A „MI VULKÁNUNK”A CSOMÁD UTOLSÓ KITÖRÉSEIAz utóbbi időben, ha láva még nem is, a kedélyek már sokszorfelizzottak a székelyföldi Csomád-vulkán kapcsán. Kitör? Nemtör ki? Kitörhet-e még egyáltalán? Mikor tört ki utoljára?

Kutatócsoportunk sokesztendős, részben külön szálakon futóvulkanológiai és őskörnyezeti vizsgálatokkal – amelyek idén új, a ko-rábbi ismereteket pontosító, részben felülíró eredményeket hoztak– főként az utolsó ötvenezer év történéseinek eredt nyomába. Ez azidőszak a tűzhányó életében szokatlanul robbanásosra sikeredett:a vulkán akár több száz kilométer távolságba, kelet felé a Dnyeszterdeltájáig, vagy még messzebb is szórta hamuját

SZÖVEG ÉS KÉP: KARÁTSON DÁVID

Itthon és a teljes Kárpát-medencében is általában évmilliókban mérjük a vulkánokkorát. Nem is vulkánokról, inkább vulkáni hegységekről szoktunk beszélni, hiszengyakran még az is kérdéses, egyáltalán „hol volt a vulkán?”: például a Börzsöny-ben, a Mátrában, de még a náluk jóval fiatalabb Hargitában is sokat kell dolgozni,ha valaki biztosan ki akarja jelenteni: itt volt a vulkáni kráter, innen ömlött a láva.Térségünk tűzhányói – amelyek a belső-kárpáti vulkáni koszorút alkotják – ugyan-akkor délkelet felé mind fiatalabbak és egyre épebbek; a Dél-Hargitához kapcso-lódó, már az Olt túlpartján emelkedő Csomád-hegycsoportban a kitörések csakpár tízezer éve zajlottak.

Dácitos magma, lávadómok, robbanásokA Keleti-Kárpátok tűzhányó-tevékenysége egykorilemezalábukáshoz kapcsolódott. A térségünk föld-jét alkotó egyik kőzetlemeztömb, az ún. Tisza–Dá-cia-lemez évtízmilliókkal ezelőtt kelet felé moz-gott, és eközben alája bukott egy másik, a maiKülső-Kárpátok helyén lévő, feltehetően óceánikérgű kőzetlemez. E folyamat a mélyben magma-képződéshez vezetett, s a magma azután – időbengyakran erősen késleltetve – a felszínre is tört. Azígy létrejött vulkáni ív, a Kelemen-, a Görgényi-ha-vasok és a Hargita lánca mentén általában andezi-

TEFRAVADÁSZ A FALONA vulkánból kirobbant rétegek vizsgálata néha alpin-technika alkalmazását is megkívánja. Itt épp a Csomád déli oldalán kialakult, lejtôcsuszamlással keletkezett völgyfalon (balra)

ÓRIÁSTÖMBÖK A BÁNYÁBANAz egyik Olt menti homokbányában már a 20. század elején hatalmas kôtömböket tárt fel a fejtés. Ezeket a még aktív vulkánosság idején laharok (iszapfolyások) szállították ilyen messzire

tes kitörésekre, míg a Csomád esetében, ahol amagma mélyebbről származott, dácitos aktivitásrakerült sor.

Bár a Kárpát-medencében száz-kétszázezer évrevisszamenőleg másutt is voltak kitörések (ezekmindegyike bazaltvulkáni volt), ennél fiatalabb ki-töréseket egyedül a Csomádról ismerünk. Abbanma még nincs egyetértés, hogy e vulkán mikorkezdte meg működését. Egyesek akár egymillióévre, mások – kutatócsoportunk is – néhány száz -ezer évvel ezelőttre teszi a vulkánosság kezdetét.

A CSOMÁD 6362 A FÖLDGÖMB 2015. DECEMBER

A korai szakasz elsősorban lávakitörések soro-zatából állt. Ekkor a sűrű, nehezen folyós dácit-magma lávadómként – meredek, süveg vagy ko-porsó alakú formaként – türemkedett a felszínre.Ezek nem egyetlen nagy vulkáni kúpot, hanemlaza vulkáncsoportot: lávadómegyüttest hoztaklétre. Ilyen lávadóm például a Nagy-Haram, Kis-Haram, Vár-tető, Komlós-tető. Formáik olyan „fiatalosak”, hogy az már Cholnoky Jenőnek is fel-tűnt. E dómokat a Föld más hasonló alakzatávalösszevetve arra jutottunk, hogy többségük 200-250 ezer évnél fiatalabb kell legyen. A lávafelnyo-mulások mellett már ekkor is előfordulhattak rob-banásos kitörések: a vulkán délnyugati, déli lejtőinpéldául repedezett kérgű kenyérhéj-bombákra buk-kanhatunk.

Az utolsó ötvenezer évben – még nem tudjuk,pontosan milyen okból – megváltozott a tűzhá-nyóműködés jellege. Az egész keleti-kárpáti vulká-nosságot megszégyenítő, heves robbanások ját-szódtak le, ezeknek köszönheti a létét a vulkán kétkrátere is: a ma már láppal kitöltött Mohos és aSzent Anna-tó. Fölerősödött a felnyomuló mag-mának az aljzat mésztartalmú kőzetanyagával valóérintkezése, ami heves robbanásokhoz vezetett. E működési típus a korai kitöréseket, de a Csomád

legvégső aktivitását is jellemezte, és ilyen esetben amagma és a víz kölcsönhatása durva következmé-nyekkel jár: a magmát mintegy „porítja”, apróhamu-, törmelékszemcsékre, ami a szelek szárnyánakár jelentős távolságra is eljuthat. (A robbanásoknyomán lerakódott, általában finomabb szeművulkáni üledékek közkeletű elnevezése tefra.)

Ám tűzhányónkon előfordultak „száraz” rob-banások is. Ez a mélyből jövő, könnyen illó anya-gok kigázosodosához kapcsolódik, amikor a fel-habzó magma szétszakad, szétrobban, és a finom,milliméteres szemcsék mellett egy-két vagy akártöbb centiméteres, könnyű horzsakövek is kelet-keznek. E működést a vulkanológusok pliniusinakhívják (az elnevezést a Vezúv Kr. u. 79-es pompeikitörése ihlette, melyet ifjabb Plinius örökítettmeg). A Csomád ikerkrátereitől 21 km távolságban– Kézdivásárhely tőszomszédságában – még a 20. század elején a neves székelyföldi geológus, Bányai János írta le azt a löszös üledékek közé ékelődő, több mint 40 cm vastagságú horzsakőré-teget, amely akár több centiméteres horzsakövek-ből áll. Az ezt lerakó pliniusi kitörés volt a vulkántalán legnagyobb robbanása. Bányai – modernkormeghatározási módszerek híján – még jóval régebbinek gondolta, mi 31,5 ezer évre tesszük.

Nagy-Haram (Haramul Mare)

Nagy-Csomád (Ciomadul Mare)

Vár-tetô (Vf. Cetatii)

Szurdok-tetô (Vf. Surduc)

Fáca (Dealul Tata)

Komlós-tetô (Vf. Comlos)

A feltételezett idôsebb, robbanásos kráterperem

KRÁTEREK, KALDERÁK LÁNCOLATAA Keleti-Kárpátok tûzhányóláncát zömmel rétegvulkánok alkotják, viszonylag jól megôrzôdöttkráterekkel, kalderákkal

AHOL TAVASZ VÉGÉN IS HAVAZHAT...Az 1300 m-ig emelkedô Csomád éghajlata felettébbzord. Még tavasz végén sem ritka a hótakaró, a Szent Anna-tavon az akár több deciméternyi jégpáncél. A kráterbe télvíz idején szánkóval szoktunk lejutni...

A CSOMÁD 6564 A FÖLDGÖMB

Mikor történt? Kis kormeghatározási ábécé

No de honnan lehet ezt ilyen pontosan megmon-dani? Egy (vulkáni) kőzet korának megállapítása aradioaktivitás felfedezése óta elsősorban a kőzet vagyaz azt alkotó ásványok képződési idejének megha-tározására irányul. A sokak által „abszolútnak”, mér-téktartóbban – mivel radioaktív izotópok bomlásánalapul – radiometrikusnak nevezett módszerek, bármérési, eljárási bizonytalanságokkal terhelten, évre(vagy ezer, százezer évre) pontosan megadják a kő-zet korát. Sajnos azonban „fiatal”, százezer éves vagyannál fiatalabb vulkánkitörések esetében a módsze-rek zöme kevéssé használható. Ennek egyik oka,hogy a magmából kiváló, a majdani kőzetet alkotóásványok jelentős része hamarabb kezd kristályo-

sodni, kihűlni, mint a kitörés időpillanata, márpe-dig a radiometrikus „óra” csak az ásványok adott hő-mérsékletre hűlése után indul el. Vulkáni kőzetekben– a csomádi dácitokban is – előforduló ilyen, „csa-lóka” ásvány például a biotit, amely több száz fokonkristályosodik, így inkább a magma korábbi mély-beli folyamatairól ad információt. Jobb a helyzet egymásik ásvánnyal, a cirkonnal, amelynek radiomet-rikus órája viszonylag alacsony hőmérsékleten(100–200 °C) indul, azonban itt is gondos elemzésrevan szükség, mert adott vulkáni törmelékes kőzettartalmazhat a – kitörés során felragadott – idősebbásványszemcséket is, amelyek „bezavarhatnak” a ki-törés tényleges korának kiszámításába.

A fiatal vulkánkitörések kormeghatározása eproblémák miatt közvetett módszerekkel is kiegé-szül. Ezek egyike az esetlegesen bekerülő szervesmaradványok vagy faszén jól ismert 14C (radio-karbon)-vizsgálata. Ez a módszer a Csomádon is si-keresnek bizonyult, sőt ez tisztázta még az 1990-esévekben, hogy itt bizony a vulkánkitörések mind-össze néhány tízezer éve játszódtak le. Igen hasznosa vulkáni rétegek alatti vagy fölötti talaj- vagy üle-dékrétegek radiokarbon-vizsgálata is. A Csomá-don különösen beszédesek a két kráter, főleg a ré-gebben működött, feltehetően már végleg kialudtMohos üledékei. Ugyanis itt a kráter legmélyebb

AZ ÔSEMBER MÁR LÁTHATTA...A Csomád utolsó robbanásos kitöréseinek idején — a kôkori leletek alapján — a környezô hegyközi medencékben már megtelepedett az ember

SÛRÛ LÁVÁBÓL FELTORNYOSULT FORMÁKKeleti-kárpáti társaival ellentétben, a Csomád nem rétegvulkán, hanem úgynevezett lávadómcsoport

helyenkénti vulkáni kitöltés (pl. blokk- és hamuár, kráterlejtô-csuszamlás)

Pár tízezer éves, meredeklávadómok a Csomádészaki részén

Idôsebb, feltehetôen 50 ezer évkörüli robbanás létrehozta kráter- vagy kalderaperem

A legutolsó, 29,5 ezeréves robbanás színtere,az azóta tóval kitöltöttSzent Anna-kráter

Blokk- és hamuárüledékekfelszíne

Az idôsebb, már jelentôsenfeltöltôdött, lápot hordozóMohos-kráter

Laza piroklasztiton kialakult, felszabdaltdomborzat a Mohos délkeleti lejtôin

tavi üledékek megszakadása

ÉNyDK

a tavi üledékek és a vulkanit (fôként piroklasztit)-sorozat

közti határ

tavi üledék-kitöltés,

legvastagabb a kürtô

közelében

ellenállás (ohm)

500

375

250

125

0A MOHOS GEOELEKTROMOS SZELVÉNYEIA Mohos kráterének „megszondázása”50-60 méter vastag, legalább 50 ezerévet felölelô tavi-lápi üledéksorozatotjelez (kék színnel), mely jól megôrizte a belehulló tufarétegeket

FOTÓMONTÁZS: TAKÁCS EDVÁRD

Lávadóm,folyási lebeny

A dél-hargitai Csomádvulkánmorfológiaitérképvázlata

Lávafolyás

Központilávadómcsoport

Blokk- és hamuár-,törmelékár-üledék

Vulkáni piroklasztitfelszíne általában

Kaldera;kráterperem és -fal

Völgy, vízfolyás

A CSOMÁD 6766 A FÖLDGÖMB 2015. DECEMBER

részét (a kürtő fölött) 50-60 méter vastagságú taviüledék béleli ki, s ez az üledékanyag, mint a beléjemélyített fúrások bizonyítják, szépen megőrizte amindenkori tóba hullott tufarétegeket.

Végül egy viszonylag új módszert, az ún. lumi-neszcens kormeghatározást szintén a vulkáni réte-geket határoló üledékek vizsgálatára lehet hasz-nálni. Ezek – a Csomád környékén például a lösz

– bizonyos ásványai (kvarc, földpát) a betemető-désük után elkezdik rögzíteni, „mérni” a kőzeteketérő természetes ionizáló sugárzást; a legutolsó ki-törések idején (a würm jégkorszakban) történt por-hullás, löszképződés üledékanyagának, melybe akorabeli tufacsíkok ágyazódnak, jól meghatároz-ható a kora – az az időtartam, ami az üledék bete-metődése óta eltelt.

TEFRAVADÁSZOKE Csomád-vizsgálat tucatnyi szakember nemzetközi együttműködése. A vulkanológiai kutatás magva

az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékén van, az őskörnyezeti vizsgálatok

zöme az ELTE-MTA Paleontológiai Kutatócsoportjában folyik, s szorosan kapcsolódik hozzájuk a Román

Tudományos Akadémia kolozsvári barlangtani intézetében, illetve a Kölni Egyetem Földrajzi Intézetében

folyó kutatómunka is.

DANIEL VERESőskörnyezet- és klíma-

kutató, barlangász,

Svédországban szer-

zett doktori fokozatot.

Rőt szakállú, román

kollégánk a leg élesebb

szemű tefravadászok

közé tartozik. „Dávid,

látod azt a fehér csíkot

a löszben? Sőt, kettőt

is látok” – mutat a

200 méter távolban

kibukkanó löszfalra.

Odaérünk, s láss

csodát, a halvány

csíkok valóban

tufarétegek, melyek

a lösszel keveredve

„földi halandó”

számára alig

kivehetőek.

MAGYARI ENIKŐaz ELTE és az MTA

paleobotanikusa,

őskörnyezet-kutató, a

pollenelemzés mestere,

aki ezekben a hetekben

védi meg akadémiai

doktori értekezését.

A lápon folyó kutatás-

ban, vagy a kráterek

megfúrásában esőben,

hóban-fagyban a maga

gumicsizmájában a

végtelenségig kitartó

kutató; halk, de határo-

zott hangján ellentmon-

dást nem tűrően irányít-

ja a csapat (férfi) tagjait,

vagy épp a nyári terep-

gyakorlatokon részt

vevő egyetemistákat.

RALF GERTISSERa közép-angliai Keele

Egye tem német okta-

tója, vulkanológus,

geokémikus. Aktív

tűzhányók tucatjait

vizsgálta, doktori

értekezését a Föld

egyik legveszélye-

sebb tűzhányójáról, a

jávai Merapi működé-

séről írta. A legjobb

kutatóalkat – csak

akkor mond véle-

ményt, ha a biztos

bizonyítékokon kívül

legalább még egyet

sikerült begyűjteni…

SABINE WULFa potsdami és frankfurti

földtudományi központ

német munkatársa.

Geokémikus, „tefra -

ré tegtanász”, a vulkáni

rétegek elemzésének

egyik legismertebb

európai szakértője.

Szívszerelme a

mediterrán térség,

ahol egyebek mellett

– a messze lerakódott

üledékek származási

helyét kutatva – tengeri

fúrások magmintáit

vizsgálja.

KITÖRÉSEK DOKUMENTUMAIA meredek falú vízmosásokban jól nyomozhatók az elmúlt 50 ezer év egymásra rakódott robbanásos rétegei — Bolondos-tetô (lent)

MIT REJT A SZENT ANNA MÉLYE?A tó fenekének megfúrása (amit a befagyott jégrôl végeztünk) változatos tavi üledéksorozatot tárt fel (jobbra)

Ám e komoly szaktudás-, idő- és költségigé-nyes módszerek alkalmazása során rendkívül fon-tos, hogy pontosan tudjuk, mit mérünk. A vulka-nológia „alfája” az alapvető rétegtani ismeretekbegyűjtése, azaz a természetes vagy mesterséges fa-lakon, pl. vízmosásokban, bányafalakban kibuk-kanó rétegek sorrendjének, jellegének megállapí-tása; jelen esetben a vulkánkitörések típusának,

egymásutánjának helyes értelmezése. Csakis ezzeltudjuk megalapozni a laborban folyó kormeghatá-rozásokat. Ahhoz pedig, hogy meg tudjuk haladnielődeink szintjét valamely kérdésben, ma márszinte mindig csapatmunkában kell dolgozni, mertegyetlen kutató nem képes rá, hogy valamennyi fel-adatot megoldja.

CSÜTÖRTÖKÖNKÉNT 16.35-KORA rádióban vendégünk a témáról:KARÁTSON DÁVIDKorábbi mûsoraink meghallgathatók:www.afoldgomb.hu/radio

FM 94.2

A CSOMÁD 6968 A FÖLDGÖMB 2015. DECEMBER

Egy „ősvulkán” utolsó kitöréseiAz ötvenezer év körüli heves robbanásoknak a Mo-hos egykori krátere lehetett a központja. Ekkorjött létre a két krátert északról övező magas, fél-kalderaszerű hegyperem is (Nagy-Csomád). Egyszintén jelentékeny pliniusi kitörés után, mintegy40 ezer évvel ezelőtt a vulkán elcsitult, csak kisebblávaömlésekre került sor; majd egy új magmaadagérkezése 31-32 ezer éve a már említett „kézdivá-sárhelyi” kitöréssorozathoz vezetett. Ennek lényegimozzanata – felfogásunk szerint – egy, az akkoriSzent Anna-kráterben a csendes szakaszban meg-növekedett lávadóm felrobbanása volt. E robbanásnyomán déli és keleti irányban törmelékben gazdagizzófelhők zúdultak le, a lerakódott törmelékanyageltérő sűrűségű, akár már horzsakővé felfúvódott(víznél is könnyebb) blokkokból és hamuból áll. Aszabaddá vált Szent Anna-kráterből ezután pliniusifelhő emelkedhetett fel, melyből maga a kézdivá-sárhelyi réteg is lerakódott. A kitörés anyaga a Mo-hos üledékfeltöltésének mélyén is kimutatható.

A korábbi álláspont e kitörés időpontját tartottaa csomádi vulkánosság befejeződésének. Kutatása-ink azonban egyértelmű bizonyítékokkal szolgáltakegy még későbbi, két-háromezer évvel fiatalabb,

50—60 EZER ÉVE KÖZPONTI LÁVADÓMEGYÜTTES

~50 EZER ÉVE — FREATOMAGMÁS KITÖRÉSEK A „Paleo-Mohos”-kráter és az északi robbanásos perem létrejötte

~43—47 EZER ÉVE „Proto-Szent Anna” lávadóm és -kráter létrejötte, nagy pliniusi kitörés (Tusnádfürdô)

~31—40 EZER ÉVE Lávadóm növekedése a „Proto-Szent Anna”-kráterben

~38 EZER ÉVE Kövek Ponk kráterperemi lávadóm és lávafolyás

~31,5 EZER ÉVE — „KÉZDIVÁSÁRHELYI” KITÖRÉS (I) Lávadóm-felrobbanás, kitörési oszlop összeomlása, izzófelhôk

~31,5 EZER ÉVE — „KÉZDIVÁSÁRHELYI” KITÖRÉS (II) A Szent Anna-krátert kialakító pliniusi kitörés, horzsakô- és hamuszórás délkeletre

~29,5 EZER ÉVE — UTOLSÓ SZENT ANNA-KITÖRÉS A mai kráter kiformálása, heves freatomagmás hamuszórás keletre-délkeletre

70 A FÖLDGÖMB 2015. DECEMBER

legutolsó kitörésre is! Ez ismét csak a magmaés víz kölcsönhatásával járó óriásrobbanásvolt, mely – noha csak néhány deciméterestefraréteget terített szét a környező dombol-dalakon – akkora energiájú volt, hogy ha-muanyaga még a távoli Dnyeszter folyó del-tájának vidékén, az ottani löszös üledékekközé települve is kimutatható. Természete-sen megvan a Mohos kráterében is: a közvet-lenül fölötte lerakódott tavi üledék kora pe-dig 29 és fél ezer esztendő. A kitörés helye aSzent Anna-kráter volt, mely épp e robba-násnak köszöheti mai alakját! Azóta a vulkánszunnyad, a kráterben felgyűlt tó feltöltődésemég csak kezdeti szakaszában tart.

Kitörhet-e még vajon a Csomád? A terület gázömlései (mo-fettái), ásványvizekben (borvizekben) való gazdagságamindig is a mélybeli „nyugtalanságra” utalt; a közelmúlt-ban pedig román és magyar kutatók geofizikai eredmé-nyei igazolni látszanak azt a korábbi vélekedést, hogy a vul-kán alatt részben még ma is képlékeny kőzetanyag, magmatalálható. Ezt megfogalmazhatjuk úgy is – főként, ha „szenzációra” éhesek vagyunk –, hogy más kárpáti társa-itól eltérően a Csomád csak szunnyad; ami viszont mégnem feltétlenül jelenti, hogy a jövőben biztosan sor kerül vul -kán kitörésre. Ahhoz, hogy egy újabb kitörés valószínűsé-gét megbecsüljük, elengedhetetlen a régebbiek időpontja-inak és a köztük eltelt idő nagyon pontos ismerete, ésnoha ezeket immár jobban behatároltuk, még rengetegkormérésre és elemzésre van szükség. Ígérjük, szólunkmajd, ha a vulkánkitörés a küszöbön áll…

VÁLTOZATOS UTÓVULKÁNI JELENSÉGEKA Csomád mai napig tartónyugtalanságát szén-dioxid-kiáramlások (mofetták), kéneselszínezôdések, kénes gázokjelzik („büdösbarlangok”). A gáz a források vizét valósággal pezsgôfürdôvé is varázsolhatja — ahogyan ezt például az Apor lányok feredôjénél is tapasztalhatjuk

BORVIZEK ORGIÁJAAz ásványi anyagokban gazdag borvizek a teljes Kelemen—Görgényi—Hargita-vonulatban elôfordulnak. Jótékony hatásukat már a rómaiak is ismerték. Borszéken, Gyergyóban — például a bécsi udvar számára — a 18. század végétôl palackozták