2012/12 · Regisztráljon a oldalon és megnyerheti a Középfeszültség & termékek katalógusa...

A mAgyAr elektrotechnikAi egyesület hivAtAlos lApjA AlApítvA: 1908

105. évfolyAm

2 0 1 2 / 1 2

www.mee.hu

kell-e, lesz-e fordulat az eU gazdaság- és

energiapolitikájában?

A szabályozási teljesítményigények alakulásának idősor-

analízise 2. rész : A vizsgált idősorok főbb jellemzői

feszültségletörések veszélyességének vizsgálata

1. rész: kiértékelés a feszültség-idő területek

és a letörési energia alapján

idősorszimuláció, az átviteli hálózat fejlesztés-

tervezésének új módszere

villámvédelmi kérdések az éBsZ konferencián

2012. iii. negyedévében közzétett, az elektrotechnika

területeit érintő magyar nemzeti szabványok

minden kedves olvasónknak

Boldog ünnepeket kívánunk!

©2012 Schneider Electric. All Rights Reserved. All trademarks are owned by Schneider Electric Industries SAS or its affiliated companies. www.schneider-electric.com • 998-6705_HU

Regisztráljon a www.SEreply.com oldalon és megnyerheti a Középfeszültség termékek katalógusa CD-nket.Kód: 27606p

Tartsa hálózata teljesítményét a lehetőségei csúcsán

Növelje hálózata teljesítményét a Schneider Electric retrofit megoldásaival

Fejlett hálózati megbízhatóság

A kommunikációs, automatizálási és felügyeleti megoldások fejlesztik a hálózat megbízhatóságát.

A retrofit megoldások alkalmazásával optimalizálhatja a működési költségeket és biztosíthatja a szabványoknak és jog szabályoknak való folyamatos megfelelést.

Egyszerű korszerűsítés

Az öregedő hálózatok csökkenő teljesítményt eredményeznekAmikor egy hálózat elektromos berendezései élettartamuk végéhez közelednek, a hibák, téves m ködések egyre gyakoribbá válnak. Ennek következtében az optimális teljesítményszint és hatékonyság fenntartása egyre nehezebb lesz.Szerencsére az öreged hálózatokkal rendelkez áramszolgáltatóknak lehet ségük van m ködési költségeik csökkentésére, szolgáltatásuk folytonosságának és vev ik elégedettségének növelésére. Mi a legjobb megoldás? Korszer sítse hálózatát a Schneider Electric™ szolgáltatásainak és megoldásainak segítségével.

Szolgáltatások és megoldások egy világszintű partnertőlA Schneider Electric képes költséghatékonyan korszer síteni meglév hálózatának berendezéseit, hogy azok megfeleljenek a mai és jöv beli energiaszükségletek kihívásainak, növelve megbízhatóságukat, hatékonyságukat és általános teljesítményüket.Megel z karbantartásokkal, helyszíni képzésekkel és ECOFIT™ modernizációs programunkkal segítjük az áramszolgáltatókat a jöv beli fejlesztéseik tervezésében és megbízható szolgáltatás biztosításában vev ik számára. Bevált megoldásainkkal az áramszolgáltatók egyszer síthetik folyamataikat és bövíthetik a rendelkezésre állást, ahol szükséges.

Átfogó ECOFIT felújítási megoldások

Öreged eszközök javításával és modernizálásával, a megszakítók, kontaktorok, szakaszolók, védelmirelék és berendezések cseréjével növelni lehet a hálózat megbízhatóságát és a kapcsolóberendezés élettartamát.

Okos hálózatra fejlesztett funkciók, mint a hálózat tervezés és fejlődésének szimulációja.

Fejlett hálózat-felügyelet

Ok háló f jl

Max. teljesít-mény



Elektrotechnika_HU_27606p.indd 1 2012-11-23 13:42:12

Felelős kiadó: Kovács AndrásFőszerkesztő: Tóth Péterné

Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Bencze János

Tagok:Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István,Dervarics Attila, Günthner Attila,Hatvani György, Dr. Horváth Tibor,Dr. Jeszenszky Sándor, Kovács András,Dr. Madarász György, Orlay Imre,Schachinger Tamás, Dr. Vajk István, Dr. Varjú György, Vinkovits András

Szerkesztőségi titkár: Szelenszky Anna

Témafelelősök:Technikatörténet: Dr. Antal IldikóHírek, Lapszemle: Dr. Bencze JánosVillamos fogyasztóberendezések: Dési AlbertAutomatizálás és számítástechnika: Farkas AndrásVillamos energia: Horváth Zoltán Villamos gépek: Jakabfalvy GyulaVilágítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky ÁgnesSzabványosítás: Somorjai LajosSzakmai jog: Arató CsabaOktatás: Dr. Szandtner Károly

Tudósítók: Arany László, Horváth Zoltán, Kovács Gábor, Köles Zoltán, Lieli György, Úr Zsolt

Korrektor: Tóth-Berta AnikóGrafika: Kőszegi ZsoltNyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged

Szerkesztőség és kiadó: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e.Telephely:1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e.Telefon: 788-0520Telefax: 353-4069E-mail: [email protected]: www.mee.huKiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai EgyesületAdóigazgatási szám: 19815754-2-42

Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA

Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza.A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal.

Index: 25 205HUISSN: 0367-0708

Hirdetőink / Advertisers

· ENERSYS HUNGáRIa KFT.· HUNGExpo zRT.

· MaVIR zRT.

· oBo BETTERMaNN KFT.

· ScHNEIdER-ElEcTRIc

coNTENTS 12/2012

Éva Tóth: Greetings from the Editor-in-Chief

ENERGETICS

Dr. László Molnár: Is any change needed in the economy and energy policy of EU ?

István András Fazekas: Time Series Analysis of Secondary Control Power DemandPart 2.: Main Characteristics of the Analyzed Time Series

András Dán – Csaba Farkas: Investigations on voltage sag severity Part 1.: Evaluation based on voltage-time area and sag energy

Zoltán Sulyok: Chronological sequence of load-flow simulation, new planning method of the transmission system

SAFETY OF ELECTRICITY

Dr. Norbert Szedenik: Questions of the lightning protection on the EBSZ Conference

PROFESSIONAL REGULATIONS

Levente Kovács: The list of Hungarian National Standards in the field of electrical engineering announced in the third quarter of 2012

LIGHTING TECHNICS

János Kesztl: LpS 2012-LED Professional Symposium + Expo

Gergely Barkóczi: It is our turn again – in Visegrad

NEWS

Dr. János Bencze: News from the world of Energetic

Dr. László Iván Kiss: About the 50th Jubilee of Power Plant Oroszlány

Orsolya Birtalan: The ODOO house returned home

Éva Tóth: Invitation to the 22nd Scientific and innovation talent contest

György Mayer: MVM Paks II. Zrt introduced himself

Éva Tóth: Siemens – Presence through 125 years in Hungary

Professional College of Energetic is 10 years old

SOCIETY ACTIVITIES

Attila Günthner: Nationwide meeting of the Presidents and Secretaries of MEE

György Lieli: Professional visit

Antal Takács: 50 years old the MEE organization of Székesfehérvár

REVIEW

CUTIVATION OF OUR LANGUAGE

PUZZLE

TaRTaloMjEGYzéK 2012/12

Tóth péterné: Főszerkesztői beköszöntő ............... 4

ENERGETIKA

dr. Molnár lászló: Kell-e, lesz-e fordulat az EU gazdaság- és energiapolitikájában? .......................... 5

Fazekas andrás István: A szabályozási teljesítményigények alakulásának idősor-analízise2. rész : A vizsgált idősorok főbb jellemzői .............. 8

dán andrás – Farkas csaba: Feszültségletörések veszélyességének vizsgálata 1. rész: Kiértékelés a feszültség-idő területek és a letörési energia alapján ......................................... 11

Sulyok zoltán: Idősorszimuláció, az átviteli hálózat fejlesztés-tervezésének új módszere ......... 16

BIZTONSÁGTECHNIKA

dr. Szedenik Norbert: Villámvédelmi kérdések az ÉBSZ Konferencián ..... 19

SZAKMAI ELŐÍRÁSOK

Kovács levente: 2012. III. negyedévében közzétett, az elektrotechnika területeit érintő magyar nemzeti szabványok ........................................ 21

VILÁGÍTÁSTECHNIKA

Kesztl jános: LpS 2012 -LED Professional Symposium + Expo .......................................................... 22

Barkóczi Gergely: Legközelebb ismét rajtunk a sor – Visegrádon ...... 23

HÍREK

dr. Bencze jános: Energetikai hírek a világból .... 24

dr. Kiss lászló Iván: Az Oroszlányi Erőmű 50 éves jubileumáról .......... 25

Birtalan orsolya: Hazaért az ODOO-ház ..................................................... 26

Tóth éva: 22. Ifjúsági tudományos és innovációs tehetségkutató verseny meghirdetése .................... 27

Mayer György: Bemutatkozott az MVM Paks II. Zrt. ........................... 28

Tóth éva: Siemens – 125 éves jelenlét hazánkban .................. 29

10 éves az Energetikai Szakkollégium ...................... 30

EGYESÜLETI ÉLET

Günthner attila: A MEE Országos Elnök-Titkári Tanácskozása Mátraházán ............................................. 31

lieli György: Szakmai látogatás ................................ 31

Takács antal: 50 éves a MEE Székesfehérvári Területi Szervezet ............................................................. 32

SZEMLE ................................................................................. 33

NYELVMŰVELÉS ................................................................. 29

FELADVÁNY ........................................................................ 34

Kedves Olvasó, Kedves MEE-Tagok!

Amikor a lap decemberi számát készül-tem összeállítani, akkor döbbentem rá igazán, milyen gyorsan elszállt ismét egy esztendő, de nemcsak 2012, hanem az az öt év is, amióta e lapnak főszerkesz-tője vagyok. E lapszám az, amelynek borítóján a közelgő ünnepek hangulata ötödik alkalommal köszönti az Olvasót. Óhatatlan, hogy ne peregjenek le előt-tem az év történései, sőt az elmúlt öt év kihívásai. A felelősség súlya mintha még nagyobb lenne! Amikor elkezdtem ezt a megtisztelő feladatot, célokat tűz-

tem ki magam elé, mi az, amit szeretnék elérni. Ez jelentett formai elképzeléseket és egy egyre nagyobb kapcsolati háló létrehozását. Cél volt tehát a rendszerezett belső tematika, az arculati elemek kialakítása, másrészt pedig az Elektrotechnika és a mögötte álló rendkívül sokszínű szakmai közösség minél szélesebb körben való megismertetése. Nem utolsósorban az olvasókat szerettük volna minden hónapban sokoldalú, nap-rakész információkkal ellátni.

Az is elhatározásom volt, hogy a lap előszavát ne mindig a főszerkesztő írja, mint az korábban szokás volt, hanem a MEE különböző tisztségviselői, elismert, fontos személyisé-gek, akik ily módon megfogalmazhatták üzeneteiket a tag-ság és az olvasók felé, és így őket is megismerhették tagjaink. Egy tudományos egyesület tekintélyéhez nagyban hozzá-járul, ha van egy 105 éves működő, havi megjelenésű lapja. Ilyen értékkel ma már nagyon kevesen dicsekedhetnek.

Az Elektrotechnika folyóirat olyan eszköz, amelyben a cik-kek nemcsak az egyesület rendezvényeiről, tevékenységéről számolnak be, hanem kutatási eredményekről, újdonságok-ról, a szakma aktuális kérdéseiről is korrekten tájékoztatnak, sőt üzenetet közvetítenek a döntéshozók felé is. A lap mint első publikációs hely, fontos a doktoranduszok számára, hi-szen az Elektrotechnika hasábjain jelentethetik meg mun-káikat a megmérettetéshez. Bár egyre terjed az elektronikus közlési forma, amely gyors információk eszköze, a nyomta-tásban megjelent cikkek szinte korlátlan ideig visszakereshe-tőek, míg az elektronikus visszakeresés jövője a gyorsan vál-tozó technikai fejlesztések miatt előre nem látható.

A nagy elődök a lap megalapításakor úgy gondolták, hogy ez legyen a kapocs a tagok között is. Sok olyan MEE-tag van, akiknek ma már csak az Elektrotechnika jelenti az egyesü-lethez való tartozást. Különösen akkor szembesülünk ezzel a ténnyel, amikor a lapot a megszokottnál valamilyen oknál fogva később kapja kézhez a tagság, ilyenkor folyamatosan érkeznek a telefonhívások, mi az oka annak, hogy még nem érkezett meg az aktuális szám.

Hogy milyen szép, mennyire értékes és fontos a mi szak-mánk, rajtunk kívül szinte senkit nem érdekel. A sajtó, a nyomtatott és az elektronikus egyaránt, majdnem teljes

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói:

egészében közönyös, hiszen sem botrány, sem szenzáció nem veszi körül. Az elért sikerekből nekünk kell szenzációt „kreálni”, és az igényesebb médiumokkal kapcsolatokat kiala-kítani, hogy közvetítői legyenek a nem csak számunkra fon-tos eseményeknek. Bátran állíthatom, hogy e téren ma már nagyon jól működő kapcsolatokkal rendelkezünk.

A fiatalítás kérdése is folyamatosan az egyesület napirend-jén szerepel, a jövő szempontjából nagyon fontos, hogy meg-nyerjük az ifjabb generációt, és bebizonyítsuk, érdemes ehhez a családhoz tartozni. Lehetőségeket kínálva, megmutatva, hogy hosszú távon miért érdemes részt venni közösségünk munkájában. Az ODOO projektről, amelyről az elmúlt évben több ízben is beszámoltak a BME-s fiatalok, e lapszámunkban is olvasható cikk. Elsőként vállaltuk, hogy médiapartnerként figyelemmel kísérjük a fiatalok felkészülését a nagy verseny-re, amely kiemelkedő eredménnyel zárult. Ennek révén nem-csak hazai helyszínekre, de Madridba, a világverseny döntő-jére is eljutott az Elektrotechnika. Külön sikernek értékeljük, hogy e fiatalok közül ma már fél tucat új MEE-tag van, sőt egyikük a Diplomaterv pályázat 2012 kiemelt különdíjasa. Sikerként könyvelhetjük el azt is, hogy értékelésük alapján az OBSERVER 2009 áprilisától médiafigyelője lapunknak. To-vábbi elismerés a folyóirat számára, hogy a Magyar Termék Nagydíj Kiíró Bizottságának döntése alapján, szeptember-ben a Parlamentben az Elektrotechnika különdíját adhattam át, amelynek jövőre is megvan a lehetősége.

A folyóirat túlélt két világháborús időszakot, gazdasági világválságot, most mégis arról folyik a szó, hogyan lehetne csökkenteni a lap költségeit, megszorításról tárgyalunk itt is, nem csak a nagy politikában. A hirdetési bevételek azok, amelyek csökkenthetik a költségeket, és bár mindig vannak támogatóink, de érződik a nehéz gazdasági helyzet, vala-mint a megváltozott hirdetési szokások hatása. Az igazán nagy cégek ilyen irányú költségeiket nem a tudomány támo-gatására, inkább populárisabb célokra szánják.

A megtakarításra javaslat is született, amelyről majd a tag-ság és a tisztelt Olvasó fog dönteni, ugyanúgy mint a jövő évi tisztségviselők megválasztásáról.

Főszerkesztőként szeretnék párbeszédet folytatni Önökkel, a felvetett témákra, kérdésekre örömmel vennék visszajelzést.

Az Elektrotechnika megalapításával elődeink olyan értéket teremtettek 105 évvel ezelőtt, amelynek megőrzése erkölcsi kötelességünk és felelősségünk. Tegyünk érte közösen!

Ezúton is köszönöm a felelős kiadónak, rovatszerkesztőink-nek, a szerkesztőbizottság tagjainak a támogató együttmű-ködést.

Áldott, békés karácsonyi ünnepeket, eredményekben gaz-dag, boldog új esztendőt kívánok minden kedves tagunknak és partnerünknek!

Tóth Péterné főszerkesztő

energetikaenergetikaEnergetikaENERGETIKA


Elektrotechnika 2 0 1 2 / 1 2 5

Kell-e, lesz-e fordulat az EU gazdaság- és

energiapolitikájában?Egy unortodox, útkereső elemzés

Dr. Molnár László abszolút prioritásává a klímavédelmet tette meg. Az új szerep, melyet a Bizottság előadott, így szólt: a „Föld megmentője”.

Ezzel egy időben olyan kötelező energetikai és klímavédelmi direktívákat és célkitűzéseket léptettek hatályba, melyek szelle-me – versenykorlátozó, tervgazdálkodási jellegük miatt – alap-vetően szemben áll a szabad piac elvével.

A 2010-re kitűzött, a megújuló energia és a zöldáram fejlesz-tésével kapcsolatos célok nem teljesültek. Ugyancsak nem tel-jesült a lisszaboni cél sem (az EU legyen a legversenyképesebb régió a világon). Az EU vezetése gyorsan “elfelejtette” a 2010-es célokat, és 2007-ben sokkal ambiciózusabb célokat fogalmazott meg 2020-ra.

A 3x20%-os cél az EU-ban 20%-kal csökkenti az ÜHG-kibocsátást, 20%-ra növeli a megújulók részarányát és 20%-kal javítja az energiahatékonyságot. (Zseniális marketingfogás: húsz-húszra háromszor húszat. Ezt mindenki meg tudja jegyez-ni. Ezzel szemben a magyar megújuló energia cél 14,65.) Emel-lett 10%-os arányt kell elérniük a bioüzemanyagoknak.

A 2009-es 3. Energiacsomag a tulajdonosi szétválasztás, a fogyasztóvédelem, az intelligens mérők és az egységes ener-giapiac 2014-ig kérdéseivel foglalkozik. A 2010-ben megfogal-mazott Európa 2020 Stratégia még mindig nem reagált a válság kihívásaira, hanem megerősítette a 3x20-as éghajlatváltozási és energetikai célkitűzéseket. Pedig ekkor már az EU-tagállamok többségének eladósodottsága meghaladta a 80%-ot, a költség-vetési 3%-os hiánycélt alig néhány állam tartotta be, fél tucat országot államcsőd fenyegetett, és recesszió vagy a közeli álla-pot uralkodott fél Európában. De az apparátus nem állt le, ha-nem újabb, még elképesztőbb célt fogalmazott, a 2050-re szóló Európai dekarbonizációs célt: az összenergia-termelésben 80%-kal, az áramtermelésben 95-100%-kal kell csökkenteni a CO2-emissziót. (A cél a fosszilis energiák kiszorítása az energiamixből és a villamosenergia-termelésből.)

A EU a piacot torzító, gyakran áremelő hatású, egyes terme-lőket preferáló (pl. szélenergia), másokat diszkrimináló (pl. szén) törvényeket vezetett be (támogatott beruházás, kötelező átvé-tel emelt áron), komolytalanná téve a szabad versenyt. Az egyre növekvő részarányú „zöldáramtermelés” támogatási költségeit a fogyasztókkal fizettetik meg. A következmény: áremelkedés, csökkenő verseny- és exportképesség. A fosszilis és nukleáris bázisú erőművek kihasználtsága a zöldáram miatt csökken, mely tovább növeli az áram termelési költségeit.

A direktívák, a kötelező célkitűzések és az EU- ill. tagállami támogatások megtették hatásaikat. Kialakult egy kettős piac. Egész iparágak (szélturbina, napelemek stb.) indultak elképesz-tő sebességgel fejlődésnek. Ezen a fiktív piacon a verseny nem vagy csak alig létezik, hiszen a kötelező átvétel és a támogatott átvételi ár eleve biztosítja a nyereséges működést. Egyre erő-sebb lobbik befolyásolták és befolyásolják az EU- és a nemzet-állami döntéseket. Pedig a válság eddigre már legkeményebben éreztette hatását.

Hogyan hat a 2008 ősze óta tartó válság az energetikára?

A válság, a recesszió az egész gazdaság terén csökkenti a jöve-delmeket, így csökkennek a beruházások és az energiaigény. Európában csökken a gáz- és a villamosenergia-fogyasztás.

Az energiahatékonyság, mely globális szinten évtizedek óta javult, a válság óta hanyatlik a visszafogott beruházási kedv és a csökkenő támogatások miatt.

A válság hatására csökkent/csökken az energiahatékonyság és a zöld energiák támogatása, így ezeken a területeken le-lassultak, visszaestek a beruházások, és leállítottak számos már működő zöldenergia-létesítményt ill. csökkentették a támogatásokat (pl. PV-elemeket leállítottak, Magyarországon megszüntették a KÁT-ot).

Néhány kérdés

Hogyan lehetséges, hogy amikor a világ legversenyképesebb országai között az első 10-ben hat EU-tagállam van (első helyen a társult tagállam Svájc), akkor az egész EU válságból válságba botladozik? Jó-e az EU szervezeti modellje, jó-e az EU irányítása? Minden fejlett országban ugyanaz a három terület a fő prioritás: a gazdaság és a jólét növelése, a demok-rácia kiterjesztése és a nemzeti értékek megőrzése. Az EU-ban miért a klímavédelem a kiemelt cél? Meddig tudja-akarja a társadalom a „zöld forradalom” költségeit elviselni?

Az alábbiakban – mivel nem érezzük magunkat kompe-tensnek a többi kérdés vonatkozásában – csak a klímavéde-lem kiemelt szerepének indokoltságát vizsgáljuk meg.

Az EU gazdasági helyzete

Az EU először fölvázolt egy nagy víziót, 15 majd 27 ország közös, szabad versenyes piacát, ahol megszűnnek a határok, mindenki versenyez mindenkivel, mindenki a legolcsóbb, a legjobb árut vásárolja, ha úgy érdemes, külföldről. 1999-ben bevezették az eurót, mely – a négy szabadsággal: az áru, a munkaerő, a tőke és a szolgáltatások határokon keresztüli szabad áramlásával – még jobban kihangsúlyozta az egyes országok eltérő fejlett-ségét, versenyképességét. Az eredeti elképzelés szerint az euró bevezetése közelíteni fogja egymáshoz az eltérő fejlettségű or-szágokat, azonban épp fordítva történt: konvergencia helyett az eurózónába politikai okokból felvett különféle gazdasági telje-sítményű országok bajba sodorták az eurót.

A 2000-es évektől az EU gondjai egyre súlyosbodtak, lassuló növekedés, növekvő eladósodottság és munkanélküliség, el-öregedő lakosság. A gazdag és szegény tagállamok között nyílt az olló, felzárkózás helyett sok esetben leszakadás lett a szegé-nyebbek sorsa.

A válság a világgazdaság régiói közül az EU-t érintette a leg-súlyosabban, és itt megy a kilábalás is a legnehezebben. Kide-rült, hogy a korábbi fejlődés és jólét főképp hitelekre épült, és a szociális piacgazdaság egy szép, de fenntarthatatlan álom. A tagállamok eladósodottsága gyorsan nőtt, 2010-re átlagban meghaladta a GDP-re vetített 80%-ot, de egyes országokban, Görögországban, Írországban jóval 100% fölé került. Egyúttal az is manifesztálódott, hogy a gazdag, versenyképes államok – Né-metország, Ausztria, Hollandia, Dánia, Svédország stb. – egyre gazdagabbak lesznek a kevésbé versenyképes EU-tagállamok rovására. Németország, Hollandia évi 200 milliárd eurót megha-ladó exporttöbbletet ér el a szegényebb ill. versenyképtelenebb tagállamok rovására, melyek hitelek felvételével fedezik negatív külkereskedelmi mérlegüket. Vagyis konvergencia, felzárkózás helyett a szegényebb államok eladósodtak. Magyarország a csatlakozáskor, 2004-ben az EU GDP/fő átlag 62%-án állt, ott áll most is, de jóval inkább eladósodva, magasabb munkanélkü-liséggel és nagyon alacsony beruházási rátával, a Globális Ver-senyképességi Index 2012 listáján a 60. helyen.

Egy váratlan fordulat az EU politikájában

A nehéz helyzettel az EU vezetése nem akart vagy nem tudott szembenézni, ehelyett politikájának fő céljává és egyes számú


Ha a fenti érveket elfogadjuk, akkor egyértelmű, hogy a dön-tő többségében megújuló energiákra épülő energiaellátás a hálózatfejlesztési beruházások és a megnehezült rendszersza-bályozás miatt drága és megbízhatatlan lesz. A német kezdemé-nyezésű dekarbonizációs terv a villamos energia árát minimum kétszeresére emeli az EU-n kívüli versenytársak áraihoz képest.

A drága és megbízhatatlan energiaellátás nyilvánvalóan ver-senyhátrányt jelent amerikai, kínai stb. versenytársainkkal szem-ben a globális piacon.

A most folyó válság azt is megmutatta, hogy ilyen válságos időkben – a megszorítások és a pénzszűke miatt – az új meg-újulós beruházások szinte mindenütt visszaesnek (ezt az IEA tanulmányai is igazolják), sőt jó néhány országban a meglévő, üzemelő megújulóenergia-egységek támogatását elvonják, így a működtető kénytelen leállítani őket. De vannak más követ-kezmények is. A fiktív „zöld” piac számos sztárja a támogatások csökkenésével veszteségessé vált. Pl. a dán Vistas szélturbina- gyár részvényei drámai mértékben veszítettek értékükből, a spanyol Iberdrola (a világsztár zöld cég adósságállománya meg-haladja a 31 milliárd eurót!) most készül kivonulni Kelet-Európá-ból, a több milliárd dolláros befektetéssel létrehozott amerikai napelemes cégek csődbe mentek. Hasonlóan nehéz helyzetbe kerültek a hazai kapcsolt energia (gázmotor) vállalkozások a KÁT leállításával, mely egyúttal akár 1000 MW kapacitáskiesést is okozott a magyar villamosenergia-rendszernek. De a hazai épü-letenergetikai programok szűkítése is komoly gondokat okoz az építőipar számára.

Kérdéses, hogy a mostani válság további mélyülésével med-dig lesz az EU a jövőben is a környezetvédelem élharcosa, vagy másképp fogalmazva, meddig marad az EU vezetése a környe-zetvédelmi politika és lobbi foglya. Nagy valószínűséggel az EU – a Föld lakosságának 7%-a – tartósan nem mehet szembe az USA és Kína által vezetett többi ország nem kötelező célokra épülő klímapolitikájával.

Az elmúlt évek bebizonyították, a zöld gazdaság nem képes elősegíteni a válságból való kilábalást, mert állami támogatásra szorul, és másutt megtermelt jövedelmet használ el. Szerepe ezért csak prosperitás idején lehet. A „Föld védelme” nem tekinthető gazdasági eredménynek! Elemzések szerint a „Zöld forradalom” nem növeli, hanem akár több százalékkal is csökkenti a GDP-t.

A jövő alakításánál figyelembe kell még venni, hogy a legfris-sebb kutatási eredmények szerint a nemkonvencionális olaj- és gázkészletek háromszor-ötször nagyobbak a hagyományos kész-leteknél. Kitermelésük nyilván komoly kihívásokat jelent, számos technológiai és környezetvédelmi kérdést meg kell oldani. Várha-tóan a mainál (sokkal) magasabb árszinten, de lesz olaj és gáz a következő 100-150 esetleg 200 évben is. És lesz szén is, még tovább is. Tehát a megújulókra való magas részarányú áttérés egyik fő érve, a fosszilis készletek kimerülése megdőlni látszik.

Könnyen lehet, hogy a megújuló energiák fejlesztését favo-rizáló EU-tagállamok 2-3 évtized múlva súlyos kihívásokkal fognak szembenézni, mert lemaradnak a földgázra, szénre és atomra építő fejlett és fejlődő versenytársaikkal szemben.

Mégis győz a józan ész? 2012 nyarán fordulat látszik az EU-politikában

Antonio Tajani, a Bizottság alelnöke, ipar- és vállalkozáspolitikai biztos és Günter Oettinger, az EU német energiaügyi biztosa kezdeményezésére az Európai Bizottság bejelentette, Európát ismét ipari központtá akarja tenni, és a jövőben a kontinens fejlődésének motorja az ipar lesz. Tajani hangsúlyozta, „Európá-nak a 21. században újra kell iparosítania magát, mivel egy erős ipari bázisnak kulcsfontosságú jelentősége van Európa jóléte és gazdasági sikere megalapozásában”, és ehhez „egy harmadik ipari forradalomra” lesz szükség. Oettinger rámutatott, hogy a

A környezeti következmények máris észlelhetők: a globális hőmérséklet pillanatnyilag a kívánatos max. +2 oC helyett a +6 oC–os trajektórián halad.

Európa energetikai jövője

Az EU sok politikusa szerint a mostani gazdasági válságból való kilábalás egyik útja a zöld gazdaság megteremtése, mely e né-zetrendszer képviselői szerint egyszerre teremt munkahelyeket, gazdasági fellendülést, óv a klímaváltozás káros hatásaitól és a fosszilis energiahordozók közeli kimerülésének következmé-nyeitől.

Más fejlett országokban, sőt a fejlődők egy részében is kiemelt szerepet kap a környezetvédelem, de nincsenek az EU-hoz ha-sonló típusú kötelező célkitűzések, sokkal inkább a hatékony energiafelhasználással, a levegő, a talaj és a vizek tisztaságával foglalkoznak a CO2-kibocsátás helyett. A zöld gazdaság a világ nagyobbik részében nem számít húzóágazatnak.

Mialatt Európa a megújuló energiákat fejleszti, a világ leg-nagyobb szén- és második legnagyobb földgázkészleteivel rendelkező USA gyors ütemben fejleszti nem konvencionális olaj- és gáztermelését, és a következő évtizedekben jelentős mértékben függetlenné válik a földgázimporttól és olajimport-ja is csökken. A legnagyobb energiafogyasztók közé tartozó, leggyorsabb energiaigény-növekedést felmutató Kína és India is a szenet, a földgázt és az olajat favorizálja, mint ahogy a fejlett és a fejlődő országok döntő többsége is. Kína és India szédü-letes szénfogyasztás-növekedését még részben sem képesek kompenzálni az EU CO2-csökkentési erőfeszítései, melyek így céltalanná válnak.

Feltűnő, hogy a német dekarbonizációs koncepció mennyi-re következetlen, mert Németországban egyidejűleg jelentős gázinfrastruktúra-fejlesztések is folynak, pl. az 55 milliárd m3/év szállító-kapacitású Északi Áramlat most készült el, és több ezer MW új szénerőmű is tervezés-kivitelezés alatt áll, de ettől most tekintsünk el.

Energetikai jövőjét a megújulókra építő Európának a követ-kezőkkel kell szembenézni a megújuló energiák jellemzői vo-natkozásában:

Nagy részük nem illeszkedik a fogyasztó oldali igényekhez (pl. szél, nap, víz, hullám). Használhatóságuk, rugalmasságuk, ren-delkezésre állásuk, kapacitásértékük kisebb (pl. a szél évente csak 15-20%-ban áll rendelkezésre), mint a kiszámíthatóan, üzembiz-tosan és a fogyasztási igényekhez igazodóan működő fosszilis és nukleáris bázisú villamosenergia- illetve hőtermelés. Egy nukleá-ris vagy széntüzelésű erőmű az év 90%-ában működik.

A kiszámíthatatlan megújuló energiák mögé hatalmas tarta-lékkapacitásokat (szenes-földgázas erőműveket vagy szivattyús tározókat?) kell létesíteni az ellátás biztonsága érdekében. A szélturbinák tömeges elterjedése hatalmas hálózatfejlesztést is igényel, és a rendszerszabályozás egyre nehezebb feladatot jelent.

Beruházási és üzemeltetési költségeik magasabbak a fosszilis energiáknál, állami beruházási és üzemeltetési támogatást igé-nyelnek (pl. emelt árú kötelező átvétel). Ráadásul ezeket a támo-gatásokat évről évre újra ki kell fizetni, ellentétben az energiaha-tékonysági támogatásokkal, melyeknél egy egyszeri támogatás húsz éven át takarít meg energiát. Bevezetésük emeli a szekun-der energiahordozók (áram, hő, üzemanyag) árát (pl. Paks kivál-tása zöld energiával 18 Ft-tal emelné meg a kWh villany árát).A bioüzemanyagok fejlesztésének hatására az ENSZ szerint negyven országban élelmiszerhiány lépett fel, illetve nagyará-nyú dzsungelirtást lehetett tapasztalni. A bioüzemanyagok életciklusmérlege gyakran negatív, vagyis előállításuk során több fosszilis energia fogy el, mint amennyit kiváltanak.

Mindezek következtében csökken az energiaellátás bizton-sága, és emelkedik az energia ára.


A MAgyAr MEgújUló EnErgiA SzövEtSég KözlEMényE

Budapest, 2012. október 30., kedd (OS) -

Lemondott az MMESZ elnökeA Magyar Megújuló Energia Szövetség 2012. október 26-án tartott elnökségi ülésén dr. Balogh László elnök lemondott. Lemondását és az indoklást az elnökség elfogadta. Az elnök elmondta, hogy a 2009/28/EK Direktíva, a megújuló energia ( RES ) direktíva végre-hajtásának még azon elemei sem kezdődtek meg, amelyek a saját nemzeti érdekeinket szolgálnák. Pedig az elnöknek a 2008-as, ma-gyar érdekeket szolgáló brüsszeli javaslatai bekerültek a norma szö-vegébe. Késlekedésünk miatt is pl. a visegrádi 4-eknél tapasztalható fellendülés Magyarországon sajnos várat magára, hiszen nálunk még a pótlólagos hazai pénzügyi forrást nem igénylő, összehangolt szakmai intézkedések is hiányoznak. Ehhez járul a támogatásokat szolgáló METÁR rendszer helyzetének alakulása. Mindez részben a Direktíva honosításának előkészítésekor, 2010. évben napvilá-got látott javaslatok hiányosságaival is magyarázható. Ehhez járul különböző hazai érdekcsoportok működése. Ennek eredményei sajnos nem segítik a hazai ipar, építőipar, mezőgazdaság, keres-kedelem válságból való kilábalását, foglalkoztatási képességének javítását. Az uniós források igénybevételének szakmai feltételei sem megfelelőek, amelyek nehezítik a szűkülő határidőkön belül történő lehívásukat. Szövetségünk és lemondott elnöke továbbra is kész összefogva támogatni a hiányzó intézkedések meghozata-lát, alkalmas körülmények megléte mellett. Szakmai javaslatokat az mmesz11@gmail-re továbbra is várunk.

Kiadó: Magyar Megújuló Energia

Dr. Molnár lászlóAz Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület főtitká[email protected]

A zöld energiák támogatása összességében az energiaárak emelkedéséhez vezet, melynek több következménye van: romlik a lakosság életszínvonala és csökken az ország tőke-vonzó képessége, illetve romlik az export-képesség.

Az új EU költségvetés kérdései

A 2007-2013-as periódusban Magyarország több mint 8000 mil-liárd Ft EU-s támogatást kapott. A 8000 mrd Ft-os alap hatása azonban nem tűnik pozitívnak, a magyar GDP 2004 óta nem nőtt, ezt az időszakot nevezhetjük elveszett évtizednek is.

Ennek oka az lehet, hogy az EU-támogatást sokan ingyen talált pénznek tekintik. A címkézett pénzt ezért nem értelmes célokra, pl. adósságcsökkentésre, versenyképesség javításra, K+F-re for-dították, hanem gyakran improduktív presztízs beruházásokra.

A 2014-2020 közötti EU-költségvetésben lehet, hogy Magyar-ország támogatása akár harmadával is csökkenhet. Ez nagy gondot jelentene, mert a hazai állami beruházások 97%-ának ez a pénz a forrása. Mindenképpen meg kell találni a pénz ér-telmes, az ország gazdasági fejlődése szempontjából hasznos elköltésének módozatait.

Végezetül: Az EU-nak végre a lényeggel, a gazdasággal kel-lene foglalkoznia. Véleményem szerint, amíg az EU nem találja meg a megfelelő választ a cikk elején feltett kérdésekre, addig tovább tart a pénzügyi-gazdasági krízis.

klímavédelmi célok miatt sok európai országban elhanyagolták az iparfejlesztést, és megemlítette, hogy „a túlzottan ambició-zus CO2-kibocsátás-csökkentési célok elvándorlásra kényszerí-tik a vállalatokat, ami nem szolgálja sem a környezetvédelmi, sem a foglalkoztatási, sem pedig a növekedési célokat”. Továbbá hangoztatta, hogy „a következő generáció munkahelyeket is vár tőlünk, nem csak egy tiszta világot”.

De az EU-ban vannak más változások is. Elismerték, hogy a 10%-os bioüzemanyag cél nem tartható, mert a bioüzemanyag- gyártás éhínséghez, erdőirtáshoz és szűzföld-feltöréshez vezet, és az élettartam elemzési mérlege negatív, azaz az ethanol károsabb a benzinnél. Az új cél: 5%. A 20% hatékonysági célki-tűzés is tarthatatlannak bizonyul, jelenleg az elmaradás 11%, a célt 15-17%-ra csökkentették.

Következtetések

Az EU-nak a 4 éve tartó válság miatt a mostani gazdasági prob-lémák megoldására kellene fókuszálnia a távlati klímaváltozási kérdések helyett. Ennek keretében fontosnak tartjuk, hogy:A környezetvédelem ne írja felül a gazdaságpolitikát, mert

csak a gazdaság tudja megteremteni a forrásokat a környe-zetvédelemhez. A klímavédelmi kiadásokat a gazdaság telje-sítményéhez kell igazítani.

Be kell látni, hogy a „zöld gazdaság”, a megújuló energiák határtalan fejlesztése, mind állami támogatást igényel. A zöld energiák nemcsak beruházási, hanem éveken keresztül működési támogatást igényelnek, melyet az állam kötelező átvétel és emelt ár segítségével biztosít. A támogatás forrása pedig – legyen az állami támogatás vagy EU-s pénznem más, mint másutt megtermelt jövedelem. Azaz a zöld gazdaság nem hozza, hanem viszi a pénzt. Mindezt a pénzt a fogyasztó, az adófizető, az állampolgár, egy szóval a lakosság fizeti ki.

Illúzió, hogy a zöld gazdaság munkahelyeket teremt. Az ilyen munkahelyek lényegében a közmunka munkahelyekhez ha-sonlítanak, és eredményük a szocialista teljes foglalkoztatás-hoz hasonlít. Annak belátása nem igényel mélyebb elemzést, hogy az nem jelenthet gazdasági hasznot, hogy egy terméket, pl. 1 kWh villamos energiát, több emberi munka ráfordítással állítunk elő, méghozzá drágábban, és eközben még lerontjuk a meglévő erőművek kihasználtságát, így drágítva az ottani termelést.

Az energetika ne tartson el más ágazatokat. – Tudjuk, hogy számos ágazat anyagi-foglalkoztatási gon-

dokkal küzd. De a mezőgazdasági foglalkoztatás nehéz-ségeit nem lehet azzal megoldani, hogy olyan energetikai célú biotüzelő illetve -üzemanyagokat gyárt, melyek piaci körülmények között eladhatatlanok, és támogatásuk forrá-sa az emelt árú villany vagy hő. Ezeknek a termékeknek ver-senyképességét pedig adókedvezménnyel és/vagy másutt kivetett adókkal támogatják, melyet megint a fogyasztók fizetnek ki. Azokra a biomassza termékekre kell fókuszálni, melyek piacképesek, és egyben a foglalkoztatást is növe-lik.

– Hasonlóképpen érthető, ha a nehéz helyzetben lévő építő-ipar kiutat lát az épületenergetikai felújításokban. Ha egy audit igazolja az energetikai korszerűsítés szükségességét, akkor ahhoz azonnal hozzá kell fogni. De kötelezően előírni grandiózus felújítási programokat (lásd az EU új Energiaha-tékonysági direktívája), és a gazdasági helyzettől, a pénz-ügyi lehetőségektől függetlenül kötelezően végrehajtatni azokat, megint csak a polgárok nyakába varrt többletkölt-ség.

Az energiaáraknak ki kell fejeznie az energia megtermelésé-nek, szállításának, eladásának összes költségét, és emellett még tartalmazniuk kell a fejlesztésekhez szükséges nyeresé-get is. Enélkül nincs biztonságos és korszerű energiaellátás.

technikatörténetTechnikatörténetTEcHNIKATöRTéNETtechnikatörténet


A villamosenergia-rendszer szabályozása a termelési oldal és a fogyasztói oldal között szükséges egyensúly biztosítását, a frekvencia adott, elfogadható sávon belül tartását szolgálja. A szabályozás a különböző aktivizálási idejű, primer, a szekunder és a tercier szabályozási felada-tokat foglalja magában. A cikk második része a vizsgált idősorok főbb jellemzőit és a korrelációvizsgálatok ered-ményeit foglalja össze.

Active power control is designed to re-establish the necessary equilibrium between generation and demand in order to maintain the frequency of the power system within admissible band. Active power control includes primary, secondary and tertiary frequency control, all operating within different time frames. The second part of the article gives the main characteristics of the analysed time series and summarises the results of the correlation analyses.

A szabályozási teljesítményigények

alakulásának idősor-analízise

2. részA vizsgált idősorok főbb jellemzői

Dr. Fazekas András István kapcsolatok vizsgálatára számos eljárás, módszer áll rendelke-zésre. Ezen vizsgálati módszerek egy része arra szolgál, hogy megállapítható legyen az, hogy két vagy több statisztikai mennyiség között milyen „szoros" az összefüggés, a kapcso-lat. A véletlen változók statisztikai sokaságai közötti korreláci-ós vizsgálatok teszik lehetővé ezen kérdés megválaszolását. A számítási eljárások másik része arra szolgál, hogy az egy (vagy több) véletlen változó (statisztikai sokaság) függvényében valamely másik véletlen változó értéke becsülhető legyen. Itt tehát bizonyos analitikus függvénykapcsolatok (regressziók) meghatározásáról van szó, amelyek segítségével a keresett másik valószínűségi változó becsült értéke számolható.

Véletlen mennyiségek közötti klasszikus függőségi mérő-számok egyike az ún. korreláció. Ez a mérőszám a kovariancia és a diszperzió (szórás) segítségével definiálható. Közismert, hogy diszkrét valószínűségi változók esetében (jelen vizs-gálat diszkrét valószínűségi változókra korlátozódik), ha az adott véletlen változó eloszlása

(1–4)

akkor az adott változó várható értéke (M(X)) az alábbi módon definiált:

(1–5)

Az összefüggés azt fogalmazza meg, hogy az M(X) az X va-lószínűségi változó lehetséges értékeinek súlyozott átlaga. Az adott valószínűségi változó egyes véletlen értékeinek a várható értéktől való eltérése négyzetének várható értéke a variancia (szórásnégyzet, (D2(X), Var(X)), míg ennek az ér-téknek a pozitív négyzetgyöke a szórás, vagyis a diszperzió (D(X)):

(1–6)

A kovariancia (cov(XY)) a következőképpen értelmezett két, X és Y (véges szórású) diszkrét valószínűségi változó esetében:

(1–7)

Abban az esetben, ha a diszperzió értéke nagyobb nullánál mindkét véletlen változó esetében, úgy a két változó közöt-ti sztochasztikus kapcsolat szorosságát jellemző korrelációt (corr(XY)) az alábbi összefüggés definiálja:

(1–8)

Könnyen belátható, hogy (1–9)

valamint az, hogy (1–10)

hiszen

(1–11)

A RENDSZERSZINTű bRUTTó TERHELéS éS AZ AUToMATIKUS FELSZAbáLyoZáSI TELjESíTMéNy-IGéNy KöZöTTI KoRRELácIó VIZSGáLATA

Közismert, hogy a rendszerszintű teljesítményigények [MW] (és ebből következően villamosenergia-igények [MWh]) ala-kulása napi, heti és éves periodicitást mutat. Ezek a periodi-kus változások egymásra épülő változások. Míg a rendszer-szintű villamosenergia- és teljesítményigények alakulásáról meglehetősen sok információ áll rendelkezésre, addig a sza-bályozási teljesítményigények (és energiaigények) alakulása mindezidáig nem képezte vizsgálat tárgyát. Fontos kérdés-ként vetődik fel, hogy hasonlóan alakulnak-e a szabályozási teljesítményigények, s hogy van-e korreláció a két – véletlen-szerűen alakuló – idősor között. A gyakorlatban két (vagy több) statisztikai sokaság közötti függvénykapcsolat általában nem egyértelmű, „nem szoros". A „nem szoros" kifejezés alatt azt kell érteni, hogy az egyik va-lószínűségi változó (pl. X valószínűségi változó) ismeretében nem adható meg egyértelműen az Y valószínűségi változó értéke pontosan. Megadható azonban egy olyan szűkebb intervallum, amelybe adott X valószínűségi változóhoz tarto-zó Y valószínűségi változó nagy valószínűséggel beleesik. Ez másképpen fogalmazva azt jelenti, hogy az X valószínűségi változó értékeihez nem tartozik egyértelműen egy adott Y valószínűségi változó érték, de megadható minden esetben X különböző értékeihez Y valószínűségi változó egy-egy va-lószínűségi eloszlása. Két (vagy több) valószínűségi változó közötti ilyen jellegű kapcsolatot sztochasztikus kapcsolatnak, összefüggésnek nevezik.

A nagy mennyiségű adatot tartalmazó véletlen idősorok statisztikai elemzésére, a sztochasztikus összefüggések és


Az, hogy egyszerre is bekövetkezhetnek, azt jelenti egzakt megfogalmazásban, hogy

(1–15)

Ha azonban az egyik esemény, mondjuk az X véletlen ese-mény bekövetkezési valószínűsége zérus értékű, vagyis P(X) = 0, így akkor P(X*Y) = 0, de E = (X*Y) véletlen esemény mégsem lehetetlen esemény. Hiszen miért ne fordulhatna elő, hogy X nem következik be és Y bekövetkezik (persze X nemcsak ak-kor nem következik be, amikor Y bekövetkezik (ekkor lenné-nek egymást kizáró események), hanem egyáltalán más ese-mények bekövetkezésekor sem következik be). Ekkor ugyanis (formálisan = a definíció szerint), X és Y egymást kizáró ese-mények. Ez azt jelenti, hogy két egymást kizáró esemény csak akkor független esemény, ha legalább az egyik esemény (X, vagy Y véletlen esemény) bekövetkezésének valószínűsége zérus értékű.

A konkrét vizsgálatra vonatkoztatva az elmondottakat tel-jes bizonyossággal kijelenthető, hogy semmiféle alap, indok nincs arra vonatkozóan, hogy az X vagy Y valószínűségi válto-zó esetében fennállna az a helyzet, hogy azok valamely konk-rét (diszkrét) értéket ne vehetnének fel. Vagyis nem igaz az, hogy a szabályozási teljesítmény (X véletlen változó), vagy a rendszerszintű bruttó tény terhelés, vagy éppenséggel annak változási sebessége (első deriváltja), vagyis jelen esetben az Y véletlen változó a műszakilag értelmes értéktartományban bármilyen diszkrét valós értéket vehetne fel.

A későbbiekben sor kerül majd a vizsgált idősorok eloszlá-sának elemzésére, így fontos annak megjegyzése is, hogy ha két véletlen változó közötti sztochasztikus kapcsolatot két-dimenziós normális eloszlás írja le, akkor rYX = 0 összefüggés fennállásából következik, hogy X és Y független valószínűségi változók.

AZ AUToMATIKUS FELSZAbáLyoZáS TELjESíTMéNyIGéNyE éS A RENDSZERSZINTű bRUTTó TéNy TERHELéS KöZöTTI KoVARIANcIA éS KoRRELácIó ALAKULáSA

Első közelítésben feltételezhető, hogy van sztochasztikus kapcsolat a rendszerszintű terhelés és a felszabályozási telje-sítményigények alakulása között. Ennek megállapítása érde-kében került sor a két statisztikai sokaság közötti kapcsolat vizsgálatára. Az 5. táblázat, valamint a 7. és 8. ábrák a rend-szerszintű teljesítményigények (bruttó tény terhelés) főbb statisztikai jellemzőit összegzi.

Az egzakt matematikai bizonyítást mellőzve belátható továb-bá az is, hogy akkor és csak akkor áll fenn az (1-10) összefüg-gés, ha a két valószínűségi változó között lineáris kapcsolat áll fenn. Ez azt jelenti másképpen fogalmazva, hogy létezik olyan a és b, hogy

(1–12)

Jelen vizsgálat (első lépésben) egyelőre csak egydimen-ziós sztochasztikus korreláció vizsgálatára szorítkozik, nevezetesen csak a szabályozási (automatikus fel) teljesít-ményigény és rendszerszintű bruttó tény terhelés, illetve a szabályozási (automatikus fel) teljesítményigény és a rendszerszintű bruttó tény terhelés változási sebessége közötti sztochasztikus összefüggést elemzi, így a korrelá-ció többdimenziós értelmezésétől eltekint. Második lépés-ben azonban sor kerül ilyen vizsgálatokra. Többdimenziós esetben, vagyis ha valamely véletlen statisztikai sokaság több más véletlen statisztikai sokaságtól függ, akkor az ún. kovarianciamátrixnak és korrellációmátrixnak van fontos szerepe, ennek bemutatására azonban majd e vizsgálatok ismertetésekor kerül sor.

Eltekintve mindennemű egzakt matematikai bizonyítástól, az eredmények értékelése szempontjából ezen vizsgálat szá-mára az bír jelentőséggel, hogy ha az rYX korrelációs együtt-ható értéke 1 közelében van, akkor a két véletlen változó kö-zötti kapcsolat szoros és lineáris jellegű. A korrelációs együtt-ható alacsonyabb (abszolút értékben egynél kisebb) értékei a sztochasztikus kapcsolat kevésbé szoros voltára utalnak. Abban az esetben, ha a szóban forgó statisztikai sokaságok eloszlása normális eloszlással írható le (közelíthető), és az rYX korrelációs együttható értéke zérus vagy zérus körüli érték, úgy a vizsgált statisztikai sokaságok között nincs sztochaszti-kus kapcsolat (összefüggés). Lényeges még annak hangsúlyos kiemelése, hogy ha a korrelációs együttható értéke zérussal egyenlő, abból még nem következik egzakt módon, hogy X és Y valószínűségi változók valószínűségelméleti értelem-ben egymástól független változók. Fordítva a tétel azonban igaz, azaz, ha két valószínűségi változó valószínűségelméleti értelemben egymástól független változó, akkor a korrelációs együtthatójuk szükségszerűen zérus értékű. Független való-színűségi események esetében

(1–13)

Azaz, ha X és Y (most események!) valószínűségelméleti érte-lemben független események, és P(Y) > 0, akkor

(1–14)

vagyis ilyen estekben az X véletlen esemény, Y véletlen ese-mény, mint feltétel melletti bekövetkezési valószínűsége egyenlő X feltétel nélküli bekövetkezési valószínűségével. Magyarul az Y véletlen esemény bekövetkezése nem változ-tatja meg X esemény bekövetkezésének esélyeit. Ha azonban az (1-13) összefüggés nem áll fenn, akkor X és Y események nem független események. A valószínűségelméleti értelem-ben vett függetlenség többdimenziós esetre vonatkozó értel-mezését a későbbiekben tárgyalva fontos még megjegyezni a következőket. Ha példaképpen X és Y véletlen események függetlenek (vagyis fennáll (1-13), és mindkét esemény be-következési valószínűsége nagyobb nullánál (P(X) > 0, és P(Y) > 0), akkor X és Y események nem lehetnek egymást kizáró események, mivel egyszerre is bekövetkezhetnek. Ha ugyan-is egyszerre nem következhetnének be, akkor a két esemény között éppen ez lenne a kapcsolat, tehát nem lennének füg-getlenek egymástól valószínűségelméleti értelemben.


Időszak összegzett érték átlagérték Szórás

MW MW MW

2009. I. félév 81158069,14 4671,51 688,94

2009. II. félév 84076275,37 4759,75 674,48

2010. I. félév 84384279,01 4857,21 664,60

2010. II. félév 86553115,66 4898,59 688,51

2011. I. félév 85956675,27 4947,72 679,40

2011. II. félév 86301256,70 4884,33 684,63

2012. I. félév 84509457,87 4837,40 698,50

áTLAG 84705590,13 4836,64 682,72

5. táblázat A tárgyidőszakbeli bruttó tény rendszerterhelés idősorok főbb jellemző adatai

A 6. táblázat és a 9. és 10. ábra foglalja össze az automati-kus felszabályozási teljesítményigény (mint véletlen változó) és a rendszerszintű bruttó terhelés (mint ugyancsak véletlen változó) közötti sztochasztikus kapcsolat meghatározására szolgáló számítások eredményeit, így a kovariancia és a kor-relációs együttható alakulását.

A vizsgált idősorok közötti sztochasztikus kapcsolat min-den vizsgált időszakban meglehetősen gyenge, azaz a szó-ban forgó statisztikai sokaságok gyengén korrelálnak. A kor-relációs tényezők értéke 0,02 és 0,39 értékek között változik az egyes vizsgált időszakokban. Egyelőre nincsen magyarázat arra vonatkozóan, hogy mi magyarázza például a 2011. II. fél-évi viszonylag magas korrelációs tényezőt. A vizsgált idősza-kokra és adatbázisokra vonatkozóan összességében azt lehet megállapítani, hogy a két statisztikai sokaság között nincsen lineáris sztochasztikus kapcsolat, azok – ebben a vonatkozás-ban – gyengén korrelálnak.

A világ fotovillamos energiatermelése Az ábrában megdöbbentő az, hogy a nem kimondottan napos Németország termeli globálisan a fotovillamos-energia felét, maga mögött hagyva a mediterrán, és a nála lényegesen délebbre fekvő, naposabb országokat.

Elektrotechnika 2 0 1 2 / 1 2 1 0

7. ábra A rendszerszintű bruttó terhelés átlaga az egyes vizsgált időszakokban [MW]

8. ábra Az átlagos bruttó rendszerterhelések szórása

9. ábra Az automatikus felszabályozási teljesítményigény és a rendszerszintű bruttó terhelés idősorok közötti kovariancia értékének alakulása a különböző vizsgálati időszakokban

10. ábra Az automatikus felszabályozási teljesítményigény és a rendszerszintű bruttó terhelés idősorok közötti korreláció értékének alakulása a különböző vizsgálati időszakokban

Időszak Kovariancia Korreláció

2009. I. félév 10243,162 0,1491605

2009. II. félév 11473,000 0,1417432

2010. I. félév 4901,468 0,0727563

2010. II. félév 17318,821 0,2446041

2011. I. félév 20491,132 0,3033683

2011. II. félév 25034,617 0,3986774

2012. I. félév 12200,193 0,0233751

6. táblázat Az automatikus felszabályozás teljesítményigénye és a rendszerszintű bruttó tény terhelés közötti kovariancia és korreláció alakulása

Lektor: Dr. Kádasné V. Nagy Éva matematilai tudományok kandidátusa, egyetemi docens, BME

Fazekas András istván PhDokl. gépészmérnökMagyar Villamos Művek Zrt. BME, Energetikai Gépek és Rendszerek TanszékMadridi Műszaki [email protected]

Forrás: New York Times 2012. nov. 13. Dr. Bencze János

Németország50%

A fennmaradó 9%

USA 7%

Japán 10%

Olaszország 10%

Spanyolország 11%

Franciaország 3%


Feszültségletörések veszélyességének

vizsgálata1. rész

Kiértékelés a feszültség-idő területek és a letörési energia alapján

1. bEVEZETéS

A villamosenergia-minőség mint gyűjtőfogalom egyik kompo-nense a feszültségminőség. A feszültségminőség megfelelő-sége a fogyasztói berendezések rendeltetésszerű működésé-nek feltételeit foglalja magába, és kiterjed a felharmonikusok, flicker, feszültségletörés, túlfeszültség, a névleges feszültség tartományjellemzőkre. A feszültségminőségre mind a háló-zat, mind a fogyasztó hatással van. A villamosenergia-minő-ség rendszerezését mutatja be az 1. ábra [1].

A mai elektronikus eszközök egyre érzékenyebbek a szol-gáltatott feszültség minőségére, melyet az MSZ EN 50160 szabvány határoz meg, amely szabvány irányadó az áramszol-gáltatók számára. A feszültségminőség egyik meghatározó tényezője a feszültségletörések száma, időtartama és a ma-radó feszültség nagysága. Ahhoz, hogy egy feszültségletörési eseményt jellemezni tudjunk, a feszültség-idő síkon kell elhe-lyeznünk, majd valamilyen kiértékelési módszerrel (akár több módszer egyidejű alkalmazásával) meghatározni a veszélyes-ségét [1].

A BME kutatóegyetemi programjának egyik kiemelt kutatá-si területe a fenntartható energetika témaköre. A Villamos Energetika Tanszék Villamos Művek és Környezet csoportja komoly részt vállalt a kutatási feladatokban. A projekt lezárá-sához közeledve cikksorozatot indítottunk, melyben bemu-tatjuk az elvégzett kutatások legfontosabb eredményeit.A három részből álló cikk első részében bemutatjuk a feszült-ségletöréseket jellemző mennyiségeket, mérési és kiértéke-lési módszereiket, különös tekintettel az ún. ITIC-görbére. Az ITIC-görbe elsősorban egyfázisú adatfeldolgozó beren-dezésekre vonatkozik, de egyéb fogyasztói berendezések feszültségletörés-tűrésének vizsgálatára is használatos. Az ITIC-görbén kívül több kiértékelő módszer is ismeretes (lásd: 1. táblázat). Azonban ezek a kiértékelési módszerek több szempontból is hiányosságokat mutatnak, melyek kiküsz-öbölésére cikksorozatunkban mutatunk módszereket.

The research of sustainable energy is one of the priority research domains of the BME Research University Program. The Power Systems and Environment Group (Department of Electric Power Engineering) took considerable part in the researches. Approaching the end of the project we have started a series of articles to present the most important results of our investigations. In this first part of a three-piece paper we give a review of methods of evaluating voltage sags. Nowadays the ITIC-curve is used to evaluate voltage sag severity but it has a serious defect: the evaluation method does not take into consideration whether any equipment has been turned on or not during a particular voltage sag.

A ma használt kiértékelési módszerek azonban több szem-pontból is hiányosságokat mutatnak. cikksorozatunk célja a kiértékelési módszerek összefoglalása, ezt követően hi-ányosságaik bemutatása, továbbá a hiányosságok csök-kentésére, kiküszöbölésére tett kiértékelési módszerek ismertetése.

2. A FESZüLTSéGLETöRéSEK jELLEMZőI

A következőkben röviden ismertetjük a feszültség effektív ér-tékének megfelelőségi feltételét az MSZ EN 50160 szabvány szerint.

A fogyasztók számára alapvető fontosságú a csatlakozási ponton rendelkezésre álló feszültség nagysága és frekvenciá-ja. A fogyasztói áram a tápláló vezetéken átfolyva a vezetéken feszültségesést hoz létre, amely a fogyasztói pont elhelyezke-désétől függően különböző értékű lehet, befolyásolva ezzel a fogyasztó kapcsán kialakuló feszültség nagyságát. A feszült-ség tehát a villamosenergia-hálózatok lokális jellemzője. Az időben változó terhelések másrészről időben változó feszült-ségesést eredményeznek, így a feszültség értéke nemcsak helytől, hanem időtől függő érték is.

A feszültséget mérik pl. a fogyasztónál, az elszámolási mé-rőhelynél, vagy a hálózat egyéb pontjain. Mivel a fogyasztó számára a kapcsainál rendelkezésre álló feszültség nagysága a fontos, ebből a szempontból elegendő a feszültségek ab-szolút értékét figyelembe venni. A mérőeszköz és a mérési módszer tekintetében az MSZ EN 61000-4-7, valamint az MSZ EN 50160 szabványok a mértékadóak. A szabványok digitális mérőműszer esetére adják meg a mérési és kiérté-kelési eljárást: Eszerint egymást követő 10 periódusnyi mért értékek effektív értékeinek négyzetes átlagát kell képezni 3 s időtartamra, majd a 3 s-os effektív értékek négyzetes átlagát képezzük 10 perc időtartamra. A mérést az év bármely idő-szakában egy hétig kell folyamatosan végezni, és az egymást követő 10 perces átlagokat tárolni kell. Így rendelkezésre áll a feszültség lassú változására szolgáló mérési eljárás, ami alkal-mas az áramszolgáltatói gyakorlatban alkalmazott statisztikai mutatók készítésére [1].

A feszültségletörés definícióját a következőképpen hatá-rozhatjuk meg:

Az MSZ EN 50160 szabvány szerinti definíció a következő: „A tápfeszültség hirtelen csökkenése az Uc megegyezéses feszültség 5%-a és 90%-a közötti értékre, amit egy rövid idő-tartam után a feszültség visszaállása követ. A feszültségletö-rés szokásos ideje 10 ms és 1 perc között van.” [1] A mérés periódusonként történik fél periódus csúsztatással, tehát egy periódusnyi időtartamú, de félperiódusonként csúsztatott ablakon keresztül vizsgáljuk a feszültség időfüggvényét és

Dr. Dán András, Farkas csaba

1. ábra A villamosenergia-minőség komponensei

ennek megfelelően 10 ms-onként történik tárolás, vagyis az integrálokat kell kiértékelni. Mindebből az is következik, hogy egy letörés legalább két tárolt mérési adatban is szerepelni fog [1].

Az MSZ EN 61000-4-11 szabvány a feszültségletörésre a kö-vetkező definíciót adja: „A villamos rendszer valamely pontjá-ban a feszültség hirtelen csökkenése, majd egy félperiódustól néhány másodpercig terjedő rövid idő utáni helyreállása.” [1]

A hálózaton bekövetkező események közé a kapcsolások, zárlatok, rendellenes szabályozás és a villámcsapás hatása sorolhatók. A fogyasztói oldalon a letörés oka lehet a nem-lineáris terhelések, nagy motorok indítása, a rossz földelés, EMC-zavarok vagy sztatikus villamos hatások [2].

A szabvány a feszültségletöréssel együtt tárgyalja a feszült-ségemelkedést és a kiesést is. A továbbiakban a feszültség-letöréssel foglalkozunk részleteiben. A feszültségletörés jel-lemzői:

A letörés időtartama•A letörés időtartama alatti legkisebb relatív feszültség. A •relatív azt jelenti, hogy a mért értéket a kisfeszültségű há-lózatokon végzett mérések esetén a szabványos névleges feszültségre kell vonatkoztatni, középfeszültségű hálózato-kon végzett mérések esetén a megegyezéses feszültségre, vagy ennek hiányában a szabványos névleges feszültségre. Nagyobb feszültségszinteken minden esetben meg kell állapodni a névleges feszültség értékében. A pontosabb meghatározásban segít a 2. ábra [1], [3].A letörés időtartamának mérése akkor kezdődik, amikor

a feszültség effektív értéke a névleges érték 90%-a alá csök-ken és addig tart, amíg újra nem emelkedik a névleges érték 92%-a fölé. Erre a 2%-os különbségre azért van szükség, hogy ha hosszabb ideig 90% körüli értéken mozog a feszültség, ne telítse be feleslegesen adatokkal a regisztráló berendezés tá-rát [1].

3. KIéRTéKELéSI MóDoK

A feszültségletörés kiértékelésekor alapvetően abból kell ki-indulni, hogy a letörésre érzékeny berendezések milyen mér-tékű letöréseket viselnek el. Általános esetben a berendezé-sek zavartűrő képességét több kategóriába soroljuk [1], [3]:

Nem érzékeny a zavarra.1. Érzékeny, de a zavar megszűnését követően visszaáll ma-2. gától az eredeti üzemállapot. Érzékeny, de a zavar megszűnését követően nem áll vissza 3. magától az eredeti üzemállapot. A berendezés nem hibá-sodik meg, kézi beavatkozással újraindítható.

A berendezés maradandó hibát szenved.4. A berendezések zavartűrő képessége a feszültségletöréssel

szemben általában a 2. vagy a 3. kategóriába sorolható [1]. A mérést követően a letörés kiértékelése három fő lépésből áll: Kiértékelés az információtechnológiai (IT) berendezések •érzékenységi határgörbéje alapján (CBEMA, ITIC, ANSI) Statisztikai besorolás• Letörési irány beazonosítás•A következőkben csak az érzékenységi határgörbékkel fog-

lalkozunk, azon belül is a ma már általánosan használt ITIC-görbével. Az 1. táblázatban látható kronológiai táblázat mu-tatja, hogy az egyes görbéket mikor alkották meg és milyen berendezések feszültségletörésekkel szembeni érzékenysé-gének kiértékelésére szolgálnak [3].

A 3. ábrán látható a kiértékelésre ma leggyakrabban hasz-nált ITIC-görbe [4]. A feszültségletörések kategorizálására az alsó görbe, míg a feszültségnövekedések kiértékelésére a fel-ső görbe szolgál. Vizsgálatainkban csak az alsó görbeszakasz-szal foglalkozunk. Egy letörési eseményt veszélyesnek ítélünk meg, ha a görbe alatt helyezkedik el, míg a fogyasztóra nézve veszélytelen, ha a görbe fölött (de a 110% névleges feszült-ség alatt) található.

Az ITIC-görbén alapuló kiértékelésnek azonban több hiá-nyossága is van, melyek közül kiemelendő, hogy feltehetően túlságosan sok letörési eseményt sorol a fogyasztóra veszé-lyes tartományba, továbbá hogy a fogyasztói bekapcsoltság valószínűségét nem veszi figyelembe. Cikkünk jelen részében az ITIC-görbén alapuló kiértékelés pontosítására mutatunk be módszereket, míg a cikksorozat második részében a


2. ábra A feszültségletörés és -emelkedés definíciója

3. ábra Az ITIC-görbe

Görbe év Alkalmazás

ITIC-görbe 1996 IT-berendezések

IEEE Emerald Book 1993Érzékeny elektronikus

berendezések

CBEMA curve 1978Computer business

berendezések

FIPS teljesítmény hozzáférési görbe

1978Aut. adatfeldolgozó

berendezések

AC-vonali feszültség tűrések

1974 Nagyszámítógépek

Hiba-arány görbe ipari terhelésekhez

1972 Ipari terhelések

1. táblázat A kiértékelésre megalkotott görbék


bekapcsoltságot figyelembe véve végezzük el a kiértékelést és mutatjuk be az eredeti ITIC-görbés kiértékeléstől való el-téréseket.

A következőkben áttekintjük a feszültségletörések kiérté-kelésére használatos módszereket.

4. FESZüLTSéG-IDő TERüLETEK SZáMíTáSA

Az ITIC-görbe kiértékelésekor felmerül a jogos kérdés, hogy mi a veszélyessége például egy 0,5 Vpu (volt per unit) mara-dó feszültségű, 80 ms ideig tartó letörésnek: ez az esemény ugyanis bár az ITIC-görbe alá esik a maradó feszültséget illető-en, de időtartama rövidebb 500 ms-nál. A mérési statisztikák szerint az ehhez hasonló események számossága jelentős. A továbbiakban ezt a kérdéskört tárgyaljuk. A javasolt módszer a feszültség-idő terület ekvivalencia számításán alapul, ezért feszültség-idő terület módszernek neveztük el. A módszer alapelve a következő [5]: A letörés 10-500 ms időtartama között az ITIC-görbe megenged 0,7 Vpu maradó feszült-séget. Az ehhez tartozó maximális feszültség-idő terüle-tet úgy kaphatjuk meg, hogy az előre meghatározott Uv értékből (ami tehát egy határt jelent) kivonjuk az adott letörési eseményhez tartozó U feszültségértéket, majd ezt a különbséget megszorozzuk a letörés időtartamával: 500 ms.(0,9-0,7)Vpu=100 Vpu.ms. Az állítás a következő: bár az 500 ms-nál rövidebb idejű letörés maradó feszültsége lehet ugyan 0,7 Vpu-nál kisebb és így kerülhet az ITIC-görbe alá, de ha az ezen eseményhez tartozó feszültség-idő terület nagysága nem haladja meg a 100Vpu.ms-ot, akkor a fo-gyasztóra nézve nem lesz veszélyes.

Hasonlóképpen, az 500-10000 ms tartományban az ITIC-görbe megenged 0,8 Vpu maradó feszültséget, amire az előbbiekhez hasonló megfontolással 10000 ms.(0,9-0,8)Vpu=1000 Vpu.ms megengedhető feszültség-idő terület tar-tozik.

A kiértékelés tehát azt jelenti, hogy minden mérési ered-ményre kiszámoljuk a hozzá tartozó feszültség-idő területet, majd a kapott értéket a letörés időtartamának függvényében összehasonlítjuk a 100 Vpu.ms , illetve 1000 Vpu.ms küszöb-értékek valamelyikével, s ha ezektől kisebb a méréshez tarto-zó érték, akkor azt a fogyasztóra nézve veszélytelennek mi-nősítjük, míg ha nagyobb, akkor veszélyesnek (az ITIC-görbe többi részére nem kell megvizsgálni a feszültség-idő terüle-tet, mert 20 ms-nál rövidebb letörések esetén a berendezések érzéketlenek a feszültségletörésre, a 10 000 ms esetén pedig az ITIC-görbe Uv=90%-nál "kiegyenesedik" (aszimptotaként jelenik meg ez az egyenes), vagyis a feszültség-idő terület 0 Vpu.ms-má válik.) A 20 ms-nál rövidebb idejű letöréseket a kiértékeléskor a veszélytelen kategóriába soroltuk.

5. TERüLETGöRbéS KIéRTéKELéS

A módszer tulajdonképpen megegyezik a feszültség-idő terü-let alapján történő kiértékeléssel, azzal a különbséggel, hogy ott összehasonlítást végeztünk, vagyis két számított értéket hasonlítottunk össze, míg a területgörbés kiértékelésnél a számítási összefüggések alapján felrajzolt függvény alapján, az ITIC-hez hasonlóan vizualizálni tudjuk a kiértékelést: két hiperbolikus függvény segítségével közelítjük az ITIC-görbét. A függvény meghatározásához felhasználjuk az egyetlen

hiperbolikus függvénnyel való közelítéskor kapott Uv —Kt

összefüggést [3], ahol K egy V%.ms dimenziójú paraméter.A területgörbe esetén két K paraméter van, melyeket a K=(Uv-U)t összefüggés alapján határozhatunk meg. Ezek

szerint K1=(90-70)0,5=10, ahol a feszültségeket %-ban, az időt s-ban adjuk meg. Ugyanígy K2=(90-80)10=100. A gör-be teljes definiálásához szükség van még az x tengellyel vett met

széspontra is: 90 - — = 010t

, amiből t = — s19 .

A területgörbés kiértékelést leíró függvény tehát (az idő s-ban, a feszültség %-ban megadva):

A görbe alá eső pontok felelnek meg a 3. ábrán látható ITIC-görbén a veszélyes tartománynak, a görbe fölötti pontok pedig a megengedett tartományba esnek.

6. KIéRTéKELéS A LETöRéSI ENERGIA ALApjáN

A feszültség-idő terület alapú kiértékelés mellett egy másik, a gyakorlatban is alkalmazott módszer a letörés energiájának meghatározásán alapul. A letörési energia meghatározására többféle módszer ismeretes [6]:

1. A letörés energiáját a következő összefüggéssel határoz-hatjuk meg:

ahol Vpu a maradó feszültség értéke, Vnévl értékét pedig 90%-ra választottuk (az ITIC-görbe alsó részének megfelelő kiér-tékelés szerint dolgozunk). Megjegyezzük, hogy az eredeti képlet

alakú, de mivel mi 90%-nak választottuk a névleges feszült-séget, ezért a viszonyítás során ezt az értéket alkalmaztuk az 1 helyett. A bemutatott többi módszer esetében is hasonló-képpen jártunk el.

4. ábra A feszültség-idő terület számításakor kapott kiértékelő görbe

2. Az elsőhöz nagyon hasonló az

összefüggés. A cikk második részében látni fogjuk, hogy mi-vel a letörési energiát egy maximális értékhez viszonyítjuk, ezért a két módszer között a kiértékelésünk szempontjából nincs különbség.3. Az [7] alapján megvizsgálhatjuk az

összefüggést is, valamint 4. a [8] alapján az ún. elveszett energiát meghatározó össze-függést:

Ezen összefüggések mellett léteznek további képletek is a letörés energiájának meghatározására. Az ezeken alapuló kiértékeléshez azonban a letörés során mérhető feszültség időfüggvényét kellene ismerni, mely adatsor nem áll rendel-kezésünkre. Mindazonáltal a következőkben [6]-ra alapozva ezeket az összefüggéseket is bemutatjuk: 5.

ami egy dimenziótlan érték. V(t) a feszültség amplitúdója a letörési esemény alatt, Vnévl a névleges feszültség.6.

ahol Urms az egy periódusnyi időtartamú, de félperióduson-ként csúsztatott ablakon mintavett feszültség értéke7.

amely az 5. változathoz hasonló.

7. AZ EGyES KIéRTéKELéSI MóDSZEREKKEL KApoTT EREDMéNyEK öSSZEHASoNLíTáSA

Az ELMŰ-ÉMÁSZ hálózatán felszerelt, feszültségletörést re-gisztráló műszerek 2010-es mérési adatait felhasználva a kiér-tékelést elvégezve a következő eredményeket kaptuk (Az ered-mények egy-egy hónapos méréssorozatokból származnak. Az egyes méréssorozatokban résztvevő műszerek száma 350 db):

A kapott eredmények alapján elmondhatjuk, hogy a bemu-tatott kiértékelő módszerek, megtartva az ITIC-görbén alapu-ló kiértékelés egyszerűségét, a valójában veszélyes letörések szűkített halmazát határozzák meg.

8. öSSZEFoGLALáS

Cikkünk első részében áttekintettük a feszültségletörések kiértékelésére használt módszereket, közülük is elsősor-ban az ITIC-görbét, mint a ma leggyakrabban használt ki-értékelő görbét. Az ITIC-görbe mellett megvizsgáltunk egy, a feszültség-idő területek számításán alapuló kiértékelő eljárást, valamint a szakirodalomban fellelhető feszültség-letörés-kiértékelő módszereket, s a kapott eredményeket összehasonlítottuk. A mérési eredményekből származó


Görbe fölött van

Görbe alatt van

Feszültség-növekedés

ITIC-görbe 5026 2713 2047

Feszültség-idő terület 6709 1030 2047

Területgörbe-közelítés 6709 1030 2047

Letörési energia összehasonlítása 6518 1221 2047

Letörési energia összehasonlítása II 5679 2065 2047

Letörési energia összehasonlítása III 5114 2630 2047

2. mérés: 2010. szeptember 6.- október 1.

ITIC-görbe 2439 743 684






3. mérés: 2010. október 18.- november 14.

ITIC-görbe 6613 1604 1959






4. mérés: 2010. november 29.- 2011. január 5.

Görbe fölött van

Görbe alatt van

Feszültség-növekedés

ITIC-görbe 9862 3182 1791






1. mérés: 2010. augusztus 1.-30.

A letörési energia számítására megadott képletek egy, az irodalomjegyzék-ben megadott forrásból származnak, fizikai szemléletű alátámasztásuk azonban hiányzik. A neves publikációra való tekintettel szerepeltetjük ezeket az összefüggéseket, úgy gondolván, hogy a javasolt módszerünkkel való összehasonlításnak megfelelhetnek.


feszültségletörési adatok kiértékelése az ismertetett mód-szerekkel azt eredményezte, hogy az ITIC-görbe alapján veszélyesnek minősített letörések egy jelentős hányada va-lójában veszélytelen.

KöSZöNETNyILVáNíTáS

A szerzők köszönetet mondanak Orlay Imrének, az ÉMÁSZ Hálózati Kft. műszaki szakértőjének, aki szakmai tanácsokkal segítette munkájukat, Haddad Richárdnak, az IPSOL Rendszer-ház Kft. ügyvezető igazgatójának a rendelkezésükre bocsátott értékes adatokért, valamint dr. Raisz Dávidnak, a BME Villamos Energetika Tanszék docensének a fogyasztási adatokért.

A munka szakmai tartalma kapcsolódik a „Minőségorien-tált, összehangolt oktatási és K+F+I stratégia, valamint műkö-dési modell kidolgozása a Műegyetemen" c. projekt szakmai célkitűzéseinek megvalósításához. A projekt megvalósítását az Új Széchenyi Terv TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0002- Fenntartható Energetika kiemelt kutatási terület FE-P6-T4 alprogramja támogatja.

Irodalomjegyzék[1] Dr. Dán András, Dr. Tersztyánszky Tibor, Dr. Varjú György: Villamos-

energia-minőség INVEST-MARKETING Bt., Budapest, 2006 ISBN 963 22 9619 2 2.1. fejezet: A feszültségletörés, feszültségkiesés, feszültségemel-kedés definíciója, mérési módszere, a mért adatok kiértékelése, pp. 61-70.

[2] Mahendra V. chilukuri, Ming yong Lee, yoke yin phang: Voltage sag sensitivity of home appliances and office equipment CIRED 20th International Conference on Electricity Distribution, Prague, 8-11. June 2009., paper no. 0965

[3] Dobos Gábor: Feszültségletörés vizsgálata kisfeszültségű hálózaton BSc szakdolgozat, 2008. BME VET

[4] http://www.pqview.com/picture/itic.png?pictureId=3138009

November 19-én dr. Nádai László, az Óbudai egyetem Neumann János Informatikai Kar dékánja köszöntötte a megjelenteket a Biotech Laboratórium átadásán. Hangsúlyozta, hogy a laborháttér az egyetemi kutatók és hallgatók számára nyit lehetőséget az orvosi képfeldolgozás, a szöveti mérnökség, a bioinformatika, valamint az egészségmonitorozás témákhoz kapcsolódó oktatási és alkalmazott kutatási feladatok ellátására.prof. dr. Rudas Imre rektor a nagyszámú érdeklődő előtt foglalta össze a laboratórium kialakításának történetét. Kiemelte, hogy az egyetem stratégiai céljai között kiemelt szerepet kap az intelligens tanulási és kutatási feltételek megteremtése, a modern tudományágak egyetemi elterjesztése. A 2012. novembertől üzemelő laboratóriumi infrastruktúra az egyetem saját forrásaiból felújított Kiscelli utcai épületszárnyban közel 95 m2-en került kialakításra.Dr. Kovács Levente (BME) az „Egészségügyi mérnöki kutatások napjainkban” címmel tartott látványos előadást, melynek keretében kitért arra, hogy az orvosi képalkotó technikákkal létrehozott digitális képek és mozgóképek informatikai eszközökkel történő elemzése számos betegség diagnózisának záloga. Az új kutatólaborban olyan szoftverek kifejlesztésére kerül sor, melyek segítségével a járatos technológiáknál gyorsabb és megbízhatóbb analízis valósítható meg.Dr. Kozlovszky Miklós (ÓE NIK) előadásában bemutatta a Biotech infrastruktúrát, valamint a korábbi K+F projekteket. A kutatólaboratórium a hatékonyabb helykihasználás és a jól körülhatárolható kutatási területek miatt már a kezdetektől moduláris szerkezetű, egyaránt támogatja az általános és a célzott kutatásokat. Az átadott infrastruktúra két különálló helységből

[5] Dr. czira Zsuzsa, Dr. Dán András, Dobos Gábor, Farkas csaba: Evaluation of voltage dip severity (a proposal) Electric Power Quality and Supply Reliability Conference (PQ) 2010, Kuressaare, Estonia, 16-18. June 2010., pp. 49-52.

[6] Math H.j. bollen, D. Daniel Sabin, Rao S.Thallam: Voltage sag indices - recent developments in IEEE P1564 Task Force Quality and Security of electric Power Delivery Systems, 2003 CIGRE/IEEE PES International Symposium, Montréal, Canada, 10. October, 2003., pp. 34-41.

[7] Guodong Li, Gengyin Li, Ming Zhou, Xiaodong yang: Zonal pricing model of voltage quality service based on sag energy index 2010 IEEE Power and Energy Society General Meeting, Minneapolis, USA, 25-29 July 2010., pp. 1-6.

[8] yuan yuan Zhang Xuemeng, Xu yonghai, Lin yan Wu Danyue: Analysis and calculation on indices of voltage sag APPEEC 2009 Asia-Pacific Power and Energy Engineering Conference, Wuhan, China, 27-31. March 2009, pp. 1-5.

épül fel, melyekben az alábbi jól elkülöníthető kutatási/oktatási helyi-ségblokkok helyezkednek el:szöveti labor helységblokk (80 oC

ultra hideg hűtő, Class II mikrobilógiai lamináris box, nagyfelbontású mik-roszkóp, ultrahangos tisztító stb.),

hardverfejlesztő helyiségblokk digi- tális hardverfejlesztő infrastruk-

túrával, fejlesztői rendszerekkel (Microchip PIC®, Arduino®, Raspberry Pi®), forrasztó állomás, oszcilloszkóp stb.),

szoftverfejlesztő helyiségblokk 13 férőhelyes laborinfrastruk-túrával (PC/laptop, projektor, szoftverfejlesztés támogató infrastruktúra, hibajegy kezelő rendszer,

vizsgáló helyiségblokk,kísérleti helységblokk - 3D/2D blokk (FDM alapú 3D nyomtató,

3D szkenner gél és polimer alapú nyomtatási képességgel, telemedicina/AAL szenzorok, mozgásszenzor infrastruktúra; 4 Kinect for Windows, 8 Cricket szenzor, ~60 QuietCare szenzor, személyi aktivitásmérők, 3 tengelyes gyorsulásmérők).

A Biotech Labor a 2006-os megalakulása óta több nagyobb, eredményes K+F projektet valósított meg leginkább a szoftver-fejlesztés és távfelügyeleti rendszerüzemeltetés, orvosi képfel-dolgozás, bioinformatika, telemedicina területeken. A Biotech csoport nyolc munkatársa mellett jelenleg közel 25 MSc/BSc hallgató, valamint 3 PhD hallgató dolgozik a labor aktuális K+F témáin.Az előadásokat követően a résztvevők személyesen is megtekinthették a Biotechnológiai oktató-kutató laboratóriumot. További információ a http://biotechweb.nik.uni-obuda.hu felületen érhető el.

Dr. Gáti József, kancellár

Konzulensek: Prikler László, BME VET és Orlay Imre ÉMÁSZ Hálózati Kft.

Farkas CsabaPhD-hallgatóBME Villamos Energetika Tanszé[email protected]

Dr. Dán Andrásegyetemi tanárBME Villamos Energetika TanszékVillamos Művek és Környezet [email protected]

biotechnológiai oktató-kutató laboratórium az óbudai Egyetemen

Idősor-szimuláció, az átviteli hálózat fejlesztés-

tervezésének új módszere

bEVEZETéS

A hálózatfejlesztés-tervezés olyan ciklikus tervezési tevékeny-ség, mely során hosszú távra – általában 15-20 évre – előrete-kintve, a várható fogyasztói, termelői, export/import/tranzit környezet figyelembevételével, ezeket évről évre felülvizsgál-va, frissítve, meghatározásra kerülnek az ellátásbiztonság, ellá-tásminőség – legalább jelenlegi szinten való – fenntartásához szükséges átviteli hálózati infrastrukturális fejlesztések.

A hálózattervezés, hálózatszámítás kezdetei óta, az elmúlt év-tizedek során maga a tervezés módszertana nem sokat változott (legfeljebb az eszközrendszere). A kézi számításos (logarléc, szá-mológép) eljárásokat a 80-as évektől fokozatosan felváltották a számítógépes szimulációs vizsgálatok a hálózatszámítás minden területén (load-flow, zárlat- és stabilitásszámítás).

Véges számú, különböző változatokat, szcenáriókat leké-pező, alapvetően ún. determinisztikus load-flow modellen kerültek meghatározásra a szükséges hálózatfejlesztések. Minél több változatra készültek a vizsgálatok, annál nagyobb biztonsággal lehetett lefedni azt az állapotteret, melyben a villamosenergia-rendszer jövőbeli üzemállapotai valószínű-síthetők voltak... A szcenáriók, változatok számát nagymér-tékben meghatározta a vizsgálatok elvégzésének, az adatok-eredmények feldolgozásának időigénye, valamint mindezek döntéshozóknak történő bemutatásának módja.

Mindezen tevékenységeket meggyorsították és meg-könnyítették a számítógéppel támogatott determinisztikus

A fogyasztói terhelések nagysága bizonytalan, és nem is le-het pontosan előre jelezni. Az erőművi termelés, az export, az import, a tranzit nagysága a deregulált villamosenergia-piacon nagyon változó. Azonban tudnunk kell azt, hogy a villamosenergia-rendszer nem determinisztikus viselkedése mellett milyen gyakran és mennyi ideig terhelődhetnek túl a távvezetékek. A szerző által javasolt tervezési módszer már a hosszú távú tervezés időszakában segít meghatározni a várható kockázatokat. A cikk áttekintést ad a MAVIR Rendszerszintű Tervezési és Elemzési Osztályán kifejlesztett és bevezetett új tervezési módszerről. A módszer központi eleme az év minden órájá-nak várható rendszerállapotát modellező, azt vizsgáló, load-flow számító, idősor-szimulációt végző alkalmazás.

Loads always have uncertainties and it is impossible to obtain an exact load forecast. Generations, exports, imports, transits under the deregulated environment depend on the volatile power market. However we have to know the risk level and how often and how long lines would overload. The new planning method proposed by the author helps to evaluate the risk in the long term planning phase of the power system.The paper gives an overview on the new planning method de-veloped and introduced at the Department of Network Plan-ning and Analysis of MAVIR. A central part of it is the chrono-logical sequence of load-flow simulation of the expected future state (years*8760 hours) of the Hungarian power system.

hálózatszámítási eljárások és az adaptív tervezési módszer. Magyarországon ez volt uralkodó az 1990-es és 2000-es évek hálózattervezési gyakorlatában.

A hagyományos tervezési gyakorlat csak kisszámú, úgyne-vezett mértékadó rendszerállapot (pl. csúcsterhelési és völgy-időszaki modellek) elemzésével határozza meg a szükséges hálózatfejlesztéseket. Ezen modellek bár jellemző üzemálla-potokat írnak le, azonban általában az év csak egy rövid idő-szakában jelentkeznek. Ez a majorizáló feltételrendszer olyan szigorú kritériumokat állít fel a hálózattal szemben, melynek tükrében a fejlesztések indokoltsága és költséghatékonysága indokolható volt.

A valóságos helyzeteket jobban közelítő tervezési folya-mat során az egyes években nagy valószínűséggel előforduló üzemállapotok közül mindegyiket vizsgálni kell. Így számszerű-síthető lesz, hogy az idő előrehaladtával a fogyasztói terhelés, az erőműpark, az export/import/tranzit időbeli és térbeli alaku-lásával hol, mikor és milyen ellátásbiztonsági, ellátásminőségi határértéksértések lépnek fel, valamint az egyes fejlesztések elhagyásával milyen jellegű túlterhelődések jelentkezhetnek, azoknak mekkora lesz a valószínűsége. Ennek megvalósításá-ra fejlesztett ki a MAVIR Rendszerszintű Tervezési és Elemzési Osztálya (MAVIR RTO) egy idősor-szimuláción alapuló elemző programot, mellyel az éves várható rendszerállapotok vizsgál-hatóak órás (akár negyedórás) bontásban. Az év várható 8760 darab órás üzemállapotának vizsgálatával számszerűsíthetővé válik, hogy az egyes fejlesztések meg nem valósítása miatt fel-lépő problémák milyen valószínűséggel, milyen gyakorisággal, milyen hosszan jelentkeznek.

KIHíVáSoK

A villamosenergia-piac megnyitása, az egységes európai vil-lamosenergia-piac létrejötte, valamint a döntéshozók új elvá-rásai a tervekkel kapcsolatban mind-mind olyan kihívásokat támasztottak, melyek a tervezés módszertanának megújítása szükségességének irányába mutattak.

Egyre nagyobb hangsúllyal jelentkezik az az igény, hogy a piaci elvek, a piac várható viselkedése – főleg termelői oldalon – is jelenjen meg az egyes hálózatfejlesztések szükségességé-nek megítélésekor, valamint legyen lehetőség számszerűsíteni az egyes hálózatfejlesztések elmaradásának vagy késleltetésé-nek kockázatát, a projektek hasznát és hasznosságát.

A piaci árak volatilitása, a kereskedelmi ügyletek bizonyta-lansága, az erőművi termelés, az export/import/tranzit ügy-letek bizonytalanságát eredményezték. Tovább nehezítette a helyzetet az időjárásfüggő termelő berendezések (szélpar-kok, napkollektorok) ugrásszerű elterjedése is.

Mindezek azt indokolták, hogy a klasszikus determinisz-tikus load-flow számítási alapokon nyugvó hálózattervezési módszertant felülvizsgálva, azt felváltva/kiegészítve kidolgo-zásra kerüljön egy piacszimuláción alapuló eljárás, amely idő-sorok felhasználását, véletlen események sorozatát és azok jellemzőinek statisztikus értékelését (Monte-Carlo módszer) tartalmazó tervezési módszertan.

A módszertan megújításának szükséges, de nem elégsé-ges feltétele volt a számítástechnika oly mértékű fejlődése, a számítógépek sebességének növekedése, a tárolókapacitás nagyságának bővülése, amely lehetővé teszi nagyszámú vizs-gálat rövid időn belüli elvégzését.

A MóDSZERTAN áTTEKINTéSE

Egy tetszőleges év (vagy több év) 8760 órájára (vagy *4 negyedórájára) determinisztikus load-flow vizsgálat

Sulyok Zoltán



A piacszimuláció segítségével lehet definiálni azt az össz-európai villamos környezetet, melyben a magyar villamos-energia-rendszer mindenkor üzemel. Ez biztosítja a magas szintű (európai szintű) szcenáriók (pl. megújuló energiafor-rások részaránya, szén-dioxid-kibocsátás mértéke) megjele-nítését épp úgy, mint különböző piaci folyamatok hatásának vizsgálatát. Ezen keresztül modellezni lehet az eltérő export/import/tranzit viszonyokat, valamint azok hatását a hazai há-lózatra.

A termeléstervezés, ami a hazai erőművek közötti termelés-kiosztást jelenti („gazdaságos teherelosztás”), a magyar rend-szerre vonatkozó piacszimuláció. Ez biztosítja, hogy a lokális szempontok, hazai erőműfejlesztések, különböző támogatási módok, valamint ún. „bottom-up” elvek, kezdeményezések is érvényre juthassanak.

Mindezek révén lehetőség nyílik arra, hogy majorizáló fel-tételeket modellező (robusztus) változatok helyett a legvaló-színűbb esetek kerüljenek vizsgálatra, elősegítve, hogy így költséghatékonyabb hálózatfejlesztések kerüljenek megha-tározásra.

A fentiekben leírt megközelítés még csak egy piacszimulá-ción alapuló, idősor-elemzéses, valószínűségi megállapításo-kat tartalmazó, „rendszerszintű” módszertan.

A további kiterjesztést a csomóponti adatbizonytalanság kezelése (Monte-Carlo-szimuláció) adja. Az adatbizonytalan-ság pedig leginkább a fogyasztói terhelés várható térbeli és időbeli alakulásában (mintázat) jelentkezik. Nagy a bizony-talanság abban, hogy pontosan meg tudjuk mondani, hogy a fogyasztói csomópontokban milyen mértékű terhelés vár-ható 10-15 évre előre, a fogyasztói mintázat hogyan alakul, ezek hogyan mozognak akár térben akár időben, milyen együttmozgások (korreláció) figyelhetők meg közöttük. Hasonlóan kezelhető a szélerőművek, szélparkok betáplálá-sa is. A szélparkok viselkedésének figyelembevétele is tipikus valószínűségi probléma mind térbeliség, mind időbeliség szempontjából.

Mindezek alapján a végleges módszertannál az idősor-elemzés kiegészítésre kerül egy, az adatbizonytalanság keze-lését is lehetővé tevő résszel. A korábbi tervezési gyakorlattól eltérően nem lesznek alacsony és magas terhelésfelfutású vál-tozatok, hanem csak a legvalószínűbb, közepes terhelésfelfu-tású idősorelemzés kerül vizsgálatra (praktikusan évi 1-1,5% csúcsterhelés növekedés), ahol a fogyasztói terhelés várható alakulása az alsó és felső tartományok (± 0.5%) között egy jól definiált sűrűségfüggvénnyel kerül jellemzésre, lefedve így az alacsony és magas terhelésfelfutású változatok közötti tarto-mányt. Ennek megvalósítása az összterhelés adatbizonyta-lanságára vonatkozó kritériummal történhet. Az alacsony és magas terhelésfelfutásra vonatkozó összterhelésértékeket, mint az összterhelés eloszlására vonatkozó – választott szignifikancia szintű – szignifikancia-intervallumot felhasz-nálva meghatározható az összterhelés szórása. A különböző térbeli terhelési minták figyelembevétele egymástól függet-len eloszlású csomóponti adatbizonytalanságok modellezé-sén keresztül valósítható meg. Ekkor az összterhelésre meg-határozott szórásból a fogyasztói csomópontok adatbizony-talanságait jellemző szórások meghatározhatók.

A fogyasztói csomópontok adatbizonytalanságát te-hát olyan eloszlások modellezik, melyek összegéből eredő összterhelés-adatbizonytalanság eloszlásának szignifikancia-intervalluma az alacsony és magas terhelésfelfutásra jellemző összterhelés.

A módszertan nem befolyásolja a vizsgálat kiinduló – de-terminisztikus – modelljei készítésének módszerét, valamint azokat a műszaki kritériumokat, melyek az Üzemi Szabályzat

kerül elvégzésre a várható fogyasztás, termelés, export-im-port szaldó figyelembevételével normál kapcsolási állapotra és hiányállapotokra (n-1, n-1-1)1. Majd ezután meghatáro-zásra és kiértékelésre kerül a határértéksértések (alapvetően túlterhelődések) várható előfordulásának mértéke, valószí-nűsége, gyakorisága, időtartama. Ezek figyelembevételével születnek javaslatok hálózatfejlesztésekre.

A módszertan négy alappilléren nyugszik:

1. Piacszimuláció: a nemzetközi villamos környezet modelle-zése, összeurópai piac szimuláció az export/import/tran-zitviszonyok meghatározása érdekében (ez lehetőséget biztosít különféle export/import/tranzit szcenáriók figye-lembevételére)

2. Terhelésszétosztás: a terhelési görbe meghatározása, az adott időpillanathoz (órához/negyedórához) tartozó országos terhelés szétosztása a 120 kV-os fogyasztói cso-mópontok között

3. Termeléstervezés: hazai erőművek, blokkok közötti ter-meléskiosztást („teherelosztás”) végző eljárás a termelési kényszerek, korlátok, műszaki szempontok és gazdaságos-sági rangsorok (költségek) figyelembevételével, nagyblok-kokra

4. A szimuláció lelke, a „motor”: sorozatfuttatás elvégzését teszi lehetővé mind normál, mind pedig ún. hiányállapotos esetekben, majd az eredmények statisztikai kiértékelé-sével eseményvalószínűségek, -gyakoriságok kerülnek megállapításra

A MóDSZERTAN RéSZLETES LEíRáSA

A módszertan a valóság, a piac várható működésének leg-jobb ismeretek szerinti modellezésén alapul, összhangban a nemzetközi téren alkalmazott, az utóbbi időben egyre széle-sebb körben terjedő elvekkel, gyakorlattal2.

Alapvetően arra keressük a választ, hogy egy-egy beru-házást generáló (valamely üzembiztonsági kritériumot nem teljesítő) rendszerállapot mikor, milyen valószínűséggel, mi-lyen gyakorisággal, mennyi ideig állhat elő. Továbbá ehhez kapcsolódóan egy-egy fejlesztés elmaradása, késlekedése milyen kockázatot rejt.

Korábban a jellemző, ún. mértékadó rendszerállapotok-ra történtek a vizsgálatok (téli csúcs, nyári csúcs, abszolút minimumterhelés), és ezen rendszerállapotokra vonatkozó megállapításainkat vetítettük ki a nem vizsgált rendszerál-lapotokra. Azaz azt mondtuk, hogy egy szélsőséges (ritkán, kis valószínűséggel előforduló, rövid ideig fennálló, de nem irreális), csúcsterheléses, nagyimportos változatra megállapí-tott szükséges fejlesztések biztos, hogy kielégítik egy alacso-nyabb terhelésű időszak alacsonyabb importos változatának ellátásbiztonságra, ellátásminőségre vonatkozó elvárásait is.

Az azonban, hogy ez a csúcsterheléses, nagyimportos változat előfordulása 10-15 évre előretekintve mennyire rea-lisztikus, épp a piacszimuláció hiánya miatt nem került, nem kerülhetett meghatározásra.

1 A nagyszámú vizsgálat során linearizált (DC) hálózatszámítást végzünk, amely a wattos áramlások igen jó közelítését adja. Progra-mozás technikailag kihasználásra kerül a többmagos processzorok többszálas feladat-végrehajtási képessége, a számítási feladatok gépek közötti megosztása, ami jelentős számítási sebességnöveke-dést, válaszidő- csökkenést eredményez.

2 Az ENTSO-E regionális hálózatfejlesztési tervei piacszimuláción alapulnak


öSSZEFoGLALáS

Az idősorelemzésen alapuló rendszervizsgálat lehetővé teszi, hogy évek, évtizedek várható rendszerállapotait részletesen megvizsgáljuk akár órás (akár negyedórás) időléptékben. En-nek eredményeként meghatározható bizonyos rendszerálla-potok előfordulásának valószínűsége, gyakorisága, fennállá-sának időtartama.

Nyilvánvaló, hogy 100%-os ellátásbiztonság nincs, adatbi-zonytalanságok, üzemzavarok (rendelkezésre nem állások) kockázata mindig fennáll. Azonban azt jó (kell) tudni, hogy ezek az események milyen kockázatot hordoznak: milyen gyakran és milyen hosszan fordulhatnak elő, milyen súlyos következményeik vannak (valószínűsíthetők). Ezen kérdések megválaszolására a determinisztikus load-flow számításokat kiterjesztő idősorelemzés hazai alkalmazásával kerülhet sor, mely lehetőséget ad a döntések kockázatalapú előkészítésére. A kockázat kezelését, annak vállalását, a vállalható kockázat mértékének meghatározását azonban a tervezés, kivitelezés, üzemirányítás, üzemeltetés, karbantartás (készülék-, alkat-rész-tartalékolás) teljes folyamatára vonatkozó stratégiai dön-tésként kell értelmezni.

mellékleteiben rögzítésre kerültek a terhelhetőségre, zárlati szilárdságra, stabilitási kritériumokra vonatkozóan, összhang-ban a nemzetközi és hazai előírásokkal, gyakorlattal.

EREDMéNyEK KIéRTéKELéSE

A hálózatszámítás eredménye események (gyakorlatilag túl-terhelődések) előfordulásának valószínűsége, gyakorisága, időtartama, továbbá az előfordulásokra jellemző üzemálla-potok. Ezek alapján meghatározhatók, hogy az egyes beavat-kozások, fejlesztések (nem fejlesztések), események milyen költségeket (beruházási költség, kárköltség, nem szolgálta-tott villamos energia ára stb.), kockázatokat jelentenek.

A döntéshozók feladata, hogy meghatározzák a vállalható kockázatok mértékét, azokat az eseményvalószínűségi muta-tókat, melyeket a tervezőknek az eljárás során figyelembe kell venniük, melyek már szükségessé, indokolttá teszik a fejlesz-tésekre vonatkozó javaslattételeket.

Az alapesetbeli és a kiesések utáni áramláseredmények sta-tisztikailag kerülnek feldolgozásra.

Adott kiesés-túlterhelődés párok jellemzését az alábbi mu-tatószámok segítik:

túlterhelődési valószínűségek• : adott vezeték adott ki-esés utáni túlterhelődési gyakorisága a vizsgált évbenelső túlterhelődés időpontja•túlterhelődési esetek száma• , ahol egy túlterhelődési esetnek minősül egy adott hálózati elem adott kiesés utáni összefüggő túlterhelődéses óráinak sorozata átlagos túlterhelődési időtartam• : átlagosan hány órán keresztül terhelődik túl a hálózati elem adott kiesés eseténleghosszabb ideig tartó túlterhelődési időtartam• adott kiesés eseténA vizsgált hálózati ágak egyszeres kiesés utáni legmaga-

sabb terhelődésének óráiról a program egy-egy hálózatmo-dellt is elkészít, lehetőséget teremtve további vizsgálatok (stabilitásszámítás, zárlatszámítás) elvégzéséhez.

A Német Gazdasági és Technológiai Minisztérium 2011-re vonatkozó adatai alapján, az alábbiakban látható az ország energiamixe. A 20% megújuló energia részleteit a jobb oldali kör alakú diagram szemlélteti.

Lektor: Dr. Grábner Péter

Sulyok zoltánosztályvezető MAVIR [email protected]

A németországi energiamixben egyötöd rész a megújuló energia

Forrás: A Német Gazdasági és Technológiai Minisztérium adatai alapján: Wall Street Journal 2012. nov. 14.Dr. Bencze János

Gáz 14%

Olaj 1%

Víz 3%

Szél 8%

Biomassza: 5%

Hulladék 1%

Foto-villamos 3%Megújulóból

20%

Egyebek 4%Szén 19%

Nukleáris 18%

Lignit 24%

A megújuló energiahányad a német áramtermelésben, 2011-ben (614 TWó) egyötöd részt tesz ki.

biztonságtechnikabiztonságtechniKaBiztonságtechnikabiztonságtechnika


Dr. szedenik norbert

Mint ismeretes, a szakmában jól ismert MSZ 274-es villámvé-delmi szabványt 2009-ben a Magyar Szabványügyi Testület visszavonta, és jelenleg az MSZ EN 62305-ös szabványsorozat 2006-ban megjelent első és a 2011. végén (1., 3. és 4. rész),illetve 2012-ben (2. rész) megjelent második kiadása érvé-nyes. Amint az a konferencián is kiderült, az immár 6 éve (!) érvényben lévő szabvánnyal kapcsolatban a szakemberek körében nagy a tájékozatlanság, pedig a hatályos OTSZ en-nek az alkalmazását teszi kötelezővé új építmények esetén. Célszerű tehát néhány lényeges kérdést tisztázni!

VillámVéDelmi zóna Vagy öVezet?

Sok szakemberben merül fel ez a kérdés a szabvány alkalma-zása során. Pedig a szabvány alapos tanulmányozása választ ad a kérdésre: a két kifejezés nem egymás alternatívája, ha-nem két teljesen különböző fogalmat takar.

A villámvédelmi zónafelosztás az elektromágneses vil-lámimpulzus elleni védelem alapelve. Ennek értelmében a védendő létesítmény belső terét villámvédelmi zónákra kell felosztani. A zónákra jellemző, hogy határaikon az elektro-mágneses jellemzőkben jelentős változás mutatkozik. A zónabeosztás alapelvét mutatja az 1. ábra.

A zónák szabvány szerinti meghatározása a következő:LPZ 0A: Az építmény körül az a térrész, amelyben a berende-

zések közvetlen villámcsapásnak vannak kitéve; LPZ 0B: Az itt levő berendezések közvetlen villámcsapásnak

nincsenek kitéve, de az elektromágneses tér csillapí-tatlanul érvényesül;

LPZ 1: Az itt levő berendezések sem közvetlen villámcsa-pásnak, sem csillapítatlan elektromágneses térnek nincsenek kitéve;

LPZ 2: Az egyre nagyobb csillapítású terek egyre nagyobb sorszámúak

Ezzel szemben az építmény övezetekre való osztását a kockázatelemzés során kell elvégezni. Az övezetekre osztás a villámvédelem gazdaságos kialakítását szolgálja, mivel a szabvány lehetővé teszi, hogy a villámvédelmi tervező az építmény hasonló tulajdonságú, rendeltetésű részeit külön-álló övezetekbe sorolja. Ezt követően a kockázatszámítást az egyes övezetekre külön-külön kell elvégezni, majd a teljes épületre vonatkozó eredő kockázatokat az egyes övezetekre kapott kockázatok eredői adják. Ez alapján megtervezhető az övezetekhez illeszkedő védőintézkedések rendszere, amely-lyel optimalizálni lehet a védőintézkedéseket, és ezzel akár jelentősen csökkenhet a villámvédelem költsége. Például, ha egy épületben több tűzveszélyességi besorolású helyiség is található, akkor eszerint célszerű az épületet övezetekre osz-tani. Ekkor a tűzveszélyes helyiségeket külön lehet kezelni, és így nem kell az egész épületre figyelembe venni az itt adódó nagyobb kockázatokat. Ennek alapján lehetőség van a prob-léma helyi kezelésére, például ezen helyiségek tűzoltórend-szerének kiépítésével, amelyet így nem kell a teljes épületre kiterjeszteni.

A szabvány alkalmazása során tehát ügyelni kell arra, hogy a villámvédelmi zóna és az övezet kifejezések teljesen más fogalmakat takarnak. A probléma forrása az, hogy az angol nyelvű szabványban hasonló kifejezés szerepel mindkettőre: „lightning protection zone” (azaz villámvédelmi zóna, rövidít-ve LPZ), és „zone of a structure” (azaz építmény övezete, rövi-dítve Zs). A magyar nyelvű szabvány tudatosan két különböző kifejezést használ az eltérő fogalmak megnevezésére. Mivel azonban az MSZ EN 62305 első kiadásának a fordítása is csak a megjelenését követő 3. évben készült el, a 2. kiadás pedig még ma sem érhető el magyarul, sokan az angol nyelvű kiadásból dolgoznak. Emiatt mindkét fogalomra a zóna kife-jezés terjed, ami sorozatos félreértésekhez vezet.

gazDaságos-e a gazDasági érték elVesztésének kockázatát kiszámolni?

A kockázatelemzés során lehetőség van kiszámítani a gazda-sági érték elvesztésének kockázatát (R4). Az MSZ EN 62305-2 szabvány részletesen leírja ennek a folyamatnak a lépéseit. Az eljárás célja az, hogy – amennyiben a védelem létesítése más szempontból nem kötelező –, akkor ne kelljen indokolatlan villám- illetve túlfeszültség-védelmet kialakítani. Fordítva is igaz: bizonyos esetekben akkor is célszerű lehet a védelmet megvalósítani, ha ez nem kötelező. Más szóval a védelem akkor tekinthető gazdaságosnak, ha a ráfordított költségek nem haladják meg a védelem nélküli esetben esetlegesen bekövetkező kár mértékét.

Ennek a kérdésnek a megítélése azonban nem egyszerű. A válaszhoz rengeteg adat szükséges, ráadásul ezek alapve-tően gazdasági adatok. Komoly nehézségek merülhetnek fel, miközben a villámvédelmi tervező olyan kérdésekre keresi a választ, hogy például mekkora lesz a megépítendő üzemcsar-nok, a benne elhelyezendő berendezések, anyagok érté-ke, mekkora lesz egy majdani termeléskiesésből származó veszteség stb. A legtöbbször még az együttműködő megbízó sem ismeri mindezeket az adatokat előzetesen, sok esetben pedig ezek titkos, bizalmas adatok. Ezt a problémát az euró-pai szabvány alapját képező nemzetközi, tehát az IEC 62305-2 szabvány egy egyszerűsített eljárással kívánja áthidalni. Esze-rint, ha a költségeket nem lehet kideríteni, akkor a kiszámított gazdasági érték elvesztésének kockázatát (R4) a szabványban egy előre meghatározott elfogadható kockázattal (R4T = 10-3) kell összevetni. Tehát, ha a kiadódó kockázat 10-3-nál nagyobb, a szabvány szerint a védelem kiépítése gazdaságos.

Villámvédelmi kérdések az ÉBSZ Konferencián

2012. szeptember 6-án és 7-én rendezte meg a MEE Épületvillamossági és Biztonsági Szakosztálya az ÉBSZ konferenciát. A rendezvényre a 2012. évi 59. Vándor-gyűlés keretében került sor a Budapesti Kongresszusi Központban. A kétnapos konferencián az Épületvilla-mossági és Biztonsági Szakosztály munkabizottságai-nak tagjai tartottak előadásokat a villamos tervezés, a villámvédelem, az elektrosztatika, az érintésvédelem, a tűzvédelem aktuális kérdéseiről. Az előadások során több szakmai kérdés merült fel, különösen a villámvé-delemmel kapcsolatban, amelyeket érdemes az Elektro-technika olvasóival is megosztani.

1. ábra Villámvédelmi zónák

Dr. Szedenik NorbertMEE Villámvédelmi Munkabizottság vezető[email protected]

Lektor: Garai János, OBO


Azonban az elfogadható kockázatnak ez az önkényes meg-határozása sok esetben megkérdőjelezhető eredményeket szolgáltat. Az európai villámvédelmi szabványok bevezetésé-ért felelős munkabizottság felismerte ezt a problémát, és az EN 62305 2. részébe ezt az egyszerűsített eljárást nem vette át. Mivel a magyarországi, azaz az MSZ EN 62305-2 szabvány az EN szabvánnyal azonos, így mi sem élhetünk ezzel a mód-szerrel. Marad tehát a részletes költségelemzés, ha a meg-rendelő ezt megkívánja. A jogszabály, azaz az érvényes OTSZ ennek az elvégzését ugyanis nem írja elő.

hogyan kell a Veszteséget meghatározni?

A veszteség kiszámítására szolgáló összefüggésekkel kap-csolatban több észrevétel hangzott el a konferencián. Ezek a megjegyzések teljesen indokoltak, hiszen az MSZ EN 62305-2 első kiadásában szereplő egyenletek értelmezése alaposabb ismeretek hiányában félreértésekhez, végső soron hibás koc-kázatelemzéshez vezethet. Ennek következtében pedig a kockázatelemzés alapján tervezett villámvédelem sem lesz megfelelő. A szabványokban szereplő előírásoknak egyértel-műnek, szabatosnak kell lenniük. A probléma a MEE villámvé-delmi jegyzetének készítésekor is jelentkezett, és a 2009-ben megjelent kiadványban már a helyes összefüggések szere-pelnek. A vitatott részt a szabványsorozat korszerűsítéséért felelős nemzetközi munkabizottság is felülvizsgálta, és a 2012-ben megjelent második kiadásban egyértelműsítette. Emiatt a kockázatszámítás során a MEE villámvédelmi jegyze-tében vagy az MSZ EN 62305-2 második kiadásában helyesen szereplő összefüggések alapján kell eljárni. Ez idővel amúgy is elkerülhetetlen, hiszen az első kiadást a második kiadás megjelenését követő három év letelte után, azaz 2015-ben az MSZT-nek vissza kell majd vonnia.

Ennek megfelelően a veszteségek meghatározásakor az adott típusú veszteségre megadott jellemző értékből kell kiindulni. Ezek a szabványban vannak megadva, és mind-egyik függ a károsodás típusától, valamint:- az emberi élet elvesztéséből származó veszteség esetén a

veszélyeztetett emberek számától;- a közszolgáltatás kieséséből származó veszteség esetén az

ellátás nélkül maradt fogyasztók számától;- a kulturális örökség elvesztéséből származó veszteség ese-

tén a veszélyeztetett építmény és a benne lévő javak értékétől;

- a gazdasági érték elvesztéséből származó veszteség ese-tén pedig a veszélyeztetett állatok, építmény, a benne lévő anyagi javak, a belső rendszerek és az elmaradt haszon gazdasági értékétől.

Ezt követően a veszteség jellemző értékét a körülmények-től függő tényezők figyelembevételével módosítani kell. Ilye-nek a veszteséget növelő tényezők a különleges veszélyek (pl. pánik, kiürítési nehézségek) esetén, illetve a veszteséget csökkentő tényezők, amelyek a talaj vagy a padló levezetési tulajdonságait, a tűzvédelmi intézkedéseket valamint az épít-mény tűzveszélyességét veszik figyelembe. A veszteség meg-határozásánál figyelembe kell még venni a veszélyeztetettség időtartamát, továbbá ha az építmény övezetekre lett feloszt-va, akkor az adott övezetben tartózkodó emberek számát az építményben tartózkodó összes ember számához viszonyít-va. Példának vegyük az emberi élet elvesztéséből származó, a fizikai károsodás által okozott veszteség (LB) meghatározását. Ezt a következő összefüggéssel lehet kiszámítani:

Lb = r × h × LF × nz/nt × tz/8760

ahol:r: a veszteséget csökkentő tényezők szorzata;h: a veszteséget növelő tényező;LF: emberi élet elvesztéséből származó, a fizikai károsodás

által okozott veszteség tipikus értéke (a szabványban megadott érték);

nz: az adott övezetben tartózkodó személyek száma;nt: az építményben tartózkodó összes ember száma; tz: az adott zónában az emberi tartózkodás időtartama

évente, órában kifejezve.A fenti megfontolások remélhetően segítenek megvála-

szolni a szabvány alkalmazása során felmerült leggyakoribb kérdéseket. Várható, hogy mivel az új építmények villám-védelmének tervezésekor 2011. október 6. után már az „új” szabvány előírásait kell alkalmazni, egyre több kérdés fogal-mazódik meg mind a tervezők, mind a műszaki ellenőrök és a felülvizsgálók részéről. A MEE Villámvédelmi Munkabizott-sága a jövőben is feladatának tekinti, hogy segítsen a problé-mák tisztázásában.

szakmai elôírások

A Világítástechnikai Társaság napokban meg-jelent kilencedik évkönyve a fény és élővilág, a világítás és ember, valamint a világítás és társadalom kapcsolatának kérdésein túl a tár-saság szervezeti életébe is betekintést nyújt. Az eddigi évkönyvektől eltérően nem annyira a világítástechnikai berendezéseken és megol-dásokon van a hangsúly, hanem inkább a vilá-gítás hatásait taglalják az írások.

Az idei évkönyvben olyan jeles szakemberek is publikálnak, akik munkájuk, kutatásaik so-rán a fénynek és a világításnak az élővilágra és az emberre gyakorolt hatásaival foglalkoznak.

A közérthetően megfogalmazott, de ugyanakkor magas színvo-nalú írások között laikusok és szakemberek is találnak érdekes értekezéseket.

Az évkönyv ismerteti a fény és a világítás hatásait az életritmus, az éjszakai fényterhelés és egészség, az alvás, valamint fotobiológiai kérdések tekintetében. A mezopos fotometria, a polarizált fény, a természetes világítás hatásai mind olyan téma, amelyek a minőségi világítás szempontjából foglalkoztatják a világítástechnikusokat. Kihagyhatatlan a félvezető fényforrások témaköre, ezért számos írás foglalkozik a teljesítmény-világítódiódákkal.

Az évkönyvet a Világítástechnikai Társaság tagjai és a szerve-zet rendezvényein résztvevők térítésmentesen kapják.

A kiadvány iránt érdeklődők a [email protected] e-mail címen kérhetnek további felvilágosítást.

Dr. Szabó Ferenc

Világítástechnikai Évkönyv 2012-2013

msz en 60950-1:2012Informatikai berendezések. Biztonság. 1. rész: Általános követelmények (IEC 60950-1:2005, módosítva)*msz en 60965:2012Atomerőművek. Vezénylőtermek. A reaktor leállításának kiegészí-tő vezénylőpontjai, ha reaktorfelfutás esetén a fő vezénylőterem hozzáférhetetlen*msz en 61500:2012Atomerőművek. Biztonság szempontjából fontos mérés- és irá-nyítástechnikai rendszerek. Adatkommunikáció az A kategóriás rendszerekbenmsz en 61300-3-…:2012Fényvezető csatlakoztatóeszközök és passzív alkatrészek. Alapve-tő vizsgálati és mérési eljárások. 3-... rész: Ebben a szabványcsaládban megjelent a -3-28. rész* és a -3-33. rész új kiadása.msz en 61340-4-4:2012Elektrosztatika. 4-4- rész: Szabványos vizsgálati módszerek kü-lönleges alkalmazásokra. Hajlékony falú ömlesztettáru-tárolók (FIBC-k) elektrosztatikus osztályozása *msz en 61753-087-6:2012Fényvezető csatlakoztatóeszközök és passzív alkatrészek. Működési előírások. 087-6. rész: Csatlakozó nélküli, kétirányú, 1310 nm-es „upstream” és 1490 nm-es „downstream” egymódusú, O kategóriájú WWDM-eszközök. Szabályozatlan környezetmsz en 61755-3-6:2006/a1:2012Fényvezető csatlakozók optikai interfészei. 3-6. rész: Optikai in-terfész. 2,5 mm és 1,25 mm átmérőjű, hengeres, 8 fokos szögben polírozott, PC, összetett felépítésű, Cu-Ni ötvözetbe ágyazott egymódusú fényvezető szálas csatlakozócsapmsz en 61784-5-…:2012Ipari kommunikációs hálózatok. Profilok. 5-… rész. Terepi buszok telepítése. Ebben a szabványcsaládban megjelent az 5-2, 5-3, 5-4*, 5-6, 5-10, 5-11*, 5-12*, 5-14* és az 5-15* rész, ill. a rész új kiadása.msz en 61800-3:2004/a1:2012Szabályozható fordulatszámú villamos hajtásrendszerek. 3. rész: EMC-követelmények és egyedi vizsgálati módszerekmsz en 62087:2012Audio-, video- és hasonló készülékek teljesítményfelvételének mérési módszereimsz en 62305-2:2012Villámvédelem. 2. rész: Kockázatkezelés (IEC 62305-2:2010, módosítva)msz en 62337:2012Villamos mérő-, vezérlő- és szabályozórendszerek üzembe helye-zése a feldolgozóiparban. Az üzembe helyezés fázisai és lépései msz en 62561-…:2012Villámvédelmi berendezés elemei (LPSC). Ebben a szabványcsaládban megjelent az -1, -2, -3, -5. -6, és a -7 rész új kiadása.*msz hD 60364-7-722:2012Kisfeszültségű villamos berendezések. 7-722. rész: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Villamos jármű táplálásamsz hD 60364-4-442:2012Kisfeszültségű villamos berendezések. 4-442. rész: Biztonság. A kis-feszültségű berendezések védelme a nagyfeszültségű rendszer föld-zárlata és a kisfeszültségű rendszer hibája miatt keletkező átmeneti túlfeszültségek ellen (IEC 60364-4-44:2007, 442. fejezet, módosítva)msz hD 60364-5-56:2010/a1:2012Kisfeszültségű villamos berendezések. 5-56. rész: A villamos szer-kezetek kiválasztása és szerelése. Biztonsági berendezésekmsz hD 60364-7-…:2012Kisfeszültségű villamos berendezések. 7-… rész: Különleges be-rendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények című szab-ványsorozat -710, -722 és a -715. részének új kiadása, a -701 részéhez A11:2012 jelzettel módosítás jelent meg.

magyar nyelven (vagy magyar nyelvű változatban) bevezetett szabványok és szabványmódosítások

msz en 55103-1:2009 és msz en 55103-2:2009Elektromágneses összeférhetőség. Professzionális audio-, video-, audiovizuális és szórakoztató világításszabályozó készülékek ter-mékcsalád-szabványa. - 1. rész: Zavarkibocsátás - 2. rész: ZavartűrésA két, egymással is szoros kapcsolatban álló szabvány a cím szerinti készülékekre írja elő mind a folyamatos és tranziens, mind a vezetett és sugárzott zavarokra vonatkozóan a vizsgálati módszereket és kö-vetelményeket, a határértékeket és a működési kritériumokat. E ké-szülékeket általában rádió- és televízió-stúdiókban, színházakban, koncerteken és különféle rendezvényeken használják.

angol nyelvű változatban bevezetett szabványok és szabványmódosítások (kivonatos ismertetés nélkül)

*msz en 50563:2012Külső AC/DC és AC/AC tápegységek. Az üresjárási teljesítmény és a terhelt állapotok átlagos hatásfokának meghatározása*msz en 55032:2012Multimédia-készülékek elektromágneses összeférhetősége. Zavar-kibocsátási követelmények (CISPR 32:2012)msz en 60038:2012CENELEC szabványos feszültségek (IEC 60038:2009, módosítva)msz en 60079-35-1:2012Robbanóképes közegek. 35-1. rész: Sújtólégveszélyes bányákban használatos fejlámpák. Általános követelmények. A robbanási kockázattal kapcsolatos kialakítás és vizsgálat *msz en 60118-15:2012Elektroakusztika. Hallókészülékek. 15. rész: Módszerek hallókészülékek jelfeldolgozásának jellemzé-sére beszédszerű jellel msz en 60296:2012Folyadékok elektrotechnikai használatra. Transzformátorok és kap-csolóberendezések ásványolaj-alapú, használatlan szigetelőolajai *msz en 60475:2012A szigetelőfolyadékok mintavételi módszere msz en 60567:2012Olajtöltésű villamos berendezések. Gázok mintavétele, szabad és oldott gázok analízise. Irányelvek *msz en 60671:2012Atomerőművek. Biztonság szempontjából fontos mérés- és irányí-tástechnikai rendszerek. Ellenőrző vizsgálat


szakmai előírásokSzakmai elôírásokszakmai elôírásokszakmai előírások

A következő felsorolás a szabvány alkalmazási területé-nek rövid ismertetésével tartalmazza a bevezetett szab-ványok közül azokat, amelyek a vizsgált időszak alatt magyar nyelven jelentek meg; az ezt követő felsorolás a „címoldalas”, tehát angol nyelvű változatban bevezetett szabványokat, csak a címükkel tünteti fel. A felsorolásban *-gal jelölt szabványok új szabványok, a jelöletlenek korábbi szabványt helyettesítenek vagy mó-dosítanak. A szabványok teljes listája az MEE honlapján található meg: elektrotechnika/aktuális szám/szakmai előírások címszó alatt

kovács levente

A 2012. III. negyedévében közzétett, az elektrotechnika területeit érintő

magyar nemzeti szabványok

LpS 2012LED Professional Symposium + Expo

Kesztl János segítő technológiákat mutatott be, komplett lámpatest-gyártók nem voltak jelen. Az előadók jelentős része a kiállí-táson standdal is rendelkezett, ezért a hallgatóság részéről felmerülő kérdéseket eszközökkel szemléltetve tudták meg-válaszolni.

A szimpóziumot a szervezők nyolc szekcióra osztották fel, melyek összessége tulajdonképpen lefedte a szilárdtest fény-forrással történő világítástervezés területét, és a fontosabb tervezési szempontokat, kezdve a félvezetők gyártásával kapcsolatos kihívásoktól az optikai rendszereken, meghaj-tó áramkörökön, fémalapú áramköri lapokon át egészen a hőmenedzsmentig. Érdekes volt látni, hogy az előadók az egyes szekciók címében megfogalmazott kihívásokat, prob-lémákat a saját területükön betöltött pozíciójuknak megfe-lelően, egyénileg próbálták megoldani, és nem pedig általá-nosságban beszéltek az aktuális témáról.

A „Tech-panel”-ek kiváló alkalmat biztosítottak arra, hogy a résztvevők a szakértőkkel együtt megvitassák kérdéseiket. Véleményem szerint e szekció nagy előnye volt, hogy a fel-tett kérdések nem egyoldalúan, marketing stílusban kerültek megválaszolásra, hanem a többi szakértő által moderálva, véleményüket beleszőve alakult ki egy végkövetkezte-tés. Jó alkalom volt ez arra, hogy hallgatóként megismerjük az egyes szakértők által képviselt cégek szemléletmódját, piaci hozzáállását. A „vita” során szóba kerültek a kínai gyárt-mányok is, de abban mindenki egyetértett, hogy a nagy áru-házak polcain „sorban álló”, olcsó, mind villamos, mind hűtési szempontból elégtelenül méretezett termékek nem tesz-nek jót az egyébként kiváló adottságokkal rendelkező LED-technológia hírnevének.

Összegzésként elmondható, hogy a gyártók a megoldást mindenképpen a szabványosításban, a félvezetőgyártás költ-ségeinek csökkentésében és az integrálásban látják, abban viszont különböznek a vélemények, hogy a további fejlődés milyen útvonalon menjen tovább: egyesek szerint a hagyo-mányos izzófoglalat már a múlté, el kell kezdeni a Zhaga által kijelölt ösvényen haladni, mások úgy gondolják, hogy a siker kulcsa a hagyományos foglalatokkal kompatibilis LED-es fényforrások tökéletesítése. Elmondható, hogy az elő-adások döntő többségének középpontjában a „light bulb” (wolfram szálas izzó) kiváltása szerepelt. Véleményem szerint a „retrofit” a félvezetős világítás számára csak egy ideiglenes fogódzó, és eljön az idő, amikor a LED kiérdemli a számára tervezett, szabványosított, a világ minden pontján elfogadott interfészt, mely jó eséllyel a Zhaga lehet. Addig is figyelni kell a piaci trendeket, a szabványosítás felé tett lépéseket, mely egyszerűbbé teheti az „új” technológia használatát mind a tervezők, mind a végfelhasználók számára.

Úgy gondolom, hogy a magyar részvétel egy ilyen kulcs-fontosságú rendezvényen a következő években is elenged-hetetlen ahhoz, hogy a nemzetközi LED-közösség ismert és elismert tagjává váljunk, és a technológia fejlődését közvet-lenül nyomon követhessük.

Ezúton szeretnék köszönetet mondani a HITA-nak a professzionális szervezésért és kiutazásom támogatásáért.

világítástechnikavilágítástechnikaVilágítástechnikavilágítástechniKa

Elektrotechnika 2 0 1 2 / 0 1 2 2 2

Az elmúlt pár évben a világítástechnikában igen nagy vál-tozásokat hozott a LED-technológia megjelenése, rohamos fejlődése. A szimpózium, amelyet 2012. szeptember 25. és 27. között immáron második alkalommal rendeztek az ausztriai Bregenzben, négy stratégiai pillér mentén kívánja követni a világítástechnika változásait. A háttérstratégiák a LED-piacot jelentősen befolyásoló piaci fejlődést és a sza-bályozó faktorokat ölelik fel. A második pillért a mérnöki módszerek jelentik. Igen izgalmas a technológiai trendeket elemző harmadik témakör is. A szimpózium negyedik lé-nyegi eleme a stratégiai kapcsolatok kialakítása a LED ala-pú világítástechnikával foglalkozó szereplők között.

Az esemény megnyitója során már körvonalazódtak az idei konferencia főbb témakörei, úgymint a szabványosítás, a tervezési metódusok, a technológiafejlődési trendek, és a LED jövője. A „keynote” (összefoglaló) előadások a félveze-tők árverseny miatt történő gyártási optimalizálásáról, az EU Zöld Könyvében foglalt szabványosítási erőfeszítésekről, az „ECO label” bevezetéséről szóltak. Utóbbi előadás során – egy észrevétel kapcsán – bizonyosságot nyert az is, hogy az új szabványossági direktívák csak az európai gyártókra vo-natkoznak, ezért az egyes távol-keleti cégek által gyártott ter-mékek kereslete csak attól függ, hogy a „nagy LED-gyártók” milyen mértékben képesek kiállni a Zhaga szabványosítási törekvés mellett. Bemutatásra kerültek a fejlődési irányok, szó esett az OLED termékek létjogosultságáról is. Prof. Andreas Shulz egy rendkívül izgalmas előadás keretein belül bemutat-ta, hogy a LED-del nem csak „világítani” lehet, de kihasználva annak méret- és élettartambeli előnyeit, teljes díszvilágítási, vezérlési rendszerek valósíthatók meg vele még olyan szigo-rú követelmények mellett is, melyeket például a múzeumvi-lágítás támaszt.

Az expónak igen látványos megnyitója volt. A kiállításon az idén – egy kivétellel – csak európai és amerikai cégek vol-tak jelen, a legtöbbjük a fémalapú nyomtatott áramkörök gyártásának, tervezésének területén munkálkodik, de szép számmal akadtak fényforrás- és tápegységgyártók, tervező irodák is. A kiállítók között mindenki „csak” a LED használatát

Kesztl JánosOkleveles villamosmérnökEMIKA [email protected]

Lektor: Némethné dr. Vidovszky Ágnes

Legközelebb ismét rajtunk a sor – Visegrádon

Barkóczi gergely szerepelt a konferencia tematikájában. Világítási rendszerek ki-alakítása, fejlesztése, fényforrások komplex: műszaki-ökológiai-gazdasági értékelése és új fényforrások fejlesztése kapcsán is fel-merült a LED jelenünkben és jövőnkben betöltött szerepe. Nagy érdeklődés kísérte az egyik gyártó új LED-lámpatestjének bemuta-tását, amely termék újszerű fehérfény-előállítási LED-chip elrende-zéssel az eddigieknél sokkal egyenletesebb, spektrumát tekintve megfelelőbb fehér fényt bocsát ki.

Örömmel láthattuk, hogy szép számban voltak jelen hazánk képviselői is, mind az előadók, mind a hallgatóság soraiban. Ma-gyarország világítástechnikával foglalkozó jelentős egyetemi intézetei, köz-, és díszvilágításhoz kötődő üzemeltetői, szolgálta-tói szervezetek és lámpatest-, fényforrásgyártó cégek képviselői egyaránt megjelentek, részt vettek a konferencia menetében, és mind előadóként, mind felszólalóként illetőleg szekcióelnökként értően szóltak hozzá a konferencia témáihoz. Annak ellenére te-hát, hogy sajnos más világítási konferenciával időbeli átfedésben került megszervezésre a LumenV4, a magyar szakma reprezenta-tív metszete jelen volt, és a MEE VTT rendszeres havi szeminári-umának hála az itt szerzett információkhoz az egyesület minden tagja hozzájuthat a jövőben.

„Az előadások között szerepelt színvonalas elméleti és gyakorlati témájú bemutató is; nagyon aktuális témákat dolgoztak fel a lá-tással és vizuális komforttal kapcsolatos kutatások; számos munka tükrözte a belsőtéri világításban is érvényre jutó energiafelhasználás csökkentésének tendenciáját, és számomra különösen érdekes volt egy-két új nézőpontú előadás a látás észlelés-érzékelés-értelmezés területén végzett kutatásokról. Elmondhatjuk, hogy ténylegesen terítékre került mindaz, ami ma a világítási szakembereket érdek-li, egyes előadók munkásságát szívesen megismertem volna még mélyebb részleteiben is” – észrevételezte Zaymus vince, a BDK Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. műszaki főtanácsadója a konferencia egyik kávészünetében.

Több jelenlévő is megfogalmazta, hogy a gazdag informá-ciótartalomhoz képest az előadások időkorlátját kissé szűkre szabták, ezáltal egyik-másik előadó munkáját nem lehetett kellő mélységben átlátni, és érdemesebb lett volna egy gazdagabb poszterszekció mellett az előadásokra több időt fordítani. A kon-ferencia szervezése egy-két kisebb bukkanótól eltekintve gördü-lékeny volt. A szinkrontolmácsolás apró nehézségei, amelyek az angol nyelvről történő írásos fordítás melletti anyanyelven törté-nő előadásból fakadtak – és néha derültséget okoztak a hallga-tóság soraiban –, illetőleg az ebédek és vacsorák kulináris kifogá-sait mellőzve tényleg nem lehetett panaszra ok. A regisztráció, a résztvevők és előadók koordinációja frappánsan és segítőkészen történt, a programot pontosan sikerült tartani, és a konferencia technikai háttere is akadálymentesen működött.

„Legközelebb ismét rajtunk a sor, és végre sikerülhet az eredeti cé-lunk is: a Visegrádi Négyek világítástechnikai társaságai Visegrádon tartanak találkozót” – prognosztizálta Nagy János a következő Lu-men V4 konferenciát. A négy helyszín körbejárásának első ciklusa eredményesen zárult, a kétévente tartott rendezvény szervezői elégedetten konstatálták, hogy az érdeklődés fennmaradt, miáltal a négy ország, amely valamikor egy korona alatt már bizonyítot-ta képességét az együttműködésre, most a kor szellemében mű-szaki-világítástechnikai szövetségben is együtt tud működni, és hangsúlyt követelhet magának a világ műszaki porondján is.

Két év múlva Visegrádon folytatása következik.

negyedik alkalommal szervezték meg a lumen v4 visegrá-di Országok világítási Konferenciáját, a világítástechnikai szakma magyar kezdeményezésű nemzetközi tudományos fórumát, amelyen a visegrádi országok (lengyelország, csehország, Magyarország és szlovákia) világítási szakem-berei és kutatói cserélnek eszmét és tapasztalatot. a ren-dezvény kétévente, a résztvevő országok világítástechnikai társaságainak szervezésében zajlik oly módon, hogy min-den alkalommal más ország látja el a házigazda szerepét. ismeretes, hogy először Magyarország, Balatonfüred adott otthont a szakmai találkozónak, ezúttal pedig Pozsony vá-rosa volt a vendéglátó 2012. szeptember 26. és 28. között.

„A negyedik konferencia lezárultával elmondható, hogy minden szervező ország világítástechnikai szervezete rendelkezik tapaszta-lattal egy ilyen rendezvény szervezésében. Azt is kijelenthetjük, hogy elértük az egyik legfontosabb kezdeti célunkat: aktív szakmai párbe-széd kezdődött Közép-Kelet-Európa világítási szakemberei között!” – mondta el nagy János, a VTT elnöke, a Lumen V4 konferenciák ötletadója és elindítója. Az elnök úr jelentős eredménynek tarja, hogy szabályozások és szakmai irányelvek kialakítása terén tény-leges együttműködés indult meg a négy ország világításszakmai gárdája között. Konkrét példa erre a pozsonyi konferencián el-hangzott egyik előadás, amelyben az épületek energetikai beso-rolása kapcsán kérte fel a szlovák előadó a többi ország résztve-vőit, egyeztessenek álláspontjaikról, hogy az európai szabályozás kialakításakor egységes álláspontot fogalmazhassanak meg.

A rendezvény szervezésében kezdetektől fontos szempont, hogy minél szélesebb körhöz jussanak el a legújabb információk, és az érintettek részvételével vitathassuk meg az országainkat közvetlenül érintő szabályozásokat, illetőleg a helyi adottsága-inkból következően felmerülő szakmai kérdéseket. A kutatóin-tézetek és ipari szereplők közötti kapcsolatteremtés ugyanúgy szerepet kapott a Lumen V4 konferenciákon, mint a következő generáció kinevelése. Az elmúlt négy konferencián részt venni kívánó egyetemi hallgatók jelentős kedvezményeket kaptak: az első, 2006-os konferencián a MEE Világítástechnikai Társaság díj-mentesen biztosította a részvételüket, a külföldi konferenciákra való kijutásra pedig utazási támogatást adott, így például az idei rendezvényen a házigazda kedvezményes (33%) regisztrációs díja volt csak az érdeklődő egyetemisták részvételi költsége.

„A konferencia nem fáradt el, most is láttunk érdekes újdonságokat mind kutatási eredmény, mind konkrét termékek esetében.” – fejtette ki véleményét dr. Borsányi János, akinek neve méltán fémjelzi a Kandó (ma Óbudai Egyetem) világítástechnikai iskoláját. Az elő-adások között szerepeltek vizuális komforttal, káprázással kapcso-latos előadások, és helyet kapott az előadások között a mezopos látás vizsgálata is. Ezek a témák világviszonylatban is „felkapottak”, és jelentős kutatások folynak a tudományos eredmények érdeké-ben a Távol-Kelettől a „Távol-Nyugatig”. A több oldalról körüljárha-tó, és aktívan vizsgált területeken kívül érdekes, egyedinek mond-ható bemutatókat is láttunk, mint a Sixtus-kápolna díszvilágításá-nak korszerűsítéséről, illetőleg a LED-reklámvilágítások vezetésre gyakorolt hatásáról szóló előadások.

„Felkészült előadók, alapos kutatómunkák kerülnek bemutatásra” – erősítette meg Molnár Károly is, az Óbudai Egyetem világítás-technika oktatásának jelenlegi motorja. – „Nagyobb nemzetközi fórumokon, CIE vagy Lux Europa konferenciákon is becsülettel meg-állnák a helyüket az itteni prezentációk.” A korszerű világítástechni-kai szemlélet jegyében természetesen a LED is hangsúlyosan


Barkóczi Gergelyokleveles villamosmérnö[email protected]

Lektor: Némethné dr. Vidovszky Ágnes

HírekHírekhírekHírek


Energetikai hírek

a világból

Dr. Bencze Já[email protected]

kína vezető szerepre tesz szert a szélerőművek piacán2011-ben a szélerőművek globális piacán Kína 20%-kal volt jelen, ez a volumen a nemzetek között első helyre tette Kínát. 2011-ben 41 GW-tal nőtt a piac, ez 6%-os növekedést jelent. Kína 18 GW kapacitást helyezett üzembe 2011-ben, ez követte az Amerikai Egyesült Államok 6,8 GW-tal, majd jött India 3 GW-tal,

és csak őket követte Németország, az Egyesült Királyság, Kanada és Spanyolország.A globálisan beépített szélerő-mű-kapacitás 238 GW.Az Amerikai Egyesült Államok által üzembe helyezett 6,8 GW kapacitás, 2 millió amerikai ház-tartás energiaszükségletét biz-tosítja. Az amerikai tervek szerint 2030-ra az egész USA energiaigé-

nyének 20%-át szélerőművekkel kívánják ellátni.Az elmúlt esztendő rekordjával Kanada büszkélkedhet, ahol 1267 MW új szélerőmű-kapacitás lépett üzembe.

Japánnak szüksége van a nukleáris energiára, ha nem akarja, hogy energiaárai az egekbe szökjenek„Nukleáris energia nélkül jelentős problémáink lesznek” – mondotta Nobuo Tanaka, a Japán Energetikai Gazdasági Inté-zet igazgatója egy interjújában Szingapúrban. Mint mondta, az atomenergia-mixe a teljes villamosenergia-termelésben jelenleg 30%. Ennek megszüntetése gyakorlatilag lehetetlen.

Számos ipari potentát megerősítette, hogy teljesen ellehetet-lenül a japán ipar, elveszti versenyképességét, amennyiben az atomerőműveket bezárják. Tekintettel arra, hogy a földgázszál-lítással együtt közel ötszörösébe kerül annak, mint amennyit az

USA-ban fizetni kell érte. Az elfogadható szcenárió az, hogy 20-25%-ra csökkentik az energiamixben az atomenergia részese-dését. Ez is csak akkor lehetséges, ha jelentős összegeket fordít a kormányzat az energiatakarékos technológiák megvalósításá-ra, az energiatakarékosságra és a megújuló energiák növekvő hasznosítására.

Forrás. Bloomberg/23 October 2012

India 2011-ben 10 milliárd $-t költött megújulókraIndia 2011-ben a globális beruházások 4%-át, 10,3 milliárd $-t költött az ún. „tiszta energiákra”. Az elmúlt évi növekedés gyorsabb volt Indiában (52%), mint bármely gazdaságában a világnak. A növekedés az előző évhez képest hétszeres volt az átviteli hálózatra kapcsolódó fotovillamos erőművek területén (0,6 ról 4,2 milliárd $), a szélerőművek fejlesztésére 4,6 milliárd $-t költöttek. A jelenleg futó, 11. ötéves terv előirányzatában 12,4 GW hálózatra dolgozó megújuló energiát terveztek, ami már most láthatóan túl lesz teljesítve 14,2 GW-ra.

Az eSkOM évi 16%-kal fogja a villamos energia árát növelni 2013-tólA Dél-afrikai Köztársaság állami monopóliumában lévő Eskom Holding Ltd., amely a köztársaság villamosenergia-termelésé-nek 95%-át biztosítja, a jövő évtől kezdve egészen 2018-ig évi 16%-kal kívánja a villamos energia árát növelni, tekintettel arra, hogy jelentős beruházások segítségével tudja csak elkerülni az utóbbi időkben egyre gyakrabban előforduló rendszerössze-omlásokat. Az áramtermelő cég terveit már egyeztette az Állami Energiaszabályozó Hatósággal is. Az Eskom 2013-tól kezdve 58 milliárd USD-t költ a meglévő – teljesen elavult – energiatermelő eszközök korszerűsítésére és a termelő kapacitás növelésére.

Forrás: Bloomberg/22 October 2012

kína növelni fogja külföldi energetikai beruházásaitKínai energetikai cégek a közeli jövőben 1,4 milliárd USD érték-ben növelik külföldi energetikai portfóliójukat. Az energetikai cégek közös külföldi terjeszkedésének tervét a központi ha-tóság jóváhagyta. A terv céljai között szerepel a fotovillamos erőművek építése, tekintettel arra, hogy ezen elemek terme-lése meghaladja az igényeket, így ezeket az elemeket külföldi beépítése hosszú távon hasznosítható. Egyebekben pedig min-den külföldi gazdaságban való jelenlét erősíti Kína gazdaságát, növeli versenyképességét és végül, de nem utolsósorban növeli Kína nemzetközi szerepét, súlyát.

Forrás: Asian Energy/23 October 2012

Dél-koreai cégek vízerőművet építenek a Mekong folyónHivatalos források jelezték, dél-koreai cégek megbízást kaptak arra, hogy vízerőművet építsenek a Mekong folyó laoszi szaka-szán. A várható bekerülési költség 1 milliárd USD.A Mekong déli részén három gátat építenek 2018-ig, az erőmű teljes kapacitása 410 MW lesz. 2045-ig a koreai cég tulajdonol-ja az erőművet, majd ezt követően átmegy a laoszi hatóságok tulajdonába. A jelenlegi megállapodások értelmében a termelt villamos energia döntő hányada Thaiföldre kerül.

Forrás: China Post/24 October 2012


A Vértesi Erőmű ZRt. (Vért) Oroszlányi Erőműve elődjének, az Oroszlányi Hőerőmű Vállalatnak (OHV) négy 50 MW-os blokkja 1961-1963 között került üzembe.

Ez évben két alkalommal emlékezett meg az 50 éves jubi-leumról az erőmű. Először augusztus 29-én nyílt látogatási na-pot szerveztek, amelyen a sok látogató közül többen az erőmű üzembe helyezése idején is ott dolgoztak. A MEE nevében a Technikatörténeti Bizottsága (MEE-TTB) kezdeményezésében október 30-án emlékülésre került sor is. Az Oroszlányi Erőmű sok régebbi dolgozóját hívta meg. A MEE-TTB küldöttségébe az ETE Szenior Energetikusok Klubja és a MEE Nyugdíjas Bizott-sága képviselőket delegált. Az emlékülést Zsebők István, az erőmű igazgatója nyitotta meg, aki szívélyesen köszöntötte a résztvevőket, kiemelve azt, hogy az 1961-1963 közötti üzembe helyezés idején ott dolgozók közül többen eljöttek.

kovács András Zoltán, a Vért vezérigazgatója, aki egyúttal a MEE főtitkára is, röviden összefoglalta a társaság jelenlegi hely-zetét, majd kitért a 2014. évtől várható változásokra. Az erőmű szénellátását biztosító, szintén a Vérthez tartozó Márkushegyi Bányaüzem termelése valószínűleg megszűnik, az Oroszlányi Erőmű berendezéseinek egy része elavul. Oroszlány város tel-jes és Bokod község részleges távhőellátásának további bizto-sítása, az erőmű területének nagysága és az erőmű kedvező villamoshálózati helyzete reményt ad a további villamosener-gia-termeléshez. A „túlélést” elősegítheti az, hogy az erőmű jelenleg már termel – biomassza eltüzelésével – megújuló vil-lamos energiát is. A Vért három változatban készített terveket, ill. folyamatosan fejleszti azokat a 2014. év utáni fennmaradás érdekében.

Az Oroszlányi Erőműnek – a legkorábbi tervezést is beszá-mítva – már 55 évnél is hosszabb történetét fejlődési szaka-szokra bontva Juhász Sándor, az erőmű üzemeltetési főmér-nöke foglalta össze. Az előadást vetítés kísérte. Az 1961-1963 közötti üzembe helyezés után 200 MW-os csúcsteljesítményű korszak következett, majd 1978-ban Oroszlány távfűtését és melegvíz-szolgáltatását is ellátta az erőmű. Az 1990. év nya-rán befejeződött rekonstrukció után az erőmű négy blokkjának kapacitása összesen 240 MW villamos és 94 MW hőenergia tel-jesítőképességre emelkedett. A 2004-ben a Környezetvédelmi Retrofit Program keretében nedves mészkő-gipsz technológiá-ra alapozott füstgáz- kéntelenítés létesült az erőműben. A 2008 -ra az 1. és 2. kazán biomassza tüzelésére is alkalmas kiegészí-tő fluidizációs tüzelőberendezést kapott. Jelenleg az erőmű

évenként kb. 900 ezer MWh villamos energiát (kb. 1/3 arányban megújuló formában) és kb. 330 ezer GJ hőenergiát termel.

A felkért hozzászólók közül dr. kiss László Iván, a már em-lített egyesületi bizottságok nevében köszöntötte az erőmű 50 éves fennállását, aki az 1961-1963-as üzembe helyezési idő-szakban a villamos laboratórium (működtetés, villamos mű-szerek, szekunderezés stb.) vezetője volt. Elsősorban az erőmű villamos osztálya és a villamos berendezések üzembe helyezői (ERŐTERV, ERBE) közül azokról szólt, akikkel közvetlen munka-kapcsolata révén mind szakmai, mind humánum terén sokat tanulhatott. Kiemelte Falusi András villamos osztályvezetőt és Teke Györgyöt, az ERBE vezető üzembe helyezőjét. Az erőmű kalorikus berendezései üzembe helyezői közül megemlítette a Csaszni József akkori turbina osztályvezetőt, aki később az erőmű főmérnöke lett.

Szintén felkért hozzászóló volt Szigethy István, aki a kazán-üzemnél 1962-ben kezdte meg az erőműves munkáját, később műszaki vezérigazgató-helyettes lett. Felszólalásában a kalori-kus üzemrészek üzembe helyezéséről emlékezett meg, megem-lítve a határidőre történt üzemindulások után többször fellépő tervezési és technológiai problémákat. Részletesebben szólt az 1966 áprilisában bekövetkezett kazánrobbanásról, amelynek okát az üzembe helyezésnél még nem lehetett előre látni. A nagymértékű rongálás miatt a 3. blokk csak 1967 novemberé-ben lehetett ismét beüzemelni. Ez a kazánrobbanás emberi éle-teket is követelt. Szigethy István megindultan emlékezett meg a robbanás következtében elhunyt három munkatársról.

Az 1960-as években az erőműben dolgozott Csikós József Miklós, kezdetben ügyeletes mérnökként, később üzemviteli osztályvezetőként. Hozzászólásában méltatta azt a nagyon jó, más erőműben történt szakmai felkészítést, amelyet Szemler József, az OHV első igazgatója biztosított az először erőműben munkát vállalóknak. Szintén megemlékezett az első főmér-nökről, Szőts endréről és Varga Istvánról az első üzemviteli vezetőről, akik az igazgatóval együtt valódi közösségi légkört alakítottak ki a kezdeti években.

Oroszlány önkormányzata nevében Takács károly polgár-mester – aki a Vértesi Erőmű Rt. korábbi vezérigazgatója volt – köszöntötte a Vért 50 éves Oroszlányi Erőművét, kifejezve azt a reményét, hogy a város és az erőmű között az együttműködés 2014 után is folytatódhat.

A megjelentek részé-re az emlékülés után az Oroszlányi Erőmű üzem-látogatást szervezett. Az erőmű viszonylag új üzem-egységeit is bemutatták az erőmű szakemberei. Így láthattuk a hulladékfa előfeldolgozását végző „biomassza” üzemrészt és a nedves mészkő-gipsz tech-nológiára alapozott füst-gáz-kéntelenítő üzemet is.

Az üzemlátogatás után Zsebők István, az erőmű igazgatója búcsúztatta a résztvevőket, akik a Vértesi Erőmű ZRt. Oroszlá-nyi Erőművének 50 éves fennállásáról készített DVD-t kaptak ajándékba. Hangsúlyozta, hogy meglátása szerint a megemlé-kezés nemcsak a műszaki tájékoztatást, hanem a régi és jelenle-gi munkatársak közötti kapcsolatok elmélyítését is szolgálta.

Ezúton is köszönjük a Vértesi Erőmű ZRt. és az Oroszlányi Erőmű vezetőségének az élménydús programot és a szívélyes fogadtatást.

Dr. Kiss László IvánMEE-TTB titkár

Az Oroszlányi Erőmű 50 éves jubileumáról

Az Oroszlányi Erőmű távlati képe 50 évvel ezelőtt

Az „50 éves az Oroszlányi Erőmű” emlékünnepségről

Legutóbbi cikkünkben az Odooproject spanyolországi sikereiről számoltunk be, a történetnek azonban ezzel még nincs vége, hiszen a ház hazajött, a diákok itthon újabb elismeréseket zsebeltek be, újra felépítették a házat, ami most már minden érdeklődő számára látogatható 2014 júniusáig a BMe területén. De ne rohanjunk ennyire előre.

Madridban a szikrázó napsütéses szeptember végén a ra-gyogó eredmények után még rengeteg feladat várt a csa-patra. Kezdődött a sor a verseny helyszínén való bontással, a házakat szét kellett szerelni, ismét kamionokra daruzni, amelyek útnak indultak Magyarország felé. Sajnos hiába volt a gondos időtervezés és ütemterv, a rakomány bő egy-hetes pihenőre kényszerült Franciaországban mindenféle bürokratikus-adminisztratív problémák miatt, így az egész itthoni ismételt összeszerelés csúszott. Mire a modulok megérkeztek, a csapat éppen hogy belerázódott a hajtós egyetemi munkába, mikor újra elő kellett kapni a sisakokat és munkavédelmi bakancsokat, sőt most már az esőkabá-tokat is: az újraépítés egy hete alatt végig szakadt az eső és hideg volt, a műszakok pedig nyolcóránként váltották

egymást, háromszor egy nap. Meg is lett az eredménye, a hivatalos megnyitóra hat nap alatt készült el a ház, és már patyolattisztán, bebútorozva várta a legkíváncsibbakat, a szerencséseket, akik először léphettek be itthon az Odooba. A megnyitó az egyetem patinás könyvtárában zajlott, ahol a köszöntő beszédek sorát dr. Péceli Gábor rektor nyitotta. A megnyitó másnapján pedig személyesen, névre szóló oklevelekkel jutalmazta a csapat minden egyes tagját: az Odooproject Rektori Dicséretet kapott. De nem csak az egye-tem tartja büszkeségének az Odoot: az évente rendszeresen kiosztott Junior Prima díjakból idén kettőt kapott a csapat: egyet építészet, egyet pedig környezetvédelem kategóriában. Hogy mi jön ezután? A ház még bőven tartogat magában ku-tatnivalót, az építészek, gépészek mellett a villamosmérnökök számára különösen sok felfedezésre váró terület maradt az Odoo kapcsán, ami a kutatások, innovációk iránt fogékony hallgatók, szakemberek, cégek számára perspektivikus lehet. A két év alatt tervezték és szimulálták a ház villamossági rend-szerének a működését, de csupán a verseny két hete alatt volt lehetőség arra, hogy mérni is tudják. Így még csak most jön a java. A tervezés szakaszában energiamérleg-becslést kellett készíteni, amihez a csapat villamosmérnökei saját programot fejlesztettek ki, amely órás vagy akár 6 perces termelésadatot is tud becsülni az egész évre. Azonban ha már fejlesztettek, nem álltak meg ennyinél, a program több hasznos értéket kalkulál (pl. az inverterek hatásfokát a napelemek hűtésének függvényében, illetve a termelési és rendszeradatokat hűtéssel, illetve a hűtés mellőzésével), mindezt pedig ezután tudják majd ellenőrizni, mérni, finomhangolni, hiszen a cél az, hogy az intelligens épület-informatikai rendszerrel együttműködve és a várható termelési adatok függvényében tudja a rendszer ütemezni a fogyasztókat. Persze a hol ragyogó napsütéses, hol 24 órán keresztül szakadó esős madridi két hét már szolgált némi tapasztalattal, de nem ki-merítővel, hiszen éves becslést kellett összevetniük a két hét mért, valós termelési adataival. Összességében a két hétre elmondható, hogy a szimulált és a mért értékek megfelelése átlagosan napon-ta 93% körül mozgott, egy átlagos napsütéses napon 35-40 kWh villamos energiát termeltek a napelemek. A szimuláció és a két hét mért értékei közötti különbségnek alapvetően két oka van. Egyrészt, hogy nem a mért nap hőmérsékleti és napsugárzási

Itthon van az OdOO

Dr. Péceli Gábor rektor nyitóbeszéde


ODOO-ház a BME területén

Az elnyert díjak a vitrinben:

Felül: a „Junior Prima Díjak" építészet és környezetvédelem kategóriákban

Az üvegtáblák: II. hely – mérnöki és szerkezeti megoldások, kivitelezés komfortkövetelmények III. hely – energiahatékonyság

Oklevél:IV. hely – Fenntarthatóság

Különdíj oklevelek:BelsőépítészetMesterséges világítás

adataival szimuláltak, hiszen ezen adatok nem álltak rendel-kezésükre, másrészt a függőleges, vékonyrétegű napelemek ter-melésének problémásabb az előrejelezhetősége, ez pedig rögtön több feladatot vetít előre a jövőre nézve: sokkal több meteoroló-giai adatra van szükségük (hőmérséklet és besugárzás), illetve majd ezen adatok ismeretében finomítani, pontosítani kell a vékonyrétegű napelemek termelésének becslési metódusát. A termeléssel ellentétben a fogyasztásnál szimulált értékek szin-te pontosan megegyeztek a mért adatokkal, sokszor az eltérés abból adódik, hogy a helyszínen a passzív hűtési rendszer jobb hatásfokkal működött, mint amilyennek becsülték. A déli falba beépített 3 köbméteres tartályból a locsolórendszer által éjjel a napelemekre szórt 3000 liter víz egy-egy éjszaka folyamán átla-gosan 9,5 fokosra hűlt. A ház napközbeni hűtését ez a víz látta el, és az egész napi beltéri hőelvonás következtében éjjelre – a következő hűtési ciklus kezdetére – 20 fokosra melegedett. Ez a temperáló megoldás kiválóan működött, a legforróbb napokon is sikerült tartani a házban az előírt 23-25 fokos hőmérsékletet. További meteorológiai adatok mérésével ez a rendszer is precí-zebbé tehető, hiszen a légmozgás pontosabb ismeretének hiá-nyában a szél által elfújt, illetve az elpárolgott vízmennyiség ke-vésbé volt becsülhető, így ebben is van még kutatási potenciál. A házba telepített rendszerek szinergiája miatt az intelligens épületfelügyeleti rendszer pontosítása minden feljebb felsorolt napelemes rendszerhez kapcsolódó mérnivalóval összefügg, sőt, túlmutat rajtuk, mivel még számtalan egyéb szempontot egyez-

tet össze. Az automatizáció lényege, hogy minden mindennel összefügg, minden mérhető adat alapján minden összehangol-tan irányítható, ehhez azonban rengeteg bejövő információra van szükség. A jövőben tehát az egyes fogyasztási és termelési adatokon és a meteorológiai részleteken felül mérni kell a gé-pészeti rendszer több pontjának jellemzőit: befújt és elszívott levegő tulajdonságait (hőmérséklet, páratartalom, légminő-ség), a vizes kör hőmérsékleteit, a tartályokban lévő víz szintjét, hőmérsékletét, nyomását. Kialakulóban lesznek a szükséges és ideális világítási képeket adó beállítások, az árnyékolók helyes automatikus működéséhez szintén meteorológiai adatokra kell támaszkodni, illetve a jelenlét-érzékelő finomhangolása is számtalan automatizált cselekményre ad majd lehetőséget. Ez tehát a jövő zenéje, ezek az érdekes feladatok azonban már nem feltétlenül ugyanerre a csapatra várnak, hanem a követke-ző generáció, az egyetem fiatalabb érdeklődő hallgatóinak ad újabb kibontakozási lehetőséget. A Magyar elektrotechnikai egyesület küldetésének tekinti és prioritásként kezeli a tehetséges fiatalok támo-gatását a szakmában. eddig is nagy örömmel adott lehetőséget a projekt népszerűsítésére, és reméljük, hogy sikerül felkelteni az érdeklődést a további kutató-munkában való részvétel iránt is.

Birtalan Orsolya, MEE-tagFotók: Danyi Balázs, Szekér Ádám

A 22. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató

Verseny meghirdetése A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében 2012. november 13-án a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) 22. alkalommal hirdette meg az Ifjúsági Tudományos és Inno-vációs Tehetségkutató Versenyt a rendezvényt támogató Szel-lemi Tulajdon Nemzeti Hivatala konferenciatermében, az Em-beri Erőforrások Minisztériuma és az MTVA közreműködésével.

Az eseményt dr. Bendzsel Miklós, az SZTNH elnöke nyitot-ta meg, aki kiemelte, hogy áttekintve az elmúlt két évtized díjazottainak további szakmai pályáját, elmondható, hogy évről évre egyre több pályamű kidolgozása vezetett később iparjogvédelmi jogszerzéshez, ezek aránya a kezdeti mintegy 20%-ról közel 66%-ra nőtt – ami nemcsak örvendetes tény, hanem hasznos is a későbbi piaci sikerek elérése érdekében. dr. Pakucs János, a szervezőbizottság elnöke és a MISZ tiszte-letbeli elnöke hivatalosan is meghirdette a versenyt és ismer-tette annak feltételeit: egyénileg vagy kétfős csapatokban

indulhatnak az 1992. október 1.–1999. augusztus 31. között született, Magyarországon tanuló vagy végzett, illetve határon túli magyar fiatalok. A nyertesek pénzjutalmat (a díjalap közel 2,5 millió Ft), valamint 20 többletpontot kapnak az egyetemek vagy főiskolák műszaki, természettudományi karára történő jelentkezésükkor. A legjobb, legfeljebb három pályázat pedig részt vehet a 2013. évi EU Fiatal Tudósok Versenyén Prágában, valamint további tudományos nemzetközi rendezvényeken.

A hazai verseny első beadási határideje 2013. január 7., amikor-ra legfeljebb két oldalban kell ismertetni a megoldandó termé-szettudományos, műszaki problémára irányuló elképzelést. (A részletes felhívás a www.innovacio.hu portálon olvasható.) A rendezvényen Ivánka Gábor delegációvezető értékelte a 2012. évi EU Fiatal Tudósok Versenyét, majd bemutatkoztak a 2012-ben rendezett nemzetközi versenyeken sikeresen sze-repelt magyar fiatalok – Köpenczei Gergő és Énekes Péter, a Nemzetközi Tudományos és Innovációs Verseny (Intel ISEF) díjazottai, Kecsenovity Egon, a London International Youth Science Forum döntőse és Papp Gergely, a 24. EU Fiatal Tudó-sok Versenyének különdíjasa.

Ivánka Gábor delegációvezető értékelő beszéde. Az asztalnál: dr. Pakucs János, dr. Bendzsel Miklós és dr. Gazsó L. Ferenc

Kecsenovity Egon, a London International Youth Science Forum döntőse a tablója előtt



A nyertesek közül kecsenovity egont, a hőlégmotoros napkollektor ötletgazdáját kérdeztem meg, aki egye-düli magyarként Londonban is bemutatta innovációját, hogyan jutott erre a megoldásra. A Szegedi Tudomány Egyetem TTIK-án tanuló fiatalember a napkollektorhoz készített áram nélkül is működő szivattyút.„Tavaly egy ismerősöm megmutatta a háztetőre, meleg víz előállításához épített napkollektorát. Kiderült: a tetőn keletke-ző forró folyadékot a fizika törvényei miatt csak egy szivattyúval lehet a lakásban található bojlerbe juttatni. Utóbbihoz viszont villamos áram is kell, de mit tehetünk, ha éppen nincs áram? Az áram nélküli szivattyú elkészítéséhez egy közel 200 éve ismert megoldás segített. A pályázatom a probléma meg-oldásáról, a hőlégmotoros napkollektorrendszerről szólt. Robert Stirling lelkész 1816-os találmánya tette lehetővé,

hogy olyan helyekre is telepítsenek majd napkollektort, ahol nincs áram a folyadék szivattyúzásához” - kezdte a pályázatá-nak bemutatását. A napkollektorrendszereket vizsgálva a szivattyú helyettesíté-sére keresett megoldást; ehhez egy házi készítésű LTD Stirling motort és egy miniatűr Tesla turbinát használt. Az általa készített hőlégmotoros napkollektorrendszer működőképes, olcsón elké-szíthető és olyan területeken is alkalmazható, ahol nincs elekt-romos áram. A Stirling vagy hőlégmotor a hőenergiát alakítja át mechanikai energiává. Ez a mechanikai energia forgómozgás-ként van jelen, és ez a forgómozgás hajt meg egy pumpát, ami aztán az egész rendszerben keringeti a folyadékot.A végén hozzátette: a tanyák is könnyen meleg vízhez juthat-nának, télen is.

Tóth Éva

Megkezdődtek az engedélyezési eljárások, az ehhez szükséges felmérések, így a jelenlegi tervek szerint rövid időn belül elkészül az új paksi blokkok tenderkiírá-sa - hangzott el a nemrég megalakult MVM Paks II. Atom-erőmű Fejlesztő Zrt. november végi bemutatkozó buda-pesti sajtótájékoztatóján.

Az MVM Csoport a parlament és a kormány felhatalmazása alapján, az energiastratégia megvalósítása jegyében készíti elő a paksi bővítést. Az energiaágazatot úgy kell fejleszteni, hogy garantálja az ország ellátásbiztonságát, támogassa a fenntartható fejlődést és az össztársadalmi célok megvaló-sítását - hangsúlyozta Baji Csaba, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója, majd hozzátette: az atom-energia biztonságos, fenntartható és versenyképes, szava-tolja Magyarország hosszú távú villamosenergia-ellátását. Az MVM Csoport egyik legnagyobb sikere, hogy a hazai villamosenergia-termelés több mint 40 százalékát fedező üvegházhatású gázok kibocsátása nélkül működik. A fenn-tarthatóság három, egyformán fontos pillére a környezet vé-delme, a gazdaság fejlődésének támogatása és a társadalmi célok megvalósítása. Magyarország érdeke, hogy hosszú távon egyensúlyt teremtsen a három pillér között, melynek legfonto-sabb hosszú távú eszköze lesz az új paksi blokkok létesítése.

A Nemzetközi Energiaügynökség legújabb előrejelzése (World Energy Outlook 2012) szerint 2035-ig 71 százalékkal fog növekedni a világ villamosenergia-igénye, és mintegy 60 százalékkal bővül az atomerőművekben megtermelt ener-gia mennyisége. Ennek jegyében jelenleg már 64 nukleáris reaktor épül világszerte. A világ trendjeit követve Magyar-országnak és a hazai fogyasztóknak is az az érdekük, hogy a megújuló energiaforrások kiaknázása mellett, hosszú távon fenntartsuk a nukleáris energiatermelés részarányát, hiszen az atomenergia marad az egyetlen, biztonságosan, ipari mé-retekben, károsanyag-kibocsátás nélkül működtethető villa-mosenergia-termelő technológia Magyarországon, amely a hosszú távú ellátásbiztonságot szavatolja.

Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigaz-gatója szerint Magyarország villamosenergia-termelésének meghatározó részét, több mint 43 százalékát adja a Paksi Atomerőmű. A paksi blokkok közel harminc éve biztonságo-san és gazdaságosan működnek, a legolcsóbban termelik a villamos energiát hazánkban. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően ez az erőmű már nem ugyanaz, amelyik 1982-ben megkezdte a villamosenergia-termelést. A szinte az első

pillanattól elkezdett biztonságnövelő intézkedések hatására lehetővé vált, hogy biztonsággal elvégezhessük az üzem-idő-hosszabbítást, hogy további húsz évig hozzájáruljunk a biztonságos, környezetbarát, és nem utolsósorban megfizet-hető villamosenergia-termeléshez. Az Európai Unió tavaly elrendelt Célzott Biztonsági Felülvizsgálata és a zárójelentés független felülvizsgálata is bizonyította, hogy a Paksi Atom-erőmű biztonsági szempontból Európa egyik legjobban meg-felelt erőműve. Hamvas István jelezte azt is, hogy az Országos Atomenergia Hivatal a Paksi Atomerőmű egyes blokkjának tervezett 20 éves üzemidő hosszabbítására vonatkozó dön-tését decemberben fogja meghozni. A Nemzeti Energiastra-tégiát megalapozó számítások szerint 2030-ig 30 százalékkal növekszik majd Magyarország villamosenergia-igénye, és az addig elöregedő, a termelésből kivont hagyományos erőmű-vek kapacitását is pótolni kell - mondta Nagy Sándor, a nem-régiben 9 milliárd forintos alaptőkével megalakult MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója. Mint jelezte: a társaság önálló bevételi forrással nem rendelkezik, a jelenlegi alaptőke az előkészítő kutatások és engedélyezési eljárások finanszírozását szolgálja. Megkezdték az engedélyezési eljá-rásokat és az ehhez szükséges felméréseket, a jelenlegi tervek szerint rövid időn belül elkészül a tenderkiírás. A megfelelő engedélyek birtokában, az ajánlatok értékelését követően lesznek abban a helyzetben, hogy felelősen mérlegelhessék, mekkora költséggel, milyen finanszírozási konstrukcióval le-hetséges a Paksi Atomerőmű bővítése. A tervezett beruházás előkészítése során a szakemberek legfontosabb célja, hogy az esetleges új atomerőművi blokkok a legszigorúbb biztonsági elvárásoknak is megfelelve, a legfejlettebb technológia alap-ján, kiemelkedő műszaki színvonalon kezdhessék meg műkö-désüket. A beruházás megvalósítására számos finanszírozási opció létezik, a hazai és nemzetközi pénzügyi hitelkonstruk-ciótól kezdve a kötvény-, illetve részvénykibocsátáson ke-resztül akár a kivitelezői előfinanszírozásig. Gazdaságélénkítő hatása miatt fontos, hogy a beruházásban jelentős arányban vegyenek részt magyar vállalkozások.

Az új blokkokra vonatkozó elképzelések szerint magas nukleáris biztonsági Gen3+ típusú blokkok jöhetnek szóba: a blokkméret 1000-1600 MW, nyomottvizes PWR típus, terheléskövető 50-100 százalék közötti üzemre alkalmas, kis mennyiségű radioaktív hulladékot eredmé-nyező és 60 éves élettartamra képes. A szóba jöhető öt típusú (EPR 1600 MW, VVER 1000-1200 MW, APR 1450 MW, ATMEA 1150 MW, AP 1000 - 1100 MW) reaktor.

Mayer György

Bemutatkozott az MVM Paks II. Zrt.


A kedvezőtlen gazdasági körülmények ellenére stabil üzleti évet zárt és bővítette dolgozói létszámát a 125 éve Magyarországon lévő Siemens-csoport. A cégcsoport ha-zai eredményeiről sajtótájékoztatón számolt be Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Folyamatos helyi értékteremtésStabil rendelésállomány, ugyanakkor csökkenő árbevétel jellemezte a magyarországi Siemens-csoport szeptember 30-án zárult 2012-es üzleti évét. Az új megrendelések 334 millió eurót, az árbevétel pedig 312 millió eurót tett ki. A

megelőző esztendőhöz képest – amely többek közt a gönyűi erőmű beruházásának köszön-hetően kiemelkedő forgalmat és eredményt hozott – ez csök-kenő, de a korábbi évekhez vi-szonyítva stabil árbevételnek számít – ismertette Dale A. Martin.

A cégcsoport exportbevétele az import mértékét meghaladó-an, folyamatosan növekszik. A sikeres beszállítói programnak köszönhetően egyre jelentő-sebb a nemzetközi Siemens-csoport számára a beszállítók volumene. Magyarországra stra-tégiai partnerként tekintő Sie-mens egyre több hazai beszállí-tóval és alvállalkozóval működik együtt.

A most zárult üzleti évben a magyar és a nemzetközi Sie-mens-csoport összesen 169 millió euróért vásárolt terméke-ket és szolgáltatásokat magyar beszállítóktól.

Tovább bővült a foglalkoztatottak számaA Siemens hazai jelenléte nagymértékben a jól képzett szak-emberállományon alapul. Az elmúlt két esztendőben a Siemens több mint 400 új munkahelyet teremtett Magyar-

országon, közel megháromszorozódott a cégcsoportnál al-kalmazott gyakornokok száma is. A csoporthoz tartozó ter-melő, fejlesztő, szolgáltató és kereskedelmi tevékenységet végző hazai vállalatok a 2012-es üzleti év végén így együt-tesen több mint kétezer munkatársat foglalkoztatnak, a köl-csönzött munkavállalók száma pedig megközelíti a 300 főt.

A Siemens a 2012-es üzleti évben mind a négy szekto-rában jelentős megbízásokat teljesített.

Az ipari automatizáció területén Dale A. Martin példaként emelte ki a kecskeméti Mercedes-gyár fényezőüzemét és a győri Audi karosszériaelem-tároló létesítményét. További jelentős projekt valósult meg a MOL algyői üzemében is.

Az infrastrukturális beruházások közül a legjelentőseb-bek közé tartozik az Óbuda-Piliscsaba vasútvonal biztosító-berendezéseire vonatkozó megbízás, valamint a Budapesti Forgalomirányító Központ korszerűsítése. A cég épülettech-nológiai divíziója újította fel a budaörsi IKEA áruház léghűtés-rendszerét és az Audi új, győri üzemcsarnokának is szállított épületautomatizálási, valamint kis- és középfeszültségű be-rendezéseket.

energia: Folytatódott a partneri együttműködés a Lőrinci Erőművel: a Siemens részvételével a teljes irányítási rendszer cseréjére került sor. A megelőző üzleti év legjelentősebb be-ruházása, a gönyűi kombinált ciklusú erőmű 100%-os rendel-kezésre állással üzemel.

egészségügy: Számos projekt közül kiemelkedik az első kétirányú flat detektoros angiográfiás gép átadása a győri Petz Aladár Kórház számára, valamint az Országos Onkológiai Intézet részére szállított angiográfiás berendezések.

Siemens a hazai oktatás-képzési rendszerbenA duális képzés terén Németországban több mint 100 éves ta-pasztalattal rendelkező Siemens idén Magyarországon is elin-dította szakképzését a gödöllői Madách Imre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiummal közösen. A következő tanévtől új szakkal – ipari mechanikus képzéssel – bővíti kínálatát, közép-távon pedig 120 főre tervezi növelni a tanulói létszámot.

A Siemens Zrt. a hazai mérnökképzés színvonalának erősí-téséhez is hozzájárult a három hazai felsőoktatási intézmény-nek juttatott, listaáron több mint 1 milliárd forint összértékű PLM szoftvertámogatásával.

Forrás: Sajtótájékoztató

Tóth Éva

125 éves jelenlét hazánkbanStabil üzleti évet zárt a magyarországi Siemens-csoport

Dale A. Martin, elnök-vezérigazgató,Siemens Zrt.

A magyar nyelv csodálatosan rugalmas és szórenddel, jelzős szerkezetekkel, birtokviszonnyal bonyolult fogalmakat is gör-dülékenyen tud kifejezni. Előnyös tulajdonsága, hogy a birto-kos megelőzi a birtokot és így egy szakkifejezésben a szavak sorrendje az egésztől halad a rész felé. Az európai nyelvekben a birtokos a birtok mögött áll és ezért a nemzetközi szabvá-nyosításban összetett fogalmak megnevezésére nem ajánlják a birtokos szerkezeteket, mert a kifejezés nem követné a lo-gikus sorrendet. „A hálózati feszültség csúcsértékének inga-dozása” a két birtokos szerkezet ellenére logikusan halad az általánostól a kölönleges felé. Ugyanez nem mondható el az angol birtokos szerkezetekkel alkotott „fluctuation of the peek value of the voltage of network” kifejezésről. Éppen ezért a sza-bályos nyelvtani szerkezetet mellőzve egyszerűen egymás mellé teszik a szavakat pl így: „network voltage peek value fluctuation”. Nekünk azonban nem kell ezt utánoznunk, hiszen a mi nyelvünk nem szorul rá ilyen szükségmegoldásra. Ennek

ellenére magyarul is sokan követik ezt az utat és úgy alkotnak összetett kifejezéseket, mintha vasvillával hánynák kazalba a szavakat. Az előző gördülékeny kifejezés helyett így keletkez-het „a hálózati feszültség csúcsérték-ingadozása” alakú szóka-zal.Különösen csábít ilyen szókazal alkotására az olyan kifeje-zés, amelynek összetevői egyenként egyszerűen képezhetők. Az „üresjárási áram” vagy a „motorforgórész” nyilván helyes ki-fejezések, de pl „a tápszivattyú motorforgórész üresjárási áram mérése” már csak összehányt szavak sora. Jelzős vagy birtokos szerkezetek beiktatásával ebből gördülékenyen kimondható kifejezést alkothatunk pl. így: „a tápszivattyú motor forgóré-szének üresjárási árammérése” vagy „a tápszivattyú motor for-górészében az üresjárási áram mérése”.Aki hajlékonyan tudja használni a magyar nyelvet annak sem az elmondott sem a leírt szövege nem lesz döcögős, különösen, ha az összetett szókapcsolat elején már tudja, mi lesz a végén.

Horváth Tibor, professor emeritus

nyeLVMűVeLéS


képpen van lehetőség az eredetileg 30 éves élettartamra ter-vezett erőmű üzemidejének további 20 évvel történő meg-hosszabbítására. Hosszú távon gondolkodva egyértelmű, hogy szükség van megújuló energiaforrások alkalmazására, azonban Magyarország helyzetét tekintve a jelenleg terve-zett új építésű atomerőművi blokkok is nélkülözhetetlenek lesznek a jövőben a villamosenergia-szükségletek ellátásá-hoz. A tervezett új blokkok 1000-1600 MW teljesítményűek, élettartamuk 60 év. A blokkok szintén nyomottvizes reakto-rait (melyek terheléskövető üzemre is alkalmasak) a meglévő erőmű mellé, a paksi telephelyre építik majd.

Dr. Gerse Károly, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatói főta-nácsadója előadásában elmondta, hogy a villamosenergia-piacon a cél a fogyasztók számára minél olcsóbb villamos energia biztosítása. A levegőszennyezés visszafogásának és a megújuló energiaforrások támogatásának érdekében CO2-kvótarendszert vezettek be, melynek következtében a villa-mosenergia-árak emelkedtek. A gazdaság súlypontja egyre inkább kelet felé tolódik az ottani ipar fejlődése miatt, ezzel előidézve az európai gazdaság visszaesését. A kedvezőtlen gazdasági környezetben a nagyvállalatok fő profiljuk megtar-tása érdekében gyakran kénytelenek beszüntetni vagy eladni a főtevékenységtől eltérő profilú leányvállalataikat.

A konferencia délutáni programján kerekasztal-beszélge-téseket hallgathattak az érdeklődők a villamosenergia-piac, a megújuló energiaforrások, az energiapolitika és az atom-energia témakörökben. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői a témában jártas elismert szakemberek voltak:

Villamosenergia-piacTémái: Villamosenergia-liberalizáció; Közös, európai villamos-energia-piacRésztvevők: dr. Grabner Péter, Bakács István, dr. Tombor Antal, Zsóri Gabriella, dr. Gyulay Zoltán, dr. Raisz Dávid

Megújuló energiaforrásokTémái: Megújulóenergia-potenciálok feltárásaRésztvevők: Somossy Éva Szabina, dr. Pálvölgyi Tamás, Beliczay Erzsébet, dr. Gács Iván, dr. Hoffmann László, Kovács Péter

EnergiapolitikaTémái: Energiastratégiák; KÁT – METÁR;Résztvevők: Felsmann Balázs, Kovács Csaba, dr. Toldi Ottó, Szabó László, dr. Stróbl Alajos, dr. Zsebik Albin

AtomenergiaTémái: Paksi üzemidő-hosszabbítás, bővítés; Az atomenergia társadalmi megítéléseRésztvevők: Hárfás Zsolt, dr. Aszódi Attila, Jávor Benedek, Fichtinger Gyula, dr. Balogh László

A plenáris előadásról és a délutáni kerekasztal-beszélgetések-ről részletesebb beszámolókat olvashatnak az Elektrotechnika következő számaiban.

Energetikai SzakkollégiumFelvételek: Kármán Tódor Fotókör

Az Energetikai Szakkollégium 2012. október 17-én jubileu-mi konferencia keretében ünnepelte meg fennállásának 10. évfordulóját. Az egész napos programon délelőtt plenáris előadások, délután pedig több szekcióra bontott kerekasztal-beszélgetések várták az érdeklődőket.

A konferencia plenáris előadói dr. Holoda Attila energe-tikáért felelős helyettes államtitkár, Lenkei István, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatói tanácsadója és dr. Gerse Károly, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatói főtanácsadója voltak.

Dr. Holoda Attila energetikáért felelős helyettes államtit-kár az előadását egy stratégiai kitekintéssel kezdte, melynek középpontjába a fosszilis energiahordozók rendelkezésre állása került. Elmondása szerint nem azért szükséges új ener-giahordozókat vagy energiatermelési és -felhasználási lehe-tőségeket keresni, mert a készletek kifogyóban vannak – „a kitermelés csak pénz kérdése” –, hanem azért, mert kezelni kell az általuk létrehozott környezeti terhelést, ami a szeny-nyezőanyagok kibocsátásának csökkentésével érhető el, így tolódik a fókusz a megújuló energiaforrások felé. Minden erőfeszítés ellenére a fosszilis energiahordozók dominanciája várhatóan fennmarad, amelyet az EU felmérései is bizonyíta-nak. A villamosenergia-termelés vonatkozásában a helyettes államtitkár úr elmondta, hogy Magyarországon jelenleg a szél- és napenergiát hasznosító egységek telepítésében van a legnagyobb potenciál. Kiemelte, hogy az energiatermelés szempontjából a magyarországi erőműpark nagy része elöre-gedett, emiatt a mai követelményeknek nem megfelelő, ala-csony hatásfokkal állítanak elő villamos energiát. Számítani kell arra, hogy ezeket az erőműveket a koruk és a műszaki ál-lapotuk miatt az elkövetkezendő 5-10 évben le kell állítani, és addigra a helyükre megfelelő kapacitású új erőműveket kell telepíteni. Ezen gondolatok mentén született meg 2011-ben a Nemzeti Energiastratégia, amely egy közép és hosszú távú célokat megfogalmazó keretrendszer.

Lenkei István, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatói tanácsadója elmondta, hogy a Paksi Atomerőmű egy nagy megbízhatóságú és biztonságos üzemvitelű erőmű. Ennek legfőbb oka az üzemeltetés során alkalmazott biztonsági elő-írások folyamatos betartása, felülvizsgálata és fejlesztése. Je-lenleg az erőmű blokkjai a telepítéskori névleges értékükhöz képest a teljesítménynövelés hatására 108%-on működnek. A teljesítménynövelési projektet kisebb beavatkozások so-rozatával érték el, és az üzemidő-hosszabbításhoz szükséges fejlesztések is megtörténtek. Ezen folyamatok eredménye-

10 éves az energetikai szakkollégium

Az Energetikai Szakkollégium jubileumi konferenciája

A konferencia plenáris ülés előadói

Dr. Holoda Attila helyettes államtitkár előadása


egyesületi életegyesületi életEgyesületi életEGyESüLEtI éLEt

kiadott anyag bevezetőjét idézem: „A VÁV UNION Kft. a hazai villamosenergia-ellátás egyik meghatározó vállalata. Az 1991-ben alapított cég ma is 100%-ban magyar tulajdon.” Fő tevé-kenységi területe „a különböző teljesítményű és feszültségszin-tű erősáramú kapcsolóberendezések tervezése, gyártása, szere-lése, valamint számítógépes mérésadatgyűjtő és felügyeleti rend-szerek fejlesztése és kivitelezése. Folyamatosan növekvő, mintegy kétmilliárdos forgalmával a VÁV UNION előkelő helyen áll az erős-áramú iparág világcégeivel folytatott versenyben.” Rendelkezik az ISO 9001, ISO 14001 és MSZ 28001minősítésekkel.Az utóbbi években megvalósult beruházások és/vagy felújí-tások szolgálnak referenciaként:MAVIR új központ, Budapest Liszt Ferenc Repülőtér; MOL Nyrt.; Paksi Atomerőmű Zrt.; Sajószöged és Litér erőművek; Antenna Hungária Rt.

A VÁV UNION Kft.-t láto-gatta meg november 5-én a VGKB Szakosztály és a Nyugdíjasok KKP Szerveze-tének 22 fős küldöttsége.Üdvözlő és bemutatkozó be-szédében Óbányai László igazgató úr ismertette a cég-nek az elődök működésével kezdődött történetét, je-lenlegi profilját, értékesítési területeit és a jövő terveit. A cég 20 éves fennállására

Szakmai látogatás

Óbányai László üdvözlő előadása

új emlékek mellett felele-venedtek több évtizedes MEE-s történetek is.

Másnap reggel Hiezl József, a Jelölőbizott-ság elnöke tájékoztatta a résztvevőket az előt-tünk álló tisztújításról, valamint a kapcsolódó feladatokról. Hasznos in-formációkat hallhattunk Balázs Pétertől a „civil” törvény változásairól és az ebből fakadó alapszabály-módo-sítási feladatokról. A jövőre megrendezésre kerülő jubileumi 60. Vándorgyűlés előkészítésének helyzetéről a korai fázis el-lenére meglehetősen részletes tájékoztatást hallhattunk Bé-res Józseftől. A délelőtt folyamán szó esett még az egyesület tagnyilvántartó rendszerének felhasználási nehézségeiről és fejlesztéséről, valamint Orlay Imre mutatta be a MEE minő-sített felnőttképzési rendszerének működtetése érdekében megfogalmazott új szabályozást. A résztvevők betekintést nyerhettek az oktatásszervezőket országos szinten kiszolgáló új Oktatási Honlap legfontosabb funkcióiba is.

Felkért hozzászólóként tóth éva az Elektrotechnika lap helyzetéről és dr. tóth Judit az Elektrotechnikai Múzeum működési nehézségeiről tájékoztatta a hallgatóságot.

Az elnöki zárszóban Dervarics Attila elégedettségét fejez-te ki az elhangzottakkal kapcsolatban, amely visszaigazol-ta, hogy a MEE tevékenysége valóban nagyon széles körű. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a megfogalmazott kritikákra és az előttünk álló feladatokra. Megköszönte a házigazdának a szervezést és az ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Kft. támogatását, amely lehetővé tette a rendezvény magas színvonalú körül-ményeinek biztosítását.

Günthner Attila, MEE-irodavezető

Idén az éMAKÓ volt házigazdája a Magyar Elektrotech-nikai Egyesület Országos Elnök-titkári tanácskozásának (OEt) 2012. november 23-24-én, amely Mátraházán a Residence Ózon Conference & Wellness Hotelben került megrendezésre. Az idei OET különlegességét a napirendi pontok és a résztvevők tekintetében a tavasszal sorra kerülő tisztújítás adta. A tanács-kozást Derva rics Attila elnök köszöntötte, majd meghallgat-

hattuk az ÉMAKÓ bemu-tatkozását. A társaságok és szakosztályok éves beszámolói és jövő évi tervei után „Quo Vadis? – ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózatfej-lesztési stratégia” címmel tartott előadást Béres József, az ELMŰ Hálózati Kft., ÉMÁSZ Hálózati Kft. ügyvezető igazgatója.

Az esetleges bankváltás kérdése egy éve merült fel, és ezzel kapcsolatban feladatokat határozott el az egyesület. Ezekre a kö-telezettségvállalásokra és egy évközi felmérés ered-ményeire tekinthettünk vissza Szabolcsi Nóra elő-adásában. Ezt követően az egyesület hároméves stratégiájához szorosan kapcsolódó előadások hangzottak el, majd Dervarics Attila elnök fog-lalta össze a kitűzött célok mentén elért sikereket, kudarcokat és az ezekből származó legfontosabb üzeneteket a következő ciklus vezetői számára.A késő esti órákba nyúlóvacsora lehetőséget adott baráti hangulatú beszélgetésekre, ahol az

A MEE Országos Elnök-Titkári Tanácskozása Mátraházán

Dervarics Attila köszönti az OET résztvevőit

Szabolcsi Nóra tájékoztató előadása

A hallgatóság

Csoportkép a második nap végén

A vándorserleg átadása Béres József, Dervarics Attila és Szumzer László

termékeknek fejlettebbre, kompaktabbra történő cserélésé-ről szóló döntés helyessége, pl. a régi EIB megszakítók helyett vákummegszakítók, illetve SF6 szigetelésű készülékek beépí-tése. Az új létesítésű kisfeszültségű kapcsolóberendezések esetében egyre gyakoribb megrendelői igény az ARCON ívzárlatvédelmi rendszer telepítése. A teljesség igénye nélkül meg kell említeni gázmotoros erőművi beruházáshoz szállí-tott vezérlő- és elosztó berendezéseket, valamint a közleke-dési vállalatok számára kifejlesztett egyenáramú, vontatási célú berendezéseket.

Küldöttségünk ezúton mond köszönetet a színvonalas szakmai előadásokért, műszaki látókörünk bővítéséért.

Lieli György

A termékeket vetítettképes előadásban Koroknai László minőségbiztosítási főmérnök úr és Sztankó József tervezési főmérnök úr mutatta be. A megrendelők igényeinek meg-felelően kialakított kis- és középfeszültségű berendezések komponenseinek kiválasztása már a 90-es évek elején zöm-mel a Moeller cég (ma EATON) termékeiből történt, később bővült az ABB-vel, de beszállítói körükben magyar gyártók is találhatók, pl. PROTECTA, a GANZ KK, vagy a KVGY. Reményeik szerint a következő évek munkaellátottságát – egyebek mel-lett – a Paksi Atomerőmű élettartam-növelésével kapcsolatos, több száz mezőt érintő berendezéscsere fogja biztosítani.

Tevékenységükben fontos szerepet játszanak a retrofit mun-kák, főleg középfeszültségű vonalon. Bebizonyosodott a régi

közül hárman – Lechner László, Perlaki István és Czifrik Imre (mondhatni, szervezetünk veteránjai) beszéltek a régi szép egyesületi időkről. Emlékezetükből előkerült néhány anekdotának beillő történet is, amin jót derült a hallgatóság. Említésre érdemes, hogy Perlaki István szervezetünk meg-alakulása (1962. szeptember 20.) óta folyamatosan tagja an-nak. Ez elmondható Bácskai Géza tagtársunkról is.

Természetesen a bensőséges ünnepségen felszólalt Kovács András főtitkár is. Köszöntötte a résztvevőket, majd dió-héjban ismertette a MEE jelenlegi helyzetét (lehetőségeit, problémáit) és jövőbeni kilátásait. Végezetül sok sikert kívánt szervezetünk további munkájához az elkövetkező újabb öt-ven évben is. Megtisztelő szavai után következett a jubileumi kendők, nyakkendők átadása az idén jubiláris 10, 20, 30, illet-ve 50 éves tagsággal rendelkező tagjainknak.

Az ünnepség állófogadással zárult, melyen a résztvevők kellemes hangulatban kötetlenül elbeszélgettek egymással.

Takács Antal, MEE-tag Képek: Szilágyi Adél, MEE-tag

A MEE Székesfehérvári területi Szervezete folyó év november 8-án ünnepelte megalakulásának 50. évfordulóját. A jubileumi ünnepségre 14.00 órai kezdettel a Fehérvári Civil Szervezetek épületének (volt technika Háza) kis előadó-termében került sor. A szép számban megjelent MEE-tagok (szervezetünk jelenlegi taglétszáma 98 fő) mellett rendezvé-nyünket jelenlétükkel megtisztelték Kovács András, a MEE főtitkára és Csapóné Salla Szilvia, a MtESZ Fejér megyei Szervezete üv. igazgatója.

Szumzer László, a Székesfehérvári Területi Szervezet el-nöke üdvözlő szavait és megnyitóját követően Rikk József, a veszprémi telephelyű Cardinal Bau Kft. üv. igazgatója „Az épületenergetikai tanúsítvány és annak lakossági vonatkozása” címmel tartott előadást, melyet a jelenlévők nagy érdeklő-déssel hallgatták.

Az aktuális műszaki téma után Szilágyi István, a Székesfe-hérvári Területi Szervezet titkára időrendbeli sorrendben ösz-szefoglalta szervezetünk megalakulásának körülményeit és fél évszázados múltjának jelentősebb eseményeit, tevékeny-ségeit, sikereit (szaktanfolyamok előadások, tanulmányutak stb.). Külön kiemelte, hogy szervezetünk volt a házigazdája az alábbi országos szintű MEE-rendezvényeknek: Vándorgyűlés – Dunaújváros (1968) és Székesfehérvár (1980); VÁT-H7 köz-világítási típusterv – iparági bemutató (1979); Villamos hő-tároló készülékek vezérlésének helyzete és fejlődési irányai konferencia (1984); Országos közvilágítási ankét a Világítási Szakosztály közreműködésével (1991). Említést tett azokról a díjazott tagokról is, akik az idők során különféle nívós szakmai elismerésekben részesültek.

A titkári beszámolót nosztalgikus percek követték. Az egy-kor elnöki és titkári pozíciót több ízben is betöltött tagok

50 éves a MEE Székesfehérvári Területi Szervezete

Czifrik Imre szól az egybegyűltekhez

A jubileumi díjak átadása

Kovács András főtitkár köszönti az ünneplő MEE-tagokat


vényében a permittivitás valós részének és az átütési szilárdságnak alakulása. A polimer nanodielektrikumok (nanokompozitok) a jelentős, legalább kétszeres fajlagos költségemelkedés miatt egyelőre lassan terjednek. Pedig a kompaktabb építést – ez-által a méretcsökkentést és áttekinthetőséget – is nagymérték-ben elősegítik.

2. NanofolyadékokA nanofolyadékok általában hagyományos, hőt elvezető olyan hűtőfolyadékok (víz, ásványi olaj, esetleg észter) amelyekben kis mennyiségű nanorészecske stabilan szuszpendál. A részecs-kék 100 nm-nél is kisebbek, de hatásuk igen nagy. Pl. az ásványi olaj átütési szilárdsága „titán-dioxid-szennyezés” esetén 34%-kal emelhető. Speciális szén nanocsövekkel kiegészített alu-mínium vasoxid nanogömböcskék más olajoknál a hővezető képességet növelik meg. A növényi olajbázisú nanofolyadékok több esetben helyettesíthetik az ásványi olajat, így a környezet-védelem érdekében csökkenthető azok használata.

3. Nagy hőmérsékletű szupravezetők (angol rövidítéssel HTS-ek)A nagyfeszültségű berendezések áramáteresztő képessége növelhető a szupravezetőkkel. Ezáltal közvetve a szigetelés élettartama is hosszabbítható további előnyök (méret- és vesz-teségcsökkentés, kisebb elektromágneses sugárzás) mellett. A legújabb YBCO szupravezetővel 77 Kelvin foknál 300 A / mm2 áramsűrűség érhető el. A HTS kábelek – főleg a hűtési problé-mák miatt – általában csak 1-2 km hosszban kaphatók. A Delft University of Technology (TUD) valós hálózatban üzemelő 6 km hosszú HTS kábel fejlesztésére irányuló kísérleteinek leírása olvasható az adott cikkben. A váltakozó áramú fázison-kénti veszteséget 1 W/m-ről 0,1 W/m-re csökkentették 3 kA szállítása mellett a 77 Kelvin fokra hűtött kábelen.

4. Elektroaktív polimerek (angol rövidítéssel EAP) Az EAP olyan anyagot jelent, amely külső villamos erőtér hatására alakját változtatja, így szigetelési tulajdonságai is vál-toztathatók. Mégis, eddig leginkább az egészségügy területén, mesterséges izmok kialakítására használták ezeket.

Az EAP alakváltoztatásával villamos energiát lehet termelni. Kis teljesítményű, hullámenergia hasznosítására szolgáló gene-rátort már előállítottak, és vannak olyan egyszerű EAP modu-lok, amelyek további típusú „tiszta energia” kismértékű terme-lésénél használhatók fel.

Forrás: e&i, 4. 2012

Két-három év, és jöhetnek az áramkimaradásokMár két-három éven belül energiaellátási problémák lehetnek, a hazai erőműpark nincs jó állapotban, új erőmű építésébe azon-ban ilyen piaci körülmények között nem éri meg belevágni, mondta Turai József, a Magyarországi Energiakereskedők Szö-vetségének elnöke az Energiainfó sajtóklubján. Szerinte az új be-ruházások ellen szól az is, hogy a kereskedők és az erőművek is kínálathiányban érdekeltek. „Mindenkit a rövid táv dominál, sen-kinek nincs jövőképe” – mondta. Turai szerint jelenleg a kereslet-hiány ellensúlyozza a kínálathiányos oldalt, de ez csak addig tart, amíg véget nem ér a recesszió.

Turai József szerint pénz van, de a befektetők a jó projekteket keresik, az erőműépítés pedig most nem tűnik annak. Nem látható előre, hogy hogyan alakul a következő években az áram jelenlegi, nagyon alacsony ára, nincs olyan előrejelzés, amelyre üzleti ter-vet lehetne alapozni. Szerinte a jelenlegi környezetben kizárólag olyan helyen érdemes építésbe kezdeni, ahol a beruházót nem kö-tik szén-dioxid-kibocsátási korlátok, és elég nagy mennyiségű, jól kitermelhető lignit áll rendelkezésre, például Boszniában.

Új anyagok a nagyfeszültségű technikábanA nagyfeszültségű technikai berendezések szigetelőanyaga-inak helyettesítése a környezetvédelem miatt egyre jobban szükségessé válik. A jelenlegi szigetelőanyagok közül pl. a tér-hálós polimer anyagok, az ásványolaj és a kénhexafluorid a közeljövőben már nem lesz használható. Viszont nagyon kevés teljesen új anyag felel meg a követelményeknek. Ezért a nagy-feszültségű berendezések szigetelőanyagainál a meglévő és az új anyagokból új eljárásokkal megoldott „összedolgozás” a helyes fejlesztési irány. Az új anyagok, illetve eljárások közül röviden négyet ismertetünk.

1. Polimer nanodielektrikumokEzek a szigetelőanyagok olyan köztes anyagnak tekinthe-tők, amelyek a nanorészecskéknek a befogadó polimer anyagba való bevitelével állíthatók elő. Az alumíniumoxid nanorészecskéinek epoxidba történő bevitele után előálló nanokompozit egyenfeszültségű átütési szilárdsága – 70 nm-es részecskék esetén – közel 80%-kal emelkedhet. A magnézium-oxiddal kezelt polimerekben a tértöltés harmadára, negyedére csökkenhet. A nagy villamos igénybevétel hatására általában ellenállás-csökkenés és annak elágazó, „faszerű” terjedése lép-het fel a hagyományos polimer szigetelőanyagoknál, ami elő-segíti a kisülést. A nanokompozitok esetén – különösen, ha a bevitt részecskék közti távolság 100 nm-nél kisebb – eddig csak kismértékű ellenállás-csökkenést és kisülést tapasztaltak. Az ábrákon látható a nanorészecskék nm-ben mért méretének függ-

szemleszemleSzemleSzEmlE

Dr. Kiss lászló Iván

Dr. Bencze János

A BN-epoxid nanokompozit permittivitása valós része a részecske nagyságának függvényében 10%-os telítettségnél

A BN-epoxid nanokompozit átütési szilárdsága a részecske- nagyságának függvényében


a BBC-nek, hogy nehezen lehet érvet találni a folytatás mellett, mert egyértelmű, hogy az eredeti cél nem megvalósítható, ezért új irányt kell találni a tervnek. Szerinte nem szabad külső fizetős forrásokra támaszkodva megújuló energiaforrást fejleszteni, mert ezzel az egész megújulóenergia-projekt értelmetlenné válik. Egyetlen pozitív hír érkezett a projekttel kapcsolatban: Kína is beszállna a technológiáért cserébe. A kínai fél azt szeretné elta-nulni, hogyan lehet tengerek mélyén nagyfeszültségű vezetéke-ken keresztül energiát szállítani.

Forrás: Origo, 2012. 11. 19.

„A Mol és a CEZ öt éven keresztül tervezte a százhalombattai finomító területén egy kombinált ciklusú, gázturbinás erőmű megépítését, beruháztak az előkészítésbe és engedélyeztetés-be. Ez az a erőmű, ami nem fog megvalósulni” – mondta Hornai Gábor, a CEZ Magyarország ügyvezető igazgatója. Szerinte most túlságosan kockázatos a befektetők pénzét az energiaiparba fek-tetni. „Azt a beruházást, amely üzletileg nem indokolt, stratégiai beruházásnak szokták nevezni, a CEZ egyharmadában azonban nem az állam a tulajdonos, és a Mol is egy piaci cég, a befektetők-nek nem magyarázható el, hogy miért vág bele a cég egy nem racionális beruházásba”.

A szakértők szerint már idén soha nem látott mértéket érhet el a hazai áramimport, ez pedig hosszú távon rendkívül kiszolgálta-tottá teszi az országot, arról nem is beszélve, hogy közben nő a balkáni áramigény is. Mivel mi vagyunk az utolsó likvid állomás a Balkán előtt, Magyarország a legérzékenyebb tranzit folyosó.

A villamosenergia-rendszert irányító Mavir 2011-es előrejelzé-se szerint 2015-ig 7300 MW nagyerőmű és 2036 MW kiserőműre lenne szükség, 2020-ra pedig 8092 MW nagyerőmű és 2591 MW kiserőmű kellene. Hogy ezek a számok valóban teljesülnek, az azonban kérdéses, mivel a beruházók nem építenek földgázbázi-sú erőműveket. Kérdéses ráadásul egyelőre a paksi erőmű bőví-tésének finanszírozása is.

Forrás: Index, 2012. november 13.

Bajban a gigantikus naperőműtervAz elmúlt hetekben megbicsaklott a gigantikus afrikai naperőműterv, miután a két fő partner, a Siemens és a Bosch kiszállt a projektből – írja a BBC. Első állomásként három hatal-mas naperőművet kellett volna építeni a marokkói sivatagban, Ouarzazate városa mellett, de a spanyol kormány forráshiányra hivatkozva kivár a támogatási szerződés aláírásával.A Desertec kezdeményezés azért jött létre, hogy az afrikai siva-tagban megtermelt napenergiát tenger alatti kábelen Európába szállítsák. A Desertecet 2009-ben alapították 400 milliárd eurós tervezett költségvetéssel, azzal a céllal, hogy 2050-re vagy még annál is hamarabb Európa összes energiaigényének mintegy 15 százalékát fedezze - 125 gigawattról volt szó. A projekt létreho-zását a német Munich Re, a világ legnagyobb viszontbiztosítója kezdeményezte, és Németország legnagyobb energiacégei lép-tek be a nemrég megalakult konzorciumba, többek között pél-dául a Siemens, a Bosch, az E.ON energiaszolgáltató, az ABB és a Deutsche Bank.Hans-Josef Fell, a német zöldek szakpolitikusa szerint a Desertec azért futhat zátonyra, mert költségvetésében túlzottan sok köz-pénzzel kalkuláltak. A Desertec ezzel szemben azt állítja, hogy ezek kisebb problémák. A projekt szóvivője, Klaus Schmidtke sze-rint a kezdeményezés nincsen veszélyben. A spanyol tétovázásra reagálva azt mondta, hogy ezek nem érintik a Desertec projekt egészét, és nincs okuk aggódni. Mások ezt nem így látják. A Megújuló Energiák Európai Szövet-ségének (Eurosol) vezetője, Peter Droege professzor azt mondta


Kedves Rejtvényfejtők! Sajnálatos módon 2012/10 számunkban feladott 6. Rejtvényre a helyes válasz és meg-oldás helyett a tavalyi 6. Rejtvény megoldásának magyará-zatát közöltük.

A helyes válasz és a megoldás magyarázata az alábbi:

6. RejtvényHogyan működik az elektrosztatikus porleválasztó?

mEGOlDÁS B) Nagyfeszültségű elektródokon keletkező kisülés feltöl-ti a gázárammal sodort porszemcséket, és az így keletke-zett tértöltés erőtere a felfogó elektródokra tapasztja a közelükbe kerülő porszemcséket.A nagy egyenfeszültségre kapcsolt, vékony huzalból álló vagy csúcsos elektródokon koronakisülés keletkezik, amelynek ion-jai rátapadnak a gázárammal szállított porszemcsékre. Az így feltöltött por tértöltést hoz létre, és ennek erőtere a földelt felfogó elektródok felé mutató erővel hat a porszemcsékre. Ez azonban az áramlás erőhatásához képest csak a felfogó elektródok közelében elég arra, hogy a port rájuk tapassza. A bizonyos mértékig örvénylő gázáram azonban az áthaladás közben elég nagy valószínűséggel sodorja a port a földelt elektródok közelébe.

A 2012/10 számban feladott 7. Rejtvény is ismétlése volt az előző sorozatnak.

mi a célja a csúszógyűrűs indukciós motor forgórészébe beiktatott indító ellenállásnak?mEGOlDÁSB) megnöveli a motor indítónyomatékát

A helyes választ beküldők:Lieli György, Budapest [[email protected]]Kajor Zsuzsanna [[email protected]]Varga Attila Konstantin, Mátészalka [[email protected]]Brenner Kálmán, Balatonalmádi ([email protected])

Gratulálunk a helyes választ beküldőknek! A Szerkesztőség

Ezúttal, az eredetileg novemberre tervezett 7. Rejtvényt adjuk fel

7. Rejtvény

Hogyan oldották meg az ereklyetartón belül a Szent Jobb világítását?A) Csökkentett feszültséggel táplált, alacsony hőmérsékletű

izzólámpákkal.B) Megfelelő színösszetételű fénycsövekkel.C) Külső fényforrásból, optikai szálon bevezetett fénnyel.

Beküldési határidő: 2012. december 31. az [email protected] email címre

F E l A D v Á N y O K J Á T é K O S S z A K m A I S m E R E T

Ember és gép összhangban van.

IPAR NAPJAI 2013 –ahol ember és gép találkozik.2013 májusában új üzleti lehet ségeket kínálva nyitja meg kapuit a MACH-TECH Nemzetközi gépgyártás-technológiai és he gesz-tés technikai szakkiállítás, valamint az INDUSTRIAUTOMATION Nemzet közi ipari automatizálási szakkiállítás a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban.

A kiállításegyüttes komplex megoldásokat kínál kis-, közép- és nagyvállalatok számára. Kiállítóinknak 2013. január 30-ig 7% kedvezményt adunk a helydíjakból!

B vebb információ:www.mach-tech.huwww.industriautomation.hu

MINDEN KEDVES

ELEKTROTECHNIKA OLVASÓNAK

NAGYON BOLDOG ÜNNEPEKET

KÍVÁN A MAVIR ZRT.

sajto.indd 1 2012.11.29. 16:50

2012/12 · Regisztráljon a oldalon és megnyerheti a Középfeszültség & termékek katalógusa...

Documents

Transcript of 2012/12 · Regisztráljon a oldalon és megnyerheti a Középfeszültség & termékek katalógusa...