10. A magyar beszédhangok rendszere

4
A magyar beszédhangok rendszere, a hangok találkozásának törvényszerűségei I.1.A beszédhang fogalma, keletkezése A beszéd legkisebb eleme a beszédhang. Minden nyelvnek sajátos hangrendszere van, amelyben meghatározott számú hang található. Ezek a hangok egymáshoz kapcsolódva alkotják a szóelemeket és a szavakat. Így a beszédhang is szerves része a kommunikációs folyamatnak. A magyar beszédhangokat kilégzés közben képezzük. Kilégzéskor a tüdőből kiáramló levegő a légcsövön áthaladva a gégefőbe jut. Itt helyezkedik el a két szalaghang, melyeknek különféle helyzetei befolyásolják a hangképzést. A hangszalagoknak az alábbi öt alapállását különböztetjük meg a hangképzés szempontjából. II.1.A hangszalagok alapállásai a, zárállás b, résállás c, nyitott állás d, suttogóállás e, lélegzőállás Zárállás: Ilyenkor a két hangszalag szorosan egymáshoz simul. A tüdőből kiáramló levegő megrezegteti őket, s a gégefőben tiszta zenei hang, zöngehang keletkezik. Ez a zönge az alapja a magánhangzóknak és a zöngés mássalhangzóknak. Résállás: A két hangszalag kicsit eltávolodik egymástól, kb. 10°-os szöget zárnak be. Ebben az állásban csupán egyetlen hangot képezünk, a h-t. Nyitott állás: A hangszalagok eltávolodnak egymástól, közöttük kb. 30°-os szög lesz. A levegő ekkor nem érinti a hangszalagokat, hanem továbbhalad a szájüregbe. Így keletkeznek a zöngétlen mássalhangzók. Suttogóálláskor a hangszalagok egymáshoz tapadnak, de a hangszalagok végén levő két porc, a kannaporcok rést alkotnak. Amikor suttogunk, akkor hangszalagjaink ezt az állást veszik fel. A suttogva ejtett hangok mind zöngétlenek. Lélegzőállás: Belégzéskor a hangszalagok 45°-os szöget zárnak be.

description

songs

Transcript of 10. A magyar beszédhangok rendszere

A beszd legkisebb eleme a beszdhang

A magyar beszdhangok rendszere, a hangok tallkozsnak trvnyszersgei I.1.A beszdhang fogalma, keletkezse A beszd legkisebb eleme a beszdhang. Minden nyelvnek sajtos hangrendszere van, amelyben meghatrozott szm hang tallhat. Ezek a hangok egymshoz kapcsoldva alkotjk a szelemeket s a szavakat. gy a beszdhang is szerves rsze a kommunikcis folyamatnak.

A magyar beszdhangokat kilgzs kzben kpezzk. Kilgzskor a tdbl kiraml leveg a lgcsvn thaladva a ggefbe jut. Itt helyezkedik el a kt szalaghang, melyeknek klnfle helyzetei befolysoljk a hangkpzst. A hangszalagoknak az albbi t alapllst klnbztetjk meg a hangkpzs szempontjbl. II.1.A hangszalagok alapllsai

a, zrlls

b, rslls

c, nyitott lls

d, suttoglls

e, llegzlls Zrlls: Ilyenkor a kt hangszalag szorosan egymshoz simul. A tdbl kiraml leveg megrezegteti ket, s a ggefben tiszta zenei hang, zngehang keletkezik. Ez a znge az alapja a magnhangzknak s a zngs mssalhangzknak.

Rslls: A kt hangszalag kicsit eltvolodik egymstl, kb. 10-os szget zrnak be. Ebben az llsban csupn egyetlen hangot kpeznk, a h-t.

Nyitott lls: A hangszalagok eltvolodnak egymstl, kzttk kb. 30-os szg lesz. A leveg ekkor nem rinti a hangszalagokat, hanem tovbbhalad a szjregbe. gy keletkeznek a zngtlen mssalhangzk.

Suttogllskor a hangszalagok egymshoz tapadnak, de a hangszalagok vgn lev kt porc, a kannaporcok rst alkotnak. Amikor suttogunk, akkor hangszalagjaink ezt az llst veszik fel. A suttogva ejtett hangok mind zngtlenek.

Llegzlls: Belgzskor a hangszalagok 45-os szget zrnak be.

2. A hangok tpusai A leveg a nyelvcsap irnytsval a szjregbe vagy az orrregbe kerl. Onnan az ajkakon, illetve az orron t tvozik. A hangok tbbsge szjhang. A szjregben tbb fontos beszlszervet tallunk. Ezek: a nyelv, a szjpadls, a fogak, s az ajkak. Nyelvnkben sszesen hrom hang, az m,n,ny kpzsekor tvozik a leveg az orron keresztl. Ezek a hangok az orrhangok.

3. Beszdhang, bet, fonma Amikor beszlnk, szavainkat klnbz beszdhangokbl ptjk fel. rsban ezeket a hangokat betkkel jelljk. A betk nem mindig azonosak a hangokkal. A betk teht a beszdhangok rsban megjelen jelei.

Ugyanaz a beszdhang nem egyformn hangzik klnbz szavakban, ms-ms helyzetekben, hiszen a szomszdos hangok kpzsi sajtossgai hatnak egymsra. Nem egyformn kpezzk a h-t a hz, az ihlet s a bohc szavakban. Ahhoz, hogy egy hang jellemzit meg tudjuk fogalmazni, el kell vonatkoztatnunk a hangnak a beszdben megfigyelhet kiejtsi vltozataitl, s a hangrl val tudsunkat kell ltalnostani. Ekkor kapjuk meg a beszdhang nyelvi formjt, a fonmt. A beszdhang s a fonma ugyanannak a jelensgnek kt klnbz oldalt jeleni. Egy-egy fonmnak a magyarban tbb ejtsvltozata van.

4. A magnhangzk kpzsnek a jellemzi Nyelvnkben 14 magnhangz van. Kpzskkor a kiraml leveg megrezegteti a zrllsban lev hangszalagokat, s a leveg ms akadlyba nem tkzve tvozik. A magnhangzk kpzsben nagy szerepe van a nyelvnek s az ajkak mozgsnak. A nyelv vzszintes mozgsa szerint beszlhetnk ell kpzett, magas (palatlis) s htul kpzett, mly (velris) hangokrl. A nyelv fggleges mozgsa szerint elklntnk fels, kzps, als s legals nyelvlls magnhangzkat. Az ajkak mkdse szerint a magnhangz ajakkerektses (labilis), illetve ajakrses (illabilis) lehet. A kpzsben fontos szerepe van az idtartamnak is. gy megklnbztetnk hossz s rvid magnhangzkat. 5. Magnhangztrvnyek

a, Magnhangz-harmnia

b, Az illeszkeds trvnye

c, Hitustrvny A magyar nyelv jellegzetes hangptsi sajtossga a hangrendi harmnia. Ez a magnhangzk tpust szablyozza a szavakban. gy szavaink egy rsze csak magas (erd), csak mly (szurklds) vagy gynevezett vegyes hangrend (diszn). A vegyes hangrend szavakban a mly s a magas hangok kzl az i-; e- hangok fordulnak el.

Szavainkban a ktalak toldalkok hangrendben illeszkednek a szthz: madrnak, erdnek. A hromalak toldalkok (-hoz, -hez, -hz) kzl az egyik magas hangrend toldalkban ajakrses a magnhangz (-hez), a msikban pedig ajakkerektses (-hz), teht a hromalak toldalkok ajakmkds szerint is illeszkednek. Ez az illeszkeds trvnye. Ha a szavakban kt magnhangz kerl egyms mell, gyakran egy ejtsknnyt j hangot toldunk be. Ezt a jelensget hitustrvnynek nevezzk.

6. A mssalhangzk kpzsnek a jellemzi A mssalhangzk a hangszalagok llstl fggen lehetnek zngsek vagy zngtlenek.

zngsbdgmnnyvzzslj=lydzdzsgyr

zngtlenptkfszshccsty

Amikor mssalhangzkat kpeznk, a leveg a szjreg valamelyik rszn akadlyba tkzik (kivtel a h hang kpzse). Akadlyt kpezhetnek az ajkak, a fogak, a szjpadls s a nyelv. Ajakhangok:b-p, m, v-f.

Foghangok: d-t, n, z-sz, zs-s, l, dz-c, dzs-cs, r.

Szjpadlshangok: g-k, ny, j=ly, gy-ty.

Ggehang: h.

A mssalhangzk kpzsnek mdja szerint elklnthetnk zr-, orr-, rs-, zrrs s perg hangokat. A mssalhangzk is lehetnek hosszak vagy rvidek.

Zrhangok: b-p, d-r, g-k.

Orrhangok: m,n,ny.

Rshangok: v-f, z-sz, zs-s, l, j=ly, h.

Zr-rs hangok: dz-c, dzs-cs, gy-ty.

Perg hangok:r.

7. A mssalhangzk egymsra hatsnak mdjait a mssalhangz trvnyek rjk le de az mr egy msik ttel