Developing your text and managing the writing progress

Post on 15-Jan-2016

38 views 0 download

description

Developing your text and managing the writing progress. Düh Tünde. „Az alkotási folyamat”. Egy ember ül (?) egy asztalnál (?) Körülötte mindenhol jegyzetek, információk Közben azon gyötrődik, hogy összerendezze a gondolatait majd papírra/monitorra vesse őket. Stratégiák. - PowerPoint PPT Presentation

Transcript of Developing your text and managing the writing progress

Düh Tünde

Egy ember ül (?) egy asztalnál (?)

Körülötte mindenhol jegyzetek, információk

Közben azon gyötrődik, hogy összerendezze a gondolatait majd papírra/monitorra vesse őket

1) A mítosz felszámolása: Az írás nem egy egyszerű alkotói cselekvés

többlépcsős folyamat, minden egyes lépcső ugyanolyan fontos a folyamat során nemcsak egy piszkozatot eredményez.

2) Ha a szöveg egy része nem állja meg a helyét újrastrukturálás.

3) Tervezd meg az írás szakaszait, tartsd fenn a folyamatot.

A hallgatók gyakran ragaszkodnak ahhoz az illúzióhoz, hogy az írásnak van valamilyen „legjobb módszere” (one best way), és várják, hogy felfedezzék.

A vázlatok segíthetnek, de csak akkor, ha nem azokkal kezded. Ha vázlatokkal kezded az írást, ahelyett, hogy mindent leírnál, ami eszedbe jut, olyan gyorsan, ahogy csak gépelni tudsz, akkor később rájössz, hogy… a törmelékekkel kell dolgoznod.

Howard Becker

Legnehezebb lépés: megtörni egy tiszta felületet: betölteni egy papírt, vagy a képernyőt

Ellenszer: ez csak az első lépés

Mindegy hogyan, milyen sorrendben, írjuk le, ami eszünkbe jut

Egyre nő a szöveg: 30-40 oldalnál már nem tudjuk fejben tartani

2. lépés: fel kell építeni egy logikát a szöveged strukturálásához

Ilyenkor már könnyebb – világosabbak az aspektusai a szövegednek, amiket előzetesen nem tudhattál

Nehézségek: döntési pontok 2 vagy több lehetőség is vezethet tovább, de te csak egyet választhatsz

Talán nincs is helyes döntés az ilyen szituációkban. Az egyetlen, amit tehetsz, hogy feltételesen kiválasztasz egy utat és meglátod, mi történik. Később még segítségedre lehet, ha újra előhívod ezeket a döntési pontokat és értékeled, amit tettél.

1. Nyomtatás: fizikai formájában is lásd2. Javítás: a nyers szövegben is javítsd ki a

melléütéseket, nyelvtani hibákat, ismétléseket, és az egyéb hibákat átlátod a zűrzavart, és a mélyebb szellemi problémákkal foglalkozhatsz

3. Felülvizsgálat: bekezdés szinten - a mondatok, illetve a bekezdés részei, hogyan kapcsolódnak össze, milyen sorrendben vannak.

4. Upgrading: mérlegeld, hogy van-e olyan rész, ahol erősíteni kellene az érveket. Nem kell tudományosan jobban megtámogatni az egyes részeket? Nem kellenek további empirikus bizonyítékok? Az egyes értelmezések nem ütik ki egymást? Óvakodj a tézis-paranoiától is, hogy „túlérveled” vagy túlságosan alátámasztod a nem vitatott kérdéseket is.

5. Átalakítás: lehet, hogy egy fejezetet vagy egy részt radikálisan át kell alakítanod.

1. Érvelés: Ebben a szakaszban lesz pár nyers változatod a monitoron, néhány jegyzeted papíron, végigjátszott, vagy megkísérelt érvek, egy csomó tény, kapcsolatokat találsz, pozíciókat fogalmazol meg – de mindez még nem elfogadható formában van tálalva.

2. Rendbe-szedés: felhalmoztál egy csomó mindent, most újra kell

értékelned a dolgokat.Miután tartottál egy kis szünetet, újra megnézed,

mid van, mit hagytál ki, van e valamilyen következetlenség.

Látni fogod, hogy hogyan kellene átrendezni a dolgokat.

Hasznos lehet, ha megmutatod a szövegedet nem túl kritikus (friendly) embereknek, például hallgató társaidnak, barátoknak, rokonoknak stb. Olyan embereknek is megmutathatod, akik egyáltalán nem jártasak a témában. Ha szerencsés vagy, és kapsz egy-két jó tanácsot az olvasóktól, bele tudod építeni a szövegedbe, ebben a „rendbe-szedő” szakaszban.

3. Megmutatom: sokkal alapvetőbb felülvizsgálatnak vagy átalakításnak veted alá a szöveged: a konzulensed és a tanácsadóid segítségével teljesen átalakítod a szövegedet. Mindig győződj meg róla, hogy a megfelelő visszacsatolást kaptad e szövegedről. Nehéz belehelyezkedni más kutatási projektjébe.

A publikussá tétel nem merül ki abban, hogy megmutatod a konzulensednek, amit írtál. Egy fejezet bemutatása egy barátságos fórumon szintén hasznos lehet, még ha a közönségben nincs is sok ember, aki ismeri a témádat. A feladat lényege, hogy átgondold, hogyan prezentálnád a szövegedet, és hogyan magyaráznád el az embereknek. Azok a változások, amiket előkészítesz, hogy hatásos prezentációt készíthess, és a hozzászólásokat, amiket kapsz, nagyon hasznosak lehetnek.

Miután a konzulensed vagy a tanácsadóid kommentálták a tervezetedet, és talán van még néhány külső véleményed máshonnan is, akkor meg kel tenned néhány gyors változtatást, amik szükségesek, amíg ezek a kritikák vagy reakciók frissek az agyadban. Ez a második felülbírálási kör a végső eleme a fejezeted állandó végső változatodnak. Ez az a változat, amit nyugodtan eltehetsz, hagyd úgy, ahogy van, ne nyúlj hozzá, amíg meg nem írod a teljes szöveged.

4. Publikussá tétel:Szélesebb szakmai körökben.

Néha (talán a korai szakaszokban, vagy az érvelőbb, vagy elméletibb szakaszokban gyakrabban) érezheted úgy, hogy valami nincs rendben a szövegeddel

Ezeken a helyeken több alapvető változtatásra lesz szükség

Újrastrukturálás – jó technika Pszichológiailag nehéz senki nem szereti

elfogadni, hogy amin dolgozott, az nem működik.

Az ötlet, hogy kezdjük újra, meglehetősen ijesztőnek tűnhet, ha nincs egy ötleted arra is, hogy hogyan.

összekötő szavak, kifejezések vagy mondatok meggyőzzék az olvasót hogy az egyik rész zökkenésmentesen kapcsolódik a következőhöz

hatékonyan álcázzák a fejezet szerkezetét, még a szerző elől is

Még ha többször újraolvasol egy fejezetet, akkor is nagy rá az esély, hogy nem egészen érted, mit csináltál.

1. Fejezetcímek, alcímek kiírása – tollal papírral

2. Minden bekezdéshez 1 összefoglaló mondat

3. Számozd be ezeket az összefoglaló mondatokat.

Lesz egy drasztikusan összefoglalt verziód arról, hogy mit mond a fejezeted, egy vagy két oldalban rögzítve. Ebből a nézetből sokkal érthetőbb és egyszerűbb lesz a fejezeted.

A fejezet struktúrája érthető vagy komplex?

Az érvelésed tiszta és logikus vagy homályos?

A jelenlegi részek és alrészek egyformán vagy egyenletlenül vannak felosztva?

A fejezeted analitikus vagy argumentatív jellegű (az érvek rendezésére jó), vagy deskriptív megközelítésű (az érvek rendezéséhez nem jó)?

kb. 5 perc a válaszok néha meglepőek lehetnek Lehet, hogy a válaszokból kiderül,

hogy jelentősen eltérnek attól, amit eredetileg terveztél, de lehet, hogy attól is eltérnek, amit gondoltál, hogy csinálsz.

egy új struktúrát kell kitalálni a fejezetnek

egy új papírra, írj ki alternatív részcímeket és alrészcímeket a fejezethez

próbáld meg másképp rendezni vagy csoportosítani a dolgokat, vagy más sorrendbe tenni az ötleteidet

Mentsd el a már létező szövegedet, és másold át egy új dokumentumba.

A tetejére írd le az új címeket és alcímeket, amiket kitaláltál és copypaste-tel illeszd be hozzájuk a szöveged megfelelő részeit.

Ezután, írd át a befejezést és a bevezetőt, hogy illeszkedjen a szövegedhez.

Nyomtasd ki és olvasd újra a szöveget. Közben gondolkodj azon, hogyan tudnád

újra felépíteni az egészet, összeilleszteni a részeket, hogy a mondatok kapcsolódjanak egymáshoz.

Mindezt írd bele ceruzával.

Melyik működik jobban? Az új vagy a régi? Az egész megközelítés lényege az

összehasonlítás. az új struktúra fizikálisan ott van

előtted, nem csak elméletben sokkal könnyebb meghozni a döntést

Általában az emberek, akik előtt ott az új változat, azt választják – még akkor is, ha előtte ugyan elégedetlenek voltak a szövegükkel, de nem gondolták, hogy van jobb megoldás.

Innentől fogva be kell fejezned az új változatot, de ez kevesebb munka lesz, mint az előző változat elkészítése. Most ugyanis van egy világos terved, hogy mit akarsz csinálni. Néhány összekötő részt ugyan ki kell cserélned, vagy újra kell írnod, de a szöveg nagy része már meg van írva.

Random módon mutass rá a fejezet egy részére! Képzeld magad egy olvasó helyébe, és mond el, hol helyezkedik el a struktúrán belül az a rész, mit követ és mi követi.

Tudsz rá helytálló választ adni? Ha a válasz nem, akkor erősítsd meg a jelzéseidet a szövegben, nézd újra a címeket és az alcímeket megint, és próbáld meg a lehető legjobban leegyszerűsíteni és érthetővé tenni a struktúrát.

A legtöbben addig halogatjuk az írást, amíg csak lehet.

Teljes kiábrándulás: megtervezni, hogy egy héten, vagy egy bizonyos idő alatt mennyit akarsz megírni, és amikor letelt az idő, rájössz, hogy sehol sem tartasz a tervedhez képest.

Nézz szembe azzal, hogy mennyi egyéb dolgod van, és határozd meg reálisan, hogy mennyit tudsz írni egy bizonyos idő alatt.

Készíts egy laza időtervet a szerkesztésre is.

másfél óra itt meg ott, egy rövid vonatutazás stb. hasznos az íráshoz kapcsolódó más dolgokhoz, például ötleteket firkálni, előzetesen újragondolni a firkákat, vagy szerkeszteni egy szövegrészt.

nyers szöveget írni ilyen firkákból, vagy jelentős tartalmat írni, általában 3-4 óra is szükséges.

Zavartalan idő: • nem szakítasz meg telefonhívásokkal, vagy e-

mailekkel, vagy a neten való szörföléssel, és a családtagok vagy barátok sem zavarják meg a koncentrációt.

Ráhangolódás: fél óra• Nézd át a jegyzeteidet, rendezd az ötleteidet,

vagy nézd át, amit legutóbb írtál. Segít, ha begépeled a jegyzeteidet és a dokumentumban rendezed az ötleteidet.

Levezetés: fél óra• Megfelelő módon hagyd ott a szöveget! Próbáld

meg úgy abbahagyni az írást, hogy összegyűjtöd azokat a tényeket, amikre még szükséged lesz, például idézetek, hivatkozások, adatok, vagy más fontos pontok. Ezeket gépeld be a dokumentumba, hogy mikor újra nekiállsz írni, lásd.

Akármilyen hosszú az írási folyamat, nagyon fontos, hogy ne felejtsd el kinyújtani a kezeidet, karjaidat, minden 15 percben. Az állandó megerőltető ülés visszatérő probléma a PHD diákoknál.

Félóránként pedig állj fel, sétálj egy kicsit, és nyújtsd ki magad.

Mindig kitalálunk valamit az írás helyett (például: túltökéletesítjük az előző szövegrészt, újra átnézzük, rendezzük a jegyzeteinket, főzünk egy kávét, megnézünk valami könnyed műsort).

Ez teljesen normális reakció, mindenkinél előfordul nagy nyomás alatt.

Ahogy írod a szövegedet, egyre erősebben befolyásol – tudatosan vagy nem tudatosan – hogy az olvasóid vagy a közönséged, hogy fognak reagálni arra, amit mondasz.

Általában ez pozitívan befolyásol, de az is előfordulhat, hogy leblokkolsz az

olvasóid várható reakciói miatt.

„Néhány ember félreérti, hogy mit jelent az írói blokk. Azt gondolják, hogy nem jut eszedbe semmi. Ez nem igaz. Több száz dolog eszedbe jut, csak egyik sem tetszik.” Neil Simon

Köszönöm a figyelmet!