Közoktatási rendszer-és szervezettan, „szigorlati tételek” 2011

3.Sorolja fel a Közoktatási törvény főbb módosítási irányait. A törvény szerkezetének bemutatását követően, emeljen ki egy részletet, értelmezze.

Ez a törvény az oktatás egészét átfogja. A törvény százharminckét paragrafusból áll, s az egyes paragrafusok bekezdéseinek száma meghaladja a húszat.Az iskolarendszer meghatározása mellett szabályozza a rendszer működését, kiterjed:- a tanulói, szülői jogokra és kötelességekre - a pedagógus jogaira és kötelességeire - a rendszer működtetését ellátók alapvető jogaira és kötelezettségeire- az iskola működésének szabályozására - a helyi önkormányzat feladat ellátási rendszeréreA közoktatásról szóló törvény az első olyan törvény, amely átfogja a közoktatás teljes intézményrendszerét. Nemcsak az óvodák, iskolák és kollégiumok működésének alapvető szabályait határozza meg, hanem a neveléshez és oktatáshoz kapcsolódó pedagógiai szakmai szolgáltatások, illetőleg pedagógiai szakszolgálatok ellátásának legfontosabb kérdéseit is.Számos olyan kérdés törvényi szintű szabályozására is vállalkozott, amelyeket korábban alacsonyabb szintű jogszabályok, túlnyomóan miniszteri rendeletek, a még korábbi időszakban miniszteri utasítások rendeztek (például az irányítás kérdései, a pedagógus foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések).A törvénynek az a célja, hogy biztosítsa a gyakorlati végrehajtást az Alkotmányban megfogalmazott művelődéshez való jog - benne az ingyenes és kötelező általános iskolai oktatásban való részvétel jogának és kötelezettségének - érvényesüléséhez, valamint a mindenki számára hozzáférhető középfokú oktatás megteremtését.A Közoktatási Törvény kimondja, hogy a közoktatásban tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen a gyermek, vagy hozzátartozóinak bőrszíne, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai, vagy más véleménye, nemzetiségi, etnikai, vagy társadalmi származása, vagyoni és jövedelmi helyzete, kora cselekvőképességének hiánya, vagy korlátozottsága, születési, vagy egyéb helyzete miatt, valamint a nevelési-oktatási intézmény fenntartója alapján.A törvény:- második fejezete rendelkezik a gyermekek, a tanulók jogairól és kötelezettségeiről.- a 15. szakasz értelmében a pedagógus az iskolai és kollégiumi nevelő és oktató munka keretében végzett tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy. - A 19. szakasz a pedagógus jogairól és kötelességeiről rendelkezik. - A negyedik fejezet a közoktatás rendszeréről szól, - Az ötödik pedig a közoktatás rendszer működésének általános szabályairól szól, míg - A hatodik a közoktatás szervezését és annak irányítását tárgyaljaA közoktatási törvény tartalma: • Összefoglalta, rendszerbe szedte, szabályozta a változásokat, de nem zárja le, nem állít akadályt a további változások elé. Rendelkezik:

Az 5 éves kortól kezdődő kötelező iskola-előkészítőről Többcélú intézményekről Nemzeti alaptantervről Egyházi, alapítványi magániskolákról Az iskolaszék kötelező felállításáról Oktatási központokról Országos szakértői és vizsgáztatói jegyzék összeállításáról A közoktatás finanszírozásáról A gyermekek, szülők, pedagógusok jogairól, kötelességeiről

Szabályozza: A közoktatás szervezését, irányítását

Készítette:Papné Szabó Ibolya 1

Közoktatási rendszer-és szervezettan, „szigorlati tételek” 2011

Az intézmények működését • Megerősítette a törvény az iskolaalapítás és —fenntartás szabadságát

A közoktatási törvény módosításai: • Az 1993. évi törvény megjelenése után viták a NAT újabb változatairól • Nincs egyetértés a tízosztályos általános iskolával sem, amely nem illeszkedik be az Iskola-rendszerbe

1. 1995. október 10 :kisebb mértékben módosították: A "kiscsomag" ezért mindössze a Nemzeti alaptanterv kihirdetéséhez szükséges legfontosabb módosításokat tartalmazta. A NAT egy részből áll, a kormány fogadja el

2. § A Nemzeti alaptantervet a Kormány rendeletben adja ki.

Ezenkívül az 1993-as közoktatási törvény által létrehozott Tankerületi Oktatási Központok megszüntetéséről rendelkezett.

A tankerületi oktatásügyi központok jogutódja - az Országos Közoktatási Intézet.

2. 1996. május Az 1996-os törvénymódosítás az 1993-as közoktatási törvénynek szinte valamennyi paragrafusát érintette. A mennyiségi változtatások nagy száma azonban nem jelentette azt, hogy az 1993-as törvény alapvető szerkezetét és szabályozási logikáját is elvetették volna. A módosítás egyszerűen továbbfejlesztette az 1993-as közoktatási törvényt: azok az új elemek (a helyi feladatellátás új normái, az értékelési és vizsgarendszer részletesebb szabályai, a megyei tervezési felelősség, a diákjogok kiszélesítése stb.), amelyek a törvénybe belekerültek, viszonylag könnyen beleilleszthetők voltak a korábbi szerkezetbe.Nyilvános vitára bocsátották a módosított törvényjavaslatot Létrejött az önkormányzati feladatellátáson alapuló demokratikus közoktatási rendszer Stabilizálni kívánják a módosítással az iskolarendszert, ennek érdekében az általános iskola Nyolc osztályos. Tartalmaz a tervezet pedagógusokat érintő változásokat is.Nemzetközi normáknak megfelelő paragrafusok a szülők és a tanulók jogairól és kötelességeiről. Fogyatékos gyerekeknek megkülönböztetett gondozásban kell részesülniük E törvénymódosítást 1996. július 5-én fogadták el 3. 1999. június 22: a törvény legújabb módosításaAz 1998/99-es tanévben kezdte tanulmányait, aki már 18 éves koráig tanköteles Tartalmi szabályozás rendelkezései a nevelő-oktató munka szakaszairól: - Az óvodai nevelés: 3 éves kortól 7. életévig (a gyermek hároméves korában kezdődik, és tart annak az évnek augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti.)- Alapfokú nevelés-oktatás szakasza: 1-8. évfolyam végéig-2 szakasz (1-4 évfolyam), (5-8 Évfolyam (Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza két részre tagolódik: az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó, illetve az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó szakaszra.)- Középfokú nevelés-oktatás szakasza: 9-13. évfolyamig (a kilencedik évfolyamon kezdődik és az iskola típusától függően a tizedik, illetőleg a tizenkettedik vagy a tizenharmadik évfolyam végén fejeződik be.- Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz: az OKJ-ben meghatározott szakképzési évfolyamon fejeződik be (a középfokú nevelés-oktatás szakasza után kezdődik, és az Országos Képzési

Készítette:Papné Szabó Ibolya 2

Közoktatási rendszer-és szervezettan, „szigorlati tételek” 2011

Jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamon fejeződik be. A közoktatás tartalmi szabályozását a pedagógiai szakaszokra központi szabályozók határozzák meg. Ezek: A kormány által kiadottak: - Az óvodai nevelés Országos alapprogramja (Az Óvodai nevelés országos alapprogramját a Kormány adja ki)- Nemzeti alaptanterv (A Nemzeti alaptanterv műveltségi területenként határozza meg az általános műveltséget megalapozó szakaszon folyó nevelő-oktató munka, kötelező és közös céljait, a nevelő-oktató munka alapjául szolgáló ismeret-, készség- és képességjellegű követelményeit e törvény preambulumával,- Kollégiumi nevelés országos alapprogramja Az oktatási miniszter által kiadottak:Kerettantervek A kerettanterv tartalmazzaa nevelés-oktatás célját, tartalmát, a tantárgyak rendszerét, a nevelés-oktatás meghatározott kötelező és közös követelményeit, a kerettantervben található tananyag elsajátításához, illetve a követelmények teljesítéséhez szükséges óraszámot, a kerettantervtől való eltérés szabályait

- Országos képzési jegyzék: A szakiskolának - a (7) és a (12)-(13) bekezdésben meghatározott kivétellel - kilencedik-tizedik és legalább két szakképzési évfolyama van. Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott esetben a szakképzési évfolyamok száma ettől eltérhet. A kilencedik-tizedik évfolyamon az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik; továbbá pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás is folyhat. A szakképzési évfolyamokon - az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott - szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik.

Ha a tanuló annak a tanévnek a végéig, amelyben a tizenhatodik életévét betölti, nem fejezte be az általános iskola nyolcadik évfolyamát, a szakiskolában egy-két éves időtartamú felzárkóztató oktatásban vehet részt. A felzárkóztató oktatás eredményes befejezése után a tanuló a szakiskola első szakképzési évfolyamába léphet. A felzárkóztató oktatást jogszabályban meghatározottak szerint kell szervezni.”- Érettségi vizsgaszabályzat - Nemzeti etnikai, kisebbségi, óvodai, iskolai oktatás irányelvei Alapfokú művészetoktatás követelményei - Fogyatékos gyermekek óvodai, iskolai oktatásának irányelveiMódosul a törvény alapján a NAT, amelynek egyik eleme a tantervi alapelveket foglalja össze, másik elemét a tantervi követelmények jelentik Rendelkezik a kerettantervekről, amelyek biztosítják az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot. Tartalmazza a nevelés-oktatás célját, tartalmát, a tantárgyak rendszerét, a kötelező és a közös követelményeket, az óraszámokat A kerettantervre épülő helyi tantervet kötelezően 2001 szeptemberétől kell bevezetni az 1., az 5. és a 9. évfolyamokon Szabályozza a Pedagógiai programot is. Tartalmaznia kell:

Az iskola pedagógiai programja meghatározza:]„a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül- az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait,- a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,- a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat,- a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet,- a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet,- a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat,- a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot,- a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet,- az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási

rendszerét,

Készítette:Papné Szabó Ibolya 3

Közoktatási rendszer-és szervezettan, „szigorlati tételek” 2011

- a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét,

- a szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit.”

az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszerét a pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzékét 4. 2002 Módosítás

Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program magában foglalja a nevelési programot és a helyi tantervet, továbbá a szakképzésben részt vevő iskolákban a szakmai programot. Az iskola a kerettantervtől eltérhet - tantárgyakat összevonhat, műveltségi területeket alakíthat ki, az egyes tantárgyak tananyagának átadására szánt időkereteket a tantárgyak és évfolyamok között átcsoportosíthatja, az egyes tantárgyak tananyagának átadását korábbi vagy későbbi időpontra helyezheti - azzal a megkötéssel, hogy az oktatás időkerete nem csökkenhet, valamint a helyi tantervnek az iskolában folyó tanulmányok befejezéséig biztosítania kell a nevelés és oktatás kötelező és közös követelményeinek teljesítését, továbbá a rendelkezésére álló - e törvény alapján meghatározott - időkeretet nem lépi túl, és a tanulók heti és napi terhelésére vonatkozó korlátozásokat megtartja.

5. 2003 módosítása gyermek, tanuló hátrányos megkülönböztetésének minősül minden olyan - közvetlen vagy közvetett - különbségtétel, kizárás, korlátozás vagy kedvezés (a továbbiakban együtt: különbségtétel), amelynek célja vagy következménye a közoktatás terén az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy akadályozása, továbbá a gyermek, tanuló zaklatása.A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik.

(3) A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a huszadik életévét betölti.

Az óvodai nevelés szakasza a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését az e törvény 6. §-ának (2) bekezdése szerint meg nem kezdi.

(3) Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik, melyek a következők:

a) az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető,b) a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő,c) az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó,d) a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztőA középfokú nevelés-oktatás szakasza a kilencedik évfolyamon kezdődik, és szakiskolában a tizedik,

középiskolában a tizenkettedik vagy a tizenharmadik évfolyam végén fejeződik be. A középfokú nevelés-oktatás szakasza két részre tagolódik, melyek a következők:

a) a kilencedik évfolyamon kezdődő és a tizedik vagy a tizenegyedik évfolyam végéig tartó, általános műveltséget megszilárdító,

b) a tizenegyedik vagy a tizenkettedik évfolyamon kezdődő és a tizenkettedik, illetve a tizenharmadik évfolyam végéig tartó, általános műveltséget - a tanuló érdeklődésének, adottságának megfelelően - elmélyítő, pályaválasztást segítőszakasz.

A kerettanterv ajánlást tartalmaz:a) a nevelés és oktatás céljára, a tantárgyak rendszerére, az egyes tantárgyak témaköreire, a témakörök

tartalmára, a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeire, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretre, az iskolai egészségfejlesztéssel, fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtására,

b) szakiskolában a pályaorientációra, a szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatásra, továbbá az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás és a pályaorientáció, a szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati képzés időbeli tagolására, időkereteire, arányaira,

Készítette:Papné Szabó Ibolya 4

Közoktatási rendszer-és szervezettan, „szigorlati tételek” 2011

c) szakközépiskolában a szakmai orientációra, az elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatásra, továbbá az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás és a szakmai orientáció, az elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati képzés időbeli tagolására, időkereteire, arányaira.

2010 módosítás 3) Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szövegesminősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetvefelzárkóztatásra szorul. A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor ésév végén a tanuló értékelésére az iskola pedagógiai programja a (2) bekezdésbenmeghatározottaktól eltérő jelölés, illetőleg szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha aziskola nem alkalmazza az (1)–(2) bekezdésben meghatározottakat, de arra iskolaváltás vagytovábbtanulás miatt szükség van, a szülő kérésére köteles a félévi és az év végi minősítéstosztályzattal is elvégezni. „(1) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet,ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az első évfolyamoncsak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket aziskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Ha az iskolaszakképzési évfolyamába való lépés előfeltétele az érettségi vizsga megléte, a tanuló akkor ismegkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha a vizsgát megkezdte, de nem fejeztebe. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év elsőfélévének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte.”

2011 A Nemzeti köznevelésről szóló törvény koncepciója(A Kormány 2011. augusztus 31-én jóváhagyta)A köznevelési rendszer célja egy erős nemzeti középosztály kiépülésének elősegítése a gyermekek és fiatalok nevelése által, azaz a test, a lélek és az értelem arányos fejlesztésének, valamint az ismeretek, készségek, képességek, jártasságok, attitűdök és az erkölcsi rend összhangjának tiszteletben tartásával; a személyiség, a közösségek és a természet harmóniájának elősegítése.A köznevelésről szóló törvény célja egy ilyen köznevelési rendszer megteremtése a szabályozás eszközével, amely egységes, jó minőségű, magas színvonalú oktatást biztosít minden gyermek részéreKiemelt célja a leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás.Célja a pedagógus életpálya modell bevezetésével megteremteni a köznevelési intézményekben folyó nevelő-oktató munka magas minőségének, egyúttal a pedagógus munka társadalmi jelentőségéhez méltó elismerésének biztosítékát.

A Széll Kálmán terv oktatásról szóló fejezete a közneveléssel kapcsolatos tennivalókat a következőkben összegzi: „Az államnak vissza kell térnie az oktatás világába. Nem függhet az oktatás színvonala az önkormányzatok helyzetétől és eseti döntéseitől, az állam ezen a téren egységes rendet tud tenni.”

A Tervben megfogalmazott cél jelen koncepcióban rögzített legfontosabb elemei:1. Egységes és áttekinthető állami közszolgáltatás és finanszírozási rendszer kialakítása, melynek végrehajtása a kormányhivatalok kiépülő rendszerén alapul2. Állami kontroll az oktatás egységes tartalmi szabályozásában, egységes, országos szakmai minőségi ellenőrzésének kialakításában3. A KIM Társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárságával és a NEFMI szociális ügyekért felelős államtitkárságával közös koncepcionális megközelítés a leszakadó területek és társadalmi csoportok visszavezetésére a minőségi oktatásba.4. A munka világa, a munkaerőpiac fokozott figyelembe vétele a köznevelés elsősorban kimeneti lehetőségeit tekintve Az intézményrendszer irányítása és fenntartás fő szabály szerint a kormányhivatalokon keresztül az állam feladata:Valamennyi települési önkormányzat joga és feladata az óvodai ellátásról való gondoskodás1. Munkaerő piaci oldal

- Az általános iskolai oktatás-nevelés színvonalának jelentős javítása- A hároméves, duális rendszerű szakképzés bevezetése- A tankötelezettség korhatárának leszállítása- A szakiskolai kötelező beiskolázás megszűntetése- A képzettség nélküli lemorzsolódás megakadályozása a szakképzésbe vezető ún. híd-programokkal- A szakközépiskolák szakképzési vetületének megerősítése- A gimnáziumba történő belépés minőségi követelményekhez és keretszámhoz történő kötése-

Készítette:Papné Szabó Ibolya 5

Közoktatási rendszer-és szervezettan, „szigorlati tételek” 2011

- Oktatási oldal- Egységes Nemzeti Alaptanterv, az eddigivel szemben meghatározott tananyaggal kiegészítve.

Ennek alapján kötelező kerettantervek alkalmazása- A NAT és a kerettantervek alapján egységes és áttekinthető tankönyvpiac, állami irányítású

terjesztéssel, az alternatív engedélyezett (finanszírozott) tankönyvek számának minimalizálásával, tartós tankönyvvé és az általános iskolában ingyenessé tételével (ez utóbbiból a bevezetést követő második évtől kezdődően jelentős költségvetési megtakarítás várható)

- Korszerű és eddig elhanyagolt oktatási tartalmak kötelező megjelentetése (többlet testnevelés, művészet, honvédelmi nevelés, KRESZ, egészségnevelés, családi életre nevelés, pénzügyi-fogyasztóvédelmi ismeretek, hon-és népismeret stb.)

- Az idegen nyelvek tanulásának minőségi és mennyiségi mutatókkal mérhető jelentős javulása- Egységes szakmai intézményellenőrzési rendszer bevezetése- Az érettségi vizsga súlyának és követelményeinek emelése- A pedagógus életpálya 2013 őszén történő bevezetésével a pedagógusok ellenőrzésének és

minősítésének színvonalemelő jelentőség- A köznevelés nem szolgáltatás, hanem közszolgálat, a köznevelés ellátása alapvetően a Magyar

Állam feladata, joga és kötelessége. A nem állami (egyházi és magán) intézményrendszer működésének minőségét az állam szabályozással és ellenőrzéssel biztosítja.

- Az intézményrendszer fenntartója az állam, amely a kormányhivatalokon keresztül látja el feladatait. A helyi közösségek iskoláik iránti elkötelezettségére és a magyar tradíciókra (Eötvös József) tekintettel az állam határozott időre szerződéssel átadhatja a fenntartást a települési önkormányzatoknak. Az állam ez esetben is érvényesíti jogait az igazgatók kinevezésén keresztül. A szakmai szolgáltatások visszakerülnek az oktatásért felelős miniszter irányítása alá. Az intézmények szakmai önállósága és felelőssége növekszik.

- A törvény új tartalmi szabályozást vezet be (a Nemzeti alaptantervet kiegészíti a közműveltség tartalmi alapjaival és a kötelezően választandó kerettantervek rendszerével), csökkenti a tankönyvek számát, és fokozatos áttérést ír elő az egységes általános iskolai ingyenes tankönyvellátásra,

- Fő elv: A kötelezően választandó kerettantervek életbe léptetésével, az érettségi vizsga rendszerében beütemezett színvonalemeléssel és a vizsga egységessé tételével, továbbá a külső szakmai ellenőrzések rendszerré szervezésével javulni fog az oktatás eredményessége. Emellett az új törvény megteremti a differenciált és átjárható iskolarendszer kereteit, amelyben csak megfelelő követelmények teljesítése esetén lehet továbbhaladni.

- A törvény pedagógus életpálya-modellről szóló fejezete megfogalmazza az elhivatottságra épülő, a pedagógiai munkához és az élet kérdéseihez értő módon, kreatívan viszonyuló, önálló döntéseket hozni tudó és azért felelősséget vállaló pedagógus szerepeket, kiszámíthatóvá és a magasabb követelmények mellett magasabb bérezésűvé teszi a pedagógus életpályát.

- Fő elv: Az új törvény bevezeti a pedagógusok munkájának rendszeres külső szakmai ellenőrzését és értékelését, amely a pedagógus életpálya-modell minősítési rendszerének is megteremti az alapját.

Összegezve: Nem tartható fenn tovább a jelenlegi oktatási rendszer,

- amelyben a fiatalok több mint 23%-a középfokú vagy szakképzettség nélkül hagyja el az iskolát;- amelyből – becslések szerint – a fiatalok több mint 20%-a a nélkül távozik, hogy az írást-olvasást

funkcionálisan használni tudná;- amely nem képes arra, hogy a gyerekek között az iskoláskor kezdetén meglevő 2,5 évnyi

fejlettségbeli különbséget ténylegesen csökkentse;- amely nem gondoskodik intézményesen az értelem, az erkölcsös viselkedés, a nemzeti műveltség,

az egészség, a művészi érzék, a használható tudás arányos fejlesztéséről.

Készítette:Papné Szabó Ibolya 6