Post on 30-Oct-2021
ISKOLÁNK TÖRTÉNETE
100 ÉVES A SZALÁNTAI
ÁLTALÁNOS ISKOLA
Szalánta 2012
2
ISKOLÁNK TÖRTÉNETE
100 ÉVES A SZALÁNTAI ÁLTALÁNOS ISKOLA
A könyv szerkesztésében, összeállításában közreműködött:
Balogh Györgyné
Bedicsné Ádám Éva
Freyné Balogh Judit
Tóth Ferencné
Lektorálta: Dr. Gyuriczáné Bazsika Enikő
ISBN 978-963-08-5472-6
Kiadja: Pécsi Kistérségi Óvoda és Általános Iskola
Szalánta, Hunyadi u. 43.
Köszönetet mondunk mindazoknak, akik a könyvben szereplő fényképeket,
visszaemlékezéseket a rendelkezésünkre bocsátották.
3
TARTALOMJEGYZÉK
ELŐSZÓ .............................................................................................................4
ISKOLATÖRTÉNET .............................................................................................6
VISSZAEMLÉKEZÉSEK ..................................................................................... 17
Kadia Emília: Emlékeim ........................................................................... 17
Zsdrál Ibolya: Visszaemlékezés ................................................................ 20
Pávics György: Szülőfalum iskolája .......................................................... 21
Dr. Orovica Márk: Néhány rövid történet (1952-1960) ............................ 23
Sztanics Lászlóné: Az én általános iskolám 1960-1968 ............................. 32
Dr. Csikászné dr. Krizsics Anna: Emlékek a 70-es évekből ...................... 34
Horváth János: Emlékek és gondolatok a Szalántai Általános Iskoláról .. 36
Sokáczné Szajkó Judit: Emlékeim iskolámról (1974-1982) ....................... 39
Vlasits Józsefné: 31 év a Szalántai Körzeti Általános Iskolában ............... 42
Tavi Edit: Szeretek Szalántára gondolni.... ................................................ 44
„HOLNAPÉRT” ALAPÍTVÁNY ...................................................................... 46
ISKOLÁNK DOLGOZÓI ...................................................................................... 47
AZ 1927-2012 KÖZÖTT VÉGZETT TANULÓK NÉVSORA .................................... 53
ISKOLÁNK DOLGOZÓI A 2012-2013-AS TANÉVBEN ........................................ 69
ISKOLÁNK TANULÓI A JUBILEUMI TANÉVBEN ................................................. 70
VERSENYEREDMÉNYEK .................................................................................. 78
KÉPGALÉRIA ................................................................................................... 85
4
„A MÚLTAT TISZTELD A JELENBEN
S TARTSD A JÖVŐNEK.”
(Vörösmarty)
ELŐSZÓ
Az ünnepek messze világító fáklyaként ragyognak életünkben,
megszínesítve, bearanyozva a hétköznapok szürke, egyhangú sorát is.
Megállásra, számvetésre késztetnek, s egyben erőt és hitet is adnak a
mindennapok küzdelmeihez. Tudnunk kell időnként megállni,
megnyugodni, visszatekinteni és ünnepelni.
Egy intézmény létrejöttének 100. évfordulója felemelő alkalom a
visszaemlékezésre, az ünneplésre, a számvetésre is. Az iskola – az első,
az elemi, az általános – a kisgyermek számára csodákkal teli, titokzatos
hely, ahol már nem a megszokott, jól ismert anyai kéz vezetgeti őt. Az
iskola a tudományok csarnoka, ahol betűk és számok rejtélyes világában
kell eligazodnia nyiladozó értelmének. Az elmúlt száz esztendő alatt hány
meg hány kipirult arcú, csillogó szemű kis elsős lépte át izgalommal a
szalántai iskola küszöbét, hogy megtanulja a betűvetést, számolást,
elsajátítsa a tudományok alapjait. S aztán felnőtté válva ugyanilyen
izgalommal vezette kézen fogva gyermekét az első tanévnyitóra, hogy
kisfia, kislánya is szalántai diák legyen. S amikor az unokák a nagyszülők
történeteit hallgatják csínytevésekről, mókázásokról, melyek a tanóra
közi szünetekben zajlottak egy-két emberöltővel korábban, felsejlik,
generációk milyen hosszú sorát szolgálta, nevelte, tanította a szalántai
iskola.
E száz év eseményeit, érdekes, szép, megindító és vidám történeteit
foglaltuk kötetünkbe, és szeretnénk átnyújtani az Olvasónak. Tisztelettel
és szeretettel ajánlom e könyvet mindazoknak, akik valamilyen formában
kötődtek az iskolához, de azoknak is, akiket nem fűznek régmúlt
események szálai intézményünkhöz. Ajánlom mindenkinek, aki
szalántainak, vagy e térségbe tartozónak vallja magát, hiszen az iskola
5
mindenkor igen fontos szerepet töltött be a község és a környező
települések életében.
Köszönetet mondok mindazoknak, akik közreműködtek abban, hogy
jubileumi kötetünk megszületett.
Bízom benne, hogy e könyv olvasása sok-sok régi, szép emléket idéz fel.
S talán segít abban, hogy a hétköznapok sodrásában pillanatnyi pihenőt
tartva szülők, nagyszülők, gyermekek meghitt beszélgetésekben együtt
elevenítsék fel a múltat.
Balogh Györgyné
igazgató
6
ISKOLATÖRTÉNET
Az oktatás helyzete Szalántán 1911 előtt
Egy 1792-ben kelt írás Szalántára vonatkozólag kimondja, hogy a falunak
ebben az időben nincs tanítója, iskolája, csak plébániája. Kezdetben az
iskolák közvetlenül azokban a községekben jöttek létre, ahol plébánia
működött. Az iskolák szervezése, a tanítók képzése végig az egyház
feladata volt.
Az első iskolát Németiben 1765-ben maga a község építette. Szokványos
parasztház, egy szobából állt. Az iskola fenntartási költségeit és a tanító
fizetését a plébániához tartozó községek közösen viselték. A tanító
kántori feladatokat is ellátott.
Az iskolai oktatás a XIX. század elején, ha lassan is, de Szalántán is
elindult, ami a gazdasági és társadalmi fejlődésen kívül nem utolsósorban
a gyors népesedésnek is köszönhető.
A szalántai iskolát 1910-ben kezdték el építeni, és 1912-ben adták át
rendeltetésének.
Az iskola építésének története, az iskolaalapítás előzményei
(1910-1911)
Szalánta községben 1910. szeptember 18-án tartott képviselő-testületi
ülés hozta azt a határozatot, hogy a községben római katolikus iskolát
kell létesíteni. A község a költségekre 7530 koronát szavazott meg. Ez az
összeg az 1911-1912-1913 évi kocsmabér-jövedelmekből jött össze.
Horváth Béla, a szalántai Katolikus Kör elnöke indítványozta, hogy ne
csak iskola, hanem tanítói lakás is épüljön. Hogy az iskola katolikus
jellegét biztosítsa, megajánlotta a telek megvételét, az összes fuvart, kézi
napszámosokat, és 5000 koronát készpénzben. Az iskolaállítás teljes
költsége 26000 korona volt. A község 7530 koronát, a Katolikus Kör
7
5000 koronát adott. Az összeg fennmaradó részét a Pécsi püspökség
fizette ki.
A képviselőtestület határozatát mindenki megszavazta, és tizenöt napos
várakozási határidő után az alispán és a főszolgabíró elé terjesztették,
melyre a jóváhagyás 1911. június 3-án érkezett.
Ilyen előzmények után kezdődött el az iskola építése 1911 júliusában.
Képviselő-testületi jegyzőkönyv az elkészült munkáról:” Az elkészült
iskola épülete a korabeli viszonyokhoz képest megfelel rendeltetésének.
Jól szigetelt téglafalak és cserép tetőzet bizonyítja, hogy a község nem
sajnálja az áldozatot. Az épület egy tanszobából és egy nevelői lakásból
áll. A nevelői lakás helységei – két szoba, konyha és mellékhelyiségek –
megfelelő kényelmet biztosítanak az ott lakó tanítónak. A tanszoba tágas,
a terem hossza 8,97 méter, szélessége 6,97 méter, magassága 3,97 méter,
és fapadozattal van ellátva. A tanteremhez két ablak szolgálja a
szükséges fénymennyiséget. Az iskolához tartozik még 91x60 méteres
iskolakert.”
A taneszközökkel való ellátottság terén már sokkal több hiányosságot
tapasztalhatunk. Az iskola mindössze egy darab számológéppel, egy
darab Magyarország falitérképpel, egy darab Baranya megye térképpel és
egy darab Európa-térképpel rendelkezik.
Az intézmény története 1911-től napjainkig
1911. december 1-jén nyitotta meg kapuit a szalántai iskola. A régóta várt
intézményben 102 tanuló kapott otthont, hogy ismerkedjenek a betűk, a
számok világával. Koleszárics Kálmán az iskola első tanítója, 102
gyermek oktatója, 1911-től 1918-ig tanította betűvetésre mezítlábas,
vászoninges tanítványait.
Az iskola létrehozását követő hét évben az oktatás horvát nyelven folyt
annak ellenére, hogy a magyar törvényhozás az 1879. évi XVIII.
törvénycikk megalkotásával a magyar nyelv tanítását az ország összes
nyilvános népiskolájában elrendelte: „Olyan tanító, aki a magyar nyelvet
8
nem beszéli, népiskolában nem alkalmazható.” A vallás- és
közoktatásügyi miniszter 1885. május 28-i 20311. sz. rendelete kimondja:
„Mindama tanítók, kik a magyar nyelvet szóban és írásban nem bírják és
tanítani nem képesek, egyszerűen elmozdítandók.”
1918 szeptemberében új tanító került az iskolába Hangl Ferenc
személyében. A világháború véres borzalmai befejeződtek, ám
Baranyában az ország más részeitől eltérő helyzet állt elő: 1918.
november 14-én a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csapatai megszállták
Szalántát és egész Baranyát. Céljuk a történelemből ismert: a Délvidék
átcsatolása a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz.
A szerb megszállás idején az iskolapolitika szerb befolyás alatt állt. A
felsőbb hatóság a belgrádi közoktatási minisztérium lett, mely a szalántai
iskolában a szerb tannyelvet tette kötelezővé. A hatóságok további
intézkedései a későbbi beolvasztási kísérlet előzményei lettek volna,
miszerint a szerb hatóságok kötelezték a megszállt terület tanítóságát,
hogy három éven belül tanuljanak meg szerbül, mert állásukat csak így
tarthatják meg. Viszont igen magas fizetést utaltak ki tanítóknak az
egyházközség terhére, fizetésük mintegy háromszorosát, sőt, ugyancsak
az egyházközség terhére négy öl fát. Ezekkel az intézkedésekkel nyilván
a tanítóságot kívánták megnyerni ügyüknek, el akarták érni, hogy
politikájuk támogatói legyenek.
1921. augusztus 20-án véget ért a megszállás, s Szalánta ismét
visszakerült közigazgatásilag a Királyi Magyarország területére, ahol
akkor már a fehérterror uralkodott. Az oktatáspolitikát a Horthy-rendszer
oktatásügyi minisztériuma irányította.
Az oktatási hatóságok első ténykedése a szalántai tanító, Hangl Ferenc
fegyelmi bizottság elé állítása volt, mert a megszállás alatt jogtalanul
magasabb fizetéshez jutott. A falu bírája védte a tanítót, akit a szerbek
bezártak, mert a népet lebeszélte az elcsatolási nyilatkozat aláírásáról. A
bírónak köszönhető, hogy a tanítót nem börtönözték be, és nem
függesztették fel állásából, így 1928-ig ő maradt az iskola tanítója.
9
1928-tól 1932-ig Müller Boldizsár tanított a szalántai iskolában.
1932 és 1941 között Németh Lajos töltötte be a tanítói állást. Ebben az
időszakban sem történt több az iskola életében, mint a megelőző években.
Az új rendeletek, törvények nem törhettek át az intézmény falain. A
leventemozgalom fegyelme bevonult az iskola falai közé.
Az iskola történetének első harmincöt évében az intézmény belső
életében változás alig volt. Fontos a hittan alapos tudása. Kötelező a
templomba járás. Az iskolában délelőtt és délután osztatlan hat osztállyal
foglakoznak 8-12 és 14-16 óra között. A tanulók felszerelése:
katekizmus, olvasókönyv, palatábla, palavessző. Amíg a tanító az egyik
osztállyal foglalkozott, addig a többi írt, olvasott, számolt, esetleg a tanító
ház körüli munkáját végezte. A tanító megérkeztéig kórusban szavalták
az egyszeregyet.
1942-ben ismét új tanító került az iskola élére, Dohoczky Lajos
személyében. Ekkor már dúlt a második világháború, melybe hazánk is
belesodródott. A háború az iskolát sem kerülte el, a gyermekek ismét
Németibe járnak iskolába, ahol Ebrics István kántortanító oktatja őket.
1944. november 30-án a községben is véget értek a harcok. A háború
során sok ház megsérült, polgári áldozatokat temetett a falu. A
legnagyobb károk az iskola épületében keletkeztek. Tornyában
megfigyelőállást létesítettek, a lakást és a tantermet pedig lőszerraktárnak
használták. Megrongálódott a torony, az épület tetőszerkezete, a
melléképületek, nem maradt épen egyetlen ablak sem. A gazdátlanná
vált, romos épületből szinte minden felszerelés eltűnt. Áldozatul estek a
harcoknak a naplók, törzskönyvek, anyakönyvek, szekrények, csak a
padok és az asztalok fele várta vissza a tanulókat. Tanító nem volt, így a
tanulók egy év elvesztése után Németibe jártak át iskolába, hogy további
tanévet ne veszítsenek. Az iskola felettes hatósága a háborús károk
helyreállítását jórészt a község lakosaira hárította át, akik nagyrészt
gyűjtés útján előteremtették a legszükségesebb javítások fedezetét
terményben, hisz az infláció egyre nagyobb méreteket öltött.
10
1945-ben dr. Gasparich György esperes-plébános iskola-felújítási
kérelemmel fordult a képviselő-testülethez. A munkálatokhoz az
építőanyagot a Tenkes-hegyen lebontott német állások anyagából
Zakariás Pál tulajdonos ajándékozta a falunak. Az ajándékozást a
képviselő-testületnek és a siklósi főjegyzőnek kellett jóváhagynia. A
plébános kérését azzal indokolta, hogy a háború alatt az iskola szenvedte
a legnagyobb károkat, az épület romos, használhatatlan, a gyerekek a
szomszéd faluba járnak tanulni. A kérelemre a jóváhagyás és a kiutalás
június 29-én érkezett meg. Szeptemberben megindult a helyreállítás.
1946 novemberében indulhatott újra a tanítás. A tanító, Dohoczky Lajos
hadifogságban volt, így az állami szervek Rittner Viktória tanítónőt
küldték Szalántára helyettesíteni. December 20-án hazatért a fogságból a
község tanítója, akit a tanfelügyelőség állásában meghagyott, és
januárban megkezdte több évtizedes munkáját az iskolában.
1948 az államosítás, a fordulat éve volt. Kezdetét vette a szocialista
iskolatípus kiépítése. Az addig egy tanerős szalántai iskola már 1948
novemberében két tanerőssé vált. Az alsó tagozatot, az 1-4. osztályokat
Rittner Viktória tanítónő tanította délelőtt. A felső tagozatosokat
Dohoczky Lajos igazgató-tanító oktatta délután.
Az 1950/51-es tanévre még egy termet építettek a meglévő
iskolaépülethez, így ebben az évben már két tanteremben folyhatott a
munka. Minthogy ugyanebben a tanévben a németi iskola felső
tagozatosai csatlakoztak a szalántai iskolához, ez szükségessé tette, hogy
harmadik nevelőt is kapjon az intézmény, Jakabovics Béla tanító
személyében.
Egy évvel később a szülők társadalmi munkával a tanítói lakást
tanteremmé alakították, így már három osztályterem állt a diákok
rendelkezésére. 1954/55-ben az eszterágpusztai és a túronyi felsősök
csatlakozásával ismét bővült a létszám, immár 96. 1955/56-ban a
szalántai körzethez csatolták a csarnótai és bostai felső tagozatot, a 103
gyermek négy tanteremben, négy osztályközösségben hat nevelő
11
irányításával tanulhatott. Az 1956/57-es tanév a teljes körzetesítés éve, a
garéi felső tagozat is Szalántára került, s most már teljesen osztott felső
tagozattal, szaktanárokkal, nyelvtanárokkal folyt az oktatás, összesen
nyolc nevelő dolgozott az iskolában.
Az egykori egy tanerős iskola tantestülete kibővült, mert csak így vált
képessé az osztott iskolában szaktárgy szerinti tanításra, megfelelve ezzel
a társadalmi elvárásoknak. Az iskola körzeti iskola lett, nagy kiterjedésű
körzettel. A körzetesítés miatt megnövekedett a gyerekek és nevelők
létszáma. Az iskola épülete ismét kicsinek bizonyult, így nem tudta
ellátni a feladatát. A régi épület sötét tantermeivel, sivár berendezéseivel
sokáig megőrizte az államosítás előtti nyomasztó hangulatot. 1967.
szeptember 14-én a Baranya Megyei Tanács Tervezőirodájában
készítették el a tervtanácsi jegyzőkönyvet az iskola bővítésére
vonatkozólag. Az építkezés 1968 márciusában indult meg. A szülők nagy
része társadalmi munkát vállalt az építés során. A munkálatok költsége 2
millió forint volt. A községi tanács már több év óta az iskolaépítésre
tartalékolta a községfejlesztésre fordítható összegeket, a befejezésre
pedig 250 000 Ft bankhitelt vett fel a falu, háromévi törlesztésre. Az
iskola építéséhez egy millió forint állami támogatást kapott a tanács, a
többit saját erejéből tette hozzá. Az iskola ünnepélyes átadása és az
iskolaavatás 1970. május 26-án történt.
Az intézmény felszereltsége, ha nehezen is, de évről évre gyarapodott.
Különösen számottevő a fejlődés az 1970-es évektől. A lakosság
iskolázottsága a nyolc általános elvégzésének kötelezővé tételével
magasabb szintűvé vált. Ám nemcsak az alapfokú végzettségűek aránya
emelkedett, hanem a különböző típusú intézményekben továbbtanulók
száma is megnőtt. Tizenöt év alatt 433 tanuló hagyta el az iskolát a 8.
osztály eredményes elvégzésével. A végzett növendékek 80%-a tanult
tovább középiskolában vagy szakmunkásképző intézetben.
12
A napközis ellátás 1975 szeptemberétől oldódott meg, amikor átadták a
község első óvodáját. Az óvoda konyhai kapacitása lehetővé tette, hogy
ellássa az iskolai napközit is.
1982-ben nyugdíjba ment az iskola igazgatója, Dohoczky Lajos tanító és
matematika szakos tanár. 1942 óta dolgozott az intézményben, 1948-ig
tanítóként, 1948-tól 1982-ig harmincnégy éven át igazgatóként, összesen
negyven évet töltött az iskola falai között.
1982. augusztus 15-től 1988. július 31-i áthelyezéséig Légrádi István
magyar-ének szakos tanár volt az iskola igazgatója.
1988 augusztusában az intézmény igazgatói székét a Községi Közös
Tanács VB képviselőtestülete Balogh Györgyné matematika-fizika
szakos tanárának ajánlotta fel, aki a tisztséget november elsejéig
megbízottként, november elsejétől napjainkig kinevezett igazgatóként
látja el.
Balogh Györgyné igazgató tevékenységének első eredményei közé
tartozott, hogy megpályázott egy, a Baranya Megyei Tanács által
támogatott iskolafejlesztési pályázatot, amelyen 10 millió forintot nyert
az intézmény. Szalánta és a társközségek költségvetése úgy alakult, hogy
felajánlottak egymillió forintot az iskola bővítésére.
Az épület kivitelezéséhez az iskola területe nem volt elegendő, így a
Községi Közös Tanács megvásárolt két szomszédos telket. 1990
szeptemberében indult az építkezés, amelyet a rendszerváltást követően
cél- és címzett támogatással tudott megvalósítani a Szalántai
Önkormányzat. Kialakításra került négy tanterem, háztartástechnika
terem, természettudományi előadó, két technikaterem, orvosi szoba,
berendezett nyelvi tanterem, igazgatói iroda és tanári szoba,
szertárhelyiségek. 1992 szeptemberében ünnepélyes iskolaátadásra került
sor, az első ütem átadására. Ezután kezdődött a második ütem
kivitelezése, a tornaterem átadása 1993. október 23-án történt.
13
Így a tanulók szép, tágas, a kor kívánalmainak megfelelő épületben
tanulhattak, viszont az iskola eszközellátottsága nem felelt meg az
elvárásoknak. A fenntartó önkormányzatok támogatásával, pályázatok
írásával, megnyerésével fejlesztették az intézményt.
Pályázat megnevezése és időpontja
Összeg
Önerő Elnyert
összeg Összesen
Baranya Megye Közoktatásának
Fejlesztéséért Alapítvány
Horvát hagyományőrző program
1999. január 04.
29.739.- Ft 130.000.- Ft 159.739.- Ft
Baranya Megye Közoktatásának
Fejlesztéséért Alapítvány
Ügyes kezek szakkör működtetése
1999. január 04.
74.150.- Ft 100.000.- Ft 174.150.- Ft
OM Közoktatás-tervezési és
Szolgáltatási Főosztály
1999. június
SULINET
1 szerver gép,
7 munka-
állomás
Baranya Megye Közoktatásának
Fejlesztéséért Alapítvány
Természettudományos tantárgyak
eszközfejlesztése
2000. szeptember 14.
790.000.- Ft 2.353.000.- Ft 3.143.000.- Ft
Baranya Megye Közoktatásának
Fejlesztéséért Alapítvány
Iskolaépület sarokrészének
megerősítése
2000. szeptember 14.
380.000.-Ft 380.000.- Ft
Baranya Megye Közoktatásának
Fejlesztéséért Alapítvány
Nyelvoktatás és informatikaoktatás
eszközfejlesztése
2001. június 06.
134.000.- Ft 400.000.- Ft 534.000.- Ft
14
Baranya Megye Közoktatásának
Fejlesztéséért Alapítvány
Öreg iskolaépület nyílászáróinak
cseréje
2001. június 06.
170.000.- Ft 500.000.- Ft 670.000.- Ft
Baranya Megye Közoktatásának
Fejlesztéséért Alapítvány
Társadalomtudományos tantárgyak
eszközeinek és a művészeti nevelés
eszközeinek beszerzése
2002. március 01.
283.903.- Ft 850.000.- Ft 1.133.903.- Ft
Nemzetközi Labdarúgó Akadémia
2002. május 30. 44.000.- Ft 44.000.- Ft
Baranya Megye Közoktatásának
Fejlesztéséért Alapítvány
Társadalomtudományos tantárgyak
eszközeinek és a művészeti nevelés
eszközeinek beszerzése
2002. július 12.
1.143.000.-
Ft 255.000.- Ft 1.398.000.- Ft
Baranya Megye Közoktatásának
Fejlesztéséért Alapítvány
A könyvtári állomány fejlesztése
2002. augusztus 28.
100.164.- Ft 350.000.- Ft 450.164.- Ft
Baranya Megye Közoktatásának
Fejlesztéséért Alapítvány
Iskolai játszótér építése
2003. május 31.
800.000,- Ft 200.000.- Ft 1.000.000,- Ft
Baranya Megye Közoktatásának
Fejlesztéséért Alapítvány
Technika tantárgy eszközeinek
fejlesztése
2005. június.08.
201.042,- Ft 328.000,- Ft 529.042,- Ft
Baranya Megye Közoktatásának
Fejlesztéséért Alapítvány
Háztartástechnika terem eszközeinek
fejlesztése 2006. június.08.
271.728,- Ft 168.000,- Ft 439.728.- Ft
15
A 2005 tavaszán elnyert 45 milliós PHARE program, „Információs
technológia az általános iskolában” segítségével a régi épületszárnyak
tetőszerkezete lecserélésre került, a felső épület akadálymentesítése
megtörtént, a tantermek mindegyikébe bekerült egy számítógép
internethasználati lehetőséggel, az informatikaterem 9 gépe helyére 15
modern számítógép került, valamint a könyvtárban is található 4
komputer, a tanári szobában 1, az igazgatóiban 2, mindenhol biztosítva az
internethasználatot.
2008. január 31-én zárult a HEFOP „Felkészítés a kompetenciaalapú
oktatásra” projekt, melyen 17.831.214,- Ft-ot nyert el az iskola a
pedagógusok felkészítésére a kompetenciaalapú oktatásra, valamint az
eszközállományt fejleszthették 6 db multimédiás számítógéppel, 3 db
fixen szerelt interaktív táblával, 2 db mobil interaktív táblával, 5 db
projektorral, 5 db hordozható számítógéppel.
2008. szeptember 1-jével az intézményhez csatolták a szalántai
Aprajafalva Óvodát és a szavai óvodát, ez névváltozással is járt: Szalánta
és Térsége Általános Iskolája és Óvodái az új név.
2009-ben a HEFOP „A kompetenciaalapú oktatási programok eszközi
elemeinek, értékelési eszközeinek fejlesztése” projekten az iskola
7.030.348.- Ft-ot nyert, melyből biztosították a tankönyvjegyzékben
megtalálható kompetenciaalapú feladatlapokat, munkafüzeteket, tanulói
és tanári eszközöket, 30 db tanulói laptopot, feleltető szoftvereket,
dokumentumkamerát.
2009. augusztus 1-jén ismét változás állt be az iskola életében. E naptól
az iskola-fenntartói feladatot a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás látja
el. Az iskola székhelyintézmény lett, tagintézményei: a szalántai óvoda, a
szavai óvoda, a baksai iskola, a baksai óvoda, az egerági iskola és az
egerági óvoda. Az iskola neve is megváltozott: Pécsi Kistérségi Óvoda és
Általános Iskola.
16
2010-ben a TÁMOP „Pedagógusképzések (a pedagógiai kultúra
korszerűsítése, pedagógusok új szerepben)” pályázaton 8.996.677,- Ft-ot
nyert el az intézmény két pedagógus átképzésére.
Az iskola pedagógusainak célja, hogy tanítványaikat ne csak korszerű
tudással lássák el, hanem kialakítsák bennük az önművelés, az önálló
ismeretszerzésre törekvés igényét, és kulcsot adjanak számukra ennek
megvalósításához. Célkitűzéseik legfontosabbika, hogy teret adjanak a
gyermekek sokirányú tehetségének kibontakozásához – hűen tükrözik ezt
az iskola diákjainak versenyeredményei –, és nagy gondot fordítanak a
lemaradó tanulók felzárkóztatására. Mindenekelőtt pedig tanítványaikat
másokat is megértő, segítő, a világra nyitott személyiségekké igyekeznek
formálni.
A nevelőtestület hitvallását Szent-Györgyi Albert szavai tolmácsolják:
„Az iskola dolga,
hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni,
hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat,
hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka
örömére és az alkotás izgalmára,
hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk,
és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.”
(Szent-Györgyi Albert)
Kordik Mariann
egykori szalántai diák
17
VISSZAEMLÉKEZÉSEK
Emlékeim
Tudomásom szerint a szalántai iskolába az 1905-ben született gyerekek
kezdtek járni 1911-ben, előtte a németi iskolába jártak Szalántáról a
gyerekek. Az édesanyám is már ebben az iskolában tanult.
Én 1934-ben kezdtem iskolába járni, ekkor hatéves voltam. Az iskola
csak egy épületből állt, melynek egyik részében volt a tanterem, a
másikban a tanító lakása. Egy tanteremben tanult mindenki 1-6. osztály,
kb. 60 gyerek.
Az én időmben a tanító Németh Lajos volt. Ő kántortanító is volt, így
tudott orgonálni, és az énekeket mindig harmóniumon kísérte az
énekórákon. A tanórák magyar nyelven folytak, mert ő nem tudott
horvátul beszélni. Egyedül a hittanórákon beszéltünk horvátul, mert a
plébánosunk is horvát volt, Gasparics György.
A tanítás reggel fél nyolckor kezdődött, és délig tartott, majd mindenki
hazament ebédelni, és folytatódott fél kettőtől délután négyig. Szombaton
is kellett járnunk iskolába, de a csütörtök szabad volt. Pontosan már nem
emlékszem, miért, lehet, hogy akkor jártak az ismétlősök hetente egyszer
iskolába (aki már befejezte a 6. osztályt).
Minden délután a tanító párba állított, és a hazaúton is ellenőrzött minket
biciklivel kísérve.
A tanítás köszönéssel kezdődött: „Dicsértessék a Jézus Krisztust!”, mivel
ekkor az iskola a Római Katolikus Állami Népiskola nevet viselte.
A tanítás alatt nagyon fegyelmezetten kellett mindenkinek viselkedni,
mert a hat osztály egy teremben tanult, mindenki megkapta a saját
feladatát, és csendben kellett dolgozni. A tanító maga köré hívta azt az
osztályt, amelyiknek hangos órát tartott, és a táblánál feladatokat oldottak
18
meg. A következő órában másik osztálynak volt hangos órája. A
testnevelésóra az udvaron zajlott, és ritkábban volt.
Első osztályban még nem volt füzetünk, csak palatáblánk, amelyre írtunk,
és csak második osztálytól kezdve írtunk füzetbe. A könyveket minden
évben megvettük és a miénk maradt: olvasókönyv, hittankönyv, számtan,
földrajz-, történelem-, fizika-, kémiakönyvek.
Mi, falusi gyerekek, nagyon sok hasznos ismeretet sajátítottunk el a
tanítónktól: kerti munkákat, melyeket az iskolai kertben mindjárt
gyakorlatban is megtapasztaltunk, csekk kitöltése, kérvény írása...
Nagyon nagy hangsúllyal tanítottak a hazafiasságra, versekkel,
énekekkel, ünnepélyek megtartásával, például aradi vértanúk napja,
március 15-e. A történelemórákon a magyarok történetéről tanultunk a
legtöbbet. Rengeteg verset tanultunk, melyekre még emlékszem, mert
nagyon szeretem azokat: Krasznahorka, Szép vagy gyönyörű
Magyarország, Hiszek egy Istenben...
Sok színdarabot tanított be nekünk a tanítónk, melyeket az iskolában
mutattunk be a falu lakosságának.
A tanév szeptember 1-jén kezdődött, és június elején ért véget. Nekünk
kevesebb szünetünk volt, mint a mai diákoknak, de szünet volt
mindenszentek napja, karácsony, húsvét.
Minden év végén vizsgáztunk egy bizottság előtt, melynek a németi
tanító és a németi pap voltak a tagjai. Ők meghallgatták a szalántai
tanulók válaszait, de a kérdéseket a szalántai tanító tette fel. Az
érdemjegyek a maiaknak az ellentétei. A legjobb jegy 1-es volt (jeles), a
legrosszabbnak az elégtelen számított, mely 5-ös volt. Aki elégtelent
kapott, annak osztályt kellett ismételni, nem volt pótvizsga.
Velem egy osztályba jártak: Zsdrál Márta, Cserdi Margit, Szrimác Mária,
Karafeld Boriska, Hirt Rozália, Berta Eszter, Bogdán István, Markovics
Miklós, Iveszics György, Papszt Ignác.
19
Az elemi iskolából nagyon kevesen tanultak tovább. Papszt Ignác
gyógyszerész lett, a testvére, Vilmos orvos, az orvos fia Krach Mihály is
orvos lett.
Mi, gyerekek egymás között többnyire magyarul beszéltünk, mert voltak
magyar anyanyelvűek is közöttünk, de volt, aki csak az iskolában tanult
meg magyarul beszélni, így azoknak a tanulás is nehezen ment. A
tízperces szünetekben a lányok labdáztak, vagy gyermekjátékokat
játszottak: Bújj, bújj zöld ág, Adj, király katonát; a fiúk inkább
rosszalkodtak, hemperegtek.
A legtöbb horvát anyanyelvű gyerek népviseletben járt iskolába, de
voltak néhányan, akik már "magyaros" ruhákat hordtak. Majdnem
mindenki tarisznyában hordta a könyveit. Én szerencsés voltam, mert a
szüleim egy kis bőröndöt vettek nekem.
Szerintem nagyon jó volt az akkori tanítás, mert az iskola a majdani
felnőtt életre készített fel minket.
Sjećanje tete Milice na školske dane
1934. g. sam počela školu, tada sam imala šest godina. Škola je imala
samo jednu zgradu, gdje je bila jedna velika učionica i stan učitelja. U
ovoj jednoj učionici smo bili šezdesetoro učenika od prvog do šestog
razreda. Mene je učio Lajos Németh, on je podučavao nas na mađarskom
jeziku, jer on nije znao hrvatski. Jedino vjeronauk smo učili hrvatski od
velečasnog Đure Gašparića.
Nastava je počela ujutro u pola 8, i trajala je do 12 sati, a poslijepodne od
pola 2 do 4 sata. I u subotu smo išli u školu, a četvrtak je bio slobodan
dan, ali već ne znam točno zašto. Svako jutro se počelo rimokatoličkim
pozdravom: „Hvaljen Isus“.
Svaki učenik se morao disciplinirano vladati, jer svi smo bili zajedno.
Jedan razred je imao glasan sat, a drugi su rješavali pismene zadatke u
tišini. Onaj razred, koji je imao glasan sat okupio se kod učiteljevog stola
i na ploči smo rješavali zadatke. Tjelesni odgoj smo imali na dvorištu.
20
Vrlo potrebne stvari smo učili, kako treba pisati molbu, ispuniti
uplatnicu, sijati u bašti, nasaditi kvočku, složiti đubre…
Veliki naglasak su obratili za odgoj na domoljublje, mnogo pjesmica smo
učili u toj temi, sudjelovali smo na svečanostima, učili smo mađarsku
povijest.
Školska godina je počela 1. rujna, i trajala je do početka lipnja. Na kraju
školske godine imali smo ispit iz cijelogodišnjeg gradiva. U ispitivačkom
odboru su bili nijemetski učitelj, velečasni i naš učitelj. Ocjene su bile
suprotne sadašnjima, najbolja ocjena je bila 1, a najlošija 5. Tko je dobio
na kraju školske godine 5, onaj je morao ponoviti razred. Od nas jako
malo učenika je nastavilo učenje u višim školama.
Mi sjeca, međusobno smo većinom mađarski divanili (govorili), u
odmorima smo mađarske igrice igrali. Skoro svi smo još narodnu nošnju
nosili, ali već je bilo i takvih, koji su se mađarski nosili. Knjige i pisanke
svatko je u tkanoj torbi nosio, ja sam imala sreću, jer su mi roditelji kupili
jedan mali kovčeg.
Po mom mišljenju, dobra je bila nastava, jer korisno znanje smo dobili u
školi.
Kadia Emília
Visszaemlékezés
1941-ben kezdtem az iskolát. A háború alatt Németibe jártunk iskolába,
sőt Eszterágra is, mert nem volt tanítónk, és az iskola épületét is találat
érte. Volt olyan tanév is, amit nem számítottak be, mert olyan keveset
jártunk iskolába, hogy az a tanév elveszett. A nyolcadik osztályt Pécsett
végeztem el, majd a Közgazdasági Technikumban érettségiztem le.
Sokaknak az én korosztályomból nem volt meg a nyolc osztálya, vagy
csak később tudták elvégezni. Neszmély Ferencné volt a tanítóm, aki egy
tünemény volt. Minden tantárgy érdekelt, de a matekot szerettem a
legjobban. Szerettem olvasni, a tanító nénitől kölcsön kaptam pöttyös
könyveket, melyeket szívesen olvastam. Az orvos gyerekeivel is
játszottunk, náluk is sokat olvastam.
21
Az általános iskolában volt egy kis tanítványom, akit délutánonként
tanítottam, de nem pénzért. Szerettem szavalni, szerepelni (angyal-,
tündérszerepek). Nagyon szívesen emlékszem ezekre a szereplésekre az
iskolában és a községházán. Az édesapám ritkán, de foglalkozott velem,
amikor volt ideje. Sokat mesélt, gyakoroltuk az írást, nagyon sokat
jelentett ez nekem.
Csak hittant tanultam horvát nyelven, először Gasparics György esperes
úrtól, majd Deák István esperes úrtól. Horvát ruhában jártam iskolába.
A szünetekben a lányokkal körjátékokat játszottunk, de már magyar
nyelven.
Zsdrál Ibolya
Szülőfalum iskolája
Életem 18 esztendejét ma is maradandó emlékkel gazdagítja. A háború
utáni első békeévben (1946) kezdtem (intézményes) életutamat, benne,
mint elemi iskolás. Egy tanterem, olajos padló, öntöttvas kályha a
sarokban, harmónium, kereszt a falon, amelynek helyére évek alatt más-
más címer került. Ittunk csukamájolajat, kaptunk hitlerszalonnát (a
gyümölcsíznek egy elvetemedett, de ehető fajtája), a tisztiorvos
fertőtlenített bennünket a tetvek ellen, mert bizony akadtak. Tanévenként
egyszer a városi fogorvos is járt iskolánkban lábbal hajtott fogtömő
szerkezettel.
Alsós tanítóink különböző élményekkel gazdagítottak bennünket: Mátyus
Viktória kulcscsomót repített felénk, Jakobovics Béla két nyelven imitálta
lezseren a tanítást, Latincsics Márta szinte minden szempontból tökéletes
volt. Ebrics István szigorával, Deák István plébános úr
engedékenységével tűnt ki, a velem való sakkozás miatt megrövidítve a
hittanórákat. Legtartósabbnak Dohoczky Lajos bizonyult, aki évtizedek
múltán igazgatóként ment nyugdíjba.
Felső tagozatos tanáraink közül dr. Hegedűs Bélának tartozom örök
hálával, amiért útbaigazított a „nagy élet” felé, végleg tudatosítva
bennem, hogy a tanítói pálya lesz örök hivatásom.
22
1966-ban tíz évre ragadtam e kis alma máterbe, mint pedagógus, nem
azzal a szándékkal, hogy próféta legyek, azért viszont igen, hogy
hozzájáruljak szülőfalum és iskolám hírnevéhez. Talán érdemes felidézni
a korabeli kollégák névsorát, akik stabil tantestületet alkottak. Dohoczky
Lajos igazgató, Balogh Sándorné Matija (magyar, orosz, horvát), Ángyán
Lászlóné Éva (biológia, földrajz), Barics Mária (testnevelés, földrajz),
Bikali Lászlóné Marika (ig.-helyettes), Hámori Éva (rajz, földrajz),
Szafner Józsefné Joli (magyar, ének), Venczel László (fizika, kémia,
matematika), Kisbalázs György megyei szakfelügyelő (magyar,
történelem), Néder Kálmánné Edit (alsós), Bernáth Lászlóné Vera (alsós),
Jómagam (az összes humán tantárgy, esetenként testnevelés).
Itt említeném meg, hogy Kisbalázs György mint ember és pedagógus,
kolléga és barát sokoldalúan tartós, maradandó nyomokat hagyott
bennem, amelyek ma is hűségesen kísérnek.
Évek távlatából most elsősorban a kellemes pedagógiai élmények jutnak
eszembe, amelyekből – a tanítványokkal érzett büszkeséggel – sorolnék
fel párat.
Horvát anyanyelvi vers- és prózamondó versenyeken országos első
helyezést értek el: Sákán Anna, Kulcsár Ágnes.
Orosz nyelvű tanulmányi verseny megyei döntőjének második helyezettje
Udvarácz Mária. Ének bemutatón megyei különdíjat kapott a következő
együttes (nem kis meglepetésre horvát és orosz népdalfeldolgozásokat is
énekelt az adott nyelven) Bikali Klára, Emberovics Katalin, Faludi Éva,
Standovár Mária.
Országos hulladékgyűjtési versenyben – 1970 – rangsorolás nélküli igen
előkelő országos helyezést ért el az úttörőcsapat – ebben a tanévben én
voltam a csapatvezető – amelyért értékes felszereléseket és ajándékokat
kapott az iskola.
Gyakorlattá tettem az igen tartalmas és hasznos országjáró
kirándulásokat, főleg az úttörőcsapat pénzéből finanszírozva, esetenként
igen alacsony szülői hozzájárulással.
23
Így utólag is enyhe felháborodással sajnálom, hogy a község vezetése –
tanács, tsz – még csak tudomást sem volt hajlandó tanúsítani a leírtakról,
a falutörténet is megfeledkezett minderről.
Végezetül az iskola mindenkori tantestületének és tanulóifjúságának jó
egészséget, kitartást és eredményes, sikeres életutat kívánok.
Harkány, 2012. nov. 11.
Pávics György
Néhány rövid történet (1952 – 1960)
Amikor elolvastam a szalántai iskola 100 éves évfordulója alkalmából
megküldött felhívást, arra gondoltam, hogy biztosan van legalább nyolc –
hiszen ennyi ideig tanultam a szalántai iskolában – olyan történetem,
minden évre egy, ami az általános iskolámhoz fűződik. Ehhez semmi
másra nem volt szükségem, mint kinyitni a Tanulmányi értesítőmet, hogy
eszembe jusson egy-egy történet…
Mátyus tanító néni
Első osztálytermemre úgy emlékszem – bár csak homályos emlékeim
vannak abból a koromból –, hogy nem is egy, hanem több volt.
Valószínűleg a haranglábnál (Nagyiskolánál) kezdtem, ahol legalább egy
„nagy” terem volt, és onnan ingáztunk a valamikori malom, posta stb.
helyén államosítással megszerzett, majd kialakított, szintén egy nagy
teremből álló iskolába.
Tekintettel arra, hogy mind a nyolc osztály egy helyre tömörült, sokan
voltunk, keveset tanultunk.
Első tanító nénim az a Mátyus Viktória volt, aki nagyon szigorúan tudta
dobálni a tekintélyes kulcscsomóját rendcsinálás okán, és mivel nagy volt
a tanulósűrűség, gyakran talált is. Ha esetleg elvétette volna a dobást,
akkor az eredeti kiszemeltre volt még egy dobása.
Még Mátyus tanító néni idejében, szintén államosítással lett egy további
iskola, az egykor általam is rendszeresen látogatott (mentségemre
szolgáljon, hogy mindig volt szülői kíséretem) közkedvelt Szebényi-féle
24
kocsma helyén. Itt is csak egy tanterem volt, de most már legalább
összesen három tanterem volt.
Még alsós koromban tovább bővült a tantermek száma, 1955-re
osztályteremmé alakult az egykori istálló, és követte ebben a kamra is. Ez
az épületegyüttes volt az, amelyik valamikor az udvar túlsó oldalán volt,
szemben a nagyiskolával.
A második
Az áldott Mátyus tanító néni két évig tanított, változó eredménnyel. Volt
félév, amikor a magatartásomat nem tudta eldönteni, mert volt, amikor a
magatartásom második első félévben a példás elsős után tűrhető is, meg
megfelelő.
Nem gondolom, hogy mindazt, amit első két tanévben Ő megtanított, más
nem tudta volna megtanítani, de én azért örökké hálás vagyok – bármit is
lehet kiolvasni az előzőekből – Mátyus tanító néninek. Tőle nem csak az
órákon tanultam, de gyakran vele töltöttem a délutánjaimat is, amikor
különböző praktikus ház körüli teendőkre tanított, nem csak engem, de
bármelyikünket, aki fogékony volt arra, hogy tanuljon.
A második tanító nénimről nincsenek emlékképeim, nem tehetett rám
mély benyomást, bár az írott bizonyítékok szerint egy félévig kitűnően
tanultam tőle.
Fonód Zoltán tanító bácsi
Következő tanítóm Fonód Zoltán tanító bácsi volt, a Szebényi-féle
iskolában. Ő attól volt híres, hogy hasonló korú gyerekei voltak,
mégpedig lányok.
A tanítási módszerei, mostani fogalmak szerint, megfeleltek a szemléltető
és az interaktív oktatás egyvelegének. Nálam nagy sikert aratott, ritkán
kellett könyvet kézbe venni. Ennek ellenére, ekkor valami miatt nem
voltam igazán eredményes a tanulásban.
Volt egy motorja, ami abban az időben nem volt túl gyakori jelenség –
sajnos a márkájára már nem emlékszem, talán Sachs volt –, és ezzel
gyakran eljárt a siklósi piacra. Hozott onnan földiepret, olyan
25
gyümölcsöt, ami számomra egész addig ismeretlen volt. Ha Szalántán
bárkinél termett volna, biztosan tudtunk volna erről, mert nem volt abban
az időben semmi ilyesmi elrejtve a gyerekek elől. Ismertük valamennyi
korai cseresznye és dinnye termőhelyét.
Fonód tanító bácsi gyakran mesélt történeteket, melyek olyan távoli
helyeken játszódtak, mint Pécs, a Mecsek, vagy akár még messzebb.
A Szebényi-féle iskola nem volt egy jól befűthető helyiség, a zordabb
időkben nagyon jólesett a forró tea és a háztartási keksz, melyekről a
tanító bácsi gondoskodott, sokszor rám bízva a hozzávalók beszerzését.
Ebben az iskolában már csak két osztály tanult, ennek következtében a
csendes órákon is lehetett tanulni a másik osztálytól.
A napközi
Abban az időben Szalántán nem volt óvoda, viszont a Szebényi-féle
iskola nyáron alsós napközivé alakult. Itt olyanokkal lehettem együtt,
akik nem voltak osztálytársaim. Az udvaron építettek egy nagy állványt
fából, amire felszereltek két hintát. A jó hintások sokat hintázhattak
zavartalanul, na én ezek közé tartoztam. Sajnos a hinta konstrukciós hibás
volt, nem lehetett átforogni vele.
A napközi esetenként önfenntartással, saját beszerzéssel működött,
mégpedig úgy, hogy ilyenkor elvittek bennünket a Bubánra levegőzni,
közben pedig szedtük a sóskát, ebből készült az ebédünk. Nekem
kellemes emlékeim vannak a napközis életről, szerettem a társaságot,
jókat játszani, finomakat enni.
A fölsősség kezdete
A Szebényi-féle iskolában töltött két év után igazi változás volt a
Nagyiskolába kerülni, az egyetlen osztályterembe. Ebben az osztályban
töltöttem az ötödiket. Az itt töltött éveknek igazi élménye volt a téli
tüzelő beszerzése, a fafűrészeltetés. Nem mi fűrészeltük a fát, hanem
ilyenkor a fél iskola – a fölsősök –, sorba hordtuk a felfűrészelt fákat a
Lukács-féle fűrésztől a szeneskamrába.
Az iskolaépület előtti vadgesztenyék termését is begyűjtöttük mint
tüzelőt. Ennek a tanáraink nem nagyon örültek, mert rájöttünk, hogy a
26
gesztenye robbanva ég. Ha egyszerre sokat raktunk a kályhába, volt nagy
durrogás. Mindegyik tanárnál ezt egyszer el lehetett játszani. A kályha
még más trükkök bemutatására is lehetőséget adott: füstkeltés, óra
közbeni tűzpiszkálás füsttel vagy füst nélkül és egyebek, főleg, hogy én
voltam a kályhafelelős, és ezt élveztem, a beosztásom pedig megmaradt a
nyolcadik végéig.
A májusfa
Egyik évben az egész iskola elvonult április végén a bostai erdőbe
kirándulni. A kirándulás célja nem más volt, mint hazafelé májusfát
hozni. Hogy loptuk-e, vagy hivatalosan kaptuk, azt nem tudom,
mindenesetre feldíszítve az udvarban, a kút mellett állítottuk fel. A
szállítását emberi erővel oldottuk meg, a nagyobb fiúk, lányok aláálltak,
aztán hoztuk felváltva, tanári felügyelettel.
A testi fejlődésre egyébként is, a jó időben nagy figyelmet fordítottunk.
Rendelkezésünkre állt a nagy udvar, néha az iskola melletti üres telek is.
A lányoknak építettek egy gerendát, a fiúknak komoly tornaszerek
jutottak, szőnyeg, ugrószekrény. Igazi élmény volt számomra minden
tanév végén az év végi tornaünnepély. A szertorna bemutatója volt az,
ami nekem a legjobban tetszett, hiszen ilyenkor egyéni gyakorlatokat is
bemutathattunk, bár kedveltem a csoportos bemutatókat is. Ezek sikere
érdekében jóval az év vége előtt elkezdtük a gyakorlást. Később életem
során is, a középiskolában, a katonaságnál, az életemben sokat jelentett a
testedzés, a jó kondíció.
Szatmáry tanár úr
Az ötödiket ötvenhatban azzal kezdtük, hogy sokan lettünk,
osztályokként csak egy évfolyam, minden óra hangos volt. Sok lett a
tanárunk, meg a tantárgyunk is, még orosz is, ezt tanította Szatmáry tanár
úr. Tartott mindez kb. október 25-ig. Sajnos kivívtuk a jogot, hogy a
gimiben szinte a nulláról kezdhettem az oroszt, bár sokat jelentett az
orosz tanulásában, tudásban a folyékony horvát tudásom.
27
Az októberi események eléggé megkavarták a tanévet, sokáig nem volt
rendszeres tanítás, az iskola úgy festett, mintha kifosztották volna.
Amikor újra kezdtük, úgy emlékszem, mintha sajnos néhány tanárral
kevesebbre lett volna szükség a folytatásban.
Az előadások
Valamelyik tanévben rendezett az iskola egy színdarabot, amit a
karácsonyi szünetben adtunk elő a Nagyiskola színpadán. Onnan volt
színpadunk, hogy Lukács Gyuri bácsi készített egy szétszedhető
színpadot. Udvarácz Rózsival játszottuk a főszerepeket, Kricskovics
János tanár úr rendezte az előadást. Szép előadás volt, de nem lettünk
ettől színészek, bár engem személy szerint mindig is vonzott, és ma is
vonz a színház. Van néhány emlékem a tájoló színházakról, amik a
Nagyiskolában felállított színpadon tartottak előadásokat. Mindig nagy
hatással voltak rám, csodálattal néztem őket.
Néha még vándorcirkuszosoknak is jutott hely a Nagyiskolában, sőt a
rendszeres mozielőadásokat is itt tartották.
Előadások, de inkább kötelező részvételű „oktatások” voltak az ún.
„légó” előadások. Ezeken mindenkinek részt kellett venni, akiket a
törvény szerint kihirdettek, mármint a kisbíró kidobolt. Komolyan fel
kellett készülnünk az imperialisták váratlan atom- és egyéb támadásai
ellen.
Hasonló „sikerűek” voltak a Hazafias Népfront által küldött előadók által
megtartott, ugyancsak kötelező részvételű előadások is. Itt kimondottan
politikai agymosás, népbutítás történt, igen alacsony színvonalon.
„A bugár”
Majdnem azt írtam, hogy az előzőek folytatása volt a burgonyabugár
elleni harc is. Logikus, még a neve is kolorádóbogár, és az USA-ból
dobták le hozzánk léggömbbel, vagy valami mással, de ez a származásán
nem változtatott. Ez volt az ötvenes évek végének tana, és akkoriban
tényleg láttunk propaganda lufikat szállni a magasban, néha röplapokat is
találtunk.
28
Egy szép tavaszi reggelen egy nagy szemléltető plakát elé állították az
összes fölsőst, hogy bemutassák azt az ellenséget, akit megyünk
összegyűjteni.
Elmasíroztunk az Eszterág és Katalinpuszta közötti, nagy állami
gazdasági krumpliföldre, bugárvadászatra. Bármennyire is igyekeztünk,
egy darab krumplibogarat sem találtunk. Ezt az akciót még egy
alkalommal végrehajtottuk, hasonló eredménnyel. Ezek voltak a boldog
idők!
Szerelmem, kémia
A felső tagozatban a kémia oktatása számomra valamikor a hatodikban
megkezdődött, amikor Venczel tanár úr megengedte, hogy a közelébe
férkőzzek. Gyakorlatilag azért tanultam a kémiát, hogy az érdekes
kísérleteket én is el tudjam végezni, bemutatni, ma azt mondanám, hogy
demonstrátor voltam.
Nem biztos, hogy ez volt későbbi érdeklődésem, pályám meghatározója,
de ekkor a kémiával szoros szerelembe kerültem.
Iskolabál
Egy farsangi bál alkalmával valahonnan kaptunk egy komoly zenegépet,
sok lemezzel. Arra már nem emlékszem, hogy miként lettem én a
zeneszolgáltató, de felelősséggel tartoztam a zenéért és a masináért.
Néhány akkori nagy slágerre ropta az iskola a táncot, nálam pedig
időnként lobbiztak egy-egy jó számért.
VENCZEL TANÁR ÚR!
Ő volt az, aki tőlem a csupa nagybetűt kapja. Nem csak az előzőkben
leírtak miatt. Tőle tanultam matematikusként gondolkodni, fizikusként
értelmezni a jelenségeket. Számomra ő volt a tanító, a tanár. Vele
kapcsolatban mindig úgy éreztem, hogy ő is érzett irántam valami olyat,
hogy köze van ahhoz, amivé lettem. Találkozásaink alkalmával mindig
örömmel számoltunk be egymásnak életünk történéseiről, állásáról.
29
A nyolcadik osztály befejeztével egy mulatságot rendezhettünk, ahol
személyesen zenélt nekünk, mi pedig táncolhattunk a zenéjére.
Hozzátartozott a zeneszolgáltatáshoz, hogy rendszeresen átjártam az Ott
kocsmába egy-egy kevertért, amit természetesen nem magamnak vittem.
Ezeket a hirtelen jött élményeimet szívesen adom közre olyanoknak, akik
velem együtt átélték az 1952–1960-as éveket, hogy őket is inspiráljam
emlékezésre, esetleg hasonlók közreadására. Akik pedig sokkal később
születtek, és csak hírből ismerik ezt a korszakot, nekik, remélem, valami
érdekeset tudtam adni.
Bármit is rejtenek a szavak, mondatok, nem magamról akartam írni,
hanem tanítóimról, tanáraimról. Azokról, akik együtt velünk,
iskolatársaimmal közösen jelentették nyolc éven keresztül a szalántai
iskolát, mely csak a miénk volt.
Biztos vagyok abban, hogy ez volt az a nyolc év, mely meghatározta
későbbi választásomat, választásaimat, és büszke vagyok arra, hogy
szalántaiként sikeresen vettem a gimnáziumot, majd onnan tovább, a
doktori disszertációig. Természetesen nemcsak tanulásról, hanem
életfelfogásról, a szocializációról, az erkölcsi hozzáállásról is szólni
szándékoztam.
Nem tagadhatom, hogy magamnak is jó volt átélni a nyolc évet, jó volt
ismét alsósnak, fölsősnek lenni. Írás közben néha azt vettem észre, hogy
teljesen elvesztem a múltban, és csak valami külső ingerre tértem vissza a
mához. Nagy megtiszteltetésnek veszem, ha bármivel is hozzájárulhatok
iskolám ünnepléséhez.
Az osztálytársaimról
Kezdetben egyedül voltam fiú a hét lánnyal az első osztályban.
Szerencse, hogy itt olyan sokan voltunk, mint ezt írtam is, hogy ez nem
volt feltűnő.
30
Később csatlakoztak hozzánk a bostaiak, a németiek, aztán a túronyiak, a
garéiak és a csarnótaiak is. ’56 után a garéiak és a csarnótaiak más
iskolába mentek.
Sajnos, van halottunk is; Szili Laci középiskolásként Mohácson a Dunába
fulladt. Az iskola befejezése óta sosem találkoztam néhány volt
osztálytársammal, sajnos nem rendeztünk találkozókat.
Szalántai Általános Iskola 8. osztály 1960.
Kispál
László
Túrony
Krizsics
János
Németi
Orovica
Márk
Szalánta
Szili
László
Túrony
Gáspár
Zoltán
Bosta
Sztipánovics
Gizella
Szalánta
Sokác
Mária
Németi
Sóos
Ilona
Bosta
Udvarácz
Rózsa
Szalánta
Stivics
Ilona
Szalánta
Sterbenácz
Mária
Szalánta
Jakab
Irén
Túrony
Venczel László
tanár úr
Pécs
31
Néhány képem:
Elsőáldozó 8. osztályos tabló
50 éves jubileum
Budapest, 2012. 09. 24.
Dr. Orovica Márk
32
Az én általános iskolám 1960-1968
Gyermekkoromat Németiben töltöttem szüleimmel és nagyszüleimmel. A
családban, de még a faluban is mindenki horvát volt, s így egymással
horvátul beszéltünk, nem is tudtunk magyarul.
Óvodás nem voltam, mivel akkor még a faluban nem volt óvoda, így az
iskola volt az első elszakadás a családtól. Németiben működött horvát
iskola, de engem édesanyám magyar iskolába íratott, s emiatt Szalántára
kellett járnom. Autóbusz-közlekedés nem volt, autónk sem volt, s így
minden reggel barátnőmmel, Anicával elindultunk az iskolába.
Reggelente egy darabig szülői kísérettel, de 2 hét után teljesen egyedül a
kb. 1,5 km-re levő iskolába jártunk. Ma már elképzelhetetlen, hogy 6
éves gyermeket egyedül elengedjenek a szülők, de abban az időben nem
voltunk veszélynek kitéve.
A beilleszkedéssel volt némi problémánk az előbb említett barátnőmmel
együtt, ugyanis mi nem tudtunk magyarul, a tanító néni, Néder Kálmánné
meg egy szót sem tudott horvátul. Nagyon jól megvoltunk, nagyon
szerettük tanító néninket, csak éppen azt nem tudtuk, mit is kellene
csinálnunk. A ”nem értem” volt az első kifejezés, amit megtanultunk.
Szerencsére ebben a korban nagyon fogékony a gyerek, s így 1-2 hónap
múlva már megértettük a feladatokat, sőt beszélni is megtanultunk, a
tanítónk türelmének köszönhetően.
A 2.-3.-4. osztályt már a németi iskolában végeztem. Ott megszűnt a
horvát tannyelvű oktatás, amit Pijukovics András bácsalmási tanító
vezetett, és így a horvát nyelvű iskola helyére kerültünk. Tanítónk Nagy
Pál tanító volt, aki Garéból járt hozzánk. 3.-4. osztályban Pijukovics
András volt a tanítónk.
Az első 4 osztály osztatlan volt, vagyis 1.-3., 2.-4. osztály együtt járt egy
osztályba. Voltak hangos és csendes óráink. Csendes órán önálló
feladatot kaptunk, csak hangos órán foglalkozott velünk a tanár.
33
Az 5. osztály volt nekem a legnehezebb, legfélelmetesebb. Sok tanárral
kellett megismerkedni. Osztályfőnökünk Lőrincz Éva volt, oroszt tanított.
Ezt új tantárgyként 5. osztályban kezdtük tanulni. A tanárnő nagyon
szigorú volt.
7.-8. osztályban új osztályfőnökünk lett, Pávics György személyében. Ő
sokkal lazábban kezelt minket, sokszor vitt kirándulni. Vele voltunk a
Pécsi Vidámparkban, az Abaligeti-cseppkőbarlangban.
Szüleink csak a munkát ismerték, nem jutott idő a kirándulásra, ezért
hálás vagyok volt osztályfőnökünknek, hogy ezt felismerve elvitte az
osztályt 1-1 napos kirándulásra, ami jó közösségformáló is volt.
De nemcsak kirándultunk, hanem ebben az időben már
termelőszövetkezet volt Szalántán, 6. osztályos korunkban társadalmi
munkában szénát gyűjtöttünk a tsz kaszálóján.
Vidám évek voltak ezek. Az iskola főépületében volt az osztályunk 5. és
6. évfolyamon, 7.-8. osztályban pedig az udvari épületben voltunk. Fűtés
az osztályban elhelyezett vaskályhákban szénnel és fával történt.
Nyolcadik osztályban nagy izgalommal fogadtuk a kistanárokat, akik fél
évig voltak iskolánkban tanítási gyakorlaton. Szerb-horvátot és oroszt
tanítottak. Kaszapovics Katalin és Harasztia Pál szerb-horvátot, Barics
Ernő oroszt tanított. Ő készített fel Pávics tanár úr irányításával orosz
versenyre, s a megyei versenyen első lettem. Nagyon boldog volt, hogy
kistanárként ilyen eredményt ért el.
Én a matematikaórákat szerettem a legjobban, amit Venczel László tanár
úr tartott. Nagyon jól tudott magyarázni, megértettem a feladatokat az
órán, s így otthon nem kellett tanulnom. Talán ezért lettem
matematikatanár. Testnevelésórákon általában játszottunk, mivel
tornaterem nem volt, nyáron az udvaron, télen a kultúrházba jártunk
tornászni. Nagyon élvezetesek voltak Radó tanár úr történelemórái,
valamint Kisbalázs György tanár úr rajzórái. Ezeken az órákon
34
kimentünk a szabadba, s a kiválasztott épületet, fát, bokrot kellett
lerajzolnunk vagy lefestenünk. Az utolsó órák voltak a szerb-horvát órák
Pávics György tanár úrral. Ő elsősorban a gyerekek iránti szeretetével,
kedvességével, közvetlenségével lopta be magát a szívünkbe.
S ha valaki azt gondolja, hogy itt vége az iskolában töltött időnek, az
téved, mert ugyan napközi nem volt, mindenki otthon készítette el a házi
feladatát, de volt őrsi óránk. Őrsvezetőnk egy felsőbb éves tanuló volt,
akivel hetente kétszer találkoztunk. Először Farkas Magdi, majd Gergics
Ági volt az őrsvezetőnk. Feladata a közösségformálás és az úttörőéletre
való nevelés volt. Ugyanis alsó tagozatban kisdobosok voltunk, kék
nyakkendővel, felső tagozatban úttörők piros nyakkendővel. Az őrsi
foglalkozásokon rengeteget játszottunk, kirándultunk a bostai erdőbe,
számháborúztunk.
Vidám, gondtalan gyermekéveink voltak, köszönet a szüleinknek és
tanárainknak, akik szeretettel, óriási türelemmel, megértéssel vettek körül
minket, remélve, hogy mindenkiből becsületes ember válik. Ezúton
köszönöm szüleimnek, tanáraimnak, hogy úgy irányítottak az életben,
hogy megtaláltam azt a szép hivatást, szakmát, amit szerettem és szeretek
csinálni.
Mondhatnám, egész életemben a munkám egyben a hobbim is volt.
Sztanics Lászlóné / Krizsics Mária
matematika-kémia-technika szakos tanár
Emlékek a 70-es évekből
Az 1967-’68-as tanévtől koptattam a Szalántai Általános Iskola már
akkor igen kopott padjait. Az alsó osztályokban összevontan folyt a
tanítás, együtt jártak az elsősök és harmadikosok, ill. a második és
negyedik osztályok. Tanító nénink Bernáth Lászlóné mégsem
panaszkodott, hogy egyszerre két évfolyamot kell tanítania, igaz, nem
emlékszem, hogy fegyelmezési problémák lettek volna.
35
Felső tagozatban a környékbeli (bostai,
szilvási, túronyi, csarnótai, pogányi) gyerekek
is Szalántára jártak iskolába; ők busszal, mi
németiek továbbra is gyalog.
Osztályfőnökünknek, Venczel Lászlónak
köszönhetően megszerettem a kémiát,
különösen a kísérletek maradtak
emlékezetesek. Ezek hatására kémia tagozaton
érettségiztem, majd az egyetemen agrárkémia
szakon szereztem agrármérnöki oklevelet.
Venczel tanár úr egyébként profi harmonikás volt, a farsangi bálokon így
mindig biztosítva volt a hangulat.
Az iskola technikai felszereltsége – mai szemmel nézve – közel sem volt
kedvező, ősszel a betakarítási munkákat, télen a „szénszünetet” vártuk.
Előremutató módon azonban már két nyelvet tanultunk az általános
iskolában is, a kötelező orosz mellett „délszláv” óráink voltak. Baloghné
Vujity Matild tanárnőnek köszönhetően megyei orosz versenyre is
eljutottam. Az orosz nyelvismeret nagyon jól jött az egyetemen, amikor
egy hónapos nyári gyakorlatra mentünk az egykori Szovjetunióba, ma
Észtország területére. Nagyot változott azóta a világ, az akkor szerb-
horvát hivatalos nyelvű Jugoszlávia sem létezik már.
Általános iskolás éveim alatt a kisdobos- és úttörőélet mellett a
hittanórákat sem hanyagoltuk el. Jó tanulmányi eredményeimnek
köszönhetően a Zánkai Úttörővárosba természetjáró táborba is
eljuthattam, ott ismerkedtem meg a tábortűz nyújtotta élménnyel.
A már történelemnek tekinthető időtávlat más változásokat is hozott. Ma
is emlékszem arra a döbbenetre, amikor az osztályfőnöki órán
megbeszélték velünk a tanáraink, hogy egyik pogányi német nemzetiségű
osztálytársunk többet nem jár majd velünk, mert a szüleivel az NSZK-ba
távoztak. A mai fiatalok előtt már nem állnak ezek a határok, melyek
elválasztanak – jönnek viszont új és újabb kihívások.
A szalántai iskolában szerzett alapokkal, némi szorgalommal, nem
vallottam szégyent későbbi tanulmányaim során. Az egyetem után
36
közgazdasági szakmérnöki, majd a növénytermesztési és kertészeti
tudományokból doktori fokozatot szereztem, s jelenleg a Pécsi
Tudományegyetemen belül működő Szőlészeti és Borászati Intézetben
adjunktusként dolgozom és vezetem egyik tanszékét.
A Szalántai Általános Iskola jelenlegi oktatóinak azt kívánom, hogy
legyen erejük felfedezni tanulóikban az értéket, tehetséget; a tanulóknak
pedig azt, hogy legyenek nyitottak a világra, és tudjanak élni azzal a
lehetőséggel, hogy még bármi lehet belőlük.
Dr. Csikászné dr. Krizsics Anna
Emlékek és gondolatok a Szalántai Általános Iskoláról
(1970-1978)
Amikor az ember az általános iskolában eltöltött
éveire gondol, úgy érzi, hogy erről órákat tudna
mesélni. De ha esetleg ezt olyan módon teszi,
hogy megpróbálná papírra vetni, amit felidézett,
sokkal nehezebb a dolog, mert 35-40 év
távlatából pontos, tényszerű emlékeket
elővarázsolni igen nehéz. Először így jártam én
is.
Mert bizony 42 éve annak, hogy Szalántán elkezdtem az általános iskolát,
és bár az emlékek belém ivódtak, az ott ért hatások, a megszerzett alap-
tudás, az iskola hangulata, légköre, meghatározták további életemet, de
felnőtt életem napi harcaiban kicsit elhalványultak a szép emlékek.
Nézzük hát először a tényeket: 1970. szeptember 1-jén tízen kezdtük el
Szalántán az első osztályt: Ábrahám Erzsi, Kordik Marika, Kovács Erzsi,
Pávics Ági, Kőhidi Marika, Vancsura Erika, Szajkó Pityu, Iveszics Tomi,
Bosnyák Jani és jómagam.
37
Tanító nénink Néder Kálmánné, Edit néni volt, aki sok-sok türelemmel és
szeretettel oktatott bennünket az írás, olvasás rejtelmeire, szépségeire.
Abban az időben a kis
létszám miatt az alsó
tagozaton az 1. és a 3.,
valamint a 2. és 4.
osztály tanult együtt,
egy osztályteremben.
Váltakozva voltak ún.
hangos, ill. csendes
órák, ami azt
jelentette, hogy amíg
az egyik osztállyal
foglalkozott a tanító,
addig a másik osztály olyan feladatokat kapott, amit egyénileg kellett
megoldania.
Az iskola és környéke is másképp nézett ki: az alsó épületben két
osztályterem volt, míg a felső épület sokkal kisebb és egyszintes volt, itt
helyezkedett el a tanári és igazgatói szoba, az iskola-büfé, valamint
ezenkívül négy osztályterem. Tornaterem nem volt, a testnevelésórákat
vagy az udvaron, vagy az osztályteremben, vagy a focipályán tartottuk.
Tantárgyaink: olvasás, írás, számtan-mértan, környezetismeret, ének,
testnevelés, és gyakorlati oktatás voltak.
Fontosnak tartom megemlíteni az iskolában folyó – akkor még – szerb-
horvát nemzetiségi oktatást, melynek során magyar anyanyelvű diákként
megtanultam szerb és horvát nyelven írni, olvasni, valamint számos
nemzetiségi szavalóversenyen, előadáson, fellépésen vettünk részt.
Ezeknek az ismereteknek későbbi életem, munkám során is nagy hasznát
vettem, hiszen nyelvvizsgát tettem, és Horvátország, Szerbia, Bosznia
területén többször is különböző cégek képviseletét láttam el.
38
1975 szeptemberében kezdtük el a felső tagozatos tanulmányainkat, 33
fős, megnövekedett osztálylétszámmal, mert a körzetesítés miatt
Szalántára jártak általános iskolába Pogányból, Szilvásról, Bostáról,
Szaváról, Garéból és Babarcszőlősről is.
Az iskola igazgatója Dohoczky Lajos tanár úr, igazgatóhelyettes Bikali
Mihályné, osztályfőnökünk Szafner Józsefné volt, a bennünket oktató
tanári kar ezenkívül hat főből állt (Ángyán Lászlóné - testnevelés, dr.
Andor Józsefné - rajz, Balogh Sándorné - szerb-horvát, Venczel László -
fizika-kémia, Farkas János - történelem-földrajz, Tavi Tamásné - orosz
nyelv).
Nekik köszönhetően
számtalan nyelvi,
tanulmányi és
sportversenyen vettem
részt, és sok előkelő
helyezéssel
öregbítettem az iskola
hírnevét.
Odaadó
tevékenységük és
közös munkánk
eredményeként elmondhatom, hogy az 1. és a 2. osztályt kivéve minden
tanévet kitűnő eredménnyel fejeztem be, így felvételt nyertem a pécsi
Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskolába, mely abban az
időben a régió egyik legjobb középiskolájának számított.
A megalapozott tudásnak köszönhetően itt is számtalan tanulmányi és
sportsikerben volt részem, megyei és országos versenyeken is sikerült
szép eredményeket elérnem, a középiskolát is kitűnő tanulmányi
eredménnyel fejeztem be, kitűnőre érettségiztem, majd maximális
pontszámmal nyertem felvételt a Budapesti Műszaki Egyetemre, a
Gépészmérnöki Karra.
39
Az akkoriban „szokásos” egyéves katonai szolgálat, majd sok szép és
küzdelmes egyetemi év után 1990-ben szereztem okleveles
gépészmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki
Karán, gépgyártás-technológia szakon.
Az azóta eltelt több mint húsz évben, általában műszaki területeken, a
megyében, illetve a régióban különböző cégeknél dolgoztam, többnyire
középvezetőként, felsővezetőként.
Az eddigiekben megfogalmazott néhány gondolat tükrében őszintén
mondhatom, hogy a Szalántai Általános Iskolában eltöltött nyolc év
életem egyik legszebb, legnyugodtabb, legmeghatározóbb időszaka volt,
melynek során minden fontos ismeret megszerzésére megkaptam a
lehetőséget és a segítséget, amiért köszönettel és hálával tartozom a
tanítóimnak, tanáraimnak: a pedagógusnak!
Szalánta, 2012. szeptember végén:
Horváth János
Emlékeim iskolámról (1974-1982)
Az első emlékem, hogy szaladok a barátnőm elé, aki az előkészítőből jön
haza. Akkor 5 éves voltam és mérges, hogy az egy évvel idősebb
barátnőm már
mehet az
iskolába
előkészítőre
(akkor nem
volt még
óvoda a
faluban), és
én még nem.
A következő
emlék, hogy
40
végre én is
mehettem
előkészítőre.
Néder és Bernát
tanító nénik úgy
fogadtak, mint
akit már régről
ismernek, mert a
bátyámat már
tanították. Nekem
Néder tanító néni
tetszett jobban, és
ő is lett az osztályfőnököm az első osztályban.
Másodikos emlékem, hogy nőnapra attól a fiútól is kaptam csokit, aki
nekem nagyon tetszett. Sajnos ez a fiú 3.-ban már nem járt az
osztályunkba, mert elköltöztek.
A legtöbb emlék az órák utáni programokról van: vasgyűjtés, őrsi órák,
kirándulások. 4. osztály után nyáron vándortáborba mehettem. Először
voltam távol otthonról ilyen sokáig (2 hét). Szerencsére a bátyám is ott
volt a kiránduláson, különben honvágyam lett volna! A Balaton-
felvidéken túráztunk, és még mindig szívesen emlékszem vissza az ott
történtekre. A
napi 10 km-es
gyaloglásokra. A
nagyobb fiúk
bolondozásaira.
Miden tanév
nagy eseménye
volt a jelmezbál.
Mindig sok
gyerek öltözött
be jelmezbe, és a
bálban élőzene
41
szólt. Általában
Vencel tanár bácsi
fiának a zenekara
zenélt. Annak idején a
ballagások után is bál
volt. Élőzenére
búcsúzhattak el az
osztálytársak
egymástól.
A 8. osztály
befejezése után jó
érzéssel mentem a
középiskolába. Helyt álltam az életben, és ezt az általános iskolai
tanáraimnak is köszönhetem. Mindig úgy éreztem, jó iskola ez, nem kell
Pécsre bemenni általános iskolába. Ezért amikor a lányaim oda kerültek,
hogy iskolába menjenek, eszembe se jutott, hogy ne a szalántai általános
iskolába írassam be őket.
Itt kezdődik a 2. fejezet, egy másik kapcsolat az iskolámmal. Most már
mint szülő jöttem vissza a csodálatos felújított iskolába. Ahol van
tornaterem, számítógépterem, könyvtár. A tanárok jól felkészültek. Kell
ennél több?
Először Farkas tanár
néni választott be a
Szülői
Munkaközösségbe.
Szép lassan
beilleszkedtem, majd
az irányítást is
átvettem. Az
igazgatónővel és a
tanári karral
együttműködve
végezte dolgát a Szülői Munkaközösség. 11 évig, ebből 6 évet mint elnök
42
dolgoztam az „SZM”-ben. Szerencsére olyan szülők voltak mellettem,
akikkel öröm volt dolgozni. Számunkra a legnagyobb esemény és a
legtöbb munka az Alapítványi bál megszervezése volt. Hetekkel a bál
előtt már összeültünk, hogy kitaláljuk, mit is ad elő az SZM. A lelkes
anyukákkal több produkciót is összehoztunk az évek során. Volt kánkán,
sváb tánc, bohókás divatbemutató, pom-pom tánc. Nekem talán az ír
stepp és a vízi balett tetszett a legjobban. Emlékezetesek a gyereknapok
is, amikor palacsintát sütöttünk, és különböző versenyeken vettünk részt a
gyerekekkel és a tanárokkal együtt.
Az évek múlnak, az SZM-munka is már csak emlék. Lesz-e 3. fejezet? Ki
tudja. Lehet, hogy a leendő unokáim is ide fognak járni, és mint
nagymama lépem át az iskola kapuját… Rajtam nem fog múlni.
Sokáczné Szajkó Judit
31 év a Szalántai Körzeti Általános Iskolában
A munkácsi tanítóképző elvégzése után 1966 decemberében
Magyarországra költöztem.
Azonnal nem kaptam állandó tanítói állást, néhány helyen helyettesként
dolgoztam pár hónapot. Majd 1968. szeptember elsejével egy pici
faluban, Babarcszőlősön lett végre igazi kinevezett tanítói állásom. Egy
osztatlan négyosztályos csoportba kerültem. Nagyon féltem ettől a
feladattól, mert eddig ilyen iskoláról még nem is hallottam. Nehezen
indult a munka, furcsa volt a falusi gyerekek, családok életvitelét
megszokni. Be kell vallanom, eleinte sokat sírtam, nem ezt vártam
Magyarországtól. De az idő múlásával egyre jobban megszerettem a
falut, a gyerekeket és az ott élő embereket. Még ma is a szívem tiszta
szeretetével gondolok az ott eltöltött évekre.
1976-ban körzetesítéssel megszűntek a kisiskolák. A gyerekekkel együtt
ekkor kerültem Szalántára. Az életemben egy új korszak kezdődött.
Eleinte nagyon idegenül éreztem magam az új környezetben.
Babarcszőlősön megszoktam a kis létszámú csoportot, meg azt, hogy
egyedül vagyok. Féltem, hogy a nagyobb iskolában a kollégáim, a
gyerekek nem fogadnak el.
43
Néhány hónapig tartott ez az állapot. Szerencsére a kollégák kedvesek,
segítőkészek voltak.
Lassan kezdtem érezni, hogy jó helyre kerültem. Megszerettem a
kollégákat, a gyerekeket.
Sok éven keresztül felmenő rendszerben 1-2. osztályt vittünk, majd
átadtuk a tanulókat egy másik kollégának. Nagyon szerettem ezt a
korosztályt. Ma is szívesen gondolok azokra az évekre. Mekkora öröm
volt számomra, amikor azokból a kis bátortalan, félénk óvodásokból
egyszer csak igazi iskolások lettek! Sokáig óvónőnek, anyunak
szólítottak. Úgy érzem, tényleg anyaként kezeltem őket. Nemcsak a
betűvetésre, számolásra tanítottam őket. Ha kellett, cipőt húztam a
lábukra, másoknak csak a fűzőt kellett bekötni, volt, akit ölembe ültetve
vigasztaltam egy-egy rosszul sikerült vonal vagy betű megírása után. A
rám bízott feladatot igyekeztem tisztességgel, a legjobb tudásom szerint
elvégezni. Több szakmai továbbképzésen vettem részt. Az ott tanultakat
próbáltam hasznosítani.
44
Nagyon szerettem tanítani. Természetesen nemcsak tanításról szólt az
iskola. Sokat kirándultunk, ezek nagyon emlékezetesek maradtak
számomra. Remélem, a gyerekeknek is.
31 év nagy idő, természetes, hogy ennyi év alatt adódtak problémák is, de
megoldatlanul sose maradtak.
Szeretettel gondolok vissza a meghitt, vidám névnapokra, ahol igazán
felszabadultan örültünk egymásnak. Szépek voltak a jelmezbálok, az
anyák napi, gyermeknapi rendezvények. Milyen izgalommal
készülődtünk a kollégákkal ezekre az eseményekre!
A 31 év, amit Szalántán töltöttem, nagyon hamar elrepült. Ez idő alatt az
iskola is hatalmasat változott. Új, modern szárnyat építettek hozzá.
Sokkal jobbak lettek a körülmények.
Borzasztó nehezen vettem tudomásul, hogy eljött a nyugdíjazás ideje.
Most már 5 éve vagyok itthon, de azóta is sokszor vágyódom vissza a
gyerekek, kollégák közé.
Álmaimban gyakran tanítok még most is. Hiányzik.
Az új kihívásokhoz a most tanító kollégáknak jó egészséget, sok értelmes
gyereket és kitartást kíván sok szeretettel volt kollégátok:
Vlasits Józsefné
Szeretek Szalántára gondolni....
Pályám kezdetén hat évig tanítottam ott, tisztán emlékszem arra az
augusztus végi napra, amikor először léptem be az iskolába. Élesek az
emlékek, őrzöm az arcokat, gesztusokat, tárgyakat.
Emlékszem hajdanvolt magamra, aki biztos volt benne, hogy az ő tárgyai
(magyar és orosz) a világon a legfontosabbak, s bár ezzel a tanítványaim
nem mindig értettek maradéktalanul egyet, mégis sok örömet szereztek,
megszépítve a kezdést és a folytatást. A reggeli virágcsokrokért máig
45
hálás vagyok, a virágillat és a mosoly, amivel átadták, felejthetetlen, mint
a hat tanév annyi más pillanata. Sokat kaptam a gyerekektől,
kollégáimtól, a szülőktől.
Jó visszagondolni a hétköznapokra, ünnepekre, családlátogatásokra,
kirándulásokra, tanítási órákra, tanulmányi versenyekre, ahol mindig
eredményesek voltunk, a fergeteges jelmezbálokra és a nagy
beszélgetésekre, nyelvszakosként a gondosan ápolt nemzetiségi nyelvre
és kultúrára.
Micsoda élmény volt néhány éve együtt látni első saját osztályomat,
velük újraélni a közös négy esztendőt! Örömük és bánatuk az enyém is,
sikereikre nagyon büszke vagyok.
Emlékezetes két évet töltöttem 2000 táján Szalántán, akkor már angolt
tanítottam heti egy alkalommal két osztálynak, és a régi tanítványok
közül sokan már szülőként üdvözöltek.
36 éve vagyok elkötelezett pedagógus.
Ma is olyan boldogan lépem át az osztályterem küszöbét, mint valaha.
Ma is örömmel tölt el a szeptemberi csengőszó, az iskola életem
meghatározó része. Mindez a hajdanvolt saját villányi általános iskolám
és az első munkahelyem elvárásaiban, kihívásaiban, tanításában, a nagy
elődök példájában, az ott megélt sikerekben és kudarcokban gyökerezik.
Szalántán váltam tanárrá végérvényesen. Olyanná, mint azok, akik ma,
ezen a jelentős évfordulón már az égi katedrán tesznek hitvallást pályánk
szépségéről, arról a csodáról, ami nyolc év alatt történik egy-egy
kisgyerekkel, a kulcsról, amit meg kell találnunk minden ránk bízotthoz.
Akikre magam is gyakran emlékezem hálával és szeretettel.
Szeretek Szalántára gondolni....
Tavi Edit
"HOLNAPÉRT" ALAPÍTVÁNY
Székhelye: 7811 Szalánta, Hunyadi u. 43.
Alapítók:
Horváth Ferenc
Udvarácz Lászlóné Bödő Judit
Szeverinácz Mihályné
Király Zoltánné
Sinkó Jánosné
A kuratórium elnöke:
Mató Tiborné
A kuratórium tagjai:
Szölősiné Pál Ilona
Tóth Ferencné
Loch Ferencné
Tóthné Tóth Marietta
Az alapítvány célja:
A személyi és tárgyi feltételrendszerek javítása, az intézménybe járó
gyermekek támogatása, a nevelési, oktatási munka segítése.
A cél teljesítése érdekében végzett feladatok:
1. Az általános iskolába járó gyermekek testi és szellemi fejlődésének
elősegítése, képességeik fejlesztése.
2. A színvonalas oktató munkát elősegítő feltételek megteremtése,
tárgyi feltételek javítása, természetes anyagú eszközök, berendezési
tárgyak beszerzése.
3. Az általános iskolába járó gyermekek szocializációja, az
esélyegyenlőség biztosítása, a hátrányos helyzetű családok
támogatása.
4. A nemzetiségi és kisebbségi oktatás hatékonyságának elősegítése.
5. A gyermekek egészséges testi fejlődésének elősegítése,
sporttevékenységek támogatása, versenyeztetés elősegítése,
útiköltség biztosítása.
6. A kulturális és művészeti tevékenységek támogatása, az ehhez
szükséges alapanyagok beszerzése, kézműves programok
magvalósítása.
47
7. A fenti célok megvalósítása érdekében nyomtatott és digitális
kiadványok megjelentetése, terjesztése, ilyen jellegű művek
támogatása.
8. Iskolai rendezvények, versenyek, konferenciák, szakmai
továbbképzések szervezése, lebonyolítása, illetve az azokon való
részvétel költségeihez való hozzájárulás.
A 2012-es tanévben is folyamatosan támogatjuk tanulóinkat.
Augusztusban az alapítvány szervezésében szülői segítséggel felújításra
kerültek az iskolai játszótéren található fa mászókák és a hinta.
A 2012/2013-as tanévben megrendezzük a szülők-nevelők bálját,
remélve, a bevételből még több támogatást tudunk adni az intézménybe
járó gyermekeknek.
Tisztelettel megköszönjük az alapítvány számlájára befizetett
támogatásokat és az 1 %-os felajánlásokat.
Kérjük, segítsék továbbra is alapítványunk munkáját!
Bankszámlaszám: 50100198-10001569
Adószám: 18311226-1-02
ISKOLÁNK DOLGOZÓI
Az iskola igazgatói:
Dohoczky Lajos 1948-1982
Légrádi István 1982-1988
Balogh Györgyné 1988-
Ádám Jánosné nevelő 1964-1967
Ambrusicsné Baumgartner Ágnes nevelő 1986-1987
Angyalné Szigethy Irma tanár, 1979-2005
48
igazgatóhelyettes
Ángyán Lászlóné tanár 1968-1979
Antos Árpádné tanár 2001-2002
Aradi Júlia iskolasegéd 1981-1982
Babity Teréz nevelő 1960-1964
Balogh Györgyné tanár, igazgató 1978-
Balogh Sándorné tanár 1967-1978
Barics Mária nevelő 1966-1968
Bedicsné Ádám Éva tanár 1993-
Beok Györgyné nevelő 1955-1957
Berkesné Mezei Mária nevelő 1987-1988
Bernáth Lászlóné tanító 1967-1982
Bernhardt István tanár 1990-1993
Bikali Mihályné tanító,
igazgatóhelyettes 1962-1978
Borbás Tibor iskolasegéd 1979
Borbély Lajos iskolasegéd 1984
Borosné Vas Erika tanár 1993-2009
Buckert Ádám nevelő 1961-1964
Buzánszky László tanár 1975-1985
Cárity Katalin nevelő 1957-1958
Czirner Józsefné nevelő 1975-1976
Csonka Jánosné iskolasegéd 1983-1984
Detári János iskolasegéd 1982-1984
Dohoczky Lajos nevelő, igazgató 1942-1982
Dombai László Zsoltné tanár 2008-
Domján József fűtő 1992-1993
Dr. Andor Józsefné tanár 1977-1979
Dr. Gyuriczáné Bazsika Enikő tanár 1992-
Dr. Méhes Károlyné óraadó 1964
Egyed Erzsébet iskolasegéd 1985
Farkas János tanár 1975-1994
Farkas Jánosné tanító 1974-2002
49
Farkas Krisztina tanár 1998-1999
Fehérvári Judit nevelő 1966
Fenyves Alajos nevelő 1956
Fenyvesiné Bolla Szmiljana tanár 1992-1993
Ferencz Éva tanár,
igazgatóhelyettes 1988-
Fetzer Tünde tanár 1993-1995
Fónod Zoltán nevelő 1954-1963
Fráter Lászlóné nevelő 1963
Freyné Balogh Judit tanár 1993-
Gál János nevelő 1956-1957
Gaszlerné Stanics Ildikó tanár 1997-2000
Gavlikné Robotka Orsolya tanár 1994-1995
Gelencsér Andrásné tanító 1982-1984
Grisnik Fábiánné tanító 1978-1982
Gyengéné László Valéria tanár 1988-1992
Győrvári Gábor tanár 1982-1984
Hajdú Károly tanító 1977-1982
Hajós Gábor iskolasegéd 1984
Hajósné Szalai Tünde nevelő 1984-1986
Halász Jánosné képesítés nélküli
nevelő 1966
Hámori Éva tanár 1974-1977
Hang János nevelő 1955-1957
Hangenné Wagner Zsuzsanna tanár 1995-1996
Haraszti Istvánné ügyviteli alkalmazott 1993-
Harasztia Ibolya nevelő 1959-1960
Horváth Anna nevelő 1961-1962
Horváth Kálmánné iskolasegéd 1989-1999
Horváth Zoltánné iskolasegéd 1982
Izsák Adrienn tanár 2002-2004
Jäger Márton tanító 1976-1988
Jedlicska János nevelő 1957-1959
50
Jerney Miklósné nevelő 1964-1968
Juhász Jenőné nevelő 1976-1977
Kakas István tanító 1976-1988
Kanizsai Istvánné képesítés nélküli
nevelő
Karsányné Pagonyi Zsuzsanna tanár 1982-1983
Kecskeméti Tibor igazgatóhelyettes 1960-1962
Keresztesi József tanár 1998-1999
Kirics Györgyné iskolasegéd -1973
Kis Kollár Katalin tanár 1986-2012
Kisbalázs György nevelő 1961-1973
Kisbalázs Györgyné nevelő 1958-1961
Kovács Ferencné iskolasegéd 1982-1983
Kovács Ibolya iskolasegéd 1987-1999
Kovács József tanár 1988
Kovács Zsuzsanna tanár 1985-1986
Kovácsné Péter Lilla tanár 1983-1988
Kovácsné Petrovics Edit tanár 1988-
Kőszegi Beatrix nevelő 1975-1976
Kricskovics János nevelő 1955-1957
Kucseráné Szinyéri Judit tanár 1988-
Kun Gyuláné tanító 1982-
Lang Diána tanár 2008-2010
Légrádi István igazgató 1982-1988
Lőrincz Éva nevelő 1964-1966
Lőrinczné Mohácsi Beatrix tanár 1983-1987
Lukácsné Szakály Éva tanár 1984-1986
Marosfalviné Marjanek Erzsébet tanár 1987-1992
Mató Tiborné tanító 1999-
Mészáros Anikó tanár 2010-
Mészáros Béla fűtő-karbantartó 2004-
Mészáros János fűtő 1996-1997
Mészáros Jánosné tanító 1988-
51
Mezei Erzsébet képesítés nélküli
nevelő 1969
Mórocz Zsuzsanna tanár 1979-1985
Müller Katalin tanár 2002-
Nagy Imre iskolasegéd 1985
Nagy Pál tanító 1961-1964
1967-1998
Néder Kálmánné tanár 1957-1978
Németh Ferencné nevelő 1972-1973
Németné Tóth Róza tanító 1989-1990
Nikolics Zsoltné iskolasegéd 2004-
Novák Viktorné tanító 2002-2003
2007-2010
Nyeső Ildikó tanár 1993-1996
Pabstné Adorján Zsuzsanna tanító 1988-1999
Páncsics Gyuláné iskolasegéd 1979-1981
Papp Imréné iskolasegéd 1986-1987
Papp Jánosné iskolasegéd 1979-1986
Patakiné Kósa Zita nevelő 1982-1985
Pávics György tanár 1966-1976
Pávics Miklósné ügyviteli alkalmazott 1982-1993
Pavlovics Márkné iskolasegéd 1986
Pere János óraadó 1962-1964
Petter Györgyi nevelő 1954-1957
Pijukovity András nevelő 1961-1965
Popovics Anna tanár 1985-1986
Prait Réka tanár 2004-2007
Pusztay János tanító 1977-1986
Rácz Sándor nevelő 1960
Radó József igazgatóhelyettes 1962-1966
Sajnovics Jánosné iskolasegéd 1971-1973
Somogyi Jánosné iskolasegéd 1983-1985
Szabó Lajosné iskolasegéd 1987-
52
Szabó Rita tanár 1996-1998
Szafner Józsefné tanár 1966-1988
Szalai Mihályné iskolasegéd 1977-1979
1984-1987
Szakmári István nevelő 1956-1958
Szentmártoni Szilvia tanár 1993-1994
Szili Józsefné iskolasegéd 1982-1983
Szölősiné Pál Ilona tanító 1998-
Taragyia Györgyné tanár 1978-1979
Tavi Tamásné tanár 1977-1983
Téczely Tamás nevelő 1973-1974
Tóth Ferencné tanító 1986-
Tóth Gézáné óraadó 1964-1966
Tóth Mária nevelő 1957-1958
Vancsura Mihály iskolasegéd 1980-1982
Varga Aranka nevelő 1986-1990
Varga János óraadó 1964-1965
Varga József nevelő 1965-1966
Varga Tiborné 1967
Venczel László tanár 1956-1957
1958-1994
Vinnai Ágnes tanár 1991-1993
Vlasits Józsefné tanító 1976-2007
Vlasitsné Végh Anikó képesítés nélküli
nevelő 1990-1991
Zelefai Emőke tanár 2009-
Zombay Jánosné tanár 2001-2002
Zsigmond Béláné iskolasegéd 1983
53
AZ 1927-2012 KÖZÖTT A SZALÁNTAI ISKOLÁBAN
VÉGZETT TANULÓK NÉVSORA
Az 1911-ben alakult szalántai iskolában végzett diákok névsora a
fennmaradt iskolai anyakönyvek, törzskönyvek, naplók alapján, melyek
az 1927-28-as tanévtől tartalmaznak adatokat.
1927-1928
Antalovics István, Bogdán Mária, Bosnyák Anna, Emberovics Kati,
Istokovics Kati, Iveszics Kati, Iveszics Mária, Kadia Mária, Lukács
István, Orsokics György, Pávics Mária, Stivics Márk I, Stivics Márk II,
Szemelyácz János, Zsdrál Anna.
1928-1929
Szikszai Erzsébet, Emberovics Mihály, Iveszics István, Udvarácz Márk,
Vidákovics Mária, Zsdrál Márk.
1929-1930
Bosnyák Márk, Jakobovics Katalin, Pávics Anna, Stivics István.
1930-1931
Bosnyák Katalin, Csák Anna, Müller Irén, Emberovics Mátyás, Nyúl
Rozália, Pávics Mihály, Peterac Mari, Sajnovics István, Standovár János,
Stivics Márk, Szüsszmann Károly, Zsdrál Magdolna.
1931-1932
Beletics Mihály, Dugália István, Gintner Antal, Nyúl Katalin, Iveszics
Magdolna, Pávlovics Márta, Petrasics Mihály, Udvarac Anna, Udvarac
Mária, Udvarac Mihály.
1932-1933
Bosnyák Anasztázia, Bosnyák Mária, Kollár Antónia, Krizsics Miklós,
Orovicza Krisztina, Pávlovics Miklós, Sterbenac Pál, Szrijemac Anna,
Sztanics Erzsébet, Sztanics Rozália.
1933-1934
54
Csák Magdolna, Dugália Mária, Ferenc György, Pávlovics Katalin,
Stivics Anna, Stivics György, Zsdrál Mária.
1934-1935
Bosnyák Márk, Bosnyák Mári, Horváth Márta, Mecseki Hedvig.
1935-1936
Emberovics Anna, Emberovics Márta, Hirt Mária, Iveszics Mihály,
Pávlovics Mária, Pávlovics Márk.
1936-1937
Horváth Lajos, Pávics Mária, Petrasics Márk, Sajnovics Mária, Standovár
István, Stivics Mária, Tóth József, Udvarac Mátyás.
1937-1938
Iveszics Karolina, Nyúl Anna, Orsulics Márta, Pávlovics Katalin,
Rackovics Mihály, Sztanics János, Zsdrál János.
1938-1939
Bosnyák Magdolna, Bozsánovics Mihály, Csák Márk, Illés Zoltán,
Jakabovics Béla, Sajnovics János, Tadics Mária.
1939-1940
Bogdán István, Iveszics György, Kadia Emília, Kárthoffer Borbála,
Lukács Miklós, Szremac Mária, Zsdrál Márta.
1940-1941
Iveszics Ilona, Lukács György, Pávics Anna, Pávics Mária, Pfeffer Béla,
Szemelyac György.
1941-1942
Bosnyák Mária, Czompó László, Koleszárics Margit, Málinger Irén,
Radics János, Udvaracz Mária, Bosnyák Angyalka.
1942-1943 (Nem volt végzős diák)
1943-1944
Bosnyák Angyal, Bosnyák Mária, Koleszarics Margit, Radics János,
Udvarac Mária.
55
1944-1945 (Nincs adat)
1945-1946
Bosnyák György, Bosnyák Magda, Iveszics Márk, Mikics Horváth
Mária, Sajnovics István.
1946-1947
Kadia Mária
1947-1948
Antalovics János, Csiga István, Szilvási Júlianna
1948-1949
Zsdrál Ibolyka, Zsdrál Mária.
1949-1950
Antalovics Emília, Antalovics Vincze, Stivics Mária.
1950-1951
Cséplő Éva
1951-1952
Kordik László, Muth Endre István, Radics Anna, Sokac György, Krizsics
Irén, Szemelyác Mária, Vass Mária, Horváth Csaba, Nádasdi Ilona,
Szilvási Pál.
1952-1953
Dugália Anna, Emberovics Márk, Iveszics János, Iveszics Mária, Jurisák
Mihály, Krizsics Anna, Krizsics Mária, Lukács János, Pávics Miklós,
Sajnovics Katalin, Szrimac Anna, Muth Imre, Lelovics Mária.
1953-1954
Antalovics György, Beimel Ferenc, Horváth János, Ott Ottó, Pávics
György, Szajkó Dezső, Szeverinác János, Zsdrál Mátyás.
1954-1955
Baranyai Ilona, Bíró Lajos, Bosnyák Mihály, Krizsics János, Ott Ferenc,
Radics Márta, Standovár Mihály, Stivics Tivadar, Zerényi Ágnes,
Zerényi Margit, Tóth Margit.
56
1955-1956
Bank József, Csobán István, Horvát Sándor, Hubi Erzsébet, Kovács
Zoltán, Krizsics Márta, Majorác Márk, Nős Márta, Nagy Mária, Petrovics
Gyula, Sokác Márk, Szeverinác Anna, Sztipánovics Ilona, Tárnai
György.
1956-1957
Antalovics Karolina, Darvas László, Dohoczky Erzsébet, Golubovics
Emil, Gyanó Irén, Iveszics Anna, Kiss Sarolta, Kovács Piroska, Krizsics
Katalin, Krizsics István, Lászlai Pál, Molnár Mária Lídia, Pávics Márk,
Peterác Ibolya, Ráckovics Ilona, Zerényi Ibolya.
1957-1958
Beimel Rezső, Beletics Margit, Ferenc Mátyás, Horváth Márta, Pázmány
Tibor, Szemelyácz Anna, Sztanics Mária, Veréb János.
1958-1959
Emberovics István, Horváth Alpár, Radics Mária, Sallai Mihály, Szabó
Teréz.
1959-1960
Jakab Irén, Gáspárdi Zoltán, Kis Pál János, Krizsics János, Orovicza
Márk, Soós Ilona, Sterbenác Mária, Stivics Ilona, Sokacz Mária, Szili
László, Sztipánovics Gizella, Udvarácz Rózsa, Miszlang Ilona, Bank
Jánosné (sz. Szalai Mária), Bíró Margit, Kelemen Sándor, Kundár
György, Nádasdi György, Szalai Józsefné (sz. Tusnovics Ilona), Szalai
József, Takács László, Tusnovics István.
1960-1961
Baráth Ilona, Bosnyák Anna, Emberovics Anna, Fónod Piroska, Horváth
Katalin, Iveszics Ilona, Jakab Lajos, Krizsics Tivadar, Kundár Anna I.,
Kundár Anna II., Majorácz Anna, Mári Rozália, Néder Edit, Pávics
Tibor, Petrásics Mária, Somogyi Béla, Száláncsánin Márta, Tóth Imre,
Vörös Gyula, Zerényi Magdolna, Bálint Ferenc, Bors Ferenc, Madarasi
Béla, Pázmány József, Schlitzer József, Sokacz István, Standovár István,
Udvarácz István.
57
1961-1962
Andrics Anna, Becző Ibolya, Bors Margit, Bozsanovics Márk, Garai
Béla, Gáspár Mária, Gyenes Sándor, Kéri Erzsébet, Kis Pál Ibolya,
Krécsó Ferenc, Krizsics Mária, Lászlai Sándor, Mári Ferenc, Peternai
Júlia, Sokac Anna, Szabó Sándor, Tamás Ibolya, Taradzsia Márk, Tóth
Sándor, Udvarác Katalin, Wortmann Gábor.
1962-1963
Faludi Béla, Farkas Magdolna, Gorján Zsuzsa, Gyenes Zoltán, Iveszics
Ibolya, Jovánovics Ilona, Kadia Jenő, Kozári Irén, Kundár Ilona, Mátyás
József, Miszlang Lajos, Molnár Mária, Nagy Etel, Somogyi István,
Somogyi Mária, Szabó Gyöngyi, Szendrői Mária, Szőllősi Dezső,
Sztipánovics Sándor, Tamás Ilona, Világos László, Kovács Antal, Bank
István.
1963-1964
Bogdán Anna, Bori Sándor, Bosnyák Márk, Csordás János, Csöndőr
Gyula, Dohoczky Ágnes, Császi Mária, Garai Ilona, Garai Irén, Gergics
Ágnes, Gung János, Kálmán Jenő, Kernács Sándor, Krizsics György,
Kundár Márk, Kun Mária, Müller Ilona, Pávics János, Peternai József,
Pulai István, Schlitzer Tibor, Stivics Mihály, Szabó Erzsébet, Szemelyácz
Katalin, Tóth Bála, Vass Irén, Váczi Sándor, Kozma István, Tarr Margit.
1964-1965
Acél Margit, Bakó Erzsébet, Benkő Lajos, Borbás Mihály, Bozsánovics
Anna, Csák Márk, Ferenc Tivadar, Gazsi József, Gáti Katalin, Gorján
József, Gorsics Márk, Horváth Márta, Horváth Tivadar, Jászai Erzsébet,
Kadia Mária, Kéri Mária, Kundár Ibolya, Mátyás Ferenc, Molnár László,
Pálfi Lajos, Peterác Mária, Pintér Vince, Soltész Mária, Somogyi Tibor,
Stivics Mária, Szekeres Eszter, Széder Ferenc, Szilágyi Margit, Szili
Gyula, Sztanics István, Sztanics Mihály, Tolnai Éva, Tóth János, Vigh
Béla, Vörös Gyula, Kiss László.
1965-1966
Baráth László, Biczó Piroska, Bíró Gyula, Cobmos Anna, Istókovics
Mihály, Iveszics Ilona, Kispál Ernő, Kún József, Kundár Ilona, Kollár
58
Katalin, Kovács Márta, Nagy Judit, Nádasdi László, Nyúl Anna, Orbán
János, Peternai Sándor, Petsics László, Papp Mária, Pavlovics Anna,
Retter Ferenc, Sebők Mária, Schlitzer József, Schmidt Márta, Szekeres
István, Szeibert Mária, Takács László, Takács Péter, Végi Csaba, Zöld
Lajos, Zsdrál Anna.
1966-1967
Tarnóczai Ilona, Udvarácz Mária, Vincze József, Bakos Ferenc, Bank
János, Baráth Ibolya, Bikali Györgyi, Bogdán Márk, Csermák Nándor,
Faludi Éva, Gazsi János, Gáti György, Jászai László, Kése László,
Krizmanics Anna, Kernács Mária, Lászlai Jolán, Markovics Irén,
Markovics Márta, Nagy Lajos, Néder Kálmán, Percze János, Sokácz
Márk, Stadovár Mária, Tabak Irén, Takács Ibolya, Takács János, Vörös
Mária, Zöld Mária.
1967-1968
Bakó János, Benkő Zoltán, Biliczki Erzsébet, Bíró Éva, Csöndör Dezső,
Csöndör László, Emberovics Katalin, Horváth Ágnes, Ignácz Erzsébet,
Kadia Vince, Kecskés István, Kovács Irén, Kovács Katalin, Krizsics
Mária, Laboda István, Lukács Mária, Mátyás Katalin, Mayer Lajos, Papp
Erzsébet, Séra József, Stivics Márk, Szalancsanin Anna, Szegfű László,
Sztanics Ibolya, Tarnóczai Ilona, Udvarácz Mária, Vincze József.
1968-1969
Balázs Franciska, Bikali Klára, Bogdán Ilona, Bosnyák Ilona, Csák
Mária, Geta Mária, Istokovics Anna, Jakobovics Anna, Kató Klára,
Kovács Ilona, Kovács Julianna, Krizmanics Mária.
1969-1970
Asztalos Anna, Bogárdy Mészöly Éva, Borbás Márk, Csák Anna,
Dragovácz Anna, Dechmann László, Haraszti János, Horváth János,
Kamarics Rozália, Kovács Lajos, Kundár Ibolya, Laboda Ágnes, Lukács
László, Makó Ágnes, Markovics Pál, Mátyás Gyula, Meng Zoltán, Marcz
Emma, Marcz Katalin I., Marcz Katalin II., Potzner Ferenc, Pöndör
Pálma, Radics Mária, Schaff József, Sokacz István, Sztanics Mihály,
59
Sztanics Anna, Szemmelroth Emil, Taradzsia Ibolya, Zimmer Erzsébet,
Wenhardt Károly, Zsdrál Mihály.
1970-1971
Bauer László, Beletics Anna, Bosnyák Aranka, Bucsku Erzsébet,
Friedrich Emma, Geta András, Illés Attila, Kiss Nándor, Kis Tóth Béla,
Kollár Mihály, Kozarics Anna, Kozarics Ilona, Kundár Anna, Meng
Péter, Muth Ágnes, Parag József, Pávlovics Ilona, Peterácz János,
Petrasics Miklós, Sákán Benedek, Stivics Ibolya, Szemelyác Gyula,
Szemmelróth Erika, Újhelyi Ilona, Zöld László, Zsdrál Márk, Zsoldos
Mária.
1971-1972
Bank Erzsébet, Birkenstock Zoltán, Bogárdy Mészöly Eszter, Bogdán
János, Bosnyák Márk, Csonka Sándor, Darvas József, Dohoczky Zsuzsa,
Gergics Emília, Horváth Éva, Kató Irén, Kolozsvári Ilona, Mayer Ella,
Nagy Erika, Petrovics Ibolya, Petrovics János, Petrovics Károly, Potzner
Erika, Radics Mihály, Szekeres Tibor, Széder Zsuzsanna, Sztanics Márk,
Takács Csaba, Újhelyi József, Zimmer László.
1972-1973
Borbás János, Gorsics Anna, Haraszti István, Horváth Anna, Horváth
Ilona, Horváth Mária, Jakab Vera, Krizsics Tibor, Kollár Márk, Kovács
Ilona, Kulcsár Ágnes, Meng Erzsébet, Mikics Horváth Anna, Muth Géza,
Nagy Ibolya, Nagy Pál, Rácz László, Sokacz János, Szrimácz Mihály,
Tóth Ferenc, Tóth József, Tusnovics Zsuzsa, Újhelyi István, Vörös
Csaba, Zimmer Mária, Zsdrál Ibolya.
1973-1974
Balázs Julianna, Boros Margit, Bozsánovics Tibor, Csonka György,
Darvas István, Deckmann Éva, Fekete Mária, Gondos Dezső, Jovánovics
Márton, Kőszegi Sándor, Matók Elvíra, Miszlang Zsuzsa, Orosz Éva,
Petrovics Lajos, Radics Tibor, Radó György, Sákán Anna, Sterbenácz
István, Szabó Gyula, Szemmelróth Ilona, Szemelyácz Györgyi,
Szeverinácz Mihály, Sztanics János, Újhelyi István, Tencz János,
Vancsura Attila, Végh Mária.
60
1974-1975
Bozsánovics Ágnes, Csonka József, Dragovácz Ágnes, Goják Tibor,
Herlett Margit, Iveszics István, Kántor Benedek, Krizsics Anna, Kulcsár
Ferenc, Lászlai Judit, Orosz Ágnes, Orsokics Márta, Piri Anna, Radics
Ilona, Rippert Zoltán, Surján Péter, Szabó Attila, Sztanics Anna, Tamás
Klára, Torbó Jenő, Tóth Margit, Zimmer Katalin, Kovács József, Bogdán
Sándor.
1975-1976
Balázs Ida, Bertanicz Vilmos, Bozsánovics Katalin, Cezarecz Judit,
Dugália György, Gonda Margit, Gorsics Mária, Herlett Zsuzsanna,
Kovács László, Kőszegi János, Krizsics Judit, Meng Hajnalka, Marcz
Edit, Miszlang Mária, Müller Vilmos, Orovicza Anna, Orsós Mária,
Rasztik Sándor, Sajnovics Ilona, Sepsics György, Standovár Ibolya,
Szemmelróth Zoltán, Tamás Sándor, Weczel Erika, Zsdrál Anna, Zsoldos
Katalin.
1976-1977
Balogh László, Csirke Tibor, Darvas Ilona, Domján József, Gyenis
Miklós, Herlett István, Jójárt József, Kesztyűs József, Lukács Ágnes,
Lukács János, Matók Ildikó, Molnár István, Orsós János, Orsós Ágnes,
Orsós Sándor, Sós Ottó, Standovár István, Szabó Anna, Szeverinácz
Tibor, Újhelyi Erzsébet, Varga Csaba.
1977-1978
Ábrahám Erzsébet, Békési Erika, Bosnyák János, Bozsánovics Anna,
Derék Zsuzsa, Goják Angéla, Goják Edit, Gulyás Ferenc, Heincz László,
Horváth János, Iveszics Tamás, Kaiser Ferenc, Kordik Mariann, Kovács
Erzsébet, Kőhidi Mária, Kőszegi László, Orsós Erzsébet, Orsós János I.,
Orsós János II., Pávics Ágnes, Szajkó István, Szemmelróth Csaba,
Vancsura Erika, Vass József, Zimmer Eszter, Tabak József, Ignácz
Ibolya, Fábián Gabriella, Kreil Zsuzsa, Molnár Éva, Maróti Sándor.
1978-1979
Aradi Ágnes, Asztalos Ildikó, Bogárdy Mészöly Etel, Bozsánovics
Mihály, Czuppon József, Derék Erzsébet, Frei László, Gáll Éva,
61
Gergelics Lajos, Ignácz Sándor, Kismarczi István, Kucska Éva, Meng
Nóra, Nagy Pál, Orsós Irén, Palatinszki Erika, Petrovics Erzsébet,
Petrovics Gabriella, Sokacz Ibolya, Szendrői László, Sztanics Rozália,
Tóth Béni, Tusnovics István, Werczel Judit, Újvári Mária, Józsa Anna,
Frank Zsolt, Gáspár Sándor, Heisz József.
1979-1980
Bálint Gábor, Bognár Gábor, Csáki Judit, Emberovics János, Farsang
Csaba, Horváth György, Horváth Szabó Béla, Kovács Jenő, Lehőcz
János, Orsós Katalin, Ott Gyöngyi, Pammer Zsuzsa, Piri Judit, Rasztik
Antal, Rasztik Gábor, Rosenberger Zoltán, Szrimácz Tibor, Sztanics
Mária, Takács Éva, Tölgyfa Mária, Varga Tibor, Fodor Lajos, Kovács
György, Kövér Tibor.
1980-1981
Bosnyák Tibor, Bozsánovics György, Darvas Szilveszter, Golen Margit,
Haszilló László, Horváth Erzsébet, Horváth János, Kanyar István, Kató
Gyöngyi, Keller Károly, Kovács Zoltán, Loch Eszter, Mátyás János,
Perneker Judit, Sajnovics Zsuzsa, Standovár Csaba, Szavai Attila, Szlávik
Zsolt, Torbó Zsuzsanna, Tóth Imre, Udvarácz István, Udvarácz Veronika,
Vető Szilvia, Zerényi Zsolt, Zsoldos Ede, Kiss János, Domján István,
Újhelyi Ferenc, Ormai Tibor.
1981-1982
Antalovics Tamás, Ádám Éva, Beimel Miklós, Bence Károly, Borbás
László, Bosnyák Katalin, Czuppon Zsuzsa, Darvas Hajnalka, Dudók
Vera, Emberovics Edit, Feigl Anikó, Gulyás Csaba, Horváth Mária I.,
Horváth Mária II., Köteles Zoltán, Kreil Nándor, Krizsics László, Molnár
Gábor, Orsós Mária, Orsukics Ágnes, Pyber Iván, Réder Éva, Sokacz
Mária, Stivics László, Szajkó Judit, Tóth Zsolt, Ugró Ildikó, Vlasits
Tamás, Balogh János, Juhász Mihály, Kiss Krisztina, Kovács Gábor,
Apari Mária, Gonda Tünde, Loch Erika, Stipanovics Judit.
1982-1983
Borbás János, Bosnyák Mihály, Czuppon Sándor, Czuppon Szilvia,
Csonka László, Dávid Árpád, Emberovics István, Gasteiger Beatrix,
62
Gyenis Iván, Horváth Anikó, Ignácz Irén, Kardos Zsolt, Kése Attila, Kis
Pál Eszter, Kis Pál Zoltán, Kovács Dániel, Lajos Csilla, Lőrincz Zoltán,
Mátyás Anna, Orsós Julianna, Pávics Mira, Perneker Éva, Sokácz
Gyöngyi, Sokácz Mihály, Szombati István, Tóth Judit, Újhelyi Csaba,
Újhelyi Mária, Vető József, Dávid Szilvia, Muharos Mária, Steiner
László.
1983-1984
Antalovics Katalin, Borbás Csaba, Cicárdi Éva, Dobszai Ildikó, Dudók
Zsolt, Farkas Piroska, Gáll Anikó, Golen Lajos, Hábel Mária, Huczek
Attila, Kadia Piroska, Keller Andrea, Kismarczi Csaba, Kiss Gábor,
Koloszár Ibolya, Kordik László, Kovács Judit, Köteles Andrea, Lehőcz
István, Ott Ottó, Péter János, Pyber Attila, Siklósics Éva, Sinkó Andrea,
Sokácz Gyöngyi, Szombathelyi József, Ugró László, Varga Szilvia,
Weisz Mónika, Handl Zoltán, Horváth-Szabó István, Sturm László.
1984-1985
Bogdán Ilona, Csobán Zsolt, Dózsa István, Gyenis Krisztina, Gyenis
Szilvia, Horváth Zoltán, Huczek Anikó, Kése Szilvia, Klárics Mihály,
Kovács Ferenc, Kresz István, Varga József, Végh Ildikó, Víg Emma,
Szeglet Tímea, Faitig Andrea, Schmelczer Zsuzsanna, Németh János,
Feketü Zsuzsanna.
1985-1986
Bazsó Szabolcs, Bodonyi Szilvia, Borbás Tibor, Bozsánovics Éva,
Gáspár Attila, Gáspár Gábor, Gokl Árpád, Gyenis Melinda, Heincz
Edina, Huczek Tamás, Jovánovics Zoltán, Kádár Ignác, Kiss Attila,
Krizsics Ágnes, Krizsics György, Kovács Árpád, Kovács Zsuzsa,
Kucsera Sándor, Lőrincz Ervin, Papp Attila, Rasztik Tamás, Siklósics
Dezső, Szeglet József, Szili Gábor, Papp Gábor, Pásztor József, Weisz
Krisztina, Vidákovics Krisztina, Kanyar Zsuzsanna, Kovács Richárd,
Hankó Róbert.
1986-1987
Ádám Ferenc, Bálint Attila, Bosnyák Hajnalka, Csobán Mónika, Csonka
Teréz, Fodor Hajnalka, Gokl Helga, Hammer Anikó, Hammer Renáta,
63
Horváth Erzsébet, Horváth Zoltán, Jakab Zoltán, Jovanovics Katalin,
Kanyó Árpád, Krizsics Gábor, Krizsics Márta, Laboda István, Mári
Piroska, Nagy Nándor, Papp Imre, Pávics László, Sztanics Judit, Tavali
Anita, Tóth Csaba, Zsebe Zsolt, Zsoldos Dezső, Bogár Emese,
Mislyenácz Beáta, Tóth Erika, Vincze Gábor.
1987-1988
Bogdán Hajnalka, Borbás Zsolt, Bori Beáta, Bori Tünde, Fodor Károly,
Jovánovics László, Kalucki Szilvia, Kelemen Tímea, Kresz Rita,
Márkovics Márk, Mátyás Mónika, Misinecz Zoltán, Nagy Noémi, Orsós
Lujza, Petrovics Szilvia, Piri László Attila, Sütő Gábor, Széder Ferenc,
Szűcs Zoltán, Tóth Erika, Túri Veronika, Víg Julianna, Bodonyi Mónika,
Csonka Irma, Várszegi Gábor, Várszegi Zoltán, Gyenes Zoltán, Háber
Irén.
1988-1989
Czuppon Angéla, Ellmajer Csilla, Ellmajer Zoltán, Faludi Zoltán, Fodor
Attila, Gorsics Gábor, Jakab Tamás, Kovács Hajnalka, Kovács Imre,
Kőrösi György, Krizsics Gábor, Mislyenácz Tibor, Németh Brigitta,
Orsós Csaba, Szőllősi Dezső, Végh Attila, Vígh Imre, Vlasits Edit, Baán
Annamária, Baán Ottó, Jakab János, Bertalan Pál, Szabó Ildikó, Pántya
Attila.
1989-1990
Balogh Attila, Bácsván Zsuzanna, Bene Tünde, Bertók Ernő, Borbás
Valéria, Bori Edit, Bori Róbert, Börcsök Krisztián, Heincz Helga,
Horváth István, Kis Pál Attila, Kis-Pál Zita, Kovács Zsolt, Matis Judit,
Molnár Szabolcs, Nagy Imre, Pap Anita, Papp Erika, Papp Zsuzsanna,
Petrovics Izabella, Ronta Andrea, Soltész Róbert, Sütő Piroska, Szefcsik
János, Szegfű László, Turi László, Udvarácz István, Greksa Attila,
Schrempf Krisztina, Kakas Anita.
1990-1991
Berkes Krisztina, Bodor Ferenc, Bogdán Ildikó, Borbély Noémi, Czala
Krisztina, Csermák Tamás, Doszpot Csaba, Freij Valéria, Gulyás
Norbert, Hózsa Gyula, Iveszics Mónika, Jakab József, Kapitány József,
64
Kádár Rudolf, Kelemen György, Kelemen Veronika, Kovács Dezső,
Kőszegi Mónika, Krapecz Zoltán, Magyar Gabriella, Misinecz Anita,
Orsós József, Pandúr Tünde, Pálfi Mónika, Retter Rita, Sokacz Norbert,
Szeglet Gábor, Szekeres Mónika, Takács Gabrilla, Tóth Gábor, Újhelyi
Zsolt, Varga Zsuzsanna, Víg Gábor, Zöld Roland, Isgum Gábor, Gyenis
Zsolt, Tóth Éva, Pandur Andrea.
1991-1992
Becző Annamária, Bodor László, Czégi Katalin, Csordás Krisztina,
Dunai Tamás, Emberovics Anita, Iván Imre, Kalucki Tímea, Kékesi Éva,
Kovács Heléna, Krizsics Boriszláv, Laboda Ilona, Lajos Lilla, Lehőcz
Klára, Miskolczi László, Nagy Attila, Nagy Diana, Németh László, Pap
Tamás, Pávics Éva, Póth Dóra, Rózsa Roland, Sipkóczki István, Sipter
Katalin, Soproni Zoltán, Szefcsik Henrietta, Szöllősi Sándor, Takács
Anita, Takács Tamás, Tihanyi Tamás, Ujvári Lajos, Zsdrál Gábor,
Szedeczki Szilvia, Rakoncsa Géza.
1992-1993
Faludi Péter, Gazsi János, Guvat Beáta, Gyöngy Edina, Horváth
Szilveszter, Horváth Zsuzsanna, Illés Attila, Józsip Tímea, Kecskés
Diána, Kelemen Anikó, Kelemen Ildikó, Kelemen Renáta, Kovács
Balázs, Kun Zoltán, Mátyás Csilla, Nádasdi Anita, Nádasdi Norbert,
Nagy János, Nikolics Mónika, Orsós Melinda, Ott Norbert, Retter
Mónika, Szendrői Annamária, Takács Ferenc,Varga Andrea, Varga Eliza,
Novák Krisztián, Kovács Heléna, Németh László.
1993-1994
Bari Zoltán, Bernáth Janka, Fazekas Gábor, Freij Ildikó, Guvat Veronika,
Hornyák Edina, Jakab Róbert, Kecskés Melinda, Krécsó Melinda, Panta
Krisztián, Perei János, Polareczki Katalin, Soltész János, Sztarek László,
Takács Brigitta, Temesi Viktória, Török András, Szegfű Tamás.
1994-1995
Farkas Nóra, Gáspár András, Józsip Edina, Kecskés Csaba, Koncsecskó
Krisztina, Léber Ágnes, Müller Anita, Ózdi Anett, Pávics Katinka,
Sepsics Éva, Standovár Norbert, Takács Gábor, Vanyúr Arnold, Nagypál
65
Andrea, Fazekas Gábor, Mészáros Csaba, Bálint Gábor, Bálint Klára,
Bertók Tamás, Béres Margit, Csirke Győző, Greskó Adrienn, Gyanó
László, Kerék Szilvia, Kovács Adrienn, Maróti Anikó, Nagy Attila,
Gáspár Zsolt, Szedeczky Róbert, Oláh Krisztina Margit, Pálfi Anikó,
Petrovics Andrea, Petrovics Krisztián, Tihanyi János, Greskó Norbert,
Szeglet Zsolt, Borbély Henrietta, Csordás Gábor.
1995-1996
Bodor Katalin, Farkas Beatrix, Gyöngy András, Horváth Gábor, Horváth
Péter, Iván Attila, Kardos Bálint, Kardos Csaba, Kecskés Zoltán, Kresz
Péter, Krizsics Miroszláv, Kürti Zsolt, Novák Viktor, Orsós Hajnalka,
Pandur Melinda, Petrovics Hajnal, Pucher Tamás, Rőth Tünde, Szabó
Tímea, Szrimácz Szilvia, Tóth Anita, Vanyúr Lívia, Stivics Gábor,
Bertók Tamás.
1996-1997
Ágoston Mariann, Barna Pál, Bene Katalin, Bogdán János, Cina Mónika,
Csirke Tibor, Csöndör Árpád, Domján Tibor, Gazsi Georgina, Haraszti
Mirjana, Kollár Krisztina, Kovács Szilárd, Kovács Zoltán, Maróti Szilvia,
Mészáros János, Mikó Lívia, Nádasdi Gábor, Orsós Anikó, Orsós
Katalin, Panta Nikoletta, Szabó Péter, Szalai Adrienn Dóra, Szente
Szilvia, Takács Bettina, Kő Melinda, Bakos Tibor, Kő Norbert.
1997-1998
Aradi Andrea, Arató Kata, Bakos Beáta, Bernáth Péter, Bosnyák Balázs,
Csirke Klára, Dobri László, Goldschmidt Franciska, Gulyás Tímea,
Kovács Brigitta, Kelemen Tibor, Lukács Tünde, Putnoki Rita, Sinkó
Anikó, Szabó Róbert, Szrimácz Balázs, Tóth Zoltán, Wéber Krisztián,
Takács Tamás, Oláh Attila.
1998-1999
Bausz Hajnal, Dávid Csaba, Farkas Richárd, Haraszti Tamás, Horváth
Zoltán, Illés Péter, Kollár László, Koncsecskó Csenge, Molnár Zsanett,
Pálfalvi Veronika, Retter Andrea, Schlitzer Ágnes, Somogyi Ferenc,
Szalai Renáta, Táncos Tamás, Varjú Hajnalka.
1999-2000
66
Berecz Judit, Bosnyák Márk, Bosnyák Mirkó, Delics Kitti, Felföldi
Krisztián, Juhász Gergely, Kadarkuti Tamás, Kollár Brigitta, Lukács
Zsuzsanna, Mészáros Anikó, Müller Gabriella, Orbán Mónika, Orsós
Sándor, Peterácz Péter, Peti Bernadett, Pucher Anita, Ronta Hajnalka,
Sepsics Csilla, Szavai Éva, Takács Mária, Takács Nándor, Törjéki
László, Varjú László, Várszegi Adrienn, Wéber Zita.
2000-2001
Bari Zsolt, Bernáth Pál, Domján Krisztina, Fazekas Zsolt, Haszics Delila,
Kispál Bernadett, Kovács Viktória, Mészáros Róbert, Mészáros Zoltán,
Molnár Róbert, Orsós Katalin, Orsós Mariann, Ózdi Péter, Petrovics
Gyula, Putnoki Elvira, Szabadi Péter, Szegfű Hajnalka, Szeverinácz
Tímea, Takács Dóra, Tóth József, Varga Róbert János, Orsós Sándor,
Varjú László.
2001-2002
Aradi Heléna, Berkes Balázs, Burai Péter, Csizmadia Gábor, Emberovics
Ildikó, Fődi Mariann, Goldschmidt Andrea, Gondos Noémi, Király Judit,
Klein Krisztina, Kovács Krisztián, Kriston Csilla, Orsós Adrienn, Ózdi
Brigitta, Pandur János, Pista Adrienn, Rézműves Roland, Szabadi Balázs,
Szalai Tímea, Szendrői Szilárd, Szomor Lilla, Szrimácz Adrienn, Unger
Gábor, Unger László.
2002-2003
Arató Zsófia, Balogh Alexandra, Bogdán Sándor, Bosnyák Anita,
Bosnyák Tímea, Delics Viktor, Freij Gyöngyi, Gondos Piroska, Horváth
Ferenc, Isgum Bernadett, Kablár Diána, Kőszegi Alexandra, Marton
Adrienn, Orsós Dezső, Peterácz Katalin, Peti József, Petrovics Edit,
Rédei Bálint, Roll Dániel, Sepsics Tünde, Standovár Szilárd, Szajkó
Róbert, Szalai Richárd, Szeverinácz Tamás, Tóth Szabina, Várszegi Ivett,
Zsdrál Márk.
2003-2004
Balog Mária, Bausz Gergely, Bodzsár Gábor, Gáspár Alexandra, Hamza
Gábor, Kis Tamás, Kismarczi Balázs, Konkoly Veronika, Kriston Enikő,
Nagy-Gál Eszter, Oláh Szilárd, Orsós Anita, Pappert Viktória, Petrasics
67
Márk, Petrovics Attila, Prisztás Diána, Sinkó Judit, Szeverinácz Rita,
Tóth Péter, Udvarácz Lilla, Varjú Attila, Várdai Ferenc.
2004-2005
Bakos Nóra, Bedi Zsolt, Cina Dániel, Csizmadia Nikolett, Dávid Kata,
Freij Brigitta, Hermann Renáta, Ignácz Zsuzsanna, Jovánovics Anita,
Keszthelyi Péter, Király Zoltán Viktor, Kollár Zoltán, Kovács Adrienn,
Kovács Zsolt, Kő Hajnalka, Kőszegi Gyula, Mechura László, Nagy
Adrienn, Nagy Natália, Orsós Brigitta, Orsós István, Pálfalvi Zsuzsanna,
Szendrői Alexandra, Szűcs János, Vlasits Anikó.
2005-2006
Bagi Bettina, Balogh Melinda, Bogdán Viktória, Dobri Dorottya,
Dohocki Péter, Farkas Tamás, Gulyás Renáta, Hartmann Dávid, Ignácz
Alexandra, Kaszap Alexandra, Kelemen Gergő, Kispál Zsolt, Kis Sándor,
Kocsis Roland, Korpádi Angelika, Kovács Adrienn, Müller Nikolett,
Orsós Anita, Palotás Nikoletta, Pavlovics Anikó, Petrovics Dávid,
Petrovics Viola, Rudolf Mónika, Sokácz Enikő, Szabó Balázs, Szajkó
Nikolett, Szomor Enikő, Sokácz Dorottya, Végh Tamás.
2006-2007
Blaskovics Bianka, Dobri Mercédesz, Domján Réka, Horváth Georgina,
Horváth Szabó Nikolett, Kazsóki Mercédesz, Kispál Benjamin, Németh
Richárd, Orsós Nikolett, Orsós Zsanett, Sajtos Petra, Sipos Aurél, Surján
Adrienn, Tusnovics Péter.
2007-2008
Bogdán Éva, Czenner Anita, Gáspár Roland, Ignácz Szilvia, Kardos
Renáta, Kiss Tünde, Kocsis Mihály, Kovács Balázs, Kovács Norbert,
Kőszegi Krisztián, Mátyás János, Nikolics Roxána, Papp Gergő, Pataki
Attila, Petrovics Anita, Sztojka László, Turoczi Vivien, Végh Anikó,
Végh Kornél, Tóth Alexa.
2008-2009
Áron Gergő János, Bicskei Alexandra, Ignácz Vivien, Kaszap Henrietta,
Kecskés Annamária, Kohut Nikolett Kőszegi Roxána, Köteles Ágnes,
68
Krizsics Dávid, Lukács Katalin, Mayer Levente, Orsós Andrea, Pálfalvi
Barbara, Rudolf András, Sajtos Márk, Sokácz Judit, Szerdahelyi Brigitta,
Takács Mónika, Tóth Tamás, Vlasits Tamás, Zsebe Mónika.
2009-2010
Árva Mihály, Balogh László, Benkő Evelin Martina, Borbás Krisztián,
Csordás Zoltán, Csöre Míra, Dobri János Zoltán, Dózsa Bianka, Fridrich
Csilla, Fridrich Ferenc, Horváth Mónika, Horváth-Szabó Adrienn, Ignácz
Kristóf, Katona Endre, Kovács Csaba, Kő Zsófia, Krizsics Viktória,
Markovics Márk, Mikó Henrietta, Nyisztor Szilveszter, Orsós József,
Orsós Rozália, Papp Patrik, Pavlovics Dániel, Petrovics Dalma, Petrovics
Tamás, Szendrői Lilla Mária, Szerdahelyi László, Szrimácz Tamás,
Sztanics Dominika, Varjú Dezső.
2010-2011
Antalovics Balázs, Attilo Catarina, Balogh Zsolt Csaba, Baranyai Bianka,
Bertalan Kitti, Bertanicz Gergely, Bognár Bernadett, Domján Kristóf,
Epresi Réka, Háner Máté, Horváth Boglárka, Keresztes Kitti, Kovács
József, Kovács Krisztián, Müller Rita, Orsós Krisztián, Pappert Enikő,
Szeglet Gergő, Tóth Dávid, Végh Gabriella, Végh Ferenc, Zsebe
Krisztina.
2011-2012
Áron Gedeon, Bertanicz Előd, Bosnyák Gergő, Dohocki Tamás, Freij
Árpád, Freij Dávid, Hartmann Dóra, Ignácz Klaudia, Katona Renáta,
Kelemen Máté, Krizsics Kármen, Laboda Kata, Lőrincz András, Lukács
László, Mechura Nikolett, Noll Cintia, Nyaka Roland, Nyisztor Dávid,
Orosz Noémi, Pappert Helga, Papp László, Soproni Ágnes, Sztojka
Nikolett, Zsebe György.
69
ISKOLÁNK DOLGOZÓI A 2012-2013-AS
TANÉVBEN
Igazgató: Balogh Györgyné
Igazgatóhelyettes: Ferencz Éva
A tantestület további tagjai:
Bedicsné Ádám Éva
Dombai Lászlóné
Dr. Gyuriczáné Bazsika Enikő
Farkasné Mihályfi Katalin
Freyné Balogh Judit
Kovácsné Petrovics Edit
Kucseráné Szinyéri Judit
Kun Gyuláné
Mató Tiborné
Mészáros Anikó
Mészáros Jánosné
Szölősiné Pál Ilona
Tóth Ferencné
Zelefai Emőke
Technikai dolgozók:
Haraszti Istvánné
Mészáros Béla
Nikolics Zsoltné
Szabó Lajosné
70
ISKOLÁNK TANULÓI A JUBILEUMI TANÉVBEN
1. osztály
Osztályfőnök: Kun Gyuláné
Bató Veronika
Bertók Kristóf
Bogdán Beatrix
Divják Dalma Erika
Hózsa Dorottya
Jovanovics Ramona
Keresztesi Bianka Andrea
Nagy Csaba Károly
Novak Eszter
Orsós Regina
Petrovics Stella
Raics Réka
Sütő Réka Zsófia
Tihanyi Evelin
Tóth Kitti Anna
Tóth Zoltán
Vas Zsanett
2. osztály
Osztályfőnök: Mészáros Jánosné
Epresi Tamara Petra
Fridrich Péter
Haszilló Lilla
Horváth-Szabó Áron István
Kis Martin
Kis Vanessza Mirella
Memovic Emir
Noll Bianka
Orsós Gizella
Orsós Olivér
Polyik Cintia Viktória
Raics Lilla
Sajtos Laura
Sipkóczki Zsanett
Tálos Laura Csenge
Víg Imre Bálint
Víg Luca Lili
72
3. osztály
Osztályfőnök: Szölősiné Pál Ilona
Bogdán Klaudia
Borbás Mónika
Bozsánovics Bránko
Czenner Máté
Csirke Szabolcs
Divják Kata Anna
Dózsa Petronella
Gokl Ádám
Kis Dániel
Kismarczi Hajnalka
Kohut Patrik Olivér
Kovács Zsófia Enikő
Krizsics Karina
Nagy Viktória Hermina
Orsós Dávid
Orsós Endre
Orsós János
Pandur Bálint József
Rakoncsa Enikő
Soproni Afrodité
Szegő Bence
Turbéki Daniella
Végh Katalin
Végh Natália
4. osztály
Osztályfőnök: Tóth Ferencné
Balogh Tibor Dominik
Berdál Gyula Milán
Divják András Márk
Gulyás Norbert
Gulyás Vivien
Isgum Boglárka
Jójárt Lívia
Kispál Kevin
Kohut Dominik Zoltán
Memovic Emina
Nagy Gyula
Pál Nikolett
Rendes Dorottya
Szabó Krisztofer
Tóth Cintia Renáta
Várnai Tamás Attila
Várszegi Zsolt
74
5. osztály
Osztályfőnök: Dombai Lászlóné
Balogh Izabella Anita
Bognár Martin
Bognár Patrik
Böhönyei Róbert
Divják Mária Márta
Fekete Cintia
Kovács Gábor Alex
Kovács Juliano Armando
Krizsics Erik
Mujabasic Martin Márk
Orsós Bianka
Orsós Klaudia Krisztina
Orsós Nikolett
Peres Patrik Mario
Soproni Anasztázia
Takár Anada Barbara
Tóth Péter
Trencsényi Ákos Dominik
Turoczi Tivadar
Végh Boglárka
Végh Krisztián
75
6. osztály
Osztályfőnök: Kucseráné Szinyéri Judit
Áron Mirjam Mónika
Bató Dorottya Franciska
Domján Dominika
Isgum Kitti Alexandra
Jójárt Balázs
Kántás Péter Elemér
Kis János
Kis-Pál Barbara
Kispál Dominik
Klárics Cintia
Klemm Barnabás
Kordik Evelin
Kovács Barbara Luca
Kovács Diána
Loch Alexandra
Lőrincz Rajmund
Lukács Bálint Péter
Noll Dominika
Orsós Zsolt
Szomor Márk
Tihanyi Erika
Végh Zsolt
76
7. osztály
Osztályfőnök: Kovácsné Petrovics Edit
Berdál Szabina
Bertalan Pierre Márk
Borbás Dániel
Csirke Lívia
Csöre Csilla
Dávid Sára
Divják Ágnes Mónika
Epresi Patrícia
Kaszap Zsolt Patrik
Kis Erik
Kőszegi Martin
Markovics Pál Sándor
Orosz Gergely
Palkó Klaudia
Rasztik Szabrina
Rendes Réka
Soproni Ákos
Sütő Gréta Krisztina
Végh Zoltán
77
8. osztály
Osztályfőnök: Bedicsné Ádám Éva
Balikó Tilla
Czukor Edina Ilona
Csirke Gyula
Gokl Bálint
Keresztes Attila
Keresztesi Krisztián
Kis-Pál Bernadett
Kovacevic Sinisa
Kovács Balázs
Kovács Péter
Loch Richárd
Lukács György
Orsós Dániel
Orsós István
Orsós Krisztián
Sipkóczki Boglárka
Takács Szilvia
Tihanyi Enikő
Trencsényi Zsolt
78
VERSENYEREDMÉNYEINK
2008-2009-es tanév
Kistérségi versenyek
Történelem csapatverseny
4. helyezés csapatban
(Kő Zsófia, Krizsics Viktória,
Markovics Márk)
Matematikaverseny Pellérd Szajkó Judit és Lőrincz András 3.
hely, Dohocki Péter 4. helyezés
„Fürge Mókus” kistérségi
matematikaverseny Kozármisleny
Kovacevic Sinisa egyéniben
2. helyezett,
Markovics Pál 3. helyezett
Olvasás- és szövegértési verseny
Kővágószőlős Rasztik Szabrina 2. helyezés
Anyanyelvi verseny Bogád
Horváth Boglárka egyéni 2.
helyezés, Kohut Nikolett 2.
helyezés, csapatban 2. helyezés
Mesemondó vetélkedő Baksa csapat 4. helyezés
„Táncsics Kupa”
magyar nyelvi verseny Siklós
Kohut Nikolett 2. helyezés,
Kecskés Annamária 4. helyezés,
8. oszt. csapat 2. helyezés
Janikovszky Éva prózamondó
verseny Kozármisleny
Szerdahelyi Brigitta különdíj,
Kő Zsófia 1. helyezés,
Kohut Nikolett 2. helyezés
Informatikaverseny Siklós
Sokácz Judit 1. hely, Zsebe
Mónika és Bognár Bernadett 2.
hely, Horváth Boglárka 3. hely
„Talpalatnyi Föld”
természettudományos vetélkedő
1. hely és 3. hely csapatversenyen
(Horvát Boglárka, Pavlovics
Dániel, Mayer Levente, Krizsics
Kármen)
„Észforgató” rejtvényfejtő vetélkedő
Bogád
csapatban 1. helyezés
(Horváth Boglárka, Kecskés
Annamária, Markovics Márk)
79
Rajzpályázatok
A Bebbo szerkesztősége „A vén
felhőmosó” című rajzpályázat
művészeti elismerést kapott
Isgum Kitti és Angyal Dóra
Országos Horvát Kisebbségi
Önkormányzat „Horvátország
képekben” rajzpályázat
Krizsics Kármen 3. helyezés
Bebbo szerkesztősége „Hóelifántok”
című rajzpályázat Loch Alexandra 3. helyezés
Bebbo szerkesztőség
versillusztrációs pályázat Noll Dominika díjazott
Gyerek ARC pályázat
„A legjobb dolog a világon” –
Klárics Cintia pályamunkájából
óriásplakát készült, melyet a
Bakáts téren állítottak ki
Bebbo szerkesztősége ”Vidám
madárijesztő” című rajzpályázat Kovács Diána 1. helyezés
Kerügma Kiadó karácsonyi
rajzpályázat Noll Dominika 1. helyezés
Bebbo szerkesztősége által
„Legkedvesebb mesefigurám”
címmel meghirdetett rajzpályázat
Isgum Kitti és Kispál Dominik
1. helyezés és művészeti elismerés
Megyei versenyek
Bendegúz nyelvÉSZ megyei
anyanyelvi tanulmányi verseny Rasztik Szabrina 5. helyezés
Országos versenyek
„Szépen, helyesen magyarul”
anyanyelvi verseny
Sátoraljaújhelyen
csapat 12. helyezést ért el (Kohut
Nikolett, Kecskés Annamária,
Mayer Levente, Zsebe Mónika)
„Szépen, helyesen magyarul”
internetes anyanyelvi csapatverseny
1. fordulóban 1. helyezés,
2. fordulóban 5. helyezést ért el
csapatunk, országos döntőbe jutott
(Kő Zsófia, Krizsics Viktória,
Benkő Evelin, Szendrői Lilla)
SMS- és e-mail szótár anyanyelvi
versenyen
1. díjat kapott Szendrői Lilla és
Sztanics Dominka
80
Országos horvát nyelvi verseny Sztanics Dominka 3. helyezett,
Markovics Márk 6. helyezett
2009-2010-es tanév
Kistérségi versenyek
Mesemondó vetélkedő Baksa
4. osztályos csapat 2. helyezés
(Dávid Sára, Rasztik Szabrina,
Rendes Réka, Sütő Gréta)
„Táncsics Kupa”
magyar nyelvi verseny Siklós
8. oszt. csapat 2. helyezés
(Kő Zsófia, Krizsics Viktória)
„Táncsics Kupa”
matematikaverseny Siklós Kovacevic Sinisa 2. helyezés
Janikovszky Éva prózamondó
verseny Kozármisleny Rasztik Szabrina 2. helyezés
Kistérségi hangos olvasás és
szövegértési verseny
Rasztik Szabrina 1. helyezés,
Sütő Gréta 2. helyezés,
Szomor Márk 3. helyezés
„Észforgató” rejtvényfejtő vetélkedő
Bogád
csapatban 1. helyezés
(Krizsics Kármen, Horváth
Boglárka, Markovics Márk)
Megyei versenyek
Horvát szavalóverseny
Felsőszentmárton
Kovacevic Sinisa 1. helyezés,
Rasztik Szabrina 1. helyezés
Horvát nyelvi verseny
csapatban 2. helyezés
(Müller Rita, Sztanics Dominika,
Kovacevic Sinisa,
Krizsics Viktória)
Arany János magyar nyelvi verseny Rasztik Szabrina továbbjutott az
országos fordulóba
Rajzpályázatok
Bebbo szerkesztősége
„Seholsincs világ” című rajzpályázat
Rendes Dorottya 1. oszt. tanuló
díjazott
Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás:
„Benedek Elek meséi” rajzpályázat
Domján Dominika 1. helyezés,
Áron Mirjam 2. helyezés
81
Janikovszky Éva ÁMK –
„Házi kedvenceink” rajzpályázat Kántás Péter 1. helyezés
Országos Horvát Kisebbségi
Önkormányzat „Barátom az egész
világ” rajzpályázat
Rendes Dorottya 3. helyezés
Biokom-Zöldsuli:
„Ez állati jó!” kreatív pályázat 3. osztály különdíj
Református Pedagógiai Intézet:
„Gyémánthó” rajzpályázat
Noll Dominika 4. helyezés,
munkájából képeslap készült
Baleset-megelőzési Bizottság –
„Közlekedésbiztonság
gyermekszemmel” rajzpályázat
Isgum Kitti 1. helyezés,
országos különdíj
Országos versenyek
Szépen, helyesen magyarul”
anyanyelvi verseny
Sátoraljaújhelyen
csapatversenyben 10. helyezés
(Benkő Evelin, Kő Zsófia,
Krizsics Viktória, Szendrői Lilla)
Országos horvát nyelvi verseny Sztanics Dominka 2. helyezés,
Markovics Márk 4. helyezés
„Szivárványhíd” irodalmi
levelezőverseny
1. helyezés Kő Zsófia, Krizsics
Viktória, Benkő Evelin
2010-2011-es tanév
Kistérségi versenyek
„Táncsics Kupa”
német nyelvi verseny Siklós
Kelemen Máté 2. helyezés,
Attilo Catarina és
Krizsics Kármen 1. helyezés
Anyanyelvi verseny Bogád Rasztik Szabrina 1. helyezés
„Táncsics Kupa”
magyar nyelvi verseny Siklós 8. osztályos csapat 3. helyezés
„Táncsics Kupa”
matematikaverseny Siklós Markovics Pál 2. helyezés
Janikovszky Éva prózamondó
verseny Kozármisleny Takár Anada 3. helyezés
Pellérdi Kistérségi
matematikaverseny
csapatversenyben 1. helyezés
(Markovics Pál, Takács Szilvia,
Lőrincz András, Keresztes Kitti)
82
„Észforgató” rejtvényfejtő vetélkedő
Bogád
csapatban 1. helyezés (Krizsics
Kármen, Horváth Boglárka,
Markovics Pál, Gokl Bálint)
Megyei versenyek
Horvát szavalóverseny
Felsőszentmárton Kovacevic Sinisa 1. helyezés
Rajzpályázatok
Lyra Könyvesház Kft. –
„Állatok a mesékben és irodalmi
művekben” pályázat
Kántás Péter elismerő oklevél
Benedek Elek Könyvtár, Debrecen
rajzpályázat
Domján Dominika, Kispál
Dominik és Tihanyi Erika
munkája bekerült Majzik Ilona:
Kancsali-bandzsali gólya c.
mesekönyvébe
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
„Legkedvesebb meséimet ajánlom
neked” rajzpályázat
Áron Mirjam 3. helyezés
Pécsi Hírek, Pécs Médiaközpont
karácsonyi pályázat
Kalányos Zsolt és Kispál Dominik
különdíjas,
Isgum Boglárka 2. helyezés
Lelki Egészségmagazin –
„Az egészséges ember” rajzpályázat Turbéki Daniella 1. helyezés
Országos Horvát Kisebbségi
Önkormányzat
„Az én horvát iskolám” rajzpályázat
Krizsics Karina 3. helyezés
Országos versenyek
Bendegúz matematika
levelezőverseny Lőrincz András 9. helyezés
A pécsi ANK által rendezett
nemzetközi matematikaverseny Lőrincz András 2. helyezés
83
2011-2012-es tanév
Kistérségi versenyek
„Táncsics Kupa”
német nyelvi verseny Siklós
Kelemen Máté 4. helyezés,
Krizsics Kármen 3. helyezés,
Noll Cintia 2. helyezés
Fürge Mókus matematikaverseny Takár Anada 3. helyezés
„Táncsics Kupa”
magyar nyelvi verseny Siklós 6. osztály csapata 2. helyezés
„Táncsics Kupa”
matematikaverseny Siklós
8. osztály csapata 2. helyezés,
Lőrincz András egyéniben 2.
helyezés
Megyei versenyek
NyelvÉSZ magyar nyelvi verseny Rasztik Szabrina 8. helyezés
Horvát szavalóverseny
Felsőszentmárton
Krizsics Karina 2. helyezés,
Sipkóczki Boglárka 3. helyezés
Rajzpályázatok
„Szép Zöld” rajzpályázat Víg Luca különdíj
Nádasdi-vár Művelődési Központ és
Könyvtár karácsonyi pályázat
Rendes Dorottya
elismerő oklevél
Janikovszky Éva rajzpályázat,
Kozármisleny
Rendes Dorottya 2. helyezés,
Klárics Cintia 1. helyezés
A „Kiscsillagok Napja”
tehetségkutató bemutató versenyen
rajz kategóriában
Klárics Cintia 3. helyezés
Országos Horvát Kisebbségi
Önkormányzat rajzpályázat
Víg Imre 2. helyezés,
Rendes Réka 1. helyezés
Országos versenyek
TITOK Arany János magyar nyelvi
verseny Rasztik Szabrina oklevél
MOZAIK internetes magyar nyelvi
verseny Rendes Réka oklevél
A pécsi ANK által rendezett
nemzetközi matematikaverseny
Dohocki Tamás 5. helyezés,
Lőrincz András 2. helyezés
84
Bendegúz matematika
levelezőverseny Lőrincz András 2. helyezés
Budapesti horvát nyelvi verseny Kovacevic Sinisa 3. helyezés
Országos horvát verseny, Baja Kovacevic Sinisa 3. helyezés
„Ne felejtsek!” magyar nyelvi
levelezőverseny
Dávid Sára arany minősítés
Rendes Réka arany minősítés
Isgum Kitti bronz minősítés
85
KÉPGALÉRIA
1920
1955
86
1956
1958
87
Horvát körjáték
Ballagás
88
Kisdobosavatás
Osztálykép
89
Ballagás 2007
Sátoraljaújhely - országos magyar nyelvi verseny 2009
90
Zamárdiban 2012
Játszótéren
91
A könyvtár
Az informatikateremben
92
A tornateremben
Sportnapon