Post on 12-Jan-2016
description
1
FAZEKAS KÁROLY IGAZGATÓ, MTA KÖZGAZDASÁG-TUDOMÁNYI INTÉZET
HOVÁ TŰNT, HOGYAN LESZ EGYMILLIÓ MUNKAHELY MAGYARORSZÁGON?
- TUDOMÁNYOS KUTATÁS ÉS SZAKPOLITIKA
MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG49. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS
2011. szeptember 29. – október 1.Pécs
2
BevezetésI. Mi volt? Okok és
következményekII. Mi lesz?III. Mit lehet tenni?IV. Tudomány és szakpolitika
Vázlat
3
A 15-64 éves népesség foglalkoztatási rátája (2010)
Lemaradásunk
EU átlagtól:9.1 százalékpont,600 000 fő
Hollandiától:
19.3 százalékpont
1.300 000 főForrás: Eurostat
4
Miért baj az alacsony foglalkoztatás?
Magyarországon kevesen vannak a foglalkoztatottak de azok nagyon
sokat dolgoznak!
5
Az 1 dolgozóra jutó, ténylegesen ledolgozott évi munkaórák száma a fejlett országokban
5
Forrás: Mihályi, 2011.
6
A munkaidő alap és a gazdasági fejlettség mutatói néhány európai országban 2008-2009-ben
1 főre jutó ledolgozott heti munkaóra 1 főre jutó GDP
10 11 12 13 14 15 16 17 18 190
5,000
10,000
15,000
20,000
25,000
30,000
Cseho
rszá
g
Portu
gália
Szlová
kia
Román
ia
Norvé
gia
Auszt
ria
Lengy
elor
szág
Görög
orsz
ág
Mag
yaro
rszá
g
Franc
iaor
szág
Belgi
um
Olasz
orsz
ág
Török
orsz
ág0
2
4
6
8
10
12
14
16
18
20
7
A foglalkoztatottak számának alakulása (1980 – 2011)
1980
1982
1984
1986
1988
1990
1992
1994
1996
1998
2000
2002
2004
2006
2008
2010
3,000.00
3,500.00
4,000.00
4,500.00
5,000.00
5,500.00
6,000.00
1980 - 1990: - 500 e
1990 - 1996: - 1.250 e
1996 -2006: + 200 e
2007- 2011: - 200 e
2011 - 2021: +1.000 e
- 1.000 e ?
8
A foglalkoztatottak számának alakulása (1980 – 2021)
3,000.00
3,500.00
4,000.00
4,500.00
5,000.00
5,500.00
6,000.00
9
A termelékenység és a foglalkoztatottság alakulása (1989 = 100%)
60 65 70 75 80 85 90 95 100 105 80.00
100.00
120.00
140.00
160.00
180.00
200.00
220.00
240.00
1989
2011
?
1996
a
2008
10
A termelékenység és a foglalkoztatottság alakulása (1989 = 100%)
60 65 70 75 80 85 90 95 100 105 80.00
100.00
120.00
140.00
160.00
180.00
200.00
220.00
240.00
1989
2011?
1996
aa
2008
11
A termelékenység és a foglalkoztatottság alakulása (1989 = 100%)
60 65 70 75 80 85 90 95 100 105 80.00
100.00
120.00
140.00
160.00
180.00
200.00
220.00
240.00
1989
2011?
1996
ad
2008
12
A termelékenység és a foglalkoztatottság alakulása (1989 = 100%)
60 65 70 75 80 85 90 95 100 105 80.00
100.00
120.00
140.00
160.00
180.00
200.00
220.00
240.00
1989
2011?
1996
a
c
2008
13
A termelékenység és a foglalkoztatottság alakulása (1989 = 100%)
60 65 70 75 80 85 90 95 100 105 80.00
100.00
120.00
140.00
160.00
180.00
200.00
220.00
240.00
1989
2011?
1996
a
b
2008
14 I. Mi volt? – Okok és következmények
15
A foglalkoztatottak számának alakulása (1980 – 2011)
1980
1982
1984
1986
1988
1990
1992
1994
1996
1998
2000
2002
2004
2006
2008
2010
3,000.00
3,500.00
4,000.00
4,500.00
5,000.00
5,500.00
6,000.00
1980 - 1990: - 500 e
1990 - 1996: - 1.250 e
1996 -2006: + 200 e
2007- 2011: - 200 e
2011 - 2021: +1.000 e
- 1.000 e ?
16
Az alacsony foglalkoztatás szerkezeti jellemzői és okai
Jellemzők:
Iskolai végzettség Foglalkozás Lakóhely Életkor Nem Egészségi állapot Etnikai
hovatartozás
Okok?
Duális gazdaság Technológiai
fejlődés hatása a szakma tartalomra
Szakpolitikai hibák Útfüggőség
17
A foglalkoztatási ráta alakulása az iskolai végzettség szerinti bontásban
Slova
kia
Lithua
nia
Czech
Rep
ublic
Polan
d
Hunga
ry
Eston
ia
Latvia
Bulga
ria
Irela
nd
Belgi
um
Slove
nia
Finla
nd
Roman
iaIta
ly
Luxem
bour
g
Franc
e
Germ
any (in
clud
ing
form
er G
DR from
199
1)
Europ
ean
Union
(25
coun
trie
s)
Sweden
Mal
ta
Spain
Austria
Greec
e
Unite
d Kin
gdom
Cypru
s
Denm
ark
Nethe
rland
s
Portu
gal
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
Alacsony végzettségű Középfokú végzettségű Felsőfokú végzettségű
18
A foglalkoztatási ráta eltérése az EU25 országok átlagától (2010)
Slovakia Czech Republic Poland Hungary Bulgaria
-10
-5
0
5
10
15
20
25
30
35
Alacsony végzettségűKözépfokú végzettségűFelsőfokú végzettségű
Forrás: Eurostat
19
Következmények
Munkanélküliség Betegség Társadalmi devianciák Szegénység Szociális függőség Emberi tőke amortizációja A hátrányok inter-generációs öröklődése Társadalmi, gazdasági, területi
SZÉTSZAKADÁS, SZEGREGÁCIÓ
20
A regisztrált munkanélküliek számának alakulása (1990 – 2011)
1 9 17 25 33 41 49 57 65 73 81 89 97 1051131211291371451531611691771851932012092172252332412490
100000
200000
300000
400000
500000
600000
700000
800000
Munkanélküliek száma
21
A munkanélküliek száma és a regionális különbségek mértéke
1 10 19 28 37 46 55 64 73 82 91 100 109 118 127 136 145 154 163 172 181 190 199 208 217 226 235 244 2530
100000
200000
300000
400000
500000
600000
700000
800000
15.00
17.00
19.00
21.00
23.00
25.00
27.00
29.00
Munkanélküliek száma Hoover index
22
Területi polarizáció – kistérségi munkanélküliségi arány alakulása (2010)
23
A területi szétszakadás jellemzői és következményei
Iskolai szegregáció Lakóhelyi szegregáció Munkapiaci szegregáció Halmozottan hátrányos helyzetű helyi
társadalmak – gettók, stressz övezetek kialakulása
A magyarországi gyermekek egyre nagyobb hányada hátrányos helyzetű családokban lakóközösségekben, lepusztuló térségekben stressz-övezetekben él.
24
Összefoglalva
A rendkívül alacsony foglalkoztatási ráta egy területi, társadalmi, gazdasági szétszakadás egyik indikátora
Az eddig alkalmazott gazdaságpolitika, szakpolitika nem tudta kezelni ezt a problémát
Ezt a folyamatot meg kell törni, az országot a foglalkoztatást és a termelékenységet egyaránt növelő fejlődési pályára kell állítani
Hogyan?
25 II. Mi lesz?
26
Versenyképes gazdaság és foglalkoztatás
Versenyképes 21. századi gazdaságban csak versenyképes 21. századi tudással lehet munkához jutni.
Az előző időszakban kiszorultak a foglalkoztatásból mindazok akik nem rendelkeztek a 20. századi piacgazdaságban szükséges alapkompetenciákkal
A következőkben ki fognak szorulni a foglalkoztatásból mindazok akik nem rendelkeznek 21. századi kompetenciákkal
Megállítható, megfordítható-e ez a tendencia?
27
Kompetenciák
Írás
Olvasás
Számolás
GondolkodásmódKreativitás és innováció, kritikai gondolkodás, probléma megoldás,
döntéshozatal, tanulási képesség, a tudás hatékony alkalmazásának
képességeMunkamódszerek
Kommunikáció, együttműködésMunkaeszközök
Információ megszerzése és feldolgozása, információs és kommunikációs
technológiák alkalmazásaÉletmód
Állampolgárság – helyi és globális, életmód és karrier , egyéni és
társadalmi felelősség, kulturális kompetenciák
Forrás: Assessment and Teaching of 21st Century Skills project
Alapkompetenciák 21. századi kompetenciák
28
A termelékenység és a foglalkoztatottság alakulása (1989 = 100%)
60 65 70 75 80 85 90 95 100 105 80.00
100.00
120.00
140.00
160.00
180.00
200.00
220.00
240.00
1989
2011
?
1996
a
2008
29
Szerkezetváltás - közelmúlt1997 - 2008
29
-50
-40
-30
-20
-10
0
10
20
30
40
50
A feladatok jellege szerint
Nem rutin szolgáltatás és fizikaiRutin szellemi és fizikaiNem rutin analitikus és interaktiv
Nag
ybrit
tánia
Ném
etor
szág
Span
yolors
zág
Svájc
-40
-20
0
20
40
60
80
Képzettség
Alacsony Középfok Felsőfokú
Forrás:Oesch and Menes (2010)
3030
MTA KTI – Munkaerő-piaci előrejelzés (TÁMOP2.3.2)
• Közgazdaság- statisztikai modellkeret• Adatbank• Feltáró kutatások• Munkaerő-piaci előrejelzés készül 10 ágazatra és
200 foglalkozási csoportra, közép- és hosszú távra
• Előrejelzési jelentés a szakértő felhasználók számára amely jól áttekinthető módon értelmezi a számítások és kutatások eredményeit
• Web-alapú információs rendszer felépítése, amely a munkaerő-piaci előrejelzést a nem szakértő felhasználók (például álláskeresők, munkáltatók) számára elérhetővé teszi. http://elorejelzes.mtakti.hu
31
A kompetenciák hiánya – alacsony növekedési potenciál
Az ország hosszú távú növekedési potenciálját az emberi tőke minősége, a szükséges kompetenciák megléte vagy hiánya határozza meg
A magyar iskolások jelentős része nem rendelkezik az alapkompetenciák elsajátításához szükséges tanulási képességekkel sem.
A magyar iskolák jelentős része nem tudja megtanítani a gyerekeket a 21. századi kompetenciákra
A magyar felnőttek jelentős része nem rendelkezik a szükséges kompetenciákkal és nem rendelkezik a kompetenciák megszerzéséhez szükséges tanulási képességgel
32 III. MIT LEHET TENNI?„Az alkotó élethez szükséges oktatás a növekedés motorja.”
Róna Péter
33
Egy közgazdaság-tudományi perspektíva
Forrás: J.J. Heckman
34
OK! De mi a modell narratívája?
Invesztáljunk minél korábbi életkorban történő beavatkozásokba!
De pontosan mit kell csinálnunk? A válasz megköveteli az ok okozati összefüggést
létrehozó mechanizmusok megértését, a beavatkozások gondos előkészítését és
hatásvizsgálatát. Szükség van a tanulási folyamatot feltáró
idegtudományi, magatartástudományi, pszichológiai, oktatástudományi kutatásokra, a pedagógia gyakorlat tapasztalataira.
35
Közgazdaságtudományi, neuro-biológiai és magatartástudományi perspektívák
Közgazdaságtudomány: A koragyerekkori környezet hatása a felnőttkori munkapiaci sikerekre és kudarcokra
Magatartástudomány: A koragyerekkor meghatározó a felnőttkorban fontos kompetenciák elsajátítására való képesség szempontjából
Neurobiológia: a koragyerekkori események hatása a gyermeki agy fejlődésére
36
Célzott kutatások – fundamentális jelentőségű eredmények
Különösen fontosak a beavatkozások hatásait hosszú távon értékelő tudományos igényű
empirikus elemzések.
Science:Investing Early in Education. SCIENCE VOL 333. 19 AUGUST. 2011 . www.sciencemag.org/special/education2011/
37
A feladat-végrehajtási kompetenciák szerepe a tanulásban
Diamond and Lee: Interventions Shown to Aid Executive Function Development in Children 4 to 12 Years Old. In: Science:Investing Early in Education. SCIENCE VOL 333. 19 AUGUST. 2011 www.sciencemag.org/special/education2011/
Feladat-végrehajtási készségek (intuíció, meggondolt és kevésbé impulzív reakciók, koncentrálóképesség önfegyelem)
A feladat végrehajtási képességek korai fejlesztésének eredményei. A legsikeresebb módszerek kombinálják a célzott fejlesztéseket a szociális készségek és a fizikai készségek fejlesztésével. (Közösségi játékok, jóga, harcművészetek, zene, tánc ….. )
38
A gyermekkori önkontroll hosszú távú hatásai
J. Heckman (ed.) 2010: a gradient of childhood self-control predicts health, wealth, and public safety. PNAS | February 15, 2011
39
Egy fejlődésbiológiai keret a tanulási, magatartásbeli és egészségi különbségek megértéséhez
jó
rossz
Gondozás
Fizikai, kémiai,Épített környezet
egészséges
egészségromboló
Személyes kapcsolatok
Odafigyelőtámogató
Elhanyagoló, káros
Genetikus örökségés a környezet interakciója
Kumulatív hatások
A szenzitív periódusokban Bekövetkezett biológiai hatásokHosszú távú következményei
Oksági mechanizmusok
Pszichológiai adaptációk és károsodások
Egészséggel kapcsolatosmagatartások
javít
károsít
Oktatási eredményekGazdasági termelékenység
jó
rossz
Fizikai és mentális egészség
jó
rossz
Forrás: Shonkoff 2010.
Az egészséges fejlődés alapjai Korai károsodások forrásai
A tanulás, magatartás és egészségfelnőttkori jellemzői
Idegrendszer
Immunrendszer
40
Alapkoncepciók I.
A koragyerekkori fejlesztés alapozza meg a közösség, és a gazdaság fejlődését, ez teszi képessé a gyermekeket a sikeres és egészséges életre.
Az emberi agy szenzitív periódusok sorozatán keresztül fejlődik. Ezek szorosan kapcsolódnak speciális képességeinkhez.
Az egészséges fejlődés alapfeltétele a szoros, személyes visszacsatolásokon alapuló kapcsolat a szülő, gondozó és a gyermek között.
41
Alapkoncepciók II.
Az agy és a kognitív képességek egyaránt alulról felfele épülnek fel, ahol a korábban megszerzett képességek alappillérei a későbbiekben megszerezhető képességeknek.
A gyermekkorban elszenvedett mérgező stressz-hatások rendkívül károsak a fejlődő agyra és egész életre kiható következményekkel járnak a tanulási képességekre, magatartás zavarokra, a fizikai és mentális egészségre.
A koragyerekkori fejlődéshez megfelelő környezet kialakítása sokkal kevésbé költséges mint az élethosszig tartó problémák kezelése.
42
.
IV. Tudomány és szakpolitika
43
Paradoxon
A 21. századi kompetenciák sikeres elsajátítása csak akkor lehetséges ha a koragyerekkorban megóvtuk a gyereket a negatív hatásoktól és a fejlődés egymásra épülő szakaszaiban a gyermek megkapta a fejlődéshez szükséges feltételeket
Minél erősebb a 21 századi kompetenciák megléte annál fontosabb ez az összefüggés
Magyarországon a gyermekek egyre nagyobb hányada olyan környezetben, stressz-övezetekben él ahol nem kapja meg a fejlődéséhez szükséges feltételeket és ahol nem védik meg a mérgező stressz-hatásoktól.
44
Ha ezen nem tudunk változtatni
A gyerekek jelentős része egész életére kiható ártalmakat szenved már a magzati életszakaszban
Egész életére kiható ártalmakat szenved kisgyerekkorban, amely később már nem, vagy csak részben korrigáltató az óvodai és iskolai fejlesztési programokkal
Nem szerzik meg a tanuláshoz és a sikeres élethez szükséges végrehajtási kompetenciákat
Nem tudják elsajátítani a 21. században elengedhetetlen alapkompetenciákat
45
?
Hogy jön ide az adósságcsökkentés és a
költségvetési deficit lefaragása?
46
J.J. Heckmann: Letter to the Joint Select Committee on Deficit Reduction. 2011. szeptember 11.
„… Nem kétséges, hogy csökkentenünk kell a szövetségi költségvetés hiányát. A
kérdés az, hogy van e bátorságunk új módon gondolkodni, kijavítani korábbi
hibáinkat, abbahagyni mindazt ami eredménytelen és abba invesztálni ami
működik.”
47
Mi a probléma?
.. Amerika súlyos problémája a megfelelő képzettséggel rendelkező munkaerő hiánya.
… A költségvetés hiánya nagymértékben a munkaerő kompetencia hiányára vezethető vissza.
A közelmúlt kutatásai feltárták ennek a hiánynak az alapvető okait.
… Az ország nem képes versenyben maradni a globális gazdaságban, ha nem képes ellátni a szükséges kompetenciákkal azokat az egyre növekvő számú gyermekeket, akik nincsenek felkészülve az iskolára, a munkára, az életre.
48
Mit tegyünk?
A kora gyerekkori fejlesztések több és nem kevesebb forrást igényelnek
A minőségi koragyerekkori fejlesztés hatalmas hozamokkal jár, mérlegeljük a költségeket és hasznokat a költségvetési döntések előkészítésekor
Válasszunk: vagy korai beavatkozásokkal csökkentjük a későbbi iskolai eredmények különbségeit vagy az állam később sokkal nagyobb költségekkel kezeli a korai beavatkozások hiányából eredő hatalmas gazdasági és szociális problémákat
A koragyerekkori egészséges környezet nagymértékben determinálja a későbbi egészségügyi kiadásokat
Az államnak különös figyelmet kell fordítania a veszélyhelyzetben lévő gyermekekre
A szakpolitika formálói támaszkodjanak a már bevált modell programokra
Gyűjtsék, elemezzék az életpálya egészére vonatkozó adatokat Támaszkodjanak a magán kezdeményezésekre a koragyerekkori
beavatkozások területén is.
49
Koragyerekkor – lehetőségek és veszélyek
Jack P. Shonkoff (2011):
„A koragyermekkorban megszerzett alapokra épül a későbbi felelős állampolgári tudat, a gazdasági prosperitás, az egészséges közösségek, a következő generációk felnevelése. A gyenge alapok aláássák az egész nemzet társadalmi és gazdasági életképességét.”
50
H. L. Mencken:
„Minden bonyolult problémára van egy
megoldás amely egyszerű, plauzibilis és rossz.”
51 Köszönöm a figyelmet!