1

1.1. A minőség fogalma, értelmezése

A minőség fogalma: A minőség (quality) az MSZ EN ISO 9000:2015 szabvány megfogalmazása szerint : „annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket.”

2

1.1. A minőség fogalma, értelmezése

1.1.1. A minőséggel kapcsolatos fogalmak Minőségjellemző (quality characteristic): „terméknek, folyamatnak vagy rendszernek egy követelménnyel kapcsolatos saját jellemzője.” Termékjellemzők (product characteristic): technológiai jellemzők (méret, súly, fizikai- kémiai paraméterek). Követelmény (requirement): „kinyilvánított vagy általában magától értetődő igény, elvárás vagy kötelezettség.” Fokozat (grade): „azonos funkcionális rendeltetésű (használatú) termékek, folyamatok vagy rendszerek kategóriája vagy besorolása, amelyet különböző minőségi követelményekhez rendeltek.” Képesség (capability): „egy szervezetnek, rendszernek vagy folyamatnak az az adottsága, hogy olyan terméket hozzon létre, amely ki fogja elégíteni az illető termékre vonatkozó követelményeket”. Vevői megelégedettség (customer satisfaction) : „a vevő észlelése arról, hogy milyen mértékben teljesültek a vevő követelményei”.

3

1.1. A minőség fogalma, értelmezése

1.1.2. A megfelelőséggel kapcsolatos fogalmak Megfelelőség (conformity): „egy követelmény teljesülése”. Nem megfelelőség (nonconformity): „egy követelmény nem teljesülése”. Hiba (defect): „egy szándék szerinti vagy előírt használattal kapcsolatos követelmény nem teljesülése”. Megelőző tevékenység (preventive action): „tevékenység egy lehetséges eltérés vagy más nem kívánatos lehetséges helyzet okának kiküszöbölésére”. Helyesbítő tevékenység (corrective action): „tevékenység egy észlelt eltérés vagy más nem kívánatos helyzet okának kiküszöbölésére”. Például: Újramunkálás/Átsorolás Javítás (repair): „tevékenység egy nem megfelelő terméken, hogy azt a szándék szerinti használatra elfogadhatóvá tegyék”. selejtezés (scrap),

felhasználási engedély (concession), eltérési engedély (deviation permit). továbbengedés (release)

4

1.1. A minőség fogalma, értelmezése

1.1.3. A folyamattal és a termékkel kapcsolatos fogalmak Folyamat (process): „egymással kapcsolatban vagy kölcsönhatásban álló tevékenységek olyan sorozata, amely erőforrások felhasználásával bemeneteket kimenetekké alakít át.” Eljárás (procedure): „egy tevékenység vagy egy folyamat elvégzésének módja”. A minőségirányítási rendszer dokumentumainak részét képezik az eljárási utasítások. Szervezet (organization): „munkatársak csoportja és eszközrendszer a felelősségi körök, a hatáskörök és a kapcsolatok elrendezésével együtt (a szervezet lehet közjogi, magánjogi, valamint önálló jogi személyiség nélküli is).” Folyamatszemléletű megközelítés (process approach) „irányítási stratégia, amelynek során a vezetők úgy irányítják szervezetük folyamatait, hogy tudatosan teremtik meg a folyamatok közötti kölcsönhatásokat, valamint meghatározzák azokat a bemeneteket és kimeneteket, amelyek összekapcsolják ezeket a folyamatokat”. Termék (product): „egy folyamat eredménye.” Hardver, Szoftver, Feldolgozott anyag, Szolgáltatás Rendszer (system): „egymással kapcsolatban vagy kölcsönhatásban álló elemek összessége”, (folyamatok összessége).

5

1.1. A minőség fogalma, értelmezése

1.1.4. A minőségirányítással kapcsolatos fogalmak Minőségpolitika (Quality policy): „egy szervezetnek a minőségre vonatkozóan a felsővezetőség által hivatalosan kinyilvánított szándékai és irányvonala.” Minőségirányítás (Quality management): „összehangolt tevékenységek egy szervezet vezetésére és szabályozására a minőség szempontjából.”

- Minőségtervezés (Quality planning): „a minőségirányításnak az a része, amely a minőségcélok kitűzésére, valamint a szükséges működési folyamatok és a velük kapcsolatos erőforrások meghatározására összpontosít, a minőségcélok elérése érdekében.” - Minőségszabályozás (Quality control): „a minőségirányításnak az a része, amely a minőségi követelmények teljesítésére összpontosít.” - Minőségbiztosítás (Quality assurance): „a minőségirányításnak az a része, amely a bizalomkeltés megteremtésére összpontosít aziránt, hogy a minőségi követelmények teljesülni fognak.” - Minőségfejlesztés (Quality improvement): „a minőségirányításnak az a része, amely a minőségi követelmények teljesítési képességének növelésére összpontosít.”

Minőségirányítási rendszer (Quality system): „irányítási rendszer egy szervezet vezetésére és szabályozására a minőség szempontjából.”

6

1.2. A termelési rendszer alapok és alapelvek kialakulása

1.2.1 Egyedi gyártás

Egyedi gyártás jellemzői: - Magasan képzett munkaerő nemcsak a megmunkálás, hanem a konstrukció és az összeszerelés területén is. - Az irányítás teljesen decentralizált. A beszállítók és együttműködő partnerek önállóan hoznak döntéseket. A gyártó, összeszerelő üzemet általában a tulajdonos vezeti. Mindenki ismer mindenkit, mindenki kapcsolatban van mindenkivel. - A termék a vevő szeme előtt születik, természetes az egyedi igények figyelembevétele. - Általános célú gépeket használnak a fém és fa megmunkálására. - Alacsony a gyártott darabszám. Jellemzően ezek az üzemek ritkán tudnak 1000 járműnél többet gyártani évente. Nagyon nagy a variáció, még azok a járművek is, amelyek egyformának tűnnek, az egyes alkatrészek méreteiben eltérőek. - Nincs szisztematikus minőségbiztosítás. A tesztelés az úton történik. Sofőrök és mechanikus szerelők fejezik be a gyártás. Az egyedi, nem csereszabatos alkatrészek miatt a karbantartás és a javítás sok időbe és pénzbe kerül.

7

1.2. A termelési rendszer alapok és alapelvek kialakulása

1.2.2. Tömeg termelés

Tömeggyártás jellemzői: Csereszabatos alkatrészek A munkadarab mozog és megy a következő művelethez Kevés munkatartalomra szétosztott, ismétlődő műveletek, melyek elvégzéséhez nem kell szaktudás. A betanítás nem igényel sok időt. A néhány művelet gyorsan elsajátítható. Feladat szerinti specializálódás. Az összeszerelés kiszolgálására új munkakörök jönnek létre. Megjelenik az üzemvezetés, mint önálló feladat. Szétválik a direkt és az indirekt munkakör. A költségcsökkentés érdekében nagy teljesítményű célgépeken, nagy sorozatban készülnek az alkatrészek.

8

1.2. A termelési rendszer alapok és alapelvek kialakulása

1.2.3. Termelési rendszerben történő gyártás

Toyota Termelési Rendszer

9

1.3. A minőség szerepe az autóipari beszállítási láncban

EU irányelv a körforgásos gazdaságra való áttérés. 2020-tól a leselejtezett járművek anyagát 100%-ban újra kell hasznosítani.

Dealer

OEM

Gyártó

Rendszer-

integrátor

Alkatrész-

gyártó

Alapanyag-

gyártó

Újrahasznosított

anyagok

Daráló

Bontó

Vevő (globális autópiac)

Az autóipar az EU körforgásos gazdaság szemléletében:

Természeti erőforrások

10

1.3. A minőség szerepe az autóipari beszállítási láncban

Termelési rendszer helye az üzleti modellben

Innovációs Rendszer

Termelési Rendszer

Marketing Rendszer

Vállaltirányítás és

Támogatás

11

2.1. Ellenőrzésre és felügyeletre épített rendszerek

A mintavételes ellenőrzéshez mintavételi tervének kötelező elemei: • a mintavétel módját • a mintavétel gyakoriságát • a minta mennyiségét (a tétel vagy tételrész elemszáma függvényében) • az elfogadási határt (a megengedett selejtegységek számát, illetve a mintastatisztika határértékét)

12

2.1. Ellenőrzésre és felügyeletre épített rendszerek

A mintavételes ellenőrzés elvei: • olyan mintamennyiségről kell gondoskodni, amely megfelelően képviseli a

tételt; • a tétel minden egyes darabjának egyenlő esélye legyen arra, hogy a

mintamennyiségbe kerüljön; • a tétel egynemű legyen (azonos gép, azonos műszak, azonos dolgozó,

azonos szerszám, azonos körülmények); • biztosítva legyen a mintavétel véletlenszerűsége.

13

2.3. Minőségirányítási rendszerek

A Minőségirányítási rendszer alkalmazásának előnyei: a., annak a képessége, hogy folyamatosan olyan termékeket szállít és szolgáltatásokat nyújt, amelyek eleget tesznek a vevői és az alkalmazható jogszabályi és egyéb szabályozó követelményeknek; b., lehetőségek feltárásának elősegítése a vevői elégedettség növelésére; c., a környezetével és céljaival kapcsolatos kockázatok és lehetőségek kezelése; d., meghatározott minőségirányítási rendszerkövetelményeknek való megfelelőség igazolásának képessége.

14

2.3. Minőségirányítási rendszerek

Az IS0 9000 szabványcsalád Az ISO 9000 szabványcsalád nem foglalkozik konkrét módszerek, eljárások előírásával. Egyfajta modellt szolgáltat az alapelvek megvalósításához, a vevő igényeinek teljesítéséhez. • MSZ EN ISO 9000:2015 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár • MSZ EN ISO 9001:2015 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények • MSZ EN ISO 9004:2018 A szervezet tartós sikerének irányítása. • MSZ EN ISO 19011:2018 Útmutató irányítási rendszerek auditálásához

15

4.2. ISO 9000 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár

Minőségirányítási alapelvek

- Vevőközpontúság, - vezetői szerepvállalás, - a munkatársak elköteleződése, - folyamatszemléletű megközelítés, - fejlesztés, - bizonyítékokon alapuló döntéshozatal, - kapcsolatok kezelése.

16

4.3. ISO 9001 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények

A szabvány bemutatása PDCA ciklusban

17

5. MIR Rendszerkiépítés

A MIR-ben használt dokumentumok : • minőségirányítási kézikönyv, • minőségterv (hogyan

alkalmazzuk a MIR-t egy konkrét termékre, projektre),

• előírások (a követelményeket tartalmazza),

• útmutatók (ajánlásokat vagy javaslatokat tartalmazó dokumentumok),

• dokumentált eljárások, munkautasítások, rajzok (az egyes tevékenységek és folyamatok összehangolt végzéséről szóló dokumentumok),

• feljegyzések (objektív bizonyítékok az elért eredményekről, az elvégzett munkáról).

5S Lépései

Szabványosított munkavégzés definíció:

• A szabványosított munkavégzés az emberi, gépi folyamatok optimális működése az erőforrások (mint pl. a felhasznált anyag, üzemeszköz, beruházás és terület) pazarlása nélkül.

• A szabványok a munkafolyamatra vonatkozó kötelező előírások

• A szabványokkal történő munkavégzés azt jelenti hogy, az előírások ismertek, le vannak egyeztetve, begyakorlottak valamint következetesen be vannak tartva

• Egy szabványt csak egy új, jobb szabvánnyal lehet kiváltani

Részek Definíció

• A vevői megrendelések alapján kerül

levezetése

• A szabványosított, ciklikus munkafolya-

matok alapja

• A ciklikus munkafolyamatok során a

munkatárs által elvégzett műveletek /

mozdulatok sorrendjének leírása

• Az a minimális mennyiségű készlet,

melyet a folyamatban mindenképpen

tartani kell ahhoz, hogy a rendszer

megfelelően működhessen

1

2

3

6

5

4

1

2

1. Ütemidő

2. Munkalépés

3. Szabványo-

sított puffer

A szabványosított munkavégzés 3 részből áll

A Taiichi Ohno (Toyota Termelési Rendszer) által definiált hét veszteség: Túltermelés a keresletet meghaladó gyártás – azt jelenti, hogy túl sokat vagy túl korán termelünk a vevői igényhez képest, Készlet alkatrész, folyamatközi készlet, vagy feldolgozatlan félkész-termék, Mozdulat / mozgások emberek vagy felszerelések felesleges mozgása, mozgatása a gyártási művelet során, Selejt/utómunka: a nem megfelelő termékek és szolgáltatások, a hibák keresésére és helyrehozására tett erőfeszítések is, Szállítás olyan termék mozgatás, melyek nem szükségesek a termelés során, a termékek felesleges folyamatközi mozgatása Felesleges folyamatok: nem értékhozzáadó folyamtok pl. valamilyen szervezési hiba miatt, Várakozás vesztesége: a következő termelési lépésre való várakozás,