Fenntartható fejlődés és információs társadalom

fejlesztés

Csörgő Zoltán

Stratégiakutató Intézet

Fenntartható fejlődés

Római Klub A növekedés határai; A pocsékolás kora

után "Az Emberi Környezet ENSZ

Konferenciája" Stockholm, 1972 Lester R. Brown a fenntartható társadalom

kialakításáról, 1981

ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága, 1983

,,Közös jövőnk”, 1987: „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés,

amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket."

Fenntartható fejlődés

„Környezet és Fejlődés ENSZ Konferencia„ - Rio de Janeiro, 1992

Riói Nyilatkozat a Környezetről és Fejlődésről Feladatok a XXI. századra - Agenda 21 Éghajlatváltozási Keretegyezmény Egyezmény a Biológiai Sokféleségről Elvek az Erdőkről

Fenntartható fejlődés

Agenda 21

A program fő területei: 1. a helyi közösségi humán és intézményi

kapacitások fejlesztése, 2. a helyi és regionális fenntarthatósági programok

kidolgozásához és végrehajtásához nyújtott segítség,

3. a környezeti döntésekben való lakossági részvétel előmozdítása és ezzel a demokrácia erősítése,

4. a helyi és regionális környezetpolitika számára kedvező jogi és gazdasági környezet kialakítása.

Európa Rio után

Európai kampány a fenntartható városokért és közösségekért

Aalborg, 1994 - "Európai Városok Chartája a Fenntartható Fejlődésért"

Nagy-Britannia fenntartható fejlődési stratégiája

Mindenkinek a szükségleteit elismerő társadalmi fejlődés;

A környezet hatékony védelme; A természeti erőforrások megfontolt

használata A gazdasági fejlődés és foglalkoztatás

magas és állandó szintjének fenntartása.

10 fő alapelv Középpontban az emberek Hosszú távlat A költségek és a haszon összevetése Nyitott és támogató gazdasági rendszer A szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentése Környezeti korlátok tisztelete Elővigyázatosság Tudományos felismerések használata átláthatóság, információ, részvétel és az igazsághoz

való hozzáférés A szennyező fizet elve

Rio után az ezredfordulóig

"A Környezet és Fejlődés Nemzetközi Egyezségokmánya"

ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottság (UN CSD)

Kiotó, 1997 ENSZ Millennium Csúcs, 2000

szeptember

Millennium Fejlesztési Célok

1. A szegénység és éhezés teljes megszüntetése2. Egyetemes alapfokú oktatás3. Nemek esélyegyenlősége4. Gyermekhalandóság csökkentése5. Az anyák egészségének javítása6. Küzdelem a HIV/AIDS, malária és más

betegségek ellen 7. A környezeti fenntarthatóság biztosítása8. Globális együttműködés kialakítása a fejlődésért

ENSZ Fenntartható Fejlődés Világ Csúcsértekezlet Johannesburg,

2002.

Johannesburgi Nyilatkozat a fenntartható fejlődésről

Végrehajtási Terv A fenntartható fejlődés szociális

dimenziója

ENSZ Fenntartható Fejlődés Részlege

A vezetés segítése és szakértői háttér megteremtése a kormányok számára

Integrált, szektorok közötti és széles részvételt segítő megközelítés

Kormányközi döntéshozatal támogatása Technikai tanácsadás és segítés a kormányoknak Intézmény- és szervezetközi stratégiák

kialakítása Aktív és folyamatos párbeszéd elősegítése

UNDP Az előrelátás erősítése, az információ és tudás

begyűjtése; Kapcsolatépítés és a szükséges infrastruktúra

kialakítása; Képességek, intézmények fejlesztése, képzés és

oktatás biztosítása; A közösségek, a részvétel, a jó kormányzás

megerősítése és a hálózatok támogatása; Új megélhetési és foglalkoztatási lehetőségek

megteremtése; Pilot projektek elindítása és koordinációja; Együttműködés előmozdítása a közösségi, a

magánszektor és a civil társadalom között.

A fenntarthatóság legfontosabb feltételei

a folyamatos szociális jobblét megvalósítása az emberek alapvető szükségleteinek kielégítése,

az erőforrásokból származó haszon igazságos elosztása, az egyenlő lehetőségek biztosítása

a holisztikus gondolkodásmód, a szektorok közötti integráció

az erőforrások fenntartható és az eltartóképesség szerinti használata

a környezetminőség biztosítása.

Ajánlások

Együttműködés Konszenzus Tevékenység Indikátorok Célok Oktatás Kommunikáció

Helyi sajátosságok Tanácsadás és

példaadás Egyenlőség Nyomásgyakorlás Globális gondolkodás Koncentrálás a jövőre

Infokommunikációs technológia és fenntarthatóság

Új és hatékonyt eszköz a fenntartható emberi fejlődés elősegítésére

Egyre jobban adaptálható eszközök Szolgáltatásokhoz való hozzáférés Hozzáférés az információs forrásokhoz

Infokommunikációs technológiák

Wireless LANs/”Wi-Fi” Mobil Internet Grid Computing Person-to-Person (P2P) E-Learning E-Procurement E-Commerce/CRM systems E-Health Ambient Technologies

Fenntarthatóság és társadalom A társadalmi összetartozás megőrzése Az emberi tőke növelése A társadalmi struktúrák megőrzése

(társadalombiztosítás és nyugdíjellátás) Határokon átnyúló, nyelvek és kultúrák feletti

hálózatok kiépítése A kulturális és nyelvi különbség megőrzése,

lokális tartalom- és médiafejlesztések Közösségek, nők, fiatalok és hátrányos helyzetűek

csoportjainak megerősödése Az alapvető emberi jogok – véleménynyilvánítás

és szólás szabadsága - védelme

Fenntarthatóság és gazdaság

A tudás és a legjobb gyakorlatok, a tapasztalatok elterjedése

Dematerializáció Magasabb hozzáadott érték minden termékben Hatékonyabb beszerzési láncok és logisztika Az épületek hatékonyabb használata, javuló

energiahatékonyság az intelligens házakban és gépjárművekben

Több munka a helyi közösségekben (távmunka) Új megélhetési lehetőségek Intelligens (forráshatékony) szervezetek

Fenntarthatóság és környezet

A növekedés korlátai: a kimerülő energiaforrások helyett újratermelődő energiák

Alapanyag szükséglet csökkenése a termelésben

Csökkenő környezeti megterhelés és szennyezés

Veszélyek Visszakapcsolódó hatás (Rebound effect) e-hulladék Globális digitális szakadék Biztonsági kockázat GDP marad a gazdasági növekedés

fokmérője Globális munkaerőpiaci szabályozási

rendszer

Európai Unió – Lisszabon, Stockholm

2001 - Európai Tanács: új stratégiai cél gazdasági növekedés - társadalmi

összetartás - környezetvédelem pozitív hosszú távú jövőkép Európai Út - fenntartható információs

társadalom

Európai Unió – Göteborgi csúcs

Megtörni az összefüggést a gazdasági fejlődés és a források felhasználása között.

A források felhasználása és a termelékenység monitoringja 2003-tól

Távmunka támogatása Beruházás a kommunikációs infrastruktúrába Munkavállalás lehetőségeinek szélesítése a

vidéki térségekben Az energiafelhasználás hatékonyabbá tétele

Globális e-Fenntartható Kezdeményezés (GeSI)

Nemzetközi és sok érdekeltségű együttműködés serkentése az IKT-szektorral

Nemzetközi és sok érdekeltségű együttműködés az IKT-szektorral

Közösségi teendők a társadalmi felelősségért A kezdeményezés hasznának

megosztása Partner regionális kezdeményezések Figyelem, kiszámíthatóság és átláthatóság

WSIS témák IKT és … csökkenő energiahasználat csökkenő anyaghasználat csökkenő földhasználat üzleti stratégiák a fenntartható fejlődésért a

tudástársadalomban politikai keretek a fenntartható fejlődésért a

tudástársadalomban e-hulladék transzport politika megújuló energiákon alapuló technológiák

alkalmazása vidéki térségekben távoktatás a fenntarthatóságért

„A technológiai forradalom mélyrehatóan átalakítja a társadalmat. Amennyiben megfelelően hasznosítjuk és irányítjuk, az infokommunikációs technológiák lehetőséget biztosítanak társadalmi, gazdasági és kulturális életünk valamennyi aspektusának fejlesztésére. Az IKT-k a 21. századi fejlődés hajtómotorjaként szolgálhatnak és mint hatékony eszközök segíthetnek, hogy elérjük a Millennium Fejlesztési Célok megvalósítását.”

Kofi Annan