1. · 14 első fejezet a nyelvTan álTalános Tulajdonságai A nyelvtan szintjei A nyelv...

13

első fejezeTmi a nyelv?

Akommunikációegyikelsőkérdéseezlehetett:Hogyanfejezhetjükkia gondolatainkatúgy,hogyazokmásokszámáraisérthetőklegyenek?Enneka problémánaka megoldásáraalakultakkia nyelvek.Azemberinyelvekmindegyikehangokonalapuló,dejelekkelisközvetíthetőkom-munikációsrendszer.A nyelvhasználataa beszédésazírás.A nyelvsegítségéveloszthatjukmegegymássalgondolatainkat.Elmondhatjuk,miregondolunkésmásokiselmondhatjáknekünk.Ezaztjelenti,hogymindenemberinyelvlegfontosabbjellemzőjea gondolatiság,vagyis,bármilyennyelvetishasználjunk,a legfontosabbcélmindigaz,hogypontosanközvetítsegondolatainkat.

a nyelvTan

Azemberinyelvekelsőéslegfontosabbtulajdonságaaz,hogyszabá-lyozottak.Ezaztjelenti,hogyahhoz,hogymegértsünkmásokat,ésmagunkatismegértessükegyértelműenkellfogalmaznunkazért,hogyazinformációneváltozzon,nesérüljöna kommunikációsorán.Vagyis:a másikugyanazta gondolatot„kapjameg”mintamiazénfejembenmegszületett. Hogyantehetjükmegmindezt?Csakakkorérthetünkmásokatpontosan,ésértethetjükmegmagunkatmásokkal,habizonyosszabályokatbetartvakommunikálunk.Mindennyelvetszabályokrendszereteszhasználhatóvá.Hanema szabályoknakmeg-felelőenkommunikálunk,akkornemfognakmegértenibennünket,ésmisemfogunkmegértenimásokat.Ezenszabályokösszességétnevezzüknyelvtannak*.

1.

angol_erthetoen_140x190+3.indb 13 2013.10.29. 10:50

14

első fejezet

a nyelvTan álTalános Tulajdonságai

A nyelvtan szintjeiA nyelvgondolatainkkifejezésénekeszköze,ezértún.szintekretagolható.Tekintve,hogya legtöbbgondolatunktúlbonyolultahhoz,hogyegyetlenszóvalelmondhassuk,ezérta szavakbólnagyobbegységeketkellalkotnunkahhoz,hogybonyolultabbgondolatokatiskifejezhessünk.A mégbonyolultabbgondolatokkifejezéséhezezeketa nagyobbegységeketkellegymássalkombinálnunk,hogyegymégnagyobbegységethozhassunklétre.Például,haelszeret-némmondani,hogyálmombanláttamegyfeketemacskát,amiazágyamonaludt,akkoregyetlenszóval[1]nemtudomelmondanimindezt.

[1] macska [2] feketemacska,azágyamon,aludt

Eza háromszóláncmársokkaltöbbinformációttudkifejezni,minta szavak,azonbanmégmindignemeleget.Ezeketis–természetesena megfelelőszabályokszerint–összekellkapcsolni.Ígymármondatról[3]beszélhetünk*.

[3] Egyfeketemacskaaludtazágyamon.

Ezazegyszerűpéldaa nyelvtanháromáltalánostulajdonságátmutatjabe.Melyekezek?

SzerkezetfüggőségMinda mondatok,minda szóláncokszerkezetfüggők.Ezaztjelenti,hogynemmindegymilyensorrendbenhelyezemegymásutána sza-vakategyszóláncban,vagya szóláncokategymondatban.Példáula [2]példahelyes,a [2a]azonbannem,mertazelemeinema megfelelő

sorrendbenállnak.* A nyelvtannak sokkal több, mint három szintje van. Léteznek szintek a szó alatt (pl. fonéma), illetve fölötte (pl. szöveg) is. A szólánc és a mondat közötti szinten a tagmondat áll. Azért nem vezetem be ezt a szintet, mert ez a könyv kizátólag az egyetlen tagmondatból álló, ún. egyszerű mondatokkal foglal-kozik.


mi a nyelv?

15

[2] egyfeketemacska [2a] macskaegyfekete

Amagyarbaneztazelveta szóláncokszintjénfigyelhetjükmega leg-könnyebben,azangolbanazonbanugyanezazelvérvényesa mon-datokrais!

Egymásba ágyazottságAnyelvtanmásikjellemzőjétismegfigyelhetjüka fentipéldákban.A szóláncokszavakból,a mondatokszóláncokbólépülnekfel.Ezaztjelenti,hogymindenegyesnyelvtaniszintbebeágyazódnakazalattalevőszintelemei.A mondatoktehátolyanszóláncokbólállnak,amelyekszavakbólállnakössze.Eza látszólagegyszerűtényegyújabbfontosjellemzőfelismerésétkönnyítimeg.

HierarchikusságEztazelvetlegkönnyebbenegyhasonlatsegítségévelérthetjükmeg.Hatortátszeretnénkkészíteni,akkorazalapanyagokból(liszt,tojás,cukorstb.)félkésztermékeketkellkészítenünk(tészta,krém).Ezeketa félkésztermékeketkellmegfelelőszabályokszerintkombinálnunkahhoz,hogymegkapjuka tortánkat.Vagyis,közvetlenülazalap-anyagokbólnemkészíthetünktortát,a félkésztermékekelkészítésemegkerülhetetlenrészea tortaelőállításának.Hasonlóa helyezeta nyelvesetébenis.Mondatotnemalkothatunkszavakból,csakisszóláncokból.

nyelvTíPusok

Afentiekbenmegismerkedtünka nyelvekáltalánostulajdonságaival,ésa nyelvtanközösjellemzőivel.Mindezenazonosságokellenéreazemberinyelvekkülönböznekegymástól!Ezaztjelenti,hogymindennyelvhezmásésmás,ugyanazonoselvekszerintfelépülő,mégiskülönbözőszabályrendszertartozik.A magyarésazangolnyelvszabályaisemegyeznekmeg.Nagyonfontos,hogytudatábanlegyünkenneka különbségnek!Bármelynyelvháromalapvetőeszközrend-


16

első fejezet

szersegítségéveljelölhetia jelentésbelieltéréseket.Attólfüggően,hogymilyeneszközrendszerthasznál,azemberinyelveketháromnagycsoportbasorolhatjuk*.

Hajlító (idegen szóval: flektáló) nyelvek:A hajlítónyelveka szavakhajlításával,vagyisszavankéntegyváltoztatássaljelölika jelentésváltozását.(Ahajlítónyelvekbenegyszócsakegyjelentésmódosítóvégződéstvagyváltoztatást,pl.:umlautotkaphat.)Ilyenazangol,a latin,ésa németis.

Ragozó (idegen szóval: agglutináló) nyelvek:A ragozónyelveka szavakragozásával,vagyishalmozhatóvégződésekhozzáadásávaljelölika je-lentésváltozását.(Aragozónyelvekbenegyszótöbbjelentésmódosítóvégződéstiskaphat.)Ilyennyelva magyar,a japán,depéldáula finnis.

Elkülönítő (idegen szóval: izoláló) nyelvek:Ezeka nyelveka sorrenddel,vagyisa szavakésmondatrészekegymásutániságávaljelölika jelentésváltozását.Ebbea csoportbatartoznakDélkelet-Ázsianyelvei,ésilyena mandarin(kínai)nyelvis.

Nagyonfontos,hogyegyetlennyelvsemsorolhatókizárólagegyetlencsoportba,mindegyikhordozmagábanolyantulajdonságokat,amelyekegymásiknyelvtípushoztartoznak.Haazangolésa magyarnyelvközöttikülönbségeketmegakarjukérteni,akkorfelkellismernünk,hogya kétnyelvnemazonostípusbatartozik!A magyarragozó,mígazangolrészbenhajlító,részbenelkülönítőnyelv.Ezekkela nagyonegyszerű,delegalábbennyirefontosismeretekkelmártisztázhatunkkétalapvetőfélreértést,amelysajnosmégmindignagyonerősentartjamagátazangolultanulókkörében,sőt,amimégrosszabb,gyakrana tanárokközöttis.

* Létezik egy negyedik nyelvtípus is. Ez a bekebelező, idegen szóval inkorporáló nyelvek csoportja. Ezek a nyelvek akár egy mondatot is képesek egy szóba süríteni. Ilyenek például az ame-rikai őslakosok nyelvei.


mi a nyelv?

17

kéT elTerjedT TévhiT

A ragozásMivela kétnyelvteljesenmáseszközökkelfejezikiugyanazt,ezértmárazelejénkétalapvetőkülönbségetkellkiemelni.Azelsőa ragozáskérdése.

Az angol nyelv nem ragoz.A magyar igen.

Mi a rag?Araga magyarbanegyikea szóhozkapcsolhatótoldalékoknak,méghozzámindigazutolsó.A hajlítónyelvekbenegyszócsakegyetlenvégződéstkaphat.Ebbőla meghatározásbólkövetkezik,hogyazangolnemra-gozhat,hiszenhajlítónyelv.Illusztráljaeztegynagyonegyszerűpélda!

[1] car cars [1a] autó autók

Itt[1],[1a]mégnincseltérésa kétszóközött,aminekazokaaz,hogycsakegyjellemzővel,a többesszámmalbővülta jelentés.A magyarnyelvbena többesszámota kbetűvel(atöbbesszámjele)jelöljük.Eznemrag,ésazangolbanislétezikegyugyanerreszolgálójel,azs.Azonbanhatovábbiinformációtszeretnénkközölni,azonnalmegmutatkozika kétnyelvközöttikülönbség.

[2] fromourcars [2a] autóinkból

Ittmárszembetűnőazeltérésa kétnyelvközött.Azelőzőpéldával[1],[1a]ellentétbenittmárnemcsakaztközöljük,hogyegyadotttárgybóltöbbvanmintegy,hanemaztis,hogyezkineka tulajdona,illetvemégegytérbelijellemzőtisleírunk.A toldalékokközüla -bóla rag,amiutánmárnemkapcsolhatóújabbtoldaléka szóhoz.Minta [2a]példaismutatja,a magyarnyelv–a toldalékoksegítségével–többinformációt


18

első fejezet

képesegyetlenszóbatömöríteni,mintazangol.Mivelazangolnemtömörít,háromkülönszóravanszüksége[2].Eznemjelentiazt,hogya ragozónyelvekjobbak,minta hajlító,vagyazelkülönítőnyelvek.Bármelynyelvenkilehetfejezniugyanazokata gondolatokat,a kü-lönbséga hogyanbanrejlik.Lesznekolyanhelyzetek,amikorazangolnyelvhasználatatűnikmajdegyszerűbbnek.Mintláttuk,képtelenségragokrólbeszélniazangolban,mivelezazeszközegyszerűennemlé-tezikazangolnyelvben.Ebbőlkövetkezik,hogya ragozásishiányzik.

Mi a ragozás?Aragozásolyaneszköz,amivel–többekközt–aztisjelölhetjük,hogykia cselekvő,anélkül,hogyehhezújabbszóravagyszavakralenneszükségünk.A magyarbana személyragoksegítségéveleztmegistudjuktenni:ezértkevesebbszóravanszükségünk.Azangolbanezazeszköznemállrendelkezésünkre.

[3] Iloveyou. [3a] Szeretlek.

Amagyarésazangolmondatközöttikülönbséga fenti[3],[3a]példábanhasonló,mintazelőzőpéldánál[2],[2a].A magyarmondatesetébena személyragokbóltudjuk,hogykia cselekvő,sőta tárgyasragozásnakköszönhetőenaztismegtudjuk,hogykireirányula cselekvés.Azangolmondatból[3]ezugyanolyanegyértelműenkiderül,azonbanitt–mivelhiányzika ragozás–többszóravanszükségünk.Teháta ragok,ésezáltala ragozáshiányaaztjelenti,hogyazangolbanmindigkülönszavakkalvagyszóláncokkalkelljelölnünkmindazt,amita magyarbanragokkal.Ezfontoskövetkezményea kétnyelvközöttikülönbségnek!

A ragozás hiányának következményeiAfentebbemlítettkülönbségeknekegyértelműkövetkezményevana nyelvtaniszintekrenézve.A magyarbana szavakszintjénsokkaltöbbmindenttudunkközölni,mintazangolban.Azangolszavakhaszná-lataa magyarokkalösszevetveviszonylagegyszerű.Nemkella tolda-lékolással,sőtazalanyivagytárgyasragozássalsemfoglalkoznunk.


27

második fejezeTszóláncok és szófajok

a szóláncokról

Aszóláncokolyanértelmesszókapcsolatok,amelyekképesekbetölteniegymondatrészfunkcióját.Ezaztjelenti,hogymondatokkizárólagszóláncokbólépíthetőkfel.A mondatrészekazonbankülönbözőtípusúszóláncokhasználatátigénylik.Másfajtaszóláncleszképesalanyként,megintmásigekéntműködnia mondatban.Annakellenére,hogya szó-láncokkülönbözőek,vannakáltalánosjellemzőik,amelyekmindenszóláncesetébenazonosak.Melyekezek?

a szóláncok jellemzői

BővíthetőségAszóláncoklegfontosabbtulajdonságaa bővíthetőség.Szavakbólállnak,amelyeketmodulszerűenegymáshozkapcsolhatunk,természetesena megfelelőszabályokbetartásával.Elméletilegkorlátlanmértékbenbővíthetők,azonbanazemberimemóriakorlátaimiatta legtöbbszó-lánclegfeljebbnégyelembőláll.

A szóláncok általános sémájaMindenszóláncszavakbóláll,azonbanezeka szavakeltérőfontosságú-ak.Mindegyikbenvanegyolyanszó,amelyazadottszóláncjelentésétbiztosítja.Ezta szótnevezzükközpontiszónak.Azokata szavakat,amelyektovábbiinformációtadnaka központiszójelentéséhezmódo-sítószavaknaknevezzük.A központiszómindenszóláncbankötelezőelem,vagyisnemhiányozhata szóláncból.Enneka szónaka szófaja

2.


28

második fejezet

adjamega szóláncelnevezésétis.Tehát,haa szóláncközpontiszavafőnév,akkorfőnéviszóláncról,haige,akkorigeirőlstb.beszélünk.A módosítószavakezzelszembennemkötelezők.Csakakkorvanrájukszükségünk,haa gondolat,amitkiakarunkfejezni,megkívánjaa hasz-nálatukat.Figyeljükmeg,haa központiszótkivesszüka szóláncból,akkorazelveszítijelentését[1].Haa módosítószavakatvesszükki,akkorugyancsökkena szóláncáltalhodozottinformációmennyisége,magaa szóláncazonbanértelmesmarad[2],[3].

[1] big black ? nagy fekete ?

[2] ? black dog ? fekete kutya

[3] big ? dog nagy ? kutya

Sorrendiség a szóláncokbanAszóláncokraisérvényesa sorrendiségésazegyeztetéselve.Ezaztjelenti,hogya központiszómindigazutolsóa szóláncszavaiközött.A módosí-tószavakmindiga központiszóelőttállnak[4],[5].Ebbena tekintetbena magyarésazangol,hanemisegyezikmegteljesendenagyonhasonló.

[4] bigblackdog nagyfeketekutya

[5] veryquickly nagyongyorsan

Egyeztetés a szóláncokbanAszóláncokelemeitegyeztetnikell*.Eza főnéviszóláncokesetébenaztjelenti,hogya főnévszámáthelyesenkelligazítanunkazegyesdeterminánsokhoz.

* A szóláncok bemutatásánál részletesen is foglalkozom az egyeztetéssel, a két példa csak az elvet illusztrálja.


szóláncok és szófajok

29

[6] ahorse egyló

[7] ahorses egylovak

Figyeljükmeg,hogya [6]mondatbanazegyesszámotkényszerítődetermináns(„a”)miatta főnévisegyesszámotkap.Ebbőllátha-tó,hogya főnéviszóláncbana legfontosabba determinánsokésa főnevekegyeztetése.Azigeiszóláncelemeitszinténegyeztetnikell.Azigékneknincstöbbesszámuk,ésazangolnemisragoz,azonbanittazún.igeformákhelyeskiválasztásaésösszehangolásaleszfontos[8].

[8] canswim tudúszni

[9] canswimming tudúszás

a főnevek és használaTuk: a főnévi szólánc (noun Phrases)

A főnévi szólánc összetevői

A főnevekAfőnevek,ésa velükalkotottfőnéviszóláncoksegítségévelnevezhetünkmegtárgyakat,személyeketvagyfogalmakat.A főnevekremindenangolmondatbanszükségvan,mertezekkelnevezzükmega cselekvőt,vagyisa mondatalanyát,illetvea tárgyat,vagyisazta mondatrészt,amelyrea cselekvésirányul.Mindencselekvőmondatnakvanalanya,ésmindenpasszívmondatbanszerepeltárgy,tehátmindenangolmondatbanszükségünkleszlegalábbegyfőnéviszóláncra.Mindenfőnéviszóláncközpontiszavafőnév.Afőnéviszóláncmelléknevekkelésdeterminánsokkalbővíthető.


30

második fejezet

A melléknevekAmelléknevekkela központiszójelentésétmódosíthatjuk,továbbitulajdonságokkalruházvafelazt[1],[2],[3].

[1] dog kutya

[2] blackdog feketekutya

[3] big blackdog nagyfeketekutya

A mellékneveka magyarbanésazangolbanegyarántmeghatározottsorrendbenilleszthetőkegymásután[4],[5].

[4] nagy feketekutya big blackdog

[5] fekete nagykutya black bigdog

A determinánsokAfőnéviszóláncoktovábbbővíthetőkazún.determinánsokkal,amelyekolyantulajdonságokatjelölnek,amelybőlegyszóláncnakcsakegylehet.Ilyentulajdonságpéldáula mennyiség.Valaminemlehetegyszerresokéskevésis.Ilyentulajdonságtovábbáa birtokos.Logikaiértelembenegyfőnévnekcsakegybirtokosalehet[6],[7].

[6] ourdog amikutyánk

[7] myourdog



31

Ennekértelmébenegyfőnéviszóláncegydeterminánssalbővíthető,ugyanakkora determinásokkombinálhatókegymással[8],[9].

[8] myfriend azénbarátom

[9] one of myfriends egybarátom Szószerint:a barátaimközülazegyik

Adeterminánsokközétartoznaka névelőkis,ezekhasználatávalkülönrészfoglalkozika III.függelékben.Általánosszabálykéntel-mondhatjuk,hogya határozatlannévelőegyesszámotkényszerít.Ittérdemesmegjegyezni,hogyegyes,illetvetöbbesszámakizárólaga megszámlálhatófőneveknekvan,a megszámlálhatatlanfőnevekesetébennembeszélhetünktöbbesszámról.

A determinánsok tagadásaAdeterminánsokistagadhatók,denemmindegyikhasználha-tótagadómondatokban.Azangolbanháromtagadószólétezik:a „no”,a „not”,ésa „never”.A determinánsokkizárólaga „not”-taltagadhatók.

A főnévi szólánc felépítéseAfőnéviszóláncegydarabfőnévbőlegydeterminánsból,éshaszükséges,melléknevekbőláll.A főnéva központiszó,ezértkötelezőelema szóláncban.A melléknevekkelésa determinánsokkalvalóbővítésnemkötelező.Csakakkorszükségesek,haa gondolat,amitszeretnénkkifejezni,megkövetelia használatukat.Mintmindenszóláncra,a főnévireisvonatkozika kétalapelev,ígymindenegyesfőnéviszóláncelemeita megfelelősorrendbekellrendeznünk,ésezeketazelemeketegyeztetnünkiskellegymással.


32

második fejezet

Az elemek sorrendjeAfőnéviszóláncelemeiközötta központiszó,vagyisa főnéva legutol-só.A mellékneveka főnévelé,míga determinánsa melléknevekelékerül.Haa szóláncbannincsenekmelléknevek,akkora determinánsközvetlenüla főnévelékerül.

EgyeztetésAmellékneveknemigényelnekegyeztetést,azonbana determinánstésa központiszótegyeztetnünkkell.Ahhoz,hogyeztmegtehessük,tudnunkkell,hogya főnévegyesvagytöbbesszámú-e,illetveaztistudnunkkell,hogymelyikdeterminánsmilyenszámotkényszerít.Azegyesszámotkényszerítődeterminánsokesetébena főnevekegyes,míga többesszámotkényszerítőkesetébentöbbesszámúaklesznek.

[1] wildhorses vadlovak

[2] somemoney egykevéspénz

[3] everyopenwindow mindenegyesnyitottablak

[4] thoseplasticcups azok(a)műanyagcsészék

[5] thebigbluetruck anagykékkamion

Néhány további példa. Szóláncok

[1] doctors (az)orvosok


38

második fejezet

az igei szólánc (verb Phrases)

Ahogyana szóláncok,úgya mondatokesetébenisléteznekkötelezőelemek.Azegyszerűmondatnakkétilyeneleme,azazmondatrészevan.Azelsőazalany.Eza mondatrésza cselekvőtjelölimeg.Azalanyfőnéviszólánc,vagyegyazthelyettesítőnévmáslehet.A másikkötelezőmondatrészazige.Ezazértvanígy,mertazangolnyelvbennemlétezika névszóiállítmány,kizárólagigeiésösszetettállítmánnyaltalálkozha-tunk.Mindkétállítmánynakkötelezőelemeazige.Éppenezérta további-akbanazállítmányokkalkülönnem,csakazigévelfoglalkoztam,mivelígysokkalkönnyebbmegérteniéspontosanhasználniazállítmánytazangolmondatokban.Azigemondatrészcsakigeiszólánclehet.Azigeiszóláncpedigkizárólágigékbőláll.Ahhoz,hogymegérthessükazigeiszóláncokfelépítését,azigékkelkellrészletesebbenmegismerkednünk.

Az ige mint szófajAzigékcselekvést,történést,létezést,vagyállapototkifejezőszavak.Hamáshogyanakarunkfogalmazni,akkoraztismondhatnánk,hogyazigékváltozástkifejezőszavak.A változáspedigmindigazidőhözkapcsolódik.Ezértazigékazoka szavak,amelyekkifejezik,hogymikortörténikegyadottcselekvés.Mivelmindenmondatbankikellfejeznünkazidőbeliséget,ezértmindenangolmondatbanvanige.Azigéklegfontosabbtulajdonságatehátaz,hogyvanún.időbeliségük*.

Az ige mint mondatrészAzigeazangolbanazonbannemcsakszófaj,hanemmondatrészis.Azigemondatrészfunkciójátcsakéskizárólagigeiszóláncképesbetölteni.Ezta szóláncotnempótolhatjanévmás,éselöljárószótsemkapcsolhatunkhozzá.Azigeiszólánc–mintmindenszólánc–egyközpontiszóbóléstovábbimódosítószavakbóláll.Ahogyana főnéviszóláncesetében,azigeiszóláncesetébeniskötelezőelema központiszó,nemlehetbelőlesemtöbb,semkevesebbmintegy.Azigeiszóláncközpontiszavátgyakrannevezikfőigének,míga módosítószavakatsegédigéknek.A segédigékhalmozhatók,vagyistöbbislehetbelőle

egyszóláncban.Ahhoz,hogypon-* Tulajdonság, ami által az igék pontosan jelölni tudják, hogy mi-kor történik egy adott cselekvés.



39

tosabbanmegérthessükazigeiszóláncfelépítését,csoportosítanunkkellazeztalkotószavakat,vagyisazigéket.Azigéktöbbtulajdon-ságukalapjániscsoportosíthatók,a legkézenfekvőbbazonban,haa funkcionáliscsoportosításukkalkezdünk,mertezalapjántudjukeldönteni,hogymelyikigéthasználhatjukfő,illetvesegédigeként.Azigékfunkciójaésjelentéseösszefügg,teháta csoportosításalapjaazigékjelentése,a gondolatamitkifejeznek.Ittújratettenérhetjüka gondolatiságelvét,amiazegésznyelvetáthatja.Egycsoporteleme-inekazértvannakközöstulajdonságaikmerta jelentésük,vagyisazáltalukkifejezettgondolatokbizonyosmértékbenmegegyeznek,nempedigazért,merteztvalamilyenszabályelőírja.

Gondolatiság az igei szóláncbanAlegfontosabbelvazigeiszóláncösszeállításasoránisa gondolatiságelvemarad.Ahogyana főnéviszóláncelemeiközött,azigeiszóláncelemeiközöttismegkülönböztetünkönállójelentésselrendelkezőésönállójelentésselnemrendelkezőszavakat.Enneka szavakfelhasz-nálásábanvanszerepe.Alapvetőenegyigejelentésedöntiel,hogyazigeiszóláncbanmelyikhelyetfoglalhatjael.

Sorrendiség az igei szóláncbanAhogyana főnéviszóláncban,azigeiszóláncbanisösszefügga sorrendi-séga gondolatisággal.Azönállójelentésselbírószóebbena szóláncbanisa szóláncutolsóhelyérekerül,vagyisa központiszószerepétfogjabetölteni.Ezzelszembenazönállójelentésselnemrendelkező,másnévenmódosítószavaka központiszóelékerülnek.Ugyanígyvana főnéviszóláncbanis.

Egyeztetés az igei szóláncbanAzigeiszóláncbanisugyanolyanfontosazegyeztetéselve,minta főné-viben.Ugyanazigékneknincsegyesvagytöbbesszámuk,azonbanazigeiszóláncbanisegyértelművékelltennünk,hogymelyszavaktartoz-nakegyegységesgondolathoz.Errevalóazegyeztetés.Azigeiszóláncelemeitazigeformákhelyesmegválasztásávalegyeztethetjük.Azigeiszóláncbanugyanismindenigebefolyásoljaazutánakövetkezőformáját.


40

második fejezet

Kiemelt fontosságMindezeketfigyelembevéve,ittazideje,hogymegismerkedjünkazigékfunkciószerinticsoportosításávalésazigeformákkal.Ezeksegít-ségévelképesekleszünkmegkülönböztetniésmegfelelőenhasználniazigeiszóláncközpontiésmódosítószavait.A mostkövetkezőnéhányoldala könyvkulcsfontosságúrészeiközétartozik.Azangolnyelvetlehetetlenpontosanhasználniazigékcsoportosításánakmegértéseésa megfelelőigeformákismeretenélkül.

az igék csoPorTosíTása funkciójuk alaPján

Azigéketazigeiszóláncbanbetöltöttfunkciójukalapjánháromcso-portbalehetelkülöníteni.Eza háromcsoporta szótáriigék(Fullverbs),a módbelisegédigék(Modals,Modalauxiliaries,vagySecondaryverbs),ésazelsődlegesigék(Primaryverbs)csoportja.Ezutóbbikettőegyüttalkotjaa segédigékcsoportját(Auxiliaries).

A szótári igék (Full verbs)Ezekazigéköt*formávalrendelkeznek.A szótáriigékolyanigék,ame-lyekazigeiszóláncbancsakéskizárólagfőigéklehetnek,ésmintilyenek,mindigazigeiszóláncutolsóhelyénállnak.A szótáriigékazértlehetnekfőigék,mertönállójelentésükvan.Azangolbantizenkétkivételtőleltekintvemindenigeszótáriige.Például:

[1] go

[2] cut

[3] walk

Aszótáriigéknemképesekfelvennia „not”tagadószót[1],ésalapve-tőszabálykéntelmondható,hogya szótári igék nem mozdíthatók

* Egyes nyelvtankönyvek szerint az infinitive (pl: to go, to cut, to walk) is az igeformák közé tartozik. Ez igaz, valóban létezik egy ilyen forma, érintőlegesen a Félsegédigék című részben foglal-kozom vele. További említést érdemel, hogy az igéket gyakran infinitive formában diktálják a tanárok a tanulóknak. Ez a szokás mindössze azért hasznos, mert elkülöníti egymástól az azonos alakú főneveket és igéket.


55

harmadik fejezeTaz igeidők rendszere

(The sysTem of Tenses)

időbeliség az angolban

Azangolnyelvazidőbeliségkifejezéséreegységesrendszertalkalmaz.Eza rendszerún.igeidőkbőláll*.Enneka rendszernekaza lényege,hogyegyszerrehelyezielazadottcselekvéstazabszolútidőbeliségmúlt,jelen,jövődimenziójábanésközölinformációta befejezettségéről.Ezta magyarisképesjelölni,azonbanazeszközeiteljesenmások.Figyeljükmega következőkétpéldát!

1.Szituáció(Tanításközbenmegcsörrena telefonom.) Én: Szia,visszatudnálhívniegykicsitkésőbb? Couldyoucallmebacka bitlater? Anővérem: Miért? Why? Én: Tanítok. Iamteaching.

2.Szituáció(Egyállásinterjúsorán) Interjúztató: Mivelfoglalkozik? Whatdoyoudo? Én: Tanítok. Iteach.

* A magyar nevezéktan igeidőnek nevezi a „tense” fogalmát. Mi-vel az eredeti angol elnevezés használata írásban nagyon ne-hézkes, ezért itt a magyar elnevezést használom.

3.


56

harmadik fejezet

Igazugyan,hogymindkétpéldábanugyanaza mondathangzottel(Tanítok.),azonbantudjuk,hogyeza mondata kételtérőhelyzetbenteljesenmásjelentésselbír.Azelsőszituációbana tanításcselekvésenembefejezett,míga másodikszituációbannemisértelmezhetőa befejezettség,hiszenrendszeresenismétlődőcselekvésrőlvanszó.Hamegfigyeljükazangolfordítást,akkorláthatjuk,hogymíga magyarmondatok(Tanítok.)megegyeznek,azangolmondatokeltérőek.Ennekazokaaz,hogyazeszközökamelyekkela kétnyelvugyanazta jelentéstkifejezi,eltérőek.Míga fentipéldábana magyarkizárólaga kontextusrahagyatkozik,azangolazigeidőkrendszeréthasználja.

mi az igeidő?

Azigeidő,idegenszóval„tense”,olyannyelvtanieszköz,amelykife-jeziazidőbeliséget.Mindenigeidővelkétjellemzőtlehetleírni.Azegyikazabszolútidőbeliség(time),a másikazún.relatívidőbeliség(aspect).Azigeidőezta kettőtkombináljaegyegységgé.Nagyonfon-toskiemelni,hogyönmagábancsakazabszolút,vagycsaka relatívidőbeliségkifejezésérenincslehetőségünk.A rendszerlényegeéppenabbanrejlik,hogyazidőbeliségmindkétdimenziójátegyszerreközli.

Azigeformáknálmáremlítettabszolútidőbeliséga magyaranyanyel-vűekszámáraisismertmúlt–jelen–jövődimenzió.Azangolnyelvabszolútidőbeliségébenugyanezeka kategóriákléteznek.Fontosazonbankiemelni,hogya jövőidőkifejezésenemteljesenilleszthetőbeazigeidőkrendszerébe,mivelazangolbannincsenekjövőidejűigeformák.Ezaztjelenti,hogya jövőidőkifejezéséremáseszközökszolgálnakmajd.

Azabszolútidőbeliségsegítségévelmáreltudunkhelyezniegycse-lekvéstazidőben.Ezazonbana valóshelyzetekleírásáhozáltalábannemelég,mivela valóságbanmindigtöbbcselekvészajlikegyszerre.Ezértvanszükségünkegyolyannyelvieszközre,amivelezeketa pár-huzamoscselekvéseketegymássalisösszhasonlíthatjuk.Nagyon


az igeidők rendszere

57

leegyszerűsítvea relatívidőbeliségegyadottcselekvésmás,veleegyidőbenzajlócselekvésekhezviszonyítottbefejezettségét,vagyennekhiányátjelöli.Eza fogalomugyana magyarnyelvbenismegtalálható(lásdaz előbbipéldákat),deanyanyelvünklegtöbbszörnemjelölia relatívidőbeliséget.Nagyongyakrana kontextusravagyegyébnyelvieszközökretámaszkodik(pl.:igekötők,időhatározók)ennekkifejezésére,haegyáltalánjelöli.Ezzelszembenazangolmindenegyesmondatábanjelölia relatívidőbeliségetis.Ezazegyikleg-fontosabbkülönbségazangolésa magyarnyelvközöttazidőbeliségkifejezésénektekintetében.

Mivelmindenegyesigeidőazidőbeliségezenkétdimenziójánakkom-binációjábóláll,ezértahhoz,hogymegfelelőenhasználhassukőket,részleteibenismegkellismernünkmindazabszolút,minda relatívidőbeliséget.

Alegtöbbmagyaranyanyelvűnyelvtanulószámáraazabszolútidőbeliségkönnyenmegérthetőésmegfelelőfigyelmetisfordítanakráa tanulásésa nyelvhasználatsorán.Ezzelszembena relatívidőbeliségsokkalnagyobbkihívástjelentszámukra,ezértazidőbeliségdimenzióinakrészletesbemutatásátezzelkezdem.

a relaTív időbeliség bemuTaTása

Arelatívidőbeliség,minta neveisutalrá,egymásikcselekvéshezviszonyítvaközölinformációta cselekvésidőbeliségéről.Ezegészenpontosanaztjelenti,hogya relatívidőbeliségsegítségéveljelölnitud-juk,hogya cselekvésünkbefejeződött-evagysem.Ezazinformációsegítségünkreleszabban,hogyegyértelműidőbelisorrendetállítsunkfeltöbb,párhuzamoscselekvésközött.

AspektusokArelatívidőbeliségetazún.aspektusoksegítségéveljelöljük.Azaspek-tusszójelentése:nézőpont,látásmód.Azangolnyelvaspektusaiextrainformációtközölneka cselekvésidőbeliségéről.Szigorúértelembenez


93

negyedik fejezeTa mondaTsémák (senTence PaTTerns)

az egyszerű mondaT sémái

Azeddigmegismertelvek:azegyeztetésésa sorrendiségugyanúgyérvényeseka mondatok,minta szóláncokszintjén.Azaz,haértelmesmondatotszeretnénkalkotni,akkora mondatrészeketa megfelelősorrendbekellhelyeznünk,ésbizonyosmondatrészeketegyeztetnünkkellegymással.Ezaztjelenti,hogyugyanúgy,minta szóláncokeseté-ben,előszörmegkellismerkednünkazokkala funkciókkal,amelyeketegyszólánckaphategymondatban,illetvemegkellismernünk,hogymelymondatrészeketkellegyeztetnünk.Ahogyana szóláncoknális,a sorrendittsemtetszőleges,merthaa mondatrészeksorrendjenemmegfelelő,a mondatértelmétveszti.Azegyszerűmondatnakötalapvetősémájavan,éslétezikegyrendhagyómondatsémais:ígya sémákszámaösszesenhat.Ezekugyankülönböznekegymástól,deazelvek,amelyekszerintfelépülnekazonosak.

Ahatmondatsémaakövetkező:

I.AtárgynélküliigékkelalkotottmondatII.AzegytárgyasigékkelalkotottmondatIII.AkéttárgyasigékkelalkotottmondatIV.AkötőigékkelalkotottmondatV.TárgyatéstárgykiegészítésttartalmazómondatVI.A„therebe”igéthasználómondat

4.


94

negyedik fejezet

funkciók a mondaTban: a mondaTrészek

Az alanyAzalanyaza mondatrész,amelya cselekvőtjelöli.Egyetlencselekvéssemértelmezhetőcselekvőnélkül.És–mintlátnifogjuk–mindenmondatbanvanige,ezértegyetlenmondatbólsemhagyhatjukkiazalanyt.A magyara cselekvőtáltalábanegyszóvégivégződésseljelöli,amitszemélyragnaknevezünk.Azangolbanazonbannincsenragozás,ezértnemlétezikszemélyragsem.Ezaztjelenti,haigéthasználunka mondatban,akkoralanyraisszükségünklesz.Ebbőlkövetkezik,hogy

az alany kötelező mondatrész minden angol mondatban.

Azaktív,kijelentőmondatokfelépítésénekegyiklegfontosabbelve,hogyazalanymindigazigeelőttáll.Pusztánennekazegyszerűelv-neka betartásávalmáralkothatunkegyszerűmondatokat!Miértvanszükségünkakkormégishatkülönbözőmondatsémára?A válaszazigékbenrejlik.

Az igeAzigenemcsakegyszófaj,hanemazangolmondatközpontimondat-része.A nyelvarravaló,hogya környezetünkbenzajlóváltozásokatleírja.A környezetünkbenvégbemenőváltozásokat(cselekvés,törté-nés,létezés)pedigazigékjelölik.Mivelmindenmondatvalamilyenváltozásrólszól,ezértmindenmondatbankelllennieigének,azigemondatrészfunkciójátpedigcsakigeiszólánctölthetibe.Ennekaza következménye,hogymindenangolmondatbanvanlegalábbegydarabigeiszólánc.Ezértmondhatjukazt,hogy:

az ige kötelező mondatrész minden angol mondatban.

Mivelazangolnyelvben–a magyarralellentétben–a mondatrészeksorrendjenemtetszőleges,ezérta mondatokatcsakmeghatározottsémákszerintépíthetjükfel.Ennekazazoka,hogyazangolrészben


a mondatsémák

95

elkülönítőnyelvis.Ezenfelülazigéketcsoportosítanunkkellabbóla szempontbólis,hogyazalanyonkívülmilyentovábbimondatrészekszükségesekahhoz,hogyértelmesmondatotalkothassunkvelük.Teháta mondatsémákléténekokakettős.Azegyikokazangolelkülönítővolta,a másikpedigazigékjelentéseközöttieltérés.

Az egyeztetésAhelyesmondatalkotáshozazalanytésazigétegyeztetnünkkellegy-mással.Ezaztjelenti,hogykikellválasztanunkazigeazonformáját,amelyazalanyszámánakésszemélyénekmegfelel.Láthatjuk,hogya helyesmondatalkotásazigeformákismeretenélkülnemlehetséges,ezért–hamégnemtettük–ismerkedjünkmegvelük!

A kiegészítés fogalmaAkiegészítésaza mondatrész,amelyahhozszükséges,hogyegyadottigévelértelmesmondatotalkossunk.Azigéketkülönbözőcsoportokraoszthatjukaszerint,hogyigényelnek-ekiegészítést,éshaigen,akkormilyetésmennyit.A továbbiakbanezzelfoglalkozom.

Az igék tárgyassága (Tranzitivitás)A kiegészítésekközüla tárgyugyancsakazegyik,deezenkeresz-tüla legkönnyebbmegközelítenia mondatsémákhasználatát.Azelőzőekbenmárcsoportosítottukazigéketa szóláncbanelfoglaltfunkciójukéshelyükalapján.Ebbena csoportosításbanmegkülön-böztettünkszótári,elsődleges,illetvemódbelisegédigéket.Ezabbansegített,hogykönnyebbenalkossunkszóláncokat.A mondatalkotássoránazonbanegymásiktulajdonságszerinticsoportosítássokkalnagyobbsegítségünkrelehet.Eza tulajdonsága tárgyasság,idegenszóvaltranzitivitás.A tárgyasságolyannyelvtanitulajdonság,amelyaztmutatjameg,hogyazadottigevonz-etárgyat,vagyisszükséges-etárgyikiegészítésahhoz,hogya mondatértelmeslegyen.Tárgyasságszempontjábólelkülöníthetünktárgynélkü-li(intranzitív),egytárgyas(monotranzitív),illetvekéttárgyas(ditranzitív)igéket.Mindegyikcsoporttagjaivaleltérőmódonkellhelyesmondatokatalkotni.


96

negyedik fejezet

i. a Tárgy nélküli igékkel alkoToTT mondaT

Atárgynélküliigék(intransitiveverbs)azalanyonésazigénkívülnemigényelneksemmilyentovábbikiegészítést,vagyisezekenkívülebbena sémábannincstovábbikötelezőmondatrész.Ezérta tárgynélküliigévelalkotottmondatokfelépítésea legegyszerűbb.

Atárgynélküliigékkelalkotottmondatoksémája:

[1] I smoke. alany ige.

Dohányzom.

[2] Somebirds fly. alany ige

Egyesmadarakrepülnek.

[3] Pigs don’tfly. alany ige

Adisznóknemrepülnek.

[4] They mightwin. alany ige

Lehet,hogygyőznek.

[5] Thedogs areeating. alany ige

Akutyákesznek.


a mondatsémák

97

ii. az egyTárgyas igékkel alkoToTT mondaT

Mindenegytárgyasige(monotransitiveverbs)egydarabtárgyikiegé-szítéstigényel.A tárgycsakfőnéviszólánc,vagyazazthelyettesítőnévmáslehet.Ebbena sémábana tárgykötelezőmondatrész.A tárgymindigközvetlenüla tárgyasigemögöttáll.Ezazangolegyiklegegy-szerűbb,ugyanakkorlegerősebbszabálya.

Azegytárgyasigévelalkotottmondatokáltalánossémája:

[1] I like fish. alany ige tárgy

Szeretema halat.

[2] They haveseen thatfilm. alany ige tárgy

Márláttákazta filmet.

[3] She likes running. alany ige tárgy

Szeretia futást.

[4] Thechef was preparing thelamb. alany ige tárgy

Aszakácsa báránytkészítetteelő.

[5] He picked up thereceiver. alany ige tárgy

Felemeltea kagylót.


98

negyedik fejezet

iii. a kéTTárgyas igékkel alkoToTT mondaT

Akéttárgyasigék(ditransitiveverbs)kéttárgyikiegészítéstigényel-nek.A magyarbanilyenigéknemléteznek.Azangolkéttárgyasigékszerepéta magyarbana tárgyasigéktöltikbe,egytárgyikiegészítésselésvalamilyenhatározóegyütteshasználatával.Mivela tárgymindigközvetlenülazigeutánkövetkezik,egyigéhezmaximumegytárgytudközvetlenülkapcsolódni.A kéttárgyasigéknélkéttárgyszerepela mondatban,ígyelkelldöntenünk,hogymelyikkerülközvetlenülazigemögé.

Akéttárgyasigévelalkotottmondatoksémája:

alany ige elsőtárgy másodiktárgy

Ennekértelmébena kéttárgyasigékesetébena mondatsémavariál-ható.Ezaztjelenti,hogya mondatjelentésenemváltozik,azonbana forma–bizonyosszabályokszerint–tetszőlegesenváltoztatható.Azegytárgyasigéknélmegismertszabályértelmébena tárgyasigétmindigközvetlenüla tárgyköveti.Ígyazegyiklehetségesfelépítésazalábbi[1].

[1] He gave a book to me. alany ige első tárgy második tárgy

Őadottegykönyvetnekem.

Miveleza mondatsémavariálható,éskéttárgyvanbenne,ezértakára másiktárgyatisazigemögétehetjük,a mondatvégérekényszerítveezzelazeddigazigemögöttlevőt[1a].

[1a] He gave me a book. alany ige első tárgy második tárgy


107

5.öTödik fejezeT

az egyszerű mondaT bővíTményei

a haTározók (adverbs)

Amondatsémákmegismeréseelengedhetetlenahhoz,hogyhelyesmondatokatalkossunk.Gyakranelőfordulazonban,hogytovábbiinformációtkellközölnünka cselekvésről.Erreszolgálnakazún.határozók.

A cselekvés különféle körülményeit megjelölő mondatrész a határozó.

Amagyarbanrengeteghatározólétezik,anyanyelvünknagyonszíneseszköztárathasználfela határozókkifejezésére:névutó-kat,igeneveket,ésszinteazösszesnévszót.Éppenezért,ittnemszeretném–ésnemistudnám–bemutatnia magyarnyelvösszeshatározójánakpontosésrészleteshasználatátangolul.A határozókhasználataazangolbanjóvalegyszerűbb,ésmárazeddigmegis-merteszközöksegítségévelisszámtalanhatározóthasználhatunk,néhányegyszerűirányelvbetartásával.Eza meghatározásnagyonszélesnektűnhet,lássunktehátnéhánypéldáta leggyakoribbhatározókközül.

Helyhatározó

[1] Iamtravellingto Pécs. Pécsreutazom.


108

ötödik fejezet

Időhatározó

[2] Thetrainleftvery early. Avonatnagyonkoránindult.

Mód és állapothatározó

[3] Heclosedtheboxsilently. Csöndesenkinyitottaazajtót.

Eszközhatározó

[4] Theyopenedthedoorwith a rusty key. Egyrozsdáskulccsalnyitottákkiazajtót.

Társhatározó

[5] Igowith Jim. Jim-melmegyek.

Gyakorisághatározó

[6] Ioftengoswimming. Gyakranjárokúszni.

A határozók kifejezéseSokhatározótkitudunkfejeznia márismertfőnéviésprepozíciósszóláncokkal,illetvenévmásokkal.Ezenfelülazonbanlétezikazún. határozói szóláncis,amelynekközpontiszavamindighatározó.Ezta szóláncotkizárólaghatározókénthasználhatjuk.

A határozói szóláncAhatározónak,ahogyana többiszófajnakis,alakiésfogalmiis-mertetőjegyeivannak.A határozóka cselekvéstulajdonságaitjelö-lik,szembena jelzőkkel,amelyekegyfőnévtulajdonságaitjelölik.


az egyszerű mondat bővitményei

109

Ennekmegfelelőena határozókválaszoljákmegpéldáula „Hogyan?”,„Mikor?”,„Miért?”,„Kivel?”„Mennyire?”stb.kérdéseket.Formaiszempontbólbizonyoshatározóknakjellegzetesvégződéseivannak,csakúgy,minta főneveknek,vagyazigéknek.Egyeshatározóknemfokozhatók[9],másokigen[7],[8],ezekhezkülönszavakhaszná-landók.Miveleza magyarbanishasonlóanműködik,errekülönnemtérekki.

[7] Heisleavingsoon. Hamarosanelutazik.

[8] Ilikehervery much. Nagyonkedvelemőt.

[9] Timansweredimmediately. Timazonnalválaszolt.

A határozók mennyiségeAhatározókhalmozhatók,éssemmiféleszabálynemírjaelő,hogyhányésmilyenhatározókerülhetegymondatba.Elvilegtehátkor-látlanszámúhatározóvalbővíthetünkbármelymondatot.Azonban,ahogya jelzőkesetében,ittiscélszerűszemelőtttartani,hogynagyonritka,hogyegyszerretöbbmintnégyhatározószerepel-jenegymondatban.Enneknagyonegyszerűokavan:hatúlsokinformációtpróbálunkegyetlenmondatbazsúfolni,akkorfenn-álla veszélyeannak,hogya címzettképtelenmegjegyeznivagymegérteniamitmondunkneki.Éppenezért,a határozóktúlzotthalmozásakerülendő.

A határozók helye a mondatbanÁltalánosszabálykéntelmondható,hogya határozókmindiga kötelezőmondatrészekutánkövetkeznek.Azonbanvannakolyanhatározók,amelyekbeékelődhetneka kötelezőmondatrészekközé.(Ezekrőlbővebbenkésőbb.)


110

ötödik fejezet

A határozók sorrendjeAzangolbana határozókatcsakmeghatározottsorrendszerinttehetjüka mondatba,vagyis,hatöbbkülönbözőhatározószerepelegymondat-ban,akkora sorrendjükmeghatározott[10].

[10] Iswim

sleepily (módhatározó) inthepool (helyhatározó) everyday (gyakorisághatározó) beforework. (időhatározó)

Atükörfordítás[10a]egyáltalánnemmagyaros,hiszena magyarbana határozóksokkalszabadabbanmozgathatóak.A [10b]mondat,ahola határozókatelmozdítjuk,mársokkaltermészetesebbenhangzikegyanyanyelvűmagyarnak.(Természetesenmásvariációkiselkép-zelhetők.)

[10a] Úszom

álmosan (módhatározó) amedencében (helyhatározó) mindennap (gyakorisághatározó) munkaelőtt. (időhatározó)

[10b] Munkaelőtt (időhatározó) mindennap (gyakorisághatározó) álmosan (módhatározó)

úszom

amedencében. (helyhatározó)

Afentiekértelmében,ahhoz,hogyhelyesenbővítsüka mondatainkat,követnünkkella határozókmeghatározottsorrendjét.


137

haTodik fejezeTTagadás, kérdés és felszólíTás

Eddigkizárólagkijelentőmondatokkalfoglalkoztunk.Ahhoz,hogytagadó,kérdőésfelszólítómondatokatalkothassunk,továbbiisme-retekrevanszükség.

Atagadóéskérdő,illetvea tagadó-kérdőmondatokalkotásáhozmegkellismerkednünkazoperátorfogalmával.Ezta résztcsakakkorfogjukérteni,hamárismerjükazigeiszóláncfelépítését,tisztábanvagyunka főigeéssegédigefogalmávalésismerjükazalanyfogalmátis.SzinténhasznoslehetAz igeformák értelmezésecíműrésztátismételni,amennyibena tudásunkmégnemelégbiztos.

Afelszólítómondatokalkotásameglehetősenegyszerű.Mivelfelszólítanicsakjelenidőbenlehet,ezértazidőbeliségkérdésévelnemkellfoglalkoznunk.A magyarszámésszemélyszerinteltérőformákathasznála felszólításra,azangolazonbannem.Ezaztjelenti,hogya felszólítómondatokalkotásasokkalegyszerűbbangolul,mintmagyarul.Ahhoz,hogyhelyesenalkossunkfelszólítómondatokatismernünkkellazigékmegfelelőformáit,éstisztábankelllennünka mondatrészekfeladatávaléssorrendjévela kijelentőmondatokban.

mi az oPeráTor?

Azoperátorszójelentése:működtető,azamicsinálvalamit.Azelne-vezésnagyontaláló.Azigeiszólánconbelülugyanisazoperátoraz

6.


138

hatodik fejezet

a szó,amelyetmozgatnunkkell,hakérdőmondatotalkotunk.Ennekazazoka,hogya főigétnemmozgathatjuk,kivéve,haazmagaa létige,vagyisa „be”.Szinténazoperátorveszifela „not”tagadószót,amikortagadómondatotalkotunk.Vagyis:azoperátorsegítségéveltudunkkérdezniéstagadni.

Hol található az operátor?Azoperátorcsaksegédigelehet,ésa szóláncbanszereplősegédigékközülcsakazelső.Előfordulhat,hogya kijelentőmondatigeiszóláncábannincssegédige,azonbankérdővagytagadómondatotnemhozhatunklétresegédigenélkül,ilyenkora megfelelősegédigétbekellhelyeznünka mondatba.

Tagadó és kérdő mondaTok alkoTása

A kérdő mondatok alkotása (Inverzió)Azangolrészbenelkülönítőnyelv,ezérthaa megfelelőszabályokszerintmegváltoztatjukegymondatelemeineksorrendjét,akkora jelentésismegváltozik.Hakérdőmondatotszeretnénkalkotni,akkorazalanyt(dőlt)ésazoperátort(vastag)megkellcserélnünkegymással[1]–[4].Ezta jelenségetinverziónaknevezik.

[1] Youareswimming. Úszol.

[2] Areyouswimming? Úszol?

[3] Theirfriendscanswim. Abarátaiktudnakúszni.

[4] Cantheirfriendsswim? Tudnakúsznia barátaik?


tagadás, kérdés és felszólítás

139

A tagadó mondatok alkotása Atagadómondatokalkotásáhozún.tagadószavakhasználatáravanszükség.Azangolbanháromtagadószólétezik:a „no”,a „not”ésa „never”.Tagadószókénthasználhatóméga „neither”determinánsis.Fontosmegjegyezni,hogya jelenlegistandardangolbannemlétezikkettőstagadás.Ezaztjelenti,hogy–a magyarralellentétben–egymondatbancsakegytagadószószerepelhet.

A „no” tagadószóvalEzzela tagadószóvaligétnem,csakfőnevettagadhatunk.A magyar-banenneka tagadásnaknincsmegfelelője,ezérthasználatakülönfigyelmetigényel.

[1] Ihavenotimeforthat. Szószerint:Nekemvannemlétezőidőmarra. Értsd:Nekemnincsidőmarra.

[2] Thereisnofishinthelake. Nincshala tóban.

A „never” tagadószóvalA„never”szójelentése:soha.Ezta tagadószóta simpleaspektusúigeidőknélhasználhatjuk.Eza tagadószóegyikeazonhatározóknak,amelyekbeékelődhetnekazalanyésazigeközé.

[3] Inever talktostrangers. Szószerint:Énsohabeszélekidegenekhez. Értsd:Sohanembeszélekidegenekhez.

Haa mondatbanszerepelsegédige,akkora „never”azelsősegédigeésazigelánctöbbitagjaközékerül.

[4] Ihave neverseenanythinglikethis. Mégsohanemláttamehhezhasonlót.


140

hatodik fejezet

A „not” tagadószóvalBármelysegédigeképesfelvennia „not”tagadószót,azonbanegymondatbancsakazoperátorvehetifelazt.Kérdőmondatbanislehettagadni.Eztneveziktagadókérdésnek[6],[8].

Afentiszabályittisérvényes,azoperátorta „not”tagadószóvalegyüttismozgathatjuk.

[5] Youare notswimming. Nemúszol.

[6] Are notyouswimming? Nemúszol?

[7] Theirfriendscan notswim. Abarátaiknemtudnakúszni.

[8] Can nottheirfriendsswim? Abarátaiknemtudnakúszni?

Apéldákmindegyikébencsakegysegédigevolta mondatban.Azon-baneznemmindigvanígy.Ennélegyarántlehettöbbéskevesebb.Azalábbiakbanbemutatomazoperátorhelyeshasználatáta segédigékszámánakmegfelelően.

Ha az igei szóláncban nincs segédigeAmennyibena szóláncbannincssegédige,akkora szóláncegyszóból,a főigébőláll.Eza simpleaspektusúigeidőknélvanígy.Ilyenkorbekellhelyeznünka szóláncbaa „do”elsődlegesigemegfelelőformáját.Ígymármegtudjukcserélniazalanytazoperátorral.A megfelelőformajelenidőbena „do”[1],[2],[3],[4],illetve„does”[5],[6],[7],[8],mígmúltidőbena „did”[9],[10],[11],[12].Haa „do”azoperátor,akkora főigeformájamindigbaseform.

(Azalanydőlttel,azoperátorvastagonszedve.)


151

heTedik fejezeTa Passzív (Passive voice)

Eddigkizárólagún.cselekvőmondatokkaldolgoztunk.A cselekvőmondatokbanmindigvanalany.Vannakazonbanolyanmondatokamelyekbőlszándékosanhiányzikazalany.Ezeketazangol„passzív”mondatoknak,a magyargyakran„szenvedőszerkezetnek”nevezi.Fon-tostudni,hogyezazelnevezéscsalóka,„szenvedőszerkezet”ugyanisnemlétezik.A magyarnevezéktanszerkezetalatta szóláncokat,va-gyisazértelmesszókapcsolatokatérti.Azonbana legkisebbnyelvtaniegység,amely„passzív”vagyis„szenvedő”lehet,aza mondat.Ahhoz,hogypontosanmegérthessükésjólhasználjuka passzívot,ismernünkkella mondatsémákat,éstisztábankelllennünkazigeformákkalis.Ezenfelülaztistudnunkkell,hogymikorvanszükségünka passzívraésmikornemérdemeshasználnunk.Fontoskiemelni,hogya cselekvőmondatokhasználataazalapértelmezett,a passzívmondatokatcsakszükségeseténhasználjuk.

mire való a Passzív mondaT?

Apasszívmondatokcéljaaz,hogynenevezzékmega cselekvőt.Vagyazért,mertnemfontos,vagyazértmertvalamilyenokbólnemcélszerű,vagyéppenlehetetlenmegnevezni.(Pl.a cselekvőnemismert,vagyudvarisakszeretnénklennistb.)A közhidelemmelellentétbena magyarishasználpasszívot.Figyeljükmegazalábbimondatokat!

[1] Tegnapelloptáka biciklimet. Mybicyclewasstolenyesterday.

7.


152

hetedik fejezet

[2] Aszámlánkkivanfizetve. Ourbillispaid.

Azelsőmondatban[1]szembetűnő,hogytöbbesszámharmadikszemélyűalanythasználunk,pediga mondatalanyavalószínűlegismeretlen,hiszennemtudjukkiloptaela szóbanforgóbiciklit,vagyhatudjuk,nemakarjukmegnevezni.Tehát,a magyarnyelvegyikeszközea passzívjelölésérea többesszámharmadikszemélyűalanyhasználata.A következőmondatban[2]egymásikeszköztláthatunk.Állapotkifejezésérea magyar,ahogyanazangolis,a létigétésegyolyanszót,vagyszókapcsolatothasznál,amelya befejezettségetjelöli.A passzívmondatcéljatehátaz,hogya cselekvővagyisazalanyhelyettmagáta cselekvésthelyezzeközéppontba.Ebbőlazkövetkezik,hogypasszívmondatotcsakakkorkellhasználnunkhanemcélszerű,nemlényegesvagynemlehetségesmegneveznia cselekvőt.

Passzív mondaTok alkoTása

Azeddigtanultakcsakrészbenalkalmazhatóka passzívmondatokalkotásához.Kétkisebbváltoztatástkelleszközölnünk,hapasszívmondatotszeretnénkalkotni.Azelsőváltoztatásazigeiszóláncotérinti,eztegyújabbsegédigévelkellbővítenünk.A másodikváltozásazalanyhiányábólfakad,ésa mondatrészeksorrendjétbefolyásolja.Mivela passzívmondatbannincsalanyezértazeddigmegismertmondatsémáknemhasználhatók.

A passzív mondatsémaApasszívmondatokegyikjellegzetessége,hogyazalanyhiányzikbelőlükéshelyéta tárgyvesziát.Ebbőlazkövetkezik,hogypasszívmondatcsaktárgyasigékkelalkotható.

A passzív segédigeAmásikjellegzetesség,a passzívmondatokatjelzősegédige.Azeddigekszerinta „be”,hasegédige,azutánakövetkezőigeformáját


a passzív

153

participleformájúraváltoztatja.Ezérthelyesa [1]mondat.A fentiszabályigaz,azonbanmindenpasszívmondattartalmazegyún.

„passzívbe”-t,amelyetmegkellkülönböztetnünka befejezetlenségethordozó„be”-től.

[1] Thetestis running. Atesztfut. Értsd:A tesztfolyamatbanvan.

Haa fenticselekvőmondatbólpasszívmondatotszeretnénkcsinálni,mertmagáta cselekvéstszeretnénkhangsúlyozni,akkora „passzívbe”-velkellbővítenünka mondatot,miközbena mondatrészeksorrendjétismegváltoztatjuk[4].

[2] Thetestis beingrun. Atesztetfuttatják.

A„passzívbe”mindigközvetlenüla főigeelőttáll,ésannakformájátnemparticiple-re,hanempastparticiple-reváltoztatja.Mintkésőbblátnifogjuk,a „passzívbe”-tésa főigétcélszerűegyegységkéntke-zelnünk.

A passzív és az időbeliségAz,hogyegymondataktívvagypasszív,egyáltalánnembefolyásoljaa mondatidőbeliségét.Ezaztjelenti,hogybármelyigeidőbenlehetségespasszívmondatokatlétrehozni.A passzívsemazigeidőkrendszerét,sema modalitástnemváltoztatjameg.Figyeljükmeg,hogyanváltoznakazigeformák!Azeddigtanultszabályokittisérvényesek.

[3] Plasticis madeofoil. Aműanyagolajbólkészül.

[4] Thattableis not beingserved. Aztazasztaltnemszolgáljakisenkiéppmost. Értsd:Azazasztalnemállkiszolgálásalatt.


159

függ.függelékek

I.függelék:Avégződések(Suffixes) 161 Afőnevektipikusvégződései 164 Amelléknevektipikusvégződései 168 Azigéktipikusvégződései 172 Ahatározóktipikusvégződései 173II.függelék:Anévszók(Nouns,Adjectives&Numerals) 177 Afőnevek 178 Amelléknevek 181 Aszámnevek 184III.függelék:Adeterminánsok(Determiners) 189 Többesszámotkényszerítődeterminánsok 191 Egyesszámotkényszerítődeterminánsok 197 „Wh”szavak 203 Nemkényszerítődeterminánsok 209 Néhánytovábbiszabály 213IV.függelék:Azelöljárószavak(Prepositions) 219 Elsősorbanidőbelirelációtjelölőelöljárószavak 221 Elsősorbantérbeliés/vagylogikairelációtjelölő elöljárószavak 229V.függelék:Azigék(Verbs) 255 Kötőigék 257 Statívigék 267


162

i. függelék

TiPikus végződések, szófajok szerinT

1. A főnevek tipikus végződései

1.1 -age 1.2 -al 1.3 -ant,-ent 1.4 -ation,-ion 1.5 -dom 1.6 -ee 1.7 -er 1.8 -ery,-ry 1.9 -hood 1.10 -ing 1.11 -ism 1.12 -ist 1.13 -ity 1.14 -ment 1.15 -ness 1.16 -ship

2. A melléknevek tipikus végződései

2.1 -able 2.2 -al,-ial 2.3 -ary 2.4 -ate 2.5 -ed 2.6 -en 2.7 -ful 2.8 -ic 2.9 -ing 2.10 -ish 2.11 -ive 2.12 -less


a végződések

163

2.13 -like 2.14 -ly 2.15 -us,-ous 2.16 -y

3. Az igék tipikus végződései

3.1 -ate 3.2 -en 3.3 -ify 3.4 -ise,-ize

4. A határozók tipikus végződései

4.1 -fold 4.2 -ing 4.3 -ly 4.4 -ward 4.5 -wise


177

ii. függeléka névszók

Anévszókcsoportjábaa főnevek,a melléknevek,a számnevekésa név-másoktartoznak.Ebbena függelékbena főnevekkel,a melléknevekkelésa számnevekkelfoglalkozom.A névmásokkala III.függelék,illetvea Névmásokösszefoglalótáblázatafoglalkozik.

A főnevek (Nouns)

1.1 Köznevekéstulajdonnevek 1.2 Megszámlálhatóésmegszámlálhatatlanfőnevek 1.3 Afőnevekesetei 1.4 Birtokosszerkezetélettelenbirtokossal 1.5 Abirtokosszerkezetekkombinációja

A melléknevek (Adjectives)

2.1 Amelléknevekáltalánostulajdonságai 2.2 Arövidmelléknevekfokozása 2.3 Ahosszúmelléknevekfokozása 2.4 Azátmenetimelléknevekfokozása 2.5 Arendhagyómelléknevekfokozása

A számnevek (Numerals)

3.1 Aszámnevekáltalánostulajdonságai 3.2 Tőszámnevekéssorszámnevek

II.


189

iii. függeléka deTerminánsok

Adeterminánsokcsoportjanagyonszíneséssokoldalú.Fontostud-ni,hogya determinánsoknagyrészétnévmáskéntishasználhatjuk.Bonyolultszabályokhelyetta determinánsokatazegyeztetéshezleg-szükségesebbtulajdonságuk,azegyesvagytöbbesszámkényszerítéseszerintcsoportosítottam.Különcsoportbasoroltamazúgynevezett„wh”szavakat,amelyekkérdőszókéntésnévmáskéntegyaránthasználhatók.Adeterminánsokésahozzájukkapcsolódószóláncvagymellékmondatvastagonszedve.

Többes számot kényszerítő determinánsok

1.1.1 All 1.1.2 Both 1.1.3 Few 1.1.4 Many 1.1.5 Most 1.1.6 Some 1.1.7 These/Those 1.1.8 A„Zeroarticle”

Egyes számot kényszerítő determinánsok

1.2.1 Any 1.2.2 A/An 1.2.3 Another

III.


190

iii. függelék

1.2.4 Either 1.2.5 Every 1.2.6 Little 1.2.7 Neither 1.2.8 No 1.2.9 This/That

„Wh” szavak

1.3.1 How 1.3.2 What 1.3.3 When 1.3.4 Where 1.3.5 Which 1.3.6 Who 1.3.7 Whose 1.3.8 Why

Nem kényszerítő determinánsok

1.4.1 Abirtokosjelzőinévmások 1.4.2 Much 1.4.3 The

Néhány további szabály

1.5.1 Adeterminánsokkombinációja 1.5.2 Számnevek 1.5.3 Nemabszolútmennyiségjelzők 1.5.4 Fogalomalkotódeterminánsok


219

iv. függelékaz elöljárószavak

(PrePosiTions)

Azalábbilistábannéhányelterjedtelöljárószótmutatokbe,példamonda-toksegítségével.Azelöljárószavakfőnéviszóláncokvagynévmásokelékerülhetnek,ezzeltöbbnyirea magyarfőnéviragokfunkciójátbetöltve.Azelöljárószavakatkétcsoportraosztottam,annakmegfelelően,hogytérbeliés/vagylogikai,illetveidőbelirelációtjelölnek.Egyiklistasemteljes,azonbanmindkétesetbentörekedtema leggyakrabbanhasználtelöljárószavakbemutatására.A példákbanazelöljárószóésa hozzátartozófőnéviszólánc,illetvemellékmondatvastagonszedett,ezáltalishangsúlyozva,hogyazelöljárószómindigegyszólánchoz,vagyegyazthelyettesítőnévmáshozkapcsolódik,önállóanértelmetlen.

néhány gyakran használT elöljárószó

1. Elsősorban időbeli relációt jelölő elöljárószavak

1.1 After 1.2 Around 1.3 At 1.4 Before 1.5 Between 1.6 During 1.7 For 1.8 Since 1.9 Till

IV.


220

iv. függelék

1.10 Until 1.11 Within

2. Elsősorban térbeli és/vagy logikai relációt jelölő elöljárószavak

2.1 Above 2.2 About 2.3 Across 2.4 Along 2.5 At 2.6 Behind 2.7 Beside 2.8 Beyond 2.9 By 2.10 Closeto 2.11 Down 2.12 For 2.13 From 2.14 In 2.15 Into 2.16 Near 2.17 Nearto 2.18 Nextto 2.19 Off 2.20 On 2.21 Opposite/Against 2.22 Out 2.23 Outof 2.24 Over 2.25 Round 2.26 Than 2.27 Through 2.28 To 2.29 Towards 2.30 Under


255

v. függelékaz igék (verbs)

Eza függeléknéhánygyakranhasználtstatívéskötőigéttartalmaz.Egyiklistasemteljes,ésbizonyosigékesetébenméga nyelvtankönyveksemfogalmaznakegyértelműen,vagyislehet,hogyegyesnyelvtanokegybizonyosigétstatívigénektartanak,mígmásoknem.Gyakranelőfordulhatazis,hogya végrehajtóigéketfolyamatosigeidőkbenhasználják.Ennekáltalábannemnyelvtaniokaivannak,ésa szövegbenezekreazesetekrekülönfelhívtama figyelmet.A kötőigékesetébena besorolásjóvalegyértelműbb.Általábanegyigetöbbtulajdonsággalisrendelkezikegyszerre,vagyisegyigeegyszerrelehetkötőigeésstatívigeis(pl.:1.11„Seem”),illetveaziselőfordul,hogyazigejelentésemegváltozik,hadinamikusigekénthasználjuk(pl.:2.43„See”).

1. Kötőigék (Copulae)

1.1 Appear 1.2 Be 1.3 Become 1.4 Get 1.5 Go 1.6 Grow 1.7 Feel 1.8 Keep 1.9 Leave 1.10 Look 1.11 Seem

V.


256

v. függelék

1.12 Shine 1.13 Smell 1.14 Sound 1.15 Stay 1.16 Taste 1.17 Turn

2. Statív igék (Stative verbs)

2.1 Adore 2.2 Agree 2.3 Appreciate 2.4 Believe 2.5 Belong 2.6 Care 2.7 Concern 2.8 Consist 2.9 Contain 2.10 Cost 2.11 Deny 2.12 Depend 2.13 Deserve 2.14 Disagree 2.15 Dislike 2.16 Doubt 2.17 Envy 2.18 Equal 2.19 Fit 2.20 Hate 2.21 Have 2.22 Hear 2.23 Include 2.24 Involve 2.25 Know 2.26 Lack


az igék

257

2.27 Like 2.28 Love 2.29 Matter 2.30 Mean 2.31 Measure 2.32 Mind 2.33 Need 2.34 Owe 2.35 Own 2.36 Please 2.37 Possess 2.38 Promise 2.39 Realise 2.40 Recognize 2.41 Remember 2.42 Satisfy 2.43 See 2.44 Suppose 2.45 Surprise 2.46 Think 2.47 Understand 2.48 Want 2.49 Weigh 2.50 Wish

köTőigék (coPulae)

Afentilistanéhánygyakranhasználtkötőigéttartalmazésegyál-talánnemteljes.A kötőigékviszonylagszűkjelentésikörtfednekle,ezértnagyongyakranegymásszinonimái.A kötőigéklegjellemzőbbtulajdonsága,hogyazalanyonésazigénkívülegytovábbimondat-részre,azún.kiegészítésreisszükségünkvanahhoz,hogyértelmesmondatokatlehessenvelükalkotni.


1. · 14 első fejezet a nyelvTan álTalános Tulajdonságai A nyelvtan szintjei A nyelv...

Documents

Transcript of 1. · 14 első fejezet a nyelvTan álTalános Tulajdonságai A nyelvtan szintjei A nyelv...