7. A „normalizáció”

Csehszlovákia története 1948–1992

Husák és a normalizáció• A normalizáció fogalma

– a kifejezés szovjet találmány a moszkvai tárgyalások idejéről– a szovjet szemmel nézve „normális állapothoz” (1968 januárja előtthöz) való

visszatérést jelent, azaz neosztálinista restaurációt– gyakran a Dubček visszahelyezése utáni 1968–69-es eseményeket is így

nevezzük, de ekkor kifejezett cél volt a reformok részleges megmentése, a normalizáció szabotálása

• Husák személyisége, célkitűzései és változása– 1968-ban sokak által reformernek tartott politikus, aki azonban ravasz

intrikus volt, valós szándékait leplezte és fő célja a hatalom megkaparintása– első beszédeiben 1969 tavaszán a folyamatosságra helyezte a hangsúlyt

(továbbra is bírálják Novotnýt; az Akcióprogram számos helyes lépést tartalmazott, de túl sietve vezették be, ezért inkább az 1968. nov.-i KB-határozatot kell követni)

– új cél volt viszont „a szocialista állam funkcióinak megerősítése”– az 1956–57-es Kádárhoz hasonlóan egyidejűleg a balos dogmatizmus ellen is

fellép (bár „a fő veszély a jobboldali revizionizmus”)– 1969–71 folyamán a szélsőbaloldal nyomására folyamatosan balra tolódik,

állandó engedményeket tesz a dogmatikusoknak (s e nézeteket aztán határozottan képviseli, saját meggyőződésévé váltja őket)

Az 1968-as főszereplők további sorsa• Reformerek (az eltávolítás sorrendjében)

– Šik: nem tért haza külföldről, távollétében kizárták a pártból– Kriegel: már 1969. ápr.-ban kizárták a KB-ből, később a pártból is– Císař: a KB apparátusában 1969 szept.-ig dolgozott, képviselő 1970-ig– Smrkovský: 1969. ápr.-ban kizárták az Eln.-ből, szept.-ben a KB-ből, 1970-

ben a pártból. 1974-ben meghalt, StB-felügyelet mellett temették el– Pavel és Hájek: min.-i posztról 1968. aug.-ban, KB-ból 1969. szept.-ben táv.– Mlynář: önként lemondott Eln.-i tagságáról 1968 nov.-ben; a KB-ból 1969.

szept.-ben, a pártból újabb fél év múlva zárták ki– Dubček: a Szöv.Gyűlés élén szept.-ig áll, 1970 első felében török nagykövet.

1969. szept.-ben zárták ki az Eln.-ből, 1970 jún.-ban a pártból is, segédmunkás lett, majd egy szlovák erdészeti bizottságban középvezető

– Černík: 1970 jan.-ban zárták ki az Eln.-ből és váltották le a kormány éléről; megtagadta a reformokat, mégis kizárták a pártból is (1970. ápr.)

• Konzervatívok– Biľak: folyamatosan az Eln. tagja, nov.-től titkár is, tk. Husák helyettese– Indra: titkári posztján túl 1971. febr.-tól Eln.-i tag is, a Szöv. Gyűlés elnöke– Kapek: elveszti póttagságát az Eln.-ben, de 1970 jan.-tól rendes tag lett– Kolder: kikerült a vezetésből, bár a KB-apparátus és a kormány tagja – Švestka: csak 1971-ben lett a Titk. tagja és került vissza a pártlap élére

Káderkörforgó, 1968–71• 1968. ápr. 4. az 1966-os Elnökség 10+5 tagjából 7+3 főt váltottak le• 1968. aug. 22. a vysočany-i kongresszuson az ápr.-i Eln. 8+4 tagjából 5+3

maradt ki az új, 28 fős testületből• 1968. aug. 31. a vysočany-i KB-t és Eln.-t Moszkva megvétózza, ezért az aug.

előtti KB-t 80 fővel kiegészítik, új 20+3 fős Eln.-t választanak, amibe 8 áprilisi és 12 vysočany-i tag került be (e két csoport közt négy fős átfedés van)

• 1968. nov. 17. az eddigi póttagok kimaradnak, az új 20 fős Eln.-en belül szűk, hét fős VB alakul; ekkor csak 1 személycsere (Mlynář helyett Štrougal)

• 1969. ápr. az új Eln.-be bekerül a régi VB minden tagja, két korábbi nem VB-tag és két új tag, pl. Colotka (11 addigi nem VB-tag, köztük Smrkovský kimarad); Husák az új első titkár. A KB-ból kizárnak 19 főt, új tagként felvesznek 6-ot.

• 1969. szept. Dubček távozik az Eln.-ből. 19 fő esik ki a KB-ból, 8 érkezik. Az utolsó ülés, ahol az eltérő vélemények még vitázhattak

• 1970. jan. két fő távozik az Eln.-ből, köztük Černík, helyettük két 1966-os Eln.-i tag kerül vissza (Lenárt és Kapek). A KB-ból 20 fő távozik, 8 érkezik

• 1970. jún. a KB-ból ismét 12 főt kizárnak, 7 főt kooptálnak• 1971. febr. egy személycsere az Elnökségben (Piller helyett Indra)• 1971. máj. a párt XIV. kongr. 115 fős KB-t választ, benne 54 (!) új taggal, az

Eln.-ben csak két főt cserélnek le• 1966–71 közt folyamatosan alig 2 fő volt KB-tag, végig Eln. és Titk. tag pedig

senki; 1968–71 között is egyedül Biľak (Eln.) és Indra (Titk.) volt ilyen

További tisztogatások• Egyéb személycserék a vezetésben (részben már Dubček idején)

– 1969. ápr.-tól a CSKP regionális szerveiben: elsőként a reformer prágai pártbizottságban; Szlovákiában viszont kevésbé élesen

– a fegyveres erőkben (ld. később)– 3–6 alkalommal tisztogattak a Szöv. Gyűlésben, a két Nemzeti Tanácsban, a

minisztériumokban (belügy, külügy, honvédelem), állami szerveknél (pl. Jiří Pelikán tv-elnök, egyben a Nemzetgy. honvédelmi bizottságának elnöke leváltása), tömegszervezetekben (pl. Kriegel leváltása a Nemzeti Front éléről)

– számos „fertőzött” intézményt egyszerűbb volt felszámolni, mint tisztogatást végezni benne (egyetemi pártbizottságok, Marxizmus–Leninizmus Tanszékek, a prágai Katonai Politikai Akadémia, a Tud. Akad. több intézete, Emberi Jogi Társ., a Diákszövetség, több újságíró-szervezet stb.

• A tisztogatások menete mindenütt: – 1. azonosítják a szervezet keményvonalas tagjait– 2. a pártból kiküldött normalizáló bizottság taggyűlést hív össze– 3. a keményvonalasok megbírálják a reformereket– 4. ahol a helyi erők gyengék, fentről delegált elvtársak segítenek– 5. szavazásra bocsátják a Husák-vezetés támogatását, ill. a reformok

elítélését (az országos és helyi változásokat is)– 6. visszavonják a korábbi reformer határozatokat– 7. a reformereket „engedik” lemondani, vagy leváltják őket

A társadalom zömének átvilágítása• Párttagság

– a vizsgálatok 1970 elején indultak, eleinte mérsékeltebbek, de ápr.-tól szigorították. 70e átvilágító-bizottság 235e taggal 1,5m párttagot hallgatott ki

– az alsóbb szintű biz.-ok tagjait a felsőbbek hallgatták ki, az eljárás átlagosan egy órás volt (14 kérdésből álló kérdőív alapján teljes életút-interjút csináltak 1968 jan.-tól s a jövőbeli tervekről. Pl.: miként segítette valaki a norm.-t)

– 150e párttag a vizsgálat előtt kilépett, az átvilágítás során 67e főt kizártak és 260e főt töröltek a tagnyilvántartásból (össz. 473e fővel csökkent a tagság)

– Indra és Biľak a párttagságot felére, sőt akár negyedére akarta csökkenteni

• Tömegszervezetek, közigazgatás, munkahelyek vizsgálata– a nemzeti bizottságok, szakszervetek, ifjúsági szövetség vizsgálata is több

(3-6) alkalommal végbement– vállalatok, hivatalok: írásos kérdőív 9 kérdéssel– ha valaki párt-, NB- és szaksz. tag volt, mindegyik helyen + munkahelyén is

átvilágították (aki a pártvizsgálaton átment, az jó eséllyel a többin is)– aki nem jelent meg a vizsgálaton, kizárták, elbocsátották; ők csak kisebb

fizetést, kétkezi (fizikai) munkát kaptak, sőt gyerekeiket is büntetik a tovább-tanulás korlátozásával

– a felnőtt lakosság felét, kb. 5 millió főt világítottak át!

Az új vezetés főbb intézkedései• Sajtópolitika

– Husák kezdettől fogva személycseréket és változást követelt a sajtóban– az Újságíró-szövetség 4000 tagjának felét elbocsátották, számos lapot

betiltottak, néhány újságírót le is tartóztattak; óriási agitációs és propaganda (agymosás) indult meg, új („normalizált”) fogalmak jelentek meg

– a cenzúrát azonnal bevezették, de 1969 szept.-től működött az öncenzúra is – új emberekre volt szükség az elbocsátottak helyett, ezt anyagi ösztönzőkkel

próbálták biztosítani. Három hónapos gyorstalpalón képeztek ki új kádereket, de „munkás-levelezőket” is alkalmaztak

– rágalmazó–lejárató cikkek jelennek meg a reformerekről• Hájek eszerint Gestapo-ügynök volt, egy szovjet lap szerint viszont zsidó

származású. Hájek cáfolt, de a TASSZ nem korrigált• Pelikán „Nyugatbarát és antikommunista állításokat tett” egy (nem is létező…!)

libanoni újságban. Egy bolgár lap szerint Hitler-mellszobrot és pornót találtak az irodájában, egy morva lap őt is Gestapósnak nevezte

• Gazdaság– a gazdasági reform eleinte tovább folyhatott, de önigazgató jelleg nélkül: a

vállalati tanácsokat 1969-ben feloszlatták– később a gazdasági reform alapjait is megrendítik a változások: visszatértek a

tervgazd.-hoz, bár nem olyan részletes tervutasítással, mint az 50-es években– az árak szabályozása újra szigorodik; az 1970-es terv mérsékelt növ.-t írt elő– elindult az új ötéves terv kidolgozása 1971–75-re. – a gazdaság telj.-e nem romlott sem a reform idején, sem annak leáll.-a után

Az erőszakszervek megerősítése• A fegyveres erők kádercseréje, tisztogatások

– a Pavel-féle reformer BM és StB-vezetők teljes cseréje– hadsereg megtisztítása: a tisztek 20%-t szerelték le és zárták ki a pártból– a népi milícia is átesett egy tisztogatáson 1970-ig– a fegyveres erőkbe új és lojális embereket kerestek, ami nem ment könnyen a

„jobboldali ellenpropaganda” miatt. Még a hadsereg szükségességét is megkérdőjelezték néhányan. Ezen anyagi motivációval próbáltak változtatni (lakáshoz jutás stb.) és gyorstalpaló tanfolyamokon is képeztek tiszteket.

• Az állambiztonság (StB) jogköreinek bővítése– a Pavel-féle belügyi reformoknak ellenálló vezetőket kitüntették– az 50-es években az előzetes megfigyelésre minden személy esetében max.

10×24 óra volt felhasználható, ettől kezdve 4 hónap– kiválasztott postahivatalokban lehallgató-központokat alakítottak ki,

poloskákat telepítettek (igen változatos tárgyakba)– átfogó levélellenőrzés is volt, egy részét szándékosan úgy bontották fel, hogy

a címzett ezt észre is vegye, másokat titkosan. 1969 máj.-ban naponta 170e levelet ellenőriztek

– egyedül a lakások átkutatásának száma csökkent 205-ről 53-ra (1966–70), bár több, mint 1100 megfigyelt lakáshoz volt illegálisan másolt kulcsuk

További tömegtüntetések és hatásaik• Plzeň, 1969. máj. 5.

– a város amerikaiak általi felszabadításának 24. évfordulóján, T. G. Masaryk képével és amerikai zászlókkal vonultak fel, köveket dobálva a rendőrökre

• Az intervenció első évfordulója (1969. aug. 21.)– Husák demonstrálni akarta, hogy képes saját erővel leverni a tüntetéseket

(ennek érdekében provokálták is az embereket, hogy majd lesújthassanak)– jelentős előkészületek voltak: mozgósították a népi milíciát, határőröket, sőt

két páncélos hadosztályt is Prágába vittek + vízágyúk, könnygáz– csak a legmegbízhatóbb újságírók dolgozhattak, de így is minden rádió és tv-

műsort 3 szalagra rögzítettek előre; kalózrádiók jelentkezésétől is féltek– felkészültek a szabotázsokra a sajtó mellett az üzemekben is.– Prága és Brno csatatérré vált, de 31 másik városban volt tüntetés. – A hadsereg és rendőrség legénysége nem kapott éles lőszert, de a tisztek

igen: Prágában 2, Brnoban 3 tüntető halt meg. Szlk.-ban inkább nyugalom volt

• A büntető jogszabályok szigorítása– a „közrend megerősítésére” 1969. aug. 22-én sürgősséggel fogadtak el tv.-

eket, amelyek eredetileg dec. 31-ig voltak hatályosak– kitiltás, nyomtatott anyagok kiviteli és behozatali tilalma, a munka törvény-

könyve szigorítása is volt emellett

Koncepciós perek• Vita a perek szükségességéről és reformer vezetők ügyéről

– Husák állítólag ellenezte Dubčekék perbe fogását– de kijelentette, hogy a törvények megsértőivel szemben fellépnek

• a szoc. országok vagy vezetőik rágalmazásáért pl. két év járt, s a „baráti segítségnyújtást” megszállásnak nevezni ennek számított

• hogy mi számít felforgatásnak, rágalomnak, szintén értelmezés kérdése volt– az első titkár ígéretet tett, hogy a régi módszereket nem vezetik be újra– a CSKP Eln. 1969 végén döntött: lesznek perek, de nem a kulcsemberek

ellen • Ellenzéki csoportok, a normalizáció akadályozóinak perei

– Forradalmi Ifjúsági Mozgalom (vagy Forradalmi Szocialista Párt) 19 fiatal tagja elleni perre 1971. márc.-ban került sor a szoc. társ. renddel szembeni szamizdatokért (1-4 évi börtönt kaptak; Petr Uhl 4 évet)

– Vladimír Škutina tv-s újságírót 1969 szept.-ben tart. le, 1971-ben előbb két évre, majd még egy plusz évre ítélték

– Bohumír Kuba gimn.-i tanárt 1971 jún.-ban 3 évre ítélték, mivel egyoldalúan állította be a szoc. fejlődést, általánosítva bizonyos hibákat, támadta a SzU-t

– Luděk Pachman újságírót, sakknagymestert többször vették őrizetbe és 1972-ben ítélték el két évre.

– Václav Prchlík tbk.-t 1971-ben 3 évre (jogerősen 22 hónapra) ítélték, mert 1968. júl.-ban (tehát a megszállás előtt!!) „megengedhetetlen módon” bírált egyes szerveket

– számos kémkedési vád is, amiért súlyosabb, 10 év körüli ítéleteket adtak

Hétköznapok, közhangulat• Emigráció

– 1971-ig 170e fő hagyta el az országot (1971–89 közt további 70e fő)– ismertebb távozók: Kundera és Forman, Navratilova és Lendl – otthon maradt rokonaikat zaklatták (nem perekkel, hanem pl. rosszabb

lakásba kellett költözniük, lefokozták őket). Az emigránsok ezért többnyire nem is nyilatkoztak a hazai ügyekről

– néhány emigráns író viszont világsikert ért el a rsz.-t bemutató műveivel• A „belső emigráció”

– a hatalom korrumpálni akarta a népet, ezért a boltok tele voltak, az élelmi-szerek pedig olcsók –» komoly probléma lett az elhízás

– a vezetés elnézte, hogy tömegesen épüljenek vidéki hétvégi házak (chata), akár az állami vállalatoktól kilopkodott építőanyagokból

– hétvégeken a városok kiürültek, a chaták megteltek, az emberek kiengedték a feszültséget, söröztek és szidták a korrupt, hazug vezetőket, viccekben gúnyolták ki a rendszert

– hogy hétfőtől újra elviselhessék az elvtársak uralmát a városokban…– mindez különösen Csehországra igaz, amely szembefordult a létező szoc.-sal– névleg milliók vettek részt a tömegszervezetekben, felvonulásokon, de

lelkesedés nélkül; hivatalos helyeken mindenki befogta a száját– főleg ifjúsági körökben lázadó ellenkultúrák (rockzene–farmer–hosszú haj)

A párton belüli harcok 1970–71-ben• Kísérlet Husák félreállítására

– Husák 1970 szept.-ben bejelentette a „humánus” tisztogatások végét– a Biľak–Kapek vezette balos szárny Brezsnyev és Husák bukására is számí-

tott, terve az volt, hogy előbb Pozsonyban jutnak hatalomra– 1970. dec.-ben a KB-ben éles vita, vádolják Husákot 1968-as szerepe miatt;

határozat születik a CSKP XIII. kongresszusa óta a pártban és a társadalom-ban kialakult válság tanulságai címmel

– Biľak ismét megrettent, 1971 máj.-ban a SzlKP kongr.-n nem mert támadni– maradt Brezsnyev is, s ő Husákot támogatta, aki a VSZ és a KGST

legelszán-tabb támogatója volt, 1970-ben a lengyel válság idején is keményen lépett fel

• A CSKP hivatalos XIV. kongresszusa, 1971. máj. 25–29.– az Ötök vezetőinek jelenlétében (Br., Kádár, Zsivkov, Gierek, Honecker)– Husák őszinte köszönetet mondott a VSZ-nek és Brezsnyevnek– a küldöttek Husák érdemének tekintették a súlyos válság belső megoldását– az ország helyzete normalizálódott, a párttal szembeni nyílt fellépés és az

izgatások száma jelentősen csökkent– a tisztogatások szükségesek voltak, a jobboldali revizionizmus a fő veszély – Husákot első titkár helyett főtitkárrá választják– a „tervezés tökéletesítése” és a demokratikus centralizmus fejlesztése kiemelt

cél, a szocialista állam és a munkásosztály vezető szerepének megszilárdítása és az ideológiai nevelés mellett

A CSKP az 1970-es években• Visszafelé nézve: az ideológiai harc

– 1972-ben Husák készült egy politikai enyhülésre, de ez meghiúsult (a tervezett ún. „kis amnesztia” lehetővé tette volna a szellemi pályára való visszatérést)

– terjedő passzivitás: egyre kevesebb párttag vesz részt a gyűléseken és aki igen, az is alig vállal pártmunkát; a fiatalok egyre inkább kerülik az újjászervezett Szocialista Ifjúság Szövetségét (SSM)

– kampányok a passzivitás ellen, ill. a tagság szociális összetételének javítására– mégis egyre nő a párt átlagéletkora és csökken a munkások aránya– a fiatalok és munkások közt végzett toborzóakció (1971–76) 330e új tagot

jelentett, a párttagság 1,2m-ról közel 1,4m-ra nőtt• A pártvezetés stabilizálódása és felszín alatti harcai

– 1970 végén alkotmánymódosítások korlátozták a tagköztársaságok jogait– a KB ülések egyre ritkábbak és rövidebbek (ekkor már ált. egynaposak)– a személycserék 1971 után teljesen megszűntek, szinte csak halál esetén

(kivéve 1975. máj.-ban, amikor a beteg Svobodát lemondatták – ehhez az alkotmányt is módosítani kellett; utóda szintén Husák lett)

– 1977-ben került be a Titkárságba és az Elnökség póttagja is lett Miloš Jakeš – 1977-ben Husák „lemondott”, ezt csak elvtársai hűségesküje után vonta vissza– a főtitkár puccstól tartott, ezért szigorúan korlátozta a vezetők vidéki útjait – számos lobbicsoport alakult, a balos–jobbos fő törésvonaltól függetlenül is