Post on 27-Feb-2020
Egy tanuló tanulási stratégiájának
megfigyelése
BÁTKY EDIT
Készítette: Bátky Edit szakvizsgázott fejlesztőpedagógus
1
I. A tanulás idegi működései
Az információk rögzítésében, megőrzésében, felidézésében több agymező
működik együtt sokoldalú, bonyolult kapcsolatokkal. Nem beszélhetünk tehát
olyan határozott elkülönülésről, mint ahogy például az érzékszervi működések,
vagy a mozgásszabályozás eléggé világosan körülírható agyrészekhez
kapcsolódik. Feltérképeztek azonban már néhány kritikus területet, melyeknek
roncsolódása vagy megbetegedése emlékezetkárosodást okoz. Ilyen módon
bizonyos memóriafunkciók helyhez kötődése meghatározható.
A limbikus rendszer egyben az érzelmek keletkezésének helye is. Ez megfelel
annak az ismert összefüggésnek, hogy a tanulást mélyen befolyásolják az
érzelmek. Ezen kívül az érzelmek kapcsolódása az emléknyomokhoz a
környezethez való alkalmazkodás fontos feltétele.
A tanulás és az érzelmek kapcsolatának mindennapos példája az a közismert
pedagógiai tapasztalat, hogy a kellemes örömteli tanulás eredményesebb. A
negatív élmény viszont, különösen a szorongás, a bevésést, a rögzítést, a
felidézést egyaránt megnehezíti. A félelemkeltés, mint pedagógiai teljesítmény-
dopping, sajnos még ma is használatos. Hatása azonban kétes értékű, mert
feltétlenül elkerülő reakciót vált ki.
Az emlékek tárolásának háromféle módját különíti el.
1. Szenzoros tárolás. Figyelemelőtti rögzítésnek is nevezik, mert az érzékelt
benyomás (látvány vagy hanginger) 1-2 másodpercig megmarad a tudatban
akkor is, ha nem figyelünk rá. Például ha elmerülten dolgozunk, nem hallgatunk
oda a felhangzó óraütésekre. Nem is tudjuk hányat ütött az óra. Mégis, ha rögtön
utána megkérdezik tőlünk, akkor belső hallásunkban visszaidézve az elzengett
hangokat, utólag meg tudjuk számlálni, hány óraütést hallottunk.
Készítette: Bátky Edit szakvizsgázott fejlesztőpedagógus
2
2. A rövidtávú emlékezés időtartama 5-30 másodperc. Ezután az új
információ kiszorítja a régit. Ezt a rögzítésmódot használjuk fel akkor, amikor
telefonszámot akarunk megjegyezni. Eszünkben van addig, míg tárcsázunk, de
utána rögtön elfelejtjük, hacsak nem teszünk külön erőfeszítést a megjegyzésére
a számjegyek elismétlésével.
Az agy különböző területein zárt neuronláncok vannak. Ha ezeket valamelyik
ponton inger éri, akkor az egymásba kapcsolódó idegrostokon az ingerület
körbejár addig, míg magától ki nem alszik, vagy más neuronokról befutó gátlás
semlegesíti, illetve amíg hosszútávú emléknyommá átalakul.
3. A hosszú távú emlékezet az információ tartós megőrzését jelenti, esetleg a
teljes életidőn keresztül. A hosszú távú emlékezés a rövidtávú emléknyomok
megszilárdulásával jön létre. A rögzítés folyamatát befolyásolja a kódolás típusa
(verbális, vizuális stb.) és a feldolgozás mélysége (figyelem, érzelmi hatások,
ismétlések stb.)
A hosszú távú emlékezet működésmódjára több elmélet született, azonban
egyik se teljesen bizonyított ma még. Egyes kutatók arra gondolnak, hogy az
információt a sejtek átörökítő anyaga, a DNS és RNS hordozza. Ezek a
vegyületek – durva hasonlattal – mint öntőformák az ércet, úgy formálják
mindig azonos szerkezetre a sejtek anyagait a folyton megújuló fehérjeszintézis
során. Az információ-felvétel kapcsán keletkezett kémiai változás az öröklési
anyagban eszerint maradandóan változtatná meg a fehérjeszintézis programját.
Így az idegsejt a napi 20-szori fehérjekicserélődés közben is megőrizné a kapott
információt.
Az emlékezéssel kapcsolatos idegélettani tanulmányok jelentősége számunkra
abban áll, hogy ezek segítségünkre vannak helyes pedagógiai szemlélet és
gyakorlat kialakításában a tanulás módszereit illetően. A memória biztonsága,
kapacitása a tanulásban létkérdés. Egyrészt az a fontos, hogy a tanuló mennél
gyorsabban és könnyebben sajátítsa el a tudnivalókat, másrészt pedig az, hogy a
felidézés zavartalan legyen, ne tegyék azt tönkre különféle gátlások.
A memória kapacitása, a bevésés könnyedsége, a megőrzés hiánytalansága,
az előhívás biztonsága nagymértékben függ a belső környezettől, a szervezet
Készítette: Bátky Edit szakvizsgázott fejlesztőpedagógus
3
állapotától, ennél fogva ugyanannál a személynél is széles határok között
változhat a gyenge és az egyéni optimum között. A normális életrend, a
megfelelő edzés, szabadlevegőzés, helyes táplálkozás és fényellátás, az ésszerű
gyakorlás, a munka és pihenés okos szervezése, egyszóval a munkaképesség-
gondozó életforma megvalósítása a tanulási képességet is az egyéni legjobb
szinten tartja.
A tanulási képességek kibontakozását nagyban befolyásolja a gyerek lelki
teherbíró képessége, értelmi kapacitása, szociális kapcsolatai, a világban
elfoglalt helye, a család megsegítő légköre. A sikeres tanuláshoz elengedhetetlen
az alábbi pszichikus funkciók megfelelő szintje:
II. A sikeres tanulás feltétele a pszichikus funkciók jó működése
1. Differenciált vizuális észlelés
- alakkonstanciák kialakulása (szín, forma, nagyság)
- alak-háttér percepció helyessége
- gestalt- látás (összetartozó egységek egészként való észlelése)
- szerialitás helyessége
- vizuális helyzet észlelésének helyessége
- ritmus helyessége
2. A hallott információ pontos észlelése és megkülönböztetése
- auditív észlelés és differenciálás megfelelő szintje mind a hallás, mind a
beszédhallás területén
- fejlődés során kialakuló fokozatok: - technikai hallás (zörejek, zajok, technikai
hangok észlelése
- beszédhangok meghallása és visszaadása
- nyelvállás megfigyelése
Készítette: Bátky Edit szakvizsgázott fejlesztőpedagógus
4
- értelmezés, asszociációk
3. Koordinált mozgás
- megfelelően vezérelt és kivitelezett mozgás a nagymozgások és a
finommozgások, grafomotorika terén
Nagymozgásnál
- testséma
- lateralitás
- alap mozgásformák
- térbeli tájékozódás
- egyensúlyérzékelés helyessége
- szem- kéz- láb koordináció megléte
Finommozgásnál
- grafomotoros fejlesztés
- szem-kéz koordináció
- beszéd és írásmozgás összekapcsolása
4. Rövid idejű vizuális és verbális emlékezet
-vizuális emlékezet:
- test helyzet, testmozgás emlékezetből való bemutatása
- képek emlékezetből való bemutatása
- auditív emlékezet:
- hang analízis- szintézis helyessége
Készítette: Bátky Edit szakvizsgázott fejlesztőpedagógus
5
- auditív zártság helyessége
- auditív ritmus helyes érzékelése
5. A látott, hallott, tapintott információk összekapcsolása
- keresztcsatornák helyes működése
6. Figyelmi koncentráció
- a figyelem tartósságának, szelektivitásának, megosztásának, intenzitásának
helyessége
III. Egy szakiskolai tanuló tanulási stílusának vizsgálata
„Az iskolai, tanulási kudarc relatív fogalom, a nemzetközi
szakirodalomban e jelenség többféle nézőpontot kifejező megnevezését találjuk.
Egyes megnevezésekben az iskolai követelményekhez mért normatív
megközelítés érvényesül, másokban a jelenség leíró megnevezésének szándéka
tükröződik. A tanuló képességei és iskolai teljesítménye közötti egyensúly
hiány, egyéni tanulási nehézség, tantervi célokhoz mért tanulói teljesítmény,
tanulási képtelenség, az alapoktatásban való akadályozottság, alacsony teljesítés,
alulteljesítés, iskolai lemorzsolódás – a hazai problémaazonosításban eléggé
elterjedtek.” (Horváth Zsuzsanna, Új Pedagógiai Szemle )
Dolgozatomban egy 13 éves tanulót figyeltem meg. Megfigyeltem tanítási
órákon, fejlesztő foglalkozásokon, interjút készítettem édesanyjával, tanulási
szokásait kérdőívekkel mértem fel. Zsolt tanulmányi eredménye és teljesítménye
nagy erőfeszítések árán sem javul. Arra a kérésre szerettem volna választ kapni,
hogyan befolyásolja a teljesítményt a napi terhelés, a motiváció, a tanulási
szokások. Lehet-e ezen változtatni. Meg kell vizsgálni a tanulás belső és külső
Készítette: Bátky Edit szakvizsgázott fejlesztőpedagógus
6
feltételeit, ezeknek összefüggéseit, azoknak a képességeknek a meglétét, amik
elengedhetetlenek az iskolai tanulás eredményességéhez.
1. A gyerek bemutatása
Az öröklés és a környezet meghatározza adottságainkat, lehetőségeinket. Amit
otthonról hozunk, és amit megtapasztalunk, látunk, hallunk az utcán, a
televízióban, az iskolában, mind, mind hozzájárul ismereteink gyarapításához,
beépüléséhez. A környezet, amiben nevelkedünk, mind ráírja jegyeit
személyiségünkre. A vizsgált tanuló, Zsolt nehezen teljesít az iskolában,
eredményei gyengék. Kognitív képességei átlag alattiak, ezt bizonyítja Nevelési
Tanácsadó pszichológiai és pedagógiai vizsgálata. Zsolt megkésett
beszédfejlődése miatt, már az óvodában logopédus foglalkozott vele, a Nevelési
Tanácsadó javaslatára. Az általános iskolát több kevesebb sikerrel kezdte el.
Szorongó, visszahúzódó kisiskolás volt. A hátrányok az évek előre haladtával
egyre halmozódtak Nagyon gyengén teljesített Sikerélménye szinte alig, alig
volt. A középiskolába 16 éves korában került, kis létszámú fejlesztő osztályba.
A közoktatási törvény értelmező rendelkezései szerint sajátos nevelési igényű
gyermek, tanuló az, aki a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs
bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos,
autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan
fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus
okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd (SNI A – Kt.121.
§ 29. a) pont), illetőleg aki a megismerő funkciók vagy a viselkedés
fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos
rendellenességével küzd (SNI B – Kt. 121. § 29. b) pont).
Zsolt SNI B, azaz megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének
organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd
(SNI B – Kt. 121. § 29. b) pont). Bizonyos kognitív részképességei igen
alacsony értéket mutatnak. Intelligenciája átlag alatti övbe tartozik. Diszlexia
maradványtünetei fellelhetők. Diszkalkuliás.
Készítette: Bátky Edit szakvizsgázott fejlesztőpedagógus
7
Milyen maradványtünetek utalnak a diszlexiára?
Az olvasás és az írás terén: betűk felcserélése (alaki vagy fonetikai
hasonlóság miatt), betűkihagyás, betűbetoldás, betűcsere, a szövegértés zavara,
nehézkes, lassú tempó, gyenge helyesírás. A beszéd területén: a gyermekkésőn
kezdett el beszélni, ezért szó és mondatalkotási nehézség, szegényes szókincs
jellemzi. A magatartás terén: frusztráció, neurotikusság, nagy mértékű
szorongás egyéb tünetek: téri-idői tájékozódás gyengesége, gyenge ritmusérzék,
dominancia zavarok és a nehezen kialakult testséma, szerialitás probléma,
fáradékonyság, ügyetlen finommozgások, gyenge rövidtávú memória.
Milyen tünetek utalnak a diszkalkuliára?
A diszkalkulia a számolási képesség részbeni hiányát, zavarát jelenti.
Diszkalkuliás az a gyerek, aki a matematika megtanulásához célzottan szükséges
részképességei fejlődésében elmarad a többi tantárgy megtanulását szolgáló
részképességek fejlődéséhez képest.
Diszkalkuliás az a gyerek, akinél a matematikához szükséges
részképességek fejlődése tartósan és jelentősen elmarad a többi tantárgy
megtanulását szolgáló részképességek fejlődésétől.
1. sz melléklet. Nevelési Tanácsadó vizsgálata
2. A gyerek fejlődésének története és a pillanatnyi állapot.
2. sz melléklet. Interjú az anyával
3. Teljesítmény-próbák
Az órákon nyújtott teljesítmény, a feleletek, dolgozatok eredményei tükrözik az
teljesítményt. A megfigyelés lehetőséget ad arra, hogy alaposan elemezzük a
tanuló kognitív képességeit, emlékezetét, figyelmét, gondolkodását,
viselkedését, a kortársakhoz való viszonyát.
3. sz melléklet. Órai megfigyelés
4. számú melléklet Megfigyelési lap
Készítette: Bátky Edit szakvizsgázott fejlesztőpedagógus
8
4. Tanulásdiagnosztikai kérdőívek (önvizsgálat)
a. Önvizsgálat
A tanulás belső feltételei az önismeret, önértékelés, tehetség, képesség,
kíváncsiság, szándékok, akarat, motíváció, érdeklődés, és a tudásvágy. Zsolt
önmagáról alkotott képe pozitív. Egy jóindulatú, őszinte, segítőkész, becsületes,
barátságos, kedves, jószívű embernek tartja magát. Vannak céljai. amiket el
szeretne érni. Önértékelése nem reális képet mutat. Önmagát felül reprezentálja.
A motiváció hatja át egész lényét, ennek köszönheti azokat az eredményeket,
amiket elért.
ERŐSSÉGEK
Önmegvalósítás
Szeretet a szakma szeretete
Biztonság
Kitartás
A gyakorlati munkában jól dolgozó
Érdeklődés
Önbizalom
GYENGESÉGEK
Értelmi képességek
Fanulási zavar
Pszichés állapot
Fáradékonyság
Vegetatív labilitás
Készítette: Bátky Edit szakvizsgázott fejlesztőpedagógus
9
LEHETŐSÉGEK
Támogatás
Fejlesztés
Társas kapcsolatok
Család
Speciális tanulási stratégia
VESZÉLYEK
Sikertelenség
Rossz kedv
Pszichoszomatikus betegségek
Magány
Depresszió
5. számú melléklet Önvizsgálat
b. Érdeklődési kör
Az érdeklődési köre Zsoltnak kizárólag a filmnézés és a tv köré
összpontosul. Nem szeret olvasni, igazi ambiciói nincsenek. Egyetlen egy dolog
foglalkoztatja, hogy sikeres szakmai vizsgát tegyen, és a hentes szakmában
dolgozzon, mint édesapja. A munka és a tanulás teszi ki a nap nagy részét.
Nincsenek barátai, a család szerepe viszont fontos számára. Különösen nagy
életcélja sincs. A tudásvágya is leszűkül a szakmára, azon belül is a gyakorlati
tevékenységre. Zárkózott gyerek, aki inkább a felnőttek körében érzi jól magát.
Serdülő korából adódóan már vágyik egy partnerkapcsolatra. De ez a vágy túl
komoly, mert a családalapítás köré épül. Felnőttes gondolkodású. Az élet apró
örömeit nem észleli. A tanulás a kényszer, a kínlódás, az akadályok sokasága.
Nem találta meg még azt az utat, ami számára nemcsak a küszködés lehet.
Ehhez a családi támogatás, baráti kapcsolatok elengedhetetlenek. Segítségre
szorul.
6. sz melléklet. Érdeklődési kör kérdőív
Készítette: Bátky Edit szakvizsgázott fejlesztőpedagógus
10
c. Vágyak, kívánságok ( kérdőíves vizsgálat)
7. sz melléklet. Titkos kívánságom
d. Tanulási stílus vizsgálata
Tanulási stílus az egyén által leginkább előnyben preferált külső és
belsőtanulási feltételek, módok. A tanulási stílusban az érzékleti modalitások, a
társas ill. fizikai környezet, az érzelmi feltételek, valamint az egyén
reakciómódja fejeződnek ki. Zsolt a vizuális ingerekre figyel elsősorban. Önálló
tanuláskor gyakran hangosan olvassa fel a tananyagot. Többszöri elolvasás után
sem érti meg a szöveget. Mechanikusan próbálja megtanulni. Az olvasottakat
nem tudja értelmezni, szó szerint reprodukál.
Egyedül tanul, nem szereti ha valami, vagy valaki megzavarja. A
szobában teljes csendnek kell lennie. Figyelme könnyen elterelődik Ha
gyakorlatban kell megoldania némileg jobb teljesítményt nyújt. Ezt tükzöződik
az eredményeiben is. A gyakorlati tárgyak eredményei jobbak. Úgy érzi, ha
valamit megcsinál, érzékel, észlel, tartósabban megmarad emlékezetében. Arra
törekszik, hogy a tanulás folyamatában több gyakorlati ismeretre tegyen szert.
8. számú melléklet
e. Globális feldolgozási képesség
A kérdőív alapján először át kellett tekinteni a leírt faladatokat, de nem
kellett volna elkezdeni megoldani. Zsolt az első mondatot rosszul értelmezte, és
elkezdte a feladatokat megoldani. Mivel a vizsgálatra 3 perc volt meghatározva
természetesen nem tudta megoldani. De nem is kellett, hiszen nem ez volt az
utasítás.
9. számú melléklet
Készítette: Bátky Edit szakvizsgázott fejlesztőpedagógus
11
5. Életritmus, életstílus, terhelési szint
1. Napi terhelési szint
0
2
4
6
8
10
12
tanítás külön óra délutáni tanulás közlekedés összes terhelés
óra
kategórák
Napi terhelés
A közlekedés és az összes tanulással töltött idő nagyon magas.
Készítette: Bátky Edit szakvizsgázott fejlesztőpedagógus
12
0
0,5
1
1,5
2
2,5
matematika magyar szakmai egyéb gyakorlat
óra
elfoglatság típusa
Délutáni tanulás
Az iskolai tanulás mennyiségének növekedésével nő a délutáni tanulás ideje.
0
0,5
1
1,5
2
2,5
3
3,5
matematika magyar szakmai gyakorlat
tan
tárg
yi
átl
ag
ok
tantárgyak
Tantárgyi eredmények
Az elméleti tantárgyak eredményei gyengébbek, mint a gyakorlati tárgyaké
Készítette: Bátky Edit szakvizsgázott fejlesztőpedagógus
13
0
0,2
0,4
0,6
0,8
1
1,2
sport DÖK gyakorlat fejlesztés korrepetálás
óra
elfogllatság
Egyéb elfoglaltság
Az egyéb elfoglaltsága pár óra
0
0,2
0,4
0,6
0,8
1
1,2
elő
ford
ulá
s
tünet
Pszichoszomatikus tünetek napi gyakorisága
A pszichoszomatikus tünetek gyakran jelentkeznek.
Készítette: Bátky Edit szakvizsgázott fejlesztőpedagógus
14
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
százalé
k
ok
Miért jársz iskolába?
A tanulás elsődleges motívációja a tudás, a társas kapcsolatok kevésbé fontosak.
0
1
2
3
4
5
6
matematika magyar szakmai elmélet
szakmai gyakorlat
egyéb
erő
sség
i fo
k 5
-ös s
kálá
n
tantárgy
Tantárgyak nehézségi foka
Az elméleti tárgyak, matematika, magyar nyelv, szakmai elmélet nehezebbek,
mint a gyakorlati tárgyak,
Készítette: Bátky Edit szakvizsgázott fejlesztőpedagógus
15
A tanítás módszerei nagymértékben befolyásolják a tanulás folyamatát. Ha a tanár
csak diktál, és írni kell vagy csak ha verbálisan adja át az információt zavar lép fel az
információ feldolgozás során, a gyerek elakad, nem tudja folytatni. Sok esetben annyira
lemarad, hogy már figyelme is elvész. Mással kezd foglalkozni, vagy kérdezősködik, amivel
megzavarja az órát. Napjainkban az iskoláskor igen megterhelt életszakasz, jóllehet a tanulás
maga természetes élettevékenység. Az ember élete minden percében tanul, tapasztalatokat
szerez, feldolgozza, elraktározza, és ez nem szükségszerűen megterhelő. Ami azonban a
szervezetet extrém módon igénybe veszi, az a tanulás jelenlegi módja és körülményei.
Évtizedek óta minden tantervi reformmal növekszik az iskolások munkaterhelése. Már
negyven évvel ezelőtt leírták, hogy a tanulók munkával töltött ideje felső tagozattól eléri,
vagy meghaladja a felnőttek törvényes munkaidejét. A szellemi elfoglaltság túlsúlya illetve a
normális fizikai edzés elégtelensége következtében kialakuló testi gyengeségekről,
immunrendszeri leromlásról, idegrendszeri labilitásról fél évszázada folyamatosan cikkeznek
a szakemberek. Eljutottunk egy olyan ponthoz, ahol a terhelés és teherbírás egyensúlya
megbomlik. A munkaalkalmasság alakulása a jövőben már nem bízható a véletlenre, hanem
tudatos fejlesztést és gondozást kíván. Ez a feladat pedig az iskolára vár. Mint ahogy a
követelményrendszer az iskolában fogalmazódik meg, úgy a követelmények teljesítésének
feltételeit is az iskolában kell megteremteni. Napjainkban az emberi munkaképesség
pedagógiai kategóriaként is megjelenik. Az egyes életkori szakaszok más és más feladatokat
kívánnak. A napirend jó megszervezése hozzájárul a sikeres tanuláshoz. A tanulás és a
pihenés arányának jó megválasztása is segít a siker elérésében. Zsolt a kérdőíves vizsgálat
során megdöbbentő adatokat produkált. A napi elfoglaltság tekintetébe elmondható, hogy a
nap nagy részét utazással és tanulással tölti. Ettől nagyon elfárad. Nagyon kevés idő jut a
szabadidő eltöltésére. Ez szinte a ház körüli munkákkal telik, állat etetés, kertgondozás.
Hétvégén sem jár szórakozni. Akkor inkább a nagyobb feladatokat látja el a ház körül. Sokat
dolgozik. Fizikai munka végzéssel egészíti ki zsebpénzét. A délutáni tanulási idő is magas,
mégsem tükrözik az eredmények. Az iskolai tanulással kapcsolatban megállapítható, hogy
saját elmondása szerint sokszor ideges, fáj a gyomra, remeg a keze. Több pszichoszomatikus
tünetet mutat. Az iskolai tantárgyak közül szinte mindet nehéznek találja, kivéve a szakmai
gyakorlatot. A nehéz tantárgyakat nem szereti, de tanulni kell, mert célja a vizsga
megszerzése, ezt egy korábbi kérdőíves vizsgálatban is hangsúlyozza. Sokat
tanul egy egy dolgozatra felelésre, mégis a tantárgyi átlagai rosszak. Iskolába
azért szeret járni, mert kell, de legszívesebben már dolgozna. Egyes tanárokat
szeret, főleg azokat, akik szerinte jól tanítanak, akik nemcsak lediktálják az órán
a megtanulandó anyagot, hanem vetítenek, ábrákat mutatnak, gyakorlati
példákkal szemléltetik az anyagot. Megállapítható, hogy terhelési szint mennyire
befolyásolja a sikeres tanulást, főleg ha még idegrendszeri gyengeség, a mentális
Készítette: Bátky Edit szakvizsgázott fejlesztőpedagógus
16
életkorhoz való elmaradás is van a háttérben. A fáradtság, a pihenés hiánya az
egész szervezetét kimeríti.
10. számú melléklet Terhelési szint
6. Megfigyelés fejlesztő foglalkozásokon
A foglalkozásokra nagyon szeret járni. Lehetősége van az egyéni munkára.
Speciális terv alapján van idő mindenre. Nem kell sietni. Az egyik
foglalkozáson egy technológiai folyamatot értelmeznek. A fejlesztőpedagógus
felolvastatja a szöveget, ami a technológiai folyamatról szól. Ezt követően
értelmezik. Pontosan milyen lépésekből áll. A lépéseket papíron rögzítik. A
lépéseket lerajzolják. Algoritmizálják. A fejlesztőpedagógus szétvágja
darabjaira a rajzot, összekeveri, majd kéri Zsoltot, hogy rakja helyes sorrendbe.
A helyes sorrend megállapítása sikerül. Önálló munkaként a folyamat leírása
következik. Karcsi fárad, próbál kibújni a feladat alól. Kéri, hogy inkább szóban
mondja el az anyagot. Írásban kell leírni a tanultakat, de előbb egy 5-10 perces
mozgáspihenővel folytatják. Ez a Kovács-módszerrel valósül meg. Ezt a
mozgássort már alkalmazzák év eleje óta a foglalkozásokon.
Olvasás megfigyelése
Olvasáson az olvasás technikáját és a szövegértést értjük középiskolás
korban. A nyelvi fejlődés zavara hatására sok esetben kialakul a diszlexia,
diszgráfia. Az olvasás vizsgálatánál a következőket lehet megállapítani. Zsoltnál
észrevehető, hogy bizonyos szavak helyett mást olvas. Az olvasási teljesítmény
idejét másodperccel, a hibák számát hibaponttal jelöljük. Az olvasás
vizsgálatánál jelöljük a hangadás tónusát halk, betűtévesztéseket d-t, g-k, ny-gy,
reverziókat, kihagy szótagokat, szóvégi lehagyásokat, ha mást olvas, találgat.
Nevekre való emlékezése gyenge. Az olvasás technikai kivitelezése elmarad a
korához képest. Nem érti a szavakat. Elmondja, hogy nem szeret olvasni.
Írás megfigyelése.
Az írás technikai jellemzőinak megfigyelése, rögzítése: kézhasználata
jobbkezes, ceruzafogása jó, vonalvezetés nyomatéka erőteljes, lendületessége
Készítette: Bátky Edit szakvizsgázott fejlesztőpedagógus
17
változó, íráskép olvashatósága változó, betűkötés dinamizmusa megfelelő,
betűk-szavak tagolása jó.
Nyelvi fejlettség megfigyelése
A nyelvtani fogalmakat nem ismer, rosszul alkalmazza. A szavak
jelentését nem érti, magyarázatra szorul. Szókincse csekély,.A fejlesztő
foglalkozásokon főleg olvasnak, szöveget elemeznek, nyelvi játékokat játszanak.
Több alkalommal használták a Dinamikus olvasás című cd fejlesztőfeladatait.
Ezt a tevékenységet nagyon kedveli, bár a számítógépet nem szereti használni.
Felhasznált irodalom
Fisher, Robert: Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni? Műszaki Kvk. 1999.
Fürstné Kólyi Erzsébet: Hogyan is tanuljak? : Hasznos tanácsok tizenéveseknek
és szüleiknek. – [Bp.] : Honffy
Horváth Attila: Kooperatív technikák : Hatékonyság a nevelésben. – [Bp.] : IFA
OKI Iskolafejlesztő Közp., [1994].
Az iskolai alulteljesítés tanulásmódszertani aspektusból / [szerk.] Mező Ferenc,
Miléné Kisházi Edit. – Miskolc 2004
Kagan, Spencer: Kooperatív tanulás. – Bp. : Önkonet Kft, 2001.
Kline, Peter: Zseninek születtünk! : Hogyan adhatjuk vissza gyermekeinknek a
tanulás természetes örömét? (saját magunkról nem is szólva…). – [Bp.] :
Agykontroll, 1996..
Kovácsné Sipos Márta: A tanulás fortélyai. – Bp. : Nemzeti Tankvk., 2003.
Készítette: Bátky Edit szakvizsgázott fejlesztőpedagógus
18
Lappints Árpád: Tanuláspedagógia : A tanulás tanításának alapjai. – Pécs :
Comenius Bt., 2002.
Metzig, Werner – Schuster, Martin: Tanuljunk meg tanulni! : A tanulási
stratégiák hatékony alkalmazásának módszerei. – Bp. : Medicina, 2003.
Mező Ferenc: A tanulás stratégiája. – Debrecen : Pedellus Novitas,
Nahalka István: Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? : Konstruktivizmus és
pedagógia. – Bp. : Nemzeti Tankvk., 2002..
Oroszlány Péter: Könyv a tanulásról : Tanulási készséget fejlesztő tréning 12-16
éveseknek. – 9. kiad. – Bp. : Független Ped. Int.
Oroszlány Péter: Tanári kézikönyv a tanulás tanításához. – Bp. : Alternatív
Közgazd. Gimn. Alapítvány, 1995. – 322 p.
Oroszlány Péter: Tanulásmódszertan : Tanácsok, módszerek, gyakorlatok a
tanulási képesség fejlesztéséhez 10 éves kortól. – Bp. : METÓDUS-TAN, 2003.
Oroszlány Péter: Tanulásmódszertan : Tanácsok, módszerek, gyakorlatok a
tanulási képesség fejlesztéséhez középiskolásoknak. – Bp. : METÓDUS-TAN,
2004.
Oroszlány Péter: Tanulásmódszertan tanári kézikönyv : Tanítási tanácsok,
módszerek, a tanulási képesség fejlesztéséhet. – Bp. : METÓDUS-TAN, 2004.
Roeders, Paul: A hatékony tanulás titka : Oktatás önirányító kiscsoportokban. –
Bp. : Calibra, [1997].
Szitó Imre: A tanulási stratégiák fejlesztése. – Bp. : ELTE Eötvös K., 2003.
(Iskolapszichológia ; 2)
Tanulási készség tréning serdülők számára / Fürcht László [et al]. – Bp. : ELTE
Eötvös K. – (Iskolapszichológia ; 14)
Készítette: Bátky Edit szakvizsgázott fejlesztőpedagógus
19
Varga Katalin – Hárs István: Légy nyitott! : Életvezetés, kommunikáció,
ismeretszerzés, tanulás. – Bp. : Talentum Kft, 2001. – 147 p.