában. Ráadásul Darwin evolúció – értelmezése – vagyis

az a teória, miszerint az evolúció természetes kiválasztódás útján haladt volna előre – lehetőséget teremtett

számukra, hogy szembeszálljanak az addig uralkodó teológiai elképzelésekkel. A természetes kiválasztódás

elméletének köszönhetően a tudósoknak lehetőségük nyílt arra, hogy a szerves világot materialista terminusokkal

magyarázzák meg.”

( Conway Zirkle, Evolution, Marxian Biology and the Scene, Philadelphia: the University of Pennsylvania Press, 1959., 85 – 86.

o. )

Tom Bethell, a Marx és Darwin közötti kapcsolat fő okaiként pedig az alábbiakat tünteti fel : „ Marx nem

gazdasági okokból kifolyólag csodálta annyira Darwin munkáját. Marx hódolatának legfőbb oka az volt, hogy

Darwin az adott időszak tökéletes materialistája volt. E jelentős ponton Darwin és Marx valódi elvtársaknak

számítottak.”

( Tom Bethell, „ Burning Darwin to Save Marx”, Harper’s Magazine, 1978. december , 31- 38. o. )

Marx és Engels – ez fenti megnyilatkozásaikból nyilvánvaló - annak örült meg, hogy azt hitte, Darwin evolúciós

felfogása saját ateista világnézetük tudományos támasza lett. Ennek azonban elhamarkodottan örültek, hiszen az

evolúciós elméletet csak azért fogadták el a XIX. században, mert az akkori tudomány még gyerekcipőben járt,

valójában pedig egy olyan elmélet, ami hemzseg a tévedésektől és nélkülöz bármiféle tudományos alapot.

A XX. század második felében, a fejlődő tudománynak köszönhetően napvilágra került az evolúciós elmélet

érvénytelensége. Ez, amennyire a Darwinizmus bukását jelentette, olyannyira a materializmus és a kommunizmus

összeomlását is előre jelezte.

Harun Yahya 2011.

4

A bolsevikok Darwin iránti rajongása

Marx és Engels követői, akárcsak maga Marx és Engels, ugyanabba a tévedésbe estek : kitörő örömmel és

érdeklődéssel üdvözölték az evolúciós elméletet. Marx és Engels eszmerendszere főként haláluk után hódított.

Lenin volt az, aki a Marx által megálmodott kommunista forradalom tervét a gyakorlatba ültette. Lenin,

aki Oroszországban a kommunista bolsevik megmozdulás vezetője volt, a cári rezsimet fegyveres úton kívánta

megdönteni.

Az I. világháború zűrzavara megteremtette a lehetőséget, amit a bolsevikok kerestek. 1917. októberében a

Lenin vezette kommunisták fegyveres úton átvették a hatalmat. Oroszország a forradalmat követően a kommunista

illetve a cári szimpatizánsok között dúló, három éves, véres belső harcok színhelye lett. Lenin is elvakult darwinista

volt, akárcsak Marx és Engels, gyakran hangoztatta, hogy „ Darwin elmélete alapvető támasza a dialektikus

materializmus filozófiának”,amit ő maga is védelmezett. A bolsevik diktatúra Lenin után következő legnagyobb

alakja Leon Trockij is kifejezte Darwin iránti hódolatát, az alábbi szavakkal :

„ Darwin felfedezése az egész szerves anyag kérdésében a dialektika által aratott legnagyobb győzelmet jelenti.”

( Alan Woods – Ted Grant, „Marxism and Darwinism”, Reasion in Revolt : Marxism and Modern Science, London: 1993.)

Lenin 1924 – ben bekövetkezett halála után a kommunista párt élére a világ legvéreskezűbbnek számító diktátora,

Sztálin került. Sztálin 30 évig tartó uralma alatt bebizonyosodott, mennyire „ kegyetlen rendszer a kommunizmus”:

mészárlással és kínzásokkal teli időszak következett.

Sztálin első és legfontosabb feladata az volt, hogy az állam nevében rátette kezét az orosz lakosság 80 %-át képező

falusi emberek földjeire. Ennek az operációnak a „ Kollektivizáció” nevet adták, és annak a politikának a részét

képezte, amely a magántulajdon megszüntetését célozta meg. Az orosz falvak lakóinak minden terményét

fegyveres tisztviselők gyűjtötték össze. Ennek következményeként hihetetlen éhínség következett be. Több millió

nő, gyermek és idős ember vesztette életét az éhínségben, mert nem találtak semmit, amit megehettek volna.

Kazahsztán lakosságának 20 %-a éhen halt. A Kaukázuson egy millióan haltak meg.

Sztálin több százezer embert deportáltatott a szibériai munkatáborokba, olyan embereket, akik megpróbáltak

ellen állni politikájának. A foglyokat rendkívül nehéz körülmények között dolgoztatták, a táborok a legtöbb ember

sírjává váltak.

Sztálin titkos rendőrsége több tízezer embert végzett ki. Az embermilliók között Krím és Türkisztán-béli törökök

is voltak, őket kényszerrel Oroszország távoli sarkába telepítették. Véres politikájának következményeként Sztálin

megközelítőleg 20 millió ember gyilkosa lett. A Kremlben asztalánál üldögélve imádta azokat a listákat

tanulmányozni, amelyek a munkatáborokban elhunyt illetve kivégzett emberek számáról tudósítottak.

Sztálint, személyes pszichés állapotán túl, a materialista filozófia, mely hite volt, tette ilyen kegyetlen gyilkossá.

Ennek a filozófiának alappilérét – Sztálin saját maga is így magyarázta ezt – A Darwini evolúciós elmélet alkotta.

A következő szavakkal magyarázta, miért tulajdonított olyan nagy jelentőséget ennek a kérdésnek: „ Ahhoz, hogy a

fiatal generációk elméjét megtisztítsuk a teremtés gondolatától, egyetlen dolgot kell megtanítanunk nekik: azt, amit

Darwin tanít.” ( Kent Hovind, The False Religion of Evolution, www.hsv.tis.net/....ke4-vol/evolve/ndxng.html )

Egy, még Sztálin életében megjelent ( életrajzi ) könyvben Sztálin ateista mivoltát a darwini hatással

magyarázzák : „ A korai években, amikor még a keresztény papneveldék növedéke volt, Sztálin elvtársban kialakult

egyfajta kritizáló hozzáállás és forradalmi érzület. Darwint kezdte olvasni, majd ateista lett.” ( E. Yaroslavsky,

Landmarks int he Life of Stalin, ( 1940 ) 8. o. )

Tehát a Darwinizmus volt a legnagyobb hatással ennek a kegyetlen gyilkosnak a gondolataira…

Harun Yahya 2011.

5

A bolsevikok az evolúcióért még az

örökléstant is megtagadták

A Sztálini rezsim elvakultan ragaszkodott az evolúciós elmélethez, ezt bizonyította az is, hogy a szovjet oktatási

rendszer ebben az időszakban szembeszállt Mendel „genetikai törvényeivel. A XX. század elejétől kezdve az

egész tudományos világ elfogadta ezeket a törvényeket, amelyek megcáfolták Lamarch állítását miszerint: „ a

szerzett tulajdonságok átöröklődnek a következő generációkra”.Egy orosz tudós Liszenkó, aki úgy látta, ( Mendel

törvényei ) hatalmas csapást mérnek az evolúció elméletére, felfedte aggályait Sztálin előtt. Sztálin Liszenkó

gondolatainak hatása alá került. Hivatalosan is a tudományos társaság élére helyezte, és a genetika tudománya

Sztálin haláláig a Szovjetunió egyetlen tudományos társasága vagy iskolája részéről sem került elfogadásra.

A Kínai kommunizmus szellemi támasza is Darwin volt …

A sztálini diktatúra alatt alakult még egy kommunista rezsim, amely a darwinizmust tudományos alapnak

tekintette: Kínában. Mao Ce Tung vezetésével a kommunisták hosszú belháborúzást követően 1949-ben

átvették a hatalmat. Mao, akárcsak szövetségese Sztálin, aki nagyban támogatta őt, zsarnok és véres rezsimet

hozott létre. Kína véget nem érő politikai gyilkosságok színhelye lett.

Az elkövetkező években pedig Mao által „ Vörös Gárdistáknak” nevezett fiatal militánsok a szó szoros

értelmében véve a terror színhelyévé változtatták az országot.

Mao világosan kifejezte, hogy az általa létrehozott rendszer a „Darwinista filozófiára” támaszkodik. „ A Kínai

szocializmus alapja Darwin és az evolúciós elmélet”, ( K. Mehnert, Kampf um Mao’s Erbe., Deutsche Verlags-Anstalt,

1977 ) Amikor 1950-ben a kínai kommunisták hatalomra kerültek, az evolúciós elméletet ideológiájuk alapjává

tették. Sőt, a kínai értelmiségiek már egy évszázaddal korábban elfogadták az evolúció elméletét :

„A XIX. században a Nyugat alvó óriásnak tekintette Kínát, amely el van szigetelve a világtól és régi hagyományait

őrzi. Kevés európai értette meg, hogy a kínai értelmiségiek odavannak Darwin evolúciós elméletéért, és abban

reménykednek, hogy ez hozza meg a változást. A kínai író Hu Shih azt állítja, hogy az 1898-ban Thomas Huxley

tollából megszületett Evolúció és etika című könyv kínai értelmiségi körökben szinte azonnal elfogadásra talált. A

tehetős emberek finanszírozták az olcsó kínai kiadásokat, így széles körökben terjedhetett el.”

( Robert Milner, Encyclopedia of Evolution ( 1990 ) 81. o. )

Azok tehát, akik az országban a Kommunizmus védelmezői lettek és a kommunista forradalom élére álltak, ezek

közül az értelmiségek közül kerültek ki, akik „ nagy örömmel üdvözölték” Darwin tanait.

Harun Yahya 2011.

6

A Darwinizmus – kommunizmus szövetségének alapja : A vallásellenesség

A kommunizmus, további számos országban gerillaháborúkhoz, véres terrorcselekményekhez és belső

harcokhoz vezetett. Ezen országok sorában találjuk Törökországot is. Az 1960-as és 1970-es években egy

esetleges kommunista forradalom reményében az állam ellen fegyvert ragadó szervezetek sötét terrorhangulatot

teremtettek az országban.

A kommunista terror aztán 1980-ban megosztási kísérletekkel fonódott össze, és több tízezer ember

halálához, rendőrök és katonák mártírhalálához vezetett. 150 esztendeje, a kommunista ideológia, mely ennyi

vérontás okozója lett a világban, mindig szorosan összefonódott a Darwinizmussal. Ma a Darwinizmus

leghevesebb védelmezői a kommunisták és az ateisták. Szinte bármelyik országban ha az evolúciós elmélethez

görcsösen ragaszkodó köröket keresünk, élükön a marxistákat találjuk.

David Jorafsky, A szovjet marxizmust és a természettudomány című munkájában így világít rá erre a kapcsolatra :

„ Tudományos hiányossága ellenére az evolúció által tudományosnak beállított jelleget arra használták fel, hogy

általa mindennemű Istentagadó rendszer és annak gyakorlati alkalmazása jogosnak tűnjön. Mindezidáig, úgy fest,

a kommunizmus volt a legsikeresebb. Követőit az egész világon azzal vezették félre, hogy azt állították, a

kommunizmus alapja az evolúciós tudomány.”

( David Jorafsky, Soviet Marxism and Natural Science, ( 1961 ), 4. o. )

Ma már mindenki egyértelmű tényként fogadja el a marxizmus és a darwinizmus közötti kapcsolatot. Karl Marx

életrajzi könyvei is feltétlenül kitérnek erre. Így például a törökországi Öncü kiadó, mely marxista könyvek

kiadásával foglalkozik, egyik életrajzi írásában így írja le ezt a kapcsolatot :

„ A darwinizmus egy sor olyan ténnyel ált elő, amely támogatta a marxista filozófiát, bizonyította annak igaz voltát

és tovább fejlesztette azt. A darwinista-evolúciós gondolatok terjedése megfelelő táptalajnak bizonyult ahhoz, hogy

a társadalomban egységesen marxista gondolatokat a dolgozó nép felfogja…Marx, Engels és Lenin mélyen

tisztelték Darwin tanait és rámutattak ennek óriási tudományos jelentőségére, így aztán ezek az eszmék nagyon

gyorsan elterjedtek.”

( Karl Marx Biyografi, Öncü Yayinevi, 368. o. )

Az evolúciós elmélet, bár olyasmit állított, amit a XIX. század elavult lehetőségeihez mérten jelentettek ki és

tudománytalan volt, az egész világot képes volt befolyása alá vonni. Ennek egyetlen oka az, hogy támogatott olyan

ideológiákat, mint a kommunizmus illetve előkészítette a terepet ezen ideológiák gyakorlatba ültetéséhez.

Harun Yahya 2011.

7

A Darwinizmus fertőjének véget kell vetni !

A történelemben mindig voltak háborúk, zsarnokság, vérengzések, összecsapások. Az elmúlt évszázadban azonban

ezek száma megsokszorozódott és a nyomukban járó katasztrófák kiterjedése sokkal nagyobb volt. Ennek oka az,

hogy a darwinizmus látszólag legálisnak tünteti fel a mészárlást, az igazságtalanságot és a harcot. Mivel darwin

nézeteiben a természetet illető kitalációk párhuzamba állíthatók ezen ideológiák tanaival, a gyilkos hajlamú,

diktátor, kegyetlen ideológusok azt állítva „ a természet törvényei érvényesülnek a társadalomban is” ,

megpróbálták jogosnak feltüntetni azt, amit tettek, megpróbálták ártatlannak feltüntetni magukat.

Napjainkban az evolúciós elméletet újra filozófiai és ideológiai célokkal védelmezik. A XIX. századi

gyarmatosítás, mely az evolúciós elméletnek köszönhetően egyre hevesebb lett, a náci Németország vagy a

Szovjetunió már a történelembe veszett, de az ezek alapjául szolgáló materialista filozófiát bizonyos körök még

mindig hevesen védelmezik, romboló hatása pedig a világ minden táján tovább folytatódik. Elegendő csupán Kelet-

Türkisztán helyzetére gondolni, vagy Törökországban a darwinizmus miatt kialakult kommunista megosztó

terrorizmusra.

A jogi intézkedések vagy fizikai beavatkozások csak felületesen kezelik a problémát. A biztos megoldást a

tudományos és kulturális megközelítés jelentené. Ha a darwinizmus kulturális és tudományos értelemben

összeomlik, azzal a belőle erőt merítő filozófiák is megbuknak, ami azt jelenti, hogy a világon megszűnik az

igazságtalanság és a zsarnokság. Nagy tehát a felelősség azokon, akik lelkiismeretes, hívő emberek, akik tudatában

vannak nemzeti és erkölcsi értékeiknek. Nem helyes, ha az ember úgy tesz, mintha nem látná a problémákat,

amiket a darwinizmus okozott a világnak, vagy úgy érzi, ezek nem fontosak. Mindenkinek, aki megérti ennek a

kérdésnek sürgősségét, kulturális és tudományos értelemben véve minden tőle telhetőt meg kell tennie, hogy ez a

150 éve tartó hazugság véget érjen.

www.mwghivoaparadicsomba.com

www.iszlam.com

Harun Yahya.net

Harun Yahya 2011.

8

A régészeti leletek

cáfolják az evolúciót !

Az evolúció elmélete szerint, minden létező faj valamilyen elődből fejlődött ki. A korábban létező faj megfelelő

időben valami mássá alakult, és ezen a módon jött létre minden létező faj. Az elmélet szerint ez az átalakulás

folyamatosan, évmilliók során következett be.

Ha ez lenne a valóság, akkor számtalan átmeneti fajnak kellett volna léteznie ez alatt a hosszú átalakulási

folyamat alatt.

Az átmeneti formák hiánya

Az állítás szerint, a múltban kellett volna lennie valami félig hal, félig hüllő élőlénynek, amelynek már voltak

hüllőszerű tulajdonságai is, de még rendelkezett a halak jellemzőivel is. Az evolucionisták ezeket a képzeletbeli

élőlényeket, amelyek szerintük valóban léteztek valamikor „ átmeneti formáknak” nevezik. Ha valóban léteztek

volna ilyen élőlények, akkor több millió, sőt milliárd kellett volna, hogy legyen belőlük, számukat és fajtáikat

tekintve egyaránt. És ami még fontosabb, az ilyen lények maradványait is meg kellene találniuk a régészeknek,

szerte a világon. A fajok eredetében Darwin ezt így magyarázza :

„ Ha az elméletem igaz, akkor minden bizonnyal a fajokhoz szorosan kapcsolódó számtalan átmeneti alak létezett.

Ebből következően korábbi létezésük bizonyítékát csak a régészeti maradványok között találhatjuk meg”.

Még maga Darwin is tisztában volt azzal, hogy ezek az átmeneti alakok hiányoznak. Remélte, hogy a jövőben majd

megtalálja őket. Minden reménykedése dacára tudta azonban, hogy elméletének legnagyobb buktatója az átmeneti

alakokra utaló nyomok teljes hiánya. Ezért a fajok eredete című könyvének „ Az elmélet problémái” ( Difficulties

on Theory ) fejezetében azt írta :

„ Ha a fajok valóban fokozatosan alakultak ki egymásból, akkor miért nem látunk mindenhol számtalan átmeneti

alakot ? Miért nem zavaros az egész természet, ahelyett, hogy a fajok olyan jól meghatározottak, ahogy most látjuk

őket ? Az elmélet feltételezése szerint amennyiben számtalan átmeneti alak létezett, akkor miért nem találjuk meg

maradványaikat a földrétegekbe ágyazva ? De az átmeneti időszakokban, amikor az élet átmeneti feltételei álltak

fenn, miért nem találunk egymáshoz közel álló átmeneti fajokat ? Ez a probléma már régóta nyugtalanít engem.

Az egyetlen magyarázat amellyel Darwin előtudott állni, az volt, hogy még nem találtak kellő számú régészeti

leletet. Feltételezte, hogy kellő számú régészeti lelet feltárása és vizsgálata után nyomára akadnak a hiányzó

láncszemeknek.

Az evolucionisták, akik hittek Darwin jóslatában, a 19. század közepe óta kétségbeesett erőfeszítésekkel

keresik a hiányzó láncszemeket az egész világon. Minden erőfeszítésük dacára „ egyetlen átmeneti alakot sem

találtak. Az ásatások során előkerült valamennyi maradvány azt mutatta, hogy az evolucionisták hiedelmeivel

ellentétben, az élet hírtelen, és teljesen kialakult formában jelent meg a földön. Miközben elméletüket próbálták

bizonyítani, az evolucionisták éppen ellenkezőleg, megdöntötték azt.

Egy híres brit régész, Derek V. Ager, elismeri ezt a tényt, annak ellenére, hogy ő maga evolucionista :

„Felmerül az a probléma, ha megvizsgáljuk a régészeti leleteket, akár a fajok, akár a rendek szintjén, újra és újra

azt látjuk, hogy nem fokozatos evolúció ment végbe, hanem egy-egy csoport hirtelen megjelent, egy másik pedig

eltűnt”

Harun Yahya 2011.

9

Egy másik evolucionista régész, Mark Czarnecki a következő megjegyzést teszi :

„A legnagyobb probléma, amely felmerül az elmélet bizonyítása során, az eltűnt fajok maradványai, amelyek

megőrződtek a Föld geológiai rétegeiben. Ezek a leletek sohasem utaltak még csak nyomokban sem Darwin

feltételezett átmeneti alakjaira – ehelyett a fajok váratlanul jelennek meg és tűnnek el-, és ez az anomália támasztja

alá a teremtéselméletet, amely szerint minden fajt Isten teremtett „

Ez azt jelenti, hogy a kövületekben minden élő faj, hirtelen jelent meg, a maga teljesen megformált alakjában,

mindenféle köztes formák és fejlődési stádiumok nélkül. Ez pontosan az ellenkezője annak, amit Darwin

feltételezett. Ki kell mondanunk, hogy ez az egyik legfényesebb bizonyítéka annak, hogy minden élőlény teremtve

lett. A teremtés az egyetlen magyarázat arra, hogy hogyan jelentek meg az élőlények hirtelen a maguk teljes

fejlettségében minden részletre kiterjedően bármiféle közös evolúciós ős közreműködése nélkül. Ezt a tényt el is

ismerte a széles körben ismert megrögzött evolucionista hírében álló biológus, Douglas Futuyuma is.

„Teremtés és evolúció – ez a két elmélet létezik, amely az élőlények eredetét próbálja megmagyarázni. Elméletileg

két eshetőség van, az élőlények vagy kifejlettségükben jelentek meg a Földön, vagy nem. Ha nem, akkor ez azt

jelenti, hogy korábban létezett fajokból kell kialakulniuk sorozatos változásokkal tarkított folyamat során. Ha pedig

teljesen kifejlett formában jelennek meg, akkor egy mindenható intelligens lénynek teremteni őket”

A kövületek azt mutatják, hogy az élőlények teljesen kifejlett formájukban bukkantak fel a földön. Ez azt jelenti,

hogy a fajok eredetére vonatkozóan Darwin feltételezésének éppen az ellenkezője igaz – nem evolúció volt, hanem

Teremtés.

A régészeti leletek hiányosságai nem magyarázható azzal, hogy még nem került elő kellő számú maradvány, de egy

nap majd elő fog. Az amerikai régész, R, Wesson, 1991-ben kiadott, „ A természetes kiválasztódáson túl” című

könyvében megjegyzi, hogy „ a régészeti leletek hiányossága valós jelenség”:

„ A régészeti leletek hiányossága tehát valós tény. Igencsak figyelemre méltó, hogy hiányzik bármiféle olyan lelet,

ami alátámasztaná a fajok egymásból való kialakulását. A fajok általában változatlanok, vagy csaknem azok hosszú

időn keresztül, a fajok szinte soha. a nemzetségek pedig soha nem képezik újabb fajok őseit, hanem helyettesítik

egymást, és ez a változás többnyire hirtelen, váratlanul következik be”

A kambriumi kőzetrétegek a legrégebbiek. Koruk kb 600 millió év. Ezekben lelhetők fel a főbb gerinctelen

csoportok. Sok ilyen kövületet találunk, amely olyan állatokból származik, amelyek fejlődésüknek előrehaladott

állapotában vannak már a Földön való megjelenésüknek a pillanatában is. Úgy néz ki, mintha csak odapalántázták

volna őket, minden előzetes fejlődési stádium kihagyásával. Mondanunk sem kell, hogy a hirtelen palántázás

jelensége örömmel töltötte el a „ Teremtés híveit”. Volt egy véletlen elszólása is Richard Dawkinsnak ( megrögzött evolucionista tudós ), mely szerint a

kambrium – kori biológiai robbanás nem más, mint Teremtés bizonyítéka.

Harun Yahya 2011.

10

A víz és a szárazföld közötti

átmenet meséje

Az evolucionisták feltételezik, hogy azok a tengeri gerinctelenek, amelyek a kambriumi korban jelentek meg,

valahogy halakká alakultak az évtízmilliók során. Azonban csakúgy, ahogyan a gerincteleneknek nem voltak őseik,

ugyanúgy az átmeneti formák is hiányoznak, amelyek azt igazolnák, hogy valóban ezek alakultak át halakká. Meg

kell jegyeznünk, hogy a halak és a puhatestűek között óriási szerkezeti különbségek vannak. A gerinctelenek

kemény váza a testükön kívül helyezkedik el, a halaké, amelyek ráadásul gerincesek is, a testükön belül. Ilyen

hatalmas mértékű „evolúcióhoz” több millió lépésre lett volna szükség, és az átmeneti alakok millióira kellene

bukkannunk, amelyek ezt bizonyítják.

Az evolucionisták körülbelül 140 éve kutatnak a maradványokat tartalmazó kőzetrétegekben, hogy ezeket a

feltételezett átmeneti alakokat megtalálják. Több millió gerinctelen maradványait találták meg, és több millió halét

– semmit sem találtak azonban, ami a kettő között lett volna. Egy evolucionista kutató, Gerald T. Todd elismeri ezt

a tényt „ A csontos halak eredete és a tüdő evolúciója” című könyvében :

„ A csontos halak mindhárom osztálya körülbelül egy időben jelent meg a régészeti leletek tanúsága szerint. Vajon

honnan származhatnak ? Mi tette lehetővé, hogy annyi változatuk alakuljon ki ? És miért nincs nyoma a korábbi,

átmeneti alakoknak ?”

Az evolúciós forgatókönyv azt állítja, hogy a halak is egy idő után kijöttek a vízből, és szárazföldi élőlénnyé

alakultak. Pedig számos olyan fiziológiai és anatómiai tényező van, amely kizárja az effajta átalakulást. Ráadásul

egyetlen lelet sem támasztja alá ezt a mesét.

Az evolúciós elmélete még egy lépéssel tovább megy, és azt állítja, hogy ezek a halak, amelyek a

gerinctelenekből alakultak ki, tovább fejlődtek, és belőlük lettek a kétéltűek. De ehhez a feltételezésekhez is

hiányoznak a bizonyítékok. Egyetlen lelet sincs, amely bizonyítaná, hogy valaha is létezett egy félig ha, félig

kétéltű teremtmény. Ezt a tényt, bár vonakodva, de elismeri a jól ismert evolúciós szaktekintély, Robert L. Carrol, a

„ Gerincesek paleontológiája és evolúciója „ című könyvében :

„nincsenek átmeneti maradványok a rhipidistian halak és a korai kétéltűek között”

Két evolucionista régész, Colbert és Morales, így ír a kétéltűek három alapvető osztályáról, vagyis a békákról,

szalamandrákról és gőtékről :

„Nincs bizonyíték arra, hogy a paleozoikum kétéltűinek olyan tulajdonságai lettek volna, amelyek közös ősre

utalnak. A legrégibb békák, gőték és szalamandrák nagyon hasonlóak voltak ma élő leszármazottaikhoz”

Harun Yahya 2011.

11

Körülbelül ötven évvel ezelőttig azonban az

evolucionisták azt hitték, hogy valóban létezik

ilyen élőlény : Ez a hal, melynek a

Coelacanth nevet adták, amelynek korát

410 millió évre becsülték, volt szerintük

az átmeneti alak. Kezdetleges tüdeje, fejlett

agya, emésztési és keringési rendszere volt,

amelyek képesek voltak a szárazföldön is

működni, sőt, a maga kezdetleges módján még

járni is tudott. Ezeket az anatómiai

magyarázatokat vitathatatlan igazságként

fogadták el az 1930 – as évek végéig. A

Coelachanth igazi átmeneti alak volt, amely a

víz és a szárazföld közötti összekötő

láncszemet alkotta. Azonban 1938. december

22-én nagyon érdekes felfedezést tettek az „

Indiai Óceánon”. Kifogták a Coelachanth

család egyik tagját, amelyről eddig azt

állították, hogy hetvenmillió évvel ezelőtt

kihalt átmeneti alak volt. Az eleven

Coelachanth felfedezése bizonnyal komoly

sokkot jelentett az evolucionistáknak. Az

evolucionista régész, J. L. B. Smith azt

mondta :

„akkor sem lepődtem volna meg jobban, ha az

utcán egy dinoszaurusszal találkozom”

A rákövetkező években ugyanennek a

halnak még körülbelül 200 példényát

fogták ki a világ különböző részein. Az

eleven Coelacanth példányok is azt

bizonyítják, hogy milyen messzire

képesek elmenni az evolucionisták

elméleti feltételezéseikben. Amikor még

nem kerültek elő élő példányok, akkor is

számos különböző elmélet létezett arról,

hogy valóban volt-e ennek a halnak kezdetleges tüdeje és fejlett agya. Az a szerv, amelyről az

evolucionisták feltételezték, hogy primitív tüdő, valójában egy zsírzsák. Valamint a Coelacanth,

amelyről azt állították, hogy a „ hüllők közvetlen őse” amely kész arra, hogy a tengerből a szárazföldre

költözzön, egy olyan mélytengeri hal, amely az óceán legalsó rétegeiben él, és 180 méternél jobban

sohasem közelíti meg a felszínt. Az elmúlt négy évtizedben a a modern biokémia felfedezte a sejt titkait. Emberek tízezrei áldozták életük nagy részét a laboratóriumi kutatásokra…a sejt vizsgálatára – a molekuláris szintű élet vizsgálatára – tett összesített erőfeszítésük eredménye a hangos, tiszta, átható kiáltás: „ Tervezés” ! Az eredmény olyan egyértelmű és kétségbevonhatatlan, hogy a tudománytörténet egyik legjelentősebb felfedezésének kell tekintenünk. Ehelyett azonban furcsa, zavart csend veszi körül a sejt szerkezetének csodálatos bonyolultságát. De miért nem veszi birtokba mohón a tudományos közösség ezt az új felfedezést ? Miért forgatják a tervezésre vonatkozó megfigyelést intellektuális kesztyűben ? Mert ha elfogadják a „ tudatos tervezés” tényét, az Isten létezésének elfogadását juttatja az eszükbe, akár tetszik ez nekik, akár nem .

Harun Yahya 2011.

12

Fossziliák, leletek !

A következő pár utolsó oldalban közzé teszek önöknek a Harun Yahya

( Adnan Oktar ), szerző, író által készült „Atlas of creation”- A

teremtés atlasza – című könyvéből,- amely több ezer fosszilis leletet

tartalmaz – pár olyan képet, amiket könyvéből én vágtam ki, melyben

több tíz, illetve száz millió éves olyan fosszilis leletek tanúskodnak,

amelyek alapjában cáfolják meg, illetve döntik romba az evolucionisták

áltál kitalált, úgynevezett „ átmeneti alakoknak nevezett „ elméleteiket.

Harun Yahya 2011.

13

Harun Yahya 2011.

14

Harun Yahya 2011.

15

Harun Yahya 2011.

16

Harun Yahya 2011.

17

Harun Yahya 2011.

18

Harun Yahya 2011.

19

Harun Yahya 2011.

20

Harun Yahya 2011.

21

Harun Yahya 2011.

22

Utószó ! Intelligens tervezés, más szavakkal : Teremtés

Istennek nincs szüksége tervezésre a teremtéshez

Fontos, hogy a „ Tervezés” szó jelentését pontosan ismerjük. Az, hogy hibátlan tervezést hajtott végre, nem azt

jelenti, hogy először terveket készített, majd azok alapján végezte el a kivitelezést. Istennek, aki az Egek és a Föld

Ura, nincs szüksége tervek készítésére a Teremtéshez. Isten felette áll minden efféle hiányosságnak. Az Ő tervezése

és teremtése ugyanabban a pillanatban ment végre. Ha Istennek az a szándéka, hogy egy dolog létrejöjjön, akkor

elegendő az, hogy csupán azt mondja : Legyél !

Ahogyan azt a Korán mondja nekünk :

„( Allah ) az Egek és a Föld Alkotója. Amikor elrendel valamit, akkor csupán annyit

mond: „ Legyél !” és az lesz.” ( Korán, 2:117 )

„ Bizony az Egek és a Föld teremtésében, az éjszaka és nappal váltakozásában, a hajókban – melyek a

tengeren haladnak az emberek hasznára -. a vízben, amit Allah az égből lebocsátott, amellyel életre

keltette a Földet annak halála után, azon mindenféle élőlényt terjesztve szét, a szelek irányításában, és az

Ég és a Föld között szolgálatra rendelt felhőkben mind jelek vannak az ( olyan ) emberek számára, akik

használják az eszüket” ( Korán, 2:164 )

Harun Yahya 2011.

23

Harun Yahya 2011.

24