UTAZASOKATÖRÖK

BIRODALOMBAN

TÉKA_

UTAZÁSOK A TÖRÖK BIRODALOMEAN

A SOROZATOT SZERKEŠZTIBENKŐ SAMUDEÁK TAMÁSSZABÓ ATTILA

UTAZÁSOK A TÖRÖKBIRODALOMBAN

VALOGATTA,BEVEZETÉSSEL És JEGYZETEEKEL

ELLÁTTABINDER PÁL

KRITERION KÖNYVKIADÓ 0 BUKAREST 1983

ELŐSZÓ

Agyermekkor kedves olvasmányélményeiközött bizonyára mindenki ott őrzi az Egricsillagokat, amelynek a csalárd módon fog-ságba vetett Török Bálint felkeresésére in-dult gyermekhőseivel maga is eljutott, leg-alább a képzelet szárnyain, a hatalmas tö-rök birodalom szívébe, Sztambulba. És bizo-nyára nem kevesen vannak, akik olvastákJókai regényei és elbeszélései közül az ET-dély aranykorát, A kétszarvú embert, aKurbán béget vagy Az utolsó budai bosát is,amelyekből részleteiben ugyanaz a mesés-sejtelmes világ tárult fel. E világban hőse-inkkel együtt kalandozva, már annak idejénis a mese bűvölete ejtett meg, s később visz-szagondolva is inkább éreztük az egészet me-sének, mint valóságnak. .

Pedig az a világ egyáltalán nem volt az el-büvölő mesék világa. S Török Jancsinak,Bornemisza Gergőnek és a többi regényhős-nek sem kellett fáradságos utat megtennieaz Aranyszarv öböl partjáig, hogy vele talál-kozzék. A lófarkas zászlók 1354-től kezdve,amikor először lobogtak diadalmasan euró-pai város: Gallipoli falai alatt, hamarosanveszedelmes közelségbe kerültek. Még nemmúlt el a XIV. század, s már ott álltak Ni-kápolynál, szemtől szemben LuxemburgiZsigmond német-római császár és magyarkirály seregeivel, majd a következő század-ban a kenyérmezei csatatér, Rovine, Koszo-

5

vó, Nándorfehérvár látta őket. S noha Mir-cea cel Bătrín, Hunyadi János, Szkander bégnem egy győztes csatát vívott az Európáratörő ottomán haddal, 1526. augusztus 29-éna mohácsi csata a már korábban meghódítottBalkán után Magyarország sorsát is megpe-csételte. Európa e részében több mint háromévszázadon át nincs olyan históriai mozza-nat, amely közvetlenül vagy közvetve nekapcsolódnék ahhoz a világhatalomhoz,amelynek székhelye ekkor már a hajdan ra-gyogó Bizánc leigázott fővárosa, az immárSztambulként emlegetett Konstantinápoly.A félholdztól való közvetlen függés határoz-

za meg - la szomsz~édos M-oldváh-oz és Ha-vasalföldhöz hasonlóan -_ az önállósult Erdé-lyi Fejedelemség történetét is. Nem csoda te-hát, hogy aki innen délkelet felé veszi útjátakövetkező másfél évszázadban, egészen másfeljegyzéseket, leveleket ír, mint azok, aki-ket egy előző Téka-kötetünkben (Utazások arégi Eu'rópában)1 mutattunk volt be.Krakkó, Heidelberg, Franeker, Utrecht,

Bázel vagy Pádua útjait világot látni indultfőnemes ifjak, külhoni egyetemekre igyekvődiákok, céhük szabályai által több éves ván-dorlásra - tanulmányi tapasztalatcserére-- kötelezett iparosifjak, kereskedők járták,s az ő feljegyzéseik, naplóik, peregrinációsleveleik nyomán lett oly sokarcúvá, sokszí-nüvé a korabeli erdélyiek tudatában a világama tájairól kialakult kép.Aki azonban ellenkező irányba vette útját,

át a Kárpátok szorosain, Havaselve síksá-

6

gán, át a Dunán s a Balkán hegységen -amelyet Novák-havasának is neveztek -,annak lépteit a történelem szívszorító kény-szerűsége vezette: adót vitt a portára, vagyaz adó halasztását kérő levelet, a fenségespadisah beleegyezéséért esedezett egy-egyönállóbb politikai vagy katonai lépés megté-teléhez, vagy segítséget kért, védelmet aHabsburg-hadak sanyargatásaival szemben.Igaz, közben a követségbe küldött főúr éskísérete körülnézett a színpompás tarkaság-gal nyüzsgő főváros vásárosbódéiban, a mesz-szíről jött kereskedők sátraiban. Így kerülthazatéréskor az útipoggyászba a követi uta-sításhoz mellékelt fejedelemasszonyi vásár-lási jegyzék szerint megannyi keleti fűszer-szám s ajándékként színpompás kelme is azotthon aggódó asszonynak.A török birodalomban járt utazók írásai-

-nak hangulata, világa ezért más, mint a nyu-gati utazóké. S inkább csak abban külön-böznek egymástól, hogy egyikük 1591-bőlkeltezi beszámolóját, a másikuk 1705-ből (ekét időpont között helyezkednek el köte-tünk írásai), s hogy az, aki papírra vetettea feljegyzést, levelet, a diplomáciai megbí-zatással járó főtisztviselő2, ,,látásnak és hal-lásnak okáért“ küldött közrendü nemes, fe-jedelmi szolgálatra rendelt írástudó - ,,tö-rök deák“3 --, a küldöttséggel járó keres-kedő-kézműves, katona, közrendü ember4vagy a mai diplomáciai képviselet feladatkö-rét ellátó s a török udvarban hosszabb -ideigtartózkodó kapitiha.

7

Persze ezek a különbségek olykor nem je-lentéktelenek. Hiszen micsoda távolság vá-lasztja el Báthori Zsigmond uralkodásánakkorát a Rákóczi-szabadságharc éveitől, mi-csoda különbségek vannak - olykor egy-kétéven, évtizeden belül is _ a Portára küldöttkövetek helyzetében, a rájuk bízott felada-tokban vagy e feladatok lehető véghezvite-lében. A válogatásunkban szereplő utazókközül Tholdalagi Mihály Bethlen Gábor ésI. Rákóczi György tekintélyével ad súlytmegbízatásának, s kísérete ,,Istennek hálabékével, semmi károsan, egy kevés szép mar-hácskákat“ hozva tér vissza. Baló Mátyás kö-vetségéhez viszont néhány évtizeddel ké-sõbb kényszerű kitérő is íktatódik: el kellkísérnie a ,,lovászból lött vezért“ Buda falaialá, amelyet akkor már az egyesült keresz-tény hadak ostromolnak s foglalnak visszaa vezér szeme láttára, 1686-ban pedig azértis Szorong, hogy a had, amely magával hur-colja, vereséget szenvedjen, s a másfél év-századon át igában tartott országból végrekitaloarodjék. Végül Komáromi János -- Mi-kes egyik elődeként - fejedelmével, Thö-köl~y Imrével együtt vállıaflja a „török ke-ny“éren“ -élıélsıt As ismeri-ismfer teti mıeg - n=é-miiloé-pp már ,,belülről“ -- »a szultán bi-rodaflmfábsaın élők mcinıde-nınıazpjaıit. Aztán ottvarnnak »a török vagy taıtár rabságba esetterdélyiek, akiket a kényszerűség a muzul-mán hit felvételére visz; ezek mint janicsá-rok, szolgák vagy -- ritkábban - hivatal-viselők egész életüket az oszmán birodalom-ban élik le. Naplókat, feljegyzéseket - e

B

kötet anyagához kapcsolhatókat - nemhagytak ránk, de néhányan históriai neve-zetességre tesznek szert, így az 1674-benKolozsváron született Ibrahim Müteferrika,5akit a törökök 19 éves korában hurcoltak el,s akinek nevéhez a török könyvnyomtatásmegteremtése fűződik; az 1438-ban Szászse-besen fogságba esett -- és évtizedek múltánhazatért -- szász diák, Georgius de Hun-garia, az európai turkológia egyik megala-pitója; a Hidazet aga néven is ismert nagy-szebeni Marcus Scherer vagy a brassói Mar-cus Benker (Amhat csausz)6. Ök azok a ,,ma-gyarogluk“, akikről a Portára küldött erdé-lyi követek gyakran említést tesznek, s akik-nek mint birodalmi tisztségviselőknek a jó-inclulatától olykor a hajdani hazájukból jöttkövetek egy-egy megbizatásának sikere füg-gött.A keleti utazások sajátos jellegéből kö-

vetkezik, hogy az ott látottakból-hallottak-ból a világnak erről a részéről területilegsem alakul ki oly átfogó kép, mint Nyugat-ról. A keletre indulók a hatalmas birodalom-nak igen kis részét járták be és ismerték, fő-képp Sztambult és azt a két-három útvona-lat, amelyen erdélyi ember a török biroda-lom fővárosába eljuthatott: az ún. „derékut“-at, amely Brassón, Tirgovistén, Buka-resten, Giurgiun és Ruszcsukon át vezetett,s a Balkán hegység hágóin átkelve, Driná-polynál szakadt bele a másik -- »az európaikövetek által gyakrabban járt s Nándorfe-hérváron, Iszarlikon, Nišen, Szófián, Phi-lippopolison át vezető _ Íőútvonalbaf a

9

nikápoly-drinápolyi utat, amelyen BorsosTamás, Bethlen Gábor egyik portai követe isjárt, s amelyet így írt le: ,,Nikápolyból el-indulván, az Dunától fogva másfél nap igenszép mezőséget mentünk, ki hasonló az er-délyi Mezőséghez, csakhogy bezzeg közelsem olyan »kövér föld, mint az erdélyi Me-zőség, hanem s~ov[ány]a)bb - vízetl-en. Az-után nyolcadnapig rettenetes rút iszonyúhavasos, kőszíklás, erdős, völgyes helyetmentünk, az hol csak egy városra is nemtaláltunk. Azt híják Novák-havasának. AzDunától fogva az havas aljáig való falukbaigen sok selyemszaró bogárfiakat találtunkaz szállásokon, kiket csak akkor költöttekvala ki [...]. Itt az Novák-havasának azvégébe vagyon egy szép tér, mezőség sza-bású föld, kinek úgy látszik, hogy az hosszais vagyon két magyar mélyföld, az széles-sége is ennyi. Annak az köze-pin vaigyon csá-szárnak egy szárája, azaz császár szállása[. . .]. Az oroszcsiki út szinte itt egyezik mega nikápolyi úttal, sőt az derék út innet Dré-nápoly fele Jambolira megyen, onnat jobbkézre hadja egynapi járófölddel Drénápolytés Bábára mégyen, oztán az az rettenetesderék ország úta Konstantinápolynak azegész Európából az szárazon. De mi általbútra mentünk, hogy már az kerklizai útra,de rettenetes iszonyú kőszíklára, s mind azo-kon az rettenetes hegyeken mentünk által,az kit Virgilius Montes Thraciaenak ír, kirőlírta az Bucolicát.“8Mit láthatott, milyen élményekkel tért ha-

za a hivatalos megbizatással Sztambulba in-

10

ditott erdélyi ember? A törökök által meg-hódoltatott vagy függőségben tartott orszá-gok népét szegénységben, elmaradottságban,kiszolgáltatottságban, javait és életét illetőenteljes bízonytalanságban találta útja közben.„Razgrad népes város _ olvassuk az Er-délyben is gyakran megforduló svéd követ,Paul Strassburg egy 1632-ből való beszámo-lójában _, a tartomány pasájának székhe-lye. Midőn itt német ruhában bevonulnimegpillantottak, a szokatlan esemény nép-csődületet okozott.“ (Erthető módon, hiszena török viseletből sok mindenben ihletődötterdélyi és lengyelországi követek öltözékeit alakosságnak alkalma volt megszokni, azokgyakrabban is fordultak meg errefelé, denyugati követ _ szárazföldi úton _ annálkevesebb.) „A Balkán hegységig terjedőBolgárország _ folytatja a svéd diplomata_ eléggé termékeny és népes... A bolgá-rokat fegyvereiktől megfosztották, váraikatpedig lerombolták, nehogy azokban menedé-ket nyerhessenek. A régi írók által is any-nyiszor emlegetett Balkán vagy Hémuszhegységet sűrű és sötét erdők borítják, az át-járók és utak tehát szerfelett szűkek és ve-szélyesek. A hegy tövében számos falu terülel, ezeknek lakosi minden egyéb tehertőlfel vannak mentve, kötelességük azonban avidéket a rablóktól megtisztitani, miért iséjjel-n-a~ppalr őrt ál~ln.ak.“9Az utazás részleteit illetően többnyire

szűkszavúak a beszámolók, de épp a követ-járások politikai jellegéből adódóan eléggyakran foglalkoznak a birodalom életének

11

nevezetesebb eseményeivel. Egy-egy vezérhatalomra jutása, a belháborúk, az ázsiaivagy afrikai hadjáratok,1Ü olykor egy-egytermészeti csapás, katasztrófaii ugyanis areájuk bízott feladatok sorsát is befolyásol-hatták. Ennek köszönhető, hogy ezek a por-tai feljegyzések, követjelentések nagyobb tá-von a birodalom akkori eseményeinek való-ságos krónikájává állnak össze, olykor aszemtanúk hitelességével, máskor épp híresz-telés voltukban jellemző módon a korabeliközhangulatot, közvéleményt tükrözve. ATholdalagi-féle kronológia a török szultántrónra jutását követő vérengzésekről em-lékezik meg. Másutt az 1595. január 27-éntrónra lépett III. Mohamedről -olvassuk, hogy,,de more novorum imperatorum“ tizennyolc-testvérét tette el láb alól, édesanyját pedigszáműzte. Murád szultánról pedig Szamos-közy István írja: ,,Mind.en«estül volt közelszáz fia, leánya, kik vagy betegségvel hol-tanak meg, vagy az bátyjok, Mehemed csá-szár [á.l~t=al] ölıeitlteik m«eg.“12 Borsos Sebestyén-től viszont arról szerzünk tudomást, hogy1540 táján ,, . . . Konstanıt-inıá.po.«lybaın. egy Ib-rahim nevű fő török sp-aıpoft, ki az Krisztustpraedicálni l-oezdzetıte volt és Mahumletet ha-mísolja vala., ezt megkövezıték fa törökök,azután testét megégetvén, a széllel elfútatákporát.“13Természetes dolognak tűnik, hogy igen

gazdagok a keleti utazók beszámolói a törökudvari és vendéglátói szokások leírásában. Sennek nemcsak az az oka, hogy a vendég-látásban megbízatásuk következtében úgy-

12

szólván hivatalból részesültek, hanem azis, hogy a török társadalmi életben a ven-dégzesk-edéfs igencsak font-os helyet foglalt el.A tudósításokban e szertartások egyik-má-sik mozzanatának távolabbi jelentése is fel-tárul: hogy milyen étkekkel-italokkal kínál-ják meg a követeket a fogadáson, hogy meg-ajándékozzák-e őket drága prémekből vagyposztóból való öltözettel _ kit-kit rangjaszerint _, vagy napokat-heteket kell vára-kozniuk szállásukon, számtalanszor előszo-bázniuk, s végül mégis dolgukvégezeztlenülhazatérniük, vagy megelégedniük a legsze-rényebb eredménnyel is, csak már válasz le-gyen, mert a fenséges padisah birodalmátigazgató tisztviselők mesterei annak, hogya végletekig halogassák, a kérelmező szá-mára megalázó, test és lélek ellenállását fel-őrlő tortúrává változtassák az ügyintézés ön-magában jelentéktelen műveletét.Tanulságosak a török császári udvart járt

követek jelentései, beszámolói, feljegyzéseia három földrészre kiterjedő birodalom és ahatárán fekvő kicsi Erdély gazdasági kap-csolatait illetően is. Hogy a kukorica törökközvetítéssel került Erdélybe _ hisz a neveis ,,törökbúza“ _, azt tudtuk. S az sem új-donság sokak számára, hogy az erdélyi kony-ha igen nagy mértékben a török birodalom-ból idejutott keleti fűszereknek köszönhetimegannyi sajátos ízét-zamatát. De arra márkevesebben gondoltak, hogy e keleti fűszer-számok (s mellettük az értékes és különle-ges szépségű kelmék, textíliák, a kor gyó-gyászatában használt szerek) beszerzésében

13

mekkora szerepe volt a Sztambult járt er-délyi követeknek és kíséretüknek, hiszen afejedelmi utasítások mellett ott lapultak atarsolyban la fejedelemasszony vásárlási jegy-zékei is. „1667 die 23 Martii attam ez sze-rint vásárlásra Baló uramnak: Balsamumolajra, serbetre, szkófium aranyra, szerecsen-diónak az olajára, holmi majicokra s vastagtörök sinórra, egy vég bulya vászonra, sárgakarmasinra capára, skorpióolajra, bagariá-ra, farmatringra. Attam egy belgának uramőkegyelme parancsolatjából az kéneső árá-ból. Die 18 October. Küldtem Dávid deáknakvásárlásra balsamum olajra öt aranyat. Sze-recsendióolajra, n.arancsszín karmasinra, cit-romra, pomagránátra, figére s malosaszőlő-re_«14

Az aztán már egyenesen meglepő a maiolvasó számára, hogy például az erdélyi ex-portcikkek listáján ott szerepel a vadászsó-lyom (Bethlen Gábor utasítja a róluk valógondoskodásra 1610-ben a csíki vicekapi-tányt, Hadnagy Andrást)15, sőt a csicsói ma-lomkő is. ,,Zöldfikár agának az molnát el-égették _ írja 1637-ben az egyik portai kül-dött _, malomkövei elromlottak a tűz miá.Mivel ennek előtte is onnan, Erdélyből hoz-ták volt az malom kövit, mostan is írt Nagy-ságodnak felől-e . . . Hozzák a brassaiak, mind-járást szerit tehetik, az folyókövet Gyirgyó-ból kévánná, hogy meghoznák. . .“1Ü És ottvan tovább az erdélyi bányászat fejleszté-séhez oly fontos higany (merkuriom)17, sőta közel-keleti kőolaj is, hogy a fentebbijegyzékben is szereplő S napjainkig oly

14

sok, szép, ritka példányban megőrzött kézi-munkáról, szőnyegről ne is beszéljünk, ame-lyek mind-mind megjárták az ,,oroszcsiki de-rék országutat“.Az erdélyi utazók rendszerint Havasalföl-

dön haladtak át, sGiurgiunál érték el a Du-nát. Jelentéseikből, feljegyzéseikből így a ha-vasalföldi viszonyokról is értesülünk. Külö-nösen jellemző volt a Tirgovistében vagyBukarestben székelő vajdák vendégszeretete.Számukra azonban annyira megszokott ésismert volt az Erdélytől délre elterülő románállam, hogy csak ritkán került be jelenté-seikbe valamilyen földrajzi adat, hiszen eze-ket a fejedelem úgyis tudta. A magyaror-szági Révai László viszont 1620-21. évi út-leírásában több román falut is feljegyez, mi-közben hazafele tartva áthalad Havasalföl-dön. Íme, merre vezetett az ő útvonala:„Anno 1621. die 20. mai indultunk megKonstantinápolybul; háltunk Kucugh Cses-meg mezein. _ 21. háltunk Silibriába. _22. háltunk Cserlyen. _ 23. háltunk Burgha-szon. _ 24. háltunk Hampszán. _ 25. ér-keztünk Drinápolyba. Itt értük a császárttáborban; egynéhány nap ott késtünk. _ Jú-nius 6-án indultımk meg Drinápolybul, hál-tunk Genikő nevű faluba. _ 8. háltunk Kar-nabáton. _ 9. háltunk Komarován. _ 10.háltunk Dobrán. _ 11. mentünk által No-vák havasán, háltunk Csernavodán, oláhfalu. _ 14. érkeztünk Oroszcsikra; jó mező-város, Dunaparton fekszik, Konstantinápoly-hoz ötven mérföldnek tartják. _ 15. költez-tünk által a Dunán; másik parton Gyirgyő

15

nevü kis városka vagyon, Duna vize körül-folyja; háltunk aznap Serpetes nevű faluba,militaria I. _ 16. költeztünk Arges nevűvízen, háltunk ez nap Bukorest nevű örögmezei városkába, Dombovica nevű víz folyát rajta, militaria 4. _ 18. háltunk Tergo-vistyen; ez havasalji vajdák lakóhelye; mostis csak mezőváros [. . .]. Nagy becsülettel fo-gadott bennünket a vajda. Militaria. 4. _ 19.volt audientiájok az követeknek. _ 20. ebé-det ettünk az vajda kertébe, de maga jelennem volt, mert szintén akkor böjtjek is volt,és egy bég ellenébe is köllett mennie. Mili-taria 3. _ 22. Mentünk által a Csygán, hál-tunk aznap Keresztény nevű faluba, mili-taria 5. _ 23. érkeztünk Brassóba, milita-ria I /2.“18A fejedelmi megbízással utazó végcélja

legtöbbször Konstantinápoly. Kötetünk szer-zői közül mindössze Rozsnyai Dávid látjameg Görögországot és Kréta szigetét, s Ko-máromi Jánost, a bujdosó Thököly feje-delem és felesége, Zrínyi Ilona hűséges kí-sérőjét viszi el sorsa Kisázsia nyugati csücs-kére, a néhány évtized múlva oly szomorúemlékűvé vált Rodostóba is. De vannak má-sok, akiknek írásai nem maradtak fenn, akikpedig jóval nagyobb földet is bejárták: pél-dául Péchi Simon, Bethlen Gábor nagy mű-veltségű kancellárja, az erdélyi szombatosokatyja és támogatója, Kemény Zsigmond re-gényének, a Rajongólcnak tragikus sorsú hő-se, akiről egy kései leszármazottja, OrbánElek aranyosszéki királybíró hiradásábóltudjuk _ ő még olvasta a naplófeljegyzése-

16

ket _, hogy ,, . . _ indulván Erdélyből, a vaj-da mellett esztendeig volt, onnan mentKonstantinápolyba, ott a fővezér mellettegy és fél esztendőt lfa-koftt, átkelvén ya ten-geren, lement Afrikába, és Karthágóban héteszıtendeig lakott, onnan megint átjött Eu-rópába, Rómában és Neapoli.-slban sok idő-kig lakott. Neafpolisból mfecnıt la zspanyol ki-rályhoz, onnan portugál királyhzoz, onfnıanFrzancia~o-rsszágba és Erdélybe; össz-esen 1 8évig peregrinálıt. Magyar nyelvvel együtt12 nyelvet tudott.“ Irodalmunknak és mű-velődéstörténetünknek egyaránt nagy vesz-tesége, hogy ia zsoltárfordító és éneloszezrzőkancellár 18 évig tartó peregrinációja alattvezetett diáriuma később elkallódott.A portai jelentések és beszámolók érde-

kessége, hogy belőlük nemcsak a török bi-rodalom eseményeiről lehetett tudomást sze-rezni, hanem a nyugati világban történt sok-sok eseményről is. A Konstantinápolybanmegforduló portai követek ugyanis egymás-sal is kapcsolatot tartottak, kicserélték érte-süléseiket, olykor egymást is támogattákegy-egy megbízatás sikeres véghezvitelében.Az ilyen vonatkozású feljegyzések közülmindössze egyet emelünk ki, Gálospetri RáczIstvánét, aki 1641 októberétől kezdődőenrendszeresen kiegészíti Rákóczi György fe-jedelemnek küldött jelentéseit a török ud-varba került londoni újságok híradásaival.Olaszországi, litvániai, spanyolországi, afri-kai híreket szed csokorba, szól az angol pol-gári forradalom kezdetéről és egyéb _ akorra jellemző _ ,,újdonságokról“:

2 - Utazások a török birodalomban 17

,,1. Hogy Rubertus Friederik fia, néhaicseh-ek számkivetett királnak gyermeke, ró-mai császár fogságábul megszabadult ésAngliában atyjafiaihoz visszament.

2. Hogy a lamboi praesidiarius hadak,mely császár számára voltak circiter 6000,kapitánjok elevenen elfogatott, némely ré-szét levágták és a többit fogva vitték.

3. Szent Tamás szigetét, mely Afrikábanvagyon, kit az hispánusok hatalommal azhollandusoktól elfoglalták volt, most ugyanaz hollandiaiak visszafoglalták.

4. Litvaniai herceg Ra[d]zvilius Angliá-ban küldött követségben az királyhoz, kí-vánván néhai számkivetett csehek királyá-nak, Frideriknek második leányát házastárs-nak.

5. Hyberniában az kik laktanak pápistákpártot ütvén és az reformátusokra ütvén,circiter harminçkétezeret az keresztyének-ben levágtanak, és ezen hybernusok napon-ként kegyetlenségekben nevekedvén, valaki-ket találnak, mindeneket kegyetlenül ölnek,vágnak. Mert p[é1dának] o[káért] egy nemes-ifjút megragadván, lábánál fogva akasztottákfel.

z6. Az anglusoknak generalis gyűlések lé-vén, az község közönségesen fegyvert vevén,az parlamentumra invadáltanak fegyvereskézzel, kérvén, hogy az archi- és episcopu-sokat tegyék le és deleálják, kik még ez na-pig is nem csendesíttethettek le.

7. Palatinatusnak restitutióját római csá-szár őfelsége halasztot-ta hispániai királra ésbaváriai hercegre.

18

8. Gustavus Adolphus néhai Sveciai királleányának sveciai királságra való koronázá-sát rendelték volt Stockholmiában in menseJanuario.

9. Az hifspániai királ T-oletumoft, mely His-pániában archiepi-scopalis és ducatus, Bur-gindiát, Antverpiát római császár öccsének,Leopoldusnak conferál-ta.

10. Princeps cardinalis Toleti, ki titkonmeg akart házasodni, mely megbe-tegedvénés egy Dort nevű doctor curálván, immár felis gyógyult volna, de félvén az hispániai ki-rály, hogy megházasodván successorokathagyván, egész Belgiomot magának vendi-cálja, úgymint Flandriát, Brabantiát, Bur-gundiát, az miért ezen Dort nevű doctor ál-tal az hispániai király méreggel megé-tette.

11. Dániai királ táborát jártatja Hambur-gum és Lubeca, Brem nevű városoknak kö-zel való határiban.“19

Töredék töredéke az, amit a fentiekben azerdélyiek keleti útjait megörökítő följegy-zésekből, jelentésekből nyújtottunk. Meg-hagyjuk az olvasónak a szövegekkel valószemélyes és közvetlen találkozás élményét,s nem ismételjük azokat a személyhez-tárgy-hoz közvetlenül kötődő bevezetőket sem,amelyeket kötetünk egyes szövegei elé il-lesztettünk. Hisszük, hogy a gyermekkoriolvasmányélményeinkből még bennünk élőmesei-titokzatos világ e kötet szükségszerűen

19

csak ízelítőt nyújtó olvasmányai révén -isvalóságosabbá válik s gazdagít bennünketazoknak a kapcsolatoknak az ismeretével,amelyek szülőföldünket századokon át azakkori világ egyik leghatalmasabb birodal-mához kötötték, is amely kapcsolatok nemegy nyoma napjainkig is felismerhető éle-tünk sok--sok területén.

BINDER PAL

ÚTLEÍRÁSOK,PORTAI KÖVETJELENTÉSEK

(1591-1705)

SENNYEI PONGRÁG Es RAoz PETERKonstantin.ápoly az erdélyi követek, tolmácsok,

küldöncök és beszerzők szám.ára nemcsak Keletfővárosát jelentette, hanem nyugat-európai, in-diai és egyéb árucikkekkel jól ellátott piacot is.1Az Aranyszarv melletti bazárokban egyaránt kap-ható volt a mediterrán és a trópusi világ orszá-gunkban ismeretlen vagy csak ritkaságszámbaınenő terménye és terınéke, mint például a nád-méz, rizskása, muhar, faolaj, bors, török Sáfrány,gyöngyvér, azaz gyömbér, szerecsendió, narancs,poınagr.ánát, gesztenye, továbbá fahéj, malosa vagymazsola, tengeri szőlő, székfű vagy szegesbors,mazsolabor és egyéb, Indiából és a Földközi-ten-gcr térségéből származó fűszersz~ám.2 A Porta ésErdély közt fennálló élénk kapcsolatok révén is-mertté váltak nálunk a keleti kézműipar termé-kei, meghonosodott és évtizedeken keresztül bízo-nyos társadalmi kör-ök st-átusszimbólumává válta török életmód és divat számos kelléke, mint azaranyos paplan, aranyselyem, tevcszór, vereskecs-kebélés, pézsma- -és párducbór, aı`anyos lőszer-szám, cápafék stb. Nyugati, főleg velencei áru voltaz olasz posztó és a velencei tükör, arab kézmű-vesektól származott a demecki, azaz damaszkusziszfıblya és a bogdátí, vagyis bagdadi kutink.A XVI. század végi török áruféleségekről Erdély

tekintélyes diplomatái téjékoztatnak. Egyikük, a

21

Vas megyéből származó katolikus Sennyei Pongrác(megh. 1612) Báthori Zsigmond udvarának igenjelentős személyisége, 1591-92-ben állandó portaikapitiha volt, 1593-ban hazatért, a fejedelem fö-udvarmestere lett, 1595-ben tanácsúr, 1598-ban pe-dig elnyerte a küküllõi főispánságot és a várhegyikapitányságot. 1601-ben Habsburg Rudolf érdeké-ben tevékenykedett, amiért börtönbe került. Bastaidejében királyi -tanácsos lett, majd 1605-1606-banRudolf erdélyi hadainak fõvezére. A szerb szár-mazású kisnemes Rácz Péter 1587-91 között voltportai fökövet.3Az istanbuli áruk 1591-1592-ben összeállított

jegyzéke fontos művelődéstörténeti emlék. Maiszemszögből nézve is érdekes, hogy a külfölditermékek áralakulıása nemcsak a kereslet-kínálat,hanem a politikai helyzet függvénye is volt. Fi-gyelemre méltó, hogy a bevásárlási listán a kábí-tószerként is használt hasis, akkori nevén kallya-mizk is előfordul. Az a megjegyzés pedig, hogy,,Az olajnak nehéz szaga vagyon, vélem annaklenni, az kit mi petroliomnak hívunk“, alighanema ma világpolitikai szerepet játszó közel-keletikőolaj első hazai említése.

PORTAI VASARLASI JEGYZEKEK(1591-1592)

A követ élését mint szolgáltatják császár-tól:Az követek lovainak adtanak abrakot egy

napra tíz kilát, mert ötven lóra adják; szé-nát is ahhoz képest, fát hon húsz cökít [?],hon csak tizenö-töt.

22

Az KONTEARÓL2 juhot, 2 tikot, 2 oka nádmézet, 2 oka

vajat, 2 kila riskását, 20 oszporára kenyeret,20 oszporára bort és egynihány dram fű-szerszámot. Gyertyát, egyebeket is.Az ki jű az l-ovakot számlálni, két ta;lflé~r

és kést, azok adják az árpát. [. . _]Csaust kérni az basától, ki az kapun ki-

kísér. Õ maga is mit ír és izen urunknak.Dram egy tallérban vagyon tizedfél.Zsíros fenyőfa fogvájó és egyéb virtu-

si. [. . .]Muharnak végét vettük két tallér, oszpo-

ra 20.'Malossi szőlőnfek okája oszpora 4.Tengeri szőlő oka 6.Faolaj oszpora 14.Veres csömölét végét tallér 4.Karmazinnak egy-egy tallér. Egy lótere

százezer oszpora.Terra sigillatának okája tallér 2.Farkas maszlag oka oszpora 20.Petreolom [!] tallér 1.Casia fistula tall. 1.Manna oka tallér 10.Szép aranyas paplan, oszpora 1000, most

facit tall-ér 14.Scofion aranynak muskalját oszpora 19.Ezüstnek 18.Sellemnlek ni~t`ra tal-lér 3. Nagyobbik kö-

tést 4.Egy cápa fék tallér 1.Habarnicának okáját oszpora 38. [. . .]Egy veres ö[v] teveszőrből oszpora 53.Egy baltčı oszpora. 80.

23

Közép gyöngynek muskalját vettük osz-pora 345. Egy akkora öregek voltak a gyön-gyök, mint egy mezei apró borsó.Egy szőrös pézma4, mint egy közép dió,

tallér 2.Veres kecske bélést egy hosszú mente

alá, tallér 4 oszpora 32. [. . .]Capragot Harinyainak tallér 13, vala csak

alkalmas. [. . .]

FÜSZERSZÁM MINT JÁRT GUSTAGINAPOLYBAN EzÜDÖBEN

Ez nem egyaránt, mikor az hajók békévelnem járhatnak, akkor drágább; de az tájbavagyon az ára:Borsnak okája oszpora 100, rosszat, ki

`úres, poros, olcsóbban is vehetni.Sáfránnak okája oszpora 345 az jó török

Sáfránnak; rosszat olcsóbban is találsz.Gyöngyvérnek okája oszpora 60.Székfűnek okája oszpora 240.Fahéjnak okája -oszpora 400.Nádméznek okája tallér 1.Szerecsendiónak okája oszpora 120.Malosa és tengeri szőlőt ide hátra megír-

tunk.Magolajat, azaz olajmagot, okáját oszpora

8. [. . .]Narancsban egy oszporán vettem 7 és

nyolcat.Pomagránátban ősszel hármat-négyet, tél-

ben egyet egy oszporán.Gesztenye öreg oka oszpora 7 vagy 8. [_ . .]Vizaikrának -okáját veszik oszporán 35.

24

Temérdek sinórnak, mint egy rabszí[j],dramját oszpora negyedfél. [. . .]Török gye[r]tyatartó oszpora 80.Két lasnakot tallér 3. [. . .]Egy zengciert [?] kiben két tyúk megfõ,

oszpora 80. [. . .]Párdocbőr, jó alkalmas, tallér 20. [. . .]

A[NNo] D[OMıNı1 1592. JANUARHPej török lovat, fél lába sárga, második

bemenésben vettem talléron százon, ara-nyon 25.Gyapotnak okáját oszpora 35..Aranyas ezüstgoınb apró, egyik oszpora 3,

(lolománra szép aprón sűrűn. [. . .]Prém capragra való selem, veres kanafos,

dramját öt-öt oszporán, 40 dram, én adékérte oszpora 176.Eskarlát nyerget, szügyelő, farmatring,

posztós, rézcsatos, vettem tallér 11. [. . .]Kaftánkát sárga tafotát, dolomány alá töl-

tőt tallér 3, oszpora 20. [. . .]Fékr-e való boglár kettő, kinek öreg veres

kő vagyon az közepin, körül pedig apró tör-kes, vettem tallér 3, mind az kettő enyim.Iszák vagy sátorhoz való kettő oszporán

64.Erszény selyem, hosszacska, oszpora 48.Szablyaszíj selyem, tallér 1.Atlacnak jófélének singit oszporán 120.Gomb, ezüstfonalas, kinek szára nincsen,

szép, tallér 1.Kusta-cinápoli szép vékony vász-onból lén

nekem haı`om smgből egy ing; de az vászon-nak az singi itt kétannyi, mint az mi sen-

25

günk. Az alsó ing is ilyen öreg singből há-romból lőn, sengit vém oszporán 43. [. . .]Az centum iskárlátnak, az én mentémnek

sengit Galatában vettük oszpora 560. [. . .]Capa szerszám kötőfékestől tallér 4.Aranyos facepeljős, oszpora 50.Nadrágnak olasz posztó, sengit tallér 2

oszpora 20.Tükört oszpora 60.Puplikános toll, arany 1.Bagaria turba tallér 1. [. . .]Eskarlát alá fekete nyúlmál bélés, oszpora

1000 és 200. [. . _]Kulant vöttem oszpora 20.Demecki szablya, arannyal írott hivelye,

oszpora 1000.Kis szablyavas, tallér 5.Bárson veres negyedfél seng az nyergön,

vettem singit oszpora 200.HOGY Az KövET BEJÖVE, AZUTAN vALo VASARLAS[. . .] Sárga burungok [?] vége oszpora

200. [. . .]Puska palack Belyen [?], szép fekete, osz-

pora 80.Veres apró kaláris olvasó, kétszáz 90 szem,

oszpora 140. [. . .]Fejér kék szélő keszkenyőt, közt hármat

tallér 1. [. _ .]Zabola ezüstös, Erdéli Miklósé, arany 5.Párducbőr, Erdéli Miklós uramé, tallér

50. [. . .]Aranyas paplant vöttünk ezerkétszázon,

teszen tallért 15. [. . .]Bokor toll, kettő öreg, tallér 12.

26

Süvegbe való tollakat kilencet vettem,tallér 12.Lakat öreg tárházra való kettő, tallér 3

oszpora 30.Bagdáti kutinkot, röviden tűrték öszve,

vettem négyet, tallér 4.Piper longum két dram, oszpora 1.Székfűnek o.káját oszpo1`a 310.Fahéjnak okáját vettem oszpora 250. [. . .]Sárga bagariát, tallér kettő.Vereset igen jófélét, kinek az színe el nem

megyen, tallér 3 oszpora 20. [. . .]Ló lába mikor megvarasodik sártul, vagy

egyéb miatt dagadozni kezd, fekete szőlőt,fokhagymát öszve kell törni, meleg mézzelelvegyíteni, pokrócdarabra kell tenni, rá kellkötni, harmadnap rajta kell állani. Gentar,jóféle, kivel az capa fékeket festik, törökülszandalóc. Nyestag olaj, kivel felöl megke-nik az szandalóct, megszárasztják, sem víz,sem eső nem árthat neki. Az festéke akármiszinő legyen, vagy kék, vagy zöld, vagy sár-ga, de ezekkel kenik felöl meg. Az olajnaknehéz szaga vagyon, vélem annak lenni, azkit mi petroliomnak hívunk.Kutink fosztánkát, dolmány alá valót,

arany 3. 'Fekete tafota dolmánkát, foztánt, arany

2 oszpora 80.Iskarlát nyerget bagaria szügyelőve-l [. . .].Egy lengetek szőrpokrócot, ki legalol áll

az lovon, olyan, mint egy fejér mohar, osz-pora 40.Kallyamizk, mint egy pézsma, úgy élek

27

vele, de lágy; Szalánczy uram zebetának [?]mondja. [. . .]Zibetom, leves pésma. [. . .]Jacarnak való posztó, puska tasal [?], osz-

pora 40.[..JSzerecsen fék, ki nem nyakba ve-tős,

arany 2.Szably-aszíjat selmet, szépet kékest és

aranyfonalast vettem tallér 4.Szép új forma szőnyegeket, nagyobbat

kevéssel, hogysem mint asztalra: adják egyi-ket tallér 7, másikat adták tallér 5, oszpora35.L.J

ÖVÁRI I S TVAN

Szulejm-án császár halála után a hatalmas törökbirodalomban megboınlott a rend. Lábra kapott afeudális anarchia, a szp-áhik közül sokan egyálta-lában nem, -mások meg megkésve tettek eleget ahadba hívó parancsnak; a janicsárok is kihasz-nálták a császári hatalom gyenges-égét. 1593-banaztán a Habsburg-birodalom k-öveteit fogságba ve-tették, Szinán, az új nagyvezír pedig teljhatalmatkapott a szultántól, hogy újrakezdje a háborút.A hadjárat kezdetén a törökök elfoglalták Szisze-ket, Palotát, Veszpı_`émet.1Ilyen körülmények között Erdély sem maradha-

tott semleges szemlélő. A szultán Amhat csausztGyulafehérvárra küldte, és segédcsapatokat köve-telt, de a Habsburgok is meg akarták nyerni Bá-thoritflErdély és a Porta viszonyában 159-1 döntő je-

lentőségű változásokat hozott. Báthori Zsigmond

28

szakított az oszmán birodalommal, brutálisan el-távolította az ország politikai életéből a törökpár-ti főurakat, és a Habsburgokkal lépett szövet-ségre. ,A törökpárti főurak vezéréhez, az 1594 szeptem-

berében kivégzett Kovacsóczy Farkas kancellár-hoz intézte a kapitihaként Istanbulba küldöttÓvári István az év március 28-án kelt alábbi leve-lét. Ebben Óvári mesterien jellemzi a török had-sereg állapotát.Amint Edward Barton, az istanbuli angol kö-

vet feljegyzéseiből kitűnik, Óvári továbbra is meg-maradt megbizója, Kovacsóczy Farkas párthívé-nek, azaz a törökbanát párt emberének. Máskép-pen nem lenne érthető az, hogy 1594 júliusában,Konstantinápolyból való távozásakor, `miéı't hagy-ta Óvári erdélyi házi szobájának asztalán a Bá-thori Zsigmondtól kapott titkos levelet.3Óvári később is folytatott diplomáciai tevé-

kenységet. Bernádfi János 1598-as krímiai külde-tése után 1599-ben, ezúttal Rácz György társasá-gában, ismét követségbe ment a tatár kán udvará-ba. Mint követ utoljára 1603-ban képviselte hazá-ját a Portánf*

PORTAI'_JELENTÉS KOVACSÓCZY FARKASNAK(1594. március 28.)

El-temig való hűséges szolgálatomat aján-lom nagyságodnak mint kegyelmes uram-nak. [. . _]Elég nagy félelmes és nyomorúságos utam

volt, nagyságos uram, lovaimat is az úton

29

elvötték az izpahiák és jancsárok: császárnakegy kapochiája találkozék, és nehezen avvalszereztem vissza, és nagy költséggel szinténConstantinápolig hoztam, és az enyt [!] jö-hettem békességvel, mert soha el nem jöhet-tem volna az sok gonosz ember miá, ha ve-lem nem lött volna; Torma Kristóf uramvalis ugyanazon kapochia mene az Dunáig Mu-rát bégvel egyött.Minden itt való mostani állapotot Torma

uram nagyságodnak bőségesen megbeszél-het. Elég megbódult, dühödt népek mostanezek, minden dolgokban, rendtartásokbanmegváltoztanak, reánk való nagy agyarko-dás, szidalmazás igen nagy vagyon, ki en-nek előtte soha nem volt.Az tengerre nagy hadak készen igen erő-

sen készölnek, egyébaránt is elég nagy ké-szöletben vadnak, odaki is választig takarod-nak, de mondhatatlan szerszámtalan nép az,kiket én láttam bennek. [. . .]Továbbá, nagyságos uram, az mely levelet

urunk őnagysága a pasának az vászan felőlírt és küldött vala, azt mi Torma urammalmég be nem adók az pasának, ennek okáért,mivelhogy Ahmat csauszt is ugyanazon do-logért küldötték egyikért, ítélők, hogy arrólhozzon jó választ, kedvetlfenüljön hozzánk zazpasa, ezt az llevehet megadván neki. [. . .]Az nagyságod levelét megvittem az áng-

liai követnek, melyet igen jó neven vőn,mondá, hogy választ is ír nagyságodnak,egy fő emberét Torma urammal ugyan el isküldi, kocsin arra megyen, ha ez mostani itt

30

való gonosz esős üdőben meg nem tartoz-nak.Értette nagy-ságod, s nyilván is vagyon

nagyságodnál, az urunk őnagysága itt valórothadt, romlott házának állapotját, nemszükség ezt énnekem bővön az felől írnomnagyságodnak. Torma uram megmondhatja,ha jövendőben őnagyságának szükség, tehátillik, hogy őnagysága gondot viseltessen reá,mert az ennek előtte valók egymásra valóképest majd minden fáit beezeltek [!], fő-képpen egy tornácnak, rú-tul vagyon, elrom-lott, elveszett, félő, hogy az alsó szomszé-dinknak az nyakában ne omoljon minde-nestől, egy darabját kételen vagyok leron-tatnom, mert ő maga leomol és rettenetesnagy kárt csinál, magam is elveszek miatta,nagyságtok lássa, viseltessen gondot reá. [. . .]Az Úr Isten n-agyságodat éltesse, és meg-

tartsa nagy sok esztendeig jó egészségben.Datum Constantinopoli 28 Martii Anno 1594.Nagyságodnak mindenkor jó akaró szol-

gájaÓvári István mp.

P. S. En kezemhez, nagyságos uram,Veselyinyi Ferenc uram őnagysága adott va-la egynéhány .aranyat szkófiumra és ezüstre,megvöttem és megküldtem Torma uramtul,hatta vala, hogy nagyságod kezéhez küld-jem, kértem Torma uramat, hogy nagyságod-nak adja és nagyságod[nak] elküldi.Bizony, nagyságos uram, csak az kit én

hallok benne, Szinán pasa lelkéért az jan-csárok, izpahiák ugyan nagy sok misét mon-danak. [. . .]

31

BERNADFI JÁNOS Es RÁcz GYÖRGY

Mihály vajda és a vele szövetséges Bát'hori Zsig-mond fejedelem azzal a céllal, hogy egy törökelle-nes háború esetén biztosítslák a tatároktól veszé-lyeztetett keleti határszéleket, 1598-ban egyezségetkötöttek a krimi tatár kánnal.1594-1596-ban a tatárok és szövetsége;-ieik, a cser-

ke-szek, gyakran betörtek a szomszédos keresztényországokba, ezzel támogatva a I-Iabsburgokkal ésszövetségeserikkel harcoló török-öket. Amikor azon-ban 1590 decemberében Gazi Girej leánt 24 éviuralkodás után a törökök eltávolitották trónj-árólés helyette testvérét, Feth Girejt tették megBahcsiszaraj urának, az öreg kán a félhold ellenküzdő Lengyelország és Oroszország oldalára -állt.A Porta politikai fondorlat`aiban kétkedó Gazi Gi-rej a havasalföldi vajda és Habsburg Rudolf csá-szár sz-övetségét is kereste.Ebben a politikai és történelmi helyzetben kerül

sor az erdélyi Bernádfi János és a Mihály vajdaszolgálatában álló, szerb származású Rácz Györgykrímiai követjfánására. A XVII. század elején ezutóbbi Radu Serban (1604), majd Báthori Gábor(1611), végül pedig a moldvai vajda szolgálatábanállott.1A tatár szövetségről és a krimi követjárásról

Baranyai Decsi János is megemlékezett: ,,Kazikereiez év [1598] elején követeket küldött Zsigmond fe-jedelemhez, messzemenö jóindulatát megigérvebuzgón kérte őt, hogy ne vonakodjék hozzá küldenibizalmasai egyikét, akivel terveit megbeszélné. Afejedelem ugyan veszedelınesnek tartotta, hogyövéinek épségét' oly barbár vads-ággal dühöngó el-lenségre bízza, hosszú töprengés után végül mégis

32

győzött a tanácsban az a vélekedés, hogy inkábbúgy l-ássák, mintha vaktában kísértette volna mega jó reményt vagy szerencsét, mint hogy tunya-ságból elszalasztotta az alkalmat. Így hát kivá-lasztja Bernádfi Jánost, belső titk-árai egyikét, ésnéhány kancelláriai irnokkal Rácz György társa-ságában a tatárok kánjához indítja. Ez ugyan na-gyon jól tudta, hogy .a mások által szinte sohameg nem tett tatárorsz-ági utazás milyen vesze-delmekkel jár, az utasitá-snak mégis engedelmes-kednie kellett, és a tatár követekhez csatlakozvaelőször Havaselvére, majd a Donon :át -a tatárok-hoz érkezett. Itt a tatárok klánja jó szívvel fogadtaés meghallgatta, aztán ismét más követekhez tár-sulva május hónapban végre épségben visszaérke-zett Havaselvére.“2A tatár küld-ötteknek a császári biztosokkal foly-

tatott tárgyalásai nem vezettek eredményre, ezért'a tatárok 1598 után ismét a törökök oldal-án har-coltak a szövetséges Moldva, Havasföld és Erdélyellen.

LEVELEK A TATÁRORSZAGI KÖVETSÉGBŐL(1598. április_májuS)

1

Bernádfi János és Rácz György Mihály vajdának

Tecaci, 1598. április 3.[. . .] Nagyságodnak ezt akarók értésére

adni, hogy istennek kegyelmességéből mi aztatár chámma„l3 őnagyságával szembe vol-tunk és minden jó válaszunk vagyon tőle,légyen hála az úristennek, immár szinte ed-dig jöttünk vala Takuchig, de Jeremias vaj-

3 -- Utazások a török birodalomban 33

dához4 őnagyságához kelletett ismét innenmennünk, hisszük, hogy őnagysága is ottSokáig nem tartóztat bennünket, minthogysietö az dolog. Az tatár chám föemberét kül-dötte velünk nagyságodhoz és urunkhoz, kikvelönk vannak. Hazon agát, Dervis béget, ésAmhat aga is, az chám vezére egy föszolgá-ját küldötte nagyságodhoz. Hogy pedig eny-nyi [késedelmünk volt] az oka ez, hogy aztengeren mindjárást gályát nem találtunk, azki Tatárországra ment volna, minthogy tudjanagyságod, hogy az tengeren télbe nem járaz hajó, hanem háromszáz tallérért fogad-tunk volt egy gályát Kylliénél, s azon men-tünk volt által az tengeren, igen nagy sze-rencsén voltunk, nagy szélvész támadott aztengeren, és egyszer ismét visszavert ben-nünket szinte oda, ahonnan elindultunk volt.Mi igen akarnók ugyan, hogy az jó választmind Erdélybe, s mind nagyságodnak meg-vihetnők. Nagyságodat kérjük, nagyságod isküldjön postán mindjárást Jeremiás vajdá-hoz, hogy ne késleljen bennünket. Adja hírrénagyságod sietséggel Erdélybe is. [...]

Nagyságod szegény szolgáiBernárdffy János és Rácz György,

az követek

2

Bernádfi János Kornis Györgynek

Glıerghiýcı, 1598. április 21.[. . .] Istentül nagyságodnak asszonyommal

őnagyságával és nagyságodhoz tartozókhozegyetemben jó egészséget stb. kévánok.

34

Nagyságos és énnekem jóakaró uram, tu-dom, nagyságod is csudálkozott talám és gon-dolkodott felőle, mi legyen az oka ennyiideig való mulatságunknak; de mi azt cso-dáljuk inkább, hogy amint mostan az idöforog, békével visszajühettünk Tatárország-ból. Azért legyen hála az úristennek,az tatár chám minket urunk üfelségetekéntetéért jó szemmel, szeretettel látott,fogadott és nagy becsületbe tartott és jó vá-lasszal 'is bocsátott el bennünket, ki az ke-resztyénségnek, kiváltképpen pedig az meg-romlott Magyarországnak, Erdélynek és Ha-vasalföldének javára és hasznára lenne, havalami summa pénzt küldhetnének mostanaz tatár chámnak; mi mindenképpen azonvoltunk, hogy űket az török mellől elvon-juk és a keresztyénekhez kapcsoljuk, samint látom, attól nem idegenek volnának,ha sok pénzünk volna, mert ük is meguntákimmár az török barátságot és igen szegények.Az tatár chámnak fű követei vannak ve-lünk [...]. Énnekem, nagyságos uram, bi-zony elég költségemben esék az ide való far-sangolás, az urunk üfelsége nevéért és be-csületeért az tatár chám udvarában való főembereknek én magamtul kinek paripát, ki-nek órát, s kinek egyéb szerszámot, szépvaskesztyüket, mit adtam. [. . .]

Nagyságod szegín szolgájaJo. Bernardffy mpr.

35

3

Bernádfi János Szuhay Istvánnak és IstvánffyMiklósnak

Gherghita, 1598. május 21.

[. . .] Immár im hat holnapja leszen, hogyengemet az én kegyelmes uram az Mihályvajda szolgájával, Rácz György urammal Ta-tárországba az tatár chámhoz küldött valakövetségbe, bizonyos és fű dolgok végett.Mikoron azért post Ulysseos errores et dis-crimina multa az chámhoz jutottunk volna,tisztességgel fogadott, és jó szemmel látott, ésjó válasszal is bocsátott el bennünket, sőt űmaga is fű követit ,bocsátotta velünk urunk-hoz űfelségéhez. De az tatár követek ért-vén urunknak elmenetelit,5 igen meghábo-rodtanak rajta, és ugyan az útból vissza a-karnak vala térni; mindazonáltal mi sok biz-tatással és persuasiókkal arra vittük őket,hogy ha szinte Erdélybe nem akarnak jünniis, ottan csak Mihály vajdához jüjjenek elő-ször. Most ezért immár ide Havasalföldébeaz vajdához érkeztünk velek Görgicére. [. . .]

Datum ex oppido Görgice Transalpinensis21 die mai, anno 1598

Nagyságtok szegín szolgájaJo. Bernardffy alias

secretarius serenissimi principis mpr.

Post scripta.[...] Immár ezek az tatár követek azért

jüttek volt velünk urunkhoz űfelségéhez ésMihály vajdához, hogy az uniót és a szövet-

36

séget tractálják és módjával véghez is vi-gyék. [...] Mert ű maga az chám nekemnagy bizonnyal mondá, nem lehet egyébbenne, úgymond, hanem most még ez egy-szer meg kell indulnom harmadfélszázezertatárral az török császár kérésére és ígéreté-re, de azért úgymond sem Moldvára, semHavasalföldre, sem Erdélyre nem megyek,nem is igyekszem, hanem minden hadam-mal az török birodalmára, Toborcsára tar-tok, és ott leszek táborba. [. . .]

4

Bernádfi János Sennyei Pongrácnak

Glı.eTgh1`.ta, 1598. május 23.

[_ ..] Tekucsról Moldvából izentem valanagyságodnak egy brassai embertül, nemtudom, ha volt-e nagyságoddal szembe vagynem; akkor el nem bocsátának bennünketegyenesen Havasalföldére, hanem az moldvaivajda Szucsavára vitetett vala, de praeteropinionem, jó szemmel láta bennünket, har-madnapnál tovább “ott nem tartóztatott, ha-nem embereket adván mellénk, elkísérte-tett és gazdálkodtatott. [. . .]Immár nagyságodnak az én magam dol-

gáról kell írnom; elig nagy szerencséken jár-tunk, az volt híre, hogy urunk az tatárchámnak huszonötezer aranyforintot küldötttőlünk, az tengeren való tolvajoknak, gyalogkozákoknak hírével lött, és kétszázan lestek

37

bennünket ott az torokba, ahol a Duna atengerbe szakad, de legyen hála az úristen-nek, reánk nem találtak, hanem valami tö-rökökre találtak, s azokat vitték el mind ha-jóstul. Visszajövet is az Neszter vizénél vár-tak bennünket, és akkor is más gályát ver-tek fel az mienknek állítván. Az tengerenis oly nagy háború és szélvész talált bennün-ket, hogy immár mindnyájan elajánlottukvolt magunkat, és amit két nap s két éjjelaz tengeren mentünk volt, azt ismét egyné-hány óráig mind visszajöttük, és a szél szinteoda vert ismét bennünket, ahonnan elin-dultunk volt. Ím mostan is, ha az urunkelmenetelinek a híre ott ért volna bennünketTatárországban vagy a török birodalomba,soha egyink is onnan ki nem jütt volna; delegyen hála az úristennek, hogy kiszaladha-tánk; ha a fél szememet és fél kezemet ott-hagytam volna is, én, uram, bizony értenem mennék. [. . .]

Nagyságod szegín szolgájaJo. Bernardffy mpr.

THOLDALAGI MIHÁLY

Az õsi erdélyi fórangú családból származó Thol-dalagi Mihály (kb. 1586-1642) egyike volt BethlenGábor és I. Rákóczi György legnevesebb diploma-táinak, akit a t-örök viszonyok kiváló szakértójénektekintettek. Mint bujdosó mıár 1602-ben megfordultTörökországban. 1603-ban a Székely Mózes általelvesztett brassói csata után Basta császári tábor-

38

nok fogságába esett, ahonnan tíz hónap múlva sza-badult meg. Bethlen Gábor idején Marosszék, majdkésõbb Udvarhelyszék fókapitánya volt, magát õsibirtokai után nagyercseinek írta. Konstantiná-polyban két ízben (1614-1615 és 1619-1621) volterdélyi kapitiha. 1625-ben a gyarmati, 1627-benpedig a szõnyi békekötésnél a fejedelem megbí-zottja. I. Rákóczi György idejében Erdély egyiklegtekintélyesebb személyiségének sz-ám«.ított.1 1633szeptemberében Kapronczai György, a székelyUgron Pál, a szász Stephan Kannengiesser seges-vári királybíró, valamint Andreas Grell társaságá-ban a budai török pasával tárgyalt? Tholdalagirólmint istanbuli fókövetról a török árukkal is ke-reskedö Tatrosi György brassói krónikás 1635-bena következőképpen emlékezett meg: ,,1635. Portá-ra menıék Tholdalagi Mihály fökövet urammal, ésIstennek hála békével, semmi károsan, egy kev-ésszép marhácskát hozék onnét, s a fóemberek is-meretségében kezdek jutni naponként a jó Istenhírével.“3 Az erdélyi országgyűlés elnöki tisztségét(1632-1642) és Udvarhelyszék, valamint az egészszékelység fõkapitánya címét v.iseló Tholdalagi Mi-hály ezután is többször volt portai fökövet (1636,1638). Mint a fejedelem bizalmas embere, késõbbis gyakran megfordult a Portán, amint az I. Rá-kóczi György 1639. november 13--án kelt levelébólis kitünik: ,,Elmúlt nyárban hatalmas császárunk-hoz beküldött fök-övetünket, nemzetes TholdalagiMihályt ott benn éri az fényes port-án országunkadója beszolgáltatásának ideje. [...] TholdalagiMihály hatalmas császárunk kegyelmes választé-telével eljött a fényes po-rtáról, és a Noák havasaalatt találák elõ az adóval, meg nem térhetett, ha-nem hazajött az Ö hatalmassága kegyelmességével

39

hozzánkfá A pénzügyi kérdéseken kivül a fökövettermészetesen politikai ügyekben is tevékenyke-dett, így 1636-ban azt akarta elérni, hogy BethlenIstvánt, Rákóczi ellenlábasát, a tör-ök ,,vitesse elalá Rodusban, avagy Szakicsban“. 1637-ben pedigarról tudósitotta urát, hogy a dobrudzsai s Dunamelléki törökökabucsáki tatár kám, Kantemér el-len mennek.Talán ebből az idöböl ismerjük a legjobban Er-

dély és a Porta politikai, diplomáciai és gazdaságikapcsolatait. Bethlen Gábor 1615. április 27-én akövetkező kérdésekben adott utasítást TholdalagiMih-álynak:

1. A követ kihallgat-ásra jelentkezzen a havas-alföldi vajdánál, tőle kalauzt kérjen, és gyorsmenetben érjen a Portára.

2. Tholdalagi Mihály a fővezérhez intézett levélmellett a lengyel királynak küldendő ,,memo-riál-é“-t is vigye ınagával ,,ez ide ki való híreknekconsignatiójfával“, hogy a Fényes Portán a fejede-lem utasításai szerint cselekedjenek.Az 1621 augusztusában Tholdalaginak küldött

fejedelmi utasításokban már előfordul a török bi-rodalomba való árukivitel, elsősorban élőállat- ésélelmiszer-kivitel ügye.Az erdélyi-török árucsere-forgalomban közvetítő

szerepet játszó zsidókra, valaınínt ezek gyulafe-hérvári megtelepedésére vonatkozólag az 1623. jú-nius 15-én keltezett fejedelmi leirat érdekes uta-sításokat ad Tholdalaginak: „Az zsidó doctor -írja a betegeskedó Bethlen Gábor -, hogy az pa-tikaládánkat igen fő orvosságokkal megtöltse,mentöl fövebb, újabb és szükségesebb medica-mentumol-:at találhat, meghadja neki, de maga isott legyen, és lássa, min mit veszen, mindenről

40

számot tartson. Az ládát igen oltamazza eltörés-től. Magát az doktort, ha ki akar jönni [ti. Erdély-be], költségére adjon száz tallért. Az zsidók közülha kik ki akarnak jönni, assecuratoria leveleinketmegadván nekik, magával együtt kijöhetnek, és ittmagunkkal szemben lévén, ha az állapot tetszenifog nekik, úgy viseljünk gondot reájok, amint ma-gok állapotja kévánja. Ha mi drága marhákat ma-gokkal kihoznak, nem -árt, találkozik megvevő-jök.“5Andreas Hegyes brassói krónikás feljegyezte,

hogy az első erdélyi higanyszállítmányt Tholdalagikövetségével együtt 1616 augusztusában indítottákKonstantinápolybafiTholdalagi Mihály törökországi útinaplói értékes

adatokat tartalmaznak a Balkán földrajzáról, ésfeljegyzései ugyanakkor a török -és erdélyi törté-nelem fontos forrásai is.

RÉSZLETEK Az EVKÖNYVBŐL1614

[. . .] Azon gyülésböl7 választá el az országfőkövetségre Erdéli István uramot, melléjeazon követségre Bethlen István uramot, en-gemet continuusságra vagy kapikihájaságraaz portára, és in mense Aprili Brassóból ex-pediálá urunk őnagysága őkegyelmeket, De-ják Mehmed, hatalmas császár kapucsí pa-sájával efgyüztts Engem is utánok Dálnakból,Háromszékről, Erdéli uramékot Terguistiánérém el, holott nagy becsülettel láta mindőkegyelmeket, s mind engem Raduly vajda,'Júgy bocsáta el bennünket portára.

41

Onnan Terguistiáról megindulván, utun-kat így contínuáltuk. Első nap mentünk egyhitván puszta faluban, ki Bukorest és Ter-guistia között majd közép helyen vagyon;onnan másodnap megindultunk és Bukorest-re mentünk; jó idején harmadnapján onnanmegindultunk, Girgióba mentünk, ott az Du-nának habja lévén, egy nap várakoztunk;harmadnapján költöztünk által Oroszcsikra;nekem egy jó lovam meghalván Girgióban,azon nap ott voltunk Oroszcsikban, s másod-nap Csernevadára mentünk ebédre, vacsoráraegy török faluban. Harmadnapján Girgióbólmegindulásunk után Sumliára mentünk, hol-ott egy magyarból lött Deják Mehmed aganevő füembe-r nagy böcsülettel gazdálkodék,s me-gven-dégle bennünket. Deják Mehmedkapucsi basának egy jó lovat ada ajándékon.Negyedik nap a- Novák havasa al-á egySzmed-ova nevü bolgár faluba mıenftünk; ötö-dik nıap álltal az Novák havaısán Dobrulfjra,egy görög faluban; hatodik nap egy Dere-keoj nevü török faluban, hetedik nap Fakiramenitünk, nyolcadik nap egy görög Eszkí Po-losz nevü fa.lub~aın mentünk, mely Eszkí Po-l-osz rég-i várat teszen magyarul, mely régipuszta vár most is ott a falu felett, egy .igenmagwas kősziklán vagyon, ki régen igen erős ésnagy vár volt, mint egy uczás [!] város, kitaz híre olyan, hogy Konstantinápoly megvé-tele után hét esztendeig tartották az bará-tok, de végre egyik elárulván a többit, úgykölt török kézben az igen erős hely, és úgypusztították el. Az mely helyben penig ezvár vagyon, csak közel azon túl vagyon egy

42

török város, Kirk Kilicse nevü, ki annit te-szen, mint negyven szentegyház. Az azdistrictus igen-igen kőszíklás hely, de olyanfülovak teremnek rajta, kinél jobb nem ké-vántatik, s az igen bővön; kilencedik napegy Jzanina nevű igen nagy görög falubanmentünk, az melyben egy oly forrás vagyon,kinél is soha nagyobbat, szebbet nem lát-tam, mert az mely helyben felforr az föld-ből, azon felforrásában ha gondviselés volna,két ffeljül osapó mlolnot elhajtana; kevesethaladván -az hely kedvéért, ugyanannit hajtegymás után egynéhány malomházban. Ti-zedik nap onnan egy Zarai nevü török vá-rosban mentünk, holott ott találván Kadiza-de Ali pasát1°, ki annak utána az budai pa-saságban Budán hala meg, tisztességgel gaz-dálkodék, mivel esmeretsége volt velünkazelőtt, Bocskai István idejében benn lévénErdélybe haddal Segesvár alatt, az honnanelsőblben ment vala fel pasaságra. Tizenegye-dik nap onnan egy Köztemer nevü török fa-luba mentünk; tizenkettődik nap Cilivrijánáltalmentünk, és Bujuk Csekmezére men-tünk estvére hálni; tizenharmadik napKucsuk Csekmezére mentünk; tizennegyediknap Konstantinápolyban mentünk, és min-denestől az moldovai zaraiii mellett egynagy zaraiban szállítottak bennünket, ésigen nagy becsülettel is gazdálkodtanak.Tzaláltuk akkor császárságban szultán Ah-

metet,12 ki szultán Mehmed[nek]13, ki Ke-resztesnélií* megver-te az kereszténység ha-dát, fia volt; Mehmed volt Murat fia; Mu-rat15 volt részeges Szelim fia, Szelimifi volt

43

szultán Szulejmán fia, Szulejmán” volt To-puzl-i vagy Jauz szultán, Szelimis fia, ki el-sőbben a tributariusságtól megszabadítottaaz muzurmany vagy Ali ozm»an19 nemzetetaz perzsiai vörös ftörököktől, és amazokatsubjungálta. Ez szultán Szelim volt szultánPaiazet`1Ü fia, kinek két öreg fia, Orchán ésSzelim lévén, még az atyjok éltekben össze-veszvén az császárságon, mindenik hadatcsinált Asiában, s megvíttak, és .az első har-con Orchán lött győzedelmes, de esmét re-colligálván magát Szelim, újólag megvíttak,mely harcon Szelim lött diadalmas, és azbátyja is elveszett; megijedvén Szelim azbátya haláláért atyjától, elfutott, és elrejtet-te s tagadta magát, s ment az Kazul császárudvarában; ott lakván egynehány eszten-deig, igen kedves volt az Kazul Pasánál, úgyhogy belső embere volt és az szatrancsját-szásnál igen okos. Egykor az urával szatran-csot játszván, ludat adott az urának, fs tré-fában mondotta neki, hogy császár lúd. Azmegindulvánrajta, arcul csapta; Szelim fel-kelvén, ki akart menni, de az ura nem en-gedte, hanem esmét leültette, hogy esmétjátszodjafnzazk, is játszottfak is,s~akkor is ludaıtadott neki, és noha arcul cs-apták egyszer, deesmét megmondotta az urának, hogy ludatadott neki, amaz is mindjárt mint inasát ar-cul csapta és kiűzte előle. Ez penig immárolykor volt, hogy Konstantinápolyban igenvén ember lévén szultán Paiazet, kétségbenkezdett volt esni, hogy ha a fia elő nem ke-rül, idegenre marad az császársága, miveltöbb fia Szelímnél akkor immár nem volt.

44

És így alattomban jó ajándékot ígért sokak-nak, és úgy kerestette, hogy feltalálják.Az két arcul csapásért megbúsulván Sze-

lim is az sahnál, elhagyta és elment tőle;azonban értésére jött, hogy keresteti az -aty-ja, kín megbátorodván, visszaírt a sahra, az-az az Kazul császárra, hogy engem, Paíazetfiát, Szelimet21 kétszer jámbor szolgálato-mért, holott ennyi esztendeig jámborul szol-gáltalak, arcul csapál, de meghidd, hogy va-lami időre én is arcul csaplak érte; és ígyhazament szerződés által az atyjához Kons-tantinápolyban, holott ugyan jó ideig vesz-teg lévén, erőtlen véns-égét látván az atyjá-nak, kévánta az uraságot. Végre társokat ke-reısvén. mag*-ának, pártot ütöftt az atyja ellen,és ugyanaz városban Jeni bacsára szállotttáborban, az vitézlő rendnek és városi nép-nek is nagyobb részével. A vezérek közül istöbben lévén, kik titkon consentiáltak véle,végre hírt vivén az vezérek az atyjának,kérdezé tőlök: mit kell mívelniek? Amazokazt mondották, hogy igen nehéz dolog, mertfiával vagyon közi, kit jövendőben az biro-dalom illetne, oly fiával penig, ki az biro-dalomnak csak reménységéért is az bátyjátharcon megölette, most is nem kicsin indu-lattal kelt fel, holott immár az vitézlő rend-nek és városi népnek is nagyobb része mindmellette, és az kik ott nincsenek is, mentenmennek hozzá. Hanem valamint békességgelfogjanak hozzá. Végre sok tracta után úgyalkuttak meg, hogy az atya, szultán Paíazetmenjen Drinápolyban, és életéig ott éljenúgy, mint császár, szép nyugodalomban, s

45

az fiájé legyen az császárság és gubernium;az császári kéncset penig otthagyja, csakannyit vigyen el benne, kivel meg ne szü-kítse az ftárházat, mivel abból kell fizetni azhadaknak szultán Szelimnek. Ezt elvégezvénaz császár, elmeneteliben olyan módot ren-deltek, hogy az .apja Cilivriáig visszamenjen,az császár szarájából mindjárt Vizirre köl-tözzék, és mikor az atyja kiindul az hajókraegyik vízi kapun, az másik belső kapun ak-kor menjen be szul-tán Szelim az császár sza-rájában és székiben. Ezek így menvén vég-ben s bemenvén Szelim az tárházban, ő aztmondotta, hogy minden kéncset fogadása el-len elvitt az atyja, mely praetextussal utá-na küldött, és ugyan Cilivriaján méreggelmegölette s az kéncset s egyéb minden drá-gaságokat visszahozott, de az megölés titkonvolt.Annak utána -az sahnak első és másod esz-

tendőben az tributumot, az -százezer tallértvagy annyi számú szőrpokrócot meg nemadta s küldte, kinek meg nem adásának oká-ért -az sah fűköveteit küldte hozzá, és fenye-gette is, ha meg nem küldi; de amaz csakolyan választ tött rejá, hogy az vénember,az ki az szőrpokrócokat tudja volt szőni,megholt, ő meg nem tanulta s nem küldhetimeg, ha penig érte rá jő., ő is készen várja.És így indí«totta.k egymás ellen ha-dat, és no-ha subjungálta őket az ozmanili nemzet, deazolta még ha néha megszünt is köztük perinducias az had, de mindenkor gerjedezettez óráig,22 kit Isten ezután is soha meg neszüntessen az ő nagy nevéért.

46

Füvezérségben találtuk Nazuf pasát, egyigen vitézlő, nagy kéncsű, hatalmas úr em-bert, nekünk igen jóakarónkat [. . .]. EZ üdőalatt penig az fűmuftival és Gürcsi Mehmedpasával s többekkel öszveháborodván Na-zuf23 pasa, ő is azoknak halálokra, s azok isneki halálára igyekezének. Végre császártmagokhoz kapcsolván az mufti és Mehmedpasa, császárral egy szombat nap, úgymint27 die Septembris szinte naphaladkor azbosztanicsi Huzaim pasa által (ki azután fü-vezérségre ment vala, kiről mint holt meg,ezután írom meg) maga házában megfojtatáNazuf pasát, és tevé helyében Öküz meh-med pasát`-V1, ki az is sógora vala császár-nak. [. . .]

1619-1620

[. . .] Korlát Istvánt római császár ellenvaló querelákkal az erdéli követ, Balási Fe-renc mellé, ki immár megjött vala portá-ról.25 Brassóból 1619 indultunk meg az ha--talmas császárhoz az adóval, költségre valópénzeket adott úfelsége ez szerént: BalásiFerencnek ada úfelsége költségre ezer forin-tot követségéért dutka pénzül. Magyarorszá-gi Korlát Istvánnak ada flor. 1600. Az főve-zérnek külde Őfelsége, Luluz Mehmed basá-nak,2Ű ki akkor jöve meg az persákra valóhadakozásból, külde háromezer forint érőpénzt aranyul és öt szép aranyos kupát. Azmásodik vezérnek ötszáz forintot és háromkupát, Hali basának. Az harmadik vezérnek,Gürce Mehemet *basának háromszáz forintérő aranyat, két kupát. A negyedik vezér-

47

nek két kupát. Az ötödik vezérnek is kétkupát, az hatodik vezérnek két kupát. Azhetedik vezérnek két kupát, az kezlár agá-nak két kupát. Az hocának két kupát, azmufti effendinek két kupát. Az fő lovász-mesternek is egy kupát, Hussai agának. Azcancellariusnak, Mevezd effendinek három-száz forint érő aranyat. Az hatalmas császár-nak az adó mellett 12 aranyos kupát, 12 bo-kor sólymot. Ezeket úfelsége elrendelvén,minket elbocsáta az adóval, maga az hadakután felmene.Beérkezvén Konstantinápolyban Balási

Ferenccel, élésünkre egy napra adtanak tal-leros no 25 és öt tallér érő árpát.Die 27 Decembrís levénk szemben az csá-

szárral, késérő csauz ment utánunk, elölmentünk, az magunk szolgái ketten-kettenegymás mellett, kik az császár számára valókupákat vitték, én és Borsos Tamás egymásmellett mentünk, Balási uram az csauz mel-lett, két inas jött utánunk, azok után a sóly-mokart hozták, az s`ze.kér az adóval az sóly-mok után, ezzel mind az császár udvaráigmentünk. Az császár udvarában beérkezvén,az sólymokot és arany-os kupákat l~e=rakták,mü az divánban, az hol az vezérek 'szokta-nak ülni, oda mentünk, az vezérek mindfelállván előttünk, úgy csókoltuk meg kön-tösököt, kinek kezet. Balási uram az vezérekeleiben ült, mü az háta megett állottunk,ezután úgy mondá meg Balási uram azurunk úfelsége követségét, és ez mellett,hogy az erdéli adót is meghozta; ezeket meg-mondván, az tefterdár parancsolá emberei-

48

nek, és azok az adót bevevék és megmé-rék.A kaftányozóhelyre vivének, megkaptá-

nyozván, kétfelől az basák kezünket fog-ván, úgy mentünk császár eleiben köntös-csókolni, ezalatt az -sólymokat és aranyaskupákat úgy adták be.Die 28 Januarii Bali csauzt27 esketék er-

déli tolmácsságra. [. . .]Die 27 Julii mene ki Konstancinápolyból

az német követ Ludovicus Mol-ard az sokadóssága miatt nagy szégyennel; még azszolgáit is otrthagyá, csak maga mene.Ezen napon adá az hatalmas császár Mih-

ne Raduly vajdának az havasalföldi vajda-ságot.28 [. . .]

NAGY SZABÓ FERENC

Nagy Szabó Ferenc (kb. 1575-1659) marosvá-sárhelyi krónikaíró életrajzi adatait Kelemen La-jos kutatásai alapján ismerjük. Iskolai tanulmá-nyait 1588-ban kezdte meg, majd Kolozsvárrament, és itt Palásti Istvánt szolgálta. 1601-ben mármegint Marosvásárhelyen találjuk, de a háborúsidők miatt onnan Brassóba menekült. 1603-banfeleségül kérte kolozsvári Rosás Erzsébetet, és1604. jan. 21-én házasságot kötött vele. Ugyan-ebben az évben lépett be a marosvásárhelyi sza-bó céhbe, és 1613-ban megválasztották -a céh egyikdékánjának. 1616-ban a céh Brassóba küldte, hogyott tarackot öntessen. 1627-ben céhmester lett,1639--1641 között pedig a görgényi vár udvarbí-rája volt.1

4 -- Utazások a török birodalpınban 49

KONSTANTINÁPOLYI Es MÁS TöRoKoRszÁcıESEMÉNYEK

16141614-k esztendőben tavaszfélzt Medgyesre

Bethlen Gábor fejedelem gyülést hirdete.Úgy hallottam, hogy Segesvárra akarta hir-detni, de amazok nem engedték. A portáraexpediál-ta vala főkövetnek Erdélyi Istvántés Bethlen Istvánt, kapitihának TholdalagiMihályt. És azok készülnek vala. Egykorbanjöve Borsos Tamásnak a portáról levele,melyben a lovait kéreti vala, hogy utánaküldjék bé a levelekkel; és azon levelibenírta volt, hogy ha bémennék hozzája, nemlenne gonoszomra. Én ezt látván az írást,örömest elkészülék, és bémenék Erdélyiurammal a fe-jedelıem aklamatj-ábólfl, és a lova-kat is utána bevivők.2 Erdélyi uram s Beth-len Is-tván uram igen nagy jóakarattal ésbecsülettel voltak hozzám mind menet, mindjövet. Vittem vala el hatszáz tallért és százaranyat s egyébféle pénzt is magammal, éshoztam ugyanavval valami marhát, de nemnagy haszonnal, minthogy nem tudtam hoz-zája. De ha ugyan azt hoztam volna, ami ak-kor kellett v-olna, s tudtam volna hozzá, te-hát nem lett volna káros. De én nem kal-márságra mentem volt, hanem látásnak,hallásnak okáért.Mit végeztek a gyűlésben akkor? én azt

nem tudom, de elbomolván a gyűlés, Beth-len Gábor ott marada Medgyesben. Es aportára expediált urak odamenének hozzája,és én is odamentem három lóval; onna-t Be-

50

rethalomba mentünk, S onnat Fogarasba, Sonnat Brassóba, és onnat indultunk osztánHavasalföldibe a porta felé.ílndultam el házamtól Konstancinápolyba

die 18 Martii 1614. Jöttünk haza die 13 Au-gusti őszfélt. Ha lehet, erről másutt többetírok. Mostan ebben hagyom, hanem azt, ím,ide feljegyzem: ott a catholicusok vagy pá-pás keresztyéneknek hány templomok va-gyon Galatában és benn Konstancinápoly-ban. Ebből megértheti az, aki akarja: hogy atörök senkit sem hitiben, sem pedig temp-lomában nem háborízt, hanem ki-ki lássa,mit vall, tartsa azt; de másnak békét hagy-jon, senkit ne csúfoljon s ne disputáljon,mert ha körmön érik, meghal érette; csakadja meg az adóját a császárnak, és tartsaazt, amit akar, senki nem erőlteti arra erő-szakkal, hogy törökké legyen.Ott azért Galatában Konstancinápoly mel-

lett a tengerszakadék vagyon, közöttök egyolosz város vol>t,3 kik mostan is ott laknaknagy békességben, de azért elegy vannak tö-rökkel. Mostan immár a törököknek is va-gyon mecsetjek, de a keresztyének is béké-vel viszik templomokban végbe isteni szol-gálatjokat minden innepnap és vasárnap, sa törökök is az ő mecsetjekben. Annak fe-lette egyéb nemzet is, úgymint: görög, ör-mény, -sidó és a georgiánusok - ki-ki az őrendjét tartja. Bizonyára hogy jobban va-gyon a török birodalomban dolga a keresz-tyénnek, hogynem itt.Ezek ott az ecclesiák: 1. Sanctae Mariae

Dominicanorum. 2. Sanctae Mariae Francis-

51

canorum. 3. Sancti Petri Dominicanorum. 4.Sancti Georgii Doıninicanorum. 5. SanctiNicolai Dominicanorum. 6. Sancti FrancisciFranciscanorum. 7. Sancti Benedicti Jesuita-rum. 8. Sancti Antonii Franciscanorum. 9.Sanctae Annae Communitatis. 10. Sancti Se-bastiani Communitatis. ll. XenodochiumSancti Joannis Communi-tatisf*Ezeket az ecclesiákat 1614-k esztendőben

én, Nagy Szabó Ferenc, -elj-árt-am, és ott miséthallgattam.

12. Egy kis templomocska benn is Kons-tancinápolyban vagyon az olosz házhoz nemmessze: Beatae Mariae, abban is misét hall-gattam.Erről veheted eszedbe: a törökök között

ha vagynak-é catholicusok vagy nem? Szin-te Jérusálemben is vágynak franciscanus ba-rátok - klastromban laknak, minden álla-potjok Szabados. De egyebütt is a török bi-rodalomban számtalan helyen, amint a pe-regrinusok jól tudják, s egyebek is. De ottsemmi egyéb vallás: sem Lutheré, sem Cal-vinusé, sem Arianusé nincsen, hanem a Ma-humed vallása; és Persiában osztán a kazu-lok hiti, a mivel ha különb a mahumedánu-sokénál. No ezt is ebben hagyom. De megnem türhetém, hogy amit olvastam Jérusá-lemben a Krisztus koporsójáról, vagy kétszóval írjak.Egy Albert nevü peregrinussal beszéltem,

aki ott volt circa annum Domini 1632; demásnak kinyomtatott könyvét olvastam,úgymint a Nicolaus Radzivil könyvét, ki ottvolt 1576-k esztendőben.5 Ír ugyan sok szép

52

dolgokat, de én azokat nem -akarom ideírni,hanem csak egynéhány szót nem hagyoksemmibe.A Krisztus koporsója ugyanaz ma is, aki-

be Nicodémus és Szent József az Urunk tes-tét helyheztették volt, s a feljül való kő isazonaz, aki akkor volt, amely ormos kopor-sókő - azt mondotta nékem Albert -, snem egyéb, hanem csak fejér atlacnak mond-ja ő, hogy béterítették. De igen nagy temp-lom-ot építettek már feljül a koporsón anagy fejedelmek, és szép tornyot. És mos-tan a templom közepén vagyon a szent ko-porsó, és a templomban körül esmét reke-szek vagy kápolnák és oltárok vágynak, aholisteni szolgálatot naponként tesznek, és pro-cessiót járnak azok, akiké a kápolna s azoltár. Legnagyobb részek azért a catholicu-soknak vagyon ott, azután a görögöknek, ör-ményeknek, georgiánusoknak is vagyon _azok is úgy devotizálnak és colálják azt aszent helyet, aki ott vagyon. A török őrzi,és a basának is néha oda kell menni, hogyreá vigyázzon; de nekik nincsen ott exer-citium-ok, hanem azért ő.k is ill~e~ndőképp=enbecsületben tartják, de ott nem imádkoz-nak. [. . .]

KEMÉNY JÁNOS

Kemény János (1607-1662) erdélyi fejedelemvolt, és az első irodalmi értékü erdélyi emlékiratszerzője. A főnemesi származású ifjú elöbb a gyu-lafehérvári kollégiumban tanult, majd Bethlen Gá-

53

bor fejedelem udvarában nevelkedett, s már1630-ban - 23 éves korában - apja, KeményBoldizsár utódaként Fehér megye fóispánja ésFogaras főkapitánya lett.Önéletírásából az 1628. évi portai tájékozódó

útjának leírását választottuk ki. Bethlen Gábor azudvarába fogadott főrendü ifjakat külországokbaküldte, hogy idegen nyelveket tanuljanak és meg-ismerkedjenek a diplomataélet szokásaival. Ez anevelési módszer eredményesnek bizonyult, mertKemény János a két Rákóczi fejedelem egyik leg-képzettebb diplomatája lett. Mivel románul is tu-dott, 1637-ben Matei Basarab udvarában, majd1645-ben Moldvában is megfordult, ahol az er-délyi fejedelem képében részt vett Vasile Lupuvajda leányának a lengyel Radziwill herceggeltartott esküvőjén, és akkor tolmács nélkül tár-gyalt a moldvai fejedelemmelfiKemény 1628. évi törökországi feljegyzései dip-

lomáciai és művelődéstörténeti adatokat tartalmaz-nak. Válogatásunkban rövidítve közöljük a fe-szült osztrák-erdélyi viszony és a Portán meg-húzódó erdélyi trónkövetelók cselszövéseit, és in-kább a külpolitikai híreknek és az útleírás ern-beri vonatkozásokat tartalmazó részeinek adunktágabb teret.

ÚTLEÍRÁS Az ÉLETRAJZI NAPLÓBÓL1628

Én (Anno domini 1628, aetatis meae 21)is azért kévánkozván meglátni ez portát is,midőn járnék huszonegy esztendős korban,

54

kéredzém, s igen kegyelmesen el is bocsátaszegény fejedelem? negyedmagammal ma-ga költségén, s még holmi katonaszerszá-mok vásárlására pénzzel is segítvén, az kö-vetnek megparancsolván, hogy tanítson ésminden dolgokban adhibeáljon; már teljeshitelem és kedvességem lévén.Történt vala pedig ilyen dolog: hogy ez-

előtt való esztendőkben egy SövényfalviDániel deáknak3 fia, fejedelem étekfogója,elmenvén peregrinálni, az Indiákat, Persiát,Arábiát megjárván, midőn megfordult vol-na, Konstancinápolban megölék, kin az fe-jedelem igen commoveáltatott vala, és ke-mény követséggel Mikó Ferencetí* expe-diálván portára, azonban másunnan is olfa-ciálván valami idegenséget az fejedelemben,ki miatt kezdettek is vala diffidálni nékie.Ment vala be Mikóval egy SzombathelyiMárton nevü nemesember, catholicus, ki vé-vén eszében az fejedelemhez való idegensé-get, ott benn maradott az követtől, és eljö-vén Mikó, kezdett practikálni az fejedelemellen [. . .].Immár azért mi is benn lévén, hírünkkel

lött vala elérkezése és az moldvai vajda ma--jorjában, kit ők csifliknek hínak, lappang-tatása, és azután titkoson béhozatása és akajmekámmal szembenlétele. Mert valánakkét, keresztényből pogányokká régen löttebek, mindenik akkor is vén emberek: egyikZülfikár,5 aki magyar tolmács és az fejede-lemnek fizetett szolgája is, de igen tökélet-len hamis ember, igen nagy hitelű és tekin-

55

tetű ember az portán, kinek keze által for-gának vala az egész kereszténységről por-tára menő levelek s expeditiók, és ő fizeté-seket nagyokat. vészen vala mind magyar,német, muszka, lengyel, Olasz császár, ki-rályoktól és fejedelmektõl, oláh vajdáktóls többektől, és az török végbelieknek is ka-pikihájok vala. Vala pedig más is, egy Ju-szuf csausz, ez is jó magyar, és Zülfikárraligen egymást értők, barátságosok, de a fe-jedelemhez igazabb és hívebb, ez is fizetettszolgája; és ez értvén mindeneket Zülfikár-tól, nékünk megjelentette vala Szombathe-lyinek útban létét, az csiflikben lappangását,kajmlekámmal szem.benlételzét, instructiójá-nak b-éadásált é.s forditásra Zülfikárnak kebe-lében lételét; akkor is, midőn arról exami-náltuk Zülfikárt, s tudjuk jól, ő, az ebmégis tagadta. Azonban szállását megkém-leltetvén, vala nékem egy Farkas nevü szol-gám, jó török, lengyel, rác, görög, tatár nyel-veket tudó, ugyan oláh fiú, azt küldök el;véle-tlenül csak bényitván reá és nevünkkelköszöntvén, csak elbámult azon, hogy tudtukmeg légyen állapotját; ki által intetvén ve-lünk való szembenlételre, ő is ígiré magát,mert Isten megakadékoztatá dolgokat éspracticájokat; végeztünk vala azért helyet azgörög templumban, hogy ő is oda jüne, ésén is oda mennék; de azt meghazudá, mertlőn ilyen dolog, hogyVala fővezér Huszref pasa,Ü ki az mint fel-

jebb is írtam, tengerentúl levő hadakozásrament volt; és mind akkor, amikor Szombat-helyi Mikó Ferenctől ott benn maradott 5

56

az practica kezdetett, s azután is contínuá-lódott, oda lévén, kajmakám Recsep pasá-val tractál-tatott, és őt corrumpálták is voltadománnyal, ígírettel; megérkezvén pedig ezHuszref pasa fővezér, amarról minden di-rectio leszállott, s nagy aemulatio is vo_ltpedig az két vezér közö-tt; és ekképpen nemfolytathaták tovább az practicát, noha né-künk is történt vala akadályunk ilyenkép-pen:Huszref pasa fővezér nagy triumphussal

jüve, meghozván azt az híres Abaza pasát,ki még Oszmány császár? megölettetésénekalkalmatosságával rebellált, csilalivá löttvala, tengerentúl edzrumi pasaságot és Re-vanit is birván, s az kazulhoz adhaereáltvala, ki is Babilóniát bírja vala; elvötte valaaz töröktől, s néhány esztendők alatt nem-hogy Persiára, de csak Babilóniára sem pe-netrálhat vala az töröknek ereje, Abaza pa-sában ütközik s tartozik vala meg mind-eddig. Hanem ekkor elsőben mezei harconis megtolyadtatván, az városban is az obsi-diót nem sustineálhatván, persától is el nemérkezvén az segítség, Ezdrumot Abaza pasahitre adta volt meg és hajtott fejet magais, kit akkor nagy triumphussal hoza bé azfővezér; mely nagy frequentiának nézéséreén is kimentem, s láttam azon pompá-t ezbéjüvetel-ben is. Observálltaim penig ez álla-potban többek közt ily nevezetes dolgotazoknak tanúságára, kik török császár ere-jét nem tudnák, mi légyen: hogy nohami olykor mentünk be .Konstancinápoly-ban, midőn császár ereje az tenger ál-

57

tal volt ez említett hadra az fővezérrel; vi-szont mikor megérkeztenek is, ott voltunk:de az piacokon szinte úgy nem esmérszettaz népnek vagy azelőtt szúkjebb, vagy az-után bővebb volta, mint az tengernek ára-dása vagy apadása; esmértök meg csak fe-ketébbségekről az hadról jütt törököket.Másodnap is azért, midőn császárral szem-

ben kellett lenniek publiea audientián mindaz fővezérnek, s mind Abaza pasának és azhadra járt főtisztviselőknek, annak is nézé-sére elhívának az két kapikihák, Haraszto-si Balás deák, ki ott benn vala residense azfejedelemnek, Donát János, kit magunkkalvittünk bé, megcserélni az elsőt: de az tol-mács Zülfikár nem vala vélünk, hanem egyHuszain csausz, kolosvári fiú, magyarbóllött eb vala vélünk, és az én Farkas nevű,törökül tudó szolgám. Lévén sokféle véle-kedés Abazának fejét elütés felől is, vala ha-talmas gyülekezet császár udvarában, hol-ott nékem egy Székely János nevü régiöreg legény szolgámat jól meg is ütögetékés döfölék az nádpálcával az kapucsiak, mertfelettébb előmenvén, noha in-tettem róla, denem fogadván, esék rajta az dolog; nemhogy azért megölték volna Abazát, de sőtelsőben fővezért bévivén audientiára, azutánvéle járt főtiszteket circiter numero 200,megkaftánozván, azután Abazát is bévivékés k-aftánozva hozák [. . .] z.Ezt azért ekképpen jó karban állítván, az-

alatt az muszka követekkel is az lengyelor-szági említett dolgokról tractálván (kikkelnéha gorelykát szokásom s kelleten kívül

58

is innom kellett), ez dolgokkal nékem elölki kelleték jünöm az fejedelemhez portá-ról, mindenekelőtte az követ indulhatna,magam lovaimon egész az erdélyi határig.Es noha késedelmem esék együtt az útbanegy nagy bolgár faluban megszállván, olyemberséges keresztény ember gazdára tanál-tam vala, hogy pénz nélkül gazdálkodvánmagunknak, lovainknak, s azon kérvén, hogyezután is, ha valaha azon járok, másuvá neszálljak, esküvén, ha más házhoz szállok,reám gyújtja, mert első ember is volt azonhelyben; borral igen meg is terhele, melymivel nékem mindenkori természetemhezképest igen ártalmas volt, nehezen kelhettemfel s indullrattanı: mindazá'lIt'al féltembenfelvertem magamat, mert esmét égett bor-ral, felestöközéssel kénálván, látom vala ké-sedelmemet; nehezen menekedvén azért tő-le, mihelyt első falut értem, mindjárt lefe-küdtem, és ott hevertem ki az borbéli nya-valyát, fél egész napot így vesztvén el; Bu-kurestre is az vajdáhozs kilenc óra előtt ér-kezvén, estve késő sötétben indulhattam.Fogarasban is késtem, mégis Bükkö-sre tize-dik napján reggel érkeztem az szegényatyámhoz; onnan ebéd után indulván, tizen-egy-edik napján ebédkor Görgénybe érkez-tem az fejedelemhez, ki igen kegyelmesenis láta.Ez utamban tanált vala ily dolog: hogy

menőben az Novák havasa közt, az mint reáemlékezem, Csalikova nevü faluban szállá-somon feküvén, lovaim kerthez kötözve lé-

59

vén, estve magam az kaput bétettem, de hátszolgáim borra menvén lefekvésem után, azkaput nyitva hadták, s éjjel az lovak mindelszaladozván, magoktól-é vagy bocsáttatva,mind elmentek, maradván csak magamnakegy paripám, kinek nyerítésére serkenék fel,az társait ny-erítvén, s tekintém, hát mind»oda vadnak az lovak; felvervén az legénye-ket, mint olyan útban minémü búsulással,megítílheti akárki: élék azért hamarjábanily mesterséggel, hogy hosszú köteleket köt-tetvén az megmaradott lónak kantárszárá-ra, elboesáttatám, és végit fogván az kötél-nek az ló az többi nyomán menvén, vitteaz legényeket jól távol az falun kívül fo-lyó patakra, holott azelőtt megitatták voltőket; s ott tanál-ták mind az lovakat, heve-nyében lévén utána, így nem -tanálta ide-gen ember őket, s jutának kezönkben. Ha-zajüvő utamban pedig felette kegyetlen hi-deg időben lábaimat már az hideg elveszivala; Medgyesen kívül valami jó embersé-ges ci.gányok melengetének meg, éjjel lévénaz dolog. [_ . .]

DONÁTH JÁNOS

Nagyajtai Donáth János (kb. 1586--1635) 1603-ban részt vett Székely Mózes brassói csat-ájában,és többedmagával fogságba esett. 1628 októberé-től kezdve a következö év nyaráig Bethlen Gá-bor fejedelem portai kapitihája, majd követevolt, s a megszokott követjelentéseknél érdeke-

50

sebb és tartalmasabb leveleket küldött haza urá-nak.1 Az istanbuli ,,újságok“ között elsősorbana tengeri híreket olvashatjuk. A kapitány basá-nak nevezett török adınirális arra törekedett,hogy a mekkai zarándokjárások és az egyiptomi,jemeni, valamint indiai kereskedelem számárais életbevágóan fontos Földközi-tengeren - ame-lyet a korabeli erdélyi krónikák a török forrásokalapján Fehér-tengernek neveztek - biztosítsa atörök hegemóniát. Ez a lepantói vereség (1571)után mind nehezebb lett, hiszen a spanyolokon ki-vül a török flotta a m-áltaiakkal is hadban ál-1ott.2Ennél is nehezebb volt a török flotta helyzete

a kozák kalózoktól uralt .Fekete-tengeren. Errevonatkozólag idézzük Donáth Jánosnak 1629. jún.21-én kelt, Bethlen Gábornak küldött jelentését:,,14 Juni érkezék kegyelmes uram kajmekámhozpostán egy török, az kit Neszterfejérvzárról küldöttSzulimán basa, az kit Felséged ösmerhet, ilyen hírthoza, hogy Sahingirait az bátyjával együtt azkozákok igen megverték, és az harc után az mi-nemű leveleket küldtek az basának az harc álla-potja felől, annak párját Felségednek küldtem.1 Junii költözék által Eskiderbe az vezér basa,még ott vagyon, egyneh-ány nap ott mulat. [...]Az kapitán basa is a Fejér-tengerre mene, egy-nehány gályát hagyott, kik az Fekete-tengerre vi-gyázzanak. [...] az minemü levelet írtak Tatáror-szágról az kozákok megverése felől az basának,annak párját Felségednek kiildtem.“3A politikai és háborús hírek mellett a nagy fe-

jedelem székely kapitihája egy háromszéki atya-fiának, Damokos István fiának konstantinápolyi is-koláztatásáról is tudósít. Mivel a késõbbi erdélyi

61

török diákok között Damokos nevü nem isme-retes, feltételezhetj-ük, hogy Damokos István Kons-tantinápolyban tanuló fiát Miıhálynak hívták,ugyanis az ottani erdélyi ház melletti temetőbenegy ilyen nevü ember nyugszik.

PORTAI HÍREK BETHLEN GÁBORNAK

1Konstantinápoly, 1629. április 12.

Serenissime Princeps [. . .].Alázatos-on akarom felségednek mint ke-

gyelmes uramnak értésére adnom, Mikes4uram 4 Aprili jöve be ide Konstantinápoly-ba, még eddig az vezér basával5 szembe nemlehete, oka ez, kegyelmes uram, hogy többkét hetinél, hogy az basa betegségben va-gyon [. . .]. Azt is irhatom felségednek, hogy9 Aprilis hozának egy gályát, az kit az mál-taiaktól nyertek, minthogy mostan hatalmascsászár Ezkiderben vagyon, nagy-nagy lö-véssel hozák el mind az tengeren minded-dig, az kapitán basa házáig, még a hadak,kegyelmes uram, meg nem indulának, deimmár két hét alıattıaz vízen az elöljáró gá-lyák megindulnak, az kapitán basa is, ba-rian után megindul az vezér basa is, va-gyon két hete, hogy az lófarkjel zászlókatkitétett-e az császár udvarában, mind az ma-ga házánál, egészsége megjobbulván, az ba-rianok is eltelvén, nem mulat sokat, megin-dul. Az mint felséged írt az Damokos Istvánuram fiának tanulása és gondviselése felől,

62

én valóban .szorgalmaztatom az tanulásra,igen is ögyekezik tanulni, kegyelmes uram,eddig, kegyelmes uram, se ételire, se italá-ra az felséged pénziben nem költött, az ma-gamén tartottam, az míg az én költségemtart, kegyelmes uram, nem hagyhatom, mertatyámfia. [. . .]ıDatum Constantinapoly, die 12 Aprili

1629.Ioannes Donath

2

Konstantinápoly, 1629. májuı 10.

Serenissime Princeps [. . .].Akar-om felségednek, kegyelmes uram, ér-

tésire adnom, hogy az mely németek Mi-kes urarnmal jöttek, az melyek felől fel-ségednek ez előtt is írtam volt, azokat azvezér basa az tengeren túl, egy Orthaketnevü helyben és kertben vitette volt, ésonnat egynehány nap múlva hozatta Galatá-ban, mostan, kegyelmes uram, ott vadnak,de semmit nekik nem gazdálk-odnak, ha-nem az flandriai orator gazdálkodik nekiktisztességesen. [...] Az kapitán basa egy-néhány gályát elöljáróban az Fekete-ten-gerre külde az kozákok ellen való vigyá-zásra, az baríán után úgy értem, hogy ma-ga is megindul, az -tengeren túl támadt voltfel egy Ahuris Oglij Abaza nevű szerecsenúrfi,5 az kit Manogli megvervén, hadát, ma-gát ide küldte, és az Hét toronyba vivékfogva. Felségednek azon is könyörgök mint

63

kegyelmes uramnak, küldjön énnekem költ-séget, mert az gazdálkodás semmiben nemnyúl [. . .].Datum Constantinapoly, die 10 Maji 1629.Serenítatis Vestrae humillimus ac fidelis-

simus servitor substitutusl'Ioannes Donáth

3

Konstantinápoly, 1629. július 19.

[. . .] Akarom felségede-t rövid írásom általmostani állapat felől tudósítanom. [. . .] azkozákok úgy megsokasodtak, hogy az Fe-kete-tengefnt elvötték, az mely gályákot csá-szár az Fekete-tengerre küldött vala Mikesuram itt létében az kozákok -erllefn, azokat azkozákok megverték, azok közül egy gályaide szaladt vala [. . .] az szárazon is sok nye-reségek lött az kozákoknak, falukart, városo-kart sokat vertek fel, igen is égettek [. . .].Datum Constantinápoly, die 19 Mensis Ju-

li 1629.Felségednek alázatos szegény hú szolgája

kész minden üdőben szolgálniDonátt János

1Á1\:cz11sTvÁN

Szalánczi István fiatalon, már 24 éves korátólkezdve járta a Portát. Közben itthon is fontostisztségeket töltött be, így Tholdalagi Mihály ha-lála (1642) után ő lett az erdélyi országgyűlés

64

elnöke. Gyakran nagy fontosságú ügyek elinté-zését bízták rá, és évekig a Port-án élt. Utolsókapitihasága 1645 decemberében kezdődött. MivelI. Rákóczi György megtagadta a felemelt portaiadó fizetését, a törökök felbőszültek, és SzaláncziIstvánt, a követet nem bocsátották haza. 1648 ja-nuárjában az elaggott diplomata a konstantiná-polyi erdélyi házban meghalt, az új kapitiha,Gyárfás Ferenc, csak sebtében tudta eltemetnia hazáját majdnem fél századig hűségesen szol-gáló Szalánczit. Arra már nem volt alkalom, hogyaz Aranyszarv túlsó partján lakó európai diplo-maták elkís-érjék utolsó útjára. Így a temetéséna janicsárokon, Zülfikár török tolm-ácson kívülcsak a havasalföldi kapitiha jelenhetett meg.1Szalánczi István 1632-ben I. Rákóczi György-

nek küldött portai jelentései tartalmuk szerinttöbb csoportra oszthatók. Legfontosabbak közü-lük azok, amelyek a perzsa-török viszály újabbfejleményeit taglalják. Az ellenségeskedést azváltotta ki, hogy Abbasz sah elfoglalta Sivas vá-rost és benyomult Mezopotámiába. A hadakozás-ban a törökök sikereket értek el: IV. Murád szul-tán uralkodása alatt, 1635-ben elfoglalták az ör-mény Jerevánt, majd 1638-ban Bagdadot.Akárcsak elődjeit, Szalánczit is élénken fog-

lalkoztatták a tengereken és Afrika földjén vég-bement események. Ekkor a missiri (egyiptomi)pasa a szultán segítségét kérte az afrikaiak ellen.A Fekete-tengeren azonban akkor is, akárcsakDonáth János idejében, a kozákok győzedelmes-kedtek. Ezúttal a folyók zsombékos torkolataibana könnyű sajkákkal rendelkező kozákok egy tö-rök gálya legénységét semmisítették meg?

5 - Utazások n török birodalomban 65

A Dnyeper torkolatában épített Ozi és a Donbeömlésénél emelt Azov török várak, valamint akapitány basa parancsnoksága alá; rendelt törökgályák jelenléte ellenére a kozákok komolyanveszélyeztett-ék a Fekete-tenger „török tó“ jelle-gét.3

RESZLETEK Az I. RÁKÓCZI GYÖRGY FEJEDELEMNEK KÜLDÖTT PORTAI JELENTESEKBŐL

1632[. . .] Nagyságod parancsolatjára megcsele-

kedném, Kegyelmes uram, ha az két hitvánparipámot kellene eladnom s gyalog kellenefeljárnom is az dívánban s annak az árávalélnem, de bizony elköltöttem, Kegyelmesuram. Mindazonáltal Achmed aga nagy em-berségesen ígére pénzt az Nagyságod l-eve-lére, s az kénesót eladhatván (talám csakma is meghozzák, Kegyelmes uram, azárát), ezt megadom neki. [...] Az Kazulkövettel csak szemben -sem lőn, Kegyelmesuram, császár,4 még hogy Iskinderben ér-kezett volt az követ, császár -dervisköntösbenöltözvén, az követh-ez ment, s minden kö-vetségét kivévén belőle, immár szembennem lészen véle, hanem azt mondják, hogyhatvan oka ezüstből-e, miből csináltat egybotot, azt küldi tőle az Kazulnak, s megize-ni, hogy esztendőre magát is utána várja.Bagdatot, Babilóniát m-egadá, de két váratkér érette, Want, ez véghely őfelőlök, Szu-Wazot, az ki az tokati beglerbégségben azázsiai birodalomnak csaknem szintén köze-

66

pében vagyon, melyeket császár nem adhat,mert azokat az frigykötés felbontása előttrégen vettek volt el az kazuloktól, a frigy-kötésben idehagyták volt császárnak, deBagdatot az frigyfellbontással foglalták azpersák el, s azért kévánja császár. Az melydologról -az új vajda5 szolgájától küldett alá-zatos levelemben sub rosa írtam vala Nagy-ságodnak [. . .] [12 augusti 1632]

[. . .] Ezeken kívül maradott volt húsz ál-talag kéneső, az melyeknek tizenkét általag-jában mind fástól, mindenestől mind ötven-egy oka volt [. . .], ide elég kénesót hordnak,uram, nem is vette más senki, hanem azonzsidók, az kik Kegyelme-tektől vevék, magabizony uram az veres Rázmánnal szolgái-mat egynéhány úttal küldettem Galatában saz hajókra is, de nem kelle senkinek, ezeksem veszik vala meg, alább akarták törniaz árát, de azt tudják, hogy elveszi Achmedaga, s úgy vevék el. [. . .] [15 .augusti 1632][...] Egyéb állapotjokról most cilaliajok

nincsen, Szahin Giray szultán is bejű, im-már Azákban jött, az tatár hánfi réakülde-tettvolt, de nem adta kézben az Azaki bék. AzFekete-tengeren való gályák találtak voltkozákokra, az kozákok csekély helyre nádakközé állattak előttek, az hova az gályákkalnem mehettenek, sajkákra költöztenek azcsiebecsiák, s úgy mentenek be reájok, azkozákok körülvették őket, is mind levágták,az kik az nádra reájok mentenek volt. AzFejér-tengeren valók felől is mondják, hogyazokban is elvittek volna, ide bizonyosonnem tudják [. . .]. [4 oct. 1632]

67

Az Fejér-tenger közben -az kapitán pasaegy olasz várast vert fel, szintén sokadal-mok volt az várasban, jó nyereséggel jártigen, de az jancsároknak az csebecsákkalnagy veszekedések volt. [3 nov. 1632]Az brassai Kuti János jöve, Kegyelmes

uram, 10 die Decembrís más brassai és ko-losvári Simándi Márton nevű kereskedőle-géıyekkel ide be, ezzel az alkalmatossággalakarám alázatosan tudósítani Nagyságodatholmi ide be való állapotokról. [. . .] Az Mis-siri pasa is hadat kér tőlek, Tiahbet félti azszerecsenektől [...]. Az persa követet ez-előtt -két vagy három hónappal expediálván,Iskiderben megtartották volt valami hírér-kezés miatt [...]. Az hír ez, Kegyelmesuram, az kiért várakoztatták őket, hogy ezaz mostani sah, persiai király az megholtsahnak7 csak öccse, egy húgától való. Azmegholt -sahnak maradott volt azért egy fiaigen kicsinyen, az ki az Gürcistán hánnakleányától való volt, az mely Gürcistán hánleányát az megholt persiai király rabul vittvolt el (mert az gürcistániak -az hatalmascsászár hívei), s mídőre az sah alkalmasideig tartotta volna az Gürcistán hán leá-nyát, végre (Nagyságod kegyelmesen meg-bocsássonz) megterhesefdett s azon állaparttaladta egy hánja kezében, hogy gondját vi-selje egy kevéssé, mert maga saját fejét ad-ja kezében; azonban az idő reá telvén, attólszületett az gyermek. Az hán nagy csudáramegbeszéllette az sahnak, hogy az melyleányt kezében adott volt, minemű állapat-

68

ja lött. Az sah megparancsolta, hogy hall-gasson, mert azért bízta volt kezében azleányt, mivel tudta, hogy ő is gürci nemzet,s megesküd-tette, hogy senkinek nem mond-ja, hanem az gyermek gondját viseli, és hafelnő, akkor állapatját az gyermeknek elnem tagadja, -az anyát pedig az gyermeknekaz atyjához Gűrcistánban hazaküldi, s azegész Gürcistán felől való birodalmánakgondviselőjévé teszi az megholt sah azt azhánt, hogyha az gyermek él s felnő, ez gür-cistániakkal egyetértvén, az gyermeket pro-moveálja az sahságra. Az mostani sahnakfülébe esvén, hogy vagyon az gyermek, -az-óta mind kerestette, de nem talált reá, ha-nem ez tavasszal ment végére, hogy él, smegparancsolta, hogy bevigyék neki. De azhán, az ki tartotta, az gürcistáni hántól se-gitséget kérvén, az gyermek mellett az sahellen támadott, s az sah hadait igen meg-verték, s ide mindjárt levelet írtak, hogyha az hatalmas császár megsegíti s bevisziszékiben, Babilóniát megadja, s valami frigy-kötése volt az atyjának szultán Ahmeddel,5megtartja. [. . .] Az gyermeket most tizen-hat esztendősnek mondják. Az persa követ-nek az gyermek állapotját megmondották[. . .]. [l8 decembri 1632]

VÁRADI Könösr rsTvÁN

Váradi vagy Nagyváradi Körösi István I. Rá-kóczi György legügyesebb kapitihái közé tarto-zott, 'akire nehéz, bizalmas ügyeket lehetett bízni.

69

A harmincéves háború harcaiba bekapcsolódó fe-jedelem K.-örösi révén akarta a Port-án kipuhatol-ni a magyarországi hadjárata következményeit.Körösi István még portai állandó követté való

kinevezése első évében (1633) tanúja lehetett aKonstantinápoly török kézre jutása utáni legna-gyobb tűzvésznek. A tűz késöbb se kimélte mega török fővárost, így például az 1714, 1755, 1808.évi tűzvészek legszebb épületeit sernmisítettékmeg.Az új naptár szerint 1633. szeptember 2-án

pusztító tűzvész leírását az isztambuli források-ban is megtaláljuk. A tűz a Csinbale vagy Dzsu-ball városrészben, pontosabban a Musztafa pasapiacon kezdődött, elpusztította a Nagy- és Kis-Karaman, valamint a Szerracsén városnegyede-ket. Az elhamvadt házak számát húszezerre be-csültékfi

A KONSTANTINÁPOLYI TŰzvEszRõL1633. szeptember 4.

[...] Die 26 Augusti circa decima et 11hora valami füstöt ivó töröknek szikrácská-jokból, némelyek az mint mondják, néme-lyek penig azt mondják, hogy egy baltacsifőembernek egy tisztátalan személy vajbahalat rántván, oly tűz támada, Kegyelmesuram, az ten-ger szakadékja2 felől, Aja-kapués Csinbale nevő kapuk3 között, hogy onnéttovább az tengernél nem mehete, de az vá-rost kere-ısztül-által szakasztván, az városnakis kerítésén az tűz általjövén és felette nagyszélesen elterjedvén, oly rettenetesség jöve

70

ki belőle, Kegyelmes uram, hogy (az mintmagok hittel is confirmálják) soha Konstan-tinápolyba az ő kezekhez való jutás utánhasonló nem volt. Minek, Kegyelmes uram,az mint mivel az hírnek flegalábbvaló való-ságából, s mind penig az mennyi helyt azromlás befogott, annak hi-teléből, az időnekis hosszú voltából, mivel másnap kilenc óratájba állva derekason el, az házaknak is ittfelette való sűrű voltakból igen könnyen hi-telt adhatni neki. Legalább 40 000 házége el, felette igen sok mecsetekkel egye-tembe, kik között az szul-tán Mehemett me-csetjének4 is mind az két tornyának az te-teje megége, ez szultán Mehemett obruál-ván az görög birodalmat és megvévén Kons-tantinápolyt.5 Az házak között penig azmuftinak fiának, az Sztambul kadiának,mind az két kadileszkereknek, nagy mollák-nak és Bajrám :pasa dívánülő v-ezérnekfi há-zok mind elégvén, az jancsárságnak is egyikházok. Az kik ide bejárták, Kegyelmes uram,azok őkegyelmek tudják, hol vagyon az Je-nibacsa, és Aagh-szaráig menvén el az tűz,azok-on túl kucsuk-csekmezei út az merrebejő, az két megnevezett helyen túl jó tá-voly állottak -nagy nehezen meg, előtte azházakat nagy szélesen mind összerontván.Ez iszonyú romlásnak kiváltképpen valóautora lőn az napkele-ti szélnek nagy erő-szakja, mely miatt való sebes égésben, Ke-gyelmes uram, sok férfi, asszonyember,leány- és f=érfigyferm~eke=k sültenek meg. Azrnarháknak és jóknak megégését penig, Ke-

71

gyelmes uram, ki tudná megbecsülleni, avagyarról ítéletet tenni. Császár Daud Pasábalévén, az tűznek kezdete után mintegy óramúlva ezen mene el az ablak alatt legfel-jebb heted-, avagy nyolcadmagával és kétkengyelfutóval, kicsin patyolatba, szederjesnusztlábbal bélllett mente levén rajta, igenközönséges öltözetben, sietvén ő is az magaitt benn való derék szarájában. Bizonyosanértem, Kegyelımes uram, hogy azelőtt ke-vés napokkal Drinápolyba is oly rettenetestűz volt, hogy harmadnapig égett a város.Ez elmúlt napokbeli föld indulását (melyfelől Nagyságodat alázatosan certificáltam)ilyen romlás követé. [. . .] Itt most, Kegyel-mes uram, oly nagy rémülés vagyon az tűzmiatt, hogy csak megfutamodnak az embe-rek, =és egyik az másikra nézve tüzet kiált,és kiáltozván, úgy futkosnak. Az német csá-szár oratora is, Kegyelmes uram, az melybéres házban lakott, mind elégett. Maga me-zőre menvén ki recreatiónak okáért, igenkeveset kaphattak ki javaiba, az mint bizo-nyosan maga beszéllette itt la szomszédsá-gomba lakó és török deákságot tanuló len-gyel ifjú embereknek. Legalább hatezer tal-lér érő arany, ezüst és köve, marhája, ru-hájával egyetembe égett el, keserűen esvénneki az mulatság. [...]Datum Constantinopoli, die 4 Septembris

anno 1633.Illustris V[est]rae celsitudinis servitor hu-

millimus perpetuusque.Stephanus Keöreösy mp.

de Várad

72

JosıKA FARKAS

A szörénységi (bánsági) származású Jósika Far-kas 1649-1650-ben volt erdélyi kapitiha. Azondiplomaták közé tartozott, akik tájékozódva vol-tak a Porta mindenkori hangulatáról, amit a sze-mélyes érintkezések közvetlen benyom-ásai is meg-erősítettek. Ez a tény arra bátorította Jósik-át,hogy a fejedelemnek és az országnak javaslatokattegyen a Portával kapcsolatos politikai ügyekrevonatkozólag. Nemcsak jelentéseket és tudósításo-kat küldött haza, hanem befolyásolni igyekezettaz udvari közvélemény alakulását. Tette pedig eztmindig azzal a tisztelettel, amelyet a fejedelemiránt tanúsított, és amellyel vele beszélni szokott.Nem méltó arra - mondta Jósika Farkas kapiti-ha -, hogy a fejedelem csizmıáját levonja, azon-ban mégis tanácsot mer adni neki.Í

Érdekesek a mediterrán térségre vonatkozó tu-dósitásai. Kandia vagy Kréta szigete ekkor méga velenceiek birtokában volt, de már 1645-benmegkezdődött a török támadás, noha a sziget fö-városa csak 1669-ben adta meg magát. Ír az Afri-ka -északi partjain elterüló Tuniszról és Cezariá-ról is, ahol egykor 40 török bégség létezett?

KÖVETJELENTES 1. RÁKÓCZI GYORGYNEKıõso

Holtomig valo alázatos és hív szolgálato-mat ajállom nagyságodnak, mint kegyelmesuramnak, természet szerént való fejedel-

73

memnek. Az Üristen nagyságodat mindenjókkal, jó egészséggel, szerencsés hosszúélettel áldja meg.Kegyelmes uram fejedelmem, 15 October

érkezvén Boros uram3 ide be az portára,menten az nagyságod instructióját kezembeadá; azt elolvasván az utcán, az agáhozmentünk, az agávafl is discuráltuk az dolgot,és először igen kedvesen hallották õke-gyelmének jövetelit, azt gondolván, hogyaz hét vezér szokott ajándékát is, az többagáknak is kedveskedett volt-na nagyságod,és mind biztattak, hogy az nagyságod jedzé-se szerént kiadják azt az quietantiát is; demivel látták, hogy az vezérek szokott aján-déka nincsen, az emberek m-egszomorkod-tak, mivel az ország adója sem jütt akkorra,az mikorra gondolták. Tanácsot tartottak, éstanácsbul ment, hogy addig ki nem adják aztaz nameban [nemóban?] írt quietantiát, azmég az direk 'adó is be nem rjű, az vezéris maga azt mondta, hogy akkor menten ki-adják. Az Boznamedzi efendi azt mondá,hogy fejemet kötöm bele, hogy meglesze-n.Maga pedig hogy beszolgáltattuk az tízezeraranyat és az 12 kupát, arrul maga adottquietantiát, az melyet mivel persiai nyelvenvagyon, az aga mia-gyarrfa. fordította és Szávafiuramtul elküldettük [. . .]. Az mit pedig ma-gam bőven nem írtam volna, tudom, Borosuram bővebben írja nagyságodnak, azutánSzáva uram maga is referálhatja nagysá-godnak az állapotokat [. . .].Hírek felől, kegyelmes ur-am, azt beszé-

lik, sőt igaz is, hogy nagy készülettel akar-

74

nak menni Kandiára és Deli Hafsszan pasasegítségére, mert most egy felfualkodott ví-zi kapitán pasát rendeltek, hogy csak con-temnálja az előbbeni vezér pasákot, sõtmost Cezariában és Tunuzban az régi szo-kás szerint rendelte az állapotot, mint az-előtt ott azokba az országokba negyven bék-ség volt, az kik »az tengeren hadzakoztak, deazokat leölték volt, most ez az kapitán me-gent helybe állatta azt a negyven békséget.Itt is nagy készül-fetben vadnak, hogy az jü-vő tavasszal igen idején menjenek, mire ad-ja az úristen, azt nem tudjuk. Az Mátévajda5 álflfapatja jó sarkon forog, mivel -aztmondottuk, hogy ezt az pinzt szinte az Du-náig kísirteté, Lupul vajdafi felöl pedig igenrosszul beszélnek. Ezek után az úri=s~tennagyságodat tartsa meg és éltesse boldog bi-rodalmában nagy szerencsés egészségben.Költ Konstantinopoliban, 6 november 1650.Az nagyságod alázatos méltatlan szolgája

nagyságodnak alázatosan szolgál.Jósika Farkas

SEBESI FERENC

A karánsebesi származású, román etnikumú Se-besi család tagjai közül egyesek már -a XVI. szá-zadban Erdélybe költöztek. Az 1590-es években aJósika István kancellár környezetéhez tartozó id.Sebesi Ferenc azonban valószínüleg még mindigkaránsebesi lakos volt. Minden bizonnyal anya-nyelvére való tekintettel küldték 1595-ben Havas-alföldre, ahonnan Szinan pasa hadainak mozgásá-I'Ől küldött híreket Erdélybe!

75

Az alább közölt útirajz és követnapló szerzőjé-nek apja, Sebesi Péter 1595-ben szerezte meg aZaránd megyei Bolgáı`faivát.2 Cserei Mihály emlék-irataiban I. Rákóczi György udvaráról írva a kö-vetkezöket jegyzi meg: ,,A régi tisztességes nemesicsaládból származó Sebesi Miklós és Sebesi Ferencifjú testvéreket a bolgárfalviak közül -az udvarbaudvari inasnak, étekfogőnak vette fel, majd jó ál-lásba juttatta.“3 Sebesi Ferenc már 1626-ban ,,gyer-meki állapottal“ részt vett Bethlen Gábor hadjá-rataiban, majd 1627 elején apja Nagybányáraküldte iskolába. Még ugyanazon évben BethlenIstván gubernátor udvarában inaskodott, 1629-benugyanott étekfog-ó lett. Ebben az időben a szat-márnémeti református kollégiumban is tanult, sa fejedelem testvérének váradi udvarában tartóz-kodott. 1631-ben titokban távozott Váradról, éskaránsebesi gyermekkori román barátjaival be-járta Boszni-át.Sebesi Ferencet II. Rákóczi György 1652 őszén

a gyulafehérvári udvarba rendelte, és megbiztaa portai kapit'iha (állandó ügyvivő) hivatal ve-zetésével. A konstantinápolyi követséggel utazott,amelynek tagjai Erdély minden rendjét képvisel-ték: a megyéket görcs-öni Serédi István fökövetés Bánffy György, a székelysége-t Vargyasi DanielJános, a szászságot Petrus Rot'h kőhalmi királybíró.A fejedelem embere volt a román származású ma-gyarvéggyantaí Boros János is. Sebesi Ferenc út-leíı`ásában részletesen szól a havasalföldi útszakasz-ról. A vajdai végig gondoskodott róluk, s Tirgo-vistében 1652. szeptember 16-án az egész küldött-ség a vajdai udvar vendége volt. Jó másfél évikonstantinápolyi tartózkodás után 1654 januárjá-ban indult haza.5

76

1

UTAZÁS szARA.1Evo1;A(1631)

Váradról elszöktem vala, és mentem FiátZsigmond urammal Boszna-Szarajba, Abazapasához. Mentünk ezekre a városokra: Ka-rácsony után indultunk Karánsebesből Lu-gosra, Temesvárra, onnat Sagosra, Modor ne-vű falukra, az Dunán általköltöztünk Szur-duknál, az hol a Tisza az Dunában szakadTeteli nevü váron alól. Zlankamen nevűpuszta város alól, az mely despoté vo1t,'Ő túlaz Dunaparton vagyon; mentünk harmadna-pig az Dunáig Temesvárról. Mentünk Mitro-vie nevü török város mellett, mentünk Ra-eia nevü török városra, vára is vagyon, mely-nek az oldalát mossa az Száva vize, ott tar-tanak dézmagyerekeketff Költöztünk által azRaciánál, az Száván túl Boszna tartomány.Mentünk Raciáról egy nap Belinára, ott hoz-tanak két medvét, az kik az hajdútáncot jár-ták, egy török[nek] 5 pénzt adtam neki, hogytáncoltatá. Másnap háltunk Kozlukon, har-madnap Szperecién, negyedik nap Claduvón.Ez török város. 5. [nap] Olovára, ez kčiszik-lán vagyon, fele török, fele rác lakja. Ottvagyon egy klastromok az ott való pápisták-nak, az melyet igen szent helynek tartanak,búesújárni oda mennek az egész Bosznaság-ban való pápisták, még az tengeren túl is,ott mondják, hogy minden esztendőben azBoldogasszony napja mikor esik, az gyertyamagától felgyúl az oltáron. En is bementem

77

vala Lugosi Dániellel és Tockóval, mivel őkpápisták voltak, az klastromban, és kiho-zák az Boldogasszony képét, és ők megcsó-kolák, és misét szolgála az páter; ott igenerős helyen való kalastrom egy kősziklán.6-ik [nap] mentünk be Boszna-Zarajba, az

városban, ott találtuk Abaza pasát. 5 napvoltunk ott, mikor felmentünk az pasáhozelsőben nappal, egyszer szövétnekkel men-tünk.Onnat hogy visszatértünk Raeiáig, ugyan

ezekre a városokra jöttünk, de nem Raeiá-nál, hanem Szabácsnál költöztünk által azSzáván. Jöttünk Novi Hanra, ott költöztünkaz Drinán által, jöttünk Zemlingre, az holHunyadi János lakóhelye volt az Dunapar-ton, azon alatt csak költöztünk az Dunán ál-tal Nándorfejérvárra, az hol az Száva az Du-nába szakad ugyanott Nándorfejérvárnál, ottis voltunk egy hétig, onnat megindultunk,mentünk Pancsovánál az Dunán által, s ottháltunk, másodnap Linavodára, harmadnapJanoura, negyedik nap Karánsebesen, hogyhazajöttem Bolgárfalvára, ismét levelet iraaz Úr őnagyságaa az atyámnak, hogy kiküld-jön, és húsvét előtt két héttel mentem Vá-radra az úrhoz.

2

BALKÁNI ÉS KONSTANTINÁPOLYI ÚTLEÍRÁS

(1652)

Anno 1652, die ultima Augusti indultamBolgárfalváról az fényes portára kapitiha-ságra az mi kegyelmes urunk parancsolatjá-ból. Háltam Bábolnán.

73

1. Septembris az váradgyai portuson azdeákok házánúl. 2. Fejérvárra. 3. Voltamurunk asztalánál ebéden, vacsorán. 4. Bú-csúztam el őnagyságától ebéd előtt. Eademdie háltam Szerdahelyen, mill. 3. -- 5. Hál-tam Vizaknán, mill. 2. -- 6. Hoczman mel-lett háltam Vesződen. 7. Sárkánban. 8. Azsárkáni erdőn által, háltam Vidombakon,mill. 4. -- 9. Brassóban. - 12. Indultunk on-nat. Háltam Rosnyón. 13. Az Havason általSzázesigán Törcsvárnál, az havas alatt azDombavicia vize, Buhajon által. HáltamBraszlavon, ott az vajda gazdálkodtatott. 14.Háltam az vojneszti korcsománál az mezőben,ott is az vajda gazdálkodtatott. 15. Tergo-vistjára; Brassóhoz 9 mélyföld Tergovistya.16. Ott voltunk, eadem die voltunk az vaj-dával szemben: Serédi István uram fökövet,az vármegyíkről Bánfi György uram, azszékelységről Dániel János uram, az szász-ságról a kőhalmi királybíró Boros Jánosuram; mindenikünket megkaftányoztata azvajda. 17. Onnan megindultunk, háltunkDebrisesten, kapitány Vlád kútjánál tértünkel az útból, az mely Terbiszeszk határon va-gyon, alol Kozok nevű falu. mill. 4, de nemnagy. 18. Bukurestre, mill. 3. -- 19. Az Sza-bai vízen által hídon, mi gonosz út, kő elég;ott foly az Arges vize, híd vagyon által rajta;ott ettünk ebédet; onnet az Naszló vizén ésHirnest vizén által hosszú hidok vannak;háltam Kalugyeren, mill. 4. -- 20. Dalljára,mill. 2, ott is az vajda gazdálkodtatott, posta-lovakat is addig vettünk az szekerek eleiben.

79

21. Az Dunán által. Az Duna egy mélyföldDalljához, költeztünk a Dunán, Gycrgyónál,mentünk ki Oroszcsiknál, háltam Kadikon,mill. 1 az Dunához. 22. Rácgrádon háltam,Baszanicia falu mellett mentünk, vagyon 5mélyföld. Rácgrád török város. 23. Arnótkőmellett, ez görög város, háltam Dragoikonaz Novák havasa alatt, vagyon 6 mélyföld,bolgárok lakják. 24. Az Novák havasán által,háltam az közepin Csalakova nevü faluban,mill 1 172; ott nagy szerencsére marada azszekerem, mert az bialok, az rúdhoz az mintkötözték, szintén az legnagyobb meredekjénaz rúd végéből való vasat kiránták, és azszekér hátra indula; ha az szekérszolga azföldben nem akad vala, odavesz vala az sze-kerem.

25. Az másik részen által az Novák váramellett, mely puszta, Kamgsi vizen által,melyet magyarul Korbács vizének hínak; azhavas alatt vagyon Dobrolire, az havas te-tején mind az két részére dobolnak, háltamKamarován, 5 mélyföld. 26. Karnabat nevűtörök városon által; háltam Karabunán, 5mélyföld, ezt az kozákság felverte volt. 27.Faluban [?] annak félő útja vagyon, tolva-jos; nyárban erdőt kell menni mindaddig, azhegy tetejiről látszik az Fekete- tenger, ottis vagyon dobos az havas közepén, mill. 2,vagyon ott is egy nagy puszta vár az he-gyen az falu mellett. 28. Eszkipoljra, annakis az hegyen nagy vára volt, de puszta, 7esztendeig vítta a török; igen nagy helyenfekszik, erős hely volt; Boros János uram-mal megjártuk; nem is láttam soha nagyobb

B0

helyen való hegyes várot. G-örögök bírták.Az is 5 mélyföld, bolgárok lakják; igen jóbor terem ott. 29. Janyban mentünk Kir-kilicie nevű török városon által; háltamJanyban, ez is török város, mill. 4. [. . .]

1. Octobris. Ingsiezre, mill. 7, ennek isIngsiez felől való részútja igen gonosz, sá-ros, tolvajos is, mind Szarajig, ott is dobol-nak az kezepin, ez is török város.

2. Kucsukcsukmezőre, mill. 3, de gonoszsáros útja van, noha török város az tengermellett.

3. Konstantinápolyban, mill. 1. -- 14 csauzjött előnkben, az kik bekísértek. Az erdélyiháznál az fökövet szállott, de az 3 követnekmásutt adtak egy háznál szállást.

8. Voltunk szemben az füvezérrel. 9.Kaftányoztata közülünk.

15. Voltunk az császárral szemben; igen-igen nagy záporesőben mentünk fel. Az 2csauszpasák kijöttek az követek eleiben azcsászár dívánülő palotája eleibemkaftányoz-tak 10 közülünk. Konstantinápolyban egyíbdolgok és eeremóniák ismét ott létemben felvannak írva az portai hosszúkönyvben.Anno 1654. 23. J.:;nuarii indultunk Kon-

stantinápolybul, Barcsai Akos9 urammal. 13.Februarii érkeztünk Brassóban. 21. VoltunkNagysinken urunkkal szemben estve.

ROZSNYAI DÁVIDMarosjárai Rozsnyai vagy Rosnyai Dávid (1641-

1718) elsők között próbálkozott magyar nyelvreátültetni a keleti és oszmán irodalmi értékeket.

6 - Utazások a török birodalomban 81

Életpályáját elég jól ismerjük. Édesapja Szabó,másként Rosnyai Dávid marosvásárhelyi szabó-mester volt, akinek valamelyik őse gyaníthatólagszász származású lehetett és valószínüleg a barca-sági Rozsnyóról költözött a Maros mentére. Bar-casági származású kézmüvesek akkor elég szépszámmal éltek Vásárhelyen, erre utalnak a XVII.században itt gyakran felbukkanó- VidombákiBrassai, Prázsmári családnevek. Anyai ági őseiszékely kisnemesek voltak. ,,Laurentius Kötélverőalias Kupás Cognominatus, marosszéki zászló alávaló" ősének 1580-ban Marosvásárhelyen nemesiháza volt. Köteles Lőrinc Klára nevü leányánakmásodik férje, Szabó alias Rozsnyai Dávid a ,,tö-rök deák” édesapja volt.Iskolái elvégzése után a huszonkét éves Rozs-

nyai 1663-ban már Apafi fejedelem ,,török deák-ja“. Először még ebben az évben a nyitrai tábor-ba küldték ki, 1665-ben pedig már a Portán, szé-kelyhídi Paskó Kristóf fökövet és nagybaconiBaló László kapitiha mellett teljesít szolgálatot*A kapitihák mellé a fejedelmek egy-egy tanult,törökül jól beszélő, politikailag teljesen megbíz-ható erdélyi diákot rendeltek, ezeket portai tör-öktolmácsnak hívták, engedelmességgel tartoztak akapitiháknak, eskütételre és reverzális ad-ásárakötelezték őket. Az erdélyi házban székelő követekmellé a fejedelmek még törökül tanuló ifjakat isküldtek, akik közül egyesek életpályának válasz-tották a „török deákságot“. A török deák a ka-pitihának rendszerint jobb keze volt: esetenkénthelyettesítette az állandó követet, hírek után járt,a főembereket látogatta, bevásárlásokat eszközölt.Sokszor csak ,,imitt-amott tekeregvén“, információ-

82

kat, híreket szerzett, és ezeket esetenként egyene-sen a fejedelemnek jelentette.Az 1668-1670-es években tett balkáni utazásait

részletesen leírta, amellett naplószerűen feljegyezteaz eseményeket is: ,,1668. Aprilis 9. Vöttem azfakó esikót Drinápolyban. 12. Délután 3 óra táj-ban oly földindulás lőn Constancinápolyban, hogyaz ajtók is, kilincsek is 3 ízben is igen megzör-renének. [...] Október 5. Vöttem az barna lovatConstancinápolyban. 31. Érkezék fő követ NagyTamás uram őkegyelmét-öl csausztól .hozzám Dri-nápolyból.“2Rozsnyai Dávid volt a legismertebb és leghíre-

sebb erdélyi török deák, illetve tolm-ács. Tekin-télyét maga a fejedelem is emelte: eljegyzését aradnóti udvarban ünnepelték meg, ahova a feje-delem ez alkalomra sok előkelőséget hívott meg.3

Rozsnyai a török nyelv és a török viszonyokkitünő ismerőjeként eredményes diplomáciai te-vékenységet fejtett ki, amit Apafi Mihály is elis-mert és méltányolt: 1674-ben titkos megbizatássala moldvai táborba, 1675-ben pedig rendkívüli kö-veti minőségben Fazül Ahmed fővezérhez küldtef*Azonban - akárcsak Brankovies György - ő isbelekeveredett a Béldi Pál-féle összeesküvésbe, selvesztette a fejedelem bizalmát. 1678-1682 közötta szamosújvári várban raboskodott. Szellemi tevé-kenységét itt is folytatta; naplójában 1681. au-gusztus 27-én feljegyezte, hogy: ,,Végeztem [. ..] elMarcus Aureliusnak olvasását - 10 és 11 óra kö-zött szamosújvári rabságomban.“5Kiszabadulása után birtokot vett Fogarasföldén,

-és házat Fogarason. Később, 1705 és 1710 közöttII. Rákóczi Ferenc kuruc fejedelem a Törökor-

83

Szágba küldött levelek megfogalmazásával és .azonnan kapottak forditásával bízta meg.A török nyelv, irodalom és kultúra elmélyült

tanulmányozása révén felhalmozott ismereteit öreg-korában írásba foglalta. Naplójában 1715. január9-én megjegyzi, hogy: „Kezdettem az Turcium Ho-rologicum irásához.“6 Ez nem más, mint a hiresindiai szanszkrit mesegyüjteménynek, a Pancsa-tantrának török forditásból való első magyar nyel-vü átdolgozása.Végrendeletében nemcsak törökországi tapaszta-

latait, de a balkáni élet bizonytalanság-át is hang-súlyozta. Az egykori török deák a tőle távolabbállóknak tanácsolta, családja tagjainak pedig átokalatt lelkükre kötötte, hogy soha ebbe a kenyérbebele ne harapjanak, inkább menjenek nyugatracipellõt tisztítani két esztendeig, mintsem napke-letre harminc esztendeig koronát aranyozni. Ezta tanácsot akkor már nem volt nehéz megszívlel-ni, hiszen a Habsburg-birodalom részévé vált Er-délyi Fejedelemség időszakában az erdélyi-törökkapcsolatok elvesztették korábbi politikai jelentő-ségüket.Rozsnyai Dávid sok vonatkozásban a modern ér-

telemben vett világjáró előképe is, a mai turistákerényeivel és büneivel: a boszporuszi Fenerkiöjvil-ágítótoronyban szólásra bírja a torony agg őrét,nevét belevési a kandiai vár falába, és kivág egydarabot az állítólagos Noé bárkájának HagiaSophiában őrzött, még megmaradt roncsából. Tettemindezt az 1660-as években, amikor a járásnak éslátásnak okáért való peregrináció - különösenföldrészünk délkeleti részében - még ritkaság-

84'

számba ment. Földrajzi és történelmi adatokbanbővelkedő leírásaiban legbecsesebbek görögországiadatai.

BALKÁN: Es KRETAI ÚTLEÍRÁSOK(ıõõs-1670)

Die 8 Junii reggel, indulása előtt expe-diáltaték Páskó uram az vezértül Nándor-fejérvárról; megindulánzk az vezérrel mi is,jövénk ez nap Hiszárcig nevü kastélyhoz,-ez v-ala Medardus napja. Die 9 Junii jöttünkSzemendréhez közel Kula nevü vendégfo-gadó mellé. Die 10 Junii jöttünk Hászon p-a-sa nevü kasitıéilyho-z. Die 11 jöittün-k Baıtfonienevü helyhez. Die 12 jöttünk Jágudinba. Die13 mulattunk. Die 14 jöttünk P-ar-akiny nevükasbélyhoz. Die 15 szállottunk Rásnzafalumezejére, itt sok eperjet szedtünk vala. Die16 szállottunk Nishez közel egy ódalba, en-nél rosszabb szállásunk nem volt. Die 17 ér-keztünk Nis nevü városba, 7 vagy 8 meesetűhely lehet. Die 18 elkéredzvén az -tihájátulelöl Szofiára, az városhoz csak közel oly fe-redőben feredénk, kinek mását alig láttam,mivel sem igen meleg, sem hideg, szép tisz-ta is; -aznap jöttünk Muszta pasa nevű kas-télyhoz. Die 19 jöttünk Dragoman nevü fa-luhoz, az hol igen nehezen későn talál-ánkegy kis penészes bort. Die 20 jöttünk igenszoros havason által egy vendégfogadóhoznem igen messze egy kis patak mellé. [. . .]Die 22 jöttünk szintén Szofia alá az mezőre,az nap mentem be elsőbben. Die 23-28

85

mind ott voltunk helyben, vezér érkeztéig;szép piaca vagyon, vagy 22, 23 mecset va-gyon benne. Die 29. Megindulván az vezér-rel, jöttünk Harmanlit nevű faluhoz. Die 30jöttünk Ikhinán nevü faluhoz.JULIUS. Die julii 1 jövénk igen szoros

havason, kinél szorosabbat addig nem [lát-tam], innén kiérvén egy vizecske mellett azhavas alatt szűk helyen az vezér megszállaCsauliovo nevü faluban; de hely nem lévén,mi eljövénk által igen szoros helyekenSzarkan Bágh nevű török faılu melilé, aızholott is nemi-gen jó helyen hálánk az kisKasa között [!]. Die 2 jöttünk Patárpazán-ra; alkalmas városocska, kilenc vagy tíz me-eset lehet benne, itt várt bennünket urunkétekfogój.a, Masary István uram az adóér-tment törökkel. Die 3 jöttünk Phiilizppibe, aznagy hírü Sándor születésének helyébe. Die4 bemenvén az városba az havasalföldi Spot-na szállására; töltöttünk igen jó bort, négyoszporán okáját, ennél szebb helyet Török-országban alig láttam, négy hegyekből állóhely, egymás után rendiben állanak az he-gyek, de az elsőn, úgymint legnagyobbikonház nincsen, az után vagyon már csaknemakkora hegy, ezen vannak már az -alja feléházak; az két hegy között, mondják, hogyvolt az Sándor lakóhelye; az harmadik majdmindeniknél legkisebb, hegyesecske, egykápolna vagyon az tetején, régen várat mon-danak löttnek lenni rajta; az negyedik hosz-szacska élszabású, ezen vagyon kétfelől azváros jobb része, Marie nevü folyóvíz va-gyon mellette az keresztény nyelven, törö-

86

kök penig Mericnek mondják, mint az Nagy-Küküllő. -akkora víz lehet, szép fahíd állrajta. Die 5 jöttünk Papáz nevü falu mellé.[. . .] Die 8 jöttünk által Hartymán nevű fa-lun, az holott szép hid és mecset vagyon,ugyanaznap jöttünk által az Muszta pasaesináltatta hídon is, kinek mását nem láttamszépségből, két szekér egymás mellett elférrajta, alkalmas hosszú is, de kenyeret nem ta-lálánk benne, hanem eljövénk, egy kis vizecs-ke mellé, megvonók magunkat, mindazonál-tal az faluból egy palack bort hozattunk.Die 9 jöttünk be Drinápolyba -az vezér-

[rel] ez nap Muszta pasába. Die 10 érkezettaz vezér Drinápolyhoz közel, innét alattom-ban egynséhányadmagával bejövén az csá-szárhoz. Die 11 künn volt. Die 12 jött benagy pompával Drinápolyba, kimenvén ele-jében sok urak, kadiák és császár csauzi,csausz pasával együtt. Jövetelének rendi, azmint eszembe vehettem, így volt: az pasákrenddel egymás után, ki-ki maga hadaivalés cifra udvarával, voltak kilencen az pasák.Ezek után a vezér daliái, ezek után úgy azvezér szemén szaraciái, ennél jobb had a-ligvolt köztök, lehetett ez több kétezernél.Ezek után az császár és vezér7 főember szol-gái, négyen-négyen egy rendiben az mag-okszolgáival. Ezek után az császár és vezércsauszi, itt az császár csausz pasája kimen-vén az vezér eleibe, megkaftányozták nyusz-tossal. Ezek után mentek mind hadi kontyosfő írástudó emberek, közte ment a réz-ef-fendi is; ezek után az vezetéki, úgymint hétigen szépek, vezetékek után két fő ka-di, kik

B7

után négy dívánülő vezérek, ez-ek után egye-dül egy nagy zöld kontyos, ilyen konty többnem volt, talán -az mufti lehetett, ez után azfővezér tiszta fehér mentében, igen szépnyuszt vala alatta, pejlovon ül vala, mellet-te is egy főtörök hasonló mentében, de kon-tya másféle vala, hadíforma tán, mint azvezéré, utána feles muzsikások lévén, feleshadak is valának, kik az császár háza előttnagy rend-et állván, bemene az vezér kön-töscsókolıní, holott megkaftányoztatván, igenszépen kijöve, lóra ülvén, kísérék az sátor-ba; omnibuis computatis lehetett 18 vagy ta-lán 20 ezer had; finis. -- Itt az pompát néz-vén az szorosságban, mondá egy török Ma-tocsi uramnaka, hogy gyaur, kinek vissza-mondván, csaknem rosszul jára, mivel soktörök hallá. Die 14 ment étekfogó Matocsiuraın. Die 16 menıt el György deák uram.AUGUSTUS. Die 1 Augustus elérkezék az

német csá-szár őfelsége követ~e9, kinek nagypompával elejébe ment az császár csauszpasája, az csauszokkal együtt, s-olenniter be-hozák, az táboron hozván által, az sátorokközött utat csináltak, az vezér sátora mel-lett vivén el, hogy ő is nézhesse, onnét aláaz császár házai alatt el, kit az császár isnézett. Vol-t nyolc vezetéke igen szépek, kinémet nyereg, ki török, az német nyergekkövesek voltak; két igen szép hintók ésegy lektika, üvegesek, ezekhez lovak hámokelég cifrák, ezeken kívül voltak hintók ma-gokéi, lehetett kétszázazdmagával az követ,kiknek lehetett ötven-e vont arányban, detörök foszlán formán voltanak mind, men-

B8

téjik mind veres, süvegek is mind megint,30 kengy-elfuıtói, kiknek is tizenketteje vonta-ranyban, ezüst alabárdosok, trombitások 4,mint ezüst arannyal trombitájok. Dob ma-gyar formán kettő, egy lovon, maga az kö-vet is igen szép nyuszttal béllett vont arany-ban vala, kóesagtoll az süvegében. Császár-tul 'kül-detett igen szép szürke ló alatta, szé-les szerszám, töltött cafrang; ez így lőn eznap. [. . .]Die 22 mentünk vala ki az mezőre az csá-

szário kiszállását nézni, de elhalada máról,ez nap vezeték el az elefántot, kinek az há-tán szép filegóriáeska vala, öt-hat ember el-fért volna benne, az nyakán ülvén egy em-ber, az ki mestere volt, az társai penig kö-rülötte gyalog, némelyik egy darab fávalütötte, ha restelkedett. Ez-t az állatot az any-ja tíz esztendeig szokta az méhében hor-„ıozni etc.Die 23 Augusti ment ki a császár az sá-

torába nagy pompával; elsőben elmenvénaz hadak, ment utánok az janesár aga, az-után az császár csauszi s az főember szol-gák az magok cselédivel, ezek után az fő-vezér vezetékje hetet; azok elmenvén, jöt-telnek -az császár vezetéki két renddel, azokvoltak 25; ezek után voltak az vadá-szó mes-terek, volt 8 pár is, mind veresbe öltöztetve,szép mesterséggel teve hátán ülvén mesteré-vel együtt, az kik is mind veres bársonybanvoltak. Ezek után jöttek az dívánülő vezé-rek, utol az fővezér és mufti ketten. Ezekután az császár elöl járó vezetékek, 9 veze-tékek ígen szépek, utánok az császár, ki is

89

hosszú vékony ábrázatú, nagy orrú, nemszép és nem is igen fekete, közép ember, va-la zöld vont arany nyuszttal béllett subagalléros rajta, barna lovon ülvén, utána jobbkeze felől fehér nyuszttal béllett mentéfbenvala az szeretője, szép ifjú legény, azutánketten az sziliktár fegyverhordozó s a csu-haõdár ruháirfa való gondviselő, ezek után ket-ten-ketten az császár ifjai, kik hetvenötenfogtak lenni, mind kétfelől leeresztett üstök-kel, ezek után az többi is, ki szpá[h]i, kimicsoda; kilk után a császár musikási, zászlóöreg volt nyolc, utána sípos öt vagy hat,trombitás 8, dolbos 12, cincin 2. Ezeken kí-vül másféle dobosok voltak, négy tevén igennagyok, kétfelől leeresztve, ezek alkalmasintbőgnek vala. [. . .]Die 30 Aug. indult a császár Bogá[z] felé.

Eodem die mi is Drinápoly-tól Konstanciná-poly -felé; az nap jöttünk Havsza nevű törökfaluba, mely három mélyföld Drinápoly-hoz. - Die 31. Aug. Burgasz nevű török fa-luba, mely öt mélfyföld Havszához, általjöt-tünk egy Baba nevü török falun, holott igenszép mecset vagyon, cifra is mellette.SEPTE-MBER. Die 1. Sept. jöttünk által

Karistirán nevű török falun, érkeztünk est-vére Csor[l]ára. Itt néz-egetők az császárleopárdjait. Az nap is öt mélyföldet jöt-tünk. Die 2. Sept. jöttünk által Szilivája ne-vű szép török városon, mely keresztyénekidejében igen szép volt és erős az tengerpar-ton, aznap értünk az tenger mellé, estvérejötftünlk hálni egy Pathos nevű görög falu-ba, az hol igen jó bort ivánk, fejért, ez négy

90

mélyföldnyi út volt. Die 3 Sept. jöttünkebédre Kucsuk Cekmé-be, által nagy Cek-mén, itt haladok meg az német követet; est-vére be Konstantinápolyba. Az napi utunkvolt négy mélyföld. Die 8 Sept. eljárók kö-vet urammalii az Justinianus császár csinál-tatta templomot,12 mely különb-különbfélemárványkövekből építtetett, vagyon öt kül-ső rézkapuk, vagyon belső nagy két kapuk,egyiknek ez-ek közül megette vagy-on aztemplom falába oda csinálva az Noe bárká-járnak deszkájából nagy darab, egy kicsit énis vájtam vala. Vagyon más helyett benneegy oszlop alján, nem tudom, micsoda kő,igen szép, sima, fekete színű zöld, ki min-denkor izzad. Ennek mind oldala, alja, padi-mentuma, boltása, mind különb-különb már-vány. Eodem die voltunk az -oroszlányoknális, kik közül hárman valának együtt egyházban, különb-különb helyen kötve vékonyvaslánccal. Vala más helyben egy igen nagykötelen félig bojtos, az nyaka sebes vala,setét helyen vala ez. Vala egy párduc igenszép más helyen, ennek nyaka, dereka megvala kötve; vagyon annyi farka, mi[n]=t azorofszlánynak; vala egy hiúz is, de igen la-tor, item vala egy pézsmamacska is, de ezannál is lat-raibb vala, egy vaskalitkába vala.Ezeken kivül valának farkasok, rókák, me-lyeket annak idejében mulatságnak okáértaz császár előtt szaggattatnak el. [. . .]Die 21 Sept. Mentünk sétálni hajón fel az

Fekete-tengerre az Bogázon, mely Bogázonvagyon négy kővár, együtt kettő egymássalátalellenben, másutt is kettő hasonlóképpen.

91

Elsőben éri ember Bőrvárát, mely vár el-ső csinálmányai az töröknek. Ennek a helyértkerí`tette volt be az török az elmetélt tehén-bőrrel, ennek átal~e~llenében vagyon más vár,melyet hínak Anadol Hiszárnak; ezekbenegyikben-egyikben lehet húsz vagy huszon-öt álgyú apróstól, férne el benne talán négy[?] négyszáz ember, ezek ~`lesz.nek egy-egy kismélyföldre Konstancinápo=lyhoz. Ezen felyülvannak más két várak egymás ellenében,ugyanaz torokbazn ezek is, az nevük törökülKavák; ezekben is egyannyi álgyú lehet, eze-ken felyül csak közel kiérni az torokból azszéles Fekete-tengerre.13 Kiérkezvén az to-rokból, bal kéz felől az hegy-oldalon egy to-rony vagyon kőből rakva,14 százharminc lej~tés az magassága, ezen fenn három lámpásvagyon, kettő kétfelől az teteje mellett van-nak csinálva, kinek egyi-ké-ibe beleférne ötvagy hat ember, az tetejében legnagyobblámpás, melynek az keresége 24 krisftálybóláll, két krisrtály lehet 3 arasz, az mzagasságiapenig öt renddel vagyon az kristály egymá-son felyül, legalább beleférne tíz ember; ezlámpás arra való, hogy éjszaka az setétbenmesszünnen jövő gályák útjokat erre tud-ják vezérleni, mely ha éjjel megaluszik, azarra rendeltetett ember gondviseletlengégemiatt meg szokott ölettetni. Itt létemben agondvíselő igen vén ember lévén, azt hal-lottam ielőle, hogy ezt az tornyot SzentMiklós esináltatta volna, kinek most is testealatt ott fekünnék, melynek nagyobb bi-zonyságára most is gyertyát égetnek alatt,

92

mely gyertyát alatt elsőben ha még neiiigyújtanák, az felső gyertyák az lámpásbannem éghetn-ek; mely próbált dolog lévén,ennek előtte való időkben az lámpásbanvaló égés világosságában igen corrumpáló-dott ez egyszeri do-logért, melyért az akkorigondviselőt meg is ölték. Die 22 volt ez.Ehhez csak közel az t-engerben az kő-

szikla tetején egy alabásrtromból csinált osz-lop vagyon, mely három darabból áll, vassalfoglalta-”tott, alatt az virágok alatt Írás is va-la, de az régiség miatt elkopván, nem olvas-hatám el, sietvén, az nevemet két betűvelfelirván r-eá, honn-ét meredek lévén, igennehezen jöheték le.Visszajövén, szállánëk ki a tengerpartra az

császárnak egy igen szép kertéhez, melymár Ázsiának mondatik, de ide nem eresz-tenlek be; alább jövén, jövénk Üsztyüdár ne-vű török városba, itt egy kicsinyt falato-zánik, s jövénk az Leányvárba, mely az ten-gerben vagy-on, itt is egy igen erős toronyvagyon, melyben egy kút is vagyon, de aztmondják, csak az esővízből áll.Innét átal-jövén az ftenger-en az császár la-

kóházai mell-é,15 itt igen nagy és szép álgyú-kat lá-tánk. kiváltképpen 3 oly volt, hogyegy kissé meghajolván, benne ülhete-tt em-ber, az többi is valóban nagyok. Ide csakközel leve egy kapu ki a császár házaitólçaz kapu fele`tt oly halcsontokat láttunk, hogytalán csak szélessége az fejének két araszhéjával ha volt, háta gerincebeli cson-tokigen nagyok, -oldalcsontjai lehet*-tek két-kétöl, de még sok eltörött volt benne. Ide is

9ä

nem messze egy szép kút, vize jó innya éshideg, mely felől az keresztyének oly hi-szemrben vannak, hogy esztendőt által egy-szer megmosdván benne, hogy binek az esz-tenidöiek elmozsatlta-tnak. Ismét az szállásrajövénk.OCTOBEB.. [. . .] Die 12. Oct. jöve be az

császár Konstantinápolyba elég pompával,kevés lovas haddal, feles jancsársággal, le-hetett 10 000 jancsár. Rend ez volt: elöl el-menvén az urak, főember szolgák ki-ki ud-varával, jöve utána a jancsár aga, eltakarod-ván az jancsáfrság, jövének az vezér csauszi,ezek után az omeriták zöld paftyolatosok,ezek után a császár csauszi hét rendben,ezek között viszik az császár négy lófarkzászlóját, kik után feles kadiák menvén, jö-ve utánok az vezér és mufti egymás, mel-lett. Ezek után az császár feles vezetéki,mely vezetékek után viszik az leopárdokategy-egy tevén, kit aranyos materiába, kitbársonyba ölıtöztetve, kik után más kivált-képpen való kilenc pajzsos igen szép veze-tékek, kik után viszik az alkorá»nt zölddelbevonva egy tevén, utána más tevén az csá-szár széfikit, mely is igen szép, azután kétnagy úr egymás mellett, kik után az császár;vala pedig veres vont aranyban, nyuszt-talbéllettben, galléros, közép konty az fejében,három toll benne, oldal felé ketteje feláll aztetejéve-1, az első középen elöl alá van sze-gezfve az tetejével, igen szép medáljokbanállanak, kétfelé van aranylánccal az medáljszegezve, mely is mind gyémánttal rakott,az nap barna lovon ül vala, igen szép kö-

94

vekkel kirakott szerszám, utána egyedül me-gyen az sodomitája, ez után mennek kettenaz fegyverhordozó és csuhadár, az fegyver-hordozó jobb kéz felől, me-ly oly kardot vi-szen utána kövekkel rakoftta-t, kinek másátsohasem láttam, ezek után ketten-ket-tenegymás mellett az egész császár udvara, kikis inkább mind fejedelmi szerszámlban vad-nak, 12 zászlót visznek ustána, feles muzsi--kások, szpaiság és egyéb hadak is vannakutol kísérők etc. [. . .]

Anno 1666

[. . .] Die 2 Februarius. Eodem die löttünkszemben -az császárral, az franciai követtel,egyszersmind az szekereket is az adóvalegyütt magunkkal, -az ajándlékkal rendetállván az császár rostélyos tornya elõtt, hon-nét midőn megnézegetné az ajándékot, el-vevén és leültetvén, ennünk adának, az jan-csárságn-ak azután elkezdvén az fizetéstrenddel-renddel zászslónként, »kinek végezetiután éteket hozának, holott az vezér enniadván az követeknek, magával évén egyasztalnál az franciai követ, az mi követünkpenig az kapitány pasával csak közel, ugyan-ott azon házban, minekutána öttek volna, ki-hozák az követeket kaftányozni, megkaftá-nyozák az franciát, -s talán 15 vagy 16 ma-gával, magát nem nyuszttal bélle-ttel. Minkietis megkaftányozának hatan, noha tize-nket`tölött volna szokás, de így levén, rendbe ál-lánk, az vezér bement az császárhoz.. [. . .]Die 29 Martius ment ki az ordi, mely any-

nyit teszen, mint tábor piaca, az sátorokhoz,

95

itt mindenféle mesteremberek külön-különaz ő seregekkel, .pompával s dobszóval ésegyébféle muzsikaszóval -az császár filagó-riája előtt elmenvén, mindenféle mesterem-ber az Ő mesterségek szerént való dolgokatott meg szokta mutatni, külön-külön minde-nik sereg megállván, az csá-szá-rt meg is szok-ta áldani; onnét elmenvén, Sztarcbol efendinevű úrnak az házához mennek, holott pré-dát vetvén mindazokban, valamit ki-ki szo-kott, az Ő mestersége szerint szokott vinni;onnét aztán kimégyen, az ki táborra való;az ki penig hon maradó, hazaoszolnak. Azonaz napon zsidónak, görögnek, minden névvelnevezendő nemzetségnek, még az cigány-nak is estig szabad zöldben járni és kontyotviselni. Legelöl -szokták vin-ni az kenyeret azkenyérsütők, kalácsot és egyebet, utánamindjárt afz húst az mészáros-ok, ezek utánmindenféle mesterek, az mely mesterek ke-vesen szoktak lenni, 3-4-féle is egybeáll;utol viszik s mennek az szánitók-vetők, leg-utol szalmát visznek, azután semmi sincs.[...][1669] okt-obernek vége felé megindulzék

Brassóból Havaselvében Pitesd felé által aDunán Nikápolyba, onnan által a Sophiamagas havasán, találám elöl Mikes Kelemenuramatlfi, ki fa császártól Jenihserből jő va-la, ezelőtt nem sokkal szegény Gyulai Ta-mási? uram meghalt volt egy Tern-ova nevügörög faluban; én is beérkezvén J-enihser-be, honnan egy úti levelet vevén, contínuá-

96

lom utarnat, de valóban meguntam vala fasok havasokat hágni, midőn azért érkez-tünk volna egy Stephania nevű görög vá-rosba, vetekedünk vala, a két portus közülmelyik felé fogjunk, mivel csak a málvásiaiés nigroponti két híre-s portusról indulhatvala az ember Kandia felé a vízen gályák-kal, és nem kaphatunk vala igaz és valósá-gos hint, hogy melyik helyen találunk ha-marébb Kandia felé induló gályát, de mivela málvásiai út -kivált Chorinthus »táján igenfélelmes vala, a nehéz pénz is nálunk lévén,nem mwénk arra fogni, hanem mintegy kétmérfölddel Chorinthus mellett elmenénk,Nigroponti nevű por-tusra tartván.Bémenénk Nigroponti nevü erős városba,

kit szultán Szoliman vett volt meg, ki isszigetben van ugyan, de oly közel a száraz-hoz, hogy kőhid van bé a száraztól álftalesi-nálva igen erősen, mely oly ëkőhid, hogy gá-lyák járhatnak el -alatta, igaz dolog, hogyhol az árbocfáknıafk által kell járni, ott felvo-nós fahíd van a közepén.Itt láttam »a híd mellett egy malmot, me-

lyet a tenger hajt, négyszer fordulván megaz tenger egy éjjel s egy nap, úgy, hogyreggeltől fogva napkelet felõl, ismét déltőlfogva estvéig napnyugot felől, estvétől fog-va éjfélig ismét napkelet felől, és éjféltőlreggelig ismét napnyugot felől való folyá-sával hajtja -azon malomnak a kerekét, melymalomkerekek a tengernek abban a folyá-'sáb-an oly lá-b alatt vágynak, hogy az úti gá-lyáknak ott kell ıelmenniök, és azon kereke-ket, mikor gályák érkeznek, mindenkor be

7 - Utazások a török birodalomban 97

szokták vonni csuda mesterséggel, hogy azúti gályák szépen elmehetnek. Ottlétem alattezen malmot sokszor csudálva nézem vala.Innét előttem indulván Zólyominak egy

követe Kandiába a fõvezérhez, nem igenmessze viheté követségét, mert ura egész-ségeért megivá a tengert, mely szomorú ca-sus nem kevéssé ijesztett vala meg, mivelnékem is arra kell vala mennem, de mivelpericulum vala in mora, Isten hírével nekifogék. Midőn azér-t egy ki-sded hajót talál-tam volna Kandia felé, tehát valami nehe-zen megszvegődém vélek, hogy ötödmagam-mal vigyen -el Kandiáb-a, de ide is úgy fo-gadának be, hogy csak magam üljek fel aszéles helybe, a többi pedig, cselédim, a bü-dösben, elég tetves helyben, hová in anno1670 nagy nehezen íbéverekedénk 14 napalatt, melyet már azelőtt másfél hónappalmegvett volt a török per contractum azol.aszoktól. [. . .]December 1. érkeztünk be Kandíába, me-

lyet volt már másfél hónapja, hogy megvettvolt a török, feladván a benne valók, mivelnem volt elég praesidíum benne. A helynagy, mint másfél Szeben, lehet akkora,bástyái három rendben vannak, az árkonkívül valók csuda formában, a föld színé-nél alább csipkésen voltak mesterséges csi-nálmányúak; ezenkívül ahol mezőt gondoltvolna ember látni, a föld alja majd két-arasznyi puskalövésnyire mind porral voltmegrakva, mégpenig három renddel egymáshátán, amely miatt sok török veszett, ugyantöbb, mint a lövés mi-att. Ezeken a bástyá-

98

kon belül az árka volt, széles ugyan, de nemszélesebb az fogarasi ároknál, de mélyebbszáraz árka van, ezeken belöl vannak mára regularis derék bástyák, kikhez hasonló-kat csinálmányban sohasem láttam; nagyokés magasak, rettenetes vas-tagok, csoda kőbőlfbélletteık, mert nem omlott, hanem csak be-lément a golyóbis; ezekről -oltalmazták za várárkán kívül való alacsony bástya alatt. Ezekközött oly volt egy, hogy bizony könnyebb-volna Fogarast megvenni, hogysem ez egybástyát, Fejér bástyának híják, ezen nem isesett lövés, mivel értésére esett a töröknek,micsoda ké-szüle-ttel van.Ezek közül a reguláris Lbástyák közül vet-

tek meg egyet, ott ment be a török, porralhányatván fel, mely bástya volt a tenger-parton, ahol férni sem -tudtak, Velence fe-lől való részen, mivel egy olasz szökött voltki, s az mondotta meg la vezérnek, hol víja,mely olaszt halálra tartottak benn, másnapmeg akarták ölni; éjjel elszöktették, ki törö-kök közé, ez miatt veszett K=andia. Emberbenne semmi sem maradt egy zsidónálegyéb, ez is lopva egy lyukban maradt meg,annál is inkább semmi egyetmás, mindentelvittek belőle. NB. Maradt volt ugyan ezerakó peszmét, kit Panajotnak, az főtolrnács-nak” ajándékozott az vezér. Álgyú elegyes-tül maradt több háromszáznál, vittek el töb-bet hétszáznál.Amely bástyát megvették volt a törökök,

Veres bástyának híják. A pasák közül senkiel nem esett, ha~.n=em egyéb közrend mindlovas, kiváltképpen gyalogság igen sok, szá-

99

ma nélkül. Ötfelõl vítták. Vagyon egy To-rony nevű bástyája, mely a tengerbe van csi-nálva, rakáson, töltésen men-nek belé, ez iserősebb Fogarasnál; tovább lőttéık fél eszten-dőnél, mégsem vehették volna meg, ha a vá-rat fel nem adják, [...] a portust inkábboltalmazta, mint .az várat. [. . .]Ezeken belül volt már a város, temploma

annyi, hogy egy városban ennyit nem lát-tam, az nagyjait az császár és vezér csinál-tatta, s más úgy rendelé mecsetnek, portu-sa .kicsiny van, hatvan-hetven gálya nehezenfér el benne. Kívül hozzá egy álgyúlövés-nyire csináltak volt .a törökök egy földvá-rat, melyet neveztek volt Madie várnak, azazbosszúúző vár, ebbõl obsideál-tak volt lente,de ez nem sok ártására volt. Megvevé az tö-rök Ka-ndiát, -amazt elhányatá. Én benn vol-tam szálláson az várban az Panajot házánál,melyet vett volt hétszáz talléron egy temp-lommal együtt holmi görög papok számára.Ezalatt nékem szállást az várban benn

Kandiában rendeltek vala, és amíg vála-szom lőn, hat hétig ott lakám, és ottlakásomalatt eljárám egynehányszor az várat belülés kívül, melyhez hasonló kézzel csinálterósséget én soha mást nem *lát-tam, mert en-nek három renddel valának az ő erősségi,úgymint legbelől valának oly magas bás-tyák, kikről az rajta kívül való erősségeketoltalmazhatja vala, és ezek valaholott valá-nak, mindenik mellett külön-külön cejthá-zak valának. Ezeknél küljebb más rendbelierősség vala, szokás szerént való regulárisnagy ibástyák, kikhez hasonlók-a-t mind nagy-

100

sággal s mind magassággal nem láttam;mely bástyák sem téglából, sem kemény kő-ből csináltattak, hanem ugyanott termett olycsudálatos lágy fehér kövekből valánaképíttetve, hogy az lövés ellen semmit semromol vala, hanem az golyóbis csak be-le halva-la; ezek nagyságokkal olyak valának, ki-ken egyiken-egyiken három- vagy négyszázember bőven forgolódhatik. Ezeken kívülvala az nagy, mély és széles árok víz nél-kül, ennek az ároknak az külsõ szélinél, aholaz béllése szokott lenni az ároknak az földszínénél és az béllés tetejénél alább oly csu-dálatos titkos bástyaforma erősségek valá-nak *körös-körül, hogy azt az ellenség nem-hogy láthatja, de sőt valamíg reá nem bök-ken vala, nem is remélheti vala létét, har-madrendbeli erősség ez vala.ıl\/Iindezeıken kívül, az ho-l már akárki is

szabad mezőnek ítéflheti az földet, tehát azföld alja körös-körül az árok mellett, majdegy puskalöv-ésnyiig .kívül az árkon puska-porral vala megrakva, úgy hogy ahol csaktíz, húsz ember is az ellenség közül meg-csoportozik vala, az ég felé repítik valaszárny nélkül, mely miá a város kívül nagydarab helyen az mező úgy fel vala hányat-tatva, hogy aki nem tudta volna az dolgot,város és pincék helyének ítélhette volnaméltán. Hat hétig voltam ott két szolgávalés két postáv-al, Paládi Györggyel és BoérIstvánnal.

*_ Y 7-7 - ~ 7 ~_ 7 r _* 1 _ 7 ___ , (7 7

Circa dimidium Februarii [1670] válaszomlőn az fővezertõl, és Isten kegyelméből meg-

101

inclulék vissza 16-ta, az nap jöttem Dia nevűszigetbe, mely 12 mértföld K-andiához, 17-ma helyben voltunk, mert szelünk nem volt;18-va jöttünk Malmak nevű szigetbe, mely120 mértföld a megírt Dia nevü szigethez;19-na jöttünk Milus nevü szig*etbe,19 melyhatvan mértföld, mert rossz szelünk volt;20-ma jöttünk Nigropolis torkának2° szélé-be, mely 70 mfld; 21-ma Nigropolisba, mely80 mfld; 22-da helyben voltunk, 24-ta jöt-tünk egy rossz kerületbse, fazon torokba, 25-ta jöttünk csavargólag a torok végéig; 27-ma jöttünlk jó sz-éllel Cassandria nevű szi-getbe,” 29-ma kiszállottunk Thessalonicá-ba. Colosse mellett elmenvén, holott talál-tam Boér Zsigmond?-2 uramat, ott lévén acsászár is, onnan kiindul-ék Drinápoly felé,onnan ki a Dunán által Bukarestre, holottotthon *lévén a vajda, lovat küld-e alám, hogyhozzája felmenjek, s fel is m-enék, hogy egy-ről s másról kérdezősködvén, elbúcsúzámtől-e, s utamat continuálám Erdély felé. Cir-ca finem Martii F-eh-érvárra érkezém. [. . .]

Thessalonicában találtam vala Boér Zsig-mond uramat, [. . .] itt muiatnom kelle, amíglovakat .vé-teték, mivel egy lovunk sem va-la; egy kevés iszkófiumot is vettem vala,mivel legolcsóbb ott, levelét harmadfél tal-léron, és így elkészülék, kiindulék Driná-poly felé, hol-ott megnyugodván harmadna-pig, onnét is kiindulván, evezék vala Erdélyfelé, amint lehet vala. Isten kegyelmébőláltalvergődvén az Dunán és Bukarestre ér-kezvén, ott találám Antal vajdát.`33 [. . .]

102

APÁGZAI TAMÁS

Apáczai Csere János négy testvére közül csakTamás lép még értelmiségi pályára! Bethlen Miklósönéletírásából tudjuk, hogy a nagynevű professzoröccse tanulótársa volt. Ez pedig csak Kolozsvá-ron lehetett, éspedig 1658 elejétõl kezdve, amikor- miként írja - „Kolozsvárra menénk, és ottmindkettõnket az öcsémmel együtt Váradi Miklósgondviselése alatt a scholában Apáczai János kezealá adának.“ Kiváló tanárával kapcsolatban Beth-len Miklós megemlíti annak Tamás nevü öccsétis: ,,Mindketten tudományok által szép állapotramentenek. Tamás tanulótársam, azután Zemplénmegyében, onnét beszorulván a vall`ásüldözésmiatt, Hunyad megyei nótárius.“2Apáczai Tamás, az alább közölt rõvıd portai

jelentés írója tehát a felsõ-magyarországi bujdo-sókkal tért vissza Erdélybe, és 1671-ben a bujdo-sók portai követe lett. Egy naplót is hagyott hátra.Portal jelentésében lényegében egy sokáig ha-lasztgatott nagyvezéri fogad-ást ír le, közben sokjellemzõ apróságot is konstantinápolyi esemé-nyekröl.A bujdosók 1671-ben Konstantinápolyba kül-

dött követei nem kapták meg a törökt-öl kértfegyveres segítséget. A fövezér azonban értésük-re adta, hogy a török birodalomnak nincsen ki-fogása az ellen, ha a bujdosók felveszik a har-cot a császáriakkal. Engedélyt kaptak ar-ra is, hogy a török határszéli területen készit-sék elõ támadásukat. Ez a támadás 1672. augusztusmásodik felében meg is indult. Az ország jobbágy-népe mindenütt lelkesen csatlakozott a felkelők-höz, akiknek élére a fejedelemmé választott Thö-

103

köly Imre állott. Õ késõbb szoros kapcsolatba ke-rült a Portával. A század utolsó tizedébõl fenn-maradt törökországi követjelentések egész soraszármazik erdélyi kuruc híveinek tollából.

PORTAI FELJEGYZÉSEK(1671)

Anno 1671. 3 Octobris. Kapichia uram3tolmácsát, Vaszilt fővezér* tihajához reggelfelküldvén, megjelentette, hogy szembenakarnánk őnagyságával lenni. Azért izene,mindjárt felmenjünk, és ebéd után circa 12lévén a parancsolat, mi-ndjárt nyergelteténks hozzája menénk. Azonban a sátorhoz csakközel megállapodván, lovainkról leszállánk,és Vaszil által ottlétünket hírré tétetvén,izené, menjünk bé. De mivel sokan volt-a.knála, mi is vi-sszaizenénk, hogy csak magá-nos-an akarnók őnagyságának követségün-ket referálni; kit értvén, izené, lennénkkevés várakozással. Azért subsistálván, mi-kor az urak tőle eloszlának, ismét izene, bé-mehetünk (pro interim Vaszil-tól megkér-dezte, hogy vislzvünk-e vala=.mi:t?), s a külsősátorából (mely vala az udvar kerítésén kí-vül) az más sátorában (mely vala legelöl sokudvara népe sátorai között az k-erítésen be-löl) általmenvén, csak magánosan ülvén sá-torában a kereve-t szélin oldalról, hozzájamenénk, s kön-töséhez békélvén, köszöntők,s mindkét részről credentiáinkat assignálók,és skövetségemet én is így beszélém s tolmá-

104

cso`ltatám meg néki György deák5 uram ál-tal. [. . .]Ezzel tőle eljövénk, mivel könyörgéséhez

készülvén, íme, térde alá való teveszőr -kár-pitját is kerevetjére szemünk előtt substrál-ták vala.Onnan kijövén, indulánk a csauz pasa sá-

torához, és elöl a tolmácsot, Vaszilt küldvén,hogy ottlétünket megjelentse az pasának,hát szintén akkor vert egy törököt; kihezképest csakhamar hozzánk megtére Vaszil,s referálá -a dolgot, és hogy a pasa most ha-nagunnék. Tetszék azért, hogy jobb alkal-matossággal másszor keresnők meg, és ígyKaragacsra, az faluban szállásunkra alájö-vénk.4. Octobris. Idejin Vaszilt ismét elküldvén,

hogy a pasánál audentiát sollicitáljon, és aztihajához is elmenvén, az tihája mondta ne-ki: mit keres? ha néki kellünk, megtalál. Apasa penig ígérvén arra magát, valamikormegyünk, szemben lészen velünk, f-elme-nénk és megizenénk, hogy már jelen vol-nánk, kire izené Ő is, várnánk még, míg acsázszfártólfi visszajön. Egész estig azért ottvárakozván, izené, hogy reggel menjünk.

5 Octobris. Idején felmenénk, és az csauszpasának izenvén, sokáig a sátora előtt vára-kozta-ta, s egykor csak kijöve és méne a fő-vezérhez; mi penig egy török sátorábanmegvonánk magunkat. Már primáról elhaj-lott vala az nap, mikor sátorában visszajöve,s izenénk neki, admittáltatván, ül vala ke-revetjén egy zubbonban párnán, és kezé-hez békélvéfn, leültete sátorában a kerevetre.

105

NB. Az vicecsauz pasa nála vala ekkor, ésegy szőcs is, ki valami nusztbéllést varroga-tott vala. György deák azért urunkőnagysága részéről böcsülettel köszönt-vén [. ..]. NB. Az beszéd 'közben kávét ésserbetet hozatván -egy inasával, mindeniké-ről egy-egy findzsával megitata, és az inaskeziben levő kendőhez (ki külön-külön azitalokat elhozrba vala) szájunfkat megtörtlők.Azonban valami basa nagy emberek jövénh-ozzá, tovább nem beszélheténk, hanem fel-kelvén, eljövénk tõle. Es a belső sátor-tólfogva a külső más sáitorának (mely az ud-var keritésén kivül vala) az »ajtajáig a~z_ vice-csauz basa nagy böcsiilettel kikisére, és Is-tennek ajánlván, szállásunkra alájövénk.

6 Octobris. György deák uram a creden-tiák interpretatiójára Íelmenvén, mivel azcsauz pasa a városban há-lt, megvárta, migkijött, és elérkezvén, lováról le sem szállott,hanem ment a császárhoz, és lova hátárólbeszéllett õkegyelmével, rneghagyván, hogyreggel menjen fel. [. . .]

9 Octobris. Péntek nap lévén, melyet őkvasárnap helyett inneplenek, mivel meg isvolt mondva, várakoz.zunk, s ne búsitsuk,ezen nap békét hadtunık neki.

10 Octobris. [. . .] Ugyan ezen nap bocsá-ták az kozák követet,7 ki succursust sollici-tált a Portátul lengyel ellen. [. . .I

23 Ootobris. Vezér udvarában Íelmenvén,sokáig mind ott várakoztunk, mig tihájaegy;-kor meghagyá, ikindikor menjünk. Azértkapichia szállására menvén, amikorra azebéd elkészüle, alig végezhetők el, mikor ti-

106

hája egy főember szolgája hozzánk jövén,megmondá, hogy tihája hívat a vezér-rel való szembenlételre. Azért megaján-dékozván két' zlottal, nagy örömmel mind-járt elmenénk. De akkor is -a dolog-ban semmi sem telék, mert naplemen-tekor kijövén az vezér egy főember nusztosszolgája, megmondá, még egy levelünk nemkész, reggel menjünk. Így akkor is nagy só-hajtva késő estve karagácsi szállásunkra ki-jövénk. [. . .]

24 Octobris. [...] Ikindikor menénfk sacsauz pasa szálllására, az hol a osauzok hó-pénzét szintén ekkor osztják vala, és jó da-rabig ott alatt várakozván, hogy a sok törökritkulni kezde, felmenénk, de látván még,sok occupatiójok van, ott is subsisftálánk,míg egy emberséges magyar szerető ifjúnusztos csauz hírt tőn a pasának s odahiva-ta bennünkeft, is mikor za magyarok dolgátés az szembefnlfértelt urgeáltuk vala, mondá:csudálkozik raj-ta, hogy a dolgot nem ért-hetjük, ne gondoljuk, at magyarok dolgátabban hagyják, de »a vezér azért nem löttszemben, hogy a nlémeft idő eflőtt fésfzre ne ve-gye a dolg-ot,3 s meghagyá György deákur-am.-nak, másnapra menjen fel a levél~érft.[. . .]

BALÓ MÁTYÁSA nagybaconi Baló család tagjaiaXVII. század

elejétől kezdve szerepelnek Háromszék közéleté-ben. 1616-ban Baló Tamás alkirálybíró volt! 1637-ben Baló László és Baló Mátyás tűnnek fel az ok-

107

levejekben, Apafi fejedeleınsége idején Baló Lász-ló portai lnövet (1670)-1. A Baló család 1670. februárz4_én Apafitól címeres nerneslevelet nyert. BalóLászlót az 1670-es években azzal bízták meg,hogy a Törölzforsz-ágba futott Béldi Pál leveleitegybegyüjtse. 1680. április 12-én fejedelmi udvar-mesterként halt meg.3Az 1686-87 között kapitiha Baló Mátyás éle-

téről kevés adat áll rendelkezésünkre. 1686 ja-nuárjában tette le a kapitiha-esküt, és 1687-igképviselte a Portán Erdély érdekeitfi Azt magamondja el, hogy a sárospataki kollégium diákjavolt. Feleségét, baksai Csiszár Juditot 1695-benmár özvegykzént említik: Baló Mátyás tehát 1688és 1695 között hunyt el.Itt köz-ölt naplór-észletében leírja Szulejmán

nagyvezírnek az ostromlott Budavár megsegíté-sére inditott sikertelen felmentő hadjáratát (1686.május-szeptember),-5 amelyben maga is részt vett.Mint rendkívüli követ 1688 tavaszán ismét Kons-tantinápolyban járt; ennek az útjának élményeitnaplójában ugyancsak feljegyezte.

ITINERÁRIUM1

Anno 1686. 10 Junii

Nyomıorúságos kazpitihaıságomban, fővezérSzuliman pasa őnagyságaö Drinápoly mellőlnémet császár ellen való hadra indulván,első hálóhelyre ment Kemhalasaire, ekkorlévén főkövetségben tekintetes nemes Sáros-Si János u.ram. Én is másnap, úgymint 11Junii, a fővezér után Dsrinápolyban ebédet

108

evén, az én Istenemnek engedelméből meg-indultam, és a rendes konakok szerint ígycontinuáltuık utıınkat: Eadem die jöttünk egyhíd mellé, hívatftatik Muszta Pasa Kupruli.12. Uzuncsában, 13. Hermanliban, 14. Ka-gyallikban, 15. Papazliban, 16. Philippiban,17. mulattunk. Eadem érkezék Nagy Ist-ván uram oda követségre. 18. Tatár Pazar-csikban, 19. Várkapuhoz, 20. Iktimányhoz.Ez igen szép darab tartomány, oly rákos vi-zecske mellett háıltunfk, kihez soha hasonlótnem láttunk, Traciában vagyon. 21. JuniiHiámhoz, 22. Szófiához; e volt a rác desz-pot király regiója, i-gen nagy váro-s. 23. Ibi-dem, 26. usque Szófiánál a vezér oturakotcsinála, és az napra virradólag lopták el tő-lem két lovamat az cirkálók miá. Ugyanaz-nap indula el Sárossi uram Erdélybe Ijó vá-lasszal, mi penig a vezérrel jöttünk Iramán-hoz. 27. Saribro, igen friss rákos patak mel-lé, sok volt a rák. 28. Sárközhöz, 29. HaszánPasa Palánkhoz, de mi csak közel Nishez.30. Nis, Varcsa mellé. 1. Julii Alexszincsá-hoz, 2. Ros-na mellé, 3. Parekinhoz, 4. Jage-dinhoz, 5. o-tura-k volıt ott, 6. Bazsiniához,7. Haszán Pasa Palánkához, 8. Kolárhoz, 9.Iszánsikhoz, 10. Lándorf-ejérvárhoz igönhideg esőben, 14. Lett szemben a vezér ve-lünk. 17. Isten kegyevlmességéből megindul-tam Lándorfejérvárról az eszéki hidak fe-lé,és hálni jöttünk Kubenyicához. Innét bocsá-tottuk el Vadenir uramat levelekkel Erdély-ben. 18. Micsevicához. [. . .] 21. Javernik,22. Valkóvárához alias Bulkovár; itt holfbmeg a .szegény Boír Sigmond, mikor Bécs alól

109

jöttek volna, s ott fekszik egy diófa alatt.Iftt a-kara a vezér egynéhány napokat mu-latzıi, az hadakn-a-k fizetni s egész disposi-tiót tenni; de ez a hely szűk levén a hadak-nak, közelebb mene az eszéki hidakhoz,négyórányi földre, s mi 23. ott mulatunk.22. Ide érkezének a császár kai-tányával éskardjával, melyet is .pompásan acceptála. 24.V-alkóvárhoz érkezének C-solnakossi Bálintura-m eadem délhez. Ettől fogva árpát nemadtak az ebek. 25-26. ott oturak volt. Eadembocsáták el Nagy István uramot és Csolna-kossi Bálint uramot,7 én pedig csak magammaradék, s őkegyelrnek Erdélybe menének.27. Igen nagy pompával elérkezéfk a vezérEszékhez, itt várván pompáson sok -szép ha-dak, és a Bosznában fogadott, 8 ezer szemé-nye, igen friss gyalog pusıkás hadak. [. . .] 1Augusrti jötltünk mik is által az eszéki hida-kon igen nagy szorulásban, egy kevéssé aDráva-parton, és -az hidak véginél lévő Zor-da nevü török város mellett megszállánk.Ide érkezének [a törökök] Szekszárdról kétnyavalyás magyarral, egy némettel és egyhorváttal, kiknek mindjárást a vezér fejeketszedeté a maga sátora erlőtt. [. . .] 2. Érkezékel a Galga szultán,3 és költözik álftal azeszéki hid.a-kon igen hideg esőben. Az hiréhezképest -emberi nem felette sok, de mindenrossz ocsmány tatárnak hat, hét lova, S ezértigen soknak látszék, ez -nap mind költöztek,lehet 17 vagy 18 ezer, noha az híre 60 ezer,de a lova több 60 ezernél. 2. [recte 3] Au-gusti [...] Ide Zordához érkezék LengyelLászló uram Rácz Jánossal, urunk commis-

110

sıójával. 4. Indultunk el az eszéki hidak mel-lől Baranya nevü török kastély mellé. Ea-dem ebéden voltam Karancs nevü faluban aprédikáztor-nál, kit hívnak koncai KonczëıiPéternek, ezzel -tanultam Patakon az etymo-lógiátul fogva a publica leckékfig, mindenkoregy classisban, igen örült odamenetelemen,jó szívvel láta, és sohult másutt Lándorfe-jérvártól fogva bort nem kaphatván, jól tar-ta baranyai borral; ennél több emberségesemberre nem tal~álıtam Baranyában, igenhazug tökéletlen emberek a baranyaiak,pénzemért is s-emmít nálok nem tanáltam.5. Megindulván Baranyárul a Mohács me-zein által, .a magyarokból rakott nagy ha-lomnál evén ebédet. A rendes oturak lettvolna Mohácsnál, de Buda felől rossz hírthozván, Szekcső váráná=l is tovább menénk,csak közel Bátasz-ékhez egy nagy nádas helymellé. 6. Bátaszék mellett el, így Szekszárdmellett is, által a Sárvízen, Jenipalánknálmegháltunk. 7. Paxa mellé, puszta hely. 8.Földvár mellett, ez is puszta. [. . .] 10. Pen-t-ellyi mellett elmentünk Gyankurthoz. 11.Az Ebvár mellett és Csilibia melle-tt el. 12.Semminemü impedimentumot a vezér el nemhagyván, nagy büszkén és bolondul szálla abudai mezőkre, a szőlőhegyek tetejére, me-*lyek vadnak a császár útja felől. [...] 13.Kitanulák, hogy a vezér semmit sem tuda hadhoz, csak bolondoskodik, mint lovász-ból lött vezér. 14. Igen friss rendel-t sereg-ben a sáncon kívül a Dunától fogva a szőlő-hegylek aljáig rendelt seregben állván a ke-

111

reszténysévg, item a szõlőhegy is Becske felől1-ze.1.e lévén, német hadak ki-álzlának. A vezíris a véle lévő sok kufárokat egynéhány tö-mött se-regben osztván, minden rend nélkülmind lovast, gyalogot, ellenek indula, ésmindjárt eszevesztve kezd csak kóvályogniaz egyik hegyről másikra, bolondoskodni, s'megérezvén za kanótszagot, nagy síp-, dob-szóval visszajöve minden hadaival, s a ha-dak eloszolván, -azt gondolta vezér uram, akereszténység is visszz-arnegyen, de lassan-lassan ellenek nyomulván, mint olyan meg-bódult bolond hadra, a keresztény rájöves emberül megkalapálá. Nem harcolt kétezerkeresztény, de mégis veszett aznap hat- vagyhétezer pogány, keresztény is vagy 50; eznap 9 ágyút is elnyerének a pogánytól. Bi-zony, domine keresztény, ha tudasz valaélni a győzedelemmel, mint Bécs alatt, ittis az ágyúkon kívül annyit nyert-él volna, ésEszékig a hátán mehe-ttél volna a pogányság-nak, senki ellened meg nem térft volna. So-ha rendetlenebb, rosszabb, szívtelenebb em-ber harcon nincs, minlt Török János, igazáncsak kávéfőzni, dohánytörni, kantárt forgat-ni való ez az utálatos pogányság. [...] 24.Hamzabékhez visszasz-állván Buda felé két-órányi földre, iztt hallgatták nagy frissen,mint lőtték Buda várá-.t. 29. Ismét vissza-szégyenkedének János uramék, de a néme-tek csak nevették őkö-t, még csatát sem ad-tak neki, a várat pedig szemek láttára mindestig keményen lőtték és os-trozmlották. Ul-tima Aug[ustıi] éjfélkor lőtetni kezdvén a

112

német Schaffenberg odaérkezésze után a vá-rat, [...] úgy lótette és ostromoltatta, hogya várbeliek semmifk-ép-pen tovább nem resis-tálhattak, sem szép szerint fel nem adták,hanem 1686 die 2 Sept. délután egy és kétóra között a sok »lövés miá a vár meggyúla,melyet látván a benne való .praesidiárius~ok,két ceigházakot is magok feflgyújtotttak, éski a por miá, ki egyéb tűz miá, ki fegyvermiá paucis saltem remansis in vita, elvesz-vén maga is az ostromon a vezér Abdi basa,9Buda, melyet istentelenül János gazdáék 145esztendeig tutorság színe ala-tt bírták, addominum rediit, qui fuit ante suum.

2Albae Graecae anno 1687. 18 mensís Maji

Nemzetes Sárossi János uram érkezék béLándorfehérvárra az erdélyi adóval, énhe-lyettem hozván kapikihána-k Sándor Pálöcsémet, kit az adónál is jobb -szívvel lát-tam, mivel ez mostani változó állapotbanés nehéz időkben egész desperatióban vol-tam kijövetelem felől. Az adót a táboronkívül vittük keresztül, melyet János ura-mék igen akartak és örültek is. [. . .] 3 [Ju-nii]. A landorfejérvári mezőbe lévő török tá-boron adtuk be az erdélyi adót, igen nagysolemnitással fogván bennünket, és a császárdíványában meg is vendégelvén. [...] 27.Jöttünk által a Dunán Pancsovára. 28. Ebéd-re Varsóra, 29. a Pagonyica mellé. 29. Ebéd-re Lugosra, hálni a Sídóvár mellé. 30. Ebéd-re Karánsebesen, hálni a Ma[r]ga vize mel-

B - Utazások 6. török birodalomban 113

lé. 2. Julii jöttem be édes hazámban. 3.Szászváros, 4. ohábai mezőre, 5. Balázsfal-vára urunk őnagyságához. [. . .]

3Anno 1688, die 21. Fehr.

Deputáltatván a mi kegyelmes urunktólőnagyságától a fényes portai követségben,eadem, indultam el Fogarasból házamhoz,mivel semmi kérszületem nem volt, és 23-dikejusdem estve érkezvén haza, csak egynap, amint lehetett tumultuarie házamnál,de igen titkoson készülvén, 24-én, úgymintMátyás napján indultam meg, egy szolgámis Fog-arasizg, nem tudván, hová megyek. 26.érkeztem Fogarasban, holott az expeditiókután fkelletvén várakoznom, indultam el Fo-garasból 4 Martii. 6. Brassó`ban, 6. et 7. ibi-dem készültem, 8. Rosnyóra, 9. Tö-rcsvárra,10. Rukár-ra, 11. Szokolyhídra, 12. -Cigánykútja, 13. Krecsuly-estre egy korcsomára, 14.Bukarestre, 15. az vajdánál őnagyságánálaudenıtiám volt. 16. hálni Kalogyerire, 17.Dallyára, 18. által a Dunán Oroszcsikra igenrettenetes nagy zajban, 19. mentem Osini-zára, 20. amaz embertelen pogány keresz-tény bestye ëkurafiához, Dantzalhoz Bufflár-ra, 21. ebédre Dragejkőre az jó borra, shálni Csalikovára, 22. Karanbáthra, 23. Der-vendmal1el«es~in, 24. Koválnikra, 25. Korhi-licsire, 26. Vizára, 27 . Szarajra egy nap hatmértföldet, 28. Incseszre mentünk, -onnét 29.ebédre Burgázra és eadem »estvére bé Kons-tancinápolyban, az erdélyi házhoz - lévénakkor kapikihaságban Sándor Pál öcsém-

114

Lıram, kinek desperatióban való létét akkorin bonum ordinem redigáltam vala. Megval-lom, soha egyvégben absque Omni intermis-sione ilyen rettenetes esős szélvészben nemutaztam, mint Brassótól fogva Kgvngtanciná-polyizg, as meg is adám hazajövetelemkor azárát, mert úgy általjárt vala a szél, majdmeghalék a rettenetes hurut miá.

30. Martii kívánván mindjárt a fővezérIzmael pasa,1Ü ki régtől fogva nízánci pasavolt, díványülő vezér, igen öreg, de discre-tus ember, ezel-őtt a tumultus megcsendese-dése és Szifahusfl vezér véletlen megöletéseután azon méltóságra nomiráltattlott ember,hogy mindjárt másnap felmenjek és odame-netelem-nek okát megjelentsem. Mivel arrakészületlen voltam, marada ad ultimumMartii, és akkor délután ozsonyatájban fel-hívatván s elsőben a szokás szerint a tiha-jával szemben lévén, onnét Skerbett uram-mal,12 ki universalis interpres christianus,me-nénk a vezér udva-rló palotájában, holottmintegy f-ertály óráig veszteg ülvén, azutána vezér eleiben visznek, kinek is szokás sze-rint a kapikihával együtt köntösét megcsó-kolván, és urunk őnagysága nevével köszönt-vén, urunk őnagysága cre-de-ntionalis és lá-togató levelét megadám. Ezután urunko-t saz országot megkérdezé, és mindeneket ki-külfdvén a házból, követségemet proponálámaz instructio szerint, és sokáig kérdezkedvénaz erdélyi dolgokról, kérdé azt is, akarok-Lepostát vissza-sbocsátani, mondám: nem, igéré,hogy hamar válaszom lesz, ismét köntöst csó-

115

kolván előtte, eljövék. Itt Skerbeth urama kaftánt elrántá.

[. ..] 3. Aprilis. Egynehány nap hajókáz-tunk fa tengeren, hol az Börvárig, hol Osz-koárig, holott a császárokra a császári -klar-dot fel szokták *köt-ni. [. . .] 10. Aprilis voltválaszom a Íővezıértől Őnagyságától, és mi-k-or a válasszal a tengeren jöttünk volna,cs-ak egy közönséges hajón explorarbio modojárni tanálók az új császárt, szultán Szuli-manıt,13 kinek mellette csak eljövénk, énugy-an mégis ho-noris ergo magam meghaj-tám, de nem úgy, mint császárnak, de Sán-dor Pál uram nem becsülé meg urát, kinekpraeb-en-dáján élt. Eodem volt válaszom a fő-cancella-riustól is.1"* [. . .];12. Apr. reggel Skerbeth urammzal szem-

ben lévén, elbúcsúzám, és ebéd u-tán meg-indulván, hálni jöttem Burgázra, eljövénSándor Pál uram is eddig vélem, és egy éj-szaka egy házba hálván velünk. 13. Apr.mi erre, őkegyelme keservesen visszaméneSztafınfbulban, -én pedig délre jötrtem Intsozre,de mivel másnap nagy kínokflat kellett jőnem,aznap ott voltam. 14. Apr. Já-niban, hol-ottminémü tarást [?] láttam, senıksi el nem hi-szi, csak aki szemivel lártja. 16. Kevalinkra,17. Dervindmahaleszin-re, 18. Dohakriban azNovák havasa alá, húsvét napján. 19. álltalaz Novák havasának mindenik részin Dra-gojkőre. 20. Racgrádra, de igen elfáradvánlovaim, másnap -is ebédet ott vettem. 21.Pis-imisfére, 22. Dályára. 23. Bukta-restre, 24.audentiára az vajdánál15 és eadem -az krecsu-lyesti ko-rcsmáfrza hálni. 25. Tergovístjára, 20.

116

Szebetühidra, 27. Rukárra, 28. Ro-snyóra, 29.a kívánt helyről, Rosnyóról Feketehalom-ban. 30. Fogarasban délután két órakor.[. . .] Amen.

SÁNDOR PÁL

Sándor Pál - az utolsó erdélyi kapitiha -apja agyagfalvi Sándor Gergely, anyja nagyga-lambfalvi Kadics, illetve Mátyus Kata volt. Édes-anyja 1664-ben nagygalambfalvi házát és birtokátférjének adta. Pál valószínüleg itt született, ezértviselte a nagygalambfalvi előnevet. A székelySándor család egyik ága Agyagfalván, másik pe-dig Kénosban lakott. Sándor Pzál felesége tarcsa-falvi Pálfi Judit volt, kitől János és Pál fia, va-lamint Kata nevü leánya született*Naplóirónk ifjúkoráról, akárcsak itthoni létérõl

vajmi keveset tudunk. Jakab Elek feltételezi, hogyegyszerű székely kisnemes gazdálkodó volt Nagy-galambfalván. Csak idósebb korában bízták megaz akkor igen terhes kapitihasággal. 1687. április24-én indult el hazulról Konstantinápolyba, éstöbb mint háromévi ottléte után, valószínüleg1690. augusztus 21-én szökött haza? Azt a lehetõ-séget használta ki, hogy a Porta Thök-ölyhez küld-te követségbe, aki betört Erdélybe és Zernestnélmegverte az egyesült császári és erdélyi hadakat.Cserei Mihály ismert Históriáj«ában az ó hazatéré-sérõl is megeınlékezik: „A szegény Sándor Pálnakhaszn-ála a Thököly bejövetele, különben odasüly-lyed vala pogány országban. Ezt zálogul, szokásszerint, bek-üldötték volt akarata ellen a Portára;azalatt elszakadván Erdély a töröktől, ott üle

117

egynehány esztendeig. Thököly választatván feje-delemsëgre, a Porta kibocsátá Thököly mellé; úgyjöve be Erdélybe vele, ki sem mene többet, itthonmarada békével Udvarhelyszéken, Galambfalv=án.“3

Konstantinápolyi életéről s az otthoni teendőketis felölelő gondjairól 1688. június 15-én feleségénekirt leveléból értesülünk; ez a levél egyben a XVII.század végi udvarhelyszéki székely nyelvjárás éséletmód érdekes emléke is: ,,Noha pünkösd elötthárom héttel menvén haza Dobai György, tőle aküldött levelemben amirõl lehetett, tudósitottalak,s azelőtt Baló uram által is küldöttem volt; ezértamit azokban irtam, tehetséged szerint a tevőlégy. Most is levén alkalmatosságom, nem akar-ván elmulatni, hogy vagy csak egésségem felõl istudósitanálak. Istennek hála különben egésségemvolna, csak hogy a lábaim kiorbáncosultak. Kívá-nom, az levelem tégedet is tanáljon jó szerencsésórában, jó egésségben. Kérlek, az hitván gyerme-keket, ha lehet s az alkalmatlan állapot megen-gedi, tanittasd. Szénacsinálásodhoz s aratásodhozúgy láss, hogy ha lehet, másoknál hátrább ne ma-radj [...]. Az én innen való kiszabadul-ásom felőlaz urat, Bethlen Gergely uramat és Sárosi Jánositélőmester uramat talfáltasd meg. Legyenek őke-gyelmek jó al-:ara-ttal, nézzék Istent a te gyámol-talan voltodat. A juhokat télbe az én tanácsombólne tartsd, mivel tavaly is mételyesek lévén, azidén, tudom, többet, nem kevesebbet raktak hoz-za, és így a soka a mételynek meggyõzvén őket,csak kivesznek kezedból. Ha tartasz is, csak azifját hagyd meg.

Ha hallani fogod, hogy más kapitiát küldenek,annak alkalmatosságával valami szalonna- éségettborbeli sáfárságodat várom. Engeınet hova-

118

hamarabb magad s gyerınekid egésségek felől,búzád, szénád mennyi lett, tudósits, kevés kezedalatt levő embereid felől is. Bizony immár én isörömest lnözitekbe mennék, mert majd meguntamitt télben-nyárban szánkázni a tengeren. Hitvánruházatomból is majd kíhullok. [...] Minden jó-akaróimat s falusfeleimet köszöntöm, s hamarüd-ön való látást kivánok. Itt immár az aratáselmúlt, az új szőlö, füge, dinnye bejött; örömestkedveskedné-m, de nincs módom benne, hogy küld-hessek. Ezzel Isten veled, édes atyánıfia. Die 15Juli A. 1688 Constantinopoli

a te jókat lcivánó szegény hütös urad, S. Pálmp.P. S. [...] egy süldõt tartogass jól, ha Isten ha-

zaviszen, jobb újságot annál nem adhatsz.“"`Hazatérte után Sáln-dor Pál inkább a labancok-

hoz húz-ott, habár öocse, Mihály még 1699-ben isThököly szolgálatában állott. 1703-ban mint acsászár hivétől az erdélyi kormányszék 200 rénesforintot vett tõle kölcsön. Pál nevü fia 1710. jú-nius 30-án Szebenből már mint „néhai nemzetesSándor Pál meghagyatott özvegyének“ ír anyjá-nak. Az utolsó erdélyi kapitiha tehát 1706 és 1710kıözött halt meg.5

KONSTANTINÁPOLYI NAPLÓ1687-1688

24. Mens. April. Ebéd után indulván pusz-ta házamtól, jöttem feleséges-től hálni Mik-lósrtelkére, aholott egynéhány falusi és szom-széd jóakaróim comitiváim voltak. 25. April.Ebédre Szászlfıeıfeszıtúrra, hálni Felmérre. 26.

119

April. Ebédre Fogarasba. Itt mulattam azinstructio kiafdatásáiértfi a kocsiért és a lo-viakért. Diebus 27, 28, 29, 30.

1. May. Infdultam ki Foga-rasból, és ebédrejöttem Nagysinkre, hálni Kürpödre. 2. May.Ebédre Hocmánra, hálni Castahorzra. 3.May. Ebédre Szebenbe. Ma voltam szembenfó'köv~e-ttel, küssárosi Sárosi János7 urammalőkegyelm-ével, is itt mulattam pénzolvasá-sérti* és egyéb készületért. Diebus 4, 5, 6.

7. May. Délután indultunk ki Szebenből,hálni jöttünk Keresztényszigetre; itt a papkapuját La Sárosi uram deákji és cselédi be-rontván, a szénájában elhordának, melybennekem is -részem volt. 8. May. Ebédre Szer-dahelyre, hálni Szászsebesre. 9. May. Ebédetugyan Szászsebesen öttünk. Hálni Szászvá-rosra jöttünk. 10. May. Ebédet Berettyó vizmellett a füvön. Hálni Hatzogra. A Sztrigyvizén által Bácsinál és Piskinél jöttem. 11.May. Ebéd-et is Haftzogon; o-nnan által Vár-he-ly nevü falun (aholott azt mondják, régenUlpia Trajana nevü város volft, de most el-Dusztult). Hálni Zajkánra, a Vasflkapu mellé.12. May. Által a Vaskapun sok sereggel, otta Bi-sz-tra nevű viz mellett ebédeltünk: ebédután által egy tolvaj falun, Remetének hi-ják (ahol mind egyig hegyi tolvajok vagy-nak). Hálni által az erdélyi és törökországihatárt megszakasztó vízen, úgymint Márgavizén, és csak :közel ott háltunk, kedv-etlenés szeles üdőben. A strázsáknak jele voltKIRÁLY, mivel mind tolvajok levén, azAPAFI nevet -elfeledték volna. A Márga vi-ze melleftt mondanak egy falut, de puszta

120

szegény. 13. May. Által a havason a Nagy-Málrga VÍZÉH iS, ebédre jöttünk Ugris nevütörök parton levő fa-lu mellé, sok török éstolvaj késérőn-k levén.9 Onnan ebéd utánmegindulván, Jáz mellett el, hálni Karánse-besbe jöttünk, ah-olott bekéredzvén a várbaa bégtől (mivel magunknak szállásunk nemvolt), a várnak egy utcáját eljártam, azutána bég magához hivatván, egésségiért egy fil-csán kávét megittam. Ugyanitt váltottam ela lépát nyolc parában, az ~oroszlános tallértötven parában. Igen jól is gazdálikodtak -tö-rök uraizmék borral, hússal, mézzel, vajjal,csakhogy ők is a baxist, azaz honoraríumotrnegvárták.

14. May. Karánsebesnél megindulván, általa Tömös vizén egy vámos hídon, ebédre egyelpusztult Kaurán nevü faluhelyre (aholgttsok szép szilva és egyéb gyümölcsfák volltaık)jöttünk, holott egy darab csonka kőfal állfenn, de egyéb semmi épület nincsen. Aztmondják felőle, hogy elsőben azt a Kaurántkezd-eztték volt építeni, azután felhagyván,Sebesbe mentek a lakosi, és ez-ért hijják iga-zán Káránsebest Kaurán Sebesnek. Ebédután a lugosi törökök, tolvajok és legalábbötszáz tatárokkal megegyezvén, azok kísér-tek Lugosig. [...] Láttam Sidó várát-10 egyhegyecskén a Tömösön túl, de puszta álla-pottal fog lenni; azt mondják felöle, hogyrégen Jósika familiájé volt, de most törökbírja. Hálni jöttünk Lugosba, ahol a váratoljárván, láttam egy mozsárágyún: JOANNESSECUNDUS nevét -- 1565-ben építettenll.

121

Voltak több aprólék lövőszerszámok is benne,de a vár semmirekelló; -gazdálkodtak ugyana törökök benne, de nem úgy, mint Kárán-sebesen, mivel egy egész bázránynál egyebetsemmit sem adtak. A bárány a mészárszék-ben járt 33 parán.

15 May. Törökkel, tatárral, tolvajokkalegyütt Lugosból megindulván, sohult falutnem értünk, hanem hálni jöttünk a Pogo-nica folyóvíz mellé; voltunk pleno numeropogányokkal együtt másfél ezeren. 16. May.Ebédet öttünk a pusztán; hálni jöttünk Den-te nevű falucska mellé. Csafk kicsin palánlk-kal volt bekerítve. Ma as tatár táboron által-jöttünk.

17. May. Ebédre jöttünk a Piszkofl aljá-ba, háln.i Pancslovára, aholott a Tömösëbenmegferedtem, és -égi jegyet is látta-m, melymint egy kopja alányúlt napnyugotra; fer-tály óráig, úgy hiszem, látszott a fényessé-ge. Ennek a Pancs-ována-k van egy küs pia-lánkkal kerített kastélya, a lalbancok nem-régen felégették volt, most is puszta álla-pottal van; vettem benne öt kicsin -almát ötparával, aziaz négy pénzzel (mert a par-anégy pénzben járt), a sónalk okája három pa-rán. Semmit nem gazdálkodtafk benne a tol-vajok.18.May. Pancsovánál a Tömös-partonmajd délig hajóba készültünk, és voltunk hza-jóval huszonkettővel, sajkával hattal. Ma-gam főkövet u-rammal és a fővezér küld-teemberrel amely sajkában vol~tun.k, azt 18lapátos vontıa. Csak én a lovammal s kocsim-mal két hajóba rakodtam, egy magyar mély-

122

földet jöttem a Tömösön és a Dunán. Ebé-det Visn~icéI1 öttünk, és ott tizedfél oka borttöl-tettem, oëkája járt hat-hat parán. Hálni beAlba Graecára (sive Belgrádiba), ahová hétcsauz kisíre be; a török táboron általvittükaz adót a vezér parancsolatjából; admiráltákvalóban T. [Török] János gazdáék,13 mivelnemigen hihették, hogy behozzák az adót.1'*Annak a hét csauznak szo-kás szerint mind-ennek egy-egy tallért adott fökövet uram.Etzki kapitiha által Baló Mátyás urammalVis-nícénıél egyeztünk meg.

21. May. Sárosi János uram őkegyelme ve-lem és Baló urammal estve a főtolmács15 lá-togatására menvén, kávéval és serbettel ven-déglette. Onnan dolgunkat végezvén, szállá-sunkra visszamentünk. [...] 26. May. Hétcsauz jövén fökövet úrhoz, velek együttmentünk ki a táborra, aholott elsőben a ve-zér tihája sátorába vittek, és ott kávéval,serbettel megvendéglettek minket is Balóurammal, és előttünk pompával vitték el azanadolfiai kaszás jancsárokat. Onnan Skerleturammal együtt mentünk a rez effendi (az-az cancellarius) sátrába. Azután a fővezérelvégezvén ra dívánülést, Alla-t kiáltának,és jöve a fővezér abba a sátorba, ahol rez-effendi volt, -ott beszfélgetvén fökövet uram-mal, -engemet kapitihájának bepresentála (adineluctabílem tristitifam), és fökövet uram-nak elsőben, azután Skerlet uramnak, et sicconsequenter nékünk is galibát (azaz kaftánt)ada a kaftáncsi pasa. Itt is fökövet uramatkávéval vendéglék, de nékünk Baló ur-am-

123

mal csak néznün-k engedék. A vezér aján-dékit is, úgymint hat virágos kupát, háromerszény tallért a díványszőnyegre letövék.Onnan a vezér köntösét megcsókolván, ahámba visszamentünk, és ugyan ma privataafudentiája is volt ra követnek a v-ezérrelbenn a városban. Úgy megfáradtam vala azállásban, hogy alig állhattam, mivel háromvagy négy óráig tarto-tt a főkövet uram ex-positiója discuzrsussal együtt. Itt is az öreggazda a követtel kávét, serbetet ivogatának,de ut superiu-s nekünk csak -nézni engedék,maga bizony ha kínálták volna, mi semvetettünfk volna keresztet az italra.

3. Juni. Az ország adóját beadtuk, aholottfökövet uram a fővezérrel együtt, én s Balóuram azon sátorban hátrább a csauz pasá-val s más pasákkal együtt vend«ége~skedtün„k;de amelyik étel jobb volt, azt mentest el-vitték előlünk; azután egyszer serbetet adtakinnunk (ez volt minden vendégség). Bizonyitt valóban jut vala az erdélyi jó bor eszem-be, mert mentest jól lészen vala a vendég-ség, si dabatur. Azután a fővezér más sátor-ba menvén, azt kérdi a főkövettől, hogy éntalán nem igaz magyar vagyok, noha Skerleturam így interpretálá, de a vezér, amintmás törökül értő emberek referálták, aztmondta volna, hogy talán görög vagyok (demivel Skerlet uram görög, elhiszem, azértnem akart úgy interpretálni). Arra mondakövet uram, hogy ez székely, igaz régi ma-gyarok féle, a székelyek mind ilyen erős,vastag, izmos emberek, kik juxta antiquasuta privilegia, egy holnapnál tovább a ma-

124

gok zsoldjokfon nem hadakozn-ak, hanem az-után zsoldot (sive hópénzt) adtak nekik. Az-után csakhamar felıkaftányozának. Mikor el-jöttem a vezértől, azt mondá Skerlet uramáltal a vezér, »alludálván, elhiszem, a követuram szavaira, hogy vitéz legyek, vitéz szol-gákat hagyjak magammal. Itt bátyámat, Ba-ló uramat csak azért, hogy nem szinténolyan fej-ér, hasas, mint én, a székely nem-zetből Skıerlet uram kimosdatá, maga bizonyBacon szé-kelyeseëbb falu Galambfalvánál.Ezután ide székelyt, kicsin embert az országne küldjön, hanem ha kicsin ember le-sz,magyarnak, ne székelynek mondja magát.

5. Juni. A vezér tihája sátrában ex ejusvocatione felmentünk, aholott a szófiai pasaa Macedoniából való igen nagy haddal snagy hadi alajjal (azaz pompával) előttünkelmene. Magánalk nyusztt-al bérlett kaftántadtak; maga fizetett had-a volt legalább ezer;csak zászlója volt, ha több nem, negyven,minden tisztnek kaftánt adtak. Maga utánmentek a síposok, dobosok és trombitások.Ezután consequenter a tefterdár hada is elé-jövén, a tihája volt csak vele. Vezetékje voltnro 7, de igen ar-anyos szerszámban, mindenvezetéken egy-egy paizs volt. Ez pompásabbvolt vezeték dolgából a szófiai pasánál, dehad dolgából sokkal fényesebb volt a szófiaipasa. A két pasa, úgy hiszem, oo-njecturali-ter volt -tízennégyezredmagával. Úgy gon-dolom, harminc kaftánynál -többet »adtak maki a tisztviselő embereknek. A két pasánakvolt zászlója, amint megolvashfaëttam, nro 60.

125

6. Juni. Fuimus apud Principem .Ianiza-»rorum, aholott főkövet uram adott két ku-pát is egy fél erszény pénzt. Elég jó szívvelláta, mert -kávéval jól »tarta. Minden szere-tetek s emberségek, úgy látom, él nekik egyfilcsán kávéban és egy ital ser-betben. Eztelzkövetv-én, megajándékoza bennünket -egyküs keszkenővel a jámbor sat. 16. Juni. Köl-tözött által a Száván v-aló hídon a jancsáraga igen pomıpáson. 19. Juni. Maga a fővezéris igen nagy pompával általment a Szávahídján, volt hét vez-etékje; igen aranyosszerszá-mıban maga előtt vitték a Mahumedzászlóját; merő vasban volt maga udvari né-pe kétszáz; magán is páncél vala, :s azon fe-lyül nuszttal béllett mente; pénzes tevéje,akiken ládák voltak, megolvastam, és voltnro 56, de úgy hiszem, a vas öltözete-ket isazokban hordozták; :két török hintója, vagynyolc kocsija volt. Én soha bizony, megval-lom, pompát ilyent nem láttam. A híd végénegy szegedi kímlő rácot felakasztottak vala,s úgy nézte szegény a pompát. Ali pasá-nak is igen rendes hét vezetékje valıa; nemvolt, ítéletem szerint, alábbvaló a fővezérvezetékjinél. Szép dolog ám az, ki kecske-pásztorságból ilyen mélztóságra mehet volt,mint sa fővezér, mivel, amint mondják, ő azvolt.1Ü

26. Juni. A fővezér délután megizené, hogya fökövet menjen ki a táborra és elbocsátja;mihelyt Szeredfai Péter a hírt meghozá, men-test ki-kim-enénk, és elsőben a tihája sátrá-ba menénk; :azután a vezér sá-torába, és otta főkövettel szemben levén, hatalmas csá-

126

szár és maga levelit kezébe adá és elbocsátá.Ez volt Zemlin mezőben lévő táborában.27. Juni. Méne el Nándorfejérvári JeniHámból Sárosi János uram, én is a vár0Svégéig elkísértem, s onnan nagy szíbelifájdalommal, sírással, sűrű óhajtással visz-szartérék. K-öldöttem haza Szerediai Pétertőlés Pálfi Mihálytól a kocsimat. Egy zsákbanküldöttem egy paplant Balázs deák számára;a feleségemnek egy szederjes ka-rmasint, kétpár bagaria talpat, két kaftánt, a háromgyermeknek három foszlányt, két ónpalafc-kot; leveleket: »a feleségemnek, Ferenczi Ist-vánnak, Biró Ferencnek, Agotha Jánosnak,Sándor Gergelynıének, Ugron Ferenc uram-nak és másoknak is; de az elmém csak nagybú-su.lásb»a.n füle.

3. Juli. Indult meg a fővezér táborostólZemlin mellől. 4. Juli. En is nehezen elké-szültem, és kedvetlenül ba-llagtam fa táborután. 5. Juli. Elértem a tábort, csak puszta-ságot nézv-én -a Szerémségen; »a tábor pedigSzlankamnához szállott.

6. Juli. Szlankamrıából megindulván, jöt-tem a charlóci szőlők között (itt én is szőlő-nek való egrest eleget szedtem) éppen Char-lócra, melyet régi ősnevezettel híttak Cha-ronnak. Itt láttam egy elpusztult magyartemplomot; a t-ornyát a pogányok tö-rök módon corrizgáltáfik. Charlócon általmen-vén, értünk Varadinra (recto nomine Pé-terváradjára). Erős vára volna, csak ez za po-gányság, minthogy másutt is az épitésbennem gyönyörködik, úgy itt is a vár igen el-pusztult. A fővezér, rez effendi” és a tihája

127

eleget szemlélék, koslatának bele; elhiszem,arról discurráltak, ha mfegépítenék; de amintmások mondják, azt találták fel, hogy ha-megépítik is, csak elég, mint eddig is tör-tént, mikor építeni kezdették volna, in effec-tum nem mehettek, csak felgyúladott s el-égett. (Nincsen a pogánynak a keresztyén-munkához szerencséje. Ne is adjon Isten.-Amen.) Ugyanitt láttam a lélek-sátor -előttnyolc fejet s négy embert, kinek mind feje,zs mind a teste ott volt; azt mondták, hogykímek voltak, de inkább hihető, amint hal-latik, hogy keresztyén módon levén az üstö-kök beretválva, »azt mondták, ha török pár--ton valók volnának, törökösen beretválkoz-nának, de mivel úgy nem beretválkoztak,nıémeftıefs-ek lehetnek. [. . .] 7. et 8. Juli. Utu-rak Varıadinfi. 9. Jul-i. Péfterváradjától meg-indulván fel a Duna mellett, szoros utakonmentünk, és szállottunk Szófia nevű falumellé. A vár a dombon volt, de elpusztult,erdélyi mélyföldet egynél többet nem jöt-tünk. Német büzt érezvén török uramé-k, aváradjai hídon nem merének általmenni,hanem oItth.ag_yıák Thököly uramat egy Csaz-fer nevü pasával együtt, hídőrzésre-é? vagycsak annak színe alatt akarták magoktól el-hagyni? magok tudják. En szállottam egynádos helyt, árokparton, aholott fűre gon-dom -nem volt, mert elég sás volt, csak szénas abrakra; két elpusztult keresztyén faluhelyén jöttem el, aholott csak a templomkőfalának holmi darab része volt fenn, atöbbi elpusztult. A falu helyén nagy berekvan, neveket is a faluknıak ki nem tanulhat-

126

tam. 10. Julí. Egy puszta falu mellé .szállot-tunk, volt talán két vagy három rossz házbenne, a tem-plomnak és klastromnak falaifennállottak. 11. Juli. Jöttünk Bukavárhoz.Igen rosszul voltam, mind szekeren jöttem,kapura sem mehettem; mindıazáltal Skerleturamnak Moysestőllg megizentem, hogy hakívántatom, hol keressenek. 12. Juli. Uturakvolt. 13. Juli. Jöttün.-rk Valkó várához, alkal-mas udvarház volt, bástyákra cs-ináltatva;azt mondják felőle, hogy egy leány csinál-tatta volt. Unde nom-en sortitum est: Valkóvára. 14. Juli. Jöttünk négyórányi földet egyligetes erdőcskében, aholott a topcsiák mel-lénk szállván, szállóhelyünkről eltudán-ak apogány ebek.

_15. Juli. Jöttünk Eszék mellé, ahol-ott a ve-zér nagy pompásan szálla meg, hova a hirjöve, hogy a Lotaringusif' a Dunán Valkóváránál felénk általköltözött a hadaival. 16.Juli. Uturak volt, és én Skerlet uramhozmenvén, valóban panaszolkodék, hogy semkövet, sem posta nem jő Erdélyből; egye-bet is monda. Sed tra-n-seat. 17. Juli. A váro-son Eszé-ken felyül csak .közel a sáncot a tö-rökök elkészíték, és a lövőszerszámokat isrávonták. 18. Juli. A német rájövén la tö-rökre, a török is resistálván, volt velitatió-jok egymás között, és a vselirtati-o közben azágyúlövés valóban hallatott mindkét rész-ről. 19. Juli. Bővebben volt az elöljáróknakcsatájok, és én is kimenvén a vezér sátrához(kit a sáncon »belöl von-atott volt), elég fejet,rabot, zászlókat hoztak; mindennek baxistadott a fővezér. Valóban jó reménségben

Q `- Utazások a török birodalomban 129

voltak a triumphus felől János gazdáék. Ahírre az volt, hogy 18 zászló alól senki a ka-tonák közül el nem szalafdott volna. 20. Juli.V011; újólag velitatiójok, a németben is es-tek, láttam, hogy hozták a fejekezt, de a tö-rökben is igen sok sebest hozának vissza,elhiszem, ott is sok maradott. A jancsárok-ban és máso-kıban is, akik próbálni mentek,akit pokrócban, kit kikniben [?] haton snyolcan is fogtak, úgy hozták a fővezér sát-rához, vas derék darabokat is hoztak. Anyelvek azt mondták, hogy Hayzlert ellótték.[_ ..] 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30. Juli.Mind Eszék mellett hevertünk. 31. Juli. Men-tünk által :az Eszék-nél való hídon, s ottmindjárt megszállottunk. Amint általmen-tünk volna, egyszer az eszéki kapuban CsáníMihályt megkaftánozák.

1. August. Ott mulattunk. Én mentemvolt egy Bétfalu nevü magyar falucskába. Maigen nagy eső volt egynéhány ízben, any-nyira, hogy nem volt olyan hely Ha sátorom-ban, ahova az eső be nem hatott volna; azágyam is merő víz volt. Bezzeg jut valaeszembe az erdélyi jó ház; de Isten az én sokvétkeimé-rt attól engemet elrekesztett. Úr Is-ten, vígy még egyszer az én kunyhómba. 2.August. Uturak volt. 3. August. MentünkDardához, recto et lan-tiquo usitate nomineTardához. 4. Augusti. Mentünk Berna vár-hoz, a hídnak Eszék felől való részein szál-lottunk. Ezt is igaz régi nevezettel hínakBoronya várának; elpusztult, felhagyták,csak »a vefndéšfogıafdója van fenn. 5. Augusti.Uturak volt. -s ma Izmael pasát, kit Budáról

130

tavalyi esztendőben a megvéftelkor razblottakvolt el, harminc erszény pénzzel váltottákmeg. A hídon túl volt sáncok a jancsárok-nak. Itt kezdődik egy helyen a Baranyaság.Vizünk igen -rossz volt, mind magunknak,s mind lovainknak, A szállásom volt a sző-lőhegyen »a híd véginél, igen kies helyen.6, 7, 8, 9, 10, 11. Augusti. Mind uturak volt.Szép csend-ességben nyugodtunk, és a rabotis a ,németek közül mindennap hordoıtták.

12. Augusti. Az -egész tábor -étszaikaz ésreggel Íelkelvén, az Ér mellett aláıszállottegyórai földre. Reggel én is kapura akarvánmenni, csak elijedék, hogy a tábor elment,s én is az egriekkel utánok menvén, velekegyütt a tábort elértük, és a tábor szélyínmegszállot-tunk. A török a németre ment el-lenkezni. A német Siklós és Pécs között meg-állván, egymással ellenkeztefk; ellenfkezésben(úgy hallotıtam) elsőben fa török megnyomtaa németet, de ıa német derekasan *nekimen-vén az ostromnak, »a török megfutamodotit.Én is Skerlet uramtól szállásomra érkezvén,mindjárt elkészültem, s hát csakhamar utá-nam jő fa török, vágja egymást. En is meg-indulék, mindzenıemet Ist-ennek hála elhoztam,csak a sarum maradott el. Ilyen futást énbizony nem láttam soha, -mert amennyi Íöl-det négy konakban (szállásban) mentílınk el,déltől fogva estig visszaügettük s nyargal-tuk. A török egyetmását hányta az útban,saruit, kincseit, izn summa mizn~den«ét otthagy-ta, csak maga szaladott; ágyújáët apróstól 140nyertek el. A híre az, veszett el negyvenezerembere a töröknek, de ha hiszem is, csak

131

felére hiszem, az is a jancsárok közül haveszett, mivel még (ítélet-em szerint) mi-kor .azz eszéki hídnál zegybeszorultunk, lehert-tünk százezeren.2°

13. Augusti. Az eszéki hídnál reggeltőlfogva estig mind ott állottam, miég is estvesötétıben n-ehezefn jöh-ettem által. Egy nap segy éjjel takarodott ált-al a nép. A lovaimkét éjjel s másfél nap semmit is nem öttek.A tatázrság a Dráván a Ludak Pallóján :köl-tözött által. Ízgérftem volt két tallért, valakia szekeremet ál-talköltözteti a hídon, de Tö-rök uramnak magára, nem az én szekeremrevalfa nagyobb gondja: az vala jól, elébbáltaslköltözhetik vala, mivel igen tartunkvala, hogy utánunk jönnek Német János ura-mék, ~a Drávába ug-rajt-nak, s bizony meg islett voln-a, ha csak három- vagy négy-százainjöttek volna utánunk; mindazáltal áldja megaz Isten, hogy nem cselsekedték, mert én isa Drávát megúszhatrtam volna, vfalamint úsz-hattam volna ki belőle. 14. Augusti. A ha-vasalföldi hadhoz szállottam fa mezőben. 17.Augusti. Érkezék Rácz János Erdélyfből. 23.Augusti. Indult vala meg a fővezér Eszékmellől egész táborostól, mindazáltal Eszéksegítségére otthagyott vagy két basaalja h-a-dat. 24. Augusti. Bukavárhoz szállott a fő-vezér, de én azt vélvén, hogy továbbme-gyen, Ilokig me-ntem volt előre. 25, 26, 27,28. Augusti. Uturak volt.

29. Augusti. A fővezér elindulván Buka-vártól, jött s száll-ott Ilokhoz. 30. Augusti.Szállott Varadinhoz, a hadának egy részinthagyta Bukavárnál, s maga jobbik sátorit is

132

otthagyta, de egyéb impedimentumit elhoz-ta. Ma nekem is az útban minden igaz oknélkül egy magyaró kaftányt adának; mi-vel egy török Moyses Jánost veri vala, smondám, hogy ne bántsa; ő azt gondolván,hogy szıidom, hagyá Moysest, nékem terme,úgy üte egyszer, vigye el az ördög a fejétérette, ha el nem vitte is. 31. Augusti. A vá-radjai hí-don túl sáncot ásatott, tafrtván attól,hogy a német ha rájön non putaremmel, va-lam-i rajta ne essék. Hír ilyen jöve; hogy anémet Bajánál költözött volna által, a hidatm-aga után elhányatta, és a L-oftarinzgus Egeralá, Hayzler pedig Tömösvár alá fszándékozá-nak. Ugyan ma hozta a török követ, Meh-met Aga Erdélybőla fejedelem őnagysága ésmások leveleit.

[. . .] 10, 11, 12, 13, 14. Septbr. Mind Va-radinnál hevzertünk, aholott a hidat elrontot-ták. Azután 15. Septbr. indultunk meg Va-radintól, és szállott ıa fővezér Karlovicán alolegy hegyben. V-aradi-nból tíz tarackot (vagyágyúkölykeket) hoztak el magokkal N[án-dor]fej-érvárra.

16. Septbr. Szállottunk Szlankaménához.Benn voltam a városban. Régen volt kerítettváros, de elpusztult, csak imi`tt-amott állnakfenn ~a falai, s kapui is megvannak. [...]17, 18. Septbr. Volt utunak Szlanzkaménánál.Ezt fa Szlank-ament építette volt egy Szlankanevü leány, Unde Szlankamena nomen sor-titum est. 19. és 20. Septbr. Jöttünk két ko-naklban Szempl-inhez, ahol Hunyadi János la-kott és meg is halt. 21 Septbr. Zemlıintnél rafejérvári hid végénél volt utunask. 22. Septbr.

133

Jöttünk bé Fejérvárzra. Ma öttem legelőszörTörökorszázgba-n új retket. Láttam új káposz-tát is igen szépet. 23, 24, 25, 26. Septbr.Utu-rak in Alba Graeca.Finis castrametationis praesentis. 27.

Septbr. AuXilia„n.te Deo sub s-pe bona indul-tunk Konstan~ti=nápolyba. Eodem hálniIszárcsikh-oz. 28. Septbr. Megindulváznz reggel,találtam az erdélyi mélftósáfgos három n-em-zetből álló követekre, ugyanis T. nemzetesküssárosi Sárosi János, bıranyicskai JósikaGábor, pók-ai Sárosi János és szebeni Már-kus Draut uramékra őkegyelmekre cumgratulatione. Ebédre Kolárra. Hál-ni Hasszánpasa paláznkjára. 29. S-eptembr. Hálni Bati-ci-nához. 30. Septembr. Jag-od-nihoz, és onnanhálni a Morfava mellé követ uramékkal őke-gyelmekkel.

1. Octobris. Hálni Alexinhoz. 2. Octobr.Jeni .palánkjáh-oz. 3. Octobr. Nis vize4. Octobr. Érkeztü-nk Nishez. 5. Ootobr.Uturak volt cum magna periclitarti-oıne mag-natum, mivel a két teskerecsit, »tef-derdár pa-sát, teftereminfit (-azaz oatallogortun observa-tort) s három jancsár tiszteket la fővezér sá-tona eslőtt dirizb1'e-d`arab1`a vagdazl-tak. A jan-csár aga és rez effendi megértve a pogányokgon-osz szándékát (úgy hiszem, a vezértőlalattomban), elszaladtak. Item: ma adtukmeg a fsővezénnek és a tihajánzak sa lovakatpókai Sárosi János urammal, csak kettenvoltunk; a fővezérnek kett-őt, egyiket ara-nyos szerszámmal, másikat osak egy lópok-róccal együtt; a tihajánrak is egyet, de egy-ébajándékot ma nem adtunk. 6. Octobr. In-

134

dultunık meg Nistől, és ugyancsak Nisen fel-jül háltunk sa. niısi rétben.

7. Octobır. Velünk hált Skerlet uram, ésmár virradólag se r-ecepit ad .sal-uftatem, mi-vel félt a mások táfncától. És mi jöttünk hál-ni Muszta Pasa pfalánkjáhosz. 8. Octobr. Sár-kőhöz hálni. Ez egy szép küs török város. 9.Octobr. A Sár vize mellé. Itt hét lıovakatloptak el. 10. Octobr. Dragomá-n nevü ven-dégflogadó mellett eljövén, egy darab pusz-ta mezőn zmegháltunzk, és ott is hat lovakatlopának el. 11. Octobr. In Sophiam venimus.Itt a fővezér elment, és én az erdélyi meg-írt követekkel elmaradtam. Macedoniábahogy mentünk, egyik felől Hémus, más fe-lől Olympus havasi állanak fel.” Valóbankősziklás hely volt, ha Nagy Sándor itt ha-dark-ozott.

12, 13. Octobris. Uturak in Sophia. Innenküldlettem levelet haza az f-e`leség~e-mnek. 14.Octobr. Iter capientes ex Sophi-a, hálni fjöt-tünk Ahmet (T-efterdar) Pasa palánkjára. Ittláttam egy igen-igen szép vendégfogadót,kit -ez az Ahmet pasa építtetett volt. A kö-zepin volt -egy csetsme. A hám egészen ón-osvolt. Én s mások is úgy conjiciáltunk h-oz-zá, ezer erszény pénzzel épülhetett csakkönnyen. 15. Octob. Iktimá-nyra. Ez is jó k-isfalu, elegy -köröszténnyel és 'törökk-el.

16. Octo-b. Hál-ni Köz Dervendre. Ebben amai utunkban láttam sa mezőn egy helyenolyan meleg forrást, hogy a halat és tyúk-monyat fbelevetették, s mfegfőttek szemünkláttára benne.” Ezen za szálláson alol Tatár-pazafrcsik felöl láttam riskását elsőben arat-

135

va këflzongyában s aratatlan is. A rifskásatörõmalomban is voltam; két kőből csinált kül-l'ője volt. 17. Oct. Hálni Tatárpazarcsikra,vagyon -olyan, mint Sophia; -olyan vendég-fogadót láttam benne, hogy me judice két-ezer ember elszállhatna benne; nagyobb éstágasabb volt Ahmet Pasa palánkjánál, deaz mégis rendesebb és csinosabb volt, min-denik ónnal fedettek voltak. Itt maradottMoyses János, és itt halt meg is. D-omine mi-serere ejus. 18, 19, 20. Octobr. Mi-nd Tatár-pazarcsikon (magyarul Tatárvásárhelyenlmulattunk.

21. Octobr. Ebédre Adatyőre. Hálni Phi-lippire. Ez volt Fülöp kifrálynak, a NagySá-nd-or atyjának lakóhelye Macedoniában.A kőisziklára felmentem, a Fülöp királyvárának (ut dicitur) kőfalait nehült láttam,nagy kősziklán volt építve. Igen jó város,Szophi-ánál és Pazarcsiknál jobb. 22. Octob.Hál.-*ni Papázfkfõre. 23. Octob. Kajalira. Igenjó szállásom volt. 24. Octob. Uzoncsoára,magyarul H-osszúfaluıfla. Ezt Szinán pasaépíttette volt. 25. Octob. Her-malintra. 26. Oc-tob. Musztaha p=asa küprüszire. Itt olyanszép híd vagyon a Missiıren, kit ez a Musz-taha pasa építtetett volt, hogy másátnem láttam, hossza mind faragott kőből va-ló. 27. Octob. Tyemálykőre. 28. Oct. Driná-polyba. 29, 30, 31. Octob. - 1, 2, 3, 4, 5.Novembris.

6, 7. Novemb. In Drinápoly uturak. 8. No-vemb. Indultunk 'ki Drinápolyból, hálni jöt--tünk I-Ialfszára. 9. Nov-emb. Hálni Bábára.. 10.Novemb. Burgászra. 11. Novemb. Karaszi-

136

nekre. 12. Novemb. Csorlóra. Itt igen jó sbő bor volt, magyar izen ter-mettek. 13. No-vemb. Cailiibriáırfa, antiquo nomine: Calabria.Helenát Páris itten kapta volt el; a tenger-parton =a vára; talán a (tengeren sétált Ilonaasszony, s úgy kapták volt el. 14. Novemb.Bulyuk çsecsmemére. Hálni Konstantiná-polyfba. Ur Isten! Hála legyen felségednek,hogy ennyi sok zűrzavar és fegyver közöttis megtartottá-l és békével hoztál ide; meg-fizeıttél undok bűneim szerint. [. . .]

27. Novemb. Szultán Szulimán császá-rt azEyipben (vagy mint a magyarok hijják, SzentJános templomában), kardot kötvén az ol-dalá[ra], császárrá tötték,23 ahova tengerenment vissza, pedig a város között igen nagypompával lovon jött, csak kadi -ment előttekétszáz. A fővezér`2”* és mufti -a császár előttmentek. A kajmekám pedig Küprüli Oglu svezér előtt a több veızérekkzel együtt. A csá-szár után ınentest a szel-iktár a császár fegy-verét vitte; köv-es és aranyos szerszámúvezetékje volt vagy kile-ncig való. SzultánMehemet25 volt a letött császárnak a neve,kit ugyan a császár házánál fogva tartottak;áll ennek gratiájában mind élete, halála.[. . .]

9. Decemb. A követeket ókegyelmeket afővezér hivatván, hazabocsátá.2Ü 11. Decemb.Indultak haza a követek Erdélybe, engempedig csak Sztamboldbazn nyomorogni ha-gyának.Anno 1688. 2. Januar. Nagy mennydörgés,

csattogás volt Ko-nstasntifnápolyban. Anno

137

1688. Iteratis vicibus voltam a kereszténytemetőben, s láttam Béldi Pált, a szebenipolgármestert, Lucs Jánost, Szalánczi Ist-vánt, Domokos Mihált (amint e1ı01va~5»11a.1;..tam) és Zólyomi Dávidot hol felküszneık. Atöbbin mind kő vagy-o-n, -de Zólyfomin semminincsen, csak mint olyan áruló ér-de-me sze-rint temettetett. Kálnoki Báli-ntot egy szán-tóföl'dbe temették, sa temetésit szántják, svalóban jó búza is vagyon rajta.” [. . .]Anno 1688. in Stambold. 20. Febr. Tették

ki a fővezér Scyaus pasa udvarában a bon-csokat la grádicshoz. Quod est Signum beflliaffuturi. 28. Febr. Voltam sz-emëb-en a főve-zérre-l, tevén holmi dolgokról poroncsol-ato-t.

2. Mafrt. Virradólag nagy tumultus volit, afővezér Scyaus pazsá-t ra házában invadálvánajancsárok, több complicesekkel együtt ma-gát megölték, feleségét, gyermekét s mindenjavait elprédáltáfk. 29. Ma-rt. Jött Baló Má-tyás uram az új vezérhez, Ismael pasáhozkövetségben. 31. Mart. Fel-hívatván a fővezérBaló uramat, instruc-tióját őkegyelme pro-poná`l-ta.

:10. April. Üjólag f~elhív.atá, és urunfknakőnagyságának szóló -l-evelét kezébe adván,dimissiót ada. [. . .] 12. April. Ment el Balóuram haza. [. _ .]

6. May. Skerlet uram által voltam szem-ben az új vezérrel és tihajával őnagyságok-kal. [. . .]29. Juny. A törökök 1`za-mazánja, böjti

kezdődött, me-ly egy egész holnapig szokotttartani. A böjtök pedig -ez: egész nappal,

138

míg jacit n.ér`r1 kiáltanazk, sem esznek, semisznak, azután egész éjszaka vendégesked-nek.

19. Juny [!] Üjólag a császár és fővezérudvariba tették ki a boncs~okokat.

28. Augusti. In Stambold. Vitték ki a sá-torokat és boncsokokat Daut pasához.

2. Sept. A jancsár aga maga is kimentoda. 3. Sept. A császár anyja és feleségevagy harmi.-ncig való hintóval s kocsivalkimentek. A császár maga is sa fővezérrelegyütt igen fényes pompával kimentek. AMoha-met írását és zászlóját két felöltözte-tett tevén -elöl vitték. Azután a császár mentm-indenf-elé, mindeneknek a fejét hajtván,utána fa maga udvara népe: vezetékje voltnr. 12, hintója nr. 8. 5. Sept. A letött csá-szárt is, szultán Mehemedet öt hintóvalegyütt kivitték. 10. Sept. A jancsár aga meg-i-nzdulrt Daut pasától Drinápolyba. 11. S-ept.A császár és főv-ezér is megindulltak. 16.Sept. Mivel sa Belikről semmivel nem se-gítettem, kész.ül=e-tnek okáért hátramaradtam,s indultam én is Drinápolyba, kedden hálnijöttem Bu-lyuk Csecsmetsére. 17. Sept. HálniSzilitriána [!], vel antiquo nomine Calabria-ra. 18. Sept. Hálni Kaliszto-ram-ra. Karaszinekmellett jöttem el. 20. Sept. Hálni Burh-aszra.21. Sept. Hálni Babára. Ebédet öttem Ba-bán túl egy puszta görög faluban, Alpolinevűben. 22. Sept. Halfszára. 23. Sept. BeDrinápolyba per octo dizes.

4. Octob. Volt a zsidóknıak új esztendejek-nek napjok, mellyel emlékeztetnek arra,

139

mikor Ábrahám lzsáko-t meg akarta áldozni.5. Octob. Volt ra törökök-nek is kurbán baja-rámjok. Ma Is-tenért ki-ki értéke és tehetségeszerint alamizsnát osztogat. De nekem még-sem ado-tt senki semmit is. A császár, csá-szárné és császár anyja is fel-es johokat vá-gattak ma, amint hallom, a mások lel`ke-kért. Vége az 1688. eszıtendőnek.Anno 1689. die 6. Junij. Drinápolyból a

császár és fővezér Nándorfejérvár felé tá-borba indultak. 6. Junij. Indultak és mentekMu-sztahar pasa küprüszíjéhez. 7. Junij.Hermanli-ra. 8. Junij. A császár Uzoncsoá-ra, de én el akarván maradni a táborból, di-ver-táltam egy tolvaj rác faluban, Uvarcsiknevűben. 9. Junij. Kajalira. 10. Junij. Po-pázkő mellé. 11. Junij. Nagy pompával bePhilipire; túl za hídon volt a sátora és tá-bora. 12-től 19. Junij. Uturak ad Philipopo-lim. Ide medi-o tempore öt vagy hat néme-teket küldött sa tatár hám, ha kiket exami-nálván, decapitáltak. 20. Junij. Megindul-ván Philipitől, hálni Tatárpazarcsikhoz. Be-mze-nvén a városba, felkeresém a gazdát,aki Moyses Jánost eltemettette, temetésit ismegmutatta. 21. Junij. Köz Dzervenden feljülhálni za mezőbe. 22. Junij. Havason a Miricamellett háltunk. 23. Junij. Hermanli mezőre.24. Junij. Ahmet teftedar pasa hámjához.25. Junij. Szófiához. Itt is pompával accep-tálták a crsászárt, veres, sárga materiát terít-vén a lova lábai elé. 26. Junij. Boszniai Sze-raszker Topa Huszain pasa küldött 30 ke-resztyén zászlót és nyolc magyar katonát,

140

kiket megzexaminálván, a császár lélek-~s~átraelőtt levágattak. Bizony kár volt, mert jó-forma katonák valának.

A konstantinápolyi kapuknak nevek, me-lyeket írtam fel rend szerint a tengermellett a császár háza felé Szent János(törökül Eyip, aholott az új császárnak,mikor confirınálják, kardot kötnek azoldalára) felől alá.

1. Ayvaszan Kapi (úgymint kapu), magya-rul teszen: Sárga Bi[r]salma kapu. 2. BalatKapi, az Erdélyi háznál levő districtus éskapuhelybeli utcák. 3. Fenor Kapi. A görö-gök leginkább ott laknak, magyarul: Lám-pás kapu. 4. Pero Kapi. 5. Jani Kapi -Új kapu. 6. Ayak Kapi - Gyalog Kapu. 7.Cimbali Kapi. 8. Un Kapi -- Liszt kapu, ottárulják. 9. Ayzazma Kapi -- Forrás kapu,annyit tész-en. 10. Odan Kapi - Fa kapu,o-tt árulják. 11. Szi-nda-n Kapi - Tömlöckapu, Babaciefér [?] kapunak is hijják. 12.Balak Pasza-r Kapi - Halvásár kapu. 13.Baszca Kapi -- a császár és vezér háza feléazon mennek ki. 14. Ahi Kapi -- a császáristállóira való kapu. 15. Csatlak Kapi - _Ha-sadott kapu. 16. Kun Kapi - Fövényes ka-pu. 17. Jeni Kapi - Új kapu. 18. Daut PasaKapi. 19. Szamaria Kapi -- -görögök laknakottan is sokan. 20. Jedicula Kapi -- Jedicu-lánál való kapu. Öjjon Isten ennek sokszorilátásá-tól. 21. Szi-luiri Kapi - Cilibraj kapu.22. Jeni Kapi - Új kapu. 23. Tap Kapi --Ágyú kapu. 24. Ehina Kapi - Dri-nápolyikapu. 25. Egri Kapi - Egri kaput teszen.[. . .]

141

Konstantinápolyban régi esászároktól építettnevezetes meesetek

1. Ahmet Pasa csámi (úgymint mecset),mely vagyon a drinápolyi Ikapunál, máskép-pen híjják: Mehasz Szultán mecset.

2. Szultán Szelim, e mellett nem messzetőle Feitié nevü mecset, avagy csámi, mikorelsőben Konstantinázpolyt megvették, ottimá-dkozflıak.

3. Szultán. Mehemert, ez vette megSztamlbo-ldot, annak mecset-i vagy csámija.

4. Szultán Szulimán, vagyon más nemmessze mellette, melyet hínak Schetzadflaecsámfinak; ugyan Szultán Szulimán csinál-«tatta, de egy fia lévén Schetzade nevü, an-nak nevére nevezte. Ez a szultán Szulimánhódoltatta Erdélyt ide.

5. Szıultán Bajazzet.6. Szultá-n Ahamed, másképpen most hij-

ják feni csámi Achmedarunál, ahol a réz kí-gyó és a nagy szál Ikõ, mely Theodosius osz-l-opának hívattaitik, vagyon.

7. Aya Szophia, aki a keresztoényelktöl ma-Tadott; ehhez a csámihoz azt mondják, hogya császár is adózik ezeregy pénzt napjá-ban,törökül Bin bir Akcsi. Ezek csak drínápolzikıaputól fogva la császár házáig a tetőn vagy-nak, S neveze-tes mecsetek; de ezeken kívülki tudná msegszámlálnsi, mennyi nagy és ap-ró mecsetek vannak, kiket vezérek, pasák -ésegyeb fóemberek cs~ín<á.l-taıttak. [. . .]Azt mondják, Konstan“tinápo`ly`ban öreg

mecsetek vannak, melyben napjában kiálta-nak, nro. 488, apróbb mecsetek 4596, isko-lák 1654, lacademiák 585, íspotály 169, der-

142

visek lakóhelye 886, csecsmek 1975. Utcájapedig négy vagy [. . .] ezer.Igaz-e, -nem-e? Én nem tu-dom; elég az,

hogy felettébb nagy h-ely; az is igaz, hogycsak zsidó negyvenezer lakik benne. Hát tö-rök, görög, francia, belga és egyéb nemzet-ség mennyi lehet -- ítéllje meg akárki.

KOMÁROMI JÁNOS

A Komáromi János (megh. 1711), Thököly tit-kára származására és életére vonatkozó iroda-lomban nem egy ellentmondást találunk. NagyIván és nyomában Szamota István, valamint Sziny-nyei József szerint a ,,belényesi“ elõnevet vi-selte. Apafi Mihály 1684. június 18-án kelt leve-lében azonban ,,Ioannes Komaromi de Sz-ántó“ né-ven fordul elö, ami abaújszántói származását bi-zonyítja! Prédikátorcsal-ádból származott, a sáros-pataki kollégiumban tanult, s már ifjúkorában(1684-ben) az erdélyi fejedelem szolgálatában ál-lott: Kara Musztafa török fõvezérhez küldték. Er-délyi honosságot kapott, és 1687. február 13-ána fejedelem az Alvinc melletti Borbereken birto-kot adományozott neki. Teleki Mihály kancellár-nak bizalmasa, titkára volt. Miután a nagyhatal-mú erdélyi kancellár a zernesti csatában elesett,Komáromi volt az, aki a kancellár özvegyét szep-temberben (11-én .és 21-én) levélben értesítette ,,uraelmúlás.áról“, valamint Thököly erdélyi fejedelem-mé v`-álasztásáról.2 A harcban részt vett és fog-ságba esett Komáromit Thököly küldte ki Telekiholttestének felkutatására. A fejedelem saját ingét,

143

lábravalóját adta Telekıre, úgy tétette koporsóba,majd a testet Komáromival Görgénybe indította.Egykori pártfogójának családjával még élete alko-nyán is. levelezett: a kisázsiai Nikomédiáb-ól akancellár fiának, Teleki Mihálynak 1704-ben kül-dött levelét így írta alá: „Kegyelmednek mármegvénült és ószült alázatos szolg-ája.“3A zernesti ütközet után Komáromi János a ku-

ruc Thököly fejedelem híve és titkára lett. A zen-tai csata (1697. szept. 11.) után pedig vele együttN-ándorfehérvárról a török fővárosba ment. Öttin-gen portai császári követ arra kérte a törököket,hogy távolítsák el Istanbulból az osztrák-törökbékére kényelmetlen Thököly Imrét, ezért .a voltfejedelemnek udvartartásıával együtt Nikomédiábakellett költöznie. A bujdosás kiváltotta lelki éserkölcsi v-álságok következtében Komáromi vallá-sos jellemmé formálódott. Neki jutott osztályré-szül, hogy a katolikus Zrínyi Ilonát és az evan-gélikus Thökölyt református könyörgésekkel éskegyes im-ákkal a halálra elókészitsef*Az erdélyi köztudat Komáromiról sokáig azt

tartotta, hogy a bujdosás alatt hunyt el. Kortársaitbemutató versében Apor Péter is azt irja, hogy„Komáromi János Tö1`ökországban halt meg“. Avalóság azonban az, hogy Thököly halála (1705)után Komáromi hazatért, és a II. Rákóczi Fe-renctól adományként kapott Sáros megyei Csel-falván telepedett le. Ö hozta haza Zrínyi Ilonaés Thököly írásait és ingóságait. Szinnyei szerintegyetlen fiával együtt az 1711-ben Cselfalván dü-höngó pestis áldozata lett.A legszebb és adatokban leggazdagabb XVII.

századi balkáni és törökországi utazási naplója -

144

Törõkországi diárium és experientia, 1697-1705-- irodalmi alkotásként is számottevő, de ennélis sokkal jelentősebbek földrajzi, történelmi ésnéprajzi leírásai. Naplójának az Al-Dunáról irtrésze valóságos gyöngyszeme a korabeli útleírá-soknak. Részletesen leírja a Duna mindkét part-ját, feljegyzi a Vaskapu r-ómai feliratait, figyelmetszentel a történelmi és régészeti emlékeknek. Má-sutt képet ad a török fóvárosról, Rodostóról, akisázsiai Nikomédiáról, a Márvány-tenger és aBoszporusz nevezetességeiról.Alább közölt útinaplója az 1697. október 8-tól

1705 szeptemberéig történt eseményeket tárgyalja.Idézzük Hopp Lajos megállapításait a naplóra vo-natkozólag: ,,A Belgrádtól Konstantinápolyig ter-jedő rész érdekes útleir-ás, a régi római és magyartörténelmi nevezetességek, városok, népszokások,mendemondák és úti élmények rajzával. 1700 au-gusztusában Rodostóba is elvetödnek, amelyrőla naplóíró - két évtizeddel Mikes Kelemen elött- érdekes leírást adott. A konstantinápolyi évekelöadásakor a kezdeti szaggatott kronológiai tago-lás helyébe szinte összefüggő elbeszélés lép: Ko-máromi, a merev és száraz naplóformát kitágítva,már-már regényes köntösbe öltözteti mondaniva-lóját. A keleti pompa valósággal lenyügözi a nap-lóírót; az egzotikus állatok, a »csudás halak« és»tengeri unikornisoka fest-ésekor mintha a barokkcsodavilág elevenedne meg képzeletében. Komá-romi írását igazán értékessé és maradandóvá érze-lemmel és kegyess-éggel átitatott stílusa teszi. Ezkülönösen naplójának befejező részét, a nikomé-diai éveknek, Zrínyi Ilona és Thököly halálánakleírását ;|ellemzi.“5

10 -- Utazások a török birodalomban 145

Tonösofaszzioı DIÁRIUM És ExPERıENTıA1697-ms

Anno MDCXCVII. die 8. Octobris. Isrten hí-rével indultunk meg Lánd~orfejérvárból fur-katán, az Dunán háltunk meg egy Visnicanevű rác falu-fban., ki mellett az Dunán egy-nehány malom vagyon, melyeken felül csi-náltak három ízben is tumbeszokra karfáshidat az Duınán az török császárnak, midőnTöm-ösvár mellé ment.Die 9. Octobris. Innen megindulván, értük

jobb kézre I~szá~rcsi-k nevü török palánkot, ezalatt rác fa-lıu vagyon, szőlőshely, alább vá-lıik jobb kézre az császárnak útja, mik-orDrinápolyba vissza mennek.Jobb felől alább értük egy dombon Beli

bék temetését, ki a Mohács mezején,Ű mi-kor Lajos magyar király eleset-t, az törö-kök harcát valami stratagemávafl secundál-ta volt, kivel magának Vég-Szendrőt deme-reálta, mely mentést alább vagyon. A te-metése három szegeletre épétve, negyven-nyolc t-ornya, két fikerítése, külső-belső váraigen tágas hely. Egy Helena nevü görögkurva Iıeány épéttette (ki akk-ortájban aDuná-nak azt a részét nagy messze le bírta),kinek a Dunán felöl való kerítés-ére a magakurva címerét különös ıkõre metszette, ma-gát pedig mezítelen (becsületes leány voltőkegyelme) kőből a belső várában kifarag-tatta. Ezt az várat, noha az Duna mossa északfelől, de körül vizes árka is vagyon, úgykívül vizes á.1`-kocskája az mellıette levő törökés rác városnak. Az mostani Olaj bék igen

146

em'be-rsféges ember benne, de a lakosok igenrossz emberek. A dinnyének rettenetes di-vatja van köztök. A helynek minden életrevaló alkalmat-ossága miegvagyozn; azért tar-tották kedves laıkóhelynek az rác királyokvagy des-poták is.7 Napkelet felől szaladmellette Jazova vize az Dunába. A városmellett vagyon -egy régi keresztény temploms holmi régi római monumentom is. Ezt aVég-Szendrõt oszt-án, midőn egyszer magya-rok rabságába esett Beli bék, adta volt fejeváltságá-ba az magyaroknak oly véggel, hogyesztendőre vísszaveszi fegyverrel, aminthogyhat hónapok alatt vissza is vette. Ebben voltegyszer fogva Hunyadi János is,3 melyértjól megfizetett volt szabadulása után Lán-d-orfejérvárnál. Ezt is az német megvettevolt, de Kupruli vezér visszavette, s mostis török bírja Servia ország-gal.9Alább bal kéz felől szalad az Dunába az

pusztáról az Orlai nemzet Karloa nevü pusz-ta földvárakféle -mellett kijövő Ponyiva1°nevü igen tolvajos és rákos víz, mely alattmidőn Badensis Lajos herceg Erdélyre for-dult, Törökország felől a Dunán hidat `kötte-tett volt, és Kupruli vezér Lándorfejérvár-nak indulván, azt füst alatt ny-olcadnapravilág csudáját megvette, -ma is töröké.Alább jobb kézre értünk Kujlicfl nevű

török várat, egyfelől az Duna mossa köröl,mind magának, mind az alatta való rác fa-lunak vizes árka felettébb szúnyogos hely.A törökök azt tartják, ott lak-ik a szúnyogokcsászárja is. Engemet itt e tájon egyszer-másszor az szúnyogok -sokat csíptek. Erős,

147

vastag kőfala vagyon, az a kurva görögHelena leány épétette volt. Amely török csá-szár Lándorfejérvárát megvette, az ágyúk-nak való rezet tevéken hozta volt ki magá-val, s ebben a városban öntetett ágyúkat,kikkel megvette. Az alatt szalad jobb felőlaz Morava vize a Dunába, mely Nis s Ja-godina felõl foly alá. Alább vagyon at Du-nának egy -nagy szigete, ki-ben vagy-on egyOsztr-ova12 nevü nagy rác falu. Ebben voltsalva guardia bátyám, Inczédi György uram,kiben hétszáz tyúkot ett meg. Ez a föld márva Morván fogva Mi-sima ország. Posaróca nevűtörök és rác várost -a Dunához egy mérföld-nyire, ennek a palánkját a kurucok épét-tették, jó árokkal, palisa-dákkal. Én is ne-gyedfél ölet épétettem benne, mivel quar-télyunk volt vagy négy esztendeig, közelvolt hozzá -az Duna mellett nékem egy Kle-nomnik nevü jó rác falum, több volt százembernél benne, kiment huszonnégy sze--kerek. Ezek tartották szegények az én szol-gáimat, lovaimat, Isten fizesse meg néktik.A Duna felett volt régen az falu határán

az rómaiaknak egy igen nagy földvárok ahegyen, soha annyi csigát -nem 1-áttam, mintennek az -oldalain; fácán, fogoly, őz, szarvas,vaddisznó s hiúz is, sok gabona, gyümölcs,szőlő, jó bor, méz, gyönyörű forrás. E hatá-ron fogta elevenen Kemény László úrfi isaz fácánt. Ezen faluban hala meg az én ked-ves, deres iramó paripám, kit az asszony,Teleki Mihályné asszony-om adott volt, mi-kor az szegény úr, Teleki Mihály uram tes-

148

tét a harchelyrül Görgénybe vittem annyiveszedelmek között.A megírt Osztr-Ova nagy szigetén alol egy

kevéssé elestveledvén, -az furkatánk valamirégen elsüllyedett hajóban megafkadván kétízben is, csaknem egész hajótörést szenved-tünk, virradtig csak veszekedtünk, sehovásem mehettünk, addig forgolódtam én is,hogy az órám kulcsa elszakadt -az órámróls a Dunába veszett, más reggel kiszabadul-ván, kiért dicsőség a nagy Istennek. Másnap,úgymintTizedik Octobris az Mlava vize jobb felől

az mint a Dunába foly, és a mellett egyrettenetes nagy régi, Rómához tartozottföldet és fűvel már beborí-tott városok-at13(neveket -sem tudják a régiség miatt. Ennekköve-iből Vég-Szendrőt s Kujlicot épéttetteza :kurva görög leány, Helena) elhagyván, el-érkeztünk Rám” nevü török vár alá, ki kő-sziklán van az Duna felett. Ezt is az régirómai császárok épéttet-ték volt. Ennek istörök városa palisatával van várhoz foglal-va. Ebből nézte a görög császár azt az har-cot, mel-yet a Dunán túl a Karassó vize mel-lett István magyar királlyal tett,15 az szigetis ott van, kiben szemben lette-k osztán egy-mással. Ezzel általellenben vagyon Férpa-lánkifi nevü török vár, kit egyfelől a Duna,másfelől az Karnas=só vize erősít meg. Itt haltmeg a kurucok keze alatt Marchio Doria,az császár generalisa.Innét hajtották el nékem is egynéhány

ökreimet a labancok. Ezeken alol kezd azDuna za hegyek közé menni. Erre nézve mi-

149

kor a szelek zkeménykednek, a Dunán fel ahaboka-t a várba is béhányják. Itt Rám alattaz jó portusban mi is megháltunk.Tizenegyedik Octobris. A Duna av hegyek

közé esvén, jobb felől érkeztünk Pék" nevűtörök palánkhoz, mely alatt a Pék vizeisbészakad a Dunába, ez is rettenetes pan-dúros hely, kedves passusok volt, míg apalánkot oda nem építette -aEzen alol bár felül marad MOdva nevű

hely, nagy »kifogóhelyek a pandúroknak, mi-vel ott mennek bé Halmágyi vidékeire, melyéppen Hersováig és az erdélyi havasokigs Karánsebesig s Zempalának tájáig -tart.Ezen felül vagyon a Galam-bvári sziget,19kiben húztuk volt magunkat, midőn Heisz-ler generál* Lándorfejérvárát víjatta. [. . .] Ér-tük aztán Galzambivárat (a török s rácok Gu-vesdselminek hijják), itt nagy szélvészünkvolt, annyira, hogy ki kellett kötnünk, decsendesedvén, nem háltunk meg. Nagy -kő-sziklán van ez za vár, kinek tövéből nagy bőforrások jőnek.`2° A Duna éppen a kõsziklatövét mossa. Ritka dolog, hogy itt csendes-ség volna, falatonként kapja fel a rettenetesszél a vizet, s mint a házat, úgy viszi. [. . .]Nyolc tornya vagyon a kősziklán: te-tőtőlfogva az aljáig mi-nd épület van. Itt scorpiois elég van az házakban. A hegy alatt városis vagy-on, palizatával erősített. Altalellenbenis volt régenten valami erősség, vég nélkülvaló gyüınölcsöse van ennek is, szép szőlei,közel hozzá a mezőn volt harca Zsigmondmagyar királynak a törökkel, hol úgy meg-

150

verték, hogy csolnak-on szaladt által a Du-nánfiiMentést alább ennek, az Duna partján va-

lő kőszikláiből rettentő lyukalkbul szoktakminden tavaszba inkább kijőni valamely igenapró mérges muslicá=k,22 ellepik a földetmindenfelé egynéhány mérföldig, felettesok marhát, kivált bialt ölnek meg, mikorhevenyiben érik; ürmösh-ajjal kell akkor amarhát kenni, ganajjal füstölni, kivált az or-rokat kell oltalmazni, hogy beléjök ne men-jenek; harmadnapig legmérgesebbek, de el-tartanak tizenöt s húsz napokig is, kivált haesőlé és nagy szelek nem érik, eldagadozminden marha, akit megcsípnek, néha azembereket is megölik. Eleget csípdezték azén lovamat is.Alább jobb felől értük Bernice nevü

puszta földvárat, egy hegyen, kinek alattanagy régi sánc vagyon, ki mellett foly a Ber-nice vize ta Dunába.Alább értük jobb felől Dobra nevû török

palánkot, itt jő portus lévén, megháltunk.Tizenkettődik Octobris. Tovább jobb felől

értük az Duna-parton a rómaiaknak vala-mi épületeit, csak a kőfalai látszanak da-rabban, s még alább Drenhova nevü pusztarégi épületet. Itt kezd sebesen menni azDuna, s itt kezdődnek az Dunának egvne-hánv nevezetes veszedelmes helyei is.23 Ittfogják már a szép tokok-at. sőregeket. A ha-lász kalugyer háza jobb felől látszik a kõ-szikla tövében. Itt régen a római császár-okfölhúzatták, állás-oknak pallókat csináltattaka kősziklák oldal-aiban, amint most is meglát-

151

szanak a lyukak. Alább látszanak a Du-na kö-zepén, mint a bialok, olyan kősziklák, ahajőknak nagy veszedelmére.Bal felől lá-tszik a Taktafiának nevű nagy

magas kősziklája: Kadikő nevü, azért, hogyrégen »a tolvaj-ok egy török császárt elfog-ván, odavit-ték, kivel fogtak egy vajv-odát is;mind a kettőtől kérdezték a tolvajok, haők fogták volna őket, mit csináltak volnavelök? - A kadi (vagy juris consultus etjudex) azt mondta, hogy ő jól és becsülete-sebben tartotta volna. A vajvoda pedig aztmondta: hogy ő mint tolv-ajokat szokás, asze-rint büntette volna. A tolvajok erre a vaj-vodát -elbocsájtották, azt mondván: hogy az-tméltán s érdemek szerint cselekedte volnavelök. A kadi pedig birróvá lévén, hogy ha-misságokban kedvezni mondta volna magát,arról a kősz.ik1áról l-etaszították; azért hív-ják Kadikőnek.Már itt jobb felől amint azonban a Duná-

nak rettentő sebes veszedelmes helyein le-ereszkedik, láthat szép fejér, kék, sárga, fe-kete s tarka nagy márványkő hegyeket ép-pen Poricsáig, melynek palánkja és falujaa Duna szigetjében vagyon; -törökök, rácoklakják. Ennek sok szép szőleje, gyümölcse.Itt vagyon a vizának, toknak, sőregének éskecsegének bős-ége. Itt mindenkor egyne-hány -száz ember van készen, kik segítik fel-vonni a Duna s-ebesein a terhes hajókat,másként fel nem mehetnek; egy hajót ötven,hatvan és száz ember is húz. Ezeken a se-be-seken nem minden ember resolválja ma-gát, hajóban ülvén, ereszkední le. De én a

152

kalvinista hitet elővévén, ki n-em szállottamaz Íurk-atából, avagy Íödeles hajóból.Onnan alább ereszkedvén, látszik az Du-

na-parton fbal felől három torony,24 ki-k-nekolyan emlékezet-i vagyon, hogy annak a föld-nek királyának rég-en megmaradott két nő-telen fia s szép hajadon leá.nya; mind akettő vágyott a leányra. A leány tőlök nemmarardhatván, végre olyan választ adott ne-kiek, hogy épitsenek mindnyájan egy-egytornyot, Ő is épít; közülök ketten az melyikhamfiarább elvégezte, ahhoz megyen. A leányhamarálob elvégezte az harmadikat, mely szin-tén a Duna szélin vagyon, _s mentést bele-rekeszkezdrett, is midőn bátyjától nem marad-hatna, az toronyból az Dunába ugrott, hogysem egyike, sem másiké ne legyen.Kevéssé alább jobb kéz felől vagyon egy

régi épület, kit régen fa rómaiak -a Duna őr-zésére csináltak volt, mely tájon szakad aPonisa vize is a Dunába. Itt a Duna kevéssécsendesebb, de csakhamar jut az ember aDu-na közepében egy kősziklához, ki-ft a rajtavagy miatta esett sok hajók ve-szedelmeértVerlcőnek hívna*k.25Itt kezd mentést a Duna öszveszorul-ni az

rettenetes kősziklák közt, hogy egy pisz-tollyal általlőhetnék. Csuda dolog, holott leszott az az felettébb széles viz. De én azt mintaz históríákból olvastam, azt írják, hogy egyrésze a hegyek ala-tt másíelé szakad, s az Ad-riatícumí tengerbe megyen.Ebben a kősziklák szorosiban találtuk bal

felől azt az csudálatos kölyukat, kiben afönt megírt kurva görög Helena tartotta

153

kincset, és jó darabon kõfalakkal, tornyok-kal, az mint a fundamentomi mutatják, azDuna szélé-től fogva az iszonyú 'kőszíkláhozvol-t ragasztva. Ennek forrása s felül -oldal-aslyuka, kín as füst kimehetett belőle, s felülrajta lyuk vagyon .által rajta, melyen Hal-mágyí vidékéről bele ál-taljöhetnek.26 Ebbenis a német erös praesidiumot tött volt, sán-ookkal, lövőszerszámokkalf megerősítlett, hon-nét csak musk-atállyal is akadályozhatták aDunán feljövõ hajókat, de belőle nagy mun-kával a török kiverte, a lyuknzak ar szájátberakatta és előtte za poricaí rác pa-pot, kioda a németnek 'kalauza volt, felakasztat-ta.Én magam is látta-m az fán fü-ggní, az lyuk-ban is jártaırn, mely akkor a német testekftőligen büdös volt.Alább vagyon közel az a hely is, hol a

Dunát Adrianus császár általláncoltatta. Lát-szanak azon t-oronynak kis még fundamento-mi, amint az Dunának szorosi végeződnek,jobb felől a kősziklában vagyon egy fejérmárványkó're kimetszve az Adriánus császártítulusa és címere, de a régiség úgy elkop-tatta és avított-a, hogy alig ismérhetni meg.”Érkeztünk Hersovához, mely Ha-lmágy vi-

déke felől a Duna-parton vagyon, most pusz-ta. Által-ellenlben vele vagy-on a régi erőssáncnak a helye, hihető, ot-t valaha hidattartottak az Dunán, mivel alkalmatosabb he-lyet a Dunán való hídnak alig láttam. Men-tést alább vagyon a Hersovának szigetjeis, kí`ben va német praesidíumo-t tött volt, dea török kiverte, s most a kanisai törököklaknak benne. I-tt szakad az fekete víz az

154

Dunába, és Erdély és Karánsebes felé útnyílik. Mi is itt megháltunk.Tizenharmodilc Octobris. Itt már mindnyá-

junknak lovakıra kellett másnap ülni, mert aVaskapun ereszkedett le az furkata, avagyhajó, kiben közülünk senki nem maradt,hogy könnyebfb légyen, mivel itt a Duná-nak zúgó sebessége elhihetetlen, és többireegymást érõ hegyes kősziklá`kon való szök-dösése és aláesése miatt, mivel mikor aDuna megapad, úgy vannak a kövek, hogygyalog ember majd általmehet-ne rajtok, ésígy ha jó kormányos nincs, mentést elvésza hajó, mihelyt kőben ütközik. Mikor sa ter-hes hajókat ott felvonják, sok terhet rólokleszedvén, szekereken hordják fel, míg asebes tart. Konnáfnyosft pedig -azon rác fa-luban kell- fogadni, mely az Hersovai szigets a Vaskapu közt való más szigetben va-gyon.Más alkalmatossággal én ezen is ereszked-

tem le hajón, az Isten megtartott, kiért di-csőség légyen Istennek. Az mint ez a se-besség kezd végződni, vagyon a török pa-lánk, és sok szara hozzá, vagy segítő embe-rek, kik azon sebesen szokták felhúzni acsászár éléshajóít. Ebben a Vaskapuban aDuna szorosa előtt levő Verkőtõl fogva szok-tak sok vizákat, tokokat, sőregék-et. kecse-géket fogni, az mint sok helyeken látszanaka vizafogásnak mesterségei, és itt mindenkoreleget kaphatni mindenféle halat elevenen.Itt kezdődik bal felől a havasalföldi határ,

salább menvén, jobb felől értük Wetiszlanvagy Kladova nevű török kastélyt, kívül va-

155

gyon alatta jó :rác falu, általellenben vanCsernóc Havasalföldében s alább Severé-num vagy Zerén nevű régi erős puszta vár,melynek tartománya azelőtt különös Bánságvagy Bánátus volt, és most a helyébe vanaz Kralyovai, Havasalföldében.Itt volt kőhídja a Trajánus császárnak,

kín-ek za két végén való épületek most is meg-látszanak, de én teljes életemben sem lát-tam nagyobb s erősebb téglákat, kőrakást,mint az volt. Trajánus római császár -ezt arettenetes kőhidat akkor építette, mikor De-cebzallusra ment Erdélybe. Ez a világnaknyolcadik csudája lehetett volna, mind fa-ragott kövekből, húsz lábokra építve, ezfundamentomin felül százötven lábnyi ma-gosságra, száztíz szélességre, kik egymástólmindenik százhetven lábnyíra voltak felál-lítva. Az Dunát pedig nem vehetik meg fo-lyásra, mikor építették. Éjszaka érkeztünka Dunának egyik szige-tébe, kiben valamirossz tolvaj részeg rácok reánk támadván,esett valamely lövöldözés.Tizennegyedik Octobris. Értünk egy Bre-

sa vagy Hads-Pisman nevü török palánkot,kiben tévedvén el azelőtt való nyáron azén kedves német pudlim, kinek mását nemláttam, osztán egynéhány sziget-et elhagy-ván, érkeztünk Furednéhez, kit Florentiá-nak is hívnak. Jobb felől a Duna-parton egykősziklára épétve, bal felöl Havasalföldjevagyon. Itt bor, dinnye s minden veteményelég vagyon, jó föld. A kecsegéknek már itte tájon vagyon divatjok. Alább m-envén, ér-keztünk éjszaka Widényi nevü várhoz, en-

156

nek régen derék városa volt, s mostan al-kalmatos épületű hely; ez volt Misiánakvagy Bulgáriának metropolisa-. Itt bornak sminden gabonának nagy olcsósága, vizának skecsegének nagy bős-ége.Ennek mezején nagy ha-lmot rakatott ré-

genten amaz vitéz Hunyadi János erdélyivajda s magyarországi gubernátor. Méltó-ság-os Tököly Imre fejedelem is, kegyelmesurunk őnagysá-ga, a kurucokkal vágatott lenegyvenezerig való rácot, voltam a halomtetején magam is, Tököly halmának hívják.Rétje, erdeje véghetetlen, a várnak erős

tornyai vannak s kerítési. A német, mikormegvette, igen megerősítette volt, de isméta török bírja, vísszavevén; most is bírja,basa lakik benne. Ennek ellenébe, a havas-alföldi határ szélin, a dombon látszik egynagy földvár, kín-ek alatta közel volt a ku-rucok sánca, holott a szegény Bánfy Boldi-zsár, Bánfy György és Donát János23 meg-haltak s temettettek, Vidényben mi is meg-hálván és másnap, úgymintTizenötödik Octobris megindulván, talál-

tunk a vizafogó helyekre, jobb felől maradtel egy török palánk29 és puszta klastrom.Annál alább ereszkedvén, szakad a Dunábaa Cibere vize és tovább az Ogod vize; itt aDuna közepében háltunk.Tizenhotodik Octobris. Jobb felől (mert

által-ellenben mind Havasalfölde) értük Rá-hot, ennek régen a hegyen vára is volt,most puszta. Ennek a határán olyan tormaterem, mint a fél karom vagy lábom. Alábbbal felől a Dunába Erdélyből Hzavasa-lföldén

l.57

által [jő be] a Sil vize, igen tolvajos a torka,nekem egyszer négy aranyomat nyerték elott, kinek torkában a sónak portusa vagyon.Alább jő be a Dunába jobb felől az Iszkra

vize. Ehhez közel volt ama híres Gige3° vá-rosa, kit Nagy Sándor megvévén, a Dunánegy éjtszaka költözött által hadaival. Igazánmeg is felelt symb-olumjának, hogy nihilprocrastirondo, avagy cunctando. Nincs se-hol a Duna mellett olyan hely, kinek olys annyi rudérái látszanak. Itt is alább asónak portusa vagyon Havasalfölde felől.Alább ereszkedvén, láttuk, amint ErdélybőlHavasalföldön általjövő Olt vize bészakad aDunába; és jó Fogarasvára alatt el, itt is asónak portusa vagyon, s alább bal felől Kulanevű és bolgár város, ez is derék hely,mindennek bőségében vagyon, s tovább jo-bbfelől Nikopoly vára s városa a Duna felettvaló hegyen. Ez már Macedoniához tartozik.Ennek egyik kápolnájában mondják, hogytanított sz. Pál. Ennek a -tűzifája szűk, mi-vel csak szamara-kon hordják. Sok szép szőt-lei, jó borai, mindennek bősége, de sa lakosiigen rossz emberek. Basa van benne.Itt vesztette el a harcot Zsigmond ma-

gyar király azért a -kevélységeérzt, hogy eztmondotta: van annyi kópiás hada, ha az éghadára szakadna is, megtartanák a kópiások,úgy megverte a török, vesztette el húszezeremberét, maga is csónakon szaladt el a Du-nán Konstantinápoly felé, s ott tengerre kap-ván, Dalmátiába szaladot-t, s -onnan hazaMagyarországra.

158

Azon nap egy Sistó nevű városhoz érkez-tünk hálni, törökök s bolgárok la-kják, aDuna-parton van jobb felől nagy város,mindennek bősége van benne, vára is voltrégen, alább érkeztünk, úgymintTizenhetedik Octobris Orosz,csilcra, ez a

Duna-parton fekszik, nagy török város, várais van és portusa minden dunai furkatáknak-,sajkáknak, éléshajóknak. Itt laíkik az dunaikapitány basa, és itt mindennek nagy ol-csósága vagyon. A szőleje mindenképpolyan, mint a masoljaszőlő, a tokaji hegyensem terem szebb, az bora is olcsó. Itt mára furkatáról kiszállottunk és mulattunfknégy napokig.*Huszonlcettődilc Octobris. Itt lóra ülvén,

háltunk meg Csernavoda nevü görög falu-ban.Huszonharmadik Octobris. Glosován.Huszonnegyedik Octobris. Csötűklön.Huszonötödik Octobris. Zalomba. Ezeknek

a helyeknek sok búzája terem, igen jó földmindenütt, a szántóföldeken sok a vadkört-vélyfa.Huszonötödilc Octobris. [!] Délre érkeztünk

az-on helyre, ahol először Constantinus csá-szár Konstantinápolyt kezdte épiteni,31 ésamint a nagy épületek most is megmutatják,látszanak, s addig akarta a Fekete-tengertbevétetni, hogy a hajóknak ott is portusa le-gyen. Ide négy mértföld a Fzekete-tengerészak felől. Éjszakára mentünk Drákulykőnevű bolgár faluba, a Noah-havasa alá, en-nek hires bora terem.

159

Huszonhatodik Octobris. Mentünk által aNoah-havasán, ezeket híják Hemus-hegyeí-nek, a Fekete-tengertől a Fejérig nyúlnak el.Ezen havasnak a közepi táján kőfalt s ka-put [tartott] régen egy Noah nevü híreshegyi tolvaj, s e szorosakat oltalmazta, hogyaz török azok-on a hav-asokon által ne jöhes-sen, s .arról nevezik Noah-havasának, a ka-pujának a ruderáí most is fenn vannak, hál-tunk meg a havasnak innenső aljába, Cseli-lova nevü faluba a bolgárok között.Huszonhetedik Octobris. Ugyanezen ha-

vasok-nak végsõ szélében Comarova nevűfaluban. Ezeknek is jó s elegendő borokterem. Itt válik meg az út bal felől Konstan-tinápoly felé, jobbra pedig Drinápoly felé;misnsthlogyHuszonnyolcadik Octobris megindulván,

háltunk Abal nevű faluban, ezekben mindbolgárok laknak.Huszonkilencedilc Octobris. Jenicére.Harmincadik Octobris. Csoml-okkõ nevű tö-

rök faluban, vagy Csomlok-kőnek híják. Ittvagyon szép mulatóhelyek a török császá-roknak, a nap is alig éri a sok nagy sűrű fákmiatt.LHaT`míncegyedi.lc Octobris. Erkeztünk Ar-

n-otkő nevű bolgár faluba, görögök lakjákinkább; ezeknek sok jó borok terem. Dri-nápolyhoz -egy fertály mértföld.Itt megnyugodván és szállást tartván, csak

jöttünk s mentünk Drinápolyba, járván azportai minisztereket. Ez a Drinápoly32 nagytörök város; Konstantinápolynál elébb esetttörök kézhez, most a török császárok resi-

160

dentiája; a Tundsa és Merica vizei itt con-jungálódnak. Adriánus császár építette volt,sok tornyok vannak a keritésén. Engemet ismind a császár, s mind a vezér udvarában,mikor ott voltam, megkaftányoztak. Ebbena sultán Selim császár mecs-etje ez-:cellálnagy mesterséges épületével. A több mecse-tek is rettenetes nagy márványkő oszlopok-kal, mind a bels-ő vára, mind a külső városaigen nagy; számtalan szőlők, sok szép gyü-mölcsösfák körülötte s benne. Elefántokat,oroszlányt és csokolyt láttam benne.A francia király orát-ora nagy becsülettel

látott sa maga palatiumában, úgy Marchio deFeriol úr is a maga szállásán, és így Arnold-kőben s Drinápolyba.n húsz napokat tölt-vén el.Huszadik Novembris. Drinápolyból Kons-

tantinápoly felé indulván, háltunk meg Hap-szán, itt derék ónnal fedett Vendégfogadóvagyon.Huszonegycdik Novembris. Bulyázon.Huszonlcettődik Novembris. Csórlon, hol-

ott rége.nten a hegyen volt egy nagy görögpuszta vár, azért hijják Csorlának, mikor atörök császár megszáll-otta, azt mondta: hadélig meg nem veszi, ő legyen csorol, az-azvak; s meg is vette, s ugyancsak annak isnevezik.Ezen nap déltájban jutottunk a Fejér-ten-

ger partjához, és azt jobb kézre hagyván,ebéd-et Cilibrén, evén, kinek azelőtt vára isvolt a. tengerparton.Ebben a Cilibre nevü várban lakott régen

Menel-aus; itt nevekedett fel ama hires Hele-

ll - Utazások ıı török birodalomban 161

na, s innen ragadta el Páris Trójába. Miótá-tól a török megvette, nem épitette meg, aruderái most is látszartznıak.Huszonharmadik Novembris háltunk Bo-

gadogván.Huszonnegyedik Novembris Bujuk Csek-

medze nevü török városon általmenvén, hol-ott a tengesrnesk -egy nagy szakadékján ret-tentő s elhihetetlen hosszúságú faragott kö-vekfből csinált híd v-agyon által. A városbanszép ónnal fedett mecsetek, vendégfogadók;ott fölöstökömözvén és Kucsuk Csekmed.ze33nevű török várost érvén, abban is a tengerszakadékján felül csinált nagy kőhídon men-vén által, láttam *benne szép ón-os vendég-fogadókat, mecsetek-et, szép eleven platajco-kat egyéb tengeri halakkal. A kertekben sokhelyt és fákon pomagrancsokat, s itt a Fe-jér-tengert mind jobbra hagyván, a hegyrefeljövén, láttuk meg Konstantinápolynakegy részét, s ugyan éjszaka érkeztünk meghálolásra s tel-elésre beléje. [. . .]Ezt a Konstantinápolyt már nem -tudom,

városnak írjam-e vagy országnak? mert énmását soha nem láttam. Na-gyıolbb s jobb por-tust -a tengeren az egész világon sem tarta-nak. Itt szakad össze sebes folyással- a Fe-kete-tenger la Fejér-tengerrel éppen a törökcsászár várának éppen alatta, mely a város-nak dél f-elől ónozatjában van különkerít-ve, csak az fekszik annyi helyen, mint Sze-ben városa Erdélyben; szép hegyeken mindónosok aranyos hegyú kéményes palotái. Ah-egynek a Fejér- és F-ekete-tenger felõl valóoldalait zbefedték a sok zöld ciprusfák, céd-

162

rusfákkal néhol elegyítve, mint az erdők.Belöl is a belső udvara rak[v]a ciprusfákkal,úgy hogy mindenkor mindenütt árnyékbanjárhat az udvar népe. Magának különös csá-szári filegóriái egyrnıéhány hellfyıett, hogymindenfelé láthat, kiknek az oldalain zöldsuperlátok állanak, hogy a -tengerek szeleí,mikor nem akarja, ne érjék a császárt miat-tok.A kapujában a nagy torony alatt belöl

ara`nyos kerék pajzsok s alabárdok vannakfelfüggesztve.Ezen belöl senkinek, még a fővezérnek

sem szabad lovon fegyverrel bemenni. Me-lyet én nem tudván, a szolgámmal lévén astuc-om pal-ack~o,s'tól, a-pprehendálta a kapu-ban ülő főzporkoláb, és noha nékem idegen-nek -ex discretione semmit nem szól-ott, dea salva gvardául velem lévő jancsárnak csakalig hogy a talpát meg nem pál-cázta.A várnak34 az tenger mellett lévő keríté-

sén kívül éppen a Fejér- s Fekete-tengerpartján vannak rendbe lerakva örzés alattaz keresztényektől nyert szép sok ágyúk.Utóbbi közt láttam, hogy fénylettek a gör-gényi Veteráni generáltul elnyert világoságyúk is.35 Az erre nyíló kapuja felett avárnak vannak rettentő nagy cethalcsontokfelfüggesztve, feje, hátgeréncse, oldaltete-rn-ei napnyugot felől. Itt olyan nagy ágyúkatláttam, kikkel Babyloniát megvették, hogynagy tág-osan beléjek bújhaıtni, kim-ondhatat-lan nagy vaságyúkat is láttam. Itt láttamegyik kis kapu-ban az Kornis Zsigmond úrfikét kis ágyúcskái-t is kerekeken, Veteráni

163

generális alkalmatosságával- nyerték azo-kat is.-*ÜA városnak csak az mint három kerítések-

kel és azokon való sok színű tornyokkal bévagyon a F-ekete- és Fejér-tengerhez kerít-ve, jó járó l-ovon és három óra alatt megnem kerülhetni. Én próbáltam csak még nemszintén az végétül, az hol Béldi Pálék s többmagyarok feküsznek Zólyomi Miklóssal. El-töl-t az egy óra, míg a Jedzikulát értem,mely ahét tornyokból álló császár tömlöce,még pedig a város vége tovább fekszik, ép-pen a Fejér-tenger-parton, ahol a tímárokdolgoznak. Az Urunk őnagysága jó járó job-bik pej paripáján ültem pedig, s még semáll-ottam különben, hanem míg egy vagy kétcsésze jó hideg vizet ittam egy szép rakottcsorgóról a város kőfala kivül. Jedzikulátulfogva az császár váráig, és attól a helyig,ahol ők egy nagy szentet,37 kit szent Jóbnak(ugyan annak nevezik a helyet is róla) ezüst-drótos koporsóban tartanak fekünni, holottszokták a császárnak oldalára a kardot fel-kötni.A görögök Chrysostomust is, kit aranyszájú

szent Jánosnak is hívnak, mondják, hogy otttemették el. A város háromszegletű, Nap-nyugot felől északra a Constantinus császárváráig, a száraz felől hármas kerítése, szá-raz árka, a tengertől való résznek csak egykerítése; mindent kővel pádimentomoztatotta város, sõt kívül is három mértföldig kő-utcákon járhatni. Itten az ő módj-ok szerénta benedictiót ennél a koporsónál nekiek fel-adni szokták. Úgy hiszem, belételnék négy

164

óra is, míglen a circulust tenné az ember.Némelyek tizennyolc olasz mértföldnek tart-ják Konstantinápoly városának kerületét.Maga a város egynéhány nagy hegyeken

fekszik. Most negyvenezer utcáját mondjákmindenestül hostattal együtt. Mindenikbenminden éjjel két-két ember strázsál, mindenéjjel nyolcvanezer ember. Minden utcábanlegalább egy csorgót kell supponálni. Azmecseteknek számát nem tudhattam, deakik köztök nevezetesebbek, úgymint az kiköztök Sophia, Justiniánus császár leányatemploma volt, melyet az jeruzsálemi temp-lom formájára építtetett volt Justiniánus, aleánya nevére, nagy kõlábakra a fundamen-tomit, mivel alatta hajós édesvíz vagyon, kia tengerbe szakad, ennek az egész két hegy-nek, kín a Zsófia temploma és császár váravan, és egynéhány utcáknak alatta, sűrő vas-tag kőlábakon álló erős bolthajtás vagyon,a császár várából mennek belé hajón, smind eljárhatják: az édesvíz tengerbe sza-kad, sok hal lakik benne. Én magam is lát-tam, egy süllyedett háznak helyéből néztem,merő miraculum mundi, kibeszélhetetlen,kívül nem annyira, mint belöl látszó rette-netes magnificentiájú épület.38 Kiben vagyonkettő azon vedreknek (egyike márványkő),kiben az Krisztus Urunk a vizet borrá vál-toztatta volt, most őket, mind akkor a zsidókés törökök is, ad purificationem tartják, kimellett fekszik nem messze sultán Murat,ki Babyloniát megvette, sultán Achmet,sul-tán Sulimán, Bajazeth és Sultan Selim (ez

165

ezüsttel fejér); sultán Mehemet s több csá-szárok épétette kimondhatatlan épületű me-esetek, kikben ez a dicsérendőbb, hogy nemtartották magokat méltóknak a templomjok-ban temettetni, hanem mindenik császárkülön építtetett temetőfhelyet magának sgyermekinek az templomon kivül. Az meny-nyi jövedelme pedig az ilyen nagy mecse-teknek légyen, elhihetetlen.Azt le nem írhatni: az hostatjai és azok-

ban sok csiflikek, udvarházak, mulatóhelyekmeddig terjednek, mind Európa felől (ki-nek határa Konstantinápoly), mind Ázsiánfelől, úgy hogy az Fekete nagy tenger Dar-danellái-g, az a Bosphorus Thracicus, mind azkét, melyek a Fejér-tengerbe jövõ folyásá-nak, mely is egynehány óráig tart. Ez felőlmondják, hogy Pompéjus magnus ragattavolna itt össze a Fekete-tengıert és -a Fejért.Én Isten munkájának hiszem, mert ha em-ber munkája lett volna, keskenyebb volna,de van oly széles, mint as Duna; rakva sokszép épületekkel, udvarházakkal, kastélyok-kal. Galatától, sőt -észak felől, az mint az Fe-kete-tenger kanálisábia béjõ, kit édesvizétőlfogva Európa felõl, Ázsia felől pedig éppenle Chalcedoniáig, kinek ruderái most is exis-tálııak, hol régen a concilium volt Martia-nus császár idejében, 454-ik esztendőben,kihez köz-el tartanak egész éjszakákon égőlámpásokat a Fejér-tengeren járóknak a to-rony tetejfén39 (aminemű tornyok mindenüttpharusoknak neveztetnek), csak mindenkonstantinápolybeli s körülötte való lakóhe-lyei, híres mulató palatiumi, a császárnak

166

magának va-gyon háromszázhatvanig valo,melyeket mindenütt bosztandzsik őrizik,mindenikben maga szolgái benne vannak,úgy hogy minden-kor mindeniket készen ta-lálja.A Fekete-tenger torkában vagyon egy Bőr-

vár, kit azért hívnak Bőrvárnak, hogy mi-kor az görögök bírták Konstantinápolyt, aztörökök csak egy ökörbőrnyi helyet kérteko=tt magoknak. Hogy megadták nékiek, szi-ronyformán véknyan elmetélvén a bőrt,annyi helyet foglala be, hogy éppen egynagy várost épétettek sa helyre egynéhányerős tornyokra (kikben némelyikében mostkurvákat szoktak büntetésül tartani), mely-ből vették meg »aztán Konstanıtinápolyt; no-ha Galatát azután is la keresztények hét esz-tendeig tartották; abból az mostan is cson-kán fennálló toronyból4°, kiben régentenfogva ta-rto=ttá~k amaz híres Török BálintotfiiKiljebb a kőváron vann-ak az Dardanel-

lák négy k'astélyok,42 a Fekete-tenger oltal-mazására együve szolgáló ágyúk vannak atenger partján, és egymás ellen -az torkola-t-on kívül mindfkétfelól az magos tornyokonlámpások vannak éjszakákon, hogy azokratarthassanak az Fekete-tengerfről jövő hajók.Itt volt régenten egy kőszálon az Pompéjusmagnus oszlopa is, de az már ledült, csak safundamentoma vagyon -a tengernek közepé-ben egy kősziklán.Itt látszik már az iszonyú Fekete-tenger

(P-ontus Euxinus [. . .]), nincs is e világ-on ve-szedelmeseb-b tenger, sehol benne sziget nemlátszik, elnyúl be Ázsiára sok ezer mértföld-

167

nyikig s kerületi a Tanais vizére, Crymre,Tatárországra, éppen ki Európára, az mintbele a Dniper, Nester és Duna vizei szaka-doznak. Ennek Európa felõl északi híresebbportusa Várna, hol nyavalyás László ma-gyar király harcolt a törökkel s el is ve-szett'*3 [. . .]. Legjobban látni ezt a Fekete-tengert a torka fölött való kalugerek klast-roma felett való építtetett szélmalombul, deminthogy ritkán van -azon tengeren szép ésjó üdő, gyakrabban homály, setétség vagyonrajta, azért is nevezteti-k Fsekete-tengernesk.Irtózik az ember nemhogy re-ámenni, csak arettenetes zúgását is hallani.Én az mikor látni mentem, ellenkező sze-

lem lévén, sokszor csaknem kősziklákhozvertek a nagy habok, néhol meg is akadván~a tenger közepében való kősziklában, kikhol ki, s hol nem látszatnak ki az tengerből;de az Isten meg`tarto~tt. [_ . .] Volt kedvetlenmulatságom a szemem közé csepegő nagyhabokkal, sok delfin nagy halakkal és az em-ber veszedelmét leső apró madarazkkal, ki-ket „spiritus dazmnati“-nak szoktak hívni.Erről ta Fekete-tengerről hordnak rettene-

tes élést Konstantinápolyba. ki másképpnem subsistálhatna, de egyébiránt horda-nak szárazon is, vizen is, egymást érik arettenetes `éléshajók Európából, Ázsiából is.Számtalan fegyveres- s kereskedőhajókFrancíából, Hollandiából, Angliából, Egyp-tomból, Afrikából s többnyire minden ré-széből a világnak, kiből elgondolhatni,mennyi harmincadja jő annuatim az törökcsászárnak, holott csak egy hajónak is fel-

168

megyen a harmincadja kinek tíz-, kinekhúsz-, kinek hamincez-er tallérra is. De csakKonstantinápoly körül való apró hajócskák-nak, ki mindenik leginkább egy aranyat ad,felmegyen adója esztendeig negyven- vagyötvenezer aranyra.Le nem irhatni az városnak sok piacait,

azokban való mindenféle sok szépségeket,úgy hogy amit -ki sem gondolhat az ember,itt feltalálj-a, csak legyen pénze.fA halpiacokon a tengernek különb-különb-

féle színű s formájú halait, rákjait, csi-gáit [. . .].A többi között láttam egy nagy halat,

megmérvén: huszonhét arasz volt, a szájánkönnyen bebújhattam volna mag-am is. Egyló pedig a hasába bizony alig kordult volnameg. [. . .]Most csak egyik csudáját a Fejér-tenger-

nek (Maris Aegei) elóhozom, mely neme azsyreneseknek, eg-észlen szőrös ember, ma-jomábrázatja vagyon, az férfinak nagy ha-ja, nagy bajusza szokott lenni, két lába, kétkeze, öt ujjai, körmei mindeniken, mind ke-zei, lábai rövidek, az farka pedig mint azdelfin halnak. Az assz-onyoknak is nagy ha-ja, csecsei, egy párt szokott fiadzani, kiketcsecsen szofptat, az kezzekkel fogják meg ahalakat s azzal élnek, derékokig mutatjákki magokat a tengerben, de ki is jőnek atengerpartra, s ott a meleg fövényre lefe-küsznek, rettelnetes hortyogással alusznak;sőt a tenger kőszikláiban a szárazon barlang-jok vagyon, abba kijónek, ott játszadoznak,

169

ha embert sajdétják, nagy morgással besza-ladnak a tengerbe.Én magam mulatságára Konstantinápoly-

ból kimenvén az Fejér-tenger sz-igetinek ex-periállására, nagy habok hányásával ugyan,mindazonáltal a többi között találtam: Eg-bele, Bujukada és Marmora nevü szi-geteket,kiknek kősziklás -barlan-gjai-ba efféle ember-halak laknak. En pro curiositate a tengerreülvén, igyekeztem benne, ha elevent láthat-tam volna, aminthogy egynehánynak azbarlangjába is bémentem, de nem találhat-tam két okért. Primo: Hittel mondták minda papok, mint fa régi emberek, öreg halászok,hogy csak szombat napon soha ki nem jár,soha senki nem látta (Ist-ennek nagy csudá-ja), én pedig szin-tén szombaton jártam ott.Secundo: minthogy .hidegben ki sem jár,húsvét után kezd kijárni. Én pedig in primisMartii jártam o-tt, ahhoz képest elevenennem láthattam, hanem kettőnek a bőreit ta-láltam a halásznál, aki lőni szokta őket, mertnagy ereje-k miatt lehetetle-n megfogni, ha-nem felettébb nagy golyóbisú .puskával lö-vik, de annak is a golyóbisa soha -egyéb tes-tét meg nem járja, hanem csak ha az fejéttalálja. El-evenen pedig az török császárnakis eddig szerét nem tehették. Mikor az halá-szok halat fogva s 'éve rájok akadnak, be-várják, magukat félig kimutatva, úgy hogyaz evedzőkkel verik őket, akkor bőgnek spökdösn-ek rájok, megfogni vagy csak ölniis vízbe merő lehetetlen, ha nem fejekbe lő-vén. Egynek az bőrét most csáváltatom, deegyébiránt is vagyon az bőréből egy övem,

170

kit egy kaluger -adott, melyet derékfájás el-len hasznosnak tartanak viselni. A nagyjaolyra nõl, mint egy kaják vagy hajó. A ha-lászok az zsírjáért ölik m-eg, mert el szoktákadni egynek a zsírját húsz talléron is, az nagyhajók kenésére veszik meg. Az *ki a testétlátta, minden belső részeit, még aszemérmétis úgy mondja lenni, mint azeembernek. Éna testét nem láttam. Látom -a bőrét, hogy sző-rös és oly vastag, hogy az fegyver meg nemfo-ghatja.Ez az montsrum, ha hol közel szőlő van

sa tenger mellett, kimegyen reá szőlőt enni,mikor -arra valók az fiai, azokat is kiviszi.Mihelyt embert lát, kezei-t, lábait, farkát be-vonvá-n gömbölyegen (hogy hama-rább lehes-sen), -ereszkedik vissza a tengerbe. Aki lát-ta, úgy mondja, ötven lövést is tettek egyen,de nem ve[zsz]ték el, míg a fejét meg nem ta-lálták.

Az is meglehet, egy csudás halnak, me-lyet kilits-baluskának hívnak, kinek az orraolyan, mint egy pallos, minemüt küldtem atélen az úrnak, Kemény János -úrnak őnagy-ságán-ak.44 De láttam egy csudálatos, mint-ha egyik végétől esztergáb-a metszették vol-na, egy öl s két arasz hosszúságú szarvát aztengeri unicornisnak, miznémüt csak azOceanum-tengerbe találnak.Galatában, annak a Petrus francia órás-

nak szomszédságában, ki nekem a rhinoce-ros szarvából csinált csészét adta, nem mesz-sze a r-égi pápista templom-tól, ki-ben régen-ten egy :boltban tartottá-k az Krisztus urunkvarrás nélkül való köntösét, most ennek -a

1171

császárnak az anyja építtetett mecset-et he-lyébe Galatában.Elhallgatosm ennek a halnak hosszú farkú

szárnyas nemét, mely kijő a ztengenböl s :re-pül az aerben; 'az *irftóztató bagoly, kakas, lóformájú halakat, zkereszded, kal-kare-balu-k-okat, disznóhalakaıt, az habarnicának sok-féle csudás nemeit, tövizses disznó, korvasforma csigákat, ausztrigákat, pók s egészlenszőrös rákokat, csak tegnapelőtt is én hozat-ván egy nagy ráfkot, megértük nyolcan vele.Igaz, hogy nem mindenik merte ad gustumenni irtóztatóssáfg miatt.Ezen a tengeren szokta magát az császár

néha mulatni az Ő aranyos köves hajóin, ki-ket zár alatt tartanak az maga vára alatt.Ebben az portusban hozzák be téli nyugvá-sára sa tengeri sok nagy széles l-apáıtos gá-lyákat, furka-tákat, itt szoktak újakat csi-nálni s az romilottakat reparálni; csak az énszállásom -ellenében állott egy szélyében hu-szonhat az olyan öreg széles gálya, kinek -aznagyobbikában százötven ágyú, az többibenkiben -százhúsz, száznyfolcvan, hetven, hat-van, legalább ötven ágyú, az gályák ara-nyosak, festettek, csak k-özépszerü az, kinekaz ára negyven-, ötven-, hatvanezer tallér;ha a sok lapátos gályák, mind az Fejér-,mind az Fekete-tengerre valók, kell ide azember, háj! s az ebverte nem minden kétlo-vú k-atona érkezne csak egyikre is. Isten,halld meg itt a sok gályákra leláncol-tatott,éjjel-nappal tehozzád fohászkodó, mindenemberi rem-énységből kifogyott, megszám-lálhatatlan sok szegény keresztény rabok

172

nyögését, és szabadítsd meg őket, amintmegszabadita is az elmúlt télen is húsz ma-gyar rabot kegyelmes urunk Tökölyi Imreúr őnagysága forgolódása által.Az itt csudálatosabb, hogy az midőn az ily

nagy gályákat (kiknek csak egy árbocfája iskerült ötszáz tallérba) reparálni akarják,mint forgatják old-alokra, kiket mikor ki-üresitenek, sok ágyúkból rakott a~sztago»kat skötelekbõl rakott halmokat láthatnál, deezeket el kell hinni, annak, aki nem látta,egész lehetetlenség.Ezek függenek a tengeri kapitánytól, ki

hárombonjokos vezér, mihelyt kimegyen atengerre, olyan, mint a császár (dominusmaris), a fővezértől sem függ. A mostanitMedzo Mortónak híják, s szintén most hoz-zák a hirét, hogy hozzákezdett a külsö ten-geren a vel-encésekkel való harchoz, meg-válik: mi lészen kimenetele.Az mikor az campaniáról az portusba no-

vemberben visszajöttek, ennek mind csu-dás, mind nagyságos voltát akkor láthatnádinkább, mert akkor szélt fognak a tengerenmind ~a szélyes, mind a lapátos gályák, s azcsászár vára alatt az portus-ban az ágyú-lövést elkezdvén, annyi száz ágyúk megszü-nés nélkül való lövéssel olyan dörgést tesz-nek, hogy az gályák az tűz-tõl s füsttől nemlátszanak, s azt tudná az ember, hogy ösz-szeromol az egész város, s az mint ezt énmagam experiáltam, szintén akkor jöv-én ál-tal Galatából Konstantinápolyba egy kis ha-jón, mikor bejöttek s lőttek, úgy hogy azttudtam, közöttök az tengerbe elmerülök.

173

Nem hallgathatom: el néhol-néhol az vá-ros kapuján függeszték pro raritate rettentőtenger teke-nős:bé«kák hajóit, kikfben gyer-mfekek hajózhatnak. Cethal-oldalcsontokat,régi sisakokat, vékony nádaoskával által-lőtt mellvasakat. Az oracuılumokat, kikbőlrfégentein az ördög felelt az p-ogá-nyokniaik,kiknek legcsudálatosabb az Theodosius csá-szár egy szürke márványkőből álló csudá-latos oszlopa mellett lévő, háromfejü nagyréz=kígyó,45 kinek mind az három feje az vá-ros három sze-gletére áll, az egyiknek állátlsetörte Murát császár a dzsidával, mikorBabylıoniá-ra indult; ki felől azt tartják, -hogyConstanti-nus császár minden egyptombeliarany-, ezüstbálványait az pogányoknak ösz-V-eö-n1tetvén, s hogy réz volt, nem -bántotta,ide hozatta el Nílus mellől, Egyptomból, odavaló oraculum volt. Azelőtt Konstantiná-polyban sok kígyó volt, hogy azıt idehoza-ták, azólta kígyót ritkán látnak.De vagy-on még egy -oraculum, magas

gyö-nyörüséges oszlopa46 Constantinus csá-szárnak, kinek mását nem hiszem, mikor újvolt nem -találtatott Európában, az aljátólfogva az tetőig egy kő, mesterség-es sculpıtu-rák rajta, de már az üdõ és sok tüz és esőigen megavította, úgy hogy két helyen isvasabroncsokkal szorították meg. Azt tart-ják felőle mind az görögök s törökök, midőnaz Constanftinus császár anyja, szent Helenaaz Krisztus urunk kereszõtfáját Jeruzsálem-ből elhozta, mint olyan -drága fkincsnek, ret-tenetes erõs boltot építtetett ott a földben,oda tette, is ott tartotta, most is ott mondják

174

lenni. annak emlékezetére épétette fel azonoszlopot.Constantinus ,görög császár szenıt Helená-

tól való fia, a magnus Constantinus császármagát -ezt »a várost (melyet azelőtt hatszáz-hatvianháfrom esztendővel Byzantiumnak hírt-tak), kit elsőben Pausanius, spartarusok ki-rálya épített, osztán Severus császár elron-totta, in anno Domini háromszázharnıinc re-parál-ta, maga nevéről Constantinápolynaknevezte, a község annyira sublimálván, hogyő maga nova Romának nevezte elsőben [. . .].Itt voltak ama nagy concilziumok is in an-

no CCCLXXIV, Grat-ianus és Theodosiuscsászárok -idejében, azon helyen, holott mostis az C-onstantinus császár palotái-nak rude-rái7"'* existálnak, kinek oldalait az reá fel-folyt borostyánfa már éppen zöliddé tette,melyet az törökök meg nem lakhatnak, holfölöttébb sok kincseket mondanak lenni, deaz törökök hozzá nem férhetnek, kinek jeleaz, hogy nemzrégen az kapujában olyan drá-gakövet itaflált egy ember, hogy többre mentaz ára huszonöt erszé.ny pénznél (egy er-szény »teszen. 500 talilıérlt), és zaız császár tár-házába vitetett bé. Én megjártam, ahol jár-hattam, romladozó épületét, de az nagy se-tétség miatt az még épen álló némely erősbolıtj~ai~ba nem mertem (bemenni, nem tud-ván az fjárást, és csak másodmagarnmal vol-tam. Kıilátszik innen nagyobb része Kons-tantinápolynak, megválasztotta volt az azprospectusa, ritkán van szellő nélkül. En-nek alatta kis kapu mellett tapodták el azutolsó görög császárt, Paleologust, ki az gö-

175

rög birodalomnak kétszázhuszonnegyedikcsászárja volt és ostromon, mikor az törökmegvette, anno 1453-ik esztendőben sultánMehemed, Murádnak, ki Babyloniát meg-vette, az fia az törökök számlálása szerinthuszadik mensis corum rabbiel,'*3 vasár-nap. [. . _]Az gályákról felül tött leíráshoz azt is le-

het adjungálni: mikor szél nincs, lapátos gá-lyák után kötve vont-atják a tengeren, azilyen széles nagy gályán nevetnef az ember,mint viszik az nagy Corydont [?].Az mint ezerhlatszáztizedik esztendőben

számláltak volt, [. . .] akkor is volt csak bennaz városban hatezer-nyolcszázkilencven ut-ca kiben mindenikben templom vagy me-cset volıt. Ezeken kívül az keresztényeknektemplomok és helyek, kikben ceremóniájokvolt, kilencven, én magam többet nem lát-tam benn az városban, mivel curiosus semvoltam, benne két görög templomnál, azonhelyeken, holott az konstantinápolyi és je-ruzsálemi patriárkák laknak, azokat is ak-kor, mikor látogatásokra mentem, kivált -ajeruzsálemi, igen nagy becsülettel láttak;hanem minthogy G-alatát többire mind ke-resztények lakják, templomjok is egynéhányvagyon. Az anglusok templomába én is azelmúlt mind karácsonyban, mind húsvétbancommunicáltam. [. . .]De az római katolikus-oknak is egynéhány

szép temiplomjok vagyon, s mind jezsuiták-nak, barátoknak klastromi, nevezetesebb azchatedrale templom, kiben azelőtt az pápaezen a földön lévő vicariusa resideál (em-

176

berséges öregember, egynehányszor asz-talá-nál is mulattam vele), melyet török az velen-cések ellenségeskedése s el is égése alkalma-tosságával foglaltatta el az mostani császár,mint följebb írám, hogy az anyja mecsetetépíttetett fölöttébb való költséggel, csorgót ishozatván helyébe; de szép templom a je-zsuítáké is és a szürke barátoké, és legin-kább az francia király gyönyörüséges, azegész prospectusa aranyos palat-iumába (ki-ben Marchio de Feriol úrral sok emberségesvíg mulatásokat töltöttem el). Nem volt ittszüke az confeotumoknak, kiket soha nemláttam, az lolaszországii, tenedosi jó bornakés egyébféle jó bornak, s kivált a smyrnaiaszúszőlőbornak, citrom-, narancs-, pomag-ranát- és -egyéb ritka fákkal, rozmaringgal,sok másféle csudálatos virá-gsokkal teljes ker-tében sétáfltam. Az kapucinusok, kiknekkertjeknek sétállóhelyein majd övig érnekaz sürü szép rozcmaringo-k, gvárdiánjok igenemberséges ember, nekem egy öreg jeríchóirózsát is ajándékozott.De reccurálok az régiek ezerhatszázitize-

dikbe, azt mint számlálták, hogy akkor voltez városban csak ferdőház 1980, kutak két-ezer-nyolcszázhatvan, sütőkemencék négy-ezer-nyolcszázkıílencvenöt, malom három-ezer-kétszázhatvan, kocsisok vendégháza öt-ven, lovasok vendégfogadója liatszázhuszon-nyolc, akkor is kerületit a városnak tizen-nyolc -olasz mértföldnek tartották. Kapujáthuszonnyolcnak, bástyáit vagy tornyait,mint régen, nyil-ak számszerével s faltörő

12 - Utazások a török birodalomban 177

kosok ellen legerősebben tudhattak numero363. [. . .]De mindezek felett legcsudálatosabb az

minémü munkával, mennyi költséggel hoz-ták be a városba hat- vagy h-étórányi föld-ről az jó vizet az város görbe kapuján fkívülegy helyre, az honnan oszol osztán az 'város-ra csorgókonfig Egy török császár, mondják,hogy sok esztendőkig lévén békessége az ke-resztényekkel, emlékezetet akarván hagyniKonstantinápolyba csorgóknak csinálásával,midőn róla tanácskozott, azt mondták, hamind erszény pénzeket rakat az csorgóknakfejekiig, véghezviheti; azt felelte: ha hinnikell, két sorba 'is megrakatja erszény pén-zekkel «a helyig, csak legyen meg. Meg-mondta sy meglett. Volt ennek pénze! Majda világ hét osudái közé számllálhatnák annakvéghezvitelét.Énnekem ezekınek a csorgóknak messze

földről való behozását az mint beszélletté-k,nem nyughattam, míg oda nem mentem,hogy meglássam. Elmenvén azért, azt mond-hatom felőle, mit -a szerecsen királyné Sa-lamonnak, felét sem beszéllették volt ne-kem meg annaık az munkának nagy és rette-netes voltának. Én is pedig, amit láttam,leíırnom l-ehetetlen. Én együtt is, másutt isBelgrádig, hová hat óráig menvén Konstan-tinápolyból lóháton, tíz szakaszban láttam,mégpedig az feje némelyik víznek továbbvagyon a hegyekben. Az a Belgrád szép lakónyári heLl_y az erdő között vagyon, kibenszám-t-alan az gesztenyefa, a hollandiai orá-tornak szép lakóhelye, majorja van benne, s

178

több keresztény -nagy embereknek, ki nemmondhatom jóságát, hidegségét az forrás-nak, honnét elébb jövén nagy sűrű széperdőben, egy szép csurgadozó hives patakmellett van sétálóhelye s ugyan asztala is,hol mulat, földből csinálva azon orátornak.Oda soha be nem süt a nap, meg sem bot-lik a sétálásban, mert mintha megpádime_n-tomozták volna az fáknak az alját ezeken ahelyeken, másként is kétórányi földig aznap meg sem süti az úton járót a szép er-dős helyeken.Az mint azért együnnen is, másunnan is

nagy faragott köves bolthajtásokon .hegyrőlhegyre, völgyróll völgyre vizeket hozák, egynagy szép faragott kövekből rakott mélyhelyben ötfelól jőnek be kőválukon az vizek.Ott az török császárnak szép festett filagó-riája vagyon, holott mulatja néha magát aznagy szép sűrű erdő közt az patakok zúgásaés látása felett. Ezekből asztán megint -bolt-hajtás alatt nagy hegyeken, völgyeken egypatak jő. Ezeknek öszvefolyások s befogá-sok felett is az másiknál is szebb s festet-tebb filagóriája vagyon a sok szép sűrű fákközött az török császárnak. Innen indul osz-tán egy nagy patak sok hegyeken és völgye-ken által, s megy által mind bolthajtásokalatt Konstantinápolyba az görbe kapun kí-vül egy helyre, ahonnan ismét csorgókraoszol széjjel a városba. Itt már az csudálan-dóbb, mely magas rettentő vastag bolthaj-tásos faragott kó'lábas kőkutakat csináltakkinn az mezőn, az völgyeken, hogy egyikhegyről a másikra a vizek általjöhessenek,

179

akármely magas tornyoknál magasabbak, kinegyven, ki negyvenöt, ki több, ki kevesebbfaragott kőlábakon, két-három contígnatió-ban, úgy, hogy propter emissitatem egyik-nek az közepén való boltoza-tok közt men-tem által lóháton: az víz a fejem felettmessze felöl lévő más boltozatokon folyván,alattam is nagy mélységben lévén.Ezeknek az vizbehozásoknak pedig egész

kezdetitül fogva be Konstantinápolyig azszéjjel annyi ezer felé a városban ilyen ma-gas széles boltozati vannak, hogy mindenüttfáklyával le nem hajolva, annyi mértfölfdrea föld alatt bejöhet is széjjel járhat az em-ber, úgy, hogy ha valahol valami bomlásalenne az vizekn-ek, sűrűn lévén ınindenüzttablakjai azon boltozatoknak, ha nem egyi-ken, de másikon vagy harmadikon beeresz-kedvén, feltalálják és megigazítják; csak egydűlőföldnyire ilyen boltozatokat faragottkövekből csiná;ltatni gondolja meg ember,mibe telne, hát annyi mértföl-dekre? még-pedig mind kősziklás helyeken? Nem hiszem:emberek ez mostani világban csak meg istudnák az munkáját becsülni s felvetni, azmennyibe azok töltek, és úgy hiszem, azrégi időbeli pogányok .pro »octavo mundi mi-raculo, világ nyolcadik osudái közé számlál-hatták volna.De vétek itt elhallgatnom, az mint ezen

utamban Belgrádon túl nagy hegyre felm.en-tem (minthogy máskor a Dardanel-láktól ésLampasoknak torkából az nagy sűrű setétködö-k miatt messze nem láthattam), aznagy Fekete-tengernek látására. Ez az Pon-

180

tus Euxinus. [...] Ritkán van az, hogy aztValaki vagy csendesen, vagy setétség nél-kül lássa, de nekem most szép tiszta időmlévén, -az mig teiiathatõ, tisztán e1iá~tha1;t=a-in,noha ennek sem szélét, sem hosszát embernem láthatja, mint felöl is írám, sohol ben-ne sziget nincsen: [. . .] csendesnek is látszottaz hegyrül, de az pa-rtjára menvén, mégisrettenetes zúgással két-három kopiáznyiracsapta ki magát a partjára. En levetkőzvén,reávetettenı fejemet -a híreért, hogy megfe-redjem, úgy is benne bementem tovább egykopiányinál, igazsággal írom, olyan habokjöttek reám, mint a kőfalak, hogy tőlök ma-gát is a tengert nem láthattam, mikor közelérkeztek hozzám, némelyek.n-ek reám ütésétfelvettem, de némelyik lecsapott a lábamról(nyeltem akkor is re-ttenetes sok vizet), defelkelvén, kiljebb szállottam, míg az habokvisszatértek, hogy a tengerben m-agokkalvissza *ne vigyenek. Majd megesett is a cu-riositas és az _experient[i]a. [. . .] Itt találtamaz tengerpart-on egy nagy sárkányforma hal-koponyát, kinek felül is ötven, alol is ötvenvastag sűrű fogai voltak.Láttam én ebben a városban egy zsidó

doctornál egy egész nagy crocodilusit is, kiaz embert elébb megsiratni, azután szoktamegenni. Mint egy legöregebb vidra, hal-héjasforma erős bőrű farka, négy kurta lába,mint az vidrának, a feje mint az kutyának,alol is negyven, felöl is negyven fogai azállaiban, a Nílus vizében terem, ir-tóztató ál-lat, egész testestül volt megszáradva. Azután

181

is láttam annál nagyobb crocodilust, mi-ntegy hajócska, irtóztató azt látni.De el nem mulathat-om, hogy ki ne írjam

azt az kis kastélyocskát, »kinek egy nagy tor-nya látszik kőkerítés között, egy magánoskősziklácskán, az Fekete-tengerben, szinténamint be-lészakad Iszkurad alatt, Azsiza szé-le mellett, az császár várával általellenfbenaz Fejér-tengerben az Fekete-tenger sebesfolyása, ezt Leányvárnak híják, azt tartjákfelőle, régenten egy görög császárnak voltegy »kedves leánya, azt jövendölték nekiefelőle, hogy kígyó marása által kel-letik meg-halnia. Arra nézve, minthogy az derék ten-gerben kígyót nemigen látnak, építette nekiarra a kősziklára ezt a váracskát (édesvizetis mondanak benne), az tenger közepébenhogy ott kígyó nincsen, onnan ki sem hozta,de farta. via invenerunıt, mert egykor egykosár szőlőt vittek be az leányának. Valami-képpen mégis a szőlőben a kígyó belébújt azkosárban, s az kígyó az leányt megmarta,mely miatt meg fis halt.gEbben most lövőszerszámok is vagynak,

az két tenger confluentiájai oltalmazásár.a.Mik-or belé akartam látására menni, nagyszélvész támadván s csak háromlapátos ha-jókon levén az hegyek-völgyek formájáraemelkedő, szemeimet is csak ki nem verőhabok közt a szélvész másfelé vete, távulrulalig láthattak mások, mint én is másokat, ésnagy haboktul oldalfél az delfin nagy halakis troppal mint egy sereg disznó szélyé-ben jövén reánk, minthogy ezek az tempes-t-asnak nagy praıesagiumjai, de másként az

182

embernek nem ártanıak, aminthogy sokszormelegen ugrott fel, a kajiknak fenekét is há-tával megütötte, mégs-em ártott, noha el isf-ordithatták volna, szélel fognak a tengerbeseregestül, úgy hajtják a halakat, azzal él-nek, az ő zsírjokat, minthogy igen kövérek,az hajók kenésére tartják.Megyek azon tengeri szigetek dicséretire,

kik körül feljebb írám, hogy az emberformatengeri csudák teremnek. Ezeket mind gö-rögök lakják, ezek között híresebb az, kibejeles három nagy klastrom vagyon, mindgörög, kinek egyikét Panajót épí-tette, ma-ga is ott fekszik. Ez alatt vagyon egy kicsinigen csendes portusa la Fejér-tengernek,melynek alig viagyon mása, ennek hegyérülszépen kilátszik Bithynia országnak Azsia ésEurópa felől való része és abban lévő magasOlympus50 hegye, akkor is hóval volt befedve.Ez alatt vagyon Brusza, kiben az régi törökfejedelmeknek volt székek, mig Konstanti-nápolyba az [görög] császárok széikiben nemültek, de messzi ellátszik ezen szigetnek he-gyérül az nagy Fejér-teng-er is, éppen Allo-niia .nevű szigetig, hol finom borok terem-nek, s oly erősek, ha az ember felforralja-,mentést felzgyúl a párája, mint az égettbor-nak.Ezen hegynek az dél felől való oldala

egészlen inkább vad spivkinarddzal van be-nőve, betöltött az gyönyörű szaga, hogy so-káig hevertem rajta, alig hagyhatván el. Deaz oldalának alább való részén levõ klastrommellett, kiben nékem az tengeri ember övétadta egy vén kaluger, vagyon egy szép céd-

133

rusfa sűrű erdő éppen le az tengerig, kinekárnyékában megnyugodván, midőn »az mere-deken az tenger szélén lévõ kőszciıklabelimély barlangban való szentelt vizű forráslátására akartam lemenni, csaknem nya-klamszzakadva mentem be az tengerbe, de mindaz nádpálcával erősen támaszkodván, mindaz cédruságakat megkapvá-n, papucsom-at le-rúgván, társaim is segítvén, megtartott svisszahozott az én Isten-em, kiért áldassé-kszent neve.Ez olyan hely volt, hogy az midőn az me-

redekre az cedrusfák alatt megin-dulrtam, egybolond is jövén az falubsul utánam, az bo-lond tovább utánam nem jött, megállzott, azmeredek közepérül nézvén vissza, s láttam:nem jő, mozndám az társomn~ak: Uram, holjárunk, nézzétek, amaz bolond, mégsem jöttide. De ezzel jár az experientia. [. . .]Ennek az hegynek tovább az falu felé mel-

lett való alsó részén gyönyörüség volt sétál-ni s meditálni a sok szép sűrű olajfák között,de ezekben a szigetekben nem újság semol-ajfát, sem cédrus-, sem füge-, sem citrom-,sem narancs-, sem pom-agranátfákarl; lát-ni.Az emberek bizony rosszak, mert ha pénzenincs az embernek, az ablaka alatt zis meg-halhzatn-a az ösmeretlen ember; fejércselédje-ket is inkább dugják a töröknzefk is. Az klast-romfban Isltenért az úton járónak szállást senniek adnak, de azok is discretiót kívánnakérte.Ezek marhát nemigen tartzanak, többire

semmit sem vetnek, hanem hajójok lévén,kereskednek, még csak rkenyer-»et is többire

184

Kons-tantinápolyből hordanak. Borok jó s ol-cso. Itt láttam olyan nagy tengeri kopp [?]halat, hogy egy macska bébújha-tott volna aszájá-ba; s kereszthalat is, ki-nek sem feje,sem dereka nem lévén, egészlen öt részrecsak farkakbul állván, olyan \bi+borcsókik-alvan az fzarkának mıind az öt ága az széleinkét rendbe megrakva, mint az habazrnicánzak.Itt is addig járék az emberh-alak barlangjára,hogy szél támadván, az kazjikom vagy ha-jóm is már az habok verése miatt ropogván,csak alig hogy -ki nem csapa az derék ten-gerre, már -oldalul nézvén az Olympus hava-sait; igaz, hogy az ten-ger jól megtáncoltata,de az Isten onnan is békével visszaho-za. [. . .]

Éjszaka olyan fortu-na superveniált, hogyaz tengert egy kopiányira s kettőre is ki-csapta az partjára, de reggelre egészlen meg-némult, úgy hogy tizennyolc tengeri mért-földet kétzlapátos ëkajikon mertem visszajön-ni nagy csendesen. [. . .]Ezek után megint kajikra ülvén, leeresz-

kedrtem az császár vár-a alá, holott egy em-berséges bustandsi más jőakarója képébenesmervén meg, bevitt a tengerparton lévőpalotájába a császárnak, s meghordozott ottis belöl, hol a császár ágyai, széke-i vannak.En Istenem, micsoda kies világi aranyosdicsőség, jobb ki nem írnom, mintsem akinem látta, el ne higgye, de ha látná, többetlátna, mintsem én kiírhatnám; ott ül -a jóhajóra, mikor a tengeren hajőkázni akar,az ő gyémántos, smaragdos, rubintos, turki-sos, aranyos hajóján.

185

Onnan .alább ereszkedvén, és az tengerena császár vára végéig menvén, a Sophiatemploma aflatt szállottam lki, melyet újólagmegjártam, osudálván ennek márványkő ret-tentő falait, padimenftomit, oszlopit, rézzelegészlen béborétott egynéhány nagy kapuit,küszöbit, ajtófeleit, rettenetes fo-lyosőit.Onnét az filhamba menvén, láttam egy

nagy mord kedv-etlen him oroszflányt, hústhozatván nékie, mint az diót, csak úgy ro-pogtatja a cs-ontokat. Itt láttam egy rókaforma nagyságú óriásfejet, nagy darabokbanelefántfület, bőrt és egész fejet, oroszlány-bőröket, sárkányfejet és egy nagy sárkány-bőrt, kit hogy már az fegyver meg nem fog,már elhiszem, hogy az ő 'bőrén kívül lévõhajas pancér forma erős haját láttam, az őirtóztató sűrű fogas állait, hosszú farkát.Itt közel látván sok régi sisakok, fegyve-

rek közt az régi Noach saruját is; és az öz-vegy császarnék lakóhelye`k mellett tovább-mentem. Láttam a sultán Soliman temetésétis az ő nagy mecsetje mellett, kit most Er-dély s Magyarország bizony meg nem csi-nál-tathatná.;Elhallga~t~om, az Feke-te-tenger torkában

micsoda gyö-nyörüséges, hives, kies aranyospalotákban laktunk, holott csak én magam-nak is külön belül merõ aranyos üvegházamvolt szállásul. Itt sok szép -aranyos fejérmárványköv-es helyen való vizi tmestersé-gek, -az kertben sok szép olaj-, ciprus-, po-magranátfázk, források és sétálóhely-ek felettmalosaszőlőfák tartották az árnyékot, szint

186

akkor érvén a sok szép malosaszőlő és feke-te muskatályszőlő.Ennek ell-enébe tartják Ázsiában az ten-

ger szélében, egy nagy torony alatt, ciprus-fák mellett Vendégfogadó forma helyben acsászár -szelindekjeit, különös láncokra kö-tözve a nyakokat, lehetett harminc vagynegyven, mind Öreg szelindekek. Hogy oda-mentem, mentést az őrzők megmutattákőket. Ennek ellenében jártam meg az csá-szárnak azt a mulatóhelyét is, kinek fedelenincsen, hanem csak az a sok sűrű ciprus-fák árnyékozzák bé, de ide már az császárnem megyen, minthogy egy kígyót találtakaz apja kerevetje alatt. Azon helyen véghe-tetlen szőlős-, gyümölcsöskertje vagyon ésa többinél legkönnyebb vize. Noha én itt isaz mulatságnak megadtam az árát; mert az-előtt egynéhány nappal jól meleg lévén,csak szolgástól az Fekete-tenger partján sé-tálván, azonnal levetköztem, hogy megfered-jem, egy ingben, lábravalóban, süvegben,papucsban egy nagy kőre áll-ottam, hogyonnan csak egy lábravalóban ereszkedjemlassan -az szép tisztán folyó tenger szélibe.Azonban az kő az tenger csapdozási miatt siklévén, az mint reáléptem, megcsiszamodván,nyfakra-főre men-tem bé az »tenger mélységé-be, kinek fenekén lévő egy nagy fejér kőbeaz oldalamat úgy megütöttem, hogy ötvennapig sem felejtettem el. [_ . .] Itt megval-lom,az eszem odalett mindaddig, mig az tenger-ből feljöttem, míg az napfényt megláthat-tam, noha bizony addig sok sós vizet nyel-tem, de magamat reflectálván, az mint az

137

'sebesen folyó, nagy haboskil-na.l hánykódó ten-ger az süvegemet elvitte, utánaúsztam s ki-fogtam: az fél papucsormat is amint az fene-kére ment volna, visszahoztam, noha az ings lábraval-ó is rajtam volt. [. . .] Féltem itt azrettentő nagy delfin halaktul is, kik szinténakkor compareál-tak mellettem, midőn úsz-tam, hogy mint Jónást, elkapnak, de Istenmegoltalmazott. [. . .]Mulatság kedveért menvén ki Konstanti-

nápolybul négyórányi földre, Kucsuk Csek-medse nevü helynél az mint az Fejér-ten-gernek szakadékja messzire bényúl, annakaz végénél vagyon egy Asiatli nevü f.-alu,kiben az muftinak szép hives, kies nyárila-kóh-el-ye van, abban mulattunk harmad-napig, az faluban egymás mellett háromgyönyörüséges kútfejek vannak gazdag for-rásokkal, -régen vára volt itt az görögöknek,de az mi nevezetesebb, az faluhoz közel egykősziklán volt régen klastromjok az veresbarátozknfak vagy temzplariusoknak, benn azkősziklában irtóztató barlangokbafn laktak,nagy öreg templomjok, olıtárok benne, mindtermészet csinálta. Ennek egyik oldalábansetétség lévén, az mint az lámpással oda-mentem negyedmagammal, látt-am egy lyu-kat, kibe pro curiositate bemenvén, belölmentést nagy tágosság vagyon, ebben egyfertály óráig mentem bé, mig az gyer-tyámnak fel-e elégett, hogy az felével visz-szajöhessek. Megvallom, ha úgy tudtamvolna, az micsodásnak találtam, belémenninem mertem volna, egyebet benne denevé-reknél nem láttam, kik ha az gyertyát el-

1.88

csapták volna, az mint hozzánk csapdoztak,nem tudom, mikor mászkáltunk volna visz-sza az rettenetes setét kősziklák merede-kei közöl. Isten visszahozván belőle, az öregembetrektí`ıt1 tusdakoztam: micsoda hely lehetaz? Azt mondották, hogy éppen az görögcsászáro-k residentiájo-l~Eban mehetnek az földalatt azon kőlyukon, úgy hogy azon in extre-mo oasu is segítség mehetne be Konstanti-nápolyba, s az városbeliek is azon salvál-hatnák magukat, az minthogy az török mi-k-or megvette Konstantinápolyt, ott sokanmentek ki, de az török észrevévén, mind le-vágta őket. Most már azt az török nem cu-rálja, hanem puszta. Ebben az kőlyukbanfelettébb sok kincseket is mondanak, dehozzá nem férhetnek az ördögnek sok for-májú apparentiája s játékja miatt. Ezenkla-stromhely alatt fakıad ki az kősziklábulegy szép öreg hives kútfő, úgy mondják, azDunábul jő, bő vize van, ott mentést mal-mot haj-that, és ezen kőlyuko-n általfoly. Eb-ben az kőlyukban sok helyt csepeg az kő-szitkla, s egy helyt kiváltképpen olyan cse-pegőfkő nyúlt le, mint az embernek az de-reka, egy darabot belőle kitörvén, elhoztamvelem.Azt tartják az ol-asz jubilirek, hogy annak

az vastag csöpögőkőnek az fundamentomá-ban nagy öreg gyémánt-ot találná-nak, hamind kitörnék az kőszikflábsul, de ezt nemminden kétökrű parasztember vihetné vég-be; azonban Balás is meglátná az dombrul.Anno ezerhatszázkilencve-nnyolcadikban,

octoberben jött ide Konstantinápolyhoz két

189

fegyveres hajója [. . .] az francia -királynak,kik az ő vasm-acskájokat éppen ott hány-tákle az közepén, aho-l az császár vára alatt azFekete-tenger befoly az Fejérbe. [...] Azelső háromlapátos volt, főcommendansaMarchio de Villars, ki egyszersmind követ-ségbe is jött a császárhoz, igen csendes,discretus ember, hogy urunk őnagysága lá-togatására fküldött, nagy becsülettel lá-tott,derék tisztviselők voltak együtt véle a hajó-ba, midőn elbocsátott és az gályájábul az énkis hajómba kiszáll-ot-tam s az tengeren visz-szaindultam, öt öreg ágyúfkkal lövetett, úgyhogy az rettenetes füst béfogá az tengert,sok ideig az nagy füstben senki nem is lát-hatott. -Csudálták ezt sa becsületté-telt mindaz törökök, mind az keresztények, hogy azkirály ágyúlban magyarnak ötöt sütöttek ki,holott az mi-dőn más nemzetbéli akármelyke-:resztényft leginká-bb becsültet, háromnáltöbbet nem llfőtet. Az másik hajóban volt azfőcommendans: Dominus de Duchen51, ez isvendégségbe hívott magához, kıine-k mind azjól tartásban, mind az böcsülettel való látás-sal semmi híja -nem volt; az király kisebbhıajócskáját (melynek mint az hintónak ár-nyéktartója is szokott lenni) küldötte éret-tem, minthogy igen nagy szélvész volt, deén minthogy szót adtam volt nékie, s tud-ván, hogy ígérete szerint -azt az királyi ha-jócs-kát küldi érettem, hogy -inkább ofbligál-jam, béren fogadott hajón mentem el egy-nehány becsületes emberekkel, az nagy szél-vészben egymást meg nem láttuk, elmen-tünk egymás mellől, egy becsületes Domi-

190

nus de la Schurze nevü századost küldöttvolt érettem, mely hajócskán-ak az hátuljánki volt téve az királynak zászlója is, és ígyaz gályához érkezvén, még távol-rul meg-látván, hírt adott fel-ő-lem az strása; mentestaz vicecommendansa az gályának az fölsőgrádicsh-oz jött, s az kalapjával zintvén, revie-rentiát tött.Én kiszállván az én hajócskámból, az mí-

dőn az vicecommensdıans excipiált s lábai-mzat feltettem az gálya tetejére, az guardia(az minth-ogy mindenkor készen áll) akkoris készen várván, és az mikor véle kezetfogtam, az dobot megpe-rdetvén, az sípocs-kákat is megfújván, az fegyvereket is fel-tartván, maga az főcommendans az külsőpalotá-ra jött ki előmbe, és nagy becsülettelexcipfiálván és maga szállására vivén, azmaga székébe ültet-et-t, és mig az ebédnekideje eljött, megkérdvén tőlem, kívánom-eex curiositate az király gályáját belöl meg-járni. En nagy becsülettel fogadván, az vi-cecommendanst 'küldötte el velem, az ki ke-zemnél fogva az egész gályában b-elöl meg-hordozott (ezt cselekedvén velem az más gá-lyában is), minden belső p-rovisióit, thesau-rusit (mely az munitio) megmutogıatta, be-csületet tétetvén mindenütt mind az tisztek-kel, mind az vitézekkel.Mit mondhatok többet hozzá, vagyo-n-e a

mi nemzetünk közt, az országban lévő vá-rak közül is valamelyik ilyen provisióval?Mindenféle tiszt duplásan vagyon benne, ésnoha csak az actualis parancsol, de az ad-junctusnak is mindreniiknek, ámbár semmit

191

sem parıancsoljo-n, de szintén úgy kijár fi-zetése, mintha parancsolna.Azonkévül minden gályán volontair ti-

zenkettő, hogy ha mely főtisztek az emlé-tett melléjek rendeltettek közül valamelyikelesnék, mentést készen találjálk az volon-tairek közül. Az tiszfteknek tisztességes asz-talok cum ar-gentaria; .az vitézlő rendnekmind élésből, mind fizetésből nagy provisio.Szép piros toloni, massaliai bort iszik min-denik, és gyönyörű fejér kenyeret eszik,rettentő kondérokkal főzvén mindennaphúst nékiek, lábon barmokat, juhoëkat tart-vátn jászl-okon az gályában. Az király com-missariusa ez világon mindenről gondolko-dik, szüntelen minden élés, provisio hat hol-napra vagyon -benne. Itt magát mutogatvánaz commıissarius az vendégség után, bezzegoly s annyiféle rosolisokat hozatott, hogy azrégi pogányok nectárn-ak nevezhették volna,és noha az király muzsikái zengettenek, deazonkivöl is el-csúszott volna.Minden ágyúhoz való egy-egy lövésre va-

ló puskapor kártyáiba van kötve, s mint azkönyvek az thecában, juxta nıunerum kü-lön-külön renddel téve, hogy „az mikor aszükség kívánja, minden confusio nélkülazdhassék elöl minden ágyúhoz készen s ha-mar, az mint az pattyantusok [!] kívánják.Egyéb mindenféle állapotok is elhihetetle-nül vannak elrendelfve mind az két gályá-ban.Az király pr«aesLidiumi~t megmustrálták

előttem, az egyikben do-bokkal, az másikbancsak szóval adván jelt, az mint vagy for-

192

dulni, vagy az fegyvert kellett fordétani -azvitézlő rendnek. Ezen zgályából is mikorle-szállottam, hogy visszarnenjek, öt öreg ágyútsüttek ki az királynak, mint az másikban,és az egész praesidium, mely több volt hat-száznál: ,,V.ivatot“, valamint az torko-konkífért, háromszor kiáltottá-k, kit csudáltmind Galata, mind Konstantinápoly, is azkirály hajóján küldöttek vissza, akk-ozr bizonyfélve áll-ott előttem mind török, mind ke-reszt-ény az útbul, látván ezt az nagy bö-csülettételt.Más nap az commendıans igen finum (bort,

francia bort és rosolisokat küldött ajándék-ban az szállásomra. [. . .]Notandum. Ennek ra Dominus Duchennek

csak fél keze volt, mivel az egyiket ágyúvallőtték volt el, másként igen barátságos em-ber.Ezek az fegyveres hajók az király méltó-

ságát magok előtt viselték, mert az dobokat,valamint az marsiliai portusban szokás sze-rént mindenkor mint egy armádában, so-káig megverték, mind setét estve, mind haj-nalkor egy-egy öreg ágyút kisütöttek, ha-rangoztak, minden szabadsággal él-tek, nonobstante eo, hogy a császár vára előtt vol-tak, -nem is volt itt efféle öreg hajó húszesztendőtül fogva; mikor pedig visszamen-tek, egy falka hozzájok szökött keresztényrabokıat magokkal elerneltek nagy lövések-kel.Ezek után láttam Konstantinápolyban

eleven négyesztendős zstruccmadarat is, ki az

13 - Utazások a török birodalomban 193

hátán tizennégy esztendős gyermeket elvitt.Elég nagy Coridon.Láttam eleven chamaeleont is, kai-t az fran-

cia orátor az király számára készétıett, semeszik, sem iszik, csak széllel él, -négy lába,farıka mint a Fkígyónak, Smyrnában termett,az szemeivel előre úgy, mint hátra, nézhet;olyan szinüvé változik, mint az minémütmutatnak neki. Akármely öreg gyísknál na-gyobb, az lába fejei kétfelé hasatt-ak, egyikhasadáson két, másikon három körmei van-nak [ ]Anno ezerIıatszázkilencvennyolcadikban.

Mentem újabban ıaz nagy rettentő Fekete-tengernek job-ban való -experientiájára, csakháromlapátos, de .k-ormányos hajón. [. . .]Azon az canalison mentem -ki, melyet Bos-phorus Tracicusnak hínak, amint az szoros-bul az nagy tengerre mentem az PompejusMagnus oszlopa felé, ritka dolog és dicsőséga nagy Istennek, olyan csendes volt az ten-ger, mintha csak jégen kellett -volna menni.Estvére az »messze füvellő lovak helyére jut-ván, másnap tovább is ott mulatozván, csu-dálva szemléltem egy kősziklán lévő to-rony mellől az tengerbe-n játszadozó s halá-szó delfin sok halakat, mely nagy mester-séggel mint ta hálóval keritik magoknak azsok különféle halakat, mindaddig, míg .kap-d-osni kell, hason felffordulva úszván, de -azkapd-ozásra hassal fordulnak fel, hogy va szá-jok is felöl essék, az nyíl sem sebes-ebb,mint ők akkor az úszá-sban, az hasok fejér-ség-e az tengertől világos, majd -ég sziznüenlátszik. Néztem azt is az partjáról, mint

194

fogták az halászok az pl~atajcokat,_ ka-lkanbalukokat, tengeri nyelveket etc. En ebbenaz irtóztató nagy tengerben, itt is, másuttis egynehányszor förödtem meg, fel-ettébbkivánván az szép tisztaságot, noha ritkántiszta az széli az habok kicsapása miatt. Mi-kor pedig azon hajón visszainfdultam, virra-datkor csendesnek látszott a tenger, de nagysetétség volt rajta, úgy hogy egy vagy kétágyúlövésnyire menvén, hogy némelyek azvelem lévők közül (h-onoris ergo nem neve-zem őket) előre figyelmezvén, mihelyt azha-boknak torony módjára az ,parton lévőkősziklákra nagy zúgással való felszökése-ke-t, az tengernezk is dagadozását meglátták,megrémültetk, s -az visszatérést kiáltották.É-n megvallom, vissza nem tértem volna, deaz kormányosnak is esze veszvén és az utatis eltévesztvén, hogy már előre megyünk, sazon vettük észre, hogy azon helyre me-gyünk, ahonn-ét megindultunk. Ott azért énazon félelmeseket (minthogy azt akárki ta-nulja meg, hogy soha, ha lehet, tengeren,kivált kis hajón félelm-es emberrel együtt nejárjon) kíszállít-ottam, s őket a szárazonhagyván, azon setét és felhabozni kezdetttengerre visszain-dultam. Irtózom elő is hoz-ni most inkább, mint akkor, szél nem volt,mégis micsoda he-gyekké váltak az habok,és olyan völgyekké, kikre felmenni s le-ereszkedni kell-ett az kis hajóval, hogy azvölgyekben ezerenként állhattanak volna béaz lovasok; ta szélén nem`mehettün*k, mertsok ezerszer az kósziıklához vertek volna azh:abok, melyek mint az tornyok, annyira

195

szökdegéltek fel. Beljebb tartván, attól fél-tünk, ha az utat elvesztjük, az minthogyrémülve hallottuk ıa setétbe némely beljebbeltévedztekznek s elveszenidőkne-k kiál=táso“kats jajgatásokat.Volt itt velem egy tüzes szájú, másként

vitéz G. J. magyar, de akkor úgy megfé-lemle-tt, hogy hanyatt dí'1~l`t a hajóban, s mintaz holt, az »fejét sem emelte fel, valamíg -azháború tartott. Megvallom, én is bizony bor-zadtam, de nem tettettem, hogy más-ok is megne rémüljenek, tudatlanok lévén mind az'k-ormányzos, mind a lapátos-ok, nem szüntembiztatni felszóval őket, belöl lelkese-n fo-'hászkodván s nézvén ar-ra, ki mind az szél-nek, .mind az tengernek parancsolt. [. . .]Alig haladtuk el az toronybeli lámpást,52

hogy az én édes és engem vizen s szárazonvaló veszedelemtől ëkimentő jó Istenem meg-szánt s egy kis gyenge szellővel tíz óra t`áj-ban eloszlatta az tengernek s-etétségét, hab-jait lecsendesitette, a ten-gert egészlen ő ma-gát is, hogy mint az jégen vagy sík mezőnjöhettünk be az oanalisba, és délre egy gyö-nyörüséges árnyékos helyre szállottunk ki(kiket már mások elveszetteknek tartottak)az Bürváron felül az tengerpartra. [. . .] EDecima Septembris. Jött be Konstantiná-

polyba Drinápolyb1.1l»az török császár, sultanMustafa,53 kimondhzat-atlan pompával. Magais páncélban, az udvari népe is. Soha any-nyi cifra hadi- és lóöltözeteket nem láttam,sok aranyszerszámot, gyémántos, rubintos,smaragd-os klarisos orientalis gyöngyös, skó-fiumos vezetékjei, némelyeken szép tigris-

196

bőrök voltak, némelyiken. nagy s fejér s fe-kete foltos valami vadnak az ő bőrei, igenböcses és drágáknak mondották.Az udvari népe mind boncsokos s janyi-

kos lovakon voltanak, több ,volt háromszázjancsikos lónál .al-attok, az még számlálhatat-lan néprül - kikkel vagy jött, vagy udvaronállottak nékie - szólni sem kell, mert az el-hihetetlen. [. . .]Anno ezerhétszázban, nyolcadik Februarii

jött be Konstantinápolyba az német császárkövetje, comes ab Ötti-ngen,54 sok német gró-fokkal, úrfiakkal felesezdm-agával, fejér cor-nétával trombitáltatott maga előtt, s ezüst-dobokat verettetett. Szállították meg Pérá-ban Galata fölött, mind-ennapra öt-ötszáztallért, azonkívül mindenféle elégséges éléstrendeltek az törökök nékie. És minthogy azbékességnek örültek, csak belé nem búj-tak. [. . .]Az német császárnak az nemigen szolgál-

hatott méltóságára, hogy victorok lévén,nem német köntösbe voltak öltözve, hanemmagyar, horvát s törökös köntösökbe. Az ud-vari népe s gvardiája veres-ben, az grófokbársonyosak, maga galléros hosszú nyusztosmentében, veres bársony nyusztos süveg afejében, medaillosan, tkócsagtoll-asan. [. . .]Ez za francia orátor [Marchio Feriol], igaz

dolog, az német követtel *lévő -nagy rend-eketigen becsülte; de magát az német ikövfetetigen zpersequálta; minthogy ilyen szokás vanaz török portán 1-évö orátorok között, ha újorátor érkezik valamely királytól vagy res-publicától, annak az több orátorok látoga-

197

tással becsületet tesznek. Hogy az németkövet előbb admittálta az angliai orátort55magához, azután várta vol-na az francia orá-tort is, de az megizente néıkie, minthogy azportán Ő tartatik előbbnek az orátorok kö-zött, s mást admittált előtte, már ő az láto-gató becsületét meg nem teheti; noha bi-zony nem is akarta, mert nékem még előretitkon megmondotta, hogy megtréfáljza, s aztaz -okot fogja keresni, hogy vele szembene .lehessen.Egykor az utcán találkozván elöl véle, az

mely padıimentomos ösvényen .az német kö-vet jött, ez mentést azon ösvényen kezdettmenni. A német hogy látta, idején lelépettelőtte fa középútra, összetalálkozván, kalapotvetett s :köszönt a német követ előtt jövő né-met grófoknak, de magának az követneknem.Valamely franciák szök-tek el szzinıtén ak-

kor Pétervárából az császár szolgálatjábul, sjöttek Galatába valamely vendégfogadóba afrancia orátor protectiója alá, kikre az n-é-met követ reájok küldvén, megfogatván őket,vitette az maga szállásár-a, melyet az franciaorátor megtudván, .kérette őket kezéhe`z tőle,amaz nem adta. Ekkor az francia oráto~r meg-lesette, midőn az udvar népében sokanmentek az utcán, reájuık küldvén szolgáit,mintegy húszig valót behajtatott mint azdisznókat az udvarára, az elsőkben annyit,mint az elfogott franciák voltak, arrestál-ván, az töbibzit ellbocsátfván, mindaddig -elnem bocsátotta, mind [!] az hollandiai orá-

198

tor medfiatorságára fazon franciákat egyig aznémet követ vissza nem küldte. [. . .]Tizenhormadilc Februarii volt audientiája

az német követnek a török császárnál, csá-szár lován hozták fel, de az császár belsőudvarának az kapuja előtt gyalog szállítot-ták, az kapuban megkeresték nála, ha va-gyon-e fegyvere a mente alatt -nála s a mel-lette lévőknél is, de nem találtak. Allott tal-pon csak -az udvarban több hatezeri.g valójancsárnál, kik az követ szeme láttára azcsorbára futottak s véghetetlen erszények-k-el vették fel fizetéseiket. Én is *benn lévénaz belső udvarban, mindeneknek látója vol-tam. Minekelőtte maga az követ feljött vol-na, praemittálta az római császár ajándékit,melyek inkább mind ezüstből- voltak, ezüst-asztalok, cserepulyák, pohárok, csészék,gyertyatairtók, mosdókorsók, medencék, ib-rikák, külömb-külömbféle órák, tükörök,szép matériák etc., melyeket az udvaronolyan helyet raktak rakásra, hogy a császáraz ablakbul megnézte.Akkor egy subscus esett a németeken,

mert midőn onnét behánták az sok ezüst-eszközt az tárházba, meglátták, hogy a cse-repulyák (kiben tudniilliık télben kováossze-net szoktak za ház melegétésére bevinni) igazdolog, szépek, nagyok, lábasok, rostélyosakvoltak, de ezüstök; minekelőtte az követetmaga eleibe bocsátotta volna az császár,aranycserepulyákban parancsolt vizet vitet-ni a házba, melyet a németek nagy confu-sióval néztek.

199

Azután az fővezér az császár -palotájá-ban megvendégelvén, minden étekből az ősz-ép mosdott ujj-aival gazdálkodván néki;szállására ment az nyusztos kaftárınyal, ak-kor is megállétot-ták az császár kapuján ki-vül, s mindaddig lova hátán ült, mig azegész jancsárság előtte a császár udvarábólkitakarodott. A fővezér, minden vezérek,pasák s tisztek s az imperiumn-ak fejei .és amegszámlá~lh.-atatlıan sok nép; azután úgykullogott le a sizállására cum longo n-aso.Ezen au-dientiának látására fúrta volt be

magát az belső udvarba incognite az hol-landiai orátor öccse is, Comes Alexander(minthogy akkor többire más -idegen nemze-tet az belső udvarban nem patiáltak, mely isnem kevés becstelenségére lött az német kö-vetnek), őtet is onnét kihzajtották, s hogynem akart menni, kitaszigálták, s vagy két-szer jól megkuhintották; nekem bizony sem-mit sem szóltak.Bezzeg generosusa-bb volt azelőtt egyné-

hány hé-ttel (melyet feljebb elfelejtettemmegírni) ez az francia orátor. Midőn ideér-kezése után audientiájának kellett volnalenni, midőn Galzatábul jött az tengeren, azudvarné.pén kívül, melyek ötvennél többenvoltak, mind egyforma széles prémes vere-ses angol könt-ösben voltak hetvenig valófrancia cavali-erok s úrfiak véle. Az tenger-partra mind maga, mind ezek alá -a császárszerszámos lovait vitte maga az csaus basa,kit jobb keze felől járni nem engedv-én, mi-dőn .a császár palotájára mentek, franciaköntösben lévén és az oldalán k-oszperd lé-

200

ven, insifnuálıbatta la fővezér n-ékie, hogy azfegyvert tegye le, mlivel nem szokás, hogyvalaki ıa császár elvei?-be fegyverrel menjen,tovább tartott egy óránál azon dologért valódisput-atio. Végtére resolute csak kimondot-ta, hogy Ő az fegyvert (minthogy gyermek-ségétül viseli, annál inkább, hogy az kirá-lya méltósága forog benne) .külömben le nemteszi la-kárki kedvéért, hanemha az életével.Ekıkor híják, hogy menjen bé, várja az csá-szár. Ö azt -kérdi, bemehet-fe fegyverrel? Aztmondják néki: .bémehe-t. Megindulván, azmi-nt az császár audientiás palotájába érke-zik egynéhány cavallérral, ott megállitják,minfthza vazhamirül akarnániazk vele beszélleni,Ő élvén az gyafnúpörrel-, ala-ttomb-ann az balkezét a`z koszperd markolaftjára tartotta. Máraz jobb kezében volt az király levele, mi-vel már az császár ajtaját is megnyitottákvolt, és az császár majestásban ült, és előttesa vezér-ek rendet áll-talk. Egykor egy főtörökaz koszperdjéhtez kap, hogy mzegfogván, le-olfdja az oldaláról. Az orátor kiázltván, hogymit akar, úıgy »kell-se szabad o-rátorral bán-ni? az kıoszperdjéhez kapván, és -azt félig ki-húzván, úgy megdöfi az térdjével azon tö-rököt, és az jobb kezével, ki-ben az királylevele volt, mellbe úgy taszítja, hogy az ki-rály levele is öszv-eromllott, -az török pedigcsaknem az falba ment az fejével. Megzesküdtelőtltem az orátor, hogy ha az török .pedigtöbbet hozzányúlt volna, mentést ott spékel-te volna által. De azonban a szerecseny-e`1<tülnagy kiáltás esett, melyet az császár megért-vén, ki=i.z`ent, hogy dolog volna? megmon-

201

d-ották neki, »amint lett. Az császár kiizent,hogy fegyver nfélëkiizl, ha akar, bemehet. Õnagy felszóval megrázván a fejét s kiereszt-Vén -nialgy szemeift, azt mon=d~Otta: nec volo,nec debeo. Azzal visszatérvén, minthogy máraz csáıszázr kaftánya najta volt, úgy az ca-va-ll-ierokon is többön hatvfannál, mihelyt az-külső palotára érkezett, mentést az kaftánytmagárul lievetette, és egy rnalkásban ott hagy-ta; az ajánedékja-it ás, kik között egy nagy tü-kör -olyan volt, minémüt talám még eddigemberszem -n-em látott, és egy csudálatosóra, mely az időnek változásalit is előre lmeg-mutatta, sok -szép drága materiák _ mindvisszavitette, és azon császár lovain, melye-ken feljött, visszıam-ent az hazjókhoz, -kikbenmihelyt béült a véle l-evőkkel, két franciakirály[i] fegyveres hajók lévén, ott .azokrulmagának ötven ágyút kilótetett, az zászló-kat is kirakatt-a, úgy ment vissza .az tenge-ren, megpar-ancsolván az hajók commenldan-sainak, hogy császárnak se ne löjenek, se azzászlók kirakásával tisztesség-et ne tegye-nek. Az minthogy mentést az császár is azten-gerre kijövén, s magát mulatni lemen-vén, sem nem lőt-tek nékie. sem zászllókkalmeg nem becsülték. Néz-ték ezt -az dolgotminden nemzetbéli keresztények az császárudvarában, akkor senkit ki nem hajftzottakonnét, mifnt az német követ audrienftiájakfor,és félelemmel csudálkoztak -rajta. Melyértneki az török császártul semmi baja nemlett; az királya pedig, minthogy megftudta,igen-ig-en meg-dicsérte érte. Ugyan bizonyvalóban kflimutatta mind magn-anirnitását.

202

mind animoslitálsságát, azt mondván az többiorátoroknak: Ecce ezremplum do 'vobis etc.,noha bizony az többi orátorok zaffélét felnem mernek tenni, sem német, sem anglus,sem hollandus, sem moslkva (ez ugyan megakarta zpırótbáılni, hogy fegyverrel menjen felaz audi~en1Jiár«a, német köntösbe öltözvén, delevétették vele az fegyvert), sem az velencés,ső-t nemhogy fegyvert kötnék fel, de az kön-tösök iıs rajtok m=i-ndenzkror török-ös, in favo-rem ipsorum.Az francia király kertében az pala-tium

alat-t vagyon egy vörös filegórfia, melynekaz tetejére aranyos liliomot (mel-y címere azfrancia királynak) te`tte'k fel, még az eljébbiorátor, Castagner csinálta-tba. Már ennek azrnfostani orátofnnak egykor az megholt Musz-tafa perspectivával curíosuskodván, megılát-ja :azon aranyos Liliflomnak fényess-égét, smentést reáizen, hogy afféle arannyal fény-lő állapotot nem sza-bad tartani őrajta kí-vül, azért vétesse le onnét, azt gondolıván,tiszta aranyos, ezüst vagy arany. Ezt semcselekedte az orátor, sőt hogy még nehez-telt férette az császár, s megparancsolta,hogy küldjenek reá, s erővel is vegyék le,ıne-ntést az mennyi francia tfaláltatott fegy-verrel, öszvegyüjtö-tte, voltak három-, négy-vagy ötszázan, készen várták, hogy vérrelmegoltalmazzák. Azt mondot-ta nékem: tu-dom, semmi leszek annyi nép ellen, de bi-zony -addig az kfirályiom cimereit le .nem ve-szik, míg egynéhány száz meg nem hal ben-nek; azután ha meghalok magam is az kirá-lyom méltósága mellett, :nem bánom. Hogy

203

az törökök ilyen resolutióját megértették,békét hagytak neki, s most is ott vagyon afiilegórián az aranyos liliom.Tizennyolcadik Április jött be Konstanti-

nápolyba az lengyel követ, Raphael Lisz-szinszky, Palatinus Litvaniae et Magnae Po-loniae Generalis, szép és nagy pompával,ezüst lovas dob-okat vertek előtte, ezüsttrom-bi-tákat fúttak, zásfzlóit leeresztette, volthétszázadmagával, volt os-ak revgrulanis seregnégy vele: egyik páncélos, másik kopiás, né-met kornétástul, rajtárok; a tisztek 'kivontmezételen fegyverrel; negyedik az udvarné-pe kornétával. Maga gyémántos, medaillsoskolcsagtollasofn, Lengyel úri köntösben, hatigen csinos kengyelfutói mellette, az mintMercuriust le szokták irni, szárnyosan, ki-gyós, aranyos botokkal, sok szép lovai, ve-zetéki, aranyos hintai, sok társzekerei, soklengyel urak s úrfiak vé-le; az császár -azkertek közé jött ki az városbul, hogy elöreláthassa, .am`inthogy meg is nézte. Ezüst fer-dőkád=akart hoz-ott ajándékba a császárnak,több szép specialitásokkal. Ezt nagy becsü-lettel látták s accomodálftá-k az törökök; kö-zel a Sophia templlomához sa derék piaconnagyvezéri palotában szállították, holottebéden, mind vacs-orán fejedelmi módon do-boltatta, sipoltatta, tr-ombitáaltatta magát ésmuzsi.káltatta. [. . .]Die 21 Augusti mentünk a tengeren Te-

kerdálk nevü török városba, mely Konstan-tinápolyhoz sebes széllel is kétszáz tengerimélyföld, az Marmrona-tengernefk az par-tjánvagyon Trojának ellenében. Az tenger kö-

20%

z-epében vagyon az Marmoraz nagy sziget,kirül az tenger is annak neveztetik, holottvágták amaz rettenetes márványköveket, kik-bül az zkonstantinápolybéli nagy paloták stemplomok épittettek, noha azokat segétet-ték Trojából is, melynek hosszúsága túl aztengerparton most is egynéhány mélyföldigesmérszik meg, existálván még ma is iszonyúr-omladozott régi épületi S rudérái, de bennemost emberek nem laknak, hanem vala-mely faluk vannak, kivált Tenedos :sziget el-lenében (h-ol most .az finum muskatálybor-nak bősége terem, kiből -én is sokat ittaınaz fra-'ncia orátornál) az tengerparton. Ezta régi Troját Nagy Sándor reparáltatta volt,kirül Alexandria Trojának nevezték, ezekannak rudérá-i.Egy hajóban ültem én is őnagyságokkal

menő utunkban, a szen-t György templomát(azt mondják, ott fekszik) meghaladván,nagy szelünk kezdett támadni az tenger kö-zepi felől, láttam szegény asszzonyunkat,hogy változni kezdett az ábrázatja, előtteülvén, mégsem tétette, mint minden dol-gai-ban erős szivü fejedelemasszo.ny.56 Vég-re Tekerdákh-oz érkezvén, az mint az kis ha-jóba kiszállott és az szárazra ki akart men-ni, én elébb ugordván ki, -az mint az kishajót az hab hányta, félvén, ki nem jöhet,bégázoltam kevéssé, és az ölembe eresz-kedvén, a hajócska orrából tettem le aztengerpartra, mert a szárazra ki nem áll-hatott az kis hajó az habok miatt.Nem messze vagyon Tekerdáktul egy

völgyben egy igen hasznos sárból álió för-

205

dő, melyben augustusban sok nyomorultbetegek mennek, s meggyógyulnak. Urunkőnagysága is a végre ment volt belé, hogyfájdalmas lábainak gyógyulást vagy köny-nyebbséget vehessen.Ez a Tekerdák *derék portus, nem messzi

-szakad tőle az Merioe vize, mely Driná-polytul foly az tengerbe; alatta fa városnakszép tiszta fövényes fenekü az tenger, mely-ben az platajcoknak sokaságát fogják; so-kat fürdö-ttem benne. Egyszer éjszaka -azholdvilágon feredvén, igen megijesztett valaegy nagy platajc, hogy reáhágtam (merta fövéınybe bújik), hogy megmozzdult a lá-bam alatt, hirtelen nem tudtam, micsoda?Ennek a Tekerdáknak véghetetlen sok szépszőlei vannak, kedves (finum ízű, rubintszinübora -terem. Az mondolának felettébb nagybősége és egyéb sokféle gyümölcse, csak ve-reshagymát se láttam olyast, aminémű ittterem. Itt, láttam hol-dakkal teremni azgyapotát vagy pamutot is, melyet is vetnek,kapálnak, s olyan fája vagyon, mint azhariskának.Méltó, hogy el ne hallgassam. Az városnak

egyik iv-enzdégfliogadójálba szintén akkor szál-littattak meg valamely törökök s szerecse-nyek, kik az török császárnak Meccáiból, azMahomet koporsóját Őrző muftitul öt in-diai nagy ökröket hoztanak két indiai sze-kérrel együtt. Hat volt az ökör, de egyikaz útban megholt; gyönyörüséges szép tisz-ta fejér állatok voltak, mint a hó., nagyok, aszarvakon kivüfl fejek is fülök majd mint azelefántnak, a hátok mint az tevének, far-

206

kok mint a bialnak, testek állása mint abelindnek. A szekerek nagy mathem-atícusmesterségekikel voltak készétve. Egy sze-kérbe két ökröt fognak, kik akármely ló-nál sebesebben lépnek. Ilyen szekérben jármaga az 'indiai király is, s ezeket ugyan őki'Ll.dte a muftinak Meccában, hogy küldjeaz török császárnak, az mint mondják, ilyenizenettel: hogy ha az némettel olyan gya-flázatzos békességet csinált s hada-kozni nemakar, szá.-ntson, v-essen otthon azokon azökrökön. [. . :]Tekerdákrul én hajón mentem vissza,

urunk és asszonyunrk szárazon, az nagy hő-ségben igen meg is betegedék az útban sze-gény asszonyunk, alig mehetett be Kons-tantináipolyba, hová én is h'-armadnapra ver-gődtem be, szelem nem lévén, és egy nagyfortunától fél-vén, meg is hallottam volt(kirőlfelől emlékeztem) a szent György klast-roma -alatt, mely körül az tenger igen ve-szedelmes.Ezen klastrom hegyé-nek a tövében vagy-on

egy jó portus, itt zköttettem ki a hajót szint-olyan helyre, az hol a kõszikla tövébenboilthajtás alatt az görögök szent György vi-zét mondana-.k lenni (stulti), nagy .antiquitása szent György tiisztessérgére való. Ezenbolthajtásba odabe lakik mint -az -arany,olyan sárga, felettébb nagy kigyó, mint alábam., olyan vastag, gyakran kijő a me-legre, de senkit nem bánt, őtet sem bántjasenki.Vittem Tekerdákrul magammal sa. hajón

(abból a szép rubi-ntszinü jó borbul tiz álta-

207

laggal, és noha az török császár szintén ál-talelllenbe vzolft, magát mul-atva egy szép mu-lató palotában az mi szállásunkkal, én mégisszép csendesen s mesterséggel -az borokat aszállásra bzéhoztam, szintén az tengerpartonlévén, úgy, hogy senki észre nem vette. [. . .]Undecimo. Octobris. Indult vissza Konstan-

tinápolyból az német követ, az ő fejér kor-nétájával, co=nf`irmálván job-ban is az békes-séget. [. . .]Urunk őnagysága nagy bosszút tett rajta,

mert az városon kivül az ország útja mel-lett, melyen nékie el kellett jönni, egyhídnál egy szép sűrű nagy fa alatt, az acsorgó mellett széjván- vagy árnyéksátortvonatván, fegyveres feles számú szolgákkalkimenvén, onnét nézte jövetelét. Amaz el-érkezvén, az többi németek megmondottáknékie, hogy ímh-ol ül úgymond Tökölyi azsátor alatt, az csaknem megette mérgébenkezét-lábát, a hintóval az hídnál megállott,s az okulárt az orrára tevén, úgy nézte egyideig [. . .], de senki *közülük csak egy szótsem mert szólni; hanem az első statióján,hogy megszállott a német követ, megrázvána vén fejét, mondotta az véle lévő grófok-nak: „Higgyétek el, magyar uraim, nemso-kára más nótát hallotok“, célozzván arra, azmint azokkal az portai németes miniszte-rekkel titkon elvégezte volt, hogy bennünketaz tengeren álltal Ázsiába küldjenek. Meg islett. Amen. [. . .]Anno ezerhétszázegyben [...] huszonné-

gyedik Septembris Isten hírével megindul-tunk (én is őnagyságjok hajójában ülvén),

208

s az Isten olyan szelet adott, hogy délelőttmegindulván, kilenc óra alatt mint a nyil,olyan sebesen jövén, -érkeztünk Nicomediá-ba a császár skelegéhez, s ott megháltunk.Utunkban jobb kéz felől hagytunk el egy-

nehany szép tengeri szigeteket: Bujak Adát,Hebelét s többe~ket.57 Bal kéz felől pedig azFejér-tenger lámpását meghaladván, egyne-hány falukat, városokat Ázsia felől az ten-gerparton, s mint egyféle útján egy Darda-sa nevü görög várost, m-ely hegyen vanépétve -a tengerparton, régi nagy kőkerétési,tornyai most is fe=nnáll~an-ak. Ennek felettesok szép szózlei, jó borai, csudálatos apró, desok szép gyümölcsfái vannak, s itt teremneknagy bőségfgel az articsókák is, mint a sző-lőhegyek. Ehhez nem messze értünk egypuszta várat, melyet most Gepzeinek hínak,magános hegyen, az tengerparton, Nicodé-miához kilencórai földre. Ez felette régi épü-let, vastag, boltos, széles erős kőfalai voltak.Az régi pogányok itt Proserpinát, -az po-

kolbéli istenasszonyt tisztelvén, fekete te-h-énnel szoktak volt áldozni nékie.Ezt szállotta volt meg Mithridates király

háromszázezer emberrel tengeren és szára-zon; mégsem vehette meg. Csudáltam, mikoregyszer megjártam, az széjje*lszakad~ozott,puskaporral sz-éjjelhányatott rettentő darabkőszilklárk-at, az mint az török megvette volt.Egy rókát találtam a várban és sok gerli-céket.Ebben az várban lakott utoljára, ugyan

ebben is holt meg -bujdosásáiban amaz nagyhírű Hannibal, ki felől ezt írják, hogy ha

14 - Utazások a török birodalomban 209

az lábával az földet megtoppantostta, azegész világ fergyverbe ugrott, ki -az rómaia-kat annyiszor verte meg Carthágóbul, kicsak egy harcon is harminc véka aranygyú-rút -nyert őtzőlök. Ki, minekutána az rómaiakmegbékéltek -az carthagóbéliekkel, azon bé-kességzbül exclu-dáltatott (mint szintén mimost ra török és német közt való békesség-ben), és így ra rómaiaktul való félelembülra-gaszkodott az byithinliai -akkori király pro-tectiójához. Az király adta lakóhelyül ezta Ge-pze nevü várat neki, hogy .benne lak-nék, de -az rómaiak keze ide is elérıkezvénutána, hogy kezekbe ne essék s meg ne csú-folnák, megétette magát.Egy nagy templomnak rudérái vannak

ezen várnak az közepében, úgy hiszem, ottfog temetése lenni, de az bolt-ozatok reá-szakadtak, s semmi jelét nem láthatni.lEz-ek általellenében látszik az tengerpar-

ton egy régi torony, melyhez járnak általÁzsiábul Bythiniába amaz híres Nioea vá-ros fel-é, kit Nagy Sándor épített, s hol-ottamaz nagy concilium volt. Az hajók, kiknem akarnak szárazon kerülni s járni Ni-comedia felé, mert messze föld, azért jár-nak egyenesen az teng-eren, hajókon által azút-on járók.Geps`ét m-eghaladván, találtunk most egy

kisebb régi különös hegyecskén, az tenger-parton épétett várat, kit régen Herfakliánakhittaık, puszta, a nagy rudérái existálnak;alatta egynéhány kövü jó malom vagyon, svendégfogıadó, hat óra Nicomediáh-oz.

210

Mint azért feljebb irtam, huszonnegyedikSeptembris éjszaka Nikomédiába az császárszelegéh-ez vagy portusához érkeztünk, azonhajóbul- ki nem bontaıkoztunk, hanem más-nap -az császár para.-ncsolatjábul rendeltetettszállásokra, melyek egyszéltében az tenger-parton vagynak, kiszállottunk. [. . .]Ezt a Nioomediát régenten Nicomedes ne-

Vii bythiniai király építette volt, s az maganevére nevezte; ez volt egyik -székeshelye,s Brusza, mely az Olympus hegy alatt va-gyon, holott most az bárso-nyt s egyéb se-lyemm-ateriá-kat, szőnyegeket csinálnak. Me-legfvizfördőrül híres. Ez volt Ázsia szélébenaz török fejedelmek székeshelzyek, mígKonsta-ntinápolyt megvehettıék, is ott a görögcsászár székében ülvén, császárokká lette-nek, majd annyi tengeri mértföld, mint Ni-comedia Konstantinápolyhoz.Nioomediának az b-első vára nagy hegyen

volt épétve, mint most is meglátsz-ik téglá-ból rakott erős vastag kerétése s kerekdednagy tornyai. A városa, mely felette igennagy volt, hat vagy hét lzenyúló nagy halmo-kon, völgyeken feküdt, körülötte nagy tá-gosan az várnak erős vastag téglakeré-tésseléppen az tengerhez le volt kerétve, mintmost is az romlıaıdozott vastag falak megmu-tatják, -a közepi táján most is zpalatiumja va-gyon benne az tenger felett egy jók-ora ma-gános dombon az török császárnak, melyetMurat császár, mikor Babylonia alá ment,egy éjszakai szállásra épéttetett magánakazon helyre, holott az bythiniai királyok ésutánok Dizooletianus s több pogány császá-

211

rok laktanafk, kőhidat csiználtatvárn magánakegész Ázsián által éppen Babyloniáig. Olyanforrás foly az udvarán »állt-al, mentést az pa-l-atium alatt malmot hajt, de egyébiránt isaz egész városban :széjjel csorgók is forrásokvannak, noha az vizek azoknak, kik hozzá-jok nem szoktak, egészs=ég`-te1~en=ek.Az palatium előtt vagyon az tengeren az

császárnak azon szekelegje vagy portus, ho-vá mi is tkiszálllfottun-k volt az hajőkrul. Er-ről rakják lapátos gályáfkıwa s nagy hajókraaz olyan nagy fákat s deszkákaët, melyekbőlKonstantinápolyban az nagy gályákat csi-nálják, de máskint is mind tűzifának, mindgyümölcsnek s gıazbonának ki nem írhatósokaságát hordják ezen portusbul Konstanti-nápolyb=a, oly bősége lévén az minden-niapjáró hajőknak, hogy egy embert három pa-ráért vagy polturáért visznek Konstantiná-polyba, s megint annyiért vissz-a is hoznaknagy hajón, de az, ki piadét vagy kisebbmagános hajót fogad, hogy pro comsmodiba-te ahol akarja, az partra kiköthesse, két,hazrm-adfzél és három tallérba kierül csak me-nő útjában is.Ennek az helynek oly szép s annyi szőlő-

hegyei vagynak, s gyümölcsös nagy messzirekiterjedett hegyei, kertei vannak, kitllcben azfácányok is seregenflként laknak, fogolyma-dárnak sokaságával együtt, hogy majd merőpafradicsonfılnak mondathatirk, az minthogydisbrictusával együtt (melyben az gaboná-nak, szőlőnek s gyümölcsnek nagy bőségevzagyozn, úgy sokféle vadnak, szarvasokınak,dámvadaknak, vaddisznőzk-na-k etc., foglyok-

212

nak s fáoányoknak -bősége) az törökök-tül Kucsuk Missirnek - kis Egyiptom-nak hivatik. Mindenféle életnek nagyócsósága benne. Török ba-sa lakik ben-n-e; törökök, görögök, örmények, zsidóklakják. Az régi keresztény temfplomfok-at me-csetekké csinálják. Sok jó venfdrégfogadókvannak benne. Erre járnak, valakik vagyjőnek, vagy mennek szárazon Egyptomba,az Kflanıaánföldére, Jeruzsálembe s Syr-iáfba,Babyloniába, Mesapotaniába -etc., melyeketmég mind az török császár bír a kis Ázsiá-val és Afrikával együtt. 1Ebben a helyben löntetett ki Diocletianus

s más pogány császárok idejében amaz sokezer martyromok vérek, s *ehhez nem messzeegy völgyben, hogy orditások, jajzga-'tások savárosba ne is hallatnék. Úgy tetszik, köny-nyebbségemre lett, hogy -az mi nrartyrom-ságunk is ide volt rendfeltetve. Dicsőség anagy Istennek érette.Nem messze az császár palatiumja alatt

az tengerpart felé vagyon a szent Borbályamártyr temetése, kit az pogány édesatyjamaga ölt meg, hogy Jézus hitire állott, kétnagy, mindenkor zöld fa között fekszik,mely fák fekete gömbölyű apró gyümölcsötteremnek, mellfájás ellen hasznosok-at; melyfák az fej-énlél és lábánál lévő fejér márvány-oszlopokat immár annyiba ma.g-okba foglal-ták az régi növéssel, hogy alig látszatnak kibelőlök.Én ide szomorú nzapjaim töltésére gyakor-

ta jártam, és az temetésnél az sűrű zöld,

213

mintegy ezt az mártyr gyászoló fák alatt le-ülvén, sokat g-ondolkoztam s fohászkodtam.Killebb az városon kívül Konstantinápoly

felé a szőlők s kertek között vagyon egy gö-rög kl-astrom, melynek templomába vagy-onaz Pantaleon mártyr kőből vágott s rakottkoporsója, mert az testét Velencébe vitték,ezt is iztt martirizálták, vascöveket vertek -azfejébe. Ezek az ázsiai görögök ezt singulaz-riter tisztelik, -kivált -az egész ázsiai görögorv=osd~o~ctorok pa-trotnusoknak tartják, s azsírjában megszűnés nélkül zmécset égetnek;meg nem engedik, hogy valaki süvegbenmenjen alá az koporsóba, de én bizony lenem vettem, nem gondolván semmit kalu-ger uram intizmatiójával, pro curiositatemenvén oda.Itt holt meg am-az híres Constantinus

magnus császár -is, ki Konstantinápolyt épé-tette. Na-pkeletet s napnyugotot bírta, orbismonarcha, ki K@onstan'tiná=p«olyban is capel-lıa12. apostolorum tiszta aranyfk-oporsóba te-mettetett el. Valamely meleg ferdőt épít-tetett volt Nicomediával á~ltal'ellen*be Jani-co nevű f-alu rnelflett, arena s zlépdazgaldás el-len hasznos kénköves víz, nagy kőboltozatalá folyt ki, én is egynéhányszor ferdettembenne. Betegesen hozatta volt ki magátKonst-atntinápfolybul, hogy ezen vízben fö-rödhessék, s úgy holt meg itt.Hallván hírét egy régi nagy puszta vám-ak,

melyet Heraclia ,porticának hínak, Ázsiánakezen részének az túlsó szélin v-agyon az Fe-kete-tenger mellett, nagy hegyen belső vá-ra is volt, S külső is, pro cu«1'í~osit`ate látni

214

mentünk urunkkal őnagyságával, rettentő'kígyókna-k s talán sárkányfoknak, mert igenkietlen hely, l-akóhelyek; Ázsiának s az Fe-kete-tengernek nagy része m-eglátszik aztetejéróil. Novemberben voltunfk ott, én min-denütt, ahol lehetett, megjártam, de semmiírást nem láttam, hanem két kövön egy ke-resztet kifaragva, azt mondják, annak azkardinálnak volt l-akóhelye, ki -az országok-ban az pápa vicariusa volt, ann-ak okáérthíják az törökök most is az várat Rimpa-paznak. Felette sok kincset mondanak lennibenne, de ki nem rvehetik beëlőlie.Utunkban négyórányi földön találtunk

egy nagy felette magos hegyet, kinek tete-jén egy nagy óriásnak kőkoporsója vagyon,honnét tiszta -időben mind az Fejér- és Fe-kete-tengernek valamely része kilátszik;és azon túl egynéhány órával az megírt»puszta váron jóval is innen jutottun~k egyrégi rettenetes nagy város helyére, mely egyhegyen, annak oldalán is messze az síkon isvolt építve, az nevét sem -tudják sem az tö-rökök, sem az görögök, de itt az nagy rude-rák között száma nincsen az *kőből vágottfedeles nagy koporsóknak, melyek mi-nd azföld színfén vannak, olyan ko-po-rsók, kizkbennémelyekben tíz, tizenhat, húsz ember is el-fér, némelyek óriások koporsói, egyet m-eg-méretvén, hosszúsága huszonhét, szélességetizenkét arasz volt. Némelyik mint egy kiskápolna, sokakon nagy görög írások is van-nak, de az régiség felettébb megemésztette,úgy hogy az mit le tudtam is írni óbdelőle, desenki meg nem magyarázh-a-tta, kivált az,

215

melyet az akkori császárnfé koporsójánakmondottak, melyen az törökök egy szép for-rást vettek álftal, s észnak is belőle.Visszajövet az feljebb megírt nagy fekete

hegynek (kín az sok óriás koporsója van) azoldala mellett jövénk el, taltáltunık az olda-lába egy szép csorgót, melynek -nemcsakkedves ízű hideg vize vagyon, de felettébbhasznos is, kivált az arena, dag-adásról segyéb belső nyava-lyák ellen. Szép nagy sűrűfák alatt vagyon hármas filegória is mel-lette, az császár Osmán pasa nevű sógoracsinálftatta volt, hogy ide Nioomediába re-legáltatott volt, az sulltánnéval gyakran mu-latták itt magokat a víz kedveért. Ebben .avízben három, négy ejtelt igyék is meg azem-ber (mint én magam is megpróbáltam),nem puffa-d fel tőle, mintha nem is ivottvolna, még az ételre is appetitust ad.Arra nézve az megholt tengeri kapitány

Medzo Morto valamikor az tengeri expedi-tióra tavaszkor kis.zállott, innét vit-etett ál-talagokba vizet maga számára s az egészcomzpánián-ak.;Ezerhétszáz-más-odfik esztendőben az mely

fővezér a német kedvéért ide relegált ben-nünket, hogy másképpen urunfk-nak őnagy-ságának complaceáljon, úgy adván fel azideküldéskor az császárnak az -d-olgot, hogyőnagyságának magának volt kedve ahhoz,hogy Kionstantin~ápolyba ne lakjék, hogy kö-zel Nico-démiëához m.L1l«ats~<'E'ıgra való alkal-matossága is légyen, császár nevével öt er-szény pénzt parancsolt adatni, mellyel meg-vétethesse mind magának őnagyságának,

216

mind nekünk boeroknak (úgy n-eveztek ben-nünket egynéhány törökök) usque ad finemvitae, az osászár udvarából járni szokottprebendánzk felől confi-rmatiót küldvén, ésígy Nioodémiánál beljebb Ázsiában, Bythi-niában az tenger végén túl kétórányi földetaz Illés próféta hegye alatt, la Virágok me-zején azon pénznek egy részével vette megőnagysága egy bostanfldsi Mustafa agától ezta Virág-cifliket vagy majorházat, melybenmost lakunk, az őszép virággal beborult me-zejével, ta közel való hava-sokról bejövő gyö-nyörúséges ,pisztrángos patakjaival, szép bő,hives ipaflatiai forrásával, sok szép gyümöl-csös, árnyékos és minden életre való alkal-matossátgával., s azzal az puszta várral, melyegy helyen az ciflik felett van, valamely ru-deráival. Ezt vette meg elébb a török, ságyúkat is öntetvén, ebből vette meg Nico-démiát is.Ez .a Vi-rág-ciflik az méltósázgos Zrínyi

Ilona fejedelemasszonynak ezen bujdosásá-ban, kivált az jó vizéért, igen kedves lakó-helye volt [. . .].

Die 'vígesima sexta Junii [1703] mentünka jalavai53 salétrom-os meleg fördőbe, nohaBruszában sok nevezetes feredők vannak,de egy is nincsen salét-romos, mind kénkö-vesek. Itt pedig ugyan faraghatja ember -azkövekről az salétromot. Ez az víz olyan me-leg, mentést a húst is miegfőzhetnék benneaz forrásánál, az feredőházban bővebb hi-deg vízzel elegyítik meg, máskint lehete-tflenvolna benne förödní. Hasznos voltáért Jézusfördőjének nevezik az görögök, Nicomediá-

217

hoz tíz óra. J-a~lová=t mindinkább törököklakják. Teng-erparton vagyon a fördő, bel-jebb kétórányi földre Nioea felé a hegyekközött. Constantinus magnus épétette azleánya kedvéért, holott az leánya meg isholt., s az mint az emberek beszélik: ott fek-szik az hegy oldalabazn az leány, holott vala-mely nagy fák alatt egy oltár forma kőbőlis látszatik, meg is kell engedni, hogy csá-szár épétette, mert -elhihetetl-en nagy bolt-hıaıjtáısok vannak, mely-ek alatt az mellıeg vi-zet az ter-dőbe vétette, a ferdőbázafk is, n-o-ha most puszták, de igen nagyok s szépekvoltak, az feredők olld-alai pedig mind .már-ványköbőll vannak.Én hogy az fornásit látni mentem, nem

tudtam, hogy oly forró melegek legyenek,az lábamat belétettem, azt tudtam, mind le-marad -az hús az csontjaim-ról, -akinek nya-valyája nincs, ez az víz felkeresi benne; hakinek van, sokaknak meggyógyítja, nékem,megvallom, nemigen használt, -minthogyilyen nyavalyám sem volt, sőt szintén meg-betegszem vala, ha még tovább is kellettvolına ott mulatni, mert éjszaka a völgybenaz mely aer megszorul, büdös a fer-dő gő-zétől, mintha pokolba volna az ember. Egykedv-es ízű hideg csorgó volt ott -közel, azzalhívesítettem magamat.Meg kell engedni, hogy ez az víz használ-

nıa az varas, fakadékos, rühes, fr-áncos em-bereknek, az minthogy azt tartják felőle,úgy esmérté`k meg ennek abbéli hasznát,mi-dőn reáakadtak, hogy egy fertelmes rü-

218

hes disznó já-rt heverni az sárjába, s meg-tisztult tőle. Az császár leányának is effélenyavalyája lévén akkortájban, úgy reco-mendálták nékie, s -arra nézve épéttetettoda ferdőházat. Min-d menet, jövet a ten-geren bék-ével utaztunk. {. . .]Ott Nicomediában [1705] az császár udva-

rán tú«1, közel az tengerhez vagyon az örmé-nyeknek egy kővel bekerétett nagy új teme-tőjük, »kiben szegény [fejedelem] gyakranjárt magát mulatni egy nagy sűrű fa alá,egy hideg forrás mellé, hol közel senki nin-csen temetve. Én azon helyet az örmények-től hatvan talléron megvettem, s .az sűrűnagy fa alatt, ahol életébe sokat feküdt, ne-ki-e sírt ásatván, s kővel az koporsó körülmegrakatván, s vastag cserfa deszkákkal bé-borétván, eltemette-ttem.59(Ezen felöl ismét övédig rıakattam kőra-

kást, melyen .-felül nagy öreg fehér már-ványkő monúmen-tumot tettem, melyen ara-nyosan az címe-rét felmetszettem [. . .].Ez monumentum felibe szép cserepes épü-

letet csináfltattam. Már ezt mind-'en úton já-rók, valakik jőnek, mennek egész Ázsiába,a szen-t földre vagy Kanaán földére, Egyp-tomba, Syriába, Babyloniába, Arábiába, aSínai hegyre, egyszóval akárhová, Perzsiábaés eg`yéb helyekre, minthogy más úton nemis mehetnek, mi-nld láthatják és mondhatják,az mint méltó is, hosszas bujd-osás-áért sédes hıazájáért s nemzetségeért való marty-romságáért szegénynek:

REQVIESCAT IN PA.-CE. AMEN.

JEGYZETEK

RÖVIDITESEK JEGYZÉEE

Bíró 1921

Bíró 1937

Bp.Buc.Buk.Călători străini

Cretu 1973

Decei 19781

Decei 19782

Demény-Cerno- -vodeanu 1974

EMETA

GenFüz

220

Bíró Vencel: Erdély követel cıPortán. Kv. 1921.Bíró Vencel: Képek Erdélymúltjából. Kv. 1937.BudapestBucurestiBukarestCălători străiní. despre tărileTomâne. I-VII. Volume ingri-jite de Maria Holban, M. M.Alexandrescu-Dersca Bulga-ru si Paul Cernovodeanu. Buc.1968-1980.Cretu, Romeo: Prezente româ-neçtí. la Istambul. Buc. 1973.Decei, Aurel: Istoria. Imperiu-lui Otoman pínã la 1656. Buc.1978.Decei, Aurel: Relatii románo-ortentale. Culegere de studii.Buc. 1978.Demény, Ludovic-Cernovo-deanu, Paul: Relattile politiceOle Angliai cu Moldova, TaraRomânească si Tronsilvam`.ain secolele XVI-XVIII. Buc.1974.Erdélyi MúzeumErdélyi Történelmi Adatok.I-V. Szerkeszti és kiadjagróf Mikó lrnrc. Kv. 1855-1867.Genealógiai Füzetek

Kraus Chroník -

Kv. -

Magyar utazók --

Mantran 1974 --

_*.Mehmed 1976

MTTárQuellen

RESEE -

Szamota 1890 "-

Szamota 1892

Szilágyi 1875 --

Szilágyi 1883 -

Tatrosi -

Siebenbiirgische Chronilc desschässbwrger StadtschreibersGeorg Jirous 1608-1665. 1'--ll.(Fontes Rerum Austriacarum,III), Wien 1863-1864.Kolozsvár, Cluj-Kolozsvár,Kolozsvár-NapocaMagyar utazók, földrajzi fel-fedezők. Bp. 1973.Mantran, Robert: Istambuldans la seconde moitié duXVII-e siêcle. Essai d'his-toire institutionelle, écono-mique et sociale. Bibliothequearchéologique et historique del'Institut français d'Archéolo-gie d'Istambul. Paris 1974.Mehmed Mustafa Ali: Istoriaturcilor. Buc. 1976.Magyar Történelmi TárQuellen zur Geschichte deStadt Brassó. I-VIII. Kron-stadt 1890-1926.Revue des Études Sud-Est Eu-ropéennesSzamota István: Régi utazásokMagyarországon és a Balkánfélszigeten. Bp. 1890.Szamota István: Régi magyarutazók. Európában 1532-1770.Nagybecskerek 1892.Szilágyi Sándor: OkmánytárII. Rákóczy György diplomá-cziai összeköttetéséhez. MHHDipl. XIII. Bp. 1875.Szilágyi Sándor: Levelek ésokiratok I. Rákóczi Györgykeleti összelcöttetései történe-téhez. Bp. 1883.Domokos P-ál Péter: TatrosyGyörgy önéletirása és törté-neti Íeljegyzései. Irodalomtör-téneti Közlemények 1957.238-261.

221

'Í"MÁOjm1 2- Török-mágyarkori Állam-okmánytár I-IX. Szerk. Szl-lády Áron és Szilágyi Sán-dor. Bp. 1363--1872.

TT-ál' - Történelmi TárV6I'AI'Ch - Archiv des Vereines für sie-

benbürgische Lcmdeskunde

JEGYZETEK AZ ELÕSZÓHOZ

1 Válogatta, elószóval és jegyzetekkel elláttaBinder Pál. Buk. 1976.

2 Maga a fiatal Bethlen Gábor is többször meg-fordult a Portıán. 1608-ban mint tanácsúr, Hunyadvármegye főisp-ánja és főkapitány, Abraham Or-teliu-S 1592-ben Antwerpenben kiadott TheatrumOrbis Terrarum c. atlaszába a következőket je-gyezte be: „Septima die Mensis Julij indultam eldévai házamtól Constancinápoly felé...“ SzabóKároly: Bethlen Gábor sajátkezű följegyzései.TTár 1882. 207.

3 Apafi Mihály fejedelem például 1669. június23-án „Győri István deják török dejákunk“ ügyé-ben írt levelet Fodor István szászvárosi királybí-rónak. VerArch XV. 532. .

4 1613-ból tudunk Bonyhai András brassói v-á-rosi szolga és Csukás István (ez utóbbi egy ideiga városi darabontok kapitánya volt) portai útjáról.Quellen V. 465, 468. Ifjabb Csuk-ás István 1633-banszintén megjárta a Portıát. Szalánczi István kapi-tiha ebben az évben a következőket jelentette afejedelemnek: „Beküldött postái közül Nagyságod-nak az hunyadi szabadost találtam, de Csukıás Ist-vánt nem tal-áltam.“ Szilágyi 1883. 107.; QuellenIV. 239--240.

5 Binder Pál: Kolozsvári rab diák - a törökkönyvnyomtatás atyja. A Hét 1974. 36. sz.: HoppLajos: Ibrahim Miiteferrika (1674-1752), a törökkönyvnyomtatás megalapitója. Magyar Könyvszem-le 1974. 120--131.; Deréky Pál: Origo Typhogra-phiae ottomcmicae. Ein Betrag zur Geschichte der

222

tiirkischen Buchdruckerei in der ersten I-Iälfte des18. Jhdts. Magyar Könyvszemle 1978. 41-50.

Ű Binder, Pavel: Transilvanian saxons as tur-kish clerks, Marcus Scherer -and Marcus Benker.RESEE 1974. 393-401.

7 Szamosközy István a következőképpen írja lea Konstantinıápolyba vezető két útvonalat: „Nán-dorfejérvártul ez száll-ásfogadók vadnak Konstan-tinápolyig rendenként: Nándorfejérvár, Iszarlik,ez palánk, avagy kastély, Haszon basa Palankeszí,azaz Haszon basa kastélya, Jagodna, Elekszinca,Butsun, Nis, Chuichyechyme, avagy igy: Kuitsetse-me, azaz Szárazkút, ezut-án Szofia, osztán Iktiman,Sarkewi, azaz Sárfalu; ezen túl Rigómezeje, az holHunyadi János megvítt volt az török császárral. Ezután egy falu, ez után Filipopol, azaz Philippopo-lis, Caiali, Musztafa basa Köpriszine, azaz Musz-tafa basa hídja, Halibchye, Drinapol azaz Hadria-nopolis, Habsza, Bergaz, Baba, Cilibria, Kun Ber-gaz, Biuk Chyekmezia, azaz Nagykút, Kutsuk Tsek-mezia, avagy Chyemezia-Kicsinykút, Konstantiná-pol. Erdéli át Konstantinápolyba. Erdélböl penigKonstantinfápolyba Havasalföldén által, mely ál-talút, ezek az helyek vadnak: Brassó, Voinest, Ter-geuistia, Bukarest, Serpetes, Girgio az Duna mel-lett. Túl a Dunán: Katsilva, Papalagiuz, Chyatak,avagy Tsatak; ezen túl Noak Havassa vagyon,mely olim Haemus fuit, ezen által mennek, ezentúl Kepelglia, azaz Ebesfalva, Oktsillár, avagyigy: Okchillar, Dervent, azaz szorosság, fauces au-gustiae montium; Kaczkw, Baba. Itt szakad öszveaz drinzápolyi úttal az erdéli út. Nota. Bergaz ven-dégfogadónfál gratis datur victus omnibus hospiti-bus commentibus. Nagy Mehmed basa lelkejért ad-ják, ki Zulimzán császár idejében volt. Eledelt ad-nak harmadnapig, pénz nélkül adják, bort semmitsoha nem adnak, de szép tiszta forr-.ásvíz vagyon,melybe annyit i-hatol, valamennyi kell, csak megne részegülj tüle.“ Szamosközy István Történetimaradványai. IV. Kiadta Szilágyi Sándor. Bp. 1880.87-88.

3 Borsos Tam-ás: Vásárhelytől a Fényes Portáig.Sajtó alá rendezte, a bevezető tanulmányt és jegy-

223

zeteket irta Kocziány László. Buk. 1968. 67-68.(Második kiadás)

9 Szamota ıëfou. 240-241.10 Az erdélyiek különös figyelemmel kísérték a

birodalom keleti hadj-áratait. Ugyanis a török de-rékhadat lekötötték a perzsiai csat-ározások, és en-nek következtében csökkent az északi széleken ál-lomásozó vagy az ott bevethető csapatok létszáma.Szamosközy 1594-ben Kara Musztafa basa ,,Per-sifára való hadáról“, a brassói Andreas Hegyes pe-dig 1617. április 3-án a kozákok, tatárok és per-zsák törökök felett aratott győzelméről számol be.Quellen V. 590; Decei 19781. 318-319.

11 Georg Kraus feljegyezte, hogy a Földközi-tengeren 1627. február 4-én öt nagy hadihajó ésharminchét kisebb hajó süllyedt el ötezer ember-rel a fedélzetén. Az akkor tengerbe veszett áruértékét ötmillió aranyra becsülték. Kraus Chro-nik I. 80.

12 Quellen V. 277.; TTár 1892. 436.; Decei 19781.270.

13 ETA I. 14.14 Jakab Elek: Történelmi emlékek Bornemisza

Anna fejedelemnő írásai közül. TTár 1892. 736-746

15 Bethlen Gábor: Levelek. Válogatta, bevezető-vel és jegyzetekkel ell-átta Sebestyén Mih-ály. Buk.1980. 32.

16 Szilágyi 1883. 190.17 Szalay László: Erdély és a Porta 1567-1578.

Pest 1860. 103-104.19 Bethlen Gábor krónikásai. Bp. 1980. 268-269.19 Szilágyi 1883. 662-663. - Amint azt maga a

fejedelem is feljegyezte, az 1641. december 22-énkeltezeftt hiradás csak 1642. március 25-én érkezettmeg Erdélybe.

.TEGYZETEE A szovEGvÁLOGATÁsHoz

SENNYEI PONGRÁG És 1-maz PÉTER

Barabás Samu: Portai följegyzések a XVI. szá-zadból. TTár 1881. 174-180.

1 Bíró 1921. 115-116.

224

2 Melius Péter: Herbárium. Az fáknak, füvek-nek nevekről, természetekről -és hasznairól. Beve-zető tanulmánnyal :és magyarázó jegyzete-kkel sajtóalá rendezte Szabó Attila. Buk. 1978. 445-488.

3 Biı-õ 1937. 39-44.4 Pézsma (pézma) vagy mósusz, a tatár pézsma-

szarvas (Moschus moschiferus) hímjének a nemi-szerv és a köldök között levõ pézsmazacskóbanmeggyülő v-áladéka. Frissen balzsamszerű, puha,vörösesbarna, -átható és tartós szagú, utálatos ke-serü ízű anyag. A kereskedelembe a levágott ésmegsz-árított zacsk-ők kerültek. Értékes tulajdonsá-ga, hogy az illatszerek illatát állandósítja. Régeb-ben szivgyengeség és ájulás ellen is használták.

ÓVÁRI ISTVÁN

TMÁOkm I. 25-28.1 Decei 19781. 262-269.2 Quellen V. 274.3 Demény-Cernovodeanu 1974. 73.4 Szamosközy István: Erdély története. Bp. 1963.

142-143.

BERNÁDFI JÁNOS És RÁcz GYÖRGY

Károlyi Árpád: Bernádfi János krímiai követ-sége 1598-ban. TTár 1878. 565-576.

1 Stoicescu, Nicolae: Dictionar al marilor dregă-tori din Tara Românească si Moldova. See. XIV-XVII. Buc. 1971. 235-236.

2 Humanista történetirók. A válogatás, a szö-veggondozás és a jegyzetek Kulcsár Péter mun-kája, Kulcsár Margit közremüködésével. Bp. 1977.480-401.

3 Gazi Girej II., Devler Girej fia; második ural-kodása: 1596-1608.

4 Ieremia Movilă moldvai vajda (1595. aug. -1800. máj.) _

5 Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem 1598 ápri-lisában mondott le.

15 - Utazások a török birodalomban 225

TEOLDALAGI M1H.ÁL'rSzilágyi Sándor: Tholdalagi Mihály évkönyve

1613-15-ból. TTár 1881. 4-8. Szilágyi Sándor:Tholdalagi Mihály 1619-iki követjárásának törté-netéhez. TTár 1882. 470-472, 474. ,

1 Arvay Pál: Tholdalagi Mihály élete és törte-neti szereplése. Kv. 1910.; uő: Adatok a Tholdalagicsalád történetéhez. GenFüz 1910. 3, 9.; Bíró 1921.118-124, 148.; Salamon Ferenc: Két magyar diplo-mata a XVII. századból. Pest 1867.

2 Kraus Chronik I. 116.3 Tatrosi 243.'1 TMÁOkm III. 52.5 Bethlen Gábor utasitásal: TMÁOk.m I. 131-

134, 149-161, 307-316, 347-362, 359, 382-392(1623. jún. 15.), 441-466.; TMAOkm II. 65-69, 68-72, 349-351, 360-499.; TMAOkm III. 45, 48.

° Quellen V. 563, 565.7 Az 1614 februárjában és márciusában tartott

medgyesi országgyűlés. Trócsányi Zsolt: Az erdé-lyi fejedelemség korának országgyűlései. Bp. 1976.194-195.

3 Sah-Mehmed Efendi (Uksu-zade) reis-efendi,azaz külügyminiszter 1613-1614-ben, akit Beth-len Gábor 1614 áprilisában Brassóban gazdagonmegajándékozott. Vö. Quellen V. 49-1.

9 Radu Mihnea havasalföldi vajda (1611.szept.-1616. aug.).

10 Kádidzáde Ali előkelő családból származott,rokonságban állott pasák fiaival, nagyvezirek ve-jeivel. Ali pasa 1605. évi erdélyi szerepét a bras-sói krónikások is jól ismerték. Vö. Quellen V.336, 556. -és Budapest története. Bp. 1973. ll. 46.

11 A Fanar negyedben 1500 körül épült mold-vai ház vagy Bogdan-szeráj mellett a Tekfurt-szer-áj Volt. Cretu 1973. 17.

12 Ahmed, szultán 1603-1617 között. .111 III. Mehmed, szultán 1595-1603 között.11 Mezókeresztesnél 1596. okt. 26-.án a törökök

csatát nyertek az egyesült császári és erdélyi ha-dak felett.

15 III. Murád, szultán 1574-1595 között.16 II. Szelim, szultán 1566-1574 között.

226

17 Nagy Szulejmán 1520-1566 között volt törökszultán.

13 I. Szelim, a ,,Yavuz", azaz kegyetlen, szultánvolt 1512-1520 között.

19 oszmán (oszmánli) vagy szunnita törökök211 II. Bajazid (Bayezit) Veli, 1481-1512 között

tör-ök szultán.21 Habár Bajazid szultán fiai közül Szelim her-

ceg volt a legfiatalabb, 1512 áprilisában mégis őtávolitotta el a trónról apját és idősebb fivérét.

22 I. Szelim szultán uralkodása alatt fokozódottaz iráni szefevidák (1502-1730) és az oszmán tö-rökök, illetve a muzulmán vallás szunnita éssíita hívei közötti ellentét.

'111 Az albán származású Nasuh pasa (1611. aug.-1614. okt. 17.): ,,1614 Oct. 31. Nassuph Bassa desgrossen Wysyren Tod, so der Kaiser selber solltumgebracht haben.“ (1614. okt. 31-én [jelentik]Nassuph Basának a halálát, akit a szultán magaölt meg.) Quellen V. 508.

21 Mehmed (Öküz, Kara, Damad) pasa (1614.okt. 17.-1616. nov. 17.).

15 Korláth István magyarországi követ szentde-meteri Balassi Ferenc társaságában érkezettKonstantinápolyba.

26 Mehmed pasa második nagyvezírsége: 1619.jan. 18.-dec. 23.

27 Erről a tolmácsról Bethlen Gábor 1614-bena következőket írta: ,,Baly csausz magyar írást jóltud olvasni, az nagys-ágod embere, Meny aga előttınegmutattuk és magával olvastattuk el az kapi-tihajáktól íratott leve1ét.“ TMÁOkrn III. 125-126.

35 Radu Mihnea második havasalföldi uralkodá-sának (1620. aug.-1623. aug.) kezdete.

NAGY szano FERENCBorsos Sebestyén krónikája, 1400-1583. Foly-

tatta Nagy Szabó Ferencz, 1580-1658. ETA I. 117-121, 151-153.

1Kelemeı1 Lajos: Művészettörténeti tanulmá-nyok. Buk. 1977. 185-190. Uö: Nagy Szabó Fe-

227

renc és á marosvásárhelyi szabócéh. EM 1901.396-405.

2 Andreas Hegyes brassói krónikás a BethlenIstván és Erdélyi István vezette portai követjá-r-ásról (1614. ápr.-aug.) feljegyezte, hogy a népeskaraván többek között 100 lóval rendelkezett.

3 A Galata városnegyed keleti -és északi részénlakó olaszoknál kétféle népcsoportot különböztet-hetünk meg: a pisaiakat, firenzeieket, ragúzaiakatés genovaiakat egyfelől, valamint a velenceieketmásfelől.

1 1. A domonkosrendiek Szent Mlária-temploma.2. A ferencrendiek Szent Mária-temploma. 3. Adomonkosrendiek Szent Péter-temploma. 4. A do-monkosrendiek Szent György-temploma. 5. A do-monkosrendiek Szent Miklós-temploma. 6. A fe-rencrendiek Szent Ferenc-temploma. 7. A jezsui-ták Szent Benedek-egyháza. 8. A ferencrendiekSzent Antal-temploma. 9. A község Szent Anna-temploma. 10. A község Szent Sebestyén-templo-ma. 11. A község Szent János-ispotálya.

5 A litván eredetű Radziwill lengyel családegyik tagja, Krysztov Mikoláj Radziwill (1549-1616) volt az, aki az atyja költségén kinyomtatottlengyel nyelvü bibli=át összevásároltatta és eléget-tette. Az apa, id. Mikoláj Radziwill herceg (1515-1565) buzgó híve volt a reformációnak, és kiadtaa lengyel unit-áriusok által lefordított bibliát (Bib-lia suieta. Brzese 1563). A Nagy Szabó Ferenc ál-tal emlitett szentföldi útleírás szerzője tehát azifjabb Krysztov Mikoláj Radziwill volt.

KEMÉNY JÁNOSKemény János önéletirása és válogatott levelei.

V. Windisch Éva kiadása. Bp. 1959. 138-144.1 Călători străini V. 128-129.2 Bethlen Gábor erdélyi fejedelem.3 Söv-ényfalvi Nagy Dániel 1615-1622 között több

ízben volt kapitiha.1 Mikó Ferenc és Tholdalagi Mihály követsége

1628-ban.5 Zülfikár (vagy Szölfikár) csausz mintegy fél

századon át az erdélyi követek tolmácsa volt.

228

11 A bosnyák szárınazású Húsrev pasa 1623. ápr.6.-1631. okt. 25. között fővezér volt.

7 I. Ahmed fia, II. Oszmán török szultán (1618.febr. 26.-1622. máj. 20.), akit előbb eltávolítottaka trónról, majd megölték.

3 Alexandru Ilias, havasalföldi vajda 1627. nov.-1629. okt. között.

. DONÁTH JÁNOSTMÁOkm II. 90-103, 123-124.1 Bíró 1921. 121-122. Egyik utóda, Donáth

György 1710-ben a nagyajtai unitárius vártemplompatrónusa volt. Vö. Kelemen Lajos: Művészettör-téneti tanulmányok. 218.

2 Decei 19781. 340-345.; Mehmed 1976. 219-221.3 Szilágyi Sándor: Levelek és okiratok Bethlen

Gábor utolsó évei történetéhez. TTár 1887. 30-31.1 Zabolai Mikes Kelemen erdélyi fökövet 1628-

ban mint rendkívüli követ érkezett a Portára.5 Húsrev pasa.6 Valószínűleg azonos Abaza basa fiával, aki

ellen 1627-1629-ben a törökök hadjáratot indítot-tak. Ez a grúziai basa levágott 800 janicsárt, akikállítólag segítségére érkeztek, és kiv-égeztette Hü-szein bas-át. Erzerum ostromának megkezdése ésa törökök Azerbajdzsánba való bevonulása utánAbaza basa a perzsák segítségét kérte. Végül is1628. szeptember 18-án megadta magát; a szultánmegbocsátott neki, és 1631-ben szilisztriai basávánevezte ki.

2 Felségednek alázatos és hűséges szolgája.

szALÁNczı ISTVÁN

Szilágyi 1883. 36-37, 42, 51, 65, 67-69.1 Bíró 1921. 148.; Bíró 1937. 31-37.; Demény-

Cernovodeanu 1974. 98-99,; TT-ár 1907. 521.; Decei1978. 348-366.

2 Szilágyi Sándor: Bethlen Gábor kiadatlan po-litikai levelei. Bp. 1879. 408-409, 452.

11 TMÁOkm II. 199-205.1 IV. Murád 1623-1640 között uralkodó török

szultán.

229

5 A Porta által támogatott és 1632. július ésszeptember között uralkodó Radu Ilias havasalföldiva'da.

5 Dzsabek-Girei tatár kán harmadik uralkodása1627-1635 kıözött.

7 Az elhunyt sah a Szefevida dinasztiából szár-mazó Nagy Abbasz sah (1586-1628) lehetett.

5 Az 1603-1607 között uralkodó I. Ahmed szul-tán.

VÁRADI KÖRÖS: ısTvAN.Szilágyi 1883. 133-134.1Mantran 1974. 36.; Decei 19781. 358.2 Az Aranyszarv felől.5 Az Aja-kapu és Dzsubali (Cibali)-kapu a Ba-

lat nevü városnegyedben levõ erdélyi háztól nemmessze, délkeleti irányban fekszik.

1 A Szultán Mehmet városrészben fekvő II. Mo-hamed-mecset.

5 II. Mohamed szultán 1453. május 29-én fog-lalta el Konstantinápolyt.

5 Bayram pasa 1637-1638 között volt töröknagyvezér.

.IÓSIKA FARKASSzádeczky Lajos: Egy konstantinápolyi követje-

lentés 1650-böl. TTár 1880. 799--800.1 Bíró 1921. 85, 126.2 Decei 19781. 400-402.5 Magyarvéggyantai Boros János rendkívüli fõ-

követ.1 Száva Mihály erdélyi futár.5 Matei Basarab, havasalföldi fejedelem 1632-

1654 között.5 Vasile Lupu, moldvai fejedelem 1634-1653 kö-

zött.

SEBES1 FERENC

Kivonat Sebesi Ferenc naplójából. Közli RáthKároly. Delejtü (Temesvár) 1860. dec. 11. 44. sz.350-351. - Szilágyi 1875. 114-116.

230

1 Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. Anyagátgyűjt-ötte és szerkesztette Szabó T. Attila. III. Buk.1982. 307. (ereszt 17).

2 „Zarfánd vármegye... Sebessi Péteır bolgár-falvi, Kríscsorí Gáspár de eadem...“ ,,K-ará.nse-besi polgári rend: Sebessy Ferencz“ - ErdélyiOrszággyűlési Emlékek XVII. Bp. 1894. 405, 407.

5 Emich Gusztáv: Nagyajtai Cserei Mihály histó-riája. Pest 1852.

1 Matei Ba-sarab (1632-1654) havasalföldi vajda.5 Szilágyi 1875. 125-131.5 Brankovics György (1367-1456) szerb despota

vagy fejedelem.1' A „dézma-gyerekek“-ból - tehát a kereszté-

nyek által beszolgáltatni kényszerült fiúk-ból - ne-velték a janics-árokat.

5 Iktárí Bethlen István gubernátor, Bethlen Gá-bor testvéröccse.

9 Barcsai Ákos (megh. 1661) Hunyad megyei fő-nemes, erdélyi fejedelem 1658 és 1661 között.

ROZSNYAI DÁWD

Szilágyi Sándor: Rozsnyai Dávid, az utolsó tö-rök deák történeti maradványai. Monumenta Hun-gariae Historica 2/VIII. Pest 1868. 283-310. (Nap-ló), 337-340 (Önéletrajz), 504-510 (Diárium).

1 Szilágyi Sándor: Rozsnyai Dávid családja. Tu-rul 1884. 170-171.; Adatok Rozsnyai Dávid életé-hez. Századok 1874. 54-56.; 1886. 801-811.; 1912.605-607.; Perényi József: Rozsnyai Dávid. Sátor-aljaújhely 1896; Koncz József: Rozsnyai Dávid, azutolsó török diák életéhez. TT-ár 1882. 775-780.;Elekes Mihály: Rozsnyai Dávid élete és művei. Sze-ged 1906; Molnár Istv-án: Rozsnyai Dávid törökdeák. Bp. 1909.

2 Simonfi János: Rozsnyai Dávid naptári fel-jegyzései. EM 1914. 108-126.

3 Bíró 1921. 147.; Magyar utazók 56-57.1 Lénárt József: Rozsnyai Dávid egy ismeretlen

követjelentése (1670. jan.). TTár1882. 332-341.;TMAOkm IV. 351-357.; V. 336.

5 Rozsnyai Dávid fogsága történetéhez, 1679-

231

1682. TTár 1883. 155-169. (Antonio de Guevaraspanyol püspök Marco Aurelio O el relox de prin-cipes. Torgau, 1601 cimü munkájáról van szó.)

0 Dézsi Lajos: Rozsnyai Dávid Horologium Tur-cicum-a. Bp. 1926.

7 Az albán származású Fazil Ahmed pasa (Küp-rülü-zade), nagyvezér 1661-1676 között.

0 Matócsi vagy Masari István portai posta, azazfutár.

0 Valószínűleg Giovanni Batista Cassanova her-ceg, Lipót császár követe, aki a vasvári békekötésután (1664. aug. 11.) ment Istanbulba. Ekkor az1663-64-es osztrák-török háború után visszaállotta status quo.

10 IV. Mehmed török -szultán 1648-1687 között.11 Székelyhidi Paskó Kristóf.12 A világhírű Hagia Sophia, a bizánci stílusú

építkezés legkiválóbb remeke, a legnagyobb törökmecset. Justiniánus bizánci csá-szár építtette a tűz-vésztől elpusztult Nagy Konstantin-féle bazilikahelyére 532-537 között, két kisázsiai mesterrel, atralleszi Antheminosszal és a milétoszi Iszidó-rosszal.

10 A Boszporusz (törökül Bogaz) vagy Karadeniz-bogazi középső szakaszán van a Rumeli Hisar ésAnadolu Hisar, a tengerszoros Fekete-tengeri kijá-ratában pedig a Rumeli Kavagi zés Anadolu Ka-vagi kettős várerőd.

11 Fenerkiöj, mely nevét a világítótoronyrólkapta.

15 A tulajdonképpeni császári szeráj.15 Mikes Kelemen (ınegh. 1686) portai fökövet,

itélőmester, Fehér megye fóispánja.17 Marosnémeti Gyulai Tamás erdélyi kapitiha.15 A görög Panaiotisz vagy Panaghiotisz Nicu-

siosz főtolmács vagy nagy dragomán (1661-1673).10 Valószínűleg Thíra- vagy Szantorin, Dia és

Mílosz görög szigetek.20 Mai nevén Notiosz Euvoikosz Kolposz vagy

Evriposz tengerszoros.21Kasszándra tulajdonképpen nem sziget, ha-

nem a Khalkidiké félsziget legnyugatibb része.22 Récsei Boér Zsigmond (megh.1683).1669-1670

232

között volt portai kapitiha, 1678-ban pedig rend-kívüli követ.

25 Antonie din Popesti vagy Popescu (1669-1672) Havasalföld fejedelme.

APAOZAI TAMASSzilágyi Sándor: Apáczai Tamás 1671-iki portai

követsége. TTár 1890. 38-46.1 Binder P-ál-Vogel Sándor: Társadalom és

műveltség a XVII. századi Apácán. Korunk 1975,5. sz. 395-397.

2 Herepei János: Adattár XVII. századi szelle-mi mozgalmaink történetéhez. II. Bp. - Szeged1966. 588-592.

5 1671-ben Sarkadi Türi László volt az erdélyikapitiha. Apáczai Tamás itt valószínűleg nem azerdélyi, hanem a bujdosók kapitiháját említi.

1 Az albán származású Fazil Ahmed pasa (Köp-rülü-zade) nagyvezér.

5 Jenei Brankovics György alias Gheorghe Bran-covici török deák.

5 IV. Mohamed 1647-1687 között török szult-án.7 Bogdan Hmelnyickij (kb. 1595-1657) kozák

hetman idejében az ukrán kozákok elszakadtak alengyelektöl, és 1654-ben Oroszországhoz csatla-koztak. Ekkor rövid ideig ınegszűnt a kozák-t`ö-rök ellentét, és a zaporozsei kozákok követe aPorta segítségét kérte a lengyelek ellen.

11 A törökök arra törekedtek, hogy Lipót csá-szár követe (Giovanni Batista Cassanova) ne érte-süljön a magyarországi bujdosók és a Porta kap-csolatairól.

BALÓ MÁTYÁSVeress Endre: Baló Mátyás kapitiha itineráriu-

ma. TT-ár 1899. 309-316.1 Quellen V. 555.2 TMAOkm IV. 488.; VII. 168.5 VerArch 3/1858. 103.1 Jakab Elek: MTTár 187-1. 169.; Bíró 1921. 137-

138.5 Budapest története. II. Bp. 1973. 423-432.

233

0 A bosnyák származású Sari Szulejmán törökpasa 1685. dec. 24.-1687. szept. 18. között.

7 Vizaknai Nagy István rendkívüli követ és aVajdahunyad melletti Csolnakos faluból származóCsolnakosi Bálint nemes. Az alább emlitett Len-gyel László és Rácz János erdélyi követek voltaka n.ándorfehérvári török táborban.

0 I. Szelim Girei (Hadzsi, Kalgai, Galgai) krimitatár kán (1684-1691).

9 Abdurrahman pasa, Buda vár védője. A szep-tember 2-i ostrom után a keresztény hadak be-törtek a várba, a törökök utcai harcra készültek,de amikor az ostromlók rájuk rontottak, erre márnem maradt idejük. Iszonyatos öldökl-és és fejvesz-tett menekül-és kezdődött. Szervezett ellenállásracsak a mai Hess András téren került sor, aholAbdurrahman - mondván, hogy ,,Ha nem tud-tam megvédeni a rám bízott várat, haljak megén magam itt“ - kis csapata él-én karddal szálltszembe az ellenséggel és elesett.

10 Izmail pasa (Nisandzsi) török fővezér (1688.február 2.-máj. 2.).

11 Az abház származású Siyavusz pasa (fővezér:1687. szept. 23.-1688).

12 Alexandre Mavrocordato (1673. okt. 2.-1683.nov.; 1685-1699) fődragomán. L. Camariano, Nes-tor: Alexandre Mavrocordato. Le Grand Drogman.Son activité diplomatique (1673-1706). Thessalo-niki 1970.

10 II. Szulejmán tör-ök Szultán (1687. nov. 9.-1691. j-ún. 22.). .

11 Hadzsi-Musztafa-Efendi (Hodzsa, Frenk), reis-effendi, azaz külügyminiszter (1688. jún. 20.-okt.26.).

15 Serban Cantacuzino havasalföldi vajda (1678-1688).

SANDon PAL

Jakab Elek: Sándor Pál kapitiha és az erdélyinemzeti fejedelemség utolsó évei. III. Sándor Pálkonstantinápolyi naplója. IV. Sándor Pál konstan-tinápolyi emlékjegyzetei. Anno 1687. MTT-ár 1874.162-207.

234

1Bíró 1921. 148.; Szamota 1892. 303, 305.2 TMAOkm IV. 259-263, 282-284, 291-292.5 MTT-ár 1874.1 MTTár 1874.5 MTTár 1874. 207, 247.0 Instructio pro Generoso Paulo Sándor de Nagy-

Galambfalva ad Fulgidam Portam Ottomanicamexpedito Oratore nostro Continuo In Arce NostraFogaras data 25 Aprilis Anno 1887. Utasitás nemesnagygalambfalvi Sándor Pál, a Fényes Portáraküldött állandó követünk részére kelt Fogaras vá-runkban az 1687. év április 25-én. MTTár 1874.213-214.

7 Egyike azon ,,pennás“, azaz jól fogalmazó er-délyi f-őembereknek - itélőmester, külkövetségek-ben sokat forgott férfi -, akit a megbetegedettGyerőfy György Doboka vármegyei fóispán he-lyett jelölt ki a fejedelem és tanácsa portai kö-vetnek. A fejedelem utasításait 1687. április 24-énadta ki számára.

5 Az ország adójának átvételéért, amit akkorindítottak útnak a Portára. Az április 10-i ország-tanácsi végzés erre vonatkozólag a következőketírta elő: ,,Sárosi uramnak az adóval portára kel-letvén menni, az őkegyelme azon szükségére Bras-sóból 10 erős hámos lovak, az kapitiha uram szük-ségére pedig egy kocsi készítésére, ezeknek feletteaz adó alá való szekereknek Szebenből hozat-tatása szükséges.“ Nem volt tehát csekély amazezüstben és aranyban fizetett adó, amit a köve-tek 3-4 napig számoltak, és aminek elszállitásáratöbb szekeret igényeltek.

1' Az adószállitmányt a nagyvezér parancsábólaz erdélyi határszélre rendelt román, török, tatárkatonaság kísérte. Az adót ennek az őrségnek avédelme alatt vitték egészen á szult-ánnak valóátadásig.

10 E várat a törökök kiűzése után, 1693-banFederigo Veterani_osztr-ák tábornok régi birtoklásjogcimén és a kamara helybenhagyása feltételévelJósika Gábornak' adományozta. Jósika az erdélyiküldöttség tagja -volt, valószinűleg tőle értesültSándor P-ál Zsidóv-árról.

235

_ 11Az 1571-ben eihunyt János Zsigmond erdé-lyi fejedelem.

12 Piszko, azaz Pisc, a 237 m magas versecidomb.

15 ,,Török János“ vagy ,,János gazda“ a törökök,„Német János“ pedig az osztrákok gúnyneve.

11 Baló Mátyás Nándorfehérvárról 1687. április21-én keltezett kétségbeesett hangú levelében sür-geti az évi adó beszolgáltatását, ami május 11-énvégre megérkezett.

15 Alexandrosz Mavrocordatosz, később Skerlet(Balónál Szkerbeth).

10 Baló Mátyás szerint Sari-Szulejmán pasa nemkecskepásztorból, hanem lovászból lett fővezér.

17 Mehmed Bey (Yegen, Ebu-Kavuk) török kül-ügyminiszter (1685-1687. szept. 18.).

1-0 Mózes János török tolmács (megh. 1687. okt.17.).

10 Hohenzollern Károly (1643-1690), Lotharingiahercege, a császári hadak fővezére.

20 Sándor Pál itt a Siklósi (vagy második mo-hácsi) csatát irja le. 1687. aug. 12-én LotharingiaiKároly herceg a török nagyvezérrel Siklós és Har-sány között vívta azt a döntő ütközetet, amelynekkövetkeztében több horvátországi megyét visszafog-lalt. Az üldözés alatt 8000 török vesztette életéta Karisica (Sándornál az Ér) mocsaraiban és amegfutamitott sereg alatt leszakadt eszéki hidn-ál.Az 50000 főnyi császári és magyar, valaınint a60 000-nyi török had összecsapása az utóbbi teljesvereség-ével végződött.

21 Az Olympus Vitosának, a H-émus pedig aBalkán hegységnek felel meg.

22 Dolna Banja, a hőforrásairól ismert bulgáriaifürdőhely.

2511. Szulejmán török szultán (1687. nov. 9.-1691. jún. 22.).

21 1687. szept. 23-a óta Siyavusz pasa volt a fő-vezér, de már 1688. febr. 1-én a janicsárok meg-gyilkolták.

25 IV. Mehmed szultánt 1687. nov. 8-án fosztot-ták meg trónj-ától.

20 1687. dec. 9-én Sándor Pál levelet írt a feje-delemnek, amelyben szegény legény volta s egyéb

236

okok miatt hazabocsátását és más kapitihával valofelváltását kérte.

27 Béldi Pál (1621-1679) székely főurat, mivelApafi fejedelem és Teleki Mihály kancellár ellen-lábasai közé tartozott, Fogarason börtönbe vetet-ték; az onnan kiszabadult és Istanbulba mene-kült főembert azonban a törökök 1678-ban a Jedi-kulába zárták, és ott is halt meg. Johann Lutsch(1607-1661. nov.) portai szász követet II. RákócziGyörgy törökellenes fellépése miatt marasztottákIstanbulban. Zólyomi Dávid helyett itt inkább Zó-lyomi Miklós, Hunyad és Zaránd megyék főis-pánja értendő, akinek Ali török szerdár 1661-benaz erdélyi fejedelems-éget ajánlotta fel. Apafi emiattféltékeny volt rá, és Fogarason börtönbe záratta;innen 1664-ben kiszabadult, és Törökországba buj-dosott. Később a fejedelmi trónra töréssel gyanú-sitották, s 1670. márc. 3-án távollétében fej- ésjószágvesztésre ítélték. Vö. Szilágyi Sándor: Ada-tok a Béldi Pál-féle mozgalom történetéhez. TTár1881. 206-241.

KOMAROMI JÁNOSMagyarországi és erdélyi bujdosó fejedelem Kés-

márki Thököly Imre secretáriusának KomáromiJánosnak törökországi diariumja s experientiája.Közli Nagy Iván. (Magyar Történelmi Naplók aXVI-XVIII. századból) Pest 1861; második kiadás:Bp. 1887,. Szamota 1892. 315-373.

1 Szabó Károly: Komáromy János életéhez. TT-ár1881. 206-208.

2 Komáromi János levelei Teleki Mihály özve-gyéhez. TT-ár 1881. 140-141.

0 Trócsányi Zsolt: Teleki Mihály. Bp. 1972. 326--327.

1 Thaly Kálmán: Thököly Imre naplói. Bp. 1873.555-557, 578-580, 588, 590, 635.; Köpeczi Béla:„Magyarország a kereszténység ellensége“. A Thö-kőly-féle felkelés az európai közvélem-ényben. Bp.1970. 276-278.; Magyar utazók 58-59.

5 Hopp Lajos: Mikes és világa. Buk. 1973. 40.0 A középkori magyar királyság sorsát eldöntõ

237

mohácsi csata (1526. aug. 29.) egyik török hőse,Bali bég Nyárad felől megkerülte a magyar se-reg jobbsz-árnyát, és a lovashadakat a Duna in-goványaiba szorította.

7 Szendró legfőbb nevezetessége a soktornyúvár. A monda szerint Jerina Prokleta (AtkozottIrén), Brankovics György szerb deszpota feleségeépíttette, de az itteni feliratokból az tűnik ki, hogymaga Dzsurádzs Brankovič (a szerb népdalokbanDzsuro Szmeredevıá-c) emeltette a várat 1430-ban.Szendró 1430-1459 között a szerb deszpota szék-helye és a még meg nem szállt Szerbia fővárosavolt. Mivel a szerbek 1459. nov. 8-án feladtákSzendró várát, Mahmud pasa megengedte Bran-kovics Irénnek, hogy kincseivel együtt eltávoz-zék. Szerbia török szandzsákság fővárosa Szendrólett. Decei 1978. 170.

0 1448-ban, midőn a második rigómezei ütközetután hazafelé sietett, útközben azonban török fog-ságba esett.

0 1688-ban, Belgrád elfoglalása után a császárihadak egész Nisig nyomultak előre, de Köprülüvagy Fazil Musztafa pasa fővezér (1689-1691)győzedelmes csatái után csakhamar visszavonultakSzerbiából.

10 A Ponyavica folyó torkolatában volt az Ar-pád-kori Keve vára (Kovin).

11 A Morava (vagy Velika Mo.rava) torkolatánálfeküdt a római Margus castrum (a Morava latinneve is Margus); ez volt Kulič vára.

12 Osztrova vagy Temes-sziget.15 Viminacium római castrum romjai a szerbiai

Kostolac mellett, a Mlava mindkét partján.11 Ram mezőváros, Ópalánkával (Banatska Pa-

lanka, a római korban Lederata) átellenben. Kö-zépkori várában a tornyok és a külső falak mégel-ég jó -állapotban vannak.

15 II. Istv.án (1116-1131) magyar király a lázadóAlmos herceget befogadó Görögországra táma-dott. Nándorfehérvárt bevette, s köveiből Zimony-ban épittetett új várat. Győztesen hatolt előreegészen Philippopolisig (ma Plovdiv), melynek vá-nába z-árkózott be a bizánci császár. István ki-rály megunta itt a várakozást, és hazatért. Almos

238

herceg időközben (1127. szept.) meghalt. A követ-kező évben, 1128-ban Janusz Komnemnosz (1118-1143) császár a Karas torkolata vidékén döntő gyö-zelmet aratott és elfoglalta Haram várát.

10 A Haram vára helyén épült Banatska Pa-lanka (törökül Duna Varad).

17 A római Picnus, ma Veliko Gradlšte.10 A Pek (latlnul Picnus) folyócska mellett,

-annak forrá-sánál van a majdanpeki bánya, Szer-bia leggazdagabb rézérc-lelőhelye.

10 Ostrovul Moldova (Moldovai sziget).20 Cupiae nevű római erőditett tábor helyén a

szerbek építették, 1391-ben már török kézre ke-rült.

21 A Coronini melletti Lászlóvárról, a dunaieróditményekról és Murád szultán győzelméről1428-ban lásd Theodor N. Trâpceanu: Despre une-le cetăti medievale din Banat. Studii de istoriea Banatului I. Timisoara 1969. 45-51.

22 Az ún. kolumbácsi vagy golumbácsi legyek,amelyek tágas barlangokban fészkeltek és onnankirepülve óriási számban árasztották el a Bánsá-got és az Al-Duna vidékét.

25 A Klisszura zuhatagjainak régi nevei: Szten-ka, Kozla, Dojka, Izl`ás, Kis- és Nagy-Tachtalia,Greben, Kazán, Prigrada.

21 Háromtorony: Tricule, törökül Ücs-Kule, kö-zépkori várrom Szvinica mellett.

25 A Kazán-szoros szabályozása előtt a Prigradaszirt mellett evezős gályák egyáltalában nem, gőz-hajók pedig csak a legnagyobb veszélyek köze-pette haladhattak el.

20 A Piszkabarának is nevezett Veterani-barlang(törökül Inlik), Dubova falu mellett. 1691-benVeterani osztrák tábornok a barlangot 300 kato-nával megsz-állta és 45 napig sikeresen védte atörökök ellen.

27 Ogradena faluval átellenben, a szerb partonvan a Traianus-emléktábla.

20 Vidin (románul Diu, az ókorban Bononia, ré-gi magyar neve Bodony) várát, mely 1365-1369között a bodonyi bánság székhelye volt, 1444-benHunyadi János foglalta vissza a törököktől. Az

239

osztrákok 1689-ben megszállták, de már a kö-vetkezõ évben el is vesztették.

20 Lom vagy Lompalánka.00 A római korban Ulpia Oescus vagy Oescus

Palatiolon.01 Preszláv városának, a régi bolgár fővárosnak

romjaihoz. Mivel a törökök Eszkí Sztambulnak,azaz Ókonstantinápolynak nevezték, az a tévesnézet alakult ki, hogy Nagy Konstantin először ezta várost kezdte épittetni.

02 Drinápoly (latinul Hadrianopolis, török-ül Edir-ne, bolgárul Odrin, románul Odriu vagy Udriu)1366-1455 között a török szultánok székvárosavolt.

00 Nyugati utazóknál Ponte Piccolo, város SanStefano (Yesilköy) és Büyükcekmece között, a haj-dani Rhegion helyén. Egykori tornyát a törököklerombolták; egy híd, országút és görög falu ma-radt fenn. E hídról nevezték Kishídvárosának.

01 A Szeráj (Topkapi Müzesi - a szultáni pa-lota).

05 Federigo Veterani (1650-1695) olasz szárma-zású osztrák hadvezér. 1683-ban Bécs védelmébenegy vértesezred élén tüntette ki magát. Mikor acsászári hadak Erdélyt elfoglalták, Görgény várátVeterani szállta meg. 1689-ben NiS, majd 1692-től az erdélyi császári hadtest parancsnoka volt.Az 1695. évi hadjáratban, mivel Frigyes Ágost szászválasztófejedelem és császári fővezér cserbenhagy-ta, 8000 főnyi hadtestét II. Musztafa szultán túl-erőben levő serege Lugos mellett majdnem telje-sen megsemmisitette. A sebesült Veteranít a tö-rökök fogságba ejtették és meggyilkolták. Vö. Că-lători străini VII. 464-478.

00 ld. Kornis Zsigmond (1641-1683) Marosszékkapitánya volt. Fia, ifj. Kornis Zsigmond (1677-1741) 1696-ban bárói rangot nyert, és 1713 és 1731között Erdély kormányzója lett.

27 Ejub, ki a hagyomány szerint Mohamed pró-féta zászlóvivöje volt és 688-ban Konstantinápolyostrománál elesett.

00 A Hagia Sophia vagy Ayasofya.00 A Fener-burum világítótorony, Kadiköytől

délre (Fenerbalice).

240

10 Ez a csonka kerek torony, amelyet egy kúpalakú hegyen 1350-ben a genovaiak építettek, mais áll.

11 Enyingi Török Bálint 1521-ben belgrádi bánvolt, 1541-ben részt vett Buda védelmében, deazután török fogságba esett és Istanbulban haltmeg.

12 E várakat (Rumeli és Anadolu I-Ii-sar, Rumeliés Anadolu Kavagi) Rozsnyai Dávid írta le.

10 1444 novemberében a v-árnai csatában.11 Kemény János erdélyi tan-ácsúr, a reformátu-

sok pártfogója. Teleki Mihály kancellár Anna nevűleányának férje.

15 Az Atmejdan téren álló híres kígyóoszlop,melyet a görögök a perzsák ellen vívott plataiaicsatában zsákmányolt anyagból öntöttek -és a győ-zelem emlékére Delphoiban, Apolló tiszteletére -ál-lítottak fel.

10 Ugyancsak az Atmejdan tér közepén áll a 15m maga-S gránitobeliszk, amelyet Theodosius Athén-ból vitt oda.

17 A Tekir-szeráj, Konstantin hebdomoni palotá-j-ának romja. .

10 Nyilván valamelyik török hónapra utal. Kéthasonló elnevezésű török hónap van: ,,rebi' ül-a1'ıír“, a hedsíra szerinti negyedik holdhónap, és,,rebi' Ül-evvel“, a hedsíra szerinti harmadik hold-hónap. Viszont a ,,corum“ nem biztos, hogy törökszó. Lehet ros-sz másolás is. Pl. ,,mensiS eorumrabbiel“ helyett, ami viszont azt jelenti, hogy 'aző [mármint a törökök] rabbiel hónapja”.

10 A nagyszerű sztambuli vízvezeték építését márKonstantin császár idejében megkezdték, majd akésőbbi görög és török császárok korszerűsítették.A Konstantinápolytól mintegy 22 km-re északra

fekvő Belgrád városkánál volt öt nagy vízfogó,ezekben gyűlt össze az eső és a hó leve. A vízve-zetéket az Egri (Komárominál Görbe) kapun átvezették be a fővárosba, két völgyet még a gö-rög cs-ászárok által építtetett viaduktok hidal-nak át.

50 A Bursa feletti Uludag hegy (2543 m).51 Duquesne francia admirális, aki -1681-ben

Kheószt bomb-ázta.

16 - Utazások a török birodalomban 241

52 A Rumelifeneri vagy Fenerkiöj világítótor-nyot

50 II. Musztafa török szultán (1695. febr. 7.-1703.aug. 23.).

51 Wolfgang von Öttingen-Wallenstein herceg, abécsi „Reichs-Hofrat“ elnöke vezette 1698-1699-bena karlócai (karlovici) béketárgyalásokat, s útjárólnaplót is vezetett.

55 William Paget angol lord, aki mint egy köz-vetítő hatalom képviselője maga is részt vett akarlócai béketárgyalásokon.

50 Zrínyi Ilona.57 Vörös-szigetek - Kizil Adalar a Márvány-

tengerben.50 Jalova, Gomlik és Gebre között, 60°-nál me-

legebb hőforrások-kal.50 Itt, a virágok mezején, a Komáromi által le-

írt kertben találkozott Thökölyvel az antik ritka-ságok gyüjtésére Törökországba jött Paul Lucas.A Voyages dans la Gréce, l'Asie mineure, la Ma-cédonie c-ímű, 1712-ben Párizsban megjelent k-öny-vében így írta le az 1705 júniusában, kevéssel aszáműzött fejedelem halála el-őtt történt találko-zást: ,,A fejedelem nagyon szívesen fogadott. Egyszép fákkal beültetett gyönyörű gyümölcsöskertbentaláltam, egy minden oldalról nyitott tetővel ellá-tott hintón. [...] Másnap is kis híntőján ült, egy,a telepet átszelő patak mellett, amelynek szelídcsobogása észrevétlenül is álomba ringat [...].“

Szó. ÉS EIFEJEZESJEGYZÉK

absque omni intermissione - minden megszakításnélkül, szüntelenül

acceptál - elfogad, szivesen fogad, elismeraccomod-ál - alkalmazkodik vmihez, alkalmaz,hozzáilleszt

accomodo - intéz, rendez, alkalmazkodik, igazo-dik vkihez v. vmihez

actualis - mostani, jelenlegi, a most szolgálat-ban levő

ad consequentur - következőképpen

242

ad dominum rediit, qui fuit ante suum - vissza-került régi urához

ad gustum - ízletesen, étvággyaladhaerıáló - csatlakozó, hozzátartozó, ragaszkodó,kísérő

adhaerens - csatlósadhibeál - alkalmaz, használ, viselkedik, magamellé vesz

ad ineluctabílem tristitiam - legyőzhetetlen szo-morúsággal

adjungál - hozzáteszadminus - legkevesebb, legalábbadmirál - csodál, megbámuladmittál - enged, elfogad, bebocs-átad purificationem - megtisztulás végettaemulatio - versengés, irigységaer - levegő, légkör, fuvallataetatis - .életkoraga - katonai főember, az oszmán-török hadseregaltisztje v. tisztje, a tulajdonnevet kiegészítő ka-tonai cím; idősebb testvér, birtokos

alaj - csapat, ezred, katonai diszszemle stb.; kí-séret, szertartás, csoport, sokaság, gúny

alajbég - török katonai méltóság, a szandzsák-bég helyettese

alkorán - korán, a mohamedánok szent könyvealludfál - tréfál, vmire utal, példálóziká(l)talag - régi űrmérték, kb. 68-75 literanglus - angolanimositás - ingerültség, gy-űlıölség, ellenséges in-dulat, elfogultság

annuatim - évente, évenkéntantiquitás - régiség, régi időtől fogvaantiquo nomine - régi névapparentia - megjelenés, mutatkozás, látszatappetitus - étv-ágyapprehendál - neheztel, megsértődik, kifogásol;megszerez, megragad

archíepiscopus - érsekarena - húgykóari-ánus - unitárius, egyistenhivőarmada - ármádia, hadsereg; hajóhadarnavut v. arnót - albánarrestál -- letartóztat, visszatart

243

articsóka - bog-áncsfélékhez tartozó növény (Cy-nara scolymus); lila színű fészkes virágzatát főz-ve fogyasztják

assecutoria - biztosítólevél, oltalomlevélasserál -- állít, bizonyítassignál - kioszt, ráruház, tulajdon-it jatlac V. atlasz -- fényes felületi hatású selyembõlkészült kelme

at(h)nfámé - t-örök szerzödéslev-él, írásbeli szerzõ-dzés

aud(i)entia v. audieneia -- fogadás, kihallgat-ásausztriga -- osztrigaautor - szerzõauxiliante Deo sub spe bona - Isten segítségévelés jó reménnyel

ayva - birsalma

bagaría -- növényi anyaggal cserzett, vízálló puhamarhabõr

bagaría turba - durva pokrócból készült tarisz-nya

bagazia - festett kendervászon, kék vászon, lepel-szoknyaféle

bajram, bariam, barian - muzulmán ünnep: Ra-mazan (Kücsüg V. Seker), Bayram és KurbanBayram (az áldozatok bajrama), amikor Mekka-ba zarándokoltak; nagyrabecsült nap, vígság,öröm

balsamum olaj - balzsam, illatos olajat tartalma-zó gyantás nedv

baltacsi főember - az alabárdosok tisztjebaltacsilfárok - a szultán alabárdos gárdájánaktagjai

barát - katolikus szerzetesbariam, barian l. bajrambasaalja had - egy basa V. pasa parancsnokságaalá tartozó had

bavaríai - bajorbaxis - borravaló, baksisbeata - boldogbég, bék v. bej - katonai rang, egyes vidéki kor-mányzók címe, fõ-úr

244

beglerbégség - több szandzsákból álló közigazga-tási egység

belga - németalföldi: holland és flamandbelind -- bölénybenedictio - ajándék, dicséret, áldásbepresentál - bemutatbéres ház - bérelt lakás, szállásbokor - csomó, csoport, köteg, párboncsok, bonjok - lónyakdísz, a hadizászlóról le-ffüggő díszítés

bonum ordinem redig-áltam - jól elrendeztembos(z)tandzsi - a kertészeti teendőket végzők ésa szultán személyes használatára szolgáló hajók,csónakok személyzetét alkotó szolgálattevök;elöljárójuk, a bosztandzsi basa, a szultán bizal-mi embere

bulya vászon -- sz-ádának nevezett, ritkább szö-vésű textilféleség, török vászonfajta

bustandsi 1. bosztandzsi

cámi - dzsámi, muzulmán templomCampania - hadjáratcanalis - csatornacancellarius - kancellár, udvari fótisztviselõ; l. rez-effendi

cápa szerszám v. Í-ék - halbõrrel bevont lószer-sz-ám

capella - kápolnacapra(n)g v. cafrang - csótár, lóterítócasia fistula v. fusula -- duda (Casia fistula, Du-delsack)

castrum - vár, katonai táborcasus - eset, esemény; dolog, ügycavallier -- lovag (nemesi cím); nõ lovagja, hó-dítója

cejth-áz v. ceigház - fegyvertár, arzenál (Zeng-haus)

centum - százceremonia - (egyházi) szertartáscertificál - igazol, bizonyít, tanúsítchamaeleon - kaınéleonchih-ája 1. csausz

245

cilalia - hírcincin - cintányércirca dimidium - közepe tájáncirca festum Pascalis -- húsvét ünnepe tájáncirca finem - vége felécirciter - körülbelül, hozzávetőlegesen-circulus - kör, körüljáráscirkáló - őr, járőr, őrszem, katonai megfigyelőclassis - iskolai osztály; osztályteremcolál - tisztelcomitiva - kísérő, kíséretcommendans - katonai parancsnokcommissarius - megbízott, kiküldött; csendbiztoscoınmissio -- megbízatás, feladatcommoveál - sajnfálkozik, búsul; tartózkodik, idő-zik _

communioál - úrvacsorát vesz v. áldoz; közöl,közlekedik, érintkezik

compareál - megjelenik, mutatkozikeompl-aceál - kedvezeomplices - büntárs, cinkos 'concilium - gyülekezet, népgyűlés, tanácskozás:

zsinatconfectum -- cukrászkészítrnény, édesség, cse-

megeconferál - adományoz (címet, kitüntetést), ad;tárgyal

co-nferentia - tanácskozás, értekezletconfirmál - jogilag megerösít, igazolconfluentia - összefolyás, egyesülésconfusio - zürz-avar, rendetlenség; összezavarás;szórakozottság

conjectualiter - feltehetőleg, valószínűlegconjiciál - sejt, hozzávetőleg felbecsülconjungálódik - összefonódik, egyesül, csatlako-zik

consen-tiál - egyetért, együttérezconsequenter - következésképpenconsignatio - összeírás, feljegyzéscontenınál - lebecsül, megvetcontignatio - emelet, szintcontinuál - folytatcontinue - folyamatosan, állandóan

246

contlnuus orator - állandó (portai) követ, kapi-tiha

cornéta l. kornétacorrig-ál - helyreigazít, kijavítcorrumpál - megveszteget, megront, tönkreteszcredentia - hitel, bizalom, bizonyítékcredentiánkat assigunáljuk - bizalmunkat v. hû-ségünket fogadjuk

credentionalis levél -- megbízólevél, hitlevélcum argenteria - ezüst evőeszközzelcum gratulationem -- midőn örömünket kinyilvá-nitjuk v. kifejezzük

cum longo naso - hosszú orral, csalódvacum magna periclitatione magnatum - a főuraknagy veszedelmére

curál - gondoz, gyógyít, orvosilag kezelcuriosus -- kíváncsi

csámi 1. cámicsatlam-atag - hasadtcsattogás - villámlás, égzengéscsausz, csaus, csavus v. csiahoglár - követ, diplo-máciai futár, a szultán testõre; öreg janicsár, al-tíszt, csendőr, hírnök

csebecsák - fegyverkovács; a fegyvertárak keze-lője

csecsmek - templomféle, íspotály (?)cs_eke - egy teher facsekme, csetsme - kútcselepi v. cselebi -- művelt (török) ember, tudósember megszólítása

csemelye - selyemkelme, amiből díszes lótakarókészül

csemerlet - habos posztócserepulya - fémből készült hordozható melegítő-alkalmatosság

csiebecsia l. csebecsákcsiflik V. csiftlik - zöld teı`ület, major, gazdaság:egy pár ökörrel megmüvelhető nagyságú föld(csift = pár)

csilai v. dselali - szökevény, lázadócsokoly - sakálcsorba - levescsömö(r)le 1. csemelye

247

csöpögókő - cseppkócsuh-ad-ár - a keresztények ellen harcoló katona;

1. dzsihfádcsuhadzár aga - főkomornyik (csukod-ár); a szul--tán v. más főurak ruhatárának kezelője, kama-r-ás

datum ex, in - kelt... -ból, -ból, -ban, -bendecadentia -- hanyatlás, visszaesés, kulturálisbomlás ˇ

decapitál - lefejez, kivégezdecima - tíz, tized, tíz darabdeleál -- felmentdemereál - vmit magához bilincsel, megszerezde more novorum imperatorum - az új császá-rok szokása szerint

deput-ál -- követként küld, kik-üld vhovaderék - fő, kiváló, nagyobb szabásúderék tenger - nyílt tengerdervis -- mohamedán kolduló szerzetes, írástudó,szent, szegény

desperál - reményét vesztidesperatio - kétségbeesés, (végső) elkeseredésdes(z)pota -- a Balkán félszigeten a középkorbanuralkodó fejedelem c-íme; kényúr, zsarnok

devotizál - feláldoz, imáddie, dies - nap, napokdie vígesima sexta Junii - június 26-ándiffidál - bizalmatlankodik, gyanakszikdiffidentia - bizalmatlanság, gyanakvásdimidium - kzözépdimissio - ell-Eüldés, kiküldés, elbocsátás, lemon-dás

directio - vezetés, irányítás; iránydirhem l. dramdiscretio - titoktartás, tapin_tatosság; jutalom, bor-ravaló

discretus -- tartózkodódiscur(r)ál - társalog, beszélget; vitatkozikdiscursus - társalgás, tanácskozásdispositio -- rendelkezés, intézkedés, utasítás, el-rendezés, felosztás; hajlam, hangulat, fogékony-sag

disputatio - vita, szóváltás

248

distlchon - egy hexameterból és egy pentame-terből álló vers

districtus _-- vidék, tartománydíván - szultáni v. fövezéri tan-ács; császári ud-var; gyűlés

diver-tál - szétágazik, megoszlik, elvál, eltérDomine miserere ejus - Uram, könyörülj rajta,Isten, kegyelmezz neki

dominicani - domonkosrendi szerzetesdominum maris - a tenger uradram, dirhem v. drahma - súlymérték; egyenlő1/400 okkával; régi arab ezüstpénz, súlya 2,79 g

dsida - hosszú gerely, lándzsaszerű lovassá-gi szú-rófegyver

ducatus - hercegségdutka v. dukát -- régi velencei aranypénz; apró-pénz, érme

dzsihád v. csihád - a keresztények és a muzul-mán szakadárok ellen vívott ,,szent“ háború

eadem die - ugyanazon napEcce exemplum do vobis - Nézzétek, példát mu-tatok nektek

ef(f)endi - a tör-ököknél megszólításkéntz úr,uram

égettbor - borpárlat, seprőp-álinkaegri v. igri - görbe, hajlottemír - arab eredetű török szó. Eredeti jelentése:egy nép (törzs) bírája, majd a próféta utódairavonatkozott. A török nyelvhasználatban -késöbba beglerbégek és szandzsákbégek titulusa

episcopus - püspökeskarlát 1. skárlátétet - mérgez `et hoc aliquid novo - és itt (ez) valami új dologet sic consequenter - és így továbbetymologia - a szófejtés tudománya; az iskolaegyik osztályfokozata

examinál - vizsgáztat; vallat, megvizsgálexcellál - kimagaslik, kitünik, jeleskedikexcipiál - kivételt tesz, kifog, kivesz, megfog, el-vállal, kifogást hoz fel

excludál - kizár, távoltart, akadályoz

249

ex discretione - tapi-ntatból, tartózkodó viselke-dése miatt

ex ejus vocatione -- kérésére, megh-ivás-áraexercitium - katonai gyakorlat; vallási gyakorlat,ima

expediál - küld, elküld, kézbesít; kiteszi a szűrétexpeditio - hódító célú hadjárat, felfedező út;szétkül-dés

experi-ál - tapaszt-alexperientia - tapasztalat, kísérletexploratorio modo - ismeretszerzés, kikémlelésvégett

expositio - bevezetés, előkészítés, klfejtés, elő-adás

exsistál - létezik, vanextremo casu - végső esetben

facepeljő - facipöfacit -- tesz, összegezfactor - illetékes, ügynök, kereskedőfaolaj - olivaolajfarkas maszlag - farkasméregfarmatring -- lószerszámnak v. nyeregnek a fa-rokra hurkolódó kipár-názott szíja

fata via invenerunt - a balsors v. végzet útjakönyörtelen

fauces augustiae montium - hegyszorosfejércseléd -- szolgáló asszony v. leányfelestök V. fölöstök - reggeli (Frühstück)feneri - lámpásfermán v. firmán - a szultán névjegyével ellátottrendelet, parancs

files-án - csésze, findzsafilegória, filagória - kerti faházikó, lugasfilhám -- elefántok háza v. ketı`ece; állatkert v.vadaskert

finis castrametationis praesentis - vége a jelen--legi táborozásnak

flandriai orator - n-émetalföldi követflor. - forintfortuna superveniál - vihar keletkezikfoszlán v. fisztán - fosztán, fosztány: ujjatlanmellény (exomis)

fõcancellarius l. rez-effendi

250

francos ember -- szifiliszes, vérbajos emberfrequenztia - nagy látogatottság, sokaság, néptö-meg, sokadalom; gyakoriság

fuimus apud Principem Janizarorum - azutánvoltunk-a janicsár agánál

fundamentom -- alapzat, alap, támaszfurkata - csónak v. sajka; lapátos hajófustul-a - duda (?)

galiba - bonyodalom, bajgazi -- a muzulmán hitért küzdő, hős, vitézgenerosus -- nemeslelkü, nagylelkű, bőkezűgen-tar, gyantár - fenyőgyantás fénymázzal be-vont

georgiánus - grúz, kaukázusi népgorelyka - lengyel pálinkagrádics - lépcsőgranát, gránát - vöröses színű féldrágakőgratia - kegyelem, kegygratis datur victus omnibus hospitibus comentibus- minden átutazó vendégnek ingyen élelmet ad-nak

gravaınen - sérelem, felháborodásguardia, gvardia - órséggubernium - kormányzóság, helytartótanács; kor-mányzat

gürci nemzet - kurdgüverdcsin - galambgvárdián, guárdián - szerzetesrendi főnök

gyöngyvér - gyömbér, Dél-Ázsiában honos fűszer-és gyógynövény

gyantár l. gentar

habarnica -- polipféle: szépia, tintahal; tejes leveshaeres - örököshám v. hán -- vendégfogadó; herceg, uralkodóharmincad - az országból kivitt és behozott áru-kért fizetett vám

hispanus - spanyolhitvány - gyámoltalan, szegény, kicsihives - hűvös .hodzsa v. hoca - perzsa eredetű szó, többnyire atiszteletet kifejező megszólításokban használták;

251

ez volt az iskolákban, a medreszékben v. papne-veló intézetekben és dzsámikban tanító, mesterek,vagyis a müderriszek megszólitása

honoris ergo - becsületből, tiszteletbólhostát - külvároshurut - hülés, a nyálkahártya gyulladásahybernus - ír, írországi

ikindikor - hányadikánillustris v[est]rae celsitudinis servitor humillimusperpetuusque -- felséged legalázatosabb és örö-kös szolgája

imám - mohamedán v. muzulmán papimpatientia - t-ürelmetlenség, érzéketlenségimpedimentum - málha, poggyászimperium - birodalom, uralom; a nıéınet-rómaicsászárság

in anno Domini - az Úr.. . évébenin bonum ordinem - jó rendbenincognite - titokban, ismeretlenülin effectum - ténylegesen, a valóságbanin medie tempore -- időközbenin mora - (vmely) dologbanin primis Martii - március elején, kezdeténinsinu-ál - sejtet, tetteti magátin Sophiam venimus - Szófiába jöttünkinstructio - utasítás, rendelkezésun summa - összegezve, rövideninterpretatio - tolmácsolás, értelmezés, magyará-

zásintervení-ál - közbenjár, közvetít, közbelép, be-avatkozik

intimitatio - bizalmas viszony, bizalmaskodásinvadál - megtámadiskárlát l. skárlátisto casu - ebben az esetbeniszák - b`őrből kész-ült általvetőiszkeleje l. skelegeiszkófium l. szkófiuınitem - ugyanúgy, ismét, hasonlóképpeniter capientes ex Sophia - Szófiából utunkat foly-tatva

iszpahia 1. szpáhi

252

jacar - török ruhafélejaci - este _jancsikos ló - homlok- v. szügyhámmal feldíszí-tett ló

janicsár, v. 'jancsár _ ,,yeni-cser“, azaz 'új sereg';a törökök állandó h-aderej-ének, a zömében mo-hamedán hitre tért keresztény foglyokból állógyaloghadnak a tagja

jeni hám - új vendégfogadójerikói (jerikői) rózsa -- sivatagi növény, össze-zsugorodott levelei a nedvesség hatására szétte-rülnek

jó (tbsz. javak) -- v-agyon, birtokjubilir -- aranymüves, -é-kszerész (Juweller)juris consultus et judex -- jogtudó és bírójuxta antiqua sua privilegia - régi kiváltságukszerint

juxta numerum - szám szerint

kádi v. kadi(a) - muzulmán bíró, ellenőr, hadtápés hitelesító az adószedők mellett, vmint világiés egyházi megbízatásokat betöltö török értelmi-ségi

kadileszker, kádiaszker - részben hadbíróként te-vékenykedő, emellett azonban a birodalom ká-dijai felett is felügyeletet gyakorló személy

kaftán - eredetileg felsőruha, amelynek hosszú al-só része és hosszú ujja volt; szükebb értelem-ben: díszruha

kaftánoz - kitüntetésképpen török köntösbe -kaftánba - öltöztet

kajik - kajak, csónakkajmek-ám, kaymekan - török főurak helyette-

se, fővezéri helytartókaláris - korall, korallgyöngykale - vár, erődítménykalkan baluk - valószínűleg: lepényhalkallyamizk - hasiskalug(y)er (gör. kalogerosz) -- bizánci görög szó,jelentése tiszteletreméltó; görögkeleti szerzetes

kamuka - damaszkuszi kockás ruhasz-övetkanat v. kanaf -- (rost)szál (?)kanót - kaznóc, gyújtózsinór, lámpabélkantár - súlyegység: 1 kantár = 44 oka v. 56,4 kg

253

kapi aga - a fehér heréltek főnökekapitány basa - tör. kapudan-pasa, török tenger-nagy, a tengeri haderő parancsnoka

kapitiha v. kapochia - követ, állandó portai kö-vet, kapikiha

kapu - ajtó, átvitt értelemben: hivatalos épület,hivatal; a maga-s Porta régi neve pasa kapuszu,azaz a pasa kapuja

kapucinus - szerzetesrend, a ferencesek rendjé-nek tagja

kapucsi v. kapidzsi -- ajtónálló, kapuórgz ők vezet-ték a folyamodókat a díván elé

kapucsi basi, kapudzsi basa - az ajtónállók fó-nöke, kamarás; követségbe is küldték, a hivata-los levelezést is õ végezte

kardinál - bíboroskarmasin, karmazin - karmazsinpiros, selyemvö-

nös szinü kelmekártya - fából készült edény, kannakazlár 1. kezlárkazul - perzsakazulok hite - síita mohamedán, perzsa vallásúkazul pasa, kaz-il basa, kizilbas - perzsa sahkengyelfutó - ura hintója előtt futó szolga, kí-séró

kéneső - higanykezlár v. közlár aga - a fekete heréltek főnökekihája, chihája (tör. kethüda) - a török államszer-vezet többféle kethüdát ismert, általában a ma-gasabb rangú tisztviselők helyetteseit neveztékígy; követ

kila - régi török ürm-érték, kb. 120 kgkilicse, kilise - keresztény templomkilits baluska - kardhalkimló - kémkonak -- szállás, állomáshely; palota, udvarházkophal - kopp (Cottus gobio)korán 1. alkoránkornéta - lovass-ági zászlókoszperd - vékony kard, tőrszerű szúrófegyver

- hídkörmön ér - rajtafogköy - falukulan - nyeregheveder

254

kurbán bajr-ám - török vallási ünnep, amikor ál-latokat á-ldoztak

kutink - selyem és gyapot szövöttáru (-tör. kutni)kücsük - kis, kicsiküle - torony

lasn-ak v. lazsnak - lópokróc, matraclektika - kocsiféle, üveges hintólengeteg - könnyebbfajta vékony vászon v. se-lyem

lente -- nyugodtan, lassanlépa - angol pénzegység; fillérlogofet - kancellár, fejedelmi titkár, írnok, ispánludat ad - sakkot ad

magn-animitás - bátorság, bátorszívűség, nagylel-kűség

magnificentiájú - nagyszerű, pompás, remekm-agnus - nagymajestás - fenséges, méltóságteljesmajic, majc - öv; kantárszár; drága anyagból zsi-nórszerűen vert díszítés

malozsabor -- édes csemegebor, vina malvaticamanna - a K-özel-Kelet pusztáin termő, emberitáplálkozásra is használt növény (Aspicilia)

marchio - márki, hercegmarha - áru; vagyonmartirium - vértanúság, megpróbáltatás, laínszen-vedés

maszlag - nadragulya, mérges növényma-teria - anyag, textilféleségmázul v. masil - arab szó, értelme; elbocsátott,kegyvesztett

medálj, medál, medalion, medaill -- nyak- v. óra-láncra akasztható kerek v. ovális ékszer

medizator -- közvetítő, közbenjárómedicamentum - orvosságmedio tempore - időközbenmehasz (tör. mehaz) - forr-ás; ihlet, eredetme judice -- ítéletem v. becslésem szerintmegkuhint - megsuhint, megcsapmemoriale -- napló, emlékeztető feljegyzésmensis - hónapmentést - azonnal, rögtön

255

mértföld, mélyföld - hosszmérték; magyar mér-föld : 8154 m; német mérföld = 7532 m

merza v. morza - perzsa hercegi és tatár nemesicım

miraculum mundi -- világ csodája, csodaműmohar l. muharmolla v. mullah -- a vallá-studományban járatosember címe (arab maule = úr, gazdag)

mondola -- mandulamonstrum - szörny, szörnyeteg, torzszülöttmoskva - muszka, moszkvai oroszmufti - mohamedán törvénytudó pap v. jogtu-dós

muh-ar, moh-ar - pázsitfűfélemulat -- időzik, tartózkodikmunitio - lőszermuskalj, miskál - mértékegységmuskatály, muskéta - a kanócos puska egyik faj-tája

muzurmany v. buzurmány - muzulmán

nádméz - nádcukor (Saccharum officinarum)nec volo, nec debeo - nem is akarom, nem is kellnehült -- néholnemo -- senki, nem létező, üresnihil procrastirando, avagy cunctando - semmitsem halogatni, avagy semmiben sem tétovázni

nitra - kö-teg, fasciculusnominál - név szerint (kinevez, kijelöl)non obstante eo - nem akadályozta v. nem za-varta őket

non putaremmel - meglepetésszerűenNotandum -- Megjegyzendıőnyestag olaj - nyersolaj (?)nyúlmál - a nyúlbőr hasi részének prémjenyusztos - nyusztprémmel bélelt

obligál - kötelez, lekötelez; kényszeritobru-ál - elnyom, meghódít, túlerővel legyőzobservál -- megfigyel, észlel, megtart, betartobsideál -- ostromolobsidens -- ostromlóobsidio - ostrom, körülzárás, megszállásoccupatio - elfoglaltság, foglalkozás; megszállás

256

Oceanum tenger - nyílt tenger -ok(k)ka -- régi török eredetű súlymérték: kb. 5/4 kgok(u)lár -- szemüveg, pápaszemokra v. ükret -- zsold- és élelemosztásolajbék 1. alajbégolfaciál - szimatol, szagol, észreveszolim fuit - hajdan, egykor voltomerita - Omár kalifa követője ˇ'omnibus computatis - minden számítás szerintónos han - ólomlapokkal fedett vendégfogadóoppidium - kisváros, mezőváros; ókori erőditettv-áros

oraculum - jóshely; jóslatorator - szónok, szóvivő, követ, közbenjáróoratore continuo l. continuus oratororbis monarcha -- világ ura, csász-áraordi - parancsoriens -- a felkelő nap, napisten; kelet, napkeletorosz - eredetileg kisorosz v. ruszin, Galícia la-kója

oroszlános tallér - egy forint és 80 krajcár értékűezüstpénz

oszmá-nli, ozmanli - oszmán törökoszpora, asper v. aszper - a legkisebb török va-'ı-tópénz (tör. akcse)

oturak 1. okra

öreg - nagy, vastag, régiösszeháborodik - összevesz

padimentom - padlózat, padlóburkolat, kövezetpalánk - törökül palánk-az fa- és földerődítmény,favár

palatinatus - nádor; Németországban választófe-jedelem

palatium - palotapalisada v. palisata -- földvár, palánkvár; cölöpfalpamuk -- gyapot v. pamutpancér - páncélpandúr - gyalogkatona, zsoldos, keresztény hajdu;zsivány

para - török váltópénz, egyenértékű a garas 40-edrészével

17 -f Utazások a török birodalomban 257

passus - lépés (útmérték); táj; átjáró, hágó; út-levél

patiá-l - megtűr, eltűrpatientia - türelempaucis saltem remansis in vita - csak kevesenmaradtak életben

pazar v. bazar - keleti piac, árucsarnok, vásár;üzlet

penetrál - behatol, benyomul, áthat, áthatolper contractum - szerződésselperegrinálás - vándorlás, bujdosás; külföldi ta-nulmá-nyút

peregrinus - vándor, utazópericulum vala in mora - a késedelem káros, ve-szedelmes volt

per inducias - fegyverszünet révénpersequál - üld-öz, felkutat, vminek utánajárperspectivával curiosuskodik -- távcsóvel kíván-csiskodik

persuasio -- rábeszélés, meggyőzéspestilentia - járvány, pestisjárványpeszmét v. pekszemet - kétszeı-sültph-arus - világítótoronyphilham 1. filhámpiastru v. gurus (Groschen) - török és egyiptomipénzegység = 40 para

piper longum - borsfajtaplatajc - rombuszhal (Rhombus maeticus?)pleno numero - teljes számmal, összesenpoltura -- lengyel eredetű aprópénz, értéke hatdénár

pomagránát v. pomagrancs - grán=átalma (Punicagranatum)

portus - kikötő; Isztambulban: kapupost scripta - utóiratposta - futár, hírnök, levélhordópost Ulysseos errores et discrimina- multa - azulysseusi bolyongások és a sok vesződség után

practica -- áskálódás, fortély, fondorlat, mesterké-dés, cselsz-övés

pr(a)ebenda - a kapitihák élelmiszer-járandósága,Isztaınbulban: fizetés

praedioál - pr-édikál, hirdetpraemittál - elóreküld, előrebocsát (szóban)

253

praesagium --- előrejelzés; orákulurn, jóslás, jöven-dölés

praesentia -- jelenlétpraesidens - vezető, elöljáró, az erdélyi országgyű-lés elnöke

praesidiarius -- várvédő, helyőrségpraesidium - őrség, helyőrségpraeter opinionem -- a várakozással ellentétbenpraetextus - ürügypréd-át vet -- rabol, fosztogatprinceps - fejedelemprinceps cardinalis - hercegpríınásprincipem Janizarorum -- janicsár agaprivata audientia - magíánkih-allgatásprocessio - egyházi körmenet, búcsú, felvonuláspro commoditate - kényelembőlpro curiositate -- kíváncsiságbólpro interim - közvetítésselpromoveál - előléptet, kinevez, szorgalmaz, előbbrevisz, előmozcl-ít, e-lórehalad

proponál - javasol, indítványoz, előterjesz-tpropter emissitatem - kb. fürkészés végettpro raritate - ritkaságáértprospectus -- kilátás, látvány; tervprotectio - pártfogás, védelemprovi-sio - élelem, élelmiszerkészlet, gondoskodás,gondviselés, őrizkedés; jutalék

publica audientia - nyilvános fogadás, kihal-lgatáspuplikános toll - pelikán- v. gödénytoll

quartély -- szállás, lakás, kvártélyquerela - panasz, pana-szkodás, neheztelésquietantia -- nyugtaquod est signum belli affuturi - ez a következőháború jele

rác - szerbrajtá-r - lovas, hu-szár (Reiter)ramaz-án v. ramadan - a mohamedán időszámítás

9. hónapjában tartott 29 napos böjtratio -- ész, józan ész, értelem, érv, ok; rendszer;fejadag

rebellál - lázad, pártot üt, szembeszegül

259

reccurál - ismételten visszatér vmirerecolligál - összeszedi magátrecomendál - (be)ajá.nlrecommendatio - ajánlásrecreatio - pihenés, üdülés, felfrissülés, megnyug-vás, vigasztalódás

recto et antiquo usitato nomine -- a helyes és ré-gen használatos név

redigál - leszállit, korlátoz, levezetreflectál - felel v. válaszol vmire, megjegyzésttesz, igényt tart vmire; itt: összeszedi magát

relegál - eltávolit, elutasít, kitilt v-honnan, szám-kivet

rénes forint - rajn-ai forint, értéke 60 krajcár,azaz 120 dénár

Requiescat in pace! - Nyugodjék békében!requisitio - megkeresés, kérés, kérelem, követe-lés, behajtás

reservatorium - kocsiszínresideál - lakik, tartózkodik, udvart tart vhol,székel

residens - követ, ügyvivő, kapitiha a Portán;helytartó

residentia - székváros, az államfő székhelye, ki-rályi lak

resistál - ellenáll, kitartresistentia - ellenállás, ellenszegülés, ellenállóké-pesség

resolute - döntés, határozat, elhatározásresolválja magát - elszánja magát, határoz, döntrestitutio -- visszahelyezés, visszaadás, megtérítésreverentia - tisztelet, tiszteletadás, hódolat, haj-longás

reverzális levél - szerződés, írásbeli kötelezvényrez-, ré- v. reiszeffendi - török kancellár, portaikülügyminiszter

rezideál - székel, udvart tart vholrosolis - édes pálinka; növényi anyagokból ké-szült finom likőr

ruder(i)a - rom, omladék

sáfrány - ősszel virágzó, termesztett fűszernövény(Crocus sativus)

sajka (tör. sayka) - kis csónak, kis hajó

260

salvál - megment, üdvözítsalva gvard(i)a -» oltalmazó vitéz, őrség, bizton-sági õrizet

sárga - átvitt értelemben: aranyscofion L szkófiumsculptura - szobrászat; szoborsecretarius serenissimi principis - a felséges feje-delem titkára

secundo - másodsorban, másodszorsed transeat - azonban átpártolok v. vmin át-kelek

septima die - hetedik napse recepit ad salutem - válaszol a köszönésre, fo-gadja a köszöntést

serenissime - méltóságos, felségesserio - szigorúan, keményen, komolyansessio - ülés, ülésszak, tanácskozás, ülőhely; job-bágytelek

sic consequenter - következésképpen, következ-tében

si dabatur - csakugyan, valóbansing, seng -- szövet mértékegysége: Erdélyben kb.

60 cmsingulariter - egymagában álló, sajátos, különössive - vagyskárlát - bíborvörös szinű finom posztőskelege, szkile v. üzkelege - kikötő, átrakóhelysodomita - fajtalankodó, homoszexuális szeretősolemnitás - ünnepély, szertartássolemniter, solenniter -- ünnepélyesensollicitál -- igényel, kérsólya - saruspikinard - szagos levendula (Lavandula spica)spiritus damnati - elkárhozott lelkekstatio - útszakasz, állomás, pihenőstatus quo -- fennálló állapot; a politikában ameglévő helyzet fenntartása

stratagem-ával secundál - hadicsellel elősegítstuc - rövid puska (Stutz)stulti - locsogássubjung-ál - megaláz, ,meghódít, leigázsublimál - magasztal, dicsérsub rosa - titokban, bizalmasan; titkosírássalsubscus - sérelem

261

subsistál - tartózkodiksubstrál - alája tesz, kipárnfázsuccesor - utód, örökös .succursust sollicitál - segítséget, utánpőtlást kérsuperlát v. suppell-at -- függönysupponál - feltételez, vélekedik, gyanitsuspicio - gyanúsítás, gyanakvás, gyanúsustineá-1 - támogat, megtart, fenntart

szandalóc v. sandal - csónak, ladik, halászbárka,dereglye

szandzsák - kisebb török közigazgatási egység, avilajet része; élükön a szandzsákbégek álltak

szaracia v. szarác - lónyergelő, lovász, nyerges,szíjgyártó

szaraj v. szeráj - szultáni udvar, vár, palota, há-rem; lerakat v. vendégfogadó

szatrancs -- sakkj-átékszékfű -- kamilla (Matricaria chamomilla)szelege l. skelegeszemén(y) - janicsár -alakulat, feladata a szerájvadászkutyáinak gondozása; a török pasák szol-gálatában álló rendezetlen had

szerdár - egy hadjárat idejére kinevezett törökkatonai főparancsnok, hadvezér

szerecsendió - örökzöld, kis, fehér virágú, kétlakifa, amelynek dió nagyságú magja fűszer (My-ristica fragrans)

sziliktár (szeliktár) aga - a lovasság másodrangúvezére

szirén - a forró égövi tengerekben honos vízi em-lős; tengeri tündér az ókori görög mitológiában;l. tengeri ember

szirony - keskeny színes bőrsza.-lagszkófium -- aranyozott fonállal átszőtt kelmeszpá(h)i, szpahia - török-perzsa szipahi, vagyisharcos sereg; nehéz fegyverzetű török lovas ka-tonaság;_török nemes

tafota - vázszonkötésű, fényes sima felületű se-lyemkelme

talecski - a nagyvezér jelentéseit a szultánhozvivő küldönc v. futár

tefterdár - kamaraelnök.

262

tefteremini, azaz catalogorurrı observator - ka-marai jegyző

temérdek, tömérdek -- nagytemetés - sír(halom)tempestas -- időjárás, vihar, áradat, veszedelemtengeri ember - szirén, halfarkú tengeri tündér azógörög mitológiában; 1. szirén

tengeri szőlő - veres szőlő (Ribes rubrum)terra sigillata - pecsétföld, -amely égetve meg-vörösödik

teskerecsi v. tezkerecsi effendi - a díván jegy-zője

theatrum orbis Terrarum - a földgolyó képe, le-írása, földgömb

theca - ték-a, könyvszekrénythezaurus - kincs, kincsesház, tárh-áz; gyűjtemé-nyes mű

tihája v. tiha l. kihájatik - tyúktolvaj - hajdú, betyár (tör. haydut)top - ágyú, labdatopcsi(a) - tüzértopháné -- ágyúh-áztörök deák -- török tolmács, a török nyelv is-merője

tracta - tanácskozás, értekezés, beszélgetés; la-koma .

tractál - tárgyalt-ributarius -- adófizetőtributum -- .adó, hűbéradő, váltságpénztriumphus - diadalmenet, ujjongó ünneplés; győ-zelem

tropp - katonai egység, sereg, csapat, csoport,csorda, trupp

tumbeszos híd -- védőkorláttal ellátott hídtumultuarie -- népes, mozgalmastumultus -- zajos csődület, kavarodás, háborgás,zavargás, forrongás

tutor - gyám, pártfogó, védő személy

tyúkmony - tyúktoj ás

unde nomen sortitum est - innen a sorstól szár-mazik neve

263

unicornis -- egyszarvú képzeletbeli állatuniversalis interpres christianus - általános ke-resztény tolmács

urgeál - sürget, szorgalmazusque ad finem vitae -- élete végéigut dicitur - ahogyan megállapítottam, megmon-dottam

ut superius - mint fentebbuturak l. okrauzun - hosszú

vajvoda -ˇ vajdavelence - teveszőr takaróvelencés - velenceivelitatio - harc, erőszakosságvendicál v. vindikál - magának követel; jogot,igényt tart vmire

veres barát V. templárius - a Szentföld védelmé-re alapított egyházi lovagrend tagja

vezér tihája - főhoppmester, főudvarmestervicarius -- helyettes, helynökvicecommen-dans - parancsnokhelyettesvictor - győztes, diadalmaskodóvitézlő rend - katonaságvízikapitány - hajóskapitány, a hajóhad parancs-noka

vízi mesterség - szökőkútvizír - az oszmán-török főurak címe; a dívántagja

volontair - önként-es, szabad harcosvont arany - aranybevonat, aurum ductile, Fa-dengold

vornik -- országbíró, moldvai v. havasalföldi tiszt-ségviselő

vörös török 1. ka.z`-.ıl

xenodochium - íspotály, kórház

zarai l. szarajzlot - lengyel aranypénz

264

ÖLDRAJZI NE VEE JEGYZÉKE

Abal - falu a Balkán hegységtől délre (BNK).Adatyó - Pazardzsik és Plovdiv között (BNK)Adrianopolis - Drinápoly, tör. Edirne, régiesenEdrene (Törökország)

Agyagfalva - Lutita, Hargita m.Ahmed v. Ahmet tefterdár pasa hámja v. palánk-ja - Novi han (BNK)

Akdenis - sa Földközi-, Égei- és Márvány-tengerközös török neve

Akkirman 1. NeszterfejérvárAlba Graeca 1. NándorfehérvárAlba Nester 1. NeszterfejérvárAlexin, Alvenica, Alexszincsa - Aleksinac(JSZSZK)

Allonia - Aloni v. Pasa Liman, sziget a Márvány-tengerben

Alpoli - Alpullu Kelet-TrácifábanAlvinc, Winz, Unterwinz - Vintu de Jos, Fehér m.Anadolia - Anatólia, Kisázsia központi részeAntverpia - Antwerpen v. Anvers (Belgium)Apáca, Geist - Apata, Brassó m.Aranyszarv -- Halic, öböl IstanbulbanArnolt, Arnautország, Arnautluk - AlbániaArnotkő, Arnoldkő v. Arnautköj - Arnavutköy, aBoszporusz nyugati partján

Azak - Azov, vár a Don torkolatában (SZU)Aziatli - Iktitelli (Törökország)Baba v. Babaeszki - Babaeszki Kelet-TráciábanBabilonia - Bagdad és vidéke (Irak)Bábolna - Bobilna, Hunyad m.Bacon (Nagy- és Kisbacon) - Bătanii Mari si Mici,Kovászna m.

Bácsi - Băcia, Hunyad m.Bagdat - Bagdad (Baghdad) Mezopotá-miában(Irak)

Balázsfalva, Bl-asendorf - Blaj, Fehér m.Baranyavár - Branjin Vrh (JSZSZK)Barcaság, Burzenland - Tara Birsei, Brassó vi-déke

Baszanicia l. Ba.tacina palánkjaBatincina palánkja, Baticin, Bazsinia, Bathcina -Batocina (JSZSZK)

265

Becske - Szigetbecske? (MNK)Bel.-ényes - Beius, Bihar m.Belgrad - falu Konstantinápoly mellettBelgrád 1. Nándorfeh-érv-árBelina - Bijeljina, JSZSZKBerethalom, Birthälm - Biertan, Szeben m.Berettyő v. B.rettye vize -- BeretăuBerna vára l. BaranyavárBernice - Brnjica (JSZSZK)Biuk Chyekmezia v. Bulyuk Csecsmetse l. BüjükCsekmedzse

Bogaz - Ak Deniz Bogaz, Dardanellák, az ókor-ban Helleszpontosz

Bogaz, Bogazia - Istanbul Bogazi, Kara DenisBogazi - Boszporusz

Bogadogva -- Bogadosz v. Epivatosz Silivri mel-lett (Törökország)

Bogdan v. Karabogdan - Moldva török neveBolgárfalva - Steia, Hunyad m.Bonyha, Szászbonyha, Bahnen - Bahnea. Ma-ros m.

Borberek, Burgberg - Vurpăr (Vintu de Jos),Fehér m.

Boronya vára 1. BaranyavárBorosjenő -- Ineu, Arad m.Bosporus Thracicus - az igazi BoszporuszBoszna -- Bosznia-Hercegovina (JSZSZK)Boszna Szaraj, Boszna Zaraj - Szarajevó, JSZSZKB-őrv-ár - Rumeli Hiszar (Törökország)Branyicska - Brănisca, Hunyad m.Brassó, Kronstadt - BrasovBraszlav - Dragoslavele (?), Arges m.Brem - Bréma, Bremen (NSZK)Bresa v. Hads Pisman - Brza Palanka (JSZSZK)Bucsák -- Besszarábia déli része, régi neve: Nesz-terfejérvár pusztája

Buda vár, Ofen - Buda(pest), tör. Budin (MNK)Buffla - helység Ruszétől délre (BNK)Bujak Ada - Büyükada sziget, Kizil Adalar szi-

getcsoport a Márvány-tengerbenBujurdalem - azonosíthatatlan balkáni táj v. hely-

Sëš ,Bukarest, Bukorest - Bucuresti, tör. Bükres

266

Bukavár, Bulkovár v. Bukóvár - Vukovár(JSZSZK)

Bular - falu Razgrad térségében (BNK)Burgasz v. Bergaz - falu Kelet-Tráci-á.-banButsum - Topolnica Niš mellett? (JSZSZK)Büjük Csekmedzse v. Bölyük Csecsmecse (Nagy-kút) - Bülyükcsekmecse, az ókorban Athyrasz(Kelet-Trácia) _

Bükkös v. Magyarbükkös - Bichis, Maros m.Bythinia - ókori tartomány Kisázsia északnyugatirészében '

Caiali, Kai-alidan - Dimitrovgrád, régen Kajali(BNK)

Calabria sive Celabria v. Cilivria - Silivri (Kelet-Trácia)

Candia v. Kandia - Chania város Kréta szigetén;a sziget olasz neve (Görögország)

Carthago -- Karthágó, ma rom TunéziábanCastahorz, Hermány, Kastelholz - Casolt, Sze-ben m.

Cezaria -- Algéria ókori neveCalchedon v. Chalcedonia - Kadiköy KisázsiábanCharlóc v. Karlóca - Sremski Karlovci (JSZSZK)Chytak l. CsatakChuychyechme (Szárazkfút) - Szlivnica vidéke(BNK)

Cilibria, Cilibre, Cilivria v. Szilivri -- Silivri (Ke-let-Trácia)

Claduvo - Kladanj, JSZSZKCrym - Krím félsziget (SZU)Custacinápoly - Konstantinápoly

Csalakova, Csaliko, Csalikovo, Cselikova, Csaulio-vo v. Csalikavak - Tihlac-skova (BNK)

Csatak, Catak v. Csötlökköy - falu Ruszétól délre(BNK)

Csekmeze - Kücsük Csekmetzse, Istanbultól nyu-gatra

Cselfalva - Celovce (CSSZK) -Csernavoda v. Csemedava, Csarnavoda - -Cser-navoda, falu Rusze mellett (BNK)

Csernóc - Cernet, tör. Cernas, Mehedinti m.Csibre v. Cibere vize - Cibrica :(BNK)

267

Csicsó vára -- Cetatea Ciceului, Beszterce-Naszódm.

Csík, Schöck - CiucCsilivria 1. CalabriaCsolnakos - Cincis, Vajdahunyad mellettCsomlokkő v. Cselmeköj - a szultán mulatőhelye

a Baılkáfnban (BNK)Csorló, Csorla, Csorlu v. Csorlya - Corlu (Kelet-Trácia)

Csötüklő - falu Cernavoda mellett (BNK)

Dallja - Daia. Giurgiu m.Dálnak, Dálnok - Dalnic, Kovászna m.Damba Vicia - Dimbovita vizeDarda 1. TardaDardasz - Tuzla v. Darica KisázsiábanDaut Pasa - Istanbul keleti külvárosaDebrisest - Dobrosesti Snagov, sectorul agricolIlfov

Demeck 1. DömöckDente - Denta, Temes m.Derekeoj v. DrágejkőDéva, Diemrich - Deva, Hunyad m.Dervi-ndhamaleszi - Sztrandzsa (BNK)Dia v. Sztandia - görög sziget Iraklian krétai ki-kötőtől északra

Diarbekir, Diarbekr - Diyarbakir Észak-Mezopo-támiában (Törökország)

Dniper - Dnyeper, folyó a SZU-banDobrol, Dobrulja, Dobrolt - Ljuljakovo vidékén(BNK)

Doharki - falu a Balkán hegységben (BNK)Dömöck - Damaszkusz, Dimišq (Szíria)Drágejkő, Dragejkő, Dragojevo v. Drákulykő -Dragoevo v. Trogoi (BNK)

Dragoman han - Gara Dragoınan (BNK)Drenkova, tör. Diriva vakiye - Drencova a Kazán-szorosban

Drinápoly v. Drénápoly 1. Adrianopolis

Elbasszani Livádiában - Elbasani (Albánia)Elekszinca - Aleksinac (JSZSZK)

266

Erdély, Siebenbürgen, tör. Erdelistan - Transil-vania v. Ardeal

Eskider, Ezkider l. ÜszküdárEszék -- Osijek (JSZSZK)Eszkibaba 1. BabaEszkicsármi, Eszkí Polasz, Eszkipoly - Polos (Ke-let-Trácia)

Eszkí Sztambul - Preslav (BNK)Esztorva l. OsztorvaEzren Ezdrum - Erzerum (Kelet-Anatólia)

Faki - Fakija a Fakijszka Reka mellett (BNK)Fejér-tenger, Alba maris, bolg. Beloe More 1. Ak-denis

Fejérvár l. NándorfehérvárFekete Gyirgyő l. CsernavodaFeketehalom, Zeiden - Codlea, Brassó m.Fekete-víz - az Orsovánál a Dunába ömlő Cser-na (Cerna)

Férpalánk - Banatska Palanka (JSZSZK)Filippopol, tör. Filibe - Plovdiv (BNK)Florentin - Furedne, tör. Filorin v. Filordan, Vi-dintől északra (BNK)

Fogaras, Fogarasch - Făgăras, Brassó m.

Galambfalva 1. NagygalambfalvaGa-lambvár v. Galambőc -- Golübac, tör. Güver-csinlik (JSZSZK)

Galambvári sziget - Moldvai sziget (OstrovulMoldova)

Galata - Konstantinápoly főleg keresztények laktavárosnegyede az Aranyszarv-öböl északi oldalán

Gá`lospetri - Galospetreu, Bihar m.Garas vize, Karas v. Karassó - Caras a Bánság-ban

Gepse v. Gebzei - Gebze KisázsiábanGirgio v. Gyirgyő - a Duna menti Giurgiu, tör.Yerkökű v. Csöl

Görgény, vár és település (Görgényszentimre) -Gurghiu, Maros m.

Görgice - Gherghita, Prahova m.Görög birodalom 1. RumeliGürcistán, Gyürcs országa, Gyürtsisztan - Kur-disztán, a kurdok országa

269

Gyalakuta - Fintinele, Maros iti.Gyankurt - Pusztaszabolcs? (MNK)Gyergyó l. GirgioGyirgyő, ma Gyergyó - Giurgeu, Hargita m.Gyulafehérvár, Weissenburg - Alba Iulia, tör.Erdel Belgradi, Fehér m.

Haemus, Hémusz hegy - a Balkán hegység (Novákhavasa, Sztara Planina) `

Hafsza, Habsza, Hapsza, Halfsza, Havsza, Hausza-- Havsza (Kelet-Trácia)

Hagia Maura - Lefkász görög szigetHalm-ágy vidéke - Tara Almájului, Krassó-Szö-rény m.

Hám - Novi han, Szófia mellett (BNK)Hamburgum -- Hamburg (NSZK)Harasztos - Că-lára-si, Kolozs m.Harmanli v. Hartyman 1. HermanliHaszán v. Hászon pasa kastélya v. palánkja -Azanja v. Smeredevska Pa-lanka (JSZSZK)

Haszköy, Hacku - Huskovo (BNK)Hatszak, Hátszeg, Hotzeng -- Hateg, Hunyad m.Havasalföld(e), Walachei - Tara Românească, tör.Eflak v. Iflak

Hebele - Heybeli, Kizil Adalar, a Vörös-szigetekegyike a Márvány-tengerben

Heraclea - Hereke Izmit mellett (Kisázsia)Heraclia portica (helyesen: Pontica) - Eregli Kis-ázsiában

Hermanli v. Harmanli - Harmanli (BNK)Hersova v. Orsova - Orsova, tör. Irsova v. Ersova,Mehedinti m.

Hersova sziget - Ada Kaleh szigete, ma elárasztvaHirnest -- Hirnesti (?)Hiszárdzsik v. Hiszárci - Krucska v. Grock-a Bel-grád mellett (JSZSZK)

Hocmán, Holzmengen -- Hosman, Szeben m.Hoczman l. HocmánHunyad, Vajdahunyad - Hunedoara, Hunyad m.Hybernia - Írország

Iktimány, Ikhinán - Ihtiman Szófia mellett (BNK)Ilok v. Újlak - Ilok (JSZSZK)Incsesz - Lüleburgaz vidéke (Törökország)

270

Ingsiez l. IncseszIramán -- Iktimá-ny?Iskider 1. ÜszkidárIszárcsik v. Izarcsik - Svetozarevo (JSZSZK)Iszarlik, Iszánsik, Iszánski v. Hiszarlik 1. Hiszár-dzsik

Iszkodár - Shkodër (Albánia)Iszkurad v. Iszkider - Szkutari v. Üszküdar, Is-tanbul ázsiai' elővárosa

Jagodna, Jagodnic, Jagudin v. .Iagodina - Kra-gujevac vidéke (JSZSZK)

.Ialambor - falu Sumen vidékén (BNK)Jalomar - falu Ruszétól délre (BNK)Jámboli - Yanbeli, Di-anpol, ma Jambol Dél-Bul-gáritában

Jani - Jankuvo v. Pervomaj (BNK)Janico - Yeniköy KisázsiábanJanina - Jena, Pinarhisar mellett (Kelet-Trácia)Jáz - Iaz, Krassó-Szörény m.Jazova vize - Jezova pataka (-JSZSZK)Jenipalánk, azaz Új palánk - Tolna? (MNK) ésNiš (JSZSZK) térségében

.Ieniser v. Janisehr - Larisza, Thesszália fővárosa(Görögország)

Kaczlw 1. HaszköyKajali v. Kagyalik 1. CaialiKalisztoram - Büjük Karistiran (Kelet-Trácia)Kalogyeri - Călugăreni, Giurgiu m.Kalugyer l. KalogyeriKandia l. CandiaKara Deniz -- a Fekete-tenger török neveKaránbáth v. Karinabat - K-arnobat (BNK)Karancs - Karanac (JSZSZK)Karas v. Karassó - Karas folyó, tör. Krasova v.Krasu

Karaszinek - Karisziván térségébenKarisziván - Bülyük Karistiva (Kelet-Trácia)Karlovica v. Karlóc l. CharlócKassa, Kaschau - Košice (CSSZK)Kászon - Casin, Hargita m.Kasszándra - félsziget Görögországban, a Thessza-

271

loniki és Kasszándriai öböl között, tör. Kesen-dire

Katsilva v. Kadiköj (?) -- Striklevo, Ruszétól dél-re (BNK)

Kaurán - Constantin Daicoviciu (Căvăran), Kras-só-Szörény m. ,

Kavak - Rumeli és Anadolu Kavak, várak aBoszporusz mentén

Kazán-szoros - Klisszura, tör. Tahtali Girbad(tahta = deszka)

Kazulország v. Persia - IránKelet-Trácia - az európai Törökország mai neveKemhalasai -- Lüleburgaz vidéke (Törökország)Kénos - Chenusu, Hargita m.Kepelgia - Szliven vidéke (BNK)Kereszténysziget, Grossau - Cristian, Szeben ın.Kerkliza v. Kirk Kilicse (Quadraginta Ecclesia),Lozengrad - Kirklareli (Kelet-Trácia)

Kevalinkra - Kolarovgrád vidéke (BNK)Kirkilissze 1. KerklizaKissáros, Kleinscharosch - Deleni, Maros m.Kladovo v. Feth üd Islam (Fetiszlán) - Kladovo(JSZSZK)

Kohillcsi v. Kirklareli 1. :KerklizaKolozsvár, K1-ausenburg - Cluj-NapocaKoválnik - Katcaz (?) (Kelet-Trácia)Köz Dervent - Kosztenec vidéke (BNK)Köztemer - falu Cerkesköy vidékén (Törökország)Kralyova - Craiova, Dolj m.Krecsulest - Crăciunesti (?), Dimbovita m.Kubenyica -- Belgrádtól északnyugatraKuitsetseme (Chuidhyedhyme), Kuri Chezme, Ku-csuk Csekme v. Kuru csecsme - Bela Palanka(JSZSZK)

Kujlic -- Kulic, Kevevárával szemben (JSZSZK)Kula v. Kisnikápoly - Turnu Măgurele, tör. Csu-

VH1 (=ZSá.l{)Kun Burgaz - Silivri mellett, Bogadósz (Török-ország)

Kutsuk Tsekmezia, Kuitscheme, Kucsuk Csekme-dzse v. Első Kutsuk Chezme (Kicsinykút) - Kü-csük Csekmedzse (Kelet-Trácia)

Küküllősövényfalva - Cornesti, Maros m.Kürpöd, Kirchberg - Chirpăr, Szeben m.

272

K-üssáros 1. KissárosKyllie, Killye - Chilia, Veche, Tulcea m.

Lándorfejérvár - Beograd v. Belgrád (JSZSZK)Leányvár v. Leander tornya - Kyz Kulesi v.Kale a Boszporuszban

Lepanto - Náfaktosz (Gör-ögország)Lubeoa - Lübeck (NSZK)Lugos, Lugosch - Lugoj, Temes m.

Magna Polonia - Wielikopolska, Nagy-Lengyel-ország, lengyel tartomány

Magyarvéggyanta - Ginta, Bihar m.Malvazia (Napoli di Malvazia), Monembazia - Mo-nemvaszia Lakóniában (Görögország)

M.-árga vize - Marga, Erdély és a Szörényi bán-ság határán, Krassó-Szörény m.

Marica, Merica, Miritza v. Miriss (tör. Meric v.Meridzse, gör. Évrosz, ókori neve Hebrosz) -Marica, balkáni folyó

Marmara szigetek és Marmara-tenger - Marmaraadasi v. Márvány-tenger

Marosjára - Iara de Mures, Maros m.Marosnémeti - Mintia, Hunyad m.Marosvásárhely, Neumarkt am Mieresch - TirguMures, Maros m.

Ma(r)silia - Marseille (Franciaország)Mecca - Mekka Arábi-ábanMedgyes, Mediasch - Medias, Szeben m.Micsevica - Sremska Mitrovica (JSZSZK)Miklóstelke, Klosdorf - Cloasterf, Maros m.Milus - Mílosz görög szigetMiric 1. MaricaMisia - az ókori Moesia, a Dunától délre elterülőtartomány

Miszir, Myszyer - arab szó, egyaránt jelentiEgyiptomot és Kairót

Mitrovic (Szávaszentdemeter) - Sremska Mitro-vica, JSZSZK

Mizitra v. Sp`á-rta - Szpartai (Görögország)Modos - Iaša Tomič (JSZSZK)Módva, Ómoldva - Moldova Veche, tör. Modova,Krassó-Szörény m.

18 -- Utazások a török birodalomban 273

Montes Thraciae - Istranca hegység Kelet-Trá-ci-ában

Morava - folyó JugoszláviábanMorea - A Peloponnészosz fél-sziget olasz neve(Görögország)

Muszta v. Musza Pasa palánkja - Bela Palanka(JSZSZK)

Musztafa basa v. pasa hídja - Szvilengrád (BNK)

Nagyajta - Aita Mare, Kovászna m.Nagygalambfalva -- Porum-benii Mari, Hargita m.Nagy-Küküllő, Grosskokel - Tirnava MareNagysink, Grossschenk -- Cincu, Brassó m.Nagyszőlős, Grossalisch - Seleusul Mare, Szebenm.

Nándorfehérvár l. LándorfejérvárNaszló vize - NeajlovNeapolis Itáliában - Nápoly (Olaszország)Negroponte, Negropontis, Nigropolis, ógör. Euböa-- Chalkisz városa Evvia szigetén (Görögország)

Neszterfejérvár - Belgorod Dnyeszterovszki (SZU)Nioea - Iznik KisázsiábanNicomedia, Nicodémia -.- Izmit KisázsiábanNigroponti 1. NegroponteNikápoly, Nicopolis, Nigeboli - Nicopol, tör. Nig-bolu (BNK)

Nis - Niš város Szerbiában (JSZSZK)Novák, Noah v. Noák havasa (Haemus) - Bal-kán hegység (Sztara Planina)

Nyitra - Nitra (CSSZK)

Ogod vize - Ogaszta (BNK)Ohába v. Székásszabadfalu - Ohaba, Fehér m.Okchillar - Fakija vidéke (BNK)Olova - Olovo, JSZSZKOlympus Macedóniában - Sar hegység (2760 m)az albán-jugoszláv határon

Oppeln - Opole Sziléziában (LNK)Oroszcsik - Rusze v. Ruszcsuk, tör. Uruscsuk v.Rusc-suk (BNK)

Ostrova - az ún. Temes sziget a Dunán, Kovin(Kevev-ára) alatt (JSZSZK)

Oszkvár v. Oszkoár 1. Üsküdar

274

Oszmán birodalom - Török Birodalom, tör. Debleti Osmaniye

Ozi vár -- Ocsakov a Fekete-tenger partján(SZU)

Ozmánbazár - Osman Pasar, ma Omurtag, Su-men mellett (BNK)

Paginyica, újabban Pogányos vize - Pogănita,patak a Bánságban

Palota - Várpalota (MNK)Pancsova v. Pancsva - Pančevo, tör. Pancsák(JSZSZK)

Papazlik, Paptáz, Papazli v. Papázkő -- Popo-vic-a (BNK)

Parekin v. Parakiny - Paračin (JSZSZK)Párkány - Sturovo (CSSZK)Patak - Sárospatak (MNK)Patárpazán v. Pazardzsik l. TatarpazardzsikPathos - Bo-gadosz v. Epivadosz, Silivritől keletre(Törökország)

Paxa - Paks (MNK)Pék vize - Pek (JSZSZK)Pentellyi -- Dunapentele, ma Dunaújváros(MNK)

Péterváradj-a v. Pıétervárad - Petrovaradin(JSZSZK)

Philippi, Philippopolis - Plovdiv (BNK)Piski - Simeria, Hunyad m.Pogonica, Pagonyica l. PagonyicaPonisa vize - Porecka (JSZSZK)Porics, Porica v. Porács - Poreč dunai sziget,tör. Poracsa (JSZSZK)

Posarolca v. Pozsorvica - Pozareveč (JSZSZK)Prıázsmár, Tartlau - Prejmer, Brassó m.

Rácgrád v. Rozargrad - Razgrad (BNK)Racia - Bosanska Rača, JSZSZKRadnót, Radnoten - Iernut, Maros m.Ráh v. Ráho - Orjahova, románul Rahova (BNK)Rám - Ram, a Karas torkolatával átellenben(JSZSZK)

Rásnya, Rásnafalu v. Rosna -- Razany (JSZSZK)Ratibor - Raciborz Szilézi-ában (LNK)Régi Törökország - Brussza-Nikomédia vidéke

275

Ré-tfalu -- Retfala a Szerémségben (JSZSZK)Revani, Reveni - Jereván, Szovjet-Örményor-szág fővárosa (SZU)

Rigómezeje - Kosovopolje, tör. Kosova (JSZSZK)Rodostó l. TekerdákRozsnyó, Barcarozsnyó, Rosenau - Risnov, Bras-

so m.Rukár - Rucăr, Arges m.Rumeli, Rum, Rumili v. Rumelia - a török bi-rodalom európai része

Saribro, a régi Caribrod - Dimitrovgrád (BNK)Sárkán, Sárkány, Schirkanyen-Sercaia, Brassó m.Sárkewi v. Sárfalu - Kosztenec vidéke (BNK)Sáros megye -- Saris (CSSZK)Sárviz (a Dunántúlon) -- Sió vize (MNK)Sár vize - a Nisava folyó (BNK, JSZSZK)Segesvár, Sehässburg - Sighisoara, Maros m.Sepsiszentgyörgy - Sfintu Gheorghe, Kovász-na m.

Serpetes - Serpetesti, puszta falu, Giurgiu m.; aSerpetesti patak képezte akkoriban Havasalföldés a giurgiui tö.rök nája határát

Sever-énum v. Zerén vár - Drobeta-Turnu Se-verin, Mehedinti m.

Siciliai v. Szilitiai tenger - Tirrén-tengerSidóvár -- Jdioara, várrom Temes m.-benSil vize -- Zsil, JiulSistó -- Szvistov, tör. Zistova (BNK)Smyrna l. SzmirnaSolumbrea - Silivri (Törökország)Somker-ék - Sintereag, Beszterce-Naszód m.Sövényfalva l. KüküllősövényfalvaStephania - Volosz v. Krunia (?) (Görögország)Sumlia - Sumen, tör. Sumnu (BNK)Svétia - SvédországSzabai viz - SabarulSzabács - Sabae, -- JSZSZKSzakics v. Sakis - Chiósz görög sziget török neveSzamosújvár, Neuschloss - Gneria, Kolozs ııı.Szaraj - Saray (Kelet-Trácia)Szarhan Bagh falu - Kosztenec vidékén (BNK)Szászkeresztúr, Deutschkreutz - Crit, Brassó m.Szászsebes, Mühlbach - Sebes, Fehér m.

276

Szászváros, Broos - Orăstie, Hunyad m.Százcsiga - 'Ilörcsvári hágó - Pasul BranSzeben, Nagyszeben, Hermannstadt - SibiuSzebetühidja - helység Rucăr és Tirgoviste kö-zött

Szekcső - Dunaszekcső (MNK)Székelyhíd - Secuieni, Bihar m.Szemendre, Szendró - Smeredovo (JSZSZK)Szemlin, Zemlin v. Zimony - Zemun (JSZSZK)Szenterzsébet - Eliseni, Hargita m.Szenttamás - Tămasu, Hargita m.-Szent Tamás szigete - Saő Tomé, Nyugat-Afrikapartjainál

Szerdahely, Reussmarkt - Miercurea Sibiului, Sze-ben _m.

Szerémség -- Srem (JSZSZK)Szicsra vize - Iszker (BNK)Szilivája, Szilitria (Silistra sive Calabria) - Szi-livri (Kelet-Trácia)

Szisze-k - Sisak a Száva mentén (JSZSZK)Sziva - Sivas (Kelet-Anatólia)Szlánkaména, Szlankamna, Szélümkamin - Za-lánkemény, Slankamen (JSZSZK)

Szemdova - Szmjadovo (BNK)Szmil -- Izmail a Duna mellett (SZU)Szmirna -- Izmir (Kisázsia)Szofia havasa - Vitosa, 2290 m (BNK)Szokolyhíd - helység Rucărtól délre (?)Szörénység - Karánsebes vidéke, megfelel a ınaiKrassó-Szörény m.-nek

Szövérd - Suveica, Maros m.Szperecie -- Srebrenica, JSZSZKSztambold - IstanbulSztara Planina - Balkán hegységSztrigy (Strell) patak - Streiul, Hunyad m.

Takuch -- Tecuci, Galati m.Tanais vize - Don (SZU)Tarcsafalva - Tãrcesti, Hargita m.Tarda - Darda (JSZSZK)Tatár Pazarcsik - Pazardzsik (BNK)Tekerdák - Tekirdag v. Rodostó (Kelet-Trácia)Temesvár, Temesvar - Timisoara

277

Tenedos `- Bodzsa Ada v. Teneclosz sziget (Tö-rőkország)

Tergovistya, Tergeuistia, Terguistia -- Tirgoviste,tör. Terkovis

Ternova - Tirnavosz Thesszáliában (Görögország)Tertiszeszk - Tírtisescu (?)Teteli - Titel, JSZSZKTömös vize - Temes, TimisTörcsvár, T-örzburg - Bran, Brassó m.Tunacs v. Tundsa - Tundzsa, Tunca, balkáni fo-lyó

Tunuz - Tunisz Afrikában

Tyemálykő - Kemal a török-bolgár határon(Kelet-Trácia)

Udvarhely, Székelyudvarhely, Aderhellen - Odor-heiu Secuiesc, Hargita m.

Ugris - Obreja, Krassó-Szörény m.Uzo 1. OziUzuncsova, Uzoncsoa (Hosszúfalu) - Uzundzsovo,Hazkovo vidékén (BNK)

Ü-szkrüb -- Skopje, Macedónia fővárosa (JSZSZK)Ü-szküdár, Üsztyüdár v. Szkutari - Istanbul ázsiaivárosnegyede

Vajdahunyad - Hunedoara, Hunyad m.Valkó vára - Vukovar (JSZSZK)Varadin - Petrovaradin (JSZSZK)Váradgyai portus - Oarda (Alba Iulia), Fehér m.Varasd - Varazdin (JSZSZK)Varcsa - Niš vidékén (JSZSZKVárhegy - várrom Lécfalu mellett, Kovászna m.Vzárhely v. Gredistye - Sarmizegetusa, Hunyad m.Varso 1. VersecVaskapu szoros Zajkán mellett -- Poarta d.e Fiera Transilvaniei, tör. Erdel v. Madzsar DemirKapusu

Vég Szendró - Smeredovo (JSZSZK)Versec vára - Vršac, tör. Varsa (JSZSZK)Vessződ, Zisd -- Verend (Agnita), Szeben m.Vidény v. Bodony - Vidin (BNK)

278

Vidombák, Weidenbach -`- Ghimbav, Brassó rri.Világosvár - Cetatea Siria, Arad m.Visnice, Viznica - Visnyica Belgrád mellett(JSZSZK)

Viza - Vize (Kelet-Trácia) T _Vizakna, Salzburg - Ocna Sibiului, Szeben m.Voinest - Voinesti, Dimbovita m.Vojneszt 1. Voinest

Wan - Van tartomány az Örmény Felföldön (Ke-let-Anatólia)

Wetiszlan 1. KladovoWidény 1. Vidény

Zajkán - Zăicani, Hunyad m.Zaraj l. `SzarajZemlin, Zemliny, Zimony - Zemun (JSZSZK)Zernling 1. ZemlinZenta - Senta a Vajdaságban (JSZSZK)Zerén (Szörény) 1. SeverénumZernest, Zernen - Zãrnesti, Brassó m.Zlankamen l. SzlánkaménaZorda - Darda (?) (JSZSZK)

TARTALOM

Előszó (Binder Pál) . . . . . 5

ÚTLEÍRÁSOK, POBTAI EÖVETJELENTÉSEE

Sennyei Pongrác és Rácz Péter . . 21Portai vásárlási jegyzékek . . 22

Óvári István . . . . .- . . . 28Portai jelentés Kovacsóczy Farkasnak . 29

Bernádfi János és Rácz György . . 32Levelek a tatárországi követségből . 33

Tholdalagi Mihály . . . . . 38Részletek az évkönyvből . 41

Nagy Szabó Ferenc . . . . _ . 49Konstantinápolyi és más törökországiesemények . . . . . . . . . 50

Kemény János . . . . . 53Útleírás az életrajzi naplóból . 54

Donáth János . . . . . . 60Portai hírek Bethlen Gábornak . 62

Szalánczi István . . . . . . . 64Részletek az I. Rákóczi György fejede-lemnek küldött portai jelentésekből . 66

Váradi Körösi István . . . . 69A konstantinápolyi tűzvészről . 70

Jósika Farkas . . . . . . . 73Követjelentés I. Rákóczi Györgynek 73

Sebesi Ferenc . . . . . . . 75Utazás Szarajevóba . . . . . 77Balkáni és konstantinápolyi útleírás 78

Rozsnyai Dávid . . . . . 81Balkáni és krétai útleírások 85

Apáczai Tamás . . . . 103Portai feljegyzések . 104

281

Baló Mátyás . . . . .Itinerárium . .

Sándor Pál . . . . .Konstantinápolyi napló . . . .

Komáromi János . . . . . .Törökországi diárium és experientia

JEGYZETEI

Rövidítések jegyzéke . . .Jegyzetek az Előszóhoz . . .Jegyzetek a szövegválogatáshoz .Szó- és kifejezésjegyzék . .Földrajzi nevek jegyzéke . .

v iı

A könyv szerkesztője: Hatházy FerencMűszaki szerkesztő: Bálint Lajos

A megjelenés éve: 1983. Alak: 54><84/24A nyomás kezdete: 1983. VI. 15.

Papír: 63 g-os famentesKiadói ívek száma: 11,20

Nyomdai ívek száma: 11,83.Tizedes osztályozás nagy könyvtárak számára894-511-4, kis könyvtárak számára: 894 511Tiparul executat sub comanda nr. 11/1982,

la Intreprinderea Poligrafică ClujMunicipiul Cluj-NapocaB-dul Lenin nr. 146

Republica Socialistă România

1!

GĂLÁTORII.IN ıMPEıuUL OTOMANEDITURA KRITERION

BUcUREsTı 1982LEI 12,--

__....ı:ı-r..._t....„`-...Au

1

ı

_-z._`

G

n

1

r

_.f"