VEGETÁCIÓISMERET

2. előadás

Dr. Bartha Dénes

VEGETÁCIÓDINAMIKA

A közép-európai természetes erdődinamika modellje

VEGETÁCIÓTÖRTÉNET

VEGETÁCIÓTÖRTÉNET

Vegetációtörténet= a vegetáció szekuláris szukcesszió következtében

fellépő nagy idő-léptékű, a geológiai korokkal, korszakokkal kapcsolatba hozható változása

Földtörténeti korok, korszakok és az akkor élt jellemző növénycsoportok

VEGETÁCIÓTÖRTÉNET

A Wegener-féle kontinensvándorlás

VEGETÁCIÓTÖRTÉNET

A vegetációtörténet segédtudományai

- palinológia (pollenelemzés)- xylotómia (faanyagelemzés)- anthrakotómia (faszénelemzés)- dendrokronológia (évgyűrűelemzés)- areálgeográfia (elterjedéselemzés)

VEGETÁCIÓTÖRTÉNET

Pollendiagram

VEGETÁCIÓTÖRTÉNET

Izopollentérkép a bükk utolsó jégkorszak utáni elterjedéséről

VEGETÁCIÓTÖRTÉNET

Jégkorszakok

- oka a Földpálya elemeinek változása- általános lehűlés- sarki és magashegységi jégsapkák alakulnak ki- eddig mintegy 6 jégkorszak lehetett a Föld életében (cca. 1/10)

- a jégkorszakokon belül glaciálisok (eljegesedések) és interglaciálisok váltakoznak

- a glaciálisokon belül stadiálisok és interstadiálisok különböztethetők meg

- a jégkorszakokra a vándorkövek (nunatak), végmorénák, a lápokban megőrződő mikro- és makrofossziliák, löszképződés, reliktum fajok utalnak

VEGETÁCIÓTÖRTÉNET

Az utolsó jégkorszak = pleisztocén- mintegy 2.5 millió éve kezdődött, 600 ezer éve csúcsosodott ki, 10 ezer évvel ezelőtt ért véget

- előtte a harmadkori (tercier) flóra melegkedvelő fajai népesítették be az északi féltekét

- glaciálisai: (Biber) – (Donau) – Günz – Mindel – Riss – Würm

- a növényvilág ismétlődő észak-dél irányú vándorlása jellemző, amit Európában kelet-nyugat irányú földrajzi akadályok (pl. Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Kaukázus) nehezítettek meg

- a glaciálisok alatt déli refúgiumokban talált menedéket a flóra jelentős része (pl. Pireneusi-félsziget, Appenninek, Balkán-félsziget)

VEGETÁCIÓTÖRTÉNET

A pleisztocén korbeosztása és klímaviszonyaia júliusi átlaghőmérséklet tükrében

VEGETÁCIÓTÖRTÉNET

Európa az utolsó eljegesedés hidegmaximuma idején

VEGETÁCIÓTÖRTÉNET

Európa uralkodó növényzete az utolsó eljegesedés hidegmaximuma alatt

VEGETÁCIÓTÖRTÉNET

Európa növényzete tízezer évvel ezelőtt (késő glaciális vége – holocén eleje)

VEGETÁCIÓTÖRTÉNET

Európa növényzete ötezer évvel ezelőtt (szubboreális bükk I. fázis kezdete)

VEGETÁCIÓTÖRTÉNET

Az Alpok gleccseresedése a Riss és a Würm eljegesedés idején

VEGETÁCIÓTÖRTÉNET

A Keleti-Andok vegetációrégiói az utolsó jégkorszakban és jelenleg

VEGETÁCIÓTÖRTÉNET

A Kárpát-medence pleisztocén kori képe- a Kárpát-medence pszeudoperiglaciális terület- a Kárpátokban kis területű eljegesedések voltak- a glaciálisok idején az alföldön hidegkedvelő száraz puszta és fás tundra uralkodott, a középhegységekben kevésbé záródott vörösfenyő, cirbolyafenyő, törpefenyő, erdeifenyő állományok lehettek

- az integlaciálisok idején a déli területekről melegkedvelő fajok törtek be

- a jégkorszak előtti flóra néhány faja és bizonyos később betörő melegkedvelő fajok hőforrások környékén, dolomitterületeken napjainkig átvészelhettek (preglaciális reliktumok)

- a glaciálisok néhány jellemző faja szikla- és szurdokerdőkben, lápokban napjainkig fennmaradhatott (glaciális reliktumok)

VEGETÁCIÓTÖRTÉNET

A Pannon-medence posztglaciális vegetációtörténete

VEGETÁCIÓTÖRTÉNET

A Pannon-medence növényzete az utóbbi 15 ezer évben

VEGETÁCIÓTÖRTÉNET

Keménylombos fafajok jégkorszak utáni migrációja Észak-Amerikában

VEGETÁCIÓTÖRTÉNET

Keménylombos fafajok jégkorszak utáni migrációja a Brit-szigeteken

VEGETÁCIÓKOMPLEXEK

VEGETÁCIÓKOMPLEXEK

Vegetációkomplexek

= különféle vegetációtípusok térbeli elrendeződése, ahol az állományok éles vagy elmosódott határokkal kapcsolódnak egymáshoz

 Típusai:

1. mozaikkomplexek

2. sáv(zonáció)komplexek

VEGETÁCIÓKOMPLEXEK

Mozaikkomplexek

= szabálytalanul, de rendszeresen fellépő vegetációtípusok egy adott területen

 Kiváltó okok:

- termőhelyi mozaik- a mikrodomborzattól függő talajvízszint- kitettségbeli különbségek- antropogén hatások

VEGETÁCIÓKOMPLEXEK

Felláp mozaikkomplex a Fekete-erdőből

VEGETÁCIÓKOMPLEXEK

Sáv(zonáció)komplexek= egy ökológiai gradiens mentén, arra merőlegesen,

sávokban létrejövő vegetációtípusok 

Ökológiai gradiensek:- talajnedvesség-gradiens (talajvízszint, -ingadozás,

elöntés gyakoriság)- sógradiens (sótartalom és éves ingadozása) (pl. szik,

tengerpart)- tápanyag-gradiens (pl. folyók öntésterülete)- fénygradiens (pl. erdő – erdőszegély – fátlan terület)- hőmérsékleti gradiens (pl. horizontálisan az

egyenlítőtől a sarkok irányába, vertikálisan a síkvidékektől a magashegységekig)

- mechanikai terhelés (pl. szél- és hullámverés, utak széle)

- károsító anyagok (pl. imissziók, vulkáni tevékenység)Megj.: a vegetációegységek szabályos térbeli egymás melletti

volta nem mindig jelent időbeli egymásutániságot, hanem csak ökológiai (termőhelyi) fokozatokat

VEGETÁCIÓKOMPLEXEK

Tavi és tóparti sávkomplex

VEGETÁCIÓKOMPLEXEK

Példák a vegetációkomplexekre (egy adott – nagyobb – területen):

a. lucfenyvesek régiója: lucfenyvesek, sziklai fenyvesek, lápi fenyvesek, patakmenti ligeterdők, tőzegmohalápok, sovány gyepek együttese

b. bükkösök régiója: bükkösök, szikla-, szurdok- és törmeléklejtő-erdők, patakmenti ligeterdők, üde rétek együttese

c. gyertyános – kocsánytalan tölgyesek régiója: gyertyános – kocsánytalan tölgyesek, szikla-, szurdok- és törmeléklejtő-erdők, patakmenti ligeterdők, üde rétek együttese

d. cseres – kocsánytalan tölgyesek régiója: cseres – kocsánytalan tölgyesek, mész- és melegkedvelő tölgyesek, bokorerdők, szikla- és lejtőgyepek, félszáraz gyepek együttese

VEGETÁCIÓKOMPLEXEK

e. ártéri területek: természetes pionír zátonynövényzet, bokorfüzesek, puhafás ligeterdők, keményfás ligeterdők, mocsárrétek, a holtágakban hínarasok, mocsárnövényzet együttese

f. lápterületek: síklápok, láprétek, lápcserjések és láperdők együttese

g. homokterületek: homoki tölgyesek, (gyertyános - kocsányos tölgyesek, borókás - nyárasok), homoki gyepek, láprétek, az elhagyott folyómedrekben keményfás ligeterdők, a mélyebb foltokon láperdők és lápcserjések, a szikesedő részeken sziki gyepek együttese

h. löszterületek: lösztölgyesek, pusztai cserjések, löszgyepek, a szikesedő részeken sziki gyepek együttese

i. szikes területek: sziki gyepek, szikes mocsarak, szikes tavak, sziki tölgyesek együttese

Megj.: A fenti felsorolásban egy adott területen nem szükséges valamennyi vegetáció-típusnak jelen lennie.