1. nyelvtan érettségi tétel
-
Upload
truonghanh -
Category
Documents
-
view
256 -
download
2
Transcript of 1. nyelvtan érettségi tétel
0. oldal
0. oldal1. nyelvtan érettségi tétel
A közlésfolyamat funkciói és tényezői– A kommunikáció –
Tényezői:kapcsolat
Közlővagy
feladó
Üzenet–
kódokkaljelekké alakított
közlemény
Vevővagy
címzett
csatorna
Zaj: Ami gátolja a kommunikációt, a csatorna ellen dolgozik.
Feltételei: kód: jelkulcs közös ismeretek kontaktus (kapcsolat)
Funkciói: Elsődleges funkciók:
ismeretek, gondolatok, információk átadása, közlése, cserélése
érzések kifejezése felhívás (cselekvésre szólítjuk fel a
beszédpartnert) Másodlagos funkciók:
kapcsolatteremtés, kapcsolatfenntartás értelmező poétikai, esztétikai (szépirodalomban,
szójátékokkal)
Megtalálható:9. f. eleje és 7.-8.-9. tk. eleje
1. oldal2. nyelvtan érettségi tétel
A nyelvi jel és jelrendszer
Jel:Érzékszerveinkkel felfogható jelenség, amely egy
másik önmagán túli jelenségre utal.
Jelrendszerek, pl.: közlekedési jelek térképjelek piktogramok áruházi jelek nyelv
Nyelv: a legegyetemesebb jelrendszer egy társadalom által elfogadott jel- és
szabályrendszer beszéd : a nyelv egyéni, aktuális használata
A nyelv fölépítése: jelek
morfémák~az elemi nyelvi jel~van önálló hangteste és önálló jelentése is~szabad és kötött morfémák~szavak és toldalékok
szószerkezetek (szintagmák) mondatok szöveg
szabályok nyelvtan – szabályozza a nyelvi jelek rendszerét
Megtalálható:9. f. eleje
2. oldal3. nyelvtan érettségi tétel
A mai magyar nyelvváltozások– A nyelv rétegződése –
Leíró (szinkron) nyelvvizsgálati módszer: a szókészlet rétegződéseit, egyes nyelvi rétegek változásait, a köznyelvhez való viszonyát vizsgálja.
Rétegződés területi alaponA nemzeti nyelv fölépítése:
irodalmi nyelv egységesítő, szabályozó (összetartó) nyelvtípus csak írott formában létezik történeti átalakulása van az északkeleti nyelvjárásból származik szépirodalom, esszé, értekező próza, sajtó nyelve
köznyelv az irodalmi nyelv beszélt változata színpadi, pódium-, katedranyelv
regionális köznyelv a köznyelvnek nyelvjárási hatásokat mutató
változata nyelvjárások
a nemzeti nyelvnek területenként eltérő sajátosságokat mutató változata. Eltérhetnek:
~hangkészletben (ö, ë, stb., kettőshangzók: ’szje’=szép)
~szókészletben (kukorica-tengeri-törökbúza)~nyelvtanban („van olyan emberek”)
mai magyar nyelvjárások:~nyugati, dunántúli, déli, tiszai, palóc,
északkeleti, mezőségi (+kalotaszegi), székely
3. oldal
nyelvsziget : idegen nyelvi közegben, az anyanyelvtől elszakadva élő embercsoport nyelve (pl. csángók)
nyelvjárássziget : más nyelvjárási területre települt át egy adott népesség (pl. bukovinai székelyek Tolna megyében)
A nyelv rétegződése társadalmi szempontból~ csoportnyelvek, szociolektusok:
szaknyelvek foglalkozások, tudományok, hivatalok nyelvei…
hobbinyelvek sport, játékok, stb. nyelve
életkori nyelvváltozatok csecsemő-, diák-, katonanyelvek
argó tolvaj-, jassznyelv, szleng
Megtalálható:12. f. közepe (2003.9.17.), 12. tk. -24. o.
4. oldal4. nyelvtan érettségi tétel
Helyesírásunk alapelvei és kialakulásukAz írásjelek
Helyesírási alapelvek: Kiejtés elve
általában úgy írjuk le a szavakat, ahogy kiejtjük (asztal)
Szóelemzés elve néha eltérünk ettől az alkotóelemek érzékeltetése
miatt összetett szavaknál (padsor), toldalékoknál
(barátság) Egyszerűsítés elve
kétjegyű mássalhangzók kettőzésekor csak az első betűt írjuk le kétszer (asszony)
feloldása: elválasztáskor (asz-szony) Hagyomány elve
régi személynevek helyesírásakor (Széchenyi) a j/ly hang leírásakor (játék, lyuk)
Írásjelek Mondatlezáró: . ? ! … Elválasztó: , ; : – / Kiemelő: „ ” ( ) [ ] { } < > « » ’
Megtalálható:9 f. eleje, 10. tk. 38-39. o. és 12. tk. 44-45. o.
5. oldal5. nyelvtan érettségi tétel
A mondat modalitása, a mondatfajták– A mondatok osztályozása –
A mondat a szöveg elemi láncszemnyi egysége. Jellemzője a megszerkesztettség (értelmes) és a beszerkesztettség (szövegösszefüggés).
Tartalmuk alapján Modalitás (tartalom): a beszélő szándéka,
valósághoz való viszonya a témához kijelentő (közömbös; közlő, tájékozódó; „.”; le a
hangsúly) kérdő (érdeklődő, tudakozódó; eldöntendő/kiegészítendő;
„?”) felkiáltó (megszólító, érzelmi többletes + kijelentő;
„!”) felszólító (felhívó, parancsoló, figyelmeztető; „!”;
igemód: felszólító) óhajtó (kívánó, vágyó, óhajtó; „!”; igemód: feltételes)
Szerkezetük szerint egyszerű (A–Á viszony megléte szerint)
tagolatlan (A v. Á hiányzik, pl. Jaj!, Szia!) tagolt
~hiányos (A v. Á hiányzik, de kiegészíthető, pl. Játszik.)
~alanytalan mondat (esteledik, virrad)~teljeso tőmondat (csak A és Á, pl. Pista még nem
tudta.)o bővített mondat (bővítményekkel: T, H, J…)
összetett (lásd a 9. b tételt) alárendelő mellérendelő többszörösen összetett
6. oldalLogikai minőségüket tekintve
állító (lehet részleges tagadás: Nem a piacon vásároltam.)
tagadó: a mondat állítmányát tagadjuk (Még nem vásároltam.)
Megtalálható:10. f. eleje (2001.10.1–8.), 10. tk. 6. o.
7. oldal6. nyelvtan érettségi tétel
A mondat szintagmatikus szerkezete– Mondatelemzés –
Alany – rejtett, általános, határozott, határozatlan, tagadásos, lappangó.
Állítmány – igei, összetett, (névszói)Tárgy – irány- és eredménytárgy, összetett tárgy,
határozott és határozatlan tárgy, határozói értékű tárgy, kettős tárgy
Határozó – helyféle (hely-, képeshely), időféle (idő- + szám-), módféle (ok-, mód-, cél- + eszköz- + fok-, mérték- ), állapotféle (eredet-, állapot-, eredmény- + társ-) és állandóféle (állandó/vonzat, hasonlító, részes-), illetve komplex -határozók.
Jelző – minőség, mennyiség, birtokos, értelmező, (névmási) kijelölő.
Szervetlen mondatrész.
Elemzéskor egy egységnek számító mondatrészek: névelő és főnév/névszó (az asztal, a barna asztal) főnév/névszó és névutó (az asztal mellett) ige, igekötő és segédige (el fogja mondani) tagadószó és a szó (nem játszom, nem tegnap) összetett állítmány (én voltam) állandósult szókapcsolatok (Eszembe jutott. Fűbe
harapott.)
Szószerkezetek kapcsolódása: szószerkezetlánc (többszörös egymás
alárendelés) szószerkezetbokor (egynek többféle alárendelve) szószerkezetsor (mellérendelő szókapcsolatok)
Megtalálható:egész 7-es füzet
10. f. eleje-közepe (2001.11.5–2002.1.7.), 10. tk. eleje
8. oldal7. nyelvtan érettségi tétel
Az ige és az igenevek szerepe a mondatban
Az igeAz ige cselekvést, történést, létezést, állapotot jelöl.Az ige a mondatban az állítmány szerepét tölti be.
Tulajdonságai, kifejezi, csoportosítható: a cselekvő száma szerint (egyes és többes szám) a cselekvő személye szerint (első, második,
harmadik) a cselekvés modalitása szerint (kijelentő [jele: zéró-
morféma], felszólító [-j v. módosulásai], feltételes [-na/ne, -ná/né])
a cselekvés ideje szerint (múlt, jelen, jövő idő [jelei: …])
Fajtái: cselekvő (játszik) műveltető (ásat) visszaható (fésülködik) szenvedő (adatik) ható (olvashat)
Az igenevek fajtái: főnévi (játszani) melléknévi
befejezett (lejátszott [meccs]) folyamatos (játszó) beálló (játszandó)
határozói (játszva, félőn)
Megtalálható:8. füzet (?)
9. oldal8. nyelvtan érettségi tétel
A névmások fajtái és szerepük a szövegszerkesztésben
A névmások szerepe a szövegszerkesztésben:A névmásoknak elsősorban helyettesítő szerepe van
a mondatszerkesztésben. Névszókat helyettesít, így nem kell kitenni azokat újra és újra – a szóismétlést kerülhetjük el segítségükkel.
Továbbá az alárendelő összetett mondatoknál összekötő szerepe van: az utalószót mutató, a vonatkozószót vonatkozó névmás fejezi ki.
?
A névmások fajtái: csak főnevet helyettesítő névmások
személyes (én, …, ön) birtokos (enyéim, övékéi) visszaható (magam, magatokat) kölcsönös (egymást)
főnevet, melléknevet, számnevet is helyettesíthet mutató (ez, az, ilyet, olyannal, ennyivel, annyiról,
akkora, stb.) kérdő (ki, miket, mennyi, milyen, mekkora,
melyik) vonatkozó (aki, amennyivel, amilyet, amekkora) határozatlan (valaki, valamennyit, valamelyikkel) általános (bármi, akármelyik, mindenki) tagadó (senki, semmiről, semennyit)
Megtalálható:8. füzet (?)
10. oldal9. nyelvtan érettségi tétel
Alá- és mellérendelt viszonyok a nyelvben
Szöveg szintjén értelmezve lásd: 19. tétel kapcsolatos viszony lehet két mondat között is
Mondat szintje összetett mondatok:
alárendelő összetett mondatok~a mellékmondat a főmondat egy részét fejti ki~annyi fajtája van, ahány mondatrész:o A, Á, T, H, J
~ezen felül vannak sajátos jelentéstartalmúak is:o feltételes (ha, hogyha)o megengedő (bár, habár, jóllehet, mégis)o hasonlító (mint, mintha)o következményes (ha, hogyha)
mellérendelő összetett mondatok ~ logikai viszony kapcsolja
~kapcsolatos ―~ellentétes ↔ vagy ~választó ~ vagy V~következtető →~magyarázó ←
többszörösen összetett mondatok…
Szószerkezetek szintje (szintagmák) hozzárendelő: A↔Á-viszony alárendelő: mondatrész + bővítmény (többszörös
alárendelés…) mellérendelő: mondatrészek halmozásakor,
felsoroláskor semleges viszony (ahol nincs kapcsolat)
Lásd még: a 6. tételnél
11. oldalSzavak szintje
összetett szavaknál szerves
~alárendelőo A-Á (széljárta, napsütötte)o T (jótáll, favágó), H (útonálló, hazatér), J
(városháza) – lehetnek jelöltek és jelöletlenek; egybeírjuk, ami jelöletlen, és aminek jelentése megváltozott
o jelentéssűrítő (kardhal)~mellérendelőo szóismétlés (egy-egy, unos-untalan – figura
ethymologica)o ikerszavak (icipici, irul-pirul, mendemonda)o valódi mellérendelés ~ két önálló szó össze-
kapcsolódása – kapcsolatos, választó, ellentétes viszony (szóbeszéd, él-hal, búskomor, télen-nyáron)
~szintagmatikailag nem elemezhető szervetlen
~a mondatban egymás mellett levő szavak összekapcsolódnak, pl. hiszekegyet, miatyánkot
Megtalálható:sok helyen
12. oldal10. nyelvtan érettségi tétel
A szóelemek (morfémák)
Def.: A nyelvnek azon legkisebb egységei, amelyeknek még van jelentése. „Elemi nyelvi jel.” – Van önálló hangteste, és jelentése is. Tulajdonképpen a szavak és a toldalékok.Fajtái:
szótövek egy- és többalakúak
toldalékok képző (megváltoztat), jel (módosít), rag
(viszonyító szerep) – toldalékolhatunk igéket és névszókat
(kötőhangzók – nem önálló morféma ~ előhangzók)A morfémák önállósági csoportosítása:
szabad morfémák – önmagukban is előfordulnak (szótövek)
kötött morfémák – csak más morfémákkal együtt léteznek (toldalékok + a többalakú szótövek, pl. lov-)
félszabad morfémák – látszólag önálló szavak (névutók, névelők, igekötők)
Megtalálható:9. füzet végefelé
13. oldal11. nyelvtan érettségi tétel
A nyelvi jel jelentése,hangalak és jelentés viszonya
Nyelvi jel ~ hangalak:Egy hangsor – érzékelhető. Lejegyezhető egy
kódrendszer (betűk) segítségével, ám ekkor még mindig nincs értelme, mindig csak jel, kell hozzá:
Jelentés:A nyelvi jel és jelrendszer valóságfelidéző tartalma –
a hangalak szellemi megfelelője, amit az ember társít a jelhez. Ehhez is kell kódrendszer, aminek a segítségével jöhet létre a kommunikáció.
Hangalak és jelentés viszonya:Általában nincs szoros összefüggés a hangalak és a
jelentés között (bár ha az eredetüket vizsgáljuk, pont a különböző hagyomány útján jöttek létre a nyelvek). Egyedül a hangutánzó szavakban őrizték meg a szoros kapcsolatot.
A hangalak és a jelentés viszonya alapján is megkülönböztethetjük szavainkat. (lásd 12. tétel!)
Megtalálható:9. füzet végén
14. oldal12. nyelvtan érettségi tétel
Azonosalakúság, többértelműség és rokonértelműség a nyelvben
Bevezetés:Lásd: a 11. tételt!
Csoportosítás (H és J viszonya alapján) egyjelentésű szavak
kevés ilyen van, pl. szék többjelentésű szavak
van egy alapjelentés, amihez rengeteg másik jelentés társulhat az idők során – így szinte ebből van a legtöbb
pl. hegy, csiga, daru, zebra, toll, szivacs azonos alakú szavak
egy hangalak jelentései között nem érezhető összefüggés
sír, vár, ég, fal általában nomen verbumok (fn+igei jel.)
hasonló hangzású szavak egy-két hangban térnek el különböző jelentésű
szavak pl. jártas-járatos, helység-helyiség, egyelőre-
egyenlőre rokonértelmű szavak, szinonímák
szorosabb értelemben vett szinonímák: kerékpár-bringa-bicaj-bicikli, krumpli-burgonya (*stílusok, *nyelvjárások)
tágabb értelemben (hasonló jelentés): megy-baktat-jár-fut-cammog-rohan-stb., sír-zokog-bömböl-könnyezik
hangutánzó szavak pl. csobog, robban, kipp-kopp
hangulatfestő szavak pl. cammog, tutyimutyi
15. oldalMegtalálható:9. füzet végén
16. oldal13. nyelvtan érettségi tétel
A hangok találkozásának és előfordulásának szabályszerűségei
Magánhangzó törvények hangrend törvénye
finnugor eredetű ősi/egyszerű szavainkban csak magas vagy csak mély mgh-k vannak (régi i lehetett mind2)
vegyes hangrendű: szóösszetétellel, idegenből átvétellel
illeszkedés törvénye toldalékoláskor a hangrend törvénye szerint jön a
told.
Mássalhangzó törvények részleges hasonulás (csak kiejtésben)
zöngésség szerinti részleges hasonulás~pl. cukrászda, vasban, tűzhet
képzés helye szerinti részleges hasonulás~n + b/p/gy/ty „m” + b/p/gy/ty~pl. különben, azonban
teljes hasonulás írásban jelölt teljes hasonulás
~pl. azzal (v z), késsel írásban jelöletlen teljes hasonulás
~pl. egészség, hagyja (\kivéve: higgy!) összeolvadás (2 különböző msh helyett egy 3.-at
ejtünk) pl. szabadság, tetszik, látja
rövidülés (hosszú + rövid msh mindkettőt röviden ejtjük)
pl. jobbra, tollba, otthon mássalhangzó-kiesés (3 msh középsőt nem ejtjük)
pl. bólintgat megnyúlás (2 mgh között a msh hosszú lesz)
pl. kisebb, együtt
17. oldalMegtalálható:
9. füzet közepén
18. oldal14. nyelvtan érettségi tétel
A stílusárnyalatok
Stílus:A nyelv adta lehetőségek sajátos felhasználási
módja. Kortól, jellemtől (egyéniség, műveltség) függően eltérően fejezzük ki magunkat.
Stílusárnyalat fogalma:A nyelvi eszközökből történő válogatást érzelmi,
hangulati tényezők befolyásolják – ennek alapján kölönböztetünk meg stílusárnyalatokat. Stílusárnyalat: a beszélőnek a hallgatóhoz (érzelmi), beszédszituációhoz, témához vagy tártgyhoz való viszonya.
Fajtái: ünnepélyes fennkölt választékos közönbös tréfás – gúnyos/ironikus bizalmas népies – tájnyelvet használja archaizáló – tudatosan a régi nyelvhasználat
eszközeivel él közönséges durva, parlagi
Stílustalanság: Ha a nyelvhasználat nem adekvált (nem a helyzetnek
megfelelő).Stílushibák:
A nyelvi eszközök helytelen megválasztása akadályozza a megértést, az elérendő hatást.
Megtalálható:11. füzet elején
19. oldal15. nyelvtan érettségi tétel
A tudományos és publicisztikai stílusrétegek
Stílusréteg:A társadalmi érintkezés meghatározott területein és meg-
határozott helyzetekben tipikusan használt nyelvi-stilisztikai rendszerek, és az ezek használatát szabályozó törvényszerűségek együttese.
A tudományos stílusrétegMűfajai: tudományos értekezés, esszé,
ismeretterjesztő cikk, tanulmány/előadás, szakmai vita, hozzászólás, felelet/dolgozat.
Jellemzői: a leggyorsabban fejlődő, a téma szabja meg, nagy szerepe van a valóságnak, sajátos szókincse van, gazdaságosság, világosság, gondos szerkesztés – egyértelműség, kijelentő mondatok, alárendelésekkel (vonatkoztatás, magyarázat, következtetés), felsorolás, idézet, hivatkozás, áttekinthetőség, francia és amerikai irányzat.
A publicisztikai stílusréteg~ az újságírás nyelve. Célja: bemutatni a politikai,
gazdasági, társadalmi, kulturális élet időszerű eseményeit, legfontosabb problémáit, és így alakítani a közvéleményt.
Műfajai: hír, közlemény, tudósítás, riport, interjú, cikk, kritika, glossza, portré, nyilatkozat, ismertetés, jegyzet.
Jellemzői: elvi meggyőzés/befolyásolás – érzelmi (pl. glossza) érvelés, esetleg erős érzelmi töltéssel tényközlés – információkat közöl tényszerűség + időszerű vonatkozások/aktualitás figyelemfelkeltés – érdeklődés! címre ügyelni – figyelemfelkeltő + tartalomra utalnia
kell szókincs: gazdag, heterogén – hatásos, divatszerű
20. oldal több stílusréteg keveredik (főleg tudományos és
szépirodalmi) megszerkesztettség – világosság, érthetőség képi megjelenítés/nyomdai megjelenítés – tipográfia,
tördelésMegtalálható: a 11. füzetben
21. oldal16. nyelvtan érettségi tétel
A közéleti stílus írásban és szóban
Közéleti stílus minden élőszóbeli megnyilvánulás, ami hallgatóság
előtt hangzik el. követelménye:
egyértelműség/közérthetőség – következtethetőség
tárgyilagosság megjegyezhetőség
előadásmód: szabadon vagy vázlatból, ill. kötött: felolvasás
elrendezés, megszerkesztettség elvei: egységesség haladás/folytonosság arányosság
műfajai: írásaban: rendeletek, törvények, kérvények szóban: hozzászólás, felszólalás (a közéletben
való szerepléskor), (kis)előadás, értekezés, alkalmi beszéd
stilisztikai eszközei: alakzatok humor kérdések
érvek toposzok érzelmek
a beszédmű (előadás) fölépítése: bevezetés – a közjóindulat megnyerése, figyelem,
vázlat tárgyalás – tételek kifejtése, bizonyítás
(érv/cáfolat) befejezés – következtetéslevonás, új irányok
felvetése
gyakorlat: stílushibák javítása
22. oldalMegtalálható:
11. füzet végén
23. oldal17. nyelvtan érettségi tétel
A képszerűség elemi stíluseszközei
Szóképek: hasonlat – párhuzam két dolog között
~fölismerhető: mint, akár kötőszók, -ként metafora
~hasonlóságon alapuló névátvitel, „összevont ha-sonlat”
~egyszerű vagy teljes (megvan-e az azonosított)~köznyelvi metafora: pl. galamblelkű (szelíd)~pl. „…amott ül egy túzok magában” (egyszerű)
megszemélyesítés~élettelent élő tulajdonsággal ruház föl
allegória (2 fajtája)~hosszabb gondolatsoron végigvitt, részletezett
metaforao Toldi (álom leírása); Vajda János: Virrasztók
~egy elvont eszme, gondolat megszemélyesítése szinesztézia
~különböző érzékterületek összekeveredésén alapuló metaforikus szókép
~„Egy kirakatban lila dalra kélt egy nyakkendő” szimbólum (2 fajtája)
~jelkép („Légy te, öcsém a kard, én leszek a pálca”)
~összetett költői kép – sejtelmes, sűrített pl. „a magyar Ugar” /Ady Endre/
metonímia~térbeli, időbeli, anyagbeli érintkezésen alapuló
névátvitel (↔ metafora: hasonlaton)~pl. „A földet már az őszi érc kaparja” érceke
szinekdoché~ rész-egész viszony, ok-okozati vagy nem és
fajta felcserélésén alapuló névátvitel, a metonímia alfaja
24. oldal~pl. „Dicsvágy patakja! Ajkaim belőle / Sok
boldogító mámort ittanak.” (Petőfi S.) (ok-okozat)
Összefoglaló táblázat:H A S O N L Ó S Á G O N …
É R I N T K E Z É S E N …. . . A L A P U L Ó N É V Á T V I T E Lmetafora
közös jegy azonosítás metonímiaanyag-, tér-, időbeli érintkezés
megszemélyesítésvmirá nem jellemző
szinesztéziaérzékterületek keveredése
szinekdochéviszonyfelcserélésen alapul
allegória1. eszme ~ személy2. hosszú metafora
szimbólum1. jelkép
2. sűrített költői kép
Stilisztikai alakzatok felismerése hangalakzatok: alliteráció, rím sorszerkezetek: áthajlás, cezúra, strófa, ismétlés ismétlés
alaki erősítés (szóismétlés, tőismétlés / figura eti-mologica)
tartalmi erősítés (halmozás, felsorolás, fokozás, ellentét – paradoxon)
párhuzam (gondolatritmus/mondatpárhuzam, refrén) kihagyás felcserélés (jelzők, szórend) túlzás, kicsinyítés látomás gúny irónia eufenizmus / szépítő körülírás
Megtalálható:11. füzet eleje-közepe
25. oldal18. nyelvtan érettségi tétel
A nyelvi elrendezés a művészi nyelvhasználatban
Gyakorlat:Babits Mihály: Jónás könyve – a mű alapján meg kell
mutatni, hogy az iróniát hogyan fejezi ki a művész.Szóhasználata, stílusárnyalatai, a túlzások, stb. az
irányadóak.Segítség hozzá: a 14. és 17. tételek.
Megtalálható:11. füzet
26. oldal19. nyelvtan érettségi tétel
A szöveg egységének szerkezeti és jelentésbeli összetevői
A szövegöüsszefüggés megteremtése nyelvi eszközök (lineáris kohézió)
névmások~előre és hátra utaló szerep~ő, az, stb.
névmási határozószók~ott
határozott névelő (a, az) toldalékok (jel, rag egyeztetése) kötőszók
~és, hogy, stb szórend hangsúly, hanglejtés (írásjelek)
jelentéstani eszközök (globális kohézió) cím (lényegretörő, rövid, tömör, figyelemfelkeltő,
kifejező) ismétlés
~kulcsszavak… rokonértelmű szavak, szinonímák alkalmazása
~költő–poéta tágabb jelentéskörű szavak használata
~költő – művész logikai viszonyok, elrendezés, kapcsolódás:
~kapcsolat, ellentét, vagylagosság, következmélny magyarázat, párhuzam, ok-okozat, rész-egész viszony
téma-réma~téma: ismert elem, amiről volt szó~réma: új közlés elem
gyakorlat:példamondatokban a szövegösszefüggés kijavítása
Megtalálható: 10. füzet végén
27. oldal20. nyelvtan érettségi tétel
A magyar nyelv eredete és rokonsága
A magyar nyelv eredete, rokon nyelveink: uráli nyelvcsalád finnugor és köz-szamojéd
alapnyelv ugor ág
~ősmagyar magyar nyelv~ős-obiugor vogul/manysi és osztják/chanti
nyelvek finn-permi ág
~permi zürjén/komi és votják/udmurt nyelvek~finn-volgai alapnyelv o volgai nyelvek: cseremisz/mari és mordvino közfinn alapnyelv balti finn nyelvek: finn,
észt, lívo (lapp)
Rokon nyelvek: egy régen beszélt közös alapnyelvre vezethetőek vissza. Nyelvcsere: egy nép fölveszi egy másik nép nyelvét (pl. bol-gárok: eredetileg török elszlávosult). Nyelvcsalád: rokon nyelvek összessége
A nyelvrokonság bizonyítékai: az alapszókincs egyezése
pl. család, rokonság, testrészek, alapszámok, életmód, természet(i jelenségek)…
de a jelentésváltozást is vizsgálni kell!~pl. magyar ’lúd’ ~ eredeti finn ’lintu’ (madár)
szabályos hangváltozások fgr. szókezdő ’k’ + mély mgh. magyar ’h’
~pl. finn ’kala’ ~ magyar ’hal’ fgr. ’t’ két mgh. között magyar ’z’
~pl. finn ’sata’ ~ magyar ’száz’ nyelvtani egyezések
ragasztó nyelvek (fgr-nycs) a birtokos személyjelek használata
(házam/kudom)
28. oldal a jelzők használata – szó toldaléka nélkül;
többesszám Ø határozóknál irányhármasság (eredet-, tartam-,
véghat.)Megtalálható: 12. füzet elején
29. oldal21. nyelvtan érettségi tétel
A mai magyar nyelv hangállományának kialakulása
Nyelvtörténet hangok, fonémák létrejötte a mai toldalékok eredetileg önálló szavak voltak,
majd névutóként együtt álltak más szavakkal, s így lekopva, egyszerűsödve tapadtak hozzájuk toldalékká válva.
Hangrendszerünk változásai tővéghangzólekopás/pótlónyúlás
régen minden szó rövid mgh-ra végződött, ez lekopott, és az előtte lévő szótag megnyúlt (utuút)
nyíltabbá válás (pl. hodu had) a magánhangzók rendszere:
nyelv állása:
Magas (nyelv hátul) mély (elöl)
ajakréses ajakkerekítéses ajakrésesfelső: i,í ü,ű u,ú
középső: é,ë ö,ő o,óalsó: e a á
kettőshangzók keletkezése, majd visszaszorulása ma már csak egyes nyelvjárásokban lelhetőek föl
kétnyíltszótagos tendencia (nyíltszótag: mgh-ra végződő szótag)
a 2./3. szótag magánhangzójának elhagyása pl. malina (szláv jövevényszó) málna
mássalahngzótorlódás feloldása idegen nyelvi szavaknál pl. scolaiskola, krcsmakorcsmakocsma
hangrend törvénye idegen szavakra ’cserjagy’ (szolga) cseléd + család
illeszkedési változások
Nyíltabbá válás ten-denciája: lefelé
30. oldal =>a toldalékok többalakúvá válásához vezettek
a ’dzs’ hang török hatásra a középmagyar korban épült be
Megtalálható: 12. füzet közepén
31. oldal22. nyelvtan érettségi tétel
Szókincsünk bővítésének forrásai
Szavak külső keletkezése ~ szókölcsönzés idegen nyelvből áttétel
szabály: akkor helyes, ha nincs magyar megfelelője
először még idegen szó (kozmosz, televízió) beépülve a nyelvbe: jövevényszavak (nem
érezzük az idegenségét: tinta, tábla, málna)
Belső keletkezés szóteremtés
indulatszók (ohó, hé) hangutánzó szó (zakatol, vibrál) hangulatfestő szó (pityókás, durmol) gyermeknyelvi szó (kukukukoricapehely)
szóalkotás szóösszetétel
~szárazföld, dimbes-dombos, számítógép~mellé-és alárendelés 9. tétel!!!~helyesírása (egybe/külön/kötőjellel)
szóképzés~halász, zenélő
mozaikszó alkotás szórövidülés
~matek, labor, töri szóelvonás
~kapálkapa, gyorsírásgyorsír, árnyékárny, tan
szóösszevonás/szóvegyülés~ordít+kiabálordibál, cső+orrcsőr, rovar,
tanár szóösszetétel
~rendőr, alvajáró, hőmérő (tükör)fordítások
~ellenszenv, világűr, felvilágosodásMegtalálható: 8. tk. 65. o.
32. oldal23. nyelvtan érettségi tétel
A nyelvújítás
A nyelvújítás története, elfogadtatásaA felvilágosodás korában Bessenyei György veti föl
először Magyarság című röpiratában: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenén sohasem.” – Tudós, művelt, felvilágosodott csak úgy lehet a magyarság, ha a nyelvét műveli. Bessenyei az akadémia létrehozását is megfogalmazta.
A nyelvújítást Kazinczy Ferenc vezetésével vitték végbe a XIX. század első negyedében. A nyelvkészletet bővítették: 10 000 új szót hoztak létre (módszerek: lásd lentebb).
A nyelvújítás eredményeit a romantikus irodalom terjeszti el: Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor… Néhány mű:
Mondolat (1813) – ortológus fogalmazvány Felelet a Mondolatra (1817) – neológus reakció Vörösmarty: Helyesírási szótár (1832) – akadémiai
nyelvtan1844-ben lett a magyar az államnyelv (a latin után).
Ezek után még folytatódik a nyelvújítás – a szabadságharc bukását követően a németesítő eljárások ellen védték a nyelvet.
A nyelvújítás lezárása: Szarvas Gábor: Magyar Nyelvőr című folyóirata (1872) – ezzel indul el a magyar nyelv művelése is.
A nyelvkészlet bővítésének módszerei: elavult szavak fölújítása (dísz, hon, kegy)
néha az eredeti jelentés elferdítésével járt (agykoponya)
tájnyelvi szavak beemelése a köznyelvbe (betyár, róna, hűs)
szóképzés (faggaszt, képzeleg, borong, régész, festmény, füzér)
szóelvonás (árnyékárny, dicsérdics, taníttan)
33. oldal szóösszevonás (cső+orrcsőr, rovar,
tanítás+árasztótanár) szóösszetétel (rend+őr, alva+járó, hő+mérő) tükörfordítások (ellenszenv, felvilágosodás)
Gyakorlat:Fel kell ismerni a példákat
Megtalálható: 12. füzet közepe, 12. Tk. 43-44. o.
34. oldal24. nyelvtan érettségi tétel
A nyelvművelés feladatai
Az anyanyelvi norma/standard kérdései:Nyelvi norma: a nyelv használatának esztétikai és
szociokulturális ideálja, szabályrendszere. társadalmi szükséglet hozta létre hagyományozás tartja fönn fajtái, pl.:
köznyelvi norma területi normák (nyelvjárások) szociolektusok normái
Az új nyelvi jelenségek megítélése: szükség van-e rá, mivel tudná gazdagítani, mivel
egyszerűsíteni a nyelvet? beillik-e a kialakult nyelvi rendszerbe? nyelvhelyesség: nyelvtani + stilisztikai kérdés
A nyelvművelés alapelvei:Nyelvművelés: a nyelvhelyesség elvei alapján a
nyelvi műveltség terjesztésével igyekszik segíteni a nyelv fejlődését.
a nyelvszokás fölmérése, diagnosztizálása új nyelvi jelenség értékelése, megítélése a nyelv kifejezési lehetőségeinek (készletének)
kiegészítése, bővítése, gazdagításaGyakorlat:
Hasonló hangzású szavak – lásd: 12. tétel
Megtalálható:12. f. eleje (2004.1.21.), 12. tk. 58–59. o.
35. oldal
Tartalomjegyzék
1. A közlésfolyamat funkciói és tényezői – A kommunikáció –....12. A nyelvi jel és jelrendszer........................................................23. A mai magyar nyelvváltozások – A nyelv rétegződése –.........34. Helyesírásunk alapelvei és kialakulásuk Az írásjelek..............55. A mondat modalitása, a mondatfajták – A mondatok
osztályozása –......................................................................66. A mondat szintagmatikus szerkezete – Mondatelemzés –......77. Az ige és az igenevek szerepe a mondatban..........................88. A névmások fajtái és szerepük a szövegszerkesztésben........99. Alá- és mellérendelt viszonyok a nyelvben............................1010.A szóelemek (morfémák).......................................................1211.A nyelvi jel jelentése, hangalak és jelentés viszonya............1312.Azonosalakúság, többértelműség és rokonértelműség a
nyelvben.............................................................................1413.A hangok találkozásának és előfordulásának
szabályszerűségei..............................................................1514.A stílusárnyalatok..................................................................1615.A tudományos és publicisztikai stílusrétegek........................1716.A közéleti stílus írásban és szóban.......................................1817.A képszerűség elemi stíluseszközei......................................1918.A nyelvi elrendezés a művészi nyelvhasználatban................2119.A szöveg egységének szerkezeti és jelentésbeli összetevői.2220.A magyar nyelv eredete és rokonsága..................................2321.A mai magyar nyelv hangállományának kialakulása.............2422.Szókincsünk bővítésének forrásai.........................................2523.A nyelvújítás..........................................................................2624.A nyelvművelés feladatai.......................................................27Tartalomjegyzék.........................................................................28