Post on 06-Nov-2019
Mussolini eltávolftása után következett be. (Vida István oxfordigyűjtése, átengedéséért ezúton mondok köszönetet.)
m Rádióélet, 1944. március 10. * Frigyesy János, Halász Gyula és Kádár Gyula, akik a tárgyalt kor
szakban a rádió életében tevékeny szerepet játszottak, rendkívülfontos visszaemlékezésekkel támogattak e tanulmány megírásában.Segítségükért ezúton mondok köszönetet.
202
BOROS ZSUZSA
A Magyar Rádió a német megszállás és a nyilas uralom idején
(1944)
1944. március 19-én, amikor a német csapatok bevonultak Magyarországra, 1 az ország lakossága a rádió műsorából csak közvetve szerezhetett tudomást az eseményről. Ezen a vasárnapon s az elkövetkező három napon hiába hallgatta a híreket, az ország legfontosabb hírközlő szerve egyelőre semmilyen formában nem tájékoztatott a bekövetkezett fordulatról. Március 19-én a kora reggeli órákban a németek már elfoglalták az ország s a főváros fontosabb stratégiai pontjait, a Rádiót azonban egyelőre nem. Vasárnap lévén,a Rádió épületében csak az üzemszemélyzet tartózkodott, a német megszállás tényét sejtető bizonytalan információk hírére azonban déltájban a munkatársak zöme a stúdióba sietett. Hamarosan a lakihegyi adó - melyet a német csapatok elfoglaltak - rövid ideig tartó üzemszünetéből értesülhettek a németek jelenlétéről. A Rádió vezetősége sem tudott többet,és tanácstalanul ült az elnök,Náray Antal szobájában. Mivel a Miniszterelnökség Sajtóosztályától semmiféle értesülést sem sikerült nyerni telefonon, K. Halász Gyula műsorigazgató délben személyesen ment fel a Várba. Haeffler ·István, a Miniszterelnökség Sajtóosztályának vezetője a Rádiószámára is csak azt az információt tudta adni, amit előzőleg a sajtóképviselőivel is közölt: tudtukra adta a megszállás tényét, s rövidesen egy kommüniké kiadását ígérte. Ez azonban még háromnapig váratott magára. A Külügyminisztériumban pedig BedeIstván sajtófőnök is csupán aua a tanácsra szorítkozott, hogysugározzon a rádió komor, időnként gyászzenét - ha van hozzábátorsága a műsorigazgat9nak:1J• A híreket váró hallgatók vasárnap délután folyamán többek között Chopin gyásziodulóját,
Beethoven V. szimfóniáját hallhatták, melynek első néhány taktusa egyébként a BBC hívójele volt. Az első német gépkocsik és . csapatszállító kocsik a késő délutáni órákban álltak meg a Sándor utcai épület előtt. Az a tény, hogy a németek egyáltalán nem tartották sürgősnek a Rádió elfoglalását, mutatja, mennyire nem számítottak - es nem is került sor - ellenállásra. Niebclschütz báró, a német követseg sajtóattaséja bemutatta a Rádió vczetőinekQ� anz Schaub-ot azzal, hogy a jövőben „tanáccsal fog szolgálni" a rádióműsorokösszeállításánál, s állandó helyet jelöltetett ki sz · mára az épületben. Franz Schaub (eredetileg Rothen Ferenc) nem volt ismeretlen a magyar rádió és sajtó jó néhány munkatársa előtt. Magyarországról származott, a „Magyarság" munkatársaként belépett a Volksbundba, majd kikerült Németországba, és mint a német Külügyi Hivatal hírszerzöíe, a dél-kelet-európai ügyek „specialistája" lett. Első intézkedésként az összes mikrofonálláshoz német őrszemeket állított, majd figyelmeztette a műsorigazgatót hogy minden elhangzott szóért személy szerint ő a felelős'. A rádióhallgatók is tudomást szerezhettek közvetve a változásról: a kiadott műsortól eltérően a rádió német és magyar katonainduló.kat közvetített, s a hírekben kizárólag a Német TáviratiIroda információit adta. Másnapra, március 20-ára országszerte :_ a rádióban is -nagy ünnepségeket terveztek Kossuth Lajos halálának 50. évfordulója alkalmából. Délelőtt a Parlamentben Kállay Miklós miniszterelnök mondott volna beszédet - erről a rádió helyszíni közvetítést tervezett, ugyanúgy, mint a délutáni ünnepségről a Vigadóban. A rádió ünnepi műsorának előadói pedig Kosáry Domokos, Ortutay Gyula, Zilahy. Lajos lettek volna. A tervezett közvetítések elmaradtak, hiszen az ünnepi beszédre készülő miniszterelnök a török követségen keresett menedéket, a gyűléstilalmi rendelet értelmében a Vigadóbeli ünnepség is elmaradt. A rádió ünnepi műsora is csak a „szükséges változtatások" el-;égzésc után kerülhetett sugárzásra, melynek egyik epizódja volt a „Ne higyj magyar a németnek" kezdetű dal le-204
forgatása a szabadságharc dalaiból összeállított műsorszámban -szöveg nélkül. Négynapi hallgatás, bizonytalanság s idegfeszítő várakozás után - miközben a Német Birodalom teljhatalmú magyarországi megbízottja, Veesenmayer és Horthy kormányzó közti tárgyalások eredményeképpen megalakult az új magyar kormány, a Magyar Élet Pártja jobbszárnyának s az imrédysta Magyar Megújulás Pártja tagJaiból, s megkezdődött a németellenes politikusok, funkcionáriusok leváltása vagy letartóztatása - március 22-én este 10 órakor a következő közlemény hangzott el a rádióban: ,,Abból a célból, hogy Magyarország a háromhatalmi egyezményben szövetkezett európai nemzeteknek a közös ellenség ellen viselt háborújában, különösen pedig a bolsevizmus hatásos leküzdésében minden erő mozgósításával és átfogó biztosítékok megteremtésével támogatást kapjon, kölcsönös megegyezés alapján német csapatok érkeztek Magyarországra. � lemondott eddigi magyar kormány helyébe a Kormányzó úr Ofőméltósága Sztójay berlini követet bízta meg az új kormány megalakításával. "2 A Rádióban azonban már előző nap, március 21-én megtartották a szokásos heti műsorülést, melyen Fi-igyesyJános vezérigazgató bejelentette, hogy „tekintettel a változotthelyzetre, március 20-án délelőtt személyesen tárgyalt a NémetBirodalmi Kormányt a Rádiónál képviselő Schaubbal és velemegállapodott, hogy a kiadott műsor változatlanul megy tovább,kivéve azokat a műsorszámokat, amelyek az adott körülményekközött a legjobb szándék mellett is félreértésekre adhatnánakalkalmat".3 A vezérigazgató felszólította az osztályvezetőket,hogy a műsorra kerülő anyagokat ebből a szempontból még egyszer blrálják a legszigorúbb mértékkel felül, és utasította a műsorszerkesztőséget, hogy ennek megfelelően a szükséges műsorváltozásokat hajtsa végre.4 Természetesen az azonn�li változások elsősorban a híradások hangját érintették, dc már a szóra- · koztató műsorokra is kiterjedtek, amennyiben a március 27-én kiadott körözvény szerint „A hanglemez műsorokat a hanglemez osztály nagy figyelemmel úgy állítsa össze, hogy abban zsidó szövegíró és zeneszerző műve ne szerepeljen. Ha a rengeteg mű-
205
sorváltozás miatt ilyen mégis bekerülne, ne forgassák le". Két nappal később egy újabb körözvény: ,,Mai naptól az igazgatóság rendelkezése szerint Karády Katalin lemezei nem forgathatók még műsoron kívül sem", ezzel szemben „Marton Béla Nemzeti Munkaközpont című indulóját hetenként legalább 3-4-szer le kell forgatni a műsoron kívüli �e ezek között név nélkül, csak a cím bemondásával. "6 A tehetetlenségi erő következté en - s a német megszállási rendszer végleges kialakítását egkövctelő átmeneti időszak miatt - a március 19-ét követő első hetekben a műsoradás a ,,szükséges változtatások elvégzésével" - melyek jórészt negatívumokat, szigorú cenzúrát jelentettek - változatlanul folyt tovább. Közben azonban hamarosan megszülettek, illetve napirendre kerültek a már korábban megfogalmazódott tervek a magyar politikai és szellemi élet átállítására vonatkozóan, melyek szerint a rádiónak, mint a fasiszta tömegpropaganda eszközének, nagyobb s megváltozott szerephez kellett volna jutnia. Az átállításra vonatkozó tervek megvalósítása pedig - a szervezeti változások és személycserék végrehajtása után - nem annyira a németek kívánsága - szerepük jórészt az ellenfüzésre korlátozódott -, mint a hatalomban most nagyobb szerephez jutott magyar szélső1obboldali erők törekvése volt. Bizonyítja ezt általában a német megszállás magyarországi formáía s konkrétan a Rádió irányításában bekövetkezett változások. A német megszállást követően rövidesen kiderült, hogy a gyakorlatban a megszállási rendszer nem a német katonai közigazgatás bevezetése, hanem a horthysta rendszer szélsőjobb felé való kiterjesztésével, a magyar kormányzat és közigazgatás által történik. Horthy kormányzó személye s az általa kinevezett Sztójay-kormány biztosította a jogfolytonosságot - bár számos személycserére került sor, s rövidesen megindult a propagandakampány a „Kállay-klikk" ellen. Így a németek megelégedtek azzal, hogy a kulcspozíciókba számukra feltétlenül megbízható embereket ültessenek, és számukra is előnyösebb volt, hogy a magyar szerveken keresztül működtethették a megszállási 206
rendszert. Ebben a helyzetben pedig jelenté5s szerep hárult a magyar propagandaeszközökre. A háborús időszak megkövetelte módosulások, s ezzel kapcsolatban szerepének, jelentőségének növekedése ellenére a magyar rádió továbbra is elsősorban szórakoztató funkciót töltött be. Ebben az értelemben második világháború alatti tevékenysége távolról sem volt hasonlítható a goebbelsi propagandagépezet egyik fő szócsövéhez, a német birodalmi rádióhoz. Politikai jellegét tekintve jóllehet magántársaság volt, lényegében kormányirányítás alatt állt, magát minden „pártpolitikán felül álló", ,,objektív" tájékoztató és szórakoztató eszköznek tekintette, ami ténylegesen azt jelentette, hogy a kormányzat által vitt iránytól sem jobb, sem bal felé nem engedett kilengést, sem az aktuális politikai műsorok vonatkozásában, sem a kulturális programok tekintetében. Ezzel a műsorpolitikájával is kihívta azonban egyrészt a németek, másrészt a magyar szélsőjobb: az imrédysták, nyilasok, nemzeti szocialisták kritikáját. A háború első szakaszában, amíg német győzelmekről lehetett beszámolni, a magyar propaganda, a sajtó és főként a rádió különösebb problémát nem okozott a németeknek. Az 1942-43-ban meginduló béketapogatózások előkészítésében azonban, mint láttuk, a rádió is szerepet kapott, s erre német részről élénken reagáltak. 'Élesen kritizálták a magyar sajtó és rádió „nyugatbarát" hangját, azzal vádolták a magyar rádiót, hogy egy semleges ország szócsövének kíván feltűnni. Ugyanakkor a magyar szélsőjobb a tájékoztatásügy és kultúra teljes g!eichschaltolását kívánta, szervezetileg egységes állami irányítás alá akarta vonn i a sajtót, a rádiót, a könyvnyomtatást, a filmgyártást; funkcióját tekintve pedig harcos, hatékony propagandaszervvé szándékozott alakítani a rádiót is, mely jól betöltheti - goebbelsi szóhasználat szerint - a „szellemi fegyver" szerepét, de nemcsak a háborúban való kitartás, hanem szociális demagógiájuk szócsöve is lehet, s megvalósít egyfajta kulturális őrségváltást is: a még egyáltalán szót kapó zsidó származású, illetve baloldali vagy liberális írók, művészek teljes kiiktatását a műsorokból. 207
·JJ
Az ország német megszállását követően ez az igény most már közvetlenül találkozhatott a német követelésekkel. Ismeretes egyrészt, hogy a németek - a nemzetiszocialista elveknek megfelelően - milyen jelentős funkciót tulajdonítottak általában a propagandának, másrészt pedig a német megszállás adott formában történt megvalósításában érthető módon fontos szerepet szántak a magyar propagandaszervek: a sajtó, a rádió tevékenységének. Goebbels ism�mondása szerint a propaganda s ennek egyik legfontosabb eszköz a rádió, éppen olyan fontos háborús fegyver, mint a Weh:rmacht A „szellemi hadviselés" német találmány volt, s ha később" gyakran hivatkoztak is arra, hogy az ötletet az első világháború antant propagandáía adta, amely „destruktív hatásával" nagymértékben hozzájárult a háborús győzelemhez, nem kétséges, hogy itt alapvetően másról volt szó. A fasizmus lényegéhez tartozott az az elv, mely szerint a tömeg manipulálásának lehetősége a propagandán keresztül szinte korlátlan, s ennek az elvnek gyakorlati, technikai megvalósításában kétségtelenül nagy sikereket értek el. A goebbelsi propagandagépezet fö eszköze kétségkívül a rádió volt. Hitler pedig a személyes ráhatást helyezte első helyre az élőszó, a tömeg fanatizálása, a szónok és a tömeg .közti közvetlen kapcsolat által, mivel szerir1te a sajtót a liberális korszak némiképp kompromittálta. A sajtó „a Ii. berális szellem kifejezőjc, a francia forradalom terméke és eszköze, míg a rádió lényegét tekintve autokrata, s ezért a totális állam kívánatos szellemi fegyvere. "6 Goebbelsék hangoztatták, hogy a háborút négy fronton kell vívni, annak négy dimenziója van: katonai, gazdasági, politikai és propagandisztikus. A német nemzeti szocialista rádió műsorának szinte minden percét - zenét, prózát egyaránt - a legnagyobb gonddal megtervezett politikai szempontok szerint állították össze. Minden jelentős német győzelem esetén rádiójuk külön ez alkalomra írt indulót sugárzott, könnyű- és tánczenét egyáltalán nem adott. Az utolsó pillanatig a végső győzelembe vetett hit, a háborús pszichózis felszítása és ébrentartása vezérelte. A német győzelmi sorozat lezárulásával a propaganda hangja változott, s ha ezután jobban hangsúlyozta is a szenvedés, az áldozatvállalás szükségességét, mindvégig az 2.08
erő pozíciójából szólt, a megfélemlítés eszközével élt, s szigorúan került minden szót, mely gyengeségre engedett volna következtetni. A háború második szakaszában természetesen változtak a háborús propaganda témái is. Azon túlmenően, hogy a német . vereségekre, visszavonulásokra a „ködösítő" kifejezések egész tárháza állt rendelkezésükre, ezután elsősorban a szövetségesek közti ellentétekre építettek, a koalíció várható bomlását hangoztatták, majd felmerült a vereség lehetősége, melyet az elriasztással, megfélemlítéssel, a „győzelem vagy halál" alternatívájával kapcsoltak össze. A tökéletes szervezettség, a magas formai, technikai színvonal mellett a náci rádiós propaganda pszichológiai jellemzői a prirnitívségig leegyszerűsített fogalmazás, az állandó ismétlés, a tudatos hazugság voltak. A szimplifikáció oka az volt, hogy nagy tömegekre akartak hatni: ,,minden propagandának a néphez kell s�Inia, és szellemi színvonalát tekintve a legkorlátoltabb személyek befogadó képességéhez kell alkalmazkodnia. A tömegek minél szélesebb körét akarjuk befolyásolni, annál alacsonyabb szellemi nívón kell szólni hozzájuk". 7 Miután a tömeg ,,_befogadó képessége alacsony, értelmi képessége csekély, s ugyanakkor igen feledékeny, a propagandának néhány kérdésre kell korláto�dnia s azt állandóan ismételni".8 A gyakorlatban értékesítették Spengler gondolatát (,,Mi az igazság? A sokaság számára az, amit állandóan olvas és hall. "9) s felhasználták Hitler elméletéta hazugságról: ,,Minél nagyobb a hazugság, annál hatékonyabb fégyver. A részigazságokat pedig nagy hazugságokba kell burkolni ." ,, . . . minden esetben, amikor olyan kérdésről van szó, melynek teljesülése megvalósíthatatlan követelményeket támaszt, a nép teljes figyelmét erre az egy kérdésre kell koncentrálni, mintha a jelen pillanatban léte vagy nem léte függne annak megoldásától" .10A . közel egy évtizedes mú,ltra visszatekintő goebbelsi propagandagépezethez hasonló :rádiQ kialakítására természetesen aligha, gondolhattak Magyarországon, másrészt figyelembe kellett venni a megszállás sajátosságait, a szuverenitás bizonyos fenntartását, . ·a kontinuitás látszatának maximális megóvását is. Ezen kívül a
TanulmAnyok a Magyar kAdló történetéből
háború ötödik évében, melync::k során Magyarországot közvetlen hátországnak s hamarosan hadműveleti területnek kellett tekinteni, a legfontosabb cél az ország gazdasági és katonai szempontból való teljes kiaknázása volt. A propaganda szintíén ez elsősorban azt jelentette, hogy minden ingadozás nélkül, teljes egyértelműséggel a háború folytatása melletti kiállást kérték számon. A kezdeti időszakban ez konkrétan a „fegyverbarátság", .,bajtársiasság" jelszavainak hirdetését, a zsidókérdés megoldásá· nak propagálását, v:5int az „áruló Kállay-klikk" elítélését jelentette. A magyar vez tés az első szerepre nagyon is hajlandó volt, sőt jobban forszír .· zta, mint azt a németek jónak látták;a második feladat sem okozott nehézséget számukra, a „baloldali összeesküvést szövő", .,defetista" Kállay-klikk elleni propagandakampányt viszont csak némi huzavona után voltak hajlandóak elindítani. A németek a megszállás után a megfelelő szervezeti keretek kialakítását, a szükséges személycserék végrehajtását tekintették az elsődleges feladatnak. Március 21-én több német külügyi küldött érkezik Magyarországra, köztük Six követ, Focke sajtóelőadó, Böhm kultúrreferens és Boldt rádióreferens.11 Azt a feladatot kapták, hogy terjesszenek Veesenmayer elé saját munkaterületeikre vonatkozó javaslatokat, amelyek biztosítják, hogy az egyes munkaterületeken megfelelő apparátus álljon a birodalom teljhatalmú megbízottjának rendelkezésére, amelyek segítségével a „birodalmi külügyminiszter utasításait teljes mértékben érvényesíteni tudja az egyes területeken".12 A német küldöttek néhány nap alatt teljesítették feladatukat. Síx követ március 25-én már íelenthette a Külügyminisztériumnak, hogy bezárták a zsidó könyvüzleteket, elkobozták az angol-amerikai és emigráns műveket, elrendelték az írószövetség zsidótlanítását, elkobozták a fellelhető angol és amerikai filmeket stb. A táíékoztatásügy területén pedig március 27-én elrendelik a Miniszterelnökség mellett felállítandó tájékoztatásügyi központi államtitkárság létesitésének előkészítését,mely a sajtó, a rádió és a központi cenzúraügyeket fogja majdössze.13Ez az intézkedés elképzeléseiben igen közel állt egy, a Volks-2 1 0
bund által még 1943-ban készített javaslathoz, mely az ország esetleges német megszállása esetére dolgozta ki a szükséges teendőket. Ennek a tervezetnek a sajtóra és rádióra vonatkozó része német megszállás esetén a hírközlő szerveknek egy kormánybiztosság révén történő egységes, központi irányítását javasolta. a A németek számára ez a megoldás előnyösebbnek tűnt, mint az említett területeknek a magyar propagandaminisztérium alá rendelése, . mivel ez lehetővé tette a közvetlen német ellenőrzést elkerülve a magasabb német szervekkel való hivatalos érintkezé� szükségességét. Annál is inkább, mivel az államtitkársághoz - Horvátország és Szlavónia mintájára - elrendelték egy némettájékoztatási tanácsadó kijelölését, ,.aki a magyar propagandatervezéséhez és terjesztéséhez segítséget nyújt, az adott esetbenellenőriz is. "16Az egyik legfőbb szempont pedig az eddig szaktárcák között megosztott cenzúra. egyesítése volt. Az a német javaslat is felvetődött, hogy ne szervezzenek ugyan német mintára sajtófőnökséget, maradjon meg a magyar konstrukció, de egy személy legyen a Külügyminisztérium és a Miniszterelnökség sajtófőnöke. Az utóbbi javaslat azonban végül nem valósult meg. A külügyminisztérium sajtófőnökétől kapott szempontok szolgáltak továbbra is mérvadóul a külföldi hírek összeállításánál. · Az újonnan szervezett államtitkárság élére Kolosváry-Borcsa Mihályt nevezték ki, aki a sajtó, az MTI és vállalatai, valamint akönyvkiadás kormánybiztosa lett. Kolosváry a kormánypárt· tagjaként ai imrédysta párthoz állt közel. Pályafutását GömbösGyula miniszterelnöksége alatt kezdte a Miniszterelnökség Sajtóosztályán, melynek Imrédy miniszterelnöksége alatt a vezetőjelett. A szélsőjobboldali Szózat c. lap, majd a Darányi kormányalatt a kormánypárti Függetlenség munkatársa volt. A Sajtókamara élén éles harcot indított a zsidó származású, a liberálisés baloldali írók, újságírók ellen. Gáspár Jenő, aki a Sajtókamará) �á!Kolosváry helyettese volt, a Rádióélct hasábjain ismertette, : ;milyen szerepet szán az új ve:z:etés a rádiónak: ' :; ,,A közvélemény helyes informálása és szellemi táplálékának :} ��agolása felér egy hadsereg munkájával. A modern hadviselés \ i\14* lI I
{l �
olyan, hogy nemcsak fizikai' fegyverekre van szükség, hanem sokszor sorsdöntőbb a lelki felkészültség, a nemzet lelkiismeretének ébren tartása . . . a · külföldi propagandák útvesztőjében, az idegölő bombázások nappalai és éjszakái között megmérhetetlen erkölcsi erőt jelent a sajtó, rádió, könyv s mindaz a propagandaeszköz, amelyet egy modern államnak ma igénybe kell vennie . . . az összes magyar szellemi fegyverek központi irányítás alatt nagyobb erővel segíthetik a magyar honvédséget. Mindazok, akik akár a saítóban, akár a könyvkiadásnál, akár a rádiónál teljesítenek szolgálatot, ebben a pillanatban katonák, akik egyetlen vezérükre függesztik szemüket, és várják irányító parancsait. �· Iföldi példákról is tudunk, ahol a nemzeti szellem képviselőit, író t, tudosókat, újságírókat mozgósították egyet:len szent cél, a v gső győzelem szolgálatában. A magyar szellemi élet mozgósítása most történt meg. Külön behlvó és parancs nélkül mindenkinek kötelessége az új államtitkár-kormánybiztos intézkedéseit, útmutatásait, parancsait megszívlelni. "16Miben állt az az útmutatás, melyet végrehajthattak vagy „mcgszívlelhettek" ? Kolosváry-Borcsa nyilvánvalóan kapott tanácsokat a németektől, figyelembe vette a német propaganda legfontosabb szempontjait, ezen kívül azonban sem a Magyar Rádió helyzete, sem pedig Kolosváry egyéni képességei nem voltak olyanok, hogy teljes átállításra sor kerülhessen. Hamarosan kiderült, hogy Kolosváry-Borcsa felsőbb irányítása néhány személyi változtatáson, s a rendkívül éles antiszemita propagandán túl nem sokra terjed ki. Kolosváry-Borcsa mindenekelőtt az ismert szélsőjobboldali újságíró, Dövényi Nagy Lajos vezető állásba való ,kinevezését szorgalmazta, dc miután a Rádió vezetősége ezt admihisztratív ,nehézségekre hivatkozva visszautasította, megelégedett az · osztályvezetői posztokra politikailag jelentéktelen emberek kinevezésével.17 Ennek megfelelően az elkövetkező hetekben - mint általában a kormányhivatalok többségében - csupán néhány személycserére került sor. Az MTI korábbi elnökének; Náray Antalnak a hatásköre Kolosváry kormánybiztossá történt kinevezésével megszűnt. Az MTI és társvállalatai' ;,pártokon felül álló" és „kormánytól független" 1212
jellegüket az irányításukra kirendelt államtitkár-kormánybiztos révén formailag is elvesztették. A társvállalatok szervezetében lényeges változás nem történt, vezető testületeik tovább funkcionáltak, a Magyar Filmiroda Rt képezett csak kivételt, melynek élére külön kormánybiztost akartak állítani . A Rádió vezérigazgatóia Frigyesy János maradt. Lényeges szervezeti változtatásokra nem került sor. A legfontosabb intézkedés az volt, hogy a Hírszerkesztőséget kibővítették, ezután a po_litikai műsorok és riportok is ehhez az osztályhoz tartoztak, s ennek az orsztálynak az új vezetője volt hivatott a politikai cenzor szerepét betölteni. A kibővített osztály irányításán túlmenően minden műsor politikai szempontból való ellenőrzése volt a feladata. A kulcspozíciót betöltő új osztályvezető Béry László lett, a kormánypárt jobbszárnyához közel álló Esti Újság főszerkesztője. Felmondtak Cs. Szabó Lászlónak, az Irodalmi Osztály vezetőjének és Ortutay Gyulának, akik egyébként is kérték elbocsátásukat a német megszállás után. Németh Antalnak, a Drámai Osztály vezetőjének is távoznia kellett. · · Az Irodalmi Osztály élére Liszt Nándor került (addig a NemzetiSzínház titkára volt), a Drámai Osztály vezetésével Laurisin Lajosoperaénekest bízták meg, míg a Zenei Osztály vezetőjeLaczkovichJános lett.18 Az új vezetők vagy prominens németbarát, az Imrédypárthoz közel álló személyek voltak - mint Béry László -, másesetekben viszont a technikai szakértelem is elegendő volt akinevezéshez, hangsúlyozott politikai állásfoglalás nélkül.:Az új vezetőket Frigyesy vezérigazgató az április 25-én tartói:t műsorülésen köszöntötte, felkérte a munkatársakat a velük yáló jó együttműködésre, és leszögezte: ,,A Rádió munkatársai utaiításokat hajtottak végre a múltban, másrészt természetes, hogy a Rádió nem függetlenítheti magát, nem íárhat önállóan _a: .kórmányzat elgondolásaival ellentétben. "19 Ezekkel a szavak. kai' a vezérigazgató igazolta a Rádiót mind a Kállay kormány.: · alatti ;,ingadozásaiért", mind a változott helyzethez való alka!, riiazkodásáért. , ., A műsorok tekintetében ,a német megszállást követő első < hét�kre a rengeteg műsorváltozás miatti gondok jellemzőek.· :zq
Minden, már készen lévő műsort gondosan átvizsgáltak, nincs-e bennük a németekre akárcsak félreérthető megjegyzés. A hírek összeállításánál „általános elvi szempont az, hogy adhatunk olany híreket, amelyek kedvezőtlenek az angolszászokra, kedvezőek a németekre". 20 Az információszerzés lchet<'íségének beszű küló·sét, a háborúról alkotott hamis kép kialakítását tovább fokozta, hogy a cenzúra egységesítése, az ellenzéki pártok és sajtójuk betiltása mellett 1 944. április 2-től megtiltották valamennyi Magyarországgal ellenséges ország rádióműsorainak hallgatását, beleértve a zenei műsorokat is, ugyanakkor pedig nagy propagandakampán�ndult a német birodalmi rádió műsorának hall-gatása érdekében. Az első hetek kapkodására jellemző, hogy a Rádió utolsó pillanatban kapott észhez, hogy megfelelő módon ünnepelje április 20-án Hitler születésnapját, a „kiadott műsortól eltérően", sebtében összeállított ünnepi műsor keretében. Egy másik példa:a március 28-i műsorülésen újra elfogadták Ortutay „Kossuthés a magyar nép" és Kosáry Domokos „Kossuth és a szabadságharc" e. előadásait, melyek műsorra tűzése azonban már nemtörtént meg. A sok egyéb rnűsorváltás mellett nem kerültekmikrofon elé a március-áprilisra tervezett előadások közülpéldául Kornis Gyula, Deér József, Zilahy Lajos, EckhardtSándor felolvasásai. Ravasz László református püspök hosszúévek óta rendszeresen sugárzott vasárnapi prédikációi is abbamaradtak.Közben pedig már körvonalazódtak azok az elképzelések, melyek a rádiónak a háborús célok fokozottabb szolgálatába állítására, a hatalomban nagyobb szerephez jutó szélsőjobboldali erők politikai propaganda céljaira való felhasználására vonatkoztak. Ezek a tervek meg akarták változtatni a rádió addig elsősorban szórakoztató funkcióját, a fasiszta államokhoz hasonlóan felismerve e tömegkommunikációs eszköz propaganda célokra való felhasználásának lehetőségeit, főként a politikai műsorok számának növelésével, a kulturális műsorok átpolitizálásának segítségével. Az erre vonatkozó elképzelések nem annyira a Rádióban születtek, mint kívülről érkező követelések voltak. z 1 4
Dövényi Nagy tervezete például változtatást kíván a „művészi műsorban, melyet a tisztán szórakoztató jellegből kiemelve propaganda célokra okvetlenül fel kell használni, mert a propagandának ez a formája kevésbé feltűnő és meggyőzőbb, valamint az előadásokban és közvetítésekben, amelyeknek teljes mértékben alkalmazkodniok kell a nagy célhoz". 21 Kolosváry elképzelése szerint az egyik legfontosabb feladat a zsidókérdés ,,megoldásának" előkészítése és támogatása a rádiópropagand�segítségével, a radikális szélsőjobb pedig - főként a nemzet! szocialisták (a nyilasok továbbra is a háttérben maradtak) - szociális demagógiájának szócsöveként is fel akarta használni a rádiót. A rádió műsorait természetesen korábban is áthatotta a konzervatív, nacionalista szemlélet, de a direkt politikai agitáció, a .kifejezetten politikai, világnézeti műsorok, főként rendszeresen, sorozatok formájában eddig meglehetősen csekély számban szerepeltek a rádió programján. Kolosváry kormánybiztos_ �ta:sítására ezután hetenként három alkalommal kellett pohuka1 előadást műsorra tűzni, s ezen kívül heti két előadást kellett szentelni a zsidókérdésnek. Az előadók és témakörök kijelölése Béry László feladata volt.23 A legjelentősebb új politikai műsor. sorozat szerepét a Világnézeti Akadémia volt hivatott betölteni. "A . rádió műsorpolitikájának iránya talán a „Világnézeti Akadémia" című állandó műsorszámbancs úcsosodik ki" -írta a Rá- - dióújság. ,,Szellemi emelkedést céloz, kiküszöbölte a dok�rinér_ siellemiséget és a magyar kultúrvilág, a magyar szellemi élet olyan reprezentánsait szólaltatja meg, akik képességeihez nei:nférhet kétség . . . erre igen beszédes példa a Világnézeti Akadémia című állandó műsorszáma előadóinak a névsora: Milotay István, Kolosváry-Borcsa Mihály, Oláh György, Rajniss Ferenc, t:,} Marton Béla, Orsós Ferenc. Maga ez a névsor program. Egyben r tükre a magyar jövő kibontakozásának a rádió munkájában. A rá. :\: dió ezzel kihat a nemzeti élet minden megnyilatkozásárn, s teljesí-. }d a:zt .a feladatot, melyet a mai világégésben egyetlen modern
_ _ l állam sem nélkülözhet. "33\10;:Az előadók többsége neves, az „úri" fasiszta Imrédy párthoziti , .;.2 q
közel álló publicista: Milotay István újságíró, a talán legtehetségesebb jobboldali publicista, Oláh György az Egyedül Vagyunk főszerkesztője, Rajniss Ferenc a Magyar Futár főszerkesztöje, Marton Béla Gömbös Gyula legközvetlenebb munkatársa volt, Orsós Ferenc orvos, egyetemi tanár viszont a Szálasi párttal szimpatizált. A műsor az egyik leghallgatottabb időpontban, vasárnap kora délután került sugárzásra. Az első előadások egyikét Kolosváry tartotta a „Magyar szellemi élet megtisztítása" címmel, amelyhez a rádió útján kérte „minden öntudatos magyar támogatását" ; ennek elsősorban a tulajdonukban levő zsidó könyvek mcgsemmisitésébcn vagy beszolgáltatásában kellett megnyilvánulni. .,Könyvégetők! rikoltják a vádat az ellenséges rádióban �írmalomba induló irodalom szerzőinek világnézeti hozzátartoz?i. 1 Igen ! Könyv égetők vagyunk". 24Ekkor már megkezdődött Magyarországon a gettók felállítása, s hamarosan megindult a vidéki zsidóság deportálása a náci haláltáborokba. Ennek támogatására a rádió 32 előadásból álló sorozatot hirdetett26, melyet Bosnyák Zoltán, az ekkor felállított Zsidókérdés Kutató Intézet igazgatója írt. A Kolosváry utasítására közösen kidolgozott munkaprogram célja az volt, hogy ,,(ennek révén) a rádiót is bekapcsolhatjuk társadalomfelvilágosító tevékenységünkbe".28 Erre azért volt szükség, mert jólleheta „zsidókérdésről a magyar közvélemény az utolsó húsz-huszonöt év alatt sok mindent hallott, de még korántsem elegendőt", s most „amikor ·végre elérkeztünk oda, hogy a zsidókérdést a magyarság létérdekei által meghatározott módon végleg felszámoljuk, egyik legsürgősebb feladatunk a társadalomnevelésnek ezt a nagy hiányosságát pótolni. "27 A nagyszabású munkaprogram keretében az intézet „tudományos" munkásságát is meg akarták ismertetni a hallgatókkal. Az egyes előadásokban a „zsidóság térnyerését" kívánták bemutatni a magyar gazdasági, politikai és kulturális életben. Az. előadássorozat „tudományos, objektív hangnemmel", tényekkel és számokkal igyekezett milliók meggyilkolását igazolni, A „Világnézeti Akadémia" legtöbb előadása szintén a zsidókérdéssel foglalkozott. Oláh Gyöcgv ,,Magyarság és zsidóság", 2 1 6
Orsós Ferenc „Nézzünk szembe Aladárral", Endre László belügyi államtitkár, a zsidókérdés kormánybiztosa „A zsidókérdés megoldása" címmel tartottak előadást. Az antiszemita ptopagandán túlmenően nem kívántak nagy teret engedni a fasiszta szociális demagógiának. Májustól ugyan bevezetik a „Munkásfélóra" címen hetenként két alkalommal jelentkező műsorszámot, melyet Görgey Vince nemzeti szocialista újságíró állított össze, a műsor azonban kezdettől fogva vitákat, ellenérzéseket váltott ki. Az egyoldalú és meghamisított hírszolgálat mellett jelentős szerepet töltöttek be a rendszeres politikai kommentárok, melyeket Dövényi Nagy Lajos, Vajta Ferenc, Görgey Vince stb. tartottak. A goebbelsi rádió hangnemét utáno'zni kívánó hírmagyarázatok közül egy részlet Dövényi április 4-i kommentárjából: ,,És tudj'uk, hogyha kitartunk, talán sok rom borítja maíd ezt a földet, de azt is, hogyha alkuszunk, vagy csak megrendülünk a védekezés elszánt akaratában, a tökéletes pusztulás tör ránk. A választás nem nehéz, s olyan barátok vannak velünk a történelem kiszabta úton, akiknek bajtársi odaadását a megpró} · bálások óráiban ismertük meg igazán". Máskor a kommentátor,,; · felszólítja Churchillt és Rooseveltet, hogy hagyjanak fel a szél} hámoskodással és lássák be, hogy elvesztették a háborút. 28 1:-. . · A direkt, fasiszta agitációnak a kulturális programokba való.\ bevitelére irányuló törekvéseket nem koronázta túlzott siker.y , Az Irodalmi és Drámai Osztály ú j vezetői inkább a hagyományos, ;J;: konzervatív keresztény és nemzeti szellemű kultúrát kívánták} _ :kizárólagossá tenni, s kiirtani a műsorokból a „liberális",., , ;.'dekadens", ,.erkölcstelen"-nek bélyegzett irodalmi termékeket.Liszt Nándor, az Irodalmi Osztály vezetője így fogalmazta meg programját: ,,Nincs itt szó új - csak megváltozott műsorról . . . J b�kapcsoljuk azt a magyar vidéket, mely eddig nem tudott érvé' 1·/ ' nyesülni az öncélú és elzsidósodott budapesti sajtó, a klikkrend-r/ a szerek, a különféle üzleti lap-vállalkozások miatt . . . Óvatosan í{r yigyázunk a versszövegekre. A silány nótaszövegek, műdal:\ :Versek kigyomlálása állandóan folyik. Egyszóval az a célunk, \f hogy mindenből jót adjunk. "29 Azt, hogy Liszt Nándor számára[.!; " . . ,
2 1 7 ·,jJ
mi jelentette a mércét, saját versein mérhetjük le. A rádió prog� ramján többször szerepelt például a „Magyar Rozika" c. verse, mely a hitleri propagandának azt a hamis állítását szedte rímekbe, hogy a szövetségesek robbanó játékszerekkel „bombáznak". A Drámai Osztály vezetője,Laurisin Lajos sem állt elő semmilyen értelemben sem modern elképzelésekkel; megelégedett annak leszögezésével, hogy a „destruktív posványosság, erkölcsi nemtörődömség, olcsó és gyanús szellemesség, arcpirító ledérség, fölényeskedő hamis filozofálás, obscén szerelmi háromszög és más i lyen lélekmételyező dolog többé nem kaphat mikrofonnyilvánosságot ". Műfaji kérdésekben is természetesen konzervatív: .,úgy kell a rádióban drámát is játszanunk, hogy elhitessük hallgatóinkkal, hogy látják is, amit hallanak . . . sokszor hallunk hangjátékr�eszélni, vitatkozni. Minduntalan felvetődik a kérdés, va�-e és teli-e hangjáték? Ez a műfaj, mint önálló valaminem létezik, s tulajdonképpen nincs is rá szükség".30 A kulturális őrségváltást is sürgető radikális jobboldali kritika a világ- és magyar irodalom legrangosabb műveit száműzte az olcsó bulvárdarabokkal együtt, a silány táncdalokkal, operettel együtt a jazz-t is kárhoztatta. Mindezt természetesen faji, politikai s a hadviselés szempontjai szerint. Ezzel szemben régi, de eddig „háttérbe szorított" ,,tehetségeket", újonnan felfedezett írókat, költőket ígértek. Az apolitikus vígjátékok, operettek helyett, melyek valóban elárasztották a rádió műsorát, népszínműveket és iránydarabokat kívántak műsorra tűzni. Nagy teret akartak engedni a népi írók egy részének, akiket számukra Sértő Kálmán, Erdélyi József, Gellért Vilmos képviselt elsősorban. Új tehetségeket a „Munkásköltők" c. sorozat indításával, valamint iránydarabok írására való felszólítással próbáltak tobo-. rozni. Ezek a kísérletek azonban kudarcot vallottak. Az ilyen ,,irodalmi" termékeknek a színvonalát még az ebben az időben olyan sokat kibíró mikrofon is nehezen viselte el. A rövid iránys. Jt;! darabok közül, melyek írását szorgalmazták, a legsikeresebbnek.-; Kocsárdy Dénes „Merre felé" e. jelenetét tartották, nyilas-barát ,, __ , színészekkel a főszerepben. A darab arról szól, hogy az orosz_:; f:<on egy =gy" k,wn, ,gy I. vi1'ghibo,ú, m,gyn h,d
fogolyból szovjet tisztté lett vöröskatona fogságába esik. Pár· beszédük végén együtt szöknek át a németekhez. Kolosváry kívánságára a rádiónak közvetítenie kellett a Madách Színházból Kádár Lajos antiszemita darabját, az „Artatlanok" -at, de eredeti formájában még ezt sem tartotta a kormánybiztos közvetítésre alkalmasnak, ezért Endre Lászlóval és Dövényi Nagy Lajossal átdolgoztatta.3 1A zenei műsorok összeállítása sok problémát okozott. A hanglemezeket nemcsak abból a szempontból kellett felülvizsgálni, hogy ki volt a zeneszerző, de azt is ellenőrizni kellett, hogy a karmester vagy az előadóművész nem tartozott-e a faJi törvények _hatálya alá. Időnként ahhoz a megoldáshoz folyamodtak, hogy elhallgatták a karmester nevét. Ez történt például egy Toscanini felvétel leforgatása esetében. Altalában a magyar és népi muzsikát részesítette a rádió előnyben, de ez számukra magyar nótát és cigányzenét jelentett. Molnár Imre előadását például kifogásolták, mivel az „Kodály és Bartók nyomdokain haladt".32 A jazz mint a „magyar lélektől idegen" műfaj ellen már régóta hadjárat folyt . .,A cigány. zenének magyar zenekultusza a legmélyebb magyar politikum, . amelyet szeretettel kell fogadni, felkarolni és dédelgetni, mert _ez az a zenei gát, amelyet a magyar népies zeneművészet ma még fel tud építeni . . . A világban 25 éve nagy lelki bomlás indult . ·meg, amelyet a zene juttatott legelőször kifejezésre. Az ún. néger.) �ne, a tam-tam ritmus, a jazz, a lelkileg kisebb ellenálló képes/\ ségü országokba val6sággal betört, és azoknál olyan lelki folya_;' ;L'matokat indított meg, amelyek nemcsak érzelmi és zenei téren ;,,· . . .:['.végeztek rombolást, hanem átcsaptak a társadalmi és nemzetifi ;j;él��: egyéb területeire is".33 A rádió komolyzenei programjai;g;J ,.: ! továbbra is a korábbi magas színvonalon álltak, bár a lemez;1) }·� ��liítás egyre nagyobb nehézségekbe ütközött. Német mintára.'� tfrgyobb szerepet kellett já�sza�i�k e�entúl a katonadal?knak,·,;i .. '!. HRdulóknak. A Honvédelmi Mm1szténum sürgette a musorokt] tl�klltonásabbá" tételét. Aprilis 25-től a német példa nyomán elií \t.tl��deHk a Rákóczi induló leforgatását magyar győzelem (?) esetén,fü:\ll,,hajnali „Katonaüzenet" c. műsort kürtjellel indítják,és a HM
1 ·. ;19
újra felveti a hírek előtti jelmondatok beolvasását. A nyilas kritika szerint azonban a magyar indulók, katonadalok, háborús témájú zeneszámok meg sem közelítik a német indulók lelkesítő hatását, ellenkezőleg, destruktív hatásúak: .,szentimentális szövegre szőtt kornyikálás". (A nyilas hatalomátvétel után megdöbbenve kérdezik: hogyan kerülhettek a rádió állandóan játszott számai közé az „Agyúcsőre világít", ,.Viszontlátásra had-· nagy úr", ,,Valahol Oroszországban").34 Az 1944. júniusi műsorstatisztikára vetett pillantás azt mutat,a, hogy a műsor szerkezetében lényeges módosulás nem történt.36
1 Müsorfajta 1
1943. 1
1944. 1
1944. 1
1944. nov. % jan. % márc. % jún. % 1 -1 11 Zene 60 62,6 59,4 56 1 1 Hírszolgálat 14,1 13,2 14,3 12,7 ' 13,4 11,5 10,5 11 ,5 Irodalmi Drámai 1 ,7 2,8 1,5 2,2 Helyszíni közvetítés 2 1 ,8 1,4 2,1 Istentisztelet 2 2,3 2,1 2,6 Egyéb 2,5 2,4 2,4 1 ,8 Légi riadó miatt műsorszünet - - 3,7 7
1
1944 júniusában az 52 helyszíni közvetítés közül 14 volt honvédelmi és csak eggyel kevesebb a sportközvetítés. A szovjet hadszíntéuől ebben a hónapban két helyszíni közvetítést adtak. A hónap egyéb helyszíni közvetítései közül a „legemlékezetesebb" Budínszky Sándor két riportja volt. Az egyik a kassai Antibolsevista kiállításról, a másik pedig a magyarországi Gestapo svábhegyi székhelyéről, a zsidóktól elkobzott műkincsekről. Az irodalmi műsorok 255 szerzője közül 240 volt magyar, a 15 külföldi között 6 francia, 4 német és 1 angol szerző szerepelt. A drámai műsorok 11 szerzője közül 9 volt magyar, 1 német és 1 orosz.36 A magyar szerzők aránya nagyobb az 1944. március 19. clt;tti időszak átlagánál. Ugyanúgy, mint a zenei műsorok „ma-220
gyarosabbá" tételével, az irodalmi programok összeállításánál is ezzel akarták kompenzálni a német megszállás tényét, az idegen érdekekért is folytatott hadviselést. A műsorstatisztika jellemző vonása, hogy az 1944 márciusa után rendszeresített kifejezetten politikai, világnézeti műsorokat nem említik külön, ezek az irodalmi műsoroknál szerepelnek. A légó 7%-os aránya jelzi a német megszállás után rendszeressé váló szövetséges légitámadásokat. A rádió igen fontos funkciója volt a hábo'rú idején a légiriasztás. Légiveszély vagy zavaró repülés esetén a rádió megszakította műsorát, miután közölte a berepülés irányát. E hónapok rádióprogramja tele van ismétlésekkel. A rádióhallgatók állandó aggodalommal figyelték, mikor hangzik fel : ,,Műsorunkat bizonytalan időre megszakítjuk". Újra vita folyt arról, hogy megszakítsa-e egyáltalán a rádió műsorát légiveszély esetén. Végül úgy döntöttek, hogy zavaró repülés esetén legalább sugározzon zenét, mert a néma hangszóró károsan befolyásolja a munkatevékenységet. Arról is hosszas vita folyt, milyen zenét közvetítsenek a légiveszély elmúltával. Elvetették mind a könnyűzene, mind pedig a gyászzene sugárzását, s :ezúttal a semleges komolyzene mellett döntöttek. Problémát jelentett a bombatámadások utáni tájékoztatás kérdése is. Egy · · jfuliusi utasítás szerint közvetlenül a légitámadás után egy mondatos híradás következzék, majd később a „száraz tényeket kell kqzölni, a katonailag megengedhető keretek között".37 Egyretöbbször fordult elő, hogy 8 órán át is néma volt a hangszóró. · A .légitámadások sűrűsödése miatt szeptembertől a zavaró repü:: · lés� már nem is közölték a hallgatókkal. Az egész műsorszerkeze. ·tet; ennek megfelelően úgy igyekeztek kialakítani, hogy a fonto. sabb prózai és zenei műsorok főleg a délutáni és kora- · esti .órákban- kerüljenek műsorra, míg az esti órákban, amikor : ' : á legnagyobb volt a légitámadás valószínűsége, elsősorban szóra. : ko�tató programokat sugárzott a rádió. Felmerült az a terv is, < ,hogy a német rádió mintájára a légiriadó idején külön állomásról ·y:sli�rozzanak zenét és híreket, valamint az, hogy lássák el rádió• .·val,'vagy hangszóróval az óvóhelyeket."\:;,,.Ai:ádiókészülék-ellátás a nagy készülékek tekintetében kielégí-'·:� . . l ;;:: -�--: . .
tő volt, de az olcsó telepes rádiók most sem voltak kaphatók. A rádiónak a légiveszély jelzése miatt megnövekedett fontosságára való tekintettel ún. légórádiók gyártását is tervbe vették. A rádiókészülékek száma 1944 nyarára megközelítette az 1 milliót. A zsidóktól elkobzott készülékekből a „nemzetvédelmi szervezeteknek", pld. a MOVE-nak kellett juttatni. A magyar hírszolgálati szervek, a sajtó és a rádió hiába számolt be továbbra is a tengelyhatalmak győzelmeiről, vagy a legroszszabb esetben az ellenség feltartóztatásáról, előrenyomulásának megállításáról, hiába közölt meghamisított katonai térképeket, s hirdette a háborúban rövidesen beálló döntő fordulatot, a szövetséges koalíció várható felbomlását, s hiába tiltotta meg a külföldi rádióadók hallgatását. Az egyszerű rádióhallgatók milliói számára éppúgy, mint a vezető politikai körök jó része előtt nyilvánvalóvá vált, hogy Németország elveszti a háborút. 1944 júniusában a �ségesek sikeresen végrehajtották a normandiai partraszállást, aug"\sztusban felszabadult Párizs. Ugyanebben a hónapban következett be a román kiugrás, mely mélyen megdöbbentette a magyar vezető köröket. Az a hitleri politika, amely Magyarországon elsősorban a hagyományos, nagy tömegbázissal bíró, kormányképes uralkodó körökre kívánt támaszkodni, s a radikális szelsőjobboldalt csak az előbbiek sakkban tartására használta fel, alapjában a német megszállás után is alkalmazható volt. A megszállási rendszer azonban hamarosan csődbe jutott. A Sztójay' kormány előbb átalakult, majd Románia kiugrása után új kor.; mány alakult augusztus 29-én, Lakatos Géza vezetésével, melynek feladata a fegyverszünet előkészítése volt. 1944 szeptemberében a szovjet csapatok átlépik a magyar határt, októberben fegyver�. szüneti delegáció utazik Moszkvába, mely október 11-én aláírja az előzetes fegyverszüneti feltételeket. A németek pedig most már csak a nyilasokra tudván támaszkodni, velük dolgozzák ki a hatalomátvétel tervét. A rádió programja jól tükrözi ezt a változást. Azok az egyéb0 ként sem túlságosan nagyszabású tervek, melyek a magyar rádió - a goebbclsi propagandagépezethez hasonló - teljes átállítását; 1a háborús propaganda és az „új világnézet" szolgálatába állítását}
tűzték ki célul, már kezdetben is felemás eredményekre vezettek. A nyilasok továbbra is kiszorultak a hatalomból, az imrédysták mérsékeltebb, a nemzeti szocialisták élesebb szociális demagógiája sérti a Miniszterközi Ellenőrző Bizottság tagjainak a fülét. A rádió politikai ellenőre, Béry sem rokonszenvezik ezekkel a hangokkal, s június 30-tól az „előadók fegyelmezetlenségére" hivatkozva beszünteti a sorozatot.38 Dövényi Nagy kommentárjai is két hónap múltán lekerülnek a műsorról.39 Amíg Goebbclsminden nap értekezletet tartott a pontos irányelvek kidolgozása céljából, Béry László azt panaszolja Zilahi-Sebess Jenőnek, a Külügyminisztérium sajtófőnökének, hogy a „szempontok két napos késéssel érkeznek", ,,csak arra jók, hogy utólag igazoljanak bennünket" . •0 Az idő előrehaladtával pedig csökken azoknak az addig hü németbarátoknak a száma is, akik aktívan részt akar-nának venni az egyre nyilvánvalóbban bukásra ítélt politikában. A nyár közepére a „ Világnézeti Akadémia" sorozata is akadozik,gyakran előfordul, hogy nem találnak előadót.u A háború végsőkig való folytatásának hívei pedig ugrásra készen, de egyeÍőre háttérbe szorulva várják, hogy elkövetkezzék az ő idejük. A jelzett augusztusi változások mindenekelőtt a hírszolgálat hllngjának a módosítására irányuló törekvéseket jelentették a Rá,_dió . ésszéröl. A Lakatos kormány megalakulásával egyidejűleg,,, :. Kolovyárr kormánybiztost is leváltják, helyét Horthyhoz hű1;;;, ember, Hlatky Endre - korábban a Rádió műsorigazgatója -L- J<:>gl�I;a el. A Külügyminisztériumnak a hírek összeállítására{1 �onatkozó szempontjai július 25-én még a lehetőségét is kizárták,. , e�y esetleges vereségnek: ,,A legmesszebbmenő tartózkodás];j , _tanúsítandó annak a témának az alkalmazásában, mi lenne Euró;;l :p_ában és mi lenne a következménye Anglia és az USA számára,·t'1 ha a·b?lsevizmus azt elfoglalná és győztes maradna. Nem szabadi;J ,,ugyams, hogy az ellenség gyengeség jeleként értékelhesse, vagy'j 1.'Jéi:netország békevágyát következtesse az ilyen megnyilatkozás�;J:,
iból(Augusztus 12-én �edig: "-:" Ném�:orszá_ggal v�ló jövend?:;hR�nasmó�dal fog!alk�z� ellenseges akc10t teliesen figyelmen kt::[ :yµl :: hagyJuk. Hiradasamkban elkerülünk minden problémát,
slt•'
amely még csak a lehetőségét is megengedi egy német .vereségnek."42 1944. augusztus-szeptember folyamán a Rádió viszont többször fordul a Külügyminisztériumhoz, tegye lehetővé, hogy a „ változott időkhöz" alkalmazkodhasson a hírszolgálat hangja, ne legyen annyira szegényes, és megbízhatóbb, tárgyilagosabb információkat lehessen nyerni bclőle.43Visszautasították a német-magyar katonaórák sűrítésére vonatkozó kl:rést, valamint a Honvédelmi Minisztérium kívánságát, mely a hírek előtti jelmondatok beolvasását sürgette."/' Természetesen a hírszolgálat hangjának változtatását volt a legnehezebb az adott körülmények között végrehajtani, hiszen az ellenőrzés elsősorban erre terjedt ki. Románia átállása után Schaub követelte a román Vasgárda vezetőjének, Horia Sima kiáltványának sugárzását, melyet a Rádió vezeqsége kereken megtagadott.44 A változás 'a_zonban inkább érzékelhető az egyéb műsorokban, ahol ez burkoltabban jelentkezhetett. Az előadások, felolvasások gyakran idézik a „boldog békeidőket". Többször szerepel a műsorban a háborút mélységesen gyűlölő költő, akinek neve a tiszta eszményeket valló humanizmust jelenti: Babits Mihály. De visszakerülnek a műsorba rövid idő után az annyit kárhoztatott „könynyű, erkölcstelen" vígjátékok is. A honvédeknek szóló műsorok, a hadszintérr61 adott közvetítések is inkább az elhagyott otthon utáni nosztalgiával telítettek, a lemondás, áldozatvállalás szükségességét hirdetik, semmint hősiességet, erőt sugárzóak. A magyar rádió tehát nem vált a tömegpropaganda olyan hatékony és jól szervezett gépezetévé, mint a német rádió. Még a ma· gyar szélsőjobbnak a német megszállás után hatalomra került elemei is az „úri" fasizmust képviselték, nem is kívántak s nem is voltak képesek olyan fajta tömegpropagandát csinálni, mint a német nemzeti szocialisták. A Rádió teljes átállásának sikerte-, lenségét nem csupán és talán nem is elsősorban az a körülmény · okozta, hogy a munkatársak túlnyomó többsége a régi maradt/ i Többségüktől távol állt a féktelen uszítás, s nem értettek egyet }:
a már egyre nyilvánvalóbban vereségre ítélt háború propagál:ísával, a feltétlen németbacitsággal. A goebbclsihez hasonló totális propagandára pedig éppen a német megszállás árnyékában, akkor, amikor a háború alakulása folytán ennek a következményeivel is számolni kellett, érthető módon kevéssé voltak kaphatók. A Rádiónak ezt a magatartását részben megkönnyítette, hogy német részről nem eröltették a Harmadik Birodalom rádiós gyakorlatával való teljes azonosulást, bizonyos látszat-függctlenséger megengedtek. Mint láttuk, a Rádió i rányításában bekövetkezett személyi változások sem tudtak gyökeres fordulatot hozni. Az első hónapok kísérletei is inkább egy-egy új műsorsorozatot jelentettek, semmint átfogó új műsorkoncepciót. A nyilas hatalomátvételt megelőző hetekre már az jellemző, hogy a rádió programjaival igyekszik elterelni a figyelmet a h;íborúról, mely már a polgári lakosságot is közvetlenül veszélyezteti. A német megszállást követően a rádió műsorában bekövetkezett · változás végső soron szinte kizárólag negatívumokat jelentett,_ az előző időszak uralkodó tendenciája most felerősödött, kiz:író-lagossá vált. A „konstruktív" változást az egy ideig hangot kapó,, addig szokatlan uszító hangnem s elsősorban az elözó időszakhozképest jóval élesebb antiszemita propaganda jelentette. Az új hcly;zethez pedig a Rádió, ha általában nem is szívesen, de minden:_megrázkódtatás nélkül idomulni tudott.· Az észak- és délamerikai magyaroknak rövidhullámon sugárzott műsor a német megszállás után is megtartotta a hazai m(ísor'.' _ tól némileg eltérő vonalát. A propaganda fő célkitű.::ése az volt >: -�ogy az amerikai magyarság előtt igazolják és csak a Szovjetunió / �llen irányulónak tüntessék fel Magyarország háborúban való :_ ·- iés:ivételét, az angolszász hatalmakat csupán a szovjet szövetség \ -!Íliatt marasztalva el, s azt bi:.::onygatva, mennyire alárendeli a r s�ovjetunió saját politikájának szövetségeseit, azok milyen ki::: s�olgáltatott helyzetben vannak, s mekkora veszély fenyegeti f_Apierikát is a bolsevizmussal való összefog:ís révén. Ezekben a };hlfa_dásokban a katonai helyzet természetesen háttérbe szorult, ri:.4gy pedig a nyugati sajtó, rádió állításainak cáfoMsárn korl:íto-\:�éli;dótt; Nem kis gondot okozott a rövidhullámú müsor s�crkesz-
MiJ, Tanulmányok a Magyar Rádió történetéből
i�bt . . -
tőinck a magyar belpolitikai helyzet ismertetése. Elsősorban a zsidókkal kapcsolatos rendelkezések tárgyalása okozott problémát. A Külügyminisztériumtól azt az utasítást kapták, hogy a belső helyzetről minél kevesebb információt kell adni.'5 A háborúelején - az esetleges titkos üzenet-továbbítás lehetősége miatt -megszüntetett üzeneteket máíustól kezdve úíra bevezették. A zenei, irodalmi műsorok is eltérést mutatnak a hazaitól. Olyan szerzők is szóhoz íutnak, akiket az itthoni hallgatók nem hallhattak. Bartók, Kodály, Ortutay szerepelnek a programban, vagy Zilahy Lajos, Harsányi Zsolt, akik szintén száműzve voltak a hazai műsorból, sőt egy előadás keretében megemlékeztek Eötvös Józsefről és az Eötvös Kollégiumról. A politikai tartalom háttérbe szorításával, a háborús eseményeknek nem túl nagy teret szentclve ,a fő szempont az óhazához fűződő érzéseket táplálni,magyar nótával, cigányzenével, történelmi tárgyú előadássorozattal részvétet kelteni a fenyegetett, szenvedő ország iránt, már mintegy a háború utáni időre is tisztázni kívánva nem is annyir�erikai magyarok, mint a befogadó ország felé Magyarország szerepét. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a rövidhullámú angol és spanyol nyelvű hírek szövege szó szerint megegyezik a magyar nyclvíível. 1944. október 2-án Hlatky kormánybiztos levelet intézett a Rádió vezérigazgatójához, melyben közölte, hogy „nincsen kizárva, hogy egy hivatalos nyilatkozat rendkívüli és ismételt bemondása válik szükségessé a rádióban, ugyanakkor ennek szöve-ge a MTI útíán kiadandó lesz úgy, hogy Hell-adásba is kerüljön. Időszerűsége esetén én, vagy a Sajtófőnök úr a szöveget az MTI szcrkes:ttőségéhcz és a rádióhoz visszük egy-egy példányban. Ha küldenők, úgy telefonon olyan elózeiu közlést tesszünk, ami-ből a szöveg hitelességgel megállapítható".48 · lAz október 11-én Moszkvában aláírt előzetes fegyverszünetről csak igen kevés beavatott tudott. A kormányzó az október 15-én a rádióban történt beolvasás előtt 1-2 órával közölte csak a kormány tagjaival, a kornnatanács utolsó ülésén. Amíg a kiugrási kísérlet egyáltalán nem volt megfeleléien előkészítve, addig a németek és nyilasok ugrásra készen, kidolgozott hatalomátvételi 226
tervvel rendelkeztek. A Szálasi által készített, a hatalomátvételre vonatkozó tervezet első pontja így hangzott: ,,Hadparancs beolvasása a magyar rádióba a pártvezető részéréíl személye sen . . . "47 1944. október 15-e éppúgy vasárnapra esett, mint a tavasz gy�szos napía: március 19. Dc míg a március 19-én bekövetkezett változásról a hallgatók csak közvetett értesülést nyerhettek a rádiót hallgatva, október 15-én, első ízben, a rádió nem egyszerűen regisztrálta a bekövetkezett tényeket, hanem közvetlenül beleszólt az események alakulásába. A Rádió főszerepet íátszott a nap eseményeiben, kettős értelemben is: egyrészt a stúdióban lezajlott események, másrészt pedig az éter hullámain elhangzottak révén. A Rádióban már napok óta állandó ügyelet volt. Hlatky déli 12 óra körül érkezett meg a stúdió épületébe Horthy proklamácótinak a szövegével . Ugyanakkor leváltották a Rádió őrségét , a megízható katonákból álló őrzászlóalj helyett 1 5-20 kiképzetlen póttartalékos, gh-s trén, irodista karpaszományos szakasz lépet szolgálatba.48 Hlatky közben Zimmer Ferenccel, az MTI szerkesztőjével folytatott rövid vitát. Az utóbbi szerint ugyanis hasonló szöveget csak miniszterelnöki ellenjegyzéssel lehet közzétenni. Végül megállapodtak abban, hogy Horthy a proklamációt mint Legfelső Hadúr bocsájtja ki, így nincs szükség miniszterelnöki ellenjegyzésre. Majd az ügyeletes bemondó, Tavaszy Sándor elé tették a szöveget, aki nem tudta, mit is fog beolvasni. 12 és 13 óra között a rádió elhallgatott. Előbb megszólalt a bemondó: ,,Kedves hallgatóink, kérjük néhány perces szíves türelmüket, rövidesen nagy fontosságú felhívás fog elhangzani ' ' . . .Ezután magyar indulókat tettek fel, majd felhangzottak a fegyver· .. szünetet bejelentő proklamáció szavai:49 „Ma már minden józa.• nul gondolkodó előtt kétségtelen, hogy a Német Birodalom ezt l a háborút elvesztette. A hazájuk sorsáért felelős kormányzatok , le kell, hogy vonják ennek következményeit, mert amint ezt a nagy államférfi, Bismarck mondotta: egy nép sem áldozhatja fel ,magát a szövetséghűség oltárán. Történelmi felelősségem tudatában meg kell, hogy tegyek minden lépést abban az irányban, hogy �- további felesleges vérontást elkerüljük Szomorúan kell 15*
megállapítanom, hogy a Német Birodalom a szövetségi hűséget a maga rés_zéről velünk szemben már régen megszegte . . . . Ezért közöltem a Német Birodalom itteni képviselőjével, hogy l:lllen-feleinkkel előzetes fegyverszünetet kötünk . . . "50 A proklamációt később ismételten sugározta a rádió. Délután 1/1 4 körül a rádió újra elhallgatott. Maíd mikor ismét ,;negszólalt, már német katonadalok, indulók csendültek fel. S bár ifltg semmilyen bejelentés nem hangzott el, a német zene közv�títése sokat elárult. Rövidesen fontos közlést ígért a bemondó, de egyelőre csak az estig többször megismételt felszólítást sugározta: ,,B.�reg-fy vezérezredes azonnal jöjjön Budapestre". Ez a felszólítás' még árulkodóbb: Beregfyt nyilas volta miatt nyugdíjazták. Késő délután elhai;gzott Vörös János vezérkari főnök parancsa: ,,A Kormányzó Ur rádiószózatában elhangzottakat senki se értelmezze úgy, hogy a magyar hadsereg letette a fegyvert. Mind ez ideig csupán fegyverszüneti tárgyalásokról van szó. Ennek kimenetele mé�ytalan, ezért minden katona és egység változatlan erővel folytas'sa a harcot."51 (Vörös ezt a parancsot a vezérkar ésVecsenmayer követelésére adta ki, miután meghiúsították a magyar hadseregnek küldött, a fegyverszünet rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó parancsának a továbbJtását.) A Rádió ekkor már német kézen volt. Bár a fegyverszünet ilyen fo_rmában való bejelentése váratlanul érte őket, dc amígHorthyck nem voltak felkészülve a fegyverszünet végrehajtására, a németek már régen számoltak annak eshetőségével, és azonnal akcióba léptek. Komolyabb ellenállásba sehol sem ütköztek a Sándor utcai stúdiót is könnyűszerrel foglalták el. A Rádió el� foglalására és elpusztításának megakadályozására vonatkozó parancs végrehajtása Ruhle SS-Untersturmführcr vezetésével történt. Temesváry vezérőrnagy, a csendőrkarhatalom parancsnoka 4 óra előtt jelentette Lakatos miniszterelnöknek, hogy a németek veszélyeztetik a stúdiót. Azonban mire Lakatos parancsára Temesváry cscndőregységet akart kivezényelni, a Rádió már néa met kézen volt.62 Az egyetlen sérülés a kiképzetlen magyar őrség c1egy tagját érte, aki véletlenül saját lábába lőtt. A tüzcW állást a vezérigazgató szobájában rendezték be a németek. Aknavető cso-228
portot állítottak fel a kapuk elleni támadás esetere. Azonnal eltáv�lították a viaszlemezt, melyről még mindig Horthy proklarµáci�ját közvetítették. Egy óra múlva azonban ismét felhangzott � proklamáció. Ekkor minden mikrofonálláshoz német őrt állítottii.k azzal az utasítással, hogy azonnal lőjenek, ha valaki be akar ltpni.53 A stúdióba érkező Beregfy szózatot kívánt intézni a magyar honvédekhez, a németek azonban ezt nem engedélyezték viaszlemezre vették fel a beszédet, elhitetve a vezérezredesseI'. hogy szavait egyenes adásban közvetítik. Ruhle hamarosan személyesen jelenthette Winckelmann tábornoknak a Rádió sikeres elfoglalását, azzal, hogy „nem volt olyan vészes félig sem". Winckelmann így nyugtázta a jelentést: ,,Rövidesen átveszi a magyar kormány a Rádiót, és ezzel az akció befejeződik."546óra körül nyilas karszalagosokrontottak be a stúdiókba Omel-.. ka Ferenc vezetésével. Hamarosan, a kora esti órákban felhangzott Szálasi ellcnproklamációja&5• ,,A külső ellenséggel szövetkezett hazánk belső ellensége, hogy együttesen méríék halálos csapásukat Nemzetünk életére . . . Választanom kellett Nemzetünk és az Alkotmány, az Igazság és a jog, az Élet és a törvény között. Nemzetünket, az Igazságot és az Életet választottuk !" Ezután ,. a fenyegetések sora következett: ,,A konkolyhintőket, cselszövő, ket, megalkuvásra kész szolgalelkeket kérlelhetetlen kíméletlen, seggel kell eltávolítanunk cselekvéseink útjából . . . mint a férget, , úgy kell eltaposnunk azt, aki szóban, írásban, magatartásban, , cselekvésben, nyíltan vagy burkoltan, szándékosan vagy ostobáni vét Nemzetünk akarata ellen." Majd a hatalomra juttató iránti '_.:hála szavai: ,,Hitler Adolf, a német nép lánglelkű vezére, mivel , .. ·· ;hűséges bajtárs, segítségére van Nemzetünknek az életét eldöntőrr \sorsnapjaiban", 66 {. \; Ezután felhangzott - a rádióban először - a nyilas induló és a �· · ·:Szálasi himnusz. A proklamáció szövegét maga Szálasi is nagy }(· ·�eglepetéssel hallgatta, beolvasásáról nem volt tudomása. ¾: � .proklamáció közvetítésével a németek a nyilas hatalomátvételtpi �r befejezett tényként tüntették fel, s ezzel befolyást gyakorol\'(' �k ·az események menetére.67 Szálasi miniszterelnökké való ki-
2 19 �
nevezésére, Horthy lemondására s proklamációjának visszavonására csak másnap került sor. Talán a Rádiónak a hatalomátvételben jutó fontos szerep is közrejátszott abban, hogy az dkövctkező napokban a nyilas kormány szinte valamennyi tagja rádiószózattal fordult a lakossághoz. Másrészt pedig az ország területének majdnem egyharmada ekkor már felszabadult, hozzájuk más formában már nem szólhattak. A nyilas hatalomátvétel után az MTI és társvállalatai élére külön kormánybiztosokat állítottak. Kolosváry újra kormánybiztos lett, de ezúttal a sajtóé. Haeffler István, volt miniszterelnökségi sajtófőnök az MTI élére került, a Rádió új kormánybiztosa p;:dig Hcgedeős Kálmán lett, aki nyilas pártszolgálatos egyenruhában vonult be új munkahelyére. Frigyesy, a vezérigazgató ekkor már vidékre távozott, a műsor igazgatót másnap még SS katonák bevitték a munkahelyére, de hamarosan ő is „beteget jelentett". Náray Antalt, .Hlatky Endrét, valamint az MTI főszerkesztőjét, Zimmer Ferencet is letartóztatták, aki szinte a német� láttára még kiadott két kőnyomatost: az egyik az utolsó koronatanács üléséről tájékoztatott, ahol Horthy bejelentette a fegyverszünetet, a másik pedig ifj. Horthy Miklós elfogatásáról tudósított. Haraszthy Elemért, a Hírszerkesztőség munkatársát is elvitte két SS, mivel „feltűnően németesen fordított."58Dc a Rádióban továbbra is maradt· egy - ugyan egyre fogyó -gárda, mely az adást az utolsó pillanatig folytatta. A hatalomra került nyilasok nemcsak a hatalomátvétel közve;:tlcn aktusában tulajdonítottak fontos szerepet a rádiónak, d!; példaképükhöz, a német nemzeti szocializmushoz hasonlóa·� · felismerték e tömegkommunikációs eszköz nagy propagandisztikus jelentőségét, és meghirdették a rádiónak a totális háború szolgálatába állítását: , ,A nyomtatott betű mellett - sőt talán ezen túlmenően is - a legnagyobb szellemi fegyver a rádió" . . . a „német nemzeti szocializmus első idejében felismerte a rádió nagy propagatív nemzeti és világnézeti nevelő hatását, be is állí-. totta ennek szolgálatába. A német nép kemény nemzeti szocialista egységének kikovácsolásában és világraszóló békés és háborús
telj_es�t rnényeioek létrehozásában rendkívül nagy szerepe volt a radtónak. Éppen ezért fájt a magyar nemzeti szocializmus harc?sainak . . . , h?gy a magyar rádió a liberális kormányok irányítasa alatt nem allhatott a nemzet igazi érdekeinek szolgálatában. Sőt, azt sokszor éppen a nemzeti szocializmus ellen használták fel Sűlyos mulasztás és bűn volt a nemzet ellen a mostani élethaláj harcunkban a nagy szellemi fegyvernek, a rádiónak kiejtése. Most már Szálasi Ferenc hadparancsa és a Hungarista és nyilas indulók felhangzása óta ez a nagy szellemi fegyver is bdllott a totális háború szolgálatába. A magyar rádió addig - az elszlntelenítés elmúlt korszakában - a szórakoztatásra fektette a fő súlyt. Most a nemes szórakoztatás, a lelki fclüdítés kisebb tér.re szorul vissza. 1:- �ádión�� a totál!s háború szolgálatában elsősorban a felvilágos1tas, a �aJekoztatas, a kötelesség kemény parancsainak, a kormányzati_ rendelkezéseknek ismertetése, a világnézeti nevelés,a nemzeti ellenálló erő fokozása, a magyar lélek tüzének felszítása, ébre� tartá�a, a harci kedv, az optimizmus, a nemzet jövőjében való b1zakodas a feladata a hungarizmus, a nemzeti szocializmus szellemébcn."60 Azt azonban, hogy Hegcdeős kormánybiztos hogyan kívánt ehhez a nagyszabású átállltáshoz hozzúfogni nem lehet tudni, mert bár „igen elfogla lt, reggeltől-estig tömött' aktatás�ával. jár", de annak, aki terveiről érdeklődik, csak annyit mond:,,K1tartas l A tervekről nem beszélünk, hanem végrehajtjuk azokat."60 Az új kormánybiztos első körözvénye felhívta a Rádió összes munkatársának figyelmét, hogy a „mikrofonban csak olyan hangozhat el, amelyet az illetékes német hatóságok előzetesen láttamoztak. A budapesti német követ és birodalmi megbízott a rádióanyagok politikai ellenőrzésével Niebclschütz báró urat bízta meg, akinek helyettese Kyd Sándor úr. A katonai ellenő�ésre Kernmayer Erich SS Untersturmführer kapott megbízást,�kmek hel!cttese Baumgarten SS Standartenoberführer. A megbízottak, illetve helyetteseik valamennyi anyagot aláírásukkal -látják el. E két aláírás nélkül semmiféle hatóság vagy bármelyrangú magyar vagy német polgári vagy katonai személy anyagamikrofon elé nem kerülhet." 01. Szálasi fennhatósága egyre kisebb területre zsugorodott össze,
bár a magyar rádió még ekkor is győzelemről, kitartásról beszélt. S ha miír győzelemről semmiféle hamisítás árán nem számolhatott be, az ellenség fcltartóztatásával, a háború megfordításának lehetőségével kecsegtetett. Amikor a szovjet csapatok Budapest határárníl álltak, úgy- vélték : itt fog lezajlani a döntő ütközet, mely még megváltoztathatja a háború kimenetelét. Bár a Hírszerkesztőségbcn volt annyi politikai érzék, hogy kihúzta a hírekből azt a megállapítást, hogy Budapest fordított Sztálingrád lesz.6� A hatalom megszerzését régen áhító nyilas gárda az utolso pillanatban, már a halálos ítélettel együtt kapta azt meg, s e néhány hónap „alkotása" csak rombolás és pusztítás volt. Bár uralmukat a hadszíntérré vált és számukra egyre zsugorodó ország védelmének kellet szentelniük, mégsem hiányoznak a nagyszabású programnyilatkozatok, tervek. · A nyilas parlament még a nyugati határszélen is rendszeresen ülésezett. Nagyon valószínű, hogy ;1 rádióval kapcsolatban is voltak nagyszabású elképzeléseik, ezt bizonyítja az a figyelem, amellyel az előző időszakban kritizálták a rádió miísorát, valamint a hatalomátvétel után megjelentetett cikkek a jövő rádiójáról és a Rádió jövőjéről, vagy a már ismertetett cikk a � a totális háború szolgálatába állításáról. �zeknek eredménye nem látható-hallható a műsorokban, eltekintve a magyar rádiózás történetében addig ilyen mértékben szok�tl�nul us:dtó, demagóg hangtól, mely az éterből üvölt ebben az időszakban. Egy volt kormánypárti politikus, képviselő véleménye ezeknek a heteknek műsoráról: ,,A budapesti rádiót lehetetlen hallgatni. Nem annyira a technikai okok miatt, hiszen napr�lnap.ra rosszabb az adása, hanem inkább azért, ami belőle hangzik. A miniszteri, államtitkári megnyilatkozások kétségbeejtően zavarosak, primitívek. A politikai dilettantizmus, a legme_r�szebbvalótlanság és tudatlanság, a terror, a fenyegetés, a band1t1zmus, szinte az őrültség sugárzik belőlük. Dc talán mindegyiknél primitívebb a bdügyminiszteré (Vajna Gábor - B. Zs.) és mindegyiknél elvadultabb Vágó államtitkáré. Ezzel csak páter Kun András versenyezhet, aki rádióbeszédében azt hirdeti: Jézus Krisztus a mesterünk, Szálasi a vezérünk."63 · A műsort már nem is tervezik előre, az elvétve elhangzó elő-
adások címeit nem közli a rádióműsor. A program érdemleges változásai: napi háromszori német nyelvű hírek, mindennap német katonaóra, vasárnaponként német-magyar katonaóra. A nyilas rádiópropaganda már nem lehetett hatékony Magyarországon, a nyilasok e lvesztették addig jelentős bázisukat, s hamarosan az ország egész területét. Ha a hadsereg elveszti a háborút, a propaganda nem nyerheti meg a csatákat. A több mint 10 éves múlttal rendelkez<'> náci rádió, a maga szervezettségével, a propaganda hatékonyságához szükséges technikai, lélektani felkészültségével nyilvánvalóan a végső percekben is sokkal hatékonyabbnak bizonyult, Magyarországon, bár - elsősorban a szélsőjobboldali erők - viszonylag korán felismerték a rádió propagandisztikus jelentőségét, ilyen célokra való felhasználására csak részben került sor. A tervszerű propaganda céljai nem hatották át az egész műsorpolitikát, hanem a többi műsortól elkülönülten, s nem túl magas technikai szinten jelentkeztek. A teljes átállítás, mint láttuk, a német megszállást követően sem következett be, az erre irányuló kísérletek csak részleges és i dőleges eredményeket hoztak. Az 1944. október 15-ig hatalmon levőktől távol is állt a németekéhez hasonló tömegpropaganda. A nyilasoknak viszont már sem idejük, sem megfelelő feltételeik nem voltak. A rádióműsorok vonatkozásában is a nagyfokú dilettantizmus, primitívség, zavarosság jellemző műsoraikra. A nyilas rádió megnyilatkozásait hallgatva,olvasva, az utókor egyszerűen nevetségesnek tarthatná azokat, ha nem tudna a mögöttük meghúzódó tragikus tényekről. Mivel szerzőt, előadót egyre kevesebbet találtak, a sűrű légiveszély miatt is lehetetlen volt a programot előre összeállítani, a műsort egyre kisebb területen hallották és hallgatták, a program túlnyomó részét a zene tette ki, ez azonban ,,politikai szempontok szerint kerül mikrofon elé". 64Az addig Kísérleti Adó néven napi 1-2 órás szórakoztató hanglemezműsort sugárzó állomás október 15. után Magyar Katonarádióvá alakul. Csak annyit tudni róla, hogy „ valahol tartózkodik" s vezetője SZ. E. hadnagy".66 A zenei műsorokon kívül honvédeknek szóló üzeneteket, kívánsághangversenyeket közvetített, majd november 30-án a lakihegyi adóállomás fel-
robbantása után a Budapest I. műsorának egy részét is átvette. November végén kiadták a Rádió kiüdtésére vonatkozó rendeletet. Az első vonattal, december 6-án, a nélkülözhető alkalmazottak és azok családtagjai hagyták el a fővárost. A második csoport a kijelölt szakemberekből és önként jelentkezőkből állt. A két első csoport magával vitte a nyomtatványok és a lemezraktár egyharmadát. 66 A harmadik csoport elszállítására, melya Budapest !. leadó személyzetéből és a Kereskedelmi Osztály tagjaiból állott volna, már nem kerülhetett sor, mert a szovjet csapatok körülzárták a várost. Karácsonykor a nyilas rádió Rónafőről hirdette a végső győzelmet, uszított a háború folytatására. Mikor Budapest felszabadult, így kezdték a konferálást. „Csak azért is rádió Budapest". 67 Néhány héttel később azonban már Ausztria területéről szólt azokhoz, akik még hallgatták, hogy Bécs felszabadításával végleg elhallgasson.
]e!!J1zetek
. 1 Ld. erről Ránki György: 1944. március 19. (Budapest, Kossuth K.,1968) 11• Népbírósági peranyag. N 6. X. 2769/1945/21 2 Magyarország 1944. március 23. 3 A Műsormcgállapító Bizottság 1944. március 21-i ülésének jegyzőkönyve. Országos Levéltár ( =ÜL)A Magyar Rádió és Telefonhirmondó Rt iratai, ügyviteli iratok (K 613) (= MRlr) 17. cs. • Uo.& MRir 33. cs.6 Z. A. B. Zeman: Nazi Propaganda (2nd ed.). (London -OxfordNew York, Oxford UP, 1973) 48. J. 7 A. Hitler: Mein Kampf 252. 1. Idézi: Raymond E. Murphy! NationalSocialism, Basic Principles. Their application by the party's Foreign Office and the use of Germans abroad for Nazl Aims (Washington, 1943) 60. 1. 8 Uo. 9 0. Spengler: Det Untergang des Abendlandes. Idézi: R. E. Murphy: i. m. 22. 1. . 10 A. Hitler: i. m. 197. l. Idézi: R. E. Murphy: i. m. 61. 1.
11 A Wilhelmstrasse és Magyarország. Német diplomáciai iratok Magyarországról 1933-1944 (Budapest, Kossuth K., 1968) 791. l. 11 Uo. 11 Uo. 801-802. 1. · u Tilkovszky Lóránt: A Volksbund utolsó éve és a magyar nemzetiség.. . politika. Századok, 1973/1, 26. 1. 1� A Wilhclmstrasse és Magyarország i. m. 802. l. ,: . · 1� Rádióélet 1944. április 24-30.· ·· . . 17 Népbírósági peranyag. NG. X. 2769/1945/21 .
18 A Műsormegállapító Bizottság 1944. április 25-i ülésének jegyzőkönyve. MRir 17. cs.
19 Uo. 20 Értekezlet Zilahi-Sebess Jenőnél, a KÜM sajtófőnökénél 1944.
május 15-én. MRlr 21. cs. 21 MRir 21. cs. Tervezet az Észak- és Délamerika felé irányított RH
adás átszervezésére. 22 Az 1944. április 25-i műsorülés jegyzőkönyve. MRir, 17. cs. 23 Magyar Rádió Újság, 1944. május 29-június 4. 24 Rádióélet 1944. május 15-21. 25 Magyar Rádió és Telefonhírmondó Rt műsoranyag OL K 615.
(= MRműs) 17. cs. 26 Bosnyák Zoltán: A Rádió és a Zsidókérdéskutató Intézet. Rádió-
élet 1944. június 26-július 2. n uo. 18 MRmüs 17. cs. 29 Liszt Nándor: Az irodalom és a rádió. Rádióélet 1944. június 19-
25. 30 Laurisin Lajos: A dráma a rádióban. Rádióélet 1944. június 19-25.
A Miniszterközi Müsorellenőrzö Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei 1944. július 10. MR� 31 A Míisormegállapító Bizottság üléseinek Jegyzőkönyvei 1944. július. MRlr 17. cs.
32 A Miniszterközi Műsorellenőrző Bizottság ülésének jegyzőkönyvei 1944. MRir, 17. cs.
:i:i Szabadság 1944. március 30. 34 Magyar Rádió Újság 1944. november 10-17. 36 MRir, 33. cs. 36 Uo. a, Uo. 38 A Müsormegállapító Bizottság 1944. július 4-i ülésének jegyző
könyve MRir 17. cs. 30 Béry László népbfrósági pere (Az ítélet és indoklása) Új Magyar
Központi Levéltár ( = ÚMKL) NOT ált. iratok. 7616/46. •0 Értekezlet a KÜM saJtófőnökénél, 1944. május 15-én MRlr, 21. cs.
'1 A Musormegállapító Bizottság 1944. július 1 1-i ülésének jegyzőkönyve. MRir 17. cs.
42 A KÜM szempontjai 1944. július 25-én, ill. augusztus 12-én. Párttörténeti Intézet Archivuma, 721 f.2-t/938.
43 A Műsormegállapító Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei. 1944 szep-tember MRir 17. cs.
•a( Uo': 44 Népbírósági peranyag. NG. X. 2769/1945/21.46 Értekezlet Zilahi-Sebess Jenő külügyminisztériumi sajtófőnöknél
1944. május 15-én. 46 A levél szövegét közli Frigycsy János „Életem és a Magyar Rádió"
című kéziratos visszaemlékezéseiben (Budapest, 1974. 47. 1.) (Tömegkommunikációs Kutatóközpont Könyvtára).
47 Teleki Éva: Nyilas uralom Magyarországon 1944. október 16-1945. április 4. (Budapest Kossuth K., 1974) 22. old.
48 1944. október 15-e a rádióban. 1 éves évforduló. (Műsoranyag: Révész Mihály iratai) MSzMP KB Párttörténeti Intézetének Archivuma (= PIArch) 721 f.2-t/923.
48 Uo. Halász Gyula szíves közlése. Ezúton szeretnék köszönetet mondani Halász Gyulának és Frigyesy Jánosnak értékes információikért.
30 Teleki Éva: i. m. 29-30. 1. A proklamációt úgy fogalmazták, mintha még nem történt volna meg az előzetes fegyverszünet aláírása.
61 Uo. 32. 1. 52 Uo. 35. 1. 53 Erich Kern: Die letzte Schlacht (Göttingen, 1960). Kernt (= Kern
mayer) bízták meg a Rádió katonai ellenőrzésével (ld. később). 64 Uo. 66 Ld. többek között: Teleki Éva: 1. m. Vozáry Aladár: lgy történt
(Budapest, 1945) Ml Rádióélet 1944. október 18-25.
A Rádióélet címlapján S?.álasi képével, alatta: .,Éljen Szálasi nemzetvezető" felírással jelent meg. ,,Ez történt október 15-e óta" e. összeállítása ezekkel a szavakkal vezeti be a proklamációt: ,,egy történelmi nemzet megmentését magábafoglaló tömör szavak szálltak szerte
. a nemzet vasárnap esti óráiban a magyar rádió mikrofonjából", majd
így értékeli az elhangzottakat: ,,Tömör szavak . . . , kemény f.z:avak ! Vezérünk szavai. Ezek voltak az új rendszer, Új Életünk első megnyilvánulásai". Ezután részleteket közöl a következő napokban a rádió mikrofonja előtt nyilatkozó nyilas miniszterek: Beregfy, Rajniss, Kemény Gábor, Vajna Ferenc, Pálffy Fidél beszédeiből. 67 Teleki Éva: i. m. 38. 1.r;s Turcsányi Gyula: Kivel mi történt? Riportlexikon a sorsforduló szereplőiről és vértanúiról. (Budapest, é. n.) 69 Somody István; A rádió a totális háború szolgálatában. Rádióélet, 1944. október 16-23. 80 Rádióélet, 1944. október 24-31. G 1 MRmüs 33. cs. s2 MRmüs, 21. cs. ,a Vozáry Aladár; i. m. " Magyar Rádió Újság, 1944. november. es Uo. 66 MRmíis, 33. cs. 07 Népbírósági Közlöny, 1945. november 17.