1

6-os lecke 6-os fejezet

Bécsi kongresszus és a Szent szövetségKonferenciát tartottak a nagyhatalmak vezetői 1814-1815-ben a rendezésről Bécsben a Napóleoni háborúk után

3 cél:

hagyományos dinasztia hatalmának visszaállítása hatalmi viszonyok tartós rendezése forradalmi folyamatok leállítása

A francia vereség után az oroszok megerősödtek az angol diplomácia meg akarta akadályozni az oroszok térnyerését. Ez nem nagyon sikerült. Az oroszok megtartották és bővítették a lengyel hódításukat, megszerezték Finnországot és Besszarábiát.

Ezért az angolok támogatták Ausztria és Poroszország megerősítését. (Ausztria megkapta Velencét és Lombardiát, Poroszország Ruhr vidéket)

Ezért nem törték meg Fr o-t, és a franciák által veszélyeztetett országokat terület -hozzácsatolással erősítették meg. Hollandia Belgiummal, a Szárd királyság Genovával nőtt.

Nagy-Britannia a gyarmatokon erősödött: India, Fokföld, + stratégiai pontok Földközi tengeren (Málta, Jón szigetek)

Szentszövetség tagjai: Oroszország, Ausztria és Poroszország (Anglián kívül több Európai állam csatlakozott)

Kölcsönös együttműködés és segítség a forradalmi mozgalmak ellen

Fegyveres beavatkozás és intervenció elfogadása

A hatalmak ezután folyamatosan egyeztettek kongresszusokon a nemzetközi kérdésekről. Következménye: megfékezték a forradalmi mozgalmakat és nagyobb konfliktusokat.

2

7-es lecke: Mozgalmak és eszmék a XIX. század első felében

1. fejezet: Húszas évek mozgalmai1820-as években kirobbantak az első forradalmi mozgalmak Európa déli területein.

Spanyolországban és a Nápolyi királyságban a Szent Szövetség segítségével a hatalmukat visszaszerző uralkodókat az alkotmány kiadására kényszerítették a katonatisztek.

Mivel nem volt támogatása a tiszti csoportoknak ezért a franciák és az osztrákok beavatkoztak és leverték őket. Innentől rendszeres forrongások voltak Itáliában.

Görög szabadságharc: 1821-1829 A Szent Szövetség már nem jól működött, mert egymással szembekerült a hatalmi érdek és a dinasztikus szolidaritás. Ez jelezte a Balkáni viszonyok átrendeződését.

Oszmán birodalom gyengült és erre a területre az Oroszok pályáztak. A görögök fellázadtak a török uralom ellen és az oroszok támogatták őket. Így a törökök gyengültek és meg akarták szerezni az oroszok a meleg tengeri kijáratot biztosító tengerszorosokat (Boszporusz, Dardanellák) Az angolok és a franciák ezt nem nézték jó szemmel, de nem avatkozhattak be nyíltan, már a közvélemény miatt sem. A görögök és az oroszok oldalán tudtak beavatkozni, és a flottájuk legyőzte a törököket Navarinonál. Békekötéskor viszont megakadályozták az oroszok túlzott megerősödését a térségben. A feszültség nem oldódott meg, mert a török birodalom meggyengült.

2. fejezet: Az 1830-as Párizsi ForradalomNapóleon bukása után Bourbon dinasztia került hatalomra (restauráció)

Egy ideig betartotta az uralkodó az alkotmányos monarchia kereteit, és nem bolygatta a forradalom által létrejött tulajdonviszonyokat sem. De az emigránsok keményebb fellépést akartak. A nemességet, akik elvesztették a birtokaikat kártalanítani akarták, növelni akarták az egyház szerepét az oktatásban és a közéletben. Szigorítani akarták a cenzúrát.

A törvényhozás viszont ezt elutasította, mert a polgárság ragaszkodott a forradalom által kivívottakhoz.

Az uralkodó viszont feloszlatta a törvényhozást mert a polgárság és az emigránsok között nagyok voltak az ellentétek.

Emiatt fellázadt a tömeg. 1830. július 27-29. A restauráció gyenge volt, ezért az uralkodó elmenekült, a tömeg győzött.

A nagypolgárság ellenlépésként megválasztotta a Bourbon házi Lajos Fülöpöt uralkodónak, aki megszilárdította az alkotmányos monarchiát. Eltörölték a cenzúrát és kiterjesztették a választójogot. Így csak kevesen szólhattak bele a közügyekbe. „Gazdagodjatok meg és lesz választó jogotok”. Leggyorsabban a pénzügyekkel foglalkozók gyarapodtak.

Lajos Fülöp a pénzarisztokráciának (bankárok) kedvezett, így alacsony volt a támogatottsága.

3

3. fejezet: A 1830-as forradalmi hullámA párizsi forradalom Európában jelentős hatást váltott ki.

A belgák elszakadtak Hollandiától. A francia kormány, hogy elkerülhesse a háborút megnyugtatta a nagyhatalmakat, hogy szakít a francia forradalom külpolitikai hagyományaival, és nem akarta Belgiumot Franciaországhoz csatolni. Így Belgium önálló alkotmányos királyság lett.

A nagyhatalmak, főleg Anglia garantálta Belgium függetlenségét.

Több német államban is forradalmak robbantak ki. A német egységet és alkotmányosságot követelő megmozdulásokat a kormányok elfojtották. A bécsi kongresszus a lengyel területeknek jelentős autonómiát biztosított, de ezt az oroszok egyre inkább korlátozták. A francia események hatására a lengyelek úgy érezték eljött az idő az oroszoktól megszabadulni. Viszont ezt I. Miklós cár (1825-1855) a hadseregével leverte. A franciák ebbe nem avatkoztak be, és a lengyel nemesi vezetés nem volt hajlandó a jobbágyok felszabadításának kimondására.

4

11-es lecke: 1848-as forradalmi hullám

1. fejezet: Népek tavasza1848 tavasza: forradalmi hullám. Ez a liberalizmus és racionalizmus eszméiből táplálkozott.

Oka: több rossz termésű év, és ipari válság miatti elszegényedés.

Attól függött, hogy miért harcoltak, hogy melyik társadalmi rétegbe tartoztak. Ezek országonként is eltértek

Nagy-Britannia: munkások utcára vonultak. A chartisták petíciót nyújtottak be, és békésen feloszlottak. Bíztak az alkotmányos rendszerben.

Franciaország: középpolgárság + munkások. Majd rövidesen szembe kerültek ők is.

Németország, Itália: nemzeti egység + alkotmányosság megteremtése

Magyarország: egységes nemzet. Cél: alkotmányosság, függetlenség, társ.-i átalakulás

Oroszország, Oszmánok: nem lázadtak fel. A cári hatalom szilárd maradt. Így I. Miklós cár eljátszotta „Európa csendőr”-ének szerepét

2. fejezet: A francia forradalomIpari forradalom, a munkások életkörülményei nem javultak. Szabad verseny volt, ami miatt a kispolgárok is tönkrementek. Lajos Fülöp és a bankárok hatalmával szemben a kispolgárság is fellépett és választójogot követeltek. Ezt megtagadták és betiltották az összejöveteleket.

Fellázadtak és átvették a hatalmat. (1848.02.22) Lajos Fülöp elmenekült Angliába. Kikiáltották a Köztársaságot febr. 24-én. A nép viszont többet akart: nagyobb alkotmányosságot és polgári szabadságjog biztosítását. Így munkás vezetők is bekerültek a kormányba. A férfiak választójogot kaptak. Elismerték a munkához való jogot. Nemzeti műhelyek alakultak közmunkásoknak.

A választásokban paraszti túlsúly, viszont a törvényhozásban, és a nemzetgyűlésekben a királypártiak és a mérsékelt polgári köztársaság hívei voltak túlsúlyban. Az új kormányba nem voltak munkás vezérek.

A válság és politikai feszültség nyárra enyhült, a nemzeti műhelyeket bezáratták. Ezért a párizsi munkások fellázadtak (1848. június) A kormány ezt leverte (több ezer halott)

Új alkotmány, a köztársasági elnököt a lakosság választotta. (Louis Bonaparte – Napóleon unokaöccse) Ő lett az elnök 1848. dec-ben. Hadseregre és vidéki szavazókra támaszkodott. A kormányt és a nemzetgyűlés akaratát figyelmen kívül hagyta és a híveit tette be a kulcspozíciókba. 1849-ben már nem támogatta a forradalmakat.

5

3. fejezet: Sikertelen kísérlet az olasz egység létrehozásáraAlkotmányosság és olasz egység (Habsburg uralom felszámolása)

Mazzini vezetésével 1820-tól akartak kirobbantani forradalmat. Az olasz egységért harcolók a szárd királyságra Piemont-ra építettek.

1848. márc-ban felkelések az osztrák uralom ellen, és a szárd uralkodó a seregével ment segíteni az olaszoknak. De a császári hadsereg leverte őket. (1848 július Custozza – Piemonti vereség)

1849 febr, Róma - elűzték a pápát, kikiáltották a köztársaságot.

1849. tavasz: észak Itáliában újabb Piemonti támadás, ami vereséggel végződött – Novarrai vereség

Ezután a római köztársaságot Louis Bonaparte a velencei forradalmat az osztrákok számolták fel. 1849. nyár

4. fejezet: A német forradalomA francia forradalom hírére itt is elindult a forradalom. A városi tömegek, amiket a liberális polgárság vezetett az alkotmány megadására és a polgári szabadságjogok megadására kényszerítették a kis és közepes államok uralkodóit.

A liberálisok inkább beléptek a fejedelmek új kormányaiba. De a tömeg ezt nem támogatta és félreállították őket 1848 ősztől.

Emiatt a német egység nem tudott megvalósulni. Frankfurtban összeült a német alkotmányozó gyűlés 1848 májusban, de a határozatainak a végrehajtásához csak a német fejedelmeknek volt joga. A Habsburg és Porosz uralkodó el sem ismerte a Parlamentet.

Kidolgozták a német nép polgári alapjogait. A dinasztiák megszilárdultak és feloszlatták a frankfurti parlamentet 1849 június.

Bécs és Berlin dinasztikus birodalmak fővárosai voltak. Ausztria fővárosa nem lehetett Németország központja. Berlinben pedig a porosz király nem engedte

5. fejezet: Habsburg birodalom forradalmai1848 márc. 13. Bécs. Diákok, polgárok, munkások megbuktatták Metternich kancellárt.

Új osztrák kormány létrehozása a régi rend embereiből + liberális polgárok

Jobbágyok felszabadítása a császár nevében. Diákság nem fogadta el a korlátozott alkotmányt, újabb tömegmozgalmak 1848 május.

Kormány meghátrált. Az udvar titokban Innsbruck-ba menekült.

1848. nyár – a magyarok kivételével az összes tartomány küldöttei alkotmányozó gyűlést tartottak. (polgárok és parasztok)

6

Egyet érettek az alkotmány bevezetésének a kérdésében, de a birodalom felépítését csoportonként másképp képzelték el.

Osztrák németek a centralizációt, a többi nép (csehek) önálló tartományi föderalizmust akartak. Az osztrák német liberálisok közeledtek az udvarhoz.

1848 nyarán a Habsburgok azt hitték, hogy urrá lesznek a forradalmakon.

Itáliában Radetzky aratott győzelmet, a prágai felkelést Windischgratz verte le. Bécsben a kormány rakott rendet, az uralkodó visszatért. 1848 aug.

Magyarország ellen Jelacic horvát bánt küldték. A magyarok visszaüldözték Bécs felé. Ennek hatására Bécsben ismét kitört a forradalom. (1848 okt. 6)

Az udvar Olmütz-be menekült. Windischgratz csapatai megállították az Ausztriába nyomuló magyarokat, és leverték a bécsi forradalmat is. 1848. okt. 31

1848 dec.-ben V. Ferdinándot az udvar lemondatta. Helyére I. Ferenc Józsefet nevezték ki.

Új alkotmány kiadása: 1849. márc. 4.

Felváltotta a nyílt abszolutizmus.

7

21-es lecke: A nemzeti ébredés és a nemzeti kérdés

1. fejezet: A magyar polgári nemzeteszmeNyugati hatásra (liberalizmus, nacionalizmus) polgári nemzettudat és nemzeti közösségtudat vált meghatározóvá

Sokan csatlakoztak az új nemzeteszményhez. pl. kurucos történelem felfogás, magyaros virtus, hagyományos viselet.

Honfoglalás előtti magyar őstörténet felé fordultak. Magyar keletkutatás – Kőrösi Csoma Sándor őseink keresése Tibet felé

Egységes nemzetállam elérése a cél. Nemzetiséget jobbágyok alkották, a magyarság volt a vezető. Egy politikai nemzet koncepciójával akarták a problémákat megoldani. A nemzet elismerését állami léthez kötötték. Politikai nemzet a magyar és a horvát volt, ezen belül: magyarok, horvátok, szerbek, szlovákok, ruszinok, németek, románok stb.

2. fejezet: A magyarosodásA XIX. század első felében gyarapodás: 9,5 millióról 13,2 millió lakos. Már nem a bevándorlás miatt, hanem népszaporulatból, mert a higiénés szokások és a gazdaság fejlődött.

Nemzetállamot akartak itt is létrehozni a liberálisok. Elvárták a nemzetiségek magyarosodását, de szelíd módon.

A francia forradalom alapján remélték, hogy ha az egyéni szabadság jogokat és a jobbágyfelszabadítást a nemzetiségekre is kiterjesztik, akkor csatlakozni fognak a nemzetállamhoz.

Az iskolák, óvodák magyar nyelvűvé tételével akarták ezt megvalósítani, de nem sikerült. A vége nemzetiségi ellenállás lett.

A németek és a zsidók kapcsolódtak be leginkább a pénzügyekbe, iparba és kereskedelembe.

3. fejezet: A nemzetiségek nemzeti ébredéseLeginkább a vezető rétegeknél, majd később az alsóbb rétegekben. Nem érintette a jobbágyok nagy számát. A horvátoknak volt nemességük, a többi nép élén az egyházi értelmiségek álltak. Céljaik megegyeztek a magyarságéval, szélesebb nemzetiségi jogokat akartak. Még az önálló tartomány is szóba került. Kiemelt fontosságú a nyelvművelés.

A magyar államnyelv elfogadását a vezetők sérelmezték. A 40-es évek második felében a 2 vezető réteg emiatt összeütközésbe került. „Oszd meg és uralkodj” elvet követve kihasználta az ellentétet, hogy uralmát fenntarthassa. A nemzettudat alapvető része a történeti jog (mely nép élt előbb).

Horvátok az összes délszláv népet egyesíteni akarta horvát vezetéssel. (illidizmus)

Szlovákok Nagy-morva Birodalmat akartak.

8

A románok úgy vélték, hogy ők valójában rómaiak, és régebben éltek Erdélyben.

De a magyar politikusok ezeket nem vették figyelembe.

A szlávoktól komolyabban tartottak az orosz kapcsolataik miatt.

4. fejezet: A reformkor kultúrájaA reformkorban virágzott fel a magyar kultúra. Forrása a gazdasági fellendülés, a társadalmi átalakulás és a születő nemzettudat. Főleg a művészetek és az oktatás szempontjából. A művészek és tanárok a nemzet szolgálatának tekintették a munkájukat.

Nemzeti öntudatra, és hazaszeretetre buzdítottak, Építészetben klasszicizmushoz, az irodalomban, képzőművészetekben és zenében a romantikához kötődött.

Erkel: Hunyadi László

Vörösmarty: Szózat

Kölcsey: Himnusz

Oktatásban az alapok lerakása. Egyre több iskolázott emberre volt szükség a fejlődés miatt. Lassan emelkedett a középiskolások és egyetemisták száma. 1846-ra az oktatási nyelv is magyar lett a középiskolákban és a pesti egyetemen.

A magyar kultúra és oktatás nem kapott kellő támogatást, sőt az erősödő nemzeti tartalma miatt a fejlődését Bécs igyekezett akadályozni.

A kultúrát a civilek próbálták átvenni. pl. MTA, Nemzeti Színház stb.