adomanygyujto.hu · 2019-01-08 · OptiJUS 1. oldal Frissítve: 2018. január 15. 16:07 Hatály:...

OptiJUS

1. oldal

Frissítve: 2018. január 15. 16:07Hatály: 2018.I.1. - Magyar joganyagok - 2000. évi C. törvény - a számvitelrol

2000. évi C. törvény

a számvitelrol1

1 Kihirdetve: 2000. IX. 21.

A piacgazdaság muködéséheznélkülözhetetlen, hogy a piac szereploiszámára hozzáférhetoen, döntéseikmegalapozása érdekében mind a vállalkozók,mind a nem nyereségorientált szervezetek,valamint az egyéb gazdálkodást folytatószervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmihelyzetérol és azok alakulásáról objektívinformációk álljanak rendelkezésre.

E törvény olyan számviteli szabályokatrögzít, amelyek összhangban állnak azEurópai Közösségnek e jogterületre vonatkozóirányelveivel, figyelemmel vannak anemzetközi számviteli elvekre, és amelyekalapján megbízható és valós összképetbiztosító tájékoztatás nyújtható e törvényhatálya alá tartozók jövedelemtermeloképességérol, vagyonáról, vagyonánakalakulásáról, pénzügyi helyzetérol és jövobeliterveirol.

Ennek érdekében az Országgyulés aszámvitelrol a következo törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § Ez a törvény meghatározza a hatálya alátartozók beszámolási és könyvvezetésikötelezettségét, a beszámoló összeállítása, akönyvek vezetése során érvényesítendoelveket, az azokra épített szabályokat,valamint a nyilvánosságra hozatalra, aközzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozókövetelményeket.

A törvény hatálya

2. § (1) A törvény hatálya - a (3)bekezdésben foglaltak kivételével - kiterjed agazdaság minden olyan résztvevojére,amelynek muködésérol a nemzetgazdaság másszereploi tájékoztatást igényelnek.

(2) A törvény hatálya alá tartozik agazdálkodó.

(3)2

2 Megállapította: 2009. évi CXV. törvény 68. § (1). Hatályos: 2010. I. 1-tol.

A törvény hatálya nem terjed ki azegyéni vállalkozóra, a polgári jogi társaságra,az építoközösségre, továbbá a külföldiszékhelyu vállalkozás magyarországikereskedelmi képviseletére.

2/A. §3

3 Beiktatta: 2002. évi XLIII. törvény 26. §. Hatályos: 2003. I. 1-tol. Elso ízben a 2003. január 1-jével kezdodo adóévre kellalkalmazni.

(1)4

4 Módosította: 2009. évi CXV. törvény 68. § (2), 2012. évi CXLVII. törvény 34. § (1), 2013. évi CC. törvény 232. §, 2013. éviCCLII. törvény 150. § (4) a).

E törvény hatálya nem terjed kiarra a közkereseti társaságra, betéti társaságraés egyéni cégre, amely az üzleti évben (azadóévben) nyilvántartásait az egyszerusítettvállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózóvállalkozások tételes adójáról és a kisvállalatiadóról szóló törvény eloírásai szerint vezeti.

(2)5

5 Módosította: 2009. évi CXV. törvény 68. § (2), 2012. évi CXLVII. törvény 34. § (1), 2013. évi CC. törvény 232. §, 2013. éviCCLII. törvény 150. § (4) b).

Az egyszerusített vállalkozói adórólszóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételesadójáról és a kisvállalati adóról szólótörvényben eloírt feltételeknek meg nemfelelo, (1) bekezdés szerinti közkeresetitársaság, betéti társaság, valamint egyéni cégattól a naptól köteles e törvény eloírásaitalkalmazni, amely naptól nem tartozik azegyszerusített vállalkozói adóról szóló, illetvea kisadózó vállalkozások tételes adójáról és akisvállalati adóról szóló törvény hatálya alá.

(3)6

6 Módosította: 2009. évi CXV. törvény 68. § (2), 2012. évi CXLVII. törvény 34. § (1), 2013. évi CC. törvény 232. §, 2013. éviCCLII. törvény 150. § (4) c).

Az egyszerusített vállalkozói adórólszóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételesadójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényhatálya alól e törvény hatálya alá átkerült(visszakerült), (1) bekezdés szerintiközkereseti társaságra, betéti társaságra,valamint egyéni cégre a jogelod nélkülalapított vállalkozókra vonatkozó eloírásokatkell megfeleloen alkalmazni.

(4)7

7 Módosította: 2009. évi CXV. törvény 68. § (2), 2012. évi CXLVII. törvény 34. § (1), 2013. évi CC. törvény 232. §, 2013. éviCCLII. törvény 150. § (4) d).

Az egyszerusített vállalkozói adórólszóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételesadójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényhatálya alól e törvény hatálya alá átkerült(visszakerült), (1) bekezdés szerinti

OptiJUS

2. oldal


közkereseti társaságnak, betéti társaságnak,valamint egyéni cégnek - tételes leltározássalalátámasztott - leltár alapján nyitó mérlegetkell készítenie. A nyitó mérlegbe azeszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket aténylegesen fizetendo, a céltartalékokat aszámított, a törvény eloírásainak megfeleloösszegben, a saját tokét az eszközök és akötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is)különbözetének összegében kell figyelembevenni. A nyitó mérlegbe felvett eszközök ésforrások értékének valódiságátkönyvvizsgálóval kell ellenoriztetni.

(5)1

1 Módosította: 2009. évi CXV. törvény 68. § (2), 2012. évi CXLVII. törvény 34. § (1), 2013. évi CC. törvény 232. §, 2013. éviCCLII. törvény 150. § (4) b).

A törvény hatálya alá tartozóközkereseti társaság, betéti társaság, valamintegyéni cég beszámolójának kiegészítomellékletében - az (1)-(4) bekezdéseloírásaival összefüggésben - utalni kell arra,ha számviteli (nyilvántartási) kötelezettségeitekintetében a vállalkozó az egyszerusítettvállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózóvállalkozások tételes adójáról és a kisvállalatiadóról szóló törvény hatálya alá a következoüzleti évtol átjelentkezett, vagy ha e törvényhatálya alá - az egyszerusített vállalkozóiadóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozásoktételes adójáról és a kisvállalati adóról szólótörvény hatálya alól - átkerülve (visszatérve)eloször készít beszámolót.

Értelmezo rendelkezések, fogalmak

3. § (1) E törvény alkalmazásában1. gazdálkodó: a vállalkozó, az

államháztartás szervezetei, az egyéb szervezet,a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az általuk,illetve a természetes személy által alapítottegészségügyi, szociális és oktatási intézmény;

2.2

2 Megállapította: 2017. évi LXXXIX. törvény 8. §. Hatályos: 2017. VII. 1-tol.

vállalkozó: minden olyan gazdálkodó,amely a saját nevében és kockázatáranyereség- és vagyonszerzés céljábólüzletszeruen, ellenérték fejében termelo vagyszolgáltató tevékenységet (a továbbiakban:vállalkozási tevékenység) végez, ideértve ahitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, abefektetési vállalkozást és a biztosítót is,továbbá a nonprofit gazdasági társaság, azegyesülés, a szociális szövetkezet, aziskolaszövetkezet, a közérdeku nyugdíjasszövetkezet, az európai gazdasági egyesülés,

az európai részvénytársaság, az európaiszövetkezet, a vízitársulat, az erdobirtokosságitársulat, a külföldi székhelyu vállalkozásmagyarországi fióktelepe és a kezelt vagyon,amennyiben nem tartozik a 3. és 4. pontbanfelsoroltak közé;

3.3

3 Megállapította: 2012. évi CCVIII. törvény 40. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-tol.

államháztartás szervezetei: azállamháztartásról szóló törvény alapján azállamháztartás központi és önkormányzatialrendszerébe tartozó szervek;

4.4

4 Megállapította: 2016. évi CXXV. törvény 281. §. Hatályos: 2017. I. 1-tol.

egyéb szervezet:a) az egyesület, az alapítvány,b) a köztestület, a közalapítvány,c) a lakásszövetkezet, a társasház,d) az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivo

iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzoi iroda,e) a Médiaszolgáltatás-támogató és

Vagyonkezelo Alap,f) a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs

Szervezete,g) a közös jogkezelo szervezet,h) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program

keretében létrejött szervezet,i) a víziközmu társulat,j) az egyházi jogi személy,k) a befektetési alap, az egyéb alapok,l) a tozsde, a központi értéktári, a központi

szerzodo fél tevékenységet végzo szervezet,m) a magánnyugdíjpénztár,n) az önkéntes nyugdíjpénztár,o) az önkéntes kölcsönös egészség- és

önsegélyezo pénztár,p) a közraktár, valamintq) a külön jogszabályban meghatározott,

jogi személynek minosülo egyéb szervezet.(2) E törvény alkalmazásában1. anyavállalat: az a vállalkozó, amely egy

másik vállalkozónál (a továbbiakban:leányvállalat) közvetlenül vagyleányvállalatán keresztül közvetettenmeghatározó befolyást képes gyakorolni, mertaz alábbi feltételek közül legalább eggyelrendelkezik:

a) a tulajdonosok (a részvényesek)szavazatának többségével (50 százalékotmeghaladóval) tulajdoni hányada alapjánegyedül rendelkezik, vagy

b) más tulajdonosokkal (részvényesekkel)kötött megállapodás alapján a szavazatoktöbbségét egyedül birtokolja, vagy

OptiJUS

3. oldal


c)1

1 Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 230. § (1). Hatályos: 2003. I. 1-tol. Eloször a 2003. évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra kell, a 2002. évben indult üzleti évrol készített beszámolóra lehet alkalmazni.

a társaság tulajdonosaként(részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezetotisztségviselok vagy a felügyelo bizottságtagjai többségét megválassza vagy visszahívja,vagy

d) a tulajdonosokkal (a részvényesekkel)kötött szerzodés (vagy a létesíto okiratrendelkezése) alapján - függetlenül a tulajdonihányadtól, a szavazati aránytól, amegválasztási és visszahívási jogtól - döntoirányítást, ellenorzést gyakorol;

2. leányvállalat: az a gazdasági társaság,amelyre az 1. pont szerinti anyavállalatmeghatározó befolyást képes gyakorolni;

3. közös vezetésu vállalkozás: az a gazdaságitársaság, ahol egyrészt az anyavállalat (azanyavállalat konszolidálásba bevontleányvállalata), másrészt egy (vagy több)másik vállalkozás az 1. pont szerintijogosultságokkal paritásos alapon - legalább33 százalékos szavazati aránnyal -rendelkezik. A közös vezetésu vállalkozást atulajdonostársak közösen irányítják;

4.2

2 Megállapította: 2015. évi CI. törvény 1. § (1). Hatályos: 2015. VII. 4-tol.

társult vállalkozás: az a -konszolidálásba teljesköruen be nem vont -gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy akonszolidálásba bevont leányvállalata a 9.pont szerinti jelentos tulajdoni részesedésselrendelkezik, és mértékadó befolyást gyakorola gazdasági társaság üzleti és pénzügyipolitikájára;

4a.3

3 Beiktatta: 2015. évi CI. törvény 1. § (1). Hatályos: 2015. VII. 4-tol.

mértékadó befolyást gyakorló: az avállalkozás, amely egy másik gazdaságitársaságnál legalább a szavazatok - 115. § (4)bekezdésében eloírt számítási eljárásértelemszeru alkalmazásával számított - 20százalékával közvetlenül vagy közvetettenrendelkezik;

5.4


egyéb részesedési viszonyban lévovállalkozás: az a gazdasági társaság, amelybena vállalkozó nem rendelkezik a 9. pont szerintijelentos tulajdoni részesedéssel, és amely nemtartozik a 2-4. pont szerinti vállalkozásokközé;

6. konszolidálásba bevont vállalkozások: azanyavállalat, a konszolidálásba bevontleányvállalat, a konszolidálásba bevont közösvezetésu vállalkozás együttesen;

7.5

5 Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 230. § (2). Módosította: 2015. évi CI. törvény 43. § 1.

kapcsolt vállalkozás: az 1. pont szerintianyavállalat és a 2-3. pont szerintivállalkozások (fölérendelt anyavállalatesetében a minosítést a fölérendeltanyavállalat szempontjából kell elvégezni);

8.6

6 Megállapította: 2009. évi LXXVII. törvény 146. §. Hatályos: 2010. I. 1-tol. Lásd: 2009. évi LXXVII. törvény 229. §.

kapcsolt fél: az 1606/2002/EK európaiparlamenti és tanácsi rendelettel összhangbanegyes nemzetközi számviteli standardokelfogadásáról szóló 1126/2008/EK bizottságirendeletben meghatározott fogalom;

9.7


jelentos tulajdoni részesedés: másvállalkozások tokéjében való, értékpapírbanmegtestesülo vagy más módon meghatározottjog, amelynek célja az említett vállalkozássalvaló tartós kapcsolat kialakítása révénhozzájárulás annak a vállalkozásnak atevékenységéhez, amelyik e jogok birtokosa;és amely részesedés mértéke a 20 százalékotmeghaladja.

(3) E törvény alkalmazásában1. ellenorzés: a jóváhagyásra jogosult

testület által elfogadott beszámolóval lezártüzleti év(ek) adatainak - a gazdálkodó, illetveaz adóhatóság általi - utólagos ellenorzése azönellenorzés, illetve az adóhatósági ellenorzéskeretében;

2.8

8 Megállapította: 2016. évi LXVI. törvény 204. § (1). Hatályos: 2016. VI. 16-tól.

ellenorzés megállapítása: az ellenorzéssorán feltárt, az eszközöket-forrásokat, azeredményt, a saját tokét érinto hibák éshibahatások, amelyek a beszámolóval lezártüzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, ahatályos jogszabályi eloírások nem vagy nemmegfelelo alkalmazásából, helytelenértelmezésébol, vagy nem megengedett, tiltottcselekmény elkövetésébol származnak. Aszámviteli elszámolás szempontjából azellenorzés megállapításával egy tekintet aláesik a szerzodésmódosítással, a számvitelibizonylatok módosításával dokumentált,beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintogazdasági események könyvvitelielszámolásban rögzítendo jellemzoinekutólagos módosítása is;

3.9

9 Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 307. §. Hatályos: 2013. I. 1-tol.

jelentos összegu hiba: ha a hibafeltárásának évében, a különbözo ellenorzéseksorán, egy adott üzleti évet érintoen (évenkéntkülön-külön) feltárt hibák és hibahatások -eredményt, saját tokét növelo-csökkento -

OptiJUS

4. oldal


értékének együttes (elojeltol független)összege meghaladja a számviteli politikábanmeghatározott értékhatárt. Minden esetbenjelentos összegu a hiba, ha a hiba feltárásánakévében az ellenorzések során - ugyanazon évetérintoen - megállapított hibák, hibahatásokeredményt, saját tokét növelo-csökkentoértékének együttes (elojeltol független)összege meghaladja az ellenorzött üzleti évmérlegfoösszegének 2 százalékát, illetve ha amérlegfoösszeg 2 százaléka nem haladja megaz 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot;

4. nem jelentos összegu hiba: ha a hibafeltárásának évében, a különbözo ellenorzéseksorán, egy adott üzleti évet érintoen (évenkéntkülön-külön) feltárt hibák és hibahatások -eredményt, saját tokét növelo-csökkento -értékének együttes (elojeltol független)összege nem haladja meg a jelentos összeguhiba 3. pont szerinti értékhatárát;

5.1

1 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXVIII. törvény 323. § 1. Hatálytalan: 2013. I. 1-tol.

(4) E törvény alkalmazásában1. közvetített szolgáltatás: a gazdálkodó által

saját nevében vásárolt és a harmadikszeméllyel (a megrendelovel) kötött szerzodésalapján, a szerzodésben rögzített módonrészben vagy egészben, de változatlanformában továbbértékesített(továbbszámlázott) szolgáltatás; közvetítettszolgáltatásnál a gazdálkodó vevoje ésnyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó avásárolt szolgáltatást részben vagy egészbenközvetíti úgy, hogy a megrendelovel kötöttszerzodésbol a közvetítés lehetosége, aszámlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogya gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általavásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlanformában, de nem feltétlenül változatlan áron,egyértelmuen megállapítható;

2.2

2 Megállapította: 2014. évi LXXIV. törvény 282. § (2). Hatályos: 2015. I. 1-tol.

alapkutatás: a tudományos kutatásról,fejlesztésrol és innovációról szóló törvényben(a továbbiakban: Innovációs tv.)meghatározott alapkutatás;

3.3

3 Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 227. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-tol.

alkalmazott kutatás: az Innovációs tv.-ben meghatározott alkalmazott kutatás;

4.4


kísérleti fejlesztés: az Innovációs tv.-benmeghatározott kísérleti fejlesztés;

5. hasznos élettartam: az az idoszak, amelyalatt az amortizálható eszközt a gazdálkodóidoarányosan vagy teljesítményarányosan azeredmény terhére elszámolja;

a) hasznos élettartam az az idoszak, amelyalatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó a

várható fizikai elhasználódás (muszakokszáma, tevékenységre jellemzo körülmények,az eszköz fizikai jellemzoi), erkölcsi avulás(technológiai változások, termékek irántikereslet), az eszköz használatával kapcsolatosjogi és egyéb korlátozó tényezokfigyelembevételével várhatóan használnifogja, vagy

b) hasznos élettartam az a megtermelhetodarabszám, elvégezheto teljesítmény vagyegyéb egységszám figyelembevételévelmeghatározott idoszak, amely idoszak alatt agazdálkodó az elobbieket várhatóan elo tudjaállítani az amortizálható eszközfelhasználásával;

6. maradványérték: a rendeltetésszeruhasználatbavétel, az üzembe helyezésidopontjában - a rendelkezésre állóinformációk alapján, a hasznos élettartamfüggvényében - az eszköz meghatározott, ahasznos élettartam végén várhatóanrealizálható értéke. Nulla lehet amaradványérték, ha annak értékevalószínusíthetoen nem jelentos;

7. beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése,létesítése, saját vállalkozásban történoeloállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembehelyezése, rendeltetésszeru használatbavételeérdekében az üzembe helyezésig, arendeltetésszeru használatbavételig végzetttevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés,alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz atevékenység, amely a tárgyi eszközbeszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve atervezést, az elokészítést, a lebonyolítást, ahiteligénybevételt, a biztosítást is); beruházása meglévo tárgyi eszköz bovítését,rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását,élettartamának, teljesítoképességénekközvetlen növelését eredményezo tevékenységis, az elobbiekben felsorolt, e tevékenységhezhozzákapcsolható egyéb tevékenységekkelegyütt;

8. felújítás: az elhasználódott tárgyi eszközeredeti állaga (kapacitása, pontossága)helyreállítását szolgáló, idoszakonkéntvisszatéro olyan tevékenység, amelymindenképpen azzal jár, hogy az adott eszközélettartama megnövekszik, eredeti muszakiállapota, teljesítoképessége megközelítoenvagy teljesen visszaáll, az eloállított termékekminosége vagy az adott eszköz használatajelentosen javul és így a felújítás pótlólagos

OptiJUS

5. oldal


ráfordításából a jövoben gazdasági elonyökszármaznak; felújítás a korszerusítés is, ha az akorszeru technika alkalmazásával a tárgyieszköz egyes részeinek az eredetitol eltéromegoldásával vagy kicserélésével a tárgyieszköz üzembiztonságát, teljesítoképességét,használhatóságát vagy gazdaságosságátnöveli; a tárgyi eszközt akkor kell felújítani,amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzettkarbantartás mellett a tárgyi eszköz olymértékben elhasználódott (szerkezeti elemeielöregedtek), amely elhasználódottság már arendeltetésszeru használatot veszélyezteti;nem felújítás az elmaradt és felhalmozódókarbantartás egyidoben való elvégzése,függetlenül a költségek nagyságától;

9. karbantartás: a használatban lévo tárgyieszköz folyamatos, zavartalan, biztonságosüzemeltetését szolgáló javítási, karbantartásitevékenység, ideértve a tervszeru megelozokarbantartást, a hosszabb idoszakonként, derendszeresen visszatéro nagyjavítást, ésmindazon javítási, karbantartásitevékenységet, amelyet a rendeltetésszeruhasználat érdekében el kell végezni, amely afolyamatos elhasználódás rendszereshelyreállítását eredményezi;

10. behajthatatlan követelés: az a követelés,a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás

során nincs fedezet, vagy a talált fedezet akövetelést csak részben fedezi (amennyiben avégrehajtás közvetlenül nem vezetetteredményre és a végrehajtást szüneteltetik, azóvatosság elvébol következoen abehajthatatlanság - nemleges foglalásijegyzokönyv alapján - vélelmezheto),

b) amelyet a hitelezo a csodeljárás, afelszámolási eljárás, az önkormányzatokadósságrendezési eljárása során egyezségimegállapodás keretében elengedett,

c) amelyre a felszámoló által adott írásbeliigazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,

d) amelyre a felszámolás, azadósságrendezési eljárás befejezésekor avagyonfelosztási javaslat szerinti értékbenátvett eszköz nem nyújt fedezetet,

e)1

1 Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 186. §. Hatályos: 2011. I. 1-tol.

amelyet eredményesen nem lehetérvényesíteni, amelynél a fizetésimeghagyásos eljárással, a végrehajtássalkapcsolatos költségek nincsenek arányban akövetelés várhatóan behajtható összegével (afizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás

veszteséget eredményez vagy növeli aveszteséget), amelynél az adós nem lelheto fel,mert a megadott címen nem található és afelkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel,

f) amelyet bíróság elott érvényesíteni nemlehet,

g) amely a hatályos jogszabályok alapjánelévült.

A behajthatatlanság tényét és mértékétbizonyítani kell.2

2 A korábbi utolsó mondatot hatályon kívül helyezte: 2004. évi XCIX. törvény 44. § (3). Hatálytalan: 2005. I. 1-tol.

(5) E törvény alkalmazásában1.3

3 Megállapította: 2015. évi CI. törvény 1. § (3). Módosította: 2016. évi LXVI. törvény 223. § 1.

üzleti vagy cégérték: a megvásároltüzletágért, telephelyért, üzlethálózatért fizetettellenérték és a tételesen állományba vett egyeseszközök piaci értékének a tételesenállományba vett, átvállalt kötelezettségek - etörvény szerinti értékeléssel meghatározott -értékével csökkentett értéke közöttikülönbözet, ha a fizetett ellenérték magasabb;

2.4


negatív üzleti vagy cégérték: amegvásárolt üzletágért, telephelyért,üzlethálózatért fizetett ellenérték és a tételesenállományba vett egyes eszközök piaciértékének a tételesen állományba vett, átvállaltkötelezettségek - e törvény szerintiértékeléssel meghatározott - értékévelcsökkentett összege közötti különbözet, ha afizetett ellenérték alacsonyabb;

3.5

5 Megállapította: 2006. évi CXXXI. törvény 100. § (2). Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 150. § (4) e).

többségi befolyás, minosített többségetbiztosító befolyás: a Polgári Törvénykönyvgazdasági társaságokra vonatkozórendelkezéseiben meghatározott fogalom;

4. létesíto okirat: a gazdálkodó alapításáhozszükséges jogszabályban eloírt okirat, idetartozik különösen: a társasági szerzodés, azalapító okirat, az alapszabály, az egyéb módonnevezett - a tulajdonosok közötti -megállapodás.

(6) E törvény alkalmazásában1. mérlegkészítés idopontja: a mérleg egyes

tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon -az üzleti év mérleg-fordulónapját követo -idopont, amely idopontig a megbízható ésvalós vagyoni helyzet bemutatásáhozszükséges értékelési feladatokat el lehet és elkell végezni;

2. hitelviszonyt megtestesíto értékpapír:minden olyan nyomdai úton eloállított(eloállíttatható) vagy dematerializáltértékpapír, illetve e törvény által értékpapírnakminosített, jogot megtestesíto okirat, amelybena kibocsátó (adós) meghatározott pénzösszeg

OptiJUS

6. oldal


rendelkezésére bocsátását elismerve arrakötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön)összegét, valamint annak meghatározottmódon számított kamatát vagy egyébhozamát, és az általa esetleg vállalt egyébszolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (ahitelezonek) a megjelölt idoben és módonmegfizeti, illetve teljesíti. Ide tartozikkülönösen: a kötvény, a kincstárjegy, a letétijegy, a pénztárjegy, a célrészjegy, atakaréklevél, a jelzáloglevél, a hajóraklevél, aközraktárjegy, az árujegy, a zálogjegy, akárpótlási jegy, a határozott ideju befektetésialap által kibocsátott befektetési jegy;

3.1

1 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 150. § (4) f), 2014. évi LXXIV. törvény 304. § 3.

tulajdoni részesedést jelento befektetés:minden olyan nyomdai úton eloállított(eloállíttatható) vagy dematerializáltértékpapír, illetve e törvény által értékpapírnakminosített, jogot megtestesíto okirat, amelybena kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetvepénzértékben meghatározott nem pénzbelivagyoni érték tulajdonba - vagyhasználatbavételét elismerve arra kötelezimagát, hogy ezen értékpapír, okiratbirtokosának meghatározott vagyoni és egyébjogokat biztosít. Ide tartozik különösen: arészvény, az üzletrész, a szövetkezetirészesedés, a vagyonjegy, az egyéb társaságirészesedés, a határozatlan futamidejubefektetési alap által kibocsátott befektetésijegy, a kockázati tokejegy, a kockázatitokerészvény;

4. diszkont értékpapír: olyan hitelviszonytmegtestesíto, nem kamatozó értékpapír,amelyet névérték alatt bocsátottak ki, és alejáratkor névértéken váltanak be;

5. vásárolt készletek: az anyagok [alap-,segéd-, üzem- és futoanyag, alkatrészek, a 28.§ (3) bekezdésének a) pontja szerintieszközök], az áruk (kereskedelmi készletek,betétdíjas göngyölegek, a közvetítettszolgáltatások), a készletre adott elolegek;

6. saját termelésu készletek: a befejezetlentermelés, a félkész termékek, a késztermékek,a növendék-, hízó- és egyéb állatok;

7. FIFO módszer: az elsoként bevételezetteszköz elsoként kiadva; az elsokéntmegvásárolt (eloállított) eszköz kerül eloszörértékesítésre (felhasználásra),következésképpen az idoszak végén azeszközök között maradó tételek a legutóbbmegvásárolt (eloállított) tételek.

(7) E törvény alkalmazásában

1. igénybe vett szolgáltatás: minden olyanszolgáltatás, amely nem tartozik a közvetítettszolgáltatás, illetve az egyéb szolgáltatás közé;különösen az utazásszervezés, a szállítás-rakodás, a raktározás, a csomagolás, akölcsönzés, a bérlet, a bérmunka, az eszközökkarbantartása, a postai és távközlésiszolgáltatás, a mosás és vegytisztítás, abizományi tevékenység, az ügyletszerzés, azoktatás és továbbképzés, a hirdetés, a reklámés propaganda, a piackutatás, a könyvkiadás, alapkiadás, a szállodai szolgáltatás, avendéglátás, a kutatás és kísérleti fejlesztés, atervezés és lebonyolítás, a könyvvizsgálat, akönyvviteli szolgáltatás;

2.2

2 Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 322. § (1) 2.

egyéb szolgáltatás: a pénzügyi, abefektetési, a biztosítási, a hatósági igazgatási,az egyéb hatósági szolgáltatás;

3.3

3 Az elso mondat szövegét megállapította: 2005. évi CXII. törvény 1. § (3). Módosította: 2011. évi CLXVII. törvény 75. §.

személyi jellegu egyéb kifizetések: azok atermészetes személyek részére teljesítettkifizetések, elszámolt összegek, amelyeket akifizeto a természetes személy részérejogszabályi eloírás vagy saját elhatározásaalapján teljesít, és nem tartoznak a bérköltség,illetve a vállalkozási díj fogalmába. Ilyenekkülönösen: a szerzoi jogdíj, a lakhatásiköltségtérítés, a lakásépítésre nyújtotttámogatás (ideértve az átvállalt kamatot éskezelési költséget is), az étkezési térítés, amunkábajárással kapcsolatos költségtérítés, ajubileumi jutalom, a dolgozókötelezettségvállalásának térítése, a bányászatikeresetkiegészítés, a tárgyjutalmak, az egyébtermészetbeni munkajövedelmek, amegváltozott munkaképességu munkavállalókkeresetkiegészítése, a betegszabadság díjazása,a munkáltatót terhelo táppénz, táppénz-kiegészítés, a munkavállaló részére kötött, dea munkáltató által fizetett baleset-, élet- ésnyugdíjbiztosítás díja, az önkéntes pénztárbabefizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás, amagánnyugdíjpénztárba befizetett munkáltatóitagdíj-kiegészítés, a munkáltatót terhelo,illetve általa átvállalt személyi jövedelemadó,a jóléti és kulturális költségek, a végkielégítés,a munkáltatói hozzájárulás a korengedményesnyugdíj, illetve a helyébe lépo korhatár elottiellátás igénybevételéhez, továbbá azalkalmazottakat, munkavállalókat megilletokifizetések, mint a napidíj, a különélési pótlék,a jogszabály alapján fizetett költségtérítések, asorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítésétkövetoen fizetett személyi alapbér, a

OptiJUS

7. oldal


találmányi díj, a szabadalom vételára éshasznosítási díja, az újítási díj, az ezekkelkapcsolatosan fizetett közremuködoi díj,valamint nem a munkaviszonnyalösszefüggésben fizetett szerzoi, írói és másszerzoi jogvédelmet élvezo munkák díjai, azazokkal kapcsolatos közremuködoi díjak, amezogazdaságban részesmunkát végzokdíjazása, a természetben adott juttatások, areprezentáció költségei, és minden egyéb, astatisztikai eloírások szerint egyébmunkajövedelemnek, szociális költségnekminosített összegek.

(8) E törvény alkalmazásában1.1

1 Megállapította: 2008. évi XV. törvény 4. §. Módosította: 2015. évi CLXXVIII. törvény 14. § b).

tozsde, tozsdei határidos, opciós ésazonnali ügylet, központi értéktár, központiszerzodo fél, központi értéktári tevékenység,központi szerzodo fél tevékenység, központiértékpapírszámla, értékpapírszámla,ügyfélszámla, dematerializált értékpapír,másodlagos értékpapír, értékpapír kölcsönzés:a tokepiacról szóló törvényben meghatározottfogalom;

2.2

2 Megállapította: 2008. évi XV. törvény 4. §. Hatályos: 2008. V. 1-tol. Az utolsó mondatot beiktatta: 2008. évi LXXXII. törvény13. § (1). Hatályos: 2008. XII. 10-tol.

repó-, fordított repóügylet: minden olyanmegállapodás, amely értékpapírtulajdonjogának átruházásáról rendelkezik aszerzodéskötéssel egyidejuleg meghatározottvagy meghatározandó jövobeli idopontbantörténo visszavásárlási kötelezettség mellett,meghatározott visszavásárlási áron,függetlenül attól, hogy az ügylet futamidejealatt a vevo az ügylet tárgyát képezoértékpapírt megszerzi és azzal szabadonrendelkezhet (szállításos repóügylet) vagynem szerzi meg az értékpapírt, azzal szabadonnem rendelkezhet, hanem óvadékként kerülelhelyezésre a vevo javára a futamido alatt(óvadéki repóügylet). Az óvadéki repóügylet avalódi penziós ügyletek szabályai szerint, aszállításos repóügylet a nem valódi penziósügyletek szabályai szerint kerül elszámolásra,melynek során értelemszeruen alkalmazhatóka törvény felhatalmazása alapján kiadott, ahitelintézetek és a pénzügyi vállalkozásokéves beszámolókészítési és könyvvezetésikötelezettségének sajátosságairól szólókormányrendelet ezen ügyletekre vonatkozóeloírásai;

3.3

3 Megállapította: 2003. évi LXXXV. törvény 1. § (2). Hatályos: 2004. I. 1-tol. Eloször a 2004. évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra kell alkalmazni.

pénzügyi instrumentum: olyanszerzodéses megállapodás, amelynek

eredményeként az egyik félnél pénzügyieszköz, a másik félnél pénzügyi kötelezettségvagy saját toke (tokeinstrumentum) keletkezik.Így különösen: a szerzodéses megállapodásonalapuló követelés és kötelezettség, apénzeszköz, az értékpapír (hitelviszonytmegtestesíto értékpapír és tulajdonirészesedést jelento befektetés), a származékosügylet;

4. elszámoló ár: a tozsde által a határidosügyletek tárgyát képezo tozsdetermékrekereskedési naponként megállapított éskihirdetett árfolyam (piaci érték), amely abefektetési szolgáltató napiárfolyamalakulásból adódó pénzügyikötelezettségei és követelései kiszámításánakalapjául szolgál;

5. tozsdén kívüli határidos ügylet: valamelyáru, pénzügyi instrumentum szerzodésbenelore meghatározott áron (kötési ár),árfolyamon és mennyiségben egy aszerzodésben rögzített késobbi idopontban(lejáratkor, amely a 9. pontban foglaltidoszakot meghaladja) tozsdén kívül történoadásvétele;

6.4

4 Megállapította: 2001. évi LXXIV. törvény 118. §. Hatályos: 2002. I. 1-tol. Eloször a 2002. évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra kell, a 2001. évben indult üzleti évrol készített beszámolóra lehet alkalmazni.

tozsdén kívüli opciós ügylet: valamelyárura, pénzügyi instrumentumra tozsdén kívülkötött, a tokepiacról szóló törvényben opciósügyletként meghatározott fogalomnakmegfelelo ügylet;

7. swap (deviza-, toke- és kamatcsere)ügylet: valamely pénzügyi instrumentumcseréjére vonatkozó olyan összetettmegállapodás, amely általában egy azonnali ésegy határidos adásvételi ügyletbol, illetve többhatáridos ügyletbol tevodik össze és általábanjövobeni pénzáramlások cseréjét vonja magaután;

8. kamat swap ügylet: valamelytokeösszegre rögzített kamatláb alapjánszámított fix kamat és - bizonyos piacikamatlábhoz, feltételhez igazított - változókamatláb alapján számított változókamatösszeg meghatározott idoközönkénticseréje;

9. tozsdén kívüli azonnali ügylet: azügyletkötést követo legfeljebb 8 munkanaponbelül, devizaügylet esetén 2 munkanapon belülteljesített, értékpapír adásvételi, illetvecsereügylet;

OptiJUS

8. oldal


10.1

1 Megállapította: 2016. évi CXXV. törvény 282. § (1). Hatályos: 2017. I. 1-tol.

fedezeti ügylet: olyan származékosügylet (a kiírt opciók kivételével), vagykizárólag a devizakockázat tekintetében olyannem származékos pénzügyi eszköz vagypénzügyi kötelezettség, amelyet egy megjelöltfedezeti kapcsolatba bevontak, és amelynekvalós értéke vagy pénzáramlásai egy fedezettügyletbol adódó valós értékben vagypénzáramlásokban bekövetkezo változásokatvárhatóan ellentételezi. A fedezeti ügyletlehet:

a) piaci érték (valós érték) fedezeti ügylet:valamely fedezett ügyletbol eredo, amérlegben szereplo eszköz, illetvekötelezettség egészének vagy meghatározottrészének piaci értékében (valós értékében)bekövetkezo változás miatt fennálló kockázatfedezetére szolgáló ügylet;

b) cash-flow fedezeti ügylet: mérlegbenszereplo eszközhöz vagy kötelezettséghez(ideértve az azokkal összefüggokamatfizetéseket is), elorejelzett ügylethez,vagy a mérlegben meg nem jelenített, biztoselkötelezettséghez kapcsolódó jövobenipénzáramlásokban bekövetkezo változás miattfennálló kockázat fedezésére szolgáló ügylet;

c) külföldi gazdálkodó szervezetben lévonettó befektetés fedezeti ügylete: a külföldipénznemben fennálló, kapcsolt vállalkozásnakminosülo külföldi gazdálkodó szervezetbenlévo tulajdoni részesedést jelento, nemkereskedési célra tartott befektetés (részvény,üzletrész, egyéb részesedés), valamint az ezengazdálkodó szervezettel szemben fennállóhosszú lejáratú követelés vagy kötelezettségdevizaárfolyam-változásból adódókockázatának fedezetére kötött ügylet;

10/a.2

2 Beiktatta: 2016. évi CXXV. törvény 282. § (2). Hatályos: 2017. I. 1-tol.

fedezett ügylet: egy olyan eszköz,kötelezettség, biztos elkötelezettség,elorejelzett ügylet vagy külföldi gazdálkodószervezetben lévo nettó befektetés, amely agazdálkodót a valós értékben vagy a jövobenipénzáramlásokban bekövetkezo változásokkockázatának teszi ki, és amelyet egymegjelölt fedezeti kapcsolatba bevontak.Hasonló eszközöket vagy hasonlókötelezettségeket kizárólag akkor lehetösszevonni és egy csoportként fedezni, ha azazonos csoportba tartozó egyedi eszközök éskötelezettségek osztoznak abban a kockázati

kitettségben, amelyet fedezett kockázatkéntmegjelöltek;

10/b.3


megjelölt fedezeti kapcsolat: az 59/A-59/F. § szerinti valós értékelés alkalmazásátólfüggetlenül az 59/E. § (1) és (2) bekezdéseszerint dokumentált, és az 59/E. § (3)bekezdésének megfelelo fedezeti kapcsolat;

11.4


penziós (elhelyezési) ügylet: olyanügylet, amelyben az egyik fél ("penzióbaadó") a mérlegében szereplo, tulajdonábanlévo pénzügyi eszközöket (a valuta, a devizaés a saját kibocsátású hitelviszonytmegtestesíto értékpapír, illetve sajátkibocsátású tulajdoni részesedést jelentobefektetés kivételével) ruház át a másik félre("penzió átvevoje"), olyan megállapodásmellett, hogy ugyanezeket a pénzügyieszközöket - sorozatban kibocsátottértékpapírok esetén az azonos sorozathoztartozó, azonos mennyiségu és névértékuértékpapírokat - a penzió átvevoje amegállapodásban rögzítettek szerinti késobbiidopontban (idopontig), meghatározott áronvisszaszármaztatja az a), illetve a b) pontbanfoglaltak szerint a penzióba adónak;

a)5

5 Módosította: 2008. évi LXXXII. törvény 30. § (5) b).

valódi penziós (elhelyezési) ügylet: olyanpenziós ügylet, amelyben legalább az egyik félhitelintézet, és amelyben a penzió átvevojekötelezi magát, hogy a pénzügyi eszközöketegy meghatározott vagy a penzióba adó általmeghatározandó idopontban visszaadja,továbbá a penzióba adó szerzodéseskikötésekkel a pénzügyi eszközök felettiellenorzési jogokat (rendelkezési jog az eszköztovább értékesítésérol, fedezetként valófelhasználásáról, kölcsönbeadásáról, valaminta hasznok szedésére vonatkozó jog) fenntartja.A valódi penziós ügylet kölcsönügyletkéntkerül elszámolásra, az ügylet tárgyát képezoeszköz a penzióba adó könyveiben marad, azeladási és a visszavásárlási ár különbözetekamatnak minosül.;

b)6

6 Módosította: 2008. évi LXXXII. törvény 30. § (5) b).

nem valódi penziós (elhelyezési) ügylet:olyan penziós ügylet, amelyben a felekmegállapodásától függoen, a penzió átvevojesaját döntése (jogosultsága) alapján egy elorerögzített idopontban (idopontig), vagy azáltala megállapított késobbi idopontban vagyegy, a késobbiekben bekövetkezo feltételbeállta esetén, annak idopontjában az eladási

OptiJUS

9. oldal


áron, vagy a felek által meghatározott másáron visszaadja, a penzióba adó pedigvisszaveszi a penzió tárgyát. Nem valódipenziós ügyletnek minosül az is, ha a penzióátvevoje kötelezi magát, hogy a penzió tárgyátegy elore meghatározott vagy a penzióba adóáltal meghatározandó idopontban visszaadja ésa penzióba adó a penzió tárgya felettiellenorzési jogokat szerzodéses kitételekkelnem tartja fenn. A nem valódi penziós ügylet apénzügyi eszközök adásvételére vonatkozóáltalános szabályok szerint kerül elszámolásra;

12.1

1 Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 187. §. Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 256. § (1) 1.

elektronikus pénz: a hitelintézetekrol ésa pénzügyi vállalkozásokról szóló törvénybenmeghatározott fogalom;

13.2

2 Megállapította: 2014. évi LXXIV. törvény 282. § (3). Hatályos: 2015. I. 1-tol.

pénzügyi lízing: a hitelintézetekrol és apénzügyi vállalkozásokról szóló törvényszerinti pénzügyi lízingszerzodés alapjánlétrejött ügylet, ideértve azt is, ha az azanyavállalat és a leányvállalata között jöttlétre;

14.3


függo kötelezettség: az olyan - általában- harmadik személlyel szemben vállaltkötelezettség, amely a mérleg fordulónapjánfennáll, de mérlegtételkénti szerepeltetésejövobeni eseménytol függ. A függokötelezettségek lehetnek pénzeszközre, illetveegyéb eszközre vonatkozó függokötelezettségek. A pénzeszközre vonatkozófüggo kötelezettségek közé tartoznakkülönösen: a kezességvállalási, agaranciavállalási, a váltókezesi kötelezettség,az opciós ügyletekkel, a nem valódi penziósügyletekkel, a le nem zárt peres ügyekkelkapcsolatban várható kötelezettségek. Azegyéb eszközre vonatkozó kötelezettségekközé tartoznak különösen a fedezetként,biztosítékként, óvadékként felajánlott(szolgáló) vagyontárgyak és az opciós ügyletmiatti egyéb eszköz átadására vonatkozókötelezettségek;

15.4


biztos (jövobeni) kötelezettség: az olyanvisszavonhatatlan kötelezettség, amely amérleg fordulónapján már fennáll, de aszerzodés teljesítése még nem történt meg,ezért mérlegtételként nem szerepeltetheto. A

biztos (jövobeni) kötelezettségek lehetnekpénzeszközre, illetve egyéb eszközrevonatkozó biztos (jövobeni) kötelezettségek.Idetartoznak különösen: a határidos adásvételiügyletek, a swap ügyletek határidos részemiatti pénzeszköz vagy egyéb eszközátadására vonatkozó kötelezettségek. Nemtartoznak ide az üzleti tevékenységgelkapcsolatos, folyamatosan felmerüloköltségek;

16.5

5 Beiktatta: 2003. évi LXXXV. törvény 1. § (5). Hatályos: 2004. I. 1-tol. Eloször a 2004. évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra kell alkalmazni.

mérlegen kívüli tétel: olyan, szerzodésalapján fennálló mérlegen kívüli [függo vagybiztos (jövobeni)] kötelezettség, illetvekövetelés, amely pénzeszköz vagy egyébeszköz átadására, illetve átvételére vonatkozik,a mérleg fordulónapján már fennáll, demérlegtételkénti szerepeltetése egy jövobeniesemény bekövetkezésétol vagy a szerzodésteljesítésétol függ;

17.6


függo követelés: olyan pénzeszközrevagy egyéb eszközre vonatkozó, a mérlegfordulónapján fennálló követelés, amelynekmérlegtételkénti szerepeltetése jövobenieseménytol függ. Idetartoznak különösen akapott garanciák, kezességek harmadik felektartozásaiért, valamint a kapott fedezetek,biztosítékok, zálogtárgyak, óvadékok és azopciós ügylet miatti pénzeszköz vagy egyébeszköz átvételére vonatkozó követelések;

18.7


biztos (jövobeni) követelés: olyanpénzeszközre vagy egyéb eszközre vonatkozó,a mérleg fordulónapján fennálló követelés,amelynek mérlegtételkénti szerepeltetése aszerzodés teljesítésétol függ. Idetartoznakkülönösen: a határidos adásvételi ügyletek, aswap ügyletek határidos része miattipénzeszköz vagy egyéb eszköz átvételérevonatkozó követelések;

19.8

8 Számozását módosította: 2003. évi LXXXV. törvény 1. § (5).

hátrasorolt eszköz: az a követelés,illetve hitelviszonyt megtestesíto értékpapír,amely az adósnál, illetve az értékpapírkibocsátójánál hátrasorolt kötelezettségnekminosül, és amely felett az adós, illetve azértékpapír kibocsátó felszámolása, csodjeesetén csak a többi hitelezo kielégítése utánlehet rendelkezni, illetve kiegyenlíteni;

OptiJUS

10. oldal


20.1


keresztárfolyam: a Magyar NemzetiBank által közzétett - az érintett két devizáraaz adott napon érvényes - hivatalosdevizaárfolyamokból számított árfolyam (azérintett két deviza egymáshoz viszonyítottaránya).

(9)2


E törvény alkalmazásában1. pénzügyi eszköz:a) a pénzeszköz,b)3

3 Módosította: 2016. évi CXXV. törvény 299. § 1.

a szerzodéses megállapodáson alapulókövetelés pénzeszközök vagy egyéb pénzügyieszközök más felektol való átvételére (ideértvea mérlegben szereplo követeléseket,hitelviszonyt megtestesíto értékpapírokat,valamint a származékos ügyleteket is),

c) a szerzodéses megállapodás alapjánbiztosított jog pénzügyi instrumentumoknakpotenciálisan kedvezo feltételek melletttörténo cseréjére más felekkel (ideértve azopciós jog vevojénél az opciós jog értékét),

d) a más vállalkozó saját tokéjétmegtestesíto instrumentum (másvállalkozóban lévo tulajdoni részesedéstjelento befektetés);

2. pénzügyi kötelezettség:a)4


a szerzodéses megállapodáson alapulókötelezettség pénzeszközök vagy egyébpénzügyi eszközök más felek részére történoátadására (ideértve a mérlegben szereplokötelezettségeket, valamint a származékosügyleteket is),

b) a szerzodéses megállapodáson alapulókötelezettség pénzügyi instrumentumoknakpotenciálisan kedvezotlen feltételek melletttörténo cseréjére más felekkel (ideértve azopciós jog kiírójának egyoldalúkötelezettségvállalását is pénzügyielszámolással teljesülo ügyleteknél a záráskoripiaci ár és a határidos kötési árkülönbözetében, illetve áru vagy pénzügyieszköz leszállításával teljesülo ügyletnél ahatáridos kötési ár összegében);

3. tokeinstrumentum: a tulajdoni részesedéstjelento befektetés kibocsátójánál a saját toke(saját tokeelem);

4. más vállalkozó saját tokéjét megtestesítoinstrumentum: más vállalkozóban lévotulajdoni részesedést jelento befektetés abefektetonél, amely a kibocsátó vállalkozóeszközeiben valamennyi kötelezettség(beleértve a céltartalékot és a passzív idobelielhatárolást is) levonása után fennmaradó

részesedést biztosítja;5. kereskedési célú pénzügyi eszköz: a rövid

távú ár- és árfolyam-ingadozásokból származónyereség elérése céljából szerzett pénzügyieszköz. [Így különösen: a forgatási célúhitelviszonyt megtestesíto értékpapír éstulajdoni részesedést jelento befektetés, agazdálkodó által keletkeztetett, a vásárolt vagyharmadik fél által a gazdálkodóraengedményezett követelés, amelyet agazdálkodó azonnal vagy rövid távon (egyéven belül) értékesíteni szándékozik, továbbáa kereskedési célúnak minosített, rövid távúnyereségszerzés céljára portfolió-kezelésbehelyezett pénzügyi eszköz, a nem fedezeti célúszármazékos ügyletbol eredo mérlegen kívülikövetelés függetlenül attól, hogy portfoliórészét képezi vagy egyedi szerzodésen alapul.];

6. kereskedési célú pénzügyi kötelezettség: anem fedezeti célú származékos ügyletboleredo mérlegen kívüli kötelezettség, valamintaz értékpapír kölcsönbevétele miatt fennállókötelezettség;

7. értékesítheto pénzügyi eszköz: olyanpénzügyi eszköz, amelyet nem soroltak be akereskedési célú pénzügyi eszközök, alejáratig tartott pénzügyi eszközök és agazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és máskövetelések közé. (Így különösen a befektetésicéllal tartott tulajdoni részesedést jelentobefektetés, a befektetett eszközök közöttkimutatott, nem lejáratig tartott hitelviszonytmegtestesíto értékpapír, illetve az a vásároltvagy harmadik fél által a gazdálkodóraengedményezett követelés, amelyrol agazdálkodó a nyilvántartásba vételkor mégnem döntötte el, hogy rövid távon értékesíteni,behajtani vagy lejáratig tartani szándékozik.);

8. lejáratig tartott pénzügyi eszköz: olyanpénzügyi eszköz [ideértve a befektetetteszközök, illetve a forgóeszközök közöttkimutatott, hitelviszonyt megtestesítoértékpapírt, továbbá az áru leszállításávalzáruló határidos, opciós ügyletekbol eredomérlegen kívüli követelést], amelyet avállalkozó annak lejáratáig szándékozik ésképes megtartani, valamint a bankbetét, illetvea pénzeszköz. Nem tartoznak ide a gazdálkodóáltal keletkeztetett kölcsön- és máskövetelések;

9. a gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön-

OptiJUS

11. oldal


és más követelés: a gazdálkodó által pénzügyieszközök, áruk vagy szolgáltatások -közvetlenül az adósnak teljesített -rendelkezésre bocsátásával létrehozott,rögzített vagy meghatározható fizetéssel járópénzügyi eszköz (ide nem értve azt, amelyet agazdálkodó kereskedési célúvá minosített,illetve a vásárolt vagy harmadik fél által agazdálkodóra engedményezett követelést);

10. egyéb pénzügyi kötelezettség: mindenolyan - mérlegben szereplo, illetve mérlegenkívüli - pénzügyi kötelezettség, amely nemtartozik a kereskedési célú kötelezettségekközé;

11.1

1 Megállapította: 2016. évi CXXV. törvény 283. § (1). Módosította: 2017. évi LXXVII. törvény 205. § 1.

származékos ügylet: olyan árualapúvagy pénzügyi eszközre vonatkozó,kereskedési célú vagy fedezeti célú határidos,opciós vagy swap ügylet, illetve ezek továbbiszármazékai, amelyek

a) teljesítése pénzben vagy más pénzügyiinstrumentummal történik,

b) értéke egy meghatározott kamatláb,pénzügyi instrumentum ára, tozsdei áru ára,devizaárfolyam, árindex, árfolyamindex,kamatindex, hitelbesorolás (bonitás) vagyhitelindex, illetve egyéb hasonló tényezok(mögöttesek) függvényében változik, feltéve,hogy egy nem pénzügyi változó esetében aváltozó egyik szerzodo félre sem jellemzo,

c) a keletkezéskor nem vagy csak csekélymértékben igényelnek nettó befektetést más,hasonlóan a piaci tényezok függvényébenváltozó ügyletekhez (szerzodésekhez)viszonyítva,

d) pénzügyi rendezésükre eloremeghatározott késobbi idopontban, illetveidopontig (a jövoben) kerül sor.

Származékos ügyletnek minosül a nempénzügyi eszköz adásvételére vonatkozószerzodés, ha annak rendezése nettó módon,pénzeszköz vagy egyéb pénzügyi eszközátadásával történhet. E tekintetben nettómódon rendezheto szerzodésnek minosülhet atozsdei árura vonatkozó leszállítási ügylet is.Nem minosül származékos ügyletnek azonbanaz olyan nem pénzügyi eszköz adásvételérevonatkozó ügylet, amely kezdeményezésének,megkötésének és fenntartásának célja azügylet tárgyát képezo nem pénzügyieszköznek a gazdálkodó várható vételi, eladásivagy felhasználási igényeinek megfeleloátvétele vagy átadása, és amely várhatóan azügylet tárgyát képezo nem pénzügyi eszköz

átadásával (leszállításával) teljesül az ügyletzárásakor;

11/a.2


származékos ügylet zárása: aszármazékos ügylet lejárata, eladása, lehívása,a származékos ügyletbol eredo kockázatipozíció megszüntetésére vagy mérsékléséreirányuló ellenügylet zárásként dokumentáltkötése vagy a származékos ügylet lejárat elottimegszüntetése;

12.3

3 Lásd még: 2003. évi LXXXV. törvény 52. § (5), 53. §.

valós érték: az az összeg, amelyért egyeszköz elcserélheto (eladható, illetvemegvásárolható), vagy egy kötelezettségrendezheto megfeleloen tájékozott, azüzletkötési szándékukat kinyilvánító felekközött, a szokásos piaci feltételeknekmegfeleloen kötött (kötheto) ügylet(szerzodés) keretében. Valós érték a piacimegítélésrol rendelkezésre álló információkalapján lehet:

a) a piaci érték, amelyaa) a tozsdén jegyzett árfolyam, ha a

pénzügyi instrumentum a tozsdénforgalmazott és van tozsdén jegyzett ára,árfolyama,

ab) a két fél szabad megállapodása szerintiár, ha a pénzügyi instrumentumnak nincstozsdén jegyzett ára, árfolyama, de tozsdénkívüli piacon kialakult, a piaci ár tendenciájátmegfeleloen tükrözo árajánlatokkal, illetve azüzleti év során történt értékesítés adataivalrendelkezik, amely a piaci értékítéletet azértékelés idopontjában megfeleloen jellemzi,

ac) az elozoek hiányában a pénzügyiinstrumentum összetevoinek, vagy hasonlópénzügyi instrumentumoknak a piaci áraalapján meghatározott érték (számított piaciérték),

b) az általános értékelési eljárásokkalmeghatározott, a piaci árat elfogadhatóanközelíto érték;

12/a.4


belso érték: az ügylet tárgyát képezoeszköz aktuális piaci értékének (valósértékének), valamint a kötési áron számítottértékének a különbözete. Kamat swap ügyletesetén belso érték az aktuális változó kamatlábés a fix kamatláb alapján a névlegestokeösszegre számított, a hátralévo lejáratiidore jutó kamatkülönbözet;

13. elorejelzett ügylet: olyan ügylet, amelyrevonatkozóan a felek a szerzodést még nemkötötték meg, de amelynek bekövetkezésenagy valószínuséggel várható ésszámszerusítheto az ügylet fajtája, tárgya,

OptiJUS

12. oldal


nagyságrendje, idopontja, idotartama, illetveegyéb feltételei tekintetében;

13/a.1


biztos elkötelezettség: meghatározottmennyiségu eszköznek meghatározott jövobeliidopontban vagy idopontokban, meghatározottáron történo cseréjérol szóló, kötelezo érvényumegállapodás;

14.2


fedezeti hatékonyság: azt mutatja meg,hogy a fedezeti ügylet valós értékének vagypénzáramlásainak változása az ügyletkezdetekor és annak teljes lejárati ideje alattmennyiben ellensúlyozza a fedezett ügyletvagy ügyletek valós értékében vagypénzáramlásaiban a fedezett kockázatbóleredoen bekövetkezo változásokat. Egyfedezeti ügylet akkor hatékony, ha a fedezetihatékonyság a 80 és 125 százalék közöttisávban van.

Egy fedezeti ügylet hatékonynak tekintheto -és így az 59/E. § (3) bekezdésének a fedezetihatékonyság mérésére vonatkozókövetelményét nem kell alkalmazni -, ha afedezeti ügylet és a fedezett ügylet (tétel) fofeltételei azonosak (így különösen az ügyletjellegétol függoen: az ügylet tárgyánakmennyisége és névértéke, a lejárati ido, akamatfeltételek, az átárazási, a kamatfizetési, atoketörlesztési idopontok, a kamatokmérésének alapja).

A fedezeti hatékonyság mérésének(vizsgálatának) módszerét és idopontjait akockázatkezelési és fedezeti politikávalösszhangban a számviteli politika részekéntkell meghatározni.

(10)3


E törvény alkalmazásában:1. nemzetközi számviteli standardok: a

Nemzetközi Számviteli Standardok Testülete[International Accounting Standards Board(IASB)] által elfogadott vagy kibocsátottKeretelvek (Framework for the Preparationand Presentation of Financial Statements),Nemzetközi Számviteli Standardok[International Accounting Standards (IAS)],Nemzetközi Pénzügyi BeszámolásiStandardok [International Financial ReportingStandards (IFRS)], és a kapcsolódóÉrtelmezések (SIC, IFRIC interpretations),

ezen standardok módosításai és az azokhozkapcsolódó értelmezések.

2. IFRS-ek: a nemzetközi számvitelistandardok alkalmazásáról szóló, 2002. július19-i 1606/2002/EK európai parlamenti éstanácsi rendeletben foglalt eljárás alapján azEurópai Unió Hivatalos Lapjában rendeletiformában kihirdetett nemzetközi számvitelistandardok.

3.4

4 Hatályon kívül helyezte: 2016. évi LXVI. törvény 224. § 1. Hatálytalan: 2016. VI. 16-tól.

(11)5

5 Beiktatta: 2004. évi XCIX. törvény 1. § (3). Hatályos: 2005. I. 1-tol. Eloször a 2005. évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra kell, a 2004. évi üzleti évrol készített beszámolóra lehet alkalmazni.

E törvény exportra, importravonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásában:

1.6

6 Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 256. § (1) 2.

külföld: Magyarország államhatáránkívüli terület;

2. külföldi: az a jogi személy vagy jogiszemélyiség nélküli szervezet, illetvetermészetes személy, amelynek (akinek)székhelye, ennek hiányában állandótelephelye, illetve lakóhelye, ennek hiányábanszokásos tartózkodási helye külföldön van;

3.7


belföld: Magyarország területe;4. belföldi: az a jogi személy vagy jogi

személyiség nélküli szervezet, illetvetermészetes személy, amelynek (akinek)székhelye, ennek hiányában állandótelephelye, illetve lakóhelye, ennek hiányábanszokásos tartózkodási helye belföldön van.

(12)8

8 Beiktatta: 2009. évi CXVI. törvény 74. §. Hatályos: 2010. I. 1-tol. Eloször a 2010. évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra kell alkalmazni, a 2009. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra is alkalmazható.

E törvény alkalmazásábanEurópai Gazdasági Térség állama: az

Európai Unió tagállama és az EurópaiGazdasági Térségrol szóló megállapodásbanrészes más állam.

(13)9

9 Beiktatta: 2011. évi CLVI. törvény 227. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-tol.

E törvény alkalmazásában:1. hitelesíto záradék: a Magyar

Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálóitevékenységrol, valamint a könyvvizsgálóiközfelügyeletrol szóló törvény 4. § (5)bekezdésének b) pontja szerinti magyarnemzeti könyvvizsgálati standardok alapjánkibocsátott független könyvvizsgálóijelentésben szereplo, minosítés nélkülikönyvvizsgálói vélemény;

2. korlátozott záradék: az 1. pont szerintkibocsátott független könyvvizsgálóijelentésben szereplo, korlátozottkönyvvizsgálói vélemény;

3. elutasító záradék: az 1. pont szerint

OptiJUS

13. oldal


kibocsátott független könyvvizsgálóijelentésben szereplo ellenvélemény;

4. záradék megadásának elutasítása: az 1.pont szerint kibocsátott függetlenkönyvvizsgálói jelentésben avéleménynyilvánítás visszautasítása.

(14)1

1 Beiktatta: 2014. évi XV. törvény 61. § (2). Hatályos: 2014. III. 15-tol.

E törvény alkalmazásában:1. kezelt vagyon: a Polgári Törvénykönyvrol

szóló törvény bizalmi vagyonkezelésiszerzodésre vonatkozó rendelkezései szerintikezelt vagyon (szerzodésenként külön-külön);

2. vagyonrendelo: az a személy, amely aPolgári Törvénykönyvrol szóló törvénybizalmi vagyonkezelési szerzodésre vonatkozórendelkezései szerint vagyonrendelonekminosül;

3. bizalmi vagyonkezelo: az a személy,amely a Polgári Törvénykönyvrol szólótörvény bizalmi vagyonkezelési szerzodésrevonatkozó rendelkezései szerintvagyonkezelonek minosül;

4. bizalmi vagyonkezelés: a PolgáriTörvénykönyvrol szóló törvény szerintibizalmi vagyonkezelési szerzodés alapján abizalmi vagyonkezelo által végzetttevékenység.

(15)2


E törvény alkalmazásábanközérdeklodésre számot tartó gazdálkodó: aMagyar Könyvvizsgálói Kamaráról, akönyvvizsgálói tevékenységrol, valamint akönyvvizsgálói közfelügyeletrol szóló 2007.évi LXXV. törvény 2. § 19. pontjábanmeghatározott fogalom.

II. Fejezet

BESZÁMOLÁS ÉS KÖNYVVEZETÉS

Beszámolási kötelezettség

4. § (1) A gazdálkodó muködésérol,vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérol azüzleti év könyveinek zárását követoen, etörvényben meghatározott könyvvezetésselalátámasztott beszámolót köteles - magyarnyelven - készíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti beszámolónakmegbízható és valós összképet kell adnia agazdálkodó vagyonáról, annak összetételérol(eszközeirol és forrásairól), pénzügyi

helyzetérol és tevékenysége eredményérol.(3) A törvényben eloírtakon túlmeno,

további információkat kell a kiegészítomellékletben megadni, amennyiben e törvényeloírásainak alkalmazása, a számvitelialapelvek érvényesítése nem elegendo amegbízható és valós összképnek a mérlegben,az eredménykimutatásban történobemutatásához.

(4) A törvény eloírásaitól csak abban akivételes esetben lehet - a könyvvizsgálóegyetértése és ilyen tartalmú nyilatkozatamellett - eltérni, ha az adott körülményekmellett e törvény valamely rendelkezésénekalkalmazása [ideértve a (3) bekezdés szerint akiegészíto mellékletben való bemutatást is]nem biztosítja a (2) bekezdés szerintimegbízható és valós összképet. Minden ilyeneltérést közölni kell a kiegészíto mellékletben,bemutatva annak indokait, valamint azeszközökre-forrásokra, a pénzügyi helyzetre ésaz eredményre gyakorolt hatását is.

(5)3

3 Lásd: ugyane törvény 174. § (2).

A törvény eloírásaitól való (4) bekezdésszerinti - kivételes esetekre vonatkozó - eltérésnem eredményezheti azt, hogy a bemutatottösszkép ellentétes az Európai Közösség ejogterületre vonatkozó irányelveibenfoglaltakkal, illetve nem lehet olyan számvitelieljárás eredménye, amelynek alkalmazásanincs összhangban azokkal.

5. §4

4 Módosította: 2012. évi CCVIII. törvény 41. § a).

Az államháztartás szervezeteibeszámolási kötelezettségét, a beszámolótalátámasztó könyvvezetési kötelezettségét, abeszámolás és a könyvvezetés soránérvényesítendo sajátos fogalmimeghatározásokat - e törvény alapján és azállamháztartásról szóló törvényben foglaltakrafigyelemmel - kormányrendelet szabályozza.

6. § (1)5


A Magyar Nemzeti Bank, ahitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, abefektetési vállalkozás, a biztosítókönyvvezetésének és évesbeszámolókészítésének sajátosságaitkormányrendelet szabályozza.

(2) Az egyéb szervezet beszámolásikötelezettségének, beszámolót alátámasztókönyvvezetési kötelezettségének sajátosságaita vonatkozó külön jogszabály és e törvényalapján kormányrendelet szabályozza.

(3) A gazdálkodó, illetve a természetesszemély által alapított egészségügyi, szociálisés oktatási intézmény könyvvezetési,

OptiJUS

14. oldal


beszámolókészítési kötelezettségét - e törvényés a vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseialapulvételével - a létrehozó szervezet állapítjameg azzal, hogy a létrehozott szervezetet - jogiszemélyiségének megfeleloen - a 3. § (1)bekezdése 2-4. pontjai szerinti szervezetekközé kell besorolnia.

(4)1

1 Beiktatta: 2011. évi CLVI. törvény 228. §. Hatályos: 2012. I. 1-tol.

A gazdálkodónak a könyvvezetés és abeszámolókészítés során alkalmaznia kell akülön rendelettel kihirdetett, hatályos magyarszámviteli standardokat.

(5)2

2 Beiktatta: 2012. évi CLXXVIII. törvény 308. §. Hatályos: 2013. I. 1-tol.

A mikrogazdálkodói egyszerusített évesbeszámoló készítésének sajátosságait etörvény alapján kormányrendelet szabályozza.

(6)3


Az (1)-(2) bekezdés szerintikormányrendeletek eloírásait az évesbeszámolóját az IFRS-ek szerint összeállítógazdálkodónak nem kell alkalmaznia.

7. §4


Az 5. § és a 6. § szerintikormányrendelet az e törvénybenmeghatározott szabályoktól eltérorendelkezéseket állapíthat meg. E törvénykormányrendeletben meghatározott eltérésselnem érintett rendelkezéseit - akormányrendeletben meghatározottsajátosságokon túlmenoen - az 5. §-ban és a 6.§-ban meghatározott szervezeteknél isalkalmazni kell.

7/A. §5


A külföldi székhelyu vállalkozásmagyarországi fióktelepe alapítására,muködésére és megszunésére - ha e törvény,illetve más jogszabály eltéroen nemrendelkezik - e törvény vállalkozóravonatkozó szabályait kell megfeleloenalkalmazni.

7/B. §6


A kezelt vagyonra e törvényvállalkozóra vonatkozó szabályait kellmegfeleloen alkalmazni azzal, hogy a kezeltvagyon beszámolási és könyvvezetésikötelezettségét a bizalmi vagyonkezelo -kezelt vagyononként elkülönítve - teljesíti.

8. § (1) A beszámoló formája az éves nettóárbevétel nagyságától, a mérleg foösszegétol,a foglalkoztatottak létszámától, mindezekhatárértékeitol függ.

(2) Az (1) bekezdés szerinti beszámolólehet:

a) éves beszámoló,b) egyszerusített éves beszámoló,c) összevont (konszolidált) éves beszámoló,d) egyszerusített beszámoló.(3)7

7 Módosította: 2003. évi LXXXV. törvény 52. § (11).

A gazdálkodónak a (2) bekezdésszerinti beszámolót kettos könyvvitellel kell -a (4) bekezdésben foglalt kivétellel -alátámasztania.

(4)8

8 Megállapította: 2003. évi LXXXV. törvény 3. §. Hatályos: 2004. I. 1-tol. Eloször a 2004. évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra kell alkalmazni.

Egyszeres könyvvitellel alátámasztott -a (2) bekezdés d) pontja szerinti -egyszerusített beszámolót készíthet agazdálkodó, ha azt e törvény vagy az 5-6. §-okban hivatkozott kormányrendelet lehetovéteszi.

(5)9


A gazdálkodó legfobb irányító (vezeto)szervén, ügyvezeto szervén és felügyelotestületén belül a tagok együttes kötelezettsége- a jogszabályban meghatározotthatáskörükben eljárva - annak biztosítása,hogy az éves beszámoló, az egyszerusítettéves beszámoló és az összevont (konszolidált)éves beszámoló (ideértve a 9/A. § és a 10. §(2) és (3) bekezdés alapján az IFRS-ek szerintelkészített éves beszámolót és összevont(konszolidált) éves beszámolót is), valamint akapcsolódó üzleti jelentés összeállítása ésnyilvánosságra hozatala e törvény eloírásainakmegfeleloen történjen.

9. § (1) Éves beszámolót és üzleti jelentéstköteles készíteni a kettos könyvvitelt vezetovállalkozó, a (2) bekezdésben foglaltakkivételével.

(2)10


Egyszerusített éves beszámolótkészíthet a kettos könyvvitelt vezetovállalkozó, ha két egymást követo üzleti évbena mérleg fordulónapján a következo, anagyságot jelzo három mutatóérték közülbármelyik ketto nem haladja meg az alábbihatárértéket:

a) a mérlegfoösszeg az 1200 millió forintot,b) az éves nettó árbevétel a 2400 millió

forintot,c) az üzleti évben átlagosan

foglalkoztatottak száma az 50 fot.(3)11

11 Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 230. § (1). Módosította: 2015. évi CI. törvény 43. § 3.

A (2) bekezdés eloírásait a nyilvánosanmuködo részvénytársaság, az anyavállalat, aközérdeklodésre számot tartó gazdálkodó,

OptiJUS

15. oldal


valamint az olyan vállalkozó, amelynekkibocsátott - a 3. § (6) bekezdés 2-3. pontjaszerinti - értékpapírjai tozsdei kereskedelmeengedélyezett vagy az engedélyezést márkérelmezték, nem alkalmazhatja.

(4)1


Anyavállalatnak nem minosülokonszolidálásba bevont vállalkozás abban azesetben készíthet a (2) bekezdés szerintegyszerusített éves beszámolót, hanyilvántartásai alapján biztosítani tudja azösszevont (konszolidált) éves beszámolóösszeállításához szükséges információkat azanyavállalat részére.

(5)2

2 Beiktatta: 2002. évi XLII. törvény 231. §. Hatályos: 2003. I. 1-tol. Eloször a 2003. évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra kell, a 2002. évben indult üzleti évrol készített beszámolóra lehet alkalmazni.

Jogelod nélkül alapított vállalkozónál -a (2) bekezdés b) pontjában foglaltakalkalmazásakor -, ha az üzleti évet megelozokét üzleti év egyikének vagy mindkettonek azéves nettó árbevétel adatai hiányoznak vagycsak részben állnak rendelkezésre, akkor atárgyévi várható éves nettó árbevételt és - havan - a megelozo (elso) üzleti év éves (évesszintre átszámított) nettó árbevételét kellfigyelembe venni. Az elobbiekben foglaltakmegfelelo alkalmazásával kell eljárni a (2)bekezdés a) és c) pontja tekintetében is.

(6)3

3 Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 309. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-tol.

Egyszerusített éves beszámolóját - sajátválasztása alapján - a 6. § (5) bekezdés szerintikormányrendeletben foglaltaknak megfeleloen(mikrogazdálkodói egyszerusített évesbeszámoló) is elkészítheti a könyvvizsgálatranem kötelezett vállalkozó, ha két egymástköveto üzleti évben a mérleg fordulónapján akövetkezo, a nagyságot jelzo hárommutatóérték közül bármelyik ketto nemhaladja meg az alábbi határértéket:

a) a mérlegfoösszeg a 100 millió forintot,b) az éves nettó árbevétel a 200 millió


foglalkoztatottak száma a 10 fot.(6a)4


Nem készíthet mikrogazdálkodóiegyszerusített éves beszámolót

a) a 2013/34/EU európai parlamenti éstanácsi irányelv 2. cikk 14. pontja szerintibefektetési vállalkozás,

b) a 2013/34/EU európai parlamenti éstanácsi irányelv 2. cikk 15. pontja szerintipénzügyi holdingvállalkozás.

(7)5


Jogelod nélkül alapított vállalkozónál -a (6) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor -,ha az üzleti évet megelozo két üzleti évegyikének vagy mindkettonek az adataihiányoznak vagy csak részben állnakrendelkezésre, akkor a tárgyévi várhatóadatokat és - ha van - a megelozo (elso) üzletiév éves (éves szintre átszámított) adatait kellfigyelembe venni.

(8)6

6 Beiktatta: 2012. évi CLXXVIII. törvény 309. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-tol.

Ha a mikrogazdálkodói egyszerusítettéves beszámolót készíto vállalkozó a (6)bekezdés szerinti feltételeknek két egymástköveto üzleti évben nem felel meg, akkor amásodik üzleti évet követo évtol évesbeszámolót vagy egyszerusített évesbeszámolót köteles készíteni.

(9)7


A (6) bekezdés szerintimikrogazdálkodói egyszerusített évesbeszámoló választása esetén a vállalkozóválasztásától - a (8) bekezdés kivételével -leghamarabb három, mikrogazdálkodóiegyszerusített éves beszámolóval lezárt üzletiév után térhet el.

(10)8


Ha a vállalkozó a következo üzletiévtol már nem készít mikrogazdálkodóiegyszerusített éves beszámolót, akkor akövetkezo üzleti év nyitó adatai azonosaklesznek az elozo üzleti év megfelelo záróadataival.

9/A. §9


(1) Éves beszámolóját az IFRS-ekszerint állíthatja össze

a) az a vállalkozó, amelynek közvetlen vagyközvetett anyavállalata az összevont(konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ekszerint készíti el,

b) a biztosító,c) a pénzügyi közvetítorendszer

felügyeletével kapcsolatos feladatkörébeneljáró Magyar Nemzeti Bank felügyelete alátartozó pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmiintézmény, elektronikuspénz-kibocsátóintézmény, befektetési vállalkozás, a központiértéktár, a központi szerzodo fél, a tozsde, afoglalkoztatói nyugdíjszolgáltató, az IFRS-ekszerint készített konszolidált pénzügyikimutatásokba anyavállalati döntés alapjánbevont pénzpiaci közvetíto ésbiztosításközvetíto, valamint a kollektív

OptiJUS

16. oldal


befektetési formákról és kezeloikrol, valamintegyes pénzügyi tárgyú törvényekmódosításáról szóló törvény hatálya alátartozó alap és alapkezelo,

d) a 155. § alapján könyvvizsgálatrakötelezett gazdasági társaság,

e) a külföldi székhelyu vállalkozásmagyarországi fióktelepe.

(2) Éves beszámolóját az IFRS-ek szerintállítja össze

a) az a vállalkozó, amelynek értékpapírjaitaz Európai Gazdasági Térség bármelyállamának szabályozott piacán forgalmazzák,

b) a hitelintézet, továbbá a hitelintézettelegyenértéku prudenciális szabályozásnakmegfelelo pénzügyi vállalkozás.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakat nemalkalmazhatja

a) az állami vagy önkormányzativagyonkezelést végzo vállalkozó,

b) a nonprofit gazdasági társaság,c) a biztosítási tevékenységrol szóló törvény

szerinti kölcsönös biztosító egyesület,d) a nyugdíjpénztár, az egészségpénztár és

az önsegélyezo pénztár.(4) A gazdálkodó az IFRS-ekben nem

szabályozott kérdések tekintetében - az IFRS-ekkel összhangban - e törvény eloírásaitköteles alkalmazni.

(5) Amennyiben jogszabály speciálisbemutatási, közzétételi kötelezettséget ír elo agazdálkodó számára, úgy azt az évesbeszámolóját az IFRS-ek szerint összeállítógazdálkodó is megfeleloen köteles alkalmazni.

10. §1

1 Megállapította: 2003. évi LXXXV. törvény 4. §. Hatályos: 2005. I. 1-tol.

(1) Összevont (konszolidált) évesbeszámolót és összevont (konszolidált) üzletijelentést is köteles készíteni - a 116-117. §-banfoglaltak kivételével - az a vállalkozó, amelyegy vagy több vállalkozóhoz fuzodoviszonyában a 3. § (2) bekezdésének 1. pontjaértelmében anyavállalatnak minosül.

(2)2


A nemzetközi számviteli standardokalkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsirendelet 4. cikke hatálya alá tartozó vállalkozóaz (1) bekezdés szerinti kötelezettségénekazzal tesz eleget, hogy az IFRS-ek szerintállítja össze az összevont (konszolidált) évesbeszámolóját. A vállalkozó az IFRS-ekbennem szabályozott kérdések tekintetében - az

IFRS-ekkel összhangban - e törvény eloírásaitköteles alkalmazni.

(3)3


A (2) bekezdés hatálya alá nem tartozóvállalkozó az (1) bekezdés szerintikötelezettségének azzal is eleget tehet, ha azIFRS-ek szerint állítja össze az összevont(konszolidált) éves beszámolóját azzal, hogyaz IFRS-ekben nem szabályozott kérdésektekintetében - az IFRS-ekkel összhangban - etörvény eloírásait köteles alkalmazni.

(4)4

4 Beiktatta: 2004. évi XCIX. törvény 3. §. Hatályos: 2005. I. 1-tol. Eloször a 2005. évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra kell alkalmazni.

Ahol e törvény, illetve más jogszabályösszevont (konszolidált) éves beszámolókifejezést használ, ott azon a (2) és (3)bekezdés szerinti, az Európai Parlament és aTanács a nemzetközi számviteli standardokalkalmazásáról szóló 2002. július 19-i 1606/2002/EK rendelete eloírásainak megfeleloenösszeállított összevont (konszolidált) évesbeszámoló is értendo.

(5)5


Azon gazdálkodó esetében, amely a 9/A. §, valamint a (2) és (3) bekezdés alapján azIFRS-ek szerint állítja össze évesbeszámolóját, összevont (konszolidált) évesbeszámolóját, - e törvény, valamint a különjogszabályok könyvvizsgálatra vonatkozóanmeghatározott feltételein túlmenoen - ajogszabályi kötelezettségen alapulókönyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkoradható kamarai tag könyvvizsgáló,könyvvizsgáló cég részére megbízás, ha akamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cégrendelkezik IFRS minosítéssel.

(6)6

6 Beiktatta: 2011. évi CLVI. törvény 231. §. Módosította: 2015. évi CLXXVIII. törvény 14. § c).

Az (5) bekezdés szerinti gazdálkodó a151. § (1) bekezdésének alkalmazása soránköteles gondoskodni arról, hogy a könyvviteliszolgáltatás körébe tartozó feladatokirányítását, vezetését, az éves beszámoló, azösszevont (konszolidált) éves beszámolóelkészítését olyan személy végezze, aki

a) IFRS regisztrálási szakterületen szerepela könyvviteli szolgáltatást végzoknyilvántartásában, vagy

b) IFRS minosítéssel rendelkezo kamarai tagkönyvvizsgáló.

Üzleti év

11. § (1) Az üzleti év az az idotartam,amelyrol a beszámolót kell készíteni. Az üzletiév idotartama megegyezik - a (2)-(13)

OptiJUS

17. oldal


bekezdésben foglaltak kivételével - a naptáriévvel.

(2)1

1 Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 232. §. Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 322. § (1) 4., 2014. évi LXXIV.törvény 304. § 4.

Az üzleti év a naptári évtol eltérhet ahitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak vagybiztosítónak nem minosülo vállalkozónál, aMagyarország területén engedéllyel muködokülföldi felsooktatási intézménynél,amennyiben azt a muködés jellemzoi(különösen az üzletmenet ciklikussága, illetvekonszolidálásba bevont vállalkozás esetén azanyavállalat információs igénye) indokolttáteszik. Annál a vállalkozónál, amelyalkalmazza a 9. § (6) bekezdését, valamintannál az egyszerusített vállalkozói adórólszóló törvény hatálya alá tartozóvállalkozónál, amely nyilvántartásait e törvényszerint vezeti, az üzleti év nem térhet el anaptári évtol.

(3)2

2 Módosította: 2006. évi CXXXI. törvény 188. §, 2010. évi CXXIII. törvény 195. §. A korábbi utolsó mondatot hatályon kívülhelyezte: 2012. évi CLXXVIII. törvény 323. § 2. Hatálytalan: 2013. I. 1-tol.

Az üzleti év mérlegfordulónapjánakmegváltoztatására - a (2) bekezdésbenrögzítettek mellett is - három, beszámolóvallezárt üzleti év után, vagy az anyavállalatszemélyében bekövetkezett változás eseténvan lehetoség, a létesíto okirat ennekmegfelelo módosítása mellett.

(4) Az üzleti év idotartama - az (5)-(13)bekezdésben foglaltak kivételével - 12 naptárihónap.

(5)3

3 Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 286. §. Hatályos: 2008. I. 1-tol. Elso alkalommal a 2008. évben induló üzleti évrolkészített beszámolóra kell alkalmazni.

Üzleti év a jogelod nélkül alapítottvállalkozónál - ha e törvény eltéroen nemrendelkezik - alapítása idopontjától (létesítookirata ellenjegyzésének, illetve közokiratbafoglalásának napjától) létrejöttének (acégjegyzékbe való bejegyzésének), illetve acégbejegyzés iránti kérelem jogeroselutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárásmegszüntetésének napjáig - mintmérlegfordulónapig - terjedo idoszak,függetlenül annak idotartamától (elotársaságiidoszak).

(6) Az üzleti év 12 naptári hónapnálrövidebb idotartamú lehet az elotársaságiidoszak, valamint az azt követo üzleti évesetében, továbbá a naptári évrol a naptáriévtol eltéro üzleti évre, illetve az üzleti évrolúj üzleti évre történo áttéréskor.

(7)4

4 Módosította: 2006. évi IV. törvény 364. § 12., 2014. évi LXXIV. törvény 304. § 5.

Üzleti év az átalakulás, egyesülés,

szétválás során megszuno vállalkozónál azelozo üzleti év mérlegfordulónapját követonaptól az átalakulás, egyesülés, szétválásnapjáig - mint mérlegfordulónapig - terjedoidoszak.

(8)5

5 Módosította: 2006. évi IV. törvény 364. § 12., 2014. évi LXXIV. törvény 304. § 5., 6.

Üzleti év az átalakulással, egyesüléssel,szétválással létrejövo új vállalkozónál azátalakulás, egyesülés, szétválás napját követonaptól a vállalkozó által - az (1)-(3) bekezdésszerinti feltételekkel - az üzleti év végekéntmegjelölt napig - mint mérlegfordulónapig -terjedo idoszak.

(9)6

6 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 150. § (4) e), 2014. évi LXXIV. törvény 304. § 5., 7.

A beszámolóban rögzített adatoknálforintról devizára, devizáról forintra, illetvedevizáról más devizára való áttéréskor,továbbá a Polgári Törvénykönyv gazdaságitársaságokra vonatkozó rendelkezéseiben nemszabályozott átalakulásnál, egyesülésnél,szétválásnál az üzleti év az (5)-(8)bekezdésnek megfeleloen határozható megazzal, hogy - értelemszeruen - amérlegfordulónap az áttérés, az átalakulás,egyesülés, szétválás napja.

(10)7

7 Megállapította: 2013. évi CC. törvény 219. §. Hatályos: 2013. XI. 30-tól.

Üzleti év a vállalkozó felszámolása,végelszámolása, illetve kényszertörlésieljárása esetén az elozo üzleti évmérlegfordulónapját követo naptól afelszámolás, a végelszámolás, illetvekényszertörlési eljárása kezdo idopontjátmegelozo napig - mint mérlegfordulónapig -terjedo idoszak. Amennyiben a felszámolás, avégelszámolás úgy fejezodik be, hogy avállalkozó nem szunik meg, az eljárásbefejezését követo üzleti év a felszámolási, avégelszámolási eljárás befejezésének napjátköveto naptól a vállalkozó által - az (1)-(3)bekezdés szerinti feltételekkel - az üzleti évvégeként megjelölt napig - mintmérlegfordulónapig - terjedo idoszak.

(11)8

8 Megállapította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 310. § (1). Hatályos: 2012. XI. 30-tól.

A felszámolás, illetve akényszertörlési eljárás idoszaka egy üzletiévnek minosül, függetlenül annakidotartamától.

(11a)9

9 Beiktatta: 2012. évi CLXXVIII. törvény 310. § (2). Hatályos: 2012. XI. 30-tól.

Ha a kényszertörlési eljáráslefolytatása során felszámolási eljárás kerülelrendelésre, a felszámolás idoszaka üzletiévének kezdo napja a felszámolás

OptiJUS

18. oldal


elrendelésének a napja.(12) A végelszámolás idoszaka általában

egy üzleti év. Amennyiben a végelszámolás 12naptári hónap alatt nem fejezodik be, avégelszámolás idoszaka alatt az üzleti év(ek)idotartama 12 hónap, míg az utolsó üzleti év12 naptári hónapnál rövidebb is lehet.

(13)1

1 A harmadik és negyedik mondatot beiktatta: 2003. évi LXXXV. törvény 5. §. A második mondat szövegét módosította: 2011. éviCLVI. törvény 256. § (2) 1.

Az anyavállalat összevont(konszolidált) éves beszámolóját azanyavállalat éves beszámolójának üzleti évérolkell elkészíteni. Amennyiben az anyavállalatleányvállalatainak üzleti éve eltér azanyavállalat éves beszámolójának üzletiévétol, akkor az összevont (konszolidált) évesbeszámoló üzleti éve lehet a leglényegesebbleányvállalat vagy a leányvállalatok többségebeszámolójának üzleti éve is. Ez esetben azeltérés tényét és annak indokait az összevont(konszolidált) éves beszámoló kiegészítomellékletében be kell mutatni. Ezentúlmenoen közölni kell az összevont(konszolidált) éves beszámoló kiegészítomellékletében az eszközökkel, a forrásokkal, apénzügyi és jövedelmi helyzet alakulásávalkapcsolatos olyan lényeges eseményekhatását, amelyek az anyavállalati évesbeszámoló mérlegfordulónapja és azösszevont (konszolidált) mérleg fordulónapjaközötti idoszakban következtek be.

Könyvvezetési kötelezettség

12. § (1) A könyvvezetés az a tevékenység,amelynek keretében a gazdálkodó atevékenysége során eloforduló, a vagyoni,pénzügyi, jövedelmi helyzetére kihatógazdasági eseményekrol - e törvénybenrögzített szabályok szerint - folyamatosannyilvántartást vezet és azt az üzleti év végévellezárja.

(2) A könyvvezetés a 159-169. §-okbanfoglaltak és a számviteli alapelvekfigyelembevételével az egyszeres és a kettoskönyvvitel rendszerében, csak magyar nyelventörténhet.

(3) Kettos könyvvitelt köteles vezetniminden vállalkozó, a (4) bekezdésbenfoglaltak kivételével, a Magyar Nemzeti Bank,továbbá az 5-6. §-ban megjelölt szervezet, haazt kormányrendelet eloírja.

(4)2

2 A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2003. évi LXXXV. törvény 52. § (6). Hatálytalan: 2004. I. 1-tol.Módosította: ugyane törvény 52. § (11).

Egyszeres könyvvitelt köteles vezetni a8. § (4) bekezdése szerint egyszerusítettbeszámolót készíto gazdálkodó.

13. §3


(1) Egyszeres könyvvitelt vezethet agazdálkodó, ha azt e törvény vagy az 5-6. §-ban hivatkozott kormányrendelet lehetovéteszi.

(2) Az egyszeres könyvvitelt vezetogazdálkodó áttérhet a kettos könyvvitelre -saját elhatározása alapján - bármelyik évjanuár 1-jével, illetve köteles áttérni a kettoskönyvvitelre, ha azt e törvény vagy az 5-6. §-ban hivatkozott kormányrendelet eloírja.

Számviteli alapelvek

14. § (1) A beszámoló elkészítésekor és akönyvvezetés során a 15-16. §-banmeghatározott alapelveket kell érvényesíteni.

(2) Az alapelvektol csak e törvénybenszabályozott módon lehet eltérni.

(3) A törvényben rögzített alapelvek,értékelési eloírások alapján ki kell alakítani ésírásba kell foglalni a gazdálkodóadottságainak, körülményeinek leginkábbmegfelelo - a törvény végrehajtásánakmódszereit, eszközeit meghatározó -számviteli politikát.

(4)4

4 Módosította: 2015. évi CI. törvény 43. § 4.

A számviteli politika keretében írásbanrögzíteni kell - többek között - azokat agazdálkodóra jellemzo szabályokat,eloírásokat, módszereket, amelyekkelmeghatározza, hogy mit tekint a számvitelielszámolás, az értékelés szempontjábóllényegesnek, jelentosnek, nem lényegesnek,nem jelentosnek, kivételes nagyságú vagyelofordulású bevételnek, költségnek,ráfordításnak továbbá meghatározza azt, hogya törvényben biztosított választási, minosítésilehetoségek közül melyeket, milyen feltételekfennállása esetén alkalmaz, az alkalmazottgyakorlatot milyen okok miatt kellmegváltoztatni.

(5) A számviteli politika keretében el kellkészíteni:

a) az eszközök és a források leltárkészítésiés leltározási szabályzatát;

b) az eszközök és a források értékelésiszabályzatát;

c) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó

OptiJUS

19. oldal


belso szabályzatot;d) a pénzkezelési szabályzatot.(6)1


Az (5) bekezdés c) pontjában eloírtkötelezettség alól mentesül az egyszerusítettbeszámolót készíto gazdálkodó, azegyszerusített éves beszámolót készítogazdálkodó, továbbá a (7) bekezdésbenmeghatározott értékhatárt el nem érogazdálkodó.

(7) Amennyiben az értékesítésnek az eladottáruk beszerzési értékével, a közvetítettszolgáltatások értékével csökkentett nettóárbevétele valamely üzleti évben azegymilliárd forintot vagy a költségnemekszerinti költségek együttes összege azötszázmillió forintot meghaladja, az ezt követoévtol kezdodoen a saját eloállítású termékek, avégzett szolgáltatások 51. § szerintiönköltségét az önköltségszámítás rendjérevonatkozó belso szabályzat szerintiutókalkuláció módszerével kell megállapítani.Ezen kötelezettsége alól a vállalkozó akésobbiek során - a feltételek ismételtteljesülése esetén - sem mentesül.

(8)2

2 Beiktatta: 2006. évi CXXXI. törvény 101. §. Hatályos: 2007. I. 1-tol. A 2007. évben induló üzleti évrol készített beszámolórakell alkalmazni, de a 2006. évi üzleti évrol készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

A pénzkezelési szabályzatbanrendelkezni kell legalább a pénzforgalom(készpénzben, illetve bankszámlán történo)lebonyolításának rendjérol, a pénzkezelésszemélyi és tárgyi feltételeirol, felelosségiszabályairól, a készpénzben és a bankszámlántartott pénzeszközök közötti forgalomról, akészpénzállományt érinto pénzmozgásokjogcímeirol és eljárási rendjérol, a napikészpénz záró állomány maximálismértékérol, a készpénzállományellenorzésekor követendo eljárásról, azellenorzés gyakoriságáról, a pénzszállításfeltételeirol, a pénzkezeléssel kapcsolatosbizonylatok rendjérol és a pénzforgalommalkapcsolatos nyilvántartási szabályokról.

(9)-(10)3

3 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CXLVI. törvény 25. §. Hatálytalan: 2012. XII. 1-tol.

(11)4

4 Számozását módosította: 2006. évi CXXXI. törvény 101. §, 2008. évi LXXXI. törvény 170. §.

Az újonnan alakuló gazdálkodó a (3)-(4) bekezdés szerinti számviteli politikát, az(5) bekezdés szerint elkészítendoszabályzatokat a megalakulás idopontjátólszámított 90 napon belül köteles elkészíteni.Törvénymódosítás esetén a változásokat annakhatálybalépését követo 90 napon belül kell aszámviteli politikán keresztülvezetni.

(12)5

5 Számozását módosította: 2006. évi CXXXI. törvény 101. §, 2008. évi LXXXI. törvény 170. §.

A számviteli politika elkészítéséért,módosításáért a gazdálkodó képviseletére

jogosult személy felelos.15. § (1) A beszámoló elkészítésekor és a

könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogya gazdálkodó a belátható jövoben is fenn tudjatartani muködését, folytatni tudjatevékenységét, nem várható a muködésbeszüntetése vagy bármilyen okból történojelentos csökkenése (a vállalkozásfolytatásának elve).

(2) A gazdálkodónak könyvelnie kellmindazon gazdasági eseményeket,amelyeknek az eszközökre és a forrásokra,illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatásáta beszámolóban ki kell mutatni, ideértveazokat a gazdasági eseményeket is, amelyekaz adott üzleti évre vonatkoznak, amelyekegyrészt a mérleg fordulónapját követoen, demég a mérleg elkészítését megelozoen váltakismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérlegfordulónapjával lezárt üzleti év gazdaságieseményeibol erednek, a mérleg fordulónapjaelott még nem következtek be, de a mérlegelkészítését megelozoen ismertté váltak (ateljesség elve).

(3) A könyvvitelben rögzített és abeszámolóban szereplo tételeknek avalóságban is megtalálhatóknak,bizonyíthatóknak, kívülállók által ismegállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésükmeg kell, hogy feleljen az e törvényben eloírtértékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódóértékelési eljárásoknak (a valódiság elve).

(4) A könyvvezetést és a beszámolótáttekintheto, értheto, e törvénynekmegfeleloen rendezett formában kellelkészíteni (a világosság elve).

(5) A beszámoló tartalma és formája,valamint az azt alátámasztó könyvvezetéstekintetében az állandóságot és azösszehasonlíthatóságot biztosítani kell (akövetkezetesség elve).

(6) Az üzleti év nyitóadatainak meg kellegyezniük az elozo üzleti év megfelelozáróadataival. Az egymást követo években azeszközök és a források értékelése, azeredmény számbavétele csak e törvénybenmeghatározott szabályok szerint változhat (afolytonosság elve).

(7) Az adott idoszak eredményénekmeghatározásakor a tevékenységek adottidoszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a

OptiJUS

20. oldal


bevételeknek megfelelo költségeit(ráfordításait) kell számításba venni,függetlenül a pénzügyi teljesítéstol. Abevételeknek és a költségeknek ahhoz azidoszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azokgazdaságilag felmerültek (az összemérés elve).

(8) Nem lehet eredményt kimutatni akkor,ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálásabizonytalan. A tárgyévi eredménymeghatározása során az értékvesztéselszámolásával, a céltartalék képzésével kellfigyelembe venni az elorelátható kockázatot ésfeltételezheto veszteséget akkor is, ha az azüzleti év mérlegének fordulónapja és amérlegkészítés idopontja között vált ismertté.Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket ésa céltartalékokat el kell számolni, függetlenülattól, hogy az üzleti év eredménye nyereségvagy veszteség (az óvatosság elve).

(9) A bevételek és a költségek(ráfordítások), illetve a követelések és akötelezettségek egymással szemben - az etörvényben szabályozott esetek kivételével -nem számolhatók el (a bruttó elszámolás elve).

16. § (1) Az eszközöket és akötelezettségeket a könyvvezetés és abeszámoló elkészítése során egyedileg kellrögzíteni és értékelni (az egyedi értékeléselve). A beszámoló elkészítése során - a (3)-(5) bekezdésben és a 46. § (3) bekezdésébenfoglaltak alapján - az egyedi értékelés elve etörvény szerinti esetekben sajátosanérvényesülhet.

(2) Az olyan gazdasági eseményekkihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet isérintenek, az adott idoszak bevételei ésköltségei között olyan arányban kellelszámolni, ahogyan az az alapul szolgálóidoszak és az elszámolási idoszak közöttmegoszlik (az idobeli elhatárolás elve).

(3) A beszámolóban és az azt alátámasztókönyvvezetés során a gazdasági eseményeket,ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknakmegfeleloen - e törvény alapelveihez,vonatkozó eloírásaihoz igazodóan - kellbemutatni, illetve annak megfeleloen kellelszámolni (a tartalom elsodlegessége aformával szemben elve).

(4) Lényegesnek minosül a beszámolószempontjából minden olyan információ,amelynek elhagyása vagy téves bemutatása -az ésszeruség határain belül - befolyásolja abeszámoló adatait felhasználók döntéseit (alényegesség elve).

(5) A beszámolóban (a mérlegben, azeredménykimutatásban, a kiegészítomellékletben) nyilvánosságra hozottinformációk hasznosíthatósága (hasznossága)álljon arányban az információk eloállításánakköltségeivel (a költség-haszon összevetésénekelve).

(6) Az egyszerusített beszámolót készítoknéla számviteli alapelvek érvényesüléséneksajátosságait a 100. § (1) bekezdésetartalmazza.

III. Fejezet

AZ ÉVES BESZÁMOLÓ

Az éves beszámolóra vonatkozó általánosszabályok

17. § (1) A kettos könyvvitelt vezetovállalkozó a 11. § szerinti üzleti évrol az üzletiév utolsó napjával, mint mérlegfordulónappaléves beszámolót köteles készíteni, illetve a 9.§ (2) bekezdésében eloírt feltételek eseténegyszerusített éves beszámolót készíthet.

(2)1

1 Módosította: 2008. évi LXXXI. törvény 233. § (1).

Az egyszerusített éves beszámolónak azéves beszámolótól eltéro eloírásait a 96-98/A.§-ok tartalmazzák.

18. §2

2 Módosította: 2015. évi CI. törvény 44. § a).

Az éves beszámolónak a vállalkozóvagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérol ésazok változásáról megbízható és valós képetkell mutatnia. Tartalmaznia kell mindeneszközt, a saját tokét, a céltartalékot és mindenkötelezettséget (figyelembe véve az idobelielhatárolások tételeit is), továbbá az idoszakbevételeit és ráfordításait, az adózotteredményt, valamint azokat az adatokat,szöveges indokolásokat, amelyek a vállalkozóvalós vagyoni, pénzügyi helyzetének,muködése eredményének bemutatásáhozszükségesek.

19. § (1) Az éves beszámoló mérlegbol,eredménykimutatásból és kiegészítomellékletbol áll. Az éves beszámolóvalegyidejuleg üzleti jelentést is kell készíteni.

(2) Az egymást követo üzleti évek évesbeszámolóinak összehasonlíthatóságát amérleg és az eredménykimutatás szerkezetifelépítésének, tagolásának és tartalmának,valamint a mérlegtételek értékelési elveinek éseljárásainak állandóságával kell biztosítani.

(3) A mérlegben és az

OptiJUS

21. oldal


eredménykimutatásban minden tételnél fel kelltüntetni az elozo üzleti év megfelelo adatát.Ha az adatok nem hasonlíthatók össze, akkorezt a kiegészíto mellékletben be kell mutatniés indokolni kell. Amennyiben az ellenorzésaz elozo üzleti év(ek) éves beszámolójábanelkövetett jelentos összegu hibá(ka)t állapítottmeg, akkor az elozo év(ek)re vonatkozó - amérlegkészítés napjáig megismert és nemvitatott, nem fellebbezett, illetve a jogerossévált megállapítások miatti - módosításokat amérleg és az eredménykimutatás mindentételénél az elozo év adatai mellett be kellmutatni, azok nem képezik részét azeredménykimutatás tárgyévi adatainak. Ezesetben a mérlegben is, azeredménykimutatásban is külön-különoszlopban szerepelnek az elozo üzleti évadatai, a lezárt üzleti év(ek)re vonatkozómódosítások, valamint a tárgyévi adatok.

(3a)1

1 Beiktatta: 2017. évi LXXVII. törvény 195. §. Hatályos: 2018. I. 1-tol.

Amennyiben az adóhatósági ellenorzésmegállapítása a (3) bekezdés eloírása alapjánelszámolásra került, de azt a következo üzletiév(ek)ben, legkésobb a mérlegkészítésidopontjáig az illetékes hatóság, bíróságjogerosen megváltoztatta, akkor ennek hatásáta tárgyévre vonatkozóan kell elszámolni.

(4) Ha egy eszköz vagy kötelezettség amérleg több tételében is elhelyezheto, illetveha egy adott eszköz vagy kötelezettségminosítése az egyik üzleti évrol a másikramegváltozik, akkor az alkalmazott megoldásta kiegészíto mellékletben számszerusítve, azösszetartozás, az összehasonlíthatóságtételhivatkozásaival meg kell adni.

20. § (1) Az éves beszámolót e törvénybenmeghatározott szerkezetben és legalább azeloírt tagolásban, az 1-3. számú mellékletbeneloírt tételeket a megadott sorrendben, atételek továbbtagolásának, illetveösszevonásának szabályaifigyelembevételével, bizonylatokkalalátámasztott, szabályszeruen vezetett kettoskönyvvitel adatai alapján, világos ésáttekintheto formában, magyar nyelven kellelkészíteni.

(2)2

2 Megállapította: 2009. évi LXXVII. törvény 147. §. Hatályos: 2010. I. 1-tol. Lásd: 2009. évi LXXVII. törvény 229. § (1).

Az éves beszámolóban az adatokat - a(3)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - ezerforintban kell megadni. Amennyiben avállalkozó éves beszámolója mérlegénekmérlegfoösszege meghaladja a száz milliárd

forintot, akkor az adatokat millió forintbankell megadni.

(3)3

3 Megállapította: 2009. évi LXXVII. törvény 147. §. Hatályos: 2010. I. 1-tol. Lásd: 2009. évi LXXVII. törvény 229. § (1).

A devizakülföldi társaságnak (avámszabadterületi társaságnak, ideértve adevizajogszabály szerint devizakülföldinekminosülo egyéb társaságokat is) az évesbeszámolót a létesíto okiratban rögzítettdevizában kell elkészíteni. A létesíto okiratbanrögzített devizában készítheti el évesbeszámolóját az európai gazdasági egyesülés,az európai részvénytársaság és az európaiszövetkezet is. A devizában elkészített évesbeszámolóban az adatokat a Magyar NemzetiBank hivatalos devizaárfolyam jegyzéseszerinti devizaegységben kell megadni.

(4)4

4 Megállapította: 2013. évi CC. törvény 220. §. Hatályos: 2014. I. 1-tol.

A (3) bekezdésben foglaltakontúlmenoen, bármely vállalkozó euróban vagyUSA dollárban készítheti el évesbeszámolóját, ha erre vonatkozó döntését aszámviteli politikájában az üzleti év elsonapját megelozoen rögzítette és a létesítookirata szerinti devizaként az eurót, illetve azUSA dollárt jelölte meg. A vállalkozó - az (5)bekezdésben foglaltak alkalmazását kivéve - edöntését legkorábban a döntést követo ötödiküzleti évre vonatkozóan változtathatja meg,amennyiben a számviteli politikáját és alétesíto okiratát ennek megfeleloen módosítja.

(5)5

5 Megállapította: 2009. évi LXXVII. törvény 147. §. Módosította: 2013. évi CC. törvény 231. § 1.

A (3) és (4) bekezdésben foglaltakontúlmenoen a létesíto okiratban rögzített -eurótól vagy USA dollártól eltéro - devizábankészítheti el éves beszámolóját az a vállalkozóis, amelynél a tevékenység elsodlegesgazdasági környezetének pénzneme (afunkcionális pénznem) az eurótól vagy USAdollártól eltéro deviza, feltéve, hogy

a) bevételei, költségei és ráfordításai,valamint

b) pénzügyi eszközei és pénzügyikötelezettségeiaz elozo és a tárgyévi üzleti évben külön-külön több mint 25%-ban az adott devizábanmerülnek fel. [A feltételek fennállásánakmegállapításánál az a), illetve a b) pontbanfelsorolt tételek együttes összegét kell külön-külön figyelembe venni. A b) pont szerintitételeknél a mérlegen kívüli tételeketfigyelmen kívül kell hagyni.] Devizábanfelmerült tételként lehet figyelembe venni adevizaalapú tételeket is.

(5a)6

6 Beiktatta: 2014. évi LXXIV. törvény 283. §. Hatályos: 2015. I. 1-tol.

Amennyiben a vállalkozó az éves

OptiJUS

22. oldal


beszámolót a (3)-(5) bekezdés szerint a létesítookiratban rögzített devizában készíti el, az etörvényben egyes rendelkezésekalkalmazásának feltételeként forintbanmeghatározott értékhatárokat a MagyarNemzeti Bank által az adott idopontravonatkozóan közzétett, hivatalosdevizaárfolyamon történo átszámítással kellfigyelembe venni.

(6)1

1 Számozását módosította: 2005. évi CXII. törvény 2. §, 2008. évi LXXXI. törvény 171. §.

Az éves beszámoló részét képezomérleget, eredménykimutatást és kiegészítomellékletet a hely és a kelet feltüntetésével avállalkozó képviseletére jogosult személyköteles aláírni.

Közbenso mérleg

21. § (1)2


Ha jogszabály közbenso mérlegkészítését írja elo, akkor a közbenso mérleget -a jogszabály eltéro rendelkezése hiányában - avállalkozó által meghatározott fordulónapravonatkozóan kell - a legutolsó beszámolóvallezárt üzleti év mérlegfordulónapját követonap és a közbenso mérleg fordulónapja közöttiidoszak gazdasági eseményeinekfigyelembevételével - az e törvény szerintibeszámolóra vonatkozó szabályok szerintelkészíteni.

(2)3


A közbenso mérleget - ha jogszabályeltéroen nem rendelkezik - a fordulónapravonatkozó analitikus és fokönyvinyilvántartások adatai alapján, a mérlegtételeküzleti év végi értékelésére vonatkozóeloírásainak figyelembevételével,eredménykimutatással alátámasztottan, utólagis ellenorizheto módon - leltár alapján - kellösszeállítani.

(3) A leltárnak tartalmaznia kell azanalitikus, illetve a fokönyvinyilvántartásokból az eszközöknek és aforrásoknak a közbenso mérleg fordulónapjáravonatkozó adatait, továbbá azoknak az üzletiév végi értékelése során alkalmazandókorrekcióit (terven felüli értékcsökkenés,értékvesztés elszámolás, céltartalékképzés,idobeli elhatárolások), az azokat alátámasztószámításokat.

(4) A közbenso mérleg fordulónapjáravonatkozóan az analitikus és a fokönyvi

nyilvántartásokat nem lehet lezárni, azokatfolyamatosan vezetni kell. A mérlegtételekértékelésére vonatkozó (3) bekezdés szerintikorrekciókat az analitikus és fokönyvinyilvántartásokban nem lehet szerepeltetni,azokat csak a közbenso mérleg elkészítésénéllehet figyelembe venni.

(5)4

4 Beiktatta: 2004. évi XCIX. törvény 4. §. Hatályos: 2005. I. 1-tol. Eloször a 2005. évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra kell, a 2004. évi üzleti évrol készített beszámolóra lehet alkalmazni.

Amennyiben a vállalkozónál akönyvvizsgálat a 155. § szerint kötelezo, akönyvvizsgálati kötelezettség a jogszabályáltal eloírt közbenso mérlegre is vonatkozik.

(6)5

5 Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 221. §. Hatályos: 2013. XI. 30-tól.

Ha jogszabály a vállalkozó sajáttokéjének évközi megállapításáról, vagyfigyelembe vételérol rendelkezik, eltérojogszabályi rendelkezés hiányában saját tokealatt a jogszabály eloírásainak megfeleloidopontra, mint mérlegfordulónapra elkészített(1)-(5) bekezdés szerinti közbenso mérlegbenkimutatott saját tokét kell érteni.

(7)6

6 Beiktatta: 2014. évi LXXIV. törvény 284. §. Hatályos: 2014. XI. 27-tol.

A legutolsó beszámolót, vagy ha ilyenkészült, a (6) bekezdés szerinti közbensomérleget - eltéro jogszabályi rendelkezéshiányában - a mérleg fordulónapját követo hathónapig lehet figyelembe venni a saját tokealátámasztására.

A mérleg tagolása, tételeinek tartalma

22. § (1) A mérleg tagolását az 1. számúmelléklet tartalmazza, "A", illetve "B"változatban. A vállalkozó az "A", illetve "B"változat közül választhat. Amennyibenazonban a vállalkozó az egymást követo üzletiévben nem azonos változat szerint készíti amérleget, biztosítania kell, hogy a tárgyévadataival az elozo üzleti év adataiösszehasonlíthatók legyenek. Egyikváltozatról a másikra való áttérést a kiegészítomellékletben indokolni kell.

(2) Az 1. számú mellékletben megadottmérleg tételeinek további tagolásamegengedett. Új tételek is felvehetok, ha azokjogszabály szerinti tartalmát az eloírt sémaszerinti tételek egyikének e törvény szerintielnevezése, tartalma sem fedi le. Ez esetben azúj tétel tartalmát, az elkülönítés indokait akiegészíto mellékletben be kell mutatni.

(3) Az 1. számú mellékletben megadottmérleg arab számmal jelzett tételei egy-egy

OptiJUS

23. oldal


római számmal jelzett eszköz-, illetveforráscsoporton belül összevonhatók, ha

a) azok összegükben a megbízható és valósösszkép szempontjából nem jelentosek,

b) azok összevonása elosegíti a világosságelvének érvényesülését,

c) az összevont tételek részletezését és azösszevonás indokát a kiegészíto melléklettartalmazza.

(4) A (3) bekezdés szerinti összevonás nemérintheti a kapcsolt vállalkozásokkalösszefüggo tételeket.

(5) Nem kell a mérlegben feltüntetni azonarab számmal jelzett tételeket, amelyeknélsem az elozo üzleti évre, sem a tárgyévrevonatkozóan adat nem szerepel.

23. § (1) A mérlegben eszközként kellkimutatni a vállalkozó rendelkezésére,használatára bocsátott, a vállalkozó muködésétszolgáló befektetett eszközöket ésforgóeszközöket - a bérbe vett eszközökkivételével -, függetlenül attól, hogy azoktulajdonjoga csak törvényben, szerzodésbenrögzített feltételek teljesítése után kerül át avállalkozóhoz, továbbá az aktív idobelielhatárolásokat.

(2)1

1 Az elso mondat szövegét megállapította: 2004. évi XCIX. törvény 5. §. Módosítva: 2007. évi CVI. törvény 56. § (1) r) alapján.

A vagyonkezelonél a mérlegbeneszközként kell kimutatni a - törvényirendelkezés, illetve felhatalmazás alapján -kezelésbe vett, az állami vagy önkormányzativagyon részét képezo eszközöket is. Ezeneszközöket a kiegészíto mellékletben -legalább mérlegtételek szerinti megbontásban- külön be kell mutatni.

(3) Az eszközök között kell kimutatni apénzügyi lízing keretében átvett eszközöket,továbbá a bérbe vett (a használatra átvett)eszközökön végzett beruházások, felújítások,valamint a koncessziós szerzodés alapjánbeszerzett, megvalósított eszközök értékét is.

(4) Az eszközöket rendeltetésük,használatuk alapján kell a befektetett eszközökvagy a forgóeszközök közé sorolni.

(5)2

2 Megállapította: 2014. évi LXXIV. törvény 285. §. Hatályos: 2015. I. 1-tol.

Amennyiben egy adott eszközhasználata, rendeltetése a (4) bekezdés szerintibesorolást követoen megváltozik, mert azeszköz a tevékenységet, a muködést tartósanmár nem szolgálja vagy fordítva, akkor annakbesorolását meg kell változtatni; az eszközt -legkésobb a mérlegkészítés idoszakában, amérlegfordulónapra vonatkozóan - át kellsorolni a befektetett eszközök közül aforgóeszközök közé vagy fordítva, a

forgóeszközök közül a befektetett eszközökközé.

24. § (1) Befektetett eszközként olyaneszközt szabad kimutatni, amelynek az arendeltetése, hogy a tevékenységet, amuködést tartósan, legalább egy éven túlszolgálja.

(2) A befektetett eszközök közé azimmateriális javakat, a tárgyi eszközöket, abefektetett pénzügyi eszközöket kell besorolni.

25. § (1) Az immateriális javak között amérlegben a nem anyagi eszközöket (avagyoni értéku jogokat az ingatlanhozkapcsolódó vagyoni értéku jogok kivételével,a szellemi terméket, az üzleti vagy cégértéket),továbbá az immateriális javakra adottelolegeket, valamint az immateriális javakértékhelyesbítését kell kimutatni.

(2) Az immateriális javak közöttkimutatható az alapítás-átszervezés aktiváltértéke és a kísérleti fejlesztés aktivált értéke is.

(3)3

3 Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 233. §. Hatályos: 2012. I. 1-tol.

Alapítás-átszervezés aktivált értékekénta vállalkozási tevékenység indításával,megkezdésével, jelentos bovítésével,átalakításával, átszervezésével kapcsolatos -beruházásnak, felújításnak nem minosülo - akülso vállalkozók által számlázott, valamint asaját tevékenység során felmerült olyan - az51. § szerinti - közvetlen önköltségbe tartozóköltségeket lehet kimutatni, amelyek azalapítás-átszervezés befejezését követoen atevékenység során a bevételekben várhatóanmegtérülnek. Ide tartoznak - többek között - aminoségbiztosítási rendszer bevezetésévelkapcsolatos tevékenység költségei, valamintaz ásványkincs-kutatási tevékenység soránfelmerült olyan költségek, amelyek akapcsolódó beruházás, felújítás bekerülésiértékében nem vehetok figyelembe, feltéve,hogy e költségek a kutatási tevékenységeredményeképpen kitermelt ásványkincshasznosításából származó bevételekbenvárhatóan megtérülnek.

(4) A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként ajövoben hasznosítható, a kísérleti fejlesztéseredményének jövobeni hasznosításakor azárbevételben megtérülo, a kísérleti fejlesztéseredménye érdekében felmerült olyanszámlázott összeget és a saját tevékenységsorán felmerült - az 51. § szerinti - közvetlenönköltségbe tartozó költségeket lehetfigyelembe venni, amelyek aktiválhatótermékben - szellemi termék, tárgyi eszköz,

OptiJUS

24. oldal


készlet - nem vehetok számításba, mivel alétrehozott termék piaci - várható piaci - árátmeghaladják. A kísérleti fejlesztés állománybavett aktivált értéke nem haladhatja meg azt azösszeget, ami várhatóan megtérül akapcsolódó jövobeni gazdasági haszonból atovábbi fejlesztési költségek, a várhatótermelési költségek, illetve a termékértékesítése során közvetlenül felmerüloértékesítési költségek levonása után.

(5) A kísérleti fejlesztés aktivált értékekéntlehet kimutatni a megkezdett, de az üzleti évmérlegfordulónapjáig be nem fejezett kísérletifejlesztés - a jövoben várhatóan megtérülo -közvetlen költségeit is. Ez esetben a kísérletifejlesztés aktivált értéke nemcsak a kísérletifejlesztés többletköltségeit foglalja magában,hanem azon termékek közvetlen költségeit is,amelyeket csak késobb, a kísérleti fejlesztésbefejezésekor lehet a készletek, a tárgyieszközök, a szellemi termékek közöttállományba venni a kísérleti fejlesztés aktiváltértékének csökkentésével. Az alap- ésalkalmazott kutatás költségei, valamint akísérleti fejlesztés közvetett és általánosköltségei nem aktiválhatók.

(6)1

1 Megállapította: 2004. évi XCIX. törvény 6. §. Módosította: 2006. évi CXXXI. törvény 188. §.

Az immateriális javak között vagyoniértéku jogként azokat a megszerzett jogokatkell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnakingatlanhoz. Ilyenek különösen: a bérleti jog, ahasználati jog, a vagyonkezeloi jog, a szellemitermékek felhasználási joga, a licencek,továbbá a koncessziós jog, a játékjog,valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódóegyéb jogok.

(7)2


Szellemi termékek közé sorolandók:a) az iparjogvédelemben részesülo alkotások

(különösen: szabadalom, használati minta,formatervezési minta, know-how, védjegy,földrajzi árujelzo, kereskedelmi név),

b) a szerzoi jogvédelemben részesüloszerzoi muvek és szomszédos jogok(különösen: szoftvertermékek, muszakitervek),

c) a jogvédelemben nem részesülo, detitkosságuk révén monopolizált szellemi javak,függetlenül attól, hogy használatba vették-eazokat vagy sem.

(8)3

3 Módosította: 2004. évi XCIX. törvény 44. § (5), 2016. évi LXVI. törvény 224. § 2.

Üzleti vagy cégértékként kell kimutatni

a jövobeni gazdasági haszon reményébenteljesített - a 3. § (5) bekezdés 1. pontjábanmeghatározott - többletkifizetés összegét.

(9)4

4 Módosította: 2009. évi LXXVII. törvény 183. § (4). Lásd: 2009. évi LXXVII. törvény 229. § (2).

Az immateriális javakra adottelolegként kell kimutatni az ilyen címen aszállítóknak átutalt (megfizetett, kiegyenlített)- a levonható elozetesen felszámított általánosforgalmi adót nem tartalmazó - összeget.

(10) Az immateriális javakértékhelyesbítéseként csak a vagyoni értékujogok, továbbá a szellemi termékek - könyvszerinti értéket meghaladó - piaci értéke éskönyv szerinti értéke (a bekerülési értéknek aterv szerinti értékcsökkenés elszámoltösszegével csökkentett értéke) közöttikülönbözet mutatható ki.

26. § (1) A tárgyi eszközök között amérlegben azokat a rendeltetésszeruenhasználatba vett, üzembe helyezett anyagieszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdo,ültetvény, épület, egyéb építmény, muszakiberendezés, gép, jármu, üzemi és üzletifelszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhozkapcsolódó vagyoni értéku jogok),tenyészállatokat kell kimutatni, amelyektartósan - közvetlenül vagy közvetett módon -szolgálják a vállalkozó tevékenységét, továbbáaz ezen eszközök beszerzésére (aberuházásokra) adott elolegeket és aberuházásokat, valamint a tárgyi eszközökértékhelyesbítését.

(2)5

5 Az utolsó mondatot beiktatta: 2002. évi XLII. törvény 232. §. Hatályos: 2003. I. 1-tol. Eloször a 2003. évben induló üzleti évrolkészített beszámolóra kell, a 2002. évben indult üzleti évrol készített beszámolóra lehet alkalmazni.

Az ingatlanok között kell kimutatni arendeltetésszeruen használatba vettföldterületet és minden olyan anyagi eszközt,amelyet a földdel tartós kapcsolatbanlétesítettek. Az ingatlanok közé sorolandó: aföldterület, a telek, a telkesítés, az épület, azépületrész, az egyéb építmény, az üzemkörönkívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada,továbbá az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoniértéku jogok, függetlenül attól, hogy azokatvásárolták vagy a vállalkozó állította elo,illetve azok saját tulajdonú vagy béreltingatlanon valósultak meg. Az ingatlanokközött kell kimutatni a bérbe vett ingatlanokonvégzett és aktivált beruházást, felújítást is.

(3)6

6 Megállapította: 2008. évi LXXXI. törvény 172. §. Hatályos: 2009. I. 1-tol. A 2008. évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra is alkalmazható a 2008. évi LXXXI. törvény 271. § (2) szerint. A 2009. évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra alkalmazni kell.

Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoniértéku jogok különösen: a földhasználat, ahaszonélvezet és használat, a bérleti jog, a

OptiJUS

25. oldal


szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszeruhasználatához kapcsolódó - jogszabálybannevesített - hozzájárulások, díjak (víziközmu-fejlesztési hozzájárulás, villamos energiahálózati csatlakozási díj, gázhálózaticsatlakozási díj) megfizetése alapján szerzetthasználati jog, valamint az ingatlanhozkapcsolódó egyéb jogok.

(4) A muszaki berendezések, gépek,jármuvek között kell kimutatni arendeltetésszeruen használatba vett, üzembehelyezett, a vállalkozó tevékenységétközvetlenül szolgáló erogépeket, eromuviberendezéseket, egyéb gépeket,berendezéseket, muszereket és szerszámokat,szállítóeszközöket, hírközlo berendezéseket,számítástechnikai eszközöket, a tevékenységiprofilt meghatározó vasúti, közúti, vízi- éslégiközlekedési eszközöket, valamint az ittfelsorolt, bérbe vett eszközökön végzett ésaktivált beruházást, felújítást.

(5) Az egyéb berendezések, felszerelések,jármuvek közé tartoznak azok arendeltetésszeruen használatba vett, üzembehelyezett, a muszaki berendezések, gépek,jármuvek közé nem tartozó gépek,berendezések, felszerelések, jármuvek,amelyek a vállalkozó tevékenységétközvetetten szolgálják. Ilyenek különösen: azegyéb üzemi (üzleti) gépek, berendezések,felszerelések, jármuvek, az irodai, igazgatásiberendezések, felszerelések, az üzemkörönkívüli berendezések, felszerelések, jármuvek,valamint az itt felsorolt, bérbe vett eszközökönvégzett és aktivált beruházás, felújítás.

(6)1

1 Módosította: 2006. évi CXXXI. törvény 167. § b).

Tenyészállatok között kell kimutatniazokat az állatokat, amelyek a tenyésztés, atartás során leválasztható terméket(szaporulatot, más leválasztható állatiterméket) termelnek, és a tartási költségekezen termékek értékesítése során megtérülnek,vagy az egyéb (igateljesítmény, orzési feladat,lovagoltatás) hasznosítás biztosítja a tartásiköltségek megtérülését, függetlenül attól, hogyazok meddig szolgálják a vállalkozásitevékenységet.

(7) A beruházások, felújítások között kellkimutatni a rendeltetésszeruen használatbanem vett, üzembe nem helyezett, a (2)-(6)bekezdésben nevesített eszközök bekerülésiértékét, továbbá a már használatba vett tárgyieszközökön végzett bovítéssel,

rendeltetésváltozással, átalakítással, élettartam-növeléssel, felújítással összefüggo munkák -még nem aktivált - bekerülési értékét.

(8)2


Beruházásokra adott elolegként kellkimutatni a beruházási szállítónak,importbeszerzésnél az importálást végzovállalkozónak, az ingatlanokhoz kapcsolódóvagyoni értéku jog eladójának ilyen címenátutalt (megfizetett, kiegyenlített) - alevonható elozetesen felszámított általánosforgalmi adót nem tartalmazó - összeget.

(9) A tárgyi eszközök értékhelyesbítésekéntcsak a (2)-(6) bekezdésben nevesített eszközök- könyv szerinti értéket meghaladó - piaciértéke és könyv szerinti értéke (a bekerülésiértéknek a terv szerinti értékcsökkenéselszámolt összegével csökkentett értéke)közötti különbözet mutatható ki.

27. § (1)3

3 Megállapította: 2014. évi XV. törvény 61. § (4). Hatályos: 2014. III. 15-tol.

A befektetett pénzügyi eszközökközött a mérlegben azokat az eszközöket(részesedés, értékpapír, adott kölcsön) kellkimutatni, amelyeket a vállalkozó azzal acéllal fektetett be más vállalkozónál, adott átmás vállalkozónak, hogy ott tartósjövedelemre (osztalékra, illetve kamatra)tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási,ellenorzési lehetoséget érjen el. A kezeltvagyonra szóló tartós követelést, valamint abefektetett pénzügyi eszközökértékhelyesbítését szintén a befektetettpénzügyi eszközök között kell a mérlegbenkimutatni.

(2)4

4 Módosította: 2014. évi LXXIV. törvény 304. § 8.

Tartós részesedés kapcsoltvállalkozásban mérlegtételként a 3. § (2)bekezdésének 7. pontja szerinti vállalkozásbanlévo tulajdoni részesedést jelento, tartósanbefolyásolási, irányítási, ellenorzésilehetoséget biztosító befektetéseket(részvényeket, üzletrészeket, egyéb társaságirészesedéseket) kell kimutatni.

(3) Tartósan adott kölcsön kapcsoltvállalkozásban mérlegtétel azokat apénzkölcsönöket (ideértve a pénzügyi lízingmiatti, a részletre, a halasztott fizetéssel történtértékesítés miatti követeléseket is), tartósbankbetéteket tartalmazza, amelyeknél - a 3. §(2) bekezdésének 7. pontja szerinti adóssalkötött szerzodés szerint - a pénzformábankifejezett fizetési igények teljesítése, a betétmegszüntetése a tárgyévet követo üzleti évbenmég nem esedékes.

(3a)5


Tartós jelentos tulajdoni részesedés

OptiJUS

26. oldal


mérlegtétel az olyan, a 3. § (2) bekezdés 9.pontjában meghatározott mértéku tulajdonirészesedést jelento befektetést tartalmazza,amely nem tartozik a (2) bekezdésbenmeghatározott részesedések közé.

(3b)1


Tartósan adott kölcsön jelentostulajdoni részesedési viszonyban állóvállalkozásban mérlegtétel a 3. § (2) bekezdés9. pontjában meghatározott mértékurészesedési viszonyban lévo adóssal szembeniolyan pénzkölcsönt és tartós bankbetétettartalmazza, amely nem tartozik a (3)bekezdésben meghatározott pénzkölcsönök éstartós bankbetétetek közé.

(4)2


Egyéb tartós részesedés mérlegtételminden olyan tartós tulajdoni részesedéstjelento befektetést tartalmaz, amely nemtartozik a (2) és (3a) bekezdésbenmeghatározott részesedések közé.

(5)3


Tartósan adott kölcsön egyébrészesedési viszonyban álló vállalkozásbanmérlegtétel tartalmazza az olyan egyébrészesedési viszonyban lévo adóssal szembenipénzkölcsönt és tartós bankbetétet, amely nemtartozik a (3) és (3b) bekezdésbenmeghatározott pénzkölcsönök és tartósbankbetétek közé.

(6)4


Egyéb tartósan adott kölcsönként kellkimutatni a nem részesedési viszonyban lévoadóssal szembeni pénzkölcsönt és tartósbankbetétet.

(7) Tartós hitelviszonyt megtestesítoértékpapírként azokat a befektetési céllalbeszerzett értékpapírokat kell kimutatni,amelyek lejárata, beváltása a tárgyévet követoüzleti évben még nem esedékes, és avállalkozó azokat a tárgyévet követo üzletiévben nem szándékozik értékesíteni.

(8) Befektetett pénzügyi eszközökértékhelyesbítéseként a részesedések -bekerülési értéket meghaladó - piaci értéke ésbekerülési értéke közötti különbözet mutathatóki.

(9)5


A kezelt vagyonra szóló tartóskövetelést a vagyonrendelonél tartósan adottkölcsönként kell kimutatni a mérlegben.

28. § (1) A forgóeszközök csoportjába amérlegben a készleteket, a vállalkozótevékenységét nem tartósan szolgáló

követeléseket, hitelviszonyt megtestesítoértékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentobefektetéseket, pénzeszközöket kell besorolni.

(2) A készletek a vállalkozó tevékenységétközvetlenül vagy közvetve szolgáló olyaneszközök,

a) amelyeket a rendszeres (szokásos) üzletitevékenység keretében értékesítési céllalszereztek be, és azok a beszerzés és azértékesítés között változatlan állapotbanmaradnak (áruk, göngyölegek, közvetítettszolgáltatások), bár értékük változhat,

b)6

6 Megállapította: 2005. évi CXII. törvény 3. §. Hatályos: 2006. I. 1-tol. Eloször a 2006. évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra kell, a 2005. évi üzleti évrol készített beszámolóra lehet alkalmazni.

amelyek az értékesítést megelozoen atermelés, a feldolgozás valamely fázisábanvannak [befejezetlen termelés (ideértve abefejezetlen, még ki nem számlázottszolgáltatást is), félkész termékek] vagy márfeldolgozott, elkészült állapotban értékesítésrevárnak (késztermékek),

c) amelyeket az értékesítendo termékekeloállítása vagy a szolgáltatások nyújtásasorán fognak felhasználni (anyagok).

(3) A készletek között kell kimutatnitovábbá

a) használatba vételükig azokat az anyagieszközöket (szerszám, muszer, berendezés,felszerelés, munkaruha, egyenruha, védoruha),amelyek a vállalkozó tevékenységét legfeljebbegy évig szolgálják,

b) a növendék-, a hízó- és az egyébállatokat, amelyek a termelés (a tartás)költségei eredményeként növekednek,gyarapszik tömegük (súlyuk), függetlenülattól, hogy a vállalkozási tevékenységetmennyi ideig szolgálják,

c) azokat az eszközöket, amelyeket abefektetett eszközök közül - a 23. § (5)bekezdése szerint - átsoroltak,

d)7


a használatba vétel idopontjától árukéntazokat az értékesítési céllal beszerzett,eloállított eszközöket, amelyeket a vállalkozóaz értékesítésig (az állományból történokivonásig) átmenetileg használatba vett.

(4)8


A készletekre adott elolegként az anyag-, az áruszállítónak, a közvetített szolgáltatástnyújtónak, importbeszerzésnél az importálástvégzo vállalkozónak ilyen címen átutalt(megfizetett, kiegyenlített) - a levonhatóelozetesen felszámított általános forgalmi adót

OptiJUS

27. oldal


nem tartalmazó - összeget kell kimutatni.29. § (1)1

1 Megállapította: 2004. évi XCIX. törvény 7. § (1). Hatályos: 2005. I. 1-tol. Eloször a 2005. évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra kell, a 2004. évi üzleti évrol készített beszámolóra lehet alkalmazni.

Követelések azok a különféleszállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyébszerzodésekbol jogszeruen eredo,pénzértékben kifejezett fizetési igények,amelyek a vállalkozó által már teljesített, amásik fél által elfogadott, elismerttermékértékesítéshez, szolgáltatásteljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítoértékpapír, tulajdoni részesedést jelentobefektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz,elolegfizetéshez (beleértve az osztalékelolegetis) kapcsolódnak, valamint a különféle egyébkövetelések, ideértve a vásárolt követeléseket,a térítés nélkül és egyéb címen átvettköveteléseket, a bíróság által jogerosenmegítélt követeléseket is.

(2)2


Követelések áruszállításból ésszolgáltatásból (vevok) között kell kimutatniminden olyan, a vállalkozó által teljesített - avevo által elismert - termékértékesítésbol,szolgáltatásnyújtásból származó követelést,amely nem tartozik a (3)-(4) bekezdés szerintikövetelések és a 27. § (3), (3b), (5)-(6)bekezdésében nevesített pénzkölcsönök közé.

(3)3


Követelések kapcsolt vállalkozássalszemben mérlegtétel azokat az (1) bekezdésszerinti követeléseket tartalmazza, amelyeknélaz adós a 3. § (2) bekezdésének 7. pontjaszerinti kapcsolt vállalkozás és a követelésnem tartozik a 27. § (3), (3b), (5)-(6)bekezdése szerinti pénzkölcsönök közé.

(3a)4

4 Beiktatta: 2015. évi CI. törvény 4. §. Hatályos: 2015. VII. 4-tol. Módosította: 2015. évi CI. törvény 43. § 5.

Követelések jelentos tulajdonirészesedési viszonyban lévo vállalkozássalszemben mérlegtétel azokat az (1) bekezdésszerinti követeléseket tartalmazza, amelyeknélaz adós vállalkozóban a 3. § (2) bekezdés 9.pontjában meghatározott mértéku tulajdonirészesedés áll fenn, és a követelés nem tartozika 27. § (3), (3b), (3b), (5)-(6) bekezdéseszerinti pénzkölcsönök közé.

(4)5


Követelések egyéb részesedésiviszonyban lévo vállalkozással szembenmérlegtétel azokat az (1) bekezdés szerintiköveteléseket tartalmazza, amelyeknél akövetelés egyéb részesedési viszonyban lévoadóssal szemben áll fenn, és a követelés nem

tartozik a 27. § (3), (3b), (5)-(6) bekezdéseszerinti pénzkölcsönök közé.

(5) Váltókövetelések között csak a nemrészesedési viszonyban lévo adóssal szembeniváltóköveteléseket szabad kimutatni.

(6)6


Egyéb követelésként kell kimutatni amunkavállalói tartozást, a visszatérítendo adót,az igényelt, de még nem teljesített támogatást,továbbá a 77. § (7) bekezdése szerinti utólagkapott engedmény miatti követelés összegét is.

(7)7

7 Megállapította: 2004. évi XCIX. törvény 7. § (2). Módosította: 2016. évi CXXV. törvény 299. § 3.

Egyéb követelésként kell kimutatni - anem részesedési viszonyban lévovállalkozások között létrejött - valódi penziósés óvadéki repóügylet esetén a határidosviszonteladási kötelezettség mellett vásárolteszköz kifizetett vételárát, illetve a határidosvisszavásárlási kötelezettség mellett eladotteszköz kifizetett visszavásárlási árát, azértékpapír-kölcsönügylet során akölcsönbeadott értékpapír kölcsönszerzodésszerinti értékében fennálló követelést, továbbáa származékos ügyletek esetén a fizetettletétek, pénzügyi biztosítékok, árkülönbözetekösszegét, amíg az ügylet le nem zárul.

(8)8

8 Megállapította: 2004. évi XCIX. törvény 7. § (2). Módosította: 2016. évi LXVI. törvény 223. § 2.

A (6) és (7) bekezdésben foglaltakontúlmenoen az egyéb követelés mérlegtételnélkell kimutatni továbbá a nem részesedésiviszonyban lévo adóssal szembeni (1)bekezdés szerinti valamennyi követelést - a (2)és az (5) bekezdésben foglaltak kivételével -,ideértve a tartósan adott kölcsönbol amérlegfordulónapot követo egy éven belülesedékes részleteket, a vásárolt követeléseket,a térítés nélkül és egyéb címen átvettköveteléseket, a peresített követelésekbol - a77. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerintikövetelések kivételével - a bíróság által azüzleti év mérlegfordulónapjáig jogerosenmegítélt követeléseket is.

(9)9


A követelések között kell a mérlegbenönálló tételként kimutatni származékosügyletek pozitív értékelési különbözete cíména pénzügyi instrumentumok 59/A-59/F. §-okszerinti valós értéken történo értékelése eseténa le nem zárt kereskedési, illetve fedezeti célúszármazékos ügyletek pozitív valós értékét(jövoben várható - nyereségjellegu -

OptiJUS

28. oldal


eredményét).30. § (1) A forgóeszközök között

értékpapírként a forgatási célból, átmeneti,nem tartós befektetésként vásárolt,hitelviszonyt megtestesíto értékpapírokat,illetve tulajdoni részesedést jelentobefektetéseket kell kimutatni.

(2)1


Részesedés kapcsolt vállalkozásbanmérlegtételnél a 3. § (2) bekezdés 7. pontjaszerinti vállalkozásban lévo tulajdonirészesedést jelento, forgatási célból, általábanárfolyamnyereség elérése érdekében vásároltbefektetéseket (részvényeket, üzletrészeket,egyéb társasági részesedéseket) kell kimutatni.

(2a)2

2 Beiktatta: 2015. évi CI. törvény 5. §. Hatályos: 2015. VII. 4-tol.

Jelentos tulajdoni részesedésmérlegtétel az olyan, a 3. § (2) bekezdés 9.pontjában meghatározott mértéku tulajdonirészesedést jelento, forgatási célból, különösenárfolyamnyereség elérése érdekében vásároltbefektetést tartalmazza, amely nem tartozik a(2) bekezdésben meghatározott részesedésekközé.

(3)3


Egyéb részesedés minden olyantulajdoni részesedést jelento, forgatási célbólvásárolt befektetés, amely nem tartozik a (2)és a (2a) bekezdés szerinti részesedések közé.

(4)4

4 A második mondatot beiktatta: 2003. évi LXXXV. törvény 9. §. Az elso mondat szövegét megállapította: 2006. évi CXXXI.törvény 103. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-tol. A 2007. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kell alkalmazni, de a 2006.évi üzleti évrol készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

Saját részvények, saját üzletrészek avállalkozó által visszavásárolt (megszerzett)tulajdoni részesedést jelento sajátbefektetések. A visszavásárolt tulajdonirészesedést jelento saját befektetések közöttkell kimutatni a vállalkozó által ellenérték(visszaváltási érték) fejében megszerzettvisszaváltható részvényeket is a megszerzéstolaz alaptoke kötelezo leszállításánakcégbírósági bejegyzéséig.

(5) A forgatási célú hitelviszonytmegtestesíto értékpapírok között azokat azértékpapírokat kell kimutatni, amelyeketforgatási célból, kamatbevétel, illetveárfolyamnyereség elérése érdekében szereztekbe, továbbá azokat, amelyek a tárgyévetköveto üzleti évben lejárnak.

(6)5

5 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 150. § (2). Hatályos: 2014. III. 15-tol.

E törvény alkalmazásában a sajátrészvényekkel, saját üzletrészekkel esik egytekintet alá a visszavásárolt (megszerzett)szövetkezeti részesedés (ideértve az átalakítottbefektetoi részjegyet is). A visszavásárolt

(megszerzett) szövetkezeti részesedésre etörvény saját részvényre, saját üzletrészrevonatkozó szabályait kell megfeleloenalkalmazni.

31. §6


A pénzeszközök a készpénzt, azelektronikus pénzt és a csekkeket, továbbá abankbetéteket foglalják magukban.

32. § (1) Aktív idobeli elhatárolásként -elkülönítetten - kell a mérlegben kimutatni azüzleti év mérlegének fordulónapja elottfelmerült, elszámolt olyan összegeket,amelyek költségként, ráfordításként (ideértve ahalasztott ráfordításokat is) csak a mérlegfordulónapját követo idoszakra számolhatókel, valamint az olyan járó árbevételt, kamat- ésegyéb bevételeket, amelyek csak a mérlegfordulónapja után esedékesek, de a mérleggellezárt idoszakra számolandók el, továbbá a 68.§ (1) bekezdése szerinti különbözetbol azeredményt csökkento tételként még el nemszámolt összeget.

(2) Aktív idobeli elhatárolásként kell amérlegben kimutatni a (kamatbevételekkelszemben elszámolt) névérték alatt kibocsátott,a névérték alatt vásárolt diszkont -hitelviszonyt megtestesíto, befektetett vagyforgóeszközként kimutatott - értékpapíroknévértéke és kibocsátási értéke (vételára)közötti különbözet adott üzleti évre,idoarányosan járó összegét mindaddig, amígezen értékpapírokat nem értékesítik, nemváltják be, a könyvekbol nem vezetik ki.

(3)7


Aktív idobeli elhatárolásként lehet amérlegben kimutatni - a vállalkozó számvitelipolitikában rögzített döntése szerint - abefektetett pénzügyi eszközök közé sorolt,névérték alatt beszerzett - hitelviszonytmegtestesíto, a valós értéken történo értékelésalá nem vont - kamatozó értékpapír névértékeés beszerzési értéke közötti - nyereségjellegu -különbözetbol a beszerzéstol az üzleti évmérlegfordulónapjáig terjedo idoszakraidoarányosan jutó (a pénzügyi muveletekegyéb bevételeivel szemben elszámolt)összeget. Az elhatárolást ezen értékpapírértékesítésekor, beváltásakor, továbbá akönyvekbol - egyéb jogcímen - történokivezetése esetén kell megszüntetni, valamint

OptiJUS

29. oldal


akkor és olyan összegben, ha és amilyenösszegben az idobelileg elhatárolt különbözetrealizálása bizonytalan.

(4) Amennyiben a forgóeszközök közöttkimutatott hitelviszonyt megtestesítoértékpapír, tulajdoni részesedést jelentobefektetés beszerzéséhez kapcsolódóan fizetett(elszámolt), a beszerzési értékben a 61. § (2)bekezdése szerint figyelembe nem vettbizományi díj, vásárolt vételi opció díjajelentos összegu és az az értékpapírbeváltásakor, az értékpapír, a befektetésértékesítésekor várhatóan megtérül, annakösszegét idobelileg el lehet határolni.

(5)1


Aktív idobeli elhatárolásként kellkimutatni:

a) a származékos ügyletek bekerülési(beszerzési) értékét, azaz az ügylet kötéseérdekében felmerült költségek (ügynöki díjak,jutalékok, opciós díjak) összegét az ügyletzárásáig;

b) a fedezeti vagy nem fedezeti célú kamatswap ügyletek esetében az utolsó kamatfixálásidopontja és a fordulónap közötti idoszakra azügyletre járó kamatkülönbözetet az adottkamatperiódussal kapcsolatos elszámolásig;

c) a piaci érték (valós érték) fedezetiügyletek fordulónapi valós értéke vagy belsoértéke alapján az a)-b) és e) pont, valamint a44. § (5) bekezdés a)-b) és e) pontja szerintkimutatott elhatárolások együttes összegénekfigyelembevételével fennálló nyereségjelleguösszegbol a hatékony részt, jellegétol függoenaz egyéb kapott (járó) kamatokkal éskamatjellegu bevételekkel, vagy a pénzügyimuveletek egyéb bevételeivel szemben. Azígy kimutatott aktív idobeli elhatárolástjellegétol függoen az egyéb kapott (járó)kamatokkal és kamatjellegu bevételekkel,vagy a pénzügyi muveletek egyéb bevételeivelszemben kell megszüntetni, amennyiben azelozo fordulónaphoz képest a nyereségjelleguösszeg csökkent, vagy ha egy adottfordulónapon az ügylettel kapcsolatban a 44. §(5) bekezdés c) pontja szerinti elhatároláskimutatásának van helye, illetve ha az ügyletetlezárják, vagy ha a fedezeti elszámolást megkell szüntetni;

d) cash-flow fedezeti ügylet esetén, ha afedezeti ügylet elobb lezárul, mint a fedezettügylet, a fedezeti ügylet realizáltveszteségébol a hatékony részt a fedezettügylet bekövetkezéséig. Az így kimutatott

aktív idobeli elhatárolást a 47. § (11)bekezdésének figyelembevételével kellmegszüntetni;

e) elorejelzett ügylet vagy biztoselkötelezettség cash-flow fedezeti ügyleteesetén, ha a fedezeti ügylet lejárata a pénzügyiteljesítéshez igazodik, és ezért a fedezetiügylet lejárata késobbi, mint a fedezett ügyletbekövetkezésének idopontja, a fedezetiügyletnek a fedezett ügylet bekövetkezésénekidopontjában fennálló, nem realizáltnyereségébol a hatékony részt az ügyletzárásáig, jellegétol függoen az egyéb kapott(járó) kamatokkal és kamatjellegubevételekkel vagy a pénzügyi muveletekegyéb bevételeivel szemben.

(6)2

2 Beiktatta: 2016. évi CXXV. törvény 284. §. Hatályos: 2017. I. 1-tol.

Aktív idobeli elhatárolásként kellkimutatni a kötelezettséggel szemben a 47. §(11) bekezdés alkalmazása esetén akötelezettség visszafizetendo összege ésbekerülési értéke közötti különbözetet, ha avisszafizetendo összeg a nagyobb. Az ígykimutatott aktív idobeli elhatárolást akötelezettség kivezetésekor, a kivezetett könyvszerinti értékkel arányos összegben kellmegszüntetni a pénzügyi muveletek egyébráfordításaival szemben.

(7)3


Aktív idobeli elhatárolásként lehetkimutatni a hitel, a kölcsön felvételéhezközvetlenül kapcsolódóan felmerültköltségeket, beleértve a hitel, a kölcsönfeltételeként eloírt bankgarancia vagyhitelvizsgálat díját, a hitel igénybevétele miattfizetett kezelési díjat és folyósítási jutalékot,amennyiben azokat nem a 47. § (4) bekezdésa) pontja szerint számolják el. Ahitelfelvételhez kapcsolódó költségekelhatárolt összegét a hitel, a kölcsönfutamideje alatt idoarányosan, de legkésobb ahitel, a kölcsön teljes összegénekvisszafizetésekor kell megszüntetni.

33. § (1)4

4 Megállapította: 2015. évi CI. törvény 6. §. Hatályos: 2015. VII. 4-tol.

Az aktív idobeli elhatárolásokközött halasztott ráfordításként kell kimutatniaz ellentételezés nélküli tartozásátvállalássorán - a tartozásátvállalás beszámolásiidoszakában - a véglegesen átvállalt éspénzügyileg nem rendezett kötelezettségegyéb ráfordításként elszámolt megállapodásszerinti összegét. Az elhatárolást az átvállaltkötelezettségnek a megállapodás szerintipénzügyi rendezésekor, a teljesítésnekmegfeleloen kell az egyéb ráfordításokkalszemben megszüntetni.

OptiJUS

30. oldal


(2)1

1 Megállapította: 2012. évi CXLVI. törvény 22. §. Hatályos: 2013. I. 1-tol.

Az aktív idobeli elhatárolások közötthalasztott ráfordításként elszámolható adevizaszámlán meglévo devizakészlettel nemfedezett, külföldi pénzértékre szóló -beruházáshoz (a beruházással megvalósulótárgyi eszközhöz), vagyoni értéku joghoz,továbbá a forgóeszközhöz kapcsolódó -hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásbólszármazó - beruházáshoz (a beruházássalmegvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoniértéku joghoz kapcsolódó - tartozások esetén atárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésboladódóan - a 60. § (2) bekezdésébenfoglaltakból következoen - keletkezett és apénzügyi muveletek egyéb ráfordításai közöttelszámolt - árfolyamnyereséggel nemellentételezett - árfolyamveszteség teljesösszege a pénzügyi muveletek egyébráfordításainak a csökkentésével (nem realizáltárfolyamveszteség). A hiteltartozások,devizakötvény-kibocsátásból származótartozások törlesztésekor - az elozoidoszakokban elhatárolt halmozott összegbol -a törlesztorészletre jutó - halasztottráfordításként kimutatott - nem realizáltveszteséget meg kell szüntetni, a pénzügyimuveletek egyéb ráfordításainak a növelésével(realizált árfolyamveszteség).

(3)2


A (2) bekezdés szerint halasztottráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget- a pénzügyi muveletek egyéb ráfordításakéntielszámolással - meg kell szüntetni, ha akülföldi pénzértékre szóló hiteltartozást, adevizakötvény-kibocsátásból származótartozást teljes összegében visszafizették,illetve - tárgyi eszköz, vagyoni értéku jogfinanszírozása esetén - ha a devizahitellel, adevizakötvény-kibocsátással finanszírozotttárgyi eszközt, vagyoni értéku jogotértékesítették, vagy más jogcímen azállományból kivezették. Nem minosül atartozás visszafizetésének, ha a még fennállótartozás pénznemét (devizanemét)szerzodésmódosítás keretébenmegváltoztatják.

(4)3


A (2) bekezdés szerinti halasztottráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget

- a pénzügyi muveletek egyéb ráfordításakéntielszámolással - csökkenteni kell az érintettdevizakötelezettség után az egyes üzletiévekre elszámolt árfolyamnyereségnekmegfelelo összeggel is.

(5)4

4 Beiktatta: 2007. évi CXXVI. törvény 288. §. Hatályos: 2008. I. 1-tol. Elso alkalommal a 2008. évben induló üzleti évrolkészített beszámolóra kell alkalmazni, de a 2007. évi üzleti évrol készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

Aktív idobeli elhatárolásként kellkimutatni a kölcsönbeadott értékpapír könyvszerinti értékének a - felhalmozott kamattalcsökkentett - kölcsönszerzodés szerinti értékétmeghaladó összegét (veszteségét). Az idobelielhatárolást akkor kell megszüntetni, amikor akölcsönbevevo által visszaszolgáltatottértékpapír eladásra, beváltásra, illetve egyébügylet keretében az állományból véglegesenkivezetésre kerül, vagy a kölcsönbevevomegtéríti annak piaci értékét, mert azértékpapír nem kerül visszaszolgáltatásra.

(6)5

5 Beiktatta: 2007. évi CXXVI. törvény 288. §. Módosította: 2010. évi CXXIII. törvény 195. §, 2015. évi CI. törvény 43. § 8.

Az aktív idobeli elhatárolások közötthalasztott ráfordításként ki lehet mutatni ajogszabályi rendelkezés alapján azüzemeltetonek térítés nélkül, véglegesenátadott eszköz (beruházás) nyilvántartásszerinti értékét. A térítés nélkül átadott eszköz(beruházás) idobelileg elhatárolt nyilvántartásszerinti értékét - az átadáskor meghatározottmódon és idotartamon belül - kell az egyébráfordításokkal szemben megszüntetni.

34. § A mérlegben forrásként a saját tokét, acéltartalékokat, a kötelezettségeket és apasszív idobeli elhatárolásokat kellszerepeltetni.

35. § (1)6

6 A második mondat szövegét megállapította: 2006. évi CXXXI. törvény 105. §. Hatályos: 2007. I. 1-tol. A 2007. évben indulóüzleti évrol készített beszámolóra kell alkalmazni, de a 2006. évi üzleti évrol készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

Saját tokeként a mérlegben csakolyan tokerészt szabad kimutatni, amelyet atulajdonos (a tag) bocsátott a vállalkozórendelkezésére, vagy amelyet a tulajdonos (atag) a 36. §-ban foglaltakon túlmenoen azadózott eredménybol hagyott a vállalkozónál.A saját toke részeként kell kimutatni azértékhelyesbítés értékelési tartalékát és a valósértékelés értékelési tartalékát is.

(2)7


A saját toke a - jegyzett, de még be nemfizetett tokével csökkentett - jegyzett tokébol,a toketartalékból, az eredménytartalékból, alekötött tartalékból, az értékelési tartalékból ésa tárgyév adózott eredményébol tevodik össze.

(3)8

8 Módosította: 2001. évi LXXIV. törvény 173. § (3).

Jegyzett toke részvénytársaságnál,korlátolt felelosségu társaságnál, egyéb

OptiJUS

31. oldal


vállalkozónál (ha e tekintetben cégbíróságibejegyzési kötelezettség terheli) acégbíróságon bejegyzett toke a létesítookiratban meghatározott összegben.

(4)1


A (3) bekezdés szerinti vállalkozónál azalaptoke, a törzstoke, az alapítói vagyon, azegyéb társasági részesedés felemelése, illetveleszállítása miatti jegyzett toke-változást acégjegyzékbe való bejegyzés alapján, abejegyzés idopontjával kell a könyvvitelinyilvántartásokban rögzíteni.

(5) A (3) bekezdés hatálya alá nem tartozóvállalkozónál jegyzett toke a létesíto okiratbanmeghatározott, a tulajdonosok (a tagok) általtartósan rendelkezésre bocsátott - ténylegesenátadott - toke.

(6) A külföldi székhelyu vállalkozásmagyarországi fióktelepénél jegyzett tokekéntkell kimutatni - nem pénzbeli (vagyoni)hozzájárulás esetén az 50. § (7) bekezdéseszerinti értékben - a muködéshez, a tartozásokkiegyenlítéséhez szükséges, a külföldiszékhelyu vállalkozás által biztosított -tartósan és ilyen címen a fióktelep szabadrendelkezésére bocsátott - vagyont (ideértvetörvényben meghatározott dotációs tokét is).

(7)2


Jegyzett tokén (alaptokén, törzstokén)felüli vagyoni fedezet alatt - eltéro rendelkezéshiányában - a jegyzett tokével, a lekötötttartalékkal, továbbá a pozitív értékelésitartalékkal csökkentett saját toke összegét kellérteni.

(8)3


Jegyzett, de még be nem fizetetttokeként kell kimutatni alapításkor, illetve ajegyzett toke emelésekor a (3) bekezdésszerint a cégbíróságon bejegyzett tokének atulajdonosok (a tagok) által még be nemfizetett, nem pénzbeli hozzájárulás esetén atársaság rendelkezésére még nem bocsátottösszegét, ha a bejegyzés utáni befizetést,rendelkezésre bocsátást jogszabályifelhatalmazás alapján a létesíto okirat, illetveannak módosítása megengedi.

(9)4

4 Beiktatta: 2003. évi LXXXV. törvény 11. §. Hatályos: 2004. I. 1-tol. Eloször a 2004. évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra kell alkalmazni.

Amennyiben jogszabály a jegyzett tokefeltételes leszállítását lehetové teszi a jegyzetttoke egyideju felemelésével, a tokeleszállítás,illetve a tokeemelés cégjegyzékbe való

bejegyzése idopontjával könyvelni kell - alétesíto okirat módosításának megfeleloen -mind a jegyzett toke leszállítását, mind ajegyzett toke felemelését.

(10)5


A visszavásárolt saját részvény, sajátüzletrész, a visszaváltható részvény bevonásaesetén, azok névértékének megfeleloösszeggel a jegyzett tokét kell csökkenteni, anévérték és a visszavásárlási (nyilvántartásszerinti) érték közötti különbözettel -elojelének megfeleloen - azeredménytartalékot kell módosítani a jegyzetttoke módosításának a cégjegyzékbe történtbejegyzése idopontjával.

36. § (1) A toketartalék növekedéseként kellkimutatni:

a) részvénytársaságnál a részvényekkibocsátáskori, ideértve a tokeemeléskori(jegyzési) ellenértéke és névértéke közöttikülönbözetet,

b)6

6 Megállapította: 2014. évi LXXIV. törvény 286. §. Hatályos: 2014. XI. 27-tol.

az a) ponton kívüli egyéb vállalkozónála tulajdonosok (a tagok) által az alapításkor azalapítás részeként, illetve a tokeemeléskor atokeemelés részeként toketartalékba (ajegyzési érték és a névérték különbözeteként)véglegesen átadott eszközök, pénzeszközökértékét,

c) a jegyzett toke leszállítását atoketartalékkal szemben,

d) a szövetkezeti üzletrész-bevonás miattképzett fel nem osztható vagyon összegét,

e) a toketartalékból lekötött tartalékvisszavezetett összegét a lekötés feloldásaalapján,

f) a pénzmozgással, illetve azeszközmozgással egyidejuleg a jogszabályalapján toketartalékba helyezettpénzeszközöket, átvett eszközök értékét.7

7 Lásd: 2010. évi CLXXII. törvény 106. §.

(2) A toketartalék csökkenéseként kellkimutatni:

a) a jegyzett toke emelését a szabadtoketartalékból,

b) a veszteség miatti negatíveredménytartalék ellentételezésére felhasználtösszeget,

c)8


a tokekivonással megvalósított jegyzetttoke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett

OptiJUS

32. oldal


toke leszállításával arányos - toketartalék-kivonás összegét,

d) a toketartalék lekötött tartalékbaátvezetett összegét,

e) a pénzmozgással, illetve azeszközmozgással egyidejuleg a jogszabályalapján toketartalékkal szemben átadottpénzeszközök, eszközök értékét.1

1 Lásd: 2010. évi CLXXII. törvény 106. §.

(3) A 35. § (3) bekezdése szerintivállalkozónál a toketartalék (1) bekezdés a)-c)pontja szerinti növekedésének, a (2) bekezdésa) és c) pontja szerinti csökkenésénekbizonylata a létesíto okirat, annak módosítása,illetve a közgyulési, az alapítói, a taggyulésihatározat, könyvviteli elszámolása atokeemelésrol, a tokeleszállításáról szólólétesíto okiratnak, illetve módosításának acégjegyzékbe történt bejegyzése idopontjávaltörténik,

a) az (1) bekezdés a)-b) pontja szerintitoketartalék-növelésnél, ha az eszköz átvételea cégbejegyzést megelozoen megtörtént,

b) az (1) bekezdés c) pontja szerintitoketartalék-növelésnél,

c) a (2) bekezdés a) és c) pontja szerintitoketartalék-csökkenésnél, illetvea cégbejegyzést követoen, az eszközátvételekor az (1) bekezdés a)-b) pontjaszerinti toketartalék-növelésnél, ha azeszközök átvétele a cégbejegyzés idopontjáignem történt meg.2

2 Módosította: 2006. évi IV. törvény 363. § b).

(4) A 35. § (5) bekezdése szerintivállalkozónál a toketartalék (1) bekezdés b)-c)pontja szerinti növekedésének, a (2) bekezdésa) és c) pontja szerinti csökkenésénekbizonylata a létesíto okirat, annak módosítása,illetve a taggyulési határozat, könyvvitelielszámolása az (1) bekezdés b) pontja eseténaz eszközök átvételével egyidejuleg, az (1)bekezdés c) pontja, továbbá a (2) bekezdés a)és c) pontja esetén az errol szóló taggyulésihatározatban megjelölt idoponttal(legkorábban a határozat kelténekidopontjával) történik.

(5) A (2) bekezdés szerinti összegekkel atoketartalék csak akkor csökkentheto, haemiatt a toketartalék nem lesz negatív.

37. § (1) Az eredménytartaléknövekedéseként kell kimutatni:

a)3


az elozo üzleti év adózott eredményét(nyereségét), ideértve az ellenorzés elozoüzleti év(ek) adózott eredményét növelomódosítását (nyereségét) is,

b) a jegyzett toke leszállítását azeredménytartalékkal szemben,

c)4


a veszteség miatti negatíveredménytartalék ellentételezésére felhasználttoketartalékot, lekötött tartalékot,

d)5


a gazdasági társaság tulajdonosánál(tagjánál) a veszteség pótlásához nemszükséges - korábban ilyen címen adott -pótbefizetés visszakapott összegét apénzmozgással, az eszközmozgássalegyidejuleg,

e) az eredménytartalékból lekötött tartalékvisszavezetett összegét a lekötés feloldásaalapján,

f) a pénzmozgással, illetve azeszközmozgással egyidejuleg a jogszabályalapján eredménytartalékba helyezettpénzeszközöket, átvett eszközök értékét.

(2) Az eredménytartalék csökkenésekéntkell kimutatni:

a)6


az elozo üzleti év adózott eredményét(veszteségét), ideértve az ellenorzés elozoév(ek) adózott eredményét csökkentomódosítását (veszteségét) is,

b) a jegyzett toke emelését a rendelkezésreálló szabad eredménytartalékból,

c) az eredménytartalék lekötött tartalékbaátvezetett összegét,

d)7


az osztalékra, részesedésre, a kamatozórészvény kamatára (ide értve az azt terheloadót is) felhasznált összeget,

e)8


a gazdasági társaság tulajdonosánál(tagjánál) a gazdasági társaság veszteségénekfedezetére teljesített - törvényi eloírásonalapuló - pótbefizetés összegét apénzmozgással, az eszközmozgássalegyidejuleg,

f)9


a tokekivonással megvalósított jegyzetttoke leszállításához kapcsolódó - a jegyzetttoke leszállításával arányos - eredménytartalék-kivonás összegét,

OptiJUS

33. oldal


g)1


a pénzmozgással, illetve azeszközmozgással egyidejuleg a jogszabályalapján eredménytartalékkal szemben átadottpénzeszközök, eszközök értékét, ide értve agazdasági társaság, szövetkezet tagságijogviszony megszunésének idopontjábanfennálló vagyonának a megszunt tagságijogviszonyra jutó része a jegyzett toke, atoketartalék és az eredménytartalék arányosrészét meghaladó összegét is,

h)2

2 Beiktatta: 2016. évi LXVI. törvény 205. §. Hatályos: 2016. VI. 16-tól.

a még be nem fizetett pénzbeli vagyonihozzájárulás teljesítéseként (a jegyzett, de mégbe nem fizetett toke feltöltésére) a különjogszabályban meghatározottak szerintátvezetett összeget.

(3) A 35. § (3) bekezdése szerintivállalkozónál az eredménytartalék (1)bekezdés b) pontja szerinti növekedésének, a(2) bekezdés b) és f) pontja szerinticsökkenésének bizonylata a létesíto okirat,annak módosítása, illetve a közgyulési, azalapítói, a taggyulési határozat, könyvvitelielszámolását a tokeemelésrol, atokeleszállításról szóló létesíto okiratnak,illetve módosításának a cégjegyzékbe történtbejegyzése idopontjával kell végrehajtani.

(4) A 35. § (5) bekezdése szerintivállalkozónál az eredménytartalék (1)bekezdés b) pontja szerinti növekedésének, a(2) bekezdés b) és f) pontja szerinticsökkenésének bizonylata a létesíto okirat,annak módosítása, illetve a taggyulésihatározat, könyvviteli elszámolása ataggyulési határozatban megjelölt idoponttal(legkorábban a határozat kelténekidopontjával) történik.

(5)3


Az ellenorzés során a mérlegkészítésidopontjáig megállapított - az elozo üzletiév(ek)re vonatkozó - jelentos összegu hibákelkülönítetten kimutatott eredményregyakorolt hatásának összegét (adózotteredményét) az eredménytartalékot növelo-csökkento tételként a hiba megállapításánaküzleti évében kell elszámolni.

(6)4

4 Hatályon kívül helyezte: 2015. évi CI. törvény 44. § c). Hatálytalan: 2015. VII. 4-tol.

(7)5


Amennyiben a gazdasági társaságveszteségének fedezetére szolgáló - törvényieloíráson alapuló - pótbefizetés teljesítése nempénzeszközzel történik, akkor a teljesítéskéntátadott eszközt - az eszközmozgássalegyidejuleg - az értékesítés szabályai szerintkell elszámolni, azzal, hogy az így keletkezettköveteléssel szemben kell azeredménytartalékot csökkenteni.

38. § (1) A lekötött tartalék atoketartalékból, illetve az eredménytartalékbóllekötött összegeket és a kapott pótbefizetésösszegét foglalja magában.

(2) A toketartalékból kell lekötni és alekötött tartalékba átvezetni:

a)6

6 Hatályon kívül helyezte: 2001. évi LXXIV. törvény 173. § (3). Hatálytalan: 2002. I. 1-tol.

b) szövetkezetnél a fel nem osztható vagyonértékét,

c) a más jogszabály szerint vagy avállalkozó saját elhatározása alapján lekötött -kötelezettségek fedezetét jelento - tartalékot,

d)7


a 36. § (1) bekezdésének f) pontjaalapján toketartalékba helyezett összeg azonrészét, amelyet a jogszabályban, szerzodésben,megállapodásban rögzített feltételek nemteljesítése esetén részben vagy egészen visszakell fizetni.

(3) Az eredménytartalékból kell lekötni és alekötött tartalékba átvezetni:

a)8

8 Megállapította: 2003. évi LXXXV. törvény 12. § (1). Módosította: 2009. évi LXXVII. törvény 183. § (3). Lásd: 2009. éviLXXVII. törvény 229. § (2).

a visszavásárolt saját részvények, sajátüzletrészek, továbbá a visszaválthatórészvények könyv szerinti értékét,

b)9

9 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLVI. törvény 257. § 1. Hatálytalan: 2012. I. 1-tol.

c) az alapítás-átszervezés aktivált értékébol,továbbá a kísérleti fejlesztés aktivált értékébolmég le nem írt összeget,

d)10

10 Megállapította: 2006. évi CXXXI. törvény 106. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-tol. A 2007. évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra kell alkalmazni, de a 2006. évi üzleti évrol készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

a 33. § (2) bekezdése szerinti nemrealizált árfolyamveszteség és a 41. § (4)bekezdése szerinti céltartalék különbözeténekösszegét,

e) a (2) bekezdés szerinti lekötendotoketartalékot, ha arra a toketartalék nem nyújtfedezetet,

f)11


a gazdasági társaság tulajdonosánál(tagjánál) a veszteség fedezetére - az arra

OptiJUS

34. oldal


illetékes testület által megszavazott, de mégnem teljesített - fizetendo pótbefizetésösszegét,

g) más jogszabály szerint vagy a vállalkozósaját elhatározása alapján lekötött -kötelezettségek fedezetét jelento vagy sajátcéljait szolgáló - tartalékot.

(4)1


Lekötött tartalékként kell kimutatni agazdasági társaságnál a veszteségek fedezetérekapott pótbefizetés összegét, a pótbefizetésvisszafizetéséig, elszámolása apénzmozgással, az eszközmozgássalegyidejuleg történik.

(5) A (3) bekezdés szerinti lekötést azeredménytartalékkal szemben el kell számolniakkor is, ha a lekötött tartalék növekedésemiatt az eredménytartaléknak negatívegyenlege lesz, vagy negatív egyenlege no.

(6) A lekötött tartalék feloldását - a (4)bekezdés szerinti pótbefizetés kivételével - atoketartalékkal, illetve az eredménytartalékkalszemben kell elszámolni, annakfüggvényében, hogy a feloldott tartalék atoketartalékból, illetve az eredménytartalékbólkerült lekötésre.

(7)2

2 Beiktatta: 2003. évi LXXXV. törvény 12. § (2). Módosította: 2006. évi IV. törvény 363. § b).

Amennyiben jogszabály rendelkezésealapján a gazdasági társaság jegyzett tokéjét alekötött tartalék javára - az alaptoke terhéreképzett tartalékként - szállították le, akkor atokeleszállítás cégjegyzékbe történtbejegyzése idopontjával a tokeleszállításösszegét a lekötött tartalékba kell átvezetni.Az így átvezetett összeget a lekötött tartalékonbelül elkülönítetten kell kimutatni.

(8)3

3 Beiktatta: 2003. évi LXXXV. törvény 12. § (2). Módosította: 2006. évi IV. törvény 363. § b).

A (7) bekezdés szerint elkülönítettlekötött tartalékot csak a jogszabálybanmeghatározott módon lehet megszüntetni:veszteségrendezésre - az errol szóló döntésidopontjával - az eredménytartalék negatívösszegét csökkento tételként, illetvetokeemelésre - a tokeemelés cégjegyzékbetörtént bejegyzése idopontjával - a jegyzetttokét növelo tételként.

(9)4

4 Beiktatta: 2006. évi CXXXI. törvény 106. § (2). Hatályos: 2007. I. 1-tol. A 2007. évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra kell alkalmazni, de a 2006. évi üzleti évrol készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

A lekötött tartalék növekedéseként,illetve csökkenéseként kell kimutatni apénzmozgással, illetve az eszközmozgássalegyidejuleg a külön jogszabály alapján a

lekötött tartalékkal szemben átvett, illetveátadott pénzeszközök, egyéb eszközök értékét.A külön jogszabály alapján átvett lekötötttartalék feloldását - a külön jogszabály eltérorendelkezése hiányában - azeredménytartalékkal szemben kell elszámolni.

(10)5


Amennyiben a gazdasági társaságveszteségének fedezetére szolgáló - törvényieloíráson alapuló - korábban teljesítettpótbefizetés visszafizetésének a teljesítésenem pénzeszközzel történik, akkor ateljesítésként átadott eszközt - azeszközmozgással egyidejuleg - az értékesítésszabályai szerint kell elszámolni, azzal, hogyaz így keletkezett követeléssel szemben kell alekötött tartalékot csökkenteni.

39. § (1)6


Értékelési tartalékként, és azonbelül elkülönítetten kell kimutatni

a) az 58. § szerinti piaci értékelés alapjánmeghatározott értékhelyesbítés összegét azértékhelyesbítés értékelési tartalékaként,továbbá

b) az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értékentörténo értékelés alapján a saját tokévelszemben elszámolt értékelési különbözetet avalós értékelés értékelési tartalékaként.

Az értékhelyesbítés értékelési tartaléka és azértékhelyesbítés, valamint a valós értékelésértékelési tartaléka és az értékelési különbözetkizárólag egymással szemben és azonosösszegben változhat. Az értékelési tartalékterhére a saját toke más elemeit nem lehetkiegészíteni, annak terhére kötelezettség nemteljesítheto.

(2)7

7 Hatályon kívül helyezte: 2015. évi CI. törvény 44. § d). Hatálytalan: 2015. VII. 4-tol.

(2a)8

8 Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 223. §. Hatályos: 2014. I. 1-tol.

Ha a jóváhagyott osztalék, részesedés,kamatozó részvények kamatakötelezettségként kimutatott összegénekteljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor ajuttatás teljesítéseként átadott eszközt azértékesítés szabályai szerint kell elszámolni.

(3)9


Az elozo üzleti évi adózott eredménnyelkiegészített szabad eredménytartalék akkorfizetheto ki osztalékként, részesedésként, akamatozó részvény tulajdonosának kamatként,ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitívértékelési tartalékkal csökkentett saját toke

OptiJUS

35. oldal


összege az osztalék, a részesedés, a kamatozórészvény kamatának figyelembevétele(kifizetése) után sem csökken a jegyzett tokeösszege alá.

(3a)1


A (3) bekezdés szerinti szabaderedménytartalék és saját toke összegénekmeghatározásánál növelo tételként figyelembelehet venni az elozo üzleti évi beszámolóbanmég nem szereplo, de a tárgyévben amérlegkészítés idopontjáig elszámolt, a 84. §(1) bekezdés szerinti kapott (járó) osztalék,részesedés összegét.

(4)2


Osztalékelolegként - a másjogszabályban eloírt egyéb feltételek mellett -csak akkor fizetheto ki a 21. § szerintiközbenso mérlegben (illetve egyéb, az alapulszolgáló beszámoló mérlegében) kimutatottadózott eredménnyel kiegészítetteredménytartalék, ha a lekötött tartalékkal,továbbá a pozitív értékelési tartalékkalcsökkentett - a közbenso mérlegben (illetveegyéb, az alapul szolgáló beszámolómérlegében) kimutatott - saját toke összege azosztalékeloleg megállapított összegénekfigyelembevételével sem csökken a jegyzetttoke összege alá.

(5)3


A saját részvény, a saját üzletrész,továbbá a visszaváltható részvényvisszavásárlásának (megszerzésének) - a másjogszabályban eloírtakon túlmenoen - az isfeltétele, hogy azok visszavásárlására(megszerzésére)

a) a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti évmérlegében kimutatott adózott eredménnyelkiegészített szabad eredménytartalékosztalékként, részesedésként, kamatozórészvény kamataként figyelembe nem vettösszege, vagy

b) a 21. § szerinti közbenso mérlegben(illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámolómérlegében) kimutatott - osztalékelolegkéntfigyelembe nem vett - adózott eredménnyelkiegészített szabad eredménytartalék összegefedezetet nyújtson úgy, hogy a lekötötttartalékkal, a pozitív értékelési tartalékkal,továbbá a visszavásárlás (a megszerzés)értékével csökkentett saját toke összege nem

csökken a jegyzett toke összege alá.40. § (1)4


A jegyzett tokének a jegyzetttokén felüli saját toke terhére történoemelésére akkor és oly mértékben kerülhetsor, ha

a) a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti évmérlegében, vagy

b) a 21. § szerinti közbenso mérlegben(illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámolómérlegében)kimutatott toketartalék, valamint az -osztalékként, részesedésként, kamatozórészvény kamataként, illetveosztalékelolegként figyelembe nem vett -adózott eredménnyel kiegészített szabaderedménytartalék arra fedezetet nyújt és atokeemelést követoen a jegyzett toke összegenem haladja meg a lekötött tartalékkal,továbbá a pozitív értékelési tartalékkalcsökkentett saját toke összegét.

(2)5


A jegyzett tokén felüli saját toke terhéretörténik a jegyzett toke emelése - az (1)bekezdésben rögzített feltételek mellett - akkoris, ha ingyenes vagy kedvezményes dolgozóirészvényt, illetve dolgozói üzletrésztbocsátanak ki.

(3)6


Ha a legutolsó beszámolóval lezártüzleti év mérlege, illetve a - 21. § szerinti -közbenso mérleg a külön jogszabálybanmeghatározott idotartamon belül többkifizetés, ügylet alátámasztására is szolgál, afeltételek vizsgálata során azokat együttesen(egybe számítva) kell figyelembe venni.

(4)7

7 Számozását módosította: 2003. évi LXXXV. törvény 14. §. Módosította: 2013. évi CC. törvény 231. § 2.

Átváltoztatható és átváltozó kötvényrészvénnyé történo átalakítása során a jegyzetttoke (alaptoke) emelését a kötvénykibocsátásmiatti kötelezettség terhére kell végrehajtaniaz alapító okirat, az alapszabály eloírásainak(módosításának) megfeleloen, a cégjegyzékbetörtént bejegyzés idopontjával.

40/A. §8


(1)9


Kezelt vagyonnál a saját tokeaz induló tokébol, a tartalékból, a lekötötttartalékból, az értékelési tartalékból és atárgyév adózott eredményébol tevodik össze.

(2) Az induló toke a bizalmi vagyonkezeléssorán a vagyonrendelo által a bizalmivagyonkezelo rendelkezésére bocsátott

OptiJUS

36. oldal


eszközök 50. § (9) bekezdése szerinti értéke,csökkentve azt a bizalmi vagyonkezelés soránkiadott vagyon összegével.

(3) A tartalék növekedéseként kellkimutatni:

a)1


a kezelt vagyon elozo üzleti évi adózotteredményét (nyereségét), ide értve azellenorzés elozo üzleti év(ek) adózotteredményét növelo módosítását (nyereségét)is;

b) a tartalékba a lekötött tartalékbólvisszavezetett összeget a lekötés feloldásaalapján.

(4) A tartalék csökkenéseként kellkimutatni:

a)2


a kezelt vagyon elozo üzleti évi adózotteredményét (veszteségét), ide értve azellenorzés elozo üzleti év(ek) adózotteredményét csökkento módosítását(veszteségét) is;

b) a tartalék lekötött tartalékba átvezetettösszegét;

c)3

3 Megállapította: 2014. évi LXXIV. törvény 289. § (1). Módosította: 2015. évi CI. törvény 43. § 12.

a bizalmi vagyonkezelés során ahozamkifizetésre igénybe vett összeget.

(5) A tartalékból kell lekötni, és a lekötötttartalékba átvezetni a 38. § (3) bekezdés c), d),g) pontja szerinti összegeket. A lekötötttartalék feloldását a tartalékkal szemben kellelszámolni.

(6) Értékelési tartalékként a 39. § (1)bekezdése szerinti összegeket lehet kimutatni.

(6a)4

4 Hatályon kívül helyezte: 2015. évi CI. törvény 44. § e). Hatálytalan: 2015. VII. 4-tol.

(7)5


Bizalmi vagyonkezelés során az elozoüzleti évi adózott eredménnyel kiegészítetttartalékból akkor teljesítheto hozamkifizetés,ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitívértékelési tartalékkal csökkentett saját tokeösszege a hozamkifizetés után sem csökken azinduló toke összege alá.

(8)6

6 Módosította: 2015. évi CI. törvény 44. § f).

Bizalmi vagyonkezelés soránvagyonkiadásra csak az induló toke (negatívtartalék, illetve tárgyévi veszteség esetén atartalékkal, illetve a tárgyévi veszteséggelcsökkentett induló toke) összegéig kerülhetsor. Évközi vagyonkiadásnál a kiadhatóvagyon megállapításánál a közbensomérlegben kimutatott negatív adózotteredményt is figyelembe kell venni.

41. § (1)7

7 Megállapította: 2004. évi XCIX. törvény 8. § (1). Módosította: 2011. évi CLXVII. törvény 75. §.

Az adózás elotti eredmény terhérecéltartalékot kell képezni - a szükségesmértékben - azokra a múltbeli, illetve afolyamatban lévo ügyletekbol, szerzodésekbolszármazó, harmadik felekkel szembeni fizetésikötelezettségekre [ideértve különösen ajogszabályban meghatározott garanciáliskötelezettséget, a függo kötelezettséget, abiztos (jövobeni) kötelezettséget, akorengedményes nyugdíj, illetve a helyébelépo korhatár elotti ellátás, a végkielégítésmiatti fizetési kötelezettséget, akörnyezetvédelmi kötelezettséget], amelyek amérlegfordulónapon valószínu vagy bizonyos,hogy fennállnak, de összegük vagyesedékességük idopontja még bizonytalan, ésazokra a vállalkozó a szükséges fedezetet másmódon nem biztosította.

(2)8

8 Megállapította: 2004. évi XCIX. törvény 8. § (1). Hatályos: 2005. I. 1-tol. Eloször a 2005. évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra kell alkalmazni.

Az adózás elotti eredmény terhére - avalós eredmény megállapítása érdekében aszükséges mértékben - céltartalék képezhetoaz olyan várható, jelentos és idoszakonkéntismétlodo jövobeni költségekre (különösen afenntartási, az átszervezési költségekre, akörnyezetvédelemmel kapcsolatosköltségekre), amelyekrol amérlegfordulónapon feltételezheto vagybizonyos, hogy a jövoben felmerülnek, deösszegük vagy felmerülésük idopontja mégbizonytalan és nem sorolhatók a passzívidobeli elhatárolások közé.

(3) A (2) bekezdés szerinti céltartalék aszokásos üzleti tevékenység rendszeresen ésfolyamatosan felmerülo költségeire nemképezheto.

(4)9


Ha a vállalkozó a devizaszámlánmeglévo devizakészlettel nem fedezett,külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz(beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz),vagyoni értéku joghoz, továbbá aforgóeszközhöz kapcsolódó - hiteltartozások,továbbá devizakötvény kibocsátásábólszármazó - beruházáshoz (beruházássalmegvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoniértéku joghoz kapcsolódó - tartozások nemrealizált árfolyamveszteségét a 33. § (2)bekezdése szerint halasztott ráfordításkéntmutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt

OptiJUS

37. oldal


halmozott összegnek a beruházás, vagyoniértéku jog aktiválásától, egyéb esetben a hitelfolyósításától eltelt idotartam és a hitelfigyelembe veheto futamideje arányábanszámított hányadának megfelelo összegucéltartalékot kell kimutatnia. Amennyiben azelozo üzleti év végéig ilyen címen képzettcéltartalék ennél kevesebb, illetve több, akülönbözettel a tárgyévben kell a céltartalékotnövelni az egyéb ráfordításokkal szemben,illetve csökkenteni az egyéb bevételekkelszemben. A számításnál figyelembe vettfutamido nem lehet hosszabb, mint a hitelfutamideje, illetve - tárgyi eszköz, vagyoniértéku jog finanszírozása esetén - mint ahitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoniértéku jog várható - amortizációnál figyelembevett - élettartama, ha a hitel futamidejehosszabb.

(5)1

1 Megállapította: 2006. évi CXXXI. törvény 107. §. Hatályos: 2007. I. 1-tol. A 2007. évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra kell alkalmazni, de a 2006. évi üzleti évrol készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

Ha a halasztott ráfordításként kimutatottárfolyamveszteséget a 33. § (3) bekezdéseszerint meg kell szüntetni, akkor a (4)bekezdés szerint képzett céltartalék ismegszüntetendo.

(6)2

2 Módosította: 2005. évi CXII. törvény 30. § (7).

Az 5-6. § szerint kormányrendelettelszabályozott gazdálkodói körben akormányrendelet - a sajátosságokfigyelembevételével - az (1)-(3) bekezdésbenfoglaltaktól eltéroen is szabályozhatja acéltartalék képzését és annak felhasználását,illetve további céltartalék, egyéb tartalékképzését írhatja elo.

(7)3

3 Beiktatta: 2003. évi LXXXV. törvény 15. §. Hatályos: 2004. I. 1-tol. A vállalkozók a 2003. évi üzleti évrol készített beszámolórais alkalmazhatják.

Külön törvény, illetve kormányrendelettovábbi egyéb céltartalék-képzésikötelezettséget, illetve lehetoséget is eloírhat.Ez esetben a céltartalék képzésének ésfelhasználásának elszámolása során a különtörvényben, illetve kormányrendeletbenmeghatározottak szerint kell eljárni.

(8)4

4 Számozását módosította: 2003. évi LXXXV. törvény 15. §.

A képzett céltartalék, illetve annakfelhasználása összegét a kiegészítomellékletben jogcímek szerinti részletezésbenbe kell mutatni. Ha az egyes jogcímek szerintképzett céltartalék összege az elozo éviösszegtol lényegesen eltér, akkor azt akiegészíto mellékletben indokolni kell.

(9)5

5 Beiktatta: 2004. évi XCIX. törvény 8. § (2). Hatályos: 2005. I. 1-tol. Eloször a 2005. évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra kell alkalmazni.

Az (1), illetve (2) bekezdés szerinticéltartalék képzése során amérlegfordulónapon fennálló

kötelezettségeket, illetve várható költségeketakkor is figyelembe kell, illetve lehet venni, haazok csak a mérlegfordulónap és amérlegkészítés idopontja között válnakismertté.

42. § (1)6

6 Megállapította: 2004. évi XCIX. törvény 9. § (1). Módosítva: 2007. évi CVI. törvény 56. § (1) r) alapján.

Kötelezettségek azok a szállítási,vállalkozási, szolgáltatási és egyébszerzodésekbol eredo, pénzértékben kifejezettelismert tartozások, amelyek a szállító, avállalkozó, a szolgáltató, a hitelezo, a kölcsöntnyújtó által már teljesített, a vállalkozó általelfogadott, elismert szállításhoz,szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint azállami vagy önkormányzati vagyon részétképezo eszközök - törvényi rendelkezés,illetve felhatalmazás alapján történo -kezelésbevételéhez kapcsolódnak. Akötelezettségek lehetnek hátrasoroltak, hosszúés rövid lejáratúak.

(2) Hosszú lejáratú kötelezettség - ahitelezovel kötött szerzodés szerint - az együzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön(ideértve a kötvénykibocsátást is) és hitel, amérleg fordulónapját követo egy üzleti évenbelül esedékes törlesztések levonásával,továbbá az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség.

(3) Rövid lejáratú kötelezettség az egy üzletiévet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön,hitel, ideértve a hosszú lejáratúkötelezettségekbol a mérleg fordulónapjátköveto egy üzleti éven belül esedékestörlesztéseket is (ez utóbbiak összegét akiegészíto mellékletben részletezni kell). Arövid lejáratú kötelezettségek közé tartozikáltalában a vevotol kapott eloleg, azáruszállításból és szolgáltatás teljesítésbolszármazó kötelezettség, a váltótartozás, afizetendo osztalék, részesedés, kamatozórészvény utáni kamat, valamint az egyéb rövidlejáratú kötelezettség.

(4) Hátrasorolt kötelezettségként kellkimutatni minden olyan kapott kölcsönt,amelyet ténylegesen a vállalkozórendelkezésére bocsátottak, és a vonatkozószerzodés tartalmazza a kölcsönt nyújtó félegyetértését arra vonatkozóan, hogy az általanyújtott kölcsön bevonható a vállalkozóadóssága rendezésébe, valamint a kölcsönt

OptiJUS

38. oldal


nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében atulajdonosok elotti legutolsó helyen áll, azt avállalkozó felszámolása vagy csodje eseténcsak a többi hitelezo kielégítése után kellkiegyenlíteni, a kölcsön visszafizetésihatárideje vagy meghatározatlan, vagy ajövobeni eseményektol függ, de eredetifutamideje öt évet meghaladó lejáratú, akölcsön törlesztése az eredeti lejárat vagy aszerzodésben kikötött felmondási ido elottnem lehetséges.

(5)1

1 Megállapította: 2004. évi XCIX. törvény 9. § (2). Módosítva: 2007. évi CVI. törvény 56. § (1) r) alapján.

Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségkéntkell kimutatni a lízingbe vevonél a pénzügyilízingbe vett, beruházásként elszámolt eszközlízingbe adó (helyette az eladó) általszámlázott ellenértékének megfelelokötelezettséget, valamint az állami vagyönkormányzati vagyon részét képezo eszközök- törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazásalapján történo - kezelésbevételéhezkapcsolódó kötelezettséget.

(6)2

2 Módosította: 2013. évi CC. törvény 231. § 3.

A hosszú lejáratra kapott kölcsönöktolelkülönítetten kell kimutatni a részvénnyéátváltoztatható és átváltozó kötvények miatti,továbbá a vállalkozó által kibocsátott egyébkötvények miatti kötelezettségeket, ha azoknem tartoznak a (7)-(8) bekezdésben foglaltakközé.

(7)3

3 Módosította: 2013. évi CC. törvény 231. § 3.

Tartós kötelezettségek kapcsoltvállalkozással szemben mérlegtétel azokat az(1) bekezdés szerinti kötelezettségekettartalmazza, amelyeknél - a 3. § (2) bekezdése7. pontja szerinti hitelezovel kötött szerzodésszerint - a pénzértékben kifejezett fizetésikötelezettségek lejárata az egy évetmeghaladja, ideértve az átváltoztatható ésátváltozó kötvények miatti, továbbá az egyébkötvénykibocsátásból származókötelezettségeket is, ha azok pénzügyirendezése a tárgyévet követo évben még nemesedékes.

(7a)4


Tartós kötelezettségek jelentostulajdoni részesedési viszonyban lévovállalkozásokkal szemben mérlegtétel azokataz (1) bekezdés szerinti kötelezettségekettartalmazza, amelyeknél - a 3. § (2) bekezdés9. pontjában meghatározott mértékurészesedéssel rendelkezo hitelezovel kötöttszerzodés szerint - a pénzértékben kifejezettfizetési kötelezettségek lejárata az egy évet

meghaladja, ideértve az átváltoztatható ésátváltozó kötvények miatti, továbbá az egyébkötvénykibocsátásból származókötelezettségeket is, ha azok pénzügyirendezése a tárgyévet követo évben még nemesedékes.

(8)5


Tartós kötelezettségek egyébrészesedési viszonyban lévo vállalkozássalszemben mérlegtétel tartalmaz minden olyanegyéb részesedési viszonyban lévo hitelezovelszembeni, egy évnél hosszabb lejáratúkötelezettséget, amely nem tartozik a (7) és(7a) bekezdés hatálya alá, ha pénzügyirendezése a tárgyévet követo évben még nemesedékes.

43. § (1)6


Egyéb rövid lejáratúkötelezettségként kell kimutatni különösen amunkavállalókkal, a költségvetéssel, azönkormányzatokkal kapcsolatoselszámolásokat, a jogeros határozattal eloírtkötelezettségeket, valamint a 81. § (5)bekezdése szerinti utólag adott engedménymiatti kötelezettség összegét is.

(2)7

7 Megállapította: 2003. évi LXXXV. törvény 16. § (1). Módosította: 2016. évi CXXV. törvény 299. § 3.

A rövid lejáratú kötelezettségek közöttkell kimutatni valódi penziós és óvadékirepóügylet esetén a határidos visszavásárlásikötelezettség mellett eladott eszköz befolyteladási árát, illetve a határidos viszonteladásikötelezettség mellett vásárolt eszköz befolytviszonteladási árát, az értékpapírkölcsönügylet során kölcsönbevett értékpapírkölcsönszerzodés szerinti értékében fennállókötelezettséget, továbbá a származékosügyletek esetén a kapott letétek,árkülönbözetek összegét, amíg az ügylet lenem zárul.

(3)8

8 Módosította: 2003. évi LXXXV. törvény 52. § (9), 2005. évi CXII. törvény 30. § (6).

A külföldi székhelyu vállalkozásmagyarországi fióktelepe az egyéb rövidlejáratú követelések, illetve az egyéb rövidlejáratú kötelezettségek között köteleskimutatni a külföldi székhelyu vállalkozássalvagy annak más fióktelepével szembeniköveteléseit, illetve kötelezettségeit, ideértveazokat a tételeket is, amikor a fióktelep vevoi,megrendeloi az ellenértéket közvetlenül akülföldi székhelyu vállalkozásnak, vagy másfióktelepének fizetik meg, illetve a fióktelepolyan kötelezettségét, amelyet a külföldiszékhelyu vállalkozás, vagy annak másfióktelepe közvetlenül egyenlít ki. A

OptiJUS

39. oldal


pénzügyileg nem rendezendo követeléseket éskötelezettségeket év végén egymássalszemben össze kell vezetni és a forintbanmutatkozó különbözetet a pénzügyi muveletekegyéb bevételeként, illetve a pénzügyimuveletek egyéb ráfordításaként kellelszámolni.

(4)1


A kötelezettségek között kell amérlegben önálló tételként kimutatniszármazékos ügyletek negatív értékelésikülönbözete címén a pénzügyiinstrumentumok 59/A-59/F. §-ok szerintivalós értéken történo értékelése esetén a lenem zárt kereskedési, illetve fedezeti célúszármazékos ügyletek negatív valós értékét(jövoben várható - veszteségjellegu -eredményét).

44. § (1) Passzív idobeli elhatárolásként kellelkülönítetten kimutatni

a) a mérleg fordulónapja elott befolyt,elszámolt bevételt, amely a mérlegfordulónapja utáni idoszak árbevételét,bevételét képezi,

b) a mérleg fordulónapja elotti idoszakotterhelo költséget, ráfordítást, amely csak amérleg fordulónapja utáni idoszakban merülfel, kerül számlázásra,

c)2


mérleg fordulónapja és elkészítésénekidopontja között a vállalkozóval szembenérvényesített, benyújtott, ismertté vált, amérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódókártérítési igényt, kártérítést, bíróságiköltséget,

d) a mérleggel lezárt üzleti évhezkapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testületáltal megállapított, kötelezettségként ki nemmutatott prémiumot, jutalmat, azok járulékát.

(2) Passzív idobeli elhatárolásként kellkimutatni a költségek (a ráfordítások)ellentételezésére - visszafizetési kötelezettségnélkül - kapott, pénzügyileg rendezett, egyébbevételként elszámolt támogatás összegébol azüzleti évben költséggel, ráfordítással nemellentételezett összeget. Az elhatárolást aköltségek, ráfordítások ténylegesfelmerülésekor, illetve a támogatásiszerzodésben, megállapodásban foglaltakteljesülésekor kell megszüntetni.

(3)3


Passzív idobeli elhatárolásként lehet amérlegben kimutatni - a vállalkozó számviteli

politikában rögzített döntése szerint - abefektetett pénzügyi eszközök közé sorolt,névérték felett beszerzett - hitelviszonytmegtestesíto, a valós értéken történo értékelésalá nem vont - kamatozó értékpapír névértékeés beszerzési értéke közötti - veszteségjellegu- különbözetbol a beszerzéstol az üzleti évmérlegfordulónapjáig terjedo idoszakraidoarányosan jutó - elszámolt értékvesztésselcsökkentett - (a pénzügyi muveletek egyébráfordításaival szemben elszámolt) összeget.Az elhatárolást ezen értékpapírértékesítésekor, beváltásakor, továbbá akönyvekbol - egyéb jogcímen - történokivezetése esetén, valamint akkor kellmegszüntetni, ha az 54. § (4)-(7) bekezdéseszerint olyan összegu értékvesztést kellelszámolni, amelynek hatására az értékpapírkönyv szerinti értéke a névérték alá csökken.

(4)4


A (3) bekezdés és a 32. § (3) bekezdéseszerinti választási lehetoség tekintetében avállalkozónak azonosan kell eljárnia.

(5)5


Passzív idobeli elhatárolásként kellkimutatni:

a) a származékos ügyletek esetén az ügyletkiírásából eredo bevételek összegét az ügyletzárásáig;

b) a fedezeti vagy nem fedezeti célú kamatswap ügyletek esetén az utolsó kamatfixálásidopontja és a fordulónap közötti idoszakraeso, fizetendo kamatkülönbözetet az adottkamatperiódussal kapcsolatos elszámolásig;

c) a származékos ügyletek fordulónapi valósértéke vagy belso értéke alapján az a)-b) és e)pont, valamint a 32. § (5) bekezdés a)-b) és e)pontja szerint kimutatott elhatárolásokegyüttes összegének figyelembevételévelfennálló veszteségjellegu összeget, azon cash-flow fedezeti ügyletek hatékony részekivételével, amelyekre a fedezeti elszámolástalkalmazzák vagy amelyekre a fedezetielszámolást meg kellett szüntetni, mert afedezeti ügylet már nem felel meg a fedezetielszámolás 3. § (8) bekezdés 10. vagy 10/b.pontjában foglalt feltételeinek, de amelyekesetében a fedezett ügylet várhatóanbekövetkezik. Az elhatárolt összeget jellegétolfüggoen a fizetendo (fizetett) kamatokkal éskamatjellegu ráfordításokkal, vagy a pénzügyimuveletek egyéb ráfordításaival szemben kell

OptiJUS

40. oldal


elszámolni. Az így kimutatott passzív idobelielhatárolást jellegétol függoen a fizetendo(fizetett) kamatokkal és kamatjelleguráfordításokkal, vagy a pénzügyi muveletekegyéb ráfordításaival szemben kellmegszüntetni, amennyiben az elozofordulónaphoz képest a veszteségjelleguösszeg csökkent, vagy ha egy adottfordulónapon az ügylettel kapcsolatban a 32. §(5) bekezdés c) pontja szerinti elhatároláskimutatásának van helye, illetve - a d) pontbanfoglaltak kivételével -, ha az ügyletet lezárják;

d) cash-flow fedezeti ügylet esetén, ha afedezeti ügylet elobb lezárul, mint a fedezettügylet, a fedezeti ügylet realizált nyereségébola hatékony részt a fedezett ügyletbekövetkezéséig. Az így kimutatott passzívidobeli elhatárolást a 47. § (11) bekezdésénekfigyelembevételével kell megszüntetni;

e) elorejelzett ügylet vagy biztoselkötelezettség cash-flow fedezeti ügyleteesetén, ha a fedezeti ügylet lejárata a pénzügyiteljesítéshez igazodik, és ezért a fedezetiügylet lejárata késobbi, mint a fedezett ügyletbekövetkezésének idopontja, a fedezetiügyletnek a fedezett ügylet bekövetkezésénekidopontjában fennálló, nem realizáltveszteségébol a hatékony részt az ügyletzárásáig, jellegétol függoen a fizetendo(fizetett) kamatokkal és kamatjelleguráfordításokkal vagy a pénzügyi muveletekegyéb ráfordításaival szemben.

(6)1


Passzív idobeli elhatárolásként kellkimutatni a kötelezettséggel szemben a 47. §(11) bekezdés alkalmazása esetén akötelezettség visszafizetendo összege ésbekerülési értéke közötti különbözetet, ha avisszafizetendo összeg a kisebb. Az ígykimutatott passzív idobeli elhatárolást akötelezettség kivezetésekor, a kivezetett könyvszerinti értékkel arányos összegben kellmegszüntetni a pénzügyi muveletek egyébbevételeivel szemben.

45. § (1)2


A passzív idobeli elhatárolásokközött halasztott bevételként kell kimutatni azegyéb bevételként vagy a pénzügyi muveletekbevételeként elszámolt

a)3

3 Módosította: 2004. évi XCIX. törvény 44. § (6).

fejlesztési célra - visszafizetési

kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyilegrendezett támogatás véglegesen átvettpénzeszköz összegét,

b) elengedett, valamint a harmadik személyáltal átvállalt kötelezettség összegét,amennyiben az a kötelezettség terhérebeszerzett eszközökhöz kapcsolódik(legfeljebb a kapcsolódó eszközöknyilvántartás szerinti értékében),

c)4

4 Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 290. § (1). Hatályos: 2008. I. 1-tol. Elso alkalommal a 2008. évben induló üzletiévrol készített beszámolóra kell alkalmazni, de a 2007. évi üzleti évrol készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

térítés nélkül (visszaadási kötelezettségnélkül) átvett eszközök, továbbá azajándékként, a hagyatékként kapott, atöbbletként fellelt eszközök piaci - illetvejogszabály eltéro rendelkezése esetén ajogszabály szerinti - értékét.

(2)5

5 Megállapította: 2017. évi LXXVII. törvény 196. §. Hatályos: 2018. I. 1-tol.

A támogatásonként, a véglegesen átvettpénzeszközönként, a térítés nélkül átvetteszközönként kimutatott halasztott bevételt afejlesztés során megvalósított eszköz, azelengedett, valamint a harmadik személy általátvállalt kötelezettséghez kapcsolódó eszköz,illetve a térítés nélkül átvett eszköz (ideértveaz ajándékként, a hagyatékként kapott, atöbbletként fellelt eszközöket is) 47-51. §szerint meghatározott bekerülési értékének,illetve bekerülési értéke arányos részénekköltségkénti, illetve ráfordításkéntielszámolásakor kell megszüntetni. Meg kellszüntetni a fejlesztési támogatás miattkimutatott halasztott bevételt a visszafizetendotámogatás ráfordításkénti elszámolásakor is.

(2a)6


Amennyiben az eszköz bekerülésiértéke a használatba vételt követoen megno ahasználatbavételkori bekerülési értékhezképest, akkor a halasztott bevétel (2) bekezdésszerinti megszüntetésekor a bekerülési értéknövekményét figyelmen kívül kell hagyni.Amennyiben e mellett az eszköz hasznosélettartama is növekszik, akkor a halasztottbevétel (2) bekezdés szerinti megszüntetésekora hasznos élettartam növekedését is figyelmenkívül kell hagyni.

(3)7

7 Módosította: 2004. évi XCIX. törvény 44. § (5), 2016. évi LXVI. törvény 224. § 2.

Halasztott bevételként kell kimutatni a3. § (5) bekezdésének 2. pontja szerintkülönbözetként meghatározott negatív üzletivagy cégértéket.

(4)8

8 Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 235. §. Módosította: 2014. évi LXXIV. törvény 304. § 10., 2015. évi CI. törvény 43. §15., 2016. évi LXVI. törvény 224. § 3.

A negatív üzleti vagy cégértékkéntkimutatott halasztott bevételt legalább 5 év, de

OptiJUS

41. oldal


legfeljebb 10 év alatt lehet az egyébbevételekkel szemben megszüntetni.Amennyiben a vállalkozó a negatív üzletivagy cégértéket 5 évnél hosszabb ido alatt írjale, azt a kiegészíto mellékletben indokolniakell. A negatív üzleti vagy cégértékkéntkimutatott halasztott bevételt az egyébbevételekkel szemben meg kell szüntetni azalapul szolgáló részesedés bármilyen jogcímentörténo könyvekbol való kivezetése esetén,illetve átalakuláskor, egyesüléskor,szétváláskor abban az esetben, ha a negatívüzleti vagy cégérték keletkezésére hatókörülményekben, feltételekben olyanváltozások következnek be, amelyek a negatívüzleti vagy cégérték további kimutatását nemindokolják.

(5)1


A passzív idobeli elhatárolások közötthalasztott bevételként kell kimutatni avállalkozó valamely befektetett eszköze tartóshasználati, üzemeltetési, kezelési jogánakátengedéséért kapott bevételt. A halasztottbevételt az alapul szolgáló szerzodésben,megállapodásban meghatározott idotartamalatt, határozatlan ideju szerzodés esetén öt évvagy ennél hosszabb ido alatt lehetmegszüntetni. Amennyiben a vállalkozó ötévnél hosszabb ido alatt szünteti meg ahalasztott bevételt, azt a kiegészítomellékletben indokolni kell.

(6)2

2 Beiktatta: 2007. évi CXXVI. törvény 290. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-tol. Elso alkalommal a 2008. évben induló üzleti évrolkészített beszámolóra kell alkalmazni, de a 2007. évi üzleti évrol készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

Passzív idobeli elhatárolásként kellkimutatni a kölcsönbeadott értékpapír -felhalmozott kamattal csökkentett -kölcsönszerzodés szerinti értékének a könyvszerinti értékét meghaladó összegét(nyereségét). Az idobeli elhatárolást akkor kellmegszüntetni, amikor a kölcsönbevevo általvisszaszolgáltatott értékpapír eladásra,beváltásra, illetve egyéb ügylet keretében azállományból véglegesen kivezetésre kerül,vagy a kölcsönbevevo megtéríti annak piaciértékét, mert az értékpapír nem kerülvisszaszolgáltatásra.

A mérlegtételek értékelésének általánosszabályai

46. § (1) Az értékelésnél a vállalkozásfolytatásának elvébol kell kiindulni, ha ennekaz elvnek az érvényesülését eltéro rendelkezés

nem akadályozza, illetve a vállalkozásitevékenység folytatásának ellentmondótényezo, körülmény nem áll fenn.

(2) Az elozo üzleti év mérlegkészítésénélalkalmazott értékelési elvek csak akkorváltoztathatók meg, ha a változtatást eloidézotényezok tartósan - legalább egy éven túl -jelentkeznek, és emiatt a változás állandónak,tartósnak minosül. Ez esetben a változtatásteloidézo tényezoket és számszerusítetthatásukat a kiegészíto mellékletben részleteznikell.

(3)3


Az eszközöket és a kötelezettségeketleltározással (mennyiségi felvétellel,egyeztetéssel) ellenorizni és - a törvénybenszabályozott esetek kivételével - egyedenkéntértékelni kell. A különbözo idopontokbanbeszerzett, eloállított, általában csoportosannyilvántartott, azonos paraméterekkelrendelkezo eszközöknél az átlagos beszerzési(eloállítási) áron, továbbá a FIFO módszerreltörténo értékelés is alkalmazható.

(4)4


A mérlegben kimutatott eredménymeghatározásakor, a mérlegtételek értékelésesorán figyelembe kell venni - az 52-56. §-banfoglaltak alapján - minden olyanértékcsökkenést, értékvesztést, amely a mérlegfordulónapján meglévo eszközöket érinti, ésamely a mérlegkészítés idopontjáig ismerttévált. Az 53-56. §-ok alkalmazásában tartósnakminosül a könyv szerinti érték és a piaci értékkülönbözete, ha az múltbeli tények vagyjövobeni várakozások alapján legalább egyévig fennáll. A különbözet tartósnak minosül -fennállásának idotartamától függetlenül -akkor is, ha az az értékeléskor a rendelkezésreálló információk alapján véglegesnektekintheto.

Az eszközök bekerülési (beszerzési éseloállítási) értéke

47. § (1)5


Az eszköz bekerülési (beszerzési,eloállítási) értéke az eszköz megszerzése,létesítése, üzembe helyezése érdekében azüzembe helyezésig, a raktárba történobeszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileghozzákapcsolható tételek együttes összege. Abekerülési (beszerzési) érték azengedményekkel csökkentett, felárakkal

OptiJUS

42. oldal


növelt vételárat, továbbá az eszközbeszerzésével, üzembe helyezésével, raktárbatörtént beszállításával kapcsolatban felmerültszállítási és rakodási, alapozási, szerelési,üzembe helyezési, közvetítoi tevékenységellenértékét, díjait (ezen tevékenységekneksaját vállalkozásban történt végzése esetén az51. § szerinti közvetlen önköltség aktiváltértékét), a bizományi díjat, a beszerzéshezkapcsolódó adókat és adójellegu tételeket, avámterheket foglalja magában.

(2) A bekerülési (beszerzési) érték részétképezi - az (1) bekezdésben felsoroltakontúlmenoen - az eszköz beszerzéséhez szorosankapcsolódó

a) illeték [vagyonszerzés (ajándék, öröklés,adásvétel, csere után járó) illetéke],

b) az elozetesen felszámított, de le nemvonható általános forgalmi adó,

c) a jogszabályon alapuló hatóságiigazgatási, szolgáltatási díj,

d) az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatásieljárási díj (környezetvédelmi termékdíj,szakértoi díj),

e) a vásárolt vételi opció díja [a 61. § (2)bekezdésében foglaltak kivételével].

(3) A bekerülési (beszerzési) értéknek nemrésze a levonható elozetesen felszámítottáltalános forgalmi adó, továbbá az általánosforgalmi adóról szóló törvény szerintellenérték arányában megosztott elozetesenfelszámított általános forgalmi adó le nemvonható hányada. A beruházáshoz kapcsolódó,véglegesen kapott támogatás összege nemcsökkenti az eszköz bekerülési (beszerzési)értékét.

(4) Az (1) bekezdés szerinti bekerülési(beszerzési) érték részét képezi

a) az eszköz beszerzéséhez, eloállításáhozközvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel,kölcsön

aa) felvétele elott fizetett - a hitel, a kölcsönfeltételként eloírt - bankgarancia díja,

ab) szerzodésben meghatározott, a hiteligénybevétele miatt fizetett kezelési díj,folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéigfelszámított rendelkezésre tartási jutalék,

ac) szerzodés közjegyzoi hitelesítésénekdíja,

ad) felvétele után az eszköz üzembehelyezéséig, raktárba történo beszállításáigterjedo idoszakra elszámolt (idoszakot terhelo)kamat;

b) a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó -az eszköz üzembe helyezéséig terjedoidoszakra elszámolt (idoszakot terhelo) -biztosítási díj; továbbá

c)1


a beruházáshoz, a vagyoni értéku joghozközvetlenül kapcsolódó - devizaszámlánmeglévo devizakészlettel nem fedezett -devizakötelezettségnek az eszköz üzembehelyezéséig terjedo idoszakra elszámoltárfolyamkülönbözete, függetlenül attól, hogyaz árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség;valamint

d) a beruházás tervezés, a beruházáselokészítés, a beruházás lebonyolítás, az újtechnológia elsajátítás (a betanítás) díjai,közvetlen költségei;

e)2


földgáz, villamos energia, ivóvízbeszerzése esetén a földgáz egyetemesszolgáltató, a földgázkereskedo, avillamosenergia egyetemes szolgáltató, avillamosenergia-kereskedo, az ivóvíz-szolgáltató által a földgáz, a villamos energia,az ivóvíz végfelhasználónak (fogyasztónak)történo értékesítésrol kiállított számlábanszereplo, külön jogszabály szerint kötelezoenfelszámított díjak, tételek.

(5) Építési telek (földterület) és rajta lévoépület, építmény egyideju beszerzése esetén,amennyiben az épületet, az építménytrendeltetésszeruen nem veszik használatba (azépület, építmény rendeltetésszeruen nemhasznosítható), akkor az épület, építménybeszerzési, bontási költségeit, továbbá avásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tételeérdekében végzett munkák költségeit,ráfordításait a telek (a földterület) értékétnövelo beszerzési költségként kell elszámolnia telek (a földterület) bontás utáni (az ürestelek) piaci értékének megfelelo összegig, azezt meghaladó költségeket, ráfordításokat amegvalósuló beruházás (az épület, azépítmény) bekerülési (beszerzési) értékekéntkell figyelembe venni.

(6) Egy adott beruházás miatt lebontott ésújraépített épület, építmény bontásánakköltségeit az adott beruházás bekerülési(beszerzési) értékébe be kell számítani. Azújraépítés költsége az újraépített eszközbekerülési (beszerzési) értékének minosül.

(7) A tárgyi eszköz biztonságosüzemeltetéséhez, rendeltetésszeruhasználatához szükséges - és a tárgyi eszközbeszerzésével egy idoben vagy annak üzembe

OptiJUS

43. oldal


helyezéséig beszerzett - tartozékok, tartalékalkatrészek beszerzési értéke - függetlenülattól, hogy az a tárgyi eszköz számlázottértékében vagy külön számlában jelenik meg -a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értékerészének tekintendo.

(8)1


A bekerülési (beszerzési) értéketcsökkenti a próbaüzemeltetés során eloállított,raktárra vett, értékesített termék, teljesítettszolgáltatás eloállítási költsége, ennekhiányában az állománybavételkori piaciértéke, illetve a még várhatóan felmerüloköltségekkel csökkentett eladási ára, várhatóeladási ára, legfeljebb a próbaüzemeltetés -bekerülési (beszerzési) értékként figyelembevett - költségéig, valamint a bekerülési(beszerzési) értékben elszámolt kamatösszegét csökkenti a beruházásra adott elolegután, annak elszámolásáig, a beruházásraelkülönített pénzeszköz után, annakfelhasználásáig kapott kamat összege.

(9)2

2 Az utolsó mondatot beiktatta: 2002. évi XLII. törvény 234. § (2). Hatályos: 2003. I. 1-tol. Eloször a 2003. évben induló üzletiévrol készített beszámolóra kell, a 2002. évben indult üzleti évrol készített beszámolóra lehet alkalmazni.

A bekerülési (beszerzési) érték részétképezo - az (1)-(2) és a (4)-(8) bekezdésbenfelsorolt - tételeket a felmerüléskor, agazdasági esemény megtörténtekor (legkésobbaz üzembe helyezéskor) kell számításba vennia számlázott, a kivetett összegben.Amennyiben az üzembe helyezésig, a raktárbatörténo beszállításig a számla, a megfelelobizonylat nem érkezett meg, a fizetendoösszeget az illetékes hatóság nem állapítottameg, akkor az adott eszköz értékét arendelkezésre álló dokumentumok (szerzodés,piaci információ, jogszabályi eloírás) alapjánkell meghatározni. Az így meghatározott értékés a ténylegesen számlázott vagy késobbmódosított fizetendo (kivetett) összeg közöttikülönbözettel a beszerzési értéket a véglegesbizonylatok kézhezvétele idopontjában akkorkell módosítani, ha a különbözet összege azadott eszköz értékét jelentosen módosítja.Amennyiben a különbözet összege jelentosennem módosítja az adott eszköz bekerülési(beszerzési) értékét, annak összegét a véglegesbizonylatok kézhezvétele idopontjában egyébráfordításként, illetve egyéb bevételként kellelszámolni.

(10)3

3 Beiktatta: 2013. évi CIII. törvény 26. § (1). Hatályos: 2013. VI. 30-tól. Módosította: 2013. évi CC. törvény 231. § 4., 2014. éviLXXIV. törvény 304. § 12.

Az eszköz bekerülési (beszerzési,eloállítási) értékét módosítja az a felek közöttutólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az

alkalmazott ellenérték alapján számítottkülönbözet, amellyel a társasági adóról és azosztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI.törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 18. §-aalapján a beszerzonek a beszerzésre tekintettela társasági adó alapját módosítani kellene,amennyiben a különbözetet a könyvvitelielszámolásában a bekerülési értékmódosításaként nem szerepeltetné.

(11)4


Ha a cash-flow fedezeti ügylet eszközvagy kötelezettség jövobeni bekerülésévelvagy keletkezésével járó ügylete(ke)t fedez,akkor a fedezeti ügylet zárásakor realizálteredmény hatékony részét (ideértve a 32. § (5)bekezdés d) pontja, illetve 44. § (5) bekezdésd) pontja szerinti összeget is), valamint a 32. §(5) bekezdés e) pontja, illetve a 44. § (5)bekezdés e) pontja szerinti összeget az eszközvagy kötelezettség bekerülésekor, azokbekerülési értékét módosító tételként kellelszámolni.

(12)5

5 Beiktatta: 2017. évi LXXVII. törvény 197. §. Hatályos: 2018. I. 1-tol.

A származékos leszállítási ügyletekzárásakor az ügyletet az azonnali adásvételszabályai szerint kell elszámolni. Aszármazékos leszállítási ügylet keretébenbeszerzett eszközöket a bekerülés (beszerzés)napján valós értékre kell átértékelni az eszközbesorolásától függetlenül, minden esetben apénzügyi muveletek egyéb bevételeivel, illetvea pénzügyi muveletek egyéb ráfordításaivalszemben.

48. § (1) A tárgyi eszköznél értéket növelobekerülési (beszerzési) értékként kellfigyelembe venni a meglevo tárgyi eszközbovítésével, rendeltetésénekmegváltoztatásával, átalakításával,élettartamának növelésével összefüggomunka, továbbá az elhasználódott tárgyieszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága)helyreállítását szolgáló felújítási munkaellenértékét (saját vállalkozásban történtmegvalósítása esetén az 51. § szerintiközvetlen önköltség aktivált értékét is).

(2) A tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan,biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási,karbantartási munka, továbbá az erdonevelési,az erdofenntartási, az erdofelújítási munkaellenértékét, illetve saját vállalkozásbanvégzett megvalósítása esetén a felmerült és atevékenységhez közvetlenül kapcsolódó

OptiJUS

44. oldal


költségek értékét nem lehet a tárgyi eszközbekerülési (beszerzési) értékében figyelembevenni.

(3) Az eszköz értékét növelo bekerülési(beszerzési) értékként kell figyelembe venniaz eszköz használati értékét növelomunkafolyamatok, illetve megmunkálásellenértékét jelento bérmunkadíjat.

(4) Az eszköz értékét növelo bekerülési(beszerzési) értékként kell figyelembe venniingatlan beszerzése esetén az ingatlan értékébe- szerzodés alapján - beszámított, korábban abérleti jog megvásárlása címén fizetett, bérletijogként kimutatott (még le nem írt) összeget.

(5)1


Importbeszerzésként kell elszámolni aterméknek (az eszköznek) a külkereskedelmitermékforgalomban külfölditol történobeszerzését (termékimport), továbbá abelföldön, illetve külföldön igénybe vett,külföldiek által nyújtott szolgáltatást(szolgáltatásimport), függetlenül attól, hogy azellenértéket devizában, valutában,exportáruval, exportszolgáltatással vagyforintban egyenlítik ki. A köz- ésmagánvámraktárból történo beszerzés avámjogszabályokban rögzített feltételekszerint minosül importbeszerzésnek.

(6)2


Nem minosül importbeszerzésnek azexportértékesítéshez kapcsolódóan a magyarhatárállomás és a külföldi rendeltetési helyközötti útszakaszra jutó - egyébkéntszolgáltatásimportnak tekintendo - devizában,valutában vagy forintban számlázott, fizetettszállítási és rakodási-raktározási díj. Ha avámjogszabályok eltéroen nem rendelkeznek,nem minosül importbeszerzésnek a vámszabadés a tranzitterületen levo vállalkozótól történoközvetlen beszerzés, továbbá a vámszabad éstranzitterületen lévo vállalkozóknak azegymástól történo beszerzése sem.

(7)3


Ha a beszerzés ellenértékénekkiegyenlítése számla alapján devizában,valutában történik, akkor a számla szerinti -levonható általános forgalmi adót nemtartalmazó - devizaösszegnek, valutaösszegneka beszerzéskor, a szolgáltatásigénybevételekor (teljesítésekor) érvényes, a60. § (4)-(6) bekezdése szerinti árfolyamon

átszámított forintértéke a termék, illetve aszolgáltatás értéke.

(8)4


Ha a beszerzés ellenértékénekkiegyenlítése valutában történik, akkor - a (7)bekezdéstol eltéroen - a termék, illetve aszolgáltatás értéke az ellenértékként fizetettvaluta könyv szerinti árfolyamán ismeghatározható.

(9)5


Ha a beszerzés devizábanmeghatározott ellenértékének kiegyenlítéseszerzodés alapján azonos devizaértéku áruval,szolgáltatással történik, a beszerzésforintértékét a 75. § (6) bekezdése szerint kellmeghatározni.

49. § (1)6

6 Megállapította: 2014. évi LXXIV. törvény 290. §. Hatályos: 2014. XI. 27-tol.

Gazdasági társaságnál alapításkor,tokeemeléskor a jegyzett toke fedezeteként,továbbá a jegyzési, a kibocsátási érték és anévérték különbözeteként, a jegyzett tokénfelüli toke fedezeteként nem pénzbeli(vagyoni) hozzájárulásként, a pótbefizetéskéntátvett (kapott) eszköz, létesíto okiratban,annak módosításában, illetve a közgyulési, azalapítói, a taggyulési határozatbanmeghatározott értéke bekerülési (beszerzési)értéknek minosül. Átalakulás, egyesülés,szétválás esetén a létesíto okiratbanmeghatározott értéknek az átalakulással,egyesüléssel, szétválással létrejövo gazdaságitársaság végleges vagyonmérlegében szereploértéket kell tekinteni.

(2)7

7 Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 239. §. Módosította: 2016. évi LXVI. törvény 224. § 2.

Üzleti vagy cégérték bekerülési(beszerzési) értéke a 3. § (5) bekezdésének 1.pontja szerint meghatározott különbözet.

(3)8


A gazdasági társaságban lévo tulajdonirészesedést jelento befektetés bekerülési(beszerzési) értéke a vásárláskor a részvényért,üzletrészért, egyéb társasági részesedésértfizetett ellenérték (vételár).

(4) A gazdasági társaságban lévo tulajdonirészesedést jelento befektetés bekerülési(beszerzési) értéke alapításkor, tokeemeléskora létesíto okiratban, annak módosításában,illetve a közgyulési, az alapítói, a taggyulésihatározatban a jegyzett toke fedezeteként,valamint a jegyzési, a kibocsátási érték és anévérték különbözeteként, a jegyzett tokénfelüli toke fedezeteként meghatározottvagyoni hozzájárulás együttes értéke a

OptiJUS

45. oldal


ténylegesen befizetett pénzbetétnek és arendelkezésre bocsátott nem pénzbeli betétnekmegfelelo összegben.

(5) A gazdasági társaságban lévo tulajdonirészesedést jelento befektetés névértékefejében a jegyzett toke leszállításakor (ideértvea tokeleszállítással egyidejuleg végrehajtott, aleszállított jegyzett tokével arányos jegyzetttokén felüli saját toke kivonást is) átvetteszköz bekerülési (beszerzési) értéke agazdasági társaság által közölt, illetveszámlázott érték, a gazdasági társaság jogutódnélküli megszunése esetén a vagyonfelosztásijavaslat szerinti érték.

(6)1

1 Megállapította: 2006. évi IV. törvény 349. § (3). Módosította: 2014. évi LXXIV. törvény 304. § 14.

Gazdasági társaság átalakulása,egyesülése, szétválása esetén a megszuntgazdasági társaságban lévo tulajdonirészesedést jelento befektetés ellenében kapottrészesedés bekerülési (beszerzési) értéke amegszunt részesedésre jutó - a megszuntgazdasági társaság végleges vagyonmérlegeszerinti - saját toke összege (kiválás esetén akiválással létrejött gazdasági társaság véglegesvagyonmérlege szerinti saját toke összege).

(7) Gazdasági társaság beolvadása esetén akülso tulajdonosnál a megszunt gazdaságitársaságban lévo tulajdoni részesedést jelentobefektetés ellenében kapott részesedésbekerülési (beszerzési) értéke a megszuntrészesedésre jutó - a megszunt gazdaságitársaság végleges vagyonmérlege szerinti -saját toke összege.

50. § (1) Követelés fejében átvett eszközbekerülési (beszerzési) értéke az eszközmegállapodás, csereszerzodés,vagyonfelosztási javaslat szerinti (számlázott,bizonylatolt) értéke.

(2) Csere útján beszerzett eszköz bekerülési(beszerzési) értéke az eszköz csereszerzodésszerinti értéke, a cserébe adott eszköz eladásiára.

(3) A hitelviszonyt megtestesíto, kamatozóértékpapír bekerülési (beszerzési) értéke nemtartalmazhatja a [vételár részét képezo,továbbá a kibocsátási okiratban, acsereszerzodésben, a vagyonfelosztásijavaslatban meghatározott piaci, forgalmi,beszámítási érték részét képezo](felhalmozott) kamat összegét.

(4)2

2 Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 291. §. Hatályos: 2008. I. 1-tol. Elso alkalommal a 2008. évben induló üzleti évrolkészített beszámolóra kell alkalmazni, de a 2007. évi üzleti évrol készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

A térítés nélkül (a visszaadásikötelezettség nélkül) átvett eszköz, illetve azajándékként, hagyatékként kapott eszköz,

továbbá a többletként fellelt (a nemadminisztrációs hibából származó többlet-)eszköz bekerülési (beszerzési) értéke - hajogszabály eltéroen nem rendelkezik - azeszköznek az állományba vétel idopontjábanismert piaci értéke.

(5) A saját kiskereskedelmi egységbekiszállított, illetve felhasznált saját eloállításútermék forgalmi értéke után fizetendo adó,járulék, termékdíj összege is a termékbekerülési (beszerzési) értékének (eloállításiköltségének) részét képezi.

(6) A pénzügyi lízing keretében átadott, arészletfizetéssel, a halasztott fizetésselértékesített és a szerzodés szerinti feltételekteljesülésének meghiúsulása miatt késobbvisszavett, a két idopont között a vevo általhasznált eszköz visszavételkori beszerzésiértékeként az eszköz - a lízingbe adó, illetveaz eladó által kiállított helyesbíto számlábanrögzített - piaci értékét, legfeljebb az eredetieladási árát kell figyelembe venni.

(7) A külföldi székhelyu vállalkozásmagyarországi fióktelepénél a muködéséhez, atartozások kiegyenlítéséhez részére biztosított- tartósan rendelkezésre bocsátott -, a 35. § (6)bekezdése szerint vagyonként kapott nempénzbeli hozzájárulás szerzodés, megállapodásszerinti értéke (legfeljebb a vámérték és az etörvény szerinti egyéb beszerzési értékegyüttes összege) minosül bekerülési(beszerzési) értéknek.

(8) A külföldi székhelyu vállalkozásmagyarországi fióktelepe muködése során, a(7) bekezdésben foglaltakon túlmenoen,beszerzésként - a 48. § (5) bekezdésébeneloírtak esetén importbeszerzésként - köteleselszámolni a külföldi székhelyu vállalkozástól,vagy annak más fióktelepétol kapott eszközszámla szerinti értékét. Az így állományba vetteszköz bekerülési (beszerzési) értéke - ezesetben is - magában foglalja mindazon 47-51.§ szerinti tételeket, amelyek az eszközhözegyedileg hozzákapcsolhatók.

(9)3


A kezelt vagyonra szóló tartóskövetelés bekerülési értéke a bizalmivagyonkezelésbe adott eszközök bizalmivagyonkezelési szerzodés szerinti, együttesértéke.

(10)4


Pótbefizetésként, illetve a pótbefizetésvisszafizetéseként kapott eszköz bekerülési(beszerzési) értéke az eszköz pótbefizetésrol,

OptiJUS

46. oldal


illetve a pótbefizetés visszafizetésrol hozottközgyulési, alapítói, taggyulési határozatbanmeghatározott értéke.

51. § (1) Az eszköz bekerülési (eloállítási)értékének részét képezik azok a költségek,amelyek

a) az eszköz (termék) eloállítása, üzembehelyezése, bovítése, rendeltetésénekmegváltoztatása, átalakítása, eredeti állagánakhelyreállítása során közvetlenül felmerültek,

b) az eloállítással bizonyíthatóan szoroskapcsolatban voltak, továbbá

c) az eszközre (termékre) megfelelomutatók, jellemzok segítségévelelszámolhatók(együttesen: közvetlen önköltség).

(2) Az elvégzett, a nyújtott, a teljesítettszolgáltatás bekerülési (eloállítási) értékénekrészét azok a költségek képezik, amelyek

a) a szolgáltatás végzése, nyújtása,teljesítése során közvetlenül felmerültek,

b) a szolgáltatás végzésével, nyújtásával,teljesítésével szoros kapcsolatban voltak,továbbá

c) a szolgáltatásra megfelelo mutatók,jellemzok segítségével elszámolhatók(együttesen: közvetlen önköltség).

(3) Az eloállítási költségek között kellelszámolni [és így a bekerülési (eloállítási)érték részét képezi] az idegen vállalkozó általmegvalósított beruházáshoz a beruházó általbiztosított (az idegen vállalkozó felé nemszámlázott) vásárolt anyag bekerülési(beszerzési) értékét, továbbá a saját eloállításútermék, nyújtott szolgáltatás közvetlenönköltségét a vásárolt anyag, a saját eloállításútermék tényleges beépítésekor, aszolgáltatásnyújtással egyidejuleg.

(4) Értékesítési költségeket és azeloállítással közvetlen kapcsolatba nemhozható igazgatási és egyéb általánosköltségeket - az eszközértékelés alapjáulszolgáló - közvetlen önköltség nemtartalmazhat.

Az eszközök értékcsökkenése

52. § (1)1

1 Módosította: 2015. évi CI. törvény 44. § g).

Az immateriális javaknak, a tárgyieszközöknek a hasznos élettartam végénvárható maradványértékkel csökkentettbekerülési (beszerzési, illetve eloállítási)értékét azokra az évekre kell felosztani,

amelyekben ezeket az eszközöketeloreláthatóan használni fogják (azértékcsökkenés elszámolása).

(2)2


Az évenként elszámolandóértékcsökkenésnek a bekerülési értékhez(bruttó értékhez) - maradványértékmegállapítása esetén a maradványértékkelcsökkentett bekerülési értékhez (bruttóértékhez) - vagy a nettó értékhez (a terv szerintelszámolt értékcsökkenéssel csökkentett bruttóértékhez) viszonyított arányát, vagy abekerülési értéknek a teljesítménnyel arányosösszegét, illetve az értékcsökkenés évenkéntiabszolút összegét az egyedi eszköz várhatóhasználata, ebbol adódó élettartama, fizikaielhasználódása és erkölcsi avulása, az adottvállalkozási tevékenységre jellemzokörülmények figyelembevételével kellmegtervezni, és azokat a nyilvántartásokontörténo rögzítést követoen a rendeltetésszeruhasználatbavételtol, az üzembe helyezéstolkell alkalmazni. Az üzembe helyezésidopontja az eszköz szokásos vállalkozásitevékenység keretében történorendeltetésszeru hasznosításának a kezdoidopontja. Az üzembe helyezést hitelt érdemlomódon dokumentálni kell.

(3) Az évenként elszámolandóértékcsökkenés összegének évek közötti - (2)bekezdés szerinti - felosztásánál figyelembelehet venni az adott eszköz használatával elértbevételt terhelo egyéb, az eszközbeszerzésével összefüggo, de bekerülésiértéknek nem minosülo ráfordításokat (azüzembe helyezés utáni kamatot, adevizahitelek árfolyamveszteségét), az eszközfolyamatos használatával kapcsolatoskarbantartási költségeket az egyedi eszköznek- az adott vállalkozási tevékenységre jellemzokörülmények alapján számított - várhatóhasznos élettartamán belül, amennyiben azösszemérés elvének érvényesülése aztindokolja.

(4)3

3 Megállapította: 2015. évi CI. törvény 13. §. Módosította: 2016. évi LXVI. törvény 223. § 3.

A befejezett kísérleti fejlesztés, abefejezett alapítás-átszervezés aktivált értékét5 év vagy ennél rövidebb ido alatt, az üzletivagy cégértéket legalább 5 év, de legfeljebb 10év alatt kell leírni, amennyiben ezek hasznosélettartamát nem lehet megbecsülni.

(5)4


Nem számolható el terv szerintiértékcsökkenés a földterület, a telek (abányamuvelésre, veszélyes hulladék tárolására

OptiJUS

47. oldal


igénybe vett földterület, telek kivételével), azerdo, a képzomuvészeti alkotás, a régészetilelet bekerülési (beszerzési) értéke után, és azüzembe nem helyezett beruházásnál.

(6)1


Nem szabad terv szerintiértékcsökkenést elszámolni az olyaneszköznél, amely értékébol a használat soránsem veszít, vagy amelynek értéke - különlegeshelyzetébol, egyedi mivoltából adódóan -évrol évre no.

(7) Terv szerinti értékcsökkenést a márrendeltetésszeruen használatba vett, üzembehelyezett immateriális javak, tárgyi eszközökután kell elszámolni addig, amíg azokatrendeltetésüknek megfeleloen használják.

53. § (1) Terven felüli értékcsökkenést kellaz immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznélelszámolni akkor, ha

a)2


az immateriális jószág, a tárgyi eszköz(ide értve a beruházást is) könyv szerintiértéke tartósan és jelentosen magasabb, mintezen eszköz piaci értéke;

b)3


az immateriális jószág, a tárgyi eszköz(ideértve a beruházást is) értéke tartósanlecsökken, mert az immateriális jószág, atárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) avállalkozási tevékenység változása miattfeleslegessé vált, vagy megrongálódás,megsemmisülés, illetve hiány következtébenrendeltetésének megfeleloen nem használható,illetve használhatatlan;

c) a vagyoni értéku jog a szerzodésmódosulása miatt csak korlátozottan vagyegyáltalán nem érvényesítheto;

d) a befejezett kísérleti fejlesztés révénmegvalósuló tevékenységet korlátozzák vagymegszüntetik, illetve az eredménytelen lesz;

e)4


az üzleti vagy cégérték vagy az alapítás-átszervezés aktivált értékének könyv szerintiértéke - a jövobeni gazdasági hasznokravonatkozó várakozásokat befolyásolókörülmények változása következtében -tartósan és jelentosen meghaladja annak piaciértékét (a várható megtérüléskéntmeghatározott összeget).

(2)5

5 Az utolsó mondatot beiktatta: 2004. évi XCIX. törvény 13. § (2). Hatályos: 2005. I. 1-tol. Eloször a 2005. évben induló üzletiévrol készített beszámolóra kell, a 2004. évi üzleti évrol készített beszámolóra lehet alkalmazni.

Az (1) bekezdés szerint az értékcsökkentését olyan mértékig kell végrehajtani,

hogy az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, aberuházás használhatóságának megfelelo, amérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaciértéken szerepeljen a mérlegben. Amennyibenaz immateriális jószág, a tárgyi eszköz, aberuházás rendeltetésének megfeleloen nemhasználható, illetve használhatatlan,megsemmisült vagy hiányzik, azt azimmateriális javak, a tárgyi eszközök, aberuházások közül - a terven felüliértékcsökkenés elszámolása után - ki kellvezetni. A piaci érték alapján meghatározottterven felüli értékcsökkenést a mérlegfordulónapjával, az eszközök állománybóltörténo kivezetése esetén meghatározott tervenfelüli értékcsökkenést a kivezetés idopontjávalkell elszámolni.

(3)6


Ha az immateriális jószágnál, tárgyieszköznél a piaci érték alapján meghatározottterven felüli értékcsökkenés elszámolásánakokai már nem vagy csak részben állnak fenn,az elszámolt terven felüli értékcsökkenést megkell szüntetni, az immateriális jószágot, atárgyi eszközt piaci értékére - legfeljebb a tervszerinti értékcsökkenés figyelembevételévelmeghatározott nettó értékére - vissza kellértékelni. Az üzleti vagy cégérték esetében ezaz eloírás nem alkalmazható.

(4)7


Az immateriális jószágnál, tárgyieszköznél a terven felüli értékcsökkenéselszámolása, illetve visszaírása az évenkéntelszámolandó terv szerinti értékcsökkenés, avárható hasznos élettartam és amaradványérték újbóli megállapításáteredményezheti. A terv szerintiértékcsökkenés, a várható hasznos élettartamés a maradványérték újbóli megállapítását akiegészíto mellékletben indokolni kell ésannak az eszközökre, illetve az eredményregyakorolt hatását külön be kell mutatni.

(5)8

8 Megállapította: 2001. évi LXXIV. törvény 123. §. Számozását módosította: 2004. évi XCIX. törvény 13. § (3).

Ha az évenként elszámolásra kerüloértékcsökkenés megállapításakor(megtervezésekor) figyelembe vettkörülményekben (az adott eszközhasználatának idotartamában, az adott eszközértékében és a várható maradványértékben)lényeges változás következett be, akkor a terv

OptiJUS

48. oldal


szerint elszámolásra kerülo értékcsökkenésmegváltoztatható, de a változás eredményregyakorolt számszerusített hatását a kiegészítomellékletben be kell mutatni.

(6)1

1 Megállapította: 2001. évi LXXIV. törvény 123. §. Számozását módosította: 2004. évi XCIX. törvény 13. § (3).

Nem számolható el terv szerinti, illetveterven felüli értékcsökkenés a már teljesenleírt, továbbá terv szerinti értékcsökkenés atervezett maradványértéket elért immateriálisjószágnál, tárgyi eszköznél.

Az eszközök értékvesztése

54. § (1) A gazdasági társaságban lévotulajdoni részesedést jelento befektetésnél -függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök,illetve a befektetett pénzügyi eszközök közöttszerepel - értékvesztést kell elszámolni, abefektetés könyv szerinti értéke és piaci értékeközötti - veszteségjellegu - különbözetösszegében, ha ez a különbözet tartósnakmutatkozik és jelentos összegu.

(2) Az (1) bekezdés szerinti befektetés piaciértéke meghatározásakor figyelembe kellvenni:

a) a gazdasági társaság tartós piacimegítélését, a piaci megítélés tendenciáját, abefektetés (felhalmozott) osztalékkalcsökkentett tozsdei, tozsdén kívüli árfolyamát,annak tartós tendenciáját,

b) a megszuno gazdasági társaságnál avárhatóan megtérülo összeget,

c)2


a gazdasági társaság saját tokéjébol abefektetésre jutó részt, külföldi pénzértékreszóló befektetés esetén a 60. § szerinti, azüzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóválasztott devizaárfolyamon átszámítottforintértéken.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerintibefektetésnek a (2) bekezdésfigyelembevételével meghatározott,mérlegkészítéskori piaci értéke jelentosen éstartósan magasabb, mint a befektetés könyvszerinti értéke, a különbözettel a korábbanelszámolt értékvesztést visszaírássalcsökkenteni kell. Az értékvesztésvisszaírásával a befektetés könyv szerintiértéke nem haladhatja meg a 62. § (1)bekezdés szerinti beszerzési értéket.

(4) A hitelviszonyt megtestesíto, egy évnélhosszabb lejáratú értékpapírnál - függetlenül

attól, hogy az a forgóeszközök, illetve abefektetett pénzügyi eszközök között szerepel- értékvesztést kell elszámolni, ha ahitelviszonyt megtestesíto értékpapír könyvszerinti értéke és - (felhalmozott) kamatot nemtartalmazó - piaci értéke közötti különbözetveszteségjellegu, tartósnak mutatkozik ésjelentos összegu.

(5) A (4) bekezdés szerinti értékpapír piaciértéke meghatározásakor figyelembe kellvenni:

a) az értékpapír (felhalmozott) kamattalcsökkentett tozsdei, tozsdén kívüli árfolyamát,piaci értékét, annak tartós tendenciáját,

b) az értékpapír kibocsátójának piacimegítélését, a piaci megítélés tendenciáját, azt,hogy a kibocsátó a lejáratkor, a beváltáskor anévértéket (és a felhalmozott kamatot)várhatóan megfizeti-e, illetve milyen aránybanfizeti majd meg.

(6) Amennyiben a (4) bekezdés szerintiértékpapír mérlegkészítéskori piaci értékejelentosen és tartósan magasabb, mint a könyvszerinti értéke, a különbözettel a korábbanelszámolt értékvesztést visszaírássalcsökkenteni kell. Az értékvesztésvisszaírásával az értékpapír könyv szerintiértéke nem haladhatja meg a 62. § (1)bekezdése szerinti beszerzési értéket, illetve haa beszerzési érték magasabb a névértéknél(névérték felett vásárolt értékpapírnál), azértékvesztés visszaírásával az értékpapírkönyv szerinti értéke nem haladhatja meg azadott értékpapír névértékét.

(7)3


A külföldi pénzértékre szóló, tulajdonirészesedést jelento befektetésnél, illetve ahitelviszonyt megtestesíto (4) bekezdésszerinti értékpapírnál az (1), illetve a (4)bekezdés szerinti értékvesztés összegét, a (3),illetve a (6) bekezdés szerinti értékvesztésvisszaírását devizában kell megállapítani,majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kellazt forintra átszámítva a pénzügyi muveletekráfordításai között, illetve a pénzügyimuveletek ráfordításait csökkento tételkéntelszámolni. Ezt követoen kell a 60. § szerintiárfolyamváltozás hatását megállapítani.

(8)4


A hitelkockázati szempontból - a (9)bekezdésben foglaltak figyelembevételével, aszámviteli politikában meghatározottak szerint

OptiJUS

49. oldal


- kockázatmentesnek minosített, valamelyország központi kormánya vagy központi(jegy) bankja által kibocsátott, illetve tokére éshozamra vonatkozóan garantált befektetésicélú, lejáratig tartott, kamatozó, illetvediszkont értékpapírok esetében a (4) bekezdésszerinti értékvesztés-elszámolást nem kellalkalmazni a bekerülési érték azon része után,amely a lejáratkor megtérül.

(9)1

1 Beiktatta: 2004. évi XCIX. törvény 14. § (2). Módosította: 2008. évi LXXXI. törvény 253. §. Lásd még: 2008. évi LXXXI.törvény 271. § (2).

A (8) bekezdés alkalmazásaszempontjából bármely vállalkozónálkockázatmentesnek minosítheto a különtörvény(ek) felhatalmazása alapján kiadottjogszabály(ok) szerint nulla százalékoskockázati súlyozású tételnek tekinthetovalamely ország központi kormánya vagyközponti (jegy) bankja által kibocsátott, illetvetokére és hozamra vonatkozóan garantáltértékpapír, feltéve, hogy az értékpapírralkapcsolatban toke- és kamattörlesztésikésedelem nem merült fel.

(10)2


A kezelt vagyonra szóló tartóskövetelésre értékvesztést kell elszámolniannak könyv szerinti értéke és piaci értékeközötti veszteségjellegu különbözetösszegében, ha ez a különbözet tartósnakmutatkozik és jelentos összegu.

(11)3


A (10) bekezdés szerinti értékvesztés,illetve annak visszaírása során a piaci értékmeghatározásakor a kezelt vagyon üzleti évmérlegfordulónapjára kimutatott sajáttokéjének összegét kell figyelembe venni.

55. § (1) A vevo, az adós minosítése alapjánaz üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és amérlegkészítés idopontjáig pénzügyileg nemrendezett követelésnél (ideértve ahitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkalszembeni követeléseket, a kölcsönként, azelolegként adott összegeket, továbbá abevételek aktív idobeli elhatárolása közöttlévo követelésjellegu tételeket is) értékvesztéstkell elszámolni - a mérlegkészítésidopontjában rendelkezésre álló információkalapján - a követelés könyv szerinti értéke és akövetelés várhatóan megtérülo összege közötti- veszteségjellegu - különbözet összegében, haez a különbözet tartósnak mutatkozik ésjelentos összegu.

(2)4

4 Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 292. §. Hatályos: 2008. I. 1-tol. Elso alkalommal a 2008. évben induló üzleti évrolkészített beszámolóra kell alkalmazni.

A vevonként, az adósonként kisösszegukövetelések könyvvitelben elkülönítettcsoportjára - a vevok, az adósok együttes

minosítése alapján - az értékvesztés összegeezen követelések nyilvántartásba vételiértékének százalékában is meghatározható,egy összegben elszámolható, elkülönítettenkimutatható. Ez esetben a következo évimérlegfordulónapi értékeléskor a vevonként,adósonként kisösszegu követelések - hasonlómódon megállapított - értékvesztésénekösszegét össze kell vetni az elozo évi, ilyenjogcímen elszámolt értékvesztés összegével ésa csoport szintjén mutatkozó különbözetet -elojelének megfeleloen - a korábban elszámoltértékvesztést növelo értékvesztésként, illetve akorábban elszámolt értékvesztésvisszaírásaként kell elszámolni.

(3) Amennyiben a vevo, az adós minosítésealapján a követelés várhatóan megtérüloösszege jelentosen meghaladja a követeléskönyv szerinti értékét, a különbözettel akorábban elszámolt értékvesztést visszaírássalcsökkenteni kell. Az értékvesztésvisszaírásával a követelés könyv szerintiértéke nem haladhatja meg a 65. § (1)-(3)bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi(devizakövetelés esetén a 60. § szerintiárfolyamon számított) értékét.

(4) A követelések eredeti, a 65. § (1)-(3)bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi(devizakövetelés esetén a 60. § szerintiárfolyamon számított) értékét, az üzleti évbenelszámolt, illetve visszaírt, a halmozottanelszámolt értékvesztés összegét - legalább amérlegtételek szerinti megbontásban - akiegészíto mellékletben be kell mutatni.

56. § (1) Ha a vásárolt készlet (anyag, áru)bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerintiértéke jelentosen és tartósan magasabb, mint amérlegkészítéskor ismert tényleges piaciértéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaciértéken, ha pedig a saját termelésu készlet(befejezetlen termelés, félkész és késztermék,állat) bekerülési (eloállítási), illetve könyvszerinti értéke jelentosen és tartósanmagasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert ésvárható eladási ára, akkor azt a mérlegben amég várhatóan felmerülo költségekkelcsökkentett, várható támogatásokkal növelteladási áron számított értéken kell kimutatni, akészlet értékét a különbözetnekértékvesztéskénti elszámolásával kellcsökkenteni.

OptiJUS

50. oldal


(2) A vásárolt készlet bekerülési(beszerzési), illetve könyv szerinti értékét,illetve a saját termelésu készlet bekerülési(eloállítási) értékét - az (1) bekezdésbenfoglaltakon túlmenoen - csökkentetten kell amérlegben szerepeltetni, ha a készlet avonatkozó eloírásoknak (szabvány, szállításifeltétel, szakmai eloírás stb.), illetve eredetirendeltetésének nem felel meg, hamegrongálódott, ha felhasználása, értékesítésekétségessé vált, ha feleslegessé vált. A készletértékének csökkentését - a különbözetnekértékvesztéskénti elszámolásával - ez esetbenaddig a mértékig kell elvégezni, hogy a készleta használhatóságnak (az értékesíthetoségnek)megfelelo, mérlegkészítéskor, illetve aminosítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaciértéken (legalább haszonanyagáron, illetvehulladékértéken) szerepeljen a mérlegben.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti értékvesztésösszege a - fajlagosan kis értéku - készleteknéla vállalkozó által kialakított készletcsoportokkönyv szerinti értékének arányában ismeghatározható.

(4) Amennyiben a készlet piaci értékejelentosen és tartósan meghaladja könyvszerinti értékét, a különbözettel a korábbanelszámolt értékvesztést visszaírássalcsökkenteni kell. Az értékvesztésvisszaírásával a készlet könyv szerinti értékenem haladhatja meg a 62. § (2)-(3) bekezdéseszerinti bekerülési értéket.

A mérlegben szereplo eszközök és forrásokértékelése

57. § (1) A befektetett eszközöket, aforgóeszközöket - a 60-62. §-ban foglaltakfigyelembevételével - a 47-51. § szerintibekerülési értéken kell értékelni, csökkentveazt az 52-56. § szerint alkalmazott leírásokkal,növelve azt a (2) bekezdés szerinti visszaírásösszegével.

(2)1

1 Megállapította: 2001. évi LXXIV. törvény 125. §. Az utolsó mondatot beiktatta: 2004. évi XCIX. törvény 15. §. Hatályos: 2005.I. 1-tol. Eloször a 2005. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kell, a 2004. évi üzleti évrol készített beszámolóra lehetalkalmazni.

Amennyiben az 53-56. § szerintalkalmazott leírások miatt az (1) bekezdésszerinti eszközök könyv szerinti értékealacsonyabb ezen eszközök eredeti bekerülésiértékénél és az alacsonyabb értéken valóértékelés (immateriális javaknál, tárgyieszközöknél a terven felüli értékcsökkenés,egyéb eszközöknél az értékvesztés elszámolás)okai már nem, illetve csak részben állnak fenn,

az 53-56. § szerinti leírásokat meg kellszüntetni (immateriális javaknál, tárgyieszközöknél a már elszámolt terven felüliértékcsökkenés, egyéb eszközöknél azelszámolt értékvesztés összegénekcsökkentésével), - a megbízható és valósösszkép érdekében - az eszközt piaci értékére,legfeljebb a nyilvántartásba vételkormegállapított, a 47-51. § szerinti bekerülésiértékére, immateriális jószágnál, tárgyieszköznél a terv szerinti értékcsökkenésfigyelembevételével meghatározott nettóértékére az egyéb bevételekkel szemben,illetve a pénzügyi muveletek ráfordításaitcsökkento tételként vissza kell értékelni(visszaírás). A terven felüli értékcsökkenés, azértékvesztés visszaírását az üzleti évmérlegfordulónapjára vonatkozó értékeléskeretében kell végrehajtani.

(3) Amennyiben az 58. § (5) bekezdéseszerinti befektetett eszköz piaci értékejelentosen meghaladja a (2) bekezdés szerintivisszaírás utáni könyv szerinti értéket (anyilvántartásba vételkor megállapított, a 47-51. § szerinti bekerülési értéket, illetveimmateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a tervszerinti értékcsökkenés figyelembevételévelmeghatározott nettó értéket), ezen eszköz - az58-59. § eloírásai szerint - piaci értéken isfelveheto. Ez esetben a bekerülési érték, illetveimmateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a tervszerinti értékcsökkenés figyelembevételévelmeghatározott nettó érték és a piaci értékkülönbözetét az eszközök közöttértékhelyesbítésként, a források között - azértékhelyesbítés összegével azonos összegben- értékelési tartalékként lehet kimutatni.

58. § (1) Amennyiben a vállalkozó él az 57.§ (3) bekezdése szerinti lehetoséggel, illetvekötelezo az 57. § (2) bekezdése szerintivisszaírás, akkor a piaci értékelésbe bevont,illetve a visszaírással érintett eszközökesetében a leltárnak - többek között -tartalmaznia kell:

a)2

2 Megállapította: 2001. évi LXXIV. törvény 126. § (1). Hatályos: 2002. I. 1-tol. Eloször a 2002. évben induló üzleti évrolkészített beszámolóra kell, a 2001. évben indult üzleti évrol készített beszámolóra lehet alkalmazni.

az egyedi eszköz mérlegkészítéskoripiaci értékét;

b) az egyedi eszköznek e törvény szerintelszámolt értékcsökkenéssel, értékvesztésselcsökkentett, a (2) bekezdés szerintivisszaírással növelt bekerülési értékét (könyvszerinti nettó értékét);

c) az a)-b) pontok szerinti értékek

OptiJUS

51. oldal


különbözetét.(2)1


Amennyiben az egyedi eszközmérlegkészítéskori piaci értéke jelentosenmeghaladja a könyv szerinti értékét,immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a tervszerinti értékcsökkenés figyelembevételévelmeghatározott nettó értékét, akkor akülönbözet összegével - a (3) bekezdésbenfoglaltak figyelembevételével - csökkentenikell az elszámolt terven felüli értékcsökkenés,az elszámolt értékvesztés összegét és az egyébbevételekkel szemben, a részesedések,értékpapírok, bankbetétek értékvesztésénél apénzügyi muveletek ráfordításainakcsökkentésével növelni kell az adott eszközkönyv szerinti értékét.

(3) A (2) bekezdés szerinti különbözettel akönyv szerinti értéket az adott eszköznyilvántartásba vételekor számításba vettértékéig - a 47-51. § szerinti bekerülési értékeösszegéig, immateriális jószágnál, tárgyieszköznél a terv szerinti értékcsökkenésfigyelembevételével meghatározott nettóértékig - kell növelni (visszaírás összege). Avisszaírás összege nem lehet több, mint akorábban terven felüli értékcsökkenésként,értékvesztésként elszámolt összeg.

(4)2


Amennyiben az egyedi eszközmérlegkészítéskori piaci értéke alacsonyabb akönyv szerinti értékénél, akkor az ígymutatkozó különbözetet az 53. §-ban, illetveaz 54. § (1) bekezdésében foglaltakfigyelembevételével kell rendezni.

(5) Amennyiben a vállalkozó tevékenységéttartósan szolgáló vagyoni értéku jog, szellemitermék, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat,a beruházásra adott elolegeket), tulajdonirészesedést jelento befektetés piaci értékejelentosen meghaladja az adott eszköznek a (2)bekezdés szerinti visszaírás utáni könyvszerinti (bekerülési) értékét, a piaci érték és avisszaírás utáni könyv szerinti (bekerülési)érték közötti különbözet a mérlegben azeszközök között "Értékhelyesbítés"-ként, asaját tokén belül "Értékelési tartalék"-kéntkimutatható.

(6) A könyvekben az értékhelyesbítésösszegét és annak változásait egyedieszközönként elkülönítetten kellnyilvántartani.

(7) Amennyiben az (5) bekezdés szerint

egyedi eszközönként meghatározottértékhelyesbítés összege jelentosen eltér azelozo üzleti év mérlegfordulónapjánkimutatott értékhelyesbítés összegétol, aleltárral alátámasztott különbözet

a) növeli az értékhelyesbítés összegét azértékelési tartalékkal szemben, ha a tárgyéviértékhelyesbítés értéke meghaladja az elozoévit,

b) csökkenti az értékhelyesbítés összegét azértékelési tartalékkal szemben, ha a tárgyéviértékhelyesbítés értéke alacsonyabb az elozoévinél, legfeljebb az elozo üzleti évmérlegfordulónapján kimutatottértékhelyesbítés összegéig.

(8)3


Amennyiben az (5) bekezdés szerintieszköz mérlegkészítéskori piaci értékealacsonyabb könyv szerinti (bekerülési)értékénél, immateriális jószágnál, tárgyieszköznél a terv szerinti értékcsökkenésfigyelembevételével meghatározott nettóértékénél, az adott eszköz (7) bekezdés b)pontja szerint elszámolt értékhelyesbítéstmeghaladó különbözettel - az 53. §-ban,illetve az 54. § (1) bekezdésében foglaltakszerint - a könyv szerinti (bekerülési) értéketkell terven felüli értékcsökkenés, értékvesztéselszámolásával csökkenteni.

(9) Az (5) bekezdés szerinti eszközökkönyvekbol történo kivezetésekor az egyedieszközhöz kapcsolódó, elkülönítettennyilvántartott értékhelyesbítést is ki kellvezetni az értékelési tartalékkal szemben.

59. § (1) A kiegészíto mellékletben be kellmutatni az értékhelyesbítések nyitó értékét,növekedését, csökkenését, záró értékétlegalább vagyoni értéku jogok, szellemitermékek, ingatlanok, ideértve azingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékujogokat is, muszaki berendezések, gépek,jármuvek, továbbá egyéb berendezések,felszerelések, jármuvek, tenyészállatok, tartóstulajdoni részesedést jelento befektetésekrészletezésben. A kiegészíto mellékletbenismertetni kell a piaci értéken történo értékelésalkalmazott elveit és módszereit.

(2) Az értékhelyesbítések megállapításának,elszámolásának szabályszeruségét akönyvvizsgálónak a kötelezo könyvvizsgálatkeretében ellenoriznie kell. Amennyiben akönyvvizsgálat a 155. § (3) bekezdése alapján

OptiJUS

52. oldal


nem kötelezo, az értékelés felülvizsgálatávalfüggetlen könyvvizsgálót kell megbízni.

Valós értéken történo értékelés1


59/A. §2


(1) A kettos könyvvitelt vezetovállalkozó - a számviteli politikájábanrögzített döntése szerint - a pénzügyiinstrumentumok (6)-(7) bekezdésben foglaltakfigyelembevételével meghatározott körérealkalmazhatja az e §-ban, valamint az 59/B-59/F. §-okban eloírt valós értéken történoértékelés szabályait.

(2) A valós értéken történo értékelésszabályainak alkalmazása esetén a 32. § (1)-(2) bekezdésének, 50. § (3) bekezdésének, 54.§ (1), (4) bekezdésének, 55. § (1)bekezdésének, 58. § (5) bekezdésének, 60. §(3) bekezdésének, 64. §-ának, 65. §-ának, 84.§ (5) bekezdése a)-c), f) pontjának, (6)bekezdésének, (7) bekezdése b), d), j)-k)pontjának, 85. § (2) bekezdése e) pontjának,(3) bekezdése b), d), j)-k) pontjának eloírásaitaz e §, valamint az 59/B-59/F. §-okrendelkezéseinek megfelelofigyelembevételével kell alkalmazni.

(3) A vállalkozó a valós értéken történoértékelés során az e §-ban és az 59/B-59/F. §-okban nem szabályozott kérdésekben atörvény felhatalmazása alapján kiadott, ahitelintézetek és a pénzügyi vállalkozásokéves beszámoló készítési és könyvvezetésikötelezettségének sajátosságairól szólókormányrendelet valós értéken történoértékelésre vonatkozó eloírásaitértelemszeruen alkalmazhatja.

(4) A valós értéken történo értékelésalkalmazása szempontjából a fedezeti célúügylet részét nem képezo pénzügyi eszközöket- a törvény egyéb eloírásai szerinti befektetettpénzügyi eszközzé vagy forgóeszközzé történominosítés érintése nélkül - a következokszerint kell besorolni:

a) kereskedési célú pénzügyi eszközök,b) értékesítheto pénzügyi eszközök,c) lejáratig tartott pénzügyi eszközök,d) a gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön-

és más követelések.(5) A valós értéken történo értékelés

alkalmazása szempontjából a fedezeti célúügylet részét nem képezo pénzügyi

kötelezettségeket - a törvény egyéb eloírásaiszerinti minosítés érintése nélkül - akövetkezok szerint kell besorolni:

a) kereskedési célú pénzügyikötelezettségek,

b) egyéb pénzügyi kötelezettségek.(6)3


A pénzügyi instrumentumokbekerülésekor - a könyvekbe bekerülési(beszerzési) értéken történo felvételt követoen-, valamint a mérleg fordulónapjára vonatkozóértékelésekor a (7) bekezdésben foglaltakfigyelembevételével a bekerülés idopontjábanérvényes, illetve mérlegfordulónapi értékelésesetén a mérleg fordulónapján érvényes

a) valós értéken vagy belso értéken kellértékelni a kereskedési célú és a fedezeti célúszármazékos ügyleteket,

b) valós értéken kell értékelni a származékosügyletnek nem minosülo kereskedési célúpénzügyi instrumentumokat,

c) valós értéken lehet értékelni azértékesítheto pénzügyi eszközöket.A pénzügyi instrumentumok valós értéküköncsak akkor értékelhetok, ha azok valós értékemegbízható módon meghatározható.

(7) Nem alkalmazható a valós értékentörténo értékelés:

a) a lejáratig tartott pénzügyi eszközre,b) a gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön-

és más követelésre,c) a leányvállalatban, közös vezetésu

vállalkozásban, társult vállalkozásban lévo, abefektetett pénzügyi eszközök közé tartozótulajdoni részesedést jelento befektetésre,

d) a visszavásárolt saját kibocsátásúhitelviszonyt megtestesíto értékpapírra éstulajdoni részesedést jelento befektetésre,

e) az egyedi jellemzokkel rendelkezopénzügyi instrumentumra,

f)4


a nem pénzügyi eszközre vonatkozóleszállítási határidos és opciós ügyletre, ha aznem minosül származékos ügyletnek,

g) a klimatikus, geológiai vagy egyéb fizikaiváltozókhoz kapcsolódó határidos és opciósügyletre,

h) az egyéb pénzügyi kötelezettségre,i) az olyan pénzügyi instrumentumra,

amelynek valós értékét megbízható módonnem lehet megállapítani.

(8) A (7) bekezdésben meghatározottpénzügyi instrumentumokat a törlesztésekkel

OptiJUS

53. oldal


és az értékvesztéssel csökkentett, visszaírássalnövelt bekerülési (beszerzési) értéken, illetve aszerzodés szerinti értéken kell kimutatni, atörvény általános (bekerülési érték szerinti)értékelési eloírásainak figyelembevételével.

(9) Nem minosítheto kereskedési célúvávagy értékesíthetové a gazdálkodó általkeletkeztetett kölcsön- és más követelésekbola pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelés, abiztosítási szerzodésekbol eredo követelés,valamint a munkavállalókkal és aköltségvetéssel szembeni követelés.

(10) A pénzügyi instrumentumok (4)-(5)bekezdés szerinti besorolását és (6) bekezdésszerinti értékelését következetesen kellalkalmazni. Ha a lejáratig tartott pénzügyieszközöket a vállalkozó - a körülményeibenvagy a tartás szándékában bekövetkezettváltozás miatt - kereskedési célúvá vagyértékesíthetové sorolja át, akkor azt azátsorolás idopontjában valós értékre kell(kereskedési célú minosítés esetén) vagy lehet(értékesíthetové történo minosítés esetén)átértékelni.

(11)1


Ha valamely lejáratig tartott pénzügyieszközbol jelentos mértéku értékesítésre vagyátsorolásra került sor - és ez jelentosmértékben befolyásolta az eszköz piaciértékét, valamint a vállalkozásfizetoképességét -, akkor az adott pénzügyieszközzel azonos jogokat megtestesíto,állományban maradó pénzügyi eszközöketértékesíthetové vagy kereskedési célúvá kellátsorolni - kivéve, ha kivételes körülményekindokolták az értékesítést vagy az átsorolást -és alkalmazni kell a (10) bekezdésben foglaltátértékelési eloírásokat. Az ilyen pénzügyieszköz meglévo állományát és a késobbibeszerzéseit az átsorolást követo két évig nemlehet lejáratig tartottnak minosíteni.

(12)2

2 Megállapította: 2008. évi LXXXII. törvény 13. § (2). Módosította: 2015. évi CI. törvény 43. § 16.

A kereskedési célú pénzügyieszközöket nem lehet átsorolni máskategóriába, kivéve ha a kivételeskörülmények miatt azok tartásának szándékamegváltozott. Valamely meglévo pénzügyieszközt - a (11) bekezdésben foglaltakontúlmenoen - csak akkor lehet kereskedési célúkategóriába átsorolni, ha a rövid távú nyereségelérése érdekében folytatott tevékenység(kereskedési tevékenység) azt indokolja.

(13) Valamely pénzügyi eszközátsorolásakor - ha e törvény másképp nemrendelkezik - a bekerülés (beszerzés)

idopontjában meglévo állapotra kellvisszarendezni az eszközhöz kapcsolódóelszámolásokat (az értékelési különbözeteket,az értékvesztéseket, az idobeli elhatárolásokat,az eredményt, a valós értékelés értékelésitartalékát érinto összegeket). Ezzelegyidejuleg el kell számolni az átsorolás utánibesorolásnak megfelelo pénzügyi eszközrevonatkozó indokolt értékelési különbözetet,értékvesztést, idobeli elhatárolást.

(14) Ha a (13) bekezdés szerinti átsorolásranem a bekerülés évében kerül sor, akkor azeredményt érinto értékelési különbözetek,értékvesztések, idobeli elhatárolások átsorolásidopontjában történo megszüntetését ajellegétol függo bevétel vagy ráfordításnövekedéseként kell elszámolni. Ha azátsorolásra a bekerülés évében kerül sor, akkoraz elobbi tételek megszüntetését a jellegétolfüggo bevétel vagy ráfordítás csökkenéseként(stornó tételként) kell elszámolni.

(15) A valós értéken történo értékelés és azazzal kapcsolatos elszámolásokszabályszeruségét a könyvvizsgálónak akötelezo könyvvizsgálat keretében ellenorizniekell. Amennyiben a könyvvizsgálat a 155. §(3) bekezdése alapján nem kötelezo, azértékelés és az azzal kapcsolatos elszámolásokfelülvizsgálatával független könyvvizsgálótkell megbízni.

(16) Az értékesítheto pénzügyi eszközökközé sorolt, a valós értéken történo értékelésalá vont kamatozó értékpapírokra nemalkalmazható a 32. § (3) bekezdése és a 44. §(3) bekezdése szerinti idobeli elhatárolás.

59/B. §3


(1) A valós értéken történoértékeléshez kapcsolódó mérlegben szereplopénzügyi eszközöket a 47. § és a 49-50. §-okszerinti bekerülési (beszerzési) értéken, illetvea pénzügyi kötelezettségeket a szerzodésszerinti értéken kell a könyvekbe felvenni.

(2) A beszerzés idopontjára és a mérlegfordulónapjára vonatkozóan a pénzügyiinstrumentumokat az 59/A. § (4) bekezdés a)pontja és (5) bekezdés a) pontja, illetve az 59/A. § (4) bekezdés b) pontja szerintmeghatározott körben valós értékre kell,illetve lehet átértékelni.

(3) Az átértékelési különbözetet a pénzügyimuveletek egyéb bevételeként, illetve apénzügyi muveletek egyéb ráfordításaként kellelszámolni:

a) a mérlegben szereplo kereskedési célú

OptiJUS

54. oldal


pénzügyi eszköz, illetve pénzügyikötelezettség esetében, az eszközhöz, illetve akötelezettséghez rendelt értékelésikülönbözettel szemben, az aktuálisértékeléskori valós érték, valamint a megelozoutolsó értékelés során kialakult értékelésikülönbözettel módosított bekerülési(beszerzési) érték különbözetének összegében;

b) a kereskedési célú származékos ügylet ésa piaci érték (valós érték) fedezeti ügyletesetében, jellegétol függoen az ügylethezrendelt, a követelések, illetve a kötelezettségekközött kimutatott pozitív, illetve negatívértékelési különbözettel szemben, az ügylettárgyát képezo pénzügyi instrumentumaktuális értékelés napján érvényes piaci értéke(valós értéke) és kötési (határidos) árfolyamaközötti különbözetnek a megelozo utolsóértékelés napján érvényes piaci értéke (valósértéke) és kötési (határidos) árfolyama közöttikülönbözethez képest fennálló eltéréseösszegében (elojelének megfeleloen).

(4) Az átértékelési különbözetet az egyébkapott (járó) kamatok és kamatjellegubevételek, illetve a fizetendo kamatok és akamatjellegu ráfordítások között kellelszámolni a kamatfedezeti célra kötött piaciérték (valós érték) fedezeti ügylet esetében,jellegétol függoen az ügylethez rendelt, akövetelések, illetve a kötelezettségek közöttkimutatott pozitív, illetve negatív értékelésikülönbözettel szemben az ügylet tárgyátképezo pénzügyi instrumentum aktuálisértékelés napján érvényes piaci értéke (valósértéke) és kötési (határidos) árfolyama közöttikülönbözetnek a megelozo utolsó értékelésnapján érvényes piaci értéke (valós értéke) éskötési (határidos) árfolyama közöttikülönbözethez képest fennálló eltéréseösszegében (elojelének megfeleloen).

(5) Az átértékelési különbözetet a sajáttokén belül, az értékelési tartalék részétképezo, valós értékelés értékelési tartalékábankell kimutatni:

a) a mérlegben szereplo értékesíthetopénzügyi eszköz esetén, az eszközhöz rendeltértékelési különbözettel szemben, az aktuálisértékeléskori valós érték, valamint a megelozoutolsó értékelés során kialakult értékelésikülönbözettel módosított bekerülési(beszerzési) érték különbözetének összegébenmindaddig, amíg az eszközhöz rendeltértékelési különbözet pozitív;

b) a cash-flow fedezeti ügylet, valamint akülföldi gazdálkodó szervezetben lévo nettó

befektetés fedezetére kötött ügylet esetén,jellegétol függoen, az ügylethez rendeltkövetelések, illetve kötelezettségek közöttkimutatott pozitív, illetve negatív értékelésikülönbözettel szemben, az ügylet tárgyátképezo pénzügyi instrumentum aktuálisértékelés napján érvényes piaci értéke (valósértéke) és kötési (határidos) árfolyama közöttikülönbözetnek a megelozo utolsó értékelésnapján érvényes piaci értéke (valós értéke) éskötési (határidos) árfolyama közöttikülönbözethez képest fennálló eltéréseösszegében (elojelének megfeleloen).

(6)1


A cash-flow fedezeti célú kamat swapügylet esetén az (5) bekezdés b) pontja szerintiértékelési különbözetet a változó kamatláb ésa fix kamatláb névleges tokeösszegre vetítetthátralévo lejárati idore jutó különbözeteinekértékelés idopontjára diszkontált értékébenkell meghatározni.

(7) A mérlegben szereplo pénzügyieszközhöz rendelt értékelési különbözet azeszköz utolsó értékelésekor érvényes valósértéke és a bekerülési (beszerzési) értékeközötti különbözet összegével egyezik meg. Avalós érték változásakor az értékelésikülönbözetet kell - a változás jellegétolfüggoen - növelni vagy csökkenteni a (3)bekezdés szerint a pénzügyi muveletek egyébbevételeivel, illetve a pénzügyi muveletekegyéb ráfordításaival, vagy az (5) bekezdésszerint a valós értékelés értékelési tartalékávalszemben.

(8) A kereskedési célú pénzügyieszközöknél az értékelési különbözet mutatjaaz eszköz valós értékének a bekerülési(beszerzési) érték fölé növekedését vagy abekerülési (beszerzési) érték alá csökkenését.A pozitív vagy negatív jellegu értékelésikülönbözet az eszköz bekerülési (beszerzési)értékével együtt alkotja annak könyv szerintiértékét, amely megegyezik a valós értékkel(függetlenül attól, hogy az értékelésikülönbözet elkülönítetten kerülnyilvántartásra). Kereskedési célú pénzügyieszközöknél az eszköz értékébenbekövetkezett csökkenés nem számolható elértékvesztés címén.

(9) Az értékesítheto pénzügyi eszközöknélaz értékelési különbözet a bekerülési(beszerzési) értéket meghaladó valós értéketmutatja, csak pozitív jellegu lehet, nem részeaz eszköz könyv szerinti értékének. Ha azeszköz valós értéke az értékelés idopontjábana bekerülési (beszerzési) érték alá csökken,

OptiJUS

55. oldal


akkor az értékelési különbözetet meg kellszüntetni a valós értékelés értékelésitartalékával szemben, és ha ez a csökkenéstartósan és jelentos összegben fennáll, akkorértékvesztést kell elszámolni. Az egyébrészesedési viszonyt megtestesíto, tulajdonirészesedést jelento befektetéseknélértékhelyesbítés és értékelési különbözetegyidejuleg nem állhat fenn.

(10) A mérlegben lévo kamatozó, illetvediszkont értékpapírok valós értéken történoértékelésekor a (3) bekezdés a) pontja és az (5)bekezdés a) pontja, valamint a (8)-(9)bekezdés szerinti értékelési különbözetmeghatározása során a valós (piaci) értéket afelhalmozott kamattal, illetve diszkontértékpapírok esetében a névérték és a vételárközötti különbözet idoarányos összegévelcsökkentett értéken kell figyelembe venni.

(11)1


A kereskedési célú pénzügyieszközök, illetve pénzügyi kötelezettségek (3)bekezdés a) pontja szerinti átértékelésikülönbözetét a tárgyévben korábban márelszámolt értékelési különbözet módosításánakösszegéig jellegétol függoen a pénzügyimuveletek egyéb bevételeit vagy a pénzügyimuveletek egyéb ráfordításait csökkentotételként (stornó tételként), az azt meghaladórészt a pénzügyi muveletek egyébráfordításainak vagy a pénzügyi muveletekegyéb bevételeinek növeléseként kellelszámolni.

(12) A devizaeszközök és adevizakötelezettségek - ideértve a mérlegbenszereplo, külföldi pénznemre szóló pénzügyieszközöket és kötelezettségeket is - mérlegfordulónapjára vonatkozó, a 60. § (4)-(6)bekezdése szerinti, választottdevizaárfolyamon történo értékelése nemminosül valós értéken történo értékelésnek[ideértve a 60. § (8) bekezdése szerintiátértékelést is, függetlenül attól, hogy aztkizárólag a valós értékelés szabályainakalkalmazása esetén kell alkalmazni és azárfolyam-különbözet a valós értékelésértékelési tartalékában kerül kimutatásra],azokra a 60. § általános eloírásait kellalkalmazni.

(13) A 60. § (8) bekezdésének alkalmazása

esetén biztosítani kell, hogy a mérlegben lévopénzügyi eszközök és pénzügyikötelezettségek értékelési különbözetében,illetve értékvesztésében megjeleno deviza-árfolyamkülönbözet a valós értékváltozáshatásától elkülönítetten kimutatható legyen.

(14)-(15)2

2 Hatályon kívül helyezte: 2017. évi LXXVII. törvény 205. § 2. Hatálytalan: 2018. I. 1-tol.

59/C. §3


(1) A mérlegben lévo valós értékenértékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségekkönyvekbol történo kivezetésekor:

a) a kereskedési célú pénzügyi eszközöketés pénzügyi kötelezettségeket azok könyvszerinti értékén [a bekerülési (beszerzési)érték, illetve a törlesztésekkel csökkentettbekerülési (beszerzési) érték értékelésikülönbözettel módosított értékén] kellkivezetni a könyvekbol;

b) az értékesítheto pénzügyi eszközöketazok könyv szerinti értékén [a bekerülési(beszerzési) érték törlesztésekkel ésértékvesztéssel csökkentett, visszaírássalnövelt értékén] kell kivezetni a könyvekbol ésegyidejuleg ki kell vezetni az eszközhözrendelt értékelési különbözetet is a valósértékelés értékelési tartalékával szemben.

(2)4

4 Módosította: 2010. évi CXXIII. törvény 195. §.

A valós értéken történo értékelésalkalmazása esetén be kell mutatni akiegészíto mellékletben a 90. § (9)bekezdésében és az üzleti jelentésben a 95. §(6) bekezdésében foglalt adatokat.

59/D. §5


(1)6


A származékos ügyletek azügylet zárásáig mérlegen kívüli tételkéntkerülnek nyilvántartásra a szerzodés szerintikötelezettség összegében, a kötési (határidos)árfolyamon.

(2)7


A származékos ügyletnek nemminosülo határidos ügyletek és opciósügyletek esetében nem alkalmazható a valósértéken történo értékelés, az ügylet zárását azazonnali adásvétel szabályai szerint kellelszámolni.

(3) A valós értéken történo értékelésalkalmazása esetén a nem fedezeti céllal kötöttszármazékos ügyletek kizárólag kereskedésicélúnak minosíthetok.

(4) A kereskedési célú és a fedezeti célúszármazékos ügyleteket valós értéken kellértékelni.

(5) A (4) bekezdés szerinti ügyletek

OptiJUS

56. oldal


bekerülési (beszerzési) értéke az ügylet kötésekapcsán - annak érdekében - felmerültköltségek (ügynöki díjak, jutalékok, opciósdíjak) összege. Az ügylet bekerülési(beszerzési) értékét az ügylethez rendelt, aköveteléseken belül szereplo pozitív értékelésikülönbözetben kell nyilvántartásba venni apénzeszközök csökkenésével egyidejuleg.

(6) A (4) bekezdés szerinti ügyletek kötés(bekerülés) napján, valamint - a mérlegfordulónapjáig le nem zárt ügyletek esetén - amérleg fordulónapjára vonatkozó valósértéken történo értékelése során megállapítottértékelési különbözet az ügylet valós értéke,várható eredménye, amely az ügylet tárgyátképezo áru, pénzügyi instrumentum kötési(határidos) ára összegében az ügylet kapcsánmérlegen kívüli tételként nyilvántartásba vettpénzügyi követelés vagy kötelezettség, illetveaz ügylet tárgyát képezo áru, pénzügyiinstrumentum értékelés napjára vonatkozópiaci ára (valós értéke) összegében, mintmérlegen kívüli tételként fennálló pénzügyikötelezettség vagy követelés különbözete(nettó valós értéke).

(7) A (4) bekezdés szerinti ügyletek valósértéke a (6) bekezdés, valamint az 59/B. § (3)bekezdés b) pontja, (4) bekezdése, (5)bekezdés b) pontja, (6) bekezdése szerintmeghatározott módszertol eltéro általánosértékelési eljárásokkal is megállapítható.

(8) A kereskedési célú származékoselszámolási ügyletek zárásakor, az ügylettárgyát képezo áru, pénzügyi instrumentumzáráskori piaci ára (árfolyama) és a kötési(határidos) árfolyama közötti különbözetet apénzügyi muveletek egyéb bevételei, illetve apénzügyi muveletek egyéb ráfordításai közöttkell elszámolni a pénzeszközöknövekedésével, illetve csökkenésévelszemben, ténylegesen realizált eredményként.A kereskedési célú származékos leszállításiügyletek zárását az 59/B. § (14) bekezdéseszerint kell elszámolni.

(9) A (4) bekezdés szerinti származékosügylet zárásakor az értékelési különbözetösszegét meg kell szüntetni jellegétol függoen:

a) kereskedési célú ügyleteknél a pozitívértékelési különbözetet a pénzügyi muveletekegyéb bevételeit csökkento, a negatívértékelési különbözetet a pénzügyi muveletekegyéb ráfordításait csökkento tételként,

b) piaci érték (valós érték) fedezetiügyleteknél a pozitív értékelési különbözetet apénzügyi muveletek egyéb ráfordításaként,illetve fizetendo kamatként és kamatjelleguráfordításként, a negatív értékelésikülönbözetet a pénzügyi muveletek egyébbevételeként, illetve egyéb kapott (járó)kamatként és kamatjellegu bevételként,

c) a cash-flow fedezeti ügyleteknél,valamint a külföldi gazdálkodó szervezetbenlévo nettó befektetés fedezeti ügyleténél avalós értékelés értékelési tartalékával szembenelszámolva.

(10)1


A valós értéken történo értékelésesetén a 32. § (5) bekezdés és a 44. § (5)bekezdés szerinti idobeli elhatárolás nemmutatható ki.

(11) A valós értéken történo értékelés eseténa mérlegben a követelések, illetve akötelezettségek között, valamint a befektetettpénzügyi eszközök és az értékpapírok közöttkülön soron kell bemutatni a követelések, akötelezettségek, a származékos ügyletek,valamint a befektetett pénzügyi eszközök és azértékpapírok értékelési különbözetét, továbbáa saját tokén belül az értékelési tartalékrészletezéseként az értékhelyesbítés értékelésitartalékát és a valós értékelés értékelésitartalékát.

(12) A valós értéken történo értékelés eseténaz eredménykimutatásban a pénzügyimuveletek egyéb bevételeinek, illetve apénzügyi muveletek egyéb ráfordításainaktájékoztató adataként be kell mutatni azeredményben elszámolt értékelésikülönbözetet [ide nem értve a fedezetiügyletek 59/E. § (5) bekezdése szerintelszámolt értékelési különbözetét].

59/E. §2


(1)3


A fedezeti ügyletet a fedezetikapcsolat megjelölésekor fedezetimegjelöléssel kell ellátni és ahhoz a fedezettügyletet vagy ügyleteket (tételt vagytételeket), illetve annak konkrét kockázatátegyértelmuen hozzá kell rendelni.

(1a)4


A valós értéken történo értékelésalkalmazásakor a mérlegben meg nemjelenített biztos elkötelezettséghez kapcsolódókockázat fedezetére szolgáló ügylet cash-flowfedezeti ügyletként csak a devizaárfolyam-változásból bekövetkezo változás miattfennálló kockázat tekintetében jelölheto meg.A valós értéken történo értékelés

OptiJUS

57. oldal


alkalmazásakor a mérlegben meg nemjelenített biztos elkötelezettséghez kapcsolódókockázat fedezetére szolgáló ügylet mindenegyéb esetben csak valós érték fedezetiügyletként jelölheto meg.

(2) A fedezeti ügyletrol és a hozzárendeltfedezett ügyletrol (tételrol) az analitikusnyilvántartást alátámasztó fedezetidokumentációt kell vezetni, amelybenrögzíteni kell a fedezett kockázat típusát, afedezeti kapcsolat lejárati idejét, az ügyletekértékelésére alkalmazott általános értékelésieljárást, annak feltételeit és az idoértékfigyelembevételének tényét, továbbá a fedezetihatékonyság mérésének (vizsgálatának)módszerét, idopontjait és eredményét.

(3) A fedezeti ügylet megkötésekor és annakteljes lejárati ideje alatt folyamatosanbiztosítani kell a fedezeti hatékonyságfennállását. A fedezeti hatékonyságot afedezeti ügylet lejárati ideje alatt folyamatosan- a vállalkozó által megjelölt idopontokban -és a mérleg fordulónapján kell mérni.

(4)1


A fedezeti célú ügyletek zárásakor - a47. § (11) bekezdésben meghatározottkivétellel - az ügylet tárgyát képezo áru,pénzügyi instrumentum záráskori piaci ára(árfolyama) és a kötési (határidos) árfolyamaközötti különbözet összegében realizált

a) árfolyamnyereségét a fedezett ügylet,ügyletek [alapügylet(ek), tétel(ek)] veszteségéttartalmazó pénzügyi muveletek egyébráfordításait, vagy a fizetendo kamatokat éskamatjellegu ráfordításokat csökkentotételként kell elszámolni, legfeljebb a fedezettügylet, ügyletek [tétel(ek)] eredményénekösszegéig, az azt meghaladó részt a pénzügyimuveletek egyéb bevételei között kellelszámolni,

b) árfolyamveszteségét a fedezett ügylet,ügyletek [alapügylet(ek), tétel(ek)] nyereségéttartalmazó pénzügyi muveletek egyébbevételeit vagy az egyéb kapott (járó)kamatokat és kamatjellegu bevételeketcsökkento tételként kell elszámolni, legfeljebba fedezett ügylet, ügyletek [tétel(ek)]eredményének összegéig, az azt meghaladórészt a pénzügyi muveletek egyéb ráfordításaiközött kell elszámolni.

(5) A fedezeti célú ügyletekmérlegfordulónapi valós értéken történoértékelésével meghatározott értékelésikülönbözetét az 59/B. § (3) bekezdésének b)pontja és (4) bekezdése, (5) bekezdésének b)

pontja és (6) bekezdése szerinti elszámoláskora) pozitív értékelési különbözet

(nyereségjellegu különbözet) esetén, piaciérték (valós érték) fedezeti ügyletnél a (4)bekezdés a) pontja szerint, a cash-flowfedezeti ügyletnél és a külföldi gazdálkodószervezetben lévo nettó befektetés fedezetiügylete esetén a valós értékelés értékelésitartalékát növelo tételként kell elszámolni,

b) negatív értékelési különbözet(veszteségjellegu különbözet) esetén a piaciérték (valós érték) fedezeti ügyletnél a (4)bekezdés b) pontja szerint, a cash-flowfedezeti ügyletnél és a külföldi gazdálkodószervezetben lévo nettó befektetés fedezetiügylete esetén a valós értékelés értékelésitartalékát csökkento tételként kell elszámolni.

(6)2

2 Hatályon kívül helyezte: 2016. évi CXXV. törvény 300. § 1. Hatálytalan: 2017. I. 1-tol.

(7) A cash-flow fedezeti ügyletek esetében avalós értéken történo értékeléskor a fedezetiügylet (5) bekezdés szerinti értékelésikülönbözeteként a fedezeti ügylet valós értéke(értékelési különbözete) és a fedezett ügylet,ügyletek jövobeni pénzáramlás változásainakvalós értéke (összesített diszkontált értéke)közül a kisebbiknek megfelelo részt kell avalós értékelés értékelési tartalékával szembenelszámolni.

(8) A külföldi gazdálkodó szervezetben lévonettó befektetés fedezeti ügyletének lejártakora fedezett tételek 60. § (8) bekezdés szerintelszámolt árfolyam-különbözetét az értékelésikülönbözetbol ki kell vezetni a valós értékelésértékelési tartalékával szemben.

(9) Ha a piaci érték (valós érték) fedezetiügylettel fedezett ügylet (ügyletek), tétel(tételek) nem tartozik a valós értéken történoértékelés alá vagy a valós értéken értékeltértékesítheto pénzügyi eszköz kategóriábatartozik, akkor a mérleg-fordulónapi értékeléssorán a fedezett ügylet (ügyletek), tétel(tételek) elszámolását a fedezeti ügylethez kelligazítani. Legfeljebb a fedezeti ügyleteredménye összegének erejéig, ellentéteselojellel a pénzügyi muveletek egyébbevételeivel, illetve egyéb ráfordításaivalszemben el kell számolni a fedezett ügylet(ügyletek), tétel (tételek) eredményét.

(10) Ha a fedezeti ügylet lejárati ideje - a 3.§ (9) bekezdésének 14. pontja szerint -rövidebb, mint a fedezett alapügylet lejáratiideje, akkor a fedezeti ügylet zárásakorjelentkezo eredményének (nyereségének vagyveszteségének) a fedezett alapügylet

OptiJUS

58. oldal


tárgyévben elszámolt eredményét (veszteségétvagy nyereségét) meghaladó összegét idobelielhatárolásként lehet kimutatni. Az idobelielhatárolást akkor kell megszüntetni, amikor afedezett alapügylet lezárul.

(11)1


A fedezeti elszámolást a jövore nézvemeg kell szüntetni a piaci érték (valós érték)fedezeti ügylet esetén, ha

a) a fedezeti ügylet lezárul (kivéve, ha alecserélés vagy másik instrumentumba történoátforgatás része a gazdálkodó dokumentáltfedezeti stratégiájának),

b) a fedezeti ügylet már nem felel meg afedezeti elszámolás 3. § (8) bekezdésének 10.vagy 10/b. pontjában foglalt feltételeinek.Ebben az esetben az ügyletet a továbbiakbankereskedési célú ügyletként kell elszámolni.

(12)2


A fedezeti elszámolást a jövore nézvemeg kell szüntetni az elorejelzett ügyletfedezetére kötött cash-flow fedezeti ügyletesetén, ha:

a) a fedezeti ügylet lezárul (kivéve, ha alecserélés vagy másik instrumentumba történoátforgatás része a gazdálkodó dokumentáltfedezeti stratégiájának). Ebben az esetben elkell számolni a cash-flow fedezeti ügyletzárását a (4) bekezdésben és az 59/D. § (9)bekezdésében foglaltaknak megfeleloen, a(10) bekezdésben és a 47. § (11) bekezdésébenfoglaltak figyelembevételével;

b) a fedezeti ügylet már nem felel meg afedezeti elszámolás 3. § (8) bekezdésének 10.vagy 10/b. pontjában foglalt feltételeinek.Ebben az esetben a jövore nézve az ügyletetkereskedési célú ügyletként kell elszámolni,azonban az ügylet zárását az a) pontnakmegfeleloen kell elszámolni;

c) az elorejelzett ügylet bekövetkezése márnem várható. Ebben az esetben a kapcsolódóértékelési különbözetet az 59/D. § (9)bekezdés c) pontjának megfeleloen meg kellszüntetni, majd az ügyletet kereskedési célúügyletként át kell értékelni az 59/A. § (6)bekezdés szerinti értékre, és a továbbiakbankereskedési célú ügyletként kell elszámolni.

59/F. §3


(1) A valós értéken történoértékelés alkalmazására áttérni az üzleti évelején, annak elso napjára vonatkozóan lehet,az átsoroláshoz kapcsolódó szabályoknakmegfeleloen, a (2) bekezdés szerinti tételeknyitó rendezo tételkénti elszámolásával.

(2)4

4 Lásd még: 2003. évi LXXXV. törvény 52. § (5), 53. §.

A valós értéken történo értékelés

szabályaira történo áttéréskor, az áttérésnapjára (az áttérés üzleti évének elso napjára)vonatkozóan nyitó rendezo tételként kellelszámolni:

a) a valós értéken történo értékelés alátartozó kereskedési célú - mérlegben szereplo -pénzügyi eszközök értékvesztésénekmegszüntetését a pénzügyi muveletek egyébráfordításainak csökkentéseként, a könyvszerinti érték áttérés napi piaci értékre történoátértékelését az eszközhöz rendelt értékelésikülönbözetben a pénzügyi muveletek egyébbevételeivel, illetve a pénzügyi muveletekegyéb ráfordításaival szemben;

b) a valós értékelés alá vont értékesítheto, abefektetett eszközök között kimutatotthitelviszonyt megtestesíto értékpapírok ésegyéb részesedési viszonyban lévovállalkozásban fennálló tulajdoni részesedéstjelento befektetések, valamint követelésekpiaci értékre történo átértékelését, amely hameghaladja a bekerülési (beszerzési) értéket,akkor az értékvesztés bekerülési (beszerzési)értékig - illetve követelésnél a törlesztésselcsökkentett bekerülési (beszerzési) értékig -történo visszaírását a pénzügyi muveletekráfordításainak, valamint az egyébráfordításoknak a csökkentéseként és aztmeghaladóan az eszközhöz rendelt értékelésikülönbözet elszámolását a valós értékelésértékelési tartalékával szemben;

c) a mérleg fordulónapjáig le nem zárt, a d)pontba nem tartozó származékos ügyletekhezkapcsolódóan a várható eredmény összegébenelszámolt aktív és passzív idobelielhatárolások, céltartalékok megszüntetését apénzügyi muveletek egyéb bevételeivel és apénzügyi muveletek egyéb ráfordításaival,valamint az egyéb kapott (járó) kamatokkal éskamatjellegu bevételekkel, illetve a fizetendokamatokkal és kamatjellegu ráfordításokkal,az egyéb bevételekkel szemben, illetve azügyletek átértékelését - a várhatónyereségének vagy veszteségénekelszámolását függetlenül attól, hogy fedezetivagy nem fedezeti célú, a követelések vagy akötelezettségek között megnyitott -származékos ügyletekhez kapcsolódó pozitívvagy negatív értékelési különbözetben apénzügyi muveletek egyéb bevételeivel és apénzügyi muveletek egyéb ráfordításaival,valamint az egyéb kapott (járó) kamatokkal és

OptiJUS

59. oldal


kamatjellegu bevételekkel, illetve a fizetendokamatokkal és kamatjellegu ráfordításokkalszemben;

d) a mérleg fordulónapjáig le nem zárt cash-flow fedezeti célú, valamint külföldigazdálkodó szervezetben lévo nettó befektetésfedezete céljából kötött származékosügyletekhez kapcsolódóan a várható eredményösszegében elszámolt aktív és passzív idobelielhatárolások megszüntetését a pénzügyimuveletek egyéb bevételeivel és a pénzügyimuveletek egyéb ráfordításaival szemben,illetve az ügyletek átértékelését - a várhatónyereségének vagy veszteségénekelszámolását - a származékos ügyletekhezkapcsolódó pozitív vagy negatív értékelésikülönbözetben a valós értékelés értékelésitartalékával szemben.

(3) A valós értéken történo értékelésszabályainak alkalmazásáról a bekerülési(beszerzési) értéken történo értékelésrevonatkozó általános értékelési szabályokraáttérni a mérleg fordulónapjával lehet azátsorolás általános szabályai szerint, a márelszámolt értékelési különbözetek - jellegétolés a kapcsolódó pénzügyi instrumentumtólfüggoen, az eredményt vagy a valós értékelésértékelési tartalékát érinto elszámolássaltörténo - megszüntetésével, az indokoltértékvesztések, aktív és passzív idobelielhatárolások, céltartalékok bekerülési(beszerzési) értéken történo értékeléshezkapcsolódó általános szabályok szerintielszámolásával.

60. § (1) A valutapénztárba bekerülovalutakészletet, a devizaszámlára kerülodevizát, a külföldi pénzértékre szólókövetelést, befektetett pénzügyi eszközt,értékpapírt, illetve kötelezettséget a bekerülésnapjára, illetve a szerzodés szerinti teljesítésnapjára vonatkozó - a (4)-(6) bekezdés szerinti- devizaárfolyamon átszámított forintértékenkell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni,kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát,amelyet a fizetett összegben kell felvenni, ésamelynél a ténylegesen fizetett forint alapjánkell a nyilvántartásba vételi árfolyamotmeghatározni.

(2)1


A mérlegben a valutapénztárban lévovalutakészletet, a devizaszámlán lévo devizát,továbbá a külföldi pénzértékre szóló - az 54-55. § szerint minosített - minden követelést,

ideértve a követelés jellegu aktív idobelielhatárolásokat is, befektetett pénzügyieszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget,ideértve a kötelezettség jellegu passzív idobelielhatárolásokat is, az üzleti évmérlegfordulónapjára vonatkozó - a (4)-(6)bekezdés szerinti - devizaárfolyamonátszámított forintértéken kell kimutatni.

(3)2


A valutapénztárban lévovalutakészletnek, a devizaszámlán lévodevizának, továbbá a külföldi pénzértékreszóló követelésnek, befektetett pénzügyieszköznek, értékpapírnak, illetvekötelezettségnek az üzleti évmérlegfordulónapjára vonatkozó (2) bekezdésszerinti értékelése elotti könyv szerinti értékeés az értékeléskori forintértéke közöttikülönbözetet [a (8) bekezdés, valamint a 47. §(4) bekezdésének c) pontja szerint figyelembeveendo árfolyam-különbözet kivételével]:

a) amennyiben az összevontan veszteség,egyenlegében a pénzügyi muveletek egyébráfordításai között árfolyamveszteségként,

b) amennyiben az összevontan nyereség,egyenlegében a pénzügyi muveletek egyébbevételei között árfolyamnyereségkéntkell elszámolni.

(4)3


A valutakészlet, a devizaszámlán lévodeviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés,befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (atovábbiakban együtt: külföldi pénzértékreszóló eszköz), illetve kötelezettség (1)-(2)bekezdés szerinti forintértékénekmeghatározásakor a valutát, a devizát - aválasztott - hitelintézet által meghirdetettdevizavételi és devizaeladási árfolyamánakátlagán, vagy a Magyar Nemzeti Bank, illetveaz Európai Központi Bank által közzétett,hivatalos devizaárfolyamon kell forintraátszámítani.

(5)4


A (4) bekezdésben eloírtdevizaárfolyam használatától el kell térni, ha ahitelintézet, a Magyar Nemzeti Bank, illetveaz Európai Központi Bank által nem jegyzettvalutát, ilyen valutára szóló eszközöket éskötelezettségeket kell forintra átszámítani. Ezesetben a valuta szabadpiaci árfolyamán -ennek hiányában országos napilapban a világvalutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztatóadatai alapján -, a választott hitelintézet vagy aMagyar Nemzeti Bank, illetve az EurópaiKözponti Bank által jegyzett devizára

OptiJUS

60. oldal


átszámított értéket kell a hitelintézet általjegyzett deviza devizavételi és devizaeladásiárfolyamának átlagán vagy a Magyar NemzetiBank, illetve az Európai Központi Bank általközzétett, hivatalos devizaárfolyamon forintraátszámítani.

(5a)1


Azon gazdasági események esetén,amelyeknél az ellenérték külföldipénzértékben kerül meghatározásra, a külföldipénzértékre szóló követelés, illetvekötelezettség forintértékének meghatározásasorán - a vállalkozó számviteli politikábanrögzített döntése alapján - alkalmazható azáltalános forgalmi adóról szóló törvénynek azadóalap forintban történo megállapításáravonatkozó eloírásai szerinti árfolyam is.

(6)2


A külföldi pénzértékre szóló eszközökés kötelezettségek forintra történoátszámításánál a devizavételi és devizaeladásiárfolyam átlaga helyett valamennyi külföldipénzértékre szóló eszköz és kötelezettségegységesen értékelheto devizavételi vagy csakdevizaeladási árfolyamon is, ha a (4) bekezdésszerinti értékeléstol történo eltérésnek azeszközökre-forrásokra, illetve az eredményregyakorolt hatása jelentos és emiatt amegbízható és valós összkép követelménye a(4) bekezdés szerint történo értékelés mellettnem teljesülne.

(7) Amennyiben jogszabály lehetové teszi,hogy devizabelföldi ügyfelek szerzodéseskapcsolataikban az ellenértéket, illetve annaktörleszto összegeit devizaalapon állapítsákmeg, akkor ezen szerzodések alapján adevizaalapú követelések, illetvekötelezettségek forintértékben történokönyvviteli nyilvántartásba vételénél, továbbámérlegfordulónapi értékelésénél az (1)-(6)bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(8)3

3 Beiktatta: 2003. évi LXXXV. törvény 19. § (2). Módosította: 2004. évi XCIX. törvény 44. § (6).

Az 59/A-59/F. §-ok szerinti valósértéken történo értékelést alkalmazóvállalkozónak a kapcsolt vállalkozásnakminosülo külföldi gazdálkodó szervezetbenlévo, tulajdoni részesedést jelento, nemkereskedési célra tartott befektetés, valamintaz ezen gazdálkodó szervezettel szembenfennálló hosszú lejáratú követelés vagykötelezettség (együttesen: a külföldigazdálkodó szervezetben lévo nettóbefektetés) devizában kifejezett könyv szerinti

értékére (a törlesztésekkel és azértékvesztéssel csökkentett, visszaírássalnövelt bekerülési devizaértékre) vonatkozóana (4)-(6) bekezdés szerinti átszámítás soránkeletkezett árfolyam-különbözetet a valósértékelés értékelési tartalékában kellelszámolni a részesedéshez, a követeléshez ésa kötelezettséghez rendelten nyilvántartottértékelési különbözettel szemben, amennyibenaz fedezeti ügylettel fedezett, a fedezett összegerejéig. A külföldi gazdálkodó szervezetbenlévo nettó befektetés fedezeti ügylettel nemfedezett részének árfolyam-különbözetét a (3)bekezdés szerint kell elszámolni.

(9)4

4 Beiktatta: 2004. évi XCIX. törvény 16. §. Hatályos: 2005. I. 1-tol. Eloször a 2005. évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra kell, a 2004. évi üzleti évrol készített beszámolóra lehet alkalmazni. Lásd még: ugyane törvény 45. § (2).

Amennyiben a vállalkozó él az 57. § (3)bekezdése szerinti lehetoséggel, a fedezetiügylettel nem fedezett, kapcsoltvállalkozásnak minosülo külföldi gazdálkodószervezetben lévo, külföldi pénzértékre szólótulajdoni részesedést jelento, nem kereskedésicélra tartott befektetése értékelésekor azértékvesztés, illetve az értékhelyesbítésösszegének meghatározásánál a befektetés (4)-(6) bekezdés szerinti átszámítása soránkeletkezett árfolyam-különbözetet és adevizában kifejezett értékvesztés, illetveértékhelyesbítés (4)-(6) bekezdés szerintiforintértékét - eltéroen az 54. és az 57-58. §-ban foglaltaktól - egybe kell számítani, és azértékvesztés, illetve az értékhelyesbítésforintösszegének meghatározásánálösszevontan kell figyelembe venni.

(10)5

5 Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 190. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-tol.

Amennyiben a választott hitelintézetadott napon belül többször is jegyezárfolyamot, úgy az (1)-(9) bekezdésekalkalmazása során az adott napi jegyzettárfolyamok közül a számviteli politikábanmeghatározott árfolyamot kell figyelembevenni.

(11)6


Devizában történo könyvvezetésesetén a könyvvezetés pénznemétol eltéropénznemben felmerült ügyletek elszámolására,értékelésére az (1)-(10) bekezdés eloírásaitkell értelemszeruen alkalmazni.

61. § (1) A hitelviszonyt megtestesíto, rövidlejáratú (éven belüli, illetve egyéves lejáratú)értékpapír beszerzési értéken (a vételár részétképezo kamattal csökkentett vételáron)értékelheto mindaddig, amíg a kibocsátó alejáratkor, a beváltáskor várhatóan a

OptiJUS

61. oldal


névértéket (és a felhalmozott kamatot)megfizeti.

(2) A forgóeszközök között kimutatotthitelviszonyt megtestesíto értékpapír, tulajdonirészesedést jelento befektetés bekerülési értékea beszerzéshez kapcsolódóan fizetett(elszámolt) bizományi díj, a vásárolt vételiopció díja nélkül is meghatározható.

62. § (1) Tulajdoni részesedést jelentobefektetéseknél, továbbá hitelviszonytmegtestesíto értékpapíroknál bekerülési értéka 47-50. § szerinti tételek, vagy csoportosnyilvántartás esetén a beszerzési értékekalapján számított átlagos (súlyozott)beszerzési ár, vagy a FIFO módszer szerintmeghatározott beszerzési ár.

(2)1

1 Megállapította: 2004. évi XCIX. törvény 17. §. Hatályos: 2005. I. 1-tol. Eloször a 2005. évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra kell, a 2004. évi üzleti évrol készített beszámolóra lehet alkalmazni.

Vásárolt készleteknél (anyag, áru)bekerülési érték a 47-50. § szerinti tételek,vagy a beszerzési értékek alapján számítottátlagos (súlyozott) beszerzési ár, vagy a FIFOmódszer szerint meghatározott bekerülésiérték; saját termelésu készleteknél(befejezetlen termelés, félkész és késztermék,állatok) eloállítási érték az 51. § szerintiközvetlen önköltség, vagy az átlagos(súlyozott) közvetlen önköltség, vagy a FIFOmódszer szerint meghatározott közvetlenönköltség. A közvetlen önköltségutókalkulációval meghatározott vagy normaszerinti közvetlen önköltség lehet. Abefejezetlen termelés norma szerinti közvetlenönköltsége a félkész termék, a készterméknorma szerinti közvetlen önköltségébol ateljesítési fok alapján arányosítással ismeghatározható.

(3) A befejezetlen építési-szerelési, illetvetechnológiai szerelési munka bekerülési értékea kalkulációs egység összes elszámoltközvetlen költségébol a megrendelovel még elnem számolt, de ténylegesen elvégzettmunkák közvetlen önköltsége, amelyutókalkulációval, továbbá - a megrendeloigazolása alapján - a teljesítési fok alapjánarányosítással is meghatározható. Akalkulációs egység egy szerzodés szerintimunkánál (egy létesítménynél) nagyobbegység nem lehet.

(4) Valutakészleteknél, devizakészleteknélbekerülési érték a beszerzéskori árfolyamonszámított forintérték, vagy az átlagos(súlyozott) beszerzési árfolyamon, vagy a

FIFO módszer szerinti árfolyamon számítottforintérték.

(5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti eszközöknélkönyv szerinti érték az (1)-(4) bekezdésszerinti bekerülési érték, csökkentve a márelszámolt értékvesztéssel, növelve azértékvesztés visszaírt összegével.

63. § (1)2

2 Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 237. § (1). Módosította: 2009. évi LXXVII. törvény 183. § (4). Lásd: 2009. évi LXXVII.törvény 229. § (2).

A mérlegben a 25. § (2)-(8)bekezdése szerint meghatározott immateriálisjószágot a 47-51. § szerinti bekerülési értéken,illetve ezen bekerülési értéknek az 52-53. §szerint elszámolt terv szerinti és terven felüliértékcsökkenéssel csökkentett, a terven felüliértékcsökkenés visszaírt összegével növeltkönyv szerinti értékén, az immateriális javakraadott eloleget az átutalt (megfizetett,kiegyenlített) - a levonható elozetesenfelszámított általános forgalmi adót nemtartalmazó - összegben, illetve a már elszámoltértékvesztéssel csökkentett, az értékvesztésvisszaírt összegével növelt könyv szerintiértékén kell kimutatni.

(2) A vagyoni értéku jog és a szellemitermék könyv szerinti értékét meghaladó - az58. § alapján meghatározott - piaci értékét azimmateriális javak értékhelyesbítéseként különkell kimutatni a saját toke részét képezoértékelési tartalékkal azonos összegben.

(3)3

3 Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 237. § (2). Módosította: 2009. évi LXXVII. törvény 183. § (4). Lásd: 2009. évi LXXVII.törvény 229. § (2).

A mérlegben a 26. § (2)-(7) bekezdéseszerint meghatározott tárgyi eszközt,tenyészállatot és beruházást a 47-51. § szerintibekerülési értéknek az 52-53. § szerintelszámolt terv szerinti és terven felüliértékcsökkenéssel csökkentett, a terven felüliértékcsökkenés visszaírt összegével növeltkönyv szerinti értékén, a beruházásokra adotteloleget az átutalt (megfizetett, kiegyenlített) -a levonható elozetesen felszámított általánosforgalmi adót nem tartalmazó - összegben,illetve a már elszámolt értékvesztésselcsökkentett, az értékvesztés visszaírtösszegével növelt könyv szerinti értékén kellkimutatni.

(4) A 26. § (2)-(6) bekezdése szerintmeghatározott tárgyi eszköz, tenyészállat tervszerinti értékcsökkenés figyelembevételévelmegállapított nettó értékét meghaladó - az 58.§ szerint meghatározott - piaci értékét a tárgyieszközök értékhelyesbítéseként külön kellkimutatni a saját toke részét képezo értékelésitartalékkal azonos összegben.

OptiJUS

62. oldal


64. § (1) A mérlegben a gazdaságitársaságban lévo tulajdoni részesedést jelentobefektetést - függetlenül attól, hogy az aforgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyieszközök között szerepel - a 62. § (1)bekezdése szerinti bekerülési értéken, illetve amár elszámolt értékvesztéssel csökkentett, azértékvesztés visszaírt összegével növelt könyvszerinti értéken kell kimutatni.

(2) A mérlegben a hitelviszonytmegtestesíto, egy évnél hosszabb lejáratúértékpapírt - függetlenül attól, hogy az aforgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyieszközök között szerepel - a 62. § (1)bekezdése szerinti bekerülési értéken, illetve amár elszámolt értékvesztéssel csökkentett, azértékvesztés visszaírt összegével növelt könyvszerinti értéken kell kimutatni.

(3) A gazdasági társaságban lévo - 27. § (2),(4) bekezdése szerinti - tulajdoni részesedéstjelento befektetés bekerülési értékétmeghaladó piaci értékét a befektetett pénzügyieszközök értékhelyesbítéseként külön kellkimutatni a saját toke részét képezo értékelésitartalékkal azonos összegben.

(4)1


Az 59/A-59/F. §-ok szerinti valósértéken értékelt hitelviszonyt megtestesítoértékpapír, illetve tulajdoni részesedést jelentobefektetés

a) bekerülési értéke és az azt meghaladóvalós értéke közötti különbözetet azértékpapírhoz hozzárendelt pozitív értékelésikülönbözetként kell kimutatni, kereskedésicélú értékpapír esetén a pénzügyi muveletekegyéb bevételeivel szemben, az értékesíthetohitelviszonyt megtestesíto értékpapír, valaminttulajdoni részesedést jelento befektetés eseténa valós értékelés értékelési tartalékávalszemben;

b) valós értéke és az azt meghaladóbekerülési értéke közötti különbözetetkereskedési célú értékpapír esetén azértékpapírhoz hozzárendelt negatív értékelésikülönbözetként a pénzügyi muveletek egyébráfordításaival szemben, az értékesíthetohitelviszonyt megtestesíto értékpapír, valaminttulajdoni részesedést jelento befektetésesetében az (1)-(2) bekezdés szerintibekerülési értéket csökkento értékvesztéskéntkell kimutatni.

(5)2


Az 59/A-59/F. §-ok szerinti valósértéken értékelt kereskedési célú hitelviszonytmegtestesíto értékpapír, illetve tulajdoni

részesedést jelento befektetés könyv szerintiértéke - az (1)-(2) bekezdéstol eltéroen - abekerülési érték értékelési különbözettelmódosított összege.

65. § (1) A mérlegben a követelést (ideértvea hitelintézetekkel, a pénzügyivállalkozásokkal szembeni követeléseket, apénzeszközöket, a kölcsönként, az elolegkéntadott összegeket is) - függetlenül attól, hogyaz a forgóeszközök, illetve a befektetettpénzügyi eszközök között szerepel - azelfogadott, az elismert összegben, illetve a márelszámolt értékvesztéssel csökkentett, azértékvesztés visszaírt összegével növelt könyvszerinti értéken kell kimutatni.

(2) A mérlegben a külföldi pénzértékreszóló követelést az elfogadott, az elismertdevizaösszegnek a szerzodés szerintiteljesítéskori (illetve mérlegfordulónapi), a 60.§ szerinti árfolyamán, illetve a már elszámolt,devizában meghatározott értékvesztésnyilvántartási árfolyamán csökkentett, azértékvesztés devizában visszaírt összegének anyilvántartási árfolyamon számított értékévelnövelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.

(3) A pénzügyi lízinggel kapcsolatos - a 27.§ (3), (5), (6) bekezdése szerint kimutatott -követelés összege nem foglalja magában apénzügyi lízinggel kapcsolatosan járó kamatösszegét. Az ilyen címen felvett követelésösszegét a megfizetett lízingdíjnak alízingszerzodésben meghatározott törlesztésösszegével csökkentetten kell a mérlegbebeállítani.

(4) A mérlegben a követelés fedezetérekapott váltót a leszámítolásig, az átruházásig,a pénzügyi rendezésig a követelés (1)-(2)bekezdése szerinti elfogadott, elismert értékén,illetve a már elszámolt értékvesztésselcsökkentett és az értékvesztés visszaírtösszegével növelt könyv szerinti értéken kellkimutatni.

(5) A mérlegben a 29. § (6)-(8) bekezdéseszerinti egyéb követelést a járó, az igényelt, afizetett összegben, az átvett értéken, illetve amár elszámolt értékvesztéssel csökkentett, azértékvesztés visszaírt összegével növelt könyvszerinti értéken kell kimutatni.

(6) A mérlegben a követelést az (1)-(5)bekezdés szerinti könyv szerinti értéken addigkell kimutatni, amíg azt pénzügyileg vagyegyéb módon (a Polgári Törvénykönyvszerinti beszámítással, eszközátadással) nem

OptiJUS

63. oldal


rendezték, váltóval ki nem egyenlítették,illetve amíg azt el nem engedték vagybehajthatatlan követelésként le nem írták.

(7)1


A mérlegben behajthatatlan követeléstnem lehet kimutatni. A részben vagyegészében behajthatatlan követelést legkésobba mérlegkészítéskor - a mérlegkészítésidopontjában rendelkezésre álló információkalapján - az üzleti év hitelezési veszteségekéntle kell írni.

(8)2


Az 59/A-59/F. §-ok szerinti valósértéken értékelt követelés

a) befolyt törlesztésekkel csökkentettbekerülési értéke és az azt meghaladó valósértéke közötti különbözetet a követeléshezhozzárendelt pozitív értékelési különbözetkéntkell kimutatni, kereskedési célú követelésesetén a pénzügyi muveletek egyébbevételeivel, az értékesítheto követelés eseténa valós értékelés értékelési tartalékávalszemben;

b) valós értéke és az azt meghaladó, abefolyt törlesztésekkel csökkentett bekerülésiértéke közötti különbözetet kereskedési célúkövetelés esetén negatív értékelésikülönbözetként a pénzügyi muveletek egyébráfordításaival szemben, az értékesíthetokövetelés esetében az (1)-(6) bekezdés szerintibekerülési értéket csökkento értékvesztéskéntkell kimutatni.

(9)3


Az 59/A-59/F. §-ok szerinti valósértéken értékelt kereskedési célú követeléskönyv szerinti értéke - az (1)-(6) bekezdéstoleltéroen - a befolyt törlesztésekkel csökkentettbekerülési érték értékelési különbözettelmódosított összege.

66. § (1)4


A mérlegben a 28. § (2)-(3)bekezdése szerinti készletet a 62. § (2) és (3)bekezdése szerinti bekerülési értéken, illetveaz 56. § szerint elszámolt értékvesztésselcsökkentett, az értékvesztés visszaírtösszegével növelt, könyv szerinti értéken, akészletekre adott eloleget az átutalt(megfizetett, kiegyenlített) - a levonhatóelozetesen felszámított általános forgalmi adótnem tartalmazó - összegben, illetve a márelszámolt értékvesztéssel csökkentett, azértékvesztés visszaírt összegével növelt könyvszerinti értéken kell kimutatni.

(2) A mérlegben a pénztár, csekkek

értékeként az üzleti év mérlegfordulónapján apénztárban lévo forintpénzkészlet értékét, avalutakészlet 60. § (2) bekezdése szerintátszámított forintértékét, az elektronikuspénzeszközök értékét, a kapott csekkek értékétkell kimutatni.

(3) A mérlegben a bankbetétek értékeként azüzleti év mérlegfordulónapján a hitelintézetnélelhelyezett forintbetét bankkivonattal egyezoértékét, továbbá a devizaszámlán lévo devizabankkivonattal egyezo értékének a 60. § (2)bekezdése szerint átszámított forintértékét kellkimutatni, függetlenül attól, hogy azokatbelföldi vagy külföldi hitelintézetbenhelyezték el.

67. § (1) A saját tokét, a céltartalékot, akötelezettségeket a mérlegben - a 60. §-banfoglaltak figyelembevételével - könyv szerintiértéken kell kimutatni.

(2) A mérlegben - a saját toke elemei között- külön tételben negatív elojellel kellszerepeltetni a jegyzett, de még be nem fizetetttoke értékét, ideértve a kedvezményes áronkibocsátott dolgozói részvények, dolgozóiüzletrészek értékének a dolgozókat terhelo,általuk még nem rendezett hányadánakmegfelelo értékét is.

68. § (1) Ha a kötelezettség visszafizetendoösszege nagyobb a kapott összegnél, avisszafizetendo összeget a mérlegben -jogcímének megfeleloen - a kötvénykibocsátásmiatti tartozások, az egyéb kötelezettségekvagy a váltótartozások között kell kimutatni akötelezettség visszafizetésének idopontjáig, ésa kiegészíto mellékletben be kell mutatni. Afizetendo kamatként elszámolt különbözetbola tárgyévet követo üzleti év(ek)et terheloösszeget az aktív idobeli elhatárolások közöttkell állományba venni, és idoarányosan kellelszámolni.

(2) A pénzügyi lízinggel kapcsolatos - a 42.§ (5) bekezdése szerinti - kötelezettségösszegét a megfizetett lízingdíjnak alízingszerzodésben meghatározott törlesztésösszegével csökkentetten kell a mérlegbebeállítani. Az ilyen címen felvett kötelezettségösszege nem foglalja magában a pénzügyilízinggel kapcsolatosan fizetendo kamatösszegét.

(3)5

5 Módosította: 2006. évi CXXXI. törvény 167. § c).

A vevotol forintban kapott eloleget a

OptiJUS

64. oldal


ténylegesen befolyt összegben, a devizábankapott eloleget a 60. § szerint forintraátszámított összegben kell a mérlegbenkimutatni a szerzodés szerinti teljesítéstköveto elszámolásig, az eloleg visszautalásáig,illetve más módon történo elszámolásáig.

(4) A forintban felvett hitelt, kölcsönt aténylegesen folyósított, illetve atörlesztésekkel csökkentett összegben, adevizában felvett hitelt, kölcsönt a ténylegesenfolyósított deviza, illetve a törlesztésekkelcsökkentett deviza 60. § szerint forintraátszámított összegében kell a mérlegbenkimutatni.

(5) Az áruszállításból, a szolgáltatásteljesítésébol származó, általános forgalmiadót is tartalmazó

a) forintban teljesítendo kötelezettséget azelismert, számlázott összegben,

b) devizában teljesítendo kötelezettséget -kivéve, ha az ellenérték kiegyenlítése a 48. §(7) bekezdésének c) pontja alapjánexportáruval történik - az elismert, számlázottdevizaösszegnek a 60. § szerint forintraátszámított összegébenkell a mérlegben kimutatni mindaddig, amígazt pénzeszközzel, váltóval, eszközátadással, aPolgári Törvénykönyv szerinti beszámítássalki nem egyenlítették, egyéb, illetve halasztottbevételként el nem számolták.1

1 Módosítva: 2015. évi CI. törvény 43. § 17. alapján.

(6) A forintban fennálló váltótartozásokat afizetendo forintösszegben, a devizábanfennálló váltótartozásokat a devizaösszegnek a60. § szerint forintra átszámított összegébenkell a mérlegben - az (1) bekezdésfigyelembevételével - kimutatni.

A mérlegtételek alátámasztása leltárral

69. §2


(1) A könyvek üzleti év végizárásához, a beszámoló elkészítéséhez, amérleg tételeinek alátámasztásához olyanleltárt kell összeállítani és e törvény eloírásaiszerint megorizni, amely tételesen,ellenorizheto módon tartalmazza - az (5)bekezdés figyelembevételével - avállalkozónak a mérleg fordulónapjánmeglévo eszközeit és forrásait mennyiségbenés értékben.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségteljesítése keretében a vállalkozónak afokönyvi könyvelés és az analitikusnyilvántartások adatai közötti egyeztetést az

üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan elkell végeznie.

(3) Ha a vállalkozó a számvitelialapelveknek megfelelo folyamatosmennyiségi nyilvántartást vezet, a leltárbabekerülo adatok valódiságáról - a leltárösszeállítását megelozoen - leltározássalköteles meggyozodni, és azt az eszközök és aforrások leltárkészítési és leltározásiszabályzatában meghatározott idoszakonként,de legalább háromévente mennyiségifelvétellel, illetve minden üzleti évmérlegfordulónapjára vonatkozóan a csakértékben kimutatott eszközöknél éskötelezettségeknél, valamint az idegen helyentárolt - letétbe helyezett, portfolió-kezelésben,vagyonkezelésben lévo értékpapíroknál ésegyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó -eszközöknél, továbbá a dematerializáltértékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie.

(4) Ha a vállalkozó a számvitelialapelveknek megfelelo mennyiséginyilvántartást nem vezet, vagy e nyilvántartástnem folyamatosan vezeti, akkor a leltárbabekerülo adatok valódiságáról - a leltárösszeállítását megelozoen - leltározássalköteles meggyozodni, és az üzleti évmérlegfordulónapjára vonatkozó leltározástmennyiségi felvétellel, illetve a csak értékbenkimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél,valamint az idegen helyen tárolt - letétbehelyezett, portfolió-kezelésben,vagyonkezelésben lévo értékpapíroknál ésegyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó -eszközöknél, továbbá a dematerializáltértékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie.

(5) A vállalkozó - a (3)-(4) bekezdéstoleltéroen - az üzleti év mérlegfordulónapjátmegelozo negyedévben vagy az azt követonegyedévben is ellenorizheti mennyiségifelvétellel árukészletei nyilvántartásának amérleg fordulónapjára vonatkozó adataihelyességét. A mennyiségi felvétel alapjánszükségessé váló módosításokat az üzleti évmérlegfordulónapjára vonatkozóan kellelszámolni.

(6) A vállalkozó nem alkalmazhatja az (5)bekezdésben foglaltakat, ha árukészleteirolsem mennyiségi, sem értékbeni nyilvántartástnem vezet.

Az eredménykimutatás tartalma, tagolása

OptiJUS

65. oldal


70. §1


(1) Az eredménykimutatás avállalkozó adózott eredményének a levezetését- az ellenorzés megállapításai alapján az elozoüzleti év(ek) adózott eredményét módosítójelentos összegu hibák eredményre gyakorolthatását elkülönítetten - tartalmazza, azeredmény keletkezésére, módosítására hatófobb tényezoket, az adózott eredményösszetevoit, kialakulását mutatja be.

(2) Az üzleti év adózott eredményét azüzemi (üzleti) tevékenység eredménye és apénzügyi muveletek eredménye (atovábbiakban együtt: adózás elotti eredmény)adófizetési kötelezettség levonásávalcsökkentett összegében kell meghatározni.

71. § (1) Az üzemi (üzleti) tevékenységeredménye - a vállalkozó döntésétol függoen -kétféle módon állapítható meg:

a) az üzleti évben elszámolt értékesítés nettóárbevételének, az eszközök között állománybavett saját teljesítmények értékének, az egyébbevételeknek, valamint az üzleti évbenelszámolt anyagjellegu ráfordítások, személyijellegu ráfordítások, értékcsökkenési leírás ésegyéb ráfordítások együttes összegénekkülönbözeteként (összköltség eljárással);

b) az üzleti évben elszámolt értékesítés nettóárbevételének és az értékesítés közvetlenköltségei, az értékesítés közvetett költségeikülönbözetének, valamint az egyéb bevételekés az egyéb ráfordítások különbözeténekösszevont értékeként (forgalmi költségeljárással).

(2)2


Az üzemi (üzleti) tevékenységrevonatkozó eredménymegállapítás (1) bekezdésszerinti két módjának tagolását a 2. és 3.számú melléklet tartalmazza. A vállalkozó a 2., illetve a 3. számú melléklet közül választhat.Amennyiben azonban a vállalkozó az egyiküzleti évben összköltség eljárással, a másikévben forgalmi költség eljárással, illetvefordítva készíti az eredménykimutatást,biztosítani kell, hogy a tárgyév adataival azelozo üzleti év adatai összehasonlíthatóklegyenek. Egyik eljárásról (változatról) amásikra való áttérésrol a kiegészítomellékletben tájékoztatást kell adni és azáttérést indokolni kell.

(3) Az ellenorzés által megállapított nemjelentos összegu hibák eredményre gyakorolthatását az eredménykimutatás megfelelotárgyévi adatai tartalmazzák.

(4) Az eredménykimutatás 2. és 3. számú

mellékletben megadott tételeinek továbbitagolása megengedett, amennyiben az egyestételek további részletezése az eredmény valósértéke kialakulásának megismeréséhez,alátámasztásához ez szükséges. Új tételek isfelvehetok, ha azok jogszabály szerintitartalmát az eloírt séma szerinti tételekegyikének e törvény szerinti elnevezése,tartalma sem fedi le.

(5) A 2. és a 3. számú mellékletbenmegadott eredménykimutatás arab számmaljelzett tételei egy-egy római számmal jelzettbevétel-, illetve ráfordításcsoporton belülösszevonhatók, ha

a) azok összegükben a megbízható és valósösszkép szempontjából nem jelentosek,

b) azok összevonása elosegíti a világosságelvének érvényesülését,

c) az összevont tételek és az összevonásindoka a kiegészíto mellékletben bemutatásrakerül.

(6) Az (5) bekezdés szerinti összevonás nemérintheti a kapcsolt vállalkozásokkalösszefüggo tételeket.

(7) Nem kell az eredménykimutatásbanfeltüntetni azon arab számmal jelzett tételeket,amelyeknél sem az elozo üzleti évre, sem atárgyévre vonatkozóan adat nem szerepel.

Az eredménykimutatás tételeinek tartalma

72. § (1)3


Az értékesítés nettóárbevételeként kell kimutatni a szerzodésszerinti teljesítés idoszakában az üzleti évbenértékesített vásárolt és saját termelésukészletek, valamint a teljesített szolgáltatásokártámogatással és felárral növelt,engedményekkel csökkentett - általánosforgalmi adót nem tartalmazó - ellenértékét.

(2) A teljesítés idoszakában (üzleti évében)elszámolt értékesítés nettó árbevétele magábanfoglalja

a)4


a vevonek a szerzodésben meghatározottfeltételek szerinti teljesítés alapján kiállított,elküldött, a vevo által elismert, elfogadottszámlában, nyugtában, illetve - ha az eladószámla, nyugta kiállítására nem kötelezett -egyéb számviteli bizonylatban rögzített, vagya pénzeszközben kapott - általános forgalmiadót nem tartalmazó - ellenértékkel egyezoárbevételt,

b) a külföldi székhelyu vállalkozásmagyarországi fióktelepe által a külföldi

OptiJUS

66. oldal


székhelyu vállalkozásnak, a külföldi székhelyuvállalkozás más fióktelepének teljesítetttermékértékesítés és szolgáltatásnyújtásszámlázott ellenértékét az egymás közöttimegállapodásban, szerzodésben meghatározottfeltételek teljesítésekor a külföldi székhelyuvállalkozás, illetve annak más fióktelepe általelismert - általános forgalmi adót nemtartalmazó - összegben,

c)1


az árbevételbe beszámító ártámogatást azadóhatósággal történo elszámolás alapján.

(3) Az értékesítés nettó árbevétele magábanfoglalja a pénzügyi lízing keretében a lízingbevevonek átadott termék, továbbá arészletfizetéssel, a halasztott fizetéssel történoeladáskor az eladott termék számlázott -általános forgalmi adót nem tartalmazó -ellenértékét, eladási árát, a termék átadásakor,függetlenül a részletek megfizetésétol, atulajdonjog megszerzésétol, illetve annakidopontjától.

(4) Az értékesítés nettó árbevételeként kellelszámolni:

a)2


a kötelezettségek teljesítésére, acsereszerzodés keretében átadott vásárolt éssaját termelésu készletek, nyújtottszolgáltatások - általános forgalmi adót nemtartalmazó - számlázott, megállapodás,csereszerzodés szerinti értékét a készlet átadás-átvétel, a szolgáltatásnyújtás idopontjában,

b)3


az értékesített göngyöleg betétdíjasárának számla, nyugta szerinti - általánosforgalmi adót nem tartalmazó - értékét,

c)4


a gazdasági társaságnál a jegyzetttokének tokekivonással történo leszállításakora bevont részvények, üzletrészek, egyébtársasági részesedések ellenében átadottvásárolt és saját termelésu készletek -általános forgalmi adót nem tartalmazó -számlázott, a létesíto okiratban, annakmódosításában, illetve az arra jogosult testülethatározatában rögzített értékének összegét,

d)5


a befektetett eszközök használati,üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséértkapott - általános forgalmi adót nem

tartalmazó - számlázott ellenértéket,e)6


az általános forgalmi adóról szólótörvény szerinti üzletág átruházásakor azüzletág átruházásáért kapott, az átadotteszközök - átadott kötelezettségek értékévelcsökkentett - piaci értékét meghaladóellenértéket.

(5)7

7 Beiktatta: 2017. évi CLIX. törvény 101. §. Hatályos: 2018. I. 1-tol.

Az értékesítés nettó árbevételétmódosító (növelo vagy csökkento) tételkéntkell elszámolni a nem pénzügyi eszközeladásával teljesülo származékos ügyletekesetében az ügyletnek a zárás napján érvényesvalós értékét a pénzügyi muveletek egyébráfordításaival, illetve a pénzügyi muveletekegyéb bevételeivel szemben.

73. § (1)8


Az értékesítés nettó árbevételenem tartalmazhatja az értékesítésrol kiállítottszámlában, nyugtában - a konkrét vásárolt éssaját termelésu készlethez,szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan - adottengedmény összegét.

(2) Az értékesítés nettó árbevételétcsökkento tételként kell elszámolni:

a)9


a vásárolt és saját termelésu készletértékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshozkapcsolódóan utólag adott engedményhelyesbíto számlában, nyugtában rögzített -általános forgalmi adót nem tartalmazó -értékét (a helyesbítés a teljesítés idopontjáravonatkozik);

b)10

10 Módosította: 2004. évi XCIX. törvény 44. § (5), 2011. évi CLVI. törvény 256. § (1) 8.

a vásárolt és saját termelésu készletértékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshozkapcsolódóan - a teljesítés idopontjában márfennálló, megismerheto, a szerzodés szerintifeltételektol való eltérések vagy a teljesítéstkövetoen végrehajtott szerzodésmódosításokmiatt - utólag adott engedmény helyesbítoszámlában, nyugtában rögzített - általánosforgalmi adót nem tartalmazó - értékét (ahelyesbítés a teljesítés idopontjáravonatkozik);

c)11


a - teljesítés idopontjában a vevo általszerzodés szerinti teljesítésként elfogadott -vásárolt és saját termelésu készletértékesítéséhez, szolgáltatásnyújtáshoz

OptiJUS

67. oldal


kapcsolódóan - a szavatossági jogok (igények)érvényesítése során - utólag adott engedményhelyesbíto számlában, nyugtában rögzített -általános forgalmi adót nem tartalmazó -értékét (a helyesbítés a szavatossági igénymegismerésének idopontjára vonatkozik);

d)1

1 Megállapította: 2004. évi XCIX. törvény 18. §. Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 256. § (1) 8.

az értékesített és késobb visszavett, a kétidopont között használt - a 72. § (3) bekezdéseszerinti - termék visszavételkori piaci értékét,legfeljebb eredeti eladási árát, a helyesbíto,illetve stornó számlában, nyugtában rögzített,a szerzodés szerinti feltételek teljesülésénekkésobbi meghiúsulása miatt az eredetiellenértéknek részben vagy teljesenvisszatérített - általános forgalmi adót nemtartalmazó - értékét (a helyesbítés a visszavételidopontjára vonatkozik);

e)2

2 Megállapította: 2004. évi XCIX. törvény 18. §. Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 256. § (1) 8.

a vásárolt és saját termelésu készletértékesítéséhez kapcsolódó visszáru, valamintaz értékesített és késobb visszavett betétdíjasgöngyöleg helyesbíto, illetve stornószámlában, nyugtában rögzített - általánosforgalmi adót nem tartalmazó - értékét (ahelyesbítés a visszaszállítás, a visszavételidopontjára vonatkozik).

(3)3


Az értékesítés nettó árbevételét növelotételként kell elszámolni a vásárolt és sajáttermelésu készlet értékesítéséhez, aszolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólagfelszámított felár, az eladási árat növelokorrekciók helyesbíto számlában, nyugtábanrögzített - általános forgalmi adót nemtartalmazó - értékét (a helyesbítés a teljesítésidopontjára vonatkozik).

(4)4

4 Beiktatta: 2013. évi CIII. törvény 26. § (2). Módosította: 2013. évi CC. törvény 231. § 4., 2014. évi LXXIV. törvény 304. § 16.

Az értékesítés nettó árbevételétmódosítja az a felek között utólag elszámolt, aszokásos piaci ár és az alkalmazott ellenértékalapján számított különbözet, amellyel a Tao.törvény 18. §-a alapján az értékesítonek azértékesítésre tekintettel a társasági adó alapjátmódosítani kellene, amennyiben akülönbözetet a könyvviteli elszámolásában azértékesítés nettó árbevétele módosításakéntnem szerepeltetné.

74. § (1)5


Belföldi értékesítés árbevételekéntkell elszámolni a belföldi vevonek értékesítettvásárolt és saját termelésu készlet, valamint abelföldi igénybe vevo részére teljesített

szolgáltatás 75. § szerint meghatározottértékét, függetlenül attól, hogy azt forintban,devizában, valutában, termék- vagyszolgáltatásimporttal egyenlítik ki. Belföldiértékesítés árbevételeként kell elszámolni avámszabad és a tranzitterületen lévovállalkozónak történo közvetlen értékesítésértékét, továbbá a vámszabad és atranzitterületen lévo vállalkozónál a belföldivállalkozónak, illetve a más vámszabad éstranzitterületen lévo vállalkozónak történoközvetlen értékesítés értékét.

(2)6


Exportértékesítés árbevételeként kellelszámolni a vásárolt és saját termelésu készletkülkereskedelmi termékforgalomban külföldivevonek történo értékesítésének, továbbá akülföldi igénybe vevo részére végzettszolgáltatásnyújtásnak a 75. § szerintmeghatározott értékét, függetlenül attól, hogyazt devizában, valutában, forintban, termék-vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki.

(3)7

7 Hatályon kívül helyezte: 2014. évi LXXIV. törvény 305. § 2. Hatálytalan: 2015. I. 1-tol.

75. § (1)8


Az értékesítés 72. § (2)bekezdésének a) pontja szerinti árbevételénekellenértéke kiegyenlítheto számlajóváírássalforintban vagy devizában, készpénzbenforintban vagy jogszabályi eloírás alapjánvalutában, az értékesítés devizábanmeghatározott ellenértékével azonos értékuimportáruval, importszolgáltatással.

(2) Ha az ellenérték kiegyenlítése a 72. § (2)bekezdésének a) pontja szerinti számla alapjánforintban történik, akkor a számla szerinti -általános forgalmi adót nem tartalmazó -forintértéket kell árbevételként elszámolni.

(3) Az ellenértéknek forintban(készpénzben) történo kiegyenlítésekor akapott forintértéknek az általános forgalmiadóval csökkentett összegét kell árbevételkéntfigyelembe venni.

(4) Ha az ellenérték kiegyenlítése a 72. § (2)bekezdésének a) pontja szerinti számla alapjándevizában történik, akkor a számla szerinti -általános forgalmi adót nem tartalmazó -deviza (7) bekezdés szerint átszámítottforintértékét kell árbevételként elszámolni.

(5) Az ellenértéknek valutában(készpénzben) történo kiegyenlítésekor a

OptiJUS

68. oldal


kapott valuta (7) bekezdés szerint átszámított -általános forgalmi adót nem tartalmazó -forintértékét kell árbevételként figyelembevenni.

(6) Ha az exportértékesítés devizábanmeghatározott ellenértékét azonosdevizaértéku importáruval, illetveimportszolgáltatással egyenlítik ki, azimportbeszerzés, illetve az exportárbevételforintértékét az importbeszerzés, illetve azexportértékesítés, az exportszolgáltatásszerzodés szerinti devizaértékének az elsoteljesítés napjára vonatkozó - a 60. § (4)-(6)bekezdése szerinti - devizaárfolyamonátszámított forintértékén kell meghatározni.Így az importbeszerzés értéke és azexportértékesítés árbevétele forintértékben isazonos lesz.

(7) A 72. § (2) bekezdése a) pontjánakmegfelelo számla szerinti devizát, azellenértékként kapott valutát a szerzodésszerinti teljesítés napjára vonatkozó - a 60. §(4)-(6) bekezdése szerinti - devizaárfolyamonkell forintra átszámítani.

76. § (1) Aktivált saját teljesítményekértékeként a saját eloállítású eszközöknek azüzleti évben aktivált (az eszközök közöttállományba vett) értéke és a saját termelésukészletek állományváltozása együttes(összevont) összegét kell kimutatni.

(2)1

1 Módosította: 2015. évi CI. törvény 44. § h).

Saját eloállítású eszközök aktiváltértékeként kell kimutatni a sajátvállalkozásban végzett és az eszközök közöttállományba vett saját teljesítmények [tárgyieszközök, immateriális javak, a 48. § (1), (3)bekezdése szerinti, az eszközök értékét növelomunkák], továbbá a tenyészállattá átminosítettnövendékállatok, valamint a törvény eloírásaiszerint az egyéb ráfordítások közöttelszámolandó saját eloállítású eszközök éssaját teljesítmények - 51. § szerintmeghatározott - közvetlen önköltségenszámított értékét (ideértve a saját termelésukészletek értékvesztését is).

(3) A saját termelésu készletek - 66. § (1)bekezdése szerint meghatározott értéke - üzletiév végi záróállományának és az üzleti év elejeinyitóállományának különbözetét kellállományváltozásként figyelembe venni.

77. § (1)2


Egyéb bevételek az olyan, azértékesítés nettó árbevételének részét nem

képezo bevételek, amelyek a rendszerestevékenység (üzletmenet) során keletkeznek,és nem minosülnek pénzügyi muveletekbevételeinek.

(2)3

3 Megállapította: 2016. évi LXVI. törvény 206. §. Hatályos: 2016. VI. 16-tól.

Az egyéb bevételek között kellelszámolni:

a) a káreseményekkel kapcsolatosan kapottbevételeket,

b) a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek,késedelmi kamatok, behajtásiköltségátalányok, kártérítések, sérelemdíjakösszegét,

c) a behajthatatlannak minosített - és azelozo üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségkéntleírt - követelésekre kapott összeget,

d) a költségek (a ráfordítások)ellentételezésére - visszafizetési kötelezettségnélkül - belföldi vagy külföldi gazdálkodótól,illetve természetes személytol, valamintállamközi szerzodés vagy egyéb szerzodésalapján külföldi szervezettol kapott támogatás,juttatás összegét,

e) a termékpálya-szabályozáshozkapcsolódó, terméktanácsok által fizetetttermékpálya-szabályozás összegét,ha az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelozoüzleti év(ek)hez kapcsolódik és azt amérlegkészítés idopontjáig pénzügyilegrendezték. Az egyéb bevételkéntielszámolásnak nem feltétele a mérlegkészítésidopontjáig történo pénzügyi rendezés, hakülön jogszabály eltéroen rendelkezik, illetvea d) pontban foglalt támogatás esetén, ha atámogatási szerzodés alapján a mérlegkészítésidopontjáig a támogatással való elszámolásmegtörtént.

(3) Az egyéb bevételek között kellkimutatni:

a) a 41. § (1)-(2) és (4) bekezdése szerintképzett céltartalék összegének felhasználását(csökkenését, megszunését);

b)4


a költségek (a ráfordítások)ellentételezésére - visszafizetési kötelezettségnélkül - az adóhatóságtól, jogszabály általmeghatározott szervezettol megkapott, illetveaz üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítésidopontjáig - a vonatkozó jogszabályieloírásoknak megfeleloen - igényelt (járó)támogatás, juttatás összegét;

c)5

5 Hatályon kívül helyezte: 2002. évi XLII. törvény 323. § (4). Hatálytalan: 2003. I. 1-tol.

d) az eredeti követelést engedményezonél

OptiJUS

69. oldal


(eladónál) az átruházott (engedményezett)követelésnek az engedményes által elismertértékét a követelés átruházásakor;

e)1

1 Megállapította: 2004. évi XCIX. törvény 20. § (2). Módosította: 2015. évi CLXXVIII. törvény 14. § d).

az immateriális jószág, a tárgyi eszközértékesítésébol (ide értve azt is, ha azimmateriális jószág, a tárgyi eszköz amérlegben, a könyvekben nincs kimutatva),továbbá az immateriális jószág, a tárgyieszköz 72. § (4) bekezdésének a) és c) pontjaszerinti jogcímen történo átadásából származóbevételt az értékesítéskor, az átadáskor;

f) a biztosító által fizetett, illetve amérlegkészítés idopontjáig elfogadott,visszaigazolt - tárgyévi, illetve a tárgyévetmegelozo üzleti évi káreseményhezkapcsolódó - összeget;

g)2


a követelés eredeti jogosultjánál - ha akövetelésre korábban értékvesztést számolt el- a követelés könyv szerinti értékétmeghaladóan realizált összeget;

h)3

3 Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 175. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-tol. A 2008. évben induló üzleti évrol készített beszámolórais alkalmazható a 2008. évi LXXXI. törvény 271. § (2) szerint. A 2009. évben induló üzleti évrol készített beszámolóraalkalmazni kell.

a nyereség jellegu kerekítésikülönbözetet;

i)4


a vagyonrendelonél a bizalmivagyonkezelésbe adott eszközök bizalmivagyonkezelési szerzodés szerinti értékét;

j)5


a vagyonrendelonél a kezelt vagyonrészbeni vagy teljes kiadásakor az átvettvagyon vagyonrendelonek járó összegét;

k)6


a gazdasági társaság tulajdonosánál(tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt,értékpapírnak vagy részesedésnek nemminosülo vagyontárgyak nyilvántartás szerintiértékének és a létesíto okiratban meghatározottértékének a különbözetét, amennyiben alétesíto okiratban meghatározott érték a több;

l)7


a tartozásátvállalás során harmadikszemély által - ellentételezés nélkül - átvállaltkötelezettség szerzodés (megállapodás)szerinti összegét, továbbá a hitelezo általelengedett, valamint az elévült kötelezettségösszegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nemkapcsolódik;

m)8


a visszafizetési kötelezettség nélkülkapott, a (2) bekezdés d) pontja alá nem

tartozó, illetve nem fejlesztési célra kapotttámogatás, véglegesen átvett pénzeszközökösszegét;

n)9


térítés nélkül kapott (igénybe vett)szolgáltatások piaci - illetve jogszabály eltérorendelkezése esetén a jogszabály szerinti -értékét;

o)10


45. § (3) bekezdése szerint halasztottbevételként elhatárolt negatív üzleti vagycégértékbol az üzleti évben a 45. § (4)bekezdése szerint leírt összeget.

(4)11


Egyéb bevételként kell elszámolni, dehalasztott bevételként idobelileg el kellhatárolni:

a) az elengedett kötelezettség összegétakkor, ha az részesedésnek vagy értékpapírnaknem minosülo beszerzett eszközhözkapcsolódik, legfeljebb az elengedettkötelezettséghez kapcsolódóan beszerzetteszköz könyv szerinti értékének összegéig;

b) fejlesztési célra - visszafizetésikötelezettség nélkül - kapott, pénzügyilegrendezett támogatás, véglegesen átvettpénzeszközök összegét;

c) a térítés nélkül - visszaadási kötelezettségnélkül - átvett, az ajándékként, a hagyatékkéntkapott, a többletként fellelt, részesedésnekvagy értékpapírnak nem minosülo eszközökpiaci - illetve jogszabály eltéro rendelkezéseesetén a jogszabály szerinti - értékét;

d) a tartozásátvállalás során harmadikszemély által - ellentételezés nélkül - átvállaltkötelezettség szerzodés (megállapodás)szerinti összegét, ha az részesedésnek vagyértékpapírnak nem minosülo beszerzetteszközhöz kapcsolódik, legfeljebb az átvállaltkötelezettséghez kapcsolódóan beszerzetteszköz könyv szerinti értékének összegéig.

(4a)12


Egyéb bevételként kell kimutatni a (4)bekezdés szerint halasztott bevételkéntelszámolt, idobelileg elhatárolt összegbol a 45.§ (2) bekezdése szerint a kapcsolódóköltségek, ráfordítások ellentételezéséremegszüntetett összeget.

OptiJUS

70. oldal


(5) Egyéb bevételként kell elkülönítettenkimutatni az értékvesztések visszaírt összegeit[ideértve az immateriális javak, a tárgyieszközök 53. § szerint elszámolt terven felüliértékcsökkenésének visszaírt összegét,továbbá a követelések 55. § (3) bekezdése, akészletek 56. § (4) bekezdése szerint visszaírtértékvesztésének összegét], valamint akereskedelmi áruk nyereségjelleguleltárértékelési különbözetének összegét.

(6)1

1 Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 175. § (2). Hatályos: 2009. I. 1-tol. A 2008. évben induló üzleti évrol készített beszámolórais alkalmazható a 2008. évi LXXXI. törvény 271. § (2) szerint. A 2009. évben induló üzleti évrol készített beszámolóraalkalmazni kell.

Egyéb bevételt csökkento tételként kellelszámolni a (3) bekezdés e) pontja szerintértékesített és a szerzodés szerinti feltételekteljesítésének késobbi meghiúsulása miattvisszavett, a két idopont között használteszköz - 73. § (2) bekezdés d) pontja szabályaiszerinti - visszavételkori értékét.

(7)2

2 Megállapította: 2014. évi LXXIV. törvény 295. §. Módosította: 2015. évi CI. törvény 44. § i).

Egyéb bevételként kell kimutatni azüzleti évhez kapcsolódó, szerzodésen alapuló -konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz,szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó,nem számlázott - utólag kapott (járó)engedmény szerzodés szerinti összegét,ideértve az általános forgalmi adóról szólótörvény szerinti közvetett pénz-visszatérítésiakció keretében kapott (járó) engedmény -általános forgalmi adóval csökkentett -összegét is.

78. § (1) Az anyagjellegu ráfordításokközött kell kimutatni a vásárolt és felhasználtanyagok értékét, az igénybe vett (vásárolt)szolgáltatások - le nem vonható általánosforgalmi adót is magában foglaló - értékét, azegyéb szolgáltatások értékét, az eladott árukbeszerzési értékét és az eladott (közvetített)szolgáltatások értékét.

(2)3

3 Módosította: 2008. évi LXXXI. törvény 233. § (2). Lásd még: 2008. évi LXXXI. törvény 271. § (2).

Anyagköltségként az üzleti évbenfelhasznált vásárolt anyagok bekerülési(értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztésvisszaírt összegével növelt bekerülési) értékét,továbbá a vásárolt növendék-, hízó- és egyébállatok bekerülési értékét kell kimutatni. Atermelés, a tevékenység, a szolgáltatás soránkeletkezett hulladékok, haszonanyagokértékével, az anyagok bekerülési értékébenfigyelembe vett vámteher, jövedéki adó,termékdíj visszatérített összegével azanyagköltséget csökkenteni kell.

(3) Az igénybe vett szolgáltatásokértékeként az üzleti évben igénybe vettanyagjellegu és nem anyagjellegu

szolgáltatások bekerülési értékét a - le nemvonható általános forgalmi adót is magábanfoglaló - számlázott, fizetett, szerzodésbenmeghatározott összegben kell elszámolni.

(4) Az egyéb szolgáltatások értékeként azüzleti évben felmerült, az eszközök bekerülésiértékében el nem számolt (figyelembe nemveheto) illetéket, jogszabályon alapulóhatósági igazgatási, szolgáltatási díjat, egyébhatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díjat,bankköltséget (a kamat kivételével), biztosításidíjat, továbbá a saját eloállítású termékeknek asaját kiskereskedelmi egységbe történokiszállításakor, illetve (saját) üzemben történofelhasználásakor megfizetett adót, járulékot,termékdíjat a számlázott, a fizetett, aszerzodésben meghatározott (számított), abevallott összegben kell kimutatni.

(5) Az eladott áruk beszerzési értéke azüzleti évben - általában - változatlan formábaneladott anyagok, áruk bekerülési(értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztésvisszaírt összegével növelt bekerülési) értékétfoglalja magában. Az eladott áruk beszerzésiértékét növelo tételként kell kimutatni azértékesített betétdíjas göngyölegek bekerülésiértékét, majd az eladott áruk beszerzési értékétcsökkenteni kell a visszavett betétdíjasgöngyölegek bekerülési értékével.

(6) Az eladott (közvetített) szolgáltatásokértékeként a vásárolt és változatlan formábanértékesített szolgáltatások bekerülési értékétkell elszámolni az értékesítéskor.

(7) A külföldi székhelyu vállalkozásmagyarországi fióktelepe a külföldi székhelyuvállalkozástól, vagy annak más fióktelepétoligénybe vett szolgáltatásokat (ideértve azirányítás átterhelt költségeit, ráfordításait is) aszámlázott értéken - jellegének megfeleloen -a (3)-(4), illetve a (6) bekezdés szerintiszolgáltatásként köteles az anyagjelleguráfordítások között kimutatni.

(8)4

4 Beiktatta: 2013. évi CIII. törvény 26. § (3). Módosította: 2013. évi CC. törvény 231. § 4., 2014. évi LXXIV. törvény 304. § 16.

A (3)-(4), illetve a (6) bekezdés szerint -jellegének megfeleloen - elszámolt költség,ráfordítás értékét módosítja az a felek közöttutólag elszámolt, a szokásos piaci ár és azalkalmazott ellenérték alapján számítottkülönbözet, amellyel a Tao. törvény 18. §-aalapján a szolgáltatást igénybe vevonek azigénybe vett szolgáltatásra tekintettel atársasági adó alapját módosítani kellene,

OptiJUS

71. oldal


amennyiben a különbözetet a könyvvitelielszámolásában a szolgáltatás igénybe vételemiatti költség, ráfordítás értékénekmódosításaként nem szerepeltetné.

79. § (1) Személyi jellegu ráfordítások azalkalmazottaknak munkabérként, aszövetkezet tagjainak munkadíjként elszámoltösszeg, a természetes személy tulajdonos (tag)személyes közremuködése ellenértékekéntkivett összeg, továbbá a személyi jelleguegyéb kifizetések, valamint a bérjárulékok.

(2)1


Bérköltség minden olyan - az üzletiévhez kapcsolódó - kifizetés, amely amunkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokatmegilleto, az érvényes rendelkezések szerintbérként vagy munkadíjként elszámolandójárandóság, ideértve a természetes személytulajdonos (tag) személyes közremuködéseellenértékeként kivett összeget is, azalkalmazásban állók és a munkavégzésreirányuló további jogviszonyban állók részéreaz üzleti évre bérként számfejtett, elszámoltösszeg (ideértve az üzleti év után elszámolt,jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat,valamint a 13. és a további havi fizetést is),amely elemeiben megfelel a statisztikaielszámolások szerinti keresetnek, függetlenülattól, hogy az ilyen címen kifizetett összegekután kell-e személyi jövedelemadót fizetnivagy sem, illetve alapját képezi-e vagy sem abérjárulékoknak.

(3) A személyi jellegu egyéb kifizetésekközé tartoznak a természetes személyekrészére nem bérköltségként és nemvállalkozási díjként kifizetett, elszámoltösszegek, beleértve ezen összegek le nemvonható általános forgalmi adóját, továbbá azezen összegek után a vállalkozó által fizetendo(fizetett) személyi jövedelemadó összegét is.

(4)2

2 Megállapította: 2009. évi CXVI. törvény 76. §. Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 322. § (1) 10.

Bérjárulékok a szociális hozzájárulásiadó, az egészségügyi hozzájárulás, aszakképzési hozzájárulás, továbbá mindenolyan adók módjára fizetendo összeg, amelyeta személyi jellegu ráfordítások vagy afoglalkoztatottak száma alapján állapítanakmeg, függetlenül azok elnevezésétol.

80. § (1) Értékcsökkenési leírásként kellkimutatni:

a) az immateriális javaknak, a tárgyi

eszközöknek az 52. § (1)-(4) bekezdése szerinttervezett (meghatározott), az 53. § (3)bekezdése szerint módosított értékcsökkenéseösszegét,

b) a (2) bekezdés szerint ahasználatbavételkor elszámolt összeget.

(2)3

3 Megállapította: 2005. évi CXII. törvény 5. §. Hatályos: 2006. I. 1-tol. Eloször a 2006. évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra kell alkalmazni.

A 100 ezer forint egyedi beszerzési,eloállítási érték alatti vagyoni értéku jogok,szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülésiértéke - a vállalkozó döntésétol függoen - ahasználatbavételkor értékcsökkenési leíráskéntegy összegben elszámolható.

81. § (1)4


Egyéb ráfordítások az olyan, azértékesítés nettó árbevételéhez közvetlenülvagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetésekés más veszteség jellegu tételek, amelyek arendszeres tevékenység (üzletmenet) soránmerülnek fel, és nem minosülnek pénzügyimuveletek ráfordításainak.

(2) Az egyéb ráfordítások között kellelszámolni:

a) az üzleti év mérlegfordulónapja elottbekövetkezett, a mérlegkészítés idopontjáigismertté vált káreseményekkel kapcsolatos - ale nem vonható általános forgalmi adót ismagában foglaló - kifizetéseket, elszámolt,fizetendo összegeket;

b)5

5 Módosította: 2013. évi CC. törvény 231. § 5., 2014. évi LXXIV. törvény 304. § 17.

a fizetett, illetve a mérlegkészítésidopontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendo,a mérlegfordulónap elotti idoszakhozkapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek,késedelmi kamatok, behajtásiköltségátalányok, kártérítések, sérelemdíjakösszegét;

c)6

6 Módosította: 2005. évi CXII. törvény 30. § (6).

a költségek (a ráfordítások)ellentételezésére - visszafizetési kötelezettségnélkül - belföldi vagy külföldi gazdálkodónak- az üzleti évhez kapcsolódóan - adotttámogatás, juttatás összegét;

d) a termékpálya-szabályozáshozkapcsolódó, terméktanácsok javára teljesített -az üzleti évhez kapcsolódó - befizetésekösszegét;

e)7


az államháztartás egyes alrendszereivel(a központi kormányzat, az elkülönített államipénzalapok, a helyi önkormányzatok, atársadalombiztosítás költségvetéseivel), azEurópai Unió különbözo pénzügyi alapjaival(pénzügyi forrásaival) elszámolt - a bekerülési

OptiJUS

72. oldal


érték részét nem képezo, illetve a költségekközött el nem számolható - adók, díjak,illetékek, hozzájárulások tárgyévre bevallott,fizetett, illetve fizetendo összegét;

f)1


g)2

2 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXVII. törvény 200. § (1). Hatálytalan: 2010. I. 1-tol.

h)3

3 Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 176. §. Hatályos: 2009. I. 1-tol. A 2008. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra isalkalmazható a 2008. évi LXXXI. törvény 271. § (2) szerint. A 2009. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra alkalmaznikell.

a veszteség jellegu kerekítésikülönbözetet;

i)4


a vagyonrendelonél a bizalmivagyonkezelésbe adott eszközök könyvszerinti értékét;

j)5


a vagyonrendelonél a kezelt vagyonrészbeni vagy teljes kiadásakor a kezeltvagyonra szóló tartós követelés kezelt vagyoncsökkenésével arányos, kivezetett összegét;

k)6


a gazdasági társaság tulajdonosánál(tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt,értékpapírnak vagy részesedésnek nemminosülo vagyontárgyak nyilvántartás szerinti(könyv szerinti) értékének és a létesítookiratban meghatározott értékének akülönbözetét, amennyiben a nyilvántartásszerinti érték a több;

l)7

7 Beiktatta: 2015. évi CI. törvény 18. § (1). Módosította: 2016. évi LXVI. törvény 223. § 4.

behajthatatlannak nem minosülo, aforgóeszközök között kimutatott - vásároltkövetelésnek nem minosülo - elengedettkövetelés könyv szerinti értékét;

m)8


a tartozásátvállalás során - ellentételezésnélkül - átvállalt kötelezettség szerzodés(megállapodás) szerinti összegét - a 33. § (1)bekezdésének figyelembevételével - a tartozástátvállalónál;

n)9


a visszafizetési kötelezettség nélkülátadott, pénzügyileg rendezett, a c) pont alánem tartozó támogatás, véglegesen átadottpénzeszközök összegét;

o)10


a 77. § (2) bekezdés d) pontja és (4)bekezdés b) pontja alapján az elozo üzletiév(ek)ben kapott, bevételként elszámolttámogatás, juttatás visszafizetendo összegét;

p)11


a térítés nélkül átadott eszközök - arészesedések, az értékpapírok, a befektetettpénzügyi eszközök között kimutatott

kölcsönök és a vásárolt követelésekkivételével - nyilvántartás szerinti értékét,valamint a térítés nélkül nyújtottszolgáltatások bekerülési értékét afelszámított, az átvevo által meg nem térítettáltalános forgalmi adóval növelt összegben.

(3) Az egyéb ráfordítások között kellkimutatni:

a) a 41. § (1)-(2) és (4) bekezdése szerint azüzleti évben képzett céltartalék összegét, aképzett céltartalékot növelo összeget;

b)12


a forgóeszközök között kimutatott -vásárolt követelésnek nem minosülo -követelésnek behajthatatlan követelésként azüzleti évben leírt összegét;

c) az immateriális jószág, a tárgyi eszközközvetlen értékesítésekor azok könyv szerintiértékét;

d)13

13 Hatályon kívül helyezte: 2001. évi LXXIV. törvény 173. § (3). Hatálytalan: 2002. I. 1-tol.

e) a hiányzó, illetve a tárgyévbenmegsemmisült, az állományból kivezetettvásárolt és saját termelésu készlet könyvszerinti értékét;

f) az eredeti követelést engedményezonél(eladónál) az átruházott (engedményezett)követelésnek a könyv szerinti értékét akövetelés átruházásakor.

(4) Az egyéb ráfordítások közöttelkülönítetten kell kimutatni:

a) az értékvesztés összegét, ideértve azimmateriális javak, a tárgyi eszközök 53. § (1)-(2) bekezdése szerint elszámolt terven felüliértékcsökkenésének összegét, a követelések55. § (1)-(2) bekezdése, a készletek 56. § (1)-(3) bekezdés szerint elszámoltértékvesztésének összegét;

b) a kereskedelmi áruk veszteségjelleguleltárértékelési különbözetének összegét;

c)14

14 Hatályon kívül helyezte: 2014. évi LXXIV. törvény 305. § 3. Hatálytalan: 2014. XI. 27-tol.

(5)15

15 Megállapította: 2014. évi LXXIV. törvény 296. §. Módosította: 2015. évi CI. törvény 44. § j).

Egyéb ráfordításként kell kimutatni azüzleti évhez kapcsolódó, szerzodésen alapuló -konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz,szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó,

OptiJUS

73. oldal


nem számlázott - utólag adott (fizetendo)engedmény szerzodés szerinti összegét,ideértve az általános forgalmi adóról szólótörvény szerinti közvetett pénz-visszatérítésiakció keretében adott (fizetendo) engedmény -általános forgalmi adóval csökkentett -összegét is.

(6)1


Az egyéb ráfordítások között kellelszámolni, de halasztott ráfordításkéntidobelileg el lehet határolni - az összemérésszámviteli alapelv érvényesülése érdekében - avállalkozó által megvalósított (megszerzett) ésjogszabályi rendelkezés alapján azüzemeltetonek térítés nélkül, véglegesenátadott olyan eszköz (beruházás) nyilvántartásszerinti értékét, amelyet a jövobenivállalkozási tevékenysége érdekében valósított(szerzett) meg.

82. § (1) Az értékesítés közvetlen költségeiközött kell kimutatni az értékesített sajáttermelésu készletek és teljesített szolgáltatásokközvetlen önköltségét, az eladott árukbeszerzési értékét, az eladott (közvetített)szolgáltatások értékét.

(2) Az értékesítés elszámolt közvetlenönköltsége magában foglalja az értékesítettsaját termelésu készletek, a teljesített sajátszolgáltatások - 51. § szerint meghatározott -közvetlen önköltségét a 66. § (1)bekezdésében foglaltak szerint meghatározottértéken.

(3) Az értékesítés közvetett költségei közöttaz értékesítés és forgalmazás költségét, azigazgatási költségeket és az egyéb általánosköltségeket kell szerepeltetni.

(4) Az értékesítési, forgalmazási költségekközött az értékesítéssel kapcsolatos különköltségeket (csomagolási, szállítási költségek,bizományi díjak), a késztermékek, azértékesítésre váró áruk raktározási költségeit,az értékesíto részlegek és irodák költségeit, areklám, a propaganda és a piackutatásköltségeit kell kimutatni, függetlenül attól,hogy az az értékesítéshez közvetlenülhozzárendelheto-e vagy sem. Azértékesítéshez közvetlenül hozzákapcsolhatóköltségeket, továbbá a kereskedelmitevékenység közvetlenül elszámolhatóköltségeit indokolt elkülönítetten kimutatni.

(5) Az igazgatási költségek között kellkimutatni az igazgatás személyi és

anyagjellegu, valamint egyéb költségeit.(6) Az egyéb általános költségek között kell

kimutatni a muködés egyéb közvetettköltségeit.

83. § (1) A pénzügyi muveletek eredményea pénzügyi muveletek bevételeinek ésráfordításainak különbözete.

(2)2


A pénzügyi muveletek bevételei közétartoznak: a kapott (járó) osztalék ésrészesedés, a részesedésekbol származóbevételek, árfolyamnyereségek, a befektetettpénzügyi eszközökbol (értékpapírokból,kölcsönökbol) származó bevételek,árfolyamnyereségek, az egyéb kapott (járó)kamatok és kamatjellegu bevételek, apénzügyi muveletek egyéb bevételei.

(3)3


A pénzügyi muveletek ráfordításai közétartoznak: részesedésekbol származóráfordítások, árfolyamveszteségek, abefektetett pénzügyi eszközökbol(értékpapírokból, kölcsönökbol) származóráfordítások árfolyamveszteségek, a fizetendo(fizetett) kamatok és kamatjelleguráfordítások, a pénzügyi muveletek egyébráfordításai, a részesedések, az értékpapírok, atartósan adott kölcsönök, a bankbetétekértékvesztése.

84. § (1)4

4 Megállapította: 2014. évi XV. törvény 61. § (11). Módosította: 2015. évi CI. törvény 43. § 20., 2015. évi CLXXVIII. törvény 14.§ e).

Kapott (járó) osztalék ésrészesedés a tulajdoni részesedést jelentobefektetés után kapott, az adózott eredményfelosztásáról szóló határozat alapján járóösszeg (ideértve a kamatozó részvények utánkapott, illetve járó kamatot, valamint a bizalmivagyonkezelés során a vagyonrendelonekkifizetett, illetve járó hozamot is), amennyibenaz a mérlegfordulónapig ismertté vált.

(2)5


Részesedésekbol származó bevételként,árfolyamnyereségként kell elszámolni:

a) a befektetett pénzügyi eszközök közöttlévo tulajdoni részesedést jelento befektetésértékesítésekor az értékesített befektetéseladási ára és könyv szerinti értéke közötti -nyereségjellegu - különbözetet;

b) a gazdasági társaság tulajdonosánál(tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt,befektetett pénzügyi eszközök közöttkimutatott részesedés nyilvántartás szerinti(könyv szerinti) értékének és a létesítookiratban meghatározott értékének akülönbözetét, amennyiben a létesíto okiratbanmeghatározott érték a több;

OptiJUS

74. oldal


c) a gazdasági társaság tulajdonosánál(tagjánál) a gazdasági társaság jogutód nélkülimegszunése esetén (a felszámolás, avégelszámolás, a kényszertörlési eljárásbefejezésekor) az errol szóló határozatjogerore emelkedésekor a megszunt tartósrészesedés (részvény, üzletrész, egyébtársasági részesedés) nyilvántartás szerinti(könyv szerinti) értékének és a megszunttartós részesedés ellenében kapott eszközökvagyonfelosztási javaslat szerinti (átvettkötelezettségek megállapodás szerintiértékével csökkentett) értékének akülönbözetét, amennyiben a kapott eszközökértéke a több;

d) az átalakuló, egyesülo, szétváló gazdaságitársaság tulajdonosánál (tagjánál) a jogelodgazdasági társaságban lévo megszunt tartósrészesedés (részvény, üzletrész, egyébtársasági részesedés) nyilvántartás szerinti(könyv szerinti) értékének és az átalakulással,egyesüléssel, szétválással létrejött gazdaságitársaságban szerzett részesedés - a megszuntrészesedésre jutó, a jogelod gazdasági társaságvégleges vagyonmérlege szerinti saját tokeösszegével azonos összegu - bekerülésiértékének a különbözetét, amennyiben aszerzett részesedés értéke a több (kiválásesetén a kiválással létrejött gazdasági társaságvégleges vagyonmérlege szerinti saját tokeösszegét kell figyelembe venni a különbözetszámításánál);

e) az átvevo gazdasági társaságon kívülitulajdonosnál (tagnál) - a gazdasági társaságbeolvadása esetén - a jogelod gazdaságitársaságban lévo megszunt tartós részesedés(részvény, üzletrész, egyéb társaságirészesedés) nyilvántartás szerinti (könyvszerinti) értékének és a megszunt részesedésrejutó - a jogelod gazdasági társaság véglegesvagyonmérlege szerinti - saját toke értékének(mint a jogutód gazdasági társaságban szerzettrészesedés bekerülési értékének) akülönbözetét, amennyiben a saját toke értéke atöbb;

f) a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdaságitársaság jegyzett tokéjének leszállításakor, haa tokeleszállítás tokekivonás útján valósulmeg, a bevont tartós részesedés (részvény,üzletrész, egyéb társasági részesedés)nyilvántartás szerinti (könyv szerinti)értékének és névértéke fejében átvett eszközökértékének a különbözetét, amennyiben azátvett eszközök értéke a több.

(2a)1


Részesedésekbol származó bevételkéntkell elszámolni, de halasztott bevételkéntidobelileg el kell határolni a 77. § (4) bekezdésszerinti tételeket, amennyiben azok abefektetett pénzügyi eszközök közöttkimutatott részesedéshez kapcsolódnak. Ahalasztott bevételt a kapcsolódó ráfordításfelmerülésekor - azzal arányosan - kellelszámolni részesedésekbol származóbevételként.

(3)2

2 Megállapította: 2015. évi CI. törvény 20. § (3). Módosította: 2016. évi LXVI. törvény 223. § 6.

Befektetett pénzügyi eszközökbol(értékpapírokból, kölcsönökbol) származóbevételként, árfolyamnyereségként kellkimutatni:

a) a befektetett pénzügyi eszközök közöttkimutatott adott kölcsön (ideértve abankbetétet is), hitelviszonyt megtestesítokamatozó értékpapír után kapott (esedékes,járó) kamat összegét, továbbá a befektetettpénzügyi eszközök között kimutatotthitelviszonyt megtestesíto kamatozóértékpapír értékesítésekor az eladási árbanlévo kamat összegét;

b) a befektetett pénzügyi eszközök közöttkimutatott befektetési jegyek nettóeszközértéke és névértéke közötti különbözetösszegében kapott hozam összegét,függetlenül attól, hogy az kamatból,osztalékból vagy árfolyamnyereségbolszármazik, továbbá eladáskor, beváltáskor anettó eszközérték és a könyv szerinti értékkülönbözetében realizált hozamot, valamint abefektetett pénzügyi eszközök közöttkimutatott kockázatitokealap-jegyek utánkapott hozam összegét, - forgatási célúbefektetés esetén a hozamokat az egyéb kapott(járó) kamatok és kamatjellegu bevételekközött kell figyelembe venni -;

c) a pénzügyi lízing esetén a lízingdíjbanlévo kapott (járó) kamat összegét;

d) a tartós befektetést jelento diszkontértékpapír vételára és névértéke közöttikülönbözetbol a tárgyévre idoarányosan jutóösszeget;

e) a befektetett pénzügyi eszközök közöttkimutatott és eladott, beváltott hitelviszonytmegtestesíto értékpapír - kamatozóértékpapírnál az eladási árban lévo kamattal,diszkont értékpapírnál a d) pont szerintelszámolt kamattal csökkentett - eladási ára,illetve névértéke és könyv szerinti értékeközötti - nyereségjellegu - különbözetet azértékesítéskor, illetve a beváltáskor;

f) a gazdasági társaság tulajdonosánál

OptiJUS

75. oldal


(tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt,befektetett pénzügyi eszközök közöttkimutatott értékpapír vagy kölcsönnyilvántartás szerinti értékének és a létesítookiratban meghatározott értékének akülönbözetét, amennyiben a létesíto okiratbanmeghatározott érték a több.

(3a)1


Befektetett pénzügyi eszközökbol(értékpapírok, kölcsönök) származóbevételként kell elszámolni, de halasztottbevételként idobelileg el kell határolni a 77. §(4) bekezdés szerinti tételeket, amennyibenazok a befektetett pénzügyi eszközök közöttkimutatott értékpapírhoz, kölcsönhözkapcsolódnak. A halasztott bevételt akapcsolódó ráfordítás felmerülésekor vagykölcsön esetén annak megszunésekor(visszafizetésekor vagy kivezetésekor) - azzalarányosan - kell elszámolni befektetettpénzügyi eszközökbol (értékpapírok,kölcsönök) származó bevételként.

(4)2


A befektetett pénzügyi eszközökbevételét csökkento tételként kell kimutatni a(3) bekezdés a) pontja szerinti kamatozóértékpapír vételárában lévo kamat(beszerzéskor elszámolt) összegét.

(5) Egyéb kapott (járó) kamatok éskamatjellegu bevételek között kell kimutatni:

a) a forgóeszközök között kimutatotthitelviszonyt megtestesíto kamatozóértékpapír után kapott (esedékes, járó) kamatösszegét, továbbá ezen értékpapírértékesítésekor az eladási árban lévo kamatösszegét;

b)3


a forgóeszközök között kimutatottkölcsön, váltókövetelés, pénzeszközök utánkapott (esedékes, járó) kamat összegét,valamint a forgóeszközök között kimutatottbefektetési jegyek hozamát;

c) a forgóeszközök között kimutatottdiszkont értékpapírok vételára és névértékeközötti különbözetbol a tárgyévreidoarányosan jutó összeget;

d) a pénzügyi intézménnyel kötött valódipenziós ügylet esetén az azonnali eladási ár ésa határidos visszavásárlási ár (kötési ár)különbözetét;

e)4


a valódi penziós ügyletek és az óvadékirepóügyletek esetén a határidos viszonteladásikötelezettség mellett vásárolt eszköz

követelésként kimutatott vételára éskötelezettségként kimutatott viszonteladási áraközötti különbözet összegében, valamint akölcsönbe adott értékpapír után járókölcsönzési díj összegében elszámoltkamatbevételt;

f)5


kamat swap ügyletek esetén, ha avállalkozó nem alkalmazza az 59/A-59/F. §szerinti valós értéken történo értékelést:

fa) amennyiben az elszámolás az üzleti évmérlegfordulónapjáig lezárult, az ügyletrealizált nyereségét, valamint az ügylethezkapcsolódóan a 32. § (5) bekezdés a) és e)pontja vagy a 44. § (5) bekezdés a) és e)pontja szerint kimutatott elhatárolásmegszüntetését;

fb) amennyiben az elszámolás a mérlegfordulónapjáig nem zárult le, az utolsókamatfixálás idopontja és a fordulónap közöttiidoszakra az ügylet alapján járókamatkülönbözet 32. § (5) bekezdés b) pontjaszerinti elhatárolásának összegét, és az elozoidoszakokban így kimutatott elhatárolásmegszüntetését;

fc) piaci érték (valós érték) fedezeti célúkamat swap ügyletek esetén azok fordulónapivalós értéke vagy belso értéke alapján a 32. §(5) bekezdés c) pontja szerinti elhatárolásösszegét, és az elozo idoszakokban ígykimutatott elhatárolás megszüntetését;

fd) cash-flow fedezeti célú kamat swapügyletek esetén a 32. § (5) bekezdés e) pontjaszerinti elhatárolás összegét;

g)6

6 Beiktatta: 2003. évi LXXXV. törvény 22. § (2). Módosította: 2016. évi CXXV. törvény 299. § 4.

az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értékentörténo értékelés alkalmazása esetén,kamatjellegu bevételt csökkento tételként akamatfedezeti ügyletek veszteségét, ha azügylet az üzleti év mérlegfordulónapjáiglezárult, legfeljebb a fedezett alapügyletnyereségének összegéig, továbbá a mérlegfordulónapjáig még le nem zárt ügyletekvárható veszteségét a kamatfedezeti célú piaciérték (valós érték) fedezeti ügyletek esetébenaz 59/E. § (5) bekezdése szerint meghatározottösszegben, illetve a kamatfedezeti célú cash-flow fedezeti ügyletnek minosülo kamat swapügyletek esetében a változó kamatláb és a fixkamatláb névleges tokeösszegre vetített, azadott elszámolási idoszakra jutó, a mérlegfordulónapjáig idoarányosan számított

OptiJUS

76. oldal


összegének különbözetében,függetlenül attól, hogy azt hitelintézet, másgazdálkodó vagy magánszemély fizeti.

(6) Az egyéb kapott (járó) kamatok éskamatjellegu bevételek csökkento tételekéntkell kimutatni az (5) bekezdés a) pontjaszerinti kamatozó értékpapír vételárában lévokamat (beszerzéskor elszámolt) összegét.

(7) A pénzügyi muveletek egyéb bevételeiközött kell kimutatni:

a) a forgóeszközök között kimutatotttulajdoni részesedést jelento befektetések(ideértve a saját részvényt, a saját üzletrészt is)értékesítésekor az értékesített befektetéseladási ára és könyv szerinti értéke közötti -nyereségjellegu - különbözetet(árfolyamnyereséget);

b) a forgóeszközök között kimutatotthitelviszonyt megtestesíto értékpapír - akamatozó értékpapírnál az eladási árában lévokamattal, diszkont értékpapírnál az (5)bekezdés c) pontja szerint elszámolt kamattalcsökkentett - eladási ára és könyv szerintiértéke közötti - nyereségjellegu - különbözetet(árfolyamnyereséget) az értékesítéskor;

c) a forgóeszközök között kimutatotthitelviszonyt megtestesíto kamatozóértékpapír beváltásakor a névérték és a könyvszerinti érték közötti - nyereségjellegu -különbözetet (árfolyamnyereséget);

d) a diszkont értékpapír beváltásakor a (3)bekezdés d), illetve az (5) bekezdés c) pontjaszerint kamatbevételként elszámolt összeggelcsökkentett névérték és a vételár közötti -nyereségjellegu - különbözetet;

e) a hitelviszonyt megtestesíto értékpapírévente történo toketörlesztése esetén atörleszto rész, valamint a könyv szerintiértéknek a törleszto rész és a törleszto részt ismagában foglaló hátralévo törleszto részekarányában meghatározott összege közötti -nyereségjellegu - különbözetet;

f)1


a deviza- és valutakészletek forintraátváltásával kapcsolatos árfolyamnyereséget,valamint a külföldi pénzértékre szólóköveteléshez, kötelezettséghez kapcsolódó, azüzleti évben pénzügyileg realizáltárfolyamnyereséget;

g)2


a valutakészlet, a deviza, a külföldipénzértékre szóló követelés, befektetettpénzügyi eszköz, értékpapír és kötelezettség

mérlegfordulónapi értékelésekor - a 60. § (3)bekezdése szerint - összevontan elszámoltárfolyamnyereséget;

h) a névérték alatt vásárolt, hitelviszonytmegtestesíto kamatozó értékpapír bekerülésiértéke és névértéke közötti - nyereségjellegu -különbözetbol az idobelileg elhatároltösszeget;

i) a névérték alatt vásárolt, hitelviszonytmegtestesíto kamatozó értékpapír bekerülésiértéke és névértéke közötti - nyereségjellegu -különbözet korábban idobelileg elhatároltösszegének megszüntetését;

j)3


ha a vállalkozó nem alkalmazza az 59/A-59/F. § szerinti valós értéken történo értékeléstés az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáigmegtörtént, a kamat swap ügyletek kivételévela származékos ügyletek zárása idopontjábanérvényes piaci árfolyam és kötési (határidos)árfolyam közötti - nyereségjellegu -különbözet teljes összegét, beleértve aszármazékos leszállítási ügylet keretébenbeszerzett eszközök bekerülés (beszerzés)napján valós értékre történo - 47. § (12)bekezdése szerinti - átértékelése miattkeletkezo nyereségjellegu - különbözetösszegét is, valamint az ügylethezkapcsolódóan a 32. § (5) bekezdés a) pontjavagy a 44. § (5) bekezdés a) pontja szerintkimutatott elhatárolás megszüntetését;

k)4


ha a vállalkozó nem alkalmazza az 59/A-59/F. § szerinti valós értéken történoértékelést, a nem kamatfedezeti célú, egyébpiaci érték (valós érték) fedezeti ügyletekfordulónapi valós értéke vagy belso értékealapján a 32. § (5) bekezdés c) pontja szerintielhatárolás összegét, és az elozo idoszakokbanígy kimutatott elhatárolás megszüntetését,valamint a nem kamatfedezeti célú, egyébcash-flow fedezeti célú ügyletek esetén a 32. §(5) bekezdés e) pontja szerinti elhatárolásösszegét és annak megszüntetését;

l) a kiírt opcióért kapott opciós díjat;m) a vásárolt követelés könyv szerinti

értékét meghaladó összegben befolytpénzbevétel összegét;

n) a vásárolt követelés értékesítésekor azeladási ár és a könyv szerinti érték közötti -nyereségjellegu - különbözetet;

o)5

5 Módosította: 2003. évi LXXXV. törvény 52. § (12), 2012. évi CLXXVIII. törvény 322. § (1) 11.

a szerzodésben meghatározott fizetésihatáridon (esedékességen) belül történt

OptiJUS

77. oldal


pénzügyi rendezés esetén kapott - aszerzodésben meghatározott, a pénzügyilegrendezendo ellenérték 3%-át meg nem haladó,nem számlázott - engedmény összegét;

p)1


közös tevékenység, közös üzemeltetésesetén a közös költségeknek (ráfordításoknak)a közös tevékenységben, a közösüzemeltetésben részt vevokre - a tárgyévvelkapcsolatosan - átterhelt összegét, illetve aközös tevékenységbol, közös üzemeltetésbolszármazó nyereség - tárgyévvel kapcsolatosan- átvett (járó) összegét;

r) egyesülésnél a muködés költségeinek -tárgyévvel kapcsolatosan - az egyesüléstagjaira átterhelt összegét;

s)2


az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értékentörténo értékelés alkalmazása során, akereskedési célú származékos ügyletek esetén,az ügylet zárása idopontjában érvényes piaciárfolyam és kötési (határidos) árfolyam közötti- nyereségjellegu - különbözet teljes összegét,ha az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáigmegtörtént, valamint a mérleg fordulónapjánérvényes piaci árfolyam és a kötési (határidos)árfolyam közötti - nyereségjellegu -különbözet összegét, ha az ügylet a mérlegfordulónapjáig nem zárult le, ideértve a 85. §(2) bekezdésének f) pontja és (3)bekezdésének t) pontja szerinti fedezetiügyletnek az alapügylet veszteségétmeghaladó összegét is;

t)3


az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értékentörténo értékelés alkalmazása során bevételtcsökkento tételként a nem kamatfedezeti célúfedezeti ügyletek veszteségének összegét, haaz ügylet zárása a mérleg fordulónapjáigmegtörtént, illetve a nem kamatfedezeti célúpiaci érték (valós érték) fedezeti ügyletekvárható veszteségének összegét, amérlegfordulónapi piaci ár, árfolyam és akötési (határidos) árfolyam közötti -veszteségjellegu - különbözet összegében, haaz ügylet a mérleg fordulónapjáig nem zárultle, legfeljebb a fedezett alapügylet tárgyévbenelszámolt nyereségének összegében;

u)4


az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értékenértékelt kereskedési célú, mérlegben szereplo

pénzügyi eszközök pozitív értékelésikülönbözetét;

v)5


a 84. § (2), (2a), (3) és (3a)bekezdésében meghatározott gazdaságiesemények nyereségjellegu eredményeit, haazok forgóeszközök között kimutatottrészesedésekhez, értékpapírokhozkapcsolódnak;

w)6


ha a vállalkozó nem alkalmazza az 59/A-59/F. § szerinti valós értéken történoértékelést, a nem pénzügyi eszköz eladásávalteljesülo származékos ügyletek esetében a 72.§ (5) bekezdése szerint elszámolt, a nempénzügyi eszköz kötési ára (árfolyama) és azügylet zárása idopontjában érvényes piaci áraközötti különbözetet (az ügylet zárás napjánérvényes valós értékét), amennyiben a piaci ára kisebb.

(8)7


Pénzügyi muveletek egyéb bevételekéntkell elszámolni, de halasztott bevételkéntidobelileg el kell határolni a 77. § (4) bekezdésszerinti tételeket, amennyiben azokforgóeszközök között kimutatottrészesedéshez, értékpapírhoz kapcsolódnak. Ahalasztott bevételt a kapcsolódó ráfordításfelmerülésekor - azzal arányosan - kellelszámolni a pénzügyi muveletek egyébbevételeként.

85. § (1)8


Részesedésekbol származóráfordításként, árfolyamveszteségként kellkimutatni:

a) a befektetett pénzügyi eszközök közöttlévo tulajdoni részesedést jelento befektetésértékesítésekor az értékesített befektetéseladási ára és könyv szerinti értéke közötti -veszteségjellegu - különbözetet;

b) a gazdasági társaság tulajdonosánál(tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt,befektetett pénzügyi eszközök közöttkimutatott részesedés nyilvántartás szerinti(könyv szerinti) értékének és a létesítookiratban meghatározott értékének akülönbözetét, amennyiben a létesíto okiratbanmeghatározott érték a kevesebb;

c) a gazdasági társaság tulajdonosánál(tagjánál) a gazdasági társaság jogutód nélkülimegszunése esetén (a felszámolás, a

OptiJUS

78. oldal


végelszámolás, a kényszertörlési eljárásbefejezésekor) az errol szóló határozatjogerore emelkedésekor a megszunt tartósrészesedés (részvény, üzletrész, egyébtársasági részesedés) nyilvántartás szerinti(könyv szerinti) értékének és a megszunttartós részesedés ellenében kapott eszközökvagyonfelosztási javaslat szerinti (átvettkötelezettségek megállapodás szerintiértékével csökkentett) értékének akülönbözetét, amennyiben a kapott eszközökértéke a kevesebb;

d) az átalakuló, egyesülo, szétváló gazdaságitársaság tulajdonosánál (tagjánál) a jogelodgazdasági társaságban lévo megszunt tartósrészesedés (részvény, üzletrész, egyébtársasági részesedés) nyilvántartás szerinti(könyv szerinti) értékének és az átalakulással,egyesüléssel, szétválással létrejött gazdaságitársaságban szerzett részesedés - a megszuntrészesedésre jutó, a jogelod gazdasági társaságvégleges vagyonmérlege szerinti saját tokeösszegével azonos összegu - bekerülésiértékének a különbözetét, amennyiben aszerzett részesedés értéke a kevesebb (kiválásesetén a kiválással létrejött gazdasági társaságvégleges vagyonmérlege szerinti saját tokeösszegét kell figyelembe venni a különbözetszámításánál);

e) az átvevo gazdasági társaságon kívülitulajdonosnál (tagnál) - a gazdasági társaságbeolvadása esetén - a jogelod gazdaságitársaságban lévo megszunt tartós részesedés(részvény, üzletrész, egyéb társaságirészesedés) nyilvántartás szerinti (könyvszerinti) értékének és a megszunt részesedésrejutó - a jogelod gazdasági társaság véglegesvagyonmérlege szerinti - saját toke értékének(mint a jogutód gazdasági társaságban szerzettrészesedés bekerülési értékének) akülönbözetét, amennyiben a saját toke értéke akevesebb;

f) a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdaságitársaság jegyzett tokéjének leszállításakor, haa tokeleszállítás tokekivonás útján valósulmeg, a bevont tartós részesedés (részvény,üzletrész, egyéb társasági részesedés)nyilvántartás szerinti (könyv szerinti)értékének és névértéke fejében átvett eszközökértékének a különbözetét, amennyiben azátvett eszközök értéke a kevesebb;

g) a térítés nélkül átadott befektetetteszközök között kimutatott részesedések

nyilvántartás szerinti értékét.(1a)1


Befektetett pénzügyi eszközök(értékpapírok, kölcsönök) ráfordításaként,árfolyamveszteségeként kell kimutatni:

a) a befektetett pénzügyi eszközök közöttkimutatott és eladott, beváltott hitelviszonytmegtestesíto értékpapír - kamatozóértékpapírnál az eladási árában lévo kamattal,diszkont értékpapírnál a 84. § (3) bekezdés d)pontja szerint elszámolt kamattal csökkentett -eladási ára, illetve névértéke és könyv szerintiértéke közötti - veszteségjellegu -különbözetet az értékesítéskor, illetve abeváltáskor;

b)2


a térítés nélkül átadott, hiányzó,megsemmisült, a befektetett pénzügyieszközök között kimutatott értékpapírok,valamint a térítés nélkül átadott, elengedett,behajthatatlannak minosített, a befektetettpénzügyi eszközök között kimutatottkölcsönök könyv szerinti értékét;

c) a befektetett pénzügyi eszközök közöttkimutatott befektetési jegyek eladásakor,beváltásakor a nettó eszközérték és a könyvszerinti érték különbözetében realizáltveszteséget;

d) a gazdasági társaság tulajdonosánál(tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt,befektetett pénzügyi eszközök közöttkimutatott értékpapír vagy kölcsönnyilvántartás szerinti értékének és a létesítookiratban meghatározott értékének akülönbözetét, amennyiben a nyilvántartásszerinti érték a több.

(2)3

3 Módosította: 2016. évi LXVI. törvény 223. § 8.

Fizetendo (fizetett) kamatok éskamatjellegu ráfordítások között kellkimutatni, függetlenül attól, hogy azthitelintézet, más gazdálkodó vagymagánszemély részére kell fizetni:

a) a hosszú, illetve a rövid lejáratúkötelezettségek között nyilvántartottkölcsönök, hitelek, kötvénykibocsátásból ésmás hitelviszonyt megtestesíto értékpapírkibocsátásból fennálló tartozások,váltótartozások után fizetett, fizetendo(esedékes) kamat összegét az eszközökbekerülési értékében elszámolt, figyelembevett kamat kivételével;

b) a hátrasorolt kötelezettségek (azalárendelt kölcsöntoke) után fizetett, fizetendo(esedékes) kamat összegét;

c)4


a forgóeszközök között kimutatottbefektetési jegyeknél eladáskor, beváltáskor a

OptiJUS

79. oldal


nettó eszközérték és a könyv szerinti értékkülönbözetében realizált veszteséget;

d)1


a valódi penziós ügyletek és az óvadékirepóügyletek esetén a határidos visszavásárlásikötelezettség mellett eladott eszközkötelezettségként kimutatott eladási ára éskövetelésként kimutatott visszavásárlási áraközötti különbözet összegében, valamint akölcsönbe vett értékpapír után fizetendokölcsönzési díj összegében elszámoltkamatráfordítást;

e)2


kamat swap ügyletek esetén, ha avállalkozó nem alkalmazza az 59/A-59/F. §szerinti valós értéken történo értékelést:

ea) amennyiben az elszámolás az üzleti évmérlegfordulónapjáig lezárult, a kamat swapügyletek realizált veszteségét, valamint azügylethez kapcsolódóan a 32. § (5) bekezdésa) és e) pontja vagy a 44. § (5) bekezdés a) ése) pontja szerint kimutatott elhatárolásmegszüntetését;

eb) amennyiben az elszámolás a mérlegfordulónapjáig nem zárult le, az utolsókamatfixálás idopontja és a fordulónap közöttiidoszakra az ügylet alapján fizetendokamatkülönbözet 44. § (5) bekezdés b) pontjaszerinti elhatárolásának összegét, és az elozoidoszakokban így kimutatott elhatárolásmegszüntetését;

ec) kamat swap ügyletek esetén azokfordulónapi valós értéke vagy belso értékealapján a 44. § (5) bekezdés c) pontja szerintielhatárolás összegét, és az elozo idoszakokbanígy kimutatott elhatárolás megszüntetését;

ed) cash-flow fedezeti célú kamat swapügyletek esetén a 44. § (5) bekezdés e) pontjaszerinti elhatárolás összegét;

f)3


az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értékentörténo értékelés alkalmazása esetén,kamatjellegu ráfordítást csökkento tételként akamatfedezeti ügyletek nyereségét, ha azügylet az üzleti év mérleg fordulónapjáiglezárult, legfeljebb a fedezett alapügyletveszteségének összegéig, továbbá a mérlegfordulónapjáig még le nem zárt ügyleteknyereségét a kamatfedezeti célú piaci érték(valós érték) fedezeti ügyletek esetében az 59/E. § (5) bekezdése szerint meghatározottösszegben, illetve a kamatfedezeti célú cash-flow fedezeti ügyletnek minosülo kamat swap

ügyletek esetében a változó kamatláb és a fixkamatláb névleges tokeösszegre vetített, azadott elszámolási idoszakra jutó, a mérlegfordulónapjáig idoarányosan számítottösszegének különbözetében.

(3) A pénzügyi muveletek egyéb ráfordításaiközött kell kimutatni:

a) a forgóeszközök között kimutatotttulajdoni részesedést jelento befektetések(ideértve a saját részvényt, a saját üzletrészt is)értékesítésekor az értékesített befektetéseladási ára és könyv szerinti értéke közötti -veszteségjellegu - különbözetet(árfolyamveszteséget);

b) a forgóeszközök között kimutatotthitelviszonyt megtestesíto értékpapír -kamatozó értékpapírnál az eladási árában lévokamattal, diszkont értékpapírnál a 84. § (5)bekezdésének c) pontja szerint elszámoltkamattal csökkentett - eladási ára és könyvszerinti értéke közötti - veszteségjellegu -különbözetet (árfolyamveszteséget) azértékesítéskor;

c) a forgóeszközök között kimutatotthitelviszonyt megtestesíto kamatozóértékpapír beváltásakor a névérték és a könyvszerinti érték közötti - veszteségjellegu -különbözetet (árfolyamveszteséget);

d) a diszkont értékpapír beváltásakor a 84. §(3) bekezdésének d), illetve a 84. § (5)bekezdésének c) pontja szerintkamatbevételként elszámolt összeggelcsökkentett névérték és a vételár közötti -veszteségjellegu - különbözetet;

e) a hitelviszonyt megtestesíto értékpapírévente történo toketörlesztése esetén atörleszto rész, valamint a könyv szerintiértéknek a törleszto rész és a törleszto részt ismagában foglaló hátralévo törleszto részekarányában meghatározott összege közötti -veszteségjellegu - különbözetet;

f)4


a deviza- és valutakészletek forintraátváltásával kapcsolatos árfolyamveszteséget,valamint a külföldi pénzértékre szólóköveteléshez, kötelezettséghez kapcsolódó, azüzleti évben pénzügyileg realizáltárfolyamveszteséget;

g)5


a valutakészlet, a deviza, a külföldipénzértékre szóló követelés, a befektetettpénzügyi eszköz, értékpapír és kötelezettség

OptiJUS

80. oldal


mérlegfordulónapi értékelésekor - a 60. § (3)bekezdése szerint - összevontan elszámoltárfolyamveszteséget;

h) a névérték felett vásárolt, hitelviszonytmegtestesíto kamatozó értékpapír bekerülésiértéke és névértéke közötti - veszteségjellegu -különbözetbol az idobelileg elhatároltösszeget;

i) a névérték felett vásárolt, hitelviszonytmegtestesíto kamatozó értékpapír bekerülésiértéke és névértéke közötti - veszteségjellegu -különbözet idobelileg elhatárolt összegénekmegszüntetését;

j)1


ha a vállalkozó nem alkalmazza az 59/A-59/F. § szerinti valós értéken történo értékeléstés az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáigmegtörtént, a kamat swap ügyletek kivételévela származékos ügyletek zárása idopontjábanérvényes piaci árfolyam és kötési (határidos)árfolyam közötti - veszteségj ellegu -különbözet teljes összegét, beleértve aszármazékos leszállítási ügylet keretébenbeszerzett eszközök bekerülés (beszerzés)napján valós értékre történo - 47. § (12)bekezdése szerinti - átértékelése miattkeletkezo veszteségjellegu - különbözetösszegét is, valamint az ügylethezkapcsolódóan a 32. § (5) bekezdés a) pontjavagy a 44. § (5) bekezdés a) pontja szerintkimutatott elhatárolás megszüntetését;

k)2


ha a vállalkozó nem alkalmazza az 59/A-59/F. § szerinti valós értéken történoértékelést, a kamat swap ügyletek kivételével aszármazékos ügyletek fordulónapi valós értékevagy belso értéke alapján a 44. § (5) bekezdésc) pontja szerinti elhatárolás összegét, és azelozo idoszakokban így kimutatott elhatárolásmegszüntetését, valamint a nem kamatfedezeticélú, egyéb cash-flow fedezeti célú ügyletekesetén a 44. § (5) bekezdés e) pontja szerintielhatárolás összegét és annak megszüntetését;

l) a vásárolt eladási opcióért fizetett opciósdíjat, a lejáratkor le nem hívott vételi opcióértfizetett opciós díjat, és a forgatási célúértékpapír beszerzéséhez kapcsolódóanfelmerült, lehívott vételi opció opciós díját, haez utóbbit a vállalkozó a 61. § (2) bekezdéseszerint a beszerzési értékben nem veszifigyelembe;

m)3


a térítés nélkül átadott, elengedett,behajthatatlannak minosített, a forgóeszközökközött kimutatott vásárolt követelés, valaminta hiányzó, megsemmisült, a forgóeszközökközött kimutatott értékpapír könyv szerintiértékét, továbbá a vásárolt követelés könyvszerinti értékének azon részét, amelyre abefolyt összeg nem nyújt fedezetet;

n) a vásárolt követelés értékesítésekor azeladási ár és a könyv szerinti érték közötti -veszteségjellegu - különbözetet;

o)4

4 Módosította: 2003. évi LXXXV. törvény 52. § (12), 2012. évi CLXXVIII. törvény 322. § (1) 11.

a szerzodésben meghatározott fizetésihatáridon (esedékességen) belül történtpénzügyi rendezés esetén adott - aszerzodésben meghatározott, a pénzügyilegrendezendo ellenérték 3%-át meg nem haladó,nem számlázott - engedmény összegét;

p)5


közös tevékenység, közös üzemeltetésesetén a közös költségeknek (ráfordításoknak)a közös tevékenységben, a közösüzemeltetésben részt vevok által - a tárgyévvelkapcsolatosan - megtérített, megtérítendoösszegét, illetve a közös tevékenységbol,közös üzemeltetésbol származó nyereség -tárgyévvel kapcsolatosan - átadott (fizetendo)összegét;

r) egyesülés tagjainál az egyesülés muködésiköltségeinek - a tárgyévvel kapcsolatosan -megtérített összegét;

s)6


az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értékentörténo értékelés alkalmazása során, akereskedési célú származékos ügyletek esetén,az ügylet zárása idopontjában érvényes piaciárfolyam és kötési (határidos) árfolyam közötti- veszteségjellegu - különbözet teljes összegét,ha az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáigmegtörtént, valamint a mérleg fordulónapjánérvényes piaci árfolyam és a kötési (határidos)árfolyam közötti veszteségjellegu különbözetpénzügyileg nem realizált várható összegét, haaz ügylet a mérleg fordulónapjáig nem zárultle, ideértve a 84. § (5) bekezdés g) pontja és a(7) bekezdés t) pontja szerinti fedezetiügyletnek az alapügylet nyereségét meghaladóösszegét is;

t)7


az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értékentörténo értékelés alkalmazása során ráfordítástcsökkento tételként a nem kamatfedezeti célúfedezeti ügyletek nyereségének összegét, ha az

OptiJUS

81. oldal


ügylet zárása a mérleg fordulónapjáigmegtörtént, illetve a nem kamatfedezeti célúpiaci érték (valós érték) fedezeti ügyletekvárható nyereségének összegét amérlegfordulónapi piaci ár, árfolyam és akötési (határidos) árfolyam közötti -nyereségjellegu - különbözet összegében, haaz ügylet a mérleg fordulónapjáig nem zárultle, legfeljebb a fedezett alapügylet tárgyévbenelszámolt veszteségének összegében;

u)1


az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értékenértékelt kereskedési célú, mérlegben szereplopénzügyi eszközök negatív értékelésikülönbözetét;

v)2


a 85. § (1) és (1a) bekezdésébenmeghatározott gazdasági eseményekveszteségjellegu eredményeit, amennyibenazok a forgóeszközök között kimutatottrészesedésekhez, értékpapírokhoz és vásároltkövetelésekhez kapcsolódnak, kivéve abefektetési jegyek eladásakor, beváltásakor anettó eszközérték és a könyv szerinti értékkülönbözetében realizált veszteséget, amelyeta fizetendo kamatok és kamatjelleguráfordítások között kell elszámolni;

w)3


ha a vállalkozó nem alkalmazza az 59/A-59/F. § szerinti valós értéken történoértékelést, a nem pénzügyi eszköz eladásávalteljesülo származékos ügyletek esetében a 72.§ (5) bekezdése szerint elszámolt, a nempénzügyi eszköznek az ügylet zárásaidopontjában érvényes piaci ára és a kötési ára(árfolyama) közötti különbözetet (az ügyletzárás napján érvényes valós értékét),amennyiben a piaci ár a nagyobb.

(4)4

4 Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CXXIII. törvény 196. §. Hatálytalan: 2011. I. 1-tol.

(5) A pénzügyi muveletek egyébbevételeinek a 84. § (7) bekezdése szerintitételei a pénzügyi muveletek egyébráfordításai (3) bekezdés szerinti tételeivelnem vonhatók össze, azokat bruttó módon kellkimutatni, kivéve a mérlegfordulónapiértékeléskor elszámolt árfolyamkülönbözetet,amelyet összevontan kell kimutatni.

(6)5


Részesedések, értékpapírok,bankbetétek, tartósan adott kölcsönökértékvesztéseként kell kimutatni a tulajdonirészesedést jelento befektetések, a

hitelviszonyt megtestesíto értékpapírok, atartós bankbetétek, adott kölcsönök elszámoltértékvesztését, csökkentve azt a korábban leírtértékvesztések visszaírt összegével.

86. §6

6 Hatályon kívül helyezte: 2015. évi CI. törvény 44. § k). Hatálytalan: 2015. VII. 4-tol.

87. § (1)7


Az adózás elotti eredmény azüzemi (üzleti) tevékenység eredménye és apénzügyi muveletek eredményének együttesösszege.

(2)8

8 Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 244. §. Módosította: 2012. évi CXLVII. törvény 34. § (2).

Adófizetési kötelezettségként kellkimutatni az üzleti év adózás elottieredményét terhelo adó (ideértve különösen atársasági adót, az abba beszámítható külföldiadót, valamint az olyan külföldi adót,amelynek alapjául szolgáló jövedelemnemzetközi szerzodés rendelkezése alapjánmentes a társasági adó alól), az egyszerusítettvállalkozói adó, a kisvállalati adómegállapított (bevallott, kivetett) összegét.

(3) Az adózott eredmény az adózás elottieredmény és az adófizetési kötelezettségkülönbözetével egyezik meg.

(4)-(5)9

9 Hatályon kívül helyezte: 2015. évi CI. törvény 44. § l). Hatálytalan: 2015. VII. 4-tol.

Kiegészíto melléklet

88. § (1) A kiegészíto mellékletbe azokat aszámszeru adatokat és szövegesmagyarázatokat kell felvenni, amelyeket etörvény eloír, továbbá mindazokat, amelyek avállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének,muködése eredményének megbízható és valósbemutatásához a tulajdonosok, a befektetok, ahitelezok számára - a mérlegben, azeredménykimutatásban szereploköntúlmenoen - szükségesek. A kiegészítomellékletben be kell mutatni a sajátostevékenységgel kapcsolatos - másjogszabályban eloírt - információkat is.

(2) A kiegészíto mellékletben értékelni kella vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi ésjövedelmi helyzetét, az eszközök és a forrásokösszetételét, a saját toke és a kötelezettségektételeinek alakulását, a likviditás és afizetoképesség, valamint a jövedelmezoségalakulását.

(3) A számviteli politika meghatározóelemeit és azok változását, a változás

OptiJUS

82. oldal


eredményre gyakorolt hatását a kiegészítomellékletben külön be kell mutatni.

(4)1


A kiegészíto mellékletben ismertetnikell a beszámoló összeállításánál alkalmazottszabályrendszert, annak fobb jellemzoit, azalkalmazott értékelési eljárásokat és azértékcsökkenés elszámolásának számvitelipolitikában meghatározott módszerét,elszámolásának gyakoriságát, az egyesmérlegtételeknél alkalmazott - az elozo üzletiévtol eltéro - eljárásokból eredo, az eredménytbefolyásoló eltérések indokolását, valamint avagyoni, pénzügyi helyzetre, az eredményregyakorolt hatásukat.

(4a)2


A kiegészíto mellékletben be kellmutatni a számviteli politikábanmeghatározott kivételes nagyságú vagyelofordulású bevételek, költségek ésráfordítások összegét, azok jellegét.

(5) A kiegészíto mellékletben be kellmutatni az ellenorzés során feltárt jelentosösszegu hibák eredményre, az eszközök és aforrások állományára gyakorolt - a mérlegben,az eredménykimutatásban a megfelelotételeknél összevontan szereplo - hatását,évenkénti megbontásban.

(6) A kiegészíto mellékletnek tartalmazniakell legalább a 7. számú melléklet szerintitartalmú cash flow-kimutatást is.

(7)3

3 Beiktatta: 2003. évi LXXXV. törvény 25. §. Módosította: 2015. évi CI. törvény 44. § m).

A kiegészíto mellékletben be kellmutatni az adózott eredmény felhasználásáravonatkozó javaslatot.

(8)4

4 Megállapította: 2007. évi LXXV. törvény 210. §. Hatályos: 2008. I. 1-tol. Rendelkezéseit elso alkalommal a 2008-ban indulóüzleti évrol készített beszámolóra kell alkalmazni.

Ha e törvény, illetve más jogszabályeloírása szerint a vállalkozónál akönyvvizsgálat kötelezo, akkor

a) erre a kötelezettségre a beszámolókiegészíto mellékletében kiemelten ésegyértelmuen utalni kell, továbbá

b) a kiegészíto mellékletben be kell mutatnia tárgyévi üzleti évre vonatkozó beszámolókönyvvizsgálatáért a könyvvizsgáló általfelszámított díjat, valamint a könyvvizsgálóáltal a tárgyévi üzleti évben az egyébbizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, azadótanácsadói szolgáltatásokért és az egyéb,nem könyvvizsgálói szolgáltatásokértfelszámított díjakat külön-külön összesítve.

(9)5


Ha a vállalkozóra vonatkozik a 151. §(1) bekezdés szerinti kötelezettség, akiegészíto mellékletben fel kell tüntetni akönyvviteli szolgáltatás körébe tartozófeladatok irányításáért, vezetéséért felelosszemély - a 151. § (3) bekezdése szerintinyilvántartásban szereplo - nyilvános adatait.

(10)6


A kiegészíto mellékletben szereplo, amérleghez és az eredménykimutatáshozkapcsolódó adatokat, magyarázatokat abban asorrendben kell bemutatni, ahogyan a tételek amérlegben és az eredménykimutatásbanszerepelnek.

89. § (1)7


A kiegészíto mellékletnektartalmaznia kell:

a) minden olyan gazdasági társaság nevét ésszékhelyét, amely a mellékletet készítovállalkozónak leányvállalata,

b) minden olyan gazdasági társaság nevét ésszékhelyét, amelyet a mellékletet készítovállalkozó más vállalkozóval közösen vezet,

c) minden olyan gazdasági társaság nevét ésszékhelyét, amely a mellékletet készítovállalkozónak társult vállalkozása,bemutatva külön-külön azok saját tokéjét,jegyzett tokéjét, tartalékait, a birtokoltrészesedés arányát, a legutolsó üzleti évadózott eredményét; továbbá

d) minden olyan gazdasági társaság nevét ésszékhelyét, amely a mellékletet készítovállalkozónak egyéb részesedési viszonybanlévo vállalkozása.

(2)8

8 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 150. § (3). Hatályos: 2014. III. 15-tol.

A korlátolt felelosségu társaság és arészvénytársaság kiegészíto mellékleténektartalmaznia kell a Polgári Törvénykönyvgazdasági társaságokra vonatkozórendelkezései szerint

a) többségi befolyással,b) minosített többséget biztosító befolyással

rendelkezo tag (részvényes) nevét, székhelyét,szavazatainak arányát.

(3)9

9 Megállapította: 2006. évi CXXXI. törvény 112. §. Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 150. § (4) g).

A kiegészíto mellékletnek tételesentartalmaznia kell minden olyan gazdaságitársaság nevét, székhelyét, jegyzett tokéjénekösszegét, a szavazatok arányát, ahol avállalkozó a Polgári Törvénykönyv gazdaságitársaságokra vonatkozó rendelkezései szerint

OptiJUS

83. oldal


a) a többségi befolyással,b) a minosített többséget biztosító

befolyássalrendelkezik.

(4) A kiegészíto mellékletben be kellmutatni:

a) gazdasági társaságnál a vezetotisztségviselok, az igazgatóság, a felügyelobizottság tagjainak tevékenységükért az üzletiév után járó járandóság összegét,csoportonként összevontan;

b) gazdasági társaságnál a vezetotisztségviselok, az igazgatóság, a felügyelobizottság tagjainak folyósított elolegek éskölcsönök összegét, a nevükben vállaltgaranciákat, csoportonként összevontan, akamat, a lényeges egyéb feltételek, avisszafizetett összegek és a visszafizetésfeltételei egyideju közlésével;

c) a gazdasági társaság korábbi vezetotisztségviseloivel, igazgatósági, felügyelobizottsági tagjaival szembeni nyugdíjfizetésikötelezettség teljes összegét, csoportonkéntösszevontan;

d) minden olyan, a vállalkozó képviseletérejogosult személynek a nevét és lakóhelyét, akiaz éves beszámolót köteles aláírni.

(5)1


A kiegészíto mellékletben meg kell adnia vállalkozó székhelyének és - habeszámolóját és a kapcsolódó üzleti jelentéstinterneten is közzéteszi - interneteshonlapjának pontos címét, elérhetoségét.

(6)2


A kiegészíto mellékletben be kellmutatni azon kapcsolt felekkel lebonyolítottügyleteket, amelyek bemutatásáról e törvénykülön nem rendelkezik, ha ezen ügyleteklényegesek és nem a szokásos piaci feltételekközött valósultak meg. Ennek során be kellmutatni az ügyletek értékét, a kapcsolt féllelfennálló kapcsolat jellegét és az ügyletekkelkapcsolatos egyéb, a vállalkozó pénzügyihelyzetének megítéléséhez szükségesinformációkat. Az egyedi ügyletekrevonatkozó információk összesíthetok azügyletek jellege szerint, ha az összesítés nemakadályozza az érintett ügyleteknek avállalkozó pénzügyi helyzetére gyakorolthatásának a megítélését.

89/A. §3


A kiegészíto mellékletben be kellmutatni:

a) annak a vállalkozónak a nevét és

székhelyét, amely összeállítja avállalkozáscsoport azon legnagyobbegységének összevont (konszolidált) évesbeszámolóját, amelybe a vállalkozót mintleányvállalatot bevonták,

b) annak a vállalkozónak a nevét ésszékhelyét, amely összeállítja avállalkozáscsoport azon legkisebb egységénekösszevont (konszolidált) éves beszámolóját,amelybe a vállalkozót mint leányvállalatotbevonták, és amely tagja az a) pontbanmegnevezett vállalkozáscsoportnak,

c) azt a helyet, ahol az a) és b) pontokbanjelzett összevont (konszolidált) évesbeszámolók megtekinthetok, feltéve, hogyazok nyilvánosak.

90. § (1) A kiegészíto mellékletnektartalmaznia kell:

a) a bevételek aktív idobeli elhatárolásának,b) a halasztott ráfordításoknak,c) a költségek, ráfordítások passzív idobeli

elhatárolásának,d) a halasztott bevételeknek

a jelentosebb összegeit, azok idobelialakulását.

(2) A kiegészíto mellékletben be kellmutatni, hogy a Tartósan adott kölcsönkapcsolt vállalkozásban, a Követelésekkapcsolt vállalkozással szemben, a Hátrasoroltkötelezettségek kapcsolt vállalkozássalszemben, a Tartós kötelezettségek kapcsoltvállalkozással szemben, a Rövid lejáratúkötelezettségek kapcsolt vállalkozássalszemben mérlegsorokból külön-külön mennyiaz anya-, illetve a leányvállalattal(leányvállalatokkal) szembeni követelés,illetve kötelezettség. (Fölérendelt anyavállalatesetén az anya-, leányvállalati minosítést afölérendelt anyavállalat szempontjából kellelvégezni.)

(3) A kiegészíto mellékletben be kellmutatni:

a) a mérlegben kimutatottkötelezettségekbol azoknak akötelezettségeknek a teljes összegét,amelyeknek a hátralévo futamideje több, mintöt év; azoknak a kötelezettségeknek a teljesösszegét, amelyek zálogjoggal vagy hasonlójogokkal biztosítottak, feltüntetve abiztosítékok fajtáját és formáját;

b) azoknak a pénzügyi kötelezettségeknek a

OptiJUS

84. oldal


teljes összegét, amelyek a pénzügyi helyzetértékelése szempontjából jelentoséggel bírnak,de amelyek a mérlegben nem jelennek meg,különös tekintettel a jövobeni nyugdíjfizetési,végkielégítési kötelezettségek, valamint akapcsolt vállalkozásokkal szembenikötelezettségek összegére;

c)1

1 Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 295. §. Hatályos: 2008. I. 1-tol. Elso alkalommal a 2008. évben induló üzleti évrolkészített beszámolóra kell alkalmazni, de a 2007. évi üzleti évrol készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

azon mérlegen kívüli tételek ésmérlegben nem szereplo megállapodásokjellegét, üzleti célját és pénzügyi kihatásait,amelyek bemutatásáról e törvény külön nemrendelkezik, ha e tételekbol ésmegállapodásokból származó kockázatok vagyelonyök lényegesek, és bemutatásuk szükségesa vállalkozó pénzügyi helyzeténekmegítéléséhez;

d) a lekötött tartalékot jogcímek szerintmegbontva.

(4)2


A kiegészíto mellékletben kellbemutatni:

a)3

3 Módosította: 2016. évi CXXV. törvény 299. § 8., 300. § 4.

mérlegen kívüli tételként a függo és abiztos (jövobeni) kötelezettségvállalásokösszegét fajtánkénti részletezésben. Ezekenbelül külön kell bemutatni ügyletfajtánként (azügylet tárgya szerint) a mérleg fordulónapjáigle nem zárt származékos ügyletek lejáratiidejét, szerzodés szerinti értékét (kötési árát,árfolyamát), az eredményre gyakorolt várhatóhatását (valós értékét, ha az megállapítható), acash-flowra gyakorolt várható hatását, különfeltüntetve az üzleti év eredményében márfigyelembe vett hatásukat, fedezeti és nemfedezeti célú, tozsdén, illetve tozsdén kívülkötött ügylet részletezésben;

b)4


a bekerülési értéken értékelt befektetettpénzügyi eszközök könyv szerinti értékének avalós értéket jelentosen meghaladó összegeesetén azok könyv szerinti értékét és valósértékét, valamint annak indoklását, hogy miértnem számolták el az értékvesztést, ideértve abizonyítékot annak a feltételezésnek azigazolására, hogy legalább a könyv szerintiérték meg fog térülni;

c)5

5 Beiktatta: 2004. évi XCIX. törvény 27. §. Módosította: 2016. évi CXXV. törvény 299. § 9., 300. § 4.

a tárgyévben lezárt származékosügyletek eredményét és cash-flowra gyakorolt

hatását ügyletfajtánként, fedezeti és nemfedezeti ügylet, tozsdén, illetve tozsdén kívülkötött ügylet részletezésben.

(5) A kiegészíto mellékletben be kellmutatni a hátrasorolt eszközök értékétjogcímek szerinti részletezésben.

(6)6


A kiegészíto mellékletben be kellmutatni a saját toke elemeinek üzleti évenbelüli változását, annak okait, különöstekintettel a jegyzett toke változásaira.Ismertetni kell azt is, hogy a jegyzett tokébolmilyen értéket képvisel és hogyan változott azanyavállalat, a leányvállalat(ok), közösvezetésu vállalkozás(ok), társultvállalkozás(ok) által jegyzett összeg.

(7)7


A kiegészíto mellékletben be kellmutatni a visszavásárolt saját részvények, sajátüzletrészek megszerzésére vonatkozóadatokat. Ismertetni kell a saját részvények,saját üzletrészek megszerzésének indokát, asaját részvények, saját üzletrészek számát ésnévértékét, azoknak a jegyzett tokéhezviszonyított arányát, a saját részvények, sajátüzletrészek visszterhes megszerzése vagyelidegenítése esetén a kifizetett vagy kapottellenérték összegét, továbbá az üzleti év soránközvetlenül vagy közvetve a társaságrendelkezése alá került részvények,üzletrészek együttes számát és névértékét. Akiegészíto mellékletben külön be kell mutatnia visszaváltható részvények megszerzésévelkapcsolatos - elozoekben részletezett -adatokat.

(8)8


A kiegészíto mellékletben be kellmutatni a kapcsolt vállalkozásokkal szembenfennálló kötelezettségekre képzett céltartalék,illetve annak felhasználása összegét jogcímekszerinti részletezésben, különös tekintettel akapcsolt vállalkozásokkal szemben fennállógaranciális kötelezettségekre képzettcéltartalék összegére.

(9)9


A kiegészíto mellékletben kellbemutatni az 59/A-59/F. §-ok szerinti valósértéken történo értékelés alkalmazása esetén a(4) bekezdésben foglaltakon túl:

OptiJUS

85. oldal


a) az általános értékelési eljárásokkalszámított piaci érték (jelenérték) eseténalkalmazott feltételeket (így különösen: adiszkonttényezot, a várhatóosztaléknövekedési rátát, a belso megtérülésirátát, az effektív hozamot, az alternatívbefektetés hozamát),

b) a számított piaci érték meghatározásánálfigyelembe vett tényezoket,

c) a valós értékelés értékelésikülönbözetének nagyságát, tárgyéviváltozását, valamint azt, hogy azeredményben, illetve a saját tokében mekkoraösszeg került elszámolásra,

d) a pénzügyi instrumentumok csoportjait ésvalós értékét,

e) a származékos ügyletek csoportjait,nagyságát (szerzodés szerinti értéken), lejáratiidejét, valamint a cash-flow-ra és azeredményre gyakorolt várható hatását (valósértékét),

f) a fedezeti ügyletek hatékonyságát,bemutatva azt, hogy a tárgyévi eredményben,illetve a saját tokében mekkora veszteséget(illetve nyereséget) ellentételeztek, amelyekezáltal nem jelentek meg a mérlegben és azeredménykimutatásban,

g) a valós értékelés értékelési tartalékánaktárgyévi változását,

h) a bekerülési (beszerzési) értéken történoértékelésrol a valós értéken történo értékelésrevaló áttérés, illetve a valós értéken történoértékelésrol a bekerülési (beszerzési) értékentörténo értékelésre való áttérés hatását atárgyévi eredményre, valamint ehhezkapcsolódóan az áttérést megelozo üzleti évibeszámoló adatainak az áttérés szerintiátrendezését az összehasonlíthatóságérdekében.

91. §1


A kiegészíto mellékletben meg kelladni:

a)2


a tárgyévben foglalkoztatottmunkavállalók átlagos statisztikai létszámát,bérköltségét és személyi jellegu egyébkifizetéseit állománycsoportonként, valamint abérjárulékokat jogcímenként megbontva;

b) részvénytársaságnál a kibocsátottrészvények számát és névértékét részvény-típusonként (fajtánként) csoportosítva (ezenbelül külön feltüntetve a tárgyévbenkibocsátottakat), a kibocsátott átváltoztathatóés átváltozó kötvények számát és névértékét,továbbá az opciós utalvány, opció, illetve

hasonló értékpapír vagy jog meglétét, jelezveazok számát és a hozzájuk kapcsolódójogokat;

c) azokat az összegeket, amelyek azértékelés következtében a társasági adómegállapításánál módosító tételt jelentenek; haa tétel átmeneti jellegu, a jövobeni hatást is bekell mutatni;

d) azon egyéb bevételek és egyébráfordítások, illetve pénzügyi muveletekbevételei és ráfordításai tételeinek társaságiadóra gyakorolt számszerusített hatását,amelyek jelentos összeguek;

e) összeghatártól függetlenül azokat atételeket, amelyek tokemuveletekhez, illetveátalakuláshoz, egyesüléshez, szétváláshozkapcsolódnak.

92. § (1) A kiegészíto mellékletben be kellmutatni az immateriális javak, a tárgyieszközök nyitó bruttó értékét, annaknövekedését, csökkenését, záró bruttó értékét,külön az átsorolásokat, továbbá a halmozottértékcsökkenés nyitó értékét, tárgyévinövekedését, csökkenését, záró értékét, különaz átsorolásokat, a tárgyévi értékcsökkenésileírás összegét legalább a mérlegtételekszerinti bontásban.

(2) Az (1) bekezdés szerinti részletezésbenbe kell mutatni az elszámolt értékcsökkenésileírást a következo bontásban: terv szerintileírás lineárisan, degresszíven,teljesítményarányosan, egyéb módszerrel,továbbá a terven felüli értékcsökkenés, avisszaírt terven felüli értékcsökkenés összege.A jelentosebb összegu terven felüliértékcsökkenés, illetve annak visszaírásaelszámolásának indokait ismertetni kell.

(3)3


A kiegészíto mellékletben be kellmutatni:

a) a befektetett pénzügyi eszközök,b) a készletek,c) a forgóeszközök között kimutatott

értékpapírokértékelése kapcsán elszámolt értékvesztésnyitó értékét, tárgyévi növekedését, tárgyévicsökkenését, a visszaírt értékvesztés összegét,az értékvesztés záró értékét legalábbmérlegtételek szerinti bontásban, illetveértékpapírtípusonként azok értékesítése,beváltása, törlesztése kapcsán az egymássalszemben (nettó módon) elszámoltráfordítások, illetve bevételek bruttó összegeit.

93. § (1) A kiegészíto mellékletnek

OptiJUS

86. oldal


tartalmaznia kell:a)1


az exportértékesítés árbevételéttermékexport és szolgáltatásexport szerinti, azimportbeszerzés értékét termékimport ésszolgáltatásimport szerinti tagolásban, továbbáaz Európai Unió, valamint más, az EurópaiUnión kívüli országok szerinti, illetve ezenbelül földrajzilag elhatárolt piacok szerintibontásban (a földrajzi elkülönítést a vállalkozógazdálkodása sajátosságainakfigyelembevételével alakítja ki);

b)2


az értékesítés nettó árbevételét fobbtevékenységenkénti megbontásban,amennyiben az egyes tevékenységek,szolgáltatások jelentosen különböznekegymástól.

(2) Exporttámogatás esetén a kiegészítomellékletnek tartalmaznia kell a támogatottexportárbevételhez kapcsolódó közvetlenköltségek (közvetlenül elszámolt költségek, azeladott áruk beszerzési értéke) összegét.

(3)3


A kiegészíto mellékletben be kellmutatni a támogatási program keretébenvégleges jelleggel kapott, folyósított, illetveelszámolt összegeket támogatásonként, akapott összeg, annak felhasználása(jogcímenként és évenként), a rendelkezésreálló összeg megbontásban. Támogatásiprogram alatt a központi, az önkormányzati és/vagy nemzetközi forrásból, illetve másgazdálkodótól kapott, a tevékenységfenntartását, fejlesztését célzó támogatást,juttatást kell érteni. Külön kell megadni akiegészíto mellékletben a támogatási programkeretében kapott visszatérítendo(kötelezettségként kimutatott) támogatásravonatkozó, elobbiekben részletezett adatokat.Ha jogszabály errol külön rendelkezik, továbbiinformációkat kell a kiegészíto mellékletbenmegadni annak érdekében, hogy atámogatások felhasználásának és azállamháztartás alrendszereihez tartozó vagyonhasználatának nyilvánossága biztosított ésellenorizheto legyen.

(4) A kiegészíto mellékletben be kellmutatni a kutatás és a kísérleti fejlesztéstárgyévi költségeit.

(5)4

4 Módosította: 2015. évi CI. törvény 44. § n).

A forgalmi költség eljárás [a 71. § (1)

bekezdés b) pont] szerinti eredménykimutatástkészíto vállalkozónak a kiegészítomellékletben be kell mutatnia az aktivált sajátteljesítmények értékének részletezését, aköltségek költségnemenkénti megbontásátlegalább a 2. számú melléklet 03-04, 05-07, 10-12 és VI. sorainak megfelelorészletezettséggel, és a kettos könyvvitel zártrendszerében kimutatott értékadatokkal.

(5a)5


A kiegészíto mellékletbenjogcímenként részletezni kell az igénybe vettszolgáltatások költségeinek jelentos tételeit.

(6)6


A kiegészíto mellékletben be kellmutatni az eredménykimutatás Értékesítésnettó árbevétele, Egyéb bevételek tételeibol - afelsorolt részletezésben -, továbbá az Egyébbevételek és a Pénzügyi muveletek bevételeiközött kimutatott halasztott bevételekbol akapcsolt vállalkozásokkal, ezen belül az anya-és leányvállalattal elszámolt összegeket.

94. § (1) A környezet védelmét közvetlenülszolgáló tárgyi eszközök - 92. § (1) bekezdéseszerint - részletezett adatait a kiegészítomellékletben külön be kell mutatni.

(2) A kiegészíto mellékletben a veszélyeshulladékok, környezetre káros anyagok nyitóés záró készletének mennyiségi és értékadatait,a veszélyes hulladékok, környezetre károsanyagok mennyiségének és értékének tárgyévinövekedését és csökkenését a vonatkozójogszabály szerinti veszélyességi osztályokalapján kell bemutatni.

(3) A kiegészíto mellékletben -jogcímenként elkülönítetten - be kell mutatni akörnyezetvédelmi kötelezettségek, a környezetvédelmét szolgáló jövobeni költségekfedezetére a tárgyévben, illetve az elozo üzletiévben képzett céltartalék összegét, továbbá atárgyévben, illetve az elozo üzleti évbenkörnyezetvédelemmel kapcsolatosan elszámoltköltségek összegét, valamint a kötelezettségekközött ki nem mutatott környezetvédelmi,helyreállítási kötelezettségek várható összegét.

94/A. §7


A kiegészíto mellékletben be kellmutatni a külföldi telephelyek fobb adataittelephelyenként külön-külön, így különösenazok megnevezését, címét, befogadó országát,a muködéshez tartósan rendelkezésre bocsátott

OptiJUS

87. oldal


eszközök értékét, a külföldi gazdálkodásbólszármazó követelések és kötelezettségek, akülföldi gazdálkodásból származó adózotteredmény és a külföldön befizetett fobb adókösszegét.

Üzleti jelentés

95. §1


(1) Az üzleti jelentés célja, hogy azéves beszámoló adatainak értékelésével úgymutassa be a vállalkozó vagyoni, pénzügyi,jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, avállalkozó tevékenysége során felmerülo fobbkockázatokkal és bizonytalanságokkal együtt,hogy ezekrol - a múltbeli tény- és a várhatójövobeni adatok alapján - a ténylegeskörülményeknek megfelelo, megbízható ésvalós képet adjon.

(2) Az üzleti jelentésnek a vállalkozóüzletmenetének fejlodésérol, teljesítményérol,illetve helyzetérol átfogó, a vállalkozóméretével és összetettségével összhangbanálló elemzést kell tartalmaznia.

(3) A (2) bekezdés szerinti elemzésnektartalmaznia kell - a vállalkozó fejlodésének,teljesítményének vagy helyzeténekmegértéséhez szükséges mértékben - mindenolyan pénzügyi és ahol szükséges, mindenolyan kulcsfontosságú, nem pénzügyi jelleguteljesítménymutatót, amely lényeges az adottüzleti vállalkozás szempontjából.

(4) Az üzleti jelentésben ki kell térni:a) a mérleg fordulónapja után bekövetkezett

lényeges eseményekre, különösen jelentosfolyamatokra;

b) a várható fejlodésre (a gazdaságikörnyezet ismert és várható fejlodése, a belsodöntések várható hatása függvényében);

c) a kutatás és a kísérleti fejlesztésterületére;

d)2


a telephelyek, fióktelepek bemutatására;e) a vállalkozó által folytatott

foglalkoztatáspolitikára.(5) Az üzleti jelentésben külön be kell

mutatni:a) a környezetvédelemnek a vállalkozó

pénzügyi helyzetét meghatározó, befolyásolószerepét, a vállalkozó környezetvédelemmelkapcsolatos felelosségét;

b) a környezetvédelem területén történt ésvárható fejlesztéseket, az ezzel összefüggotámogatásokat;

c) a környezetvédelem eszközei tekintetében

a vállalkozó által alkalmazott politikát;d) a környezetvédelmi intézkedéseket, azok

végrehajtásának alakulását.(6) Az üzleti jelentésben kell bemutatni:a) a pénzügyi instrumentumok hasznosítását

(befektetési vagy forgatási célú minosítését, avalós értéken történo értékelés esetén azértékelés szempontjából történo besorolását, aszármazékos ügyletek fedezeti vagy nemfedezeti jellegét), ha az jelentos hatással van avagyoni helyzetre,

b) a kockázatkezelési politikát és a fedezetiügylet politikát,

c) az ár-, hitel-, kamat-, likviditás- és cash-flow kockázatot (számszerusítve is).

(7) Az üzleti jelentésnek, ahol szükséges,hivatkoznia kell és további magyarázatokatkell adnia az éves beszámolóban szereploadatokra.

(8) Az üzleti jelentést magyarul kellelkészíteni és azt a hely és a keletfeltüntetésével a vállalkozó képviseletérejogosult személy köteles aláírni.

95/A. §3

3 Beiktatta: 2006. évi IV. törvény 349. § (5). Hatályos: 2006. VII. 1-tol.

Annak a vállalkozónak, amelynekkibocsátott - a 3. § (6) bekezdésének 3. pontjaszerinti, szavazati jogot megtestesíto -értékpapírjai (a továbbiakban: kibocsátottrészesedések) tozsdei kereskedelmeengedélyezett az Európai Unió valamelytagállamának elismert (szabályozott) piacán(tozsdéjén), az üzleti jelentésben részletesenbe kell mutatnia:

a) a jegyzett toke összetételét, ideértveazokat a kibocsátott részesedéseket is,amelyek tozsdei kereskedelme nemengedélyezett az Európai Unió valamelytagállamának elismert (szabályozott) piacán(tozsdéjén), részvénytársaságnálrészvényfajták szerinti bontásban, jelezve efajtáknak a jegyzett tokén belüli arányát,valamint az azokhoz kapcsolódó jogokat éskötelezettségeket,

b) a jegyzett tokét megtestesíto kibocsátottrészesedések átruházásának bármilyenkorlátozását (ideértve a részesedésszerzéshezkapcsolódó korlátozásokat, vagy a társaság,illetve a kibocsátott részesedések másbirtokosai beleegyezésének szükségességét is),

c) azon befektetoket, amelyek jelentosközvetlen vagy közvetett részesedésselrendelkeznek a vállalkozó saját tokéjében(ideértve a piramisszerkezeteken alapuló és akeresztrészesedéseket is), akkor is, ha a

OptiJUS

88. oldal


befektetok a részesedéssel részvényeketmegtestesíto igazolások útján rendelkeznek,

d) a különleges irányítási jogokatmegtestesíto kibocsátott részesedésekbirtokosait és e jogokat,

e) bármely munkavállalói részvényesirendszer által eloírt irányítási mechanizmust,amelyben az irányítási jogokat nemközvetlenül a munkavállalók gyakorolják,

f) a szavazati jogok bármely korlátozását(különösen a meghatározott részesedéshezvagy szavazatszámhoz kapcsolódó szavazatijog korlátozást, szavazati jogok gyakorlásáravonatkozó határidoket, valamint azonrendszereket, amelyek által a részesedésekhezfuzodo pénzügyi elonyök - a vállalkozóegyüttmuködésével - elkülönülnek akibocsátott részesedések birtoklásától),

g) a tulajdonosok közötti bármelymegállapodást, amelyrol a vállalkozónaktudomása van, és amely a kibocsátottrészesedések, illetve a szavazati jogokátruházásának korlátozását eredményezheti,

h) a vezeto tisztségviselok kinevezésére éselmozdítására, valamint az alapszabálymódosítására vonatkozó szabályokat,

i) a vezeto tisztségviselok hatáskörét,különösen a részvénykibocsátásra és-visszavásárlásra vonatkozó jogkörüket,

j) a vállalkozó részvételével kötött bármelylényeges megállapodást, amely egy nyilvánosvételi ajánlatot követoen a vállalkozóirányításában bekövetkezett változás miatt léphatályba, módosul vagy szunik meg, valamintezen események hatásait, kivéve, ha ezeninformációk nyilvánosságra hozatala súlyosansértené a vállalkozó méltányos üzleti érdekeit,feltéve, hogy más jogszabály alapján sem kellnyilvánosságra hoznia azokat,

k) bármely, a vállalkozó és vezetotisztségviseloje, illetve munkavállalója közöttlétrejött megállapodást, amely kártalanítást írelo arra az esetre, ha a vezeto tisztségviselolemond, vagy a munkavállaló felmond, ha avezeto tisztségviselo vagy a munkavállalójogviszonyát jogellenesen megszüntetik, vagya jogviszony nyilvános vételi ajánlat miattszunik meg.

95/B. §1


(1) Az a vállalkozó, amelynekátruházható értékpapírjait az EurópaiGazdasági Térség valamely államánakszabályozott piacán kereskedésre befogadták,

üzleti jelentésében vállalatirányításinyilatkozatot tesz közzé.

(2) A vállalatirányítási nyilatkozatnaklegalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) hivatkozás a vállalkozó által - jogszabályrendelkezése alapján - kötelezoenalkalmazandó és/vagy önkéntesen alkalmazottvállalatirányítási szabályokra, annakmegjelölésével, hogy ezen szabályok milyenmódon hozzáférhetok a nyilvánosság számára,

b) hivatkozás a jogszabályikövetelményeken túlmenoen alkalmazottvállalatirányítási gyakorlattal összefüggoinformációkra,

c) annak bemutatása, hogy a vállalkozó - ajogszabályokkal összhangban - az a) pontszerinti szabályok mely részeitol, milyenmértékben és milyen okból tért el,

d) annak indoklása, ha a vállalkozó az a)pont szerinti szabályok valamelyrendelkezését nem alkalmazta,

e) a vállalkozó belso ellenorzési éskockázatkezelési rendszere(i) fobbjellemzoinek bemutatása a beszámolókészítésösszefüggésében,

f) a 95/A. § c), d), f), h) és i) pontja szerintiinformációk, ha a vállalkozó a 95/A. § hatályaalá tartozik,

g) a legfobb irányító (vezeto) szerv, azügyvezeto szerv és a felügyelo testület,valamint ezek bizottságainak összetétele ésmuködése,

h)2


a vállalkozás ügyviteli, ügyvezeto ésfelügyelo testületei esetében alkalmazott,sokszínuséggel kapcsolatos politika leírása,különös tekintettel az életkori, a nemi, atanulmányi és a szakmai háttérrel kapcsolatosszempontokra, e sokszínuséggel kapcsolatospolitika céljainak, megvalósítási módjának ésa beszámolási idoszakban elérteredményeknek a leírása. Ha nem alkalmaznakilyen politikát, a nyilatkozatnak tartalmazniakell ennek magyarázatát.

(3) A vállalkozónak hozzáférhetové kelltennie a (2) bekezdés b) pontja szerintigyakorlatának leírását a nyilvánosság számára.E gyakorlat - a vállalkozó döntése szerint -bemutatható az üzleti jelentésben, de másmódon is hozzáférhetové teheto anyilvánosság számára.

OptiJUS

89. oldal


Nem pénzügyi kimutatás1


95/C. §2


(1) Az a közérdeklodésre számottartó gazdálkodónak minosülo vállalkozás,amelynél

a) az üzleti évet megelozo két - egymástköveto - üzleti évben a mérleg fordulónapján akövetkezo három mutatóérték közül bármelyikketto meghaladta az alábbi határértéket:

aa) a mérlegfoösszeg a 6 000 millió forintot,ab) az éves nettó árbevétel a 12 000 millió

forintot,ac) az üzleti évben átlagosan

foglalkoztatottak száma a 250 fot, ésb) az adott üzleti évben átlagosan

foglalkoztatottak száma meghaladja az 500fot,üzleti jelentésében - a vállalkozásfejlodésének, teljesítményének, helyzetének éstevékenységei hatásának megértéséhezszükséges mértékben - a környezetvédelmi, aszociális és foglalkoztatási kérdésekre, azemberi jogok tiszteletben tartására, akorrupció elleni küzdelemre és amegvesztegetésre vonatkozó információkattartalmazó nem pénzügyi kimutatást teszközzé.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nem pénzügyikimutatásnak legalább az alábbiakat kelltartalmaznia:

a) a vállalkozás üzleti modelljének rövidleírása;

b) a vállalkozásnak a környezetvédelemmel,a szociális és foglalkoztatási kérdésekkel, azemberi jogok tiszteletben tartásával, akorrupció elleni küzdelemmel és amegvesztegetéssel kapcsolatban követettpolitikáinak leírása, utalva az alkalmazottátvilágítási eljárásokra;

c) a b) pont szerinti politikák eredményei;d) a vállalkozás tevékenységével, különösen

üzleti kapcsolataival, termékeivel vagyszolgáltatásaival összefüggésben akörnyezetvédelemmel, a szociális ésfoglalkoztatási kérdésekkel, az emberi jogoktiszteletben tartásával, a korrupció elleniküzdelemmel és a megvesztegetésselkapcsolatos azon lényeges kockázatoknak azismertetése, amelyek hátrányos hatásokkaljárhatnak e területeken, továbbá annak leírása,hogy a vállalkozás ezeket a kockázatokathogyan kezeli;

e) azon kulcsfontosságú, nem pénzügyijellegu teljesítménymutatók, amelyeklényegesek az adott üzleti tevékenységszempontjából.

(3) Ha a vállalkozás nem rendelkezik a (2)bekezdés b) pont szerinti politikákvalamelyikével, akkor indokolnia kell annakhiányát.

(4) A nem pénzügyi kimutatásbólkihagyhatók azon aktuális fejleményekre vagytárgyalás alatt álló kérdésekre vonatkozóinformációk, amelyek közzététele avállalkozás legfobb irányító (vezeto),ügyvezeto szerve és a felügyelo testület tagjaimegfelelo indokolást tartalmazó véleményeszerint súlyosan sértené a vállalkozás üzletiérdekét, feltéve, hogy e kihagyás nembefolyásolja a vállalkozás fejlodésének,teljesítményének, helyzetének éstevékenységei hatásának helyes és elfogulatlanmegértését.

(5) Mentesül az (1) bekezdés szerintikötelezettség alól az a leányvállalatnakminosülo vállalkozás, amelyre vonatkozóan a(2) bekezdés szerinti információkat a 134. §(5) bekezdéssel összhangban készítettösszevont (konszolidált) üzleti jelentés nempénzügyi kimutatása tartalmazza.

IV. Fejezet

EGYSZERUSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ

96. § (1)3

3 Az utolsó mondatot beiktatta: 2011. évi CLVI. törvény 245. §. Hatályos: 2012. I. 1-tol.

Az egyszerusített éves beszámolóa (2)-(4) bekezdés szerinti mérlegbol,eredménykimutatásból és kiegészítomellékletbol áll. Üzleti jelentést - azegyszerusített éves beszámolóhozkapcsolódóan - nem kell készíteni. Azegyszerusített éves beszámoló készítésénél azéves beszámoló készítésére vonatkozószabályok irányadók az e fejezetben foglalteltérésekkel.

(2) Az egyszerusített éves beszámolómérlege az 1. számú melléklet "A", illetve "B"változata közül a vállalkozó által választottmérleg nagybetuvel és római számmal jelölttételeit tartalmazza.

(3)4

4 Módosította: 2015. évi CI. törvény 44. § o).

Az egyszerusített éves beszámolóeredménykimutatása a 2. vagy a 3. számúmelléklet közül a vállalkozó által választotteredménykimutatás nagybetuvel és római

OptiJUS

90. oldal


számmal jelölt tételeit tartalmazza.(3a)1


A (2) és (3) bekezdés alkalmazásasorán összevont, arab számmal jelölt tételekösszegét, azok tartalmát külön-külön be kellmutatni a kiegészíto mellékletben,amennyiben azok jelentosnek minosülnek.

(4)2


Az egyszerusített éves beszámolókiegészíto mellékletének a 88. § (4), (4a) és(5) bekezdése, a 89. § (4) bekezdés b) pontja,89. § (6) bekezdése, a 90. § (2) bekezdése, a90. § (3) bekezdés a) pontja, a 90. § (7)bekezdése és a 90. § (9) bekezdés a)-e), és g)pontja szerinti adatokat kell tartalmaznia. A91. § a) pont szerinti adatokból csak atárgyévben foglalkoztatott munkavállalókátlagos statisztikai létszámát kell bemutatni.

(4a)3


Ha az egyszerusített éves beszámolótkészíto vállalkozó él az 57. § (3) bekezdéseszerinti lehetoséggel, akkor a kiegészítomellékletben be kell mutatnia az 58. § (1)bekezdése és az 59. § (1) bekezdése szerintiadatokat.

(5)4

4 Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 191. §. Módosította: 2012. évi CCVIII. törvény 41. § b).

Az egyszerusített éves beszámolókiegészíto mellékletében a könyvvizsgáló általa 88. § (8) bekezdésének b) pontjában foglaltjogcímeken felszámított díjakat nem kellösszegszeruen bemutatni, ha az tartalmazza adíjak jogcímenkénti megoszlását, és akönyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokatellátó hatóság részére, annak kérésére, avállalkozó a díjakról részletes tájékoztatást ad.

(6)5

5 Hatályon kívül helyezte: 2015. évi CI. törvény 44. § p). Hatálytalan: 2015. VII. 4-tol.

97. § (1)6

6 Módosította: 2015. évi CLXXVIII. törvény 14. § f), 2016. évi LXVI. törvény 223. § 10.

Ha az egyszerusített évesbeszámolót készíto vállalkozó a 9. § (2)bekezdése szerinti három mutatóérték közülbármelyik kettonek a határértékét túllépi kétegymást követo üzleti évben, akkor a másodiküzleti évet követo évtol éves beszámolótköteles készíteni.

(2)7

7 Módosította: 2015. évi CLXXVIII. törvény 14. § f), 2016. évi LXVI. törvény 223. § 10.

Ha az éves beszámolót készítovállalkozónál a 9. § (2) bekezdése szerintihárom mutatóérték közül bármelyik ketto ahatárérték alá kerül két egymást követo üzletiévben, akkor a második üzleti évet követoévtol a vállalkozó egyszerusített éves

beszámolót készíthet.98. § Az egyszerusített éves beszámoló

készítése során:a) az 57. § (2) bekezdése szerinti visszaírás

alkalmazása nem kötelezo;b)8

8 Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 240. §. Hatályos: 2003. I. 1-tol. Eloször a 2003. évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra kell, a 2002. évben indult üzleti évrol készített beszámolóra lehet alkalmazni.

a saját termelésu készlet - a 66. § (1)bekezdésben rögzítettektol eltéroen - a mégvárhatóan felmerülo költségekkel és akalkulált haszonnal csökkentett eladási áron isértékelheto, a még várhatóan felmerüloköltségek a teljesítési fok alapjánarányosítással is meghatározhatók;

c)9

9 Hatályon kívül helyezte: 2005. évi CXII. törvény 30. § (4). Hatálytalan: 2006. I. 1-tol.

d)10

10 Beiktatta: 2005. évi CXII. törvény 7. §. Hatályos: 2006. I. 1-tol. Eloször a 2006. évben induló üzleti évrol készített beszámolórakell, a 2005. évi üzleti évrol készített beszámolóra lehet alkalmazni.

a 25. § (8) bekezdése, illetve a 45. § (3)bekezdése eloírásait nem kötelezo alkalmazni.

98/A. §11

11 A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXVIII. törvény 323. § 3. Hatálytalan: 2013. I. 1-tol.

V. Fejezet

EGYSZERUSÍTETT BESZÁMOLÓ

Általános szabályok

99. § (1)12


Az egyszeres könyvvitelt vezetogazdálkodó az üzleti évrol december 31-ifordulónappal egyszerusített beszámolótköteles készíteni. Az egyszeres könyvviteltvezeto gazdálkodó a 11. § (2)-(3)bekezdésében foglaltakat nem alkalmazhatja.

(2) Az egyszerusített beszámoló a 4. számúmelléklet szerinti egyszerusített mérlegbol ésaz 5. számú melléklet szerintieredménylevezetésbol áll. Az egyszerusítettmérleg és az eredménylevezetés tételeitovábbtagolhatók.

(3) Az egyszerusített mérleget és azeredménylevezetést a tételek e törvény szerintisorrendjében, bizonylatokkal alátámasztott,szabályszeruen vezetett egyszeres könyvvitel(a pénzforgalmi könyvvitel, illetve azeszközökrol és a forrásokról vezetettrészletezo nyilvántartások, a leltárak) adataialapján, világos és áttekintheto formában kell

OptiJUS

91. oldal


összeállítani.(4) Az egyszerusített mérleget és az

eredménylevezetést magyar nyelven kellelkészíteni, az adatokat ezer forintban kellmegadni.

(5)1


Az egyszerusített mérleget és azeredménylevezetést a hely és a keletfeltüntetésével a gazdálkodó képviseletérejogosult személy köteles aláírni.

(6)2


Az egyszerusített mérlegben, azeredménylevezetésben - minden tételnél - felkell tüntetni az elozo üzleti év megfeleloadatát. Amennyiben az ellenorzés az elozoüzleti év(ek) egyszerusített mérlegében,eredménylevezetésében - a 3. § (3)bekezdésének 3. pontja és a 14. § (4)bekezdése alapján a gazdálkodó számvitelipolitikájában rögzített feltételek szerint -jelentos összegunek minosülo hibá(ka)tállapított meg, akkor az elozo üzleti év(ek)revonatkozó módosításokat az egyszerusítettmérleg és az eredménylevezetés mindentételénél az elozo üzleti év adatai mellett bekell mutatni. Ilyen esetben az egyszerusítettmérlegben is, az eredménylevezetésben iskülön-külön oszlopban szerepelnek az elozoévi adatok, a lezárt üzleti év(ek)re vonatkozómódosítások, illetve a tárgyévi adatok.

(7) Az egymást követo üzleti évekegyszerusített mérlegeiben,eredménylevezetéseiben azösszehasonlíthatóságot a szerkezeti felépítés, atagolás és a tartalom, a mérlegtételekértékelési elveinek és eljárásainakállandóságával kell biztosítani.

100. § (1)3


Az egyszerusített beszámolótkészíto gazdálkodó a 15. § (2) és (7)bekezdésében foglaltaktól eltéroen azárbevételt, az egyéb bevételeket, valamint aköltségeket, a ráfordításokat - azértékcsökkenési leírás és az értékvesztéskivételével - és az egyéb kiadásokat a pénztényleges beérkezése és kifizetéseidoszakában, illetve a (2) bekezdés szerint anem pénzben történt kiegyenlítés idoszakábanköteles a könyvekben elszámolni.

(2) A teljesítés idoszakában el kell számolniazt is, ha az ügylet ellenértékét más eszköz(ideértve a váltóval történo kiegyenlítést is)átadás-átvételével rendezik. Az ilyenügyleteket azok valós tartalma szerint, bruttómódon kell elszámolni.

(3)4


Az egyszerusített mérleg a gazdálkodódecember 31-én meglévo, a leltárba értékkelfelvett valamennyi eszközét és azok forrásait;az eredménylevezetés az üzleti évbenfolytatott tevékenység valamennyi végleges(vissza nem fizetendo) bevételét és végleges(vissza nem követelheto) kiadását, valamint azeszközök, a kötelezettségek mérlegfordulónapiértékelésébol származó értékmódosításokatbruttó módon tartalmazza, függetlenül attól,hogy az ügyletek teljesítésekor ténylegespénzkiadásra vagy pénzbevételre sor került-evagy sem.

Az egyszerusített mérleg tagolása, tételeinektartalma

101. § (1) Az egyszerusített mérleg egyestételeinek tartalma a (2) bekezdésbenfoglaltakat figyelembe véve megegyezik az 1.számú melléklet "A" változata szerinti tagolástartalmával.

(2) Az egyes tételeknél figyelembe veendokértelemszeruen a 23-31. §-ok, a 35-43. §-okeloírásai azzal az eltéréssel, hogy az alapítás-átszervezés költségeinek aktiválására, abefektetett eszközök értékhelyesbítésére ésezzel összefüggésben az értékelési tartalékkimutatására, a 41. § (4)-(6) bekezdése szerintisajátos céltartalékképzésre, azeredménytartalék 37. § (2) bekezdés d) pontja,illetve (6) bekezdése szerinti igénybevételére,valamint a hivatkozott §-oknál a kiegészítomellékletre vonatkozó eloírások azegyszerusített mérleg készítésekor nemalkalmazhatók.

(3) Az egyszerusített mérlegben apénzmozgáshoz nem kapcsolódó, a jövobenkiegyenlítésre kerülo követelések éskötelezettségek, valamint a pénzkiadásbólszármazó követelések és a pénzbevételbolszármazó kötelezettségek mérlegfordulónapiállományát elkülönítetten kell szerepeltetni.

(4)5


Pénzkiadásból származó követeléskéntkell az egyszerusített mérlegbe felvenni agazdálkodó által nyújtott kölcsön, a nembeszerzési céllal adott eloleg és azadótúlfizetés más adónemben fennállókötelezettség teljesítésére be nem tudottösszegét.

(5) A pénzmozgáshoz nem kapcsolódókövetelések között kell az egyszerusített

OptiJUS

92. oldal


mérlegben kimutatni az áruszállításból,szolgáltatás teljesítésébol származóköveteléseket (vevok), valamint a jogszeruenigényelt, de a mérlegfordulónapig pénzügyilegmég nem teljesített támogatásokat.

(6) A pénzeszközök közé kell felvenni apénzforgalmi nyilvántartásban a követelésekközött elkülönítetten könyvelt valuta- ésdevizakészletek forintra átszámított értékét.

102. § (1)1

1 Módosította: 2015. évi CI. törvény 43. § 9. Az elso mondat szövegét módosította: 2016. évi LXVI. törvény 224. § 4.

A 35. § (2) bekezdésébenfoglaltaktól eltéroen a saját toke jegyzetttokébol, toketartalékból, eredménytartalékból,lekötött tartalékból és adózott eredményboláll. A saját tokének nem része a pénzügyilegkésobb realizálódó, az (5)-(6) bekezdésszerinti tartalék. A 38. § szerinti lekötötttartalékot a megfelelo jogcímek alapján atoketartalékból történo átvezetéssel, illetve asaját tokében kimutatásra kerüloeredménytartalék összegét csökkentve kell azegyszerusített mérlegbe beállítani.

(2) Jegyzett tokeként a tulajdonosok, a tagokáltal ilyen címen ténylegesen rendelkezésrebocsátott pénzeszközök és a nem pénzbelihozzájárulásként ténylegesen átadott eszközöklétesíto okirat, annak módosítása, illetve alegfobb szerv errol szóló határozata szerintelfogadott együttes értékét kell kimutatni,cégbírósági bejegyzés esetén a cégjegyzékbevaló bejegyzés idopontjával.

(3)2

2 Módosította: 2015. évi CI. törvény 43. § 11., 2016. évi LXVI. törvény 223. § 11.

Az eredménytartalék az egyszerusítettmérleg szerinti eszközértéknek acéltartalékokkal, a kötelezettségekkel,valamint a jegyzett tokével, a toketartalékkal,a lekötött tartalékkal, az adózott eredménnyelés az (5)-(6) bekezdés szerinti tartalékkalcsökkentett összegeként állapítható meg.

(4)3


Az egyszerusített beszámoló adózotteredménye az üzleti év adóköteles pénzügyieredménye és az ezen idoszakbanbekövetkezett egyéb, tényleges pénzbevételtvagy pénzkiadást nem jelento véglegesvagyonváltozás együttes összegébol, azértékkorrekciók (értékcsökkenési leírás,értékvesztés, készletváltozás), és azadókötelezettség levonását követoen agazdálkodónál maradó összeg, illetve sajáttoke csökkenés, egyezoen azeredménylevezetésbe beállított összeggel.

(5) Az egyszerusített mérlegben kimutatott

tartalék azt az adózás elotti jövobenivagyonváltozást mutatja, amelyet azegyszerusített mérlegbe beállított, a jövobenipénzügyi rendezéskor adóköteles bevételtvagy költséget, ráfordítást eredményezoeszközök és források különbözete jelent.

(6)4


Tartaléknak minosüla) az egyszerusített mérleg eszközoldalára

beállított saját termelésu készletek, a fizetendoáltalános forgalmi adót nem tartalmazóvevokkel szembeni követelések, a jogszeruenigényelt, de a mérlegfordulónapig pénzügyilegmég nem teljesített támogatások, a 106. § (3)bekezdésének alkalmazása esetén apénzkiadásból származó követelések, apénzbevételbol származó kötelezettségekbevételként még el nem számolhatóárfolyamnyeresége együttes összegének, és

b) az egyszerusített mérleg forrásoldalárabeállított, a vásárolt készletek záróállományához, az immateriális javak, a tárgyieszközök beszerzéséhez nem kapcsolódószállítókkal szembeni kötelezettségeklevonható általános forgalmi adót nemtartalmazó összege, továbbá a 103. § (1)bekezdése szerinti céltartalék, valamint a 103.§ (2) bekezdése szerinti rövid lejáratúkötelezettségek közül a jövobenikiegyenlítésükkor költséget, ráfordítást jelentokötelezettségek együttes összegénekkülönbözete (negatív elojelu is lehet).

103. § (1) A 41. § (1)-(2) bekezdése szerinticéltartalékot csak az egyszerusített mérlegbekell beállítani, azt könyvelni nem szabad.

(2) A pénzmozgáshoz nem kapcsolódó rövidlejáratú kötelezettségek között kell azegyszerusített mérlegben kimutatni apénzforgalmi nyilvántartásban nem könyvelt,elismert kötelezettségeket, így

a)5


a szállítóval szembeni kötelezettségeket,b) a tulajdonosok részére jóváhagyott

osztalék (részesedés) összegét,c)6


a nem áruvásárlásból, a nem szolgáltatásigénybevételébol, a nem hitel- éskölcsönfelvételbol származó, a tárgyidoszakotterhelo kötelezettségek (decemberi munkabér,szociális hozzájárulási adó, egészségügyihozzájárulás, egyéb) összegét, továbbá

d) a költségvetéssel, a helyiönkormányzatokkal az üzleti évre elszámolt

OptiJUS

93. oldal


(bevallott), de pénzügyileg amérlegfordulónapig még nem rendezettadókötelezettségek összegét is.

(3) A fizetendo és az elozetesen felszámítottáltalános forgalmi adó költségvetéssel mégnem rendezett egyenlegét a pénzmozgáshoznem kapcsolódó kötelezettségek, illetvekövetelések között kell kimutatni, függetlenülattól, hogy azt a vonatkozó törvény eloírásaalapján még nem kellett bevallani, vagybevallották ugyan, de pénzügyileg amérlegfordulónapig még nem teljesítették.

(4)1


Ha a gazdálkodó jogszabály vagyállamközi megállapodás alapján atevékenységéhez vissza nem térítendotámogatást kap, akkor a kapott pénzösszegetkötelezettségként kell a pénzforgalminyilvántartásába felvennie. Az ebbol származókötelezettséget akkor és olyan összegben kellaz adóköteles egyéb bevételek közé átvezetni,amikor és amekkora összegben a kapott(befolyt) pénz elköltéséhez költség (termelésiés kezelési költség vagy értékcsökkenés)elszámolása kapcsolódik. Ha a támogatási cél- a támogatási okiratban foglalt határidoig -nem valósult meg, de a kapott pénzt nem kellvisszafizetni, a határido lejáratakor annak akötelezettségek között nyilvántartott összegétadóköteles egyéb bevételként elszámolva kella kötelezettségek közül kivezetni. Azadóköteles egyéb bevételként elszámoltösszeget az eredménylevezetés pénzügyilegrendezett adóköteles egyéb bevételek tételébekell beállítani.

Az egyszerusített mérleg tételeinek értékelése

104. § Az egyszerusített mérleg tételeiértékelésénél általános szabályként a 46-68. §-ban foglaltakat - a kiegészíto mellékletrevonatkozó eloírások kivételével - és a 105-106. §-ban foglalt sajátosságokfigyelembevételével kell alkalmazni.

105. § (1) Az egyszerusített beszámolókészítésekor az immateriális javak és a tárgyieszközök értékcsökkenését, valamint abefektetett pénzügyi eszközök, az értékpapírokés a pénzkiadásból származó követelésekértékvesztéseit figyelembe kell venni,függetlenül attól, hogy az eredmény nyereségvagy veszteség.

(2) Az áruszállításból ésszolgáltatásnyújtásból származó követelések

(vevok) és kötelezettségek (szállítók)egyszerusített mérlegbe beállítandó értékét arendelkezésre álló információk szerintvárhatóan kiegyenlítésre kerülo összegremódosított (legfeljebb az elfogadott,számlázott) összegben kell meghatározni. Avevokövetelés értékvesztését, leírásátráfordításként, a szállítóval szembenikötelezettség elengedését, harmadik fél általiátvállalását bevételként elszámolni nemszabad.

(3) Az 57. § (2) bekezdése szerintivisszaértékelést (visszaírást) az egyszerusítettmérlegbe beállítandó eszközöknél nem kellalkalmazni.

(4) Az egyszerusített mérlegben a sajáttermelésu készletet (befejezetlen termelést,félkész és készterméket, növendék-, hízó- ésegyéb állatot) a még várhatóan felmerüloköltségekkel és a kalkulált haszonnalcsökkentett eladási áron is ki lehet mutatni.

(5) A 48. § (1) bekezdése szerinti, a tárgyieszközök felújítási munkái számlázottértékének, illetve közvetlen költségeinekaktiválására vonatkozó eloírásokat, továbbá a47. § (4), (6) bekezdésében foglaltakat, a 47. §(8) bekezdésének a kapott kamatokravonatkozó eloírásait, az 52. § (1)bekezdésének maradványértékre vonatkozóeloírásait az egyszerusített mérleg készítésénélnem kötelezo alkalmazni. Az 50. § (4)bekezdése szerinti eszközök, valamint anegatív üzleti vagy cégérték az egyszerusítettmérlegben nem mutathatók ki.

(6) A tárgyi eszköz, az immateriális jószágbeszerzési értékét a beruházási szállítóval, aszállítóval szemben fennálló kötelezettségbolelengedett, mások által átvállalt összeggelcsökkenteni kell. Ilyen esetben az évenkéntelszámolandó értékcsökkenés összegét az 53.§ (3) bekezdése alapján módosítani kell.

(7) A 68. § (1) bekezdésében foglalt eloírástnem kell alkalmazni.

(8)2

2 Az utolsó mondatot megállapította: 2001. évi LXXIV. törvény 128. §. Hatályos: 2002. I. 1-tol. Eloször a 2002. évben indulóüzleti évrol készített beszámolóra kell, a 2001. évben indult üzleti évrol készített beszámolóra lehet alkalmazni.

Amennyiben a tárgyi eszközhasznosításában olyan lényeges és tartósváltozás következik be, amely annak a 23. §(5) bekezdése szerint a készletek közé valóátsorolását indokolttá teszi, akkor a beruházásiszállítóval, a szállítóval szemben még nemrendezett kötelezettség összegéig a márelszámolt értékcsökkenést vissza kell írni. Ezta korrekciót az eredménylevezetésértékcsökkenés sorába beállított adat

OptiJUS

94. oldal


számításakor negatív elojellel kell figyelembevenni. Ha a 23. § (5) bekezdése szerintiátsorolás kifizetett vásárolt vagy sajáttermelésu készletbol történik, az ilyen tárgyieszköz bekerülési (legfeljebb piaci) értékébena 111. § (6) bekezdésében foglaltak szerintiköltségkorrekciót el kell számolni.

106. § (1) Az egyszerusített mérlegben, adevizában fennálló követeléseket éskötelezettségeket - függetlenül attól, hogyazok állományba vétele pénzbevétellel vagypénzkiadással együttjárt-e - pénzügyirendezésükig a szerzodés szerinti teljesítésnapjára vonatkozó, a 60. § (4)-(6) bekezdéseszerinti devizaárfolyamon átszámítottforintértéken lehet kimutatni.

(2) Az egyszerusített mérlegben avalutakészletet, a devizaszámlán lévo devizát apénz tényleges befolyásakor (jóváírásakor)érvényes, a 60. § (4)-(6) bekezdése szerintidevizaárfolyamon átszámított forintértékenlehet kimutatni.

(3)1


Az (1) és (2) bekezdés szerintieszközöket és kötelezettségeket amérlegfordulónapon csak abban az esetbenkell - az esetleges árfolyamváltozás miatt -átértékelni, ha az árfolyamváltozás agazdálkodó számviteli politikájábanmeghatározottak szerint jelentosnek minosül.

Az egyszerusített mérleg tételeinekalátámasztása leltárral

107. § Az egyszerusített mérleg tételeitleltárral kell alátámasztani. A leltárkészítésével kapcsolatban a 69. § eloírásaitkell alkalmazni.

Az eredménylevezetés tartalma, tagolása

108. § (1)2

2 Módosította: 2003. évi LXXXV. törvény 52. § (11), 2015. évi CI. törvény 43. § 9., 2016. évi LXVI. törvény 224. § 4.

Az eredménylevezetés azegyszeres könyvvitelt vezeto gazdálkodóadózott eredményének, valamint pénzügyieredménye tárgyévi változásának levezetéséttartalmazza, az eredmény keletkezésére,módosítására ható fobb tényezoknek,összetevoknek a bemutatásával.

(2) Az eredménylevezetésben a végleges(vissza nem fizetendo, illetve vissza nemkövetelheto) pénzmozgások egyenlegeként apénzügyi eredmény adóköteles ésjövedelemadózás alá nem vont tárgyévi

változását, valamint az adózott eredményben avalódiság, az óvatosság elvét érvényesítve - a100. § (2) és a 105. § (1) bekezdése alapjántényleges pénzmozgás hiányában is -számításba veendo bevételeket, ráfordításokatés értékmódosításokat elkülönítetten kellszerepeltetni.

(3) Az eredménylevezetésben a bevételeket,a költségeket, ráfordításokat meg kell bontaniaszerint, hogy azokat a tényleges pénzügyiteljesítés alapján vagy pénzmozgás nélküliügylet kapcsán számolták el.

Az eredménylevezetés tételeinek tartalma

109. § (1) Pénzügyileg rendezett nettóárbevételként kell kimutatni a 72-75. §szerinti, a mérlegfordulónapig pénzügyilegrendezett összegeket.

(2)3

3 A korábbi második és harmadik mondatot hatályon kívül helyezte: 2001. évi LXXIV. törvény 173. § (3). Módosította: 2003. éviLXXXV. törvény 52. § (11).

Nem pénzben kiegyenlített értékesítésnettó árbevételeként kell kimutatni azértékesítés 72-75. § szerinti - általánosforgalmi adó nélküli - ellenértékét, ha azt agazdálkodó részben vagy egészen nempénzben kapja meg, a vevo - a PolgáriTörvénykönyv eloírásai figyelembevételével -az ellenértéket egyéb eszköz átadásával vagy avele szemben fennálló kötelezettségbeszámításával rendezi.

(3) Árbevételként kell figyelembe venni akorábban ráfordításként el nem számolhatóbehajthatatlannak vagy bizonytalannakminosített vevokövetelésre utólag befolyt[pénzbevételt jelento vagy a (2) bekezdésszerint beszámított] összeget is.

(4)4

4 Módosította: 2015. évi CI. törvény 44. § q).

Pénzügyileg rendezett adóköteles egyébbevételek a 77. § szerinti egyéb bevételek, a84. § szerinti pénzügyi muveletek bevételeimérlegfordulónapig pénzügyileg rendezettösszegei. Az elengedésrol, az átvállalásrólszóló megállapodás szerint az üzleti évbenelengedett vagy harmadik személy általátvállalt hitel- és kölcsöntartozások összegét isitt kell szerepeltetni (a pénzbevétel márkorábban megtörtént, de végleges bevétellé avisszafizetési kötelezettség megszunésévelvált).

(5) Pénzbevételt nem jelento adókötelesbevételként kell kimutatni különösen:

a) az elengedésrol, az átvállalásról szólómegállapodás szerint az üzleti évbenelengedett vagy harmadik személy által

OptiJUS

95. oldal


átvállalt beruházási szállítóval, szállítóvalszembeni kötelezettség összegébol a beszerzetteszköz üzembe helyezése óta elszámolt(halmozott) értékcsökkenést részben vagyteljes egészében ellentételezo összeget,

b)1


a tulajdoni részesedést jelento befektetéskönyv szerinti értékét meghaladóan, nempénzben kapott értéket a gazdasági társaságátalakulásakor, egyesülésekor, szétválásakor,megszunésekor.

(6) A pénzbevételt nem jelento,jövedelemadózás alá vont bevételek közöttkell kimutatni a tényleges pénzmozgás nélkül,a változás végleges jellegére tekintettelelszámolt bevételeket, ideértve akölcsönkövetelés, az értékpapír ráfordításkéntelszámolt értékvesztésének, behajthatatlankéntleírt összegének utólagosan, nem pénzbentörténo kiegyenlítését is.

(7) A jövedelemadózás alá nem vontbevételek azok a pénzbevételek vagypénzmozgás nélküli végleges bevételek,amelyekkel szemben ráfordítás nemszámolható el (többletként befizetett adóvisszatérítése, más adónemnél történofigyelembevétele, jogszabály alapjánadómentesen kapott pénzbevétel). Itt kellszerepeltetni az üzleti évben a tagoktólvagyoni hozzájárulásként kapott eszközöklétesíto okirat, annak módosítása, illetve alegfobb szerv errol szóló határozata szerintiértékét is.

(8) A 37. § (1) bekezdésének f) pontjaszerint jogszabály alapján azeredménytartalékba helyezett pénzeszközöketa jövedelemadózás alá nem vontpénzbevételek, illetve a 37. § (2)bekezdésének g) pontja szerint jogszabályalapján az eredménytartalékból átadottpénzeszközöket a jövedelemadózásbanráfordításként nem érvényesítheto egyébkiadások között kell az eredménylevezetésbenkimutatni.

110. § (1) A ráfordításként érvényesíthetokiadások közé csak az üzleti évben kifizetettösszegeket lehet beállítani.

(2) A ráfordítást jelento eszközváltozásoktétel az üzleti évben, nem pénzben teljesítettkötelezettségkiegyenlítéseket tartalmazza.

(3) A ráfordítást jelento elszámolások közöttkell kimutatni az értékcsökkenési leírást, azértékvesztésként elszámolt összeget, valamintaz egyszerusített mérlegben kimutatottkifizetett vásárolt készletek

állományváltozását.111. § (1) Az anyag- és árubeszerzés

költségei tétel a 78. §-ban részletezettkifizetett anyagjellegu ráfordításokattartalmazza (ideértve a kölcsönkövetelésfejében kapott, a korábbi pénzkiadás révénmegfizetett eszközértéket is) azzal, hogy aszállítókkal szembeni, a mérlegfordulónaponfennálló tartozásokat itt nem szabadfigyelembe venni.

(2) Az anyag- és árubeszerzéssel,szolgáltatás igénybevételével kapcsolatostartozás nem pénzben történo kiegyenlítését akötelezettség nyilvántartás szerinti értékébenelkülönítetten, a nem pénzben kiegyenlített,nem beruházási célú beszerzések között kellkimutatni, függetlenül attól, hogy az átadotteszköz beszerzésével, eloállításávalkapcsolatos kötelezettséget márkiegyenlítették-e.

(3) A személyi jellegu ráfordítások tétel a79. § szerinti jogcímeken a tárgyévbenkifizetett, továbbá a természetes személyilletményébol levont, kötelezettségként eloírtösszegeket (személyi jövedelemadó, egyéblevonás) bruttó módon tartalmazza, ide nemértve a 103. § (2) bekezdése szerint a rövidlejáratú kötelezettségek között kimutatottösszegeket. A munkavállalóknak, tagoknaktermészetben adott juttatás értékételkülönítetten kell az eredménylevezetésbenszerepeltetni.

(4)2

2 Módosította: 2015. évi CI. törvény 44. § r).

Egyéb termelési és kezelési költségek,ráfordítások a 81. § szerinti egyébráfordítások, a 85. § szerinti pénzügyimuveletek ráfordításai közül az üzleti évbenmegfizetettek együttes összege. Azeredménylevezetés összeállítása során atársasági adókötelezettségre fizetett eloleget,illetve a megfizetett vagy kötelezettségkénteloírt adót itt nem szabad figyelembe venni.

(5) A nem pénzben kiegyenlítettráfordítások között kell szerepeltetni

a) az immateriális javak, a tárgyi eszközökkönyv szerinti értékének a mennyiségicsökkenéssel együtt járó kivezetését azállományból az eszköz értékesítésekor(ideértve a kötelezettség teljesítésére történoátadást is), vagyoni hozzájárulásként vagytérítés nélküli átadásakor,megsemmisülésekor, hiányakor, csökkentveazt a készletre vett hulladékanyagok,haszonanyagok értékével,

b) az egyéb eszközök átadásával teljesített,

OptiJUS

96. oldal


ráfordítást eredményezo kötelezettségekértékét,

c)1


az átalakulás, egyesülés, szétváláskapcsán a részesedés értékében bekövetkezettcsökkenést.

(6) Az egyéb termelési és kezelésiköltségeket, ráfordításokat - az egyéb kiadásokközé átvezetve - csökkenti a számlávaligazolható, elsodlegesen anyagbeszerzési,illetve elsodlegesen személyi jelleguráfordításként az üzleti évben elszámoltminden olyan pénzkiadás vagy a beszerzésellentételéül adott eszközkiadás, amely tárgyieszköz, szellemi termék saját eloállításátszolgálta.

112. § (1)2


Amennyiben a gazdálkodó adevizaköveteléseit és devizakötelezettségeit,valamint valuta- és devizakészletét a 106. §(3) bekezdése szerint a mérlegfordulónaponátértékeli, az árfolyam-különbözeteket akövetkezok szerint kell számításba vennie:

a) árfolyamnyereséget bevételkéntelszámolni nem szabad,

b) a pénzkiadásból származó követelések éspénzbevételbol származó kötelezettségek,továbbá a valuta- és devizakészletekárfolyamveszteségét értékvesztésként el kellszámolni.

(2) A devizában fennálló követelések éskötelezettségek nyilvántartás szerinti értéke ésa forintra átszámított értéke közötti, akiegyenlítéskor realizált árfolyamkülönbözetet

a) vevokövetelés esetén elojelétolfüggetlenül az árbevételben,

b) minden egyéb követelés esetében azárfolyamnyereséget adóköteles bevételként, azárfolyamveszteséget az egyéb termelési éskezelési költségek, ráfordítások között,

c)3


a szállítóval szembeni kötelezettségteljesítésekor, elojelétol függetlenül az anyag-és árubeszerzés költségei között, illetve aberuházás üzembe helyezéséig, a vagyoniértéku jog használatbavételéig egyébkiadásként, ezt követoen árfolyamnyereségesetén egyéb adóköteles bevételként,árfolyamveszteség esetén egyéb termelési éskezelési költségként,

d) minden egyéb kötelezettség esetében azárfolyamnyereséget adóköteles bevételként, az

árfolyamveszteséget egyéb termelési éskezelési költségként, ráfordításkéntkell elszámolni, és annak megfeleloen kell azeredménylevezetés tételeiben szerepeltetni,hogy a követelés, a kötelezettség kiegyenlítésepénzben vagy más eszköz átadásával-átvételével történt meg.

113. § (1)4


Értékcsökkenési leírás azimmateriális javak, a tárgyi eszközök üzletiévben az 52-53. § alapján elszámolt tervszerinti és terven felüli értékcsökkenése,ideértve a 80. § (2) bekezdése szerintiértékcsökkenési leírást is.

(2) Értékvesztésként kell kimutatni abefektetett pénzügyi eszközök, azértékpapírok, a pénzkiadásból származókövetelések, a pénzbevételbol származókötelezettségek mérlegfordulónapiértékelésébol származó ráfordításokat, továbbáa 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti,pénzügyileg nem realizált, ráfordításkéntelszámolt árfolyamveszteséget.

(3)5


A kifizetett vásárolt készletekállományváltozásaként kell kimutatni az üzletiévben vagy korábban költségként elszámolt (aszállítóknak kifizetett), továbbá a 111. § (5)bekezdésének a) pontja szerint készletre vettvásárolt készletek mérlegfordulónapravonatkozó, leltározással megállapítottállományának az elozo üzleti évihez képestbekövetkezett változását. A kifizetett vásároltkészletek készletváltozása értékénekmegállapításakor abból kell kiindulni, hogykészleten elsosorban a még ki nem fizetettbeszerzések vannak (a készletfelhasználás amár kifizetett, költségként elszámolt tételekboltörtént).

(4)6


Beruházási kiadások a tárgyi eszközök(és az immateriális javak) létesítése(beszerzése, eloállítása) érdekében teljesített, a47. §, a 48. § szerinti pénzkiadások és a 105. §(5) bekezdése, a 111. § (6) bekezdésefigyelembevételével meghatározott összegek.

(5) Egyéb kiadások az adózott jövedelembolteljesített, beruházási kiadásnak nem minosülovégleges (nem felvett hitelhez vagykölcsöntartozáshoz kapcsolódó) pénzkiadások,ideértve a befizetett vagy kötelezettségkénteloírt társasági adót (adóeloleget) is.

OptiJUS

97. oldal


114. §1


(1) Az osztalék a gazdálkodó tagjairészére az adózott eredmény felosztásárólszóló döntés alapján kifizetni elrendelt, azelozo üzleti évi adózott eredménnyelkiegészített szabad eredménytartalékcsökkenéseként elszámolt összeg. Az évközben fizetett osztalékeloleget apénzkiadásból származó követelések közöttkell az egyszerusített mérlegben szerepeltetni.

(2) Az elozo üzleti évi adózott eredménnyelkiegészített szabad eredménytartalék akkorfizetheto ki osztalékként (részesedésként), ha alekötött tartalékkal - ideértve a 103. § (4)bekezdése szerint elkülönítetten nyilvántartotttámogatás még fel nem használt összegét is -csökkentett saját toke összege az osztalék (arészesedés) kifizetése után sem csökken ajegyzett toke összege alá.

V/A. Fejezet2


AZ IFRS-EK SZERINT ÉVESBESZÁMOLÓT KÉSZÍTO

GAZDÁLKODÓKRA VONATKOZÓELTÉRO SZABÁLYOK3


Értelmezo rendelkezések, fogalmak4


114/A. §5


E fejezet alkalmazásában:1. éves beszámoló: az IAS 27 Egyedi

pénzügyi kimutatások címu standard szerintösszeállított egyedi pénzügyi kimutatások;

2. mérleg: az IAS 1 Pénzügyi kimutatásokprezentálása címu standard szerintmeghatározott pénzügyi helyzet kimutatás;

3. eredménykimutatás: az IAS 1 Pénzügyikimutatások prezentálása címu standardszerinti átfogó jövedelemkimutatás eredményszakasza vagy a különálló eredménykimutatás;

4. kiegészíto melléklet: az IAS 1 Pénzügyikimutatások prezentálása címu standardszerinti megjegyzések, amelyek a jelentosszámviteli politikák összefoglalását, egyébközzétételeket és más magyarázómegjegyzéseket tartalmaznak;

5. saját toke változás kimutatása: az IAS 1Pénzügyi kimutatások prezentálása címustandard szerinti teljes pénzügyi kimutatásokazon része, amely a saját tokébenbekövetkezett évközi változásokat

jogcímenként mutatja be;6. cash flow kimutatás: az IAS 7 Cash flow

kimutatások címu standard szerinti, agazdálkodó pénzeszközeiben és pénzeszköz-egyenértékeseiben bekövetkezett változásokatösszefoglaló kimutatás;

7. mérlegfoösszeg: az IAS 1 Pénzügyikimutatások prezentálása címu standardszerinti pénzügyihelyzet-kimutatásbanszereplo összes eszközök értéke;

8. adózás elotti eredmény: az IAS 1Pénzügyi kimutatások prezentálása címustandard szerinti átfogó jövedelemkimutatáseredmény szakaszában vagy a különállóeredménykimutatásban szereplo, a folytatódóés a megszunt tevékenységekre bemutatottadózás elotti eredmények együttes összege;

9. adózott eredmény: az IAS 1 Pénzügyikimutatások prezentálása címu standardszerinti átfogó jövedelemkimutatás eredményszakaszában vagy a különállóeredménykimutatásban szereplo, a folytatódóés a megszunt tevékenységekre bemutatottadózás utáni nettó eredmény együttes összege;

10. lényeges hiba: az IAS 8 Számvitelipolitika, a számviteli becslések változásai éshibák címu standard szerint meghatározottlényeges hiba;

11. funkcionális pénznem: az IAS 21Átváltási árfolyamok változásainak hatásaicímu standard szerinti pénznem, amely annakaz elsodleges gazdasági környezetnek apénzneme, amelyben a gazdálkodó muködik,és amely eltérhet a prezentálás pénznemétol;

12. kötelezettség: az IAS 1 Pénzügyikimutatások prezentálása címu standardszerinti pénzügyihelyzet-kimutatásbanszereplo összes kötelezettség, ideértve ahalasztott bevételekbol származókötelezettséget is;

13. IFRS-ek szerinti saját toke: a 7. pontbanmeghatározott mérlegfoösszeg és a 12.pontban meghatározott kötelezettségekkülönbözete;

14. saját toke megfeleltetési tábla: a 114/B.§ szerint meghatározott saját toke elemeketbemutató tábla, amelyet az IAS 1 Pénzügyikimutatások prezentálása címu standardszerinti kiegészíto megjegyzések részekéntkell bemutatni;

15. tokeinstrumentum: az IAS 32 Pénzügyiinstrumentumok: bemutatás és az IFRS 2

OptiJUS

98. oldal


Részvényalapú kifizetés címu standardokszerint saját tokeként besorolandóinstrumentum, amely olyan szerzodés, amelyegy gazdálkodó összes kötelezettségének alevonása után a gazdálkodó eszközeibenmeglévo maradványérdekeltséget testesít meg;

16. közbenso mérleg: a legutolsó IFRS-ekszerinti beszámolóval lezárt üzleti évmérlegfordulónapját követo nap és a közbensomérleg fordulónapja közötti idoszak gazdaságieseményeinek figyelembevételével, az IAS 34Évközi pénzügyi beszámolás címu standarddalösszhangban elkészített pénzügyihelyzet-kimutatás, valamint a közbenso mérlegfordulónapjára vonatkozó saját tokemegfeleltetési tábla.

Saját toke megfeleltetési tábla1


114/B. §2


(1) Az IFRS-ek szerinti évesbeszámolót készíto gazdálkodó a beszámolófordulónapjára vonatkozóan saját tokemegfeleltetési táblát állít össze, amelyet akiegészíto megjegyzések részeként mutat be.

(2) Más jogszabályok alkalmazásában, ha ajogszabály kifejezetten eltéroen nemrendelkezik, a saját toke, illetve annak egyeselemei alatt a megfeleltetési tábla szerintitételeket kell érteni.

(3) A saját toke megfeleltetési táblát agazdálkodónak el kell készítenie akkor is, hajogszabály sajátos beszámoló készítésére (ideértve a közbenso mérleget is) kötelezi.

(4) A saját toke megfeleltetési táblatartalmazza az IFRS-ek szerinti saját tokeegyes elemeinek nyitó és záró adatait,valamint ezekbol levezetve az alábbi saját tokeelemek nyitó és záró adatait:

a) saját toke: az IFRS-ek szerinti saját tokeösszege, növelve a kapott pótbefizetés IFRS-ek szerint kötelezettségként kimutatottösszegével, csökkentve a fizetett pótbefizetésIFRS-ek szerint eszközként kimutatottösszegével, növelve a jogszabály alapjántoketartalékba helyezendo pénzeszközök,átvett eszközök értékébol a halasztottbevételként kimutatott összeggel, csökkentve atokeinstrumentumnak minosülo tokeemelésmiatt, a tulajdonosokkal szemben kimutatottkövetelés összegével;

b) IFRS-ek szerinti jegyzett toke: a létesítookiratban meghatározott jegyzett toke,amennyiben az tokeinstrumentumnak minosül;

c) jegyzett, de be nem fizetett toke: az IFRS-ek szerinti jegyzett tokébol a gazdálkodórendelkezésére még nem bocsátott összeg;

d) toketartalék: a saját toke minden olyanelemének összege, amely nem felel meg azIFRS-ek szerinti jegyzett toke, a jegyzett, debe nem fizetett toke, az eredménytartalék, azértékelési tartalék, az adózott eredmény vagy alekötött tartalék fogalmának;

e)3


eredménytartalék: az IFRS-ek szerintiéves beszámolóban kimutatott, korábbi évekhalmozott - és a tulajdonosok részére még kinem osztott - adózott eredmény, ideértve azIFRS-ek szerint a felhalmozott eredményjavára vagy terhére elszámolt összegeket is,amely az IAS 1 Pénzügyi kimutatásokprezentálása címu standard szerinti egyébátfogó jövedelmet - az átsorolási módosításokkivételével - nem tartalmazhat. Az ígykeletkezett összeget csökkenteni kell a fizetettpótbefizetés IFRS-ek szerint eszközkéntkimutatott összegével, és a fel nem használtfejlesztési tartaléknak a kapcsolódó, az IAS 12Nyereségadók címu standard alapján számítotthalasztott adóval csökkentett összegével;

f) értékelési tartalék: az IAS 1 Pénzügyikimutatások prezentálása címu standardszerinti átfogó jövedelem kimutatásbanszereplo egyéb átfogó jövedelem halmozott éstárgyévi egyéb átfogó jövedelmet is tartalmazóösszege;

g) adózott eredmény: 114/A. § 9. pontjábanmeghatározott fogalom;

h) lekötött tartalék: a kapott pótbefizetésIFRS-ek szerint kötelezettségként kimutatottösszege, növelve a fel nem használt fejlesztésitartaléknak a kapcsolódó, az IAS 12Nyereségadók címu standard alapján számítotthalasztott adóval csökkentett összegével.

(5) A saját toke megfeleltetési tábla a (4)bekezdésben foglaltakon túlmenoentartalmazza:

a) a cégbíróságon bejegyzett tokeösszegének és az IFRS-ek szerinti jegyzetttoke összegének egyeztetését;

b)4


az osztalékfizetésre rendelkezésre állószabad eredménytartalékot, amely az utolsóbeszámolóval lezárt üzleti év tárgyévi adózotteredményét is magában foglalóeredménytartalék összegének az IAS 40Befektetési célú ingatlanok címu standardszerinti befektetési célú ingatlanok valós értéknövekedése miatti elszámolt - halmozott - nem

OptiJUS

99. oldal


realizált nyereség összegével csökkentett és akapcsolódó IAS 12 Nyereségadók címustandard alapján elszámolt nyereségadóhalmozott összegével növelt összege.

(6)1


Ha a gazdálkodó az IFRS 11 Közösmegállapodások címu standard szerinti olyanközös tevékenységgel rendelkezik, amelyet etörvény szerint részesedésként mutatna ki, a(4) és (5) bekezdés alkalmazása során, azIFRS-ek szerinti saját toke egyes elemeibollevezetett saját toke elemek nyitó és záróadatait úgy állapítja meg, mintha az ilyenközös tevékenység számviteli elszámolásatekintetében az IFRS-ek szerinti évesbeszámoló készítésére nem tért volna át.

Az IFRS-ek szerinti éves beszámolóra történoáttérés szabályai2


114/C. §3


(1) Az éves beszámoló IFRS-ekszerinti összeállítására történo áttérés feltétele,hogy a gazdálkodó rendelkezzen az áttérésrevaló felkészültségét igazoló könyvvizsgálóijelentéssel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti könyvvizsgálóijelentést IFRS minosítéssel rendelkezokamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cégbocsáthat ki.

(3) Az IFRS-ek szerinti éves beszámolóratörténo áttérés napja az elso IFRS-ek szerintkészült éves beszámoló üzleti évének elsonapja.

(4)4

4 Módosította: 2016. évi CXXV. törvény 299. § 10., 300. § 5.

Az IFRS-ekre történo áttérést agazdálkodó legkésobb az áttérés napja elott 30nappal bejelenti az állami adóhatóság részére.A bejelentéshez csatolni kell az (1) bekezdésszerinti könyvvizsgálói jelentést.

(5)5


A pénzügyi közvetítorendszerfelügyeletével kapcsolatos feladatkörébeneljáró Magyar Nemzeti Bank felügyelete alátartozó gazdálkodó az IFRS-ek szerinti évesbeszámolóra történo áttérést - a (4)bekezdésben foglalt bejelentésikötelezettségen túl - legkésobb az áttérés napjaelott 30 nappal bejelenti a Magyar NemzetiBank részére. A bejelentéshez csatolni kell a(1) bekezdés szerinti könyvvizsgálói jelentést.

(6) Az IFRS minosítéssel rendelkezokamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég

az (1) bekezdés szerinti, a felkészültségrevonatkozó vizsgálat során ellenorzi, hogy agazdálkodó

a) alkalmaz-e az IFRS-ek szerinti évesbeszámolója összeállításhoz a 10. § (6)bekezdése szerinti minosítéssel rendelkezoszemélyt,

b) rendelkezik-e az IFRS-ek szerintösszeállított és jóváhagyott számvitelipolitikával,

c) rendelkezik-e az áttérés éve elotti üzletiév elso napjára vonatkozóan összeállított IFRS-ek szerinti mérleggel.

(7)6


Az IFRS-ek szerinti éves beszámolótáttérés alapján készíto gazdálkodó az IFRS-ekalkalmazásának elso üzleti évében a kiegészítomegjegyzésekben köteles bemutatni az IFRS 1A Nemzetközi Pénzügyi BeszámolásiStandardok elso alkalmazása címu standard21. és 24-26. bekezdéseiben megköveteltközzétételeket akkor is, ha egyébként nemtartozik az IFRS 1 A Nemzetközi PénzügyiBeszámolási Standardok elso alkalmazásacímu standard hatálya alá.

(8)7


Az a jogelod nélkül alapítottgazdálkodó, amely éves beszámolóját az IFRS-ek szerint állítja össze, e § rendelkezéseitmegfeleloen alkalmazza, azzal, hogy a (4) és(5) bekezdés szerinti bejelentésikötelezettségét legkésobb a cégbejegyzésétköveto 90 nappal teljesíti, valamint a (6)bekezdés c) pontjában meghatározott feltételvizsgálata esetükben nem alkalmazandó.

(9)8


Az a gazdálkodó, amelynekértékpapírjai kereskedelmét az EurópaiGazdasági Térség bármely államánakszabályozott piacán az üzleti év soránengedélyezték, az engedély megszerzésétköveto üzleti évtol köteles a 9/A. § (2)bekezdés a) pontjának megfelelni. Ezengazdálkodó a (4) és (5) bekezdés szerintibejelentési kötelezettségét az engedélymegszerzésétol számított 30. nap és az áttérésnapját megelozo 30. nap közül a késobbiidopontig teljesíti.

Az e törvény szerinti éves beszámolóra történoáttérés (visszatérés) szabályai9


OptiJUS

100. oldal


114/D. §1


(1) Ha a gazdálkodó a 9/A. §szerint nem kötelezett az IFRS-ekalkalmazására, akkor az IFRS-ek szerinti évesbeszámoló készítésérol az e törvény szerintiéves beszámoló készítésére a következoesetekben térhet át (térhet vissza):

a) öt lezárt üzleti év után, vagyb) a közvetlen vagy közvetett anyavállalat

személyében bekövetkezett változás esetén.(2) Az IFRS-ek szerinti éves beszámolót

készíto gazdálkodó az e törvény szerinti évesbeszámoló készítésére tér át (tér vissza),

a) ha a 9/A. § szerint már nem jogosult,illetve nem kötelezett éves beszámolóját azIFRS-ek szerint összeállítani, valamint

b) végelszámolása, felszámolása, illetvekényszertörlési eljárása esetén.

(3) Az (1) bekezdés szerinti áttérés(visszatérés) idopontja az (1) bekezdés a) vagyb) pontjában szereplo feltételekbekövetkezését követo bármely üzleti év elsonapja.

(4)2


A (2) bekezdés szerinti áttérés(visszatérés) idopontja

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben afeltételek bekövetkezését követo üzleti év elsonapja,

b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben avégelszámolás, a felszámolás, illetve akényszertörlési eljárás kezdo idopontja.

(5) Az áttérés (a visszatérés) napjávalnyitómérleget és nyitó leltárt kell készíteni. Azáttérés (a visszatérés) üzleti événekkönyvviteli nyilvántartásait a nyitómérlegalapján kell megnyitni.

(6) Hitelintézet, pénzügyi vállalkozásfelszámolása, végelszámolása esetén az áttérés(a visszatérés) idopontja a tevékenységiengedély visszavonásának a napja azzal, hogya tevékenységet lezáró beszámolót ahitelintézetnek, a pénzügyi vállalkozásnak avégelszámolás, a felszámolás megkezdésétmegelozo napra, mint mérlegfordulónapra kellelkészítenie.

(7) Az IFRS-ek szerinti éves beszámolókészítésérol az e törvény szerinti évesbeszámoló készítésére történo áttérés(visszatérés) esetén a nyitómérlegben azeszközöket és forrásokat az e törvénynekmegfelelo besorolásban, az áttérést megelozoüzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóanösszeállított és letétbe helyezett IFRS-ekszerinti éves beszámoló mérlegében szereplokönyv szerinti értéken kell szerepeltetni.

(8) A (7) bekezdés szerinti eszközök ésforrások tekintetében bekerülési értéknek anyitómérlegben szereplo eszközök és forrásokkönyv szerinti értéke minosül, kivéve az IAS38 Immateriális javak, az IAS 16 Ingatlanok,gépek, és berendezések, az IAS 40 Befektetésicélú ingatlanok standard szerinti eszközöket ésaz IAS 39 Pénzügyi instrumentumok címustandard szerinti követeléseket, amelyeknél abekerülési érték az IFRS-ek szerinti bekerülésiérték, azzal, hogy azok esetében az IFRS-ekszerinti bekerülési érték és a könyv szerintiérték közötti különbözetet értékcsökkenésként,illetve értékvesztésként kell figyelembe venni.

(9) A (7) bekezdés szerinti nyitómérlegbenszereplo eszközök és források értékénekmeghatározásánál:

a) toketartalék növekedéseként kellkimutatni a 36. § szerinti összegeket, valaminta következo tételeket:

aa) az átértékelési modell alkalmazásaesetén az IAS 16 Ingatlanok, gépek ésberendezések, valamint az IAS 38Immateriális javak címu standardok szerintkeletkezett és értékelt tárgyi eszközök ésimmateriális javak halmozott átértékelésikülönbözetének értékcsökkentett értékét,

ab) az IAS 40 Befektetési célú ingatlanokcímu standard alapján valós érték modellalkalmazása esetén a befektetési célúingatlanok halmozott valós értékéneknyereségét,

ac) az IAS 41 Mezogazdaság címu standardszerinti biológiai eszközökre ésmezogazdasági termékekre elszámolthalmozott valós értékének nyereségét;

b) a jogszabály alapján toketartalékbahelyezendo pénzeszközök, átvett eszközökértékébol halasztott bevételként kimutatottbármely összeget a toketartaléknövekedéseként kell elszámolni;

c) a kapott pótbefizetés IFRS-ek szerintkötelezettségként kimutatott összegét alekötött tartalék növekedéseként kellelszámolni;

d) az adott pótbefizetés IFRS-ek szerinteszközként kimutatott összegét azeredménytartalék csökkenéseként kellelszámolni;

e) a 3. § (9) bekezdés 3. pontja szerinttokeinstrumentumnak, de az IFRS-ek szerintrészben vagy egészben kötelezettségnekminosülo tételek (ide értve a visszaválthatórészvény) névértéket meghaladó összegét a

OptiJUS

101. oldal


toketartalék növekedéseként kell elszámolni;f) a tulajdonosokkal szemben tokeemelés

miatt kimutatott követelésbol a jegyzett tokeemelésének megfelelo összeget a jegyzett, debe nem fizetett toke növekedéseként, anévértéken felüli összeget a toketartalékcsökkenéseként kell elszámolni;

g) a visszavásárolt saját részvények, sajátüzletrészek 35. § (10) bekezdése szerintszámított összegét eszközként kell kimutatni alekötött tartalék egyideju növelése mellett;

h) a nyitómérlegben toketartalékkéntkizárólag az a), b), e) és f) pontban foglalttételeket lehet szerepeltetni;

i) a nyitómérlegben lekötött tartalékkéntkizárólag a c) és g) pontban foglalt tételekalapján számított összeget lehet szerepeltetni;

j) a nyitómérlegben értékelési tartalékkéntkizárólag az értékesítheto pénzügyi eszközökés a cash flow fedezeti instrumentumokhalmozott valós érték változását lehetkimutatni;

k) az IAS 12 Nyereségadók címu standardalapján számított halasztott adó követeléseketvagy kötelezettségeket ki kell vezetni a tokeazon tartalékával szemben, amivel szembeneredetileg a tétel megjelenítésre került.Amennyiben ez nem állapítható meg, akivezetést az eredménytartalékkal szembenkell elvégezni;

l) az értékesítheto pénzügyi eszközök éscash flow fedezeti instrumentumok értékelésikülönbözete e törvény valós értékelésrevonatkozó szabályai szerint szüntetendo meg;

m) az IAS 19 Munkavállalói juttatások címustandard szerinti munkaviszony megszunésemiatt meghatározott juttatási programokaktuáriusi nyereségét és veszteségét azeredménytartalékkal szemben kell elszámolni;

n) az a)-m) pontokban foglalt rendezésekelvégzése után az eredménytartalék összegétúgy kell megállapítani a nyitómérlegben, hogyaz összes eszközök és összes források összegemegegyezzen;

o) a 42-43. §-ok szerint kötelezettségnek, deaz IFRS-ek szerint részben vagy egészbensaját tokének minosülo tételek esetében anyitómérlegben a kötelezettséget avisszafizetendo összegben kell kimutatni. Avisszafizetendo összeg és a kötelezettség IFRS-ek szerinti könyv szerinti értékénekkülönbözetét az aktív idobeli elhatárolásokközött kell állományba venni, és aztidoarányosan egyéb ráfordításként kell

elszámolni az eredmény terhére;p) a 42-43. §-ok szerint kötelezettségnek, de

az IFRS-ek szerint egészében pénzügyikötelezettségnek minosülo tételre a 68. § (1)bekezdését értelemszeruen alkalmazni kell.

(10) Az IFRS-ek szerinti éves beszámolókészítésérol az e törvény szerinti évesbeszámoló készítésére történo áttérést(visszatérést) követo üzleti év mérlegébenösszehasonlító adatként a nyitómérleg adataitkell szerepeltetni.

(11) Az áttérés (a visszatérés) utáni elsoüzleti év eredménykimutatásábanösszehasonlító adat nem szerepelhet.

(12) Az áttérés (a visszatérés) utáni elsoüzleti évre vonatkozó éves beszámolókiegészíto mellékletében be kell mutatni akövetkezoket:

a) az áttérés (a visszatérés) elotti utolsóüzleti év IFRS-ek szerinti éves beszámolójazárómérlegében szereplo adatoknak, anyitómérlegnek való megfeleltetését és alényeges módosító tételek szövegesmagyarázatát, valamint

b) az áttérés (a visszatérés) elotti utolsóüzleti év IFRS-ek szerinti éves beszámolójaeredménykimutatásának adatait, továbbá az etörvény szerinti éves beszámolóeredménykimutatása és az IFRS-ek szerintiéves beszámoló eredménykimutatása közöttieltérések lényeges tételeinek szövegesmagyarázatát.

(13) Az áttérés (a visszatérés) idopontjábanmég le nem zárt lízingszerzodés, beruházásiszerzodés, valamint értékesítési ügyletrevonatkozó szerzodés elszámolása tekintetébena nyitómérlegben nem kell módosításokatvégezni. Az ilyen szerzodéseket az áttérést (avisszatérést) követoen is az IFRS-ekeloírásainak megfeleloen kell elszámolni aszerzodések megszunéséig.

(14) A nyitómérlegben értékelésitartalékként kimutatott összegek kivezetéséreaz 59. § eloírásait kell alkalmazni.

Átalakulás, egyesülés, szétválás különöseloírásai1


114/E. §2


(1) Az átalakulással, egyesüléssel,szétválással érintett, IFRS-ek szerinti évesbeszámolót összeállító gazdasági társaságátalakulás, egyesülés, szétválás esetén az IFRS-ek értékelési elveit követve, a 136-144. §-okban eloírtak alapján, átalakulási

OptiJUS

102. oldal


vagyonmérleget és vagyonleltárt készít, a (2)-(9) bekezdésben foglaltakfigyelembevételével.

(2) Amennyiben az egyesülésben érintettgazdasági társaságok között van e törvényszerinti és az IFRS-ek szerinti évesbeszámolót készíto gazdasági társaság is,akkor:

a) összeolvadás esetén az IFRS-ek szerintiéves beszámolót készíto, megszuno gazdaságitársaságnak a vagyonmérlege összeállításasorán át kell térnie az e törvény szerinti évesbeszámoló készítés szabályainak azalkalmazására;

b) beolvadás esetén az átvevo (beolvasztó)gazdasági társaság által alkalmazottbeszámoló készítési szabályoktól eltéroszabályokat alkalmazó megszuno gazdaságitársaságnak a vagyonmérlege összeállításasorán át kell térnie az átvevo (beolvasztó)gazdasági társaság által alkalmazottbeszámoló készítési szabályokra.

(3) A vagyonmérleget (a vagyonmérleg-tervezetet és a végleges vagyonmérleget), avagyonleltárt (a vagyonleltár-tervezetet és avégleges vagyonleltárt) az e törvény szerintibeszámoló mérlegére és az azt alátámasztóleltárra vonatkozó eloírások szerint kellelkészíteni a 136. § (4)-(7) és (9)-(10)bekezdésében, a 137. § (1)-(2) bekezdésében,a 138. § (1)-(3), (5) és (7) bekezdésében, a139. §-ban, a 140. § (2) bekezdésében,valamint a 141. § (1)-(3) és (8) bekezdésébenfoglaltak figyelembevételével.

(4) Amennyiben a (2) bekezdés a) és b)pontja alapján a megszuno gazdaságitársaságnak át kell térnie az e törvény szerintiéves beszámoló készítés szabályainak azalkalmazására, a vagyonmérlegben a 136. §(4) bekezdés a) pontja szerinti könyv szerintiértéket a 114/D. § (7)-(9) bekezdésébenmeghatározott áttérési (visszatérési) szabályokalkalmazásával kell meghatároznia, és avagyonmérlege "könyv szerinti érték"oszlopában a nyitómérleg adatait kellszerepeltetnie.

(5) Amennyiben a (2) bekezdés b) pontjaalapján a megszuno gazdasági társaságnak átkell térnie az IFRS-ek alkalmazására, avagyonmérlegben a 136. § (4) bekezdés a)pontja szerinti könyv szerinti értéket az IFRS1 A Nemzetközi Pénzügyi BeszámolásiStandardok elso alkalmazása címu standardszabályainak megfelelo alkalmazásával kellmeghatároznia.

(6) Amennyiben az átalakuló, egyesülo,szétváló gazdasági társaság a vagyonmérlegét

az IFRS-ek szerint készíti el, a 136. § (8)bekezdést nem alkalmazhatja.

(7) Az (1) bekezdés szerinti átalakuló,egyesülo, szétváló gazdasági társaságesetében:

a) a 137. § (1) bekezdés akkor alkalmazható,ha az átértékelést az IFRS-ek eloírásai islehetové teszik;

b) a 137. § (2) bekezdés nem alkalmazható,ha a vagyonátértékelést az IFRS-ek eloírják;

c) ha a 137. § (2) bekezdése és e bekezdésalapján a gazdálkodó nem alkalmazza, vagynem alkalmazhatja a vagyonátértékelést, úgy avagyonmérleg-tervezetben a saját toke összege(a harmadik oszlopban) megegyezik a sajáttoke (elso oszlopban szereplo) könyv szerintiértékével;

d) a vagyonmérlegben az eszközök és akötelezettségek külön-külön kimutatottátértékelési különbözetét az IFRS-ek eloírásaiszerint kell elszámolni;

e) a 139. § (4) és (5) bekezdésében szereplokülönbözeteket az IFRS-ek eloírásai szerintkell elszámolni;

f) az átalakulással, egyesüléssel, szétválássallétrejövo gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének harmadik oszlopában a jegyzetttoke nem haladhatja meg a 114/B. § (4)bekezdés a) pontja szerinti saját tokének ajegyzett, de be nem fizetett tokével növelt és a140. § (5) bekezdése alapján számított várhatóvagyonvesztés összegével és a 114/B. § (4)bekezdés h) pontja szerinti lekötött tartalékkalcsökkentett összegét;

g) a 138. § (4) és (6) bekezdése, a 140. § (1),(3), (5) és (7) bekezdése, a 141. § (4)-(5), (7)és (9) bekezdése nem alkalmazható;

h) a jegyzett tokét le kell szállítani, ha azátalakulással, egyesüléssel, szétválássallétrejövo gazdasági társaság véglegesvagyonmérlege alapján a 114/B. § (4)bekezdés a) pontja szerinti saját tokének a 114/B. § (4) bekezdés h) pontja szerinti lekötötttartalékkal csökkentett és a 141. § (7)bekezdés szerinti jegyzett, de be nem fizetetttoke összegével növelt összege nem éri el avagyonmérleg-tervezet szerinti (acégbíróságon bejegyzett) jegyzett tokeösszegét.

(8) A 137. § (1) bekezdése szerintiátértékelés alkalmazása esetében az eszközökés kötelezettségek vagyonmérlegben történomegjelenítésére és értékelésére az IFRS-ekeloírásait kell alkalmazni.

(9) Amennyiben a kiválással létrejövo IFRS-eket alkalmazó gazdasági társaság élt a 137. §(1) bekezdésében, valamint a (7) bekezdés a)

OptiJUS

103. oldal


és b) pontjaiban meghatározott átértékeléssel,a vagyonmérleg-tervezete "különbözetek"oszlopában elkülönítetten kell kimutatnia azátértékelési különbözetet, a (7) bekezdés d) ése) pontjaiban foglaltak szerint.

Végelszámolás, felszámolás, kényszertörlésieljárás különös szabályai1


114/F. §2


Amennyiben az IFRS-ek szerintiéves beszámolót készíto gazdálkodóvégelszámolás, felszámolás, illetvekényszertörlési eljárás alá kerül, akkor avégelszámolás, a felszámolás, illetve akényszertörlési eljárás kezdo idopontjával az etörvény szerinti éves beszámoló készítésére,továbbá a végelszámolás és a felszámolásszámviteli feladataira vonatkozó eloírásokatköteles alkalmazni.

Összevont (konszolidált) éves beszámolókészítési kötelezettség3


114/G. §4


(1) Ha az összevont (konszolidált)éves beszámoló készítésére kötelezettanyavállalat éves beszámolóját az IFRS-ekszerint készíti el, akkor az összevont(konszolidált) éves beszámolóját is az IFRS-ekszerint kell összeállítania.

(2) Az anyavállalat (1) bekezdés szerintiösszevont (konszolidált) éves beszámolókészítési kötelezettségét a 115-117. §-okeloírásai szerint kell megállapítani.

Egyéb speciális rendelkezések5


114/H. §6


(1) Az IFRS-ek szerinti évesbeszámolót készíto pénzügyi intézmény ésbefektetési vállalkozás minden hónap utolsónapjára vonatkozóan, továbbá a biztosítóminden negyedév utolsó napjára vonatkozóan- a pénzügyi közvetítorendszer felügyeletévelkapcsolatos feladatkörében eljáró MagyarNemzeti Bank részére készített évközijelentések (adatszolgáltatások) elkészítésecéljából - köteles eszköz- és forrásszámláit,valamint költség- és eredményszámláit lezárni,azok egyenlegét megállapítani, fokönyvikivonatot, továbbá a 0. Nyilvántartási számlákszámlaosztályban kimutatott mérlegen kívülitételekrol összesítést készíteni, valamint

biztosítani, hogy a kapcsolódó analitikusnyilvántartások rendelkezésre álljanak.

(2) Az IFRS-ek szerinti éves beszámolótkészíto hitelintézet és a hitelintézettelegyenértéku prudenciális szabályozásnakmegfelelo pénzügyi vállalkozás adevizaeszközeit és a devizakötelezettségeit aMagyar Nemzeti Bank által közzétett, a hónaputolsó napján és az év utolsó napján érvényeshivatalos devizaárfolyamon köteles értékelniminden hónap utolsó napján és amérlegfordulónapi értékelés során.

(3) Az IFRS-ek szerinti éves beszámolótkészíto pénzügyi vállalkozás és biztosító adevizaeszközeit és a devizakötelezettségeit aMagyar Nemzeti Bank által közzétett, anegyedév utolsó napján és az év utolsó napjánérvényes hivatalos devizaárfolyamon kötelesértékelni minden negyedév utolsó napján és amérlegfordulónapi értékelés során.

VI. Fejezet

ÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) ÉVESBESZÁMOLÓ

Konszolidált éves beszámoló készítésikötelezettség

115. § (1) A meghatározó befolyásmegítélésénél a leányvállalatok bármelyikétmegilleto - a 3. § (2) bekezdés 1. pontjánakalpontjai szerinti - jogokat az anyavállalatnálkell számításba venni.

(2) Az összevont (konszolidált) évesbeszámoló készítési kötelezettség megítélésesorán az anyavállalatnál kell figyelembe venniazokat az (1) bekezdés szerinti jogosultságokat(jogokat) is, amelyeket ugyan közvetlenül nemaz anyavállalat vagy a leányvállalat gyakorol,de azt harmadik személyek - saját nevükben -az anyavállalat vagy egy leányvállalata javáragyakorolják.

(3) Az összevont (konszolidált) évesbeszámoló készítési kötelezettség megítélésesorán figyelmen kívül kell hagyni azokat ajogosultságokat (jogokat), amelyeket

a) szerzodés alapján átruházott jogkörbenmások helyett gyakorolnak;

OptiJUS

104. oldal


b) biztosítékként átvettek, és a jogokatharmadik személy utasításai szerintgyakorolják;

c) mint kezességvállalónak birtokba adtak ésa jogokat a kezes érdekében gyakorolják.

(4) A 3. § (2) bekezdése 1. pontjának a) ésb) alpontja szerinti szavazati aránymegállapításához az anyavállalatotközvetlenül vagy közvetetten megilleto ésgyakorolható szavazati jogot kell viszonyítaniaz összes szavazati joghoz. A számítás soránaz összes szavazati jogból le kell vonni avisszavásárolt saját részvény, saját üzletrészalapján vagy jogszabály eloírása szerint nemgyakorolható szavazati jogokat, továbbáazokat a szavazati jogokat, amelyekkel azadott vállalat - mint anyavállalat - szavazatijogaiból saját leányvállalata rendelkezik.

(5) A leányvállalati viszony létrejöttét azanyavállalat állapítja meg és egyidejulegköteles ezt a minosítést a leányvállalattalközölni.

116. § (1)1

1 Megállapította: 2008. évi LXXXI. törvény 180. §. Módosította: 2009. évi CXVI. törvény 104. § (1). Eloször a 2010. évbeninduló üzleti évrol készített beszámolóra kell alkalmazni, a 2009. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra isalkalmazható.

Nem kötelezo összevont(konszolidált) éves beszámolót és összevont(konszolidált) üzleti jelentést készítenie annakaz anyavállalatnak (a továbbiakban:mentesítheto anyavállalat), amely maga isleányvállalata egy vállalatnak (atovábbiakban: fölérendelt anyavállalat), ha afölérendelt anyavállalat az Európai GazdaságiTérség valamely államában rendelkezikszékhellyel, e törvény vagy a Tanács 1983.június 13-i 83/349/EGK irányelve, illetve azEurópai Parlament és a Tanács 2002. július 19-i 1606/2002/EK rendelete szerint készít és hoznyilvánosságra összevont (konszolidált) évesbeszámolót, valamint összevont (konszolidált)üzleti jelentést, amelyben a mentesíthetoanyavállalat és annak leányvállalataibeszámolóit is konszolidálják, továbbá nemvonatkozik a mentesítheto anyavállalatra a119. §, és ha2


a) a fölérendelt anyavállalat 100%-ostulajdoni hányaddal rendelkezik amentesítheto anyavállalatban (ide nem értve amentesítheto anyavállalat vezetotisztségviseloi, vagy felügyelobizottsága tagjaiáltal jogszabály, vagy létesíto okirat szerintmegszerzett tulajdoni hányadot), vagy

legalább 90%-os tulajdoni hányaddalrendelkezik és a kisebbségi tulajdonosokelfogadták a mentesítést, vagy

b) az a) ponton kívüli esetekben, akisebbségi tulajdonosok vagy azok egy része -akiknek részvénytársaságnál, illetve európairészvénytársaságnál összesen legalább 10%-os(egyéb vállalkozónál legalább 20%-os)mentesítheto anyavállalati részesedés van abirtokukban - legalább hat hónappal azösszevont (konszolidált) éves beszámolókészítésének mérlegfordulónapja elott nemkérték a mentesítheto anyavállalattól azösszevont (konszolidált) éves beszámolóösszeállítását.

(2)3

3 Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 180. §. Módosította: 2010. évi CXXIII. törvény 195. §.

Nem kötelezo összevont (konszolidált)éves beszámolót és összevont (konszolidált)üzleti jelentést készítenie annak a mentesíthetoanyavállalatnak, amely maga is leányvállalataegy fölérendelt anyavállalatnak, ha afölérendelt anyavállalat e törvénnyel vagy aTanács 1983. június 13-i 83/349/EGKirányelvével, illetve az Európai Parlament és aTanács 2002. július 19-i 1606/2002/EKrendeletével összhangban vagy azokkalegyenértéku módon, illetve azoknakmegfeleloen készíti el és hozza nyilvánosságraösszevont (konszolidált) éves beszámolóját,valamint összevont (konszolidált) üzletijelentését, amelyben a mentesíthetoanyavállalat és annak leányvállalataibeszámolóit is konszolidálják, továbbá nemalkalmazzák a mentesítheto anyavállalatra a119. § eloírásait, és ha teljesülnek az (1)bekezdés a) és b) pontjában foglaltak.

(3)4

4 Számozását módosította: 2008. évi LXXXI. törvény 180. §. Módosította: 2008. évi LXXXI. törvény 233. § (2). Lásd még: 2008.évi LXXXI. törvény 271. § (2).

Az (1)-(2) bekezdés alkalmazása eseténa mentesítheto anyavállalat éves beszámolójakiegészíto mellékletének a következoket iskell tartalmaznia:

a) az összevont (konszolidált) évesbeszámolót készíto fölérendelt anyavállalatnevét és székhelyét; valamint

b) utalást arra vonatkozóan, ha az összevont(konszolidált) éves beszámoló készítésikötelezettség alól az (1)-(2) bekezdés szerintmentesítették.

(4)5

5 Megállapította: 2004. évi XCIX. törvény 31. § (2). Számozását módosította: 2008. évi LXXXI. törvény 180. §. Módosította:2008. évi LXXXI. törvény 233. § (2). Lásd még: 2008. évi LXXXI. törvény 271. § (2).

Az (1)-(2) bekezdés alkalmazása eseténa mentesített anyavállalat évesbeszámolójának kiegészíto mellékletében a

OptiJUS

105. oldal


mentesített anyavállalat és kapcsoltvállalkozásai befektetett eszközeinek, tárgyévibevételeinek és adózott eredményének, sajáttokéjének, valamint foglalkoztatottjai átlagosállományi létszámának adataitvállalkozásonként külön-külön be kellmutatni.

(5)1

1 Beiktatta: 2004. évi XCIX. törvény 31. § (3). Számozását módosította: 2008. évi LXXXI. törvény 180. §. Módosította: 2008. éviLXXXI. törvény 233. § (2). Lásd még: 2008. évi LXXXI. törvény 271. § (2).

Nem alkalmazható az (1)-(2) bekezdésszerinti mentesítés arra az anyavállalatra,amelynek kibocsátott - a 3. § (6) bekezdésének2-3. pontjai szerinti - értékpapírjai tozsdeikereskedelme engedélyezett, vagy azengedélyezést már kérelmezték.

(6)2

2 Beiktatta: 2004. évi XCIX. törvény 31. § (3). A második mondat szövegét megállapította: 2006. évi CXXXI. törvény 113. §.Számozását módosította: 2008. évi LXXXI. törvény 180. §. Módosította: 2008. évi LXXXI. törvény 233. § (2), 2010. évi CXXIII.törvény 195. §, 197. §.

Az (1)-(2) bekezdés alkalmazása eseténmagyar nyelven a fölérendelt külföldianyavállalat összevont (konszolidált) évesbeszámolóját és összevont (konszolidált)üzleti jelentését, az ezekrol készültkönyvvizsgálói jelentést kell közzétenni. Eközzétételrol a mentesített anyavállalat kötelesgondoskodni a 154. §-ban foglaltaknakmegfeleloen, a fölérendelt külföldianyavállalat összevont (konszolidált) évesbeszámolójának elfogadásától számított 60napon belül.

117. § (1)3


Az anyavállalatnak nem kell azüzleti évrol összevont (konszolidált) évesbeszámolót készítenie, ha az üzleti évetmegelozo két - egymást követo - üzleti évbena mérleg fordulónapján a következo hárommutatóérték közül bármelyik ketto nemhaladja meg az alábbi határértéket:

a) a mérlegfoösszeg a 6000 millió forintot,b) az éves nettó árbevétel a 12 000 millió


foglalkoztatottak száma a 250 fot.(2) Az (1) bekezdés szerinti mutatóértékek

meghatározásánál az anyavállalat ésleányvállalatainak, valamint közös vezetésuvállalkozásainak (ideértve a 119. § alátartozókat is) konszolidálás elott összesítettadatait kell figyelembe venni. A közösvezetésu vállalkozás adatait a tokerészesedésmértékében kell figyelembe venni.

(3) Amennyiben az anyavállalatleányvállalatai és közös vezetésu vállalkozásaivalamelyike nem rendelkezik a tárgyévetmegelozo üzleti év (1) bekezdés szerinti

adataival, akkor az (1) bekezdés szerintimutatóérték meghatározásánál a tárgyévivárható - éves idotartamra átszámított -adatokat kell figyelembe venni.

(4)4


A hitelintézeti, a biztosítóianyavállalatra, a pénzügyi vállalkozásra, mintanyavállalatra az (1) bekezdés szerintimentesítés nem vonatkozik.

(5)5


Az (1) és (6) bekezdés nemalkalmazható, ha a mérleg fordulónapján azanyavállalat vagy a konszolidálásba bevontleányvállalat részvényei, üzletrészei, illetve azáltaluk kibocsátott értékpapírok tozsdeikereskedelme engedélyezett, vagy azengedélyezést már kérelmezték.

(6) Nem kell az anyavállalatnak az üzletiévrol összevont (konszolidált) évesbeszámolót készítenie, ha leányvállalatait,közös vezetésu vállalkozásait a 119. § alapjánfelmentette és ezen vállalkozásokra, valaminttársult vállalkozásaira alkalmazható a 129. §(2) bekezdése. Az anyavállalat évesbeszámolója kiegészíto mellékletében kötelestájékoztatást adni arról, hogy az e §-bannevesített felmentési lehetoségek közülmelyiket alkalmazta.

118. § (1) Az összevont (konszolidált) évesbeszámoló elkészítésébe az anyavállalatot,minden leányvállalatot, továbbá a 128. § (2)bekezdése szerinti feltételeknek megfeleloközös vezetésu vállalkozást - a 119. §kivételével - be kell vonni.

(2) Amennyiben az összevont (konszolidált)éves beszámoló készítésekor az anyavállalatáltal a konszolidálásba bevont leányvállalatok,közös vezetésu vállalkozások összetételébenaz üzleti év folyamán lényeges változáskövetkezett be, úgy az összevont(konszolidált) éves beszámolóba fel kell venniolyan adatokat, amelyek lehetové teszik azegymás után következo üzleti évek összevont(konszolidált) éves beszámolóinakösszehasonlítását. Az összehasonlíthatóságkövetelményének úgy is eleget lehet tenni, haaz elozo üzleti évi összevont (konszolidált)éves beszámoló adatait a változásnakmegfeleloen módosítják, vagy a változásokróla kiegészíto mellékletben adnak részletestájékoztatást.

OptiJUS

106. oldal


(3)1

1 Módosította: 2009. évi LXXVII. törvény 183. § (2).

Minden leányvállalat - függetlenül attól,hogy bevonják-e a konszolidálásba - kötelesaz anyavállalathoz a beszámolóját, a sajátjogon készített, összevont (konszolidált) abeszámolóját, valamint a 121. § (1) bekezdéseszerinti közbülso beszámolót, továbbá ha ezenbeszámolók könyvvizsgálata megtörtént, akönyvvizsgálói jelentéseket átadni. Azanyavállalat a leányvállalatoktólfelvilágosítást, indokolást kérhet az összevont(konszolidált) éves beszámoló elkészítéséhez.

119. § (1) A leányvállalatot nem kötelezobevonni az összevont (konszolidált) évesbeszámoló készítésbe, ha

a) az összevont (konszolidált) évesbeszámoló elkészítéséhez szükséges adatokataz adott leányvállalat - a konszolidálásbaeloször történo bevonása évében az ehhezszükséges adatszolgáltatást még nem tudtakialakítani, vagy vis maior miatt hiányzóadatait nem pótolta - aránytalanul magasköltségek mellett és késedelmesen tudjaszolgáltatni; vagy

b) a leányvállalatban lévo részesedést(részvényt, üzletrészt) kizárólagtovábbértékesítés céljából szerezték meg és aforgóeszközök között mutatják ki; vagy

c)2


lényeges és tartós jogi korlátozások vagyegyéb körülmények huzamosan akadályozzákaz anyavállalatot a 3. § (2) bekezdésének 1.pontjában megnevezett jogai gyakorlásában;vagy

d) az összevont (konszolidált) évesbeszámoló mérlegfordulónapjánelotársaságként muködött.

(2) A leányvállalatot nem kell az összevont(konszolidált) éves beszámolóba bevonni, ha abeszámoló enélkül is megbízható és valósképet ad az anyavállalat és egyébleányvállalatai vagyoni, pénzügyi, jövedelmihelyzetérol. Amennyiben több leányvállalatmegfelel ennek az elofeltételnek, akkoregyüttesen kell elbírálni, hogy az összevont(konszolidált) éves beszámolóból valókihagyásuk sem torzítja az anyavállalat ésegyéb leányvállalatai együttesérol kialakulómegbízható és valós összképet.

(3) Az (1)-(2) bekezdés eloírásai a közösvezetésu vállalkozásra is értelemszeruenalkalmazhatók.

(4) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazását akkor,ha összevont (konszolidált) éves beszámolótkészít az anyavállalat, az összevont(konszolidált) kiegészíto mellékletben

indokolni kell. Amennyiben aleányvállalatokat, a közös vezetésuvállalkozásokat az anyavállalat az (1)-(3)bekezdés alapján a konszolidálásba nem vonjabe és ezért nem készít összevont (konszolidált)éves beszámolót, az (1)-(3) bekezdésalkalmazását az éves beszámolója kiegészítomellékletében kell indokolnia.

(5) Az összevont (konszolidált) évesbeszámoló készítésébe az (1) bekezdés a)-c)pont és (2)-(3) bekezdés szerint be nem vontleányvállalatnál, közös vezetésuvállalkozásnál szerzett részesedés értékénekmegállapítására - figyelembe véve a 129. § (2)bekezdését - a 130. § rendelkezéseit kellalkalmazni.

Az összevont (konszolidált) éves beszámolóformája, tartalma

120. § (1) Az összevont (konszolidált) évesbeszámoló az összevont (konszolidált)mérlegbol, az összevont (konszolidált)eredménykimutatásból, az összevont(konszolidált) kiegészíto mellékletbol áll.

(2) Az összevont (konszolidált) évesbeszámoló mérlege és eredménykimutatása a6. számú melléklet szerint tér el az évesbeszámoló mérlegétol éseredménykimutatásától.

(3) Az összevont (konszolidált) évesbeszámolót világos és áttekintheto formábanúgy kell elkészíteni, hogy az a számvitelialapelvek figyelembevételével akonszolidálásba bevont vállalatok együttesvagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérolmegbízható és valós képet adjon.

(4) Ha az összevont (konszolidált)mérlegben és eredménykimutatásban szereploadatok nem elegendoek a megbízható és valósösszkép bemutatásához, vagy ha aztkülönleges körülmények külön is indokolják,akkor az összevont (konszolidált) kiegészítomellékletnek kell tartalmaznia mindazonadatokat, amelyek a konszolidálásba bevontvállalkozások együttes vagyoni, pénzügyihelyzetének, muködésük eredményénekmegbízható és valós bemutatásáhozszükségesek.

(5) Az összevont (konszolidált) évesbeszámolóban a konszolidálásba bevontvállalkozások vagyoni, pénzügyi, jövedelmihelyzetét úgy kell bemutatni, mintha ezek avállalkozások egyetlen vállalkozásként

OptiJUS

107. oldal


muködnének. Ennek érdekében az összevont(konszolidált) éves beszámolóban az eszközökés a források, a bevételek és a ráfordítások (ateljesítmények és a költségek), a nyereség és aveszteség értékébol - az anyavállalat és ahozzátartozó leányvállalatok, közös vezetésuvállalkozások, illetve ez utóbbiak egymásközötti kapcsolataiból adódó -halmozódásokat ki kell szurni. Azanyavállalatot a 126-127. § szerintihalmozódások kiszurése tekintetében - azonadatok vonatkozásában, amelyeket a bevontbeszámolók [a 121. § (1) bekezdésealkalmazása miatt] nem teljesköruentartalmaznak - választási lehetoség illeti meg.

(6) Az elozo üzleti év összevont(konszolidált) éves beszámolója készítésénélalkalmazott értékelési, konszolidálásimódszereket, a beszámoló tagolását,részletezését csak indokolt esetben lehetmegváltoztatni. Az elozo üzleti évtol valóeltéréseket az összevont (konszolidált)kiegészíto mellékletben fel kell sorolni és megkell indokolni, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmihelyzetre gyakorolt hatásukat pedig be kellmutatni.

(7) Az összevont (konszolidált) évesbeszámoló összeállítása során - más eloíráshiányában - e törvény 17-95. §-ainak eloírásaita 121-134. §-ok figyelembevételével kellalkalmazni.

(8)1


A 20. § (3)-(5) bekezdése szerintianyavállalat összevont (konszolidált) évesbeszámolóját - saját döntésétol függoen -devizában, vagy - a 20. § (2) bekezdése szerint- forintban is elkészítheti.

(9)2


Az összevont (konszolidált) évesbeszámoló részét képezo összevont(konszolidált) mérleget, összevont(konszolidált) eredménykimutatást és azösszevont (konszolidált) kiegészíto mellékleteta hely és a kelet feltüntetésével az anyavállalatképviseletére jogosult személy köteles aláírni.

121. § (1)3

3 Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 256. § (2) 2-3.

Ha egy - a konszolidálásbabevont - vállalkozás beszámoló készítésénekmérlegfordulónapja több mint három hónappalmegelozi az összevont (konszolidált) évesbeszámoló mérlegfordulónapját, akkor ennek avállalkozásnak az összevont (konszolidált)éves beszámoló mérlegfordulónapjára

közbülso beszámolót kell készítenie, és akonszolidálásba annak alapján kell bevonni.Az összevont (konszolidált) éves beszámolómérlegfordulónapjáig bejegyzett - elotársaságiformában is muködött - leányvállalatot, közösvezetésu vállalkozást is közbülso beszámolóalapján kell bevonni. Az az idotartam, amelyrea közbülso beszámoló vonatkozik, nemhaladhatja meg a tizenkét hónapot.

(2)4

4 Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 256. § (2) 3-4., 2014. évi LXXIV. törvény 304. § 5., 20.

Ha a konszolidálásba bevontvállalkozás az összevont (konszolidált) évesbeszámoló üzleti évében úgy alakult át,egyesült, vált szét, hogy az átalakulás,egyesülés, szétválás idopontjára véglegesen isbeszámolót kellett készítenie, akkor ezenvállalkozást a jogelod leányvállalat, közösvezetésu vállalkozás adatait is tartalmazóközbülso beszámoló alapján kell akonszolidálásba bevonni.

(3)5


Beolvadás esetén közbülso beszámolókészítési kötelezettség akkor van, ha abeolvasztott vállalkozás - a beolvasztástmegelozoen - leányvállalatnak, közös vezetésuvállalkozásnak minosült.

122. § (1)6


Az összevont (konszolidált) évesbeszámoló készítése során az anyavállalat, akonszolidálásba bevont leányvállalatok, atokerészesedés alapján bevont közös vezetésuvállalkozások mérlegeit éseredménykimutatásait össze kell foglalni.

(2)7


A konszolidálásba bevontleányvállalatok eszközeit és forrásait, abevételeket és a ráfordításokat teljesegészükben, a tokerészesedés alapján bevontközös vezetésu vállalkozások eszközeit ésforrásait, a bevételeit és a ráfordításait atokerészesedés arányában az összevont(konszolidált) éves beszámolóba be kell vonni- tekintet nélkül arra, hogy a konszolidálásbabevont vállalkozások beszámolójukbanfigyelembe vették-e azokat vagy sem -,feltéve, hogy az anyavállalatot a bevonásban etörvény nem korlátozza, vagy azanyavállalatnak nincs döntési, választásilehetosége. Az anyavállalat az e törvénybenbiztosított mérlegbeállítási, döntési, választásilehetoségeket az összevont (konszolidált) évesbeszámoló készítésekor akkor isalkalmazhatja, ha a konszolidálásba bevontvállalatok nem alkalmazták azokat, vagy

OptiJUS

108. oldal


akkor sem köteles alkalmazni, ha azokat akonszolidálásba bevont vállalatokbeszámolójukban már alkalmazták.

(3) Az összevont (konszolidált) évesbeszámoló készítése során el kell végezni:

a) az összevont (konszolidált) mérleg éseredménykimutatás tételei számbavételéhez azeltéro értékelési módszerekbol adódókorrekciókat [azaz egységes értékelést kellalkalmazni az (1)-(2) bekezdésfigyelembevételével];

b) az összevont (konszolidált) évesbeszámoló pénznemétol eltéro pénznembenkészült mérleg és eredménykimutatástételeinek átszámítását;

c) a tokeösszevonást (a tokeegyesítést);d) az adósságkonszolidálást (a

konszolidálásba bevont vállalkozások közöttikövetelések és tartozások kiszurését);

e) a közbenso eredmények elhagyását (akonszolidálásba bevont vállalkozások közöttiügyletekbol származó olyan nyereség- ésveszteségtételek kiszurését, amelyeket azeszközök értéke magában foglal);

f) a bevételek és a ráfordításokkonszolidálását (az olyan bevételek ésráfordítások kiszurését, amelyek akonszolidálásba bevont vállalkozások közöttiügyletekbol származnak);

g) a társult vállalkozásoktokekonszolidálását;

h) a konszolidálás miatti adókülönbözetmeghatározását.

(4) Az anyavállalat és a konszolidálásbabevont vállalkozások éves mérlegeinek éseredménykimutatásainak összefoglalása (azeltéro értékelésbol adódó korrekciók és aforintra átszámítás - 123. § szerinti - elvégzéseután) elokészíto-mérleg és elokészíto-eredménykimutatás keretében történik.

123. § (1) A 122. § (2) bekezdése szerint akonszolidálásba bevont vállalkozásnak azösszevont (konszolidált) mérlegbe kerüloeszközeit és forrásait az anyavállalat évesmérlegében alkalmazható értékelési eloírásokszerint egységesen kell értékelni. Havalamelyik bevont vállalkozás eltér azanyavállalat éves beszámolójánálalkalmazható értékelési módszerektol, azanyavállalatnál alkalmazható értékelésre valóáttérés miatti eltéréseket az adott vállalkozáselokészíto-eredménykimutatásában isszerepeltetni kell.

(2)1


Amennyiben a konszolidálásba bevont

eszközöket és forrásokat a konszolidálásbabevont vállalkozás beszámolójában azanyavállalatnál alkalmazottaktól vagyeloírtaktól eltéroen értékelte, akkor az eltéroenértékelt eszközöket és forrásokat azanyavállalat módszerei szerint kell értékelni,és ez az új kiinduló érték kerül az összevont(konszolidált) éves beszámolóba.

(3) A (2) bekezdés szerinti értékelés alattezen törvény szerinti értékelés értendo. Etörvény szerint választható értékelésimódszerek eltérését - figyelembe véve a 120. §(5) bekezdésében megfogalmazott egyetlenvállalkozásként muködés elvét is - nemszükséges egységesíteni.

(4) A (2) bekezdésben foglalt eloírástól ellehet tekinteni, ha az újraértékelésnek azeredménye a vagyoni, pénzügyi és jövedelmihelyzet szempontjából nem jelentos, illetve akonszolidálásba bevont vállalkozásnak olyaneszközei és forrásai vannak, amilyenekkel azanyavállalat nem rendelkezik, továbbá akkoris, ha a konszolidálásba bevont vállalkozáseszközeinek, forrásainak értékelése ahitelintézetekre, a biztosítókra, az értékpapír-forgalmazókra vonatkozó külön jogszabályokalkalmazásán alapul.

(5) A (2) bekezdésben foglalt eloírástól valóeltéréseket az összevont (konszolidált)kiegészíto mellékletben be kell mutatni ésmegfelelo módon indokolni kell.

(6) A konszolidálásba bevont vállalkozáskülföldi pénznemben készült mérlegénektételeit - ha az anyavállalatra a 20. § (2)bekezdése vonatkozik - az összevonás elottforintra át kell számítani a következok szerint:

a)2


a befektetett eszközöket, a saját tokeelemeit - kivéve az adózott eredményt - a 124.§ (7) bekezdése szerint választott idopontbanérvényes - a 60. § szerinti, az anyavállalat évesbeszámolója készítése során alkalmazottárfolyam alapján megállapított - bekerülésiárfolyamon (ez azonban nem lehet magasabb,mint a mérlegfordulónapi, a Magyar NemzetiBank által közzétett, hivatalosdevizaárfolyamon számított érték), valamintaz egyéb eszközöket és kötelezettségeket, azidobeli elhatárolásokat, továbbá az adózotteredményt a mérlegfordulónapi, a MagyarNemzeti Bank által közzétett, hivatalosdevizaárfolyamon; vagy

b) a mérleg valamennyi tételétmérlegfordulónapi, a Magyar Nemzeti Bankáltal közzétett, hivatalos devizaárfolyamon.

OptiJUS

109. oldal


(7) A (6) bekezdés a) pontja szerintiértékelésbol adódó különbözetet az adottvállalkozás elokészíto-mérlegében, illetveelokészíto-eredménykimutatásában akövetkezok szerint kell kimutatni:

a) amennyiben a (6) bekezdés a) pontjaszerinti értékelésbol adódó különbözet eltér azelozo évben ilyen címen megállapítottkülönbözet összegétol, akkor a különbözetbolaz eltérés összegét az adott vállalkozáselokészíto-eredménykimutatásában az egyébbevételek, illetve az egyéb ráfordítások között- mint eredményt módosító tételt - kellkimutatni;

b) a (6) bekezdés a) pontja szerintiértékelésbol adódó különbözetbol az elozoévben ilyen címen megállapított különbözettelazonos összeget az eredménytartalékváltozásaként (korrekciójaként) kell az adottvállalkozás elokészíto-mérlegében (a változáselojelének megfeleloen) szerepeltetni.

(8) A konszolidálásba bevont vállalkozáskülföldi pénznemben készülteredménykimutatásának tételeit az összevonáselott kell forintra átszámítani a következokszerint:

a) az értékcsökkenési leírást, a befektetettpénzügyi eszközök és a forgóeszközökértékvesztését és egyéb veszteségeit, azanyagjellegu ráfordításokat a megfelelomérlegtételre vonatkozó árfolyamon;

b)1


az adózott eredményt mérlegfordulónapi,a Magyar Nemzeti Bank által közzétett,hivatalos devizaárfolyamon;

c) minden más tételt havonként a hó végi - a60. § szerinti, az anyavállalat évesbeszámolója készítése során alkalmazott -devizaárfolyamon forintra átszámított értékekéves összegzésével.

(9) A (8) bekezdés szerinti értékelés mellettjelentkezo különbözetet az adott vállalkozáselokészíto-eredménykimutatásában az egyébbevételek, illetve az egyéb ráfordítások közöttkell - a forintra átszámítás különbözeteként -kimutatni.

(10) Ha a (6), (8) bekezdésben alkalmazottárfolyamok mellett nem teljesül az összevont(konszolidált) éves beszámolónál amegbízható és valós összkép követelménye, azanyavállalat a (6), (8) bekezdésbenmeghatározott árfolyamoktól eltéro - aszámviteli politikájában rögzített - árfolyamotis alkalmazhat. Az alkalmazott árfolyamot,valamint az eltérés indokait az összevont

(konszolidált) kiegészíto mellékletben be kellmutatni.

(11)2

2 Módosította: 2009. évi LXXVII. törvény 183. § (1), 2011. évi CLVI. törvény 256. § (2) 8.

Amennyiben az anyavállalat évesbeszámolójára a 20. § (3)-(5) bekezdésevonatkozik, akkor a konszolidálásba bevontvállalkozások forintban készült beszámolójaátszámításához - a reciprok árfolyamokmeghatározásakor - a (6)-(10) bekezdéseloírásait kell értelemszeruen alkalmazni.

Tokeösszevonás (tokekonszolidáció)

124. § (1) A konszolidálásba bevontleányvállalat saját tokéjébol az anyavállalatotmegilleto részesedés (rész) értékét azanyavállalat tulajdoni hányadára jutóösszegben kell figyelembe venni. A számítástmegelozoen a konszolidálásba bevontleányvállalat által visszavásárolt sajátrészvények, saját üzletrészek nyilvántartásszerinti értékével a leányvállalat saját tokéjétcsökkenteni kell. Ha a részesedésreértékvesztést számoltak el - és az összevont(konszolidált) éves beszámolóval szembenimegbízható és valós összkép követelményeigényli -, az értékvesztést, ha azt azeredménykimutatás tartalmazza, akkor arészesedések, értékpapírok, bankbetétekvisszaírt értékvesztésével, ha azt azeredménykimutatás nem tartalmazza, (akkor)az eredménytartalékkal szemben - a számítástmegelozoen - vissza kell írni.

(2) A tokekonszolidáció nem alkalmazhatóaz anyavállalat azon részvényeire,üzletrészeire, amelyeket maga az anyavállalatvagy a konszolidálásba bevont leányvállalatbirtokol. Az ilyen részvényeket, üzletrészeketaz összevont (konszolidált) mérlegben, mintsaját részvényt, saját üzletrészt aforgóeszközök között kell - elkülönítetten -kimutatni.

(3) Az anyavállalat tulajdoni hányadára jutóösszeg számításánál figyelembe kell venni aleányvállalat olyan tulajdoni hányadait is,amelyek egy másik - a konszolidálásba bevont- leányvállalat birtokában vannak.

(4) A konszolidálásba bevont leányvállalatmérlegébol - az összevont (konszolidált)mérlegbe - az anyavállalatot megilleto, az (1)bekezdés szerint számított részesedés helyérea leányvállalat eszközei, illetve a forrásokközé a leányvállalatnak a számítottrészesedéssel csökkentett forrásai kerülnek,feltéve, hogy az anyavállalat e törvény szerint

OptiJUS

110. oldal


beállíthatja, és az összevont (konszolidált)éves beszámoló sajátossága nem kíváneltéréseket.

(5)1


A leányvállalat saját tokéjébol azanyavállalatot az (1) bekezdés szerintmegilleto részesedés (rész) számításakor aleányvállalat saját tokéjét a konszolidálásbaeloször történo bevonáskor az alábbimódszerekkel lehet meghatározni [azalkalmazott módszert és annak jelentosváltozását az elozo évhez képest az összevont(konszolidált) kiegészíto mellékletben be kellmutatni]:

a) azt az összeget veszik figyelembe aszámításnál, amely az összevont (konszolidált)éves beszámoló elokészíto mérlegében, mint aleányvállalat saját tokéje szerepel, könyvszerinti értéken [amely a 123. § (2)-(4)bekezdés alkalmazása esetén az ottmeghatározott kiinduló érték]; vagy

b) azt az összeget veszik figyelembe aszámításnál, amely a (7) bekezdés szerintiválasztott bevonási idopontnak megfeleloérték (aktualizált érték).

(6) Az (5) bekezdés b) pontja szerintimódszer alkalmazása esetén az anyavállalattulajdoni hányadára jutó saját toke értéke azújraértékelés - az aktualizált értékmeghatározása - után nem lépheti túl azanyavállalat ezen részesedése beszerzésiértékét.

(7) Az (1) bekezdés szerinti számításhoz aviszonyítási érték meghatározása történhet arészesedés megszerzésének idopontjában vagyakkor, amikor a leányvállalatot eloször vonjákbe az összevont (konszolidált) éves beszámolókészítésbe. Ha a részesedéseket különbözoidopontokban szerezték meg, az (1) bekezdésszerinti elszámolás alapjának meghatározásavagy a különbözo idopontokban, vagy azonidopontban fennálló értékviszonyokfigyelembevételével történhet, amikor avállalat leányvállalattá vált. A választottidopontot az összevont (konszolidált)kiegészíto mellékletben meg kell jelölni.

(8) A konszolidálásba bevontleányvállalatnak az anyavállalat könyveibenszereplo részesedésének és az (5)-(6) bekezdésszerinti módszerrel meghatározottleányvállalati saját toke tulajdoni hányaddalarányos részének különbözetét - azanyavállalat döntésének függvényében - akövetkezok szerint lehet elszámolni:

a) aktív különbözet esetén (akonszolidálásba eloször történo bevonáskor arészesedés könyv szerinti értéke a több) akülönbözeti összegbol az egyes eszközökhözhozzárendelheto "rejtett" tartalékokkal,valamint az egyes forrásokhozhozzárendelheto "rejtett" terhekkel - a bevonásidoszaka szerinti érték és a könyv szerintiérték különbözetével - az adott eszközök,illetve források értékét növelni, illetvecsökkenteni kell, majd az ezután fennmaradókülönbözetet - mint tokekonszolidációskülönbözetet - az eszközök között kellelkülönítetten kimutatni;

b) passzív különbözet esetén (a részesedéskönyv szerinti értéke a kevesebb) a különbözetösszegébol az egyes eszközökhözhozzárendelheto "rejtett" tartalékokkal,valamint az egyes forrásokhozhozzárendelheto "rejtett" terhekkel - a bevonásidoszaka szerinti érték és a könyv szerintiérték különbözetével - az adott eszközök,illetve források értékét növelni, illetvecsökkenteni kell, majd az ezután fennmaradókülönbözetet - mint tokekonszolidációskülönbözetet - a források között kellelkülönítetten kimutatni;

c) több leányvállalat konszolidálásábólkeletkezo, azonos jellegu (aktív vagy passzív)különbözetek összevonhatók, az eszközök és aforrások között megjeleno aktív és passzívtokekonszolidációs különbözeteket azonbannem szabad összevonni, egymással szembenelszámolni.

(9)2


A (8) bekezdés a) pontja alapján azeszközök között kimutatott tokekonszolidációskülönbözet leírása az e törvénynek az üzletivagy cégértékre vonatkozó eloírásaifigyelembevételével történik.

(10)3


A (8) bekezdés b) pontja alapján aforrások között kimutatott tokekonszolidációskülönbözetet, illetve annak egy részét csakakkor lehet az eredmény javára elszámolni, haaz összevont (konszolidált) mérlegfordulónapján biztos, hogy ez a különbözetiösszeg egy realizált eredmény. Ez általábanakkor teljesül, ha az érintett leányvállalat akonszolidálási körbol kikerül (ideértve azátalakulást, egyesülést, szétválást is), vagy azaz eszköz, amihez a különbözet kapcsolódik, akonszolidálásba be nem vont személyekrészére értékesítésre került.

(11) A leányvállalat saját tokéjébol az

OptiJUS

111. oldal


anyavállalatot az (1) bekezdés szerint azösszevont (konszolidált) éves beszámolókészítésekor megilleto részesedés és az (5)bekezdés szerint figyelembe vett részesedéskülönbözetét a saját toke korrekciójaként -mint leányvállalati saját tokeváltozást - kell azösszevont (konszolidált) mérlegben kimutatni.

(12)1


A konszolidálásba bevontleányvállalat saját tokéjébol az összevont(konszolidált) éves beszámoló készítésekornem az anyavállalatot megilleto részesedésösszegét az összevont (konszolidált)mérlegben a források között - a saját tokénbelül elkülönítetten -, mint a külso tagok (mástulajdonosok) részesedését kell kimutatni.

(13)2

2 Módosította: 2014. évi LXXIV. törvény 304. § 10., 22.

Ha az anyavállalati részesedéshezkapcsolódó gazdasági társaság átalakul,egyesül, szétválik - és a részesedéstokekonszolidációját a megelozo év(ek)összevont (konszolidált) éves beszámolójábanvégrehajtották -, akkor az átalakuláskor,egyesüléskor, szétváláskor megszerzettrészesedés a tokekonszolidációvégrehajtásakor új beszerzésnek minosül.

Adósságkonszolidálás

125. § (1) A konszolidálásba bevontvállalatok egymás közötti követelései,céltartalékai, kötelezettségei, valamint amegfelelo idobeli elhatárolások tételei azösszevont (konszolidált) mérlegben nemszerepelhetnek.

(2) Ha az azonos jogcímen fennállókövetelés és kötelezettség nem azonosösszegben szerepel az adós és a hitelezomérlegében, akkor az összevont (konszolidált)mérlegben emiatt mutatkozó különbözetet akövetkezok szerint kell kimutatni:

a) ha a különbözet eltér az elozo évben ilyencímen megállapított különbözet összegétol,akkor a különbözet összegébol az eltérésösszegét az összevont (konszolidált)eredménykimutatásban - elkülönítetten azegyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordításokközött -, mint eredményt módosító tételt kellkimutatni;

b) az elozo évben ilyen címen megállapítottkülönbözettel azonos összeget a saját tokeváltozásaként (korrekciójaként) - mintkonszolidáció miatti változások azadósságkonszolidálás különbözetébol - kell azösszevont (konszolidált) mérlegben (a változáselojelének megfeleloen) szerepeltetni.

(3) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni,ha az elhagyandó tételek a konszolidálásbabevont vállalkozások vagyoni, pénzügyi ésjövedelmi helyzetére vonatkozó megbízható ésvalós összkép szempontjábólelhanyagolhatóak (nem lényegesek).

A konszolidálásba bevont vállalkozásokonbelüli közbenso

eredmények elhagyása, kiszurése

126. § (1) Azokat az eszközöket, amelyek akonszolidálásba bevont vállalkozások egymásközötti szállításaiból ésszolgáltatásteljesítéseibol származnak, azösszevont (konszolidált) mérlegben olyanértékre kell helyesbíteni, amellyel akonszolidálásba bevont vállalkozásokugyanazon mérlegfordulónapra vonatkozómérlegébe beállíthatók lettek volna, ha akonszolidálásba bevont vállalkozásokegyüttesen, jogilag is egyetlen vállalkozástképeznének (azaz eszközeiket bekerülésiértéken kellene szerepeltetni).

(2) Ha a leányvállalat, közös vezetésuvállalkozás elokészíto mérlegében az (1)bekezdés szerinti eszközök eltéro értékenszerepelnek, mint a konszolidálásba bevontvállalkozások bekerülési értékei, akkor azösszevont (konszolidált) mérlegben azeszközök változásaként megjelenokülönbözetet a következok szerint kellkimutatni:

a) amennyiben a különbözet eltér az elozoüzleti évben ilyen címen megállapítottkülönbözet összegétol, akkor a különbözetösszegébol az eltérés összegét az összevont(konszolidált) eredménykimutatás tartalmazza;

b) az elozo üzleti évben ilyen címenmegállapított különbözettel azonos összeget asaját toke változásaként (korrekciójaként) -mint konszolidáció miatti változások aközbenso eredmény különbözetébol - kell azösszevont (konszolidált) mérlegben (a változáselojelének megfeleloen) szerepeltetni.

(3) Nem kell az (1) bekezdés eloírásaitalkalmazni, ha a közbenso eredmények különkiemelése a konszolidálásba bevontvállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmihelyzete szempontjából nem jelentos.

Ráfordítások és bevételek konszolidálása

127. § (1) Az összevont (konszolidált)

OptiJUS

112. oldal


eredménykimutatásban:a) az árbevételeknél a konszolidálásba

bevont vállalkozások egymás közöttiszállításaiból és szolgáltatásteljesítéseibolszármazó árbevételeket, valamint az ezekrejutó közvetlen költségeket ki kell szurni. Ha azösszevont (konszolidált) eredménykimutatásösszköltség eljárással készül, akkor akonszolidált árbevételre jutó közvetlenköltségeket nem kell kiszurni, amennyiben aközvetlen költségek a félkész és késztermékek,vagy az aktivált saját teljesítményekállományát növelik;

b)1

1 Módosította: 2015. évi CI. törvény 44. § s).

nem kerülhetnek az összevont(konszolidált) eredménykimutatásba azegymás közötti nem áruszállításokból és nemszolgáltatásteljesítésekbol származó egyébbevételek, az egymás közötti pénzügyimuveletek bevételei, valamint ezekráfordításai sem.

(2) Az árbevételeket és a bevételeket,valamint a közvetlen költségeket és aráfordításokat az (1) bekezdés szerint nem kellkiszurni, ha azok nem jelentos összeguek akonszolidálásba bevont vállalkozások valósvagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetemegítélése tekintetében.

(3)2

2 Hatályon kívül helyezte: 2015. évi CI. törvény 44. § t). Hatálytalan: 2015. VII. 4-tol.

(4)3


Az összevont (konszolidált)eredménykimutatás leányvállalatok adózotteredményébol külso tagok (más tulajdonosok)részesedése sor az adózott eredménybol akonszolidálásba bevont leányvállalatokra esoösszegnek a külso tagok tulajdoni hányadárajutó részét tartalmazza.

Közös vezetésu vállalkozások konszolidálása

128. § (1) A közös vezetésu vállalkozáseszközeit és forrásait, illetve bevételeit ésráfordításait az összevont (konszolidált) évesbeszámolóba az anyavállalattokerészesedésének megfelelo arányban kellbevonni.

(2)4


A tokerészesedés szerinti konszolidálásakkor lehetséges, ha a közös vezetésuvállalkozás beszámolója elkészítésénél akonszolidálásra vonatkozó értékelésieloírásokat figyelembe vették. Ha az egységesértékelés elvét nem lehet érvényesíteni, akkora közös vezetésu vállalkozásban lévorészesedést a 129. és 130. §-ban foglaltak

alapján kell bevonni.(3) A tokerészesedés arányában történo

konszolidálásra - értelemszeruen - a 124-127.§-ok eloírásait kell alkalmazni.

Társult vállalkozások konszolidálása

129. § (1) Ha egy konszolidálásba bevontvállalkozás jelentos, mértékadó befolyástgyakorol egy - a 3. § (2) bekezdésének 4.pontja szerinti - vállalkozás üzleti és pénzügyidöntéseire, akkor ezt a részesedést azösszevont (konszolidált) mérlegben különsoron kell szerepeltetni.

(2) Az (1) bekezdést, valamint a 130. §-tnem szükséges alkalmazni akkor, ha akonszolidálásba bevont vállalkozásokvagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzeténekmegbízható és valós megítélése szempontjábólnem jelentos a társult vállalkozás részesedése.5

5 Helyesbítette: Magyar Közlöny 2000/102.

130. § (1) A társult vállalkozásban lévorészesedés a nem teljes köru bevonáskor akövetkezo módszerek szerint mutatható ki [aválasztott módszert az összevont(konszolidált) kiegészíto mellékletbenszerepeltetni kell]:

a) vagy az anyavállalat, vagy akonszolidálásba bevont leányvállalatmérlegében kimutatott könyv szerinti értékkel,vagy

b) azzal az értékkel, amely a társultvállalkozásnak a (4) bekezdésbenmeghatározott idopont szerinti saját tokéjébola konszolidálásba bevont vállalkozás tulajdonihányadára jut. Ez az összeg azonban nem lehetmagasabb, mint a konszolidálásba bevontvállalkozás könyveiben szereplo részesedésbeszerzési értéke.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerintimódszer alkalmazása esetén - amikor a társultvállalkozást elso alkalommal bevonják - megkell állapítani a társult vállalkozás sajáttokéjébol a részesedésre a tulajdoni hányadarányában jutó összeget. A részesedés könyvszerinti értéke és a társult vállalkozás sajáttokéjébol a részesedésre jutó összegkülönbözetét az összevont (konszolidált)kiegészíto mellékletben elkülönítetten ki kellmutatni.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerintimódszer alkalmazása esetén a részesedéskönyv szerinti értéke és a társult vállalkozás

OptiJUS

113. oldal


saját tokéjébol a tulajdoni hányadra jutó(részarányos) saját toke különbözetét - minttokekonszolidációs különbözetet - az eszközökközött elkülönítetten kell kimutatni és akülönbözeti összeg elszámolásánál a 124. § (9)bekezdésében leírtakat kell alkalmazni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti részesedésviszonyítási értékének és különbözetiösszegének meghatározása történhet arészesedés megszerzésének idopontjában,vagy akkor, amikor a társult vállalkozást elsoalkalommal bevonják az összevont(konszolidált) éves beszámoló készítésbe. Haa részesedéseket különbözo idopontokbanszerezték meg, az (1) bekezdés szerintirészesedés meghatározása vagy a különbözoidopontokban, vagy a gazdasági társaságtársult vállalkozássá válásának idopontjábanfennálló értékviszonyok figyelembevételéveltörténhet. A választott idopontot az összevont(konszolidált) kiegészíto mellékletben megkell jelölni.

(5) A társult vállalkozásban lévorészesedésnek (érdekeltségnek) az (1)bekezdés alapján megállapított értékét akövetkezo években módosítani kell:

a) a társult vállalkozás saját tokéjeváltozásának a részesedéssel arányosösszegével;

b)1


az adózott eredmény felosztásáról szólóhatározatban szereplo, a társult vállalkozástóljáró (várható) osztalék, részesedés összegével(ezt az összeget a következo évben le kellvonni);

c)2


az adózott eredmény felosztásáról szólóhatározatban szereplo, de az összevont(konszolidált) mérleg fordulónapjáig meg nemkapott, - a társult vállalkozástól járó - osztalék,részesedés összegével (ezt az összeget akövetkezo évben le kell vonni);

d) a részesedés, a tokekonszolidációskülönbözet leírt összegével.

(6)3


Ha a társult vállalkozás beszámolójábana 123. §-ban foglaltaktól eltéro értékelésimódszert alkalmazott, akkor az eltéroenértékelt eszközök, kötelezettségek - az (1)-(5)bekezdésben meghatározott célokra - azösszevont (konszolidált) éves beszámolóértékelési módszere szerint átértékelhetok. Hailyen esetben az újraértékeléstol eltekintenek,akkor ezt a tényt az összevont (konszolidált)kiegészíto mellékletben fel kell tüntetni.

(7) A 126. §-t a közbenso eredmények

kiszurésére megfeleloen alkalmazni kell,amennyiben a szükséges információkhozzáférhetoek, ismertek. A közbensoeredmények a társult vállalkozástokerészesedése függvényében elhagyhatók.

(8)4


Az (1)-(7) bekezdés alkalmazásakorminden esetben a társult vállalkozás utolsóbeszámolóját kell alapul venni. Amennyiben atársult vállalkozás összevont (konszolidált)éves beszámolót készít, és az rendelkezésreáll, akkor ebbol kell kiindulni.

131. § Az anyavállalattal, a konszolidálásbabevont leányvállalattal - a 3. § (2) bekezdése5. pontja szerinti - egyéb részesedésiviszonyban lévo vállalkozás részesedését azanyavállalat, illetve a konszolidálásba bevontleányvállalat éves mérlegében szereplo könyvszerinti értéken kell az összevont(konszolidált) mérlegben kimutatni.

Konszolidálás miatti társasági adókülönbözetkimutatása

132. § Ha az összevont (konszolidált) évesbeszámoló alapján számított éves adózás elottieredmény - az összevonás következtében -alacsonyabb vagy magasabb, mint akonszolidálásba bevont vállalkozások adózáselotti eredményeinek együttes összege, úgy akonszolidálásba bevont vállalkozások szerintés az összevont (konszolidált)eredménykimutatás szerint fizetendo adókülönbözetébol azt az összeget, ami akonszolidálásba bevont vállalkozások ki nemgazdálkodott negatív adóalapjából, továbbá amegelozo üzleti évek, a tárgyév konszolidálásiintézkedéseibol származik és várhatóankiegyenlítodik a késobbi üzleti években,konszolidálás miatti társasági adó-különbözetként ki kell mutatni. Amennyiben akonszolidálásba bevont vállalkozásokeredménykimutatásai szerint fizetendo adótöbb, mint az összevont (konszolidált)eredménykimutatás szerint fizetendo adó,akkor a különbözetet áthúzódóadókövetelésként, fordított esetben akülönbözetet áthúzódó adótartozásként kell azösszevont (konszolidált) mérlegbenelkülönítetten kimutatni. Az összevont(konszolidált) eredménykimutatásban az adó-különbözetet külön soron (elkülönítetttételként) - mint konszolidálásból adódó(számított) társasági adó-különbözetet - kell

OptiJUS

114. oldal


szerepeltetni.

Összevont (konszolidált) kiegészíto melléklet

133. § (1) Az összevont (konszolidált)kiegészíto mellékletnek az elozoekbeneloírtakon túl a következoket kelltartalmaznia:

a) az összevont (konszolidált) mérleg és azösszevont (konszolidált) eredménykimutatásösszeállításánál alkalmazott mérlegértékelésieljárásokat;

b)1


a forintra, a devizára történo átszámítássorán alkalmazott módszert, ha akonszolidálásba bevont vállalkozások azanyavállalattól eltéroen más pénznembenkészítették beszámolójukat, vagy ha azösszevont (konszolidált) éves beszámoló olyantételeket tartalmaz, amelyeket akonszolidálásba bevont vállalkozásokbeszámolói nem tartalmaztak, és amelyeketeredetileg más pénznemben adtak meg;

c) ha az elozo üzleti évhez képestmegváltoztak az értékelési, a konszolidálásimódszerek, ezen változások indokolását,valamint ezen változások hatását akonszolidálásba bevont vállalkozásokvagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívülmég a következoket kell ismertetni:

a) a konszolidálásba bevont leányvállalatokneve és székhelye, ezen leányvállalatokjegyzett tokéjébol az anyavállalat és akonszolidálásba bevont más vállalkozásrészesedésének mértéke és összege, továbbá aleányvállalat részesedésének mértéke ésösszege minden más, a konszolidálásba bevontvállalkozás saját tokéjébol;

b) közös vezetésu vállalkozások neve ésszékhelye, az anyavállalat és a konszolidálásbabevont más vállalkozás részesedésénekmértéke és összege a közös vezetésuvállalkozás jegyzett tokéjébol, továbbá aközös vezetésu vállalkozás részesedésénekmértéke és összege minden más, akonszolidálásba bevont vállalkozás jegyzetttokéjébol;

c) a társult vállalkozások neve és székhelye,ezen vállalkozások jegyzett tokéjébol azanyavállalat és a konszolidálásba bevont másvállalkozás részesedésének mértéke ésösszege, továbbá a társult vállalkozásrészesedésének mértéke és összege minden

más, a konszolidálásba bevont vállalkozásjegyzett tokéjébol. A 129. § (2) bekezdésénekalkalmazását mindenkor be kell mutatni ésindokolni szükséges;

d)2


a 115. § (2)-(3) bekezdése szerintijogosultságokat az a)-c) pontoknál külön-külön ki kell emelni, feltüntetve a jogosultságjogcímét is.

(3) A (2) bekezdésben felsorolt adatokatabban az esetben nem kell szolgáltatni, ha azanyavállalat adatszolgáltatása miatt aleányvállalatnak, vagy egy másik - a (2)bekezdésben megjelölt - vállalkozásnakhátránya származhat ezen adatszolgáltatásból.E szabály alkalmazásának indokait azösszevont (konszolidált) kiegészítomellékletben ismertetni kell.

(4) Az összevont (konszolidált) kiegészítomellékletben az (1) és (2) bekezdésbenfoglaltakon túl a következo adatokat kellfeltüntetni:

a) az összevont (konszolidált) mérlegbenkimutatott azon kötelezettségek teljesösszegét, amelyek futamideje öt évnélhosszabb, valamint az összevont (konszolidált)mérlegben kimutatott azon kötelezettségekteljes összegét, amelyek a konszolidálásbabevont vállalkozások részérol zálogjoggalvagy hasonló jogokkal biztosítottak,feltüntetve a biztosítékok fajtáját és formáját;

b) azoknak a pénzügyi kötelezettségeknek ateljes összegét, amelyek a pénzügyi helyzetértékelése szempontjából jelentoséggel bírnak,de nem jelennek meg az összevont(konszolidált) mérlegben. Ezek közül külön kikell emelni a konszolidálásba teljesköruen benem vont leányvállalatokkal szembenikötelezettségek összegét;

c) az összevont (konszolidált) évesbeszámolóba bevont vállalkozások tárgyévbenfoglalkoztatott munkavállalóinak átlagosstatisztikai létszámát, bérköltségét és személyijellegu egyéb kifizetéseit, mindegyiketállománycsoportonkénti bontásban;

d) az anyavállalatnál az igazgatóság, azügyvezetés (üzletvezetés), a felügyelobizottság tagjainak tevékenységükért az üzletiév után járó járandóság összegét, ideértve abérköltséget, a személyi jellegu egyébkifizetéseket, a gazdasági társaság általátvállalt és így helyettük fizetett összegeket is,csoportonként összevontan, beleértve aleányvállalatoknál végzett tevékenység utáni

OptiJUS

115. oldal


járandóságokat is;e) az anyavállalat igazgatósága, ügyvezetése

(üzletvezetése), felügyelo bizottsága tagjainakaz anyavállalat, illetve a leányvállalatai általfolyósított kölcsönök és elolegek idopontját,nagyságát, lejáratát, megadva a kamatmértékét, a lényeges feltételeket, a tárgyévbenvisszafizetett összegeket, továbbá ezenszemélyek nevében vállalt garanciáliskötelezettségeket;

f)1


az értékesítés árbevételének fontosabbtevékenységek (a konszolidálásba bevontvállalkozásokra jellemzo termékek,terméktípusok), továbbá az exportárbevételnekaz Európai Unió, valamint más, az EurópaiUnión kívüli országok szerinti, illetve ezenbelül földrajzilag meghatározott piacokszerinti megbontását, amennyiben ebbol akonszolidálásba bevont vállalkozásoknakjelentosebb hátránya nem származik. Ezutóbbi esetben itt erre utalni kell;

g)2


a vállalatcsoport egészére vonatkozóan a90. § (7) bekezdésében eloírt információkat;

h)3

3 Beiktatta: 2007. évi LXXV. törvény 212. §. Hatályos: 2008. I. 1-tol. Rendelkezéseit elso alkalommal a 2008-ban induló üzletiévrol készített beszámolóra kell alkalmazni.

a tárgyévi üzleti évre vonatkozóösszevont (konszolidált) éves beszámolókönyvvizsgálatáért a könyvvizsgáló általfelszámított díjat, valamint a könyvvizsgálóáltal a tárgyévi üzleti évben az egyébbizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, azadótanácsadói szolgáltatásokért és az egyéb,nem könyvvizsgálói szolgáltatásokértfelszámított díjakat külön-külön összesítve;

i)4


azon összevont (konszolidált) mérlegenkívüli tételek és összevont (konszolidált)mérlegben nem szereplo megállapodásokjellegét, üzleti célját és pénzügyi kihatásait,amelyek bemutatásáról e törvény külön nemrendelkezik, ha e tételekbol ésmegállapodásokból származó kockázatok vagyelonyök lényegesek, és bemutatásuk szükségesa konszolidálásba bevont vállalkozások egészepénzügyi helyzetének megítéléséhez;

j)5


az anyavállalat vagy a konszolidálásbabevont más vállalkozás által kapcsolt felekkellebonyolított azon ügyleteket (ide nem értve a

vállalatcsoporton belüli ügyleteket), amelyekbemutatásáról e törvény külön nemrendelkezik, ha ezen ügyletek lényegesek ésnem a szokásos piaci feltételek közöttvalósultak meg. Ennek során be kell mutatniaz ügyletek értékét, a kapcsolt féllel fennállókapcsolat jellegét és az ügyletekkelkapcsolatos egyéb, a konszolidálásba bevontvállalkozások egésze pénzügyi helyzeténekmegítéléséhez szükséges információkat. Azegyedi ügyletekre vonatkozó információkösszesíthetok az ügyletek jellege szerint, ha azösszesítés nem akadályozza az érintettügyleteknek a konszolidálásba bevontvállalkozások egésze pénzügyi helyzetéregyakorolt hatásának a megítélését.

(5)6


A kiegészíto mellékletben be kellmutatni az anyavállalat minden olyanrészvényének, üzletrészének névértékét,amelyet maga az anyavállalat, leányvállalatavagy olyan harmadik személy birtokol, aki atulajdonosi jogokat saját nevében, de ezenvállalatok javára gyakorolja.

(6)7


Az összevont (konszolidált) kiegészítomelléklet készítése során nem kötelezoalkalmazni a 91. § b) és c) pontjában, a 92. §(2) bekezdésében rögzített eloírásokat.

(7)8

8 Beiktatta: 2005. évi CXII. törvény 8. §. Módosította: 2015. évi CLXXVIII. törvény 14. § g).

Az összevont (konszolidált) évesbeszámolót a 10. § (2)-(3) bekezdése alapjánaz IFRS-ek szerint készíto vállalkozó kötelesaz összevont (konszolidált) éves beszámoló

a) kiegészíto mellékletében bemutatni azIFRS-ek alkalmazásának elso üzleti évében abázis évi összevont (konszolidált) évesbeszámoló adatainak az IFRS-ek szerintimérlegbe és eredménykimutatásba valóátrendezését, valamint annak az eredményregyakorolt hatását;

b) kiegészíto mellékletében vagy azösszevont (konszolidált) éves beszámolóönálló részeként bemutatni számvitelipolitikájának az IFRS-ek szerint készítettösszevont (konszolidált) éves beszámolójáravonatkozó fobb szabályait, így különösen:

ba) az összevont (konszolidált) éves

OptiJUS

116. oldal


beszámoló részeit,bb) az összevont (konszolidált) éves

beszámolóban alkalmazott mérleg- éseredménykimutatás-tagolást, valamint atételek tartalmát,

bc) a kapcsolt vállalkozási körmeghatározását,

bd) az alkalmazott konszolidációsmódszereket,

be) az alkalmazott értékelési eljárásokat ésazok feltételeit,

bf) az IFRS-ek által adott választásilehetoségek közül alkalmazott szabályokat,

bg) a konszolidációnál alkalmazottmentesítéseket.

Összevont (konszolidált) üzleti jelentés

134. § (1)1


Az összevont (konszolidált)üzleti jelentésnek a konszolidálásba bevontvállalkozások együttesének helyzetét ésüzletmenetét, a vállalkozások tevékenységesorán felmerülo fobb kockázatokkal ésbizonytalanságokkal együtt úgy kelltartalmaznia, hogy az a tényleges viszonyokrólmegbízható és valós képet adjon.

(2)2

2 Megállapította: 2006. évi IV. törvény 349. § (6). Módosította: 2015. évi CI. törvény 43. § 29.

Az összevont (konszolidált) üzletijelentésnek a 95. § (2)-(7) bekezdésben,valamint a 95/A. §-ban foglaltakon kívül bekell mutatnia a konszolidálásba bevontvállalkozások elorelátható fejlodését is.

(3)3


Amennyiben a konszolidálásba bevontvalamely vállalkozás átruházhatóértékpapírjait az Európai Gazdasági Térségvalamely államának szabályozott piacánkereskedésre befogadták, az összevont(konszolidált) üzleti jelentésben be kellmutatni a vállalatcsoport belso ellenorzési éskockázatkezelési rendszereinek fobbjellemzoit az összevont (konszolidált) évesbeszámoló készítésével összefüggésben.

(4)4


Az összevont (konszolidált) üzletijelentést magyar nyelven kell elkészíteni és azta hely és a kelet feltüntetésével az anyavállalatképviseletére jogosult személy köteles aláírni.

(5)5


Az az összevont (konszolidált) éves

beszámolót készíto, közérdeklodésre számottartó gazdálkodónak minosülo anyavállalat,amelynél

a) az adott üzleti év mérleg fordulónapján akövetkezo három mutatóérték közül bármelyikketto meghaladja az alábbi határértékeket:

aa) a mérlegfoösszeg a 6 000 millió forintot,ab) az éves nettó árbevétel a 12 000 millió


foglalkoztatottak száma a 250 fot, ésb) az adott üzleti évben átlagosan

foglalkoztatottak száma meghaladja az 500fot,összevont (konszolidált) üzleti jelentésében akonszolidálásba bevont vállalkozásokravonatkozóan a 95/C. § szerinti nem pénzügyikimutatást tesz közzé.

(6)6


Az (5) bekezdés szerintimutatóértékeket a 117. § (2) bekezdés szerintkell meghatározni.

VI/A. Fejezet7


A KORMÁNYOK RÉSZÉRE FIZETETTÖSSZEGEKROL SZÓLÓ JELENTÉS8


134/A. §9


E fejezet alkalmazásában:1. nyersanyag-kitermelo iparágban muködo

vállalkozás: a 2013/34/EU európai parlamentiés tanácsi irányelv 41. cikk 1. pontjábanmeghatározott fogalom;

2. természetes erdok fakitermelésévelfoglalkozó vállalkozás: a 2013/34/EU európaiparlamenti és tanácsi irányelv 41. cikk 2.pontjában meghatározott fogalom;

3. kormány: a 2013/34/EU európaiparlamenti és tanácsi irányelv 41. cikk 3.pontjában meghatározott fogalom;

4. projekt: a 2013/34/EU európai parlamentiés tanácsi irányelv 41. cikk 4. pontjábanmeghatározott fogalom;

5. fizetett összeg: a 2013/34/EU európaiparlamenti és tanácsi irányelv 41. cikk 5.pontjában meghatározott fogalom.

OptiJUS

117. oldal


134/B. §1


(1) A nyersanyag-kitermeloiparágban muködo vagy a természetes erdokfakitermelésével foglalkozó vállalkozó éventea kormányok részére fizetett összegekrol szólójelentést készít, ha

a) két egymást követo üzleti évben a mérlegfordulónapján a következo három mutatóértékközül bármelyik ketto meghaladja az alábbihatárértéket:

aa) a mérlegfoösszeg a 6000 millió forintot,ab) az éves nettó árbevétel a 12000 millió


foglalkoztatottak száma a 250 fot, vagyb) közérdeklodésre számot tartó

gazdálkodónak minosül.(2) Mentesül az (1) bekezdés szerinti

kötelezettség alól a vállalkozó, ha:a) az általa a kormányok részére fizetett

összegek szerepelnek az anyavállalat által a134/C. § szerint összeállított, kormányokrészére fizetett összegekrol szóló összevontjelentésben, és

b) az anyavállalat az Európai Unió valamelytagállama nemzeti jogának hatálya alátartozik.

(3) A kormányok részére fizetettösszegekrol szóló jelentés összeállítása soránnem kell figyelembe venni az egy üzleti évalatt 30 millió forintot meg nem haladó fizetettösszegeket, tekintet nélkül arra, hogy egyetlenösszegrol vagy több kapcsolódó összegrol vanszó.

(4) A kormányok részére fizetettösszegekrol szóló jelentés az adott üzleti évrevonatkozóan tartalmazza a nyersanyag-kitermelo iparágban muködo vállalkozás,valamint a természetes fakitermelésévelfoglalkozó vállalkozás által a tevékenységéhezkapcsolódóan:

a) az egyes kormányok részére fizetettösszegeket összesen;

b) az egyes kormányok részére fizetettösszegeknek a 2013/34/EU európai parlamentiés tanácsi irányelvben meghatározotttípusonkénti teljes összegét; valamint

c) a konkrét projekthez rendelt fizetettösszegek esetén a 2013/34/EU európaiparlamenti és tanácsi irányelvbenmeghatározott típusonként fizetett teljesösszeg minden egyes projektre vonatkozóan,valamint az egyes projektekkel kapcsolatbanfizetett összegeket összesen.

(5) Azon fizetett összegek tekintetében,amelyeket a vállalkozás egészére vonatkozókötelezettségek alapján fizetett meg, avállalkozó - a (4) bekezdés c) pontjábanfoglaltaktól eltéroen - a projektszintu jelentéshelyett a vállalkozás egészére vonatkozójelentést készíthet.

(6) A természetben adott juttatás esetén azérték meghatározásához alkalmazott módszerta kormányok részére fizetett összegekrol szólójelentésben külön be kell mutatni.

(7) A vállalkozó a kormányok részérefizetett összegekrol szóló jelentést a 153-154/B. § szerint köteles letétbe helyezni ésközzétenni.

134/C. §2


(1) A nyersanyag-kitermeloiparágban muködo vagy a természetes erdokfakitermelésével foglalkozó anyavállalatnakminosülo vállalkozás évente a kormányokrészére fizetett összegekrol szóló összevontjelentést készít, ha egyedi évesbeszámolójának adatai alapján

a) két egymást követo üzleti évben a mérlegfordulónapján a következo, a nagyságot jelzohárom mutatóérték közül bármelyik kettomeghaladja az alábbi határértéket:

aa) a mérlegfoösszeg a 6000 millió forintot,ab) az éves nettó árbevétel a 12000 millió


foglalkoztatottak száma a 250 fot, vagyb) közérdeklodésre számot tartó

gazdálkodónak minosül.(2) A kormányok részére fizetett

összegekrol szóló összevont jelentésre akormányok részére fizetett összegekrol szólójelentésre vonatkozó rendelkezéseket kellalkalmazni a (3)-(7) bekezdésben foglaltkivételekkel.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásábanbármely anyavállalat nyersanyag-kitermeloiparágban muködo vagy természetes erdokfakitermelésével foglalkozó anyavállalatnakminosül, ha bármely leányvállalata anyersanyag-kitermelo iparágban muködikvagy a természetes erdok fakitermelésévelfoglalkozik. Az ilyen anyavállalatnak az (1)bekezdés szerinti jelentésében csak akitermelési tevékenységével, illetve atermészetes erdok fakitermelésitevékenységével összefüggo összegeket kellbemutatnia.

(4)3

3 Módosította: 2015. évi CLXXVIII. törvény 14. § h).

Mentesül az (1) bekezdés szerinti

OptiJUS

118. oldal


kötelezettség alól az az anyavállalatnakminosülo vállalkozás, amelynek összevont(konszolidált) adatai két egymást követo üzletiévben a mérleg fordulónapján a következo, anagyságot jelzo három mutatóérték közülbármelyik ketto nem haladja meg az alábbihatárértéket:

a) a mérlegfoösszeg a 6000 millió forintot,b) az éves nettó árbevétel a 12000 millió


foglalkoztatottak száma a 250 fotkivéve, ha valamely konszolidálásba bevontvállalkozása közérdeklodésre számot tartógazdálkodó egység.

(5) Mentesül az (1) bekezdés szerintikötelezettség alól az az anyavállalatnakminosülo vállalkozás, amelynek maga isleányvállalata egy olyan anyavállalatnak,amely az Európai Unió valamely tagállamanemzeti jogának hatálya alá tartozik.

(6) Az (1) bekezdés a) és a (4) bekezdés a)és b) pontja szerinti mutatóértékekmeghatározásánál az anyavállalat ésleányvállalatainak, valamint közös vezetésuvállalkozásainak (ideértve a 119. § alátartozókat is) konszolidálás elott összesítettadatait kell figyelembe venni. A közösvezetésu vállalkozás adatait a tokerészesedésmértékében kell figyelembe venni.

(7) A leányvállalatot nem kötelezo bevonnia kormányok részére fizetett összegekrol szólóösszevont jelentés készítésbe, ha

a) lényeges és tartós jogi korlátozások vagykivételes körülmények huzamosanakadályozzák az anyavállalatot a 3. § (2)bekezdés 1. pontjában meghatározott jogaigyakorlásában; vagy

b) a kormányok részére fizetett összegekrolszóló összevont jelentés elkészítéséhez aszükséges adatokat az adott leányvállalat - akonszolidálásba eloször történo bevonásaévében az ehhez szükséges adatszolgáltatástmég nem tudta kialakítani, vagy vis maiormiatt hiányzó adatait nem pótolta -aránytalanul magas költségek mellett éskésedelmesen tudja szolgáltatni; vagy

c) a leányvállalatban lévo részesedést(részvényt, üzletrészt) kizárólagtovábbértékesítés céljából szerezték meg és aforgóeszközök között mutatják ki.

VII. Fejezet

SAJÁTOS BESZÁMOLÁSIKÖTELEZETTSÉGEK

Elotársasági idoszak

135. § (1) A jogelod nélkül alapítottvállalkozó a 11. § (5) bekezdése szerintielotársasági idoszakról - a (2)-(4) bekezdésbenfoglaltak figyelembevételével - e törvényszerinti könyvvezetéssel alátámasztottbeszámolót köteles készíteni.

(2)1


Az (1) bekezdés szerinti beszámolási(beszámolókészítési, nyilvánosságra hozataliés közzétételi) kötelezettségnek a vállalkozócégjegyzékbe való bejegyzésének, illetve acégbejegyzés iránti kérelem jogeroselutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárásmegszüntetésének napját követo harmadikhónap utolsó napjáig köteles eleget tenni.

(3)2

2 Módosította: 2006. évi IV. törvény 363. § b).

Az (1) bekezdés szerinti idoszakmeghosszabbodik mindaddig, amíg acégbejegyzési eljárás folyamatban van, ha acégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról ésa végelszámolásról szóló törvény szerintismételten benyújtották a cégbejegyzésikérelmet.

(4) Cégbírósági bejegyzés esetén acégjegyzékbe való bejegyzés napjával létrejöttvállalkozó eszközeinek és forrásainak nyitóadatai az (1) bekezdés szerinti beszámolóeszközeinek és forrásainak záró adataivalegyeznek meg.

(5) Amennyiben a vállalkozót acégjegyzékbe - a cégbejegyzés iránti kérelmejogeros elutasítása, vagy a cégbejegyzésieljárás megszüntetése miatt - nem jegyzik be,az (1) bekezdés szerinti beszámoló elkészítésétkövetoen, a jogutód nélküli megszunésszabályai szerint, alapvetoen a végelszámolásszabályai figyelembevételével kell elszámolniaz elotársasági idoszak hitelezoivel és azalapítókkal.

(6)3

3 Beiktatta: 2007. évi CXXVI. törvény 301. §. Hatályos: 2008. I. 1-tol. Elso alkalommal a 2008. évben induló üzleti évrolkészített beszámolóra kell alkalmazni.

Nem kell az elotársasági idoszakról,mint önálló üzleti évrol külön beszámolótkészíteni, ha ezen idoszak alatt a vállalkozóvállalkozási tevékenységét nem kezdte meg,és a bejegyzésre az üzleti év naptári évnekmegfelelo, illetve a 11. § (2) bekezdése szerint

OptiJUS

119. oldal


választott mérlegfordulónapjáig sor került. Ezesetben az elso üzleti év a létesíto okiratellenjegyzésének, illetve közokiratbafoglalásának napjától a bejegyzett társaságüzleti évének mérlegfordulónapjáig tart.

Gazdasági társaságok átalakulása, egyesülése,szétválása1


Vagyonmérleg, vagyonleltár

136. § (1)2


Gazdasági társaságokátalakulása, egyesülése (összeolvadása,beolvadása), szétválása (különválása, kiválása)(a továbbiakban együtt e fejezetalkalmazásában: átalakulás) során azátalakuló, az egyesülo, a szétváló (atovábbiakban együtt e fejezet alkalmazásában:átalakuló) (jogelod) gazdasági társaság(ok) ésaz átalakulással létrejövo (jogutód) gazdaságitársaság(ok) vagyonának (saját tokéjének)megállapításához vagyonmérleget kellkészíteni. A vagyonmérleget vagyonleltárralkell alátámasztani. A vagyonleltár tételesentartalmazza a jogelod, illetve a jogutódgazdasági társaság(ok) eszközeit és forrásait.

(2)3

3 Módosította: 2006. évi IV. törvény 364. § 12.

Az (1) bekezdés szerintivagyonmérleget és vagyonleltárt az átalakulássorán két alkalommal kell elkészíteni: eloszöraz átalakulásról szóló döntésmegalapozásához, a cégbírósági eljárásalátámasztására - a gazdasági társaság legfobbszerve által meghatározott mérlegfordulónapra(vagyonmérleg-tervezet és vagyonleltár-tervezet) -, majd az átalakulás napjával(végleges vagyonmérleg és véglegesvagyonleltár).

(3) A vagyonmérleget (a vagyonmérleg-tervezetet és a végleges vagyonmérleget), avagyonleltárt (a vagyonleltár-tervezetet és avégleges vagyonleltárt) az e törvény szerintibeszámoló mérlegére és az azt alátámasztóleltárra vonatkozó eloírások szerint kellelkészíteni a (4)-(9) bekezdésben és a 137-143. §-ban foglaltak figyelembevételével.

(4) A (3) bekezdés szerinti vagyonmérleget -ha törvény másként nem rendelkezik -háromoszlopos formában kell elkészíteni olymódon, hogy

a) az átalakuló gazdasági társaságvagyonmérlege tartalmazza a könyv szerintiértéket, - a 137. § (2) bekezdése, illetve a 139.

§ (3) bekezdése figyelembevételével - azátértékelési különbözetet, illetve a kettoegyütteseként a vagyonértékelés szerintiértéket,

b) az átalakulással létrejövo gazdaságitársaság(ok) vagyonmérlege - a (6)-(7)bekezdésben foglaltak figyelembevételével -tartalmazza a jogelod gazdasági társaság(ok)vagyonát (eszközeit, kötelezettségeit, a kettokülönbözeteként a saját tokét) [a) pont szerintivagyonmérleg harmadik oszlopa], a 139. § (2)-(5) bekezdései szerinti eltéréseket("különbözetek"), illetve a ketto együttesekénta jogutód gazdasági társaság(ok) vagyonát(eszközeit, kötelezettségeit, a kettokülönbözeteként a saját tokét).

(5) A (4) bekezdés a) pontja szerintivagyonmérleget külön-külön kell elkészítenie:

a) beolvadás esetében a beolvadó, illetve azátvevo gazdasági társaságnak,

b) összeolvadás esetében az egyesülogazdasági társaságoknak.

(6) A (4) bekezdés b) pontja szerintivagyonmérleg a jogelod gazdasági társaságokvagyonát

a) beolvadás esetében beolvadó és átvevogazdasági társaság megbontásban ésegyüttesen,

b) összeolvadás esetében az egyesülogazdasági társaságok szerinti megbontásban ésegyüttesentartalmazza.

(7) A (4) bekezdés a) pontja szerintivagyonmérleget az átalakulással létrejövogazdasági társaságok vagyonmérlegénekelkészítéséhez meg kell bontani a gazdaságitársaság legfobb szerve által meghatározottmódon

a) kiválás esetében a kiválással létrejövo,valamint a változatlan társasági formábantovábbmuködo gazdasági társaságvagyonmérlegére,

b) különválás esetében a különválássallétrejövo gazdasági társaságokvagyonmérlegére.

(8)4

4 Megállapította: 2014. évi LXXIV. törvény 298. § (1). Módosította: 2015. évi CI. törvény 43. § 26.

A (4) bekezdés a) pontja szerinti könyvszerinti értéket az átalakuló gazdasági társaságe törvény szerinti beszámolója mérlegérevonatkozó eloírásoknak megfeleloen kellmeghatározni, azzal, hogy a vagyonmérlegbenaz értékhelyesbítés és az értékhelyesbítésértékelési tartaléka, valamint az értékelésikülönbözet és a valós értékelés értékelési

OptiJUS

120. oldal


tartaléka nem szerepelhet, továbbá az adózotteredményt az eredménytartalékba át kellvezetni.

(9)1


A vagyonmérleget (mind avagyonmérleg-tervezetet, mind a véglegesvagyonmérleget) és az azt alátámasztóvagyonleltárt (mind a vagyonleltár-tervezetet,mind a végleges vagyonleltárt)könyvvizsgálóval kell ellenoriztetni. Akönyvvizsgálat célja annak megállapítása,hogy a vagyonmérleg-tervezetet ésvagyonmérleget, valamint az azt alátámasztóvagyonleltár-tervezetet és vagyonleltárt a 136-143. § szerint állították-e össze. Az átalakulásszámviteli bizonylata a könyvvizsgáló általhitelesített vagyonmérleg.

(10)2

2 Megállapította: 2014. évi LXXIV. törvény 298. § (2). Hatályos: 2014. XI. 27-tol.

Beolvadásos kiválás és beolvadásoskülönválás esetén a vagyonmérlegek (azazokat alátámasztó vagyonleltárak) elkészítésesorán a kiválás és a különválás szabályaimellett a beolvadás szabályait is megfeleloenalkalmazni kell.

137. § (1) Az átalakuló gazdasági társaság amérlegében (könyveiben) értékkel kimutatotteszközeit és kötelezettségeit (ideértve acéltartalékokat és az idobeli elhatárolásokat is)átértékelheti, a könyveiben értékkel nemszereplo, a 23. § szerinti feltételeknekmegfelelo eszközöket és a gazdaságitársaságot terhelo kötelezettségeket avagyonmérlegbe felveheti (vagyonátértékelés).

(2) Beolvadás esetében az átvevo gazdaságitársaságnál, kiválás esetében a változatlantársasági formában továbbmuködo gazdaságitársaságnál nem lehet az eszközöket és akötelezettségeket átértékelni, az (1) bekezdésszerinti vagyonátértékelés nem alkalmazható.

(3) Átértékelés esetében az eszközöket piaciértékükön, a kötelezettségeket az elfogadott,illetve a várható összegben kell avagyonmérlegben szerepeltetni.

(4)-(5)3

3 Hatályon kívül helyezte: 2004. évi XCIX. törvény 44. § (3). Hatálytalan: 2005. I. 1-tol.

Az átalakuló gazdasági társaságvagyonmérleg-tervezete

138. § (1)4


Az átalakuló gazdaságitársaságnak - a társaság legfobb szerve általmeghatározott mérlegfordulónapra (amelynem lehet késobbi idopont, mint azátalakulásról való döntés idopontja) -vagyonmérleg-tervezetet kell készíteni. A

vagyonmérleg-tervezetet (azonosfordulónappal) vagyonleltár-tervezettel kellalátámasztani.

(2) Az átalakuló gazdasági társaságvagyonmérleg-tervezete az (1) bekezdésszerinti mérlegfordulónapra vonatkozóantartalmazza az átalakuló gazdasági társaságeszközeinek és kötelezettségeinek, ezekkülönbözeteként a saját tokének az értékétkönyv szerinti, illetve a 137. § szerintiátértékelési különbözettel korrigált értéken.

(3)5


A (2) bekezdés szerinti átértékelésikülönbözeteket a vagyonmérleg-tervezetbenkülön oszlopban kell kimutatni, és így aharmadik oszlop az eszközök, akötelezettségek és a saját toke vagyonértékelésszerinti értékét mutatja.

(4) Az átalakuló gazdasági társaságvagyonmérleg-tervezetében az eszközönkéntés a kötelezettségenként külön-különkimutatott átértékelési különbözetek összevontértékével a saját tokét kell helyesbíteni,amennyiben

a) az összevont átértékelési különbözetnegatív (vagyis összességében a vagyontleértékelték), a különbözettel a toketartalékpozitív összegéig a toketartalékot, aztmeghaladóan az eredménytartalékot kellcsökkenteni,

b) az összevont átértékelési különbözetpozitív (vagyis összességében a vagyontfelértékelték), a különbözet összegével atoketartalékot kell megnövelni.

(5) Ha az átalakuló gazdasági társaság nemél [vagy a 137. § (2) bekezdése szerint nemélhet] az átértékelés lehetoségével, úgy avagyonmérleg-tervezetben a saját toke értéke(a harmadik oszlopban) megegyezik a sajáttoke (elso oszlopban szereplo) könyv szerintiértékével.

(6) Az átalakuló gazdasági társaságvagyonmérleg-tervezetének harmadikoszlopában a saját toke tételében csak jegyzetttoke, toketartalék, eredménytartalék (ez utóbbinegatív elojelu is lehet) és lekötött tartaléktétel szerepelhet, ennek érdekében elozoleg aszükséges átvezetéseket is el kell végezni.

(7) Az átalakuló gazdasági társaság avagyonmérleg-tervezet fordulónapjáravonatkozóan az analitikus és a fokönyvinyilvántartásait nem zárja le, azokatfolyamatosan köteles vezetni.

OptiJUS

121. oldal


Az átalakulással létrejövo gazdaságitársaság vagyonmérleg-tervezete

139. § (1) Az átalakulással létrejövogazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetejogelod gazdasági társaság vagyonáttartalmazó oszlopának adatai - a 136. § (6)-(7)bekezdésében foglaltak figyelembevételével -megegyeznek az átalakuló gazdaságitársaság(ok) 138. § szerinti vagyonmérleg-tervezete harmadik oszlopának adataival.

(2) Az átalakulással létrejövo gazdaságitársaság vagyonmérleg-tervezetének"különbözetek" oszlopa tartalmazza:

a) az átalakulással egyidejuleg belépo újtagok (részvényesek) pénzbeli és nem pénzbeli(vagyoni) hozzájárulását eszközönként, ésezzel azonos értékben a saját toke (jegyzetttoke, toketartalék) létesíto okirat szerintinövekedését;

b) az átalakulás feltételeként meghatározott,a meglévo tagokat (részvényeseket) terhelo,pótlólagosan teljesítendo pénzbeli és nempénzbeli (vagyoni) hozzájárulásteszközönként, és ezzel azonos értékben a sajáttoke (jegyzett toke, toketartalék) létesíto okiratszerinti növekedését;

c) az átalakulással létrejövo gazdaságitársaságban részt venni nem kívánó tagok(részvényesek) részére kiadásra kerüloeszközöknek és kötelezettségeknek avagyonmérleg-tervezet szerinti értékét, és ezekkülönbözetével azonos értékben a saját toke(jegyzett toke, toketartalék, eredménytartalék)létesíto okirat szerinti csökkenését;

d)1


a beolvadó, illetve szétválórészvénytársaság részvényesei számárajuttatható kiegészíto készpénzfizetés összegétés ezzel azonos értékben a toketartalék, azeredménytartalék létesíto okirat szerinticsökkenését.

(3) A kiválással létrejövo gazdaságitársaságnak - ha élt az átértékeléslehetoségével - a vagyonmérleg-tervezete"különbözetek" oszlopában elkülönítetten kellkimutatnia az átértékelési különbözetet, a 138.§ (4) bekezdésében foglaltak szerint.

(4) Az átalakulással létrejövo gazdaságitársaság vagyonmérleg-tervezetének"különbözetek" oszlopában kell kimutatniegyesülés esetén a jogutód gazdasági társaság

jegyzett tokéjének meghatározása soránfigyelembe nem veheto részesedések(részvények, törzsbetétek) jogelod gazdaságitársaság vagyonmérleg-tervezete szerintiértékét az eszközök, illetve a saját tokecsökkenéseként (a névértéknek megfeleloösszeget a jegyzett toke csökkenéseként, anévérték és a vagyonmérleg-tervezet szerintieszközérték különbözetét az eredménytartalékváltozásaként). A "különbözetek" oszlopszolgál a törvényben külön nem nevesítettegyéb tételek rendezésére is.

(5)2

2 Módosította: 2015. évi CLXXVIII. törvény 14. § i).

Egyesülés esetén az átalakulássallétrejövo gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében a "különbözetek" oszlopban kellkiszurni az egyesülo (jogelod) gazdaságitársaságok vagyonmérleg-tervezeteibenszereplo, egymással szemben fennállókövetelések-kötelezettségek tételeit akövetelések és a kötelezettségek, céltartalékok,illetve az idobeli elhatárolások csökkentésével,valamint ezen követelések és kötelezettségek,céltartalékok, illetve az idobeli elhatárolásokértékeinek különbözetével a saját tokét kell (azeredménytartalék változásaként) módosítani.

(6)3

3 A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXXXI. törvény 188. §. Hatálytalan: 2007. I. 1-tol.

Az átalakulással létrejövo gazdaságitársaság(ok) 138. § (1) bekezdése szerintimérlegfordulónapra elkészített vagyonmérleg-tervezetét (azonos mérlegfordulónappal)tételes adatokat tartalmazó vagyonleltár-tervezettel kell alátámasztani.

140. § (1) Az átalakulással létrejövogazdasági társaság vagyonmérleg-tervezeténeka jogutód gazdasági társaság vagyonáttartalmazó oszlopában a saját toke tételébenjegyzett toke, toketartalék, eredménytartalék,illetve lekötött tartalék tételek szerepelhetnek,és csak pozitív összegekkel.

(2) Ha a saját toke egyes elemeinek - azelozo eloírások szerint kialakított - értékétol a(3)-(7) bekezdésben foglaltakat is figyelembevéve a létesíto okiratban a szerzodo felekeltérnek, vagy az eltérést törvény írja elo,akkor a saját toke - létesíto okirat szerintimegosztásának megfelelo - átrendezéséhezegy további külön oszlopot ("rendezés"oszlop) is be kell iktatni a vagyonmérleg-tervezetbe.

(3)4

4 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 150. § (4) h).

A vagyonmérleg-tervezetben a sajáttokének jegyzett tokére, toketartalékra,eredménytartalékra és lekötött tartalékratörténo megosztása során a Polgári

OptiJUS

122. oldal


Törvénykönyv gazdasági társaságokravonatkozó rendelkezései, illetve a 139. §,valamint az (1)-(2) és (4)-(7) bekezdéseloírásai szerint kell eljárni, azzal, hogy ajegyzett toke összege nem haladhatja meg alekötött tartalékkal csökkentett saját tokeösszegét.

(4)1

1 Hatályon kívül helyezte: 2006. évi CXXXI. törvény 188. §. Hatálytalan: 2007. I. 1-tol.

(5) Az átalakulással létrejövo gazdaságitársaság vagyonmérleg-tervezetében a sajáttokén belül a lekötött tartalék tételében(elkülönítetten) fedezetet kell képezni azátalakulás napjáig várhatóan bekövetkezovagyonvesztésre.

(6)2

2 Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CXXIII. törvény 196. §. Hatálytalan: 2011. I. 1-tol.

(7) Az átalakulással létrejövo gazdaságitársaság vagyonmérleg-tervezetében azeredménytartalék összege - az (1) bekezdésbenfoglaltak figyelembevételével - csak az (1), (3)-(6) bekezdés, valamint a 138. § (4)bekezdésének a) pontja, illetve a 139. § (3)-(5)bekezdése alapján növelo-csökkento tételekösszevont pozitív értékével haladhatja meg azátalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében egyébként szereploeredménytartalék összegét.

A végleges vagyonmérleg

141. § (1)3

3 Módosította: 2006. évi IV. törvény 364. § 12., 2009. évi CXVI. törvény 104. § (1). Eloször a 2010. évben induló üzleti évrolkészített beszámolóra kell alkalmazni, a 2009. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra is alkalmazható.

Az átalakulás napjával, azátalakulás napját követo 90 napon belülvégleges vagyonmérleget és véglegesvagyonleltárt kell készíteni és a cégbíróságnálletétbe helyezni mind az átalakuló gazdaságitársaságra, mind az átalakulással létrejövogazdasági társaságra vonatkozóan.

(2) A végleges vagyonmérleget és véglegesvagyonleltárt a (3)-(4) és (7) bekezdés szerintieltérésekkel a 136-140. és 142-143. §-banfoglaltaknak megfeleloen kell elkészíteni.

(3)4

4 Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 322. § (1) 13., 2016. évi CXXV. törvény 299. § 12.

Az átalakulás során megszunogazdasági társaság a végleges vagyonmérlegelkészítését megelozoen köteles az átalakulásnapjával - mint mérlegfordulónappal - aszámviteli törvény szerinti beszámolójátelkészíteni, az átalakulás napját követo 90napon belül letétbe helyezni és közzétenni,analitikus és fokönyvi nyilvántartásait lezárni.Az az átalakuló gazdasági társaság, amely az

átalakulás során nem szunik meg(beolvadásnál az átvevo, kiválásnál aváltozatlan társasági formában továbbmuködogazdasági társaság), a véglegesvagyonmérlegét a folyamatos könyvelés adataialapján készíti el, analitikus és fokönyvinyilvántartásait nem zárja le, azokatfolyamatosan köteles vezetni, az átvett-átadotteszközöket-kötelezettségeket (ideértve acéltartalékokat és az idobeli elhatárolásokatis), ezek különbözeteként a saját tokét afolyamatos könyvelés keretében - azátalakulás idopontjával - rendezi.

(3a)5

5 Beiktatta: 2016. évi CXXV. törvény 296. §. Hatályos: 2016. XI. 26-tól.

Az átalakulással létrejövo gazdaságitársaság (kivéve beolvadásnál az átvevo,kiválásnál a változatlan társasági formábantovábbmuködo gazdasági társaságot)könyvviteli nyilvántartásait az átalakulásnapját követo nappal nyitja meg a véglegesvagyonmérlege és a végleges vagyonleltáraalapján.

(4)6


Az átalakulással létrejövo gazdaságitársaság végleges vagyonmérlegébenkimutatott saját toke és a vagyonmérleg-tervezetében kimutatott saját tokekülönbözetének összegével - a változástartalmának és elojelének megfeleloen - atoketartalékot, az eredménytartalékot, illetve alekötött tartalékot kell módosítani a véglegesvagyonmérlegben. A toketartalék módosításasorán, ha emiatt a toketartalék negatívváválna, a toketartalék pozitív összegéig atoketartalékot, azt meghaladóan azeredménytartalékot kell csökkenteni.

(5)7


A jegyzett tokét le kell szállítani azegyes jogi személyek átalakulásáról,egyesülésérol, szétválásáról szóló 2013. éviCLXXVI. törvény 11. § (2) bekezdésénekmegfeleloen, ha az átalakulással létrejövogazdasági társaság végleges vagyonmérlegeszerinti saját tokéjének - a 140. § (3)bekezdése szerinti lekötött tartalékkalcsökkentett, illetve a (7) bekezdés szerintijegyzett, de még be nem fizetett tokekéntkimutatott összeggel növelt - összege nem ériel a vagyonmérleg-tervezete szerinti (acégbíróságon bejegyzett) jegyzett tokeösszegét.

(6)8

8 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXVII. törvény 200. § (1). Hatálytalan: 2010. I. 1-tol.

OptiJUS

123. oldal


(7)1


Az átalakulással létrejövo gazdaságitársaság végleges vagyonmérlegében a részérerendelkezésre bocsátandó - a 139. § (2)bekezdésének a) és b) pontja szerinti -pénzbeli és nem pénzbeli (vagyoni)hozzájárulás átalakulás napjáig még nemteljesített részét, illetve ezen idopontig ki nemadott - a 139. § (2) bekezdés c) pontja szerinti- vagyonhányadot az átalakulás napjánfennálló állapotnak megfeleloen jegyzett, demég be nem fizetett tokeként, illetvekötelezettségként kell kimutatni.

(8) Ha a cégbíróság az átalakuláscégbejegyzését elutasítja (megtagadja), vagy abejegyzési kérelem visszavonása miatt acégbejegyzési eljárást megszünteti, azátalakulni kívánó gazdasági társaság a korábbiformájában muködik tovább, véglegesvagyonmérleget nem kell készítenie, az etörvény szerinti könyvviteli nyilvántartásábana meghiúsult átalakulással kapcsolatosantételek nem szerepelhetnek.

(9)2

2 A második mondat szövegét megállapította: 2005. évi CXII. törvény 9. §. Módosította: 2015. évi CI. törvény 44. § u), 2015. éviCLXXVIII. törvény 14. § j).

Gazdasági társaság beolvadása eseténaz átvevo (beolvasztó) gazdasági társaságnál abeolvadás során az átvett eszközök és azátvállalt kötelezettségek (ideértve az idobelielhatárolások, céltartalékok összegeit is)állományba vett - a megszunt gazdaságitársaság végleges vagyonmérlege szerinti -értékének különbözetével a saját tokét kell alétesíto okiratnak megfeleloen módosítani. Asaját toke módosítása során - az elobbiekentúlmenoen - a 139. § (4) bekezdése szerinti, ajegyzett toke meghatározásánál figyelembenem veheto részesedések értékét, valamint a139. § (5) bekezdése szerinti, az egymássalszemben fennálló követelések éskötelezettségek, céltartalékok, idobelielhatárolások értékeinek különbözetét a sajáttokével szemben kell kivezetni.

142-143. §3

3 A megelozo alcímekkel együtt hatályon kívül helyezte: 2003. évi LXXXV. törvény 52. § (6). Hatálytalan: 2004. I. 1-tol.

Egyéb átalakulás

144. §4


A gazdasági társaságon kívüli,

egyéb gazdálkodó átalakulása során - ha azátalakulást törvényi eloírás lehetové teszi - a136-143. § eloírásait kell értelemszeruenalkalmazni, az alapul szolgáló külön törvényeloírásai figyelembevételével.

Devizanemek közötti áttérés elszámolásiszabályai5

5 Lásd még: 2009. évi CXVI. törvény 154. § (3).

145. §6

6 Lásd még: 2009. évi CXVI. törvény 154. § (3).

(1)7


A vállalkozó az évesbeszámolóban, az egyszerusített évesbeszámolóban az adatokat a 20. § (2), illetve(3)-(5) bekezdésének megfeleloen vagyforintban, vagy a létesíto okiratban rögzítettdevizában köteles megadni.

(2)8

8 Megállapította: 2005. évi CXII. törvény 10. §. Módosította: 2007. évi CXXVI. törvény 460. § (1), 2009. évi LXXVII. törvény183. § (1).

Amennyiben a vállalkozó a 20. § (3)-(5)bekezdése szerinti kötelezettség, illetvelehetoség figyelembevételével az (1) bekezdésszerinti adatokat forint helyett a létesítookiratban rögzített devizában, a létesítookiratban rögzített deviza helyett forintban,illetve a létesíto okiratban rögzített devizahelyett más - a létesíto okirat módosításábanszereplo - devizában adja meg, a forintróldevizára, a devizáról forintra, illetve adevizáról más devizára való áttéréskor a (3)-(5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmaznia.

(3) A (2) bekezdés szerinti áttérésiidoponttal (mint mérlegfordulónappal) etörvény eloírásainak megfelelo évesbeszámolót, egyszerusített éves beszámolótkell készíteni az áttérés elotti pénznemben.

(4)9


A (3) bekezdés szerinti évesbeszámolót, egyszerusített éves beszámolót a153. § eloírásainak megfeleloen az áttérésnapját követo ötödik hónap utolsó napjáigletétbe kell helyezni, a 154. § szerint közzékell tenni.

(5)10

10 Módosította: 2007. évi CXXVI. törvény 460. § (1). A második mondat szövegét megállapította: 2009. évi CXVI. törvény 78. §.Hatályos: 2010. I. 1-tol. Eloször a 2010. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra kell alkalmazni, a 2009. évben indulóüzleti évrol készített beszámolóra is alkalmazható.

A (3) bekezdés szerinti - ajóváhagyásra jogosult testület által elfogadott -éves beszámoló, egyszerusített évesbeszámoló mérlegében szereplo adatokat a146-149. § szerint kell forintról devizára,devizáról forintra, illetve devizáról másdevizára átszámítani. Az átszámítás alapján,

OptiJUS

124. oldal


megfeleloen az áttérés napjára vonatkozóankülön mérleget kell készíteni a létesítookiratban rögzített devizában, illetveforintban, majd ezen - a könyvvizsgáló általhitelesített - külön mérleg alapján kell akönyveket az áttérés napját követo nappal, alétesíto okiratban rögzített devizában, illetveforintban megnyitni.

(6)1

1 Beiktatta: 2007. évi CXXVI. törvény 302. §. Módosította: 2009. évi LXXVII. törvény 183. § (1).

A 20. § (4) és (5) bekezdése szerintilehetoség alkalmazása esetén az áttérésre csakaz üzleti év végén, az üzleti évmérlegfordulónapjával kerülhet sor.

Forintról devizára való áttérés

146. § (1) A forintban elkészített évesbeszámoló, egyszerusített éves beszámolómérlegének valamennyi tételét az áttérésnapján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank általközzétett, hivatalos devizaárfolyam reciprokértékén kell - a (2)-(6) bekezdésben foglaltakkivételével - a létesíto okiratban rögzítettdevizára átszámítani.

(2) A létesíto okiratban rögzítettdevizanemben fennálló követeléseket, továbbávaluta-, devizakészleteket, illetvekötelezettségeket nyilvántartás szerinti valuta-,devizaösszegükben kell az átszámításnálfigyelembe venni.

(3) Amennyiben a létesíto okiratbanrögzített devizanemben fennálló követelések,valuta-, devizakészletek forintban kimutatottértékének az áttérés napján érvényes, aMagyar Nemzeti Bank által közzétett,hivatalos devizaárfolyam reciprok értékénszámított valuta-, devizaértéke eltér a létesítookiratban rögzített devizában fennállókövetelések, valuta-, devizakészletekdevizaértékétol, a különbözetet átszámításikülönbözetként a 149. § (1) bekezdése szerintkell figyelembe venni.

(4) Amennyiben a létesíto okiratbanrögzített devizanemben fennállókötelezettségek forintban kimutatott értékénekaz áttérés napján érvényes, a Magyar NemzetiBank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamreciprok értékén számított devizaértéke eltér alétesíto okiratban rögzített devizában fennállókötelezettség devizaértékétol, a különbözetetátszámítási különbözetként kell a 149. § (1)bekezdése szerint figyelembe venni.

(5) Amennyiben a létesíto okiratbanrögzítettol eltéro devizanemben fennállókövetelések, pénzeszközök forintértékébol azáttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti

Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamreciprok értékével számított - a létesítookiratban rögzített devizanem szerinti -devizaértéke eltér ezen követelések, illetvepénzeszközök valutáinak, devizáinak akeresztárfolyamok alapján számított - alétesíto okiratban rögzített devizanem szerinti- devizaértékétol, akkor a különbözetetátszámítási különbözetként a 149. § (1)bekezdése szerint kell figyelembe venni.

(6) Amennyiben a létesíto okiratbanrögzítettol eltéro devizanemben fennállókötelezettségek forintértékébol az áttérésnapján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank általközzétett, hivatalos devizaárfolyam reciprokértékével számított - a létesíto okiratbanrögzített devizanem szerinti - devizaértékeeltér ezen kötelezettségek devizáinak akeresztárfolyamok alapján számított - alétesíto okiratban rögzített devizanem szerinti- devizaértékétol, akkor a különbözetetátszámítási különbözetként kell a 149. § (1)bekezdése szerint figyelembe venni.

Devizáról forintra való áttérés

147. § (1) Az áttérést megelozoen a létesítookiratban rögzített devizanemben elkészítettéves beszámoló, egyszerusített évesbeszámoló mérlegének valamennyi tételét azáttérés napján érvényes, a Magyar NemzetiBank által közzétett, hivatalosdevizaárfolyamon kell - a (2)-(6) bekezdésbenfoglaltak kivételével - forintra átszámítani.

(2) A forintban fennálló követeléseket,továbbá a forintpénzeszközöket, illetve aforintban fennálló kötelezettségeketnyilvántartás szerinti forintösszegükben kellaz átszámításnál figyelembe venni.

(3) Amennyiben a forintban fennállókövetelések, illetve forintpénzeszközökvalutában, devizában kimutatott értékének azáttérés napján érvényes, a Magyar NemzetiBank által közzétett, hivatalosdevizaárfolyamon számított forintértéke eltér aforintban fennálló követelések, illetveforintpénzeszközök nyilvántartás szerintiforintösszegétol, a különbözetet átszámításikülönbözetként a 149. § (1) bekezdése szerintkell figyelembe venni.

(4) Amennyiben a forintban fennállókötelezettségek devizában kimutatottértékének az áttérés napján érvényes, aMagyar Nemzeti Bank által közzétett,hivatalos devizaárfolyamon számított

OptiJUS

125. oldal


forintértéke eltér a forintban fennállókötelezettségek nyilvántartás szerintiforintösszegétol, a különbözetet átszámításikülönbözetként kell a 149. § (1) bekezdéseszerint figyelembe venni.

(5) A létesíto okiratban - az áttéréstmegelozoen - rögzítettol eltéro devizanembenfennálló követeléseknél, pénzeszközöknél,amennyiben a létesíto okiratban - az áttéréstmegelozoen - rögzített valutában, devizábankimutatott értékének az áttérés napjánérvényes, a Magyar Nemzeti Bank általközzétett, hivatalos devizaárfolyamonszámított forintértéke eltér ezen követelések,illetve pénzeszközök valutáinak, devizáinak a60. § (4)-(6) bekezdése szerinti, az áttérésnapjára vonatkozó devizaárfolyamon számítottforintértékétol, akkor a különbözetetátszámítási különbözetként a 149. § (1)bekezdése szerint kell figyelembe venni.

(6) A létesíto okiratban - az áttéréstmegelozoen - rögzítettol eltéro devizanembenfennálló kötelezettségeknél, amennyiben alétesíto okiratban rögzített devizábankimutatott értékének az áttérés napjánérvényes, a Magyar Nemzeti Bank általközzétett, hivatalos devizaárfolyamonszámított forintértéke eltér ezenkötelezettségek devizáinak a 60. § (4)-(6)bekezdése szerinti, az áttérés napjáravonatkozó devizaárfolyamon átszámítottforintértékétol, akkor a különbözetetátszámítási különbözetként a 149. § (1)bekezdése szerint kell figyelembe venni.

Devizáról más devizára való áttérés

148. § (1) Az áttérést megelozoen a létesítookiratban rögzített devizanemben elkészítettéves beszámoló, egyszerusített évesbeszámoló mérlegének valamennyi tételét alétesíto okirat módosítása elotti deviza és alétesíto okirat módosítása szerinti devizánakaz áttérés napján érvényes keresztárfolyamánkell átszámítani a (2)-(7) bekezdésbenfoglaltak kivételével.

(2) A létesíto okirat módosítása szerintidevizanemben fennálló követeléseket,pénzeszközöket, értékpapírokat, valamintkötelezettségeket ebben a devizanemben, azáttérést megelozoen külön vezetettnyilvántartás szerinti valuta-,devizaösszegükben kell az átszámításnálfigyelembe venni.

(3) A létesíto okirat módosítása szerintidevizanemben fennálló követelések,pénzeszközök, értékpapírok, valamint

kötelezettségek (2) bekezdés szerinti értéke ésaz (1) bekezdés szerint átszámított értékeközötti különbözetet átszámításikülönbözetként a 149. § (1) bekezdése szerintkell figyelembe venni.

(4) A létesíto okirat módosítása elotti, illetveutáni devizanemtol eltéro devizanembenfennálló követeléseket, pénzeszközöket ésértékpapírokat az adott deviza és a létesítookirat módosítása szerinti deviza áttérésnapján érvényes keresztárfolyamán átszámítottértéken kell figyelembe venni.

(5) A létesíto okirat módosítása elotti, illetveutáni devizanemtol eltéro devizanembenfennálló kötelezettségeket az adott deviza és alétesíto okirat módosítása szerinti devizaáttérés napján érvényes keresztárfolyamánátszámított értéken kell figyelembe venni.

(6) A forintban fennálló követeléseket,pénzeszközöket és értékpapírokat a létesítookirat módosítása szerinti devizának az áttérésnapján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank általközzétett devizaárfolyamán átszámítottdevizaértékén kell figyelembe venni.

(7) A forintban fennálló kötelezettségeket alétesíto okirat módosítása szerinti devizánakaz áttérés napján érvényes, a Magyar NemzetiBank által közzétett devizaárfolyamánátszámított devizaértékén kell figyelembevenni.

(8) Amennyiben a (4)-(7) bekezdések szerintszámított érték eltér annak az (1) bekezdésszerint átszámított értékétol, a két érték közöttikülönbözet összegét, mint átszámításikülönbözetet a 149. § (1) bekezdése szerintkell figyelembe venni.

149. § (1) A 146. § (3)-(6), a 147. § (3)-(6),illetve a 148. § (3) és (8) bekezdése szerintiátszámítási különbözeteket össze kell vonni,és azzal

a) nyereség esetén a toketartalékot kellnövelni,

b) veszteség esetén az eredménytartalékotkell csökkenteni.

(2) Ha a cégbíróságon forintban bejegyzettjegyzett toke 146. § (1) bekezdése szerintdevizára átszámított értéke eltér a létesítookirat módosításában devizában meghatározottés a cégbíróságon devizában bejegyzettjegyzett toke devizaértékétol,

a) a különbözettel (amennyiben azátszámított érték az alacsonyabb) atoketartalék pozitív összegéig a toketartalékot,azt meghaladóan az eredménytartalékot kellcsökkenteni,

b) a különbözettel (amennyiben azátszámított érték a több) a toketartalékot kell

OptiJUS

126. oldal


növelni.(3) Ha a jegyzett toke 147. § (1) bekezdése

szerint forintra átszámított értéke eltér alétesíto okirat módosításában forintbanmeghatározott és a cégbíróságon forintbanbejegyzett jegyzett toke forintértékétol,

a) a különbözettel (amennyiben azátszámított érték az alacsonyabb) a számítottjegyzett toke összegét a toketartalék pozitívösszegéig a toketartalékkal, azt meghaladóanaz eredménytartalékkal szemben kell növelni,

b) a különbözettel (amennyiben azátszámított érték a több) a számított jegyzetttoke összegét a toketartalékkal szemben kellcsökkenteni.

(4) A 148. § (1) bekezdése szerintátszámított jegyzett toke és acégnyilvántartásba bejegyzett jegyzett tokekülönbözetét,

a) ha az átszámított érték az alacsonyabb,akkor a toketartalék pozitív összegéig atoketartalékkal, azt meghaladóan azeredménytartalékkal szemben kell növelni ajegyzett tokét,

b) ha az átszámított érték a több, akkor atoketartalékkal szemben kell csökkenteni ajegyzett tokéta különbözettel.

VIII. Fejezet

SZÁMVITELI SZOLGÁLTATÁS

150. § (1) E törvény alkalmazásábanszámviteli szolgáltatás az e törvényben,továbbá a kapcsolódó kormányrendeletekbeneloírt könyvvezetési, beszámolókészítésikötelezettség teljesítése érdekében elvégzendofeladatok összessége (a továbbiakban:könyvviteli szolgáltatás), valamint akönyvvizsgálói tevékenység.

(2) A könyvviteli szolgáltatás körébetartozik különösen:

a) a számviteli politika, a könyvvitelielszámolás, a beszámolókészítés rendszerének,módszerének kialakításával (ideértve a belsoinformációs rendszer kialakítását is), aszámlarend, a könyvvezetéshez, abeszámolókészítéshez szükséges szabályzatokelkészítésével, rendszeres karbantartásávalkapcsolatos feladatok ellátása, beleértve a

fokönyvi nyilvántartások vezetését, azösszesíto feladások készítését, a beszámolóösszeállítását, a beszámolóban, a könyvvitelinyilvántartásokban szereplo adatok elemzését,a gazdasági döntéseket megalapozókövetkeztetések levonását is,

b) az elszámolások, a beszámolóbanszereplo adatok jogszeruségének,szabályszeruségének, megbízhatóságának,bizonylatokkal való alátámasztottságának, aszámviteli alapelvek követelményeimegtartásának biztosításával a valóságnakmegfelelo belso és külso információkeloállítása, szolgáltatása.

(3) A törvényi eloírásoknak megfelelo, avállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetérol,muködésének eredményérol megbízható ésvalós összképet adó beszámoló készítoinek,illetve felülvizsgálóinak az ilyentevékenységre jogosító - jogszabályifeltételeken alapuló - engedéllyel kellrendelkezniük.

(4)1

1 Módosította: 2011. évi XCVI. törvény 25. § a).

A könyvvizsgálói tevékenységet végzokönyvvizsgálóval, továbbá a könyvvizsgálóiszakképesítéssel szembeni követelményeketkülön törvények szabályozzák.

151. § (1)2

2 Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 234. § (1). Hatályos: 2009. X. 1-tol. Ezt követoen indult és megismételt eljárásokbankell alkalmazni.

A vállalkozó a 150. § (2)bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatáskörébe tartozó feladatok irányításával,vezetésével, az éves beszámoló, azegyszerusített éves beszámoló, az összevont(konszolidált) éves beszámoló elkészítésével

a)3

3 Módosította: 2011. évi XCVI. törvény 25. § a), b).

olyan természetes személyt kötelesmegbízni, illetve ezen feladatok végzésérealkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálóiszakképesítéssel vagy mérlegképes könyveloiszakképesítéssel, illetve az engedélyezésszempontjából mérlegképes könyveloiszakképesítéssel egyenértéku szakképesítéssel(ez utóbbiak a továbbiakban együtt:mérlegképes könyveloi szakképesítés) és atevékenység ellátására jogosító engedéllyelrendelkezik, vagy aki a 152/B. § szerintibejelentést tett, vagy

b) olyan számviteli szolgáltatást nyújtótársaságot köteles megbízni, amelynek afeladat irányításával, vezetésével, a beszámolóelkészítésével megbízott tagja, alkalmazottjamegfelel az a) pontban meghatározottkövetelményeknek.

(2)4

4 Módosította: 2002. évi XLII. törvény 323. § (3). Végre nem hajtható módosítására lásd: 2009. évi LXXVII. törvény 183. § (2).

Az (1) bekezdésben eloírt kötelezettségalól mentesül az a vállalkozó, amelynél az

OptiJUS

127. oldal


éves (éves szintre átszámított) nettó árbevételaz üzleti évet megelozo két üzleti év átlagában- ennek hiányában a tárgyévben várhatóan - a10 millió forintot nem haladja meg.

(3)1

1 Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 234. § (2). Módosította: 2009. évi CXVI. törvény 104. § (1), 2011. évi XCVI. törvény 25.§ a), 2017. évi L. törvény 193. § a).

A könyvviteli szolgáltatás végzésérejogosító engedéllyel rendelkezokrolnyilvántartást kell vezetni. A könyvviteliszolgáltatás végzésére jogosult, mérlegképeskönyveloi szakképesítéssel rendelkezok,továbbá az okleveles könyvvizsgálóiszakképesítéssel rendelkezo nem kamaraitagok nyilvántartását a könyvviteliszolgáltatást végzok nyilvántartásba vételétvégzo szervezet (a továbbiakban:nyilvántartásba vételt végzo szervezet), azaktív és a tagságát szünetelteto kamarai tagkönyvvizsgálók nyilvántartását a MagyarKönyvvizsgálói Kamara vezeti. A könyvviteliszolgáltatás végzésére jogosító engedélymegadásával egyidejuleg a nyilvántartásbavételt végzo szervezet hivatalból hatóságiigazolványt állít ki. A nyilvántartásvezetésének célja annak hitelesdokumentálása, hogy a könyvviteliszolgáltatás végzésére jogosult természetesszemély rendelkezik a tevékenységvégzéséhez jogszabályban eloírt ismeretekkelés szakmai gyakorlattal. A nyilvántartásbanszereplo természetes személyek nyilvánosadatainak, az azokban bekövetkezováltozásoknak a közzététele az ellenorzéslehetoségének megteremtését, illetve azidoszeru tájékoztatást szolgálja.

(4)2

2 Megállapította: 2017. évi LXXVII. törvény 200. §. Hatályos: 2017. VI. 20-tól.

A mérlegképes könyveloiszakképesítéssel rendelkezok, valamint azokleveles könyvvizsgálói szakképesítésselrendelkezo nem kamarai tagok könyvviteliszolgáltatási tevékenysége engedélyezésénekés az engedély visszavonásának, a könyvviteliszolgáltatás végzésére jogosultaknyilvántartásba vételének és a nyilvántartásbólvaló törlésének, a 152/B. § szerintibejelentésnek és a határon átnyúló könyvviteliszolgáltatást végzok nyilvántartásba vételénekés a nyilvántartásból való törlésének, anyilvántartásba vételt végzo szervezetkijelölésének, a nyilvántartás vezetésének,valamint a nyilvántartásba vett személyek

kötelezo szakmai továbbképzésének, atovábbképzés ellenorzésének, a továbbképzésszervezésére és lebonyolítására jelentkezoszervezetek akkreditációs eljárásának, továbbáa továbbképzési programok és szakmaikiadványok kreditpont-minosítési eljárásánaka részletes szabályait a Kormány rendeletbenállapítja meg, azzal, hogy az eljárások soránméltányossági eljárásnak nincs helye.

(5)3


A mérlegképes könyveloiszakképesítéssel rendelkezok, valamint azokleveles könyvvizsgálói szakképesítésselrendelkezo nem kamarai tagok4

4 Módosította: 2011. évi XCVI. törvény 25. § a).

a) könyvviteli szolgáltatás végzésérejogosító engedély iránti kérelme tartalmazza akérelmezo

aa) természetes személyazonosító adatait,ab)5

5 Módosította: 2011. évi XCVI. törvény 25. § c).

lakcímét és levelezési címét,ac)6

6 Módosította: 2011. évi XCVI. törvény 25. § d), e).

szakképesítését (mérlegképes könyveloiszakképesítésnél a szakot is), illetve azengedélyezés szempontjából mérlegképeskönyveloi szakképesítésnek elismertszakirányú egyetemi, foiskolai végzettségét,

ad) ac) pont szerinti szakképesítését,végzettségét igazoló oklevél, bizonyítványszámát, a kiállító intézmény nevét, a kiállításkeltét,

ae)7

7 Módosította: 2011. évi XCVI. törvény 25. § f).

az engedélyezéshez eloírt számviteli,pénzügyi vagy ellenorzési gyakorlatamegszerzésének helyét, idotartamát, valamintannak a munkakörnek vagy tevékenységnek amegnevezését, amelyben a szakmaigyakorlatot megszerezte, és

af) regisztrálási szakterületét;b)8


részére az a) pont szerinti kérelemalapján a könyvviteli szolgáltatás végzésérejogosító engedélyt meg kell adni, ésegyidejuleg oket a (3) bekezdés szerintinyilvántartásba fel kell venni, ha

ba) mérlegképes könyveloi vagy okleveleskönyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkeznek,

bb) a ba) alpont szerinti szakképesítésmegszerzését követoen, az a) pont szerintikérelem benyújtását megelozoen legalább 3éves, dokumentumokkal alátámasztottszámviteli, pénzügyi, vagy ellenorzésigyakorlattal rendelkeznek,

bc) büntetlen eloéletuek, és nem állnak a

OptiJUS

128. oldal


könyvviteli szolgáltatás gyakorlását kizárófoglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint

bd) igazolják, hogy az a) pont szerintikérelem benyújtását megelozo 12 hónapban -a kérelemben megjelölt szakterületre eloírt - a152. § (1) bekezdés szerinti továbbképzésikötelezettséget megfeleloen teljesítették.

(6)1

1 Megállapította: 2004. évi XCIX. törvény 33. § (3). Hatályos: 2005. I. 1-tol. Eloször a 2005. évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra kell alkalmazni.

A könyvviteli szolgáltatás végzésérejogosító engedély visszavonásával egyidejulega nyilvántartásból törölni kell azt atermészetes személyt,2

2 Módosította: 2009. évi LVI. törvény 235. §.

a)3

3 Megállapította: 2011. évi XCVI. törvény 20. § (2). Hatályos: 2011. VII. 15-tol.

aki a 152. § (1) bekezdése szerintitovábbképzési kötelezettségének teljesítésételmulasztja, és ezen mulasztását nem tudjakimenteni,

b)4

4 Megállapította: 2009. évi CXLIX. törvény 74. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-tol.

aki büntetett eloéletuvé vált,c) akit a bíróság a könyvviteli szolgáltatás

körébe tartozó tevékenység vonatkozásában afoglalkozástól eltiltott,

d)5


aki az engedélyezéskor vagy az engedélymegadását követoen valótlan adatot közölt, azengedély visszavonására okot adó körülményt30 napon belül nem jelentette be, a valótlanadatközlés, illetve a bejelentés elmulasztásautólagos megállapításakor,

e)6


aki azt kéri,f)7

7 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 150. § (4) i).

akit jogeros bírói ítélet acselekvoképességet érinto gondnokság aláhelyezett,

g) aki elhalálozott,h)8

8 Beiktatta: 2013. évi CIII. törvény 26. § (4). Hatályos: 2013. VI. 30-tól.

aki a nyilvántartásban szereplo adataibanbekövetkezett változásokat a nyilvántartásbavételt végzo szervezet felszólítását követoensem jelentette be,

i)9

9 Beiktatta: 2017. évi CLIX. törvény 104. §. Hatályos: 2017. XI. 24-tol.

akinek nyilvántartásból való törlését apénzmosás és a terrorizmus finanszírozásamegelozésérol és megakadályozásáról szóló2017. évi LIII. törvény 69. § (1) bekezdés e)pontja alapján kezdeményezték.

(7)10


Az a természetes személy, akinek akönyvviteli szolgáltatás végzésére jogosítóengedélyét visszavonták, az engedély újbólimegadását és a könyvviteli szolgáltatást

végzok nyilvántartásába való újbóli felvételétkérheti, ha megfelel a 151. § (5) bekezdés b)pontjában eloírt feltételeknek:

a) az engedély visszavonását követoen, haarra a (6) bekezdés a) pontja miatt,

b) a büntetett eloélethez fuzodo hátrányosjogkövetkezmények alóli mentesüléstkövetoen, ha az engedély visszavonására a (6)bekezdés b) pontja miatt,

c) a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozótevékenység vonatkozásában a foglalkozástólvaló eltiltás alóli mentesítést követoen, ha azengedély visszavonására a (6) bekezdés c)pontja miatt,

d)11

11 Hatályon kívül helyezte: 2017. évi CLIX. törvény 107. § 1. Hatálytalan: 2017. XI. 24-tol.

e)12

12 Módosította: 2017. évi CLIX. törvény 106. § 1.

az engedély visszavonását követoen, haarra a (6) bekezdés d), e), h) vagy i) pontjamiatt,

f) a gondnokság alá helyezés megszüntetésétkövetoen, ha az engedély visszavonására a (6)bekezdés f) pontja miatt,

g)13

13 Hatályon kívül helyezte: 2017. évi CLIX. törvény 107. § 1. Hatálytalan: 2017. XI. 24-tol.

került sor.(7a)14

14 Beiktatta: 2012. évi CCVIII. törvény 40. § (3). Hatályos: 2013. I. 1-tol.

Ha a könyvviteli szolgáltatást végzoknyilvántartása az engedéllyel rendelkezovonatkozásában egynél több regisztrálásiszakterületet tartalmaz, a szakterületek közültörölni kell azt,

a) amelyiket a nyilvántartásban szereplo kér,b) amelyre vonatkozóan a nyilvántartásban

szereplo személy a 151. § (4) bekezdés szerintikormányrendeletnek az adott szakterületrevonatkozó továbbképzési kötelezettségét nemteljesítette,feltéve, hogy a törlést követoen is legalábbegy regisztrálási szakterületet tartalmaz anyilvántartás az engedéllyel rendelkezorevonatkozóan.

(8)15


A könyvviteli szolgáltatást végzoknyilvántartása tartalmazza az engedéllyelrendelkezok

a) regisztrálási számát,b) természetes személyazonosító adatait,

OptiJUS

129. oldal


c)1

1 Módosította: 2011. évi XCVI. törvény 25. § c).

lakcímét és levelezési címét,d)2

2 Megállapította: 2017. évi L. törvény 192. § (1). Hatályos: 2018. I. 1-tol.

hatósági igazolványának számát, ahatósági igazolvány kiadásának idopontját,

e)3

3 Módosította: 2011. évi XCVI. törvény 25. § b), e).

szakképesítését - mérlegképes könyveloiszakképesítés esetében a szakot is -, valamintaz engedélyezés szempontjából mérlegképeskönyveloi szakképesítésnek elismertszakirányú egyetemi, foiskolai végzettségét,

f) e) pont szerinti szakképesítését,végzettségét igazoló oklevél, bizonyítványszámát, a kiállító intézmény nevét, a kiállításkeltét,

g)4

4 Módosította: 2011. évi XCVI. törvény 25. § f).

az engedélyezéshez eloírt számviteli,pénzügyi vagy ellenorzési gyakorlatamegszerzésének helyét, idotartamát, valamintannak a munkakörnek vagy tevékenységnek amegnevezését, amelyben a szakmaigyakorlatot jellemzoen megszerezték,

h) regisztrálási szakterületét, valaminti)5

5 Megállapította: 2011. évi XCVI. törvény 20. § (3). Hatályos: 2011. VII. 15-tol.

szakmai továbbképzési kötelezettségénekteljesítését.

(8a)6

6 Beiktatta: 2013. évi LXXXIV. törvény 39. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1-tol.

A könyvviteli szolgáltatást végzoknyilvántartása - a (8) bekezdés b) és c)pontjában foglalt adatok kivételével -közhiteles hatósági nyilvántartásnak minosül.

(9)7

7 Beiktatta: 2008. évi LXXXI. törvény 181. § (1). Hatályos: 2009. I. 1-tol. A 2009. évben induló üzleti évrol készített beszámolórakell alkalmazni.

A könyvviteli szolgáltatást végzoknyilvántartása tartalmazhatja, a könyvviteliszolgáltatást végzo önkéntes adatszolgáltatásaalapján a nyilvántartásba felvettek

a) telefonszámát,b) elektronikus elérhetoségét,c)8

8 Módosította: 2011. évi XCVI. törvény 25. § g).

könyvviteli szolgáltatás végzésénélhasznosítható egyéb szakképesítéseit, ezenszakképesítéseket igazoló oklevél,bizonyítvány számát, a kiállító nevét, akiállítás keltét,

d) államilag elismert idegennyelv-tudásátigazoló, eredményes nyelvvizsga(nyelvvizsgák) típusát, valamint fokozatát.

(10)9

9 Megállapította: 2011. évi XCVI. törvény 20. § (4). Módosította: 2017. évi L. törvény 193. § b).

A nyilvántartásba vett könyvviteliszolgáltatás végzésére jogosult természetesszemély neve, születési neve, anyja születésineve, regisztrálási száma, hatósági

igazolványának száma, regisztrálásiszakterülete, valamint hozzájárulása eseténegyéb, a nyilvántartásban szereplo adatanyilvános, azokról bárki tájékoztatást kaphat.

(11)10

10 Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 234. § (4). Módosította: 2011. évi XCVI. törvény 25. § h).

A nyilvántartásba vételt végzoszervezet a tárgyévben nyilvántartásba vett ésnyilvántartásból törölt természetes személyek(10) bekezdés szerinti nyilvános adatait,valamint a nyilvántartásba vettek ezenadataiban bekövetkezett változásokat azegységes Kormányzati Portálon éventeközzéteszi, továbbá internetes honlapjánvalamennyi nyilvántartásba vett természetesszemély elobbi adatait nyilvánosságra hozza,és biztosítja, hogy a nyilvános adatokról anyilvántartásba vételt végzo szervezettol bárkitájékoztatást kapjon.

(12)11

11 Számozását módosította: 2004. évi XCIX. törvény 33. § (4), 2008. évi LXXXI. törvény 181. § (1). Módosította: 2006. évi CIX.törvény 91. § b), 2011. évi XCVI. törvény 25. § b).

A mérlegképes könyveloiszakképesítés szakmai ésvizsgakövetelményeit a számviteliszabályozásért felelos miniszter (atovábbiakban: miniszter) rendeletbenszabályozza.

(13)12

12 Beiktatta: 2005. évi CXII. törvény 11. § (2). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 91. § b). Számozását módosította: 2008. éviLXXXI. törvény 181. § (1).

A nyilvántartásból törölt természetesszemélyek adatait a nyilvántartásba vételtvégzo szervezet a törlést követo 10 évigköteles megorizni.

(14)13


Az eljárás ügyintézési határideje 60nap azzal, hogy - a szolgáltatási tevékenységmegkezdésének és folytatásának általánosszabályairól szóló törvénytol eltéroen -, ha anyilvántartásba vételt végzo szervezet azengedély megadásáról a rá irányadóügyintézési határidon belül nem hozotthatározatot, akkor a kérelmezot nem illeti mega kérelmezett tevékenység megkezdésének,illetve folytatásának joga, és az általánosközigazgatási rendtartásról szóló törvénynek ahatóság mulasztására vonatkozó általánosszabályait kell alkalmazni.

(15)14

14 Beiktatta: 2017. évi L. törvény 192. § (2). Hatályos: 2018. I. 1-tol.

Ha a kérelmezo az eljárás irántikérelmét hibásan, hiányosan vagy nem az etörvény felhatalmazása alapján kiadott

OptiJUS

130. oldal


rendeletben meghatározott mellékletekkelcsatolva terjeszti elo, a kérelmezot anyilvántartásba vételt végzo szervezet akérelem eloterjesztését követo 21 napon belülhiánypótlásra hívja fel. A kérelmezo ahiánypótlásnak 8 napon belül köteles elegettenni.

151/A. §1

1 Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 74. § (4). Hatályos: 2010. I. 1-tol.

(1)2

2 Hatályon kívül helyezte: 2015. évi CLXXXVI. törvény 73. §. Hatálytalan: 2016. I. 1-tol.

(2) A nyilvántartásba vételt végzo szervezetaz engedélyhez kötött könnyviteli szolgáltatásgyakorlásának idotartama alatt lefolytatotthatósági ellenorzés keretében ellenorzi azt,hogy a könyvviteli szolgáltatás végzésérejogosító engedéllyel rendelkezo személybüntetlen eloéletu, és nem áll a könyvviteliszolgáltatás gyakorlását kizáró foglalkozástóleltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenorzéstfolytató nyilvántartásba vételt végzo szervezetadatot igényelhet a bunügyi nyilvántartásirendszerbol. Az adatigénylés kizárólag azonadatra irányulhat, hogy a könyvviteliszolgáltatás végzésére jogosító engedéllyelrendelkezo személy büntetlen eloéletu-e,valamint a könyvviteli szolgáltatás gyakorlásátkizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(3)3


A (2) bekezdés alapján megismertszemélyes adatokat a nyilvántartásba vételtvégzo szervezet

a) a könyvviteli szolgáltatás végzésérejogosító engedély kiadása iránti eljárásban ahatóság végleges döntéséig vagy

b) a könyvviteli szolgáltatás végzésérejogosító engedély kiadása esetén a hatóságiellenorzés idotartamára vagy az engedélyvisszavonására irányuló eljárásban a hatóságvégleges döntéséigkezeli.

152. §4

4 Megállapította: 2011. évi XCVI. törvény 21. §. Hatályos: 2012. X. 1-tol.

(1) A könyvviteli szolgáltatástvégzok kötelesek a már megszerzettismereteket naprakészen tartani, fejleszteni, aváltozásokból eredo követelményekkelösszhangba hozni. Ennek érdekében kötelezoszámukra a szakmai továbbképzés.

(2)5

5 Módosította: 2017. évi L. törvény 193. § c).

Az (1) bekezdés szerinti továbbképzést- ide nem értve a (3) bekezdés szerinti eseteket- a nyilvántartásba vételt végzo szervezet általakkreditált szervezet, a nyilvántartásba vételtvégzo szervezet által kreditpont-minosítésieljárásban minosített szakmai továbbképzésiprogram alapján végezheti.

(2a)6


E törvény alkalmazásában nem lehetakkreditált szervezet, amely tekintetében akövetkezo feltételek valamelyike megvalósul:

a) nem az Európai Gazdasági Térségállamában vagy a Gazdasági Együttmuködésiés Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamban,vagy nem olyan államban rendelkezikadóilletoséggel, amellyel Magyarországnakkettos adózás elkerülésérol szóló egyezményevan,

b) az (1) bekezdés szerinti továbbképzésekszervezésével és lebonyolításávalkapcsolatban megszerzett jövedelme azEurópai Gazdasági Térség államán kívüliadóilletosége szerinti országbankedvezményesebben adózna (a jövedelemrekifizetett végleges, adó-visszatérítések utánkifizetett adót figyelembe véve), mint ahogy agazdasági szereplo az adott országbólszármazó belföldi forrású jövedelme utánadózna, vagy

c) olyan nem szabályozott tozsdén jegyzetttársaság, amelynek a pénzmosás és aterrorizmus finanszírozása megelozésérol ésmegakadályozásáról szóló 2007. éviCXXXVI. törvény 3. § r) pontja szerintitényleges tulajdonosa nem megismerheto.

(2b)7


E törvény alkalmazásában nem lehetakkreditált szervezet az a gazdasági szereplo,amelyben közvetetten vagy közvetlenül több,mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazatijoggal rendelkezik olyan jogi személy vagyjogi személyiség nélküli szervezet, amelynektekintetében a (2a) bekezdésben meghatározottfeltételek fennállnak. Amennyiben a több,mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazatihányaddal rendelkezo gazdasági társaságtársulásként adózik, akkor az ilyen társulástulajdonos társaságaira vonatkozóan kell a (2a)bekezdés a) pontja szerinti feltételtmegfeleloen alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti továbbképzésikötelezettség a 151. § (4) bekezdés szerintikormányrendeletben meghatározott egyébmódon is teljesítheto.

(4)8

8 Módosította: 2017. évi L. törvény 193. § d).

A továbbképzésen résztvevokrol a (2)bekezdés szerinti akkreditált szervezetnyilvántartást vezet, amely alapján a 151. § (4)bekezdésben hivatkozott kormányrendeletbenmeghatározott módon és az alábbi

OptiJUS

131. oldal


adattartalommal megküldi a továbbképzésikötelezettség igazolásához szükséges adatokata nyilvántartásba vételt végzo szervezetnek:

a) az akkreditált szervezet sorszáma, neve,címe,

b) a résztvevok adatai:ba) regisztrálási szám,bb) családi és utónév,bc) születési családi és utónév,bd) születési hely, ido,be) anyja születési családi és utóneve,bf) nyilvántartásban szereplo címe

(irányítószám, helység, utca, házszám),c) a képzés azonosítója és kreditpontértéke.152/A. §1

1 Megállapította: 2017. évi LXXVII. törvény 201. §. Hatályos: 2017. VI. 20-tól.

Az engedélyezési ésnyilvántartásba vételi eljárásért, anyilvántartásból való törlésért, a hatóságiigazolvány pótlásával, cseréjével, és anyilvántartásban szereplo adatokmódosításával összefüggo eljárásért, valaminta tevékenység határon átnyúló jelleggeltörténo megkezdésének és folytatásánakbejelentésével összefüggo eljárásért, továbbá atovábbképzo szervezetek akkreditációseljárásáért, a kreditpont-minosítési eljárásért,valamint szakmai szervezetként történoelismerésért igazgatási szolgáltatási díjat kellfizetni.

152/B. §2

2 Beiktatta: 2009. évi LVI. törvény 234. § (6). Hatályos: 2009. X. 1-tol. Ezt követoen indult és megismételt eljárásokban kellalkalmazni.

(1)3

3 Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 256. § (1) 11., 2013. évi LXXXIV. törvény 39. § (2).

A szolgáltatási tevékenységmegkezdésének és folytatásának általánosszabályairól szóló törvény szerinti szabadszolgáltatásnyújtás jogával rendelkezotermészetes személy szolgáltató Magyarországterületén a 151. § (1) bekezdése szerintikönyvviteli szolgáltatás határon átnyúlószolgáltatásnyújtás keretében történofolytatására irányuló szándékát köteles - akülföldi bizonyítványok és oklevelekelismerésérol szóló törvény rendelkezéseire isfigyelemmel - a nyilvántartásba vételt végzoszervezetnek bejelenteni. A nyilvántartásbavételt végzo szervezet a könyvviteliszolgáltatás végzésére jogosult bejelentésttevot nyilvántartásba veszi, amelynyilvántartás - a természetes személyazonosítóadatok, a lakcím és a levelezési címkivételével - közhiteles hatóságinyilvántartásnak minosül.

(2) A szolgáltatási tevékenységmegkezdésének és folytatásának általános

szabályairól szóló törvény szerinti szabadszolgáltatásnyújtás jogával rendelkezokönyvviteli szolgáltatásnyújtó szervezethatáron átnyúló szolgáltatási tevékenységekeretében a 151. § (1) bekezdése szerintikönyvviteli szolgáltatást akkor folytathat, ha afeladat irányításával, vezetésével, a beszámolóelkészítésével megbízott tagja, alkalmazottjateljesítette az (1) bekezdés szerinti bejelentésikötelezettségét.

(3)4

4 Módosította: 2009. évi CXVI. törvény 104. § (2), 2017. évi CLIX. törvény 106. § 2.

Az (1) bekezdés szerinti bejelentésre ésa bejelentést tevok nyilvántartásba vételéremegfeleloen alkalmazni kell a 151. § (5)bekezdés a) pont aa)-ad) és af) alpontjában, b)pont bc) alpontjában, (6) bekezdés b)-i)pontjában, (7) bekezdés b)-f) pontjában, (8)bekezdés a)-c), e), f) és h) pontjában, (9)-(11)és (13) bekezdésében, valamint a 152/A. §-banfoglalt rendelkezéseket.

(4)5

5 Beiktatta: 2009. évi CXVI. törvény 79. §. Hatályos: 2009. XI. 17-tol. Eloször a 2010. évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra kell alkalmazni.

A határon átnyúló szolgáltatásnyújtástekintetében az átmeneti és alkalmi jelleget aszolgáltatás idotartamára, gyakoriságára,rendszerességére és folytonosságára tekintettela nyilvántartásba vételt végzo szervezetesetenként állapítja meg.

IX. Fejezet

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL ÉSKÖZZÉTÉTEL

Letétbe helyezés

153. § (1)6


A kettos könyvvitelt vezeto,cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles ajóváhagyásra jogosult testület által elfogadottéves beszámolót, egyszerusített évesbeszámolót, kötelezo könyvvizsgálat esetén akönyvvizsgálói záradékot vagy a záradékmegadásának elutasítását is tartalmazófüggetlen könyvvizsgálói jelentéssel együtt,valamint az adózott eredmény felhasználásáravonatkozó határozatot az adott üzleti évmérlegfordulónapját követo ötödik hónaputolsó napjáig letétbe helyezni ugyanolyanformában és tartalommal (szövegezésben),mint amelynek alapján a könyvvizsgáló azéves beszámolót vagy az egyszerusített éves

OptiJUS

132. oldal


beszámolót felülvizsgálta.(2)1


Az anyavállalat a jóváhagyásra jogosulttestület által elfogadott összevont(konszolidált) éves beszámolót akönyvvizsgálói záradékot vagy a záradékmegadásának elutasítását is tartalmazófüggetlen könyvvizsgálói jelentéssel együtt azösszevont (konszolidált) éves beszámolómérlegfordulónapját követo hatodik hónaputolsó napjáig köteles letétbe helyezniugyanolyan formában és tartalommal(szövegezésben), mint amelynek alapján akönyvvizsgáló az összevont (konszolidált)éves beszámolót felülvizsgálta.

(3)2

2 Hatályon kívül helyezte: 2003. évi LXXXV. törvény 52. § (7). Hatálytalan: 2004. I. 1-tol. A 2003. évi üzleti évrol készítettegyszerusített beszámolóra még alkalmazni kell.

(4)3

3 Megállapította: 2004. évi XCIX. törvény 34. § (2). Módosította: 2007. évi CXXVI. törvény 424. §. Lásd még: 2007. évi CXXVI.törvény 486. § (2).

A letétbe helyezett éves beszámoló,egyszerusített éves beszámoló, egyszerusítettbeszámoló, összevont (konszolidált) évesbeszámoló adatai, kötelezo könyvvizsgálatesetén a könyvvizsgálói záradékot vagy azáradék megadásának elutasítását is tartalmazófüggetlen könyvvizsgálói jelentéssel együttnyilvánosak, azokról bárki tájékoztatástkaphat, és másolatot készíthet.

(5)4


A külföldi székhelyu vállalkozásmagyarországi fióktelepe köteles a külföldiszékhelyu vállalkozás által elfogadott évesbeszámolót, egyszerusített éves beszámolót akönyvvizsgálói záradékot vagy a záradékmegadásának elutasítását is tartalmazófüggetlen könyvvizsgálói jelentéssel együtt,valamint az adózott eredmény felhasználásáravonatkozó határozatot az adott üzleti évmérlegfordulónapját követo ötödik hónaputolsó napjáig letétbe helyezni.

Közzététel

154. § (1)5

5 Az elso mondat szövegét megállapította: 2004. évi XCIX. törvény 35. § (1). Módosította: 2007. évi CXXVI. törvény 460. § (2).Lásd még: 2007. évi CXXVI. törvény 486. § (2).

Minden kettos könyvvitelt vezetovállalkozó (ideértve a külföldi székhelyuvállalkozás magyarországi fióktelepét is)köteles az éves beszámolót, illetve azegyszerusített éves beszámolót, kötelezokönyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói

záradékot vagy a záradék megadásánakelutasítását is tartalmazó függetlenkönyvvizsgálói jelentéssel együtt közzétenni.

(1a)6


A bizalmi vagyonkezelo mentesül az(1) bekezdés szerinti kötelezettség, valamint a155. § szerinti könyvvizsgálati kötelezettségalól a kezelt vagyon éves beszámolójának,illetve egyszerusített éves beszámolójánakkönyvvizsgálata és közzététele tekintetében.

(2)7


A vállalkozó köteles biztosítani, hogymunkavállalói, alkalmazottai, tagjai az évesbeszámolót, az egyszerusített éves beszámolót,az összevont (konszolidált) éves beszámolót,kötelezo könyvvizsgálat esetén akönyvvizsgálói záradékot vagy a záradékmegadásának elutasítását is tartalmazófüggetlen könyvvizsgálói jelentést avállalkozó (az anyavállalat) székhelyénmegtekinthessék és azokról teljes vagyrészleges másolatot készíthessenek.

(3)8

8 Az utolsó mondatot hatályon kívül helyezte: 2007. évi CXXVI. törvény 460. § (2). Hatálytalan: 2008. I. 1-tol.

Ha a vállalkozó közzétett évesbeszámolóját, illetve egyszerusített évesbeszámolóját könyvvizsgáló nem ellenorizte,vagy kötelezo könyvvizsgálat esetén akönyvvizsgáló a záradék megadásátelutasította, akkor a vállalkozó az általaelkészített éves beszámoló, illetveegyszerusített éves beszámoló mérlegén,eredménykimutatásán, kiegészíto mellékletén(ezek minden egyes példányán) kötelesfeltüntetni a következo szöveget: "A közzétettadatok könyvvizsgálattal nincsenekalátámasztva."

(4)9

9 Megállapította: 2004. évi XCIX. törvény 35. § (3). Módosította: 2007. évi CXXVI. törvény 460. § (2). Lásd még: 2007. éviCXXVI. törvény 486. § (2).

Az anyavállalat köteles az összevont(konszolidált) éves beszámolót akönyvvizsgálói záradékot vagy a záradékmegadásának elutasítását is tartalmazófüggetlen könyvvizsgálói jelentéssel együttközzétenni.

(5)-(6)10

10 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CLXXVIII. törvény 323. § 4. Hatálytalan: 2013. I. 1-tol.

(7)11

11 Megállapította: 2016. évi LXVI. törvény 216. §. Módosította: 2016. évi CXXI. törvény 38. § (2) a).

Közzétételi kötelezettségének azzaltesz eleget a vállalkozó, a külföldi székhelyuvállalkozás magyarországi fióktelepe, ha azéves beszámolót, az egyszerusített éves

OptiJUS

133. oldal


beszámolót, az anyavállalat az összevont(konszolidált) éves beszámolót, kötelezokönyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálóizáradékot vagy a záradék megadásánakelutasítását is tartalmazó függetlenkönyvvizsgálói jelentéssel együtt acégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról ésa végelszámolásról szóló törvénybenmeghatározott módon a céginformációsszolgálatnak elektronikusan megküldi.

(8)1


A 10. § (2) bekezdése szerintivállalkozó a (7) bekezdésben szereplodokumentumokat az üzleti jelentéssel, azösszevont (konszolidált) üzleti jelentésselegyütt - az ott megjelölt idopontban -internetes honlapján is köteles közzétenni, és aközzétett adatok folyamatosmegtekinthetoségét legalább a következomásodik üzleti évre vonatkozó adatokközzétételéig biztosítani.

(9)2


Amennyiben a vállalkozó e törvényvagy más jogszabály, illetve saját döntésalapján az internetes honlapján vagy egyébmás módon is közzéteszi a beszámolót és akapcsolódó üzleti jelentést, a könyvvizsgálatravaló hivatkozás tekintetében a (3) bekezdésszerint köteles eljárni.

(10)3

3 Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 252. §. Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 323. § 6.

A cégjegyzékbe be nem jegyzettvállalkozó - ha jogszabály a közzétételrol,annak módjáról külön rendelkezik - aközzétételrol az adott üzleti évmérlegfordulónapját követo ötödik hónaputolsó napjáig köteles gondoskodni.

(11)4

4 Módosította: 2007. évi CXXVI. törvény 424. §. Lásd még: 2007. évi CXXVI. törvény 486. § (2).

Ha a vállalkozó nem tett eleget letétbehelyezési, valamint közzétételikötelezettségének és a letétbe helyezés, aközzététel elmaradása harmadik fél jogosérdekeit érinti, a harmadik félkezdeményezheti a cégbíróság törvényességifelügyeleti eljárását.

(12)5

5 Számozását módosította: 2004. évi XCIX. törvény 35. § (5).

Az éves beszámoló részét nem képezoüzleti jelentés, az összevont (konszolidált)üzleti jelentés megtekintését a vállalkozó,illetve az anyavállalat székhelyén mindenérdekelt részére biztosítani kell, továbbálehetové kell tenni azt, hogy arról mindenérdekelt teljes vagy részleges másolatot

készíthessen.154/A. §6

6 Beiktatta: 2003. évi LXXXV. törvény 39. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történo csatlakozásárólszóló nemzetközi szerzodést kihirdeto törvény hatálybalépésének napjától. Rendelkezéseit az Európai Közösségek jogávalösszhangban, és eloször a 2004. évi üzleti évrol készített beszámolóra kell alkalmazni.

(1) Azon külföldi székhelyuvállalkozás magyarországi fióktelepe, amelyvállalkozás székhelye az Európai Unióvalamely tagállamában található, mentesül a153. § (5) bekezdésében eloírt letétbehelyezési, a 154. §-ban eloírt közzétételi,valamint a 155. §-ban eloírt könyvvizsgálatikötelezettség alól.

(2)7


Az (1) bekezdésben említettkötelezettségek alól mentesül továbbá azonkülföldi székhelyu vállalkozás magyarországifióktelepe is, amely vállalkozás székhelye nemaz Európai Unió valamely tagállamábantalálható, azonban az adott állam jogszabályaiáltal eloírt éves beszámoló készítési,könyvvizsgálati, letétbe helyezési ésközzétételi kötelezettségek összhangbanvannak az Európai Unió vonatkozóeloírásaival. Ezen államok listáját a miniszteraz Egységes Kormányzati Portálon tesziközzé.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben említettkötelezettségek teljesítése alól mentesülofióktelepet kizárólag a külföldi székhelyuvállalkozás által a székhely szerinti államjogszabályai alapján összeállított évesbeszámoló, illetve összevont (konszolidált)éves beszámoló tekintetében terheliközzétételi és letétbe helyezési kötelezettség,azzal a feltétellel, hogy ezen beszámolóknakaz összeállítása, ellenorzése, közzététele ésletétbe helyezése az Európai Unió vonatkozóirányelveivel összhangban történt.

(4) A (3) bekezdésben meghatározottközzétételi és letétbe helyezésikötelezettségének a fióktelep magyar nyelvenköteles eleget tenni.

(5)8


A közzétételi, letétbe helyezési éskönyvvizsgálati kötelezettség alól az (1)-(2)bekezdés alapján mentesülo fióktelep köteles afióktelep muködésérol készített évesbeszámoló, egyszerusített éves beszámoló ésadózási célú kimutatások megtekintését,valamint azokról másolat készítését a fióktelepszékhelyén az érintett felek részére lehetovétenni.

OptiJUS

134. oldal


(6) A külföldi hitelintézetek és pénzügyivállalkozások magyarországi fióktelepei évesbeszámolója közzétételi, letétbe helyezési éskönyvvizsgálati kötelezettségérol az ezenvállalkozásokra vonatkozó, sajátos számviteliszabályokat tartalmazó kormányrendeletrendelkezik.

154/B. §1

1 Megállapította: 2007. évi CXXVI. törvény 303. §. Hatályos: 2008. I. 1-tol. Lásd még: 2007. évi CXXVI. törvény 486. § (2).

(1) A vállalkozó (ideértve azanyavállalatot és a külföldi székhelyuvállalkozás magyarországi fióktelepét is) a153-154/A. §-okban foglalt letétbe helyezésiés közzétételi kötelezettségének - acégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról ésa végelszámolásról szóló törvény vonatkozóeloírásainak figyelembevételével -elektronikus úton tesz eleget.

(2)2

2 Megállapította: 2008. évi XCVI. törvény 23. § (2). Módosította: 2016. évi CXXI. törvény 38. § (2) b).

A vállalkozó az éves beszámolónak, azegyszerusített éves beszámolónak, azösszevont (konszolidált) éves beszámolónak acéginformációs szolgálat részére történomegküldésével egyidejuleg teljesíti mind aletétbe helyezési, mind a közzétételikötelezettségét.

(3)3


Amennyiben jogszabály lehetové vagykötelezové teszi az éves beszámolóra, azegyszerusített éves beszámolóra, az összevont(konszolidált) éves beszámolóra vonatkozófüggetlen könyvvizsgálói jelentésvisszavonását és új független könyvvizsgálóijelentés kibocsátását a vállalkozó a visszavont,illetve az új független könyvvizsgálóijelentésre az e törvényben meghatározottközzétételi és letétbe helyezési eloírásokatköteles alkalmazni.

X. Fejezet

KÖNYVVIZSGÁLAT

A könyvvizsgálat célja, a könyvvizsgálatikötelezettség

155. § (1) A könyvvizsgálat célja annakmegállapítása, hogy a vállalkozó által az üzletiévrol készített éves beszámoló, egyszerusítettéves beszámoló, továbbá az összevont(konszolidált) éves beszámoló e törvény

eloírásai szerint készült, és ennek megfeleloenmegbízható és valós képet ad a vállalkozó (akonszolidálásba bevont vállalkozásokegyüttes) vagyoni és pénzügyi helyzetérol, amuködés eredményérol. A könyvvizsgálatsorán ellenorizni kell az éves beszámoló, azösszevont (konszolidált) éves beszámoló és akapcsolódó üzleti jelentés adatainakösszhangját, kapcsolatát is.

(2) Kötelezo a könyvvizsgálat - a (3)bekezdésben foglaltak kivételével - mindenkettos könyvvitelt vezeto vállalkozónál.Minden olyan esetben, amikor akönyvvizsgálat e törvény vagy más jogszabályeloírásai szerint nem kötelezo, a vállalkozódönthet arról, hogy a beszámolófelülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg.

(3)4


Nem kötelezo a könyvvizsgálat, ha azalábbi két feltétel együttesen teljesül:

a)5

5 Módosította: 2011. évi XCVI. törvény 25. § j).

az üzleti évet megelozo két üzleti évátlagában a vállalkozó éves (éves szintreátszámított) nettó árbevétele nem haladta mega 300 millió forintot, és

b) az üzleti évet megelozo két üzleti évátlagában a vállalkozó által átlagosanfoglalkoztatottak száma nem haladta meg az50 fot.

(4)6


Jogelod nélkül alapított vállalkozónál -a (3) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor -,ha az üzleti évet megelozo két üzleti évegyikének vagy mindkettonek az adataihiányoznak vagy csak részben állnakrendelkezésre, akkor a tárgyévi várhatóadatokat és - ha van - a megelozo (elso) üzletiévi (éves szintre átszámított) adatait kellfigyelembe venni.

(5) A (3) bekezdésben foglaltakat nemalkalmazhatja:

a) az a kettos könyvvitelt vezeto vállalkozó,ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elo,

b) a takarékszövetkezet,c) a konszolidálásba bevont vállalkozás,d) a külföldi székhelyu vállalkozás

magyarországi fióktelepe,e) az a vállalkozó, amelyik a 4. § (4)

bekezdése szerint - a megbízható és valós képérdekében - a kivételes esetben eltér a törvényeloírásaitól,

f)7


a közérdeklodésre számot tartó

OptiJUS

135. oldal


gazdálkodó.(5a)1


A (3) bekezdésben foglaltakat nemalkalmazhatja a tárgyévi üzleti évet követoüzleti évben a vállalkozó, ha a tárgyévi üzletiév mérlegfordulónapján 10 millió forintotmeghaladó, 60 napnál régebben lejárt - azadózás rendjérol szóló törvény szerinti -köztartozása van.

(6)2

2 Módosította: 2007. évi LXXV. törvény 216. §.

Ha kötelezo a könyvvizsgálat, akkor avállalkozó legfobb szerve az üzleti évrolkészített éves beszámoló, egyszerusített évesbeszámoló felülvizsgálatára, az abbanfoglaltak valódiságának ésjogszabályszeruségének ellenorzésére kötelesa (7) bekezdésnek megfeleloen bejegyzettkönyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget - azelozo üzleti év éves beszámolójának,egyszerusített éves beszámolójánakelfogadásakor, jogelod nélkül alapítottvállalkozónál az üzleti év mérlegfordulónapjaelott - választani.

(7)3


A (6) bekezdés szerintikönyvvizsgálatra a Magyar KönyvvizsgálóiKamara tagja vagy a Magyar KönyvvizsgálóiKamaránál nyilvántartásba bejegyzettkönyvvizsgáló cég választható.

(7a)4


Semmis a vállalkozóra vonatkozóolyan szerzodéses rendelkezés vagy egyébjognyilatkozat, amely a könyvvizsgálatikötelezettség körébe eso tevékenységre történokijelölés tekintetében a legfobb szervetmeghatározott könyvvizsgáló, könyvvizsgálócég vagy könyvvizsgáló cégcsoportválasztására kötelezi.

(8)5

5 Megállapította: 2004. évi XCIX. törvény 36. §. Módosította: 2007. évi LXXV. törvény 216. §.

Az összevont (konszolidált) évesbeszámoló kötelezo felülvizsgálatára, a (7)bekezdésnek megfeleloen bejegyzettkönyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget azanyavállalat tulajdonosai választják. Akönyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget akonszolidálásra kerülo üzleti évmérlegfordulónapja elott a (6) bekezdésbenfoglaltak szerinti idopontban kellmegválasztani.

(9)6


Ha az összevont (konszolidált) évesbeszámoló felülvizsgálatára a (8) bekezdés

szerint nem választottak könyvvizsgálót,könyvvizsgáló céget, akkor az anyavállalatkönyvvizsgálójának, könyvvizsgáló cégének afeladata az összevont (konszolidált) évesbeszámoló felülvizsgálata is. Errol azanyavállalat könyvvizsgálójával,könyvvizsgáló cégével írásban, a (8) bekezdésszerinti idopontig kell megállapodni.

(10)7

7 Módosította: 2006. évi IV. törvény 363. § b), 2007. évi LXXV. törvény 216. §, 2008. évi LXXXI. törvény 233. § (2). Lásd még:2008. évi LXXXI. törvény 271. § (2). Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 150. § (4) g).

A bejegyzett könyvvizsgálóra, akönyvvizsgáló cégre egyebekben a PolgáriTörvénykönyv gazdasági társaságokravonatkozó rendelkezései, acégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról ésa végelszámolásról szóló törvény, valamint aMagyar Könyvvizsgálói Kamaráról, akönyvvizsgálói tevékenységrol, valamint akönyvvizsgálói közfelügyeletrol szóló törvényeloírásai az irányadóak.

155/A. §8


(1) A 155. § (6) bekezdéseszerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgálócég megbízása csak megfelelo indok alapjánmondható fel. A számviteli vagy akönyvvizsgálati eljárások tekintetébenfennálló véleményeltérés nem minosülmegfelelo indoknak.

(2)9

9 Módosította: 2012. évi CCVIII. törvény 41. § c).

A vállalkozó az ok megjelölésével közlia könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokatellátó hatósággal, ha a kamarai tagkönyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég amegbízásának idotartama alatt lemondott,vagy ha a megbízást a vállalkozó felmondta.

155/B. §10


(1) Ha a megbízó legfobb szervekönyvvizsgáló céget választ a könyvvizsgálóitevékenység ellátására, a személyében feleloskamarai tag könyvvizsgáló helyettesítésére -annak tartós távolléte esetére - helyetteskönyvvizsgáló is kijelölheto.

(2) Helyettes könyvvizsgáló csak kamaraitag könyvvizsgáló lehet, aki megfelelmindazon követelményeknek, amelyeknek ahelyettesített könyvvizsgálónak is meg kellettfelelnie a feladat ellátásához.

(3) A helyettes és a helyettesítettkönyvvizsgáló köteles együttmuködni annakérdekében, hogy a megbízás tárgyát képezokönyvvizsgálói tevékenység megfeleloen

OptiJUS

136. oldal


kerüljön ellátásra.(4) Helyettesítés esetén a könyvvizsgálói

tevékenység ellátása során a helyetteskönyvvizsgálót ugyanazon jogok illetik meg,és ugyanazon kötelezettségek terhelik, mint ahelyettesített könyvvizsgálót.

155/C. §1


Amennyiben jogszabály lehetovévagy kötelezové teszi az éves beszámolóra, azegyszerusített éves beszámolóra, az összevont(konszolidált) éves beszámolóra vonatkozófüggetlen könyvvizsgálói jelentésvisszavonását, a vállalkozó - ha jogszabályeltéroen nem rendelkezik - a visszavonástköveto 90 napon belül köteles az ismételtkönyvvizsgálat elvégzésérol gondoskodni.

Könyvvizsgálói jelentés és a könyvvizsgálóizáradék

156. § (1)2


A vállalkozótól függetlenkönyvvizsgáló feladata az éves beszámoló, azegyszerusített éves beszámoló valódiságánakés szabályszeruségének (a mérleg, azeredménykimutatás, a kiegészíto melléklet)felülvizsgálata, e törvény és a létesíto okirateloírásai betartásának ellenorzése, és ennekalapján az éves beszámolóról, az egyszerusítettéves beszámolóról a könyvvizsgálóállásfoglalását tükrözo vélemény kialakítása, afüggetlen könyvvizsgálói jelentés elkészítése.

(1a)3

3 Beiktatta: 2016. évi XLIV. törvény 53. § (1). Hatályos: 2016. VI. 4-tol.

A könyvvizsgálat hatóköre nemterjedhet ki a vállalkozó jövobeliéletképességére és a legfobb irányító (vezeto)szerv, ügyvezeto szerv tevékenységénekhatékonyságára és eredményességérevonatkozó bizonyosság nyújtására.

(2)4

4 Megállapította: 2016. évi XLIV. törvény 53. § (2). Hatályos: 2016. VI. 4-tol.

Az összevont (konszolidált) évesbeszámoló könyvvizsgálója kötelesegyüttmuködni a konszolidálásba bevontvállalkozás könyvvizsgálójával annakérdekében, hogy az összevont (konszolidált)éves beszámolóba összefoglalt beszámolókadatai megfeleljenek az összevont(konszolidált) éves beszámolókészítéskövetelményeinek, és a konszolidálásbabevont vállalkozások figyelembe vegyék azösszevont (konszolidált) éves beszámolókészítésének a rájuk vonatkozó eloírásait. Azösszevont (konszolidált) éves beszámolókönyvvizsgálója viseli a felelosséget azösszevont (konszolidált) éves beszámolóról

kibocsátott könyvvizsgálói jelentésért, továbbáaz 537/2014/EU Rendelet 11. cikk szerintiaudit bizottsághoz címzett kiegészítojelentésért.

(3) A konszolidálásba bevont vállalkozáskönyvvizsgálója köteles az összevont(konszolidált) éves beszámoló felülvizsgálatátvégzo könyvvizsgálóval együttmuködni annakérdekében, hogy az összevont (konszolidált)éves beszámoló megbízható és valós képetadjon a konszolidálásba bevont vállalkozásokegyüttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmihelyzetérol.

(4) A könyvvizsgáló az éves beszámoló, azegyszerusített éves beszámoló, az összevont(konszolidált) éves beszámolófelülvizsgálatáról - a könyvvizsgálói záradékotvagy a záradék megadásának elutasítását istartalmazó - írásbeli könyvvizsgálói jelentéstköteles készíteni és azt megbízójának átadni.

(5)5


A független könyvvizsgálói jelentésnektartalmaznia kell:

a) a független könyvvizsgálói jelentés címét,címzettjét;

b) a könyvvizsgálat tárgyát képezo évesbeszámoló, egyszerusített éves beszámoló,összevont (konszolidált) éves beszámolóazonosítóit (különösen azt, hogy melyikvállalkozó, melyik üzleti évre vonatkozó,milyen mérlegfordulónappal készült, milyenfobb jellemzo adatokat tartalmazóbeszámolója), a beszámoló összeállításánálalkalmazott beszámolási szabályrendszermegjelölésével együtt;

c) a könyvvizsgálat hatókörének leírását, akönyvvizsgálat során alkalmazottkönyvvizsgálati standardrendszermegjelölését;

d) az elvégzett, a könyvvizsgálói véleményt(a záradékot vagy a záradék megadásánakelutasítását) megfeleloen alátámasztóvizsgálatok jellegét, összefoglaló bemutatását;

e) a könyvvizsgáló éves beszámolóhoz,egyszerusített éves beszámolóhoz, összevont(konszolidált) éves beszámolóhoz adott, akönyvvizsgálói záradékban vagy a záradékmegadásának elutasításában kifejezettvéleményét, határozott álláspontját arról, hogya beszámoló megfelel-e az e törvénybenfoglaltaknak, továbbá azon egyébjogszabályok eloírásainak, amelyek a

OptiJUS

137. oldal


könyvvizsgáló számára a beszámolóbanszereplo adatok vonatkozásában feladatokathatároznak meg;

f) a (hitelesíto, korlátozott, elutasító)könyvvizsgálói záradékot vagy a záradékmegadásának elutasítását;

g) hivatkozást bármely olyan kérdésre,amelyre a könyvvizsgáló hangsúlyosan felkívánja hívni a figyelmet anélkül, hogy az akönyvvizsgáló véleményét minosítette volna(figyelemfelhívó megjegyzés);

h) a könyvvizsgáló véleményét arról, hogyaz üzleti jelentés összhangban van-e abeszámolóval, illetve az e törvény, illetveegyéb más jogszabály vonatkozó eloírásaival;

i)1

1 Módosította: 2017. évi LXXVII. törvény 204. §.

a könyvvizsgáló nyilatkozatát arravonatkozóan, hogy tudomására jutott-ebármilyen lényeges hibás állítás az üzletijelentésben és az összevont (konszolidált)üzleti jelentésben, és ha igen, akkor a szóbanforgó hibás állítás milyen jellegu;

j)2


a könyvvizsgáló véleményét a 95/B. § (2)bekezdés e) és f) pontja alapján összeállítottinformációkról, valamint a könyvvizsgálónyilatkozatát arról, hogy rendelkezésrebocsátották-e a 95/B. § (2) bekezdés a)-d), g)és h) pontjában említett információkat;

k) a könyvvizsgálói jelentés keltezését;l) a könyvvizsgálatért személyében felelos

könyvvizsgáló nevét, aláírását, kamaraibejegyzési (nyilvántartási) számát;

m) könyvvizsgáló cég esetén - az l) pontbanfoglaltak mellett - a társaság képviseletérejogosult személy nevét, aláírását, a társaságmegnevezését, székhelyét, kamarainyilvántartási számát is;

n)3


a könyvvizsgáló nyilatkozatát arról,hogy az üzleti jelentés tartalmazza-e a 95/C. §,illetve a 134. § (5) bekezdés szerinti nempénzügyi kimutatást.

(5a)4

4 Beiktatta: 2016. évi XLIV. törvény 53. § (3). Hatályos: 2016. VI. 4-tol.

A közérdeklodésre számot tartógazdálkodók éves beszámolójára,egyszerusített éves beszámolójára, továbbáösszevont (konszolidált) éves beszámolójáravonatkozó független könyvvizsgálói jelentéstekintetében az (5) bekezdésen túl az 537/2014/EU Rendelet 10. cikkében foglaltakat kellalkalmazni.

(6) Ha a kiegészíto mellékletben avállalkozó [az összevont (konszolidált) éves

beszámoló kiegészíto mellékletében azanyavállalat] nem, vagy nem a valóságnakmegfeleloen értékel, akkor a könyvvizsgáló azírásbeli könyvvizsgálói jelentésben kötelesbemutatni az általa feltárt tényeket ésmegállapításokat, kitérve az elozo üzleti évre,továbbá az éves beszámoló, az egyszerusítettéves beszámoló, az összevont (konszolidált)éves beszámoló mérlegfordulónapja utánbekövetkezett jelentosebb eseményekre ésfoleg hátrányos változásokra, az éveseredményt befolyásoló kedvezotlen tényezokbemutatására.

157. § (1) A könyvvizsgáló jogosult avállalkozótól, annak alkalmazottaitól azellenorzés során adatokat és felvilágosítástkérni.

(2) Ha a könyvvizsgáló az ellenorzés során ajogszabályi rendelkezések, a létesíto okiratmegsértésérol, vagy olyan tényrol szereztudomást, amely a vállalkozó helyzetét,jövobeni kilátásait hátrányosan befolyásolja,errol haladéktalanul köteles megbízójátértesíteni, s indokolt esetben jogosult, illetveköteles az igazgatóság, a felügyelo bizottságvagy a legfobb szerv összehívásátkezdeményezni.

(2a)5

5 Beiktatta: 2016. évi XLIV. törvény 54. §. Hatályos: 2016. VI. 4-tol.

A könyvvizsgálónak a függetlenkönyvvizsgálói jelentésben nyilatkoznia kellaz olyan eseményekkel vagy feltételekkelkapcsolatos lényeges bizonytalanságokról,amelyek jelentos kétséget támasztanak avállalkozónak a vállalkozás folytatásáravonatkozó képességével kapcsolatosan.

(3) A könyvvizsgálót a tevékenysége sorántudomására jutott tények, adatok, üzletiinformációk tekintetében titoktartásikötelezettség terheli.

(4) Az összevont (konszolidált) évesbeszámolót felülvizsgáló könyvvizsgálónak -ha a gondos vizsgálat szükségessé teszi - azanya- és leányvállalatokkal, illetve ezekkönyvvizsgálóival szemben is megvannak az(1) és (2) bekezdésben eloírt jogai, valamint a(3) bekezdésben meghatározott kötelezettsége.

158. § (1)-(4)6


(5)7


Amennyiben az éves beszámolót, azösszevont (konszolidált) éves beszámolót - a 9/A. §, valamint a 10. § (2) és (3) bekezdésealapján - az IFRS-ek szerint állították össze,

OptiJUS

138. oldal


úgy erre a könyvvizsgálói záradékban ismegfeleloen utalni kell.

(6)1

1 Megállapította: 2004. évi XCIX. törvény 38. §. Számozását módosította: 2006. évi CXXXI. törvény 114. §.

Kötelezo könyvvizsgálat esetén akönyvvizsgáló által ellenorzött évesbeszámoló, egyszerusített éves beszámoló,összevont (konszolidált) éves beszámoló afüggetlen könyvvizsgálói jelentéssel együttterjesztheto a legfobb szerv (arészvénytársaság közgyulése, a korlátoltfelelosségu társaság taggyulése) elé.

(7)2

2 Megállapította: 2004. évi XCIX. törvény 38. §. Számozását módosította: 2006. évi CXXXI. törvény 114. §.

Amennyiben a közgyulés, a taggyulésaz eléterjesztett éves beszámoló, egyszerusítettéves beszámoló, összevont (konszolidált) évesbeszámoló adatait megváltoztatja, vagy olyaninformáció jutott a könyvvizsgáló tudomására,amely mellett a közgyulést, a taggyuléstmegelozoen adott könyvvizsgálói záradék márnem tükrözi a valós helyzetet, akönyvvizsgálónak a letétbe helyezésre, aközzétételre kerülo éves beszámolóhoz,egyszerusített éves beszámolóhoz, összevont(konszolidált) éves beszámolóhoz avalóságnak megfelelo könyvvizsgálóizáradékot is tartalmazó függetlenkönyvvizsgálói jelentést kell - még a letétbehelyezést, a közzétételt megelozoen -készítenie.

XI. Fejezet

KÖNYVVEZETÉS, BIZONYLATOLÁS

Kettos könyvvitel

159. § A kettos könyvvitelt vezetogazdálkodó a kezelésében, a használatában,illetve a tulajdonában lévo eszközökrol ésazok forrásairól, továbbá a gazdaságimuveletekrol olyan könyvviteli nyilvántartástköteles vezetni, amely az eszközökben(aktívákban) és a forrásokban (passzívákban)bekövetkezett változásokat a valóságnakmegfeleloen, folyamatosan, zárt rendszerben,áttekinthetoen mutatja.

Az egységes számlakeret

160. § (1) Az egységes számlakeret célja,hogy a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak,a gazdasági muveletek eredményre gyakorolthatásának egységes rendszerbe foglalásával

segítséget adjon a gazdálkodó számvitelénekmegszervezéséhez, biztosítsa az e törvényszerinti, illetve e törvény felhatalmazásaalapján kiadott kormányrendelet szerintibeszámoló elkészítéséhez szükségesalapinformációkat.

(2) Az 1-4. számlaosztály tartalmazza amérlegszámlákat, ezen belül az 1-3.számlaosztály az eszközszámlákat, a 4.számlaosztály pedig a forrásszámlákat. Eszámlaosztályok számlái biztosítják a mérlegelkészítéséhez szükséges adatokat.

a) Az 1. számlaosztály az immateriálisjavak, a tárgyi eszközök (ideértve arendeltetésszeruen használatba nem vett,üzembe nem helyezett beruházásokat is),valamint a befektetett pénzügyi eszközöknyilvántartására szolgáló számlákat foglaljamagában.

b) A 2. számlaosztály a vásárolt és a sajáteloállítású készleteket foglalja magában.

c) A 3. számlaosztály tartalmazza akészletek kivételével a forgóeszközök (apénzeszközök, az értékpapírok, a vevokkel, azadósokkal, a munkavállalókkal és a tagokkal,az állami költségvetéssel és az egyébszervezetekkel szembeni követelések),továbbá az aktív idobeli elhatárolásokszámláit.

d) A 4. számlaosztályban kell kimutatni azeszközök forrásait. Idetartoznak a saját toke, acéltartalékok, a hosszú és rövid lejáratúkötelezettségek, valamint a passzív idobelielhatárolások számlái.

(3)3


Az eredménykimutatás elkészítéséhez,az adózott eredmény megállapításáhozszükséges adatokat az 5. és a 8-9.számlaosztály számlái tartalmazzák.

(3a)4


Az 5. számlaosztály a költségeketköltségnemek szerint csoportosítvatartalmazza. Az 5. számlaosztályon belül aköltségnemek: anyagköltség, igénybe vettszolgáltatások költségei, egyéb szolgáltatásokköltségei, bérköltség, személyi jellegu egyébkifizetések, bérjárulékok, értékcsökkenésileírás. A számlaosztályon belül - azeredménykimutatást összköltség eljárássalkészíto vállalkozónak - elkülönítetten kellkimutatni az - egyébként költségnemnek,költségmegtérülésnek nem minosülo - aktiváltsaját teljesítmények tárgyévi értékénekváltozását, mint a vele azonos nagyságúközvetlen költségek fedezetét, és az

OptiJUS

139. oldal


értékesítésre nem került teljesítményekközvetlen önköltséggel azonos értékét.

(3b)1


A 8. számlaosztálya) az összköltség eljárással készülo

eredménykimutatáshoz tartalmazza azanyagjellegu ráfordításokat - ezen belül azanyagköltséget, az igénybe vett szolgáltatásokértékét, az egyéb szolgáltatások értékét, azeladott áruk beszerzési értékét, az eladott(közvetített) szolgáltatások értékét - , aszemélyi jellegu ráfordításokat (ezen belül abérköltséget, a személyi jellegu egyébkifizetéseket, a bérjárulékokat) és azértékcsökkenési leírást, valamint az egyébráfordításokat, a pénzügyi muveletekráfordításait, az eredményt terhelo adót;

b) a forgalmi költség eljárással készüloeredménykimutatáshoz tartalmazza azértékesítés elszámolt közvetlen önköltségét, azeladott áruk beszerzési értékét, az eladott(közvetített) szolgáltatások értékét, azértékesítés közvetett költségeit (ezen belül azértékesítési, forgalmazási, az igazgatási, azegyéb általános költségeket), valamint azegyéb ráfordításokat, a pénzügyi muveletekráfordításait, az eredményt terhelo adót.

(3c)2


A 9. számlaosztályban kell kimutatniaz értékesítés árbevételét, az egyébbevételeket, a pénzügyi muveletek bevételeit.

(4) A 6-7. számlaosztály - a gazdálkodódöntésének megfeleloen - használható avezetoi információk biztosítására. Eszámlaosztályok szabad használata lehetovéteszi a vállalkozáson belüli egységekelszámoltatását, a költséggazdálkodás, azönköltségszámítás sajátos rendszerénekkialakítását.

(5)3


A 0. számlaosztály azokat anyilvántartási számlákat tartalmazza,amelyeken kimutatott tételek az adott üzleti évadózott eredményét, a mérlegfordulónapi sajáttoke összegét közvetlenül nem befolyásolják.A 0. számlaosztályban a mérlegen kívülitételeket is ki kell mutatni. Ilyenek a függokötelezettségek, a biztos (jövobeni)kötelezettségek, külön kiemelve a határidos,az opciós ügyletek és swap ügyletek határidosrészének szerzodés szerinti értékét mindaddig,amíg a kötelezettség, az ügylet teljesítése(lezárása) meg nem történt, szerzodés szerintle nem járt, továbbá a határidos, az opciósügyletek és swap ügyletek határidos

ügyletrésze miatt fennálló követelések.

Számlarend

161. § (1) A kettos könyvvitelt vezetogazdálkodó az egységes számlakereteloírásainak figyelembevételével olyanszámlarendet köteles készíteni, amely szerintikönyvvezetés az e törvényben eloírtbeszámoló készítését maradéktalanul biztosítja.

(2) A számlarend a következokettartalmazza:

a) minden alkalmazásra kijelölt számlaszámjelét és megnevezését,

b) a számla tartalmát, ha az a számlamegnevezésébol egyértelmuen nemkövetkezik, továbbá a számla értékenövekedésének, csökkenésének jogcímeit, aszámlát érinto gazdasági eseményeket, azokmás számlákkal való kapcsolatát,

c) a fokönyvi számla és az analitikusnyilvántartás kapcsolatát,

d) a számlarendben foglaltakat alátámasztóbizonylati rendet.

(3) Az analitikus nyilvántartásoknak szoroskapcsolatban kell lenniük a fokönyvikönyveléssel, és a ketto között az értékadatokszámszeru egyeztetésének lehetoségétbiztosítani kell.

(4) A számlarend összeállításáért, annakfolyamatos karbantartásáért, a naprakészkönyvvezetés helyességéért a gazdálkodóképviseletére jogosult személy a felelos.

(5) Az újonnan alakuló - e törvény hatályaalá tartozó és kettos könyvvitelt vezeto -gazdálkodó köteles számlarendjét amegalakulás idopontjától számított 90 naponbelül, az egyszeres könyvvitelrol a kettoskönyvvitelre áttéro gazdálkodó az áttérésidopontjáig elkészíteni. E törvény változásaesetén a számlarend szükséges módosítását atörvényi változás hatálybalépését követo 90napon belül kell elvégezni.

161/A. §4


(1) A gazdálkodónak akönyvvezetésre, a bizonylatolásra vonatkozórészletes belso szabályait úgy kell kialakítania,hogy az a mérleg és az eredménykimutatásalátámasztásán túlmenoen a kiegészítomelléklet adatainak közvetlen alátámasztásárais alkalmas legyen.

(2) A közpénzek felhasználásának és a

OptiJUS

140. oldal


köztulajdon használatának nyilvánossága ésellenorizhetosége érdekében a gazdálkodónyilvántartási (könyvvezetési) rendszerétköteles oly módon továbbrészletezni, hogyabból a vonatkozó külön jogszabálybanmeghatározott adatok rendelkezésre álljanak.

Egyszeres könyvvitel

162. § (1) Az egyszeres könyvvitelt vezetogazdálkodó a kezelésében, a használatában,illetve a tulajdonában lévo pénzeszközökrol ésazok forrásairól, továbbá a pénzforgalmigazdasági muveletekrol, a pénzforgalmimuveletekhez közvetve kapcsolódó, detényleges pénzmozgást nem eredményezovégleges vagyonváltozásokról, nem pénzbenkiegyenlített bevételekrol, ráfordításokrólolyan könyvviteli nyilvántartást (pénzforgalmikönyvvitel) köteles vezetni, amely ezeneszközökben és forrásokban bekövetkezettváltozásokat a valóságnak megfeleloen,folyamatosan, áttekinthetoen mutatja. Ekönyvviteli nyilvántartáshoz kapcsolódóan azegyszerusített beszámoló összeállításáhozszükséges, hogy a gazdálkodó az eszközökrol,a forrásokról részletezo nyilvántartásokat is avalóságnak megfeleloen és folyamatosanvezessen.

(2) A pénzeszközökrol és azok forrásairól,valamint az azokban beállott változásokrólvezetett könyvviteli nyilvántartásikötelezettségnek naplófokönyv vagy más, akövetelményeknek megfelelo nyilvántartásvezetésével lehet eleget tenni. Az alkalmazottnyilvántartási rendszernek olyannak kelllennie, amely a teljes üzleti pénzforgalmat, apénzforgalomhoz kapcsolódó, depénzmozgással nem járó vagyon- éseredményváltozásokat az elszámolásokegyezoségét biztosító formában mutatja ki.

(3) A könyvvezetés folyamatosságáért éshelyességéért a gazdálkodó képviseletérejogosult személy a felelos.

A könyvviteli rendszerek változtatása

163. § (1)1


Az egyszeres könyvvitelrol akettos könyvvitelre történo áttéréskor azegyszerusített mérleg alapján kell anyitómérleget elkészíteni úgy, hogy a mérlegfoösszege ne változzon meg. A nyitómérlegeredménytartalék sorába az egyszerusített

mérlegben kimutatott eredménytartalék éstartalék együttes összegét kell beállítani. Azegyszerusített mérlegben kimutatott adózotteredményt a nyitómérlegben az adózotteredmény sorban kell szerepeltetni. Nyitásután

a) a vevok - fizetendo általános forgalmiadót nem tartalmazó - állományával azonosösszegu árbevételt el kell számolni azeredménytartalékkal szemben;

b) a szállítók mérleg szerinti - levonhatóáltalános forgalmi adót nem tartalmazó -állományából azon tételeket, amelyek avásárolt készletek nyitómérleg szerintiállományában nem szerepelnek(szolgáltatások, elozo üzleti évben márfelhasznált, értékesített vásárolt készletek)költségként el kell számolni azeredménytartalékkal szemben;

c) a 102. § (6) bekezdés a) pontjábanfelsorolt, a tartalékban figyelembe vett tételekösszegét - ide nem értve a vevokkel szembeniköveteléseket - el kell számolni egyébbevételként az eredménytartalékkal szemben;

d) a céltartalékok nyitómérlegben szereploösszegével azonos összeget el kell számolniegyéb ráfordításként az eredménytartalékkalszemben;

e) a 103. § (2) bekezdése szerinti - atartaléknál a 102. § (6) bekezdés b) pontjaszerint figyelembe vett - kötelezettségek közülazokat, amelyeket az egyszeres könyvvitelbenköltségként, ráfordításként még nem lehetettérvényesíteni, nyitás után egyéb ráfordításkéntaz eredménytartalékkal szemben kellelszámolni;

f) a 103. § (4) bekezdése szerint azegyszerusített mérlegben kötelezettségkéntkimutatott, a tevékenységhez jogszabály vagyállamközi megállapodás alapján kapott visszanem térítendo támogatás még fel nem használtösszegét a kötelezettségek közül - egyébbevételként elszámolva - ki kell vezetni. Eztaz egyéb bevételt a 45. § (1) bekezdéseszerinti halasztott bevételek között idobelilegel kell határolni.

(2) Az áttérés elotti üzleti évrol azeredménylevezetés alapján nem kelleredménykimutatást készíteni.

163/A. §2


(1) A kettos könyvvitelrol azegyszeres könyvvitelre áttéro gazdálkodónakaz áttérést közvetlenül megelozo üzleti évrolkészített éves beszámoló, egyszerusített éves

OptiJUS

141. oldal


beszámoló mérlege alapján, az egyszereskönyvvitel megnyitásához egyszerusítettmérleget kell készítenie a (2)-(4) bekezdésbenfoglaltak figyelembevételével.

(2) Az áttérést közvetlenül megelozo üzletiévrol készített éves beszámoló, egyszerusítettéves beszámoló összeállítását megelozoen azalapítás-átszervezés aktivált értékét, az idobelielhatárolásokat - a 33. § (1) bekezdése, a 45. §(1) bekezdésének b) és c) pontja, valamint a45. § (1) bekezdésének a) pontjából a 103. §(4) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelojogcímen történo elhatárolások kivételével - azeredmény terhére, illetve az eredmény javáratörténo elszámolással, a 33. § (1) bekezdéseszerinti aktív idobeli elhatárolást az átvállaltkötelezettséggel szemben, a 45. § (1)bekezdésének b) és c) pontja szerinti passzívidobeli elhatárolást az annak jogcíméülszolgáló eszközzel szemben, a 45. § (1)bekezdésének a) pontja szerinti passzív idobelielhatárolásból a 103. § (4) bekezdése szerintifeltételek mellett kapott pénzeszközök miattielhatárolást a hosszú lejáratúkötelezettségekkel szemben, azértékhelyesbítéseket az értékhelyesbítésértékelési tartalékával, az értékelésikülönbözeteket a valós értékelés értékelésitartalékával szemben meg kell szüntetni.

(3)1


A (2) bekezdésben foglalt korrekciókfigyelembevételével meghatározott adatokataz egyszerusített mérleg megfelelo tételeibekell beállítani. A vevokkel szembeni, azegyéb, nem pénzkiadásból származókövetelések, a szállítókkal szembeni, azegyéb, nem pénzbevételbol származókötelezettségek állományát a pénzmozgáshoznem kapcsolódó követelések, illetve apénzmozgáshoz nem kapcsolódókötelezettségek között kell szerepeltetni. Azeredménytartalékot és az adózott eredményt azegyszerusített mérleg eredménytartalék, illetveadózott eredmény sorába kell beállítani. Azegyszerusített mérleg tartalék sorába azáttéréskor összeg nem kerül.

(4) Az egyszeres könyvviteli nyilvántartásokmegnyitását követoen az egyszerusítettmérlegben kimutatott, az áttérés elottmegfizetett vásárolt készletek állományátanyag- és árubeszerzési költségként, a sajáttermelésu készletek állományát egyébtermelési és kezelési költségként el kellszámolni.

Könyvviteli zárlat

164. § (1) A könyvviteli zárlathoz az üzletiév végén a folyamatos könyvelés teljessététele érdekében végzett kiegészíto,helyesbíto, egyezteto, összesíto könyvelésimunkák és a számlák technikai lezárásatartoznak.

(2) A kettos könyvvitelt vezeto gazdálkodóa könyvviteli számlákból az általa választottidoszakonként, de legalább a beszámolóelkészítését, valamint a más jogszabálybaneloírt, a számviteli adatokon alapulóadatszolgáltatás teljesítését megelozoen, annakalátámasztására fokönyvi kivonatot köteleskészíteni.

(3) Az egyszeres könyvvitelt vezetogazdálkodó a naplófokönyvet vagy más, etörvény követelményeinek megfelelonyilvántartást az általa választottidoszakonként, de legalább az egyszerusítettbeszámoló alátámasztásához, valamint a másjogszabályban eloírt, a számviteli adatokonalapuló adatszolgáltatáshoz köteles lezárni.

A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem

165. § (1) Minden gazdasági muveletrol,eseményrol, amely az eszközök, illetve azeszközök forrásainak állományát vagyösszetételét megváltoztatja, bizonylatot kellkiállítani (készíteni). A gazdasági muveletek(események) folyamatát tükrözo összesbizonylat adatait a könyvvitelinyilvántartásokban rögzíteni kell.

(2) A számviteli (könyvviteli)nyilvántartásokba csak szabályszeruenkiállított bizonylat alapján szabad adatokatbejegyezni. Szabályszeru az a bizonylat,amely az adott gazdasági muveletre(eseményre) vonatkozóan a könyvvitelbenrögzítendo és a más jogszabályban eloírtadatokat a valóságnak megfeleloen,hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylatáltalános alaki és tartalmi követelményeinek,és amelyet - hiba esetén - eloírásszeruenjavítottak.

(3) A bizonylatok feldolgozási rendjénekkialakításakor figyelembe kell venni akövetkezoket is:

a) a pénzeszközöket érinto gazdaságimuveletek, események bizonylatainak adataitkésedelem nélkül, készpénzforgalom esetén apénzmozgással egyidejuleg, illetve

OptiJUS

142. oldal


bankszámla forgalomnál a hitelintézetiértesítés megérkezésekor, az egyébpénzeszközöket érinto tételeket legkésobb atárgyhót követo hó 15-éig a könyvekbenrögzíteni kell;

b) az egyéb gazdasági muveletek,események bizonylatainak adatait a gazdaságimuveletek, események megtörténte után,legalább negyedévenként, a számvitelipolitikában meghatározott idopontig (kivéve,ha más jogszabály eltéro rendelkezést nemtartalmaz), legkésobb a tárgynegyedévetköveto hó végéig kell a könyvekben rögzíteni.

(4) A fokönyvi könyvelés, az analitikusnyilvántartások és a bizonylatok adatai közöttiegyeztetés és ellenorzés lehetoségét,függetlenül az adathordozók fajtájától, afeldolgozás (kézi vagy gépi) technikájától,logikailag zárt rendszerrel biztosítani kell.

Számviteli bizonylatok

166. § (1)1


Számviteli bizonylat mindenolyan a gazdálkodó által kiállított, készített,illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyébkapcsolatban álló természetes személy vagymás gazdálkodó által kiállított, készítettokmány (számla, szerzodés, megállapodás,kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat,jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennekminosítheto irat) - függetlenül annak nyomdaivagy egyéb eloállítási módjától -, amely agazdasági esemény számviteli elszámolását(nyilvántartását) támasztja alá.

(2) A számviteli bizonylat adatainak alakilagés tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak éshelytállónak kell lennie. A bizonylatszerkesztésekor a világosság elvét szem elottkell tartani.

(3)2


A számviteli bizonylatot a gazdaságimuvelet, esemény megtörténtének, illetve agazdasági intézkedés megtételének vagyvégrehajtásának idopontjában, illetveidoszakában, magyar nyelven kell kiállítani. Amagyar nyelven kiállított bizonylaton azadatok más nyelv(ek)en is feltüntethetok.

(4)3


A számviteli bizonylatot - a (3)bekezdésben foglaltaktól eltéroen, ha az

eltérést az adott gazdasági muvelet, esemény,illetve intézkedés jellemzoi indokolják -idegen nyelven is ki lehet állítani. Az idegennyelven kibocsátott, illetve a befogadottidegen nyelvu bizonylaton azokat az adatokat,megjelöléseket, amelyek a bizonylathitelességéhez, a megbízható, a valóságnakmegfelelo adatrögzítéshez, könyveléshezszükségesek - a könyvvitelinyilvántartásokban történo rögzítéstmegelozoen - belso szabályzatbanmeghatározott módon magyarul is fel kelltüntetni.

(5)4


Átalakulás, egyesülés, szétválás eseténa jogelodnél - a jogutód cégjegyzékbe valóbejegyzése napjától - keletkezett bizonylatok,illetve a jogelod nevére kiállított bizonylatokalapján a gazdasági eseményeket a jogutód(több jogutód esetén az, amelyiknél agazdasági esemény hatása megjelenik) rögzítia könyvviteli nyilvántartásokban, amennyibena jogelod éves beszámolója, egyszerusítettéves beszámolója elkészítése során azokatfigyelembe venni nem lehetett, illetve, ha ajogelod nem tudta azokat figyelembe venni.

(6) A számviteli bizonylatokon az adatokidotállóságát a 169. §-ban meghatározottmegorzési idon belül biztosítani kell.

167. § (1) A könyvviteli elszámolástközvetlenül alátámasztó bizonylat általánosalaki és tartalmi kellékei a következok:

a) a bizonylat megnevezése és sorszámavagy egyéb más azonosítója;

b) a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezenbelül a szervezeti egység) megjelölése;

c) a gazdasági muveletet elrendelo személyvagy szervezet megjelölése, az utalványozó ésa rendelkezés végrehajtását igazoló személy,valamint a szervezettol függoen az ellenoraláírása; a készletmozgások bizonylatain és apénzkezelési bizonylatokon az átvevo, azellennyugtákon a befizeto aláírása;

d)5


a bizonylat kiállításának idopontja,illetve - a gazdasági muvelet jellegétol,idobeni hatályától függoen - annak azidopontnak vagy idoszaknak a megjelölése,amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell(a gazdasági muvelet teljesítésének idopontja,

OptiJUS

143. oldal


idoszaka);e) a (megtörtént) gazdasági muvelet

tartalmának leírása vagy megjelölése, agazdasági muvelet okozta változásokmennyiségi, minoségi és - a gazdasági muveletjellegétol, a könyvviteli elszámolás rendjétolfüggoen - értékbeni adatai;

f) külso bizonylat esetében a bizonylatnaktartalmaznia kell többek között: a bizonylatotkiállító gazdálkodó nevét, címét;

g) bizonylatok adatainak összesítése eseténaz összesítés alapjául szolgáló bizonylatokkörének, valamint annak az idoszaknak amegjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik;

h) a könyvelés módjára, az érintettkönyvviteli számlákra történo hivatkozás;

i) a könyvviteli nyilvántartásokban történtrögzítés idopontja, igazolása;

j) továbbá minden olyan adat, amelyetjogszabály eloír.

(2)1

1 Módosította: 2003. évi LXXXV. törvény 52. § (10), 2008. évi LXXXI. törvény 233. § (2). Lásd még: 2008. évi LXXXI. törvény271. § (2).

A számlával, az egyszerusítettadattartalmú számlával kapcsolatos továbbikövetelményeket más jogszabály ismeghatározhat.

(3)2


A bizonylat (ideértve mind akibocsátott, mind a befogadott bizonylatokat)alaki és tartalmi hitelessége, megbízhatósága -ha az más módon nem biztosítható - agazdálkodó képviseletére jogosult személy(ideértve a Polgári Törvénykönyv szerintiképviseletet is), vagy belso szabályzatban errekülön feljogosított személy aláírásával isigazolható.

(4)3

3 Hatályon kívül helyezte: 2003. évi LXXXV. törvény 52. § (6). Hatálytalan: 2004. I. 1-tol.

(5)4

4 Megállapította: 2003. évi LXXXV. törvény 43. § (2). Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 323. § 7.

Számviteli bizonylatként alkalmazhatóaz elektronikus dokumentum, irat, ha megfelele törvény eloírásainak. Az elektronikusdokumentumok, iratok bizonylatként történoalkalmazásának feltételeit, hitelességének,megbízhatóságának követelményeit másjogszabály is meghatározhatja.

(6) Ha a könyvviteli nyilvántartás mintszámviteli bizonylat technikai, optikai eljáráseredménye, biztosítani kell:

a) az adatok vizuális megjelenítéseérdekében azoknak - szükség esetén - akésedelem nélküli kiíratását,

b) az egyértelmu azonosítás érdekében a

kódjegyzéket.(7)5


A gazdálkodó az (1) bekezdés h) és i)pontjában, illetve a 166. § (4) bekezdésébenfoglalt kötelezettségnek oly módon is elegettehet, hogy a megjelölt adatokat,információkat és igazolásokat az eredeti(elektronikus vagy papíralapú) bizonylathozegyértelmu, az utólagos módosítás lehetoségétkizáró módon fizikailag vagy logikailaghozzárendeli. A logikai hozzárendeléselektronikus nyilvántartással is teljesítheto.

Szigorú számadási kötelezettség

168. § (1)6


A készpénz kezeléséhez, másjogszabály eloírása alapján meghatározottgazdasági eseményekhez kapcsolódóbizonylatokat (ideértve a számlát, azegyszerusített adattartalmú számlát és anyugtát is), továbbá minden olyannyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékétmeghaladó vagy a nyomtatványon szereplonévértéknek megfelelo ellenértéket kellfizetni, vagy amelynek az illetéktelenfelhasználása visszaélésre adhat alkalmat,szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni.

(2) A szigorú számadási kötelezettség abizonylatot, a nyomtatványt kibocsátót terheli.

(3) A szigorú számadás alá vontbizonylatokról, nyomtatványokról akezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukrajogosult személynek olyan nyilvántartást kellvezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását.

A bizonylatok megorzése

169. § (1)7


A gazdálkodó az üzleti évrolkészített beszámolót, az üzleti jelentést,valamint az azokat alátámasztó leltárt,értékelést, fokönyvi kivonatot, továbbá anaplófokönyvet, vagy más, a törvénykövetelményeinek megfelelo nyilvántartástolvasható formában legalább 8 évig kötelesmegorizni.

(2)8

8 A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2001. évi LXXIV. törvény 173. § (3). Hatálytalan: 2002. I. 1-tol.

A könyvviteli elszámolást közvetlenülés közvetetten alátámasztó számvitelibizonylatot (ideértve a fokönyvi számlákat, azanalitikus, illetve részletezo nyilvántartásokat

OptiJUS

144. oldal


is), legalább 8 évig kell olvasható formában, akönyvelési feljegyzések hivatkozása alapjánvisszakeresheto módon megorizni.

(3) A szigorú számadású bizonylatok rontottpéldányaira is vonatkozik a (2) bekezdésszerinti megorzési kötelezettség.

(4) A megorzési idon belüli szervezetiváltozás (ideértve a jogutód nélkülimegszunést is) nem hatálytalanítja ekötelezettséget, így az (1), illetve (2) bekezdésszerinti bizonylatok megorzésérol a szervezetiváltozás végrehajtásakor intézkedni kell.

(5)1


Az elektronikus formában kiállítottbizonylatot - a digitális archiválás szabályairólszóló jogszabály eloírásainakfigyelembevételével - elektronikus formábankell megorizni, oly módon, hogy azalkalmazott módszer biztosítsa a bizonylatösszes adatának késedelem nélküli eloállítását,folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja azutólagos módosítás lehetoségét.

(6)2


Az eredetileg nem elektronikusformában kiállított bizonylatról - a papíralapúdokumentumokról elektronikus úton történomásolat készítésének szabályairól szólójogszabály eloírásainak figyelembevételével -készített elektronikus másolattal az e törvényszerinti bizonylatmegorzési kötelezettségteljesítheto, ha a másolatkészítés alkalmazottmódszere biztosítja az eredeti bizonylat összesadatának késedelem nélküli eloállítását,folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja azutólagos módosítás lehetoségét.

XII. Fejezet

JOGKÖVETKEZMÉNYEK

170. § (1) E törvényben eloírt számviteliszabályok megsértéséért való felelosségre aPolgári Törvénykönyv általános felelosségiszabályait kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésében foglaltakontúlmenoen, a törvényben foglalt rendelkezésekmegsértése esetén az érintettek a különtörvényekben (Bünteto Törvénykönyv,szabálysértésekrol szóló törvény)meghatározott felelosséggel is tartoznak.

(3) Amennyiben az adóhatóság megállapítja,

hogy a 154. § (3) bekezdése szerint közzétettéves beszámoló, egyszerusített évesbeszámoló egészében vagy részben nem felelmeg e törvény eloírásainak, akkor az ilyenbeszámolót készíto vállalkozóra az adózásrendjérol szóló törvény szerint mulasztásibírság szabható ki.

XIII. Fejezet3


AZ ORSZÁGOS SZÁMVITELIBIZOTTSÁG4


A bizottság létrehozása5


171. §6


(1) A számvitel elméletének ésalkalmazott módszertani megoldásánakfejlesztésére, a törvényben foglalt számvitelialapelvek gyakorlati érvényesülésénekelosegítésére a miniszter szakértokbolOrszágos Számviteli Bizottságot (atovábbiakban: bizottság) hoz létre.

(2) A bizottság elnökét és tagjait a miniszternevezi ki, illetve menti fel.

(3) A miniszter a bizottság tagjainaklegalább kétharmadát a szakmai szervezetekjavaslata alapján nevezi ki.

A bizottság feladata7


172. §8


A bizottság feladata:a) rendszeresen javaslatokat tesz a miniszter

részére e törvény esetleges módosításánakkezdeményezésére, számviteli ajánlásokfelülvizsgálatára vagy újak megalkotására,

b) ellátja a 176. § szerinti nemzeti számvitelistandardok elokészítésével, elfogadásával,értelmezésével kapcsolatos, a 178. § (1)bekezdés e) pontja szerintikormányrendeletben meghatározottfeladatokat,

c) figyelemmel kíséri a számviteli rendszergyakorlati megvalósulását, a felmerüloproblémák megoldására javaslatot ad aminiszter részére,

d) rendszeresen javaslatot tesz akönyvvizsgálói feladatok végrehajtását issegíto számviteli ajánlások elkészítésére,

OptiJUS

145. oldal


felülvizsgálatára,e) a külföldi számviteli szabályozást és

gyakorlatot figyelemmel kíséri, azokról amagyar vállalkozókat tájékoztatja.

A bizottság muködése1


173. §2


(1) A bizottság munkáját az elnökirányítja, akinek tevékenységét a titkárságsegíti.

(2) A titkársági feladatok ellátásáról aminiszter gondoskodik.

(3) A bizottság a vonatkozó jogszabályokfigyelembevételével kialakítja és írásbanrögzíti szervezeti és muködési rendjét.

(4) A bizottság munkája - a szervezeti ésmuködési rendben szabályozott kivételektoleltekintve - nyilvános.

XIV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

174. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4)bekezdésben foglaltak kivételével - 2001.január 1-jével lép hatályba azzal, hogyrendelkezéseit eloször a 2001. évben indulóüzleti évrol készített beszámolóra kellalkalmazni.

(2) A 4. § (5) bekezdése az Európai Unióhozvaló csatlakozással egyidejuleg lép hatályba.

(3)3

3 Megállapította: 2004. évi LXIX. törvény 3. § (2). Módosította: 2009. évi CXVI. törvény 104. § (1). Eloször a 2010. évbeninduló üzleti évrol készített beszámolóra kell alkalmazni, a 2009. évben induló üzleti évrol készített beszámolóra isalkalmazható.

A fölérendelt anyavállalat, ha azEurópai Gazdasági Térség valamely államábanszékhellyel rendelkezik, a 116. § (1)bekezdése alapján a belföldi székhelyualárendelt anyavállalatot az Európai Unióhozvaló csatlakozás idopontját követo üzletiévben mentesítheti.

(4) A 151. § (1) bekezdése 2003. január 1-jével lép hatályba.

(5)4

4 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 454. Hatálytalan: 2007. VII. 1-tol.

Az Európai Unió jogának való megfelelés5

5 Beiktatta: 2006. évi CXXXI. törvény 116. §. Hatályos: 2007. I. 1-tol.

175. §6

6 Megállapította: 2006. évi CXXXI. törvény 116. §. Hatályos: 2007. I. 1-tol.

(1) E törvény megállapítja azEurópai Parlament és a Tanács 2002. július 19-i, a nemzetközi számviteli standardokalkalmazásáról szóló 1606/2002/EKrendeletének végrehajtásához szükségesrendelkezéseket.

(2)7


E törvény a következo uniós jogiaktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a valamely tagállam jogának hatálya alátartozó meghatározott jogi formájútársaságoknak egy másik tagállamban létesítettfióktelepeire vonatkozó bejelentési ésközzétételi követelményeirol szóló, 1989.december 21-i 89/666/EGK tizenegyediktanácsi irányelv,

b) a nyilvános vételi ajánlatról szóló, 2004.április 21-i 2004/25/EK európai parlamenti éstanácsi irányelv,

c)8


a meghatározott típusú vállalkozásokéves pénzügyi kimutatásairól, összevont(konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól ésa kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EKeurópai parlamenti és tanácsi irányelvmódosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívülhelyezésérol szóló, 2013. június 26-i 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,

d) a szabályozott piacra bevezetettértékpapírok kibocsátóival kapcsolatosinformációkra vonatkozó átláthatóságikövetelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagypiaci bevezetésekor közzéteendotájékoztatóról szóló 2003/71/EK európaiparlamenti és tanácsi irányelv, valamint a2004/109/EK irányelv egyes rendelkezéseinekvégrehajtására irányadó részletes szabályokmegállapításáról szóló 2007/14/EK bizottságiirányelv módosításáról szóló, 2013. október 22-i 2013/50/EU európai parlamenti és tanácsiirányelv,

e)9


a 2013/34/EU irányelvnek a nempénzügyi és a sokszínuséggel kapcsolatos

OptiJUS

146. oldal


információknak bizonyos nagyvállalkozásokés vállalatcsoportok általi közzétételetekintetében történo módosításáról szóló,2014. október 22-i 2014/95/EU európaiparlamenti és tanácsi irányelv,

f)1


az éves és összevont (konszolidált) évesbeszámolók jog szerinti könyvvizsgálatárólszóló 2006/43/EK irányelv módosításárólszóló, 2014. április 16-i 2014/56/EU európaiparlamenti és tanácsi irányelv.

A magyar számviteli standardok2

2 Beiktatta: 2006. évi CXXXI. törvény 117. §. Hatályos: 2007. I. 1-tol.

176. §3

3 Megállapította: 2006. évi CXXXI. törvény 117. §. Hatályos: 2007. I. 1-tol.

Azokat a törvényi eloírásokhozkapcsolódó részletes szabályokat,módszereket, eljárásokat, amelyek amegbízható és valós kép bemutatásáhozszükségesek, nemzeti számviteli standardokbakell foglalni.

Átmeneti rendelkezések

177. § (1)4


A 2003. december 31-énegyszeres könyvvitelt vezeto vállalkozónak2004. január 1-jével az egyszereskönyvvitelrol a kettos könyvvitelre át kelltérnie.

(2) A 25. § (9) bekezdése szerint azimmateriális javakra adott elolegek, továbbá a26. § (3) bekezdése szerint az ingatlanokhozkapcsolódó vagyoni értéku jogok, valamint a26. § (6) bekezdése szerinti tenyészállatokátsorolását 2001. január 1-jével - a nyitótételek könyvelését követoen - el kell végezni.

(3) A 38. § (2) és (3) bekezdése szerint atoketartalékból, illetve az eredménytartalékbóllekötött összegeket, továbbá azeredménytartalék javára korábban elszámoltpótbefizetés összegét 2001. január 1-jével - anyitó tételek könyvelését követoen - a lekötötttartalékba át kell vezetni. Amennyiben aszövetkezetnél a fel nem osztható szövetkezetivagyon a jegyzett tokében szerepel, a törvényhatálybalépését követo 180 napon belülgondoskodni kell annak a jegyzett tokeleszállításával a lekötött tartalékbahelyezésérol.

(4)5

5 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi CXVI. törvény 140. §. Hatálytalan: 2010. I. 1-tol.

(5) Amennyiben a 2001-ben befejezodoüzleti év mérlegfordulónapján a

valutapénztárban lévo valutakészlet, adevizaszámlán lévo deviza, továbbá a külföldipénzértékre szóló követelés, befektetettpénzügyi eszköz, értékpapír, illetvekötelezettség 60. § (3) bekezdése szerintmegállapított értékelési különbözeteösszevontan árfolyamnyereség, a vállalkozódönthet arról, hogy az összevontanárfolyamnyereséget jelento különbözetet

a) a 60. § (3) bekezdésének b) pontja szerintidobelileg elhatárolja, vagy

b) a 33. § (2) bekezdése szerint a megelozoüzleti év(ek)ben idobelileg elhatárolt nemrealizált árfolyamveszteséget ilyen összeggelcsökkentve, annak fedezetére használja fel,ezért azt a 60. § (3) bekezdésének b) pontjaszerint nem határolja el.

(6) A 2001. évi összevont (konszolidált)éves beszámoló készítési kötelezettségnek a117. § (1) bekezdése szerinti feltételeiteljesülésének meghatározásánál a 117. § (2)bekezdése szerinti vállalkozások 1999-2000.évi adatait kell viszonyítani a 117. § (1)bekezdése szerinti mutatóértékekhez.

(7) A 155. § (3) bekezdésében foglaltak - atörvény 151. §-a (1) bekezdésénekhatálybalépését megelozoen - csak akkoralkalmazhatók, ha a vállalkozó könyvvitelinyilvántartásait, továbbá éves beszámolóját(egyszerusített éves beszámolóját) legalábbmérlegképes könyveloi képesítésselrendelkezo vezeti és készíti el, vagy ha avállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettóárbevétele az üzleti évet megelozo két évátlagában nem haladta meg (ennek hiányábana tárgyévben várhatóan nem haladja meg) az 5millió forintot.

(8) A követelések miatt a várhatóveszteségek fedezetére képzett és 2000.december 31-én a mérlegben ilyen címenkimutatott céltartalékot legkésobb a törvényhatálybalépését követo üzleti évmérlegfordulónapjáig meg kell szüntetni.

(9)6

6 Beiktatta: 2002. évi XLII. törvény 244. §. Hatályos: 2003. I. 1-tol. Eloször a 2003. évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra kell, a 2002. évben indult üzleti évrol készített beszámolóra is lehet alkalmazni.

A 151. § (5) bekezdésének b) pontjábanfoglalt, a képesítés megszerzését követo 3 évesszakmai gyakorlat teljesítésébe

- 2002-ben és 2003-ban maximum 2 éves,- 2004-ben maximum 1 éves,

a képesítés megszerzését megelozo számviteli,pénzügyi, ellenorzési gyakorlat is figyelembe

OptiJUS

147. oldal


veheto.(10)1


A valuta- és devizakészlet, a külföldipénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek60. § (2) bekezdése szerinti értékelésekorösszevontan nyereséget mutató - a 2003.január 1-je elotti eloírások alapján a passzívidobeli elhatárolások között kimutatott -különbözetet maximum 5 év alatt, a számvitelipolitikában meghatározott módon kellmegszüntetni.

(11)2

2 Beiktatta: 2003. évi LXXXV. törvény 49. § (2). Módosította: 2005. évi CXII. törvény 30. § (6), 2007. évi CXXVI. törvény 460. §(1), 2009. évi LXXVII. törvény 200. § (2), 2011. évi CLVI. törvény 256. § (1) 12., (2) 9.

Az a gazdasági társaság, amely adevizajogszabály szerinti devizakülföldiminosítést a vonatkozó jogszabályokjogharmonizációs célú változásai miattveszítette (veszíti) el, legkésobb MagyarországGazdasági és Monetáris Unióhoz történocsatlakozásának idopontjától köteles a 20. §szerinti általános rendelkezéseknekmegfelelni. Ezen idopontig a 20. § (3)bekezdése szerinti, a létesíto okiratbanrögzített devizában készítheti el beszámolójátakkor is, ha egyébként a 20. § (3)bekezdésében eloírt feltételeknek már nemfelel meg.

(12)3

3 Beiktatta: 2004. évi XCIX. törvény 40. §. Módosította: 2006. évi CXXXI. törvény 188. §.

A (11) bekezdés rendelkezéseinekalkalmazása során jogharmonizációs célúváltozásnak tekintendo az is, ha adevizakülföldi minosítés elvesztése a többségibefolyással rendelkezo tag (tulajdonos)személyében történo változás miattkövetkezett be.

(13)4

4 Beiktatta: 2004. évi XCIX. törvény 40. §. Hatályos: 2005. I. 1-tol. Eloször a 2005. évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra kell alkalmazni.

A 10. § (2) bekezdését eloször a 2007.évben induló üzleti évrol készített összevont(konszolidált) éves beszámolóra kellalkalmaznia annak a vállalkozónak(anyavállalatnak), amelynek az Európai Unióvalamely tagállamának elismert (szabályozott)piacán (tozsdéjén) csak a hitelviszonytmegtestesíto értékpapírjai forgalmazásaengedélyezett.

(14)5

5 Beiktatta: 2005. évi CXII. törvény 13. §. Hatályos: 2006. I. 1-tol. Eloször a 2006. évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra kell, a 2005. évi üzleti évrol készített beszámolóra lehet alkalmazni.

Ha a - 2004. december 31-éig hatályoseloírások szerint a 2005. évi üzleti évben évesbeszámoló készítésére kötelezett - vállalkozóaz adókról, járulékokról szóló törvényekmódosításáról szóló 2005. évi XXVI. törvény

49. §-ával módosított 9. § (2) bekezdés szerintihatárértékek alapján (az elozo üzleti évekadatainak a megemelt határértékek szerintiminosítésével) a 2005. évi üzleti évbenegyszerusített éves beszámolót készíthetne,akkor a 97. § (2) bekezdésében foglalteloírástól eltéroen közvetlenül - már a 2005.évi üzleti évrol készítendo beszámolóravonatkozóan is - áttérhet az egyszerusített évesbeszámoló készítésére.

(15)6

6 Beiktatta: 2007. évi CXXVI. törvény 305. §. Hatályos: 2008. I. 1-tol. Elso alkalommal a 2008. évben induló üzleti évrolkészített beszámolóra kell alkalmazni. Módosította: 2008. évi LXXXI. törvény 233. § (2). Lásd még: 2008. évi LXXXI. törvény271. § (2).

Amennyiben a vállalkozó az e törvény- egyes adótörvények módosításáról szóló2007. évi CXXVI. törvény 292. §-ávalmódosított - 55. §-a (2) bekezdésének eloírásátadott üzleti évre vonatkozóan eloszöralkalmazza, az adott üzleti év elso napjávalezen követelésekhez kapcsolódóan kimutatottértékvesztés összegét az egyéb bevételekkelszemben meg kell szüntetnie (vissza kellírnia).

(16)7

7 Beiktatta: 2010. évi CXXIII. törvény 193. §. Hatályos: 2011. I. 1-tol.

E törvénynek az adó- ésjáruléktörvények, a számviteli törvény és akönyvvizsgálói kamarai törvény, valamint azeurópai közösségi jogharmonizációskötelezettségek teljesítését célzó adó- ésvámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló2010. évi CXXIII. törvénnyel módosított 3. §(4) bekezdés 10. pont e) alpontját, 3. § (8)bekezdés 12. pontját, 9. § (3)-(4) bekezdését,11. § (3) bekezdését, 33. § (6) bekezdését, 47.§ (8) bekezdését, 59/C. § (2) bekezdését, 60. §(2) bekezdését, 60. § (6) bekezdését, 60. § (10)bekezdését, 84. § (8) bekezdését, 85. § (4)bekezdését, 86. § (9) bekezdését, 93. § (1)bekezdés b) pontját, 96. § (4)-(6) bekezdését,116. § (1) bekezdésének felvezeto szövegét,116. § (2) bekezdését, 116. § (6) bekezdését,140. § (6) bekezdését, 141. § (4) bekezdését,153. § (5) bekezdését, 154/A. § (5)bekezdését, valamint 6. számú mellékletételoször a 2011. évben induló üzleti évrolkészített beszámolóra kell alkalmazni.

(17)8

8 Beiktatta: 2010. évi CXXIII. törvény 193. §. Hatályos: 2011. I. 1-tol.

E törvénynek a (16) bekezdésbenhivatkozott, az adó- és járuléktörvények, aszámviteli törvény és a könyvvizsgálói

OptiJUS

148. oldal


kamarai törvény, valamint az európaiközösségi jogharmonizációs kötelezettségekteljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyútörvények módosításáról szóló 2010. éviCXXIII. törvénnyel módosított rendelkezései a2010. évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra is alkalmazhatók.

(18)1

1 Beiktatta: 2011. évi XCVI. törvény 23. § (1). Hatályos: 2012. X. 1-tol.

A könyvviteli szolgáltatást végzok a2012. évi továbbképzési kötelezettségüknek a2012. április 1-jén akkreditációval rendelkezoszervezeteknél, a 2012. április 1-jén hatályosszabályok szerint lebonyolítotttovábbképzések teljesítésével kötelesek elegettenni.

(19)2

2 Beiktatta: 2011. évi XCVI. törvény 23. § (1). Hatályos: 2012. X. 1-tol.

A 152. § alapján a 2012. évbenkreditrendszeru továbbképzések teljesítésévelmegszerzett kreditpontok a 2013. évitovábbképzési kötelezettség vonatkozásábanvehetok figyelembe.

(20)3

3 Beiktatta: 2011. évi XCVI. törvény 23. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-tol.

E törvénynek az egyes gazdaságitárgyú törvények módosításáról szóló 2011.évi XCVI. törvény 25. §-ának i) pontjávalmódosított 155. §-a (3) bekezdése a) pontjáteloször a 2012. évben induló üzleti évrolkészített beszámolóra kell alkalmazni.

(21)4

4 Beiktatta: 2011. évi XCVI. törvény 23. § (3). Hatályos: 2014. I. 1-tol.

E törvénynek az egyes gazdaságitárgyú törvények módosításáról szóló 2011.évi XCVI. törvény 25. §-ának j) pontjávalmódosított 155. §-a (3) bekezdése a) pontjáteloször a 2014. évben induló üzleti évrolkészített beszámolóra kell alkalmazni.

(22)5


Azoknak a tevékenység-engedélyezésieljárása során, akik korábban a 151. § (1)bekezdése szerinti tevékenységi engedéllyelnem rendelkeztek, a 151. § (5) bekezdés b)pont bd) alpontja szerinti rendelkezéseket csaka 2014. december 31-ét követoen benyújtottkérelmek vonatkozásában kell alkalmazni.

(23)6

6 Beiktatta: 2011. évi CLVI. törvény 255. § (2). Hatályos: 2011. XI. 30-tól.

E törvénynek az egyes adótörvényekés azzal összefüggo egyéb törvényekmódosításáról szóló 2011. évi CLVI.törvénnyel módosított 3. § (4) bekezdés 2-4.pontját, (5) bekezdés 1. pont c) alpontját, (13)bekezdését, 6. § (4) bekezdését, 7/A. §-át, 9. §(3)-(4) bekezdését, (6) bekezdését, 11. § (2)bekezdését, 25. § (3) bekezdését, 35. § (10)bekezdését, 45. § (4) bekezdését, 46. § (3)bekezdését, 47. § (4) bekezdés e) pontját, 48. §(7)-(9) bekezdését, 49. § (2) bekezdését, 53. §(1) bekezdés e) pontját, 60. § (5a) bekezdését,

69. §-át, 72. § (2) bekezdés a) pontját, (4)bekezdés b) pontját, 87. § (2) bekezdését, 96.§ (1) bekezdését, 98/A. § (2) bekezdését, (3)bekezdés c) pontját, 127. § (3) bekezdését,135. § (2) bekezdését, 145. § (4) bekezdését,153. § (1)-(2) bekezdését, (5) bekezdését, 154.§ (10) bekezdését, 158. § (1)-(4) bekezdését,169. § (1) bekezdését, 3. § (8) bekezdés 12.pontját, 14. § (9) bekezdését, 31. §-át, 39. § (4)bekezdését, (5) bekezdés b) pontját, 40. § (1)bekezdését, 41. § (4) bekezdését, 53. § (1)bekezdés a) pontját, 73. §-át, 98/A. § (3)bekezdés a) pontját, 144. §-át, 11. § (13)bekezdését, 123. § (11) bekezdését, 128. § (2)bekezdését, 121. § (1)-(3) bekezdését, 122. §(1) és (2) bekezdését, 123. § (2) bekezdését,124. § (12) bekezdését, 130. § (6) bekezdését,130. § (8) bekezdését, 177. § (11) bekezdését,133. § (1) bekezdés b) pontját, 156. § (2)bekezdését, 38. § (3) bekezdés b) pontját, 81.§ (2) bekezdés f) pontját, 86. § (3) bekezdés f)pontját, (6) bekezdés b) pontját eloször a 2012.évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra kell alkalmazni.

(24)7

7 Beiktatta: 2011. évi CLVI. törvény 255. § (2). Hatályos: 2011. XI. 30-tól.

E törvénynek az egyes adótörvényekés azzal összefüggo egyéb törvényekmódosításáról szóló 2011. évi CLVI.törvénnyel módosított 3. § (5) bekezdés 1.pont c) alpontját, (13) bekezdését, 9. § (3)-(4)bekezdését, 25. § (3) bekezdését, 45. § (4)bekezdését, 46. § (3) bekezdését, 47. § (4)bekezdés e) pontját, 48. § (7)-(9) bekezdését,49. § (2) bekezdését, 53. § (1) bekezdés e)pontját, 60. § (5a) bekezdését, 69. §-át, 72. §(2) bekezdés a) pontját, (4) bekezdés b)pontját, 96. § (1) bekezdését, 98/A. § (2)bekezdését, (3) bekezdés c) pontját, 127. § (3)bekezdését, 135. § (2) bekezdését, 145. § (4)bekezdését, 153. § (1)-(2) bekezdését, (5)bekezdését, 154. § (10) bekezdését, 158. § (1)-(4) bekezdését, 169. § (1) bekezdését, 3. § (8)bekezdés 12. pontját, 31. §-át, 41. § (4)bekezdését, 53. § (1) bekezdés a) pontját, 73.§-át, 98/A. § (3) bekezdés a) pontját, 144. §-át,11. § (13) bekezdését, 123. § (11) bekezdését,128. § (2) bekezdését, 121. § (1)-(3)bekezdését, 122. § (1) és (2) bekezdését, 123.§ (2) bekezdését, 124. § (12) bekezdését, 130.§ (6) bekezdését, 130. § (8) bekezdését, 177. §(11) bekezdését, 133. § (1) bekezdés b)

OptiJUS

149. oldal


pontját, 156. § (2) bekezdését, 38. § (3)bekezdés b) pontját a 2011. évben indulóüzleti évrol készített beszámolóra is lehetalkalmazni. Ha a vállalkozó a 2011. évbeninduló üzleti évrol készített beszámolóraalkalmazta az Szt.-nek az egyes adótörvényekés azzal összefüggo egyéb törvényekmódosításáról szóló 2011. évi CLVI.törvénnyel módosított 9. § (3)-(4) bekezdését,akkor alkalmaznia kell az Szt.-nek az egyesadótörvények és azzal összefüggo egyébtörvények módosításáról szóló 2011. éviCLVI. törvénnyel módosított 11. § (13)bekezdését, 123. § (11) bekezdését, 128. § (2)bekezdését, 121. § (1)-(3) bekezdését, 122. §(1) és (2) bekezdését, 123. § (2) bekezdését,124. § (12) bekezdését, 127. § (3) bekezdését,130. § (6) bekezdését, 130. § (8) bekezdését,177. § (11) bekezdését, 133. § (1) bekezdés b)pontját, 156. § (2) bekezdését is.

(25)1


E törvénynek az egyes adótörvényekés azzal összefüggo egyéb törvényekmódosításáról szóló 2011. évi CLVI.törvénnyel beiktatott 10. §-ának (5)-(6)bekezdését elso alkalommal a 2014. évbeninduló üzleti évrol készített beszámolóra kellalkalmazni.

(26)2

2 Beiktatta: 2012. évi CXLVI. törvény 24. §. Hatályos: 2013. I. 1-tol.

E törvénynek a munkahelyvédelmiakciótervben foglaltak megvalósításaérdekében szükséges egyes törvényekmódosításáról szóló 2012. évi CXLVI.törvénnyel megállapított 33. § (2) és (3)bekezdését, valamint 41. § (4) bekezdésételoször a 2013. évben induló üzleti évrolkészített beszámolóra kell alkalmazni.

(27)3

3 Beiktatta: 2012. évi CXLVI. törvény 24. §. Hatályos: 2013. I. 1-tol.

E törvénynek a munkahelyvédelmiakciótervben foglaltak megvalósításaérdekében szükséges egyes törvényekmódosításáról szóló 2012. évi CXLVI.törvénnyel megállapított 33. § (2) és (3)bekezdését, valamint 41. § (4) bekezdését a2012. évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra is lehet alkalmazni.

(28)4


Az a vállalkozó, amely a 45. § (2a)bekezdés hatálybalépése elott olyan eszközneka bekerülési értékét növelte meg, amelyhezhalasztott bevétel kimutatása is társult, ahalasztott bevétel feloldása során a 45. § (2a)bekezdésének alkalmazása helyett a feloldásrakorábban választott módszer szerint is eljárhat.

(29)5


Azon vállalkozónak, amely a 2012.üzleti évre e törvény 2012. december 31-énhatályos 9. § (6) bekezdése szerinti sajátosmódon készíti el egyszerusített évesbeszámolóját, a 2012. üzleti évi beszámolóelkészítése során e törvény 2012. december 31-én hatályos 98/A. §-át kell alkalmaznia, míg a2013. üzleti évi beszámolási kötelezettségét etörvény 2013. január 1-jén hatályos eloírásaiszerint kell teljesítenie.

(30)6


E törvénynek az egyes adótörvényekés azzal összefüggo egyéb törvényekmódosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII.törvénnyel hatályon kívül helyezett 154. § (5)-(6) bekezdését a 2012-ben feltárt, megbízható,valós összképet lényesen befolyásoló hibákranem kell alkalmazni.

(31)7


E törvénynek az egyes adótörvényekés azzal összefüggo egyéb törvényekmódosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII.törvénnyel módosított 3. § (3) bekezdés 3.pontját, 25. § (7) bekezdését, 28. § (3)bekezdés d) pontját, 45. § (2a) bekezdését, 46.§ (4) bekezdését, 47. § (4) bekezdés e) pontját,52. § (2) bekezdését, 87. § (5) bekezdését,117. § (5) bekezdését, 3. § (1) bekezdés 2.pontját, (7) bekezdés 2. pontját, 6. § (1)bekezdését, 11. § (2) bekezdését, (3)bekezdését, 117. § (4) bekezdését, 178. § (1)bekezdés b) pontját, 72. § (1) bekezdését, (2)bekezdés c) pontját, 79. § (2) bekezdését, (4)bekezdését, 84. § (7) bekezdés o) pontját, 85.§ (3) bekezdés o) pontját, 103. § (2) bekezdésc) pontját, 7. számú mellékletét eloször a2013. évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra kell alkalmazni.

(32)8


E törvénynek az egyes adótörvényekés azzal összefüggo egyéb törvényekmódosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII.törvénnyel módosított 3. § (3) bekezdés 3.pontját, 25. § (7) bekezdését, 28. § (3)bekezdés d) pontját, 45. § (2a) bekezdését, 46.§ (4) bekezdését, 47. § (4) bekezdés e) pontját,52. § (2) bekezdését, 87. § (5) bekezdését, 3. §(1) bekezdés 2. pontját, (7) bekezdés 2.pontját, 6. § (1) bekezdését, 11. § (2)bekezdését, (3) bekezdését, 117. § (4)bekezdését, 178. § (1) bekezdés b) pontját, 72.§ (1) bekezdését, (2) bekezdés c) pontját, 79. §(2) bekezdését, (4) bekezdését, 84. § (7)

OptiJUS

150. oldal


bekezdés o) pontját, 85. § (3) bekezdés o)pontját, 103. § (2) bekezdés c) pontját, 7.számú mellékletét a 2012. évben induló üzletiévrol készített beszámolóra is lehetalkalmazni.

(33)1


E törvénynek az egyes törvényeknek atávolléti díj számításával és a közpénzekszabályozásával összefüggo módosításárólszóló 2013. évi CIII. törvénnyel megállapított47. § (10) bekezdését, 73. § (4) bekezdését,valamint 78. § (8) bekezdését a 2013. évbeninduló üzleti évrol készített beszámolóra islehet alkalmazni.

(34)2


E törvénynek az egyes adótörvényekés azokkal összefüggo más törvények,valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalrólszóló 2010. évi CXXII. törvény módosításárólszóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított20. § (4) és (5) bekezdését, 37. § (2) bekezdésg) pontját, 39. § (2a) bekezdését, 60. § (4) és(5) bekezdését, 77. § (2) bekezdés b) pontját,81. § (2) bekezdés b) pontját, valamint a 117.§ (1) bekezdését eloször a 2014. évben indulóüzleti évrol készített beszámolóra kellalkalmazni.

(35)3


E törvénynek az egyes adótörvényekés azokkal összefüggo más törvények,valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalrólszóló 2010. évi CXXII. törvény módosításárólszóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított37. § (2) bekezdés g) pontját, 39. § (2a)bekezdését, 60. § (4) és (5) bekezdését, 77. §(2) bekezdés b) pontját, valamint a 81. § (2)bekezdés b) pontját a 2013. évben indulóüzleti évrol készített beszámolóra is lehetalkalmazni.

(36)4


Azoknak a szervezeteknek azesetében, amelyek korábban akkreditációvalrendelkeztek, e törvénynek az egyesadótörvények és azokkal összefüggo mástörvények, valamint a Nemzeti Adó- ésVámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvénymódosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyelmegállapított 152. § (2a) és (2b) bekezdésrendelkezéseit azok hatálybalépését követo évjanuár 1-tol kell alkalmazni.

(37)5


E törvénynek az egyes adótörvényekés azokkal összefüggo más törvények,valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalrólszóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról

szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított171. § (1) bekezdése alapján a miniszter 2014.április 1-ig gondoskodik az OrszágosSzámviteli Bizottság létrehozásáról.

(38)6


A 33. § (3) bekezdése szerinti külföldipénzértékre szóló tartozások 2014. december31-ig történo, lejárat elotti egyösszeguvisszafizetése esetében a 33. § (2) bekezdéseszerinti halasztott ráfordítás - a 33. § (4)bekezdése figyelembe vételével számított -összegét a 33. § (3) bekezdésétol eltéroen avállalkozó, saját döntése alapján, avisszafizetés üzleti évében és az azt követo kétüzleti évben, három egyenlo részletben ismegszüntetheti.

(39)7


E törvénynek az egyes adótörvényekés azokkal összefüggo más törvények,valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalrólszóló 2010. évi CXXII. törvény módosításárólszóló 2014. évi LXXIV. törvénnyelmegállapított 3. § (3) bekezdés 2. pontját és(8) bekezdés 13. pontját, 20. § (5a)bekezdését, 23. § (5) bekezdését, 37. § (1)bekezdés d) pontját és (2) bekezdés e) pontját,(7) bekezdését, 38. § (4) és (10) bekezdését,40/A. § (4) bekezdés c) pontját és (6a)bekezdését, 50. § (10) bekezdését, 54. § (11)bekezdését, 60. § (2) bekezdését, 72. § (4)bekezdés e) pontját, 77. § (2) bekezdés b)pontját és (7) bekezdését, 81. § (2) bekezdés b)pontját és (5) bekezdését eloször a 2015.évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra kell alkalmazni.

(40)8


E törvénynek az egyes adótörvényekés azokkal összefüggo más törvények,valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalrólszóló 2010. évi CXXII. törvény módosításárólszóló 2014. évi LXXIV. törvénnyelmegállapított 3. § (3) bekezdés 2. pontját és(8) bekezdés 13. pontját, 20. § (5a)bekezdését, 23. § (5) bekezdését, 37. § (1)bekezdés d) pontját és (2) bekezdés e) pontját,(7) bekezdését, 38. § (4) és (10) bekezdését,40/A. § (4) bekezdés c) pontját és (6a)bekezdését, 50. § (10) bekezdését, 54. § (11)bekezdését, 60. § (2) bekezdését, 72. § (4)bekezdés e) pontját,77. § (2) bekezdés b)pontját és (7) bekezdését, 81. § (2) bekezdés b)pontját és (5) bekezdését a 2014. évben indulóüzleti évrol készített beszámolóra is lehet

OptiJUS

151. oldal


alkalmazni.(41)1


E törvénynek az egyes adótörvényekés azokkal összefüggo más törvények,valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalrólszóló 2010. évi CXXII. törvény módosításárólszóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel hatályonkívül helyezett 74. § (3) bekezdését a 2014.évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra sem kell alkalmazni.

(42)2


E törvénynek a számvitelrol szóló2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyitárgyú törvények módosításáról szóló 2015.évi CI. törvénnyel megállapított 3. § (2)bekezdés 4., 4a., 5., 7. és 9. pontját, (5)bekezdés 1. és 2. pontját, (9) bekezdés 11.pontját, (15) bekezdését, 9. § (2), (3) és (6a)bekezdését, 14. § (4) bekezdését, 18. §-át, 27.§ (3a) és (3b) bekezdését, (4)-(6) bekezdését,29. § (2), (3), (3a) és (4) bekezdését, 30. § (2),(2a) és (3) bekezdését, 33. § (1) és (6)bekezdését, 35. § (2) és (7) bekezdését, 37. §(1) bekezdés a) pontját, (2) bekezdés a) és d)pontját, (5) bekezdését, 39. § (3)-(5)bekezdését, 40. § (1) bekezdését, 40/A. § (1)bekezdését, (3) bekezdés a) pontját, (4)bekezdés a) és c) pontját, (7) és (8)bekezdését, 42. § (7a) és (8) bekezdését, 45. §(1) és (4) bekezdését, 49. § (3) bekezdését, 52.§ (1) és (4) bekezdését, 53. § (3) bekezdését,59/A. § (11) és (12) bekezdését, 68. § (5)bekezdés b) pontját, 70. §-át, 71. § (2)bekezdését, 76. § (2) bekezdését, 77. § (1)bekezdését, (3) bekezdés k)-o) pontját, (4),(4a) és (7) bekezdését, 81. § (1) bekezdését,(2) bekezdés k)-p) pontját, (5) és (6)bekezdését, 83. § (2) és (3) bekezdését, 84. §(1), (2), (2a), (3), (3a), (4) bekezdését, (7)bekezdés v) pontját, (8) bekezdését, 85. § (1)és (1a) bekezdését, (3) bekezdés v) pontját, (6)bekezdését, 87. § (1) bekezdését, 88. § (4a),(7) és (10) bekezdését, 89. § (1) bekezdését,90. § (4) bekezdés b) pontját, (6) bekezdését,91. §-át, 92. § (3) bekezdését, 93. § (5), (5a) és(6) bekezdését, 95. § (4) bekezdés d) pontját,96. § (3), (3a), (4) és (4a) bekezdését, 102. §(1), (3) és (4) bekezdését, 108. § (1)bekezdését, 109. § (4) bekezdését, 111. § (4)bekezdését, 114. §-át, 117. § (1) bekezdését,119. § (1) bekezdés c) pontját, 123. § (6)bekezdését, (8) bekezdés b) pontját, 124. §(12) bekezdését, 127. § (1) bekezdés b)

pontját, (4) bekezdését, VI/A. fejezetét, 130. §(5) bekezdés b) és c) pontját, 134. § (2)bekezdését, 136. § (8) bekezdését, 141. § (9)bekezdését, 155. § (5) bekezdés f) pontját,156. § (5) bekezdését, 160. § (3), (3a)-(3c) és(5) bekezdését, 163. § (1) bekezdését, 163/A.§ (3) bekezdését, 1-6. mellékletét eloször a2016. évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra kell alkalmazni.

(43)3


E törvénynek a számvitelrol szóló2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyitárgyú törvények módosításáról szóló 2015.évi CI. törvénnyel hatályon kívül helyezett 37.§ (6) bekezdését, 39. § (2) bekezdését, 40/A. §(6a) bekezdését, 86. §-át, 87. § (4) és (5)bekezdését, 96. § (6) bekezdését, 127. § (3)bekezdését a 2016. január 1-jével vagy aztkövetoen induló üzleti évrol készítettbeszámolóra nem kell alkalmazni.

(44)4


A 2015. évben induló üzleti évrolkészített beszámoló összeállítása során aszámvitelrol szóló 2000. évi C. törvény,valamint egyes pénzügyi tárgyú törvényekmódosításáról szóló 2015. évi CI. törvényhatálybalépését megelozo napon hatályosrendelkezéseket kell alkalmazni.

(45)5


A 2016. évben induló üzleti évrolkészített beszámolóban az elozo üzleti évadataként a megelozo üzleti évbeszámolójának mérlegfordulónapi adatait aze törvénynek a számvitelrol szóló 2000. évi C.törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyútörvények módosításáról szóló 2015. évi CI.törvénnyel megállapított mérleg éseredménykimutatás séma szerintirészletezésnek megfeleloen kell bemutatni.Ennek során a kapcsolt vállalkozásokkal és azegyéb részesedési viszonyban lévovállalkozásokkal kapcsolatos eszköz éskötelezettség tételeket, a pénzügyi muveletekbevételeit - kivéve a kapott (járó) osztalékot -és ráfordításait, a jóváhagyott (fizetendo)osztalékkal kapcsolatos tételeket - ideértve azeredménytartalék igénybevételét is -, valaminta rendkívüli bevételeket és a rendkívüliráfordításokat kell rendezni. A 2016. évbeninduló üzleti év nyitását követoen arendezendo tételekbol csak a kapcsoltvállalkozásokkal és az egyéb részesedésiviszonyban lévo vállalkozásokkal kapcsolatoseszköz és kötelezettség tételek rendezését kell

OptiJUS

152. oldal


könyvelni.(46)1


Azon vállalkozónak, amely a 2016.évben induló üzleti év nyitó adatai között aszámvitelrol szóló 2000. évi C. törvény,valamint egyes pénzügyi tárgyú törvényekmódosításáról szóló 2015. évi CI. törvényhatálybalépését megelozo napon hatályos 3. §(5) bekezdés 1. pont b) és c) alpontja, valamint2. pont b) és c) alpontja alapján keletkezettüzleti vagy cégértéket mutat ki, annakösszegével (könyv szerinti értékével) akapcsolódó részesedés 2016. üzleti évi nyitóértékét kell módosítania.

(47)2


A 2016. évben induló üzleti év nyitóadatai között nyilvántartott, a számvitelrolszóló 2000. évi C. törvény, valamint egyespénzügyi tárgyú törvények módosításárólszóló 2015. évi CI. törvény hatálybalépésétmegelozo napon hatályos rendelkezésekszerint képzett elhatárolt rendkívülibevételeket és ráfordításokat a számvitelrolszóló 2000. évi C. törvény, valamint egyespénzügyi tárgyú törvények módosításárólszóló 2015. évi CI. törvénnyel módosított 77.§ (4a) bekezdése, 84. § (2a), (3a) és (8)bekezdése szerint kell feloldani.

(48)3


E törvénynek a számvitelrol szóló2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyitárgyú törvények módosításáról szóló 2015.évi CI. törvénnyel módosított 52. § (4)bekezdése hatálybalépését megelozo naponhatályos 3. § (5) bekezdés 1. pont a) alpontjaszerint keletkezett és a 2016. évi üzleti évnyitó adatai között kimutatott üzleti vagycégértékre, valamint a 124. § (8) bekezdése a)pontja szerint keletkezett és 2016. évi üzleti évnyitó adatai között kimutatott aktívtokekonszolidációs különbözetre e törvényneka számvitelrol szóló 2000. évi C. törvény,valamint egyes pénzügyi tárgyú törvényekmódosításáról szóló 2015. évi CI. törvénnyelmódosított 52. § (4) bekezdése helyett azüzleti vagy cégérték, valamint az aktívtokekonszolidációs különbözet nyilvántartásbavételének napján hatályos rendelkezéseket isalkalmazni lehet.

(49)4


A (46) bekezdés alkalmazása során,amennyiben a kapcsolódó részesedés könyvszerinti értéke kisebb, mint a 2016. évi üzletiév nyitó adatai között kimutatott negatív üzleti

vagy cégérték könyv szerinti értéke, úgy azösszevezetés után fennmaradó negatív üzletivagy cégértékre e törvénynek a számvitelrolszóló 2000. évi C. törvény, valamint egyespénzügyi tárgyú törvények módosításárólszóló 2015. évi CI. törvénnyel módosított 45.§ (4) bekezdése helyett az üzleti vagy cégértéknyilvántartásba vételének napján hatályosrendelkezéseket is alkalmazni lehet.

(50)5


A (46) bekezdés alkalmazása során,amennyiben a 2016. évi üzleti év nyitó adataiközött kimutatott üzleti vagy cégértékhez,illetve negatív üzleti vagy cégértékhezkapcsolódóan részesedés már nincs kimutatva,akkor az üzleti vagy cégértékre, illetve anegatív üzleti vagy cégértékre e törvénynek aszámvitelrol szóló 2000. évi C. törvény,valamint egyes pénzügyi tárgyú törvényekmódosításáról szóló 2015. évi CI. törvénnyelmódosított 52. § (4) bekezdése, illetve 45. §(4) bekezdése helyett az üzleti vagy cégértéknyilvántartásba vételének napján hatályosrendelkezéseket is alkalmazni lehet.

(51)6


E törvénynek a nemzetközi pénzügyibeszámolási standardok egyedi beszámolásicélokra történo hazai alkalmazásánakbevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyespénzügyi tárgyú törvények módosításárólszóló 2015. évi CLXXVIII. törvénnyelmegállapított 6. § (6) bekezdését, 4. § (1)bekezdésével megállapított 9/A. §-át, V/A.Fejezetét eloször a 2016. évben induló üzletiévrol készített éves beszámolóra kellalkalmazni.

(52)7


E törvénynek a nemzetközi pénzügyibeszámolási standardok egyedi beszámolásicélokra történo hazai alkalmazásánakbevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyespénzügyi tárgyú törvények módosításárólszóló 2015. évi CLXXVIII. törvénnyelmegállapított 77. § (3) bekezdés e) pontját és a97. § (1) és (2) bekezdését a 2015. évbeninduló üzleti évrol készített éves beszámolórais alkalmazni lehet.

(53)8


Annak a vállalkozónak, amely az IFRS-eket a 2016. évben induló üzleti évrol készítettéves beszámolóra alkalmazza eloször, a 114/C. § (4) bekezdése szerinti bejelentést azáttérés napját követo 15 napon belül kellmegtennie.

OptiJUS

153. oldal


(54)1


E törvénynek a nemzetközi pénzügyibeszámolási standardok egyedi beszámolásicélokra történo hazai alkalmazásánakbevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyespénzügyi tárgyú törvények módosításárólszóló 2015. évi CLXXVIII. törvény 4. § (2)bekezdésével megállapított 9/A. §-át - az (55)bekezdésben foglalt eltéréssel - eloször a2017. évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra kell alkalmazni.

(55)2

2 Beiktatta: 2015. évi CLXXVIII. törvény 12. § (2). Módosította: 2017. évi CLIX. törvény 107. § 2.

A hitelintézet, továbbá a hitelintézettelegyenértéku prudenciális szabályozásnakmegfelelo pénzügyi vállalkozás - függetlenülattól, hogy értékpapírjait az EurópaiGazdasági Térség bármely államánakszabályozott piacán forgalmazzák -, az abiztosító, amelynek értékpapírjait az EurópaiGazdasági Térség bármely államánakszabályozott piacán forgalmazzák etörvénynek a nemzetközi pénzügyibeszámolási standardok egyedi beszámolásicélokra történo hazai alkalmazásánakbevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyespénzügyi tárgyú törvények módosításárólszóló 2015. évi CLXXVIII. törvény 4. § (2)bekezdésével megállapított 9/A. §-át eloször a2018. évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra alkalmazza azzal, hogy a 2017.évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra történo alkalmazás ismegengedett.

(56)3

3 Beiktatta: 2016. évi IX. törvény 7. §. Hatályos: 2016. III. 24-tol. Lásd: 2016. évi IX. törvény 5. §.

A behajtási költségátalányról szóló2016. évi IX. törvény hatálybalépésévelegyidejuleg a vállalkozó a könyvvitelinyilvántartásában (mérlegében) kimutatott,behajtási költségátalányból származókötelezettséget - ha azt ezen idopontig tole ajogosult nem követelte - az egyéb bevételekkelszemben megszünteti.

(57)4

4 Beiktatta: 2016. évi XLIV. törvény 55. §. Hatályos: 2016. VI. 4-tol.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról,a könyvvizsgálói tevékenységrol, valamint akönyvvizsgálói közfelügyeletrol szóló 2007.évi LXXV. törvény és egyes pénzügyi tárgyútörvények módosításáról szóló 2016. éviXLIV. törvény 53. §-ával megállapított 156. §(1a) bekezdését, (2) bekezdését, (5a)bekezdését, az 54. §-ával megállapított 157. §(2a) bekezdését a 2016. június 16-át követoeninduló üzleti évrol készített beszámolóravonatkozó független könyvvizsgálói jelentésre

kell eloször alkalmazni.(58)5


E törvénynek az egyes adótörvényekés más kapcsolódó törvények, valamint aNemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010.évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016.évi LXVI. törvénnyel megállapított 3. § (3)bekezdés 2. pontját, 3. § (5) bekezdés 1. és 2.pontját, 25. § (8) bekezdését, 29. § (8)bekezdését, 37. § (2) bekezdés h) pontját, 45.§ (3) és (4) bekezdését, 49. § (2) bekezdését,52. § (4) bekezdését, 77. § (2) bekezdését, 81.§ (2) bekezdés l) pontját, 81. § (3) bekezdés b)pontját, 83. § (3) bekezdését, 84. § (3)bekezdését, 85. § (1a) bekezdését, 85. § (2)bekezdését, 85. § (3) bekezdés m) és v)pontját, 91. § a) pontját, 95/B. § (2) bekezdésh) pontját, 95/C. §-át, 97. § (1) és (2)bekezdését, 102. § (1) és (3) bekezdését, 108.§ (1) bekezdését, 114/B. § (4) bekezdés e)pontját, 114/B. § (5) bekezdés b) pontját, 114/D. § (4) bekezdését, 134. § (5) és (6)bekezdését, 154. § (7) bekezdését, 156. § (5)bekezdés j) és n) pontját, 163. § (1)bekezdését, 163/A. § (3) bekezdését, 175. §(2) bekezdés e) pontját, 1., 2., 4. és 5.mellékletét eloször a 2017. évben induló üzletiévrol készített beszámolóra kell alkalmazni.

(59)6


E törvénynek az egyes adótörvényekés más kapcsolódó törvények, valamint aNemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010.évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016.évi LXVI. törvénnyel megállapított 3. § (3)bekezdés 2. pontját, 3. § (5) bekezdés 1. és 2.pontját, 25. § (8) bekezdését, 29. § (8)bekezdését, 37. § (2) bekezdés h) pontját, 45.§ (3) és (4) bekezdését, 49. § (2) bekezdését,52. § (4) bekezdését, 77. § (2) bekezdését, 81.§ (2) bekezdés l) pontját, 81. § (3) bekezdés b)pontját, 83. § (3) bekezdését, 84. § (3)bekezdését, 85. § (1a) bekezdését, 85. § (2)bekezdését, 85. § (3) bekezdés m) és v)pontját, 91. § a) pontját, 97. § (1) és (2)bekezdését, 102. § (1) és (3) bekezdését, 108.§ (1) bekezdését, 114/B. § (4) bekezdés e)pontját, 114/B. § (5) bekezdés b) pontját, 114/D. § (4) bekezdését, 154. § (7) bekezdését,156. § (5) bekezdés j) pontját, 163. § (1)bekezdését, 163/A. § (3) bekezdését, 1., 2., 4.és 5. mellékletét a 2016. évben induló üzletiévrol készített beszámolóra is alkalmazni

OptiJUS

154. oldal


lehet.(60)1


E törvénynek az egyes adótörvényekés más kapcsolódó törvények, valamint aNemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010.évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016.évi LXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 155. § (7a) bekezdését a Módtv.hatálybalépésekor hatályban lévo szerzodések

és jognyilatkozatok esetében a Módtv.hatálybalépését követoen induló üzleti év elsonapjától kell alkalmazni.

(61)2

2 Beiktatta: 2016. évi CXXI. törvény 38. § (1). Hatályos: 2017. I. 1-tol.

Ha az eljáró szerv az elektronikusügyintézést az elektronikus ügyintézés és abizalmi szolgáltatások általános szabályairólszóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2)bekezdése szerint 2018. január 1-jétmegelozoen nem vállalta, a vállalásánakidopontjáig a 154. § (7) bekezdésének és a 154/B. § (2) bekezdésének a 2016. december 31-énhatályos eloírásait kell alkalmazni.

(62)3


Az egyes adótörvények és máskapcsolódó törvények módosításáról szóló2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 3.§ (1) bekezdés 4. pontját, (8) bekezdés 10., 10/a. és 10/b. pontját, (9) bekezdés 1. pont b)alpontját, 2. pont a) alpontját, 11. pontját, 11/a., 12/a., 13/a. és 14. pontját, 29. § (7)bekezdését, 32. § (5)-(7) bekezdését, 43. § (2)bekezdését, 44. § (5) és (6) bekezdését, 47. §(11) bekezdését, 59/A. § (6) bekezdését, (7)bekezdés f) pontját, 59/B. § (6) bekezdését, 59/D. § (1), (2) és (10) bekezdését, 59/E. § (1),(1a), (4), (6), (11) és (12) bekezdését, 60. §(11) bekezdését, 81. § (2) bekezdés o) és p)pontját, 84. § (5) bekezdés f) és g) pontját, (7)bekezdés f), j), k) és s) pontját, 85. § (2)bekezdés c), e) és f) pontját, (3) bekezdés f), j),k) és s) pontját, 90. § (4) bekezdés a) és c)pontját, 114/B. § (6) bekezdését, 114/C. § (7)-(9) bekezdését eloször a 2017. évben indulóüzleti évrol készített beszámolóra kellalkalmazni.

(63)4


Az egyes adótörvények és máskapcsolódó törvények módosításáról szóló2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 3.§ (1) bekezdés 4. pontját, (8) bekezdés 10., 10/a. és 10/b. pontját, (9) bekezdés 1. pont b)alpontját, 2. pont a) alpontját, 11. pontját, 11/a., 12/a., 13/a. és 14. pontját, 29. § (7)bekezdését, 32. § (5)-(7) bekezdését, 43. § (2)

bekezdését, 44. § (5) és (6) bekezdését, 47. §(11) bekezdését, 59/A. § (6) bekezdését, (7)bekezdés f) pontját, 59/B. § (6) bekezdését, 59/D. § (1), (2) és (10) bekezdését, 59/E. § (1),(1a), (4), (6), (11) és (12) bekezdését, 60. §(11) bekezdését, 81. § (2) bekezdés o) és p)pontját, 84. § (5) bekezdés f) és g) pontját, (7)bekezdés f), j), k) és s) pontját, 85. § (2)bekezdés c), e) és f) pontját, (3) bekezdés f), j),k) és s) pontját, 90. § (4) bekezdés a) és c)pontját, 114/B. § (6) bekezdését, 114/C. § (7)-(8) bekezdését a 2016. évben induló üzletiévrol készített beszámolóra is alkalmaznilehet.

(64)5


Az egyes adótörvények és máskapcsolódó törvények módosításáról szóló2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított114/C. § (4) és (5) bekezdését az IFRS-ekszerinti éves beszámolóra történo 2017. üzletiévi áttérés tekintetében is alkalmazni lehet,azzal, hogy amennyiben a gazdálkodó az IFRS-ekre való 2017. üzleti évi áttérési szándékát azegyes adótörvények és más kapcsolódótörvények módosításáról szóló 2016. éviCXXV. törvény hatálybalépését megelozoen -a korábbi szabályoknak megfeleloen -bejelentette, úgy áttérési szándékát 2016.december 15-ig visszavonhatja.

(65)6

6 Beiktatta: 2017. évi LXXVII. törvény 202. §. Hatályos: 2017. VI. 20-tól.

Az egyes adótörvények és máskapcsolódó törvények módosításáról szóló2017. évi LXXVII. törvénnyel megállapított 3.§ (9) bekezdés 11. pontját, 19. § (3a)bekezdését, 45. § (2) bekezdését, 47. § (12)bekezdését, 59/B. § (14) és (15) bekezdését,84. § (7) bekezdés j) pontját, 85. § (3)bekezdés j) pontját eloször a 2018. évbeninduló üzleti évrol készített beszámolóra kellalkalmazni.

(66)7

7 Beiktatta: 2017. évi LXXVII. törvény 202. §. Hatályos: 2017. VI. 20-tól.

Az egyes adótörvények és máskapcsolódó törvények módosításáról szóló2017. évi LXXVII. törvénnyel megállapított 3.§ (9) bekezdés 11. pontját, 19. § (3a)bekezdését, 45. § (2) bekezdését, 47. § (12)bekezdését, 59/B. § (14) és (15) bekezdését,84. § (7) bekezdés j) pontját, 85. § (3)bekezdés j) pontját a 2017. évben induló üzletiévrol készített beszámolóra is alkalmaznilehet.

(67)8

8 Beiktatta: 2017. évi LXXVII. törvény 202. §. Hatályos: 2017. VI. 20-tól. Módosította: 2017. évi CLIX. törvény 106. § 3.

A szövetkezeti hitelintézet és aszövetkezeti hitelintézetek integrációjában

OptiJUS

155. oldal


résztvevo egyéb hitelintézet - függetlenülattól, hogy értékpapírjait az EurópaiGazdasági Térség bármely államánakszabályozott piacán forgalmazzák -, továbbá aDiákhitel Központ Zrt. és a Magyar Export-Import Bank Zrt. e törvény 9/A. §-át eloször a2019. évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra alkalmazza azzal, hogy a 2018.évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra történo alkalmazás ismegengedett.

(68)1


Az általános közigazgatásirendtartásról szóló törvény hatálybalépésévelösszefüggo törvények és egyes egyébtörvények módosításáról szóló 2017. éviCLIX. törvénnyel megállapított 72. § (5)bekezdését, 84. § (7) bekezdés w) pontját, 85.§ (3) bekezdés w) pontját eloször a 2018.évben induló üzleti évrol készítettbeszámolóra kell alkalmazni.

(69)2


Az általános közigazgatásirendtartásról szóló törvény hatálybalépésévelösszefüggo törvények és egyes egyébtörvények módosításáról szóló 2017. éviCLIX. törvénnyel megállapított 72. § (5)bekezdését, 84. § (7) bekezdés w) pontját, 85.§ (3) bekezdés w) pontját a 2017. évben indulóüzleti évrol készített beszámolóra isalkalmazni lehet.

Felhatalmazás

178. § (1) Felhatalmazást kap a Kormányarra, hogy rendeletben szabályozza:

a)3

3 Módosította: 2012. évi CCVIII. törvény 41. § a).

az államháztartás szervezetei beszámolókészítését, könyvvezetési kötelezettségét, abeszámolás és a könyvvezetés soránérvényesítendo sajátos fogalmimeghatározásokat, figyelemmel azállamháztartásról szóló törvénybenfoglaltakra;4

4 Lásd: 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, 34/2011. (III. 17.) Korm. rendelet, 130/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 9. §, 4/2013.(I. 11.) Korm. rendelet.

b)5

5 Megállapította: 2008. évi I. törvény 157. § (9). Módosította: 2008. évi XXIV. törvény 2. § (2) b), 2012. évi CLXXVIII. törvény322. § (1) 6., 2015. évi CLXXVIII. törvény 14. § a).

a Magyar Nemzeti Bank, a

hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, abefektetési vállalkozások, a biztosítók(ideértve a viszontbiztosítókat is), a tozsde, aközponti értéktári, a központi szerzodo féltevékenységet végzo szervezet, a befektetésialapok, az egyéb alapok, a foglalkoztatóinyugdíjszolgáltató intézmények évesbeszámoló készítésének és könyvvezetéséneksajátosságait a Magyar Nemzeti Bank elozetesvéleményének kikérésével;6

6 Lásd: 459/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet.

c) a 3. § (1) bekezdésének 4. pontja szerinti -a b) pont alá nem tartozó - egyéb szervezetekbeszámoló készítésének és könyvvezetéséneksajátosságait;7

7 Lásd: 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet, 218/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet, 219/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet, 222/2000.(XII. 19.) Korm. rendelet, 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet, 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet, 245/2000. (XII. 24.) Korm.rendelet, 252/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, 5/2008. (I. 22.) Korm. rendelet, 347/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet, 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet, 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet, 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet.

d)8

8 Megállapította: 2017. évi LXXVII. törvény 203. § (1). Hatályos: 2017. VI. 20-tól.

a mérlegképes könyveloiszakképesítéssel rendelkezok, valamint azokleveles könyvvizsgálói szakképesítésselrendelkezo nem kamarai tagok könyvviteliszolgáltatási tevékenysége engedélyezésénekés az engedély visszavonásának, a könyvviteliszolgáltatás végzésére jogosultaknyilvántartásba vételének és a nyilvántartásbólvaló törlésének, a 152/B. § szerintibejelentésnek és a határon átnyúló könyvviteliszolgáltatást végzok nyilvántartásba vételénekés a nyilvántartásból való törlésének részletesszabályait, a nyilvántartásba vételt végzoszervezet kijelölését, a nyilvántartásvezetésének, valamint a nyilvántartásba vettszemélyek kötelezo szakmaitovábbképzésének és a szakmai továbbképzésellenorzésének, a továbbképzés szervezéséreés lebonyolítására jelentkezo szervezetekakkreditációs eljárásának és a továbbképzésiprogramok és szakmai kiadványok kreditpont-minosítési eljárásának a részletes szabályait;

e) a nemzeti számviteli standardokkészítésének, kidolgozásának feltételeit, astandardok elfogadásának, bevezetésének,hatályba léptetésének követelményeit;9


f)10

10 Beiktatta: 2006. évi IV. törvény 349. § (9). Hatályos: 2006. VII. 1-tol.

a végelszámolás számviteli feladatait;11

11 Lásd: 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet.

g)12

12 Beiktatta: 2009. évi LXXXV. törvény 110. §. Hatályos: 2009. VII. 30-tól.

az egyes pénz- és tokepiaci

OptiJUS

156. oldal


szolgáltatásokat is végzo egyéb vállalkozásokéves beszámoló készítési és könyvvezetésikötelezettségének sajátosságait;1


h)2


a mikrogazdálkodói egyszerusített évesbeszámoló készítésének sajátosságait.3


(2)4

4 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 91. § b).

Felhatalmazást kap a miniszter arra,hogy rendeletben szabályozza a mérlegképeskönyveloi képesítés szakmai ésvizsgakövetelményeit.

(3)5

5 Beiktatta: 2003. évi LXXXV. törvény 50. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 91. § b).

Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a154/A. § (2) bekezdésének megfelelo államoklistáját közzétegye.6

6 Lásd: 8003/2004. (PK. 7.) PM tájékoztató.

(4)7

7 Beiktatta: 2004. évi XCIX. törvény 41. § (2). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 91. § b).

Felhatalmazást kap a miniszter arra,hogy - az (1) bekezdés e) pontja szerintikormányrendelet eloírásainakfigyelembevételével - a nemzeti számvitelistandardokat rendelettel kihirdesse.

(5)8

8 Megállapította: 2017. évi LXXVII. törvény 203. § (2). Hatályos: 2017. VI. 20-tól.

Felhatalmazást kap a miniszter arra,hogy - az adópolitikáért felelos miniszteregyetértésével - rendeletben állapítsa meg akönyvviteli szolgáltatást végzok engedélyezésiés nyilvántartásba vételi eljárásáért, anyilvántartásból való törlésért, a hatóságiigazolvány pótlásával, cseréjével, és anyilvántartásban szereplo adatokmódosításával összefüggo eljárásért, valaminta tevékenység határon átnyúló jelleggeltörténo megkezdésének és folytatásánakbejelentésével összefüggo eljárásért, továbbá aszakmai továbbképzés szervezésére éslebonyolítására jelentkezo szervezetekakkreditációs eljárásáért, a továbbképzésiprogramok és szakmai kiadványok kreditpont-minosítési eljárásáért és a szakmaiszervezetként történo elismerés eljárásáértfizetendo igazgatási szolgáltatási díj mértékétés a díj megfizetésének részletes szabályait.

(6)9


Felhatalmazást kap a miniszter, hogyrendeletben állapítsa meg az onlinekapcsolatra képes, adóügyi ellenorzésiegységgel rendelkezo pénztárgépre való 2013.évi cseréhez nyújtott támogatáselszámolásának részletes szabályait.

1. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhez10

10 Megállapította: 2015. évi CI. törvény 42. § (1), 1. melléklet. Hatályos: 2015. VII. 4-tol.

A mérleg eloírt tagolása

"A" változat

Eszközök (aktívák)

A. Befektetett eszközök

I. Immateriális javak1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke3. Vagyoni értéku jogok4. Szellemi termékek5. Üzleti vagy cégérték6. Immateriális javakra adott elolegek7. Immateriális javak értékhelyesbítése

II. Tárgyi eszközök1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoniértéku jogok2. Muszaki berendezések, gépek,

jármuvek3. Egyéb berendezések, felszerelések,

jármuvek4. Tenyészállatok5. Beruházások, felújítások6. Beruházásokra adott elolegek7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

III. Befektetett pénzügyi eszközök1. Tartós részesedés kapcsoltvállalkozásban2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt

vállalkozásban3. Tartós jelentos tulajdoni részesedés4. Tartósan adott kölcsön jelentos

tulajdoni részesedési viszonyban állóvállalkozásban

5. Egyéb tartós részesedés6. Tartósan adott kölcsön egyéb

részesedési viszonyban állóvállalkozásban

7. Egyéb tartósan adott kölcsön8. Tartós hitelviszonyt megtestesíto

értékpapír9. Befektetett pénzügyi eszközök

értékhelyesbítése

OptiJUS

157. oldal


10. Befektetett pénzügyi eszközökértékelési különbözete

B. Forgóeszközök

I. Készletek1. Anyagok2. Befejezetlen termelés és félkész

termékek3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok4. Késztermékek5. Áruk6. Készletekre adott elolegek

II. Követelések1. Követelések áruszállításból ésszolgáltatásból (vevok)2. Követelések kapcsolt vállalkozással

szemben3. Követelések jelentos tulajdoni

részesedési viszonyban lévo vállalkozássalszemben

4. Követelések egyéb részesedésiviszonyban lévo vállalkozással szemben

5. Váltókövetelések6. Egyéb követelések7. Követelések értékelési különbözete8. Származékos ügyletek pozitív

értékelési különbözete

III. Értékpapírok1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban2. Jelentos tulajdoni részesedés3. Egyéb részesedés4. Saját részvények, saját üzletrészek5. Forgatási célú hitelviszonyt

megtestesíto értékpapírok6. Értékpapírok értékelési különbözete

IV. Pénzeszközök1. Pénztár, csekkek2. Bankbetétek

C. Aktív idobeli elhatárolások1. Bevételek aktív idobeli elhatárolása2. Költségek, ráfordítások aktív idobeli

elhatárolása3. Halasztott ráfordítások

Eszközök összesen

Források (passzívák)

D. Saját tokeI. Jegyzett toke

Ebbol: visszavásárolt tulajdoni

részesedés névértékenII. Jegyzett, de még be nem fizetett toke (-

)III. ToketartalékIV. EredménytartalékV. Lekötött tartalékVI. Értékelési tartalék

1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka2. Valós értékelés értékelési tartaléka

VII. Adózott eredmény

E. Céltartalékok1. Céltartalék a várhatókötelezettségekre2. Céltartalék a jövobeni költségekre3. Egyéb céltartalék

F. KötelezettségekI. Hátrasorolt kötelezettségek

1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsoltvállalkozással szemben2.1


Hátrasorolt kötelezettségek jelentostulajdoni részesedési viszonyban lévovállalkozással szemben

3. Hátrasorolt kötelezettségek egyébrészesedési viszonyban lévo vállalkozássalszemben

4. Hátrasorolt kötelezettségek egyébgazdálkodóval szembenII. Hosszú lejáratú kötelezettségek

1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök2. Átváltoztatható és átváltozó

kötvények3. Tartozások kötvénykibocsátásból4. Beruházási és fejlesztési hitelek5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek6. Tartós kötelezettségek kapcsolt

vállalkozással szemben7. Tartós kötelezettségek jelentos

tulajdoni részesedési viszonyban lévovállalkozásokkal szemben

8. Tartós kötelezettségek egyébrészesedési viszonyban lévo vállalkozássalszemben

9. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségekIII. Rövid lejáratú kötelezettségek

1.2


Rövid lejáratú kölcsönök- ebbol: az átváltoztatható és átváltozó

kötvények2. Rövid lejáratú hitelek3. Vevoktol kapott elolegek4. Kötelezettségek áruszállításból és

szolgáltatásból (szállítók)5. Váltótartozások

OptiJUS

158. oldal


6. Rövid lejáratú kötelezettségekkapcsolt vállalkozással szemben

7.1


Rövid lejáratú kötelezettségekjelentos tulajdoni részesedési viszonybanlévo vállalkozásokkal szemben

8. Rövid lejáratú kötelezettségek egyébrészesedési viszonyban lévo vállalkozássalszemben

9. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek10. Kötelezettségek értékelési

különbözete11. Származékos ügyletek negatív


G. Passzív idobeli elhatárolások1. Bevételek passzív idobeli elhatárolása2. Költségek, ráfordítások passzív

idobeli elhatárolása3. Halasztott bevételek

Források összesen

A mérleg eloírt tagolása

"B" változat

A. Befektetett eszközök

I. Immateriális javak1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke3. Vagyoni értéku jogok4. Szellemi termékek5. Üzleti vagy cégérték6. Immateriális javakra adott elolegek7. Immateriális javak értékhelyesbítése

II. Tárgyi eszközök1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoniértéku jogok2. Muszaki berendezések, gépek,

jármuvek3. Egyéb berendezések, felszerelések,

jármuvek4. Tenyészállatok5. Beruházások, felújítások6. Beruházásokra adott elolegek7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

III. Befektetett pénzügyi eszközök1. Tartós részesedés kapcsoltvállalkozásban2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt

vállalkozásban3. Tartós jelentos tulajdoni részesedés4. Tartósan adott kölcsön jelentos

tulajdoni részesedési viszonyban állóvállalkozásban

5. Egyéb tartós részesedés6. Tartósan adott kölcsön egyéb

részesedési viszonyban állóvállalkozásban

7. Egyéb tartósan adott kölcsön8. Tartós hitelviszonyt megtestesíto

értékpapír9. Befektetett pénzügyi eszközök

értékhelyesbítése10. Befektetett pénzügyi eszközök


B. Forgóeszközök

I. Készletek1. Anyagok2. Befejezetlen termelés és félkész

termékek3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok4. Késztermékek5. Áruk6. Készletekre adott elolegek

II. Követelések1. Követelések áruszállításból ésszolgáltatásból (vevok)2. Követelések kapcsolt vállalkozással

szemben3. Követelések jelentos tulajdoni


4. Követelések egyéb részesedésiviszonyban lévo vállalkozással szemben

5. Váltókövetelések6. Egyéb követelések7. Követelések értékelési különbözete8. Származékos ügyletek pozitív


III. Értékpapírok1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban2. Jelentos tulajdoni részesedés3. Egyéb részesedés4. Saját részvények, saját üzletrészek5. Forgatási célú hitelviszonyt

megtestesíto értékpapírok6. Értékpapírok értékelési különbözete

IV. Pénzeszközök1. Pénztár, csekkek2. Bankbetétek

C. Aktív idobeli elhatárolások

OptiJUS

159. oldal


1. Bevételek aktív idobeli elhatárolása2. Költségek, ráfordítások aktív idobeli

elhatárolása3. Halasztott ráfordítások

D. Egy éven belül esedékes kötelezettségek1. Rövid lejáratú kölcsönök

- ebbol: az átváltoztatható és átváltozókötvények

2. Rövid lejáratú hitelek3. Vevoktol kapott elolegek4. Kötelezettségek áruszállításból és

szolgáltatásból (szállítók)5. Váltótartozások6. Rövid lejáratú kötelezettségek

kapcsolt vállalkozással szemben7. Rövid lejáratú kötelezettségek

jelentos tulajdoni részesedési viszonybanlévo vállalkozással szemben

8. Rövid lejáratú kötelezettségek egyébrészesedési viszonyban lévo vállalkozássalszemben

9. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek10. Kötelezettségek értékelési

különbözete11. Származékos ügyletek negatív


E. Passzív idobeli elhatárolások1. Bevételek passzív idobeli elhatárolása2. Költségek, ráfordítások passzív

idobeli elhatárolása3. Halasztott bevételek

F. Forgóeszközök - rövid lejáratúkötelezettségek különbözete (B+C-D-E)

G. Az eszközök összértéke az egy évenbelül esedékes kötelezettségek levonása után(A+F)

H. Egy évnél hosszabb lejáratúkötelezettségek

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök2. Átváltoztatható és átváltozó

kötvények3. Tartozások kötvénykibocsátásból4. Beruházási és fejlesztési hitelek5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek6. Tartós kötelezettségek kapcsolt

vállalkozással szemben7. Tartós kötelezettségek jelentos

tulajdoni részesedési viszonyban lévo

vállalkozással szemben8. Tartós kötelezettségek egyéb


9. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

II. Hátrasorolt kötelezettségek1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsoltvállalkozással szemben2. Hátrasorolt kötelezettségek jelentos

tulajdoni részesedési viszonyban lévovállalkozással szemben

3. Hátrasorolt kötelezettségek egyébrészesedési viszonyban lévo vállalkozássalszemben

4. Hátrasorolt kötelezettségek egyébgazdálkodóval szemben

I. Céltartalékok1. Céltartalék a várhatókötelezettségekre2. Céltartalék a jövobeni költségekre3. Egyéb céltartalék

J. Saját tokeI. Jegyzett toke

Ebbol: visszavásárolt tulajdonirészesedés névértéken

II. Jegyzett, de még be nem fizetett toke (-)

III. ToketartalékIV. EredménytartalékV. Lekötött tartalékVI. Értékelési tartalék

1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka2. Valós értékelés értékelési tartaléka

VII. Adózott eredmény



Az eredménykimutatás eloírt tagolása(összköltség eljárással)

01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele02. Exportértékesítés nettó árbevétele

I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02)03. Saját termelésu készletek

állományváltozása04. Saját eloállítású eszközök aktivált

értékeII. Aktivált saját teljesítmények értéke

(+03+04)III. Egyéb bevételek

Ebbol: visszaírt értékvesztés

OptiJUS

160. oldal


05. Anyagköltség06. Igénybe vett szolgáltatások értéke07. Egyéb szolgáltatások értéke08. Eladott áruk beszerzési értéke09. Eladott (közvetített) szolgáltatások

értékeIV. Anyagjellegu ráfordítások

(05+06+07+08+09)10. Bérköltség11. Személyi jellegu egyéb kifizetések12. Bérjárulékok

V. Személyi jellegu ráfordítások(10+11+12)

VI. Értékcsökkenési leírásVII. Egyéb ráfordítások

Ebbol: értékvesztésA. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

(I+II+III-IV-V-VI-VII)13. Kapott (járó) osztalék és részesedés

Ebbol: kapcsolt vállalkozástól kapott14. Részesedésekbol származó bevételek,

árfolyamnyereségekEbbol: kapcsolt vállalkozástól kapott

15. Befektetett pénzügyi eszközökbol(értékpapírokból, kölcsönökbol) származóbevételek, árfolyamnyereségek

Ebbol: kapcsolt vállalkozástól kapott16. Egyéb kapott (járó) kamatok és

kamatjellegu bevételekEbbol: kapcsolt vállalkozástól kapott

17. Pénzügyi muveletek egyéb bevételeiEbbol: értékelési különbözet

VIII. Pénzügyi muveletek bevételei(13+14+15+16+17)

18. Részesedésekbol származóráfordítások, árfolyamveszteségek

Ebbol: kapcsolt vállalkozásnak adott19. Befektetett pénzügyi eszközökbol

(értékpapírokból, kölcsönökbol) származóráfordítások, árfolyamveszteségek

Ebbol: kapcsolt vállalkozásnak adott20. Fizetendo (fizetett) kamatok és

kamatjellegu ráfordításokEbbol: kapcsolt vállalkozásnak adott

21.1

1 Megállapította: 2016. évi LXVI. törvény 222. § 1., 15. melléklet. Hatályos: 2016. VI. 16-tól.

Részesedések, értékpapírok, tartósanadott kölcsönök, bankbetétek értékvesztése

22. Pénzügyi muveletek egyéb ráfordításaiEbbol: értékelési különbözet

IX. Pénzügyi muveletek ráfordításai(18+19+20+21 +22)

B. Pénzügyi muveletek eredménye (VIII-IX)C. Adózás elotti eredmény (+A+B)X. Adófizetési kötelezettség

D. Adózott eredmény (+C-X)



Az eredménykimutatás eloírt tagolása(forgalmi költség eljárással)

01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele02. Exportértékesítés nettó árbevétele

I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02)03. Értékesítés elszámolt közvetlen

önköltsége04. Eladott áruk beszerzési értéke05. Eladott (közvetített) szolgáltatások

értékeII. Értékesítés közvetlen költségei

(03+04+05)III. Értékesítés bruttó eredménye (I-II)

06. Értékesítési, forgalmazási költségek07. Igazgatási költségek08. Egyéb általános költségek

IV. Értékesítés közvetett költségei(06+07+08)

V. Egyéb bevételekEbbol: visszaírt értékvesztés

VI. Egyéb ráfordításokEbbol: értékvesztés

A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye(+III-IV+V-VI)

A következo sorok értelemszeruenmegegyeznek a 2. számú melléklet 13-22. ésVIII-X., valamint a B-D. soraival.

4. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhez

Az egyszerusített mérleg eloírt tagolása

Eszközök (aktívák):A. Befektetett eszközök

I. Immateriális javakII. Tárgyi eszközökIII. Befektetett pénzügyi eszközök

B. ForgóeszközökI. KészletekII. Követelések

ebbol: pénzkiadásból származókövetelések

pénzmozgáshoz nem kapcsolódókövetelések3


III. Értékpapírok

OptiJUS

161. oldal


IV. Pénzeszközök

Források (passzívák):

C. Saját tokeI. Jegyzett tokeII. ToketartalékIII. EredménytartalékIV. Lekötött tartalékV.1

1 Megállapította: 2016. évi LXVI. törvény 222. § 2., 16. melléklet. Hatályos: 2016. VI. 16-tól.

Adózott eredményD. TartalékE. CéltartalékokF. Kötelezettségek

I. Hosszú lejáratú kötelezettségekII. Rövid lejáratú kötelezettségek

ebbol: pénzbevételbol származókötelezettségek

pénzmozgáshoz nem kapcsolódókötelezettségek2



Az eredménylevezetés eloírt tagolása

A. Végleges pénzbevételek, elszámoltbevételek (III+IV)

1. Pénzügyileg rendezett nettó árbevétel2. Pénzügyileg rendezett adóköteles egyéb

bevételekI. Adóköteles pénzbevételek (1+2)

3. Nem pénzben kiegyenlített értékesítésnettó árbevétele

4. Nem pénzben kiegyenlített egyébbevételekII. Pénzbevételt nem jelento adókötelesbevételek (3+4)III. Adóköteles bevételek (I+II)

5. Pénzbevételt is jelento jövedelemadózásalá nem vont bevételek

6. Pénzbevételt nem jelentojövedelemadózás alá nem vont bevételekIV. Jövedelemadózás alá nem vont bevételek(5+6)B. Végleges pénzkiadások, elszámoltráfordítások (VIII+IX)

7. Anyag- és árubeszerzés költségei8. Személyi jellegu ráfordítások9. Egyéb termelési és kezelési költségek,

ráfordítások

V. Ráfordításként érvényesítheto kiadások(7+8+9)

10. Nem pénzben kiegyenlített, nemberuházási célú beszerzések

11.3


Természetben adott juttatásokmunkavállalóknak, tagoknak

12. Nem pénzben kiegyenlített ráfordításokVI. Ráfordítást jelento eszközváltozások

(10+11+12)13. Értékcsökkenési leírás14. Értékvesztés15. Kifizetett vásárolt készletek

állományváltozása +VII. Ráfordítást jelento elszámolások(13+14+15)VIII. Ráfordítások összesen (V+VI+VII)

16. Beruházási kiadások17. Egyéb kiadások

IX. Jövedelemadózásban ráfordításként nemérvényesítheto kiadások (16+17)C. Pénzügyi eredmény adóköteles tárgyéviváltozása (I-V)D. Pénzügyi eredmény jövedelemadózás alánem vont tárgyévi változása (5-IX)E. Pénzügyi eredmény tárgyévi változása(+C+D)F. Nem pénzben realizált eredmény (II+6-VI-VII)G. Adózás elotti eredmény (C+F-6)=(III-VIII)

18. Fizetendo társasági adóH.4

4 Megállapította: 2015. évi CI. törvény 42. § (5), 5. melléklet (1). Hatályos: 2015. VII. 4-tol.

Adózott eredmény (G-18)19.5

5 Hatályon kívül helyezte: 2016. évi LXVI. törvény 224. § 5. Hatálytalan: 2016. VI. 16-tól.

I.6

6 Hatályon kívül helyezte: 2015. évi CI. törvény 42. § (5), 5. melléklet (2). Hatálytalan: 2015. VII. 4-tol.



I. Az összevont (konszolidált) mérleg eloírttagolása a következo kiegészítésekkel tér el az

1. számú melléklet "A" változata szerintimérleg tagolásától

1. Az A/III. pont kiegészül az alábbi 11.sorral:

"11. Tokekonszolidációs különbözet- leányvállalatokból- társult vállalkozásokból"2. A B/II. pont kiegészül az alábbi 9. sorral:"9. Konszolidációból adódó (számított)

társasági adó követelés"

OptiJUS

162. oldal


3. A "VII. Adózott eredmény" sor helyett a"VII. Korrigált adózott eredmény" sort kellfelvenni.

4. A D. Saját toke sor az alábbi sorokkalegészül ki:

"VIII. Leányvállalati saját toke változás (+)IX. Konszolidáció miatti változások (+)- adósságkonszolidálás különbözetébol- közbenso eredmény különbözetébolX. Külso tagok (más tulajdonosok)

részesedése"5. Az F/I. pont az alábbi 5. sorral egészül ki:"5. Tokekonszolidációs különbözet

leányvállalatokból"6. Az F/III. pont az alábbi 12. sorral egészül

ki:"12. Konszolidációból adódó (számított)

társasági adó tartozás"

A tagolás értelemszeruen alkalmazandó az1. számú melléklet "B" változata szerintimérlegnél is.

II. Az összevont (konszolidált)eredménykimutatás eloírt tagolása a

következo kiegészítésekkel tér el a 2. számúmelléklet szerinti eredménykimutatás

tagolásától

1. A "III. Egyéb bevételek" sor az alábbisorral egészül ki:

"III/A. Adósságkonszolidálás miattkeletkezo - eredményt növelo - konszolidációskülönbözet"

2. A "VII. Egyéb ráfordítások" sor az alábbisorral egészül ki:

"VII/A. Adósságkonszolidálás miattkeletkezo - eredményt csökkento -konszolidációs különbözet"

3. A "13. Kapott (járó) osztalék ésrészesedés" sor helyett a következo sorokatkell felvenni:

"13/a. Kapott osztalékok társultvállalkozástól"

"13/b. Kapott osztalékok egyéb részesedésiviszonyban lévo vállalkozástól"

4. A "X. Adófizetési kötelezettség" sor azalábbi sorral egészül ki:

"X/A. Konszolidálásból adódó (számított)társasági adókülönbözet (+)"

5. Az "Adózott eredmény" sor után az alábbisorokat kell felvenni:

"Adózott eredményLeányvállalatok adózott eredményébol külso

tagok (más tulajdonosok) részesedéseKorrigált adózott eredmény"


Cash flow-kimutatás

A cash flow-kimutatás tagolása

I. Szokásos tevékenységbol származópénzeszköz-változás

(Muködési cash flow, 1-13. sorok)1. Adózás elotti eredmény +2. Elszámolt amortizáció +3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás +4. Céltartalék képzés és felhasználás

különbözete +5. Befektetett eszközök értékesítésének

eredménye +6. Szállítói kötelezettség változása +7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség

változása +8. Passzív idobeli elhatárolások változása +9. Vevokövetelés változása +10. Forgóeszközök (vevokövetelés és

pénzeszköz nélkül) változása +11. Aktív idobeli elhatárolások változása +12. Fizetett, fizetendo adó (nyereség után) -13. Fizetett, fizetendo osztalék, részesedés -

II. Befektetési tevékenységbol származópénzeszköz-változás(Befektetési cash flow, 14-16. sorok)

14. Befektetett eszközök beszerzése -15. Befektetett eszközök eladása +16. Kapott osztalék, részesedés +

III. Pénzügyi muveletekbol származópénzeszköz-változás

(Finanszírozási cash flow, 17-27. sorok)17. Részvénykibocsátás, tokebevonás

bevétele +18. Kötvény, hitelviszonyt megtestesíto

értékpapír kibocsátásának bevétele +19. Hitel és kölcsön felvétele +20. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és

elhelyezett bankbetétek törlesztése,megszüntetése, beváltása +

21. Véglegesen kapott pénzeszköz +22. Részvénybevonás, tokekivonás

(tokeleszállítás) -23. Kötvény és hitelviszonyt megtestesíto

értékpapír visszafizetése -24. Hitel és kölcsön törlesztése,

visszafizetése -25. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és

elhelyezett bankbetétek -26. Véglegesen átadott pénzeszköz -27. Alapítókkal szembeni, illetve egyéb

hosszú lejáratú kötelezettségek változása +

OptiJUS

163. oldal


IV. Pénzeszközök változása (I+II+III. sorok) +

A cash flow-kimutatás sorainak tartalma

A cash flow-kimutatásban a vállalkozó -választásának függvényében - a tervezett és atényadatokat, illetve az elozo év és a tárgyévadatait köteles feltüntetni.

A cash flow-kimutatás elkészítéséhez nemelegendoek a mérleg és az eredménykimutatásadatai. Elkészítésénél abból kell kiindulni,hogy a cash flow-kimutatás fo sorai azelnevezéseknek megfelelo pénzeszköz-változásokat tartalmazzák. Ehhez olyankorrekciós tételeket kell alkalmazni, amelyeksegítségével - a levezetés alapján mutatkozó -halmozódások kiszurésre kerülnek.

Ha valamely tétel a befektetési cash flow-batartozik (mint a kapott osztalék, a tárgyieszközök eladásának bevétele), akkor azt atételt a muködési cash flow nemtartalmazhatja, az eredmény hatását ki kellszurni. A véglegesen kapott pénzeszköz afinanszírozási cash flow-ba tartozik, és ígyannak idobelileg elhatárolt összegét amuködési cash flow passzív idobelielhatárolások változása nem tartalmazhatja.

Korrekciós tételek, amelyeket figyelembekell venni (a felsorolás nem teljes köru):

1. Az "1. Adózás elotti eredmény" sorban atulajdoni részesedések után kapott osztalékkal,részesedéssel az adózás elotti eredménytcsökkenteni kell.

2. A "3. Elszámolt értékvesztés" sorban azadott idoszakban elszámolt értékvesztéseket,terven felüli értékcsökkenési leírásokat pozitívelojellel, azok visszaírását negatív elojellelkell figyelembe venni.

3. A "4. Céltartalék képzés és felhasználáskülönbözete" soron az adott idoszakicéltartalék képzés többletét pozitív elojellel, acéltartalék felhasználás többletét negatívelojellel kell figyelembe venni.

4. Az "5. Befektetett eszközökértékesítésének eredménye" sorban abefektetett eszközök eladási ára (kamatozóértékpapír esetén a felhalmozott kamattalcsökkentett eladási ára) és könyv szerintiértéke közötti nyereséget negatív elojellel, aveszteséget pedig pozitív elojellel kellfigyelembe venni.

5. A "7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségváltozása" sorban a vevoktol kapott elolegek, aváltótartozások és az egyéb rövid lejáratúkötelezettségek állománynövekedését pozitív

elojellel, állománycsökkenését negatívelojellel kell figyelembe venni.

6. Az egyéb sorokon kimutatott eszközállományváltozásokat (a befektetési cash flow-val, a finanszírozási cash flow-val kapcsolatostételek kivételével) növekedés esetén negatívelojellel, csökkenés esetén pozitív elojellelkell figyelembe venni, a forrásállományváltozásokat (a befektetési cash flow-val, a finanszírozási cash flow-val kapcsolatostételek kivételével) pedig növekedés eseténpozitív elojellel, csökkenés esetén negatívelojellel kell beállítani.

7.1

1 Módosította: 2015. évi CLXXVIII. törvény 13. §, 1. melléklet.

A "13. Fizetett (fizetendo) osztalék,részesedés" sorban az adott idoszak utánfizetett (fizetendo) osztalék, részesedés és akamatozó részvények után fizetett (fizetendo)kamat összegét kell kimutatni.

8. A "14. Befektetett eszközök beszerzése"sorban az adott idoszakban beszerzettbefektetett eszközök pénzügyileg rendezettbeszerzési értékét kell kimutatni.

9. A "15. Befektetett eszközök eladása"sorban az adott idoszakban eladott befektetetteszközök eladási árának pénzügyileg isrendezett értékét kell kimutatni, a kamatozóértékpapírok esetében az eladási árban lévo -felhalmozott - kamattal csökkentett összegben.Itt kell továbbá kimutatni a befektetetteszközök közé tartozó, hitelviszonytmegtestesíto értékpapírok beváltása miattkapott, ténylegesen befolyt névérték összegét.

10. A "17. Részvénykibocsátás, tokebevonásbevétele" soron az adott idoszakban jegyzetttokeemelésbol ténylegesen befolytpénzösszeget kell kimutatni.

11. A "18. Kötvény és hitelviszonytmegtestesíto értékpapír kibocsátásánakbevétele" soron az adott idoszakban rövid éshosszú lejáratú kötvények és más hitelviszonytmegtestesíto értékpapírok kibocsátásábólszármazó, befolyt pénzösszeget kell kimutatni.

12. A "19. Hitel és kölcsön felvétele" soronaz adott idoszakban felvett hitelbol és igénybevett kölcsönbol befolyt pénzösszeget kellkimutatni.

13. A "20. Hosszú lejáratra nyújtottkölcsönök, elhelyezett bankbetétek törlesztése,megszüntetése, beváltása" soron a hosszúlejáratra nyújtott kölcsönök, illetve elhelyezettbankbetétek adott idoszakban valótörlesztésébol, illetve beváltásából,megszüntetésébol befolyt pénzösszeget kellkimutatni.

14. A "21. Véglegesen kapott

OptiJUS

164. oldal


pénzeszközök" soron az adott idoszakbanjogszabály alapján, a toke-, illetveeredménytartalék javára véglegesen vagy azeredmény javára fejlesztési célból kapott(befolyt) pénzösszeget kell kimutatni.

15.1

1 Megállapítva: 2012. évi CLXXVIII. törvény 321. §, 12. melléklet alapján. Hatályos: 2013. I. 1-tol.

A "22. Részvénybevonás, tokekivonás(tokeleszállítás)" soron az adott idoszakbanjegyzett toke leszállítás miatt a tulajdonosokrészére kifizetett pénzösszeget kell kimutatni,valamint a bevont saját részvény, üzletrészvisszavásárlási (nyilvántartás szerinti) értékét.

16. A "23. Kötvény és hitelviszonytmegtestesíto értékpapírok visszafizetése"soron a kibocsátott kötvények és máshitelviszonyt megtestesíto értékpapírok adottidoszakban beváltott, törlesztett összegét kellkimutatni.

17. A "24. Hitel és kölcsön törlesztése,visszafizetése" soron az igénybe vett hitel,kölcsön adott idoszakban törlesztett összegétkell kimutatni.

18. A "25. Hosszú lejáratra nyújtottkölcsönök, elhelyezett bankbetétek" soron azadott idoszakban hosszú lejáratra nyújtottkölcsönök, elhelyezett bankbetétek összegétkell kimutatni.

19. A "26. Véglegesen átadott

pénzeszközök" soron az adott idoszakban,jogszabály alapján, a toke-, illetveeredménytartalék vagy az eredmény terhérevéglegesen átadott pénzeszközöket kellkimutatni.

A konszolidált éves beszámoló kiegészítomellékletének részét képezo cash flow-kimutatást a jelen melléklet szerintiszerkezetben is el lehet készíteni akonszolidált éves beszámoló mérlege éseredménykimutatása adatainakfelhasználásával. A konszolidációskülönbözeteket, illetve azokállományváltozását a cash-flow azon soránálkell figyelembe venni, amelyikben szereplotételhez a konszolidált beszámolóba tartoznak.

A 14-27. sorokban kizárólag azokkal avállalkozásokkal szembeni gazdaságieseményekbol eredo adatokat kell feltüntetni,amely vállalkozások nem tartoznak akonszolidálásba bevont vállalkozások közé.

Valós értéken történo értékelés alkalmazásaesetén további korrekciós tételeket kellfigyelembe venni a valós értéken történoértékelés eredményt érinto hatásainakkiszurésére.2


OptiJUS

165. oldal


TARTALOMJEGYZÉK

2000. évi C. törvény 1a számvitelrol 1

I. Fejezet 1ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1

A törvény célja 1A törvény hatálya 1Értelmezo rendelkezések, fogalmak 2

II. Fejezet 13BESZÁMOLÁS ÉS KÖNYVVEZETÉS 13

Beszámolási kötelezettség 13Üzleti év 16Könyvvezetési kötelezettség 18Számviteli alapelvek 18

III. Fejezet 20AZ ÉVES BESZÁMOLÓ 20

Az éves beszámolóra vonatkozó általános szabályok 20Közbenso mérleg 22A mérleg tagolása, tételeinek tartalma 22A mérlegtételek értékelésének általános szabályai 41Az eszközök bekerülési (beszerzési és eloállítási) értéke 41Az eszközök értékcsökkenése 46Az eszközök értékvesztése 48A mérlegben szereplo eszközök és források értékelése 50Valós értéken történo értékelés 52A mérlegtételek alátámasztása leltárral 64Az eredménykimutatás tartalma, tagolása 64Az eredménykimutatás tételeinek tartalma 65Kiegészíto melléklet 81Üzleti jelentés 87Nem pénzügyi kimutatás 89

IV. Fejezet 89EGYSZERUSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ 89V. Fejezet 90EGYSZERUSÍTETT BESZÁMOLÓ 90

Általános szabályok 90Az egyszerusített mérleg tagolása, tételeinek tartalma 91Az egyszerusített mérleg tételeinek értékelése 93Az egyszerusített mérleg tételeinek alátámasztása leltárral 94Az eredménylevezetés tartalma, tagolása 94Az eredménylevezetés tételeinek tartalma 94

V/A. Fejezet 97AZ IFRS-EK SZERINT ÉVES BESZÁMOLÓT KÉSZÍTOGAZDÁLKODÓKRA VONATKOZÓ ELTÉRO SZABÁLYOK 97

OptiJUS

166. oldal


Értelmezo rendelkezések, fogalmak 97Saját toke megfeleltetési tábla 98Az IFRS-ek szerinti éves beszámolóra történo áttérés szabályai 99Az e törvény szerinti éves beszámolóra történo áttérés(visszatérés) szabályai 99Átalakulás, egyesülés, szétválás különös eloírásai 101Végelszámolás, felszámolás, kényszertörlési eljárás különösszabályai 103Összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség 103Egyéb speciális rendelkezések 103

VI. Fejezet 103ÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) ÉVES BESZÁMOLÓ 103

Konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség 103Az összevont (konszolidált) éves beszámoló formája, tartalma 106Tokeösszevonás (tokekonszolidáció) 109Adósságkonszolidálás 111A konszolidálásba bevont vállalkozásokon belüliközbensoeredmények elhagyása, kiszurése 111Ráfordítások és bevételek konszolidálása 111Közös vezetésu vállalkozások konszolidálása 112Társult vállalkozások konszolidálása 112Konszolidálás miatti társasági adókülönbözet kimutatása 113Összevont (konszolidált) kiegészíto melléklet 114Összevont (konszolidált) üzleti jelentés 116

VI/A. Fejezet 116A KORMÁNYOK RÉSZÉRE FIZETETT ÖSSZEGEKROL SZÓLÓJELENTÉS 116VII. Fejezet 118SAJÁTOS BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉGEK 118

Elotársasági idoszak 118Gazdasági társaságok átalakulása, egyesülése, szétválása 119

Vagyonmérleg, vagyonleltár 119Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete 120Az átalakulással létrejövo gazdasági társaságvagyonmérleg-tervezete 121A végleges vagyonmérleg 122

Egyéb átalakulás 123Devizanemek közötti áttérés elszámolási szabályai 123Forintról devizára való áttérés 124Devizáról forintra való áttérés 124Devizáról más devizára való áttérés 125

VIII. Fejezet 126SZÁMVITELI SZOLGÁLTATÁS 126IX. Fejezet 131NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL ÉS KÖZZÉTÉTEL 131

Letétbe helyezés 131

OptiJUS

167. oldal


Közzététel 132X. Fejezet 134KÖNYVVIZSGÁLAT 134

A könyvvizsgálat célja, a könyvvizsgálati kötelezettség 134Könyvvizsgálói jelentés és a könyvvizsgálói záradék 136

XI. Fejezet 138KÖNYVVEZETÉS, BIZONYLATOLÁS 138

Kettos könyvvitel 138Az egységes számlakeret 138Számlarend 139Egyszeres könyvvitel 140A könyvviteli rendszerek változtatása 140Könyvviteli zárlat 141A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem 141Számviteli bizonylatok 142Szigorú számadási kötelezettség 143A bizonylatok megorzése 143

XII. Fejezet 144JOGKÖVETKEZMÉNYEK 144XIII. Fejezet 144AZ ORSZÁGOS SZÁMVITELI BIZOTTSÁG 144

A bizottság létrehozása 144A bizottság feladata 144A bizottság muködése 145

XIV. Fejezet 145ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 145

Hatálybalépés 145Az Európai Unió jogának való megfelelés 145A magyar számviteli standardok 146Átmeneti rendelkezések 146Felhatalmazás 155

1. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhez 156A mérleg eloírt tagolása 156

""A" változat 156""B" változat 158

2. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhez 159Az eredménykimutatás eloírt tagolása (összköltség eljárással) 159

3. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhez 160Az eredménykimutatás eloírt tagolása (forgalmi költség eljárással) 160

4. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhez 160Az egyszerusített mérleg eloírt tagolása 160

5. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhez 161Az eredménylevezetés eloírt tagolása 161

6. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhez 161

OptiJUS

168. oldal


I. Az összevont (konszolidált) mérleg eloírt tagolása a következokiegészítésekkel tér el az 1. számú melléklet "A" változata szerintimérleg tagolásától 161II. Az összevont (konszolidált) eredménykimutatás eloírt tagolásaa következo kiegészítésekkel tér el a 2. számú melléklet szerintieredménykimutatás tagolásától 162

7. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhez 162Cash flow-kimutatás 162

adomanygyujto.hu · 2019-01-08 · OptiJUS 1. oldal Frissítve: 2018. január 15. 16:07 Hatály:...

Documents

Transcript of adomanygyujto.hu · 2019-01-08 · OptiJUS 1. oldal Frissítve: 2018. január 15. 16:07 Hatály:...