Környezetállapot Értékelési Program

KÉP

- Tudományos Konferencia -

2005. november 2.

Környezetállapot értékelési program módszertana,

kialakításának szükségessége

Németh TamásMTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet

Budapest

Magyar Tudományos Akadémia –

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

együttműködés

1. projektMódszertani fejlesztési koncepció

kidolgozása Magyarország környezeti, természeti állapotának komplex

értékeléséhez

• felismerés• megfigyelés

• adatgyűjtés - adatgazdálkodás• kutatás

www.kep.taki.iif.hu

• Programvezető: Prof. Dr. Németh Tamás• Programmenedzser:

Prof. Dr. Bulla Miklós

Munkacsoportok témakörei:• Tájgazdálkodás

• Környezeti elemek modellezése• Gazdasági folyamatok

• Társadalom• Környezetmenedzsment

• Monitorozási, adatgazdálkodási – feldolgozási és értékelési, ellenőrzési

feladatok és harmonizáció.

• Alkalmazott és továbbfejlesztést igénylő indikátorok, mutatók kidolgozása – a

környezeti, természeti állapot változás nyomon követésére, lokális, regionális és

országos szinten.

• Végrehajtási algoritmusok (ún. „blueprint” forgatókönyvek) – részben a már meglévő , részben az új módszerek felhasználásával.

A program megalapozását támogató módszertani kutatási és harmonizációs

feladatok

Gazdaság Társadalom

Erőforrások használata, terhelése

Emberi tevékenység

erőforrások

(Természeti) környezet

Környezeti hatások

Hulladék,szennyezés,degradáció

Ökológiai szolgáltatások

Társadalmi folyamatok és környezet hatásrendszere

(World Resource Institute, 1995)

Az állapotértékelés problematikája

• Sok az adat, de kevés a döntéstámogató tudás,

• a környezeti problémák és folyamatok léptéke, időtartama, sebessége és kiterjedése más és más

• az indikátorok – időtől és tértől függő, komplex folyamatokat leíró indikátorok előállítása meglévő,

vagy újonnan szükséges paraméterekből

• inkoherencia – a meglévő adat és információrendszerek illeszthetőségében, az adatok

értelmezésében; a környezetállapot jellemzők

– gyakorisága,– térbeli érvényessége,

– megbízhatósága,– változásérzékenysége,

– valamint az adatsor hosszúsága teljesen különbözik.

Térbeli kiterjedés

Befo

lyáso

lás

leh

ető

ség

e, éri

nte

ttsé

g

lokális regionális országos Kontinentális és globálisPl. zaj, por,

hulladék, szennyvíz,

talajdegradáció és élőhely romlása

Pl. légköri savasodás, eutrofizáció

troposzférikus ózon dúsulásatájpusztulás és a biodiverzitás

csökkenése

ÜvegházhatásÓzonpajzs pusztulása

Környezeti hatások kiterjedése és befolyásolás lehetősége- Az érintettség függvényében -

KÉP: Bulla – Flachner, 2003.

Pl. felszíni és felszín alatti vízkészletek csökkenése, romlása

A Környezetállapot Értékelési Program módszertani fejlesztésénél

mind térbeni, mind időbeni szcenáriókat figyelembe kell venni.

A változásokat természeti és humán tényezők alakítják és

befolyásolják.

Kihaeva vulkán, Hawaii - 1984Etna, Olaszorzság - 2004

Hyogokeu-Nanku, Japán - 1995Afganisztán - 2005

Katrina Hurrikán – 2005. augusztusa

augusztus 26.augusztus 27.augusztus 28.augusztus 29.augusztus 29.augusztus 30.

A Katrina Hurrikán nyomai – New Orleans

Szökőár – 2004. decembere

előtte

utána

előtte

utána

előtteutána

A szökőár nyomai – Indonézia

kockázat

Társ

ad

alm

i-p

oli

tikai

meg

ítélé

s

D., Ismert, jelentős probléma

Jelentős probléma hatékony,

elismerést keltő megoldása

A., Kevéssé jelentős probléma

C., Kevéssé jelentős, deannak tartott probléma

B., Jelentős probléma

Optimum

KÉP: Bulla - Flachner, 2003.

Környezet-politikai megítélés és kockázat kapcsolta

Hatékonyság, ismertség, befolyásolhatóság függvényében

A táj és regionális kölcsönhatások értékelésének rendszerszerű megközelítése a különböző

környezeti folyamatok léptékeinek tükrében

Táj és rendszerei, jellemző folyamatai(pl. helyi vízkörforgás, élőhelyek, települési

anyagforgalmak)

Regionális folyamatok2D, 3D, Grid ill. GIS alapú értékelés

(pl. levegőminőség, határokon átnyúló folyamatok)

Anyag- és információ forgalom

Anyag- és információ forgalom

Külső rendszerek(pl. vízgyűjtő,

ökológiai hálózat, gazdasági, társadalmi

rendszerek

Kép: Flachner, 2004

Nemzetközi kitekintés

Ausztrália, Kanada, Új-Zéland:• állapotértékelés széles körű

• korábban indult-több tapasztalat• a fenntarthatóságot és a jövőképet

figyelembe veszi• de: környezeti elemenként strukturált, nem

komplex

Dánia, Nagy-Britannia, Európai Unió:• állapotértékelés módszertana még nem

kiforrott• problématerületenként vizsgálódik

• fenntarthatósági indikátorok megjelennek, de a szektorális megközelítés dominál

• folyamatok értékelése nem erőforrás-használat orientált

Következtetések, koncepció (1)

•Integráló közeg – „munkafelület”: a pedoszféra, amely más természeti erőforrások –

flóra/fauna elhelyezkedését meghatározza:- geopozicionált adatfeldolgozás, mérés,

értékelés,- folytonosság, illeszthetőség, koherencia:

komplex mutatók előállítása feltétele/lehetősége.

•Részrendszerek feladata – szabályok, attributumok meghatározása:

- vizsgálatok alanya (ki), tárgya (mit), ideje (hol),

- következtetések formája, gyakorisága, célcsoportjai,

- illeszkedés a nemzetközi elvárásokhoz, jelentési kötelezettségekhez (EU, OECD,

ENSZ egyezmények, stb.).

Következtetések, koncepció (2)

Kritikai elemzést igényel:

1) a meglévő környezeti, gazdasági, társadalmi adatgyűjtési rendszerek eredményei, hiányosságai: a, benne, a társadalmi részvétel és

kommunikáció, a nyilvánosság és az adatok hitelessége,

2) a környezeti folyamatok megértéséhez szükséges integráló rendszerszemlélet,

3) a modellek és az adatgyűjtő rendszerek viszonya, a használhatóságuk, az illeszthetőségük, a kooperációjuk, a technikai, igazgatásjogi, financiális feltételei,

4) az intézményi háttér – a feladatok mentén meghatározott kiszámítható, hosszútávon biztosított finanszírozási háttér,

5) a jogszabályi háttér – az adattörvény, a statisztikai törvény, az adatvédelem és a feldolgozott adatok információ kezelése.

Következtetések, koncepció (3)

Módszertani célkitűzés1) Döntéstámogató rendszer megtervezése, amely

alkalmas integrált állapotértékelés készítésére országos és regionális léptékben (és helyi szinten), egy mintaterületen.

2) KÉP módszertani fejlesztés mintaterületi kipróbálása.3) Tapasztalatok kiértékelése:

- a szakterületi rendszerek együttműködésének megalapozása:

- a monitoring és „információ gyártó” rendszerek együttműködési képességeinek, illetve a modellek alkalmazhatóságának vizsgálata:

- a környezeti, -természeti erőforrás-gazdálkodás felügyeleti, -igazgatási rendszerfejlesztés megalapozása:

fejlesztési feladatok, javaslatok megfogalmazása.

Folyamatban lévő fejlesztések

Környezeti folyamatok integrált modellezése – víz, talaj, levegő – minőségi és mennyiségi

változásainak becslése, előrejelzése; döntéstámogató rendszer alapjai GIS-ben, Komplex tájértékelés –

meglévő adatok, felmérések harmonizációja, GIS feldolgozása, összeépítése,

hiányzó ismeretek pótlása (terepi felmérés, adatgyűjtés,

elemzés)

Társadalmi folyamatok – kérdőív, feldolgozási módszertan, Eredmények megvitatása és

megjelenítése (nyílt tervezés); Menedzsment és jogi környezet – statisztikai, adatgazdálkodási,

intézményfinanszírozási törvény, rendszerharmonizáció

Gazdasági folyamatok - környezetgazdasági elemzések,

Integrált (fenntarthatósági mutatók: GPI, ISEW, Ökológiai Lábnyom), pozitív ösztönzők.

Talajtani információk rendszerfejlesztése

A nitrogén vegyületek teljes ülepedése, mg N/m2/év - DEM modell

Bodrog-köz

Eger környéke

Tihanyi-félsziget

Regionális modellSO2, NOx, O3, HM koncentációkKén-, nitrogén és HM ülepedés

3 mintaterületRészletes számítások lokális

modellekkel

VTT- KÉP együttműködés: modellezési eredmények

Mintaterületek–Hevesi sík és Tisza-tó: AIR, ÉTT monitoring harmonizáció, komplex társadalmi-gazdasági felmérés, GPI és ISEW

(alternatív GDP mutatók)

Mintaterület-Balaton:konfliktus térképezés és integrált környezeti

térképezési - értékelési rendszerek

hidroszféra

bioszféra

litoszféra

atmosztféra

A talaj a földkéreg legkülső

multifunkcionális része, mely különböző

tulajdonságokkal, tulajdonság-

együttesekkel és funkciókkal bír.

A többi természeti erőforrás integrátora.

társadalom

Szakmai témafelelősök

Gergely Erzsébet – főosztályvezetőKvVM Környezetpolitikai Főosztály

Karlovits Márta – főosztályvezetőKvVM Kutatási és Oktatási Önálló Osztály

Kisné Fodor Lívia – vezető tanácsosTvH Természetmegőrzési Főosztály

Horváthné Kiss Ildikó – osztályvezetőKvH Környezetbiztonsági Főosztály

Szabó Elemér – főtanácsosKvVM Informatikai Önálló Osztály

Érdiné Szekeres Rozália – főosztályvezetőTvH Természetmegőrzési Főosztály

Együttműködés keretében a KvVM résztvevők

Talajtan és Informatika munkacsoportNémeth Tamás (MTA TAKI)

Szabó József (MTA TAKI)Pásztor László (MTA TAKI)Koós Sándor (MTA TAKI)

Környezeti elemek-víz munkacsoportKoncsos László (BME-Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tsz.)Fonyó György (BME-Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tsz.)

Környezeti elemek-levegő munkacsoportBozó László (OMSZ)

Tájgazdálkodás és természetvédelmi munkacsoportBarczi Attila (SZIE Gödöllő)Dombos Miklós (MTA TAKI)Molnár Zsolt (MTA ÖBKI)

Közgazdasági munkacsoportSzlávik János (BME)Füle Miklós (BME)

Csigéné Nagypál Noémi (BME)Pálvölgyi Tamás (BME)

Társadalomtudományi munkacsoportVári Anna (MTA Szociológiai Kutató Intézet)

Ferencz Zoltán (MTA Szociológiai Kutató Intézet)

Munkacsoportok

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!