10.4 Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei.
description
Transcript of 10.4 Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei.
10.4Az 1956-os forradalom és szabadságharc
kitörésének okai és főbb eseményei.
A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai
A magyar forradalom nemzetközi jelentősége és összefüggései (pl. szuezi válság szerepe, a magyar kérdés az ENSZ-ben).
1953Hruscsov
Tito
Ausztria
XX. pártkongresszus
Lehetőség a
változásra
Sztálin
„Semleges”
Petőfi Kör
Irodalmi újság
Művelt Nép
Írószövetség közgyűlése
személyi kultusz nyílt elítélése
tömeg a teremben...
..és az udvaron is.
A pártvezetés tombolt a dühtől, …
Petőfi Kör
Déry Tibor felszólalása
(MDP küldöttsége Jugoszláviában 1956 október 23)
Rákosi Mátyást
Szovjet pártvezetés
– (Josip Broz Tito,Gerő Ernő,– Hegedüs András)
meneszti
Gerő Ernő
Október 22-én Műegyetem diákjai megfogalmazzák
MEFESZSzegeden
Országszerte csatlakoznak a felsőoktatási intézmények
16 pontot
tüntetést szerveznek
DISZ-ből kiválik a
● Tüntetők menete a Lánchídon, középen kalapban Veres Péter népi író,a Nemzeti Parszt Párt volt elnöke, a Magyar Írók Szövetségnek elnöke
„Új vezetést akarunk, Nagy Imrében bizalmunk!”
„Nem állunk meg félúton, sztálinizmus pusztuljon!”
„Rákosit a Dunába, Nagy Imrét a kormányba!”
„Ruszkik haza!”
„Vesszen az önkény, éljen a törvény!”
● Veres Péter felolvassa ● a Petőfi, majd a Bem szobornál az
Írószövetség kiáltványát
a diákok pedig
16 pontot
Forradalmi hangulat a Bem szobornál
50 ezer tüntető lehetett, a tüntetés szenvedélytől fűtött de békés volt.
Esti órákra a tüntetők a parlament elé érnek, kb 200 ezresre duzzadt a létszám.
Megszületett a forradalom jelképe
Jelszavak követelései:
vezetésváltás
Nemzeti egységSzovjet csapatok
kivonása
1956. Október 23
éjszakáján ismét miniszterelnök lesz
Nagy Imre
A Blaha Lujza térre vitt Sztálin szobor
A tüntetők egy csoportja a Dózsa György úti Sztálin emlékműhöz vonult
Október 23
A rádió épülete az ostrom másnapján
● A stúdiók használhatatlanok , ekkora már lekapcsolták a rádióadókról. A pártközpontba rendeztek be ideiglenes stúdiókat
…..egy másik csoport a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai Október 23
Szovjet harckocsik Budapest utcáin
● A szovjeteket meglepte a fegyveres ellenállás.
Október 24
Október 24 könyvégetés
● A Váci utcai szovjet könyvesbolt előtt
Okt.24
● Tüntetők vesznek körül egy magyar T34-es harckocsit a Dimitrov téren, ma Fővám tér.
okt.24
● Tüntetők zsákmányolt T-54-es harckocsival a Tanács körúton, ma Károly körút
1956 október 25
● „az ellenforradalmi puccskísérletet felszámolták”.● A hírek hatására a délelőtt folyamán fegyvertelen
tüntetők tömege gyűlt össze Budapest több pontján:
Kormány közleménye
Deák téren
Bartók Béla úton
Astoriánál
Amerikai úton
Okt.25
● Nyugati pályaudvarhomlokzatáról ledobott „rákosi címerre”l.
Tüntetők a Szabadság téren
Tüntetők a Szabadság téren zsákmányolt harckocsikkal
Okt.25
● A békés tüntetők integetnek a Parlament előtt elhaladó szovjet harckocsinak
● Elfogott szovjet harckocsit vizsgáló járókelők
Okt.2511 óra körül golyózápor zúdult a Kossuth térre
Mindenki bizonyosra vette, hogy a mészárlást az AVH követte el,a testület iránti gyűlölet a végletekig fokozódott
Gerő Ernőt
Szuszlov Mikojan
Kádár János
Budapestre érkezik
Rövid tárgyalás után leváltották
első titkár
Okt.28
● Nagy Imre a Minisztertanácsi ülésen a Partlamentben
Az új kormány nemzeti demokratikus mozgalomként értékeli a történteket OKTÓBER
28
megalakítását
kivonását
feloszlatását
NAGY IMRE rádióbeszédben jelentette be:
nemzeti ünneppé nyilvánítását
Este tízkor a rádióban közleményben szólították fel a fiatalokat az alakuló nemzetőrséghez való csatlakozásra, és
felfüggesztették a kijárási tilalmat.
Szovjet csapatok
amnesztiát
ÁVH
Új kormány
Március 15-e
Kossuth címer bevezetését
AVH
Nagy Imrel
szabadságharcosok
Október 29
rendőrség Forradalmi Katonai Bizottság
hadsereg
lefegyverzése
pártközpontból
Király Béla
kiszabadították a foglyokat.
Október 30 Szovjet csapatok megkezdik kivonulásukat Budapestről
szovjetvezetés
Mindszenty József
Budapesti Pártbizottság
Sajnálkozását fejezi ki a vérontás miatt
A kapcsolatok új alapokra helyezését igérte
Börtönből
Köztársaság téri ostroma
Nagy Imre bejelenti megszűnik Magyarországon
Egypártrendszer
Okt.30
● A Köztársaság téri Magyar Dolgozók Pártjának székház elfoglalását követően a tömeg egy halott, valószínűleg egy meglincselt AVO-s holtestét veszi körül
● A Köztársaság téri Pártház ostromát követően, valószínűleg az azt védő AVH-s katonát a fegyveres katonák és a feldühödött tömeg veszi körül.
Újabb szovjet csaptok érkeznek
MSZMP
Október 31
feloszlatják
rádióbeszédben jelentette be, hogy a kormány kinyilvánította Magyarország semlegességét, amelynek biztosításáért a négy nagyhatalomhoz fordult
vezetője
Kádár János
MDP
Munka felvételére szólítottak fel
Politikai Foglyok Szövetsége
kisgazdák lapjai
November 1
Újabb pártok és szervezetek újították fel tevékenységüket
MUNKÁS TANÁCSOK
Demokrata Párt
Megjelentek aszociáldemokraták
Cserkészszövetség
November 2
Küldöttséget indít
ENSZ KÖZGYŰLÉSÉRE
Kormány
Szociáldemokrata PártMSZMP
Független kisgazdapárt
(A tárgyalás része volt a szovjetek félrevezető akciójának)
összefogásra
November 3
Tárgyalásokat kezd a szovjetekkel
Koalíciós kormány
mond nagy érdeklődéssel várt rádióbeszédet, felszólít az
Petőfi Párt
Mindszenty bíboros
Maléter Pál
November 4
a hivatalos történet írás lapjain.?
November 4
internált200000
menekült
Köztörvényes bűnözők kegyetlenkedései
● A Köztársaság téri Pártház ostromát követően, valószínűleg az azt védő AVH-s katonát a fegyveres katonák és a feldühödött tömeg veszi körül.
● Nagy Imre utolsó rádió üzenete a szovjet támadás órájában
Vasúti kocsik a Széna téren
Zsukov
Szovjet tankok a Szabadsághídnál
Tildy Zoltán beszédet mond a rádióban 1956. október 28-án
1956. okt.26-november 4 között a Nagy Imre-kormányban miniszterelnök-helyettes, ám a forradalom bukása után, 1958-ban hat év börtönre ítélték. 1959 áprilisában betegségére való tekintettel kiengedték, ettől kezdve teljes visszavonultságban élt 1961. augusztus 4-én bekövetkezett haláláig.1989. július 6-án – az 1956-os forradalom mártírjaival együtt – a Legfelsőbb Bíróság kimondta a korábbi vádpontok és az ítélet törvénysértő voltát, és hatályon kívül helyezte őket. Halála után 28 évvel rehabilitálták.
Kéthly Anna
z Irodalmi Ujság címlapja 1956. október 6-án
Rajk László újratemetése
Rácz Sándor
Gáspár Sándor
Apró AntalKatonai ügyészség, bíróság és börtön a Fő utcában
Érettségi2006/május
20. Az alábbi feladat az 1956-os forradalom és szabadságharccal kapcsolatos. (hosszú)Mutassa be az 1956-os forradalmat követő megtorlások körülményeit, formáit, éstárja fel, hogy a megtorlásoknak milyen politikai és társadalmi céljai voltak!
forradalmat követő megtorlásA megtorlás fajtája Az áldozatok száma
Bírósági per 22 000Bírósági ítélet 16 000Internálás 13 000Kivégzés 229
„[…] A magyar elvtársak Szerov elvtárssal együtt […] a hadbíróság elé állítandószemélyek közé kiválasztottak: Dudás Józsefet (54 éves), a felkelés egyik szervezőjét,a budai felkelőcsoportok vezetőjét. Szabó Jánost (59 éves), aki a Széna téri fegyveresfelkelők vezetője volt. Zólomy Lászlót (40 éves), a Horthy-hadsereg volt tisztjét, aki afelkelés idején a Honvédelmi Minisztérium »forradalmi bizottmányának« tagja volt[…]” (Malenkov, Szuszlov, Arisztov és Szerov jelentése Moszkvának, 1956. november 30.)
„A Politikai Bizottság utasította a belügyminisztert, hogy a Nagy Imre és csoportjaügyében elkészítendő vádindítványban 3 fő vádpontot emeljenek ki. Ezek: a hatalomerőszakos megragadása, a népi demokratikus rend megdöntésére irányuló összeesküvésszervezése és az imperialistákkal való szövetkezés.A Politikai Bizottság nem hozott határozatot a Nagy Imrére és csoportjára kiszabandóbüntetés kérdésében. Az ügy megvitatása során olyan vélemények hangzottak el,hogy a vádlottak között differenciálni kell, s bűnösségük fokának megfelelően a legsúlyosabbbüntetést kell kiszabni Nagy Imrére, Losonczyra, Donáthra, Gimesre,Maléterre, Szilágyira és Király Bélára, a többi vádlott esetében enyhébb büntetést lehetalkalmazni.” (Andropov jelentése az SZKP Központi Bizottságának 1957. augusztus26.)
„Az ellenforradalom meg akarta dönteni a Magyar Népköztársaság törvényes államrendjét,a társadalmi rendjét, a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztályhatalmát, és helyébe a burzsoá diktatúra legreakciósabb formáját, a fasiszta diktatúrátakarta állítani. Nemzeti függetlenségünk megsemmisítésével imperialista gyarmattáakarta változtatni hazánkat. […] Mindszenty, a középkori kardinális, NagyFerenc, a nemzetközileg ismert hazaáruló, az agg Horthy Miklós, a magyar nép világszerteismert hóhéra, Habsburg Ottó, úgymond »király«, egyszerre mozdultakmeg.” (Kádár János, 1958)
„Amikor elkezdték, azt mondták, hogy hatodrendű vádlott leszek, mire a nyomozásvéget ért, elsőrendű lettem, nem tudom, minek folytán. Államrend elleni összeesküvés,törvényes államrend megdöntésére irányuló szervezkedés, többrendbeli megnem állapítható gyilkosság, többrendbeli meg nem állapítható gyilkossági kísérlet,rablás, háromszori tiltott határátlépés. […] négy halálos ítéletet mondtak ki, aztánebből másodfokon maradt három […] Az ügyvédek kegyelmet kértek, beadták, ésÍrá átalakult a bíróság kegyelmi tanáccsá, ahol az én halálos ítéletemet megváltoztatták,a többiekét nem. […] 1970-ben […] közölték, hogy egyéni kegyelemmel szabadulunk,öt év felfüggesztéssel. […]” (Wittner Mária visszaemlékezése)„A forradalom vérbefojtása után, az üzemi forradalmi bizottmányban való
„A forradalom vérbefojtása után, az üzemi forradalmi bizottmányban való részvételemmiatt elbocsátottak. REF-es (rendőri megfigyelés alatt álló személy) lettem.Több évig nem kaptam munkát. A gyermekeim nem kapták meg az ajánlást azegyetemi felvételihez, így nem tanulhattak tovább. A bátyámat többször is be akartákszervezni, hogy írjon rendszeres jelentést a családról, és az USA-ba disszidálórokonokkal való kapcsolattartásról.” (Egy visszaemlékezés)„A tömeges megtorlásnak nem egyszerűen a bosszúállás volt a célja, hanem az elrettentés
„A tömeges megtorlásnak nem egyszerűen a bosszúállás volt a célja, hanem az elrettentés:a lázadás megismétlésének a megakadályozása, annak kikényszerítése,hogy az emberek beletörődjenek a megváltoztathatatlanba. Tudtára adták mindenkinek,mivel jár a rendszer és a Moszkvától való függés elleni felkelés.” (Ripp Zoltán:1956 Forradalom és szabadságharc Magyarországon)