11. évfolyam ígfszám1952. március - április

HÍRÜNK A VILÁGBANSzerk. és kiiadióhiv.:P. O. Box 1005Washington D. C, USA.

Magyar Kulturális FigyelőHungarian MonthlyMegjelenik havonta

Előfizetés USA-ban: egész évre 4.-$,félévre 2.- $; Más országban: havi

2 coupon.

Körmendi Jenő és Erzsébet művészeteIrta: Kezdi Kovács Elemér

E cikk írója, Kezdi Kovács Elemér,1937 óta Angliában működő neves magyarfestőművész, számos magyar és nemzet-közi díj nyertese, 1951 óta New Yorkbanél s a Szabad Európa Bizottság művészetiosztályának a vezetője.

•VTEMRÉG jelent meg a fenti címmel az In-ternational Press Associates Psichoiogical

Library (New York) kiadásában a Körmendiházaspár művészetét ismertető, szerencsésenösszeállított könyv. Ez a könyv, amely csak kisrészét részét közli Körmendiek 3 0 éves művé.szí működésnek, 48 illusztrációt tartalmaz. AA bevezető ismertetést dr. Dudley C. Watson,"Memories of the Danube" címmel írta, ezt aChicago Art Institute-ban 19 51-ben elő is adta.Ebben az ismertetésben bőven foglalkozik Kör-mendi Jenő szobraival és Körmendiné, Fehér,vári Erzsébet festészetével és kerámiájával Akönyv részben a magyarországi, részben pedigaz amerikai munkásságukat mutatja be.

A házaspár Amerikába 19 39-ben érkezett,rövid látogatásra, a new yorki világkiállításra.Még itt tartózkodtak, amikor a világháború ki-tört s így nem tudtak Magyarországra vissza-térni. Nemsokára az Indiana államban lévőNotre Dame University tanári székkel kínáltameg Körmendit, aki azt elfogadta és azóta isennek a világhírű, nagy katolikus egyetemneka tanára.

Bár a magyarországi alkotásai mindnyá-junk számára ismertek, nagyon jól esett azokatismét látni reprodukciókban. Például a Mar.git-szigeten felállított, finom lelkiségét annyi-ra kifejezeő Erzsébet királyné-szobrát, vagy adrámai erejű 16-os Honvéd emlékművet, amelyolyan megkapóan szimbolizálja a magyar ka-tonát, az otthon, a család védőjének megteste_sítőjét, amint védőleg tárja kezét az anya ésgyermeke fölé, elszánt, erőteljes akarást fejez-ve ki.

ilsmét találkozunk a Lánchíd budai hídfő-jénél elhelyezett, egységesen összefoglalt, amagyar országutak kiinduló pontját jelző, Ma-gyarország védszentjét ábrázoló, fehér már-ványba faragott nemes szobrával.

Sok más otthoni munkája között még igenjelentős a magyar mitológiából vett két cso-portja, melyek áttört hátterükkel megkapó ha.

tást érnek el a zöld lombok előtt kiemelkedőszép kompoziciójukkal. Kitűnő a szegedi pan1

theont díszítő, egybefoglalt kettős dombormü,Eötvös Loránd és Jedlik Ányos fejeivel. Továb-bá a Munkásbiztositó Intézet budapesti szék-háza részére készült monumentális figurái.

Körmendiek Amerikába érkeztük után, fo-kozottabb energiával folytatták munkásságu-kat, mintegy megihletve a szabadság nagysze.rü szellemétől, amely a világ legelső nemzetévétette az amerikai népet és a kultúra védőbás-tyájává emelte az összes többi nemzetek fölé.

~f j

* - -í *,.-*,...*«*,

Körmendi monumentális müve: fin vagyok a világvilágossága (I am the light of the world) Foto Reni

ÏHfr'ûnk a viïâgbah

EGYRE FOKOZÓDIK BARTÓK NÉPSZERŰSÉGE"Nagyszerű ritmusa elbájol, szerkezete ve-

rnek, miközben a mű világosan kifejezett egy,.szerű témákon épül fel. De nem ez a legfonto-

À vezércikk folytatása

Amerikában alkotott korábbi művei közülaz egyik legkiemelkedőbb Morus Tamás élet-nagyságon felüli müve volt, amely különös át-szellemült kifejezésével ragadja meg a szem-lélőt. Ezt követte mindjárt a new roshelle-iklasszikus finomságú Szűz Mária szobra, az"Our Lady of New Rochelle". A vallásos tár_gyú szobrai közül jelentősek még: Szent Ferenci'ekete diófából faragott álló figurája, továbbáaz Indiana államban lévő fort waynei emlékká-polnát díszítő bronz angyalai.

Fő müvének Washington egyik legszebb t'ö-űtvonalán felállított "The Light of the World"c. munkáját tekinthetjük. Ez a 22 láb magasszobor Krisztust ábrázolja; a világ világosságá-nak a szimbólumát, amint egyenesre emelt kezé-vel az égre mutat, szemével a végtelen magasbanéz. Arcát szeretet önti el és egyben valami szo-morú átszellemült komolyság. A szobor mintegyfigyelmeztetésként áll ott, emlékeztetve a halán,dót a földi hívságok végességére és a szellemvégtelenségére

Jelentős a Nebraska állambeli "Boys Town"megalapítójának, az életében oly nagy szeretet-nek örvendő emberbarátnak, Father Flanagan,nek életnagyságon felüli szobra, továbbá a ró-mai szenátorra emlékeztető, formailag remekülkikeresett markáns gránit fej. Sok gondolatvan a nemes és leegyszerűsített, fehér márvány-ból faragott női fejében és a végtelenül fino-man komponált ébenfa szobrában, a "Térdep-lő nö"-ben.

Körmendi 1949-ben megmintázta az Egye-sült Államok elnökének, Harry S. Trumannakkifejezésteljes életnagyságú plakettjét és JohnFrancis Noll fort waynei püspöknek egy kisebbplakettjét, őszinte elmélyüléssel

Körmendiné szobrászi készsége inkább kis-méretű kerámiák és porcellánok alkotásaibannyilvánul meg. Finom, szelíd humora és kedveáromantikája van ezirányú művészetének. Je-lentősége azonban sokkal erőteljesebben tárulelő a festészetben, különösen pedig a falfesté.szét terén. Ennek a legjobb példáját az India-na állambeli Wawasee-ben lévő "Our Lady ofthe Lake Chapel" számára festett l'5O láb hosz-szú müvében látjuk. Kétségtelen, hogy Kör-mendiné működésének főmüvét jelenti ez afreskó, amelyet nagy drámai erő és kiegyensú-lyozott kompozíció jellemez.

Az Amerikába szakadt magyar képzőmüvé.szék között Körmendiek kétségtelenül a leg-elsők közt állanak, sőt nemcsak a magyar mű-vészet, hanem ugyanakkor az erőteljes és any-nyira feltörő amerikai művészet vezető egyé-niségei közé is számítanak. Mi magyarok csakbüszkék lehetünk rájuk.

sabb jellemzője ennek az oly elbájoló zenének.Az eszközök egyszerűsége, mellyel a lassú tételkészült, Bartók géniuszának tökéletességét bi-zonyítja A vidám zárótétel a maga árnyalt be-fejezésével egyike egész életpályája legszebbalkotásainak." — Irta a WASHINGTON POST(52. III. 17.) Bartók "Szonáta két zongoráras ütőhangszerekre" c. müvének bemutatójáról.

Februárban a Carnegie-Hallban Ansermetvezényelte a bostoniakat. "Az est csúcspontjátBartók Concerto.jában érte el . . .Ez a mesterialkotás, mely 1943-ból származik, közismert-té vált számtalan előadása során. Az öt tételközül az első három ebben az egyedülállóan sze-retetreméltó műben talán még érdekesebb,mint az utolsó kettő; mindenesetre a másodikegyike a legelbájolóbb madern zenei invenciók-nak." (NYT, 52. II. 17). Ez csak két példa asaámtalan Bartók-előadásból a hangversenye,ken. A népszerűség igazi mérője a lemezterme-lés.

Mi sem bizonyítja jobban az elismerést,mely Bartók zenéjét az egész világon kiséri,mint lemezeinek egyre szaporodó száma. Sótmost már két-három felvétel is készül ugyan-arról a müvéről így például a "Zene vonósok-ra, ütőhangszerekre és celestára" már háromelőaftásban kaphatói. "Ba'rtók legjobb müve"címén ezt írja róla a NEW YORK TIMES (52,II. 3.) : "Talán minden jelenkori zeneszerző kö.zül Bartók Béla volt az, aki hallgatóiban a leg-inkább tudta azt az érzést kelteni, hogy zené-je hatása alól nem lehet menekülni. És mind-ezt annak ellenére, hogy zenei anyaga nagyon-is disszonáns és atonális volt. Ez a tulajdonsá-ga soha nem mutatkozott meg olyan világosan,mint a "Zené"-ben. Széles körökben elismerik,hogy ez a legjobb müve, két csodálatosan fi-nom lassú és két erőteljes, majdnem vidámgyors tételével. Ezek mindegyike annyira egyegységbe foglalt, hogy úgy tűnik, mintha e-gyetlen impulzusból eredne." Erről a lemezrőlírja a CHRISTIAN SCIENCE -MONITOR (52.I. 8.): "Hogy hogyan tud népzene s műzeneegymásra ösztönzőleg hatni s egymást megter-mékenyíteni, az hatásosan mutatkozik meg eb-ben a remekműben..."

Az érdeklődés Bartók zenéje iránt olynagy, hogy gyengébb fiatalkori műveit is egy-másután veszik lemezre. Az első zenekari szvit-ről írja a CHRISTIAN SCIENCE MONITOR (52.III 18.): "Nagy zeneszerzők korai müvei nemszdktak-e sokat elárulni későbbi fejlődésük-ről?... Sajnos Bartók e müve kivételnek tűnika szabály alól. őszintén szólva: nem jó zene;a legüresebb s banálisabb Liszt-klisék alkalma,zása csak zsákutcába vezethetett . . . Igazi vi-rágzásra nem került sor, amíg a szerző nemtöltött több évet belemerülve a magyar nép-zene valódi forrásaiba."

Hírünk a világban

Javítsuk hírünket!(A "HÍRÜNK A ÁLLAGBAN" ANKÉTJUK)

1Kedves Barátom,

A hírünk ankétjához szeretnék valamithozzáadni elvi szempontból s aztán fel szeret,nék hozni egy gyakorlati példát.

A jóhlrünket vagy mi magunk szerezzük,vagy buzgó forrásával adva van s ezt csak ja-vítjuk, mélyítjük, tágítjuk, módszerezzük, vagyesetleg lerontjuk.

Kis népeknek közelebbről száz év alatt kétízben adódott, hogy világszerte jó hírre tettekszert. Ezek a magyarok Kossuthtal s a csehekaz idősebb Masarykékkal. Akár elbukik a hős,akár diadalra viszi célját, a hősiességnek min-dig van mágikus hatága a tömegekre. A rajon-gás annál nagyobb, minél szorongatottabb ahelyzet. Nem vitás, hogy ebben Kossuthtal amagyarok vezetnek; kár, hogy időbelileg tá.volesünk tőle. Fél évszázaddal később a csehekkisebb ellenséggel szemben, könnyebb lehető-ségekkel azt Ígérték, hogy a nyugati demok-ráciát beviszik a Kárpátmedencébe. Ezt jól-rosszul megtették; ezzel elismerést és tartósrokonszenvet váltottak ki. Gyakorlatiasan sike-rült <a tervük s a csehek ma is Masarykból él-nek. A szabad-Európában legalább is ez az a-dott helyzet. Az időben messzebbesö Kossuthcsodálata térben is messzebb van: Amerikában.De mind a ketten ezekből élünk.

Ma más helyzet adódik, mert egymás elle-nében, vagy egymás rovására kiváltságos jó-hírnévszerzésre nincs annyira kínálkozó mód.Ma minden velünk szomszédos nép azonos sor.ban él. Jóhírünk az otthon magatartásából sannak és a multi értékeink tolmácsolásábólformálódik. Ebben az együttesben is sokat ja-víthat a jó hírén egyik, vagy a másik nép. Ezgyakorlatilag tényleg a munkánkon fordul meg•— s az otthoniak hősi kiállásán. Ez utóbbi út-ján viszont mindenki csaknem ugyanannyit ve-szít az otthoni népi állagában, mint amennyiterkölcsileg megnyer, mert annál jobban törikés pusztítják.

A modern kor túlzása, hogy irályban, elv-ben mindig újat akar. Pedig legtöbbször csakújra kellene fogalmazni a régi elveket. A múltszázad nemzeties elve ma szabaddá tenné a ru.thént, a szlovákot; a csehek ötven éve vállaltelve: a demokrácia felszabadítaná az embert sa jövőben a szabadság egymás felé is közösgondunk lenne. Szervesen összerendeződnénk:mondjuk, konfederációban. Mert ameddig egynépnek nincsen közgondolkozásba vett, tisztánfogalmazott elve s amíg közelebbről ma a kisnépek jövendő nagy egysége számára nem Ígé-

rünk semmit, addig valóban csak javítgatjuka hírünket s az nem lesz önként adódó jóter-més, mint Kossuth korában, vagy Masaryk ese-tében az volt.

Ez viszont nem csak politikai kérdés, ha-nem minden politikán felül levő szellemi kér.dés is. Sőt igaziban csak az. Hogy ne magunkatdicsérjem: az idősebb Masaryk először gondol-kozó volt és mindig az is maradt. Ettől indít-tatva csinált politikát. Ezt az európai könyv-árakban elfekvő müvei bőven igazolják.

Nálunk, magyaroknál, belsőleg az a baj,hogy ma központi gondolatot árasztó zsenieink,bárhogy is hümmögúnk, nincsenek. De mégtorz zsenik sincsenek, akik félgondolataikkalellentmondást váltva ki, kiegészítésre, kiigazí-tásra sarkallnák a mindennapi embert. Nincstehát sem zászló, sem kontradikció. Minden,ami látszik, az csak a politikában van. Abbanpedig nincs semmi héroszi. Van viszont ebbena helyzetben valamelyes pedagógia is. Meglehet,hogy jótékony büntetés. Magunkon kell kipró.bálni a demokráciát, amitől annyira viszoly-gunk, mert elrendezendő eszmeközösségbe ösz-sze kell állnunk, hogy tömeglétünkkel pótol-juk a hiányt.

Aho.gy engem ismersz, tudod, mennyiretávol van tőlem az, hogy embereknek, olyankezdeményezésért pláne, ami a szellem embe.rének kötelessége is, kedveskedjem. Mégis, a-mint a Márai bolzánói játékosa megjelenéséremindenki hm, iha, nahát és más indulatszavaTi-ra kifakad s ezzel mond legtöbbet; én is ilyenkifakadást teszek:

Jó kézre került ez a munka; mert az ilyenmunka nem állhat be cselédnek a politikába.S azt hiszem, hogy nem egyedüli vagyok, akijólesöleg felsóhajtottam. Végre lesz Yalami. . .

A gyakorlati példával rövidebb leszek.Egy időszakban Prágában kiadott könyveketolvastam. A kiadótársaságok egy 1924. évi ren-deletre hivatkozva az első lapra ragasztott ki.sérő . levéllel tiszteletpéldányként bizonyoskönyveket megküldték az egyetemi könyvtá-raknak. Én Suszta professzor több cseh nyelvűmunkáját láttam így a genfi könyvtárban. Alevélben még az van, hogy legyen szíves az e-gyetemi könyvtár postafordultával a külde.ményt elismerni, mert a kiadóvállalatnak ezzelel kell számolnia a kultuszminiszternél.

Igaz, nekünk ma itt kint nincsen kultusz-miniszterünk. Nemrégen ugyan volt, mindamel-lett nem sok magyar könyvünk van kint. Mostszorongat az anyagi kérdés; nem lehet idegenkiadókat rászorítani az ajándékozásra. Az ide-

GARKBAIÍDI: A nemes magyar hont és Itáliát szábadságküzdelmeik örökre összefűzték; azolasz nemzet sohasem fogja elfelejteni vitéz magyar testvéreink segítségét.

HÍRÜNK VILÁGBAN

gen nyelven megjelent magyar műveket viszontmindenképpen el kellene juttatnunk a könyv,tárakhoz. Regény-könyvtárak is vannak. Egyírónak egyszer ezt megüzentettem. Azt üzentevissza, hogy a könyvtárral rendeltessem meg.

A csehek ezt máskép művelték. Bizonyárama is, máskép teszik. Miért ne tanulhatnánktőlük?

Szíves barátsággal:Krűszely József, Genf.

Kedves Szerkesztőnk!Aznap, amikor megkért, hogy viaszoljak:

hogyan javíthatnánk a magyarság hírén, estebetértem az egyik drug-store-ba, itt a kong-resszusi könyvtár mellett, a Capitol fehérenfénylő kupolája tövében. Eperfagyialtos szóda-vizet ittam és megnéztem a könyvesállványi is.Megakadt a szemem egy ügyes könyvön; aztmondja: The History of the World In 300 Pa-ges. René Sédillot írta, franciából fordíttattaangolra 1951-ben Harcourt, Brace and Co. Afranciáknak mindig vannak jó ötleteik. Meg-néztem, hogy benne vannak-e a háromszáz lap-nyi könyvben szeretteim, a régi sumirok. Hogy-ne, benne vannak! "These Sumerians wt-re anamazing ipeople" (Bámulatos nép!) Sédillotigen helyesen megírja a sumirokról, hogy őktalálták ki az írást, a pénzt, ők csatornáztákMezopotámiát, magas színvonalra emelték aföldművelést, intézményeik a jó adminisztráció

Nemzetközi Szabad TudományosA,kadéjmia Parisban

A párizsi iBilMjoteka Polskaban, tartottafebruár 33-án alakuló közgyűlését az OJ-OSZ el-nyomás alatt nyögő országokból elmenekülttudósok új nemzetközi szervezete: a ÍVemzet.'közi Szabad Tudományos Akadémia.

Az ünnepi közgyűlést két napon keresztülaz új akadémikusok munkálatai követték: húszelőadó ismertette a megszállt keleteurópai or-szágok tudománypolitikáját, vitatta az emigrá-ció speciíicus udományos problémáit s az Aka-démia munkaprograniniját.

Az Akadémia törvényesen megalakult egye-sijét, mely federális alapon egyesíti Ukrajna,Észtország, Lettország, Litvánia, Legyelorszag,Csehország, Románia, Bulgária, Jugoszlávia sMagyarország menekült tudósait. Az alakulóközgyűlés az első 120 tag megválasztását esz-közölte, de a szervezés a kezdetén áll s a leg.'közelebbi hónapokban e szám lényeges emel-kedése várható A magyar csoport lí> tagotszámlált, de máris 20 újabb jelölés váv elinté-zésre. A magyar csoport tagjai — s <>/! áll atöbbi csoportra is — valamennyien egyetemitanári rangnak s nagyobb részük jelenleg azöt világrész egyetemein s tudományos intéze-teiben szétszórva szerez dicsőséget a magyartudománynak.

példaképei maradtak a későbbi korok számára.Egy dollár 49 centet adtam a könyvért és

hazahoztam. Most jött a hideg zuhany. A ma-gyarokról két oldalon át annyit közöl ez a dió-héj-történelem, hogy vadságuk úgy maradt Eu-rópa emlékezetében, mint a förtelem és borza-lom hordozóié: Hungarian: hongrois-ból lettaz ogre (szörnyeteg) szó. Töbfoé-kevésbbé egye-nesen a hunoktól származtak. Szibériából jöt-tek, nyers húist ettek és ellenségeik vérét it-ták. Borotvált fejük volt és ostoba arcuk (stu-pid faces). A szlovének, szerbek, horvátok, cse-hek, morvák, pomerániák és lengyelek egymás-sal és kapzsi német szomszédaikkal lévén el-foglalva, nem tudták útjukat állni; a magyarokelfoglalták a Duna völgyét. De a legjobb föld-nek sem tudták hasznát venni. Kizárólag alovagláshoz, nyilazáshoz és fosztogatáshoz ér-tettek (sic).

14 sorban van elmondva, hogyan pusztí-tották a Nyugatot, míg a német császár le-győzte őket. Ezután főnökük, Vaik megkeresz-telkedett, megáldatott a pápával egy diadémot,mely aztán a magyar nemzet szerencsehozótalizmánja (mascot) maradt és viszonzásul bi-zonyos disznófejü pogányok legyilkolásáért azApostoli 'Fenség címet kapta. Az ó vezetésealatt Magyarország az európai nemzetek sorá-ba lépett. Ez a két szép oldal a miénk magya-roké, a bolgárokkal közösen, akik szintén ha-sonló elbánásban részesültek.

A következőkben már csak egy sorban ér-tesülünk, hogy a tatárok érkezésekor a magyarurak a királlyal civakodtak: Európa védtelenvolt (160 o.). újra előkerül Magyarország ne-ve 1735-ben, mikor is felsoroltatik Ausztriabirtokai között. A 238. oldalon visszatérünkIfi8 7-be, mikoris Ausztria elragadta a török-tol Magyarországot (fél sorban). 1848-nál is-mét egy jó szó: "The oppressed nationalitiesof Bohemia and Hungary began to stir".

Utoljára a 29 3. oldalon találkozunk aHungary névvel — az első világháborúba ke-veredettek felsorolása közben. Ezzel: jóéjtsza-kát! Hungary nincs tovább. Az egyetlen ma-gyar, aki gunyorosan bár, de említést kapott:Szent István. Szent László, Nagy Lajos, Hunya-di János, Mátyás király, Bocskay, Bethlen, aZrínyiek, Balassa Bálint, Rákóczi, Kossuth hiá-ba éltek és haltak meg az emberiség ideáljai-ért — nem érdemesülnek olyan névszerintiemlítésre a világ történetében, mint példáulMesmer, C'agliostro vagy Charlie Chaplin. Hu-szonöt szentet említ az író, de nem említi alegnagyobbak egyikét, Árpádházi Szent Erzsé-betet. Watteauról olvasunk, de magyar müvész-ról, íróról, zeneszerzőről egy szó sem esik.

Ez mai hírünk a világban. — A Sédillot-kónyv távolról sem áll magában. Akárhol üt-jük fel azokat a könyveket, melyekből az átlag-ember információt kap, hasonló szövegekrebukkanunk. Ne áltassuk magunkat, ne játsz-szunk struccmadarat, mint annyi, főleg újon-nan érkezett magyar, aki repesve jelenti, hogy

szeretnek minket és nem lát keresztül az át-lagos nyugati ember udvarias modorán, felü-letesen barátságos szavain, melyek mögött mé-lyen és a döntő percekben mindig tevékenyenél a meggyőződés, hogy mi magyarok a nyuga-ti kultúrába kivülról betört idegenek vagyunk,^ ,-akikkel szemben nem kötelező az indoeurópaicsaládi összetartás. Ezen addig nem tudunkváltoztatni, míg nem tisztáztuk a magyar ere-detkérdést és nem vittük a világ köztudatábaa eál'olhatatlanul bebizonyított igazságot. Ad-dig minden egyéb csak falra hányt borsó.

A Sédillot könyvvel lenyomtattam az író-asztalomon halmozódó levéltornyot, melybenlegfelül egyik nyugateurópai egyetemen tanítóvolt budapesti egyetemi tanár kesernyés levelefeküdt, hogy hát ő nem ért rá elolvasni a su-mir rokonságról szóló tanulmányomat, de nemis hiszi, hogy igazam lehetne; az alatt pihenegy másik magyar, régi jóbarátom savanykáslevele, New Yorkból aggódva a felett, hogyhátha az új ásatások alapján kuhin maradoka sumirokkal, amit nem kíván, noha sem így —sem úgy nem hiszi, hogy ettől függne a magyar-.sâg sorsa . . . Még jó, hogy ezek alatt meg egyvilághírű angol, etnogenezis-szakértő levele fe-küdt, akinek volt szíve azt írni, hogy a mágu-sok alkalmasint sumirok voltak és hogy igenkönnyen lehet, hogy igazam van: ezeknek azutódai a magyarok! ö nem fél, hogy nevetsé-gessé teszi magát.

Teendőnk igen ,sok van! Én Széchenyi ta-nitása szerint felállítottam a teendők sorrendjétés kezdtem az elején: igyekeztem helyreállítania legújabb eredmények alapján a régen fran-cia és angol tudósok által elindított, de nálunkpolitikai okokból elejtett sumir eredetteóriabecsületét. A többivel majd akkor törődöm, haezt befejeztem.

Meleg üdvözlettel:Dr. Bobula Ida

3Kedves Barátom,Hozzád írt levelem — "nehogy az a romantikushit kapjon tápot, mintha mi jobbak lennénkhírünknél" — magyarázatra szorul, nehogy aza hit kapjon tápot, mintha én rosszabb lennéklegrosszabb híremnél.

Egyrészt az arányérzékre gondoltam.Nem állunk egyedüfl a nemzetek közt az-

zal a hitünkkel, hogy mi kitűnőek vagyunk. Sez rendjén van. Egyénnek éppúgy, mint nem-zetnek szüksége van önnön megbecsülésére.Öntudat s önbizalom nélkül nem lehet élni. Deaz egészséges öntudat és a beteges sértődöttségközött nagy a különbség. A mi érzelmi viszo-nyunk a nagyvilághoz hajlamos az utóbbira.Szeretjük a nagy mellőzöttnek, kisemmizettnek,megneniórtettnek, megnembecsültnek érezni ma-gunkat. S ez rossz. Kossz főleg azért, mertdurcás arccal járat minket a világban. Könnyensebezhetővé, sértődötté tesz. Az ilyen érzékeny.ség nagy handicap! a népek versenyében. Arány-érzékkel nézni saját nemzetiünk helyét és sze-

repét a világiban: ez nem könnyű dolog. De sa-ját dolgunkat tehetjük könnyebbé, ha megkí-séreljük.

Hírünk — ha arányérzékkel nézzük —nem mondható rossznak. Ha felejteni tudjuka beteges premisszát, hogy mi sokkal jobbakvagyunk hírünknél — s főleg szomszédaink-nál — akkor keserű szájíz nélkül örülhetünk asok megbecsülésnek, aminek alkotó munkánka világ minden táján örvend. Amit az emberikultúra megjavítására alkottunk és alkotunk,azt elismeri a világ. Ami inter náci onális és in-ternacionálissá tehető a magyar műveltségben,az nem vált kevésbbé az emberiség közkincsé-vé, mint más hozzánk hasonló kis nemzet ese-tében. Fájó érzés, hogy sok értékünk a nyel.vünk szabta korlátok miatt nem válhat jobbaina világ közkincsévé. De ezzel a fájdalmunkkalnem vagyunk egyedül. S akárhány hasonló sor-ban lévő kisnemzet megirigyelhetné tőlünk Re-ményi Józsefet, aki angolul magyarázza megíróinkat a nagyvilágnak, amelyhez íróink köz-vetlenül nem szólhatnak.

Tudományban, technika Dan, színházban,zenében, művészetben — egyszóval kultúrábanhírünk jó. S ezt a jóhíriínket nem kis mérték-ben köszönhetjük azoknak, kikkel a hivatalosmagyar haza mostohán bánt, vagy azoknak,kiknek az volt a szerencséjük, hogy a kultúraellenségei velük odahaza nem bánhattak el.

liossz a hírünk a politikában. S politikairosszhírünk gyakran ártott kulturális jóhírünk.nek. De ha meggondoljuk, hogy kétszer álltunkháborúban, s kétszer vesztettünk háborút az el-len a világ ellen, ahol jóhírünket keressüBc, po-litikai rosszhírünk rosszabb is lehetne.

Politikai • rosszhírünk nem alaptalan —ezt csak az cáfolhatja, aki teljesen elvakult,vagy aki minden rosszat hírünkben nemzetközivetélytársaink magyarellenes hírverésére akarráfogni. Szomorú tény, hogy politikai fejlődé-sünk nemcsak a Nyugat mögött maradt, hanemellene fordult. Struccpolitikát folytatnánk, hanem mernénk kimondani, hogy ami rossz van ahírünkben, az főleg azért van, mert nem tud-tunk modern demokratikus társadalmat terem,tel hazánkbakv. Struccpolitikáíval nem fogjukjavítani hírünket.

Ezek a gondolatok, remélem, senkiben sekeltik azt a benyomást, mintha szerintem hí-rünk jó lenne úgy ahogy van. Sok igazságta-lan és méltatlan hír keriag velüsnk kapcsolat-ban jó propagandával sokat javíthatunk.

Melegen üdvözöl:Borsody István

(Ankétünket legközelebbi számunkban folytat-juk.)

A Szabadság Napja •— olvassuk Lehmanszenátor megnyilatkozásában — ebben azévben valóban zord a magya-r nép számára . . .Azonban bízom abban, hogy a szabadság visz-szakapja tiszteletreméltó helyét Magyarországsíkságain, völgyeiben s hegyláncain."

Hírünk

MEGHALT MOLNÁR FERENC"a 'Liliom' ós vagy 40 más színmű világhírű szerzője," (W1J,52. IV. 3.), "egyike a jelenkor vezető drámaíróinak", "a ma.gyár Molière, ahogy gyakran nevezték" (N¥T, 52. IV. 3.).

Lapunk más helyén ismertetjük színműveinek bemuta-tóit New Yorkban, ahol a nagy magyar író legnagyobb sike-reit aratta.

LISZT FERENC és GEORGESANDegymáshoz írt kiadatlan leveleitismertette a LE MONDE (52. I.31.) egy teljes oldalon.

Értékes tanulmányokegész sorozata jelent meg az u-tóbbi időben különböző magyar,vonatkozású problémákról, Re-ményi József professzor "SándorReményik, Transylvanian Regio-nalist" címmel a SOUTH ATLAJN-TIO QUARTERLY-be (52. I. 1.)s "JH'erenc Herczeg: HungarianPlaywright and Novelist" címmela THE SLAVONIC AND EASTiSWK,OJLJi]AJN KEVJLEW.ba (5a.Tél) írt tanulmányt. Kertész Ist-ván "Soviet and Western Politicsin Hungary, 1944-1947" című ta-nulmánya a THE REVIEW OFPOIJTiCS-ban (52. I.) jelentmeg. Borsody István "Liberationand Union. — The Future of l)a-nubian Federation and the At.lantic Union" címmel ez év ele-jén tett közzé egy tanulmány-gyűjteményt Paikert Géza "Hun-garian Foreign Policy in Inter-cultural Relations, 1919-1944"címmel a két vereség közti 25év külföldi magyar kultűrkap.csolatait tárgyalja a THE AME-RICAN SLAVIC AND EAST EU-ROPEAN REVIEW-ban (52. II.)valamint cikke sajátkiadású füg-gelékében.

SZERKESZTŐI ÜZENETEK.A Többeknek: őrömmel vesz.szűk, ha minél több laptársunkvesz J.t anyagunkból. Kivételtesak az esetben kell tennünk,amikor az átvétel lapunk jóhírétveszélyeztető pontatlansággal tör-ténik s kérésünk ellenére a hely-reigazítás elmarad.

© Pontosan csak előfizetőinknektudjuk küldeni lapunkat

• Dohnányi hegedűversenyétfebruárban mutatták be NewYorkban. "A híres magyar zene-szerző műve . . . egyéni stílus be-nyomását keltette könnyen folyó,dallamos ütemeivel, a szerzőszülőföldje zenéjének légköré-vel . . . — írta a NEW YORKHERALD TRIBUNE 052. II. 16.)— A zene helyenként rapsződi-kus jellegű és gyakran olyan,mint egy kötetlen cadenza". "Aversenymű — olvass.uk a NEWYORK TIMES kritikájában (52.II. 16.) — hevesen magyar, a-mennyiben "magyar"-on tüzet,szeszélyt, exotikus táncritmustértünk, mely érzéki dal ütemei-vel váltakozik . _ . Dohnányi szim.fónikus zenéje' többé-kevésbbéát szokott itatva lenni Brahms,szál. Ez a concerto űgy hangzik,mintha Amerikában lelkesebbenlenne tudatában s emlékezeté-ben szülőhazája, mint bármikorazelőtt".

A "Magyar Vonósnégyes"new yorki hangversenyéről írjaa NEW YORK HERALD TRI-BUNE (52. II. 4.): "Ennél azegyüttesnél változatlanul két dolog impresszlonálja az embert:rendkívül finom izlés és muzika-litás, valamint az igazi hangerőés hangszín sajátságos hiánya.Ahogy Beethoven nagy A-mollversenyét (Op. 132.) játszották,kifogástalan volt, mind techni.kában, mind értelmezésben Vi-lágos, hogy ezek a zenészek átvannak itatva azoktól a tisztatradícióktól, melyekben az ilyenmestermüvek születtek és fenn-maradtak. Mégis, a csodálatosAdagioból hiányzott a mélység sverteién volt. . . "

HARASZTI ZOLTÁN

a neves bostoni magyarszületé-sü könyvtárszakértö műve JohnAdamsonról nemrég jelent meg.(CHR. SC. M. 52. III. 27.)

PAUL TIBORa budapesti rádió volt karmeste-re, Ausztráliában egymásután a-ratja sikereit. 1951. V. 4_5-én aQueensland Symphony Orche-strât vezényelte, a műsoron sze-repelt a "Háry János". 1951. IX.13-14-én a Victorian SymphonyOrchestra élén többek közt Wei-ner "Két magyar táncát" mutat-ta be. "Kevés karmester kapotteben azb évben nagyobb ovációt,— írta erről a hangversenyről amelbournei THE HERALD (51.IX. 14.) — vagy jobban megér-demeltet, mint Paul Tibor. Min-den mű tegnap este diadalt je-lentett számára." 1951. X. 16-án

NYUGATIAz "INSTITUTE FOS,

WORLD AFFAIRS"interjúsorozatot rendezett bolgár,lengyel, cseh, szlovák, román ésmagyar résztvevőkkel a federá-ció problémájáról. A legnagyobbamerikai rádióhálózat, a NBC isközvetítette. Magyar részről dr.Fábry Pál szerepelt.

A "LOOK" c. nagy amerikaimagazin

egyik legutóbbi számában 24 ol-dalas képes riportot közöl az el-múlt tizenöt év eseményeiről. Aháborúalatti Európát két egész,oldalas jelenettel akarja érzékel-tetni: az egyiken síró lengyelparaszitasszonyok az otthonukatvesztett milliók szimbolizálására,a másikon — egy budapesti bár-Klasszikus lemez-statisztikátkészített a NEW YOtRK TIMESazokról .a müvekről, melyeket ol-vasóinak ajánl. A magyarokat16 mű képviseli (8 Liszt, 6 Bar.tók, l-l Kodály és Lehár). U-gyanakor 11 cseh, 5 lengyel s 5finn lemez szerepel a listán. (52.III. 9.)

Hajmássy Ilonávalközöl hosszú interjút a NEWYORK TIMES (53. IT. 34.)

világban

a Tasmanian Symphony Orche-strât dirigálta, műsorán Kodály"Galántai táncok" c műve.

Bzév I. 31.én a "CitizenshipConvention"-t lezáró díszhang-versenyt vezényelte Canberrában,mely után a bevándorlási minisz-ter fogadást adott Paul Tibortiszteletére. A hangversenyt párnap múlva megismételték sza-badtéri színpadon. (Mindkét al-kalommal egy másik magyar,Dékány Béla, is szerepelt Men.delssohn hegedűversenyével.) Azutóbbi estről írta a DAILY TLE-GRAPH (52. II. 4.): "Tízezerember tapsolt öt ipercen át PaulTibor magyar karmesternek."

FIGYELŐjelenet! A felírás: "Európát nyo-morúság látogatja, Tengely-Ma-gyarországon pedig az éjszakaiélet utolsó állását tartja." (52.III. 25.)

Tábori Györgyszíndarabját mutatták be nem.rég New Yorkban. A nagysikeriiregényíró új müve nem elégítet-te ki a kritikusokat. "A 'Mene-külés Egyiptomba' — Írja aCHRISTIAN SCIENCE MONITOR(52. Ili 22.) — túlságosan ki-számított színpadi gyártmánynaktűnik." (A lap egyébként részbena rendezőt hibáztatja.) "Az új Tá-bori.darabnak nincs szempontja"írja alcímében a NEW YORK TI-MES (52. III. 30.), míg a cím:"Zátonyrafutott 'Menekülés'" "Azírás feszült pilanataiban, egyénijelenetekben a 'Menekülés' életteltelivé válik, sőt félelmetessé" —•írja a TIMS (52. III. 31.), de ő isígy végzi: "Tábori . . .merő szen-zációra törő esetekké s epizódok-ká darabolja fel azt, amit egyhosszan ívelő élménnyé kellettvolna felépítenie."

(Viszont minden lap kiemelia főszereplő Lukács Pál "meste-ri" játékát, "bámulatos teljesít-ményét".)

Rendkívül érdekes interjút kö-zöl a NEW YORK TIMES egykorábbi vasárnapi magazinja (52.IIT. 9.) az íróval. Már a címében

is kiemeli, hogy magyarszületé-sű, Tábori élettörténete után pe-dig ezt olvassuk: "Saját szám-űzetése megszomorítja Komoly-sággal s szeretettel beszél orszá-gáról, 'arról a különös ország-ról, mely kicsiny, nyelvileg el-zárt, melyen erőszakot követtekel, elpusztítottak, de amelynekmindig sikerült fennmaradnia, smelyet valami sajátságos erős e.gyéni íz jellemez', és nagyon zo-kon veszi a magyar-ellenes tör-téneteket — 'Ha van egy magyarbarátod, nincs szükséged már el-lenségre', 'Magyarnak lenni nemnemzetiség, hanem foglalkozás',stb. — melyeket Molnár szelle-mes nyelve széliében elterjesz-tett."

A "CONNAITRE"c. genfi francianyelvü folyóirategész márciusi számát BartókBélának szenteli "Bartók zeneiüzenete emberi üzenet, — olvas-suk az előszóban — a zeneszer-ző ihletének forrása a népzene,a népi dallam. Bartók életét éséletművét megismerni annyit je-lent, mint megtanulni, hogyantud a zeneszerző, az író, a költőegyetemes jelentőségű műveketalkotni saját és népe géniuszá-nak segítségével." Néhány mon-dat Harry Halbreioh tanulmá-nyából: "Bartók a legnagyobb

-?ry:\%

zeneszerző volt, akit Magyaror-szág a világnak adott és egyikea jelenkori művészet legegyénibbR legemelkedettebb zsenijeinek","Életében általában félreismer-ték, halála után azonban gyorsanés széles körökben aratott dia-dalt. Ezt a dicsőséget valóbanmegérdemli az, aki elsőként va-lósította meg a nemzeti népzeneés az egyetemes klasszicizmusösszeolvadását és lehetővé tettehazája számára, hogy a nagy ze-nei nemzetekkel egy sorba ke.ríiljön."

Dr. Pintér Ferenca Colon Opera magyar szólótán-cosa nagy sikerrel szerepelt abuenosairesi Teatro General SanMartínban, az Argentin Kultu-rális Bizottság előadássorozata,ban. (52. IV. 3.) Dr_ Pintér Fe-renc az expresszionista baléit e-gyik kimagasló úttörője. A nagybuenosairesi lapok a dicsérethangján emlékeznek meg "SzentSebestyén mártíriumá"-nak be-mutatásáról.

"NEW BRUNSWIGKI költő"lett Flórián Tibor, az ismert ma-gyar menekült költő. Két nagycikkben mutatja be a new brans-wicki THE SUNDAY TIMES (51XII. 23,, 52. I. 6. ) s idéz versei-ből, közli családjának képét.

Bocskay a genfi Reformiáciős emlékművön — Bocskay, Prince ofTransylvania on the Refarmation Monument, Geneva.

Hírünk a világban

Magyarország megítélése Parisban"Az európai területi rendezés" cíiimijl1947 októberében jelent meg a FORE-IGN AFFAIRS c. előkelő amerikai kú'l-iigyi folyóiratban John C. Cambell .ta-nulmánya, melyből a magyarvonatkozá.sú fejezeteket alább közöljük. A szerzőa párizsi békekonferencián mint az ame-rikai delegáció tagja vett részt, jelenlega State Department keleteurópai osztályá-nak a vezetője.

A román békeszerződés nem szolgáltatottolyan kritikus problémát, miiit amilyen Trieaztvolt. Románia határai meg leltek állapítva,mielőtt a tárgyalások megkezdődtek, bir a Ma-gyarországgal közös határ "megerősítés tár-gyát" képezte . . .

Az pgvetien igazi területi vita a románszerződésben Erdélyre vonatkozott. A szovj"tkereken kijelentette, hogy Románia jogátmeg kell erősíteni az egész tartományra. En.gedelmes kormányzatot állítottak fel Buka-restben és nagy csinnadrattával neki ajándé-kozták Erdély északi részét, amelyet Magyar-országnak "i t él t o d a" Hitler és Mussolini194 0-ben, szovjet és román erők hódítottakmeg 1944 őszén és szovjet katonai kormány-zat alá helyeztek 1945 márciusáig. Budapestiszovjet képviselők nem haboztak arról a le-hetőségről beszélni, hogy csinálnak valamitMagyarország kívánságainak kielégítésére, Lon-donban és Párizsban azonban a szovjet delegá-ció sohasem változtatta meg álláspontját, vagy-is Románia teljesérteku támogatását. Az a tény,hogy Románia kommunisták.vezette kormányá-nak szüksége volt egy ilyen nemzeti sikerre,hogy támaszt találjon, miközben Magyaror-szág semmilyen formában való ki nem elégí-tése az erdélyi kérdésben a többségi kisgazda-pártot gyengítette, — mindez eléggé megmagya-rázta a szovjet magatartást. Amennyiben a poli,tikai helyzet a két országban valamely későbbiidőpontban megváltoznék, ez a magatartás isennek megfelelően változhatik. Az oroszok, a-kárcsak Hitler, az erdélyi kérdést eszközülhasználták mind Magyarország, mind Romániakordában tartására.

Az erdélyi probléma tanulmányozása soránWashington a háború alatt arra a következte-tésre jutott, hogy ez megoldhatatlan mindad-dig, amíg szélsőséges nacionalizmus irányítjaa kormányok és nemzeti kisebbségek magatar-tását a dunai térségben. Semmiféle határvál.toztatas sem segítene sokat a dolgon, miutána legnagyobb magyar tömb, vagy 450.000 szé-kely, Erdély keleti szögletében lakik, távol amagyar határtól. Területi változás egyenlete-sebben oszthatná el a kisebbségeket Magyaror-szág és Románia között. Ezt már megpróbál-ták Hitler bécsi döntése nyomán, amely 1 mil-lió magyart juttatott vissza; ez mindennek bi.

(I)zonyult, csak nem tiszta és tartós megoldásnak.Egy nagyszabású kötelező lakosságcsere teremt-hetne etnikai vonalat, ahol eddig nem voltilyen, de ez egyúttal több problémát idézhetneelő, mint amennyit megoldott. Az Egyesült Ál-lamok nem készült fel egy ilyenfajta draszti-kuK megoldásnak a javasolására, de nem látottsok gyakorlati értéket egy önálló Erdély gon-dolatában sem.

Az Egyesült Államok, a nélkül, hogy &,7 t r.délyi probléma alapvető megoldását akartavolna javasolni, azt az álláspontot foglalta ül,hogy a háborúelőtti határ aránylag szerénymegváltoztatása, mely Magyarországnak néhányzömében magyarlakosságú várost és járást a-dott volna vissza, alapját képezhette volna akét ország közti jobb viszonynak. 1945 szep-temberében Londonban Byrnes javasolta, hogytanulmányozzák ezt a lehetőséget. Sem az oro-szok, »em az angolok nem mutattak semmifélelelkesedést. Az utóbbiak úgy érezték, hogy ha-tárváltoztatás csak arra szolgálna, hogy elke.serítse Romániát, a nélkül, hogy Magyarorszá-got igazán kielégítené és inkább ártana, minthasználna Anglia pozíciójának Kelet-Euróipá.ban. Az USA-nak ekkor határoznia kellett, váj-jon nyomást gyakorol.e a revízió érdekében,vagy elejti az ügyet. Miután a statisztikai ada-tok szerint egy olyan vonal, melyet azzal a cél-lal húznának, hogy maximális számú magyartés minimális számú románt csatoljanak Ma-gyarországhoz, az idegen uralom alatt lévőkszámát csak 150.000-rel csökkentené, a régihatár elfogadása mellett döntöttek, amennyi-ben a szerződés tartalmaz egy további kikötést,mely az aláírókkal megigérteti "minden olyankiigazítás elismerését, melyben később Ma.gyarország és Románia kölcsönösen megegye-zik és amely lényegesen csökkentené az idegenuralom ;ilatt élő személyek számát" Ezzel an-nak a ténynek az elismerését akarták jelezni,hogy a trianoni határ visszaállítása nem a vég-ső felelet volt az erdélyi problémára. Midőn akérdés 1946 májusában a külügyminiszterektanácsa eié került, Byrnes még ezt a lcikö'.ést,is elejtette. M^tán annyi cikkely volt a négyszerződéiben, mely vitás volt az USA és a Szov-jetunió közt, nem látszott érdemesnek ezenvitatkozni tovább. Sajnos a határozatot, melyegész Erdélyt Romániának adta vissza, anél-kül hozták, hogy Magyarországot akár csakmeghallgatták volna, s ez a körülmény nagy-ban hozzájárult árhoz a nehezteléshez és csa-lódáshoz, melyet ebben az országban éreztek.

'Mi,id a magyarok, mind a romlánok tér-képekkel, statisztikákkal és történeti érvek-kel felfegyverkezve érkeztek a júliusi párizsikonfeienciára, ámde a külügyminiszterek ta-nácsának határozata addigra már rendezte akérdést.

Hírünk a világban

es a:<Magyar Függetlenségi Hét» Ohioban

I£ossuth 100 év elótti amerikai látogatásárólés a magyar nemzeti ünnepről tudomást

vettek az Egyesült Államok 'hivatalos körei is.Az alábbiakban közöljük az idevágó legfonto-sabb megnyilatkozásokat.

A legjelentősebb közülük kétségtelenül azEgyesült Államok elnökének, Trumannak leve-le az AmerikaijMagyar Szövetség főtitkárához,Balogh Istvánhoz: " . . .Tudom, hogy a magyarszármazású amerikaiakhozma minden amerikai mélyfájdalommal és őszinte méi-tatlankodással csatlakozik,amikor Magyarország né-jpének szenvedését látja,mely a kommunista ura-lom alatt jogaitól és elemiszabadságától tervszerűenmegfosztva, idegen uralom-nak és erőszaknak van a-lávetve és a világ szabadnépeitől el van zárva. Za-varos időkben, amilyen ajelenlegi is valóban m03keft emlékeznünk emberek-ről és eseményekről, ame-lyeknek multunk távoli ho-'.~;rizontján rendkívüli jelen-tőségük van, tekintettel a-,zokra az életbevágó tények,re, amelyekkel ma szem-bentaláljuk magunkat. '«

Kossuth, a nagy magyarhazafi, bár régóta halott,lelkesítő történelmi alakm a r a d t napjainkban is.Egy évszázad telt el Kos-suth látogatása óta ebbenaz országban, de szavainak Kezdi Kovács liléméi-: KOSSUTH (A képet

ly, március 16-át "Magyar Szabadság.nap"-naknyilvánította.

A kongresszusban a képviselők közül H. D.Denny (rep.) és F. T. Bow (rep.) emlékezettmeg a Kossuth-centennáriumról és március 15-éröl. "Szerencsekívánataimat fejezem ki sokmagyar barátomnak, akik most már amerikai-ak, márcus 15, a Magyar Szabadság Nap ünne-pének alkalmából . . •— mondotta az előbbi,

— Mi, ennek az országnak. : . •" : az ő új országuknak^ pol.

gárai, megígérjük, h o g ym i n d e n módon segítünknekik a szabadság elérésé-ben, melyet annyira meg-érdemelnek." "100 évvel ,ezelőtt — mondotta Bo'tt

:. képviselő — az emberiÍ4> szabadságért évszázadokon•Á át folytatott küzdelem egy

ç nagy vezető alakja töltötl2 2 1 napot az USA-ban,mint a nemzet vendége . . .Történelmi tanulmányaiközben minden amerikaigyermek hall erről a nagyemberről, Kossuth Lajosról, aki 1848-ban szülőhazajának, Magyarországnakolyan szolgálatokat t e t tmelyeket gyakran hasonlí-tanak össze azokkal, me-lyeket Washington vitt vég-hez az amerikai forrada-lom idején. Kossuth vezet,te Magyarország népét aHabsburg-despotizmus lerázása érdekében v í v o t tharcban s mikor ez siker-

igazsága maradandó. Ezért 1952. március 15-én avatta fel a Paraszt- rel járt, mint kormányzókülönösen helyénvaló, hogy szövetség a Magyar Nemzeti Bizottmány szolgálta kiválóan az újtiszteljük és ünnepeljük enagy magyar hazafit és,államférfiút, akinek tanítása a szabadságrólma épp olyan érvényes, mint-volt száz évvelezelőtt" (Sz. III. 6.)

Pennsylvania kormányzója, J. S. Fine, már-cius 8-át "Magyar Szabadságnap"-pá nyilvánl.totta az állam egész területén. "Remélem —mondta a kormányzó kiáltványában — hogy azamerikai magyarság új reménységgel telik megés újult erővel és lelkesedéssel törekszik meg-valósítani a demokráciának azokat a vezérel-veit, amelyekért száz évvel ezelőtt Kossuth La-jos küzdött s amelyek újra biztosítani fogjákMagyarország felszabadítását." Ohio kormány,zója, F. J. Lausche, egy egész hetet (III. 14-21)proklamált "Magyar Függetlenségi Hét"-nekOhio területén. Chicago polgármestere, Kenne-

washingtoni épületében) Foto Adler,NY. nemzetet..."A szenátusban S m i t h

(dem.), íves (rep.) és Lehman (dem.) szená-torok méltatták Kossuth-ot és az évfordulót."184 8-ban —mondotta Smith— (5 2. III. 18.)a bátor magyar nép, Kossuth vezetésével fel-kelt az idegen zsarnokság ellen és elnyerte sza-badságát és függetlenségét Ez a szabadság a-zonban rövidéietü volt, és ma elérte nadirját aszovjet elnyomás következtében. A független,ség szelleme azonban tovább él Magyarorszá-gon. Ez meglátszik azokból az egyre súlyosbo-dó büntetésekből is, amelyeket a vörös rezsimléptet életbe a komunista zsarnokság elleni el-lenállás megtörésére." íves szenátor is szeren-csekívánatait fejezte ki "a magyar független,ségi nyilatkozalról ' való megemlékezés és amagyarok nagy vezetőjének, Kossuthnak szólókegyelet megnyilvánulása" alkalmából,

10 Hírünk a világban

Magyar dráma New YorkbanNemrég mutatták be be New Yorkban Tá-

bori György '"Menekülés .Egyiptomba" címűsssindarabját. Hosszú iűö után ez volt az elsőmagyar bemutató New Yorkban Pedig itt amagyar drámának nagy múltja van, amint ar-ról Gergely J. Emro fenti című angolnyelvükönyve Philadelphia, 1947) tanúskodik. Ez amű részletesen tárgyalja a magyar drámairo-dalmat, Mlolnár Ferenc művészetét, a NewYorkban bemutatott színmüveket.

"Ez a könyv — írja a bevezetésben a szer-ző .— 53 (1908 és 1940 közt) New Yorkbanbemutatott színjátékkal foglalkozik. Ez olyanmagyar.amerikai kulturális kapcsolatot jelentházait. Aránylag kevesen vannak tudatában,mely 32 évre összekötötte a két nemzet szín-milyen méretű is az amerikai színházi élet e"magyar inváziója". Az 1923-tól 1925 -ig tar-tó három évben 17 új magyar színmüvet mu-lattak be a Broadwayn és 1930 és 1933 közt12.t. Az egész periódus alatt csak 6 olyan évvolt összesen, melyre nem esett magyar bemu-tató New Yorkban.

Az alábbiakban a bemutatott müveket akönyv kronologikus táblázata. alapján ismer-tetjük. (Az évszám a bemutatási évet, a máso-dik szám az előadások számát mutatja)

Molnár Ferenc: Az ördög (19 08)Herczeg F. : A Gyurkovics.lányok, ( 1911 )/32/Lengyel Menyhért: Taifun (1912) /32/Molnár Ferenc: A testőr (más angol címmel(1913) /8/Pásztor Árpád: Innocent (1914) -'109/Molnár Ferenc: A farkas (mús angol címmel(H914,), /127/Heltai Jenő: A tünüéria!:i lányok (1915,)/17/Drégely Gábor: A szerencse fia (1917)/398/Földes Imre: Hallo! (1917), (21)Lengyel 'Menyhért: A táncosnő (1919)Molnár Ferenc: Liliom (1921), /2>85/Herczeg Ferenc: A kék róka (1921), /112/Lengyel Menyhért és Bíró Lajos: A cárnő,(1922), /136/Molnár Ferenc: Uridivat (1922)Drégely Gábor: Kisasszony férje, (1923),(175),Herczeg Ferenc: Tilla, (1923) (56)Molnár Ferenc: Égi és földi szerelem (1923)/13/Molnár Ferenc: A hattyú (192i3), /25B/

Lengyel Menyhért: Sancho Panza királysá-ga (1923), /40/Bíró Lajos: Az utolsó csók (1924), /48/VajdaErnó: A délibáb (1924) /120/Vajda Ernó: A válóperes hölgy (1924)/127/Vajda Ernő: Rozmarin néni (1924), /49/Molnár Ferenc: A testőr (1924) /248/Vajda Ernő: A hárem (1924), /183/Molnár Ferenc: Farsang (1924) /32/Fodor László: Navarrai 'Margit (192 5),/8/Lakatos László: A zafirgyürü (1925),/13/Molnár Ferenc: A íarkas (1925) /13/Molnár Ferenc: Az üvegcipő (1925) /65/Lengyel Menyhért!: Antónia - (19/2<5) /55/Molnár 'Ferenc: Játék a kastélyban (192 6),/326/Lakatos László: Fej vagy irás (192 6)Vajda Ernő: A trónörökös (19,27), /47/

n/,E g r i N. Lajos: H a k u b a és H e k u b a (192 7)/2'0/L u r i a Lajos : Tre Comic ( 1 9 2 7 ) , / 1 5 /Molnár .Ferenc: Olynupia ( 1 9 2 8 ) , / 3 9 /Molnár F e r e n c : A vörös m a l o m (192 8)(180)H a t v á n y Lili: The love duel (19 29) (72)Fazekas I m r e : Tro jka (19 3 0 ) , ( 1 5 )Molnár F e r e n c : Az ibolya ( 1 9 3 0 ) , (40)Molnár F e r e n c : Egy, k e t t ő , h á r o m (1930)(40)Orbók Att i la : His Majest 's Car, (1930) (12)H a t v á n y Lil i : Ma este vagy soha ( 1 9 3 0 ) ,(232)F o d o r Lász ló: Szeretek egy színésznőt ( 1 9 3 1(20)F o d o r László: A t e m p l o m egere ( 1 9 3 1 ) ,( 1 6 2 )Molnár F e r e n c : A jó t ü n d é r ( 1 9 3 1 ) , ( 1 5 1 )Gosztonyi Ádám: T h e Caméléon ( 1 9 3 2 )(8)Zllahy Lajos: A t ű z m a d á r ( 1 9 3 2 ) ) , (42)Vaszary J á n o s : Jó házból való ú r i l á n y (1933)(3)Szomory Dezső: T a k á t s Alice (193 0) (S)Bús-Fekete-László: The Ladys H a s a H e a r t(1937) (91)Bús-Fekete>-László: Ladies a n d Gent lemen,( 1 9 3 9 ) , ( 1 0 5 ) ,Molnár F e r e n c : A cukrászné ( 1 9 4 0 ) , (29)

A magyarság1 életbiztosító intézményeAZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET

1801 " P " Street, N.W. — Kossuth House —Washington 6, I). C, USA.

Díjtartalék tőke $ 5,000,000; érvényben lévő biztosítási összeg 27 millió. Otthon az elörege-dett tagoknak és árváknak. Tagfelvétel a USA tertfietén. Bővebb felvilágosítás fenti címen.

Hírünk a világban 11

Veress Sándor újabb sikereiJanuár 22-én mutatták be Bernben Veress

Sándor új müvét: az "Hommage a Paul Klee"c. Fantáziát két zongorára és vonószenekarra.A svájci sajtó elragadtatott hangon üdvözöltea müvet. "Mint a Divertimento-nál (a műsoregyik száma u.i Bartók e müve volt - a szerk. )itt is azt érezzük — írta a DER BUND (52.I. 2 4.) — - hogy ez a zene nemcsak a mi ko-runk kifejezője, hanem hogy tül az idón a ma-

Az argentin Modern Művé-szetek Intézete kultúránkért

AZ Instituto de Arte Moderno-t Buenos Ai-resben 1949 júniusában alapította Mar.

celo de Ridder, aki jelenleg is elnöke. Titkáraalapítása óta Vajay Szabolcs az ismert magyarművészettörténész. Az Instituto szervezete kép-zőművészeti, színházi, zenei, balett, film és iro-dalmi szakosztályra oszlik.

Az Intézet magyarvonatkozású tevékenységemindjárt az alapítás után kezdetét vette. 1949júliusában a Párizsi Abszrakt Festők Kiállítá-sán, melyen 4 7 mester (15 különböző nemzet,ból) vett részt 82 művel, D magyar is szere-pelt: Beöthy István (szül. 1897, Heves) "Aláng" c. faszobrával, Réth Alfréd (szül. 1887,Franciországban m a g y a r bányászgjíüloktől)"Kompozició 1947" c festményével és Vásár-helyi Viktor (szül. 190'8, Pécs) "Kompozició1947"-jével.

1950-ben ég 1951-ben a színiakadémia egyiktanára dr Pintér Ferenc, a buenosairesi TeatroColon szólótáncosa. A "Modern Zene" c. soro_zat 5. hangversenyén mutatták be 1950. nov.24-én Bartók "Kontrasztok" c. müvét. Decem-ber 7-én Karin Waehner és Irene Gabriel tánc-bemutatójának elsó száma Liszt "Hajnal" c.műve volt. Pintér Ferenc táncbemutatója dec.14.én volt (Pintér Veronika közreműködésé-vel), a műsor kiemelkedő száma: Liszt "SzentFerenc prédikál a madaraknak" c. legendája.A dec. 18-i évadzáró kerti ünnepélyen DarvasZsuzsa szerepelt az artisták között.

Az 19 51 májusi Nemzetközi Bx-Libris ki-állításon 5 magyar ex-libris volt kiállítva, va.lamint 3 erdélyi a román csoportban. A június1-i "Modern Zene"-esten (2 hangverseny) aVégh-kvartett játszott, június 8.15^22-én pe-dig Bartók-ciklust rendezett az Intézet, melyena Végh-kvartett Bartók valamennyi vonósné-gyesét előadta. (Az argentin sajtó kritikáirólannakidején beszámoltunk lapunkban) Június11.én Garcia Morillo a "La Náción" zenekriti-kusának hanglemezekkel kisért ismertető elő-adása hangzott el "Béla Bartók" címmel. Jú-lius 20-án Aida Slon táncbemutatójának egyikszáma Bartók "3 tánc" c. müve volt.

radandó értékek birodalmába lép. A súlyelosz.tás e tökéletes mértéke, amiben azonban nin-csen semmi pusztán megkonstruált, hanem ál-landóan az intuíció meghatarozhatatlanságáthagyja meglepetésszerűen érvényesülni, bizo-nyára nem a jelen realitásainak a képe, hanemmélyebben és szilárdabban van lehorgonyozva.Veress a "Hommage a Paul Klee"-vel újra be-bizonyította, hogy érvényes mondanivalója vans hogy messze túl az ő és a mi országunk ha.tárain érdemel elismerést."

" . . .Tulajdonképpen a hét festmény repro-dukcióját is mellékelni kellene a műsorhoz, i'ttmutatkozik azonban meg Veress mester-volta:a maga szubjektív benyomásait úgy alakítja,hogy azok, a zene nyelvére fordítva, mégis ere-detinek tűnnek . . . Nagy, önálló hatást sugá-roznak ki fantáziái, valódi zeneiség tölti beokét." (BERNER TAGBLATT, 52. I. 25.) —" . . . Veress Sándor következet^ Bartók volttanítványa és zeneakadémiánk kiváló tanára...f-ok és eredeti mondanivalója volt. A hét ön-álló fantázia címei a nyugati kultúrkör egyiklegfinomabb érzésű művészének irracionálisvilágából valók. Átfordításuk a hangok világa,ba egy nem kevésbbé finom érzésű zenésztárul el, aki mély és ősi intuícióval, bizonyáraegy legbensóbb lelki rokonságból kifolyólag,hangulatokat, lendüléseket, lebegéseket alakít,réfegez, rendez és — akárcsak Debussy a "Pré-ludrs"-ben — látszólag külsőlegest (szembena neo-romantikusok kézzelfogható programm-zenéjével) a legszubtilisebb finomsággal és át-szeUemültséggel fejez ki." (BERNER TAG.WACHT, 52. I. 25.)

A KULTUKÁMS KOSSUTH-DÍJASOK ezévirévsora: Kodály Zoltán, Tóth Aladár, Svéd

Sándor, Pless László, Márk Tivadar, (zene),Kádár G-yörgy,, Glatz Oszkár, Csáki-MaronyákMikus Sándor, Konecsni György, Csók István,•József, Bencze László, Benedek Jenő (képző-művészet), Benjámin László, Veres Péter, Ur-ban Ernő (irodalom), Csenki Imre, Rábai Mik.lós ("népművészet), Tolnay Klári, Dayka Mar-git, Ladányi Ferenc, Bartos Gyula, Tőkés An-na, Szörényi Éva, Kalmár László, Homoki-Nagy István, Bán Frigyes (színház és film) ;

Törő Imre, Kiss Ferenc, id. Issekutz Béla,Ivanovits György( orvostud.), Vadász Elemér,Szádeczky.Kardoss Elemér, Esztó Péter, Pat-tantyús Géza, Mosonyi Emil, Forgó László(műszaki tud ), Túrán Pál, Varga Ottó, SzeleTibor (matematika), Selényi Pál, Simonyi Ká.roly (fizika), Schay Géza, Szalay Sándor (ké-mia), Jávorka Sándor (mezőgazd. tud.), LykaKároly (művészettud.), Fogarassi Béla (filo-zófia), I. Tóth Zoltán (történelem), BárczyGéza (nyelvészet). /SzN, 52. XII. 16./

Hïrunk a vilâgbafl

OUR REPUTATION IN THE WORLDENGLISH SUMMARY

The discussion about how toimprove the Hungarian reputati-on proposed in our last issuecontinues. Joseph Kruzsely (Ge-neva and drs. Ida Bobula (Lib-rary of Congress) and StephenBorsody (Pennsylvania College)offer their comments and propo-sals. — There is an article aboutthe activities of the Körmenűi-couple written by Elemér Kézdi-Kovács. Hungari.an-born JenőKörmendi, noted sculptor, hasbeen teaching for a decade at theUniversity of Notre Dame. Hiscreations can be found all overthe United States. — Tihe nextitem, "The Kossuth Centenaryand America", discusses Presi.dent Truman's letter to Mr. S E.Balogh, Secretary of the Ameri-can-Hungarian Federation; theproclamation of a Hungarian In-dependence Day in Ohio, Penn-sylvania, etc.; and the utteran-ces of several members of Cong,ress in connection with the ce-lebration. "A century has pas-sed", wrote the President, "sinceKossuth's visit to this country,but his words have an enduringverity. It is particularly appro-priate therefore that we honorand commemorate this greatHungarian patriot and statesmanwhose doctrine of freedom is asvalid today as it was one hund-red years ago." The picture ofKossuth on the same page wasunveiled on March 15th by theHungarian Peasant Associationat the building of the HungarianNational Council in Washington.

The popularity of Bela Bartokis sver gaining. His new compo-sitions' are again and again re-corded, sometimes in simulta-neous performance, like "Manicfor Strings, Percussion and Ce-lesta". The Christian Science Mo-nitor writes in connection withthis new recording: "How folkand art music can stimulate andfructify one another is power-fully demonstrated in this mas-terpiece".

"Judgement of Hungary at the

By Geza B. GrosschmidDuquesne University

Peace Conference" reviews JohnC. Campbell's article "The Euro-pean territorial settlement",prin-ted in 194 7 in the FOREIGNAFFAIRS. Mr. Cambell is nowthe head of the East-EuropeanDepartment, Department of Sta-te. "The Soviets came out flatly"wrote Campbell in his articleabout the Transylvanian qaestiron, "for the confirmation of Ru-mania's title to the entire pro.vince. They had installed a do-cile régime in Bucharest andpresented to it the northern partof Transylvania . . . The fact thatRumania's Communist-dominatedGovernment needed a popular na-tional issue such as to win sup-port, while a failure to get anysatisfaction on Transylvania wo-uld weaken the majority Small-holders Party in Hungary, wasreason enough for the Sovietattitude . . Withouth preten-ding to advocate a fundamentalsolution of the Transylvanianproblem, the USA took the po-sition that comparatively mo-dest changes in the prewar boun-dary, returning to Hungary so.mo solidly Magyar-populated ci-ties and districts, might providea basis for better relations bet-ween the two countries . . . Thissolution, however, failed to pass,mainly because of the Sovietattitude. The Trianon-boundaneswere re-established".

* & *

In connection with the firstshowing of "Flight into Egypt"by G. Tábori the fact is notedthat fifty.three Hungarian playswere staged in New York Citybetween 1908 and 1940. Themost popular among tham werewritten by the recently deceasedFerenc Molnár. The data aboutthe fifty-three plays were takenfrom the book Hungarian Dramain New York, by Emro J. Ger-gely. — The activities of the In-stituto de Arte Moderno in Bue-nos Aires are reviewed in. the

next article. The secretary of theInstituto is a Hungarian, Sza-bolcs de Vajay. — "Hommage aPaul Kiee", a new work by theprominent Hungarian composer,Sándor Veress, was first perfor-med in Bern, Switzerland. Thenew compositon was very wellreceived.

i,: -Í-. t

The column Western Observerreports the death of Ferenc Mol-nar, world-famous Hungarianplaywright, the Hungarian Mo-liere, as he was often called.There are items about the suc-cess of Tibor Paul, former con-ductor of the Budapest RadioOrchestra, now in Australia; thenewly discovered correspondenceof Ferenc Liszt and George Sand;Hungarian works published inte Soviet Union; etc. ProfessorsBorsody (Pennsylvania Collegeof Women), Kertész (Universityof Notre Dame), Paikert (LeMoyne College), and Reményi(Western Reserve University)contributed interesting articlesto scientific journals. _

The Institute for World Affa-irs conducted a series of inter-views about the problem of fe-deration. Among the Eastern-European refugees interviewedwas the Hungarian dr PaulFabry. The whole series wasbroadcasted over NBC.

Ernst von Dohnányi's new vio.lin concerto was first performedin New York. "It gave an im-pression of individuality of stylein its fluent, melodious measu-res", wrote THE NEW YORKTRIBUNE, "with the atmosphereof music of the composer's nati-ve land".

,,H í r ü n k a v i l á g b a n "Hungarian MonthlyMegjelenik havonta

Szerkeszti:Csicsery-Rőnay István

Szerkesztöséq és kiadóhivatal:P. a Box 1005, Washington D. C.

Klúfizetés USA-ban: Egész évre 4dollár, félévre 2 dollár. Más orszá-

gokban: havi 2 pösta-coupon

A "Hírünk a világban'; bármely köz-leményét a forrás megjelölésével bár-ki átveheti — kivéve a "Huganan

Observert"-t

Printed in Olivos by Pannónia, Caseros 3348.