Növényismeret gyakorlatok

13. gyakorlat

Környezettudományi szak

Környezetmérnöki szak

Plantaginaceae – Útifűfélék családja

• Egyéves vagy évelő lágyszárúak

• Tőlevélrózsás-tőkocsányos (ritkán elágazó szárú) fajok

• Párhuzamos levélerezet

• Apró, zöldes vagy hártyaszerű virágtakaró, a virágból kiálló porzók

K(4) C(4) A4 G(2)

• Szabályosan felnyíló toktermés

• 1 hazai nemzetség (Plantago), 10 faj

Nagy útifű – Plantago major

•10-25 cm, rövid, tőlevélrózsás, tőkocsányos, évelő (He).

• Levelei széles-tojásdadok; szélük távol fogacskás vagy ép.

•Virágzata az alján szaggatott, keskeny, hosszú füzér, virágai aprók, zöldesek.

•Termése megnyúlt, kupakkal nyíló, sokmagvú tok.

•Fény-, tápanyag- és nitrogénigényes, üde vagy nedves talajokon, taposástűrő.

•Nedves és üde réteken, legelőkön, taposott gyomtársulásokban

Nagy útifű – Plantago major

Nagy útifű – Plantago major

Nagy útifű – Plantago major

r: Fészekvirágzatúak - Asterales

cs: Harangvirágfélék - Campanulaceae

• többnyire lágyszárú növények

• szórt levélállás, egyszerű és ép levelek, pálhák nincsenek

•✴ tok termés

• tejnedvet tartalmaznak, a portokok lazán összenőnek

• nemzetsége: Campanula

)3(G5A(5)C5K

Baracklevelű harangvirág – Campanula persicifolia

•40-100 cm, egyenes, felálló szárú évelő (He).

•A tőlevelek nyélbe keskenyedők, keskeny-lándzsásak, lándzsásak, a szárlevelek ülők.

•Virágzata laza fürt, 3-5 cm hosszú, feltűnő, széles harang alakú, kékesibolya virágokkal.

•Termése alján széles, három rekeszű tok.

•Félárnyéktűrő; üde termőhelyeket kedvelő, kissé mészkerülő jellegű.

•Üde lomberdők, mészkerülő erdők, ritkábban száraz lomberdők erdőszegélyek, hegyi rétek növénye

Baracklevelű harangvirág –

Campanula persicifolia

Baracklevelű harangvirág –

Campanula persicifolia

cs: Fészkesek - Asteraceae (Compositae)

• elsősorban lágyszárú növények, gyér elágazással

• szórt vagy keresztben átellenes levélállás, pálhák nincsenek

• fészekvirágzat, melyet fészekpikkelyek vesznek körül

•✴ kaszat termés

• a csésze redukálódott, a porzószálak a pártára nőttek, a

portokok portokcsővé forrtak össze

)2(G

(5)A

(5)C(5)K

• aktinomorf szimmetria: csöves virágok (kögvirágok)

• zigomorf szimmetria: nyelves virágok (sugárvirágok) (az 5

szirom egyoldalú pártát alkot)

acs: Csövesvirágúak - Asteroideae (Tubuliflorae)

• a fészekvirágzatot vagy csak aktinomorf csöves virágok

alkotják, vagy középen csöves virágok (kögvirágok) és a

fészek szélén zigomorf nyelves virágok (sugárvirágok) építik

fel

Eupatorium cannabinum Stenactis annua

• tejnedvet nem tartalmaznak

• csöves és nyelves virágúak: Solidago, Stenactis, Erigeron,

Chrysanthemum, Tussilago, Senecio, Achillea, Matricaria

Erigeron canadensis Senecio nemorensis

• csöves virágúak: Eupatorium, Ambrosia, Chrysanthemum

vulgare, Petasites, Senecio vulgaris, Cirsium, Artemisia

Cirsium oleraceum

acs: Nyelvesvirágúak - Cichorioideae (Liguliflorae)

• a fészekvirágzatot zigomorf nyelves virágok alkotják

Lapsana communis

• tejnedvet tartalmaznak

• nemzetségei: Lapsana, Mycelis, Prenanthes, Hieracium,

Taraxacum

Prenanthes purpurea Hieracium sylvaticum

csillagőszirózsa - Aster amellus aranyfürt - Aster linosyris

Csövesvirágúak alcsaládja– Asteroideae (Tubuliflorae)

Sédkender – Eupatorium cannabinum

•80-200 cm, pelyhes, felső részén elágazó szárú, ferde gyöktörzsű évelő (He).

•Szárlevelei tenyeresen hármasak, a levélkék lándzsásak, fűrészesek.

•Virágzata fészkes sátor, a virágok csövesek, halvány rózsaszínűek.

•Termése 5 bordájú mirigyes kaszat.

•Fényigényes; nedves, tápanyagban gazdag termőhelyeken.

•Láp- és ligeterdők, mocsarak, nádasok, nedves rétek, gyomtársulások

Eupatorium cannabinum – sédkender

Eupatorium cannabinum – sédkender

Eupatorium cannabinum – sédkender

Sédkender – Eupatorium cannabinum

Sédkender – Eupatorium cannabinum

Sédkender – Eupatorium cannabinum

Sédkender – Eupatorium cannabinum

Magas aranyvessző – Solidago gigantea

•60-250 cm, hosszan kúszó gyöktörzsű évelő (Ge). Szára hengeres, legfeljebb hamvas bevonatú, kopasz.

•Levelei lándzsásak vagy hosszúkás-lándzsásak, válluknál épek, a csúcs felé fűrészesek.

•Virágai egy oldalra hajló, tömött többszörösen összetett virágzatokban helyezkednek el.

•Termése apró, szürkés színű kaszat.

•Fényigényes; üde-félnedves-nedves tápanyagban gazdag termőhelyeken

•Adventív, észak-amerikai. Puhafás ligeterdők, kultúrnyárasok, égeresek, füzesek, nedves rétek

Magas aranyvessző – Solidago gigantea

Magas aranyvessző –

Solidago gigantea

Solidago gigantea – magas aranyvessző

Solidago gigantea – magas aranyvessző

Solidago gigantea – magas aranyvessző

Solidago gigantea – magas aranyvessző

Solidago gigantea – magas aranyvessző

Egynyári seprence – Erigeron annuus (Stenactis annua)

•40-120 cm magas, felálló, legfelső részében elágazó szárú egyéves faj (Th).

•Tőlevelei nyélbe keskenyedők, tojásdadok vagy elliptikusak, durván fűrészesek, néha épek; szárlevelei ülők, keskenyebbek. A levelek szőrözöttsége változó.

•A virágzati fészkek sátorozó bogernyőben állnak. A nyelves virágok fehérek vagy lilásak, a csöves virágok sárgák.

•Termése szőrös, bóbitás kaszat.

•Fény- és tápanyagigényes.

•Adventív, észak-amerikai, gyomtársulásokban, vágásterületeken

Egynyári seprence – Erigeron annuus (Stenactis annua)

Egynyári seprence – Erigeron annuus (Stenactis annua)

Egynyári seprence – Erigeron annuus (Stenactis annua)

Egynyári seprence – Erigeron annuus (Stenactis annua)

Egynyári seprence – Erigeron annuus (Stenactis annua)

Egynyári seprence – Erigeron annuus (Stenactis annua)

Betyárkóró – Conyza canadensis

•30-100 cm, sűrűn leveles, felső részén ágas, szőrösek vagy érdesek egyéves (Th).

•A tőlevelek lándzsásak, nyélbe keskenyedők, fogasak, a szárlevelek keskenyebbek, épek vagy távol fogasak.

•Virágzata összetett buga, a fészkek aprók, a sugárvirágok fehéresek, a csöves virágok sárgák.

•Termése kopasz, bóbitás kaszat.

•Fényigényes; szárazságtűrő, talajra nézve tág tűrésű növény.

•Észak-amerikai adventív, szántóföldi gyomtársulások parlagok, utak mente

Betyárkóró –

Erigeron canadensis

Betyárkóró – Erigeron canadensis

Conyza canadensis – betyárkóró

Conyza canadensis – betyárkóró

Parlagfű – Ambrosia artemisiifolia

•30-150 cm, orsógyökerű egyéves (Th).

• Levelei szárnyasan szeldeltek, a szeletek tojásdadok vagy lándzsásak. Levéllemeze szőrös, a levélnyél és a szár érdes-pelyhes.

•Porzós virágfészkei füzérvirágzatban nyílnak, a termősek levélhónaljiak, egy virágúak.

•Termése szív alakú, szürke kaszat.

•Virágzás VII-X, termésérés IX-XI.

•Fényigényes; szárazságtűrő, inkább a lazább, savanyú talajokat kedvelő, a konkurenciát nem tűri

•Észak-amerikai, adventív, gyomtársulások, parlagok

Ambrosia artemisiifolia – parlagfű

Ambrosia artemisiifolia – parlagfű

Parlagfű –

Ambrosia artemisiifolia

Parlagfű – Ambrosia artemisiifolia

Parlagfű –

Ambrosia artemisiifolia

Parlagfű – Ambrosia artemisiifolia

Achillea millefolium – közönséges cickafark

•30-60(-100) cm, felálló, többnyire csak a virágzatnál elágazó szárú, kúszó gyöktörzses évelő (Ge).

•Levelei lándzsásak, 2-3-szorosan szárnyasan szeldeltek.

•Virágfészkei sátorozó virágzatokban nyílnak, a nyelves virágok fehérek, a csöves virágok sárgásak.

•Termése kissé szárnyas apró kaszat.

•A talaj vízellátottságára és kötöttségére nézve nem igényes, az árnyékolást alig tűri.

•Nedves és száraz gyepekben, útszéleken, gyomtársulásokban.

Közönséges cickafark – Achillea millefolium

Közönséges cickafark – Achillea millefolium

Achillea millefolium – közönséges cickafark

Achillea millefolium – közönséges cickafark

Achillea millefolium – közönséges cickafark

Mezei cickafark – Achillea millefolium

Mezei cickafark – Achillea millefolium

Orvosi székfű – Matricaria recutita

•Egyéves, tövétől dúsan ágas szárú, apró v. kis termetű (5-30 cm) növényke (Th).

•Levelei 2-3-szorosan szárnyasan szeldeltek, a szeletek keskeny-szálasak vagy fonalasak.

•Virágfészkei magánosan, hosszú kocsányon állnak. A fészkek félgömbösek, a szélső nyelves virágok fehérek, a csöves virágok sárgák; a vacok kúp alakú, belseje üreges.

•Termése 5 bordájú apró kaszat.

•Fényigényes; szárazságtűrő, a szikes talajokon is megél.

•alföldi szikes puszták, száraz legelők, (szántóföldi és útszéli gyom)

Orvosi székfű, kamilla – Matricaria recutita

Orvosi székfű, kamilla – Matricaria recutita

Orvosi székfű – Matricaria recutita

Orvosi székfű – Matricaria recutita

Réti margitvirág – Chrysanthemum leucanthemum

•30-70 cm, felálló, alig elágazó szárú évelő (He).

• Tőlevelei nyelesek, tojásdadok, fogasak, a szárlevelek lándzsásak, ülők, fülesek, durván fogazottak vagy karéjosodók.

•3-5 cm-es fészkei az ágak végén magánosan állnak, a csöves virágok sárgák, a sugárvirágok fehérek.

•Termése bordázott kaszat.

•Fényigényes, a nedvestől egészen a félszáraz termőhelyekig, a talajra nem igényes faj.

•Nedves réteken, száraz gyepekben, száraz lomberdők nyílt részein, néha útszéleken, gyomtársulásokban

Réti margitvirág – Chrysanthemum leucanthemum

Réti margitvirág – Chrysanthemum leucanthemum

Réti margitvirág – Chrysanthemum leucanthemum

Réti margitvirág – Chrysanthemum leucanthemum

Réti imola – Centaurea jacea

•30-80 cm magas, elágazó szárú évelő (He).

•A levelek tojásdadok vagy lándzsásak, ép szélűek v. ritkán fogazottak, kopaszak vagy fehéres érdes szőrzetűek.

•A virágzati fejek magánosak, tövüknél gyakran murvalevelesek. A fészekpikkelyek függelékei pajzsszerűek, tagolatlanok, világos- vagy sötétbarnák. A párta piros vagy sötét rózsaszín.

•A termés bóbita nélküli, szürkés színű kaszat.

•Fény-, nedvesség- és tápanyagigényes.

•Üde és nedves réteken, kaszálókon, árokszéleken

Réti imola

Centaurea jacea

Réti imola

Centaurea jacea

Réti imola – Centaurea jacea

Réti imola – Centaurea jacea

Réti imola – Centaurea jacea

Réti imola – Centaurea jacea

Fekete üröm – Artemisia vulgaris

•60-200 cm, dúsan ágas, felálló szárú évelő (He).

•Valamennyi levele szárnyasan karéjos vagy szeldelt, az alsó szárlevelek kivételével ülő. A szeletek hegyesek, gyakran újabb oldalkaréjokat vagy fogakat viselnek.

•Virágfészkei dús bugákban állnak, csak csöves virágok találhatók bennük, melyek sárgásak vagy barnásak.

•Termése apró, hosszúkás kaszat.

•A talaj vízellátottságára és kötöttségére nézve nem igényes, az árnyékolást nem tűri.

•Ruderális gyomtársulások, útszélek.

Fekete üröm

Artemisia vulgaris

Fekete üröm – Artemisia vulgaris

Fekete üröm – Artemisia vulgaris

Fekete üröm – Artemisia vulgaris

Fekete üröm – Artemisia vulgaris

Fekete üröm – Artemisia vulgaris

Martilapu – Tussilago farfara

•Tarackos, 5-30 cm-es évelő (Ge).

• Levelei (csak virágzás után jelennek meg) hosszú nyelűek, szíves vállból kerekdedek, durván fogazottak, fonákuk fehéren molyhos.

•Virágzó szárai csak szárra simuló pikkelyleveleket viselnek. A fészkek magánosak, a sugár- és csöves virágok is sárgák.

•Termése hosszú bóbitát viselő kaszat.

•Pionír, tartós árnyékolást el nem viselő. Elsősorban agyagos, elérhető talajvizű termőhelyeken tömeges.

•Földhányásokon, útrézsűkön, keréknyomokban

Martilapu – Tussilago farfara

Martilapu – Tussilago farfara

Martilapu – Tussilago farfara

Martilapu – Tussilago farfara

Vörös acsalapu – Petasites hybridus•Gyöktörzses, 80-150 cm, magaskórós évelő (Ge). A levélnyél nem üreges, a levél vállát erek szegélyezik.

•Szárán a virágzáskor csak pikkelyszerű levelek vannak, a hatalmas tőlevelek (60 cm) csak virágzás után fejlődnek ki.

•Gyakran kétlaki, virágai dús fürtvirágzatokban fejlődnek, a porzósak sötétvörösek, a termősek világosabbak.

•Termése bóbitás kaszat.

•Közepesen fényigényes. Nedvességigényes, tápanyagban gazdag talajokon.

•Ligeterdők, patakmenti magaskórósok, hegy- és dombvidéken. Pionír, útrézsűkön, csupasz talajfelszíneken is megjelenhet.

Vörös acsalapu – Petasites hybridus

Petasites hybridus – Vörös acsalapu

Petasites hybridus – Vörös acsalapu

Petasites hybridus – Vörös acsalapu

Mezei aszat – Cirsium arvense

•30-100 cm, felálló, elágazó szárú, kúszó gyöktörzset és tarackszerű gyökereket fejlesztő évelő (Ge).

•Szúrós lándzsás levelei változatosak: egyszerűek fogasak – szárnyasan szeldeltek.

•Virágfészkei sátorozó bogernyőben nyílnak. A fészekpikkelyek egy része rövid tüskében végződik; gyakran kétlaki, a virágok pirosas-lilák.

•Termése hosszú bóbitás kaszat.

•Fényigényes; a talaj vízellátottságára és kötöttségére nézve nem igényes gyom.

•Ruderális gyomtársulások, törmeléklerakók, útszélek, erdei vágásterületek

Mezei aszat –

Cirsium arvense

Mezei aszat – Cirsium arvense

Mezei aszat –

Cirsium arvense

Mezei aszat – Cirsium arvense

Cirsium arvense – mezei aszat

Cirsium arvense – mezei aszat

Cirsium arvense – mezei aszat

Nyelvesvirágúak alcsaládja– Cichorioideae (Liguliflorae)

Mezei katáng – Cichorium intybus

H3Taraxacum officinale − pongyola pitypang

•Kis v. közepes termetű, tőlevélrózsás (He)

•Levelei visszás-lándzsásak kacúrosak,

•Minden virág nyelves, aranysárga

•Termése bóbitás végű kaszat.

•Fényigényes; a talaj vízellátottságára és kötöttségére nézve nem igényes

•Nedves és száraz gyepekben, útszéleken, gyomtársulásokban, bolygatott erdőkben

H3Taraxacum officinale − pongyola pitypang

H3Taraxacum officinale − pongyola pitypang

H3Taraxacum officinale − pongyola pitypang

Pongyola pitypang – Taraxacum officinale

Pongyola pitypang

Taraxacum officinale

Erdei hölgymál – Hieracium sylvaticum

•20-60 cm, csak a virágzatban elágazó, évelő (He)

•Levelei majdnem mind tőállók, széles-lándzsásak vagy elliptikusak, nyelesek, alapjuk felé távol fogasak, csúcsuk felé épek. A száron legfeljebb 1-2 levél van.

•Virágfészkei sátorozó, szártetőző virágzatban állnak, a fészkek hengeresek, a fészekpikkelyek feketén mirigyesek. A virágok mindegyike nyelves, színük mélysárga.

•Termése hosszú bóbitás kaszat.

•Félárnyéktűrő; száraz vagy üde erdőtalajokon előforduló, inkább mészkerülő.

•Üde lomb- és mészkerülő erdők, ritkábban cseres-tölgyesek

Erdei hölgymál –

Hieracium sylvaticum

Erdei hölgymál – Hieracium sylvaticum