2008. NOVEMBERLII. ÉVFOLYAM

595. SZÁM

Aki ott fönn van,

messze lát...

2

Magyar királyokHa királyainkat próbáljuk számba venni Nagy Magyarok sorozatunk-

ban, bizony az eddigieknél is szûkösebben férünk el két oldalon,még akkor is, ha nem kell mindenkit felsorolnunk, hiszen nem mindenkirályunk volt nagy, sõt nem is mindenik volt magyar. De mihelyt a ma-gyar Szent Koronát viselte, részévé vált történelmünknek.

Emese álma. A turul nemzetség, az Emese méhébõl fakadtÁrpád-házi uralkodók sora Álmos fejedelemmel kezdõdött830 körül, és III. András királlyal szakadt meg 1301-ben. A táb-lázat segítségével kövessük végig anemzedékek rendjét. A fejedelmek,királyok nevét pirossal írtuk.

Könyves Kálmánkorában csak a papok

tudtak írni. Õ „tudomá-nyával minden más ország uralkodóját

felülmúlta”A táblázat Péterffy Lenke és Fekete Géza munkája

Szent László lovag-királyt páncélban,

csatabárddal, az igazság Istentõlkapott fegyverével

ábrázolják

(fiú)(férj)

Álmos

Árpád

Zsolt

Taksony

leány

Géza

leányI. István

Mihály

Vazul

I. Béla Levente

Salamon

Álmos

II. László

II. Béla

Kálmán

II. István

III. Béla

II. Géza

Mária

II. AndrásImre

III. László IstvánIV. Béla

V. István

I. András

Elsõ királyunk, SzentIstván országot épített,

törvényt alkotott

Árpád-háziuralkodók

I. LászlóI. Géza

Imre

Aba Sámuel Péter

IV. István

III. István

III. AndrásIV. László

3

Nemzeti királyaink:Hunyadi-ház

I. MátyásSzapolyai (Zápolya)-ház

I. JánosII. János Zsigmond

1301-tõl vegyes, a Hunyadi- ésa Szapolyai-ház kivételével ide-gen házakból kerültek királyoka magyar trónra. Közülük csak alegfontosabbakat soroljuk fel.

Negyven éves uralkodásaalatt Mária Terézia ártott is,használt is a magyaroknak,de még mindig kevesebbetrontott, mint fia, II. József,a soha meg nem koroná-

zott, kalapos király

Anjou-ház:Károly RóbertI. (Nagy) LajosMáriaII. Károly

Luxemburg-ház:Zsigmond

Jagelló-ház:I. UlászlóII. UlászlóII. Lajos

Zsigmondot nemcsakmagyar királlyá, hanem

német-római császárrá ismegkoronázták

II. András 1222-benadta ki az Aranybullanéven ismert törvény-könyvet, mely az angolután a világ második

alkotmánya volt

Nagy Lajos, magyar éslengyel király idejénMagyarország nagy-

hatalom volt

Erõs voltál, Magyarország, jó szerencse ragyogott rád,hatalmasabb mindeneknél,dicsõségben tündököltél,

ékességben, gazdagon.

Birodalmad nagy volt, tág volt,derekas volt sok királyod,bajnokaid vitézsége,tenger néped volt és béke

mindegyik határodon.Ismeretlen költõ

a XIII. századból

Habsburg és Habsburg-Lotharingiai-ház:

AlbertV. LászlóI. FerdinándI. MiksaRudolfII. FerdinándIII. FerdinándIV. FerdinándI. LipótMária TeréziaII. JózsefV. FerdinándFerenc JózsefIV. Károly

Erzsébet Ferenc Józsefoldalán vált Magyar-

ország szeretett királynéjává.

Ezt a díszmagyart viselte a koronázási

szertartáson

Hunyadi Mátyás aztpéldázza, mire képes egy

uralkodó, ha méltó aSzent Koronára

4

A Teremtõ csodálatos törvénye igazgat körülöt-tünk és bennünk mindent. Tavasztól télig, a kezdet-tõl a végig, a születéstõl az elmúlásig körbe fordula világ. Mindennek rendje van. Ne borítsuk fel! Hi-szen csak akkor érezhetjük Dsida Jenõvel együtt,hogy „szép a világ, gyönyörû avilág, és nincs hiba benne!” – haörvendünk a születõ életnek, hanem akarunk gyermekként fel-nõttnek, öregként fiatalnak tûn-

ni, és nem látjuk félelmetesbefejezésnek a halált.

Öregek tanácsa a honfoglaláskorijurtában. A régi társadalmak nem fél-re, hanem épp a középpontba állítot-ták az idõseket: az öreg, bölcs férfiakvezették a törzset, a falut.

Ott ffönn llakik mmind, aaki vvolt

Japánban szeptember 15-e az idõsek napja. Nekünksajnos nincs ilyen ünnepünk. Te hogyan ünnepelnédmeg? Ki családotok legöregebb tagja? Rajzold le. Kérd,hogy meséljen a gyermekkoráról, és írd meg nekünk is.

Arra kérlek, ne légy oly ostoba, hogy lenézd az örege-ket azért, mert már nem elég erõsek, gyorsak, ügyesek,

nem értenek a számítógéphez, a mo-biltelefonhoz, a divathoz. Meríts minéltöbbször emlékeikbõl, tapasztalatuk-ból, bölcsességükbõl és végtelen sze-retetükbõl. Amíg van mibõl. Szeresdés tiszteld õket. Amíg van kit. Mert õkmár útra készülõdnek.

TÓTH KRISZTINA

ALALTTAATÓTÓEzüst cipõben jár a Hold,Kigyúl az égi lámpabolt.Ott fönn lakik mind, aki volt,Kék függönyön sok égi folt.

Aki volt, annak ott van ágya,Ágya fejénél ég a lámpa,Feje alatt a párna felhõ,Mikor fény gyúl, az árnya megnõ.

Itt lenn is árnyékok a fák,Aki elalszik, messze lát.Aki ott fönn van, messze néz,Csurog le ránk a lámpaméz.

5

Régen a magyar falvakban de más hagyományosközösségekben is több nemzedék élt egy fedélalatt. A nagycsaládban mindenkinek helye, feladatavolt. A munkabírók keményen dolgoztak a mezõn,a ház körül, az öregek és a nagyobbacska gyere-kek vigyáztak a kicsikre. A mesélõ, játékot készí-tõ, imádkozó nagyszülõ, dédszülõ nem volt teher,nem volt fölösleges. Tisztelet, szeretet övezte.

Ha több asszony élt egy fedélalatt, az parancsolt, aki a ke-nyeret dagasztotta. Ám a bölcsanyós emberségesen bánt a me-nyével, hiszen tudta, hogy erejefogytán azt kapja vissza a fia-taltól, amit adott neki.

Vén emberbõl csúfot ne tégy,Inkább szolgálatára légy.Gondolj arra, hogy majd egyszerTe magad is megöregszel. „Csak az egyik pokrócot tettem a

nagyapó vállára, mert eszembejutott, hogy amikor maguk isúgy megöregszenek, mint õ, s út-ra kell tegyem magukat, akkorlegyen, mit az édesapámék vál-lára terítsek.”

Az afgán öregember arcabüszkeséget, virágot tartó ke-ze szelídséget, kutató szemetúlvilágba vetett hitet sugall.

Nem szomorú és félelmetes ahalál annak, aki hisz a túlvilágiéletben, akit megtartó közös-ség, szokásrend vesz körül, és

aki életét mások-nak szenteli.

1456. Nándorfehérvárostrománál Dugovics Ti-tusz a törököt magávalrántva a mélybe vetettemagát.1956. A forradalmateltipró orosz tankokat apesti srácok életük árántartóztatták fel.

Soroljatok fel néhány

magyar hõst, aki a

közösségért áldozta

életét.

Melyik magyar

népmesébõl való

a részlet és az

illusztráció?

6

„Érte jön egy madár, s csõrében elviszi.” (Csoóri Sándor) Az afrikaidagonoknál a munkaképtelen öregek az idõsek kunyhójábaköltöznek, itt gondoskodnak róluk a fiatalabbak. Házikójuk hom-lokzatát sok-sok üreg díszíti, hogy a madarak oda fészket rakjanak,és ha eljött az óra, lelküket az égbe röpítsék. A magyar fejfákra isgyakran faragtak szomorúfûz csúcsán ülõ madarat.

Népünk õsi hite szerint aTejút nemcsak a Hadak út-ja vagy Csaba királyfi csil-lagösvénye, hanem a Lel-kek útja is, amelyen a hol-tak megtérnek Teremtõ-jükhöz.

A temetési szertartás ne-ve végtisztesség, hiszen azélõk igyekeznek méltó mó-don búcsúzni az elhunyttól. Ünneplõbe öltöztetik, vir-rasztanak, imádkoznak mellette, emlékére halotti torttartanak, van, ahol sírjára is tesznek a finom falatokból.Útravalóul bibliát, olvasót adnak a kezébe. Õseink aférfi mellé temették fegyverét, lova bõrét, koponyáját,nyergét, kovát, taplót, az asszonyok mellé edényeket, agyermekek sírjába játékot.

A moldvai csángók kezükben gyertyával, imád-kozva, a siratóasszony énekét hallgatva virrasztanaka ravatal körül. Úgy tartják, minden asszonynakéletében három embert világra kell segítenie, hár-mat meg kell keresztelnie, és három halottat megkell mosdatnia.

A dél-amerikai icaindiánok a sír fölöttnövõ fa ágára a köldök-zsinórt jelképezõ fona-lat kötnek, másik végétpedig betemetik. Ami-kor a fonal szétbomlik,a lélek megtér õseihez.

A hinduk elégetett halottaik hamvait aszent folyóba, a Gangeszbe szórják. Szentembereik, az aszkéták a hosszú böjt mi-att csontsoványra fogyva, mozdulatlanulimádkozva igyekeznek minél inkább eltá-volodni a földi léttõl, a bûnöktõl.

Az egyiptomi fáraók számáraegyenes falú, a maja királyoksírja fölé lépcsõzetes templomot,piramist építettek, amely az ég-be vivõ utat jelképezte.

Az ókori Egyiptomban a holt-testet oly nagy gonddal és tudás-sal balzsamozták, tekertékgyolcsba, hogy több ezer éven átépen maradt az ember alakúkoporsóban.

Az ókori görögök, rómaiak elham-vasztották, és urnában õrizték, vagytemették el az elhunytakat. Ez a szokásTávol-Keleten és a nagyvárosokbanszerte a világon ma is él.

A keresztény Európában az uralko-dók, fõurak faragott kõ vagy márványkoporsóját, szarkofágját a templomokfalába, boltívei alá vagy díszes kriptába temették.

Mi rejt az

egyiptomi

szarkofág?

A magyarok õsi szokása a faragott fejfa (fõfa) állítás, melymintáival az elhunytról mesélt, és elkorhadt, mire kihalt az utol-só nemzedék is, aki még ismerte az alatta nyugvót. A katonákfejéhez kopjájukat szúrták le, innen a ma elterjedt kopjafa név.A régi magyar temetõk a templomot vették körül, a katolikusok-nál kereszt, a reformátusoknál fejfa állt a sírokon. A kõ, a már-vány idegen szokás, nálunk alig kétszáz éve terjedt el.

A mi temetõink nem hirdetnekelmúlást, de életet, örökkévalót.Nem írjuk a fejfára, hogy meghaltekkor s ekkor, de komoly, öreg be-tûkkel rárovódik az õsi írás: „Ittvárja Jézusát...” A mi temetõnkbenem halni mennek az emberek,csak stációt tartanak útban a fel-támadás felé. – írja Kós Károly akalotaszegi temetõkrõl.

Halottak napján gyertyafény-nyel, virággal, imával emlékezünkelhunyt szeretteinkre. Illik ilyen-kor gondoskodni a szegényekrõlis. Szeged környékén mindön-szentek kalácsát, kóduskalácsot, aszékely közösségekben egész ke-mencére való cipót, Isten lepényét,vagy halottak lepényét osztottak kia szegények között.

A szatmárcsekei emberar-cú, csónakos fejfák a hon-foglalás elõtti kort õrzik

Hunyadi János sírja Gyulafehérváron

Csak várni hajnalt, holnapot,a folyónál egy csónakot,a révészt, mikor integet,az éjszakán hogy átvezet,és hinni, hogy van virradat,amely mindent visszaad,tudva, hogy itt legbelülnem maradtunk egyedül.

Mihályi Molnár László

7

Házaspár fejfája az erdõfülei temetõben

8SZILÁGYI TOSA KATALIN rajzai

Akamrában állt egy régi-régi asztal. Nagy-mama ezen szokott csirkét kopasztani

vagy zöldet vágni a kiskacsáknak.Ezt az asztalt emberemlékezet óta nem moz-

dították el a helyébõl. Éppen a mozdulatlansá-ga bûvölte el Pókmamát, mikor helyet kere-sett jövendõ ivadékainak.

Az asztallapot tartó keret és a fiók között te-nyérnyi hely volt. Ezt szemelte ki magánakpókmama. Ebben a pompás, félhomályos zug-ban szõtte meg azt a puha gombócot, ami böl-csõnek is, koporsónak ismegfelelt.

Nyár végén kezdte el szõ-ni a puha gombócot, és mirelehullottak a levelek, a fi-nom szövedék már sok-sokparányi, fehér póktojást rej-tett. A hálószövést, a légyfo-gást Pókmama már jóvalelõbb abbahagyta, még ak-kortájt, mikor a hûvös éjsza-kák miatt a legyek is megfo-gyatkoztak.

Pókmama már nem emlé-kezett rá, mikor végzett az utolsó dongóval.Nem érzett éhséget. A pókok hónapszámra isel vannak élelem nélkül. Pókmama már csak

azt érezte, hogy neki itt õrködnie kell. Idõköz-ben ugyanis a pici fehér póktojásokból elõbúj-tak az icipici sárgásfehér pókocskák. Nemigen

mozogtak, egy csomóban ma-radtak. Pókmama úgy vigyá-zott rájuk, mint kotlós a csibéi-re. Szerencsére senki és sem-mi nem háborgatta a pókböl-csõt. Pókmama igazán reme-kül választotta a helyet!

– Meg fogják érni kicsikéima tavaszt, mind, valamennyien– bizakodott Pókmama, és úgyérezte, ennél többet nem isvárhat az élettõl.

Tavasszal a kis pókok majdkirajzanak a védõn föléjük bo-

ruló asztallap alól, és kikeresik a hálószövésre,légyfogásra legalkalmasabb helyeket. Addigazonban egyszer jól kell lakniok. És jól is fog-nak lakni!

Ezzel a boldogító érzéssel búcsúzott el Pók-mama az élettõl. Lassacskán kiszáradt, össze-zsugorodott, mint ahogyan az aszalt szilva iskiszárad, megráncosodik.

Telt-múlt az idõ. A kis pókok elkezdtek mo-corogni, ide-oda mászkálni a puha bölcsõben.Rátaláltak arra a száraz valamire, aminek mársemmi, de semmi pókformája sem volt.

– Mi lehet ez? – tanakodtak a pókocskák. –Keksz? Babapiskóta?

Mindenesetre megették. Jól is laktak vele.Pontosan ennyi táplálékra volt szükségük,hogy kihúzzák tavaszig.

Így gondoskodott Pókmama holta után is azõ incifinci pókgyerekeirõl.

BÁLINT ÁGNES

A KIS PÓKOK

BÖLCSÕJE

KOVÁCS ANDRÁS FERENC

ÕSZI HOLDÕSZI HOLDAz õszi hold, az õszi hold,Milyen kihûlt, minõ kiholt!Arcára szálat szõ a pók –Széncinkék fáznak, õszapók.

Te õszi hold, ládd, õszi hold,Felhõi dunyhád fölciholt!De fáznak cinkék, õszapók –Holdfényre hálót szõ a pók.

SZÉKELY GÉZA rajzai

Régen történt ez, nagyon ré-gen, s olyan nagyon messze, hogy még a

torony tetejérõl se lehetett odalátni. Egy kisfelhõcske született a hegy fölött, de olyanszép, göndör felhõcske, hogy a Nap és a Holdegyszerre bújt ki az égen, csakhogy láthassa.A vihar is kézen fogta unokáit, a szellõket, ígyindult el velük meglátogatni Párácskát, a mostszületett kis felhõt.

Büszke is volt felhõpapa és felhõmama gyö-nyörû gyermekére. Felhõpapa gyakran mon-dogatta a szomszédainak:

– Meglátjátok, mire megnõ, zivatar lesz be-lõle.

– Az bizony – bólogattak a felhõszomszédok–, zivatar, de még országos esõ is lehet...

Csak felhõmama búsult, mikor ezt a beszé-det hallotta: õ azt szerette volna, hogy mindigilyen kicsi maradjon a gyereke, ilyen szelíd ésgöndör. Sohase kiáltson haragos villámszava-kat, ne veszekedjen mennydörögve afölddel, s ne verje le jégkavicsokkal agyümölcsfa virágait. Amíg így aggódottfelhõmama Párácska sorsa fölött, a fel-hõcske egyre növekedett, egyre erõ-sebb lett, s már egyedül szaladgált ahegy csúcsai felett. Egyik reggel odaálltszülei elé, és így szólt:

– Most már megnõttem, erõs vagyok,engedjetek el világot látni!

Felhõmama büszkén nézett Párácská-ra, s így válaszolt:

– Menj csak, fiam, járd be az eget, sze-resd az erdõket s a rét virágait, és szelídlégy, mint nénéd, a szivárvány...

Párácska egy-két esõcseppet könnye-zett, elbúcsúzott szüleitõl, repülni kez-dett az égen.

Mikor egy erdõ fölé ért, meghallotta,hogyan sóhajtoznak odalent az ágak:

– Ó, felhõcske, öntözz meg minket, mert ha-lálra száradunk...

A kis felhõnek eszébe jutottak anyja szavai,s megöntözte a tikkadt lombokat. Aztán to-vább vándorolt, s egy rét fölé ért. Amikor meg-

látták, az elsárgult fûszálak mind-nyájan könyörögni kezdtek:

– Ó, kedves felhõcske, ne hagyjszomjan halni minket!

Párácska õket is megöntözte, ésboldogan hallgatta, hogyan kortyolják a

fûszálak az esõcseppeket. De akkor bizonymár nagyon kicsi felhõcske volt, úgy megfo-gyott az erdõ és a rét megöntözése után, hogymég szállni sem tudott volna, ha meg nem kö-nyörül rajta a szél, és nem öleli erõs karjába.

Alkonyodott már, mikor egy búzatábla föléért, ahol a gazda éppen szomorúan leste azeget. Mikor a kis felhõt meglátta, örömmel ki-áltott fel:

– Ó, drága felhõcske, vidítsd fel az én kalá-szaimat, mert ha elszáradnak, nem süthetekkenyeret a gyermekeimnek.

A kis felhõ utolsó fodra is esõvé változott, s aszomjas kalászok hajladozva itták cseppjeit. Aszél pedig hiába kereste barátját, mert eltûnt azégrõl.

Így halt meg Párácska, de mégsem haltmeg, mert tovább élt a falevélben, fûszálban,margarétában, búzában, kenyérben.

ZELK ZOLTÁN

PÁRÁCSKA

9

Hát ez fogas kérdés! Mindenesetre ezen a téren a növé-

nyek túltesznek az állatokon.Földünk legöregebb fája egy

Észak-Amerikában élõ szálkás-fenyõ. Ez az aggastyán a kaliforniai WhiteMountainsban (Fehér Hegységben), 3000 mé-teres tengerszint feletti ma-gasságban található. A „NagyÖreg”-nek nevezett fa életko-rát a szakértõk 4600 évesrebecsülik, tehát növendékfácska lehetett, amikor azókori Egyiptomban az elsõfáraó trónra lépett. AmikorKolumbusz partra szállt azÚjvilágban, már „évezredeknyomták a vállát”. Az õsöregfenyõ görcsös törzse nagy-részt elhalt, kérge lepusztult,szabadon látszik a repedezettfatest, de egy-egy ága most is él észöldell, hirdetve az élet diadalát ahalál felett.

Öreg fák a Kárpát-medencébenis találhatók, ha koruk nem is évez-redekkel, csak századokkal mér-hetõ. Ezek történelmi eseményektanúi is lehettek, s mondák fûzõd-nek hozzájuk. A romhányi török-mogyoró fáról például azt tartja anéphit, hogy közelébõl figyelte 1710január 22-én nagyságos fejedel-münk, II. Rákóczi Ferenc a községés Vadkert között dúló csatát.

Tekintélyes kort érnek meg atölgyek is, nemzedékek életérõlmesélhetnének, ha tudnának be-szélni. Ajánlom, olvassátok el Fekete István Atölgy címû elbeszélését. Megéri!

Ami az állatok élettartamát illeti, nincs ál-talános szabály. A nagyobb állatok többnyirehosszabb életûek, mint a kicsik: a széncinkepéldául két évig, a gólya 40 évig él. Van, akiazt tartja, hogy az élettartam a szívdobbanásokszámával mérhetõ. A kis állatok szíve sokkalgyorsabban ver, mint a nagyoké, egy kétévesegér szíve körülbelül annyit dobbant, mint egy60 éves elefánté.

Az állatoknál az is számít, hogyszabadon vagy fogságban él-nek-e. A faj igényeit szem elõtttartó állatkertekben hosszabbideig maradnak életben az álla-

tok, mint természetes környezetükben, aholezer veszély leselkedik rájuk. A modern állat-

kert olyan számukra, mintaz embernek az összkomfor-tos szálloda: minden rendel-kezésükre áll, amire szüksé-gük van, nem kell semmitõlsem tartaniuk, legfönnebbunatkoznak, és elhíznak,ezért az ápolók még a szóra-kozásukról is gondoskod-nak, a majmok például enél-kül „agyonunják” magukat.

Hosszú életûek a Galapa-gos szigeteken élõ óriás-teknõsök. Állítólag 200

évig is elélnek – ha hagyják õket. Saj-nos van a szigetcsoporton belül olyansziget, ahol a „legfiatalabbak” ötven-évesek. Fiatalabbak azért nincsenek,mert az ember által akaratlanul behur-colt patkányok felfalják a tojásokat és afrissen kikelt kicsinyeket.

A rovaroknál különösen nehézmegmondani, hogy mennyit élnek.Például a szabadon repkedõ szarvas-bogarak csak 2-3 hétig élnek, de lárvá-juk a korhadó fákban 6 évig rágicsál.

10

Hány éves? A fa életkorátaz évgyûrûk száma árulja el.

KI ÉLTOVÁBB?

BITAY ÉVA

Hol és milyen fa alatt töltötte utolsóestéjét Petõfi Sándor?

Szeptemberi megfejtések: mérges gombák asusulykák, a sátántinóru (1), a gyilkos galóca (5),a légyölõ galóca (3), a világító tölcsérgomba.Ehetõ a pöfeteg (4), a királyvargánya, a vörös ga-

lambgomba, a kucsma-gomba (6) a sárga róka-gomba, a keserûgomba, amezei szegfûgomba (2).

Nyertesek: KozmaElíz, Kolozsvár; a csík-dánfalvi III., a zetalakiIV. B osztály.!Havonta

3 DÍJATsorsolunk kki

KISKÓPÉ

bálna .............elefánt ...........orrszarvú .......oroszlán ........holló ........csimpánz .......róka ...........nyúl ..............pók ...............csiga .............kérész (tiszavirág)..lárvája az iszapban ......

150 év60 év45 év30 év

80-100 év30 év

10-15 év5-7 év1-2 év2-3 év

2-5 óra

3 év

Íme néhány állathozzávetõleges élet-tartama:

Nem

vag

yok

öreg

, cs

ak n

õttö

mre

kap

tam

a b

undá

t

12

Adventivárakozás

6

5

2

1

3

4

78

13

Az adventi ko-szorút fonhatjá-tok fenyõgally-ból, kérges vagy

hántolt vesszõbõl, szalmá-ból, gyékénybõl. De alapjalehet a hobbi-boltban vásá-rolt habszivacs karika is, er-re zöld cérnával vagy vé-kony dróttal rögzítsétek a fe-nyõgallyakat. Vastag drótda-rab egyik végét a gyertya al-jába, másikat a karikábaszúrjátok. Ezután már ked-vetekre díszíthetitek szárított narancs-karikával, galagonyabogyóval – mint aképen, de selyemszalagból kötött masni,szárított virág is kerülhet rá.

A kalászkoszorú közepébetujaágak, gyertyák kerültek.Ezeket ölelik a drótra fûzöttdiók, mákgubók, a borzaskatavagy a lámpásvirág termései.

A tányérba helyezett négyszép nagy, piros alma tartja agyertyákat. Szúrjatok közé-jük néhány fenyõgallyat,aranydiót, mogyorót, bogyókat,csillag alakú kekszet.

A dús, fenyõágas koszorú alapjaegy karikába hajlított, vastag ág. Er-re kötözik dróttal a kisebbeket. Mu-tatós dísze a vékonyra vágott, szá-rított alma-, narancs-, citromszelet.

Adventi naptáratok nemcsak gyö-nyörû, hanem finom is lesz, ha mé-zeskalácsból készítitek. A koszorúthántolt venyigébõl köthetitek. Ezenfügg a 24 adventi napot jelképezõ

kisharang. Mire elfogynak, az angyalka elhoz-za a karácsonyfát is.

A habszivacs vagy szal-makoszorút ragasztóvalmegkenve beboríthatjátokmohával is. Itt egy nagy

helyett négy pici került a gyertyákattartó almák alá.

A négy apró mohako-szorút tehetitek üvegpo-hárba is. Közepében tea-mécses, alatta szárítottgyümölcs, illatos fûsze-rek, angyalhaj.

BlatniczkiDóra, szat-márnémeti ol-vasónk sóke-

rámia gyertyatartót ké-szített, csigatésztával,borsszemekkel díszítette.

2

3

4

A tisztára mosott, szépdió pici nyílásába pilla-

natragasztóval rögzítsétek az U formára hajlí-tott drótdarabkát, gombostût vagy gémkap-csot, így könnyen akaszthatjátok majd a koszo-rúra vagy a karácsonyfára. Barnán is szép, debefesthetitek arany vagy ezüst festékkel.

A citrom- és narancsszeleteket ne sütõben,hanem fütõtesten, újságpapíron szárítsátok 2-3napig.

8

6

Nagy Attila Sándor,Kolozsvár

Nagy Adrienn, Zilah

Farkas Tamás Hunor, Marosvásárhely

1

5

7

14

Nagy Boglárka,Monó: ilyen a kis-testvérem.

1. Macska 2. Lég-áramlat 3. Nem ott4. Tapsifüles 5. Háziszárnyas 6. Nemerre 7. Becézett Le-vente 8. Egyik szülõ9. Bácsi párja

�

Király Edina,Kalotadámos: ked-venc meseszerep-lõm.

1. Tata párja 2. Be-cézett Ibolya 3. Láb-beli 4. Inni szeretne5. Játékmedve 6. Na-gyon szeretne 7. Ba-bavigasztaló 8. Ház-örzõ állat 9. Idõmérõszerkezet

�

Szakács Lehel,Szentkatolna: ked-venc állatom.

1. Ollós állat 2.Kisgyermekek „isko-lája” becézve 3. Lár-ma 4. Jár 5. Nem ül6. Fogoly

� Jakab-PéterEmese, Négyfalu:nagy kincs.

1. Sovány kutya-faj 2. Gaz 3. Becé-zett Péter 4. Fáksokasága 5. ...-bá-mul 6. Hatvan má-sodperc 7. Egyidõstestvér

�

Kosztándi Alíz,Kovászna: kedvenctantárgyam.

1. Becézett Mik-lós 2. Kerek gyü-mölcs 3. Púpos állat4. Szürke rágcsáló5. Kitalált történet 6.Nem erre 7. Becé-zett Tímea 8. Füzet,régen 9. Szeretnémegkapni 10. Érté-kes fém

� Józsa JenniferErzsébet, Nagyvá-rad: mesemondónk.

1. Bánat 2. Nemaz 3. Férfi párja 4.Kutya 5. Románigen 6. R! 7. A kígyóa Dzsungel könyvé-ben 8. Esni kezd! 9.Használja a puská-ját 10. Tova 11. Nembe

�

TALÁLD KKI!

OKTÓBERIMEGFEJTÉSEK

1. szõlõ 2. hordó 4. szüretibál 5. bor 6. szüret 7.

savanyú a szõlõ 8. ...de afeleségem Boris

1

2 É3

4

5 Y6

7

8

9

1

2

3

4 N5

6 A7

8 TY9

1

2

3

4

5

6

GY

1

2

3

4

5 E6

7

8

9 É10 NY

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

Ú

Á

1 R2

3

4

5

6

7

Á

Mi az?

�Melyik három ember a leg-

öregebb a világon?

Dénesi Levente, Székelykál�

Hány betû van a könyvben?

Melyik irka béget?

Melyik tóban nem lehet csó-nakázni?

Télen szalad sebesen, nyáronpihen csendesen. Mi az?

Kelemen Kriszta, Parajd�

Egy kis házban öt kis szobasorakozik szépen, öt kis emberbújik oda melegedni télen.

�Fehér pokróc egész földön,

nem is szövik, az égbõl jön.

�Se oldala, se feneke, mégis

megáll a víz benne.

�Szádba teszed, mégsem

eszed, mi az?

�Csak a tiéd, mégis mások

használják többet. Mi az?

Édesanyád gyermeke, deneked nem testvéred, ki az?

�(szeptember, novem-

ber, december)

(négy)

(a birka)

(a tolltartóban)

(szánkó)

(kesztyû)

(hó)

(felhõ)

(kanál)

(a neved)

(te magad)

15

VA

JNÁ

R ILO

NA

rejtvé

nye

A 13 vér-tanú

városa

Gyorsanide-odamozog

JuttatRómai

500

Mohón,sokatiszik V

Nem megy el

Erõs János

névjegye

Menekülés

SzármazikGidavég!

Y

Gyom

Vízhordóedény

Kevertenyv!

Pakoló

VLe

Libafej!

Tonna

Majdnemgally!

ÖRMÉNY

Tonna

Összerak

Törni kezd!

Hõvel kap-csolatos

Földbõlkiszed

Vége-e asakkparti-

nak?

Autósokrarótt

illeték

TFában lakik

Az õ érde-kében

AMADÉ

EszesTamásRáír a

közepén!

120 percre

Tulaj-donod

Er!

Alul N Patásállat

1 2

REJTVÉNY-

PÁLYÁZAT

A SZEPTEMBERIREJTVÉNY-PÁLYÁZATmegfejtése:

Te csak tanulj, fiam,nem tanulsz hiába.

Benedek Elek verse. Könyvjutalmat

nyertek:Tókos Csaba,

Olasztelek; Kónya Elõd,Nagyenyed;

Eghet Anita,Köröstárkány;

a csíkmenasági, afiatfalvi, a felsõ-

lemhényi III. osztály.

Küldd el a címünkre

a skandi meg-

fejtését, egy szólást,

és azt is, hogy kire

szokták mondani. Ha

szerencséd lesz, a

nyertesek közé

kerülsz a novemberi

sorsoláson.

a Rejtvénykirály

M É Á G R F

L É U F L S

Ó R Õ Á J A

H F Õ GY Z Ö

M D É S M E

B É G M D I

N D I G K E

A M É T U NY

– Biztosan nagyon öreg tyúk tojta ezt a tojást – mondja a kezdõháziasszony – majd a rejtvény megfejtése szerint folytatja. Képzeletben tedda jobb oldali sablont a betûhálóra, és olvasd sorba a betûket.

!Havonta

5 DÍJATsorsolunk kki

NYERTESEK

�

16

Az idén már november végénmeggyújtjuk az elsõ adventi gyer-tyát. Naptár- és koszorúötletetbõven találtok a Napsiban és eb-

ben a Napsugárban. Írjátok meg, rajzoljátok, fény-képezzétek le, milyen volt az adventi készülõdésosztályotokban, családotokban. Devárjuk az õszrõl és bármilyen témárólszóló leveleiteket is. Köszönjük mind-azoknak, akik október elejéig írtaknekünk: Moarc㺠Ana, Keresztvár;Komáromy Zsuzsa, Kolozsvár;Albert Kinga Krisztina, Dés;Nuber Krisztina, Balánbánya; KisHelén Henrietta, Gyergyóremete;

Marozsán Antónia, Hal-mi; Hunyadi Ivett, Zsi-bó; Berszán-Árus Dá-niel, Gyergyószentmik-lós; a kovásznai II. B; azabolai III., a tasnádi II.E osztály; a szászrégeniA. Maior Gimnázium II.B osztálya.

LEVELEZÕ

Szeptemberi „lila” megfejtések: A kis dobkályhában fával fûtöttek, petróleumlámpával világítottak.A felsoroltakon kívül híres magyar iskolák mûködtek Pannonhalmán, Sárospatakon, Budapesten, Gyulafe-hérváron, Nagyenyeden, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Nagyváradon, Szatmáron, Sepsiszentgyörgyön,Kézdivásárhelyen. Fazekas Mihály írt verses mesét Ludas Matyiról. Könyvjutalmat nyertek: a zilahi I.Maniu Iskola IV. B osztálya, a tordaharasztosi III-IV. és az etédi III. osztály.

Egyéni versenyzõként,kisebb csapatban vagy azegész osztállyal közösenkészítsetek kismonog-ráfiát, képes-szöveges is-mertetõt! Számos meg-lepetés vár rátok!

Második feladat: SZENT ISTVÁN, AZ ELSÕ MAGYAR KIRÁLY

Beküldési határidõ: 2008. dec. 15. A jelentkezési lap és a társszerzõdés a

Napsugaras Gyuri és Karcsi bácsitól igényel-hetõ, vagy letölthetõ a Napsugár

www.napsugar.ro honlapjáról.Kattints! Kutass!

Aciu Réka, Szatmárnémeti

Harmadikosok lettünk, és a Napsugarat vásárol-juk meg. Alig vártuk Napsugár Gyuri bácsit az újszámmal. Szeptember 23-án, a takarítás világnap-ján az egyik tömbháznegyedben szemetet szed-tünk össze. Ezzel párhuzamosan természetesanyagokat is gyûjtöttünk kézimunka órára.

Thiesz Kati tanító néni és a III. C-ések Kovásznáról

Új rovatunk-ba várjuk atréfás „el-

szólásokat”, ame-lyek osztályotok-ban hangzottak el,vagy dolgozataitok-ba csúsztak be.

Kun Sütõ Márta és Szabó Erika kolozsváritanító nénik gyûjteményébõl:

Elsõs kérdezi a tancitól:– Holnapra matekbõl mi a felházi adat? (házi

feladat)

Vallásórán az iskolalelkész megkérdezi, hogya templomban mi a neve annak a helynek,ahonnan a pap bácsi beszél.

– Papálló! (szószék)

Elsõ iskolai napon ismerkedünk az épülettel,titkár nénivel, igazgató bácsival.

– Mit dolgozik az igazgató bácsi?– Õ a fõnök – feleli a kis elsõs.

Elsõ osztály, román óra. Bemutatkozás.– Cum te numeºti?– Eu mã numesc Mare Daniel (Nagy Dániel).

Ti Ti

mondmond--

tátoktátok

Sallai Henrietta, Zilah

KÉ

PE

KDICSÕ MÚLTUN

KB

ÓL

�

VETÉLKEDÕ

�

17

Nagyszebeni olvasóink mutatják be testvéreiket

A húgommal, Annával társasjátékot szoktam játszani. Azzavar, hogy mindig ordít, mikor tanulok. Mikor egyedülvan, eltöri a poharakat, a falakra ír. Van, amikor nyugodt, ésnem csinál semmi rosszat. Micu Adrian

Evelin 17 éves. Szeretem, mikor pizzázni megyünk, ami-kor rajzolunk. Márton András

A nõvérem, Bea ötödikes. Játszunk a számítógépen, amitnem tudok, megkérdezem. Bea nem szigorú, megértengem. Jó, ha van testvéred. Mosztok Evelin Tímea

Három testvérem van. Mindegyiket szeretem. Larisza 29éves, Németországban van. Krisztina 23 éves, Éva 17 éves,líceumba jár. Jó testvérek. László Róbert Béla

Teddy 19 éves, egy tetováló szalonban dolgozik. Hetentekétszer vele jövök haza, az úton vicceket mondunk, és jókatnevetünk. Nagyon jól tud fõzni, leginkább szalmakrumplit.Szeretem õt, õ is szeret engem. Barabás Tibor

Testvéreim lányok, 8 évesek, ikrek. Szeretem és segítemõket. Elég szépen játszunk. Ha egyikük elmegy az üzletbe,és késik, nagyon aggódunk érte. Ferencz Gizella

Sándor 11 éves. Segít, ha kell, a matematika, a vallás há-zimban. Szeretem, hogy van testvérem. Székely Magdi

Van két bátyám. Bánom, hogy nincs kisebb testvérem.Loránd 20 éves, egyetemista. Balázs 15 éves, líceumba járGyulafehérváron. Soha nem mondtam, hogy egyiket job-ban szeretem,mint a másikat.Szerintem nembírnám ki testvérnélkül.

Bajka Brigitta

Szólj, szám!1. Csomagoljátok ki! Válasszá-

tok le rendre a toldalékokat, elõ-és utótagokat, míg el nem juttok aszó magváig: megfiatalíthatná-tok, legidõsebbekrõl.

2. Gyûjtsetek õszi hangulatotsugalló mellékneveket.

3. Ki az öregebb? Helyezzétekel az idõ tengelyén a következõrokon értelmû kifejezéseket:öreg, idõs, öregecske, aggas-tyán, korosodó, vén, koros,agg, vénséges vén, õsöreg,hajlott korú, deresedõ, õszbecsavarodott, sírba hajló.

!Havonta

3 DÍJATsorsolunk kki

TESTVÉREK KKUCKÓJA

Mi iis szeretjük aaz

állatokat!

Szeptemberi megfejtések: 1. pi-ci, csepp, csöppség, apró, apróság,pindurka, parányi, mákszem, icuri-picuri, icurka-picurka, irinyó-pirinyó,akkora, mint egy ütés tapló, alig lát-szik ki a földbõl, törpe, tökmag, em-berizink, poronty, alacsony, csökött,cseplesz, borsszem, babszem Jan-kó; kevés: szikra, csekély, falatnyi,morzsányi, szûkös, szikoma, csakegy sóhajtásnyi, késhegynyi, csepp-nyi, ujjnyi, körömfeketényi; 2. bölcsõ-de, óvoda, napközi, kisdedóvó inté-zet, dedó, ovi, csemetekert, oskola,tanoda, alma mater, elemi, gimnázi-um, kollégium, líceum, suli, isi, gimi,kolesz, lici, észház, fejtágító, szakis-kola, inasképzõ, egyetem, fõiskola,technikum, akadémia, továbbképzõintézet; 3. ír, irka, irkafirka, irkál, ír-nok, író, iroda, irodalom, írogat, irat-kozik, írott, íratlan. Minden irat rend-ben van. A tanító felmérõt írat.

Könyvjutalmat nyertek: BenkõZsolt, Parajd; az apácai III. B, azerdõszentgyörgyi II. B osztály.

Mántó Nimród,Csernáton

Ambrus Bernadett, Székelyudvarhely és Selyem Júlia, Gyergyószentmiklós

Két kis helytörténész, két székely

falu: decemberben Székelyszentlé-

leket és Agyagfalvát mutatják be

ott született, Székelyudvarhelyen

tanuló, lelkes olvasóink.

Itt születtem

Bukarest a Román-alföld közepén fekszik, aColentina és Dâmboviþa folyók partján.

A legenda szerint egy Bucur nevû pásztor alapította, bársokkal valószínûbb, hogy Mircea cel Bãtrân havasalföldifejedelem tette le az alapjait a törökök elleni egyik sikerescsatája után. A Bucureºti név elemei a „bucurie” (bol-dogság) és „-eºti” településnév-képzõ, az -escu többes-száma.

Hivatalos dokumentum elõször Vlad Þepes idején, 1459-ben említi, fõvárosként 1659-tõl szerepel, Gheorghe Ghicauralkodása idején. Ekkor kezdõdik a város igazi fejlõdése.

Megépülnek az elsõ köve-zett utak 1661-ben, meg-alapítják az elsõ felsõoktatási intézményt, az Acade-mia Domneasca-t (Fejedelmi Iskola). Megjelennek azelsõ közérdekû építmények, a Nemzeti Színház és ahíres Ciºmigiu-park, késõbb a Herãstrãu-park.

A város közepén mesterséges dombon épült fel aNép Háza, jelenleg a Parlament Palotája, mely ott-hont ad a Képviselõháznak,a Szenátusnak és az Alkot-mánybíróságnak. A Guinessrekordok könyve is jegyzi:ez a világon a második leg-nagyobb épület a Pentagonután: 330.000 m2 alapterü-letû.

Az Ateneum a románzene fellegvára

A belváros tüdeje a Ciºmigiu-park

Bukarest egyikbüszkesége a diadalív

18

A román fõvárosnak2006-ban 2,3 millió lakosavolt. Nemzetiség szerint alakosság 97%-a román,1,4%-a roma, 0,3%-a ma-gyar, 0,5% egyéb.

A világ második legnagyobb épülete

19

A városban ma egy magyar tannyelvû iskola mûkö-dik, az 1815-ben alapított Ady Endre Líceum.

Iskolánkban megünnepeljük a Karácsonyt, a farsan-got, március 15-ét. A III. osztály mûsoros összeállítá-sait Öllerer Ágnes zenetanárnõ irányításával gyönyörûdalokkal gazdagítjuk, és hagyományt teremtettünk azévenkénti õszi vásár megszervezésével. A Napsugár50. évfordulójára többnaposrendezvénysorozattal ké-szültünk, amelybe iskola-társaink is bekapcsolódtak.Azóta is résztveszünk aNapsugár által meghirde-tett versenyeken.

Köszönjük a lehetõséget,hogy a lap hasábjain is be-mutatkozhattunk, mint aNapsugár hûséges olvasói.

Bukarestben X. századi magyar sírt, a magyarkirály pénzén épült, XIII. századi katolikustemplomot tártak fel.

A Berceni negyed Bercsényi kuruc hadvezérrõlkapta a nevét, aki Törökország felé menekülté-ben itt állomásozott. Gyarapították a bukarestimagyar közösséget az 1848-as forradalom mene-kültjei, a XX. század elején pedig sok szorgosmesterember és cselédlány. Kenyeret keresnimentek idegenbe, de hazafiak maradtak ott is.Ezt bizonyítja a Nyerges-tetõn álló ‘48-as emlék-mû, amelyet a bukaresti magyarok állítottak. Bukarestben hama-rabb volt magyar iskola, mint román. 1916-ban 16 magyar isko-la mûködött, saját színházuk volt, egy sereg újság jelent meg.

A bukaresti magyarok száma ma hivatalosan 5800fõ, de az itt dolgozó magyar köztisztviselõkkel, poli-tikusokkal, újságírókkal együtt létszámuk tíz-húszezerfõre tehetõ. Itt jelenik meg az Új Magyar Szó, a Buka-resti Közlöny. Az RTV heti 5 órás magyar mûsort, a rá-dió napi egy órás magyar adást sugároz. A MagyarKulturális Központ, a Petõfi Ház, a Petõfi Színkör ama-tõr színjátszói, az egyetemen mûködõ hungarológiai(magyarságtudományi) tanszék mind a magyar kul-túra terjesztését szolgálja.

Iskolánkban I-XII. osztályés óvoda mûködik

Tóásó Gabriella rajza

Összeállította a bukaresti Ady Endre LíceumIII. osztálya és Molnár Kovács Emese tanítónõ

Veress Evelin rajza

Volt egyszer, hol nem volt, az Óperenciástengeren is túl volt egy király. Ez a király a

törökökkel háborúzott. Mikor már úgy nézettki, hogy a törökök gyõznek, az ördög elment amagyar királyhoz, és ezt mondta:

– Ha segítek neked megnyerni a háborút,beleegyezel-e abba, hogy egy esztendõ múlvaa lányodat nekem add?

– Jól van, beleegyezem – felelte a király, denem gondolta komolyan.

Ekkor az ördög elment a harctérre, elõvettegy nagy tûzkardot, a földbe vágta, erre egy 12fejû sárkány jött ki a földbõl, s az összes törö-köt egybõl elégette. Ezután az ördög a sár-kányt visszaküldte a földbe.

Telt, múlt az idõ, eltelt az esztendõ, az ördögpedig eljött a király lányáért. A király nagyonbúsult, de a szavát nem szeghette meg.

– Nesze, itt a lányom, viheted! – mondta saj-nálkozva.

– Viszem is – vágta rá kárörvendve az ör-dög, s eltûnt vele a pokol legsötétebb sarkába,s annak is a legsötétebb lyukába.

Meghallotta ezt a király legfiatalabb juhásza,István, s azon nyomban a király színe elé állt:

– Ne búsuljon, király atyám, kiszabadítomén a lányát az ördög körmei közül, csak adjonnekem útravaló elemózsiát.

A király elnevette magát látván, hogy mennyi-re vakmerõ és bátor a kis juhászlegény:

– Menj, fiam, Isten segítségével! – és közbenmegparancsolta a szakácsnõinek, hogy tegye-nek valami falnivalót a tarisznyájába.

Elindult a juhászlegény, heted hét határon istúl a pokol felé, s közben megéhezett. Leült fa-latozni, de mikor éppen beleharapna az elsõ fa-lat kenyérbe, észreveszi, hogy elõtte egy ke-resztút áll, a bal felöli a pokolba, a jobb felöli amennyországba vezetett. Mindkét iránybaegy-egy irányítótábla mutatott, de mivel nemtudott latinul olvasni – de még magyarul sem–, nem tudta, melyik irányt válassza. Mégis ar-ra gondolt, hogy ha a jobb keze felöli útramegy, talán több szerencséje lesz, mert nemvolt balkezes. Így anélkül, hogy tudta volna, el-jutott a mennyország kapujába. Ott bekopogaz istenes nagy kapun, és Szent Péter ajtót nyitneki:

– Mit akarsz, te juhászlegény?– Adjon Isten jó napot, de hát maga kicsoda,

mert én éppen az ördögöt keresem, s magaegy cseppet sem hasonlít hozzá!

– Akkor te nagyon eltévedhettél, fiam, mertén éppen Szent Péter vagyok, és pont a menny-ország kapuján zörgettél!

A BÁTORJUHÁSZ

20

21

Erre István meghökkent, de arra gondolt,hogy segítséget is kérhet.

– Hát akkor nem bánnám, ha elvinnél az Is-ten színe elé, mert éppen az õ segítségére len-ne szükségem.

Szent Péter elmosolyogta magát, látván Ist-ván vakmerõségét, és ezt mondta:

– Ülj fel a hátamra, hunyd be jól a szemed, selviszlek az Isten színe elé.

Pillanatba sem telt, s István már az Istenelõtt találta magát, de mivel vakító világosságés fényesség volt körülötte, nem láthatta az ar-cát, hanem csak a hangját hallhatta.

– Kedves szolgám – szólalt meg az Istenerõs, zengõ hangon –, te kis juhász! Már ép-pen ideje volt, hogy eljuss hozzám, hiszen tu-dom, mi járatban vagy!

– Igazán? – örvendezett István magában.– A te szándékod nemes, õszinte és szívbõl

eredõ, ezért számíthatsz a segítségemre. Ne-sze, itt van ez a mennyei kereszt, amelyiktõlretteg az ördög és minden fajtája, s ez a fényeskötél, amelyik segítségével be tudsz majd jutniaz ördög palotájába.

Ezután Isten odaszólított egy angyalt, ésmegbízta, hogy Istvánt kísérje el a pokol kapu-jáig. Ki sem szólta egészen ezt az Isten, s a ju-hászlegény nyomban ott termett a pokol kapu-ja elõtt, az angyal pedig mintha ott sem lett vol-na, nyoma veszett. A maradék bátorságával be-surrant a pokol kapuján maga elõtt tartva a

mennyei keresztet, s eljutott a pokol legsöté-tebb sarkába, annak is a legsötétebb lyukába,ahol az ördög palotája volt. A fényes kötél se-gítségével hamar feljutott az ördög szobájába,ahol sírva találta a magyar királykisasszonyt.

– Ne búsulj, királykisasszony – szólt hozzá–, mert kiszabadítalak az ördög kezébõl, csakbízz az Istenben!

– Jaj, de jó! – visított nagy örömében a lány. Erre benyit az ördög a szobába, s felkiált:– Hát te miféle szerzet vagy, hogy a színem

elé mersz kerülni?– Én csak a királylányért jöttem, te pedig

pusztulj! – s az ördög felé tartotta a mennyeikeresztet, amitõl ez nyomban megvakult. Ist-ván a hátára kapta a királykisasszonyt, leeresz-kedtek a fényes kötél segítségével a palota fa-lán, s kiszabadultak a pokol legsötétebb sarká-ból, s annak is a legsötétebb lyukából.

Hazafelé tartva megszerették egymást. A pa-lotába érve a király ámulva látta, hogy jön a kisjuhászlegény, s nyomában a lánya. Örömébenfelkiáltott:

– Isten hozott, édes lányom, téged is, kis ju-hászom! Legyen tied a lányom, mert megta-nítottál, hogy Istenben kell bízni, s nem az ör-dög segítségére számítani!

Nagy lakodalmat csaptak, s boldogan éltek,amíg meg nem haltak.

Dumitrescu Orbán Tibor, Bukarest

BAK SÁRA rajzai

Pöttyös, a gömbölyded, sosemhasznált radírgumi Péter ceru-záktól zsúfolt tolltartójában lakott

egy tucat színes ceruza, egy töltõtoll éshárom elkoptatott radírgumi társaságá-ban. Aprócska labdához hasonlított,zöldeskék pöttyök ékeskedtek rajta.Aki Péter tolltartójába kukkantott, nemtudta megállni, hogy kézbe ne vegyePöttyöst. Ámulattal csodálták szokatlanalakját, puhaságát, kedvesen világítópöttyeit. Csak Péter nem látta szépnek.Sohasem vette kézbe, és nem is radíro-zott vele. Csúnyának és használhatat-lannak tartotta.

Pöttyös hosszú idejevárt arra, hogy Pétermegérintse, kézbe ve-gye, beszéljen hozzá,de hiába. Szomorúanlapult a tolltartó sarká-ban, Hegyes, a dicsek-võ, gõgös töltõtoll mel-lett.

– Hihihi, Pöttyöske,ma sem radírozott ve-led! – rosszmájúsko-dott Hegyes.

– Sebaj, világgá megyek! Keresek egy olyangyereket, aki szeretni fog! – mondta Pöttyös.

Elbúcsúzott a ceruzáktól, az elkoptatott ra-dírgumiktól, egy hirtelen mozdulattal kiugrottPéter nyitott tolltartójából, és útnak indult.

Kint már estele-dett. A nap megvetet-te ágyát, s csergõórá-jával bíbelõdött. A fel-hõk összebújtak azégen, jóízûen ásítoz-

tak, pufók karjukkal beta-karták az aludni készülõnapot.

Pöttyös nem tudta,hová guruljon, így elin-dult arra, amerre pöttyeivitték. Gurult, gurult, deközben el-elbóbiskolt.

Hopp, egyszer csak valaminek nekiütközött.Egy lyukas orrú cipõt látott maga elõtt.

– Nicsak, sosem láttam még ilyen gyönyö-rû, új radírgumit! – kiáltott fel egy sovány, mo-solygós kisfiú, és óvatosan a tenyerébe emeltePöttyöst. – De szeretném, ha az enyém lehet-nél!

Pöttyös azonnal megkedvelte a kisfiút, örö-mében erõsen a tenyeréhez lapult. Érezte,hogy szeretni fogják. Pöttyei szebben világítot-tak, mint valaha. A kisfiú zsebre tette a radírt,és ugrándozva sietett haza.

Pöttyös lett az elsõ radírgumija.

22

PÖTTYÖS

SIMON RÉKA ZSUZSANNA

SZABÓ ZELMIRA rajzai

Hej, ez a Pityiri Palkó! Ebadta fickó, párjasincs hetedhét országban. Kiönti a levest azabroszra, elrontja a számítógépet, meghúz-

za a kislányok haját, elgáncsolja a kisfiúkat, az élõfába is beleköt. Menekül is tõle mindenki. Ágál akiskutya a kapu elõtt, de ahogy Pityiri Palkót meg-látja, sutty, beugrik az udvarra, és még ott is elbújikvalahol a ház mögött. Sétál a macska a kerítés tete-jén, de amint Pityiri Palkó feltûnik az utcasarkon,uzsgyi, eliszkol, s bebújna tán még az egérlyukbais. Félti a farkát szerencsétlen. Ember, állat, min-denki rosszban van Pityiri Palkóval.

Csakhogy a rosszcsont fiúknak is megfájdulhat afoguk. Hátha még egy meglódult, kifelé igyek-võ tejfogról van szó! Ez történt Pityiri Palkóvalis. Fáj az a kegyetlen tejfog, nyilallik, hasogategyfolytában. Nosza egy zsineget! Rátekeri Pi-tyiri Palkó a tejfogra, hozzáköti a kilincshez, le-ül egy kisszékre, várja, hogy nyissa már valakiaz ajtót.

Várja, várja, várja!De ki keresné a gézengúzt, kinek lenne kedve

látogatóba jönni hozzá?Ül, csak ül Pityiri Palkó a kisszéken, meg is nõtt,

Pityiri Pál lett belõle, aztán megvénül lassan, devárja még mindig Pityiri Pali bácsi, hogy rányissonvalaki, és nem jön senki hozzá, se kisfiúk, sekislányok, se kutyák, se macskák, csukva az ajtó,ott van a tejfog a szájban, ott van Pityiri Palkó a kis-széken, s bizony hiába!

23

Falamon függ egy japán famaszk,Egy gonosz szellemé arannyal befestve.Részvéttel nézemHomloka kidagadt ereit, melyek jelzik,Milyen megerõltetõ gonosznak lenni.

Bertolt Brecht

MARKÓ BÉLA

PITYIRI PALKÓ

TEJFOGA

Bö-hö-hõgök, ez oly szo-ho-mo-ho-ho-ho-rú,si-hi-hí-rok, mert si-hír-ha-ha-tok!Ze-hen-gek, mint é-hé-gi há-bo-ho-ho-ho-rú,ne vi-hí-ga-hasz-ta-hal-ja-ha-tok!

Michael Ende

FORRÓ ÁGNES rajzai*hamis, nem igazi

Ebben a kis életbenjaj, de sok a talmi*,megfájdult a zápfogam,ki kéne húzatni.

Ha nem lenne zápfogam,nagyon boldog lennék,harminckét jó fogammalvasszögeket ennék.

Kassák Lajos

Orzac Lillameséje,

Nagybánya

TOMOSTÜNDErajzai

Hajnalka királykisasszony

Volt egyszer, hol nem volt, Nekeresd országban lakott egy király.Annak volt egy lánya, aki a világ minden kincséért sem nevetett volna.

A király kihirdette, hogy aki megnevetteti Hajnalka királykisasszonyt,megkapja fele királyságát és a lánya kezét.

Édesanyám hamuban sült pogá-csát tett a tarisznyámba. Az úton

találkoztam hét legénnyel.Állj be

közénk!

Megyünk a királylányt

megnevettetni.

24

A királyi palotában a szakácstól kértemhét jó erõs csípõs paprikát. Társaim ha-mar elaludtak, a bor is segített nekik,amit a közeli kocsmából hozattam.Csizmájukba beletettem a paprikát,majd én is nyugovóra tértem.

Hangos kürtszóra éb-redtünk. A kikiáltók jelezték,hogy kezdõdik a verseny.

Ha enyém lesz a lány,adok nektek hét-hét

zsák aranyat.

Kerestem a legényeket, hogy az ara-nyat odaadjam, de elszaladtak. Tán mégma is futnak, hogy utol ne érjem õket,mert többé nem akarnak táncolni.

Egyetlen óhajuk, hogy a margarettásdomboldalon nyugodtan elfogyaszthas-sák a fehér cipót, amit a szakácstól kap-tak reggelire.

Sorra jöttek a mókamesterek, dea királykisasszony még csak el semmosolyodott.

Elõvettem a trombitámat. Ahogy énfújtam, a társaim úgy járták: billegtek,

pattogtak a zenére, no meg apaprikától. A királylánynevetett, csak úgy csen-gett bele az udvar.

Talpraesett legény vagy. Járt már itt bölcs, katicabogáron

lovagló Babszem Jankó, gyertyaevõPalkó, tündérképû Kató, de egyiküksem tudta a lányomat megnevettetni.

Megérdemled a kezét és felekirályságomat.

25

26

Hallom a visítozást, Látom a szaladgálást,Akarom, hogy nagy legyek.Úgy teszek, mint egy húszéves,Úgy érzek, mint egy felnõtt,Úgy élek, mint ahogy õk,Megérintem az égboltot,Én jó kislány vagyok.

Tutor Ingrid, Nagyvárad

Tûnjön a barna,Tûnjön a zöld,Maradjon a fehér föld.

Ambrus Dorottya, Gyergyószentmiklós

Tavasszal virágot szedhetsz,Nyáron meg fürödhetsz.Õsszel már sarazhatsz,Télen fagyoskodhatsz.

Hompot Orsolya, Marosvásárhely

Ha én kályha lennék,Fázós gyermekeknekMeleget adnék.Virágos csempémnek dõlneMinden gyerek.Melegemmel azt súgnám,Ne búsulj, kis pajtás,Boldogok vagytok velem.Bartis Emília, Gyergyóalfalu

Õsszel hideg van,hullanak a levelek,csak a fûszál hallgatjaa hideg szeleket.Hullanak a levelek,leesnek a fáról, megváltoznak a levelek,színesek, mint az álom.László Aletta, Szilágynagyfalu

Vin

cze

Tiva

dar,

Mag

yarv

alkó

Sava Krisztina,Szatmárnémeti

Péter László, Etéd

Hütter Vince, Szatmárnémeti

Fejér Zsuzsa, Gelence

Úgy teszek néha, mint a felnõttek.Úgy érzek, mint akik álmokat szõnek.Úgy élek, hogy mindent halljak és lássak.Megérintem mindazt, ami az utamba akad.Én szerencsés, ügyes tízéves vagyok.

Popa Stefánia Orsolya, Nagyvárad

Én szeretem,Te szereted,Õ szeretiA szõlõt.

Én megettem,Te megetted,Õ megetteA fürtöt.

Én megnõttem,Te megnõttél,Õ megnõtt Tõle.

Én írtam,Te írtál,Õ írtEgy verset.

Én nevettem,Te nevettél,Õ nevetettRajta.

Máthé Izsák, Mezõpanit

Irkafirka

27

NAPSUGÁR, gyermekirodalmi lap. Kiadja a NAPSUGÁR Kft. Szerkesztik: ZSIGMOND EMESE fõszerkesztõ, MÜLLER KATI képszerkesztõ. Arculatterv:KÖNCZEY ELEMÉR. A szerkesztõség postacíme: 400446 Cluj, Str. L. Rebreanu,nr. 58./28., C.P.137. Telefon/fax: 0264/418001. Megrendelhetõ a szerkesztõségcímén. E-mail: naps.sziv@napsugar.ro Honlapszerkesztõ: KOMÁROMY LÁSZLÓ;www.napsugar.ro A lapok árát a következõ bankszámlára várjuk: ContIBAN RO45RNCB0106026602080001 B.C.R., SUC. JUD. CLUJ S.C.NAPSUGÁR – EDITURA SRL. CUI: 210622 Készült a kolozsvári TIPO OFF-SET Kft. Nyomdájában. ISSN 1221-7751 Ára 2,5 lej

A Vár utca legöregebb nénije1917-ben született Remetén.Kovács Mariska a neve.

Nagyon fiatalon szolgálniment úri házakhoz. 1941-ben fe-leségül ment Kovács Ferenc-hez, de a házasságuk csak kéthétig tartott, mert Feri bácsitbehívták katonának, és többetnem jött vissza, meghalt. 1954-ben férjhez ment Kovács Ignác-hoz, és három fiúgyermeknek adott életet. 1998-ban a második férje is meghalt, majd két fia is. Mi-után egyetlen élõ gyermeke külföldre vándorolt,Mariska néni egyedül maradt.

Amikor meglátogattam, éppen a testvére lányátrendezte, aki 70 éves, és most Mariska néninél la-kik. Nagyon kevés pénzébõl édességet vásárol, ésa gyermekeknek osztogatja. Mindig örül, ha vala-ki meglátogatja. Mari mama mindig azt mondja:„Éltem sokáig, haljak meg hamar.”

Majd ha egyszer nem lesz már az utcánk lakója,hiányozni fog mindenkinek.

Elekes Zsolt, Gyergyószentmiklós

NOVEMBER

Címlap: Kószabósza az öregségrõl mesél; Háttér: Dajka Norbert, Homoródalmás

�

Vágjátok ki ésragasszátok

a gyûjtõlapra.(Hibáztunk: azoktóberi bélye-gen javítsátokki a hónapot!)

Megyünk haza a meleg házba,Lefekszünk a puha ágyba.Éjjel szépeket álmodunk,Reggel újra fölkelünk.

Reggel, ha fölkelünk,A dolgoknak nekifogunk,Miután készen vagyunk,Újra lefekszünk.

Vãcaru Alina, Kézdivásárhely

Dimény Barbara, Kézdivásárhely

Babos Beatrix, Marossárpatak

A tanyák barnák, mint az õszi fák,a levél sárga, mint a napsugár.Elmúlt már az õsz, kezdõdik a tél,hulló tollától fehér a vidék.

Bödör Andrea, Válaszút

Göllner Enikõ,székelykeresztúri

tanító néni abélyeggyûjtemény

mellé vidám osztályképet is

küldött.

Irkafirka

E lapszám támogatói:

Kastal Gergõ, Gyergyószentmiklós

Maszat MMûvészKIÁLLÍTÁSA

a ttavalyi õõsz llegszebb rrajzaiból

Kerekes Andrea, Marosvásárhely

Puskás Sándor, Gyergyószentmiklós

Erdõs Tamás Ádám, Ráton

Nagy Katalin, Gyergyóalfalu

Koncz Dorka, Szatmárnémeti