4 Szerda, 1977. december 21. i 2

„Most már hangosan mondhatod..."

Zegzugos gyárudvar. Jobb-ra a fészerben fonalcsévékkel bíbelődnek. Ráérősen. Ké-szülnek a műszak váltásra. Az órámra nézek: egy óra múlt bat perccel.

— Idejön dolgozni? — kér-dezi a kísérőm.

— Nem. Kellene a munkás-kéz?

— Hát, azt hiszem. A kanyarban ránkzúdul a

csattogás, a szövőgépek poko-li lármája. Az ablakon át hal-lom — ml lehet odabenn.

hanem másik két lányom is. dig gyorsan meg kellett mu-Mari tártöltő a brigádomban, tatnom, mit tudok. Zsuzsa kötözőgépes a befüző-ben. Jó, hogy itt vannak, mert a textiles munka nemcsak ne-héz, szép is. Szövetből min-dig másfélét kell adnunk. Jó ez a változatosság. Legna-gyobb örömöm, ha mind a húsz gépem megy egyszerre. Olyankor úgy érzem, én pa-rancsolok nekik.

Az adminisztratív vezető Irodájában Farkas Kórolyné mér vár. Csendes szobába megyünk, magunkra mara-dunk. Farkasné úgy ül le, mintha máris készülne el-menni.

— Siet? — Nem, még majdnem egy

érám van műszakkezdésig. — Hány műszakot

már?

— Ez sokszor előfordul? — A, nem, elég ritkán. — Mit tehet a brigádvezető

a munkatársaiért? — Előfordul,

nem mennek jól a Ilyenkor nem lehetek nyu-godt, gondolkodnom kell, mi okozza a hibát Sokszor akii-mával van baj. Ilyenkor me-gyek a művezetőhöz, vagy a főművezetőhöz és kérem, hogy segítsenek rajtunk. Jó érzés, ha így enyhíthetek tár-

kezdett s a i m gondján.

— Mit tud? Előveszi a brigádnaplót, la-

poz, keresgél. — Megvan: legjobb teljesít-

ményem 106,3 százalék, az első osztályú áru aránya 98,2 százalék.

Nem fogadja el a cigaret-tát folytatja a történetet

— A November 7. brigád vezetője gyesre ment és a szö-vőtársaim engem kértek, lép-jek a helyébe. Gondolták,

hnév Crtkóip édesanyámtól már sok min-gének d e n t e l l e s t e m 3 brigádvezetés 8 p ' tudományából.

— Mit ismer ebből a tudo-mányból?

— Fontosnak tartom példá-ul, hogy tisztában legyek a társaim képességeivel. Ügy tudom, ki kell küldeni segít-ségül, ha valakinek sok mun-kája szalad össze. Ha látom, kire mi bízható, felelősséggel Nagy nap volt Pereczné

E t̂ nem tudom, de so- számára, amikor Erzsit meg- állíthatom össze a vállalása-kadik a mostani. Tíz éve ápo- választották brigádvezetőnek, inkát is. Legnehezebb a dol-lónóképzőbe jártam, és úgy _ ügy kezdődött — meséli g o m ' a m i k o r valamelyik mun-éreztem, nem nekem való. evorsan Erzsi — hoev 1972- k a t á r s a m ingerlékeny, ideges. Akkor édesanyám idehívott a megszületett'Katika, a Z ^ ^ n * dorozsmai szövődébe, az Ifjú- kisfiam. Három évig otthon V a g y o t t h o n t o r t ^ n t v a l a m i

sági brigádba, amelynek ó m a r a d t a m vele. Mikor vissza- ™ s sz' v a g y a farbanu Ilyen-volt a vezetője. Jó mesterem, m e n t e m a gyárba, nekem és ko„r n a g y türelem es tolcses-jó tanítom volt Csodálatosan a n y á m n a k más-más műszak- s e g «"kséges. Belőlem az teltek az első napok, édes- b a n kellett dolgozni, hogy , d e a z t

anyám fogta a kezem, a szó Karcsikával mindig legyen m o n d J á k - h o g y a z é y e k m u ^ a ' szoros értelmében. Tanultam o t t h o n v a l a ki . A November 7. sa?,a l megszerezhetem. Re-a napnak szinte minden órá- K ,„,HK„ . . . . . . . . . mélem, ugy lesz. jában. Munka után, takarítás b r i 8 á d b a kerültem és eleinte , és főzés közben is a szövésről nehéz dolgom volt A kisbaba Ez legyen a legnagyobb

dajkálásához szokott kezem Sond. Mármint hogy Erzsike nehezen fogta az indítókart még nagyon fiatal.

Jegyzetek az állandóságról Karácsony előtti nyüzsgés zott a viszontkérdés. — Már

régen kiadtunk volna valami ilyesmit, ha képesek lennénk stabil, állandó választékot biztosítani. De hát hol ez van, hol az, hol ilyen minő-ségben, márkában, árban, hol amolyanban. Hát hogy a cso-dába lehetne így katalógust kiadni?. . .

a játékboltban. Izgatott szü-lők tolonganak a polcok kö-zött. Sor áll a pultnál is.

— Diavetítőt kérek. r

— Sajnos, nincs. — Mikor lesz? — Nem tudjuk — hangzik

a párbeszéd.

„ Három darabka a kereske-" P ^ L L ™ ! 8 h a l l j a a k b V e t " delem nagy mozaikjából. kező kérdést:

— Érkezett-e títő?

*

Meglehetősen hidegre sike-redett az idei tél, nem túl-ságosan nagy örömére azok-nak. akik síelés helyett In-

Egyik sem világrengető eset, már diave- csupán mindennapi apróság,

ám jeleznek egy gondot: az állandóság hiányát

Azt szoktuk mondani: ná-

ellátása, javult a kereskede-lem és az ipar együttműkö-dése. De hát ez a javulás ví . szonylagos, s éppen ezt pél-dázza az állandóság hiánya is.

Való igaz, Magyarországon mindent meg lehet vásárolni, így hát végső soron nem ts tragédia az állandóság hiá-nya', Inkább csak kellemetlen tünet, amit megfelelő körül-tekintéssel, szakmai ambíció-zusággal el is lehetne mú-lasztani. Igaz, a kereskede-lemnek is megvannak a ma-ga gondjai. Korlátozottak raktározási és készletezési le-

lünk, Magyarországon min- hetőségeik, s ez igencsak dent meg lehet vásárolni. Ha nem most, akkor két hét

kább csak munkába járnak, múlva, ha nem Szegeden, hát S a hideg külön gond az autó- Kisteleken vagy Pesten, ha

beszélgettünk, sokszor kis ter-melési értekezletet tartot-tunk. Anyám bőkezűen adta á t amit évtizedeken át ta-pasztalt Egyszer aztán így szólt: — Most már hangosan mondhatod, hogy Pereczné lánya vagy.

Megérkezik Perecz Vincéné, az édesanya. Alig találja he-lyét mintha most is a szövő-Képek között kellene futkos-nia. Nyugtalan, türelmetlen. Heggel óta nem alhatott töb-bet pár óránál, ha ugyan aludt egyáltalán. Éjszaka dol-gozott.

— Engem 1952-ben rokona-im ajánlottak . a művezető-nek, másképpen szó sem le-hetett a fölvételről — emlé-kezik. — Jól haladtam, félév után gépet kaptam, ami ak-kor igen nagy szó volt. Ahogy teltek az évek, mind Jobban megbecsültek a vezetők. Igaz, nem könnyű munkában áll-tam helyt. A három műszak, a gépek zakatolása, a por és a nagy páratartalom nehézséget okozott- Még két évig lesz Igy, aztán nyugdíjba megyek.

— Mostanában a munka-társak a fonalra panaszkod-tak...

— Igen, sok a baj vele. Nemrégen leégett a Pamut-Ipar fonodája — onnan kap-tuk mindig az anyagot. Most tneg innen-onnan. Ezért ki-számíthatatlan a minőség.

— Ha ilyen sok a gond, miért akarta, hogy a lánya, Erzsi is ide jöjjön?

és a kötözés is akadozott. Pe- Szirák József

gálati adatait dolgozták fel számítógéppel, most pedig jóval bonyolultabb téma-körben, az élőszervezetek táplálékkőzvetítéséről igye-keznek ismereteket szerezni. Nyomon követik a táplálék-közvetítés útját az algáktól a szűrőrákon át a halakig. Nem ismeretes ugyanis an-nak az oka, hogy az algák — mint táplálékok — miért nem érvényesülnek tömegük arányában. A különböző „át-tételeken" már csak részben jut el a nagytömegű táplá-lék a rákokhoz, a halakhoz.

Az algáknak csak egyes fajtál, különböző nagyságú tömegei kínálnak „terített asztalt" a fogyasztóknak, míg a táplálékkapcsolat to-vábbi láncszemei is eddig meg nem állapított eltérése-

— Nemcsak Erzsi jött ide, | ket, variációkat mutatnak.

flz algáktól a halakig A Balaton kutatói az MTA A nyilvántartott mintegy

Tihanyi Biológiai Kutatóin- 700—800 algafajtából 30—40 tézetének és a Keszthelyi tömegfajt határolnak el, de Agrártudományi Egyetem szerepük a táplálékláncolat-munkatársai — a tó élő- ban eltérő. Ezért a szakem-világának megismeréséhez - ^ ^ táplálékközvetítés komputerek segítségévéi — H

újabb vizsgálatsorozatot legvalószínűbb útjait, főbb kezdtek el. A korábbi évek- jellemzőit és törvényszerű-ben a vándorkagylók vizs- ségeit kívánják megállapí-

tani.

soknak. Szerencsére már föl-találták a jégoldó sprayt, ami nélkül bizony tenyérnyi he-lyet is bajos olykor szabad-dá tenni a szélvédőn. Irány hát a Medikémia Oroszlán utcai boltja.

— Jégoldót keresnék. — Sajnos, nincs, tessék ta.

Ián a következő héten benéz-ni — hangzik a kedves vá-lasz.

Néhány éve egy nagyártt-ház igazgatójával beszélget-tem. Éppen azon törte a fe-jét, hogyan tudná jobban föl-lendíteni a forgalmat, milyen ötletekkel, szolgáltatásokkal tehetné vonzóbbá vásárlói

nem ebben a boltban, hát a másikban. S ez valóban igy igaz, s ha jobban belegondo-lunk, már ez ls a kereskede-lem tekintélyes fejlődését bi-zonyítja a tíz-tizenöt évvel ezelőtti helyzethez viszonyít-va. De hát az állandóság hiánya akkor is tény, amiről mégiscsak beszélni kell. Be. szélni, mert végső soron a tervezés, az előrelátás hiá-nyosságairól árulkodik.

Egy Időben gyakorta olvas-hattunk oknyomozó újságcik-keket hiánycikkek ügyében, amelyekben a kereskedelem és az ipar egymást okolták. Az ipar szerint a kereskede-

számára az áruházat. Szim- lem vagy nem rendelt, vagy

megnehezíti helyzetüket, mert sokféle áruból, amelyek nem napi közszükségleti cikkek, csak nagyon nehezen képe-sek folyamatos ellátást bizto-sítani. Ráadásul az Iparnak is az a szűken vett napi ér deke, hogy minél nagyobb so-rozatban gyárthasson, s azl lehetőleg azonnal kiadja » gyárkapun kívülre, hogy a» áru minél kevesebb ideig ter-helje az ő számlájukat 3 ezek az érdekek végül ister-, mészetesek, legföljebb az el-látás állandósága és folyama-tossága látja kárát minden-nek.

De hát megoldást lehet é» kell is találni, amire már van is többé-kevésbé jól bejára-tott eszközünk: a nemzetközi munkamegosztás. Ismét csak egy lehetséges példa a sok közül: kazettás magnetofo

patikus volt meditáló töpren-gése, hiszen a vásárlók érde-kében igyekezett valami újat ,„„ .. . . . . kitalálni, így hát pillanatok szállított i d 6 b e n ' n e m

nem időben, i szerint pedig

kereskedelem n o k b ° l vagy asztali rádiókból az ipar nem

múltán már ketten törtük a fejünket

— Ugye, azt mondta, sze-retné, ha a város környékén lakókat is jobban szolgálhat- e g y ná az áruház? — kérdeztem. m J h i h . „ S a bólintás után: - Miért m l n d k é t f é l h l b a s -

azt szállította, amit kértek tőle. Ezekben az írásokban azonban megfogható ered-mény helyett többnyire csak

tanulság foglaltatott: mindkét

nem nyomatnak valamilyen fél munkájában sok a bizony-katalógust? Ha nem is olyan drágát és színeset, mint az ismert külföldi áruházi há. lózatok katalógusai, de plyat, aminek alapján sok mindent postán is megrendelhetne a vevő, anélkül, hogy egynapos utazásra kényszerülne.

— Azt hiszi, ez nekünk nem jutott eszükbe? —hang-

talansági tényező, ám annál magabiztosabban védik saját igazukat

Ma már Jóval kevesebb az

azóta stabilizálódott az ellá* tás, amióta a külkereskedő lem is fontosnak tekinti ezt az ügyet — némi, azóta mái elfeledett kis sajtókampán) és minisztériumi biztatások után. Azóta legalább a mini* mállsan megkívánható váu laszték mindig megtalálható az üzletekben.

Tehát mindenre van meg-oldás, olyan, ami korlátozott lehetőségeink között is meg-

ilyen újságcikk vagy tévéri- oldás, csak meg kell keresni. port. Részint azért, mert meglehetősen kevés ered-ménnyel jártak, részint pe-dig: valóban javult a boltok

Zenei „örökség" Az NDK 80 kiadóvállalata

közül nyolc kizárólag a ze-nemüvek megjelenését gon-dozza. A világszerte ismert Breitkopf és Hártel, a Fried-rich Hofmelster és a Petére kiadó nem csupán a zenei Irodalom nagyjainak kottáit adja ki, de valódi zenei cse-megéket is kínál. Híres kéz-

Segit ettek az iskolások

nemű-gyűjteményét a berli-ni Német Állami Könyvtár őrzi, többek között Bach, Mozart, Beethoven kézira-tait. Értékes kéziratokat őriznek a drezdai, mecklen-burgi és lipcsei városi, illet- könyvtáros ve megyei könyvtárak is.' Berlinben 1916 óta működik a Nemzetközi Zenei Könyv-

Iratokat: a Máté passió, az tár, amely a je'enkori ze"e-Apassionata-facsimile nyo- művészek alkotásainak és matait, nagy mes'erek leve- em'ékeinek gondozását tűzte italba lezését, életrajzi dokumen-tumait is összegyűjti.

A zenei örökséget ápoló Intézmények sorában emlí-tést érdemelnek a zene: archívumok, zenetörténeti múzeumok és emlékhelyek is. Az ország legnagyobb ze>-

ki célul. Számos

is talá'ható az NDK-ban: így Lipcsében, Markneu-kirchenben, az eisenachi Bach-házban, a haliéi Hán-del-házban. (MTI)

A Somogyi-könyvtár a me gyei ügyi lásával és támogatásával ta-vasszal felmérést kezdemé-nyezett a megyénkben fész-kelő gólyaállomány állapo-táról. Jelenleg ugyanis a könyvtárban van a hazai gólyaállomány ellenőrzésének szervező központja. A fel-mérés megszervezésekor az iskolák biológiai szakkörei-nek, a biológiatanároknak és a természetet szerető ta-nulóknak a közreműködését kérték. Jelentős részt kap-tak mind a szervezésben, mind a felmérés lebonyolítá-sában a megye tanácsi köz-művelődési könyvtárai ls. A cél a haza! természetvédelem ügyének Szolgálatán túl az volt, hogy a közreműködés mélyebb érdeklődést keltsen a tanulókban a biológia, a természet iránt.

Sok tanár, tanuló és fogadta megér-

téssel a törekvést, és a kért szeptemberi határidőre be-küldték a könyvtárhoz a megfigyeléseik alapián kitöl-tött kérdőíveket. A könyv-

51 helységből és azo';

mind a természetvédelem tanács vb művelődés- számára értékes tájékozta-osztályának hozzájáru- tást adott a gólyaállomány

helyzetéről a megyében. Mint a korábbi feldolgozásoknál, most is a nemzetközi karak-terisztikákat használták a vizsgált szempontok összesí-tésénél. Az eredményeket ugyanis a Nemzetközi Ma-dárvédelmi Tanács is szá-mon tartja.

A felmérés szerint a gólya-állomány 20 éve tartó csök-kenése leállt. A gólyapáron-kénti szaporulat átlaga ma-gasabb (2.34), mint 1974-ben (akkor 196) volt. A javulás az idei csapadékosabb tavasz gazdagabb táplálkozási lehe-tőségeinek köszönhető.

Lényeges a változás abban is, hogy mire éoülnek a fészkek. Nincs változás a kéményre, épületre épített fészkek arányában (34,26 szá-zalék). E-ősen csökkent vi-szont — 48 százalékról 22 22, szá+alékra — a fákon talál-ható fészkek száma Ugvan akkor nőtt a vil'nnvoszlo-ookra fészkek a'ánv-száma rí' 67 szá-s'ékV Az ogvéb pUzatnkra (*"o-p, szal-rraknznT énült fAszkgk fogv-iak (1 56 s-ázriék, 1974-ben 3 szá-alék volt).

A gólyák száma az utolsó 20 évben 50 százalékkal csökkent. Fnnek oka főleg a fészkelési lehetőségek meg-

I körnvékéről érkezett iclen-! tés Ezekből há-om volt ne-

hangszermuzeum; g a t f v A t ö b b j J e l e n t é , 10!, gólyavárról és 108 g'ilvapár által elfoglalt fészekről szá-molt be. '

A megfigyelési adatok fel-dolgozása mind a madártan,

fogyatkozása. Ahogyan nőtt a villanyoszlopokra épült fészkek száma, ez a csökke-nő tendencia lelassult. E fészkek országos átlaga 1968 ban 2, 1974-ben 13.64 száza-lék. Azóta az ország más te-rületeiről származó adatok és a megyében elvégzett felmé-rések is tanúsítják e fész-kek számának további emel-kedését. A gólyák a megfo-gyatkozott hagyományos fészkelési lehetőségeiket a villanyoszlopokra rakott fészkekkel „kárpótolják". Ez a jelenség nem kis feladatot ró a> hazai természetvédelem-re.

A Magyar Villamosművek Tröszt az Országos Termé-szetvédelmi Hivatallal tör-tént megállapodása alapján részt vállal mind az áram-szolgáltatás zavartalansága mind a gólyák védelme ér-dekében a fészkeket meg-emelő vasszerkezetek felsze-relésében, amennyiben a Természetvédelmi Hivatal e fészekta-tó szerelvényeket elkészítteti és a tröszt ren-del'rerésére bocs A''a A trös-1

1076 m'arán o-szágos felmé-rést is vég-ott a krí ' ec ' l l t -~ 'gő hálózaton levő gílya-fé°z'-°k megnövekodett szá-máról. A további iptő-kedé sek azonban még hiányza-nak.

Jakab Béla, a Somogy;-könyvtár

munkatársa

Nem, nem „ügy" a diavetítő, mindössze példa. Példa arra, hogy a fontos, nagy gondokat a kereskedelem többé-kevés-bé megoldotta, s az ember egy kissé úgy érzi, mintha a korábbi nagy ügybuzgalom az eredmények láttán csitult volna valamelyest, s talán ke-vésbé koncentrálunk „apró-ságokra", mint az szükséges lenne. Pedig meglehetősen sok „apróság" akad még, meglehetősen sok kis csavar Illeszkedik tökéletlenül a gé-pezetbe, s így a „nálunk min-dent meg lehet vásárolni" örömét gyakran elrontja e lehetőségek idő- és térbeli szétszórtsága, az állandóság, a folyamatosság hiánya.

Szávay István

Különleges piramis

Különleges, minden eddig ismerttől különböző pira-mist fedeztek fel a régé-szek a kolumbiai Tolima-tartományban. A nap's'en iszteletére épített p'.ram's

árnyéka havonta vá'tozik; a'apja 180 méter hosszú, de a'dal'.apjai eltérő magsjs'-gúak: a déli 38 m4'er, r e-'etl 43 mátar, a nyuga' pe-dig 68 méter magas. Az építmény be'sejíban fe'fe-dezett sírkamrában egy mú-miát és különféle tematke. zési kellékeket találtak.

(MTI)