1 Szabalyzatok

Tőzsdei Szakvizsga Felkészítő

TŐZSDEI SZAKVIZSGA FELKÉSZÍTŐ

S Z A B Á L Y Z A T O K M O D U L

Hetedik, átdolgozott kiadás 2008, Közép-Európai Brókerképző Alapítvány


A Tőzsdei Szakvizsga Felkészítő tankönyv szerzői: Tőzsdei Szabályzatok: Dr. Bíró Viktória Fecser Ildikó Értékpapírszámtan: Száz János Közgazdaságtan: Bangó Zsolt

Dunavölgyi Mária Farkas Ádám

Fazakas Gergely Friedrich István

Jaksity György Király Júlia

Martin Hajdu György Nagy László

Réz András Szeles Nóra

Szenes Mónika (Andrási Miklós, Bótor Anikó, László Géza, Nagy Kálmán, Rotyis József, Sulyok-Pap Márta és Szabó László szövegeinek felhasználásával)

Szerkesztette:

Martin Hajdu György May Réka

Szigel Gábor Tamás

Budapest, 2008.


T A R T A L O M J E G Y Z É K I. A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE STÁTUSZA.................................................................................... 1

1. A BUDAPESTI ÉRTÉKPAPÍRTŐZSDE MEGALAKULÁSA ....................................... 1 1.1. Előzmények, a tőzsdei működés feltételei .................................................................. 1 1.2. A Budapesti Értékpapírtőzsde megalakulása, önszabályozó jellege, a Budapesti Értéktőzsde részvénytársaság ............................................................................................. 3

2. A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE SZERVEZETE........................................................... 4 2.1. A szekciók ................................................................................................................... 4 2.2. A Közgyűlés ................................................................................................................ 5 2.3. Az Igazgatóság ............................................................................................................ 6 2.4. A Vezérigazgató .......................................................................................................... 6 2.5. A Felügyelő Bizottság ................................................................................................. 7 2.6. A Választottbíróság ..................................................................................................... 8 2.7. A bizottságok............................................................................................................... 9

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK................................................................................................. 10 II. SZEKCIÓTAGSÁG, KERESKEDÉSI JOG ..................................................................................... 12

1. KÜLFÖLDI TAPASZTALATOK................................................................................... 12 2. A MAGYAR JOGI SZABÁLYOZÁS............................................................................. 13 3. A SZEKCIÓTAGSÁG KELETKEZÉSE ........................................................................ 13

3.1. A szekciótagsági szerződés megkötésének feltételei ................................................ 13 3.2. A tagfelvételi kérelem elbírálása............................................................................... 13 3.3. A kereskedési jog feltételei ....................................................................................... 13

4. A SZEKCIÓTAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI ............................................... 14 4.1. A szekciótag jogai ..................................................................................................... 14 4.2. A szekciótag kötelezettségei ..................................................................................... 15

5. SZANKCIÓK ÉS JOGORVOSLATUK.......................................................................... 17 5.1. Szankciók .................................................................................................................. 17 5.2. Jogorvoslatok............................................................................................................. 18

6. A SZEKCIÓTAGSÁG MEGSZŰNÉSE.......................................................................... 19 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK................................................................................................. 20

III. A TŐZSDEI BEVEZETÉS ÉS FORGALOMBANTARTÁS SZABÁLYAI ................................ 22

1. KÜLFÖLDI TAPASZTALATOK................................................................................... 22 2. A TŐZSDEI BEVEZETÉS INDOKAI............................................................................ 24 3. A TŐZSDEI BEVEZETÉS MENETE............................................................................. 24

3.1. Feltételes bevezetési döntés....................................................................................... 25 3.2. Bevezetési követelmények ........................................................................................ 25

4. BÉT KATEGÓRIA SZABÁLYOK................................................................................. 26 4.1. Előtörténet ................................................................................................................. 26 4.2. A tőzsdei részvénykategóriák szabályai.................................................................... 26 4.3. Warrantok és certificatok bevezetése a Budapesti Értéktőzsdére, ............................ 27 4.4. Likviditás(besorolás) vizsgálat.................................................................................. 28

5. BEVEZETÉSI FELTÉTELEK......................................................................................... 28 5.1. Tájékoztató készítés .................................................................................................. 28 5.2. Ki dönt a bevezetésről? ............................................................................................. 29

6. A KIBOCSÁTÓK TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEI...................................... 29


6.1. Rendszeres tájékoztatás............................................................................................. 29 6.2. Soronkívüli tájékoztatási kötelezettség ..................................................................... 30

7. ÉRTÉKPAPÍROK TÖRLÉSE AZ TERMÉKLISTÁRÓL .............................................. 32 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK................................................................................................. 34

IV. KERESKEDÉS ................................................................................................................................... 36

1. A kereskedési rendszerekről általában ............................................................................. 36 2. A BÉT azonnali kereskedése............................................................................................ 36

2.1. A kereskedési jog ...................................................................................................... 38 2.2. A kereskedési jog felfüggesztése .............................................................................. 38

3. Kereskedhető termékek és Értékpapírtáblák .................................................................... 39 3.1. Kereskedhető termékek: ............................................................................................ 39 3.2. Értékpapírtáblák: ....................................................................................................... 39

4. Az ajánlat.......................................................................................................................... 40 4.1. Az ajánlat tartalmi elemei: ........................................................................................ 40 4.2. Az ajánlat módosítása................................................................................................ 40 4.3. Az ajánlat további feltételei:...................................................................................... 41 4.4. Az ajánlat lehetséges típusai, fajtái és időbeli hatálya .............................................. 42 4.5. Ajánlattételi limitek................................................................................................... 45 4.6. A bevitt ajánlat megszűnik/törlődik, ha: ................................................................... 46 4.7. Bázisár: ...................................................................................................................... 46

5. Az ügyletkötés.................................................................................................................. 47 5.1. Ügyletkötési algoritmusok ........................................................................................ 48 5.2. Kereskedési szakaszok .............................................................................................. 49 5.3. Szüneteltetés.............................................................................................................. 51 5.4. A létrejött ügyletek adatainak megjelenítése a kereskedési rendszerben.................. 52

6. Speciális értékpapírtáblák................................................................................................. 52 6.1. FIX értékpapírtábla.................................................................................................... 52 6.2. AUKCIÓS értékpapírtábla ........................................................................................ 53 6.1. Árjegyzői értékpapírtábla .......................................................................................... 56

7. Döntési jogkörök .............................................................................................................. 56 ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEK................................................................................................. 57

V. ELSZÁMOLÁS .................................................................................................................................... 58

1. Az elszámolásról általában............................................................................................... 58 1.1. Elszámolási módok.................................................................................................... 58 1.2. Az elszámolási ciklus hossza .................................................................................... 58 1.3. Elszámolóházi formák............................................................................................... 59

2. A BÉT-en kötött azonnali ügyletek elszámolása ............................................................ 59 2.1. Általános elvek .......................................................................................................... 60 2.2. Klíringtagság ............................................................................................................. 60 2.3. Szegregáció ............................................................................................................... 63 2.4. Az elszámolás menete a Részvény és Hitelpapír Szekcióban kereskedett értékpapírokra vonatkozóan (T+3 és T+2 napos elszámolási ciklusú elszámolás).......... 64 2.5. Mi történik nemteljesítéskor?.................................................................................... 66


2.6. Fix és aukciós ügyletek elszámolása ......................................................................... 72 2.7. A kárpótlási jegyek elszámolása ............................................................................... 72

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK................................................................................................. 73 VI. ÉRTÉKTÁRI TEVÉKENYSÉG ....................................................................................................... 74

1. Az értékpapírok megjelenési formái ................................................................................ 74 1.1. Dematerializáció – dematerializált értékpapírok....................................................... 74 1.2. Immobilizáció - immobilizált értékpapírok.............................................................. 74 1.3. Fizikai megjelenítés – nyomdai úton előállított értékpapírok ................................... 74

2. A KELER, mint központi Értéktár.................................................................................... 75 2.1. Értékpapír-kód (ISIN-azonosító) kiadás ................................................................... 75 2.2. Központi értékpapír törzsadat nyilvántartás.............................................................. 75 2.3. Dematerializált értékpapírokra vonatkozó szolgáltatás............................................. 75

3. Értékpapírokhoz kapcsolódó szolgáltatások .................................................................... 76 3.1. A nyomdai úton előállított (fizikai) értékpapír kezelésével kapcsolatos szolgáltatások.......................................................................................................................................... 77

4. Egyéb szolgáltatások – tulajdonosi jogok Gyakorolhatóságának biztosítása ................. 78 4.1. Tulajdonosi megfeleltetés fizikai értékpapír – részvény esetén................................ 78

5. Az értékpapírszámla-vezetés fő szabályai........................................................................ 80 6. KID – kapcsolattartás a klíringatgokkal............................................................................ 81 ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK................................................................................................. 82


1

I . A B U D A P E S T I É R T É K TŐZ S D E S T Á T U S Z A 1

1. A BUDAPESTI ÉRTÉKPAPÍRTŐZSDE MEGALAKULÁSA

1.1. Előzmények, a tőzsdei működés feltételei

1948-ban közel egy évszázados működés után bezárt az Áru- és Értéktőzsde, és évtizedekig nem volt lehetséges értékpapírtőzsdét alakítani illetve értékpapírokat kibocsátani.

1982-ben a kötvényről szóló jogszabály alapján vált először lehetővé olyan értékpapír kibocsátása, amely később tőzsdei szereplővé válhatott. 1988-ban, a gazdasági társaságokról szóló törvény hatályba lépése után alakultak meg az első részvénytársaságok, és egyúttal az értékpapírpiac egyik legfontosabb szereplője, a részvény is megjelent.

Az értékpapírtőzsde megalakítását az egyes értékpapírok nyilvános forgalombahozataláról és az értékpapírtőzsdéről szóló (1990. évi VI.) törvény tette lehetővé..

Kezdeményezések már az 1990. évi VI. törvény hatályba lépése előtt történtek egy tőzsdeszerű intézmény kialakítására. 1987-ben a bankok megállapodtak, hogy összehangolják a magyarországi értékpapír-kereskedelmet, és megállapították az értékpapír-kereskedés szabályait többek között a kereskedés időpontjának, az információk nyilvánosságra hozatalának meghatározása révén. A kereskedés az Értékpapír-kereskedelmi Titkárság keretén belül folyt.

A jogi keretet a törvény hatályba lépése teremtette meg azáltal, hogy tartalmazta a tőzsdére vonatkozó alapvető szabályokat, így az alapítás feltételeit valamint a tőzsde szervezetét, működését, szereplőit.

A Budapesti Értékpapírtőzsde alapítása még az 1990. évi VI. tv. alapján történt, amelyet aztán 1997. január 1-től felváltott az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény. A jogszabály változatlanul hagyta a tőzsde önszabályozó, önkormányzó jellegét, azonban azzal, hogy lehetővé tette a befektetési szolgáltatások nyújtását nem kizárólagos tevékenységként is, újra beengedte a – az 1990. évi VI. tv. által kizárt - bankokat a tőkepiacra. A tőkepiac komplex szabályozását adja a 2002. január 1-ével hatályba lépett 2001. évi CXX törvény (a továbbiakban: Tpt), amely a korábbi jogszabályok rendelkezéseinek pontosítása és kibővítése mellett többek között magában foglalja a korábban külön törvényben szabályozott befektetési alapokat, befektetési alapkezelőket, és az árutőzsdére, valamint az árutőzsdei szolgáltatóra vonatkozó szabályokat.

A Tpt gyökeres változást hozott a tőzsdei szabályozásban azzal is, hogy a tőzsdék szervezeti formájaként társasági formát jelöli meg, mégpedig a részvénytársaságot, és a tőzsde alapítását és tevékenységének megkezdését a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban:

1 A következő fejezetek rövid áttekintést adnak a Budapesti Értékpapírtőzsde és a KELER Rt. működésének legfontosabb szabályairól. A teljeskörű ismeretek megszerzéséhez és a vizsgához mindenképpen szükséges azonban a megadott tőzsdei valamint az elszámolási szabályzatok alapos áttanulmányozása is. Tekintettel arra, hogy a tőzsdei szabályzatok állandó átstruktúrálásban vannak, jelen kiadásban eltekintünk a pontos hivatkozás megjelölésektől.


2

Felügyelet vagy Pszáf) engedélyéhez köti. A Felügyelet előzetes engedélye szükséges tovább ahhoz, hogy bármely befektető 33%, 50%, 66%, 75% 100%-os közvetlen vagy közvetett tulajdonrészet vagy szavazati jogot szerezzen a tőzsdében, azonban a befektetői kör nincs korlátozva.

A Tpt alapján a tőzsde dematerializált részvényekkel rendelkező részvénytársaságként alapítható, mégpedig áru-, deviza-, és határidős kamatláb alapú ügyletek kereskedése esetén legalább 150 millió forint, értékpapírokkal történő kereskedésnél pedig legalább 500 millió forint pénzben befizetett alaptőkével. A Felügyelet alapítási engedélye alapján tőzsdei tevékenység nem folytatható, csak a tőzsde létesítésével kapcsolatos tevékenység végezhető

A tőzsdei tevékenységhez folytatása, - amely valamely tőzsdei termék szervezett, szabványosított kereskedésének üzletszerű lebonyolítása - szintén felügyeleti engedélyhez kötött.

Az engedély minimális előfeltétele az, hogy a kérelmező:

legalább 15 befektetési, illetve árutőzsdei szolgáltatóval előszerződést kössön a tőzsdei kereskedővé válásról;

biztosítsa a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi és biztonsági feltételeket;

biztosított legyen a tőzsdei kereskedelem elszámolása;

rendelkezzék olyan, legalább hároméves üzleti tervvel, amely alapján a stabil, megbízható működése vélelmezhető;

rendelkezzék a Felügyelet által jóváhagyott szabályzatokkal;

káreseményenként legalább 100 millió forintos felelősségbiztosítása legyen.

A tőzsdei tevékenység csak kizárólagos tevékenységként végezhető üzletszerűen. Nem sérti azonban a kizárólagosságot az olyan, egyébként a tőzsdei tevékenységet segítő, kiegészítő tevékenység, mint az elszámolóházi, az oktatási, az informatikai, a kiadvány előállítási és terjesztési, illetve az adatszolgáltatási tevékenység.

A tőzsdei tevékenységre adott engedély visszavonására csak kivételes esetekben kerül sor, így akkor, ha

az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték;

az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és nem is pótolhatóak;

a tőzsde a tőzsdei tevékenységet hat hónapon belül nem kezdi meg, vagy hat hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja;

a tőzsde a tevékenység folytatásával felhagy;

a tőzsde a tevékenységére vonatkozó előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi;

olyan körülmény áll fenn, amely miatt a tőzsde működése súlyosan veszélyezteti vagy sérti a befektetők, illetve a tőzsdei kereskedők érdekeit, akadályozza a pénz- és tőkepiac megfelelő működését,


3

a fióktelep formában működő tőzsde létesítőjének tevékenységi engedélyét a székhely szerinti hatóság visszavonta.

1.2. A Budapesti Értékpapírtőzsde megalakulása, önszabályozó jellege, a Budapesti Értéktőzsde részvénytársaság

Az 1990. évi VI. törvény alapján 1990. június 19-én az alapító közgyűlésen 42 bank és brókercég részvételével az alapítók elhatározták a Budapesti Értékpapírtőzsde (a továbbiakban: BÉT) megalakítását, és 1990. június 21-én megtartották a BÉT első kereskedési napját.

A BÉT önkormányzó és önszabályozó szervezetként alakult meg, amely maga határozta meg tevékenységét, választotta meg testületeit, bizottságait, szabályozta működését, és állapította meg a szolgáltatásaiért járó díjakat. Az önszabályozás és az önkormányzás a BÉT - 2002. áprilisában bekövetkező - részvénytársasággá átalakulásával annyiban változott, hogy részvénytársaságként a BÉT a gazdasági társaságokról szóló törvény (a továbbiakban: Gt) hatálya alá tartozik, így a Gt szabályai megfelelően irányadóak a működésével kapcsolatosan.

Jelentős mérföldkőként említhető meg a BÉT történetében a Budapesti Árutőzsdével létrejött tőzsdeintegráció, amelynek következtében a BÁT-on mint árutőzsdén az utolsó kereskedési nap 2005. október 28-a volt. Ezt követően az árutőzsdei szolgáltatók árutőzsdei ügyleteket.a BÉT Áru Szekciójában köthetnek.

A Tpt felhatalmazása alapján – az önszabályozás keretében – a BÉT szabályzatban határozza meg a tevékenységére vonatkozó általános szabályokat , valamint a tőzsdei kereskedőkre és kibocsátókra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket, mégpedig az egyenlő bánásmód elvének szem előtt tartásával, valamint azzal, hogy a tőzsdei kereskedők száma semmilyen módon nem korlátozható.

A tőzsdei kereskedőkre vonatkozó szabályokat a szekciótagságról szóló szabályzat tartalmazza. A szekciótagi szabályzat többek között rendelkezik a szekciótaggá válás, a felfüggesztés, a megszűnés, valamint a kizárás eljárási rendjéről, a szekciótagok tevékenységével kapcsolatos kötelezettségekről, a kereskedési joggal kapcsolatos szabályokról, illetve a tőzsdei szekciókról. Ezenkívül más szabályzatok is rendezik a tőzsdei működés kereteit, amelyek közül mindenképpen kiemelendő a bevezetési és forgalombantartási szabályzat, továbbá a Kereskedési Kódex. .Az alapító okirat a BÉT mint részvénytársaság alapvető működésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, és a BÉT közgyűlése fogadja el, míg a szabályzatok elfogadásáról és módosításáról az Igazgatóság határoz. A szabályzatok hatályba lépéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges.


4

2. A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE SZERVEZETE2

A BÉT szervezetének alapvető szabályait az Gt határozza meg, azonban a részletrendelkezések az alapító okiratban és a szekciótagi szabályzatban kerültek rögzítésre. Mindenképpen fontos azonban kiemelni, hogy az alapító okirat a BÉT zártkörűen működő részvénytársasági működésének szervezeti szabályait rendezi, míg a szekciótagi szabályzat a BÉT mint tőzsdei szolgáltató működésének alapvetéseit adja meg.

2.1. A szekciók

A BÉT jelenleg négy szekciót működtet.

A szekció a tőzsdei kereskedésnek

a kereskedés tárgya (terméke),

a kereskedésre jogosultak köre, továbbá

az elszámolás módja alapján

elkülönülten szabályozott része. Tőzsdei kereskedés kizárólag szekcióban, az adott szekcióra vonatkozó szabályok szerint, tőzsdei kereskedésre feljogosító szekciótagság alapján folytatható.

A hitelpapír szekcióban az állam, az MNB által sorozatban kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra, vállalatok, önkormányzatok és bankok által kibocsátott kötvényekre, és a jelzáloglevelekre vonatkozóan folyhat az üzletkötés a szekciótag befektetési vállalkozások és bankok között.

A részvény szekcióban részvényekkel, befektetési jegyekkel, kárpótlási jeggyel illetve ezen értékpapírokra kibocsátott letéti igazolásokkal kereskedhetnek a szekciótag befektetési vállalkozások és bankok.

A származékos szekcióban tőzsdei termékekre lehet szabványosított határidős adásvételi és opciós ügyleteket kötni. Kereskedésre jogosultak határidős és opciós termékekre a származékos szekciótag befektetési vállalkozások, a bankok és az egyéni kereskedők.

Az áu szekcióban árukra köthetnek azonnali, határidős és opciós ügyleteket az áru szekciótag befektetési vállalkozások, bankok, árutőzsdei szolgáltatók, továbbá árutőzsdei szolgáltatást végző egyéb gaz.dasági társaságok vagy szövetkezetek.

A BÉT szabályai az Európai Unióhoz (a továbbiakban:EU) való csatlakozást követően kiterjednek azokra az EU tagállamban székhellyel rendelkező, értékpapírral végzett kereskedési és


5

bizományosi tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező vállalkozásokra -az un. EU szekciótagokra – is, akik mindegyik tőzsdei szekcióban szerezhetnek szekciótagságot és kereskedési jogot.

2.2. A Közgyűlés

A BÉT legfőbb szerve – a többi részvénytársasághoz hasonlóan - a részvényeseinek összességéből álló Közgyűlés. A BÉT zártkörűen működő részvénytársaság, részvényesei elsősorban a BÉT szolgáltatásait szekciótagként is igénybevevő befektetési szolgáltatók, azonban külföldi részvényesek (Österreichische Kontrollbank AG, Erste Bank AG, Wiener Börse AG., Raiffeisen Zentralbank AG) és magánszemélyek is részesedéssel bírnak.

A Közgyűlés akkor tekinthető határozatképesnek, ha azon a szavazatok több mint felét képviselő részvényes jelen van. A Közgyűlést legalább évente egy alkalommal össze kell hívni.

A Közgyűlésre a részvényeseket írásban, a hely, az időpont és a napirend közlésével kell meghívni, figyelembe véve azt, hogy a közgyűlési meghívók elküldése és a Közgyűlés között legalább 15 napnak kell eltelnie. A részvényes közgyűlési részvételének feltétele, hogy a közgyűlés időpontját megelőző 2 (kettő) munkanappal megelőzően a részvénykönyvbe bejegyzésre kerüljön.

Az alapító okirat meghatározza azokat a teendőket, amelyek a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, és amelyek közül a legfontosabbak - az alapító okirat megállapításán és módosításán, továbbá a Gt-ben kötelezően meghatározott egyéb hatáskörökön kívül - az alábbiak:

a Tőzsde tisztségviselőinek (igazgatóság felügyelő bizottság ), továbbá a könyvvizsgálónak a megválasztása és visszahívása, díjazásuk megállapítása;

a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság egyes tagjainak kijelölése;

a BÉT más társasági formába történő átalakulásának egyesülésének, beolvadásának, szétválásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása;

állampapírokba történő befektetéseket kivéve, döntés mindazon jogügyletről, amely jogügylet értéke meghaladja a BÉT mindenkori saját tőkéjének 20%-át, amely érték megállapítása során a két rendes közgyűlés közötti időszakban megkötött azonos tárgyú jogügyletek értékét össze kell számítani.

A Közgyűlés általában egyszerű szótöbbséggel hozza meg döntéseit, a jelenlevő és képviselt szavazatok legalább 3/4-e szükséges azonban a Gt-ben meghatározottakon kívül a tisztségviselők visszahívásához A szavazatok legalább 85 %-os szótöbbsége szükséges: a) a BÉT cégnevének megváltoztatásához; b) a BÉT jogutód nélküli megszűnésének elhatározásához; c) a BÉT fő tevékenységi körének megváltoztatásához;


6

d) a BÉT (saját tőke 20 %-át meghaladó) eszközeinek értékesítésére irányuló jogügyletek vonatkozásában; e) az a)-d) pontokra vonatkozó alapító okirat módosításhoz.

2.3. Az Igazgatóság

Az Igazgatóság a BÉT ügyvezető szerve a Közgyűlésnek alárendelten működő testület, jelenleg 6 tagból áll. Fő feladatai:

a tőzsdei szabályzatok elfogadása és módosítása (pl. szekciótagi szabályzat, bevezetési és forgalombantartási szabályzat, kereskedési kódex);

közgyűlés összehívása;

BÉT üzleti tervének elfogadása a Vezérigazgató javaslata alapján;

Vezérigazgató felett a munkáltatói jogok gyakorlása (kinevezése, felmentése, díjazása megállapítása);

szakértői csoportok, tanácsadó testületek felállítása;

tőkepiac fejlesztését célzó javaslatok elkészítése és az illetékes szervekhez juttatása;

szekciótag felvétele.

Az Igazgatóság tagjait a Közgyűlés választja titkos szavazással, határozott időre (3 évre) a jelenlevő szavazatok egyszerű szótöbbségével.

Az igazgatósági tagság megszűnik a megbízási idő lejártával, visszahívással, lemondással, elhalálozással, illetve a törvény szerinti kizáró ok bekövetkeztével.

2.4. A Vezérigazgató

A tőzsdei kereskedelem szervezése, belső felügyelete, a Közgyűlés és az Igazgatóság döntéseinek végrehajtása, a tőzsdei információk nyilvánosságra hozatala, valamint a BÉT gazdálkodási tevékenységének végzése a Vezérigazgató hatáskörébe tartozik.

Ezen a kereten belül a Vezérigazgató fő feladatai a következőek:

szekciótag felvétele;

kereskedési jog megadása, felfüggesztése, visszaállítása;

értékpapírok bevezetése, törlése;

szankció alkalmazása;

szekciótagok éves beszámolójának auditálását végző könyvvizsgálókra vonatkozó előírások meghatározása;


7

tőzsdei kereskedők, tőzsdei üzletkötők, tőzsdére bevezetett értékpapíok nyilvántartása;

a BÉT gazdálkodási tevékenységének végzése;

tőzsdei forgalmazás felfüggesztése;kereskedési infrastruktúra biztosítása.

2.5. A Felügyelő Bizottság

A Felügyelő Bizottság jelenleg 6 tagból áll, tagjait, a közgyűlés választja, megbízatásuk a megválasztásukat követő harmadik év rendes közgyűléséig szól

A Felügyelő Bizottság a BÉT ügyvezetését ellenőrzi a Közgyűlés részére. Feladata többek között az évi rendes közgyűlést megelőzően az összes lényeges üzletpolitikai jelentésről, számviteli tv. szerinti beszámolóról, az adózott eredmény felhasználásáról szóló indítvány felülvizsgálatáról a közgyűlés számára jelentést tenni, továbbá összehívni a közgyűlést, ha működése során törvénybe, alapító okiratba, vagy a közgyűlés határozatába ütköző intézkedéseket észlel, vagy a BÉT illetve a részvényesek érdekeit sértő tevékenységet, illetve visszaéléseket tapasztal.


8

2.6. A Választottbíróság3

A BÉT és a Budapesti Árutőzsde, valamint a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások szakmai érdek-képviseleti szervei közösen működtetik a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságot.

A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárásának van helye

a) a Tpt hatálya alá tartozó értékpapír forgalomba hozatalával, befektetési és árutőzsdei szolgáltatással, valamint kiegészítő befektetési szolgáltatással;

b) befektetők egymás közötti, befektetési eszközzel;

c) részvényesi jogokkal;

d) a tőzsdei ügylettel;

e) a befektetési szolgáltató és ügyfele között befektetési eszközre vonatkozó megbízás elfogadásának megtagadásával;

f) a tőzsde szabályzatával;

g) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és központi értéktár alapszabályával, üzletszabályzatával és szabályzataival;

h) pénzügyi szolgáltatással és kiegészítő pénzügyi szolgáltatással;

i) a befektetési és pénzügyi szolgáltatók kizárólagosságot nem sértő egyéb szolgáltatási tevékenységével kapcsolatos jogvitában, ha a felek a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték és az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.

Az a)-b), valamint d)-i) pontjaiban meghatározott ügyekben kizárólag a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság eljárása köthető ki a belföldi székhelyű állandó választott bíróságok közül

A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság választottbírói testületének tagjait a tőzsde közgyűlése és az érdek-képviseleti szervek testületi ülése jelöli ki meghatározott időre első alkalommal a Tőzsdei Választottbíróság elnökségének, azt követően a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság elnökségének javaslata alapján.

A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság jogi személy. Székhelye Budapest.

Ehelyütt megemlítésre érdemes a Választottbíróság azon ítélete, amelyet egy, a tőzsdei automatikus kereskedésben létrejött részvényüzlet érvénytelenségével kapcsolatban hozott. A tárgyalt üzletben az értékpapírok a reális piaci árfolyamukat igen jelentősen meghaladó értéken - a piacon elfogadott árfolyam kb. 200-szorosán - kerültek értékesítésre. A Ptk. szerint a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás aránytalansága miatt a szerződést az érintett megtámadhatja. Erre hivatkozva nyújtott be a vevő keresetet, amelyet a Választottbíróság elutasított. A bíróság 3


9

megállapította, hogy az irreális limitárú ajánlat a felperes szakképzett üzletkötője akaratának megfelelően került be az ajánlati könyvbe. Az üzletkötő azon magatartását, hogy a nem célzott adásvétel létrejöttét semmilyen általa ismert módon nem próbálta meg megakadályozni, a bíróság úgy értékelte, hogy az üzletkötő akaratából egyezően meghatározott áron tett vételi ajánlat alapján létrejött ügylet fennmaradása a forgalom biztonságának és az értékpapírpiac tisztaságába vetett bizalom biztosítása érdekében indokolt.

2.7. A bizottságok

Bár a tőzsdei szabályzatok elfogadására az Igazgatóság jogosult, egyes szabályzatok elfogadása vagy módosítása előtt azonban az igazgatóság köteles kikérni az érintettek véleményét. Így a tőzsdei kereskedés és a kereskedés felfüggesztésének szabályainak és eljárási rendjének elfogadásához a tőzsdei kereskedők, a tőzsdei értékpapírok bevezetésének, törlésének feltételeire és eljárási rendjére vonatkozó előírások elfogadása előtt a tőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátóinak vagy azok szakmai szervezetének véleményét kell kikérni az Igazgatóságnak.

Jelenleg a BÉT mellett érdekképviseleti-szakmai szervezetként működik:

Kibocsátói Bizottság,

Kereskedési Bizottság,

Az Igazgatóság döntése alapján egyéb szakmai szerveződések is működnek a BÉT-en az Igazgatóság szakmai támogatása érdekében (pl. Elszámolási Bizottság, , Index Bizottság).


10

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

1. Rendelkezhet-e a Budapesti Értéktőzsdében tulajdonnal egy – a BÉT-re bevezetett részvénykibocsátó társaság?

a) Nem, mert csak befektetési vállalkozásoknak lehet részvénytulajdonuk a BÉT-ben.

b) Igen, mert bárki rendelkezhet részvénytulajdonnal a BÉT-ben, azzal, hogy a Tpt.-ben meghatározott mértékű részesedés szerzéséhez előzetes PSZÁF engedély szükséges.

c) Nem, mert a BÉT nem részvénytársasági formában működik.

d) Igen, mert a BÉT-ben a bankok, brókercégek mellett kizárólag a tőzsdei kibocsátók szerezhetnek részvénytulajdont.

2. Korlátozható-e a tőzsdei kereskedők száma?

a) nem

b) csak a PSZÁF engedélyével lehetséges.

c) igen, jelenleg 50-ben van maximálva.

d) igen, a BÉT közgyűlésének van rá kizárólagos hatásköre, de jelenleg nincs ilyen közgyűlési döntés.

3. Melyik NEM igaz a következők közül?

a) A Budapesti Értéktőzsde. dematerializálta a részvényeit

b) A Budapesti Értéktőzsde átalakulással jött létre

c) A Budapesti Értéktőzsde zártkörű működésű részvénytársaság

d) A Budapesti Értéktőzsde korlátolt felelősségű társaságként működik.

4. Mely szervezet hatásköre a tőzsdei szabályzatok jóváhagyása?

a) Magyar Nemzeti Bank

b) Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

c) Pénzügyminisztérium, Kormány


11

5. Melyik IGAZ a következők közül?

a) A Budapesti Értéktőzsde “sui generis” szervezet.

b) A Budapesti Értéktőzsdén lehet kötni üzletet nyersolajra is.

c) A Budapesti Értéktőzsde szekciótagi szabályzatának módosításához egyszerű közgyűlési szótöbbség szükséges.

d) A Budapesti Értéktőzsdén nem lehet váltóra tőzsdei ügyletet kötni.

HELYES VÁLASZOK: 1 - b, 2 - a, 3 - d, 4 - b, 5 - d


12

I I . S Z E K C I Ó T A G S Á G , K E R E S K E D É S I J O G

1. KÜLFÖLDI TAPASZTALATOK

Miután a világ tőzsdéi általában - a BÉT-hez hasonlóan - önszabályozó szervezetek, így ahány tőzsde létezik, annyiféleképpen határozza meg azon feltételeket, amelyeknek megfelelve a kérelmező a szóbanforgó tőzsde tagjává, a tőzsdei kereskedelem résztvevőjévé válhat.

Egyes tőzsdéken csak társasági formát öltött szervezetek működhetnek, máshol megengedik magánszemélyek részvételét is meghatározott tőzsdei termékek kereskedésében (például a származékos termékeket forgalmazó tőzsdéken).

A német típusú univerzális bankrendszerben a bankok az értékpapír-forgalmazás központi szereplői, és közvetlenül végezhetnek értékpapír-forgalmazási tevékenységet.

A korábbi amerikai szabályozás szerint a kereskedelmi bankok nem lehettek a tőzsde tagjai, értékpapírokkal nem kereskedhettek, és az értékpapír-forgalmazó cégek sem lehettek bankok tulajdonában, tehát ún. ”kínai fal (chinese wall)” ékelődött az értékpapír-forgalmazási tevékenység és a betétgyűjtés, hitelezés közé. Ez a merev szétválasztás kerül feloldásra az utolsó időkben.

Nagy-Britanniában a kereskedelmi bankok nem lehettek tőzsdetagok, de akár egyszemélyi tulajdonosai is lehettek brókercégeknek.

Az is megkülönbözteti a tőzsdei szabályozásokat egymástól, hogy míg egyes tőzsdéken a tőzsdetagok száma limitált (általában a származékos tőzsdék jellemzőjeként), addig más, általában az azonnali termékeket közvetítő piacoknál a tőzsdetagok száma nem korlátozott.

Az Európai Unió (EU) tagállamainak azonban szabályaik kialakításakor már mindenképpen figyelemmel kell lenniük egy uniós irányelvre, amelynek fő célja, hogy lehetővé tegye a befektetési szolgáltatások szabad nyújtását az Európai Unión belül ("európai útlevél"). Az irányelv alapján azok a társaságok, amelyek egy EU tagországban befektetési szolgáltatások nyújtására jogosultak, hasonló tevékenységet végezhetnek egy másik tagállamban a társaság székhelye szerint illetékes szervezet engedélyével, és elegendő csak a saját felügyeletet értesíteni a célországról valamint a tervezett tevékenységi körről, majd ennek a felügyeletnek a feladata lesz a kapcsolatfelvétel a fogadó ország felügyeletével.

A fentieknek megfelelően az európai útlevéllel „utazgató” befektetési szolgáltató felügyeletét is az anyaország felügyelete, és nem a fogadó országok hatóságai látják el.


13

2. A MAGYAR JOGI SZABÁLYOZÁS

A Tpt. alapján a tőzsdei kereskedő szekciótagok száma nem korlátozható, amellyel a magyar szabályozás illeszkedik az európai irányelvekhez.

A magyar értékpapírjog korábban - angolszász mintára - az értékpapírok forgalmazását kizárólagos tevékenységként engedélyezte. Az 1997-es jogi szabályozás teret engedett a bankok, az árutőzsdetagok és az egyéni kereskedők számára is, új szereplőként beiktatva azokat a tőkepiac meghatározott szegmenseibe. 1999-től pedig megteremtődtek a tőkepiacon az univerzális bankrendszer feltételei. A Felügyelet befektetési szolgáltatásra jogosító engedélyének megszerzése után a befektetési szolgáltatók BÉT szekciótagságért és kereskedési jog megszerzéséért folyamodhatnak. A BÉT szekciótagjai csak azon befektetési vállalkozások, egyéb befektetési szolgáltatók, árutőzsdei szolgáltatók, lehetnek, amelyek megfelelnek a Tpt, valamint a BÉT szekciótagságról szóló szabályzata rendelkezéseinek.

3. A SZEKCIÓTAGSÁG KELETKEZÉSE

3.1. A szekciótagsági szerződés megkötésének feltételei

A szekciótagság a BÉT és a szekciótag közötti szekciótagsági szerződés megkötésével keletkezik. A BÉT-re tagfelvételét azon, a Felügyelet megfelelő befektetési szolgáltatási, illetve árutőzsdei szolgáltatási tevékenységre jogosító engedélyével rendelkező cég kérheti, amely befizette a szekció belépési díjat. A kérelmezőnek vállalnia kell a tőzsdei szabályoknak való megfelelést és a kereskedéssel járó díjak, költségek, illetve a Közgyűlés által megállapított más díjak befizetését.

3.2. A tagfelvételi kérelem elbírálása

A tagfelvételi kérelmet a tőzsde megvizsgálja és az Igazgatóság bírálja el 30 napon belül

A szekciótagsági szerződés megkötésére irányuló kérelem csak akkor utasítható el, ha az nem felel meg a jogszabályokban, illetve a tőzsdei szabályban meghatározott feltételeknek..

3.3. A kereskedési jog feltételei

Tőzsdei kereskedési jogot kizárólag szekciótag szerezhet, mégpedig abban a szekcióban, amelyben szekciótagsággal rendelkezik.

A szekciótag kereskedési joga az egyes szekciókban egyes tőzsdei termékekre, vagy azok egyes csoportjaira, ügyletkörökre, illetve az egyes piacokra (pl. a származékos szekcióban a határidős és opciós piacra) külön is fennállhat.

A kereskedési jog megszerzésének feltétele, hogy a szekciótag rendelkezzék a kereskedés folytatásához szükséges üzletszabályzattal, a kereskedéshez szükséges technikai feltételekkel


14

(Tőzsdei MMTS munkaállomással), a KELER szabályok által előírt (al)klíringtagsággal és számlákkal, továbbá tőzsdei üzletkötővel.

Tőzsdei üzletkötő lehet az a szekciótaggal főállású munkaviszonyban (az árutőzsdei szolgáltatókat nem beleértve) álló személy, aki a tizennyolcadik életévét betöltötte, büntetlen előéletű, legalább középfokú végzettségű, tőzsdei szakvizsgával és MMTS vizsgával rendelkezik, nem áll üzletkötői tevékenységtől való eltiltás hatálya alatt és szerepel a Felügyelet üzletkötői listáján. A tőzsdei szakvizsgát kiválthatja az Európai Unió területén található bármely tőzsdén azonnali piaci üzletkötői státuszhoz előírt vizsga, amely a BÉT által előírt kiegészítő vizsgával együtt kielégíti a BÉT által támasztott követelményeket.

3.4. A kereskedési jog felfüggesztése

A BÉT a következő esetekben függeszti fel a szekciótag kereskedési jogát:

ha az érintett szekcióban a szekciótagok száma a legkisebb szükséges létszám alá csökken. Ebben az esetben a kereskedés csak a tagi létszám limitjének elérése után kezdődhet meg újra.

a szekciótag saját kérelmére.

ha a szekciótag kereskedési jogának gyakorlásához szükséges valamely feltétel hiányzik (így pl. ha a befektetési szolgáltatásra vonatkozó engedélyt a Felügyelet felfüggeszti. Az adott szekcióban tőzsdei üzletkötővel nem rendelkező szekciótagok kereskedési joga az érintett szekcióban kerül felfüggesztésre. Az üzletkötő bejelentésével illetve az engedély visszaállításával a felfüggesztés automatikusan megszűnik).

szankció alkalmazásaként.

4. A SZEKCIÓTAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

A szekciótagsággal meghatározott jogok illetve kötelezettségek járnak együtt, amelyek valamennyi szekciótag vonatkozásában azonosak.

4.1. A szekciótag jogai

A szekciótagnak joga van a tőzsdei szabályok adta kereteken belül kereskedni, a kereskedés technikai eszközeit használni, jogosult továbbá a résztvenni a szekciók képviseletét ellátó személy megválasztásában, illetve megilleti a jogorvoslat joga az őt érintő tőzsdei határozatokkal szemben.


15

4.2. A szekciótag kötelezettségei

A szekciótag kötelezettségeit a szekciótagi szabályzat határozza meg. A szabályzat alapján a szekciótag mindenkor köteles a befektetési szolgáltatási tevékenységet a szekciótagtól elvárható gondossággal ellátni, és a tevékenységére jellemző bizalmi viszonynak megfelelően - mind az ügyfelei, mind pedig más szekciótagok és a tőzsde szervei tekintetében - szigorú etikai követelmények szerint eljárni. Köteles olyan gazdálkodást folytatni, hogy fizetőképességét folyamatosan megőrizze. Tevékenysége során köteles olyan szabályzatokat és szerződéseket alkalmazni, hogy azok révén biztosított legyen a tőzsdei szabályok érvényesülése, valamint folyamatosan köteles fizetni a tőzsdei díjakat Mindenkor köteles továbbá a megbízásokat a tőle elvárható fokozott gondossággal ellátni. Itt szükséges szót ejteni a 2007. december 1. napjától hatályos, új a befektetési vállakozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényről (Bszt). Az EU által a tőkepiaci közvetítőkkal kapcsolatosan alkotott irányelveknek, (MIFID) megfelelve a Bszt a korábbi Tpt-hez képest jóval részletesebben határozza meg a befektetési vállalkozások, közöttük a szekciótagok ügyfelek felé irányuló tájékoztatásainak általános szabályait. Az e rendelkezések alapjául szolgáló európai kötelezettségek a befektetők védelmét helyezik a középpontba, és olyan kötelezettségeket állapítanak meg a befektetési vállalkozások számára – jelen esetben a tájékoztatás kapcsán – amelyek egyrészt egységesítik az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség területén érvényes gyakorlatot (könnyebbé téve az ügyfelek számára a tájékozódást), másrészt lehetővé teszik az ügyfelek elvárásainak és körülményeinek leginkább megfelelő szolgáltatás kiválasztását, valamint a megalapozott döntéshozatalt. A rendelkezések elsősorban a tájékoztatás tartalmának, illetve az információk közlési módjának tárgyilagosságára és tisztességességére helyezik a hangsúlyt, elkerülendő ezzel a félrevezető, vagy az ügyfél számára félreértésre okot adó helyzeteket. A szabályozásban megkülönböztetésre kerültek a jövőbeli, továbbá a már ügyfélnek minősülő személyeknek adandó tájékoztatások. A korábban hatályos szabályokhoz képest további ügyfélkategóriák kerülnek bevezetésre. Lakossági ügyfél az, akire a legnagyobb figyelmet szükséges szentelni, számára a legrészletesebb tájékoztatást kell adni. Szakmai ügyfél számára nem szükséges részletes információkat adni és az un. alkalmassági tesztek elvégzésére sem kell sort keríteni. Elfogadható partner az, akit a befektetési vállalkozás lényegében magával egyenrangú félként kezelhet. A korábbi szabályozáshoz képest jelentős újdonságnak tekinthető az ügyfél kötelező minősítése, amely a későbbiekben a szerződéses kapcsolat folyamán szinte minden tekintetben differenciálja a befektetési vállalkozás ügyféllel szembeni kötelezettségeit.

A szabályzat nagy figyelmet szentel a szekciótag - tőzsde felé fennálló - jelentéstételi, információ-szolgáltatási kötelezettségének, annak két alapvető típusát elkülönítve.


16

4.2.1. Rendszeres tájékoztatás

A szekciótagnak bizonyos információkat rendszeresen el kell juttatnia a tőzsdére. Ezek többek között a következők:

- éves beszámoló a könyvvizsgálói jelentéssel együtt (határidő: az üzleti év mérlegforduló napjától számított 150 nap.), konszolidált éves beszámoló (határidő: az üzleti év mérlegforduló napjától számított 180 nap.);

- a negyedéves nem auditált mérleg, és eredménykimutatás, és azok szöveges elemzése (forgalom alakulásáról, vagyoni és likviditási helyzetről, befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeiről és ráfordításairól, működési költségek alakulásáról, egyéb költségekről és egyéb ráfordításokról, pénzügyi eredményről, rendkívüli eredményről) a mérlegen kívüli követelések és kötelezettségek összege. EU-szekciótag esetén ki kell emelni a Magyarországon végzett befektetési szolgáltatási tevékenységgel összefüggésben lévő adatokat (határidő: a tárgynegyedévet követő 20 munkanapon belül);

- közgyűlési és igazgatósági döntések, amelyek a tag működését, piaci helyzetét jelentősen befolyásolják(határidő: a döntést követő 15 tőzsdenapon belül);

- a szekciótag terveinek, stratégiájának (üzletpolitikájának) jelentős megváltozása (határidő: a döntést követő 15 tőzsde napon belül);

- a szekciótag írásos indokolása, amennyiben saját tőkéje nem éri el a jegyzett tőke legalább 90 %-át, illetve a szekciótag saját tőkéjét növelő értékelési tartalék változásának indokolását (határidő: az eseményt követő 15 tőzsdenapon belül);

Amennyiben az éves beszámoló korlátozott auditori záradékkal van ellátva, úgy a Vezérigazgató jogosult és köteles a befektetők jogos érdekeinek védelme illetve a piac biztonsága érdekében a indokolt határozatában állást foglalni arról, hogy az éves beszámoló a tőzsde szempontjából elfogadhatónak tekinthető-e.

4.2.2. Rendkívüli tájékoztatás

Rendkívüli tájékoztatás keretében haladéktalanul belül kell a szekciótagnak a tőzsdére bejelenteni, ha például:

- a Felügyelet felfüggeszti, vagy visszavonja a befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási engedélyét;

- megváltozik az üzletkötők személye;

- felszámolási, csődeljárás vagy végelszámolási eljárás indul, vagy éppen befejeződik a szekciótag ellen;

- összeférhetetlenség keletkezik, vagy szűnik meg;

- saját tőkéje a Tpt-ben meghatározott szint alá csökken;


17

- számlái zárolásra kerültek;

- az ügyfelek szabályos transzfer, átutalási vagy készpénz kifizetési kérelmeit az esedékesség lejártát követő kettő munkanapon belül sem teljesítette.

Amennyiben a szekciótag elmulasztja ezt a kötelezettségét teljesíteni, a mulasztásból adódó valamennyi következményért terheli a felelősség.

Meghatároz a szabályzat olyan információkat is, amelyek változásáról két tőzsdenapon belül kell értesíteni a Budapesti Értéktőzsdét. Ezekből néhány példa:

- polgári per indítása a szekciótag ellen amennyiben az alaptevékenységéhez kapcsolódik,

- befektetési szolgáltatási tevékenységre vonatkozó lényeges változás,

- tulajdonosi kör változását,

- vezető állású személyek változása,

- befektetési szolgáltatási tevékenység irányításával megbízott szakember megváltozása,

- Felügyelet által jóváhagyott, módosított üzletszabályzat.

5. SZANKCIÓK ÉS JOGORVOSLATUK

5.1. Szankciók

A tőzsdei kötelezettségek megszegése esetén a szekciótaggal szemben a Vezérigazgató szankciókat alkalmazhat, amelyek a kötelezettségszegés súlyához igazodva az alábbiak lehetnek:

- figyelmeztetés,

- pénzbírság,

- kereskedési jog felfüggesztése,

- tagkizárás.

5.1.1. A kereskedési jog felfüggesztése

A kereskedési jog szankciós felfüggesztésére akkor kerülhet sor, ha a szekciótagnak a szekcióban való további részvétele a kereskedés biztonságát súlyosan veszélyezteti, vagy a tőzsdei kereskedési jogának fenntartása a szabályzat megsértésének jellege miatt nem engedhető meg, így például ha nem tesz eleget a tőzsdei ügyleteinek elszámolása során keletkező kötelezettségeinek, vagy nyitott pozíciói után nem képezi meg a megfelelő biztosítékot. Felfüggesztésre kerül a kereskedési jog akkor is, ha a szekciótag a tőzsde szabályzataiban foglalt rendelkezéseket olyan súlyosan megszegi, hogy enyhébb büntetés kiszabása nem elegendő, illetve ha a korábbi szabályszegése miatt kiszabott pénzbírságot határidőre nem fizeti meg. A felfüggesztés a bírság megfizetésével egyidőben megszűnik.


18

5.1.2. A szekciótag kizárása

Legsúlyosabb szankcióként a tagkizárás alkalmazható. A Vezérigazgató erre akkor jogosult, ha a szekciótag súlyosan vagy ismételten szeg meg valamilyen tőzsdei szabályt vagy mulaszt el tőzsdei kötelezettséget. Ebben az esetben a Vezérigazgató jogosult megszüntetni a szekciótagsági szerződést.

5.1.3. Az üzletkötői tevékenységtől való eltiltás

A szekciótag üzletkötőjével szemben – a figyelmeztés szankción túlmenően – alkalmazható az üzletkötői tevékenységtől való eltiltás. A Vezérigazgató a tőzsdei szabály súlyos vagy ismételt megszegése esetén az elkövetőt az üzletkötői tevékenységtől eltilthatja. Az eltiltó rendelkezés hatályba lépésétől kezdődően az eltiltás tartama alatt az elmarasztalt személy szekciótag képviseletében üzletkötőként nem vehet részt befektetési szolgáltatási tevékenység körébe tartozó tőzsdei ügylet megkötésében.

Az üzletkötői tevékenységtől való eltiltás legkisebb mértéke hat hónap, míg leghosszabb tartama három év.

5.2. Jogorvoslatok

A szekciótag az őt közvetlenül érintő tőzsdei határozatok ellen élhet fellebbezéssel, így például a szekciótagsági szerződés megkötését elutasító határozat, vagy a szankcionáló határozat. Az üzletkötő kizárólag az őt érintő határozat ellen élhet jogorvoslattal.

A BÉT-en egyfokú jogorvoslat keretében az Igazgatóság a fellebbviteli fórum. A jogorvoslati kérelemnek a határozat végrehajtására - a pénzbírságot kiszabó határozat kivételével - nincs halasztó hatálya.


19

6. A SZEKCIÓTAGSÁG MEGSZŰNÉSE

A szekciótagság a szekciótagsági szerződés megszűnésével szűnik meg. A szekciótagság megszűnésével a szekciótag kereskedési joga is megszűnik.

A szekciótagi szerződés megszűnik:

- a szekciótag kérelmére,

- a szekciótag megszűnésével vagy halálával, a szekciótag befektetési szolgáltatásra vagy árutőzsdei szolgáltatásra vonatkozó engedélyének visszavonásával,

- ha a szekciótag kereskedési joga megszakítás nélkül több mint hat hónapig, vagy egy éven belül összesen legalább 240 napig van felfüggesztve

- a szekciótag kizárásával.

A szekciótagsági szerződés megszűnése előtt keletkezett kötelezettségeket a szekciótag a szekciótagságának megszűnésétől függetlenül köteles teljesíteni. A szekciótagsági szerződés megszűnése esetén a szekciótagot a BÉT-től díj vagy egyéb visszatérítés nem illeti meg.


20


1. Melyik igaz a következők közül?

A Budapesti Értéktőzsdén a következő szekciókban lehet üzleteket kötni

a) deviza szekció

b) állampapír szekció

c) hitelpapír szekció

d) opciós szekció

2. Melyik NEM feltétele annak, hogy valaki egy befektetési vállalkozás szekciótagnál tőzsdei üzletkötő legyen, és a BÉT nyilvántartásba vegye?

a) munkaviszonya legyen a szekciótagnál

b) szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezzen

c) büntetlen előéletű legyen

d) ne álljon az üzletkötői tevékenységtől való eltiltás hatálya alatt

3. Rendelkezhet-e tőzsdei kereskedési joggal a BÉT-en Magyarországon bejegyzett székhelyű magánnyugdíjpénztár?

a) Nem

b) Igen, amennyiben intézményi befektetőnek minősül.

c) Csak abban az esetben, ha alkalmaz tőzsdei üzletkötőt.

d) Igen, de a tőzsdei kereskedési jogát csak szekciótagságon keresztül gyakorolhatja.

4. Milyen szankció szabható ki az üzletkötővel szemben a tőzsdei szabályok értelmében?

a) figyelmeztetés

b) kereskedési jog felfüggesztése

c) pénzbírság

d) kizárás


21

5. Mikor NEM szűnik meg a szekciótagság a következők közül?

a)a Szekciótag kérelmére;

b) a Szekciótag megszűnésével, vagy halálával;

c)a Szekciótag befektetési szolgáltatási tevékenységre vonatkozó engedélyének visszavonásával;

d) ha a Szekciótag kereskedési joga egy éven belül összesen legalább két hónapig van felfüggesztve

HELYES VÁLASZOK: 1 - c, 2 - b, 3 – a, 4 - a, 5 - d


22

I I I . A TŐZ S D E I B E V E Z E T É S É S F O R G A L O M B A N T A R T Á S

S Z A B Á L Y A I

Értékpapírokkal üzletszerűen hagyományosan tőzsdén (szabályozott piac) , illetve tőzsdén kívüli forgalomban (OTC) lehet kereskedni. Ezen a hagyományos megosztáson túllépve az EU elfogadta MIFID-et , amely a fenti megosztáson túl egy harmadik kereskedési helyként definiálja az un. multilaterális kereskedési platformot (Multilateral Trading Facility), amely magába kívánja foglalni az utóbbi évek új – elsősorban fejlett telekommunikációs hálózatként működő - kereskedési formáit, amelyekre korábban gyakorlatilag semmilyen törvényi előírás nem vonatkozott, bár működésük egy tőzsdei működéshez igencsak hasonló. A Bszt. részletesen meghatározza a multilaterális kereskedési rendszer működésének szabályait, valamint a kereskedésben való részvételének szabályait tartalmazó szabályzat készítését írják elő a piacműködtető számára.A legfontosabb elv a multilaterális kereskedési rendszer működtetésében a megkülönböztetésmentes hozzáférés, amely sem tagállami, sem szolgáltató-típus tekintetében nem enged kizárást a kereskedésből.

A szabályozott piac és a multilaterális kereskedési platform közötti egyik alapvető különbség azonban az, hogy míg a multilaterális kereskedési platformra nincs klasszikus értelemben vett “bevezetése” a kereskedett termékeknek, addig a tőzsdéken a forgalmazható értékpapíroknak bevezetési eljáráson kell átesniük.

Nincs ez másként a Budapesti Értéktőzsdén sem, ahol, hasonlóan a világ tőzsdéihez, azokkal az értékpapírokkal lehet kereskedni, amelyek megfelelnek a tőzsde által meghatározott, szabályzatokban leírt feltételeknek, és a tőzsde illetékes testülete jóváhagyta az értékpapír bevezetését.

A bevezetési követelmények magukban foglalják az értékpapír értékének megítéléséhez tartozó, a kibocsátóhoz kapcsolódó információk nyilvánosságra hozatalát (ez a tájékoztató elkészítésével és nyilvánosságra hozatalával történik) illetve egyéb, az értékpapír piacszerű árának kialakításához szükséges feltételeket (értékpapírsorozat nagysága, közkézhányad, stb.).

A bevezetési követelmények teljesítésén túl az értékpapír kibocsátójának vállalnia kell a folyamatos tájékoztatási kötelezettségek teljesítését is.

1. KÜLFÖLDI TAPASZTALATOK

Hasonlóan a tagság szabályozásához, a különböző tőzsdék eltérő feltételek alapján engedélyezik az értékpapírok tőzsdei kereskedelmét.

Az Európai Unió (EU) különböző irányelveket határozott meg a tőkepiac és a tőzsdék működésére vonatkozóan a tagállamok szabályzatainak összehangolása érdekében. Ezek közül egyes irányelvek bevezetési követelményeket is meghatároznak. A Prospectus irányelvben – amely a hazai jogba (Tpt) 2005. július. 1. napján került átvételre – az egységes útlevél elve


23

érvényesül a tőzsdei bevezetésre kerülő kibocsátók vonatkozásában is. A kibocsátási tájékoztató anyaországbeli elfogadása után a társaság számára lehetővé válik - további engedélyezési procedúra nélkül - értékpapírjainak valamennyi EU országban való forgalmazásra, és tőzsdei bevezetésére. A fogadó piacok felügyeleti hatósága és tőzsdéi ugyan állíthatnak további - kevésbé nagy jelentőségű -feltételeket, követelményeket (pl. a felelős vállalatirányítás témakörében) de a tájékoztatót kötelesek elfogadni.

A szabályozott piaconra bevezetett értékpapírok kibocsátói rendszeres közzétételi kötelezettségének szabályait határozza meg a Transzparencia irányelv. , amelynek a hazai jogba történő átültetésére 2007. december 1-ével került sor a Tpt. módosítását követően. A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírok kibocsátóinak a pénzügyi-gazdasági helyzetükről háromféle tájékoztatást kell rendszeres időközönként közzétenni. Ezek a következők:

Az éves jelentés az auditált számviteli beszámolóval, amelyet a nemzetközi számviteli szabványok (IFRS) átvételéről szóló EU rendelettel összhangban kell összeállítani.

A féléves jelentés, amelyben egy rövidített pénzügyi beszámolót is mellékelni kell szintén az említett EU rendelettel összhangban.

Az időközi vezetőségi beszámolót a részvénykibocsátóknak az egyes félévek során (legalább 10 héttel a félév kezdete és legkésőbb 6 héttel a félév vége előtt) kell közzétenni. Ebben az elmúlt időben bekövetkezett eseményeket kell összefoglalni, és mellékelni kell a társaság pénzügyi helyzetének rövid áttekintését. Mentesülnek az időszakos riport készítése alól azok a társaságok, amelyek negyedéves jelentést tesznek közzé.

A tájékoztatási kötelezettségnek mindenképpen eleget kell tenni a felügyeletet ellátó hatóság által elfogadott hivatalos nyelven. Azok a társaságok azonban, amelyek értékpapírjai több ország szabályozott piacán is forognak, legalább még egy nyelven kötelesek befektetőiket tájékoztatni, amely lehet a fogadó ország(ok) hivatalos nyelve vagy a nemzetközi tőkepiacon általánosan elfogadott angol nyelv.

Meghatározza ez az irányelv azt is, hogy melyik a Transzparencia direktíva vonatkozásában kompetenciával rendelkező felügyeleti hatóság. Általános esetben a kibocsátók felügyeletét annak az országnak a felügyelete látja el, amelyben a társaság bejegyzésre került, kivéve azok a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt kibocsátók, amelyek által kibocsátott értékpapírok névértéke meghaladja az 1000 eurót. Ők ugyanis szabadon választhatnak azok közül az országok közül is, amelyek szabályozott piacára bevezetésre kerülnek.

A tőzsdék nagy többsége általában limiteket határoz meg, amelyek elérése vagy meghaladása szükséges ahhoz, hogy egy értékpapír bevezetésre kerüljön. Így meghatározott a kibocsátás nagysága, a részvények száma. A részvénytulajdonosok számának el kell érnie egy, a kibocsátás nagyságától függő értéket, a kistulajdonosoknál - ún. közkézen - lévő papírok mennyiségére is meghatároznak előírást.

Általában a tőzsdék megkívánják azt is, hogy a bevezetés előtt már meghatározott ideig működjön a társaság. Így például a tokiói tőzsde legalább öt éves működést ír elő egyes


24

társaságoknak, és számszerűen meghatározza, hogy az utolsó három év adózás előtti nyeresége legalább mekkora legyen. Hasonló követelményeket támaszt a New York-i Értéktőzsde (NYSE) is; különösen szigorúnak számítanak ezen a tőzsdén a folyamatosan teljesítendő kötelezettségek. Külföldi társaságoknak is készíteniük kell amerikai standardok szerint összeállított mérleget és eredménykimutatást, valamint negyedévente nyilvánosságra kell hozni a társaság gazdálkodásáról szóló jelentést.

A legtöbb tőzsdén figyelembe veszik, hogy a jelentős számú és szigorú feltételeket nem minden kibocsátó tudja teljesíteni. Ugyanakkor a szigorúbb feltételeket nem teljesítő papírok (kibocsátók) esetében is fontos lehet a keresletet és kínálatot a tőzsdén koncentrálni. Ezért több kategóriába történhet az értékpapírok bevezetése, és az alsóbb kategóriába a magasabb kategória előírásainál enyhébb feltételek teljesítése mellett lehet bekerülni

2. A TŐZSDEI BEVEZETÉS INDOKAI

A tőzsdére történő bevezetés a befektetők szemszögéből azt jelenti, hogy lehetővé válik az értékpapír kibocsátójának alapos megismerése és gazdálkodásának folyamatos figyelemmel kísérése, amelyet a kibocsátó tájékoztatási kötelezettsége garantál. A tőzsdei szabályzatok ugyanis részletes és folyamatos információnyújtási kötelezettséget írnak elő a társaságoknak.

Emellett a tőzsdére bevezetett papíroknál az áralakulás folyamatosan nyomon követhető, és a keresleti-kínálati oldal is folyamatosan jelen van. Ezáltal a tőzsdén lehetőség nyílik a részvények reális árfolyamon történő értékesítésére.

A kibocsátó számára a tőzsdei szereplés egyik legfontosabb indoka az, hogy a tőzsdén történő megjelenés a forrásszerzés egyik lehetséges módja. Természetesen emellett még egyéb okokat is fel lehet sorolni a kibocsátó oldaláról, így például a reklám, a megmérettetés, a transzparencia lehetőségét, és a törvényi kötelezés is a tőzsdei bevezetés egyik indoka lehet (így pl. a Tpt. előírja a nyilvános zártvégű befektetési alapok alapkezelői számára, hogy s befektetési alap létrehozatalát követő egy hónapon belül köteles a befektetési jegy szabályozott piacra (tőzsdére) történő bevezetését kérelmezni.

3. A TŐZSDEI BEVEZETÉS MENETE4

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény meghatározza a nyilvánosan működéső részvénytársaság (public company) illetve a zártkörűen működés részvénytársaság (private company) fogalmát. Nyilvánosan működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei a Tpt. vonatkozó szabályainak megfelelően részben vagy egészben kerülnek nyilvánosan forgalomba hozatalra. Nyilvánosan működik az a részvénytársaság is, amelynek részvényeit a nem nyilvános forgalomba hozatalt követően nyilvános értékesítésre ajánlották fel, illetve szabályozott piacra (tőzsdére) bevezették.

Zártkörűen működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba hozatalra, továbbá az a részvénytársaság is, amelynek a nyilvánosan forgalomba 4


25

hozott részvényeit nyilvános ajánlattétel útján már nem értékesítik, illetve azokat a szabályozott piacról (tőzsdéről) kivezették.

A nyilvános forgalomba hozatalhoz, továbbá a szabályozott piacra (tőzsdére) történő bevezetéshez tájékoztatót kell készíteni, amely közzétételéhez a Pszáf engedélye szükséges A tájékoztató a befektetők számára lehetővé teszi a társaság helyzetének valós megítélését, a befektetés kockázatának felmérését.

3.1. Feltételes bevezetési döntés

A feltételes bevezetés legfontosabb indoka az, hogy a forgalomba kerülő értékpapírok eladását megkönnyíti, ha a befektetőknek egy elvileg már bevezetett papírt lehet felkínálni. A tőzsde döntése növeli a bizalmat, és garanciát jelent a tőzsdei forgalmazás megindítására.

A feltételes bevezetési döntésnél a kibocsátó a tájékoztatót és a bevezetési kérelmet már akkor beadja a tőzsdére, amikor még esetleg nem tud nyilatkozni a közkézhányadról, vagy a tulajdonosok számáról, illetve a bevezetésre kerülő sorozatot sem tudja bemutatni..

Mivel a bevezetéshez még nem állhat minden információ a tőzsde rendelkezésére, a BÉT vezérigazgatója csak a tőzsdeképességről dönthet, mégpedig úgy, hogy legfeljebb 60 napot adhat a hiányzó adatok pótlására. Ha a kibocsátó a rendelkezésre álló határidőben nem tudja a hiányzó feltételeket teljesíteni, a Vezérigazgató elutasító határozatot hoz.

3.2. Bevezetési követelmények

A tőzsdei bevezetés elindításához a tőzsdének be kell adni a kibocsátó és a bevezetésben esetlegesen közreműködő szekciótag által aláírt kérelmet - a szabályzatban leírt dokumentumok mellékelésével - valamint a bevezetéshez készített, a Pszáf által közzétételre engedélyezetttájékoztatót. A tájékoztatónak az a szerepe, hogy a befektetőknek bemutassa a társaságot, mérlegekkel és pénzügyi elemzésekkel tegye lehetővé a befektetés megítélését, valamint bizonyítsa azt, hogy a részvények minden tekintetben eleget tesznek a tőzsdei forgalmazás feltételeinek.


26

4. BÉT KATEGÓRIA SZABÁLYOK

4.1. Előtörténet

Az első bevezetési feltételeket még az Értékpapír-kereskedelmi Megállapodás tőzsdetanácsa állapította meg, amikor 1989. novemberében elfogadta az értékpapírok tőzsdei jegyzésének és tőzsdei forgalmazásának feltételeiről szóló szabályzatot.

Már az a szabályzat is megkülönböztetett két tőzsdei (jegyzett, forgalmazott) kategóriát: az egyiket nem jegyzett, de tőzsdén forgalmazott papírként, a másikat tőzsdén jegyzett papírként definiálva.

Lássunk néhány példát összehasonlításként az akkori szabályokból:

- Az enyhébb kategóriában legalább 10 millió forintot írt elő a szabályzat a nyilvánosan forgalomba hozott papírok összértékére. Ez a részvényeknél minimálisan 30 millió forint volt.

- A jegyzett kategória előírásaiban a nyilvánosan forgalomba hozott értéknek meg kellett haladnia az 50 millió forintot, a részvényeknél az alaptőke minimális értéke 100 millió forint volt. Jegyzett kategóriában megkövetelte a szabályzat, hogy annak a társaságnak, amelynek értékpapírjait jegyzik a tőzsdén, legalább egy olyan befejezett üzleti évvel kell rendelkezni, amelyet a tőzsdére bejegyzett könyvvizsgálóval auditáltatott.

- A forgalmazás tőzsdekényszere is kötelező volt abban az időben a jegyzett kategóriában, tekintet nélkül arra, hogy megbízások teljesítéséről vagy a tagok sajátszámlás üzleteiről volt szó.

A BÉT - megalakulása után - ezen alapokon kezdte meg a szabályzati kategóriák kialakítását.

A részvénykategóriák megkülönböztetésének fő ismérvei egyrészt a kibocsátó befektetői szempontból megítélt minősége, stabilitása, másrészt a kibocsátó információ szolgáltatásának színvonala.

4.2. A tőzsdei részvénykategóriák szabályai

A tőzsdei részvénykategóriák szabályzatai jelentősen módosultak a Bevezetési és Forgalombantartási Szabályzat egyik legutóbbi átalakításával. A korábbi három („A”, „B”, és „C”) kategória helyett ismét csak két részvénykategóriába lehet tőzsdei bevezetést kérelmezni. Fontos változás az is, hogy a korábban szigorúbb bevezetési feltételek jóval enyhébbek az új szabályok szerint, így pl. amíg korábban az „A” kategóriában a bevezetendő sorozatnak árfolyamértéken el kellett érnie a 10 milliárd forintot, addig az új szabályok alapján már 2,5 milliárd forintos sorozatértékkel is „A” kategóriás lehet egy részvény. A változtatások egyik fő indoka az lehet, hogy az enyhébb feltételekkel a tőzsdére csábítsák a potenciális kibocsátókat, akik a jelenlegi tendencia alapján inkább távoznak a tőzsdéről. Új belépőkként lehet említeni két külföldi kibocsátót, az ORCO Property Group luxemburgi bejegyzésű, és az AAA Auto hollandiai székhelyű társaságrészvényei kerültek be a közelmúltban a parkettre. E két társaság tőzsdei bevezetésével kapcsolatban mindenképpen meg kell említeni, hogy az un. „egységes


27

útlevéllel” érkeztek Magyarországra, mely szerint a bevezetéshez készített tájékoztatójuk közzétételét a luxemburgi, illetve a holland felügyelet engedélyezte

A BÉT az „A” kategóriát tartotta meg egy un. „bluechip” kategóriának azzal, hogy csak ebben a kategóriában határozza meg a Tpt-nél szigorúbb szabályokat.

“A”

A bevezetésre kerülő sorozat összárfolyam-értéke

legalább 2,5 milliárd Ft

Közkézhányad

25%, de legalább 2 milliárd Ft árfolyamértéken, vagy 500 tulajdonos

Tulajdonosok száma Legalább 100

Év végi auditált mérleg 3 (teljes, auditált év),

A részvényeken kívül az alábbi értékpapírokat lehet jelenleg a BÉT-re bevezetni:

- állampapírok (államkötvények, kincstárjegyek - pl. diszkont és kamatozó),

- vállalatok, bankok, önkormányzatok és nemzetközi pénzügyi intézmények kötvényei (pl. Raiffeisen Bank, CIB Bank, MKB Bank, Ella Bank) és jelzáloglevelek

- zártvégú és nyíltvégű értékpapír és ingatlan befektetési alapok befektetési jegyei,

- kárpótlási jegy,

- értékpapírokra kibocsátott letéti igazolások, - warrantok.

4.3. Warrantok és certificatok bevezetése a Budapesti Értéktőzsdére,

A warrant teljesen új tőkepiaci instrumentum a magyar piacon, ezért mindenképpen külön szükséges bemutatni a warrantok bevezetésének legfontosabb tőzsdei szabályait, kihangsúlyozva azonban azt, hogy bár a lehetőség megvan a warrant bevezetésre, mindezideig még nem forgott ilyen értékpapír a BÉT-en..

A bevezetési szabályzat szerint a warrant a kibocsátás helye szerinti irányadó jog szerint értékpapírnak minősülő okirat vagy számítógépes adat, amely a BÉT-re bevezetett ún. mögöttes értékpapír-sorozatra szóló, egy meghatározott időpontban vagy időpontokban lehívható jegyzési, elővásárlási, vételi vagy eladási stb. jogot testesít meg.

Különböző alaptermékekhez kapcsolódó warrantok vezethetőek be a BÉT-re. Mindenekelőtt olyan értékpapírokhoz kapcsolódó warrantokról van szó, amelyek már a BÉT-en vannak, vagy


28

amelyek bevezetése a warrant bevezetésével együtt történik, illetve amelyek már bevezetésre kerültek valamely OECD tagország tőzsdéjére. A módosításra kerülő BÉT bevezetési szabályok lehetővé teszik a – külföldön igen népszerű - certificate-ok bevezetését is a tőzsdére. A certificate a saját jog szerint értékpapírnak minősülő okirat vagy számítógépes adat formájában előállított kötelezvény, mely alapján a befektető arra szerez jogot, hogy a kibocsátóval szemben esedékességkor (esemény, feltétel, felmondás, lejárat vagy időszaki lejárat) előre meghatározott alaptermék értékétől függő pénz- vagy egyéb követelést érvényesítsen. A kibocsátó arra vállal kötelezettséget, hogy esedékességkor (esemény, feltétel, felmondás, lejárat vagy időszaki lejárat) a befektető számára az előre meghatározott alaptermék értékétől függő pénz- vagy egyéb követelést teljesíti. Befektetői szempontból a certificate-ok két típusát különböztethetjük meg: - hosszabb távú befektetésre alkalmas un. investment certificate-ok - rövid távra spekulatív vagy fedezeti célra alkalmas tőkeáttételes un. turb certificate-ok

4.4. Likviditás(besorolás) vizsgálat

A likviditás illetve a kapitalizáció vizsgálat célja az, hogy az “A” kategóriába csak a megfelelő likviditással és forgalommal rendelkező értékpapírok tartozzanak. Ennek során BÉT méri a forgalom gyakoriságát (tehát, hogy az adott időszakban a tőzsdenapok hány százalékában volt üzletkötés a vizsgált értékpapírra) és az átlagos kapitalizációt. (az értékpapír forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára szorozva a bevezetett darabszámmal)

A forgalom gyakoriságának a 20%-ot kell elérnie, az átlagos kapitalizációnál előírt határérték pedig nem lehet magasabb mint az ”A” kategóriás részvényekkel kapcsolatban meghatározott bevezetési követelmény (jelenleg 2.5 milliárd forint árfolyamértéken) és nem lehet alacsonyabb mint 2 milliárd forint.

A vizsgálatot a tőzsde évente kétszer végzi el. A szabályzat által meghatározott feltételeknek egymás után kétszer meg nem felelő értékpapírokat a tőzsde a „B” kategóriába visszasorolja.

5. BEVEZETÉSI FELTÉTELEK

5.1. Tájékoztató készítés

A kibocsátó a bevezetéshez szükséges információk nyilvánosságra hozatala érdekében tájékoztatót köteles készíteni és a BÉT-nek benyújtani. A tájékoztató megegyezik a Felügyelet által történő engedélyezéshez készített Tpt. szerinti tájékoztatóval.

Az állampapírok bevezetésénél a tőzsde részletes tájékoztató elkészítése helyett csak a bevezetendő sorozatra vonatkozó adatokat tartalmazó (pl. össznévérték, lejárat, kamatozás) dokumentumot kér a kibocsátótól.


29

5.2. Ki dönt a bevezetésről?

Egy-egy értékpapír felvétele a tőzsdei terméklistára a Vezérigazgató hatáskörébe tartozik.

A Vezérigazgató a bevezetési követelmények betartásától illetve az eljárási rendbe foglaltaktól különösen indokolt esetben - az egyes esetek sajátosságait figyelembe véve - eltérhet.

A Vezérigazgató csak akkor tagadhatja meg a bevezetést, ha a kibocsátó nem tesz eleget valamely szabályzatban meghatározott követelménynek, vagy ha formailag meg is felel annak, de a Vezérigazgató megalapozottan vélelmezi, hogy az értékpapír bevezetése a kereskedés tisztaságát, biztonságát veszélyezteti, illetve ha az a befektetők érdeke ellen van.

Amennyiben a tőzsde a bevezetésről jóváhagyólag döntött, és bevezetési és forgalombantartási díjak befizetésre kerültek , lehet az értékpapírral a tőzsdén kereskedni.

6. A KIBOCSÁTÓK TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEI

A kibocsátó kapcsolata a tőzsdével az értékpapír-sorozat bevezetése után sem szűnik meg. A befektetők megfelelő tájékoztatása érdekében ugyanis rendszeres és soronkívüli tájékoztatást kell biztosítania. Említést érdemel az, hogy ha egy szabályozott piacra bevezetett átruházható értékpapírral multilaterális kereskedési rendszerben (MTF) is kereskednek, de ehhez az értékpapír kibocsátója nem adta kifejezett hozzájárulását, a kibocsátót a multilaterális kereskedési rendszerrel szemben nem terheli a közzétételi kötelezettség.

6.1. Rendszeres tájékoztatás

6.1.1. Gyorsjelentés

Az “A” kategóriában szereplő részvények kibocsátói az üzleti év minden negyedévét követő 60 napon belül, a “B” kategóriában szereplő részvények kibocsátói az üzleti év minden félévét követő 60 napon belül gyorsjelentést kötelesek készíteni, és a tőzsde honlapján megjelentetni. A gyorsjelentésnek az alábbi főbb adatokat kell tartalmaznia:

a magyar Számviteli Törvény előírásai vagy a nemzetközi számviteli szabványok (IFRS) illetve az Egyesült Államok Általánosan Elfogadott Számviteli Alapelvei (US GAAP), illetve a BÉT javaslata szerint módosításra kerülő rendelkezések alapján Kanadai GAAP szerint készített teljes konszolidált mérleg és eredménykimutatás az év eltelt időszakára vonatkozóan az előző üzleti év hasonló időszakának adataival együtt,

az elmúlt időszak jelentősebb változásainak magyarázata, összehasonlítva az előző év adataival,

egyéb adatok (pl. tulajdonosi struktúra, saját részvény mennyiség, jelentősebb kötelezettségvállalások), illetve a társaságnál bekövetkezett jelentősebb változások.

Az államkötvények kivételével a kötvények, és jelzáloglevelek kibocsátói az üzleti év eltelt időszakára vonatkozóan, az üzleti év minden félévét követően a vonatkozó jogszabályok (lásd


30

Tpt) előírásai szerint elkészített gyorsjelentést kötelesek a tőzsdének benyújtani, és a tőzsde honlapján közzétenni.

A befektetési alapok esetében az alapkezelő köteles a Tpt-nek megfelelően félévenként elkészített jelentését a Tpt-ben meghatározott határidőn belül (45 nap) a tőzsdének benyújtani, és a tőzsde honlapján megjelentetni.

6.1.2. Éves beszámoló

A részvénykibocsátók az üzleti év lezárását követő 120 napon belül - ez általában április 30 - kötelesek a tőzsdének tőzsdei éves jelentést készíteni.

A tőzsdei éves jelentés a következőkből áll:

a) a vonatkozó jogszabályok alapján az IFRS elvek szerint konszolidált pénzügyi kimutatások készítésére kötelezett kibocsátók IFRS elvek szerint elkészített konszolidált éves beszámolója,

b) “A” kategóriában a nemzetközi számviteli szabványok (IFRS), illetve a US GAAP ), illetve a BÉT javaslata szerint módosításra kerülő rendelkezések alapján Kanadai GAAP szerint is elkészített éves beszámoló, ”B” kategória esetében választható vagy a fentiek szerint elkészített jelentés, vagy a magyar számviteli szabályok szerint elkészített (konszolidált) éves beszámoló.

c) könyvvizsgálói jelentés.

Az államkötvények kivételével a kötvények, és jelzáloglevelek kibocsátói is kötelesek az üzleti év lezárását követő 120 napon belül a vonatkozó jogszabályok (lásd Tpt) előírásai szerint készített tőzsdei éves jelentést készíteni.

A befektetési alapok esetében az alapkezelő köteles a Tpt-nek megfelelően elkészített éves jelentését a Tpt-ben meghatározott határidőn belül (120 nap) a tőzsdének benyújtani, és a tőzsde honlapján megjelentetni.

6.2. Soronkívüli tájékoztatási kötelezettség

6.2.1. Részvény- és kötvénykibocsátók

A kibocsátó köteles soronkívüli tájékoztatási kötelezettség keretében a tőzsdének megküldeni azokat a tudomására jutott információkat, amelyek a működésében, gazdálkodásában beállt vagy beálló, az értékpapír értékét vagy hozamát közvetve vagy közvetlenül érintő változásokra vonatkoznak, illetve a piaci szereplők számára lényegesek befektetési döntéseik meghozatalakor. A soronkívüli tájékoztatás körébe tartozó , délelőtt 8 óra után és a kereskedési idő vége előtt tudomására jutott információról a kibocsátó a tudomására jutást követő 30 percen belül köteles tájékoztatni a tőzsdét. A kereskedési idő végét követően, azonban másnap délelőtt 8 órát megelőzően tudomására jutott információról a kibocsátó 8 óra 30 percig köteles tájékoztatni a tőzsdét. Ha a kibocsátó szóban tájékoztatta a tőzsdét, a szóbeli tájékoztatását követő 30 percen


31

belül köteles írásban - akár azonban e-mail-ben is - megerősíteni. A Tpt. alapján – rendkívüli tájékoztatási kötelezettség keretében – megjelentetett információk mellett a tőzsde felé további tájékoztatásra kötelezett a kibocsátó pl a következő események bekövetkezte esetén:

a kibocsátó gazdasági teljesítményét befolyásoló olyan szerződés megkötése és felmondása, melyből származó bevétele az előző évi árbevétel 10%-át meghaladja;

peres eljárás megindítása és lezárása a kibocsátó által vagy a kibocsátó ellen akkor, ha a perérték a saját tőke-, vagy az előző évi árbevétel 10%-át meghaladja;

tőzsdei kivezetésről szóló tulajdonosi döntés;

törlési kérelem benyújtása, a tőzsdei ajánlattal érintett részvényekért felajánlott ellenérték;

tőzsdei ajánlat határideje;

f) ha a kibocsátó gyorsjelentése, illetve tızsdei éves jelentése elkészítése során úgy ítéli meg, hogy az adott időszak eredménye következtében az éves eredmény lényegesen kedvezőbb, vagy kedvezőtlenebb lesz, mint amit a kibocsá véleménye szerint a piaci szereplők a már korábban közzétett információ alapján várnak. A tájékoztatásnak ki kell térnie a már korábban közzétett információ alapján várt eredmény bemutatására, annak módosítására, röviden összefoglalva az eltérés indokait. h) olyan szerződés vagy megállapodás megkötése, amely az értékpapír-sorozat szabad forgalmazhatóságát korlátozza, az erről rendelkezésére álló információk megjelölésével.

6.2.2. Befektetési alapok

A részvények és a kötvények kibocsátóihoz hasonlóan a befektetési alapkezelők is kötelesek soronkívüli tájékoztatás keretében megküldeni a tőzsdének azokat a tudomásukra jutott információkat, amelyek az értékpapír értékét vagy hozamát közvetve vagy közvetlenül érintő változásokra vonatkoznak. Ilyen információ különösen:

1. Az alapkezelő illetve a letétkezelő személyének megváltozása;

2. A befektetési alap befektetési politikájának, kezelési szabályzatának megváltozása;

4. Befektetési alap megszűnését, megszüntetését, átalakulását eredményező döntés illetve

határozat, az alapkezelővel szembeni felszámolási eljárás megindítása;

5. Amennyiben befektetési alap átalakítását, beolvadását tervezik, úgy az alap kezelője köteles azt azonnal, legalább 30 (Harminc) nappal az átalakítás előtt a Tőzsdének jelenteni;

6. Olyan szerződés vagy megállapodás megkötése, amely az értékpapír-sorozat szabad forgalmazhatóságát korlátozza, az erről rendelkezésére álló információk megjelölésével;

7. A befektetési alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyének Felügyelet általi felfüggesztése, illetve visszavonása;

8. Nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyek esetében - amennyiben a befektetési alap tájékoztatójában és kezelési szabályzatában kibocsátási maximum megállapításra


32

került – a kibocsátási maximum elérése, illetve a folyamatos forgalmazás szünetelése és újraindítása;

9. Nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának felfüggesztése és a felfüggesztés megszüntetése.

6.3.3. Felelős társaságirányítási ajánlások (FT Ajánlás) A BÉT által kiadott FT Ajánlás a magyar jogi szabályozás, alapvetően a Gt. kiegészítésének tekintendő, elsősorban a tőzsdén jegyzett magyarországi székhelyű nyilvánosan működő társaságok számára. Az FT Ajánlás ajánlásokat, javaslatokat, valamint kapcsolódó magyarázatokat tartalmaz. Függelékében megtalálhatóak a Gt. (FT Ajánlások kiadásakor hatályos) azon rendelkezései, melyek a felelős társaságirányítás témakörébe tartozó kérdéseket szabályoznak (igazgatóság / igazgatótanács, felügyelő bizottság, függetlenség stb.). Ezekre a törvényben szabályozott kérdésekre az FT Ajánlás külön nem tér ki, ugyanakkor a magyarországi székhelyű tőzsdei társaságok felelős társaságirányítási gyakorlatának értékeléséhez feltétlenül figyelembe kell venni a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket is. Az FT Ajánlások az ajánlott, követendő gyakorlatra tesznek javaslatot. Az abban foglaltakhoz való igazodás, azok betartása ajánlott, de nem kötelező a tőzsdei vállalatok számára.

A kibocsátó köteles az FT Ajánlások részét képező feltáró nyilatkozatot az üzleti évet követő 120 napon belül a tőzsdének megküldeni és közzétenni.

7. ÉRTÉKPAPÍROK TÖRLÉSE AZ TERMÉKLISTÁRÓL

Tőzsdei értékpapírok törlésére különösen a következő esetekben kerülhet sor:

meghatározott futamidejű értékpapíroknál a teljes, tőzsdére bevezetett sorozat futamidejének lejárata, vagy lejárat előtti visszavásárlása.,

valamely értékpapír teljes, tőzsdére bevezetett sorozatának átalakítása, ha az átalakításra kerülő értékpapírhoz fűződő jogok megváltoznak,

a kibocsátó jogutód nélküli megszűnése,

automatikus kivezetés,

valamely értékpapír teljes, tőzsdére bevezetett sorozatának törlése a kibocsátó kérésére,

a kibocsátó valamennyi értékpapírjának törlése abban az esetben, ha a kibocsátó tőzsdei kötelezettségeit nem teljesíti,

ha a kibocsátó a feltételes bevezetésben foglalt feltételeket nem teljesíti

warrant esetében, ha az alaptermék megszűnik, illetve értékpapírhoz kapcsolódó warrant esetében, ha a mögöttes értékpapír kivezetésre került a Szabályzat szerinti valamennyi tőzsdéről.

Érdemes megvizsgálni a kibocsátó kérésére történő törlés feltételeit, mivel ezekre vonatkozóan a szabályzat részletes rendelkezéseket tartalmaz a befektetők védelme érdekében.


33

A részvény kivezetéséhez ebben az esetben tőzsdei ajánlatot kell tenni, amelynek lebonyolításához befektetési szolgáltatót kell igénybevenni .Az ajánlatot a törlési kérelem tárgyát képező valamennyi – nem az ajánlattevő tulajdonában lévő - részvényre és valamennyi részvényes számára meg kell meg kell tenni,.. A részvények ellenértékeként kizárólag készpénzt lehet felajánlani. A tőzsdei ajánlat elfogadására nyitvaálló határidő legalább 30 legfeljebb 45 nap lehet.

A részvényekért megajánlott ár megállapításánál a következő szabályokat kell figyelembevenni:

Az ár nem lehet alacsonyabb, mint a következők közül a magasabb:

a törlési kérelem tőzsdére történő megérkezését megelőző 180 nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára

az ajánlattevő valamint a kapcsolt személyek által a törlési kérelem tőzsdére történő benyújtását megelőző 180 napon belül a részvényekre ellenérték fejében kötött átruházási szerződés legmagasabb ára,

az ajánlattevő valamint a kapcsolt személyek által a törlési kérelem tőzsdére történő benyújtását megelőző 180 napon belül a érvényesített, vagy megkötött megállapodásba foglalt vételi, visszavásárlási jog esetén a szerződés lehívási ára és díja együttes összege.

d) kibocsátó legutolsó, könyvvizsgáló által hitelesített (konszolidált) éves beszámolója szerinti saját tőke egy részvényre jutó értéke.

Az ajánlattevő által a Tpt. szabályai szerint vételi ajánlatot a tőzsde elfogadja tőzsdei ajánlatként, amennyiben tartalmazza, hogy a részvénysorozat vonatkozásában törlési kérelem kerül benyújtásra és a nyilvános vételi ára megfelel a tőzsde által előírt ajánlati árfeltételeknek. .


34


1. Legalább hány tulajdonos kezében kell lennie a tőzsdei bevezetésre kerülő sorozatnak az “A” kategória esetében?

a) 100

b) 500

c) 800

d) 1.000

2. Mekkora a minimális közkézhányad követelménye a “C” kategóriában?

a) a BÉT-en nincs „C” kategória

b) 10%.

c) nincs közkézhányad követelmény

d) 25%

3. Melyik értékpapír forog az alábbiak közül jelenleg a BÉT-en?

a) letéti jegy

b) váltó

c) szövetkezeti üzletrész

d) zártvégű értékpapíralap befektetési jegye

4. Milyen gyakran kell az államkötvény kibocsátójának a gyorsjelentést eljuttatnia a tőzsdének?

a) nincs ilyen kötelezettsége

b) negyedévente 60 napon belül

c) negyedévente 30 napon belül

d) félévente 60 napon belül


35

5. Melyik a következők közül a kakukktojás?

a) a Budapesti Értéktőzsdén jelenleg kettő kategóriába sorolják a részvényeket.

b) a részvények “A” kategóriában a tőzsdei bevezetésnél feltétel a közkézhányad 25%-os minimális mértéke

c) befektetési jegyek bevezetésénél előírás, hogy legalább 25 tulajdonos kezében legyen a bevezetendő sorozat

d) a jelzáloglevelek kibocsátói félévente kötelesek gyorsjelentés közzétételére

HELYES VÁLASZOK: 1 - a, 2 - a, 3 - d, 4 - a, 5 - c


I V . K E R E S K E D É S

1. A KERESKEDÉSI RENDSZEREKRŐL ÁLTALÁBAN

A tőzsdei kereskedési klasszikus formája - az un nyílt kikiáltásos kereskedés – mára szinte teljesen visszaszorult, helyét az elektronikus kereskedési rendszerek veszik át. Az értékpapírkereskedelemben Európában mára csak néhány kisebb, helyi piacon találkozhatunk vele, és az utolso mohikánok közötti New York-i tőzsde (NYSE) is döntött az elektronikus kereskedésre torténő áttérésről. Az elmúlt évtizedben a piacokon végbemenő globalizáció (ld. 1. ábra) nem jöhetett volna létre ezek nélkül a kapacitás- és földrajzi korlátok nélkül működő automatikus rendszerek nélkül.

1. ábra

NYSE

forrás: Európai Tőzsdeszövetség

2. A BÉT AZONNALI KERESKEDÉSE

A BÉT-en a kereskedés 1990. június 21-én kezdődött, egy értékpapírral (IBUSZ) lehetett nyílt kikiáltásos kereskedéssel lehetett üzletet kötni. Később a Tőzse több lépcsőben áttért az elektronikus kereskedési módra – az első bevezetett rendszere a CMSS (Central Market Supporting System) volt. Ez a rendszer több éven át kielégítően működött, azonban a jelentősen megnövekedett forgalom és az új funkciók iránti igény szükségessé tette egy újabb rendszer bevezetését, ez volt az 1998-ban bevezetett, és ma is működő MMTS (Multi Market Trading System) teljesen elektronikus távkereskedési rendszer.

36


A Szekciótagok közvetlenül az irodáikban működő munka-állomosokon keresztül bonyolítják a forgalmat. A legöbb Szekciótag ma már internetes elérést is biztosít az ügyfeleinek, azaz az ügyfelek neten beadott ajánlatai – egy szigorú ellenőrzési eljárás után – kerülnek be a BÉT kereskedési rendszerébe.

A Budapesti Értéktőzsde kereskedésének szabályait a KERESKEDÉSI KÓDEX tartalmazza, mely az azonnali és származékos piacokra és az Áru Szekció nyilt kikiáltásos kereskedési szabályaira egyaránt vonatkozik. A kereskedett termékek jellegéből fakadóan természetesen vannak szabályozásbeli különbségek, azonban a jelen fejezetben a továbbiakban kizárólag a BÉT azonnali kereskedésére - a Részvény- és Hitelpapír Szekcióra -, vonatkozó szabályokat ismertetjük. Nem teljesen azonosak a kereskedés szabályai a Részvény- és Hitelpapír Szekcióban, illetve ezeken belül az un. értékpapírtáblákon sem – ezekre minden esetben kitérünk.

Az elektronikus kereskedési rendszer működése

Szekció-tag

Telefonon

Interneten

Személyesen

Központi ajánlati könyv Az ajánlatok párosítása megfelelő

ellenajánlattal

Kereskedési munkaállomás

Kereskedési felület

Központi rendszer

Ajánlat Kötés visszaigazolás

megbízás

A keresked általános főbb szabályai, alapelvei a következők

A tőzsdei ügylet nem törölhető, érvénytelenség címén nem támadható meg

Az azonnali piac ajánlatvezérelt – kevés kivételtől eltekintve nincsenek un. piacvezetők5, - az ajánlatok párosítása, az ügyletek megkötése automatikusan, a rendszeren keresztül történik.

37

5 Kivéve a 2006-ban bevezetett BUX ETF piacát, ahol működik árjegyzés, illetve az un. elsődleges forgalmazók az állampapír piacon. A BUX ETF és a certifikátok árjegyzői a BÉT-tel, az elsődleges forgalmazók Államadósság Kezelő Központtal kötött szerződés alapján folytatják tevékenységüket; vállalják, hogy az általuk jegyzett értékpapírok kereskedése során a vállalt ársávon belül marad a vételi és az eladási ajánlatok különbsége, és


38

Valamennyi a kereskedési rendszerbe érkező ajánlat előre meghatározott szabályok szerint kötődik meg

A párosításkor az ajánlattevő személyét nem veszik figyelembe – azaz a rendszer anonim, bármely Szekciótag bármely Szekciótaggal köthet üzletet és azt, hogy kivel köt a tag nem tudja előre meghatározni (kivéve a 6. pontban említett értékpapírtáblák speciális ajánlatait).

A tőzsdén azonos feltételekkel lehet ügyletet kötni, az ár és a mennyiség kivételével a szerződési feltételei egységesek, azonosak a fizetési, szállítási paraméterek – egyedi szabályokban (kivéve a fent említett értékpapírtáblák speciális ajánlatait) nem lehet megállapodni.

2.1. A kereskedési jog

Ahhoz, hogy valamely befektetési szolgáltató a tőzsde egyes Szekcióiban kereskedhessen, folyamatosan teljesítenie kell a kereskedési joghoz előírt alábbi feltételeket:

a Szekciótagi Szabálynak és egyéb Szabályoknak megfelel,

a KELER szabályoknak, így a klírintagsági szabályoknak is megfelel (a klíringtagsági szabályokat lasd részletesen az V. fejezet 2.2. pont).

o általános klíringtag: legalább 500 millió Ft alaptőkével rendelkezik, lehet alklíringtagja

o egyéni klíringtag: legalább 100 millió Ft alaptőkével rendelkezik

o alklíringtag: általános klíringtaggal történt szerződés alapján kap kereskedési jogot;

van a tőzsde által előírt szakvizsgával rendelkező bejegyzett tőzsdei üzletkötője,

rendelkezik értékpapír-számla vezetési engedéllyel az PSZÁF-től és KELER igazolással a szükséges számlák megnyitásáról

2.2. A kereskedési jog felfüggesztése

A megszerzett kereskedési jog azonban fel is függeszthető: ha a kereskedési jog megszerzéséhez szükséges bármely feltétel hiányzik ,

speciális esetben () értékpapíronként, értékpapírok csoportjaként is felfüggeszthető,

az alklírintagra vonatkozó speciális szabályok: o az általános klíringtag az alklíringtag kereskedési jogának felfüggesztését

bármikor kezdeményezheti;

o az általános klíringtag felfüggesztésekor az alklíringtag kereskedési joga is felfüggesztésre kerül.

megfelelnek a vállalt minimális ajánlattételi kötelezettségnek (a BÉT az állampapír piaconnem ellenőrzi a kötelezettség teljesítését).


39

Ha a Szekciótag kereskedési joga felfüggesztésre kerül, úgy a tag tovább nem kereskedhet, és valamennyi érintett értékpapírra vonatkozó – korábban tett - ajánlata is törlődik.

3. KERESKEDHETŐ TERMÉKEK ÉS ÉRTÉKPAPÍRTÁBLÁK

3.1. Kereskedhető termékek:

A BÉT-en kereskedni a Terméklistán szereplő Tőzsdei Termékkel, az adott Termék első kereskedési napjától lehet.

A Részvény Szekcióban az alábbi - tulajdonviszonyt megtestesítő - értékpapírokkal lehet kereskedni:

- részvények

- zárt végű értékpapír és ingatlan befektetési alapok befektetési jegyei,

- ETF-ek6,

- kárpótlási jegy,

- értékpapírokra kibocsátott letéti igazolások 2007.12.31-én nem forgott a BÉT-en letéti igazolás),

- certifikátok,

- warrantok (2007.12.31-én nem forgott a BÉT-en warrant).

A Hitelpapír Szekcióban az alábbi - hitelviszonyt megtestesítő - értékpapírokkal lehet kereskedni

- állampapírok (államkötvények, kincstárjegyek - pl. diszkont és kamatozó),

- vállalatok, bankok, önkormányzatok és nemzetközi pénzügyi intézmények kötvényei (pl., Magyar Telekom, Raiffeisen Bank, CIB Bank) és

- jelzáloglevelek

3.2. Értékpapírtáblák:

Az azonnali piacon a következő 4 értékpapírtáblán lehet kereskedni: általános, fix, aukciós és árjegyzői. Az alábbiakban elsősorban a kereskedés több, mint 95 %-át bonyolító általános értékpapírtábla szabályait ismertetjük.

A másik 3 tábla speciális rendelkezéseit a 6. pont tartalmazza.

6 Ide tartoznak a 2006 decemberben bevezetett ETF-ek (Exchange Traded Fund) is. Az ETF-ekről bővebben lásd: www.bet.hu.


40

4. AZ AJÁNLAT

A kereskedés az általános értékpapírtáblán az un. ajánlati könyvekben, könyveken keresztül zajlik. Minden értékpapírnak külön ajánlati könyve van. A kereskedés legfontosabb eleme az ajánlattétel, hiszen a tagok által ajánlati könyvbe betett ajánlatokat a kereskedési rendszer az előre meghatározott szabályok szerint „kezeli”, azok párosításval hozza létre az ügyleteket. A kereskedők ajánlatbevitelkor az ajánlat egyes paramétereit az alábbiak szerint kötelesek meghatározni.

4.1. Az ajánlat tartalmi elemei: 1. értékpapír megnevezése, 2. értékpapírtábla megnevezése, 3. vétel/eladás, 4. mennyiség, 5. ár, 6. típus (alapértelmezés: limit), 7. fajta (alapértelmezés: rész), 8. időbeli hatály (alapértelmezés: nap), 9. kereskedési számlaazonosító (saját-ügyfél).7

Ezeken túlmenően: - stop limit és stop piaci ajánlat esetében az aktiválási árat kell meghatározni - minimális mennyiségű ajánlat esetében a minimális mennyiséget kell meghatározni

4.2. Az ajánlat módosítása

A bevitt ajánlatban módosítható:

1) mennyiség,

2) ár,

3) időbeli hatály,

4) kereskedési számlaazonosító,

5) stop limit és stop piaci ajánlat esetén az aktiválási ár,

6) minimális mennyiségű ajánlat esetén a minimális mennyiség

A többi adatot módosítani nem lehet, az ajánlatot vissza kell vonni, és helyette lehet az új (az eredetihez képest módosított) ajánlatot betenni.

7 A kereskedési számlaazonosító ajánlattételkor történő kiválasztásával kerül meghatározásra, hogy az adott ajánlattal ügyfél megbízást teljesít az üzletkötő, vagy saját számlára köt.


41

4.3. Az ajánlat további feltételei:

A kötésegység (azaz az ajánlat legkisebb, oszthatatlan mennyisége) egy egész (egy db) értékpapír lehet.

A minimális ajánlati mennyiség azt határozza meg, hogy mekkora az a legkisebb mennyiség, amelyre ajánlatot lehet tenni. Ez az érték valamennyi értékpapírra 1 db, kivéve az árjegyzői értékpapírtáblát, ahol a minimális ajánlati mennyiség az alábbiak szerint került meghatározásra: Minimális ajánlati mennyiség az árjegyzői táblán8:

3, 6 és 12 hónapos benchmark DKJ: 200 millió Ft névérték 3, 5 és 10 éves benchmark kötvény: 200 millió Ft névérték 15 éves benchmark kötvény: 100 millió Ft névérték

A minimális ajánlati mennyiség a többi állampapírra 5 millió Ft névérték. Kötésegység (lépésköz):

3, 6 és 12 hónapos benchmark DKJ: 100 millió Ft névérték 3, 5 és 10 éves benchmark kötvény: 100 millió Ft névérték 15 éves benchmark kötvény: 50 millió Ft névérték

A kötésegység (lépésköz) a többi állampapírra a minimális kötési mennyiség felett 1 db.

Az ár meghatározása:

o nem hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (részvény, befektetési jegy, kárpótlási jegy): Ft9 (egész)

o hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (vállalati kötvény, államkötvény, kincstárjegy, jelzáloglevél): az alapcímlet vonatkozásában meghatározott % -os érték (nettó érték, felhalmozott kamat nélkül).

o Az ajánlattevőnek lehetősége van az árat hozamban is megadni a fix kamatozású vagy diszkonttal kibocsátott értékpapírok esetében, ilyenkor a rendszer az árat meghatározott képlet alapján automatikusan számítja ki.

Az árlépésköz:

o nem hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok: bevezetéskor határozódik meg, 1Ft, 5 Ft vagy 50 Ft lehet, időszakonként felülvizsgálásra kerül (jelenleg 5000 Ft piaci értékig 1 Ft, efelett 5 Ft)

o hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok: az ármeghatározás szerint 0.0001%, (hozam esetén: 0,01%)

8 A pontos adatok nem képezik a vizsga tárgyát, csak azt kell tudni, hogy van minimális ajánlati mennyiség és kb 100 millió Ft-os nagyságrendű. 9 Az értékpapírok ára már nem csak forintban, de bármilyen, a BÉT által meghatározott devizában is meghatározásra kerülhet. Devizában kereskedett értékpapír bevezetésére 2007.12-31--ig még nem került sor.


42

4.4. Az ajánlat lehetséges típusai, fajtái és időbeli hatálya

(az ajánlat alapértelmezése azt jelenti, hogy amennyiben az ajánlattevő nem határozza meg a típust, fajtát, vagy időbeli hatályt úgy a rendszer automatikusan miként értelmezi, állítja be azt)

4.4.1. Típusok (ár szerinti csoportosítás)

alapértelmezése: LIMIT LIMIT ajánlat

Az ajánlatban megadott áron, vagy annál jobb áron teljesülhet, azaz o vételi ajánlat esetén: legfeljebb ezen az áron teljesülhet

o eladási ajánlat esetén: legalább ezen az áron teljesülhet

PIACI ajánlat

Piaci ajánlat esetén nincs ármeghatározás. Kizárólag az ellenoldal legjobb árszinten levő - mennyiség tekintetében is párosítható - ajánlatával párosul. Az ügylet ára az ellenoldali ajánlat ára. Amennyiben több ellenoldali ajánlat van a legjobb árszinten, több kötés is létrejöhet, de kizárólag csak ugyanazon az áron (gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a piaci ajánlat nem „veszi ki” az ajánlat a könyvet, csak a legjobb áron köt).

Az ajánlattételi limiteknek azonban itt is meg kell felelni. (lásd. 4.5. pont: 15-20%) o csak szabad szakaszban tehető,

o kizárólag MOST ajánlat lehet,

o ha csak részben teljesül, az ajánlat le nem köthető része törlődik,

o ellenoldali piaci ajánlattal nem párosodhat.

STOP LIMIT ajánlat

Ez az ajánlat akkor aktiválódik - kerül be az ajánlati könyvbe LIMIT ajánlatként - az ajánlatban meghatározott limitáron, ha az ajánlattétel napján az ajánlatbevitelt megelőző utolsó kötés ára vagy az ajánlattételt követően:

o Vételi STOP LIMIT ajánlat esetén – eléri (emelkedik), vagy magasabb mint az ajánlatban meghatározott aktiválási ár (aktiválási ár < = limit ár )

o Eladási STOP LIMIT ajánlat esetén - eléri (csökken), vagy alacsonyabb mint az ajánlatban meghatározott aktiválási ár (aktiválási ár > = limit ár )

Ha a limitár nem felel meg az ajánlattételi limitnek (ld. 0 pont: 15-20%), akkor az ajánlat nem aktiválódik – törlődik.

A fentiek szerint aktiválódott ajánlat olyan LIMIT ajánlatként kerül be az ajánlati könyvbe, melynek az időbeli hatálya megegyezik a STOP LIMIT ajánlat időbeli hatályával.

Stop limit ajánlat csak szabad szakaszban tehető.


43

Ez az ajánlat típus a kockázataink kezelésére kiválóan alkalmas. Ha pl. nincs időnk mindennap követni a tőzsdei folyamatokat, akkor, ha tudjuk, hogy mi az a maximális veszteség, ami egy értékpapírnál elfogadhatónak tartunk, egyszerűen adunk egy ennek megfelelő eladási STOP LIMIT ajánlatot (pl.: 20.000,- Ft-ért vásároltunk MOL-t, de nem szeretnénk 2.000,- Ft-nál „többet bukni”, akkor adunk egy 18.000,- Ft-os limitárú eladási STOP LIMIT ajánlatot, 18.010,. Ft-os aktiválási árral. Ha a piac esik, és eléri 18.010,-Ft-ot, ajánlatunk aktiválódik, és ha van megfelelő ellenoldali ajánlat 18.000,- Ft-on el is adjuk a papírt. Fontos megjegyezni, hogy ez sem jelent teljes biztonságot, nagy és gyors esésnél az aktiválás után többet is eshet a papír ára, mint amit a limitárunk enged…)

STOP PIACI ajánlat

Ennek az ajánlattípusnak az aktiválásig ugyanaz az elve mint a STOP LIMIT ajánlatnak, azonban aktiválás után PIACI ajánlattá válik. Ennél az ajánlatnál csak aktiválási árat kell megadni. ( A PIACI ajánlat csak MOST időbeli hatályú lehet!)

Az ajánlattételi limiteknek azonban itt is meg kell felelni. (ld. 4.5. pont: 15-20%)

4.4.2. Fajták (mennyiség szerinti csoportosítás) alapértelmezése: RÉSZ

RÉSZ ajánlat

Az ajánlat részben is teljesíthető, akár kötésegységenként (darabonként) is. Az ajánlat le nem kötött része az ajánlati könyvben marad.

MIND ajánlat

Az ajánlat csak a mennyiség maradéktalan kielégítésével teljesíthető, ami akár több ellenoldali ajánlatból is összetevődhet. (Lehetséges módozatok: egy vagy több, de összesen azonos illetve nagyobb mennyiségre szóló RÉSZ ellenajánlat; egy vagy több MIND ellenajánlat, amennyiben azok összmennyisége megegyezik a MIND ajánlattal, vagy pedig kevesebb annál, ha kiegészíthető további RÉSZ ajánlat(ok)kal).

MIND ajánlat árfolyamértéken legalább o 25 millió Ft.

MIND ajánlat csak szabad szakaszban tehető

Egy értékpapírra vonatkozóan egyszerre csak 16 MIND ajánlat szerepelhet az ajánlati könyvben. Minimális Mennyiségű ajánlat

Az ajánlatban meghatározott Minimális Mennyiség maradéktalan kielégítésével teljesíthető, de ez történhet akár több ellenajánlat figyelembevételével, azaz több egyidejű kötéssel is. (ha pl. az ajánlat teljes mennyisége 10 000 darab, és a Minimális Mennyiség 1000 darab, akkor egyidejűleg legalább 1000 darabnak (vagy akár. 1001, 1002 stb darabnak) kell lekötődnie, de ez történhet akár több kisebb mennyiségű ellenajánlat egyidejű


44

párosításával). Az első „minimális mennyiség” lekötődése után az ajánlat “sima” RÉSZ ajánlattá válik.

Minimális Mennyiségű ajánlat csak Hitelpapír Szekcióban tehető.

4.4.3. Időbeli hatály (lejárat / érvényesség szerinti csoportosítás) alapértelmezése: NAP

MOST ajánlat

Csak az ajánlattétel pillanatában érvényes és kizárólag a szabad szakaszban tehető. SZAKASZ ajánlat

Az adott kereskedési szakasz végéig érvényes. NAP ajánlat

Az adott kereskedési nap végéig érvényes. Visszavonásig érvényes ajánlat

Visszavonásig, de legfeljebb 30 napig érvényes ajánlat

Részvény Szekcióban tehető – Hitelpapír Szekcióban nem. Megadott napig érvényes ajánlat

Az ajánlatban meghatározott naptári napig, de legfeljebb 30 napig érvényes.

Részvény Szekcióban tehető – Hitelpapír Szekcióban nem.


Minta: az MMTS rendszer ajánlat-beviteli ablaka

4.5. Ajánlattételi limitek

A BÉT az egyes értékpapírokra un ajánlattételi limiteket határozott meg többek között pl. annak érdekében, hogy a napon belüli – esetlegesen pánikszerű, indokolatlanul nagy- ármozgásokat megelőzze.

„A” kategóriába, a BUX index kosárba sorolt részvények vagy letéti igazolások és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében: a) vételi ajánlat ára nem lehet magasabb, mint a bázisár + 15% b) eladási ajánlat ára nem lehet alacsonyabb, mint a bázisár - 15%

minden egyéb nem hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében: a) vételi ajánlat ára nem lehet magasabb mint a bázisár + 20% b) eladási ajánlat ára nem lehet alacsonyabb mint a bázisár - 20%

kivétel: minden nem hitelviszonyt megtestesítő értékpapír első kereskedési napja, amikor:

a) vételi ajánlat ára nem lehet magasabb mint a bázisár + 30% b) eladási ajánlat ára nem lehet alacsonyabb mint a bázisár - 30%

Certifikátok, ahol a limit a Terméklistában kerül meghatározásra:

Ez azt jelenti, hogy nagyon alacsony árú vételi és nagyon magas árú eladási ajánlat bevitelére van lehetőség (mert ezekre nincs limit), azonban az árlimiteken kívüli ügyletkötésre nem kerülhet sor, hiszen a másik oldalra (alacsony eladás, magas vétel) nem lehet bevinni ajánlatot – nem tud létrejönni ilyen árú ügylet (ld. még bázisár).

45


46

STOP LIMIT és STOP PIACI ajánlatok esetében az aktiválási árra nincs ajánlattételi limit

Különösen indokolt esetekben a Tőzsde adott értékpapír vonatkozásában módosíthatja a fenti limiteket.

Az adott kereskedési napot megelőzően bevitt több napig érvényes ajánlatot a kereskedési rendszer automatikusan törli, ha az ajánlattételi limitnek nem felel meg. Természetesen abban az esetben, ha egy értékpapírnak az adott kereskedési nap elején még nem volt bázisára (ld. 4.7. pont) akkor az adott nap első kötése előtt bevitt ajánlatokra a fenti korlátozás nem érvényesül(het).

4.6. A bevitt ajánlat megszűnik/törlődik, ha: 1. az ajánlatban szereplő teljes mennyiség lekötődik, 2. az ajánlat időbeli hatálya megszűnik (érvényessége lejár) 3. az ajánlatot törlik, mely történhet 4. törléskor, ami történhet

- az üzletkötő által, - kereskedési jog Felfüggesztése esetén a Szekciótagsági Szabályzatban meghatározottak

szerint a Tőzsde által, - a Munkaállomásának meghibásodása esetén a Szekciótag kérésére a Tőzsde által; - egyes vállalati események esetén a Tőzsde által - az adott Tőzsdei Termék törlésekor vagy bezárásakor. - Részvény és Hitelpapír Szekcióban az ajánlat Árára meghatározott korlátozás

bekövetkezése esetén (ha van bázisára és az nem módosul napon belül); - a Részvény és Hitelpapír Szekcióban a kereskedési számla csoport, a készpénz

pozíciós limit és ajánlati limit módosítása esetén a módosítást követő Tőzsdenapon az adott tőzsdenapi kereskedés megkezdése előtt

4.7. Bázisár:

Ahhoz, hogy az ajánlatbeviteli (és szüneteltetési) limiteket alkalmazni lehessen, meg kell határozni egy un. bázisárat – amihez képest az árváltozásokat a rendszer figyeli. a) Az értékpapír első kereskedési napján (tehát még nem volt záróára) a bázisár:

- a kibocsátási ár, ha az két hónapnál nem régebbi, - ha a kibocsátási ár két hónapnál régebbi, akkor az utolsó 4 heti OTC forgalom alapján a

Tőzsde által számított átlagár, - ha ez alapján sem állapítható meg a bázisár, akkor a kibocsátási ár.

- Ha az értékpapír bevezetését követően öt napig nem születik ügylet, akkor

- a nyitó szakaszban nincs bázisár, - a szabad szakaszban pedig a nyitóár, vagy ennek hiányában a szabad szakasz első ügyletének ára a bázisár (az első ügyletig tehát nincs bázisár).


47

b) Ha az értékpapírra már született ügylet (tehát van záróra), akkor a bázisár:

- A legutolsó, de még az adott napot megelőző öt tőzsdei kereskedési napon belüli záróár. - Ha az utolsó záróár nem a megelőző öt napon belül született, akkor

- a nyitó szakaszban nincs bázisár, - a szabad szakaszban pedig a nyitóár, vagy ennek hiányában a szabad szakasz első ügyletének az ára a bázisár (az első ügyletig tehát nincs bázisár).

(Vagyis ha öt napig nem születik ügylet, akkor nincs bázisár a következő kötésig!)

Különösen indokolt piaci helyzetben a BÉT a bázisárat eltérő módon is megállapíthatja (pl. egyes vállalati esemény bekövetkeztekor), illetve dönthet úgyis, hogy nem határoz meg bázisárat.

A bázisár meghatározás specialitásából fakadóan előfordulhat olyan eset, hogy a fent meghatározott ármozgáslimiten kívül születik ügylet. Ez azonban csak az alábbi esetben következhet be:

Amennyiben egy termékre az adott napon nincs bázisár (mert pl. 5 napon belül nem született rá ügylet), tehát az adott napi első kötés ára válik bázisárrá, úgy az alábbi példa szerinti speciális esetben előfordulhat, hogy az első ügyletkötést követően meghatározódó ajánlati limiten kívül születik kötés:

Az ajánlati könyvben egy BUX papírra a legjobb vételi ajánlat ára 1000 Ft és 10 db-ra szól (a vételi oldalon nincs bent több ajánlat, az eladási oldalon pedig egyáltalán nincs bent ajánlat)

Beérkezik egy 20 db-ra szóló 800 Ft-os eladási ajánlat.

Az ügylet 10 db-ra 1000 Ft-on jön létre (hiszen a vételi ajánlat került korábban az ajánlati könyvbe) – ez lesz a bázisár.

A következő ajánlat, ami beérkezik egy 1000 Ft-os 10 db-ra szóló vételi ajánlat, ami az eladási ajánlat maradék 10 db-jával kötődik le 800 Ft-on (hiszen ez az eladási ajánlat került korábban az ajánlati könyvbe) – ami a 15%-os limitnél magasabb eltérés.

5. AZ ÜGYLETKÖTÉS A tőzsdei ügyletek az elektronikus úton a távkereskedési rendszerbe beadott ajánlatokból jönnek létre úgy, hogy a rendszer az alább bemutatott ügyletkötési algoritmusok szabályai alapján párosítja a kereskedők ajánlatait.


48

5.1. Ügyletkötési algoritmusok

Ügyletkötési algoritmusnak hívjuk azt a szabályrendszert, amelynek az előre meghatározott feltételei alapján a rendszer az ajánlatokat párosítja. A rendszerünk a normál kereskedés során két10 alap algoritmust (egyensúlyi áras és folyamatos) alkalmaz.

Az algoritmusok általános közös szabályai az alábbiak:

1. az ajánlatok közül a jobb árú ajánlat elsőbbséget élvez - piaci ajánlat mindig a legjobb ajánlatnak tekintendő,

2. az azonos árú ajánlatok közül az időben korábban tett ajánlat élvez elsőbbséget. Jobb árú ajánlat: vételi ajánlat esetében a magasabb árú, eladási ajánlat esetében az

alacsonyabb árú ajánlat.

Az ajánlattétel ideje: amikor az ajánlatot teszik, kivétel STOP LIMIT ajánlat, ahol az aktiválási idő tekintendő az ajánlattétel idejének.

Az ajánlattétel idejét (az ajánlat teljesítési sorrendjét) nem módosítja az ajánlat alábbi adatainak a megváltoztatása: 1) mennyiség csökkentése, 2) időbeli hatály módosítása 3) kereskedési számlaazonosító módosítása

RÉSZ ajánlat a teljesítési sorrendben megelőzheti a jobb áron és/vagy korábban tett MIND ajánlatot (és fordítva), ha az a mennyiség tekintetében nem párosítható az ellenoldali ajánlattal.

STOP LIMT specialitásai: STOP LIMIT típusú ajánlat esetében azonos limitár esetén a rosszabb Aktiválási árú ajánlat

teljesítési sorrendben megelőzi a jobb Aktiválási árú ajánlatot.

Egy ügylet után aktiválandó STOP PIACI és STOP LIMIT típusú ajánlatokból csak azután jöhet létre ügylet, ha valamennyi olyan STOP PIACI és STOP LIMIT típusú ajánlat aktiválódott, amelynek aktiválását az adott ügylet váltotta ki, még akkor is, ha az egyes STOP PIACI és STOP LIMIT típusú ajánlatok Aktiválási ára különböző volt;

Egy ügylet után aktiválandó STOP PIACI és STOP LIMIT típusú ajánlatok közül a vételi STOP PIACI és STOP LIMIT típusú ajánlatok előbb válnak Aktív Ajánlattá, mint az eladási STOP PIACI és STOP LIMIT típusú ajánlatok,

5.1.1. Az egyensúlyi áras párosítási algoritmus

A nyitó és záró szakaszban történik így az ajánlatok párosítása.

Az algoritmus lényege az, hogy az ajánlatgyűjtési részszakaszban beadott (összegyűjtött) ajánlatok alapján a rendszer megkeresi azt az árszintet, amelyen a legtöbb mennyiségű értékpapírra jöhet létre ügylet, és azon az egy áron kötődnek meg az ügyletek az ügyletkötési részszakaszban. (Az algoritmust ld. részletesen a Kereskedési Kódex mellékletében.).

10 Az egyes speciális értékpapírtáblákra (FIX és Aukciós) speciális szabályok vonatkoznak, ezeket a szabályokat később részletezzük.


49

5.1.2. Folyamatos ajánlatpárosítási algoritmus

A szabad szakaszban történik így az ajánlatok párosítása. Az ajánlatok teljesítési sorrendben (ár-idő prioritás) szerepelnek az ajánlati könyvben.

Az ajánlati könyvbe érkező új ajánlat azzal a legjobb árú ellenoldali ajánlattal párosodik, amelyiknek minden tekintetben megfelel (átfedő, vagy megegyező árak, illetve mennyiség).

Az ügylet árát az ajánlati könyvbe előbb érkezett ajánlat ára határozza meg.

Ha a beérkező ajánlat az ajánlati könyvben szereplő ajánlatokkal nem vagy csak részben párosítható – akkor a teljesítési sorrendnek megfelelően bekerül az ajánlati könyvbe.

5.2. Kereskedési szakaszok

A kereskedés több szakaszból tevődik össze a Részvény Szekcióban; a nyitó és zárós zakaszban egyensúlyi (egy)áras párosítási algoritmus működik, a szabad szakaszban folyamatos ajánlatpárosítással jönnek létre az ügyletek. A Hitelpapír Szekcióban ajánlatgyűjtési szakaszból és szabad szakaszból áll a kereskedés. 11

5.2.1. Nyitó szakasz (csak a Részvény Szekcióban)

Nyitó ajánlatgyűjtési részszakaszra és nyitó ügyletkötési részszakaszra tagolódik. Nyitó ajánlatgyűjtési részszakasz. Tehető ajánlatok:

a) típus: LIMIT

b) fajta: RÉSZ

c) időbeli hatály: MOST kivételével bármilyen

Az ajánlatok anonimak (az ajánlattevő Szekcitag nem látszik), de láthatóak. A nyitó ajánlatgyűjtési részszakaszban üzletkötés nem történik, csak ajánlatgyűjtés. Az adott kereskedési napot megelőzően bevitt és még nem törölt, nem limit típusú és nem rész fajtájú ajánlatok csak a szabad szakaszban aktiválódhatnak, ha megfelelnek az ajánlattételi limitnek (15-20 %)!

Nyitó ügyletkötési részszakasz

Ebben a részszakaszban csak ajánlatpárosítás van, már nincs ajánlatgyűjtés, a korábban bevitt ajánlatok sem módosíthatóak, illetve törölhetőek.

Az ügyletkötés az egyensúlyi áras algoritmusnak megfelelően történik, azaz a legnagyobb forgalmú árszint elve (a legtöbb darab értékpapírra ezen ár esetén születik kötés) alapján meghatározott egyetlen áron kötődik meg valamennyi ügylet.

11 A tőzsdének a szabályok szerint lehetősége van több – egyes értékpapíroknál- egyensúlyiáras szakasz beiktatására – erre jelenleg nincs példa.


50

5.2.1. Záró szakasz (csak a Részvény Szekcióban)

Záró ajánlatgyűjtési részszakaszra és záró ügyletkötési részszakaszra tagolódik. A Záró szakasz specialitása az ún. random end, azaz véletlenszerű lezárás. Ez azt jelenti, hogy a Záró szakasz ajánlatgyűjtési részszakaszának lezárása nem egy előre meghatározott időpont, hanem időintervallum, amin belül bármikor véget érhet a részszakasz. A Záró szakasz többi szabálya ugyanaz, mint a nyitó szakaszban. 5.2.2. Szabad szakasz

A szabad szakaszban minden típusú, fajtájú és időbeli hatályú ajánlat tehető (kivéve a Részvény Szekcióban minimális mennyiségű ajánlat, a Hitelpapír Szekcióban megadott napig és visszavonásig érvényes ajánlat).

Az adott kereskedési bevitt és még nem törölt, nem limit és nem rész ajánlatok a szabad szakaszban aktiválódhatnak, ha megfelelnek az ajánlattételi limitnek (15-20 %). Az ügyletkötés a folyamatos ajánlatpárosítási algoritmusnak megfelelően történik. 5.2.3. Ajánlatgyűjtési szakasz (csak a Hitelpapír Szekcióban)

Az ajánlatgyűjtési szakaszban a MOST, megadott napig és visszavonásig érvényes ajánlat ajánlat kivételével minden típusú, fajtájú és időbeli hatályú ajánlat tehető. Az ajánlatgyűjtési szakaszban üzletkötés nem történik, csak ajánlatgyűjtés.

A fent leírtakat a könnyebb érthetőség kedvéért táblázatos formában is összefoglaltuk.

Kereskedési szakaszok ajánlat bevitel

kötéskötésár-

meghatározáspárosítási algoritmus

nyitó ajánlatgyűjtési részszakasz van nincs nincs nincs nyitó ügyletkötési részszakasz nincs van van / nyitó ár van „egyensúlyi áras” zaró ajánlatgyűjtési részszakasz van nincs nincs nincs zaró ügyletkötési részszakasz nincs van van / nyitó ár van „egyensúlyi áras” szabad szakasz van van van van „folyamatos” ajánlatgyűjtési szakasz van nincs nincs nincs szabad szakasz van van van van „folyamatos” ajánlatgyűjtési szakasz van nincs nincs nincs


51

Kereskedési szakaszok Részvény Szekció Hitelpapír Szekció

nyitó szakasz van nincs zaró szakasz van nincs szabad szakasz van van ajánlatgyűjtési szakasz nincs van

Részvény Szekció Hitelpapír Szekció

Ajánlat nyitó és záró szakasz

szabad szakasz ajánlatgyűjtési szakasz

szabad szakasz

Limit igen igen igen igen stop limit nem igen igen igen

típus

Piaci nem igen igen igen Rész igen igen igen igen Mind nem igen igen igen

fajta

min. mennyiségű nem nem igen igen Most nem igen nem igen Szakasz igen igen igen igen Nap igen igen igen igen Megadott napig igen igen nem nem

időbeli hatály

Visszavonásig érv. igen igen nem nem

5.3. Szüneteltetés 5.3.1. A tőzsdei kereskedés szüneteltetése

Különösen indokolt helyzetben (vis maior - technikai problémák) a Tőzsde a kereskedést határozott vagy határozatlan időre (max. 3 nap) szüneteltetheti. 5.3.2. Egyes értékpapírok kereskedésének szüneteltetése

Minden, nem hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében, ha olyan ügylet jön létre, mely a bázisárhoz képest +/-10 %-ot meghaladó, vagy certifikátok esetén a Terméklistában meghatározott árváltozást idézett elő, a Tőzsde ideiglenesen, maximum 15 percre szüneteltetheti az adott értékpapír kereskedését. Az első szüneteltetés után a BÉT ezt a 10 %-os limitet feloldja, ettől kezdve az adott napon ez a limit „nem él tovább”, csak az ajánlattételi limitek maradnak meg.

(Fix ajánlatból és aukciós ajánlatból született ügylet nem válthatja ki a szüneteltetést).


52

Olyan letéti igazolás esetén, melynek mögöttes értékpapírja be van vezetve a Tőzsdére12, bármely (a mögöttes értékpapír vagy az arra vonatkozó letéti igazolás) értékpapír kereskedésének ideiglenes szüneteltetése miatt a másik papír (a mögöttes értékpapír vagy az arra vonatkozó letéti igazolás) kereskedése is szünetel13.

Különösen indokolt esetben a Tőzsde ügyvezető igazgatója, illetve a Tőzsdetanács több napra felfüggesztheti egyes értékpapírok tőzsdei forgalmazását, ha azoknak „rendezett, áttekinthető és tisztességes tőzsdei kereskedelme” nem biztosított. (részletesebben ld. Befektetési és Forgalombantartási Szabályzat)

5.4. A létrejött ügyletek adatainak megjelenítése a kereskedési rendszerben

A rendszer a Szekciótagok felé a munkaállomáson keresztül az alábbi információkat adja meg:

- értékpapír neve

- az értékpapírtábla (általános, fix, aukciós és az árjegyzői) megnevezése,

- a vevő és az eladó Szekciótagok kódja,

- az ügylet ára,

- az ügylet mennyisége,

6. SPECIÁLIS ÉRTÉKPAPÍRTÁBLÁK

6.1. FIX értékpapírtábla

Az olyan ügyletek számára, amelyek normál piaci környezetben nem, vagy nehezen tudnának létrejönni (pl. az átlagos kötésméretet többszörösen maghaladó ajánlatok esetében) a BÉT ki alakította az un. fix ajánlatokat. A normál kereskedés egyik legfontosabb eleme az anonimitás – senki nem tudja előre, hogy kinek az ajánlatával párosítja majd a rendszer az ajánlatát – a fix ajánlat specialitása elsősorban az, hogy itt az ajánlattevő/elfogadó meghatározhatja azt, hogy kivel akar kötni, kinek a teljesítési kockázatát akarja futni, a fix ajánlatból és annak elfogadásából tehát kétoldalú, bilaterális ügylet születik, melynek elszámolása ugyancsak bilaterális. - Fix ajánlat certifikátra nem tehető - Fix ajánlat során az ajánlattevő Szekciótag az általa kiválasztott Szekciótagot közvetlenül hívja

fel ügyletkötésre erre vonatkozó ajánlatával – melyet kizárólag a kiválasztott Szekciótag jogosult elfogadni.

- A fix ajánlat mennyisége (pontosabban annak értéke) el kell hogy érjen egy minimumot (ez jelenleg: 25 millió Ft )

- Fix ajánlat megtételéhez, illetve annak elfogadásához legfeljebb két ügyfél ajánlata vonható össze.

12 Pl. MOL GDR-ok. 12 Jelen összefoglaló elkészítéséig ilyen letéti igazolások bevezetésére még nem került sor 13 Azaz, ha a MOL kereskedése szünetel, akkor a MOL GDR kereskedése is szünetelne, és fordítva.


53

- Csak a szabad szakaszban tehető. - A fix ajánlat az ajánlattevő által meghatározott időtartamon belül érvényes – amennyiben ezen

belül nem kerül elfogadásra, törlődik. - A fix ajánlat nem kerül be az ajánlati könyvbe – csak az ajánlattevő és az üzletkötésre felhívott

fél ismerheti meg az ajánlat tartalmát. (Az ajánlat csak az ügyletkötésre felhívott Szekciótag munkaállomásán jelenik meg.)

- A kereskedésben részt vevő többi szereplő (a piac) csak az üzletkötés után “értesül” róla – a munkaállomáson keresztül, megkülönböztető jelzéssel.

- A fix ajánlatból született ügyletek a tőzsdei összforgalomba beleszámítnak, azonban a záró-, illetve az átlagár meghatározás során a Tőzsde figyelmen kívül hagyja azokat.

- Az értékpapír kereskedésének szüneteltetését fix ajánlatból született ügylet nem váltja ki.

6.2. AUKCIÓS értékpapírtábla

Az aukciós ajánlat egy olyan ajánlat, amely egy, a tőzsdére bevezetett értékpapír meghatározott, nagy volument meghaladó mennyiségének megvételére vagy eladására vonatkozik.

Korábban ez a típusú tranzakció a másodlagos piacon nem, csak az állampapírok elsődleges piacán, az állampapír kibocsátásoknál volt használatos, a piac átláthatóságának növelése érdekében azonban nagyon fontos, hogy a BÉT a megszokottnál lényegesen nagyobb volumenű „block” ügyletek megkötésére a másodlagos piacon, a Részvény- és Hitelpapír Szekcióban is lehetőséget adjon.

Az aukciós ügylet a többi tőzsdei ügylettől elkülönülten, valamennyi – vagy jelentős számú, előre meghatározott – Szekciótag között, a tőzsde kereskedési rendszerén az aukciós ajánlat részletszabályainak megfelelően jöhet létre. Aukciós ajánlatból létrejött ügylet nem számít bele átlag, min, max, záróárba, nem vált ki szüneteltetést, stop ajánlatot nem aktivál (210. és 211. old. 5.1 és 5.2. pontok) Szabályai

A piac szokásos tranzakcióméreténél lényegesen nagyobb volumenű értékpapírra vonatkozó vételi vagy eladási ajánlat tehető meg ezáltal egyszerre, anélkül, hogy ártorzulást idézne elő a piacon. (Az aukciós ajánlat minimális értéke el kell hogy érje az értékpapír tőzsdére bevezetett mennyiségének 3 %-át vagy 500 millió Ft-ot.)

Bármely, a tőzsdére bevezetett értékpapírra tehető aukciós ajánlat. Az aukciós ügylet a többi tőzsdei ügylettől elkülönülten jön létre (a tőzsdei kereskedési

rendszer aukciós moduljában). Az aukciós ajánlat rugalmas és jól paraméterezhető az ajánlattevő által (pl. árkialakítás

elvének meghatározása; felajánlott mennyiség módosítása; ellenajánlat minimális mennyiségének/értékének, illetve egy aukciós ellenajánlatot tevő maximális részesedésének meghatározása).

Az egyéb ajánlatokra vonatkozó ajánlattételi limitek az aukciós ajánlatra nem vonatkoznak. Az aukciós ajánlat alapadatai a következők (alapértelmezés – AÉ):

- az ajánlattevő Szekciótag neve,


54

- az értékpapír meghatározása (AÉ: részvény), - az ajánlat iránya (vétel vagy eladás), - az értékpapír mennyisége vagy értéke, melyre az aukciós ajánlat szól, - eladási aukciós ajánlat esetén a párosítási algoritmus meghatározása (mely lehet többáras

vagy egyensúlyi áras), - többáras párosítási algoritmus esetén az allokációs eljárás és az ajánlatgyűjtési szakaszok

száma. - Az allokációs eljárás - abban az esetben, amikor nem kerülhet párosításra valamennyi

ellenajánlat – történhet arányos kielégítéssel vagy kártyaleosztással. (AÉ: kártyaleosztás)

- Az ajánlatgyűjtési szakasz lehet: kompetitíváras, illetve nem kompetitív áras. (Ez utóbbi alkalmazása esetén az ajánlattevőnek meg kell határoznia a nem kompetitív áras ellenajánlatok maximális részarányát is.)

További, az aukciós ajánlattevő által meghatározható paraméterek:

- mennyiségi korlátozások - mekkora mennyiség/érték fölött minősíthető az aukció sikeresnek, - az ügyletkötés során elfogadható aukciós ellenajánlatok maximális

mennyisége/értéke, - egy aukciós ellenajánlat minimális mennyisége/értéke, - többáras párosítási algoritmus esetén az egy aukciós ellenajánlatot tevő maximális

részesedése (AÉ: 100 %), illetve nem kompetitív áras és kompetitív áras ajánlatmennyiségeinek aránya (AÉ: 10 %);

- kötésegység (AÉ: 1 db értékpapír); - árlépésköz (AÉ: az adott értékpapír azonnali piacon alkalmazott árlépésköze); - ármeghatározás

- eladás esetén a minimális elfogadási ár, - vétel esetén a maximális elfogadási ár;

- kereskedés ideje titkárságvezetői határozatban foglalt feltételek szerint (AÉ: 11.00 – 15.00);

- ajánlati könyv fajtája - nyilvános: az ellenajánlat megtételére jogosult Szekciótagok az ajánlati könyvben

láthatják a többi ellenajánlatot az ellenajánlat tevő megjelölése nélkül - nem nyilvános: az ellenajánlat tevők nem látják a további ellenajánlatokat (AÉ: nem nyilvános);

- teljesítési nap T+1 és T+7 között állapítható meg (AÉ: az adott értékpapír Szekciójában alkalmazott elszámolási ciklus, azaz a Részvény Szekcióban T+3, a Hitelpapírpapír Szekcióban T+2);

- az aukciós ellenajánlat megtételére jogosultak köre legalább 5 Szekciótag.

- az aukciós ajánlat a Szabályzat rendelkezései, és az aukciós ajánlattevő által előre meghatározott feltételek szerint a Kereskedési Rendszerben történő rögzítéséig


55

módosítható. Azaz pl., ha az ajánlattevő nem határozott meg minimum árat, akkor nem köteles a teljes mennyiséget értékesíteni, ha az árat nem találja „jónak”, még akkor sem, ha van megfelelő mennyiségű értékpapírra vevő.

Az aukciós ajánlat nyilvánosságra hozatala:

- a Tőzsdét legkésőbb az aukció tervezett napját megelőző kereskedési nap 12 óráig kell hivatalos formában értesíteni,

- a Tőzsde megvizsgálja, hogy az aukciós ajánlat megfelel-e a szabályzati előírásoknak és erről legkésőbb az aukciót megelőző kereskedési nap 16 óráig juttatja el az értesítést az ajánlattevőnek,

- ez utóbbival egyidejűleg a Tőzsde értesítést küld a kereskedési rendszeren keresztül az ellenajánlat megtételére jogosult Szekciótagoknak,

- amennyiben valamely ellenajánlat megtételére jogosult Szekciótag nem kíván részt venni az aukción, elutasító nyilatkozatát legkésőbb az aukciót megelőző kereskedési nap 17 óráig kell a Tőzsde felé eljuttatnia,

- az aukció napján 10 óráig a Tőzsde részére megfelelő formai követelményekkel átadott ajánlat esetén az adott kereskedési nap 11.00 és 15.00 közötti időszakban megtörténhet az aukció,

- az aukciós ajánlatot visszavonni csak az aukció elindulásáig lehet (ez esetben bánatpénzt - minimum díjat - kell fizetni).

Az aukciós ügyletkötés lebonyolításának módja:

- az aukciós ajánlat megtételére kizárólag a Tőzsde által üzemeltetett kereskedési munkaállomáson keresztül kerülhet sor;

- az aukciós kereskedési idő végéig nem (vagy részben) lekötött ajánlatok, ellenajánlatok (illetve azok le nem kötött része) törlődik;

- az aukciós ellenajánlatok (ellenkező rendelkezés hiányában) RÉSZ és LIMIT ajánlatnak minősülnek;

- az aukciós ajánlatokból létrejött ügyletek a kereskedési rendszeren keresztül, megkülönböztető jelzéssel nyilvánosságra kerülnek;

- ezen ügyleteket a záróár-, illetve az átlagár képzés során figyelmen kívül hagyja a Tőzsde, forgalmi statisztikai és elszámolási szempontból pedig FIX ügyleteknek minősülnek.

Többáras párosítási algoritmus

- Kizárólag eladási aukciós ajánlat esetén alkalmazható ez az algoritmus (vagyis valamennyi ellenajánlat vételi ajánlat).

- Kompetitív áras és (és az ajánlattevő ilyen rendelkezése esetén) nem kompetitív áras ajánlatgyűjtési szakaszokra, valamint ügyletkötési időszakra tagolódik.

- Az ajánlatgyűjtési szakasz(ok)ban történik ellenajánlatok megtétele (illetve szükség esetén azok módosítása, törlése).

- Az ügyletkötési szakaszban történik az aukciós ajánlat megtétele, valamint az aukciós ajánlat és az ellenajánlatok párosítása. (a részletes leírást a Kódex tartalmazza)


56

Egyensúlyi áras párosítási algoritmus - Mind vételi, mind pedig eladási aukciós ajánlat esetén alkalmazható ez az algoritmus. (Az

ellenajánlat tételére jogosultak értelemszerűen az előbbi esetben csak eladási, az utóbbiban csak vételi ajánlatokat tehetnek.)

- Az egyensúlyi áras párosítási algoritmussal megvalósuló aukció ajánlatgyűjtési és ügyletkötési szakaszokra bontható.

- Az ajánlatgyűjtési időszakban teszi meg ajánlatát mind az aukciós ajánlattevő, mind pedig az ellenajánlat megtételére jogosult Szekciótagok, mely ajánlatoknak minden esetben részét kell hogy képezze az ár megjelölése (LIMIT ajánlatok).

- Az ügyletkötési szakaszban kerül sor az aukció árának meghatározására - az azonnali piaci kereskedés „normál” menetének nyitó szakaszában is alkalmazott - egyensúlyi áras párosítási algoritmus szerint.

6.1. Árjegyzői értékpapírtábla

Az árjegyzői-értékpapírtábla szabályai megegyeznek az általános Értékpapírtábla szabályaival, kivéve, hogy az árjegyzői-értékpapírtáblán a vezérigazgató minimális ajánlati mennyiséget állapít(hat) meg.

Az árjegyzői-értékpapírtábla alkalmazására a Hitelpapír Szekcióban került eddig sor, elsősorban az elsődelges forgalmazók védelmében, hogy az árjegyzői nagyobb mennyiségre szóló ajánlatokat ne lehessen 1 darabokkal „megütni“.

7. DÖNTÉSI JOGKÖRÖK Az Igazgatóság dönt többek között:

a szabályzatokról, a díjstruktúráról,

A vezérigazgató dönt többek között: a kereskedési szünnap megállapításáról, a kereskedési időről, a kereskedés, illetve egyes értékpapírok rendkívüli esetekben történő szüneteltetéséről, kereskedési jog felfüggesztéséről, illetve visszaállításáról, az egyes értékpapírok árlépésközének megváltoztatásáról, rendkívüli esetekben a bázisár, illetve az ajánlattételi limitek módosításáról, rendkívüli helyzetek kezeléséről, a Kereskedési Kódexben meghatározott feltételek teljesítése esetén döntés a kereskedési

jogosultság megadásáról


57

ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEK 1. Melyik IGAZ az alábbi állítások közül?

a) Egy értékpapírnak mindig van bázisára b) Egy értékpapírnak van záróára, ha már született rá ügylet. c) Egy értékpapírnak mindig van záróára d) Az első kereskedési nap kivételével a bázisár mindig a záróárral egyezik meg.

2. Melyik NEM igaz az alábbi állítások közül:

a) MIND ajánlat a teljesítési sorrendben megelőzheti a jobb árú Minimális mennyiségű ajánlatot

b) Két vételi ajánlat közül mindig az időben korábban tett ajánlat a jobb árú ajánlat. c) MIND ajánlat a teljesítési sorrendben megelőzheti a jobb árú RÉSZ ajánlatot d) Két eladási ajánlat közül az alacsonyabb árú ajánlat a jobb árú ajánlat.

3. Mikor NEM jöhet létre ügylet?

a) Szabad szakaszban b) Nyitó szakaszban c) Nyitóáras ajánlatgyűjtési részszakaszban d) Nyitóáras ügyletkötési részszakaszban

4. Mi történik egy 155 000 darabra szóló, PIACI VÉTELI (RÉSZ) ajánlattal, ha az adott

értékpapír ajánlati könyve kizárólag az alábbi ajánlatokat tartalmazza (szabad szakasz!):

vétel eladás db ár db

3 000 RÉSZ 12850 5 000 RÉSZ 12855

100 000 MIND 12860 150 000 MIND 12855 25 000 MIND 12870 10 000 RÉSZ

a) az ajánlatból 50 000 db lekötődik 12860 Ft-on, a maradék pedig törlődik b) az ajánlatból 150 000 db lekötődik 12860 Ft-on, a maradék pedig törlődik. c) nem jön létre ügylet és az ajánlat törlődik d) az ajánlatból 50 000 db lekötődik 12860 Ft-on, 25 000 db lekötődik 12855 Ft-on, 10 000

db lekötődik 12870 Ft-on, a maradék pedig törlődik

5. Aukciós ajánlatnál melyik párosítási algoritmus esetén lehet eladási aukciós ajánlatot tenni? a) Kizárólag egyensúlyi-áras párosítási algoritmus esetén b) Kizárólag többáras párosítási algoritmus esetén c) Egyensúlyi-áras és többáras párosítási algoritmus esetén is d) Egyik sem

HELYES VÁLASZOK: 1 - b, 2 - b, 3 - c, 4 - a, 5 - c


58

V . E L S Z Á M O L Á S

1. AZ ELSZÁMOLÁSRÓL ÁLTALÁBAN

Ahogy azt a kereskedési szabályok bemutatásánál már láttuk: tőzsdei ügyletek egységesek, azonosak a teljesítési feltételek. Ez a nagy mennyiségre való tekintettel nem is lehet másképp, hiszen csak így lehet az azonos elszámolási szabályokkal kötött nagy mennyiségű ügyletet, gyorsan és biztonságosan elszámolni.

Azt is tudjuk már, hogy a kereskedési rendszer anonim, az ügyletet kötő felek nem határozhatják meg előre, hogy kivel kötnek üzletet.14

1.1. Elszámolási módok

Az ügyletek elszámolásának az alábbi három fő módját különböztethetjük meg: a) bruttó elvű elszámolás,

Bruttó elvű elszámolásnál az ügyleteket egyenként, ügyletről ügyletre számolják el.

b) bilaterális nettósítás, Bilaterális nettósításnál a két ügyfél között meghatározott idő alatt kötött ügyletek kerülnek elszámolásra értékpapíronkénti és pénzoldali nettósítással.

c) multilaterális nettósítás. Multilaterális nettósításnál az adott napon ügyletet kötő szekciótagok kötéseit vizsgálja az elszámolóház, mégpedig úgy, hogy szekciótagonként és értékpapíronként kiszámolja nettósítva (ősszes vétel és eladás különbsége) az egy szekciótagra jutó nyitott pozíciót. Értékpapír nettó eladónak számít az a szekciótag, amely egy adott idő alatt valamely értékpapírból többet adott el, mint vett. Értékpapír nettó vevő a szekciótag, ha egységnyi idő alatt valamely értékpapírból többet vett, mint eladott.

1.2. Az elszámolási ciklus hossza

Egyes elszámolási rendszerekben már az ún. T napon, a tőzsdei ügylet megkötése napján teljesítésre kerülhet az ügylet, de van, ahol ez a T+2, vagy a T+3, esetleg csak a T+5 elszámolási napon valósul meg.

Az elszámolási ciklus rövidítésével csökkenthető az elszámolásból eredő kockázat, nagyobb biztonságot adva ezzel a tőzsdei elszámolásnak. A nagyobb biztonság alacsonyabb biztosítékadási kötelezettséget, így alacsonyabb költséget is jelent. 14 Az aukciós és fix ügyletek elszámolási szabályai az ügyletek specialitása miatt eltérőek a normál tőzsdei ügyletektők.


59

1.3. Elszámolóházi formák

Az értékpapír és egyéb tőkeműveletek elszámolását általában erre specializálódott szervezetek, ún. klíring- és/vagy elszámolóházak végzik15, amelyek működhetnek:

a tőzsde szervezeti egységeként ,

önálló szervezetként a tőzsdén kívül.

Az ügyletek pénzügyi elszámolása vagy az elszámolóház által vezetett pénzszámlákon történik, vagy az elszámolásra egy bank (amely lehet a jegybank is) segítségével az ott vezetett pénzszámlákon kerül sor. Az ügyletek értékpapír oldali elszámolása az Elszámolóház által vezetett értékpapírszámlákon történik.

Egyes elszámolóházaknál minden ügyletet kötő fél közvetlenül számolhatja el az ügyleteit, vannak azonban olyan elszámoló szervezetek, amelyekhez csak az elszámolóház által felállított feltételrendszernek megfelelő tagok (ún. klíringtagok) kapcsolódhatnak közvetlenül, és a feltételeknek eleget nem tevők csak egy klíringtagon keresztül realizálhatják - díj ellenében - ügyleteiket. Ezen elszámolóházak általában alaptőke és egyéb technikai követelményekhez kötik a klíringjog megadását.

Az alábbiakban először bemutatjuk a BÉT-en kötött azonnali ügyletek legfontosabb elszámolási szabályait (II.) majd a tőzsdére bevezetett értékpapírok kezelésére vonatkozó rendelkezéseket (III).

2. A BÉT-EN KÖTÖTT AZONNALI ÜGYLETEK ELSZÁMOLÁSA

A tőzsdei ügyletek elszámolását jelenleg az 1993-ban alapított KELER, mint önálló szervezet végzi, melynek 53,33%-ban az MNB, 46,67%-ban pedig a Budapesti Értéktőzsde a tulajdonosa. A KELER ezen túl értéktári-, klíring funkciókat is ellát, és itt történik a tőzsdei derivatív ügyletek és egyes OTC ügyletek elszámolása is. 1995 elejéig azonban a szekciótagok által a tőzsdei ügyletek teljesítéséhez nyitott pénzszámlákat a Magyar Nemzeti Bank vezette, és a tőzsdei ügyletek pénzoldali teljesítése ezeken a számlákon keresztül folyt. Ezt követően a tőzsdeforgalmi (pénz) számlákat is átvette a KELER, mind az értékpapír, mind a pénzügyi elszámolást felvállalva. Ezt a helyzetet változtatta meg a VIBER (valós idejű bruttó elvű elszámolási rendszer – az MNB által üzemeltett országos pénzforgalmi rendszer – melyhez az Elszámolóház is csatlakozott ) 1999. szeptember 6-i indulása. Hiszen ettől az időponttól kezdve a KELER a bankok számára már nem vezet pénz-számlát (a tőzsdeforgalmi számlájuk megszűnt), ezért a pénzügyi teljesítést csak a VIBER-en keresztül az MNB által vezetett pénzforgalmi számláról teljesíthetnek. A VIBER bevezetésének hatása egyébként a nem tőzsdei (OTC) ügyletek elszámolásában, és a transzferek kezelésében is jelentős, ennek a szabályozása azonban nem képezi a tőzsdei szakvizsga tárgyát.

15 Klíring alatt az ügyletekből származó fizetési kötelezettségek kiszámítását, elszámolás alatt magát a teljesítéshez kacsolódó terheléseket és jóváírásokat értjük.


60

A BÉT-en kötött ügyletek elszámolásának részletszabályait a KELER Általános Üzletszabályzatának vonatkozó fejezetei tartalmazzák.

2.1. Általános elvek

A BÉT elszámolási rendszere a következő alapelvekre épül: 1) DVP – Delivery Versus Payment (Szállítás fizetés ellenében) – ami azt jelenti, hogy a

pénz- és az értékpapír-elszámolás egymás függvénye, amennyiben az egyik nem teljesül, a másik teljesítése sem történik meg

2) Gördülő elv (napi elszámolás van, nem heti, vagy havi) 3) Multilaterális nettósítás, 4) T+2 napos elszámolási ciklus a tőzsdei hitelpapír ügyletekre (Hitelpapír Szekció), T+3

napos elszámolási ciklus az egyéb tőzsdei értékpapír ügyletekre (Részvény Szekció). (A T az üzletkötés napját jelöli, a napok elszámolási napban értendők.)

5) CCP - Central Counterparty (Központi szerződő fél) A CCP lényege, hogy a KELER garanciát vállal az ügyletek teljesítésére, egy esetleges nemteljesítés esetén a vevővel szemben eladóként, az eladóval szemben vevőként lép fel, így garantálja az általa befogadott ügyleteket, tehát szerződéses partnerként felel azok teljesítéséért. Amennyiben valamelyik fél nem teljesít, akár saját tőkéje terhére is köteles helytállni az üzleteiből adódó kötelezettségekért.

6) 7) Bruttó elvű elszámolás a speciális ügyletekre (fix és aukciós ajánlatból született ügyletek)

2.2. Klíringtagság

A KELER az egyes szekciók tekintetében elszámolási szolgáltatást az un. klíringtagoknak biztosít. A Szabályzat előírja a klíringtagsági feltételeket.

A Részvény és Hitelpapír Szekcióban kötött ügyletek elszámolásánál nem minden üzletkötő fél kapcsolódhat be közvetlenül az elszámolásba. Csak a klíringtagok rendezhetik értékpapír ügyleteiket a KELER-nél közvetlenül, míg a klíringtagsággal nem rendelkező szekciótagok ezt csak egyes klíringtagok segítségével, alklíringtagként tehetik meg. A klíringtagsággal járó klíringjog értelemszerűen felfüggesztésre kerül, ha a valamely szekciótag az alább ismertetettek szerint nem teljesít. Ilyen esetben a tag kereskedési joga is felfüggesztésre kerül, újabb ügyletet nem köthet, azonban a korábban kötött ügyleteire vonatkozóan a teljesítési kötelezettsége megmarad.

2.2.1. A klíringtagság fajtái

- Általános klíringtag az a kereskedési joggal rendelkező szekciótag, amely legalább 500 millió Ft auditált saját tőkével rendelkezik, és folyamatosan teljesíti a BÉT által előírt tagsági feltételeket. Az általános klíringtagnak joga van arra, hogy a kereskedési joggal


61

rendelkező nem klíringtag (klíringelt tag, alklíringtag) részére elszámolási szolgáltatást nyújtson.

- Egyéni klíringtag az a kereskedési joggal bíró szekciótag lehet, amelynek legalább 100 millió Ft-os auditált saját tőkéje van, és teljesíti a BÉT által előírt tagsági követelményeket. Az egyéni klíringtag kizárólag a sajátszámlás és bizományosi ügyleteinek elszámolására jogosult, így nem számolhat el nem klíringtag számára.

2.2.2. A klíringtagság keletkezése

A klíringtagság nem automatikusan keletkezik. A klíringjogra irányuló kérelmet a szekciótag írásban köteles eljuttatni a KELER számára. A kérelmet a KELER csak abban az esetben utasíthatja el, amennyiben a klíringtag a szabályzatban foglalt kötelezettségeket nem teljesíti.

2.2.3. Klíringtagi garanciaelemek

alapszintű pénzügyi fedezet,

árkülönbözet,

alapbiztosíték,

kiegészítő pénzügyi fedezet.

Az alapszintű pénzügyi fedezet a KELER által piaconként meghatározott fix összeg, amelyet az adott piacon kereskedő tagnak folyamatosan fenn kell tartania. Értéke 10-10 millió Ft a részvény és hitelpapír szekciókra külön-külön.

Az árkülönbözet a múltbeli ármozgásokat hivatott fedezni. Az üzletkötés óta bekövetkezett elméleti veszteséget (vagy nyereséget) a KELER naponta határozza meg. Az első napi árkülönbözetet a kötési ár és a T napi záróár különbözete adja, az ezt követő elszámolási napok árkülönbözetét a napi záróár és a megelőző elszámolási nap záróárának különbözete adja. (Pl: vettünk 100 db OTP-t 20.000,- Ft-ért, a következő napon a papír záróára 20.050,- Ft-ra emelkedett, ami 100 × 50,- Ft, azaz 5.000,- Ft elméleti nyereséget jelent)

A számított árkülönbözet értéket – a derivatív piaccal ellentétben - nem kell készpénzben rendezni. A negatív árkülönbözetet a KELER fedezetképzési kötelezettségként írja elő klíringtagjai számára, s az árkülönbözet a termék elszámolási ciklusának hosszától függően 3, illetve 2 nap árelmozdulásának felel meg. Az árkülönbözet nyereségek és veszteségek szembeállítása csak az azonos termékben különböző teljesítési napokra vonatkozó kötésekre és pozíciókra vonatkozóan lehetséges.

Az alapbiztosíték a még teljesítésbe nem futott pozíciók után kerül kiszámításra. Az árkülönbözettől eltérően ez a jövőbeli ármozgások kockázatát fedezi, így elsődleges jellegű garanciaelem. Számítása a derivatív ügyletekhez hasonló módon, portfolió alapon történik – a SPAN© (Standardized Portfolio Analisys of Risk) program által.


62

Az alapbiztosítékot a KELER az egynapi szokásos árelmozdulás mértékében állapítja meg, a még teljesítésbe nem futott nettó pozíciókra, termékenként. Az alapletét mértéke termékenként egy fix összegben kerül meghatározásra a BÉT azonnali piacán kereskedett részvények, állampapírok, jelzáloglevelek, vállalati kötvények és befektetési jegyek tekintetében.

Ezen túl, a KELER spread kedvezményt a a leglikvidebb részvényekre. (Pl: jelenleg az egyes teljesítési napok között 30%-os spread kedvezményt alkalmaz a MOL, Magyar Telekom, OTP, RICHTER és EGIS esetében). A számítás alapjául a 4 teljesítési nap ellentétes irányú nettó pozíciói szolgálnak. Ha tehát a 4 napra vonatkozó pozíciók között egy tagnak a különböző teljesítési napokra vonatkozóan nettó vételi és eladási pozíciói is vannak, akkor a KELER a szembeállítható pozíciók alapbiztosítékából ad engedményt. (Ez igen hasonló a derivatív piacon alkalmazott lejáratok közötti spread kedvezményhez, csak itt a lejáratok az egymást követő teljesítési napok.)

Fedezett pozíciók: Amennyiben a tag eladási pozícióihoz rendelve zároltat a teljesítési napon leszállítandó értékpapírokból, a képzett fedezett pozíciók után alapbiztosíték követelmény nem keletkezik, mert a fedezett pozíciók számával a KELER csökkenti a nyitott pozíciók számát. A fedezett pozícióra elhelyezett értékpapírokat a teljesítésig (SD napig) nem lehet a zárolás alól feloldani.

A kiegészítő pénzügyi fedezet funkciója, hogy a KELER bizonyos esetekben szankcionálni tudja tagjait, amennyiben azok kockázatát túl magasnak ítéli. Ily módon értéke alapesetben 0.

A klíringtag a biztosíték-adási kötelezettségének az alábbiak szerint tehet eleget

A klíringtag a KELER által meghatározott biztosítékokat

a) értékpapír formában:

• a klíringtag összevont és/vagy tőzsdei elszámolási értékpapír számláján lévő - a KELER értékpapír befogadási kondícióiban meghatározott befogadható értékpapírok közül - a klíringtag saját tulajdonában álló értékpapíroknak a KELER kedvezményezettségével zárolt mennyisége.

• ab) a klíringtag megbízóitól származó megbízások esetén - a befogadható értékpapírok közül – a klíringtag tőzsdei elszámolási értékpapír „M” típusú számláin lévő, a klíringtag megbízói tulajdonában álló értékpapíroknak a KELER kedvezményezettségével zárolt mennyisége.

b) A pénzforgalmi számla biztosíték alszámláján elhelyezett pénzben.

c) A megbízói biztosíték alszámláján elhelyezett pénzben és

d) Bankgaranciában

is megképezheti. A pénzügyi fedezeteket, az árkülönbözetet és az alapbiztosítékot klíringtagi szinten összegezve, saját és megbízói bontásban szükséges megképezni. A saját biztosítékok felhasználhatók a megbízói pozíciók fedezetéül. Bank a biztosítékokat kizárólag értékpapírban biztosíthatja.


63

2.2.4. Azonnali piaci TEA

A TEA célja a szekciótagok egymással kötött tőzsdei ügyletei teljesítésének késedelméből vagy elmaradásából eredő kockázat csökkentése. A TEA gyakorlatilag egy olyan pénzügyi alap amelynek felhasználásával a nem fizető/szállító tag helyett az alap teljesít, és ebből adódóan a másik oldalon lévő vétlen fél hozzájuthat a pénzéhez – papírjához, míg a DVP-ben kapott pénz és értékpapír a „TEA”-é lesz, efelett a TEA rendelkezik. A TEA a szekciótagok és a KELER közös tulajdonát képező elkülönített alap, amelynek képzéséről, felhasználásáról, visszafizetéséről az előre meghatározott elveknek megfelelően KELER rendelkezik.

Az alap bármilyen azonnali ügylet nemteljesítése esetén felhasználható. A számítás bázisa és módja a részvény- és hitelpapír piacok tekintetében egymástól eltérő.

A tagonkénti azonnali TEA hozzájárulás mértéke az alábbiak szerint kerül meghatározásra: az elmúlt 10 hét átlagos részvénypiaci forgalmának 2,5%-a,

plusz az elmúlt 4 hét átlagos állampapír piaci nyitott pozíciója értékének 3%-a, de

minimum 1 millió Ft,

maximum 125 millió Ft.

A TEA befizetési kötelezettséget csak készpénzben lehet teljesíteni.

2.3. Szegregáció

A Tőkepiaci Törvény előírásainak megfelelően a tőzsdei multinetes elszámolású azonnali ügyletek esetében a saját és ügyfél pénzeket, és értékpapírokat szegregáltan kell kezelni az Elszámolóházban. Ezért a KELER az értékpapír oldali teljesítéshez a klíringtag tulajdonában álló értékpapírra ún. "S" (saját) típusú tőzsdei elszámolási értékpapír alszámlát, a klíringtag ügyfele tulajdonában álló értékpapírra. pedig ún. "M" (megbízói) típusú tőzsdei elszámolási értékpapír alszámlát vezet.

A pénz oldali teljesítéséhez minden klíringtagnak rendelkeznie kell egy pénzforgalmi számlával a saját ügylteihaz, és a megbízói ügyletének pénzügyi rendezésére peidg szabad sajáttól elkülönült megbízói számlát kell használni. Fenti kötelezettségek alól felmentést kapnak a bankok, amelynek ezen ügyletek elszámolásával kapcsolatos pénzforgalma a bank MNB-nél vezetett pénzforgalmi számláján, VIBER-en keresztül történik. A biztosíték képzés formája bank esetén készpénz, vagy számlapénz nem lehet.

A biztosítékok elhelyezésére minden klíringtagnak kell egy sajátszámlás és egy megbízói összevont biztosítékszámlát nyitni.


64

A derivatív és multinet elszámolású azonnali ügyleteken kívül a KELER más típusú ügyletekre nem végez szegregációt. Az adott tőzsdei tranzakciókban már az üzletkötéskor meg kell adni azt az információt, hogy az ügyletet saját számlára vagy ügyfél megbízásából kötötték. 16

Összefoglalva: Az ügyletek elszámolásához a szekciótagnak az alábbi számlákkal kell rendelkeznie és ezeken kell az elszámoláshoz szükséges értékpapírt és készpénzt biztosítania:

a) a pénzügyi teljesítéshez

- nem bank klíringtag esetében a KELER által vezetett

- pénzforgalmi számla (saját szabad rendeltetésű)

- megbízói számla (szabad rendeltetésű)

- azonnali piac saját biztosíték alszámla

- azonnali piac megbízói biztosíték alszámla

- bank esetében pedig az MNB által vezetett pénzforgalmi számla,

b) az értékpapír oldali teljesítéshez

- "S" típusú tőzsdei elszámolási értékpapír alszámla a klíringtag tulajdonában álló értékpapírra

- "M" típusú tőzsdei elszámolási értékpapír alszámla a klíringtag megbízója tulajdonában álló értékpapírra.

2.4. Az elszámolás menete a Részvény és Hitelpapír Szekcióban kereskedett értékpapírokra vonatkozóan (T+3 és T+2 napos elszámolási ciklusú elszámolás)

A T napon kötött ügyleteket a KELER minden nap a kereskedési idő után megkapja a Budapesti Értékpapírtőzsdétől. A BÉT-en kötött ügyletek adatai a tag által utólag nem módosíthatók. 2.4.1. T nap: a T napi értékpapír-ügylet multilaterális nettósítása - A KELER a T napi ügyletkötések alapján elvégzi tagonként, saját-ügyfél megbontásban és

értékpapíronként a multilaterális nettósítást, azaz kimutatja a tag saját és ügyfél T napra számított eladási/vételi pozícióját a tagokkal szemben, az adott értékpapír vonatkozásában (saját tulajdonú értékpapír nettó eladó, értékpapír nettó vevő és ügyfél tulajdonú értékpapír nettó eladó, értékpapír nettó vevő).

- A szekciótag a T napra vonatkozóan saját eladási pozícióban van (értékpapír nettó eladó), ha a napi értékpapír saját számlás eladásai nagyobbak, mint vételei; saját vételi pozícióban van

16 Azt, hogy az ügylet saját, vagy ügyfél számlára kerüljön elszámolásra, az ajánlatbevitelkor kitöltött kereskedési számlaazonosító határozza meg.


65

(értékpapír nettó vevő), ha a T napon valamely értékpapírból saját számlára többet vett mint eladott. A nettósítás eredményéről a KELER értesíti a szekciótagokat.

- Készpénz oldalon szintén elvégzi a T napi ügyletek pénzügyi nettósítását szekciótagonként saját-ügyfél megbontásban bontásban (itt nincs külön saját és megbízói nettósítás), megállapítja a klíringtag saját-ügyfél megbontásban eladási vagy vételi pozícióját, amiről értesítést küld.

2.4.2. Biztosítékképzés az ügyletkötés napja és az elszámolási nap (SD nap ami a T+3. vagy T+2. nap) közötti időszakban

A tagoknak a fentiekben leírt (0 pont) garanciaelemek alábbiak szerinti biztosításán (biztosítékképzés) túl további kötelezettsége nincs.

a) A KELER naponta nyilvántartja a klíringtag biztosíték igényét, valamint a klíringtag által rendelkezésre bocsátott biztosíték nagyságát.

b) A KELER Rt. T megállapítja a klíringtag T+1 napra vonatkozó biztosítékadási kötelezettségét és befizetési kötelezettség esetén T+1 nap 7.30-ig értesíti.

c) Amennyiben a szükséges biztosíték T+1 napon 8.45 óráig nem áll rendelkezésre, a KELER Rt. az érintett klíringtag egyidejű értesítése mellett jelenti azt a BÉT-nek, aki ennek alapján a klíringtag aznapi kereskedési jogát felfüggeszti az adott piacon. (Ha a klíringtag időközben teljesített, akkor a felfüggesztés megszűnik).

2.4.3. Elszámolási nap (SD nap) (Részvény Szekció: T+3. Nap, Hitelpapír Szekció T+2.nap)

A T napi értékpapír nettó eladó legkésőbb SD nap 11.30 óráig köteles biztosítani, hogy a T napi ügyletek teljesítéséhez szükséges értékpapír mennyiség az „M” vagy „S” típusú tőzsdei értékpapír elszámolási alszámláin rendelkezésre álljon.

A T napi tőzsdei nettó vevő legkésőbb SD nap 11.30 óráig köteles biztosítani, hogy a T napi ügyletek teljesítéséhez szükséges pénzmennyiség a pénzforgalmi számláján és a megbízói számáján rendelkezésre álljon.

Ennek érdekében:

o A KELER SD nap 8.15 órától (a valós idejű feldolgozásának megindulásától) kezdődően a T napi ügylet elszámolásához szükséges értékpapír mennyiséget elvonja a klíringtag tőzsdei értékpapír elszámolási alszámláiról és jóváírja az elszámolás lebonyolítására szolgáló tőzsdei technikai elszámolási számlán. Ezzel egyidőben a KELER a T napi tőzsdeügylet elszámolásához szükséges pénzmennyiséget elvonja a klíringtag pénzforgalmi, illetve megbízói számlájáról, illetve amennyiben a klíringtag pénzszámláját az MNB vezeti, akkor az MNB-nél vezetett pénzszámlájáról, és jóváírja a tőzsdei technikai pénzforgalmi számlán.

o A KELER az indított terhelésekre folyamatos fedezetvizsgálatot tart, és amennyiben a klíringtag számláin a szükséges fedezet rendelkezésre áll, a terhelést azonnal elvégzi. MNB-nél vezetett pénzforgalmi számla esetén a KELER a VIBER rendszeren keresztül terhelési tranzakciót indít az MNB-


66

be, a fedezetvizsgálatot és a számlaterhelést az MNB végzi. Ebben az esetben az MNB visszajelzése alapján írja jóvá a tőzsdei technikai pénzforgalmi számlát.

o A klíringtag által valós időben a beadott egyéb tranzakciók mindaddig nem teljesülnek, amíg a multinet ügyletek szükséges fedezete rendelkezésre nem áll és így a multinet terhelési tranzakció nem teljesül.

Fentiek után a KELER terheli a technikai értékpapír, valamint a pénzforgalmi/megbízói számlát, és jóváír a terhelésnek megfelelően a klíringtagok tőzsdei elszámolási értékpapírszámláján, illetve pénzforgalmi/megbízói számláján, vagy az MNB-nél vezetett pénzforgalmi számláján.

A tárgynapi tőzsdei elszámolás teljeskörű végrehajtására csak abban az esetben kerül sor, amennyiben valamennyi érintett klíringtag esetében a tőzsdei technikai értékpapír elszámolási számlán és a tőzsdei technikai pénzforgalmi számlán a T napi ügyletek elszámolásához szükséges értékpapír és pénzmennyiség hiánytalanul rendelkezésre áll.

Az elszámolás DVP elvére tekintettel az érdekelt szekciótagok csak akkor férhetnek hozzá a nekik járó értékpapírhoz vagy a jóváírt pénzhez, ha az ügylet ellentételezése (pénzügyi, illetve értékpapírbeli teljesítése) megtörtént. Ennek ellenőrzése a KELER rendszerében a tőzsdei elszámolások lebonyolítását támogató központi értékpapír- és pénzszámlák egyenlegének említett vizsgálatával valósul meg. Amikor a központi számla javára megtörténik a nettó eladók értékpapírjainak és a nettó vevők pénzének maradéktalan jóváírása, akkor a KELER haladéktalanul értékpapír- és forintjóváírásokat kezdeményez a központi számla terhére, eljuttatva a papírokat a vevőknek és a pénzt az eladóknak. Az értékpapírbeli és a pénzügyi teljesítések véglegesek és visszavonhatatlanok.

A fentiekből következően a DVP elszámolás végső határideje 11.30 óra, azonban ha ennél korábban már minden tagnak a technikai számláin rendelkezésre áll szükséges értékpapír- és/vagy pénzmennyiség, úgy az elszámolás hamarabb is megtörténhet.

2.5. Mi történik nemteljesítéskor? 2.5.1. Értékpapír oldali nemteljesítés esetén17

A KELER először az un rásegítő mechanizmusokat alkalmazza, és ha azok sikeresek, és minden tag esetében megtörtént a szükséges értékpapír-mennyiség jóváírása a technikai számlákon –, úgy megtörténik a multinetes kör DVP elszámolása. A rásegítő intézkedések első lépéseként amennyiben a terhelés a tag tőzsdei elszámolási értékpapír számlája megbízói alszámláján („M”) sikertelen (megbízói nemteljesítés) úgy, ha az adott tag tőzsdei elszámolási értékpapír számlája saját alszámláján („S”) a szükséges értékpapír fedezet rendelkezésre áll, a KELER automatikusan átvezeti azt a megbízói alszámla javára. Azaz, ha a megbízó nem teljesít,

17 Amennyiben a multinet elszámolás keretében BUX indexkövető befektetési alap (ETF) elszámolása is történik, a KELER az ETF árjegyzőjének a multinet elszámolás végső időpontját követően további 10 percet biztosít a teljesítéshez szükséges fedezet biztosítására, és késedelmes teljesítésként kezeli az esetet. Késedelmes teljesítés esetén a KELER nem szed az árjegyzőtől késedelmi díjat.


67

akkor a tag saját papírját (ami szabadon rendelkezésre áll) használják fel. Amennyiben a tag saját értékpapírja nem/sem elegendő, úgy a KELER megkísérli automatikus értékpapír kölcsönzéssel a szükséges értékpapír mennyiséget beszerezni. Automatikus kölcsönzésre a KELER által működtetett automatikus értékpapír-kölcsönzési rendszeren kerülhet sor. Amennyiben a KELER megállapítja, hogy sikerül az adott napi nemteljesítő tag(ok) értékpapírhiányát automatikus kölcsönzéssel megoldania, a szükséges értékpapír-mennyiséget a tag tőzsdei technikai elszámolási számláján/számláin jóváírja.

Amennyiben a KELER a multinet teljesítés során a fenti rásegítő mechanizmusok alkalmazása után is értékpapír hiányt észlel, a multinet teljesítés – a nettó értékpapírhiány kivételével, a vétlen tag(ok) kiválasztása után – az eddig megszokottak szerint, időben fut le.

Az értékpapírhiány rendezésekor a nettó vételi oldalon álló klíringtagok közül a megfelelő szabályok szerint meghatározott módon kiválasztja azon vétlen tagokat, akik a nemteljesítő nettó eladó által nem szállított értékpapírokat az SD napi multinet teljesítés során nem kapják meg. A vevők közötti kiválasztás alapja az adott értékpapír tekintetében a nettó vételi pozíció nagysága. A kiválasztás során a KELER a legnagyobb saját számlás pozíciótól a legkisebb megbízói pozíciók felé halad. A kiválasztás eredményéről az érintett klíringtagok értesítést kapnak.

Nemteljesítés esetén a KELER az érintett felek közé áll, azaz mind a vétlen vevő mind pedig a nemteljesítő eladó a KELER-rel egyeztet a tranzakció további részleteiről, illetve a felek az ügylet lezárásakor a KELER-rel számolnak el.

Amennyiben az értékpapír oldalon nemteljesítő eladó úgy nyilatkozik, hogy a nemteljesítés oka technikai jellegű - azaz késedelmesen, de képes szállítani a papírokat -, valamint rendelkezésre bocsátja a KELER által megkövetelt extra fedezeteket, úgy az ügylet elszámolására haladékot kaphat, maximum SD+2 napig.

Amennyiben az értékpapír hiány nem technikai jellegű, vagy az eladó még SD+2 napon sem teljesít, úgy a KELER megpróbálja kölcsönzés útján beszerezni az értékpapírokat vagy kényszerbeszerzést rendel el.

A vétlen vevő értékpapír hiány esetén egy késedelmes teljesítés keretében (vagy az eladó szállításából vagy egy kölcsönzés illetve kényszerbeszerzés sikerességéből fakadóan) kapja meg a papírokat. Legkésőbb SD+2 napon, egy esetleges végleges nemteljesítés megtörténtekor -amikor már a kényszerbeszerzés is sikertelen volt- a vevő pénzbeli kártalanításban részesül. A kártalanítás az értékpapírok T napi záróára vagy a teljesítési napot megelőző napi záróár közül a magasabbik 120%-án történik. Kényszerbeszerzés

Érték-papíroldali nemteljesítés esetén kényszerbeszerzésre kerül sor. A beszerzést a KELER azon tőzsdetagokon keresztül hajthatja végre, amelyek kényszerbeszerzésre vállalkoztak, és a feltételeket18 folyamatosan teljesítik.

18 Nem vehet részt kényszerértékesítésben az a tag :

- amely ellen tőzsdei nemteljesítés miatt a KELER kényszerintézkedést hajtott végre;


68

- A kényszerbeszerző tag kiválasztása:

Megbízást csak az(ok) a tag(ok) kaphat(nak), aki(k)nek az adott értékpapírból értékpapírra vonatkozó számláján legnagyobb szabad egyenleg áll rendelkezésre, és vállalja(ák) az ügylet lebonyolítását.

- Eljárási rend:

a) Eljárás tőzsdekényszer19 alá eső értékpapírok esetében:

- A megbízás tartalma

A megbízás elfogadása után az értékpapírt a KELER a tag számláján zárolja. Tőzsdekényszer alá eső értékpapírokat először a tőzsdén keresztül kell megkísérelni beszerezni. A megbízás adott napra, részteljesítésre szól, piaci áron20.

- A teljesítés módja:

A teljesítést 13.00-ig vissza kell igazolni. Ha ez megtörtént, a tag számláját a KELER teljesített érték-mennyiségig megterheli. A kényszerbeszerzés ellenértékét a KELER utalja át a teljesítést követően. A jóváírás a tag KELER-nél vezetett tőzsdeforgalmi számlájára történik, illetve bank esetében a KELER az összeget GIRO-n keresztül utalja át. A tagnak járó jutalék: 1 %.

Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a megbízott tag megveszi a tőzsdén az adott mennyiségű papírt, értelemszerűen piaci áron (X) és T+3-as szállítással. A megbízott tag azon az áron, amiért a tőzsdén vásárolt (X) leszállítja a KELER-nek a papírt 13.00-ig. A megbízott tag T+3. napon megkapja a megvásárolt papírt és fizeti érte az X árat. Azaz a megbízott tag 5 napra kölcsönözte a papírt és ezért 1 % jutalékot kapott.

Ha a tőzsdén keresztül nem sikerült a beszerzés, akkor az alábbi tőzsdekényszer alá nem eső értékpapírokra vonatkozó eljárást kell alkalmazni.

b) Eljárás tőzsdekényszer alá nem eső értékpapírok esetében:

- A kényszerértékesítő tag kiválasztása:

Legalább 3 legfeljebb 5 tagtól árajánlatot kér be, és a legjobbat kiválasztja. A ajánlat részben is elfogadható.

- A teljesítés módja:

- amelynek szekciótagsága felfüggesztésre vagy megszüntetésre kerül a kényszerértékesítést érintő

szekcióban; - amelynek valamely számláját a Felügyelet felfüggeszti; - amely a kényszerértékesítésre vonatkozó megbízást visszautasítja; - amely ellen csőd- vagy felszámolási eljárási indul.

19 Minden a tőzsdére bevezetett nem állampapírra vonatkozik a tőzsdekényszer. 20 záróár+20%, hitelpapírnál ÁKK referenciahozam +0,5%


69

A teljesítést vissza kell igazolni. Ha ez megtörtént, a tag számláját a teljesített értékpapír-mennyiségig megterhelik. A kényszerbeszerzés ellenértékét a KELER utalja át a teljesítést követően. A jóváírás a tag KELER-nél vezetett tőzsdeforgalmi számlájára történik, illetve bank esetében a KELER az összeget GIRO-n keresztül utalja át. Jutalék nincs.

Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a megbízott tag az általa megadott áron, leszállítja a KELER-nek a papírt még aznap. Ezután a tag megveszi a tőzsdén az adott mennyiségű papírt, értelemszerűen piaci áron T+3-as szállítással A megbízott tag T+3-on megkapja a megvásárolt papírt és fizeti érte az X árat. Tekintettel arra, hogy a tag nem tudhatja előre, hogy mikor és mennyiért tudja beszerezni a papírt – azaz árfolyamkockázatot fut. A megbízott tag legkevesebb 3 napra kölcsönözte a papírt – az árfolyamkockázatát és a kölcsönzési díjat nyilvánvalóan a vételárban kell érvényesítenie.

Az eljárás közben a KELER az alábbi fedezetképzést hajtja végre

Az alábbiakban részletezett intézkedéseket a KELER mindaddig fenntartja, amíg az elvont eszközök kalkulált értéke el nem éri a tartozás kalkulált értékét.

- A KELER az e célra megnyitott értékpapír számla javára elvonja a klíringtag „S” típusú tőzsdei értékpapír elszámolási alszámla azonnali piaci értékpapír biztosítékát.

- Elvonásra kerül az „S” típusú tőzsdei elszámolási értékpapír alszámla teljes szabad egyenlege (kivéve az elszámolási ciklusnak megfelelő tőzsdei multinet elszámoláshoz szükséges szabad állományt).

- Szükség esetén a KELER elvonja a nemteljesítő klíringtag valamennyi összevont értékpapír számlája saját megjelölésű alszámláinak szabad értékpapír egyenlegét a KELER e célra megnyitott értékpapír számlája javára.

- Amennyiben az eredeti értékpapír hiány M típusú tőzsdei értékpapír elszámolási alszámlán keletkezett, a KELER felszólítja a klíringtagot, hogy azonosítsa be az adott nemteljesítő megbízó KELER-ben nyilvántartott értékpapírjait. A nyilatkozat alapján azonosított értékpapírokat a KELER haladéktalanul elvonja a KELER e célra megnyitott értékpapír számlája javára.

- Megjegyzés:

- A 2008.február 7-től érvényes Szabályzat szerint a saját készpénz biztosíték is felhasználható nemteljesítéskor.

2.5.2. Pénzügyi nemteljesítés esetén

Megbízói nemteljesítés esetén, amennyiben az adott klíringtag pénzforgalmi számláján a szükséges fedezet rendelkezésre áll, a KELER automatikusan átvezeti azt a megbízói számla javára.

A KELER-nél vezetett pénzforgalmi számlával rendelkező klíringtag esetében lehetőség van pénzkölcsön ügylet igénybevételére, ezzel megteremtve a szükséges likviditást az elszámoláshoz.


70

Amennyiben valamely terhelés ezután sem, vagy csak részben teljesült, akkor a hiányzó fedezetet a KELER készfizető kezesség vállalása keretében a saját pénzeszközei terhére vezeti át, és egyúttal a TEA -ból teljesíti a fizetést a tőzsdei eladók javára. Ha a TEA összege nem elegendő, úgy a KELER saját pénzeszközeit veszi igénybe. Kényszerértékesítés

Az értékesítést a KELER azon tőzsdetagokon keresztül hajthatja végre, amelyek kényszerértékesítésre vállalkoztak, és a feltételeket21 folyamatosan teljesítik.

a) Eljárás tőzsdekényszer alá eső értékpapírok esetében:


Sorsolással, azok közül a tagok közül, amelyek kényszerértékesítésre vállalkoztak

- A megbízás tartalma, a teljesítés módja:

Tőzsdekényszer alá eső értékpapírokat csak a tőzsdén keresztül értékesítheti a kényszerértékesítésben résztvevő tag. A megbízás adott napra, részteljesítésre szól, piaci áron. A teljesítést vissza kell igazolni. Tagnak járó jutalék: 1 %. Az értékpapírt a KELER a tőzsdei elszámolás időpontjáig a tag számlájára transzferálja. Vételárat elszámolási ciklus +1 nap 10 óráig kell a KELER által meghatározott számlára utalni.

b) Eljárás tőzsdekényszer alá nem eső értékpapírok esetében:


Legalább 3 legfeljebb 5 tagtól (azok közül a tagok közül, amelyek kényszerértékesítésre vállalkoztak) árajánlatot kér be, és a legjobbat kiválasztja. A ajánlat részben is elfogadható

- A teljesítés módja: Bruttó elszámolású ügyletként a vevő által benyújtott kötjegy alapján.

Az eljárás közben a KELER az alábbi fedezetképzést hajtja végre

Az alábbiakban részletezett intézkedéseket a KELER mindaddig fenntartja, amíg az elvont eszközök kalkulált értéke el nem éri a tartozás kalkulált értékét.

21 Nem vehet részt kényszerértékesítésben az a tag :

- amely ellen tőzsdei nemteljesítés miatt a KELER kényszerintézkedést hajtott végre; - amelynek szekciótagsága felfüggesztésre vagy megszüntetésre kerül a kényszerértékesítést érintő

szekcióban; - amelynek valamely számláját a Felügyelet felfüggeszti; - amely a kényszerértékesítésre vonatkozó megbízást visszautasítja; - amely ellen csőd- vagy felszámolási eljárási indul.


71

- A KELER az e célra megnyitott értékpapír számla javára elvonja a klíringtag „S” típusú tőzsdei értékpapír elszámolási alszámla azonnali piaci értékpapír biztosítékát.

- Elvonásra kerül az „S” típusú tőzsdei elszámolási értékpapír alszámla teljes szabad egyenlege (kivéve az elszámolási ciklusnak megfelelő tőzsdei multinet elszámoláshoz szükséges szabad állományt).

- Szükség esetén a KELER elvonja a nemteljesítő klíringtag valamennyi összevont értékpapír számlája saját megjelölésű alszámláinak szabad értékpapír egyenlegét a KELER e célra megnyitott értékpapír számlája javára.

- Amennyiben a nemteljesítő klíringtag megbízója nemteljesítése miatt esett késedelembe és a fentiek szerint eddig elvont értékpapírok kalkulált értéke várhatóan nem fedezné a tartozás összegét, a KELER felszólítja a klíringtagot, hogy

azonosítsa be, hogy az adott megbízója képzett-e biztosítékot azonnali piaci ügyleteire (ha igen, milyen mennyiségben, mely számlán, illetve

mely alszámlán/alszámlákon találhatóak az adott megbízó által vásárolt, de ki nem egyenlített értékpapírok,

mely alszámlán/alszámlákon találhatóak az adott megbízó tulajdonát képező értékpapírok

2.5.3. A nemteljesítés szankciói

A késedelmes teljesítésbe esett nettó eladó – a felmerülő költségeken túl - köteles 50.000,-Ft eljárási díjat, amennyiben pedig kényszerbeszerzési eljárásra is sor került, úgy további 300.000,- Ft-os pótdíjat fizetni. A KELER nem számítja fel a fenti díjakat, amennyiben a nemteljesítésre azért nem került sor, mert a nemteljesítést megelőző elszámolási ciklusban a tag kiválasztott tagként a nemteljesítéssel érintett ugyanilyen sorozatú értékpapírt nem, vagy csak részben kapta meg.

Amennyiben nettó vevő esik nemteljesítésbe, úgy automatikusan 300.000,- Ft-os pótdíjat kell fizetnie, ezen felül késedelmi kamat kerül felszámításra, és az összes a nemteljesítéssel kapcsolatos költséget meg kell fizetnie. A pótdíjat mindkét esetben a TEA javára fizetik be a tagok.

Nemteljesítés esetén a tag tőzsdei kereskedési joga csak akkor kerül felfüggesztésre, ha nem rendelkezik pénzügyi fedezettel. Tehát csak olyan értékpapír-oldali nemteljesítéskor kerül felfüggesztésre a tag kereskedési joga, ahol nem tudja biztosítani a fentiekben részletezett fedezeteket (hiszen pl. egy korábbi értékpapír nemteljesítés után az érintett vétlen vevő a következő napon könnyen válhat nemteljesítő eladóvá – a kereskedési jog korlátozása pedig ilyenkor nem indokolt, de akár egy késedelmes DR konverzió is okozhat átmeneti értékpapír-fedezetképzési zavarokat). Ha tag a T+10. napig nem tudja rendezni tartozásait, a KELER felszámolási eljárást kezdeményez ellene.


72

2.6. Fix és aukciós ügyletek elszámolása

A fix és aukciós ügyletek elszámolása a többi azonnali tőzsdei ügylettől elkülönítetten bruttó elven történik. A KELER ezeknél az ügyleteknél nem működik közre központi szerződő félként, és garanciarendszert sem üzemeltet. Ennek oka a kereskedés technikájában rejlik, hiszen a kizárólag nagy volumenű ügyleteknél a felek - szemben az ún. anonim kereskedéssel - ismerik egymást, maguk döntenek arról, hogy mely partnerrel szeretnének ügyletet kötni – kinek viselik a kockázatát. Tekintettel arra, hogy fix áras és aukciós az ügyletekbe a többi szekciótag „nem szólhat bele”, így a közös garanciaelemek használata nem lehetséges, ezek nélkül viszont a KELER, mint központi szerződő fél sem lép a felek közé. 2.6.1. A bruttó elszámolás

A fix áras ügyletek elszámolási ciklusa alapértelmezésben illeszkedik a multinet elszámolásokéhoz, azaz a részvények vonatkozásában a 3., a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat illetően a 2. munkanapon történik a teljesítés. A Részvény szekcióban kereskedett papírok esetében a felek ettől eltérő (minimum 1, maximum 7 napos) elszámolási ciklusban is megállapodhatnak.

A KELER a BÉT-től átvett kötéseket az elszámolási napon a multinetes ügyletek elszámolása után számolja el bruttó módon, ügyletről ügyletre haladva. Egy-egy ügylet teljesítésekor elsőként megvizsgálja az eladó szekciótag (saját vagy ügyfél) értékpapír-fedezetét. Ezt követi a pénzügyi teljesítés (ha brókercégről van szó, a tőzsdeforgalmi számlán, ha bankról, a jegybanknál vezetett pénzforgalmi számlán), majd a végleges és visszavonhatatlan értékpapírbeli elszámolás, valamint az ügylet teljesítésének visszaigazolása a számla tulajdonosának. Mindez egy-egy tranzakció vonatkozásában 7–45 másodpercet vesz igénybe, attól függően, hogy hol zajlik a pénzügyi elszámolás. Amennyiben az értékpapír- vagy a pénzbeli fedezet hiányzik, a terhelési tranzakció nap közben sorban áll (azaz a számlavezető rendszerek folyamatosan megkísérlik a teljesítést), majd a VIBER üzemidő végén (.16:00 órakor) a tranzakció törlődik. Itt is érvényesül a DVP-elv, hiszen amennyiben nem áll az eladó rendelkezésére a kellő mennyiségű értékpapír, a vevő szekciótagnak nem kell kifizetnie az ellenértéket.

2.7. A kárpótlási jegyek elszámolása

A kárpótlási jegyek elszámolására szintén a KELER szabályzata alapján kerül sor azzal a különbséggel, hogy a kárpótlási jegy tárolását a kárpótlási jegy kibocsátója által erre megbízott befektetési szolgáltató végzi.

A szekciótagok a KELER részére kárpótlási jegy beszállítási kötelezettségüket a kárpótlási jegy kibocsátója által erre megbízott befektetési szolgáltatónál elhelyezett értékpapírra szóló letéti igazolás ügyfélpéldányának átadásával teljesítik.


73


1. Melyik igaz az alábbi állítások közül? a) A befektetési jegyek elszámolási ciklusa T+2-es b) A részvények elszámolási ciklusa T+2-es. c) A kárpótlási jegyek elszámolási ciklusa T+2-es. d) A vállalati kötvények elszámolási ciklusa T+2-es.

2. Csütörtökön kötött tőzsdei részvény (nem FIX és nem Aukciós) ügyletet melyik napon számolják el (normál heti munkavégzés esetén)?

a) A következő héten hétfőn. b) A következő héten kedden. c) Azon a héten csütörtökön. d) Attól függ milyen teljesítési napban állapodtak meg a felek.

3. Melyik állítás NEM IGAZ az alábbiak közül:

a) Az alapbiztosíték számítása portfolió alapon történik. b) Az alapszintű pénzügyi fedezet a KELER által piaconként meghatározott fix összeg. c) Az árkülönbözet a jövőbeni ármozgásokat hivatott fedezni. d) Az alapbiztosíték a még teljesítésbe nem futott pozíciók után kerül kiszámításra.

4. Milyen elven történik a FIX ajánlatból született ügyletek elszámolása?

a) Multilaterális nettósítással b) Bruttó elven. c) Attól függ milyen teljesítési módban állapodtak meg a felek. d) Részvény Szekcióban multilaterális nettósítással, Hitelpapír Szekcióban bruttó elven.

5. Értékpapír nemteljesítés esetén milyen elven választja ki a KELER azt a vétlen tagot, aki az

adott multinet elszámolásakor nem kapja meg az adott értékpapírt? a) A legnagyobb nettó pozíciójú tag felől a legkisebb felé haladva. b) Sehogy, mert értékpapír nemteljesítés nem fordulhat elő. c) A legkisebb nettó pozíciójú tag felől a legnagyobb felé haladva. d) Az összes tag közül random módon.

HELYES VÁLASZOK: 1 - d, 2 - b, 3 - c, 4 - b, 5 - a


74

V I . É R T É K T Á R I T E V É K E N Y S É G

1. AZ ÉRTÉKPAPÍROK MEGJELENÉSI FORMÁI

Az egyes értékpapírok aszerint, hogy hogyan és milyen formában keletkeztek, milyen a „megjelenési formájuk” az alábbiak szerint csoportosíthatók:

1.1. Dematerializáció – dematerializált értékpapírok

Dematerializációnál (papírtalanítás) az értékpapírokat nem nyomtatják ki, hanem kizárólag számítógépes jelként, értékpapírszámlákon jelennek meg. Az értékpapír tulajdonának átruházása értékpapírszámlák közötti terheléssel/jóváírással valósul meg.

1.2. Immobilizáció - immobilizált értékpapírok

Az immobilizáció a dematerializáció előfutárának is tekinthető. Az értékpapírok megjelenésének ebben a formájában még sor kerül a kinyomtatásra, azonban a kibocsátott értékpapírok csak néhány összevont címletben (részleges immobilizáció) vagy csak egy darabban, egy összevont címletben (teljeskörű immobilizáció) kerülnek ki (global certificate), és a kinyomtatott értékpapír(oka)t egy központi értéktárban helyezik el. Ezekből az értéktárakból az értékpapír általában nem vehető ki, illetve fel sem lehet váltani.

1.3. Fizikai megjelenítés – nyomdai úton előállított értékpapírok

Vannak olyan országok, ahol a szokásoknak megfelelően - mivel a befektetők szeretik ”párnájuk alatt” érezni értékpapírjaikat - alap- és összevont címletekben is kinyomtatják a papírokat (pl. Belgium). A fizikai formában létező értékpapír átruházásának legegyszerűbb formája az átadás.

Az immobilizált és dematerializált értékpapírformáknál a tőzsdei ügyletek teljesítése nem jár az értékpapírok fizikai mozgatásával, hanem az értékpapírszámlák közötti terheléssel és jóváírással történik meg a tulajdonátruházás. A kinyomtatott értékpapíroknál az átruházáshoz szükséges fizikai szállítás időt és többlet költségeket kíván.

A dematerializációt és az immobilizációt alkalmazó országokban feltétlenül szükséges egy olyan központi nyilvántartó hely (Értéktár), amely nyilvántartja az értékpapírok tulajdonosait, illetve regisztrálja az értékpapírok tulajdonosainak változását.

Az értékpapírok fizikai nyomtatásának szabályát alkalmazó országokban is léteznek azonban központi letéti helyek, amelyek értékpapírokkal kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtanak. Egyes helyeken a központi értéktár az elszámolóházzal egy szervezetként működik, másutt elkülönülten csak értéktári tevékenységeket végez.

A Budapesti Értékpapírtőzsdén a KELER megalakulásáig a tőzsde szervezetén belül az Értéktári és Elszámolási Központ végezte az elszámolás mellett az értékpapírok fizikai őrzését,


75

letéti kezelését, és egyéb értéktári szolgáltatásokat is nyújtott. A KELER megalakulása után az elszámolás mellett az értéktári tevékenység is átkerült a KELER-hez.

A tőzsdei ügyletek elszámolásának egyik elengedhetetlen feltétele a fizikai értékpapírok beszállítása az Értéktárba. Az értéktári szolgáltatásokat és a szolgáltatások igénybevételének szabályait a KELER Általános Üzletszabályzata tartalmazza.

2. A KELER, MINT KÖZPONTI ÉRTÉKTÁR

A PSZÁF kijelölése alapján a KELER látja el a nemzeti értéktári feladatokat, amelyek az Tőkepiaci törvény alapján a következők:

2.1. Értékpapír-kód (ISIN-azonosító) kiadás

A KELER ún. ISIN-azonosítót ad ki a belföldi vagy külföldi kibocsátó által Magyarországon nyilvánosan vagy zártkörűen kibocsátott fizikai és dematerializált értékpapírokra.

2.2. Központi értékpapír törzsadat nyilvántartás

A központi értékpapír nyilvántartási tevékenység keretében a KELER nyilvántartja a belföldön nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírok adatait, illetve azon zárt kibocsátású értékpapírok adatait, amelyek vonatkozásában a kibocsátóval az adatszolgáltatásra szerződést kötött. Nyilvántartja továbbá a nyilvános működésűvé vált társaságok azon részvényeit, amelyek korábban kerültek ugyan kibocsátásra, de a nyilvános kibocsátással megjelenő értékpapírokkal azonos jogokat testesítenek meg.

2.3. Dematerializált értékpapírokra vonatkozó szolgáltatás

A KELER a dematerializált értékpapírokra vonatkozóan teljes körű szolgáltatást végez.

2.3.1. A dematerializált értékpapírok keletkezése

A dematerializált értékpapírok keletkezésének három lehetséges módja a következő:

- eredeti kibocsátás,

- fizikai értékpapír átalakítása,

- dematerializált értékpapírok átalakítása.

Eredeti kibocsátás esetén az értékpapír korábban nem került nyomdai úton előállításra. Ebben az esetben a kibocsátó az értékpapír dematerializált formában történő előállításáról szóló döntést legkésőbb a kibocsátás cégbírósághoz történő bejelentésével egyidejűleg jelenti be a KELER-nek. A bejelentést követően - amikor a kibocsátandó értékpapír mennyisége véglegessé válik - a kibocsátó az értékpapír dematerializált


76

értékpapírként történő előállítása érdekében köteles egy példányban - értékpapírnak nem minősülő - okiratot kiállítani és a KELER-nél letétbe helyezni. A belföldön kibocsátott dematerializált értékpapírok névértéke legalább egy forint.

A dematerializált értékpapír keletkezésének előfeltétele, hogy az értékpapír az okirat alapján jelenjen meg a központi értékpapírszámlán. A dematerializált értékpapír számlán történő jóváírására úgy kerül sor, hogy a KELER az értékpapírszámla-vezetőknek megadja az általuk nyilvántartott értékpapírok adatait, amelyek alapján az értékpapírszámla-vezetők megnyitják az értékpapír számlákat, és végrehajtják a jóváírást.

A dematerializált értékpapír keletkezésének második módja a már előállított értékpapír átalakítása, amelyről a kibocsátó köteles egy országos napilapban és a Magyar Tőkepiacban, valamint részvény átalakítása esetén a Cégközlönyben is közzétett hirdetmény útján tájékoztatni az értékpapír tulajdonosokat. A hirdetmény közzétételét követően a KELER-nél letétbe helyezett értékpapír az Értékpapírtörvény szerint benyújtottnak tekintendő, azaz erre az értékpapírra a benyújtási napot követően kiszállítást kezdeményezni nem lehet.

A kibocsátó gondoskodik arról, hogy a dematerializált értékpapír az átváltási napon a központi értékpapírszámlán és az értékpapírszámlán jóváírásra kerüljön.

A dematerializált értékpapír keletkezésének harmadik módja a dematerializált papír tartalmi elemeinek megváltoztatása. A dematerializált értékpapír fizikai papírrá nem alakítható át, a papírban foglalt egyéb jogok és kötelezettségek viszont megváltoztathatók.

2.3.2. A dematerializált értékpapír érvénytelenítése, törlése számlákról

A kibocsátó köteles írásban értesíteni a KELER-t a dematerializált értékpapírban foglalt jogok és kötelezettségek megszűnéséről. Az értékpapírszámla-vezető az értesítés alapján érvényteleníti a dematerializált értékpapírt és a központi értékpapírszámla vezetője érvényteleníti az okiratot. Az értékpapír az értékpapírszámlán és a központi értékpapírszámlán történő együttes törléssel szűnik meg a kibocsátó utasítása alapján. Részvényeknél a törlés kizárólag jogerős cégbírósági végzés alapján lehetséges.

3. ÉRTÉKPAPÍROKHOZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK

Értéktári tevékenységet a KELER a nála letétbe helyezett dematerializált valamint külön megállapodás alapján más letétkezelőnél illetve elszámolóháznál elhelyezett vagy előállított értékpapírok vonatkozásában végez.

A KELER értéktára valamennyi fizikai formában létező, belföldön nyilvánosan és zárt körben forgalomba hozott értékpapírt befogad, és értékpapír letéti számlán tart nyilván. A befogadás feltétele az értékpapír kibocsátó és a KELER között a kibocsátott értékpapír folyamatos adatszolgáltatására vonatkozóan aláírt megállapodás.

A KELER valamennyi belföldön nyilvánosan és zárt körben forgalomba hozott dematerializált értékpapírt értékpapírra vonatkozó számlán tart nyilván.


77

3.1. A nyomdai úton előállított (fizikai) értékpapír kezelésével kapcsolatos szolgáltatások 3.1.1. Az értékpapír beszállítása

Az értékpapírok bankszerűen lezárt csomagban kerülnek beszállításra az Értéktárba. Az Értéktár a beszállított értékpapírt csak részletes ellenőrzést követően írja jóvá az értékpapír letéti számlán. A bankszerűen lezárt csomag felbontása, tartalmának darabonkénti átvizsgálása egy bizottság által történik. A beszállított hamis vagy hamisított értékpapírért a felelősség az értékpapír csomagot átadó értékpapír letéti számlatulajdonost terheli.

a) Valamennyi értékpapírnál ellenőrzésre kerülnek a következők:

- alakilag az értékpapír teljes, nem sérült;

- tárolásra alkalmas;

- az értékpapír teljes értékű, azaz amennyiben szelvényekkel együtt került előállításra, az értékpapír minden le nem járt, esedékes szelvényét tartalmazza;

- a toldat elválaszthatatlan részét képezi;

- az értékpapír sorszáma érvényes (a kibocsátó által igazolt, továbbá közjegyző által le nem tiltott, illetve semmissé nem nyilvánított).

a) A BÉT-re bevezetett értékpapíroknál a KELER ellenőrzi, hogy a tőzsde hivatalos nyilvántartása alapján az adott értékpapír-sorozat, típus, címlet, sorszám a tőzsdére bevezetett-e.

b) A gyűjtőelven tárolt, névre szóló értékpapírok esetében az vizsgálandó, hogy az értékpapír forgatmánya megfelelő-e.

3.1.2. A beszállított értékpapírok jóváírása

Az értékpapírokat a fizikai átvétel napján írja jóvá a KELER az értékpapírra vonatkozó számlán. 3.1.3. Társasági esemény fordulónapjára vonatkozó eltérő szabályok

A társasági esemény fordulónapjáig a KELER-be értékpapírt beszállítani kizárólag az adott esedékességkori kifizetésre jogosító érvényes szelvénnyel lehet. A fordulónapot követően beszállításra csak szelvény nélküli (illetve annak hiányában az azt helyettesítő bélyegzéssel ellátott) értékpapírok kerülhetnek. 3.1.4. Értékpapír kiszállítás

Az Értéktárból való kiszállítás esetén a KELER értékpapírt üres forgatmánnyal ad ki. A forgatmány kitöltésével kapcsolatos minden felelősség a kiszállítót terheli. Nem igényelhető kiszállítás a teljes futamidő alatt immobilizált értékpapír esetében, mivel ennek nyilvántartása és az értékpapír letéti számlák közötti mozgatása kizárólag a KELER-ben történik.


78

3.1.5. Értékpapír tárolás

A KELER értékpapír tárolási tevékenysége az alábbi formákban valósul meg.

a) A KELER a letéti számlán nyilvántartott értékpapírokat gyűjtőelven tárolja. A gyűjtőelvű tárolás során az értékpapírok kizárólag sorozatonként kerül elkülönítésre és nyilvántartásra. A gyűjtőelven tárolt értékpapír esetében a számlatulajdonosnak nincs jogosultsága a letéti számlán jóváírt értékpapírok meghatározott címletére és sorszámára, követelése kizárólag alapcímletben meghatározott darabszám szerinti mennyiségre szól. Névre szóló értékpapírok esetében a KELER csak olyan értékpapír őrzését és kezelését vállalja, amely megszakítatlan forgatmányosi láncolatú, és üres forgatmánnyal van ellátva.

b) A KELER az egyedi értékpapír letéti számlára helyezett értékpapírt egyedileg tárolja és tartja nyilván. Az értékpapír letéti számlatulajdonosnak az egyedi értékpapír letéti számlán nyilvántartott értékpapír esetében az értékpapír adott címletére és sorszámára van jogosultsága.

3.1.6. Fizikai értékpapír és szelvény megsemmisítése

A KELER vállalja az általa érvénytelenített értékpapír és szelvény fizikai megsemmisítését az értékpapír kibocsátójának arra vonatkozó írásos megbízása alapján. A megsemmisítést a KELER az értékpapír előállítására, kezelésére és megsemmisítésére vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései és belső eljárási rendje szerint végzi.

4. EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK – TULAJDONOSI JOGOK GYAKOROLHATÓSÁGÁNAK BIZTOSÍTÁSA

A KELER az általa kezelt értékpapírokra vonatkozóan biztostíja a tulajdonosnak a tulajdonosi jogok gyakorlásának lehetőségét. Az egyes társasági eseményeken való részvétel (osztalékfizetés, közgyűlés) nem automatikus – hiszen pl. az értékpapírok tárolása gyűjtőelven történik - ezért el kell végezni a tulajdonosi megfeleltetést, annak érdekében, hogy a tulajdonosok a részvénykönyvbe bejegyzésre kerüljenek. A kibocsátó - bármely társasági esemény kapcsán - a teljes kibocsátott értékpapír mennyiségre, a számlatulajdonos pedig a kezelésében lévő értékpapírokra vonatkozóan kérheti a tulajdonosi megfeleltetést, azonban bizonyos általános feltételeket – pl. a közgyűlés és az osztalékfizetés kezdőnapja között legalább 15 munkanapnak el kell telni - minden esetben teljesíteni kell a kibocsátónak.

Az egyes események kezelése – a számlavezetése sajátosságaiból fakadóan - különböző az egyes értékpapírok esetében.

4.1. Tulajdonosi megfeleltetés fizikai értékpapír – részvény esetén

A számlatulajdonos a részvényes részvénykönyvi bejegyzése céljából kérhet tulajdonosi megfeleltetést. Ebben az esetben a részvénykönyvi bejegyzési igényt az általa megjelölt esedékességi napnál legalább 15 munkanappal korábban kell eljuttatnia a KELER-hez. Ezek után a KELER értesíti a számlatulajdonosokat.


79

A társasági esemény lebonyolítása során kiemeltként kell kezelni az alábbi napokat:

a) E-8 nap, az utolsó kereskedési nap: a kibocsátó által meghatározott társasági esemény esedékességi napját (E) megelőző 8. értéktőzsdei munkanapon lehet a BÉT-en utoljára ügyletet kötni az adott társasági eseményhez kapcsolódó tulajdonosi jog gyakorlását biztosító értékpapírra. (osztalékfizetés esetén ez az a nap amikor a BÉT-en utoljára lehet osztalékszelvénnyel részvényt vásárolni)

b) E-5 nap: a társasági eseménnyel kapcsolatos fordulónap, azaz tulajdonosi jogának gyakorlására az jogosult, aki az E-5 munkanap végén az értékpapír tulajdonosa. (Ez természetesen annak a „következménye”, hogy az elszámolás T+3 napos ciklusabn történik, azaz az E-8. napon megvett értékpapír az E-5. napon lesz a vevő tulajdona)

c) E-4 nap: az értékpapír tulajdonosok adatait tartalmazó szabványosított adathordozók KELER részére történő átadásának napja.

d) E-2 nap: a kibocsátó részére a tulajdonosi megfeleltetés (valamint kifizetéssel járó társasági esemény esetén a kifizetési diszpozíció) átadása.

e) E nap: a társasági esemény napja.

A számlatulajdonos által határidőben, az előírt formátumban átadott tulajdonosi megfeleltetés alapján az egyes nevesített részvényesek összesített birtokosi pozíciói mellé a KELER sorszámokat allokál, és az így elkészült sorszámlistát legkésőbb E-2 napon szabványosított adathordozón a kibocsátó rendelkezésére bocsátja, ami alapján az felújítja a részvénykönyvét. A nem azonosított pozíciók esetén a KELER a számlatulajdonos neve alatt jelenti le az összesített pozíciót. A gyűjtőelvű tárolásból adódóan az összevont címletű részvények sorszám állományát - a megfelelő alapcímlet darabszámot figyelembe véve - több tulajdonos részére is allokálhatja a KELER Kifizetéssel járó társasági esemény esetén a KELER sorszámokat allokál az egyes számlatulajdonosok azon fordulónapi pozíciói mellé is, amelyekre vonatkozóan E-4 napon nem vagy nem megfelelő formában jelezték ügyfeleik igényét.

Abban az esetben, ha a társasági esemény szükségessé teszi, a KELER E-4 naptól E napig a számlatulajdonos által megadott értékpapír mennyiséget zárolja az értékpapír letéti számlán. Erre pl. a közgyűlésre vonatkozó tulajdonosi megfeleltetés esetén van szükség - osztalékfizetésnél nem - , hiszen ebben az esetben nem megengedhető, hogy az eseményen tulajdonosok között az E-5 és E nap között változás történjen. 4.1.1. Dematerializált részvényre vonatkozó speciális szabályok

Az eljárás megegyezik a fizikai részvényre vonatkozóval az alábbi eltérésekkel: nyilvánosan kibocsátott értékpapír esetén a tulajdonosi megfeleltetést a közgyűlés és osztalékfizetés esetén a KELER automatikusan végzi, sorszám helyett darabszámot allokál. 4.1.2. Az állampapírok kezelése

Az általa kezelt állampapírokra (államkötvény, TB alap kötvénye, kamatozó kincstárjegy, diszkont kincstárjegy, MNB kötvény) vonatkozóan a kibocsátók megbízása alapján a KELER az esedékességkori kifizetések (kamat, törlesztés) lebonyolításában a következők szerint vesz részt.


80

a) A BÉT-re bevezetett állampapírok esetében az utolsó kereskedési nap az E-5 nap.

b) A fordulónap: E-3. Az esedékességkori kifizetésre az jogosult, aki ezen nap végén az értékpapír tulajdonosa. Ennek megfelelően ezen a napon zárásig lehet még az értékpapírra vonatkozó számlákon műveleteket végrehajtani. Lejáratkori kifizetésnél ezen a napon lehet utoljára fizikai értékpapírt be- illetve kiszállítani.

c) E-2 napon a KELER átadja a főkifizetőhely részére a kifizetési diszpozíciót, amely számlatulajdonos szerinti bontásban tartalmazza azokat a pénzforgalmi jelzőszámokat is, ahová az átutalásokat el kell indítani.

4.1.3. Lejárt értékpapírok kezelése

Lejárattal rendelkező értékpapír esetében a fordulónaptól az esedékesség napjáig a KELER a teljes értékpapír mennyiséget zárolja. A zárolás alá vont értékpapírt a zárlat ideje alatt értékpapír-műveletekre felhasználni nem lehet, és a nyilvántartás költségei a kibocsátót terhelik. A lejárt értékpapírt a KELER a kibocsátó nyilatkozata alapján törli az értékpapír letéti számlákról.

5. AZ ÉRTÉKPAPÍRSZÁMLA-VEZETÉS FŐ SZABÁLYAI

Értékpapírra vonatkozó számlák fő típusai:

Egyesített összevont értékpapír számla

Egyesített összevont értékpapír számlán tartja nyilván a KELER az Ügyfele rendelkezése alatt álló összes dematerializált értékpapírt és a gyűjtőelven tárolt nyomdai úton előállított értékpapírokat, Ügyfelenként, értékpapír-fajtánként és sorozatonként.

Összevont értékpapír számla

A KELER összevont értékpapírszámlán tartja nyilván a számlatulajdonosok dematerializált és gyűjtőelven kezelt fizikai értékpapírjait. Az összevont értékpapírszámla alatt lehetséges alszámlákat nyitni. (nem tartozik ide a tőzsdeügyletek elszámolásra vonatkozó számla)

Központi értékpapír számlák

A KELER a dematerializált értékpapírokról, értékpapír-fajtánként, sorozatonként és értékpapír-számlavezetőnként központi értékpapír-számlát vezet.

- “A” típusú központi értékpapírszámla:

A klíringtag saját tulajdonában álló dematerializált értékpapírokról értékpapír-fajtánként, sorozatonként és értékpapír-számlavezetőnként vezetett összesített nyilvántartás.

- “B” típusú központi értékpapírszámla:

Klíringatg ügyfelei tulajdonában álló dematerializált értékpapírokról értékpapír-fajtánként, sorozatonként és számlatulajdonosonként vezetett összesített nyilvántartás, amelynek alapján nyilvántartott értékpapír számlavezetője klíringtag.


81

- A "C" típusú központi értékpapír-számla:

A KELER az átalakításra be nem nyújtott fizikai értékpapír helyébe lépő dematerializált értékpapírokat az értékpapír Kibocsátó részére tartja nyilván.

A KELER által vezetett értékpapír-számla

Az értékpapír számlavezető saját tulajdonú dematerializált formában előállított értékpapírjainak nyilvántartására szolgál.

A tőzsdei elszámolási értékpapír-számla

A szekciótag számára nyitott olyan számla, amely kizárólag a tőzsdei ügylet elszámolására szolgál. A KELER a tőzsdei ügyletek elszámolására szolgáló értékpapírokat az elszámolási ciklusok (T+3 és T+2) szerint elkülönítve tartja nyilván.

Zárolás az értékpapírra vonatkozó számlán

Lejárattal rendelkező értékpapír esetében a zárolás lejárati napja legfeljebb az értékpapír lejáratát megelőző 5. munkanap lehet, kivéve az állampapírokat, ahol a zárolás utolsó lejárati napja az E-3. munkanap, ahol E a lejárat napjára utal. A zárolás alá vont értékpapírt a zárlat ideje alatt értékpapír műveletekre felhasználni nem lehet. A zárolás legfeljebb a tárgyévet követő év december 31-ig szólhat, és a lejárata nem eshet elszámolási szünnapra.

A zárolás feloldása

Amennyiben a zárolás alapján letéti igazolás került kiadásra, a zárolás lejárat előtti feloldásának feltétele az eredeti letéti igazolás visszaszolgáltatása. Abban az esetben, ha a kiadott letéti igazolás(ok) visszaszolgáltatása nem lehetséges (elvesztés, megsemmisülés stb.), erről a tényről a KELER és a letéti igazolás tulajdonosa jegyzőkönyvet vesz fel.

6. KID – KAPCSOLATTARTÁS A KLÍRINGATGOKKAL

A KELER a klíringtagokkal zárt elektronikus ügyfélkapcsolati rendszerén (KID rendszer) keresztül kommunikál. A klíringtag a KID rendszeren keresztül adhat megbízást számláira, illetve kaphat információt pozíciójáról.


82

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Hogyan kerülnek be a névre szóló értékpapírok a KELER-be?

a) Névre szóló értékpapírokat nem tárol a KELER b) Kizárólag üres forgatmánnyal. c) Kizárólag teli forgatmánnyal. d) Mind üres, mind teli forgatmánnyal bekerülhetnek.

2. Milyen alapelven történik a fizikai értékpapírok tárolása a KELER-ben

a) A KELER nem tárol fizikai értékpapírokat. b) Sorozat és sorszám szerint c) gyűjtőelven d) sorszám szerint

3. Mi a KID?

a) Kis címletű dematerializált értékpapír. b) KELER International Deposit. c) Zárt, elektronikus ügyfélkapcsolati rendszer. d) Nincs ilyen.

4. Mi az E nap?

a) a tőzsdei ügyletkötés napja b) a tőzsdei elszámolás napja c) a tőzsdei bevezetés napja d) a társasági esemény napja

5. A részvények osztalékfizetése esetén melyik állítás IGAZ az alábbiak közül?

a) Az E-8. napon megvett és aznap el is adott részvény után jár osztalék b) Az E-8. napon megvett részvény után nem jár osztalék c) Az E-8. napon megvett részvény után jár osztalék d) Az E-7. nap után a KELER zárolja a részvényeket

HELYES VÁLASZOK: 1 - b, 2 - c, 3 - c, 4 – d, 5 – c

1 Szabalyzatok

Documents

Transcript of 1 Szabalyzatok