Post on 08-Jan-2016
description
Növény biotechnologia 1
Prof. Fári Miklós Gábor DScDE AGTCNövényi Biotechnológiai Tanszék
01. Bevezetés
02. Fogalmak
03. Múlt példái
04. Mai példák
05. A jövő ígéretei
Tar
t alo
m
Fo
gal
mak
01. Biodiverzitás / Biológiai alapok
02. Biotechnológia /
Kertészeti biotechnológia
03. In vitro / in situ
04. Növényi sejt- és
szövettenyésztés
05. Organogenezis
06. Embriógenezis
07. Sejttenyésztés
08. Protoplaszt-
kultúra
09. Kallusz / kallusz-
tenyésztés
10. Portokkultúra
11. Embriókultúra
12. Mikroszaporítás
13. Mesterséges mag (Sen-seed)
14. Mesterséges ovárium (APO/Syn-plant)
15. Transzgénikus növény (GMO)
Bev
ezet
és:
A v
ilág
szü
kség
lete
és a
ter
més
zet
Biodiverzitás
Biológiai alapok
A világnépesség növekedésével az egy személyre jutó megművelhető terület drasztikusan csökken.
1960-ban 1 ha termőterület jutott 1 személy táplálására. 1995 körül ugyanazt a hektárnyi területet 4 személy táplására kellett megosztanunk.
Az előrejelzések szerint 2025-ben ugyanrról a szelet földdarabról 5 személyt kell táplálni.
Bev
ezet
és:
A v
ilág
szü
kség
lete
A V
ilág
szü
kség
lete
(fo
lyt.
)
Úgy kell növelni a mezőgazdasági termelést, hogy az
egybevágjon a táplálék iránti globális igényekkel. Az
intenzív és fenntartható mezőgazdaság számára nincs
más alternatíva. A tudomány és az agrobiznissz tudja majd
a termelőket megsegíteni, azért, hogy többet tudjanak
termelni, miközben segítenek megvédeni az élő és
élettelen környezetet.
A modern biotechnológia különböző ágain belül a növény
biotechnológia jelentősége az utóbbi évtizedben
világméretekben megnőtt. Alkalmazása a jövőben
központi szerepet tölt be az egészségesebb
mezőgazdasági termékek előállításában, és a fenntartható
fejlődés biztosításában.
10,000 5,000 1850 1900 1950 2000BC AD
Res
earc
h a
nd
Dev
elo
pm
ent
(rel
ativ
e in
dex
)R
esea
rch
an
d D
evel
op
men
t (r
elat
ive
ind
ex)
Bread, Cheese, Bread, Cheese, Wine,BeerWine,Beer
Transgenic animals, Transgenic animals, plants (‘80)plants (‘80)
Molecular Molecular breedingbreedingKey Agricultural DevelopmentsKey Agricultural Developments
Landmarks in BiotechnologyLandmarks in Biotechnology
Historical Time Scale (years)Historical Time Scale (years)
Plant and Animal Plant and Animal DomesticationDomestication
Mendel’s Laws Mendel’s Laws (ca. 1865)(ca. 1865)
Green Revolution (‘60)Green Revolution (‘60)
Hybrid Hybrid CropsCrops
Pasteur (ca. 1860) Pasteur (ca. 1860) FermentationFermentation
Gene Cloning Gene Cloning (1974)(1974)
Double Double Helix (1953)Helix (1953)
Arie Altman (1998) Agricultural Biotechnology
(modified)
Ereky (Ereky (19191818))Coinage of „biotechnology”Coinage of „biotechnology”
A „biotechnológia” születése
Múlt
Fo
gal
mak
Biotechnológia„A biokémia, a mikrobiológia és a műszaki tudományok
olyan integrált alkalmazása, amelynek célja a mikroorganizmusok, tenyésztett növényi, állati sejtek vagy
azok valamely részének technológiai felhasználása”
A BIOTECHNOLOGIA UTTÖRŐI1
4th International Symposium on In Vitro Culture and Horticultural Breeding, 2-7 July, 2000, Tampere, Finland - ISHS
Károly ErekyA „biotechnológia” fogalom apja
Raoul H. Francé”
J.B.S. Haldane Patrick Geddes
Lancelot Hogben
1: Bud, R. (1999): The Uses of Life. A History of Biotechnology. Cambridge University Press
Karl Karmarsch,a „mechanicai technologia”
tudomány megalapítója
Id. Entz Géza,az első magyar biológiai iskola megalapítója
(Ereky Károly és Francé Rezső tanára)
A hely, ahol az első „biotechnológia” koncepció született: az Ereky Károly által megálmodott és
felépített Sertéshízlalda bejárata Budapesten (1914)
4th International Symposium on In Vitro Culture and Horticultural Breeding, 2-7 July, 2000, Tampere, Finland - ISHS
Fári, M.G et al. : Ereky’s Envisions (unpublished)
A nyersanyag transzformációjának láncolata „mezőgazdasági üzemben”
(J. Pohl, 1885 ábrája). Ereky, K. (1909)
A „biotechnológia” klasszikus műve
Ereky Károly:
„A hús-, zsír-, és tejteremelés
biotechnológiája mezőgazdasági
nagyüzemekben”
Paul PareyBerlin
1919
I. Weiser, Köztelek, 1919 október 18, 255-256
H. Pringsheim, Die Naturwissenchaften, 1920, V.7, 112
Robert Bud (1989): Nature,
Vol. 337, 10