Hogyan lett az arányos többségi

Post on 23-Jul-2015

2.160 views 0 download

Transcript of Hogyan lett az arányos többségi

Hogyan lett az arányos többségi?

MPTT XX. Vándorgyűlés

2014. június 6-7.

Antal Attila, ELTE ÁJK

Témakörök

I. Dilemma

II. Probléma

III. Következmények

IV. Az Alkotmánybíróság gyakorlata

V. A győzteskompenzáció próbája

VI. Miért alkotmányellenes mégis?

VII.Megint a kompenzáció…

I. Dilemma

• A választási rendszer listás (tehát az arányosságra törekvő) ágának az-e a feladata, hogy tovább erősítse a győztest?

• Sérti-e a választójog egyenlőségét és azon keresztül a választói akaratot, hogy a mandátumszámítási módszer „mondja meg”, hogy a győztes mennyi szavazattal nyer?

II. Probléma

• Egy b) pont…

• 2011. évi CCIII. törvény az országgyűlési képviselők választásáról: „15. § (1) Töredékszavazatnak minősül az egyéni választókerületben…

b) a mandátumot szerző jelölt szavazataiból a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.”

III. Következmények

764 702 töredék-szavazat

6 mandátum 2/3

III. Következmények

• A kormánypártok által kialakított új választási rendszer lényegében 764 702 töredékszavazatot „gyártott le” a Fidesz-KDNP-nek;

• Ez plusz 6 mandátumot jelentett (a korábbi töredék-szabályok szerint);

• Ez a kormánytöbbség kialakítása tekintetében nem, a kétharmad szempontjából pedig igencsak releváns volt.

III. Következmények

Induló Egyéni

választókerület Országos

lista

Országos lista (2010-es

töredékszavazat-számítással)

Összesen Mandátumok

aránya

Összesen (2010-es töredékszavazat-

számítással)

Mandátumok aránya (2010-es töredékszavazat-

számítással)

Fidesz-KDNP

96 37 31 133 66,83% 127 63,81%

MSZP-EGYÜTT

-DK-PM-MLP

10 28 31 38 19,10% 41 20,60%

Jobbik - 23 25 23 11,56% 25 12,56%

LMP - 5 6 5 2,51% 6 3,00%

III. Következmények

Kapcsolódó elemzések

• 2014. április 9. – Kétharmad: csak győzteskompenzációval (Így írnánk mi)

• 2014. április 13. – Döntött a töredék (IDEA)

• 2014. április 15. – Ez kellett a kétharmadhoz (Political Capital)

IV. Az Alkotmánybíróság gyakorlata

63/B/1995. AB h. „… az Országgyűlés széles döntési szabadsággal rendelkezik a választási rendszer megválasztása, a választási eljárás szabályainak megállapítása során. A törvényhozó szabadon határozza meg a választókerületi rendszereket, a jelöltállítás, a szavazás és a mandátumszerzés rendjét. Az Országgyűlés ezt a döntési szabadságát a választójogi szabályok megalkotása során is, csak az Alkotmány keretei között gyakorolhatja, úgy köteles ezeket a szabályokat meghozni, hogy azok az Alkotmány rendelkezéseivel ne ütközzenek, Alkotmányban szabályozott alapvető jogot alkotmányellenes módon ne korlátozzanak.”

IV. Az Alkotmánybíróság gyakorlata

809/B/1998. AB h. „A választójog egyenlőségének alkotmányos elve két követelményt támaszt a választási törvény megalkotójával szemben: egyrészt a választójog a választópolgárok szempontjából azonos értékű legyen, másrészt a szavazatok lehetőleg azonos súlyúak legyenek egy-egy képviselő megválasztásánál.”

IV. Az Alkotmánybíróság gyakorlata

3/1991. (II. 7.) AB határozat „A választójog egyenlősége nem jelenti és nem is jelentheti a választáskor kifejezett politikai akaratok csorbítatlanul egyenlő érvényesülését. Bár az Alkotmány kinyilvánítja a választójog egyenlőségét, az állampolgári politikai akarat képviselők útján való, azaz közvetett érvényesülése természetszerűleg aránytalanságot eredményez. A választópolgár valamely párt politikai orientáltságának elfogadásával és támogatásával vállalja a választás előre pontosan meg nem állapítható következményeit.”

IV. Az Alkotmánybíróság gyakorlata

22/2005. (VI. 17.) AB h „… a szavazatoknak akkor lehet közel egyenlő súlya, ha lehetőség van arra, hogy egyenlő számú szavazó döntése eredményezzen mandátumot. Az Alkotmány 71. § (1) bekezdéséből következően a körzethatárok és a listákról szerezhető mandátumok meghatározásának sem célja, sem eredménye nem lehet az, hogy egyes választói csoportokhoz tartozó személyek indokolatlanul hátrányosabb helyzetbe kerülnek másokhoz képest.”

V. A győzteskompenzáció próbája

• 2014. április 23. – Az Együtt-PM felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához az NVB az 1063/2014. számú, a 2014-es választás listás eredményeit megállapító határozata ellen.

• 2014. április 26. – A beadványt a Kúria a III.37.512/2014/3. számú végzésében érdemi vizsgálat nélkül utasította el.

• 2014. április 29. – a pártszövetség alkotmányjogi panaszt nyújtott be.

• 2014. 3141/2014. (V. 9.) AB h

V. A győzteskompenzáció próbája

3141/2014. (V. 9.) AB h. • Az egyenlő választójog nem alapvető jog, hanem alkotmányos

alapelv. • Sérelme az alapjogokra vonatkozó szükségességi és

arányossági teszt szerint NEM ítélhető meg. • Az egyenlő súly követelménye NEM jelenti és nem is jelentheti

a kifejezett politikai akaratok csorbítatlanul egyenlő érvényesülését.

• Az egyenlő súly procedurális igazságosságot jelent (ami egy lehetőség).

• Az AB nem követeli meg az „effektív” egyenlőséget (anyagi igazságosságot).

V. A győzteskompenzáció próbája

3141/2014. (V. 9.) AB h. • „Ha kicsi a különbség az első kettő jelölt között a kerületekben

– vagyis kevés a prémiumhoz vezető töredékszavazat –, nem keletkezik többletmandátum.”

• „Egy fecske nem csinál nyarat”: a választási rendszer egyetlen elméről önmagában nehéz bármit is mondani.

• „Mindezek alapján a Vjt. 15. § (1) bekezdés b) pontjában szereplő rendelkezés sem vizsgálható a választási szabályok összességétől elkülönítve; és kompenzációs, arányosító szabályként önmagában nem ütközik az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdésébe és a XV. cikk (2) bekezdésébe…”

V. A győzteskompenzáció próbája

3141/2014. (V. 9.) AB h. • „Az Alkotmánybíróság megjegyzi azonban, hogy az új és első

ízben a gyakorlatban is kipróbált választási rendszer szerzett tapasztalatok birtokában természetszerűleg módosítható, vagy részleteiben megváltoztatható.”

VI. Miért alkotmányellenes mégis?

• A győzteskompenzációval összekeveredik a választási rendszer többségi és arányos ága.

• Az állampolgár nem abba törődik bele, hogy szavazata aránytalanul generáljon mandátumot, hanem abba, hogy szavazata „elveszhet”, illetve nem eredményez kormánytöbbséget.

• A listás választási rendszerből fogalmailag következik az arányosság érvényesítése.

VI. Miért alkotmányellenes mégis?

• A jogalkotó kialakíthat akár többségi, akár arányos, akár vegyes rendszert, de ha az arányosság látszatát keltő, valójában többségivé tett listát megoldás alkotmánysértő, ugyanis – Félrevezeti a választót, hiszen abban a hitben adja le szavazatát,

hogy a rendszer kompenzálni fogja a veszteseket (pl. ebbéli reményében osztja meg szavazatát).

– Sérti a választójog (SÚLY) egyenlőségét, ugyanis a mandátumszámítás módja „dönti el”, hogy a győztes mennyivel győzött (plusz egy szavazat).

– Sérti a választójog (ÉRTÉK) egyenlőségét, hiszen a győztesre leadott szavazatok kétszer eredményeznek mandátumot: egyszer az egyéni, s egyszer a listás ágban, míg a vesztesek tekintetében csak egy mandátumgenerális lehetőség adott.

VI. Miért alkotmányellenes mégis?

– A listás ág nem a győztesek kompenzációjára szolgál, hiszen a reájuk adott szavazatok már eredményeznek mandátumot.

– Mind az eljárási, mind az anyagi igazságosság sérül.

VII. Megint a kompenzáció…

T/146 . számú törvényjavaslat és az ahhoz benyújtott módosító

• Miért nincs győzteskomepenzáció?

• Az arányosítás arányosítása?

• „Töredékszavazatnak minősül а fővárosi kerületekben а jelölő szervezet polgármesterjelöltjére leadott, а kerületek népességszáma szerint súlyozott minden olyan szavazat, amellyel nem szereztek polgármesteri mandátumot.”

Köszönöm a figyelmet! antal.attila@ajk.elte.hu