A büntető eljárás A büntető eljárás fogalma, helye a fogalma, helye a jogrendszerbenjogrendszerben

VázlatVázlat

► A büntető eljárás és eljárásjog fogalma,A büntető eljárás és eljárásjog fogalma,

kialakulásakialakulása► Kapcsolat más jogágakkalKapcsolat más jogágakkal► A jogforrásokA jogforrások► A büntető eljárás történeti rendszereiA büntető eljárás történeti rendszerei► A mai vegyes rendszer jellemzőiA mai vegyes rendszer jellemzői► A jogállami büntető eljárás elveiA jogállami büntető eljárás elvei► A hatályos törvény felépítése, hatálya, A hatályos törvény felépítése, hatálya,

értelmezéseértelmezése

A büntető eljárás fogalmaA büntető eljárás fogalma► A A büntetőeljárásbüntetőeljárás olyan eljárási cselekmények olyan eljárási cselekmények

sorozata, amelyek annak eldöntésére hivatottak, sorozata, amelyek annak eldöntésére hivatottak, hogy történt-e a valamely büntetendő cselekmény, hogy történt-e a valamely büntetendő cselekmény, azt ki követte el, s miként, milyen formában, milyen azt ki követte el, s miként, milyen formában, milyen keretek között alkalmazható a terheltre a büntető keretek között alkalmazható a terheltre a büntető anyagi jog.anyagi jog.

Röviden: olyan eljárás, amelyben azt kell eldönteni, Röviden: olyan eljárás, amelyben azt kell eldönteni, bűnös, vagy ártatlan-e a bűncselekmény bűnös, vagy ártatlan-e a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított (megvádolt) személy.elkövetésével gyanúsított (megvádolt) személy.

► A büntetőeljárás tehát az igazságszolgáltatás A büntetőeljárás tehát az igazságszolgáltatás meghatározó része.meghatározó része.

► Ezt az eljárást is az állam folytatja le, erre Ezt az eljárást is az állam folytatja le, erre szakosodott szervei útján.szakosodott szervei útján.

► Itt azonban - szemben a polgári eljárással - a Itt azonban - szemben a polgári eljárással - a sérelmet szenvedett fél rendelkezési jogának sérelmet szenvedett fél rendelkezési jogának másodlagossága jellemző az állam büntetőjogi másodlagossága jellemző az állam büntetőjogi hatalmának érvényesítéséhez képest.hatalmának érvényesítéséhez képest.

A büntető eljárásjogA büntető eljárásjog

►A büntető eljárásjogA büntető eljárásjog az említett az említett eljárási cselekmények jogi eljárási cselekmények jogi szabályozása, az eljárás elveinek, szabályozása, az eljárás elveinek, garanciáinak, az eljárás résztvevői garanciáinak, az eljárás résztvevői hatáskörének, illetékességének, hatáskörének, illetékességének, jogainak és kötelezettségeinek, jogainak és kötelezettségeinek, valamint az eljárási cselekmények valamint az eljárási cselekmények rendjének leírása révén.rendjének leírása révén.

Az önálló büntető eljárási jog kialakulása

► 1) Kezdetben „ius► utrumque”

(kánonjog► és római jog)

2) A büntetőjog önállósodása (XVI. sz.)3) A büntető eljárásjog önállósodása (XX. sz. eleje) a) „büntető perjog” b) „büntető eljárásjog”

Polgári és büntető eljárás

►Azonosságok

Ellenérdekű felek jogvitájában döntenek

Keresethez kötöttség- vádhoz kötöttség

►Különbségek

A felek rendelkezési jogának terjedelme

A bizonyítási teherAz „ügyfélegyenlőség”

az eljárás egészében nem

azonos

Kapcsolat más jogágakkalKapcsolat más jogágakkal

►Büntetőjog (az anyagi jog Büntetőjog (az anyagi jog érvényesülési terepe, de konkrét érvényesülési terepe, de konkrét kérdések is, pl. kgyk.- ideiglenes kgyk.)kérdések is, pl. kgyk.- ideiglenes kgyk.)

►Nemzetközi jog (Egyezmények)Nemzetközi jog (Egyezmények)►Közigazgatási jog (szervezeti Közigazgatási jog (szervezeti

törvények, szabálysértés elbírálása)törvények, szabálysértés elbírálása)►Magánjog (polgári jogi igény)Magánjog (polgári jogi igény)►Polgári eljárásjog (kártalanítás)Polgári eljárásjog (kártalanítás)

Források: 1. - AlaptörvényForrások: 1. - AlaptörvénySZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉGIV. cikk► (1) Mindenkinek joga van a

szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.

► (2) Senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból és törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés csak szándékos, erõszakos bûncselekmény elkövetése miatt szabható ki.

► (3) A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és õrizetbe vett személyt a lehetõ legrövidebb idõn belül szabadon kell bocsátani, vagy bíróság elé kell állítani. A bíróság köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezésérõl vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni.

► (4) Akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértõen korlátozták, kárának megtérítésére jogosult.

►25-28. cikk – 25-28. cikk – BíróságBíróság

►29. cikk – 29. cikk – ÜgyészségÜgyészség

►46. cikk 46. cikk Rendőrség Rendőrség és és NemzetbiztoNemzetbizton-sági n-sági SzolgálatokSzolgálatok

Források 2. – a Be és az Források 2. – a Be és az alanyokat szabályozó törvényekalanyokat szabályozó törvények►1998. évi XIX. tv.1998. évi XIX. tv.►1997. évi LXVI. törvény a 1997. évi LXVI. törvény a bíróságokbíróságok

szervezetéről és igazgatásáról,szervezetéről és igazgatásáról,► 1997. évi LXVII. törvény a bírák 1997. évi LXVII. törvény a bírák

jogállásáról és javadalmazásáróljogállásáról és javadalmazásáról►1972. évi V. tv. az ügyészségről1972. évi V. tv. az ügyészségről►1994. évi LXXX. törvény az ügyészségi

szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről

►1994. évi IV. tv. a rendőrségről1994. évi IV. tv. a rendőrségről

Források 3. – kapcsolódó Források 3. – kapcsolódó jogszabályokjogszabályok

►2001. évi LXXXV. tv. a büntető 2001. évi LXXXV. tv. a büntető eljárásban résztvevők, az eljárásban résztvevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi igazságszolgáltatást segítők Védelmi ProgramjárólProgramjáról

►2005. évi XLVII. törvény az 2005. évi XLVII. törvény az igazságügyi szakértői tevékenységrőligazságügyi szakértői tevékenységről

Források 4.- Ratifikált Források 4.- Ratifikált nemzetközi szerződéseknemzetközi szerződések

► - A Polgári és Politikai Jogok - A Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmánya (1976 évi 8. tvr.)Egyezségokmánya (1976 évi 8. tvr.)

► - Az emberi jogok és az alapvető - Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. November 4.-én kelt Egyezmény 1950. November 4.-én kelt Egyezmény (1993. évi XXXI. tv.)(1993. évi XXXI. tv.)

► - A Strassbourgban 1987 XI. 26.-án kelt, a - A Strassbourgban 1987 XI. 26.-án kelt, a kínzás és embertelen vagy megalázó kínzás és embertelen vagy megalázó bánásmód megelőzéséről szóló európai bánásmód megelőzéséről szóló európai egyezmény (1995. évi III. tv.)egyezmény (1995. évi III. tv.)

A Legfelsőbb Bíróság és az AB A Legfelsőbb Bíróság és az AB aktusai, mint „források”aktusai, mint „források”

Legfelsőbb BíróságLegfelsőbb Bíróság1997-ig1997-ig- Irányelv (pl. 15.sz)Irányelv (pl. 15.sz)- Elvi Döntés (III., IV)Elvi Döntés (III., IV)- Kollégiumi ÁllásfoglalásKollégiumi Állásfoglalás (BK)(BK)- Eseti döntésEseti döntés

Alkotmánybíróság:Alkotmánybíróság:Számos megsemmisítő Számos megsemmisítő

döntés, pl. 10/007 döntés, pl. 10/007 (III.7.) a rendzavaró (III.7.) a rendzavaró őrizetbe vételérőlőrizetbe vételéről

1998-tól- Jogegységi Döntés (BJE)Jogegységi Döntés (BJE)- Eseti döntésEseti döntés 2007-től ezen kívül2007-től ezen kívül- Büntető Kollégiumi Büntető Kollégiumi

VéleményekVélemények

Példa a Büntető Kollégiumi Példa a Büntető Kollégiumi véleményrevéleményre

► 20/2007. BK vélemény a hatályon kívül 20/2007. BK vélemény a hatályon kívül helyezett BK 45. számú állásfoglalás helyezett BK 45. számú állásfoglalás felülvizsgálatárólfelülvizsgálatáról

Az adócsalás (1978. évi IV. törvény 310. §), a Az adócsalás (1978. évi IV. törvény 310. §), a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás (1978. évi IV. törvény 310/A. §), valamint a jövedékkel (1978. évi IV. törvény 310/A. §), valamint a jövedékkel visszaélés (1978. évi IV. törvény 311. §) visszaélés (1978. évi IV. törvény 311. §) bűncselekményének az elbírálása során a bűncselekményének az elbírálása során a büntetőbíróság az ügy eldöntése szempontjából büntetőbíróság az ügy eldöntése szempontjából lényeges tényeket az 1998. évi XIX. törvény szabályai lényeges tényeket az 1998. évi XIX. törvény szabályai szerint önállóan állapítja meg, az adóhatóság, illetve szerint önállóan állapítja meg, az adóhatóság, illetve a társadalombiztosítási szerv jogerős határozatához a társadalombiztosítási szerv jogerős határozatához nincs kötve.nincs kötve.

Tévedések és előítéletek a büntető eljárási rendszerekről – akkuzatórius

(angolszász-típusú) eljárás

Inkvizitórius eljárás

Büntető eljárási rendszerek Büntető eljárási rendszerek 1.1.

Inkvizitórius (nyomozó elvű) Inkvizitórius (nyomozó elvű) ► az eljárás célja az anyagi igazság kiderítése („mi történt” ?)Ez az eljárás célja az anyagi igazság kiderítése („mi történt” ?)Ez

azonban a rendszerből adódóan eltorzulhat és vélt (feltételezett) azonban a rendszerből adódóan eltorzulhat és vélt (feltételezett) vagy "célszerűnek" tartott "igazság" megállapításához vezethet;vagy "célszerűnek" tartott "igazság" megállapításához vezethet;

► az eljárás hivatalból indul;az eljárás hivatalból indul;► hivatásos szakemberekből álló szakapparátust feltételez, hivatásos szakemberekből álló szakapparátust feltételez,

hierarchikusan felépítve; hierarchikusan felépítve; ► az eljárási funkciók koncentrálódása(v.ö. a klasszikus az eljárási funkciók koncentrálódása(v.ö. a klasszikus

inkvizícióval, ahol a vád és az ítélkezés egy kézben inkvizícióval, ahol a vád és az ítélkezés egy kézben összpontosul, védő nincs);összpontosul, védő nincs);

► aktív döntéshozatali mechanizmus,az eljárás irányának, aktív döntéshozatali mechanizmus,az eljárás irányának, módjának "központosított" megszabása,a rendelkezési jog a módjának "központosított" megszabása,a rendelkezési jog a döntéshozóé;döntéshozóé;

► egymásra épülő eljárási szakaszok:előkészítő eljárás (nyomozás egymásra épülő eljárási szakaszok:előkészítő eljárás (nyomozás és vizsgálat), majd a bírósági eljárás;és vizsgálat), majd a bírósági eljárás;

► a processzus során a processzus során a bűnösség vélelme erősödhet a bűnösség vélelme erősödhet (ez olykor (ez olykor céllá torzul);céllá torzul);

► alapvetően a titkosság, az írásbeliség és a közvetlenség hiánya alapvetően a titkosság, az írásbeliség és a közvetlenség hiánya jellemzijellemzi

► formális bizonyítási rendszer(a terhelt az eljárás tárgya - v.ö. formális bizonyítási rendszer(a terhelt az eljárás tárgya - v.ö. tortúra)fellebbezés megengedésetortúra)fellebbezés megengedése

Büntető eljárási rendszerek Büntető eljárási rendszerek 2.2.

Akkuzatórius (vádelvű)Akkuzatórius (vádelvű)► az eljárás célja a „jogi" igazság kiderítése (jogi keretek között az eljárás célja a „jogi" igazság kiderítése (jogi keretek között

„mi állapítható meg ?") Ez azonban olykor formális elemek „mi állapítható meg ?") Ez azonban olykor formális elemek beépülése révén erősen eltávolodhat a tényleges igazságtólbeépülése révén erősen eltávolodhat a tényleges igazságtól

► az eljárás kérelemre indulaz eljárás kérelemre indul► laikus, esetenként közreműködő ítélkezők mellett bárki lehet laikus, esetenként közreműködő ítélkezők mellett bárki lehet

vádló (v.ö.: népvád) és védővádló (v.ö.: népvád) és védő► specializálódott szakapparátus voltaképpen nincs, nincsenek specializálódott szakapparátus voltaképpen nincs, nincsenek

kötött, az éppen folyó eljáráson átnyúló eljárási szerepek kötött, az éppen folyó eljáráson átnyúló eljárási szerepek sem. (A következő perben lehet védő a korábbi ügyész)sem. (A következő perben lehet védő a korábbi ügyész)

► az eljárási funkciók elkülönülnek, a védelem megengedett az eljárási funkciók elkülönülnek, a védelem megengedett ► a döntéshozó passzív, az eljárás módját a felek szabják mega a döntéshozó passzív, az eljárás módját a felek szabják mega

rendelkezési jog is a feleké(v.ö.: vádelejtés)rendelkezési jog is a feleké(v.ö.: vádelejtés)► egyetlen ( bírósági ) szakasz,nincs nyomozásegyetlen ( bírósági ) szakasz,nincs nyomozás► Az eljárás folyamán Az eljárás folyamán az ártatlanság vélelme megdőlhetaz ártatlanság vélelme megdőlhet► szóbeli, közvetlen, nyilvános tárgyalásszóbeli, közvetlen, nyilvános tárgyalás► szabad bizonyítás(a terhelt nem bizonyíték-forrás, szabad bizonyítás(a terhelt nem bizonyíték-forrás,

következmények nélkül hallgathat - vö. USA: ha kihallgatják, következmények nélkül hallgathat - vö. USA: ha kihallgatják, akkor tanú)nincs fellebbezés, hiszen az eljárásnak egyetlen akkor tanú)nincs fellebbezés, hiszen az eljárásnak egyetlen szakasza vanszakasza van

Inkvizitórius (nyomozó elvű) Akkuzatórius (vádelvű)

az eljárás célja az anyagi igazság kiderítése (“mi történt" ?)Ez azonban a rendszerből adódóan eltorzulhat és vélt (feltételezett) vagy "célszerűnek" tartott "igazság" megállapításához vezethet.

az eljárás célja a “jogi" igazság kiderítése (jogi keretek között “mi állapítható meg ?")Ez azonban olykor formális elemek beépülése révén erősen eltávolodhat a tényleges igazságtól

az eljárás hivatalból indul az eljárás kérelemre indul

hivatásos szakemberekből álló szakapparátust feltételezhierarchikusan felépítve

laikus, esetenként közreműködő ítélkezők mellettbárki lehet vádló (v.ö.: népvád) és védőspecializálódott szakapparátus voltaképpen nincs, nincsenek kötött, az éppen folyó eljáráson átnyúló eljárási szerepek sem. (A következő perben lehet védő a korábbi ügyész).

az eljárási funkciók koncentrálódása(v.ö. a klasszikus inkvizícióval, ahol a vád és az ítélkezés egy kézben összpontosul, védő nincs)

az eljárási funkciók elkülönülnek, a védelem megengedett

aktív döntéshozatali mechanizmus,az eljárás irányának, módjának "központosított" megszabása, a rendelkezési jog a döntéshozóé

a döntéshozó passzív, az eljárás módját a felek szabják mega rendelkezési jog is a feleké(v.ö.: vádelejtés)

Egymásra épülő eljárási szakaszok:előkészítő eljárás (nyomozás és vizsgálat), majd a bírósági eljárásA processzus során a bűnösség vélelme erősödhet

egyetlen ( bírósági ) szakasz,nincs nyomozásAz eljárás folyamán az ártatlanság vélelme megdőlhet

alapvetően a titkosság, az írásbeliség és a közvetlenség hiánya jellemzi

szóbeli, közvetlen, nyilvános

formális bizonyítási rendszer(a terhelt az eljárás tárgya - v.ö. tortúra)

szabad bizonyítás(a terhelt nem bizonyíték-forrás, következmények nélkül hallgathat - vö. USA: ha kihallgatják, akkor tanú)

fellebbezés megengedése nincs fellebbezés, hiszen az eljárásnak egyetlen szakasza van

A „vegyes rendszer” hazai A „vegyes rendszer” hazai jellemzőijellemzői

► a) Az eljárás célja az anyagi igazság kiderítése, a) Az eljárás célja az anyagi igazság kiderítése, dede törvényes jogi törvényes jogi keretek között.keretek között.

Eljárás indulhat hivatalból (közvádas ügyek) Eljárás indulhat hivatalból (közvádas ügyek) dede kérelemre is kérelemre is (magánvádas ügyek).(magánvádas ügyek).

► b) Az igazságszolgáltatás hivatásos szakapparátusból áll, b) Az igazságszolgáltatás hivatásos szakapparátusból áll, dede - ülnökök - ülnökök közreműködése révén - helyet kap a laikus elem is.közreműködése révén - helyet kap a laikus elem is.

► c) Az eljárási funkciók elkülönülnek, c) Az eljárási funkciók elkülönülnek, dede olykor a bíró vagy az ügyész is olykor a bíró vagy az ügyész is ellát "védelmi" feladatokat.ellát "védelmi" feladatokat.

► d) A nyomozás általában kötelező, d) A nyomozás általában kötelező, dede esetenként mellőzhető esetenként mellőzhető (pl. a magánvádas eljárásban).(pl. a magánvádas eljárásban).► e) Az alapelvek nem egyforma súllyal érvényesülnek az eljárás e) Az alapelvek nem egyforma súllyal érvényesülnek az eljárás

különböző szakaszaiban.különböző szakaszaiban. (pl. a nyomozás (pl. a nyomozás főszabályként főszabályként titkos, a tárgyalás azonban titkos, a tárgyalás azonban

főszabálykéntfőszabályként nyilvános) nyilvános)► f) A bizonyítás általában szabad - f) A bizonyítás általában szabad - dede bizonyítási tilalmakkal és bizonyítási tilalmakkal és

módszerbeli kötöttségekkel.módszerbeli kötöttségekkel.► g) A bírósági eljárásban a felek aktivitása (konszenzuális alapon, tehát g) A bírósági eljárásban a felek aktivitása (konszenzuális alapon, tehát

az ügyész és a védő együttes kérése alapján) nőhet, az ügyész és a védő együttes kérése alapján) nőhet, dede a bíró nem a bíró nem teljesen passzív.teljesen passzív.

► h) Megmarad a hivatalból való eljárás alapvető elve h) Megmarad a hivatalból való eljárás alapvető elve dede az az egyszerűsítés során nagyobb szerepet kap a terhelt "rendelkezési egyszerűsítés során nagyobb szerepet kap a terhelt "rendelkezési joga".joga".

(pl. lemondhat a tárgyalásról, s így beismerése esetén enyhébb (pl. lemondhat a tárgyalásról, s így beismerése esetén enyhébb büntetésre számíthat)büntetésre számíthat)

A jogállami büntetőeljárás A jogállami büntetőeljárás elveielvei

► „„Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja és hozzon határozatot időn belül tárgyalja és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően.” (Egyezmény 6. megalapozottságát illetően.” (Egyezmény 6. cikk)cikk)

► Személyes szabadság korlátozásának garanciái (bírói jogkör, Személyes szabadság korlátozásának garanciái (bírói jogkör, haladéktalanság)haladéktalanság)

► Független és pártatlan bíróság,Független és pártatlan bíróság,► Tisztességes, a funkciómegosztás és a fegyverek egyenlősége mellett zajló Tisztességes, a funkciómegosztás és a fegyverek egyenlősége mellett zajló

tárgyalás,tárgyalás,► Ésszerű időn belüli döntés,Ésszerű időn belüli döntés,► Ártatlanság vélelme, védelem, jogorvoslatÁrtatlanság vélelme, védelem, jogorvoslat► Sértetti érdekek érvényesülése,Sértetti érdekek érvényesülése,

Statikus szabályok Dinamikus szabályok

I. Rész

alapvető rendel-kezések, alapelvek

a bíróság

az ügyész

a nyomozó hatóság

az eljárásban résztvevőszemélyek

a bizonyítás

a kényszerintézkedé-sek/

II. rész/általános eljárás/ -a nyomozás-a vádemelés-az ügyészi szakasz-a tárgyalás előké-szítése-az első fokú eljárás-a másodfokú eljárás-a harmadfokú eljárás-perújítás-felülvizsgálat-jogorvoslat a törvényesség érdekében- jogegységi eljárás

III. rész/különös eljárások/

-a fiatalkorúak elleni eljárás

-katonai büntetőeljárás

-a magánvádas eljárás-bíróság elé állítás

-tárgyalás mellőzése-lemondás a

tárgyalásról-eljárás távollévő

terhelt ellen-eljárás mentességet

élvező személyek ügyében

IV. Rész

különleges eljárásoka határozatokvégrehajtása

zárórendelkezések

A törvény főbb szerkezeti A törvény főbb szerkezeti egységeiegységei

Az eljárási tv. hatályaAz eljárási tv. hatálya

► A A személyi és területiszemélyi és területi hatályt illetően a hatályt illetően a szabályozás elve azonos a Btk. elveivel.szabályozás elve azonos a Btk. elveivel.

(lényege: a hatály magyar állampolgárra (lényege: a hatály magyar állampolgárra bárhol, magyar területen bárkire kiterjed, bárhol, magyar területen bárkire kiterjed, külföldire külföldön elkövetett cselekmény külföldire külföldön elkövetett cselekmény kapcsán kivételesen).kapcsán kivételesen).

► Az Az időbeli hatályidőbeli hatály szabályozása eltér az anyagi szabályozása eltér az anyagi jog szabályaitól: jog szabályaitól: egységesen az elbíráláskor egységesen az elbíráláskor hatályos törvény alkalmazandó.hatályos törvény alkalmazandó.

Ez lényeges változás esetén vagy sajátos Ez lényeges változás esetén vagy sajátos hatályba léptető intézkedéseket indokol, vagy hatályba léptető intézkedéseket indokol, vagy egyes szabályok korábbi hatályba léptetését.egyes szabályok korábbi hatályba léptetését.

Az értelmezés

►Nyelvtani,► Logikai,►Rendszeres,►Történeti,►Teleologikus (utóbbi felértékelődik) Alaptörvény: 28. cikk: „A bíróságok a jogalkalmazás során a

jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.”