3. előadás: Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

62
3. előadás: Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás. Forint és deviza hitelek, lízing, faktoring. Dr.Béza Dániel 2014.02.15. Kisvállalkozások finanszírozása, pénzügyei Tanár Levelező képzés Üzleti Iskola Levelező képzés

description

Kisvállalkozások finanszírozása, pénzügyei Tanár Levelező képzés Üzleti Iskola Levelező képzés. 3. előadás: Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás. Forint és deviza hitelek, lízing, faktoring. Dr.Béza Dániel 2014.02.15. LEHETSÉGES FINANSZÍROZÁSI ALTERNATÍVÁK. - PowerPoint PPT Presentation

Transcript of 3. előadás: Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

Page 1: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

3. előadás: Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

Forint és deviza hitelek, lízing, faktoring.

Dr.Béza Dániel2014.02.15.

Kisvállalkozások finanszírozása, pénzügyeiTanár Levelező képzés

Üzleti Iskola Levelező képzés

Page 2: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

Belsőfinanszírozás

A belső finanszírozás azt jelenti, hogy a vállalkozás készpénz szükségletét nem pótlólagos külső források bevonásával, hanem a nyereséges gazdálkodás során

keletkező sajátforrás felhasználásával, illetve a meglévő források intenzívebb kihasználásával oldjuk meg.

Külsőfinanszírozás

• Adósságjellegű nem intézményes finanszírozási források

• Adósságjellegű intézményes finanszírozási források

• Tőkejellegű finanszírozási források

LEHETSÉGES FINANSZÍROZÁSI ALTERNATÍVÁK

Page 3: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

KÜLSŐ FINANSZÍROZÁS

Megnöveljük a vállalkozás számára rendelkezésre álló forrást

TÍPUSAI

ADÓSSÁG FINANSZÍROZÁS

kölcsön, amit kamatostul vissza kell fizetni

VAGYONFINANSZÍROZÁS

végleges pénzátadás illetve forrásbiztosítás

(a vállalkozás jelenlegi tulajdonosai, vagy más befektetők a szükséges pénz

mennyiséget – alaptőke emelés keretében – véglegesen a vállalkozás rendelkezésére

bocsátják)

3

Page 4: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

Tagi kölcsön

Családi, baráti kölcsön

Szállítói hitelek

Vevői előleg

Váltó, csekk

KÜLSŐ ADÓSSÁGJELLEGŰ FINANSZÍROZÁSI FORMÁK

4

Bankhitel

Lízing

Faktoring

Kötvény

Közraktárjegy

NEM INTÉZMÉNYES INTÉZMÉNYES

Page 5: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

dr.Béza Dániel 5

Hitelezés

Page 6: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

6

BANKHITELEK TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSA

Polgári Törvénykönyv (Ptk.) XLIV Fejezet:„A bank és hitelviszonyok” Hitel és kölcsönszerződés. Az 522.§-tól az 528.§-ig. (Érvényes 2014. március 14.-ig)

2013. évi CCXXXVII. Törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (kihirdetve 2013.XII.23)

Új Ptk. IX. Fejezet. A Pénztartozások teljesítése, valamint XX. A hitel – és a számlaszerződések. LII Fejezet. A hitelszerződés. LIII. A kölcsönszerződés

dr.Béza Dániel 6

Page 7: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

7

A VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSAI

A Ptk. 522.§ (1) bekezdése szerint: „Bankhitelszerződéssel a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére - a szerződésben meghatározott feltételek megléte esetén – kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez.”

Új Ptk. 6:382. § [Hitelszerződés](1) Hitelszerződés alapján a hitelező hitelkeret rendelkezésre tartására, és a rendelkezésre tartott összeg erejéig kölcsönszerződés, kezességi szerződés, garanciaszerződés vagy egyéb hitelművelet végzésére vonatkozó más szerződés megkötésére, az adós díjfizetésére köteles.

A törvény a továbbiakban meghatározza a kölcsönvevő kötelezettségeit, a kamatfizetési kötelezettséget, a kölcsön folyósítása megtagadásának eseteit, a kölcsön igénybevételéről való lemondás körülményeit, valamint a hitel illetve kölcsönszerződés felmondásának általános feltételeit.

Új Ptk. 6:383. § [Kölcsönszerződés]Kölcsönszerződés alapján a hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós a pénzösszeg szerződés szerinti későbbi időpontban a hitelezőnek történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles.

dr.Béza Dániel7

Page 8: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

A bankokhitelezésétbefolyásoló

jogszabályok

Hpt. 98. § (1) A pénzügyi intézmény - ide nem értve a pénzügyi holding társaságot - a kihelyezések és kötelezettségvállalások megalapozottságát, áttekinthetőségét, a kockázatok felmérésének ellenőrzését és csökkentését lehetővé tevő - igazgatóság által elfogadott belső szabályzatot dolgoz ki és alkalmaz.(2) Pénzügyi intézmény kockázatvállalással járó ügyletet kizárólag írásban köthet. A szóban kötött pénz- és tőkepiaci ügylet esetében az ügyletkötést a pénzügyi intézmény írásban visszaigazolja.99. § (1) A hitelintézet a kihelyezésről történő döntés előtt meggyőződik a szükséges fedezetek, biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéshez és a leszámítolt váltóhoz csatolja.

A bankok magatartását

magyarázótények

• A bankok maguk is vállalkozások, tehát tevékenységük során nyereségre kívánnak szert tenni.

• Amikor hitelt nyújtanak, nem a saját pénzüket helyezik ki, hanem a betétesek pénzét, amelyet természetesen a megszolgált kamattalegyütt vissza kell fizetniük.

A HITELEZÉS ÁLTALÁNOS ELVEI

dr.Béza Dániel 8

Page 9: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

dr.Béza Dániel 9

(2) A hitelintézet értékkel bíró fedezetként nem fogadhatja el:a) a saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, ideértve a szövetkezeti részesedést is,b) a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, ideértve a szövetkezeti részesedést is,c)16 a hitelintézet vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás Ptk.-ban meghatározott minősített többséget biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét.(3) A kockázatvállalást tartalmazó szerződés tartama alatt a hitelintézet rendszeresen figyelemmel kíséri és dokumentálja a szerződésben foglalt feltételek megvalósulását, beleértve az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének alakulását és az (1) bekezdésben foglaltakat.

A HITELEZÉS ÁLTALÁNOS ELVEI

A bankokhitelezésétbefolyásoló

jogszabályok

Page 10: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

10

Szerződés

A Bank és az Ügyfél között létrejött teljes szerződési dokumentációt jelenti, részei:

• Ügyfélszerződés• Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) • Üzletszabályzat

Türelmi idő• az az időtartam amely alatt tőketörlesztési

kötelezettség nincs (de kamatfizetés van !)

Rendelkezésre tartási időszak

• a Szolgáltatás igénybevételére meghatározott időszak

HITELEZÉSSEL KAPCSOLATOS FOGALMAK

dr.Béza Dániel 10

Page 11: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

11

HITELEZÉSSEL KAPCSOLATOS FOGALMAK

Kamatláb

Referencia Kamat + Kamatrés (kamat felár)Fix (változatlan): a Kamatláb értéke a teljes futamidőre - vagy egy részére - előre rögzítettVáltozó: a Kamatláb a Referencia Kamatláb változásakor automatikusan vagy periódikusan és/vagy a Kamatrés módosításakor változik

Kamatrés (kamat felár)

• a Bank által meghatározott, éves %-ban kifejezett érték• Függ az adós minősítésétől (ügyfélkockázat),

érdekérvényesítő képességétől és még sok minden mástól.

Referencia kamatláb

• Irányadó kockázatmentes kamatláb éves %-ban megadva

• BUBOR: az éves %-ban kifejezett, budapesti bankközi ajánlati kamatláb HUF-ra.

• EURIBOR: irányadó EURO kamatláb (frankfurti bankközi piacon jegyzett)

• CHF LIBOR (CHF alapkamat)

dr.Béza Dániel 11

Page 12: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

12

HITELEZÉSSEL KAPCSOLATOS FOGALMAK

Induló költségek

• Hitelbírálati díj• Szerződéskötési díj• Folyósítási díj

• Együttesen 1-3%-a kölcsön összegének

Szerződés Módosítási díj

• mértéke a fennálló hiteltartozás 1-3%-a• előtörlesztéskor, végtörlesztéskor jelentős teher!• akadályozza a kölcsön kiváltását egy előnyösebbre• lakossági hitelezéskot használt THM mutató nem veszi

figyelembe!

RendelkezésreTartási díj

• A fel nem használt hitelekeret után fizetendő• mértéke 1-2%

TRANZAKCIÓS KÖLTSÉGEK

dr.Béza Dániel 12

Page 13: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

Lejáratszerint Célja szerint

Szerződésformájaszerint

• Éven belüli

• Éven túli

• Forgóeszköz hitel (rulírozó és eseti)

• Folyószámla hitel

• Beruházási hitel

• Meghatározott lejáratú

• Megújuló hitel

• Projekt hitel

• Szindikált hitel

A mindennapi életben a fentieknek számos kombinációja valósul meg.A hitel futamidejének, törlesztő részleteinek mindig összhangban kell lenni a

hitel céljával és az ügyfél törlesztő képességével (jövedelem termelő képességével).

BANKHITELEK ALAPVETŐ TÍPUSAI ÉS JELLEMZŐI

dr.Béza Dániel 13

Page 14: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

14

A FOLYÓSZÁMLAHITEL

Jellemzői

• A keret összegéig a bankszámla egyenlege negatív lehet

• Automatikus lehívás (terhelések)• Automatikus törlesztés (jóváírások)• Lehet éven belüli vagy éven túli lejáratú• A keret lejáratakor kell az egyenleget 0-ra

feltölteni, amennyiben nem kerül meghosszabbításra

Célja

• átmeneti fizetési problémák megoldására• ügyfél saját pénzeszközeinek rendszeres

kiegészítésére• biztonsági tartalékra• forgóeszközök finanszírozására• szabad felhasználású hitel

dr.Béza Dániel 14

Page 15: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

15

A FOLYÓSZÁMLAHITEL HELYES HASZNÁLATA

-8 000 000

-6 000 000

-4 000 000

-2 000 000

0

2 000 000

4 000 000

6 000 000

8 000 000

10 000 000

12 000 000

2005.10.01 2005.11.01 2005.12.01 2006.01.01 2006.02.012006.03.01 2006.04.01 2006.05.01 2006.06.01 2006.07.01 2006.08.01 2006.09.01

hitelkeret egyenleg

Szabályos folyószámlahitel• rendszeres számlaforgalom• a keretnek megfelelő nagyságrendű jóváírások• időszakos keretkihasználás• kevesebb fizetett kamatösszeg

Nem megfelelő termékválasztás:• folyósítás után teljes lehívás• időszakos, zömében készpénzes

jóváírás, melyet szinte azonnal el isutalnak

• folyamatos keretkihasználás• magas fizetendő kamatösszeg

-8 000 000

-7 000 000

-6 000 000

-5 000 000

-4 000 000

-3 000 000

-2 000 000

-1 000 000

0

1 000 000

2 000 000

3 000 000

2005.10.01 2006.01.01 2006.04.01 2006.07.01

hitelkeret egyenleg

dr.Béza Dániel 15

Page 16: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

16

AZ ESETI FORGÓESZKÖZHITEL

Jellemzői

• kötött felhasználású• a keret összegéig a hitelösszegek részben vagy

egészben lehívhatók• lehívás: ütemezve vagy egy összegben• futamideje: 1-3 év• törlesztés: havi/negyedéves részletekben vagy egy

összegben a futamidő végén

Célja• átmenetileg vagy tartósan lekötött forgóeszközök

pénzügyi fedezetének biztosítása

dr.Béza Dániel 16

Page 17: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

17

A RULÍROZÓ FORGÓESZKÖZHITEL

Jellemzői

• kötött felhasználású • rulírozó = feltöltődő = a törlesztett összeg újra lehívható• a keret összegéig hitelösszegek részben vagy egészben

lehívhatók • lehívás: nem automatikus (lehívási értesítő alapján)• törlesztés: nem automatikus (előtörlesztési értesítő)• futamideje: max. 1 év

Célja

• átmeneti fizetési problémák megoldására• követelések megelőlegezésére („kvázi faktor keret”)• forgóeszközök finanszírozására

dr.Béza Dániel 17

Page 18: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

18

A BERUHÁZÁSI HITEL

Jellemzői

• a hitel csak a jóváhagyott célra fordítható, a felhasználást számlákkal igazolni kell!

• saját erő: min. 20% - igazolni kell!• ÁFÁ-t saját erőből kell finanszírozni, a 20%-on felül• lehívás: egyösszegben vagy részletekben• futamideje: minimum 1 év• törlesztés: általában negyedéves vagy féléves

gyakorisággal

Célja

• Tárgyi eszközök (gépek, berendezések, ingatlanok) beszerzése, felújítása

• kötött felhasználású

dr.Béza Dániel 18

Page 19: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

19

A PROJEKTFINANSZÍROZÁS DEFINÍCIÓJA, ALAPVETŐ JELLEMZŐI

Finanszírozásalanya

• Projekttársaság• speciális célú társaság, amelynek egyetlen

tevékenysége a projekt.

Saját tőke

• Projektszponzor(ok) a tulajdonosok• Saját tőkét biztosítanak• Projekttársaság hiteleire nem, vagy csak korlátozottan

adnak garanciát a projektszponzorok

Idegen tőke

• Hitelintézetek, vagy kötvénytulajdonosok biztosítják a forrást

• Visszafizetés forrása a projekttársaság cash-flow-ja• Csak a jövő számít (nincs múlt, nincs korábbi mérleg)

dr.Béza Dániel 19

Page 20: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

20

A PROJEKTFINANSZÍROZÁS DEFINÍCIÓJA, ALAPVETŐ JELLEMZŐI

Biztosíték,élettartam

• Projekttársaság szerződései, licencek, immateriális javak a projekttársaság (induláskor) fő vagyonelemei

• projekt élettartama véges, finanszírozási kapcsolatot az élettartam végéig le kell zárni.

Magas tőkeáttétel

• Projektszponzor a lehető legkisebb tőkebefektetés mellett akarja a projektet finanszírozni.

• magas várható ROE, a tőkeáttétel miatt

Egyediség

• Standard információ hiányzik • Minden projekt egyedi módszerekkel elemezhető• magas tranzakciós költségek• 2 M EUR alatt méretgazdaságilag nem indokolt

dr.Béza Dániel 20

Page 21: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

Hitelkérelem befogadása

Előszűrés

Hitelbírálat-döntés

Folyósítás

Hitelgondozás

Szerződéskötés

A hitelügylet lezárása

A HITELEZÉSI FOLYAMAT ELEMEI

dr.Béza Dániel 21

Page 22: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

• az ügyfél (vállalkozó, vagy vállalkozás) neve és cégjogi státusa;• az ügyfél címe;• a kért hitel összege;• a hitel célja;• a hitel visszafizetésének tervezett üteme és lejárata;• a hitel törlesztésének forrása;• a felajánlható fedezetek (pontos megjelölése és értéke);• a fent felsorolt adatokat igazoló dokumentumok;• a hitel jellegétől függő egyéb adatok és információk;

Hitelkérelem tartalmi elemei

• Egy hónapnál nem régebbi cégkivonat; • Az alapító okirat, illetve társasági szerződés - egyéni vállalkozók esetében a vállalkozói

igazolvány;• Az aláírási jogosultságokat tanúsító dokumentumok;• A hitel felvételéről szóló taggyűlési határozat; • A vállalkozás előző két évi beszámolója;• A legfrissebb főkönyvi kivonat;• A fedezetként felajánlott ingatlanok tulajdoni lap másolata;• Igazolások a köztartozások megfizetéséről (APEH, TB, VPOP)• Éves (pénzügyi) terv vagy üzleti terv

Hitelkérelemhez csatolandó dokumentumok

HITELKÉRELEM BEFOGADÁSA

dr.Béza Dániel 22

Page 23: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

Lényege, hogy még az érdemi hitelbírálat előtt kiszűrje a hitelképtelen illetve nem hitelezhető adósokat

Nem hitelezhető adósok listája

Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR)

Hivatalos cégnyilvántartás, különböző céginformációs rendszerek

ESZKÖZEI

Csődfigyelő

ELŐSZŰRÉS

dr.Béza Dániel 23

Page 24: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

Hitelbírálat célja

A kockázat elemzésétkövetően

a bankmegállapítja:

Fedezetek lehetnek

• Ügyfél- és ügyletkockázat felmérése

• Kockázat mérséklésétszolgáló lehetőségekszámbavétele

• Ügyfél jövőbeni fizetőképességénekmegállapítása

• Folyósítandó hitelkondícióinak meghatározása

• A hitel összegét

• A hitel lejáratát

• A hitel törlesztési ütemezését

• A kamatkondíciókat

• A fedezetigényt

• Bankgarancia

• Bankkezesség

• Óvadék

• Ingatlan jelzálog

• Ingó jelzálog

• Kezesség

• Engedményezés

HITELBÍRÁLAT ÉS DÖNTÉS

dr.Béza Dániel 24

Page 25: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

SzerződéskötésFolyósítás

• Bankhitelszerződés megkötése• A hitel folyósítása

HitelgondozásÜgylet lezárása

• Ügyfél pénzügyi-gazdasági helyzetének figyelemmel kísérése• Törlesztési folyamat ellenőrzése• Intézkedés az ügyfél késedelmes, vagy nem teljesítése esetén• Fedezetek meglétének és értékének ellenőrzése

SZERZŐDÉSKÖTÉS, FOLYÓSÍTÁS, HITELGONDOZÁS

dr.Béza Dániel 25

Page 26: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

A vállalkozó legyen tisztában a következőkkel:• miért van a vállalkozásunkban pénzhiány, illetve miért van

többletforrás igényünk;• mire kell a pénz és mekkora összegben és milyen időtávra• milyen forrásköltséget tudunk kitermelni?

Legyen üzleti tervünk, mérleg és eredménytervünk éscash-flow tervünk

Álljanak rendelkezésre a hitelkérelemhez becsatolandó dokumentumok

Ne legyenek rendezetlen köztartozásaik

HOGYAN TUDNAK A KISVÁLLALKOZÓKA BANKOK ELVÁRÁSAINAK MEGFELELNI?

dr.Béza Dániel 26

Page 27: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

Előre gondoskodjanak a fedezetekről

A hitelkérelmet gondosan kell összeállítani, személyes átadása előnyt jelent

Legyünk felkészülve kérelmünk módosítására

HOGYAN TUDNAK A KISVÁLLALKOZÓKA BANKOK ELVÁRÁSAINAK MEGFELELNI?

dr.Béza Dániel 27

Page 28: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

28

PozitívÜzenetek

• Jó piaci kilátások• Üzleti Stratégia és Üzleti Terv hitelessége• Hiteles vezetői/vállalkozói múlt, a vezetők bizonyított hozzáértése• Korrekt, átlátható pénzügyi elszámolási rendszer• Megbízható pénzügyi előrejelzések• Fenntartható nyereségtermelésre való képesség• Megfelelő tőke és üzleti cash-flow az előre nem látható

eseményekre• Ügyfelek, beszállítók, vevők minősége• Megvalósított üzleti célkitűzések és intézkedési tervek

NegatívÜzenetek

• Az információk visszatartása• Zavaros, áttekinthetetlen pénzügyi kimutatások• Üzleti stratégia hiánya, vagy megalapozatlansága• Hiányos vállalkozói illetve üzletvezetési tapasztalat• A vállalkozást érintő veszélyek és fenyegetések ismeretének hiánya

POZITÍV ÉS NEGATÍV ÜZENETEK A BANKOK SZÁMÁRA

dr.Béza Dániel 28

Page 29: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

dr.Béza Dániel 29

HOGYAN VÁLHATNAK A KKV-K A BANKOK PARTNEREIVÉ?

• Meggyőző képet festeni a jövőbeni kilátásokról és az üzlet fenntarthatóságáról (de nem hazudni!).

• Bebizonyítani, hogy a cég vezetése tisztában van az üzleti kockázatokkal, és képes azokkal megbirkózni.

• Megnyugtatni a finanszírozókat arról, hogy elfogadható kockázatot vállalnak, és méltányos megtérülésben részesülnek.

• Kölcsönös bizalmon alapuló, átlátható kapcsolatot kialakítani a bankokkal.

Page 30: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

dr.Béza Dániel 30

Példa a fedezetszámításra

Page 31: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

dr.Béza Dániel 31

FEDEZETSZÁMÍTÁS• Leggyakoribb fedezettípusok

– Bankgarancia, bankkezesség (0-100%)– Óvadék (0-100%)– Ingatlan jelzálog (0-70%)– Ingó jelzálog (0-50%)– Kezesség (0-80%)– Visszaváltható életbiztosítás– Engedményezés (0-30%)

Page 32: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

dr.Béza Dániel 32

PÉLDA FEDEZETSZÁMÍTÁSRAEgy vállalkozás 160.000 e Ft összegű hitelt szeretne felvenni,

amelyhez bankja 110%-os fedezeti szintet követel meg. A vállalkozás az alábbi fedezeteket tudjuk felajánlani.

Megkaphatja-e ez alapján a hitelt?Megnevezés Névleges érték Beszámítási érték

Bankgarancia 40.000 e Ft 100 %

Készletek 30.000 e Ft 10 %

Óvadék 20.000 e Ft 100 %

Gépek 90.000 e Ft 30 %

Ingatlanok 100.000 e Ft 50 %

Page 33: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

dr.Béza Dániel 33

Megnevezés Névleges érték Fedezeti érték

PÉLDA FEDEZETSZÁMÍTÁSRA

Bankgarancia (100%)

20.000 e Ft

90.000 e Ft

100.000 e Ft

280.000 e Ft

40.000 e Ft

3.000 e Ft

20.000 e Ft

27.000 e Ft

50.000 e Ft

140.000 e Ft

Készletek(10%)Óvadék(100%)Gépek(30%)Ingatlanok(50%)

Összesen

40.000 e Ft

30.000 e Ft

Page 34: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

dr.Béza Dániel 34

PÉLDA FEDEZETSZÁMÍTÁSRA

Megoldás:160.000e*110% = 176.000e Ft fedezet kell.Hiányzik: 176.000e - 140.000e = 36.000e Ft-nyi fedezet

Részeredmény:

Összes fedezeti érték: 140.000e Ft

Megoldás: 140.000/(160.000*110%) = 79.54%

Page 35: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

dr.Béza Dániel 35

PÉLDA FEDEZETSZÁMÍTÁSRA (FOLYT.)

Az egyik tulajdonosnak több lakott ingatlana van, amelyeket fedezetként felajánlana a hitelhez. Ezeket a fedezeteket a bank 40%-os fedezeti értéken fogadná el. Mekkora értékű ingatlanvagyont kell a tulajdonosnak felajánlania, hogy a vállalkozás mégis megkaphassa a hitelt?

Page 36: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

dr.Béza Dániel 36

PÉLDA FEDEZETSZÁMÍTÁSRA (FOLYT.)

Megoldás:160.000e*110% = 176.000e Ft fedezet kell.Hiányzik: 176.000e - 140.000e = 36.000e Ft-nyi fedezetSzükséges még: 36.000e / 0,4 = 90.000e Ft-nyi ingatlan felajánlása

Page 37: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

dr.Béza Dániel 37

Devizahitelek

Page 38: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

DefinícióDeviza hitelnek nevezzük a más országok, vagy ország csoportok (EU) hivatalos fizetőeszközében nyújtott hiteleket.

Fajtái

• Egy devizás hitel• Több devizás hitel (multicurrency)• Deviza alapú Ft hitel• Mindezek lehetnek éven belüli, ill. éven túli hitelek• Euró, Dollár, Yen vagy Svájci Frank a legelterjedtebb devizák

DEVIZAHITELEK – DEFINÍCIÓ, FAJTÁI

dr.Béza Dániel 38

Page 39: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

A pénz is áru, ezért rá is hatnak a keresleti - kínálati viszonyok. Az egyes devizák (valuták) ára (árfolyama) a devizatőzsdéken alakul ki. Meghatározó tőzsdék a New Yorki, a Londoni és a Tokiói tőzsde, de a legtöbb fejlett piacgazdaságú országnak

van saját deviza tőzsdéje

A keresleti - kínálati viszonyokra ható legfontosabb tényezők; az adott ország import és export szerkezete, a pénzpiacok aktivitása, az adott ország nemzeti

bankjának árfolyam-politikája és a spekuláció

Az adott deviza kínálatot adják: exportőrök, külföldi működő-és portfoliótőke befektetők

Az adott deviza iránt keresletet támasztanak: importőrök, nyereséget hazautalók, tőkét kivonó külföldi befektetők, magyar működő-és portfolió tőke exportőrök

A DEVIZA ÁRFOLYAMÁT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK

dr.Béza Dániel 39

Page 40: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

Egy-egy országban a hitelkamatláb egyenlő:irányadó kockázatmentes kamatláb + kockázati felár + profitmarzs.(Az utóbbi két tényezőt erősen befolyásolják a hitelpiaci viszonyok)

Irányadó kockázatmentes kamatláb függ a jegybanki alapkamat pillanatnyi értékétől és a jövőbeni várható alakulásától.

(A bankok szabad pénzeszközeiket a jegybanknál helyezhetik el különböző lejáratú betétekben, illetve különböző lejáratú államkötvényeket vásárolhatnak. Ezek a

kockázatmentes befektetések kamatai). Ez országonként jelentős eltérést mutathat. Ezt használják ki a bankok a devizahiteleknél.

A devizahitelek kamatát befolyásolják a forrásköltségek is. A bank gyűjt forrást az adott devizanemben vagy maga is külföldről szerzi be a

forrásokat. Ez hatással lehet az adott bank devizahitelének árazására

A DEVIZAHITELEK KAMATÁT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK

dr.Béza Dániel 40

Page 41: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

Árfolyam-kockázatfedezése

Fedezeti céllal akkor szokás devizahitelt felvenni, ha a bevételek is ugyanabban a devizanemben keletkeznek, ígynincs árfolyamkockázat a bevételek és a fizetési kötelezettségek között. Pl.: Euro-zónába Exportáló vállalat Euro hitelt vesz fel.

Spekulációkedvező

árfolyam-változásra

Arra számít, hogy az a deviza, amelyben kötelezettségei keletkeznek leértékelődik azzal a fizetőeszközzel (másik deviza), amelyben bevételei keletkeznek. Ez esetben a vállalkozás a számára kedvező irányú devizaárfolyam-változásra spekulál.

Ha a kamatláb-különbözet

nagyonvonzó

A devizahitelek esetében a vállalkozás olyan devizában adósodik el, amelynél alacsony a hitel kamatlába, és az alacsonyabb hitelkamatláb révén – még kedvezőtlen irányú devizaárfolyam-változás esetén is- összességében alacsonyabb hiteltörlesztő-részleteket kell fizetnie, mintha abban a devizanemben adósodna el, amelyben bevételei keletkeznek

MIKOR ÉRDEMES DEVIZAHITELT FELVENNI?

dr.Béza Dániel 41

Page 42: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

Árfolyam-kockázat

A devizában történő eladósodás esetében fennáll a veszélye az árfolyam kedvezőtlen irányú változásának, ami azt eredményezheti, hogy Ft-ban kifejezve egyre magasabb terhet ró az adósra a fennálló devizatartozás törlesztése.

Kamatlábkockázat

Változó kamatozású devizahitelek esetében fennáll annak a kockázata, hogy az irányadó kamatláb mértéke (pl.: EURIBOR Euró esetében) emelkedik, így emelkedik a kamatteher.

Fix kamatozású devizahitelek esetében a futamidő alatt bekövetkező esetleges kamatlábcsökkenés előnyeit nem lehet realizálni.

MILYEN KOCKÁZATA VAN A DEVIZAHITELNEK?

dr.Béza Dániel 42

Page 43: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

Árfolyam-kockázatkezelése

• Olyan devizában adósodjunk el, amiben a bevételeink keletkeznek, ekkor fedezve van a kockázat

• Határidős tőzsdei ügyletekkel fedezzük a kockázatot (forward, és futures ügyletek)

Kamatlábkockázatkezelése

• Amennyiben a kamatlábak tartós emelkedésére számítunk akkor fix kamatozású hitelt veszünk föl

• Ha a kamatláb változása nehezen jósolható, de inkább a csökkenés a valószínű akkor változó kamatozású hitelt vegyünk föl

• Ha a kamatok mind két irányban jelentősen eltérhetnek akkor a rövidlejáratú hitelekkel mérsékelhetjük a kamatláb kockázatot

HOGYAN KEZELHETJÜK AZ ÁRFOLYAM ÉS KAMATLÁBKOCKÁZATOT?

dr.Béza Dániel 43

Page 44: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

dr.Béza Dániel 44

Lízing

Page 45: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

Eszköz eladója Az eszköz eladója az a társaság, amely a lízingtárgyat, az eszközt eladásra kínálja

Lízingbe adóA lízingbe adó társaság az ügyfele, a lízingbe vevő, kérésére megveszi a lízingtárgyat az eszköz eladójától, gyártójától. A lízingbe adó társaság az eszközt a lízingbe vevő rendelkezésére bocsátja, a használatért cserébe lízingdíjat számít fel

Lízingbe vevőA lízingbe vevő az általa kiválasztott eszközt meghatározott időtartamra lízingdíj fejében használja, illetve bizonyos esetekben jogot szerez arra, hogy a futamidő végén egy maradványösszeg ellenében megszerezze az eszköz tulajdonjogát

A LÍZINGÜGYLET SZEREPLŐIÉS LÉNYEGE

A LÍZING DEFINÍCIÓJA, FOGALMAK

dr.Béza Dániel 45

Page 46: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

lízingbevevő határozott idejű használatába adja a lízing tárgyat oly módon, hogy az a lízingbevevő könyveiben kerül kimutatásra.

A lízing ügyletet az új Ptk. szabályozza. LIX. Fejezet. A pénzügyi lízing szerződés

Pénzügyi lízingszerződés alapján a lízingbeadó a tulajdonában álló dolog vagy jog (a továbbiakban: lízingtárgy) határozott időre

történő használatba adására, a lízingbevevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj fizetésére köteles, ha a szerződés szerint a lízingbevevő a lízingtárgy gazdasági élettartamát elérő vagy azt

meghaladó ideig való használatára, illetve - ha a használat időtartama ennél rövidebb - a szerződés megszűnésekor a

lízingtárgy ellenérték nélkül vagy a szerződéskötéskori piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron történő megszerzésére

jogosult, vagy a fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét.

A LÍZING FAJTÁI 1. - A PÉNZÜGYI LÍZING

dr.Béza Dániel 46

Page 47: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

dr.Béza Dániel 47

Pénzügyi lízing nyújtásával csak a hitelintézeti törvény alapján felügyeleti engedéllyel bíró hitelintézet (bank), szakosított hitelintézet (tőkéjét külön jogszabály határozza meg) , vagy

pénzügyi vállalkozás (Rt., 50 MFt jegyzett tőke) foglalkozhat.

FAJTÁI:

Zárt végű pénzügyi lízing

Nyílt végű pénzügyi lízing

A LÍZING FAJTÁI 1. - A PÉNZÜGYI LÍZING

Page 48: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

Definíció

Zárt végű pénzügyi lízing esetén a szerződés megkötése után az Ügyfél a teljes vételárról kap számlát, mely alapján a hatályos jogszabály lehetővé teszi az ÁFA egyösszegű visszaigénylését, amennyiben az Ügyfél a többi törvényes feltételnek is megfelel illetve a törvény másként nem rendelkezik.

Sajátosságai

• az eszköz a Finanszírozó cég tulajdonában van, a tulajdonjog az ügylet végén száll át az Ügyfélre

• az eszköz az Ügyfél könyvelésében szerepel• termelőeszköz esetén az eszköz teljes ÁFÁ-ja

visszaigényelhető• az eszköz tulajdonszerzési illetékét (ha azt a törvény

előírja) a futamidő elején kell megfizetni

A ZÁRT VÉGŰ PÉNZÜGYI LÍZING

dr.Béza Dániel 48

Page 49: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

Definíció

Nyílt végű pénzügyi lízing esetén csak a törlesztő részletek ÁFA-tartalma igényelhető vissza a fizetési ütemezésnek megfelelően. A tulajdonjog a futamidő végén nem száll át automatikusan az Ügyfélre, csak akkor, ha ezt a lejáratkor a felek külön adásvételi szerződésben rögzítik

Sajátosságai

• az eszköz a finanszírozó cég tulajdonában van• az eszköz az ügyfél könyvében szerepel• termelőeszköz esetén az eszköz ÁFÁ-ja a törlesztésnek

megfelelő részletekben igényelhető vissza• az eszköz tulajdonszerzési illetékét a futamidő végén kell

megfizetni.

A NYÍLT VÉGŰ PÉNZÜGYI LÍZING

dr.Béza Dániel 49

Page 50: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

Az operatívlízing

Az operatív lízing esetében a lízingtárgy a lízingbe adó tulajdonában és számviteli kimutatásaiban marad a futamidő végéig, amikor a lízingbe adó társaság tulajdonában lévő eszközt továbblízingelheti egy másik lízingbe vevő társaságnak vagy eladhatja. Az operatív lízing gyakorlatilag egy bérleti konstrukciónak felel meg, amikor a lízingbe vevő nem válik az eszköz tulajdonosává, hanem csak a használatért fizet. Operatív lízinggel bárki foglalkozhat, akinek tevékenységi köre tartalmaz bérbeadást.

Számviteli előnyök: A teljes nettó lízing díj költségként elszámolható a Lízingbevevőnél, a lízingdíjat terhelő ÁFA pedig visszaigényelhető.

VisszlízingVisszlízing esetében az eszköz eladója és a lízingbe vevő személye egybe esik. A lízingbe adó (lízingtársaság) megvásárolja a lízingbe vevő eszközének tulajdonjogát, majd az eszközt lízingbe adja a lízingbe vevőnek, aki korábban az eszköz tulajdonosa volt.

A LÍZING FAJTÁI 2. - AZ OPERATÍV LÍZING ÉS A VISSZLÍZING

dr.Béza Dániel 50

Page 51: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

A pénzügyi lízing pénzügyi értelemben hasonlít egy hosszú távú beruházási hitelre, amikor hosszú távon a lízingbe vevő megszerezheti az eszköz

tulajdonjogát. Ez esetben is kamatot, tőketörlesztő-részletet, hitelbírálati díjat kell megfizetni, és kívánhatnak saját erőt a lízingcégek.

A pénzügyi lízing és az eszközökkel fedezett beruházási hitel között a legnagyobb különbség abban van, hogy a lízing esetében a lízingtárgy tulajdonjoga a lízingbe

adóé (még akkor is, ha számvitelileg a lízingbe vevő könyveiben szerepel), így a lízingbe vevő fizetésképtelensége esetén a lízingtárgy automatikusan visszakerül a

lízingbe adóhoz.

A lízing pénzügyi terhei szükségszerűen magasabbak, mint egy bankhitel terhei, tekintettel arra, hogy a lízingtársaságok is jellemzően bankhitellel finanszírozzák magukat, és banki forrásköltségen felül saját munkájuk és profitjuk ellenértékét is

ki kell termelniük.

A BANKHITEL ÉS A LÍZING KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEK

dr.Béza Dániel 51

Page 52: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

· Biztonságos a lízingbevevőnek, ugyanis a lízingtárgyon felül más eszköze nem terhelhető meg a lízingkötelezettség révén;

· Nincs szükség bonyolult hitelképesség-vizsgálatra;· Gyorsan hozzáférhető forrás;· Kíméli a saját tőkét, mert csak az adott eszköz használatáért kell fizetni;· Az eszköz üzemeltetésével az időszaki lízingdíjak kitermelhetőek;· A lízingdíjak fizetési ütemezése alkalmazkodhat a vállalkozás pénzbevételeinek

szezonalításához; · A lízing egy kézből kínálja fel a beruházás tárgyát és a finanszírozást;· Gyenge hitelképesség esetén is lízing révén finanszírozni lehet állóeszközöket;· ÁFA finanszírozási teher a bérbeadónál van (operatív lízing);· Nem növeli a konstrukció a lekötött, befektetett eszközállományt, beruházási keretet

kímél (operatív lízing);· A bérlet „off-balance sheet” konstrukció, azaz mérlegen kívüli tétel, így a jövőbeni díjak

nem növelik a tartozásállományt (operatív lízing)

A LÍZING ELŐNYEI

dr.Béza Dániel 52

Page 53: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

Drágább, mint a bankhitel

Általános vállalatfinanszírozási célra nem alkalmas forma

Rövidtávú finanszírozási problémák megoldására nem alkalmas

A LÍZING HÁTRÁNYAI

dr.Béza Dániel 53

Page 54: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

dr.Béza Dániel 54

Faktoring

Page 55: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

(Új Ptk.)LVIII. Fejezet

A faktoring szerződés6:405. § [Faktoring szerződés]

Faktoring szerződés alapján a faktor meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós harmadik személlyel szembeni követelésének a faktorra engedményezésére köteles; ha az engedményezett követelés esedékességekor a kötelezett nem teljesít, az adós a kapott összeg visszafizetésére és kamat fizetésére, a faktor a követelés visszaengedményezésére köteles.

A FAKTORING FOGALMA

dr.Béza Dániel 55

Page 56: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

A FAKTORING FOGALMA

• A faktorálás - klasszikus értelemben - nem a követelés megvásárlását jelenti, hanem meghatározott követelések sajátos engedményezését.

• A faktor köteles a szerződés alapján a számla nyilvántartására, a kintlévőségek behajtására, a vevő kockázatának átvállalására, és a finanszírozására.

• Ezeket együttesen vállalja, de közülük legalább két szolgáltatásra ki kell terjednie a faktorálásnak.

• A faktorszerződések között sajátos fajta a finanszírozási faktorálás, amelynek értelmében a faktor bank a vevő fizetési kötelezettségének beálltáig a számla összegét a kedvezményezett szállítónak megelőlegezi. Ez utóbbit végzik tipikusan napjainkban a bankok.

dr.Béza Dániel 56

Page 57: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

EladóSzállító

Termék vagy szolgáltatás értékesítéséből vevőköveteléssel rendelkezik. Az eladó a vevőkövetelését értékesíteni kívánja a faktornak. Az eladó cserébe engedményezi a faktornak a követelését

Vevő A vevő az a vállalat, amely szállítói tartozással rendelkezik az Eladó felé

FaktorA faktor az a vállalkozás, amely megvásárolja az Eladó vevőkövetelését és így engedményezés útján jogosultjává válik az Eladó vállalat vevőkövetelésére, amely ellenértékére a vevőnél igényt tart

A FAKTORING SZEREPLŐI

dr.Béza Dániel 57

Page 58: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

A faktoring fajtái

• Nyílt faktorálás: a vevő értesül a faktoringról • Csendes faktorálás: a vevő nem értesül a faktoringról• Visszkeresetes és visszkereset nélküli faktorálás

A faktoringárazása

A faktoring költségei a következő elemekből tevődnek össze:

· Vevő nemfizetési kockázatának díja (csak visszkereset nélküli faktoring)

· Ügyleti alapdíj (engedményezés ügyintézése, vevő bevizsgálása)

· Ügyleti kamat (számlakövetelés diszkontálásakor alkalmazott kamatláb) legalább akkora, mint a bankhitelé

· Vevőkövetelések adminisztrációjával kapcsolatos díj

A FAKTORING FAJTÁI, ÁRAZÁSA

dr.Béza Dániel 58

Page 59: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

A megszerezhető finanszírozási forrás mértékének nem a saját hitelképesség, hanem a vevők hitelképessége szab határt

Csökken a vevői kinnlevőség, növekszik az eszközök forgási sebessége

Bankhitelnél gyorsabb ügyintézés, nincs szükség fedezetre

Induló vállalkozások, hitelképtelen vállalkozások is forráshoz juthatnak így

Könnyebbé válik a pénzügyi tervezés

A FAKTORING ELŐNYEI

dr.Béza Dániel 59

Page 60: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

Drágább, mint a bankhitel

Kis összegű vevőkövetelések és atomizálódott vevői kör esetében nem használható

Olyan ágazatokban, ahol jelentős garanciális kötelezettségek merülhetnek fel, vagy ahol a számlakövetelés jelentős részét

garanciaként visszatartják, nem használható

A FAKTORING HÁTRÁNYAI

dr.Béza Dániel 60

Page 61: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

Kiknek és miért ajánlott a faktoring?• Akik az ipar, kereskedelem területén működnek, gyorsan

növekednek, ám fedezethiány miatt bankokon keresztül nem jutnak hozzá a növekedésükhöz szükséges hitelkerethez, így kénytelenek lemondani egyébként jól jövedelmező üzletekről.

• Nem régen alakult cégeknek, akiknek már megfelelő piacuk van, de még nincs megfelelő múltjuk bankhitel felvételéhez.

• A saját tőke és a szokásos finanszírozási eszközök bővítési lehetőségének hiánya miatt képtelenek élni a kínálkozó összes piaci lehetőséggel.

• Azok a vállalkozások, amelyek fogyasztási-, tartós fogyasztási és/vagy alacsony beruházást igénylő javakat gyártanak, azokkal kereskednek, illetve olyan szolgáltatást nyújtanak, amelynek teljesítését nem lehet vitatni.

• A faktoráltatni tervezett éves forgalom eléri, meghaladja a 20 millió Ft-t.

• Az ügyfélnek több vevője van, és nagyszámú számla keletkezik. Az adósság kezeléséhez és behajtásához nem áll rendelkezésre elegendő adminisztratív erőforrás.

dr.Béza Dániel 61

Page 62: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

Köszönöm a figyelmet!Viszontlátásra 2014. április 5-én!

http://kfk.uni-corvinus.hu www.csabailget2008.hu/oktatas