3.GAZDASÁGPOLITIKAI

IDEOLÓGIÁK, ISKOLÁK ÉS IRÁNYZATOK

1. Gazdaságpolitikai ideológiák

Gazdaságpolitikai ideológia: gazdasági (közgazdaságtani) és politikai gondolatok, eszmék, ötletek („ideák”) egységes elméletté szervezett olyan rendszere, amely irányelveket határoz meg az állam gazdasági szerepvállalását illetően.

Az ideológiai alapelvek különbözőségei más-más gazdaságpolitikai programokat határozhatnak meg. Azonban, minél szűkebb a gazdaságpolitikamozgástere, annál kisebbek az ideológiai háttér által meghatározott különbségek.

Gazdaságpolitikai célok súlyozása ideológiai szempontból

Ideoló-

giák

Célok

Szocialista Konzervatív Liberális

Gazdasági növekedés

domináns jelentős jelentős

Teljes foglal-koztatás

domináns jelentős másodrangú

Árstabilitás másodrangú domináns domináns

Fizetési mérleg egyensúlya

másodrangú jelentős jelentős

Ideológiák

CélokSzocialista Konzervatív Liberális

A dön-tések tele-pítésének szintje

Indivi-duális

másod-rangú

jelentős domináns

Kollektív domináns elutasított elutasított

Az elosz-tás szem-pontjai

Egyenlő esélyek

domináns másodlagos domináns

„Egyen-lősdi”

domináns másodlagos elutasított

2. Gazdaságpolitikai iskolák

Keresletorientált gazdaságpolitikák

- monetarista gazdaságpolitika: általában a gazdaság stabilizálásában (egyensúlyi mutatók javításában) hatékony

- keynesiánus gazdaságpolitika: általában a gazdaság dinamizálásában (konjunkturális válságkezelésben) hatékony

A monetarista és a keynesiánus gazdaságpolitikai iskolák összehasonlítása

Ismérv Monetarista Keynesiánus

A gazdaság természetes állapota

A gazdasági teljesítmény igazodik a potenciális nagyságához

Nincs garancia a potenciális gazdasági teljesítmény elérésére

Az állam (kormány) gazdasági szerepe

Tagadja az állam aktív gazdasági szerepét

Hirdeti az állam aktív gazdasági szerepét

Magán-gazdaság, piaci automa-tizmusok

A stabil magángazdaság és az önműködő piaci mechanizmusok lehető-vé teszik a teljes foglal-koztatás elérését

A szabad piaci mechanizmusok nem feltétlenül eredményeznek teljes foglalkoztatást

Ismérv Monetarista Keynes-i

Bérek, foglalkoz-tatottság

Munkanélküliség esetén a bérek csökkenhetnek, ami újra a teljes foglal-koztatáshoz vezet

A bérek lefelé mere-vek, így nincs garan-cia a teljes foglalkoz-tatás (újbóli) elérésére

Kamat-politika

Nincs szükség aktív kamatpolitikára, mert a reálkamatláb fontos (er-ről pedig csak utólagos információk vannak)

Aktív kamatpolitikára van szükség

Árfolyam-politika

Nem szükséges, engedni kell az árfolyam szabad ingadozását

Stabil árfolyamot kell biztosítani

Kínálatorientált gazdaságpolitika

A gazdasági fellendülés kezdetén lehet hatékony

Elsődleges célja: a beruházások ösztönzésén keresztül a makrokínálat növelése

Főbb eszközei:

- adócsökkentés, adókedvezmények → megtakarítások és beruházások ösztönzése;

- szubvenciók leépítése;

- privatizáció

- a munkaerőpiac rugalmasságának növelése

- a foglalkoztatás növelését szem előtt tartó bér- és jövedelempolitika

- a marginális jövedelemadó-kulcsok csökkentése

- a központi és a társadalombiztosítási költségvetés konszolidációja

3. Gazdaságpolitikai irányzatok

Jóléti állam (welfare state)

Kiindulópont: az állam aktív gazdasági szerepvállalása (= a kormányzat gazdaságpolitikája) hozzájárul a „társadalmi jólét” növeléséhez.

A redisztribúció és az allokáció mértéke jóval meghaladja a „piaci kudarcok” létezése által indokolt mértéket.

Az állami szabályozás tudatosan korlátozza, de nem szünteti meg a piaci koordinációt.

Partneri együttműködés az érdekképviseletek (állam, vállalatok, szakszervezetek) között.

Neoliberalizmus (neoliberalism)

Kiindulópont: a gazdaság hatékony működtetését szinte kizárólag a piaci mechanizmusok érvényesülése, illetve a verseny szolgálják.

Az állam szerepe korlátozott, gyakorlatilag csak a „piaci kudarcok” korrigálásában merül ki.

A vállalkozások képesek nem csak a kínálatot, hanem a keresletet is megteremteni.

Szociális piacgazdaság (Soziale Marktwirtschaft)

Kiindulópont: az erőforrás-allokáció leghatékonyabb módja a piaci koordináció, ez azonban csak megfelelő intézményi keretek és társadalmi stabilitás mellett működhet.

Fontos az állam fellépése a piaci verseny biztosítása, és a társadalom (elsősorban) rászoruló tagjainak védelme érdekében.

Az alapvető gazdaságpolitikai irányzatok (modellek) összehasonlítása

Modell

IsmérvJóléti állam

NeoliberálisSzociális

piacgazdaság

A versenySzükséges

rosszElsődleges

(abszolutizált)Fontos

A gazdaság-politika alap-vető célja

A teljes foglalkoz-tatottság

A piac szere-pének maxi-malizálása

A pénz érték-állandóságá-

nak biztosítása

A szociális háló

Uni-verzális

Csak rászo-rultsági alapon

A rászorult is tegyen jobb helyzetéért

Modell

IsmérvJóléti állam

NeoliberálisSzociális

piacgazdaság

Az állam szerepe

Az egyenlőt-lenségek enyhítése érdekében redisztri-búció és allokáció

Maradjon kívül a mikro-

gazdasági folyamatokon;

piaci elégtelenség

esetén

Krízis esetén átmeneti

redisztribució és allokáció; piaci kudarc

esetén