Post on 30-May-2020
Pedagógiai Program
Comenius Általános Iskola
Szekszárd
1
Tartalomjegyzék
1. Bevezető ............................................................................................................................... 6
1.1. Az intézmény mottója ................................................................................................ 7
1.2. Jövőkép ...................................................................................................................... 8
1.3. Küldetési nyilatkozat………………………………………………………………..9
1.4. Az intézmény adatai az alapító okirat alapján........................................................ 10
1.5. Az intézmény helyzete, háttere ................................................................................ 12
1.5.1. Az intézmény rövid bemutatása .................................................................. 12
1.5.2. Személyi feltételek ....................................................................................... 13
1.5.3. Tárgyi feltételek ........................................................................................... 14
2.Nevelési program………………………………………………………………………...…..15
2.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai értékeinek
meghatározása……………………………………………………………………..….….......16
2.1.1. Az iskolában folyó nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,
feladatai, eszközei,
eljárásai…………………………..………………………………………….....…18
2. 2. Az iskolában folyó nevelés-oktatás céljai, feladatai, a pedagógiai eszközök és
eljárások
formái…………………………………………………………………………..……….…26
2
2. 2. 1. Az iskolában folyó nevelés-oktatás és színterei………………...……......28
2. 2. 2. A napközi otthonos nevelés célja, feladatai………………………….….…28
2. 2. 3. Iskolán kívüli tanórai foglalkozások kötelező tananyaga elsajátításának
keretei……………………………….…………………..……….………………….29
2. 2. 4. Erdei iskolák, több napos osztálykirándulások………………………..…...29
2. 2. 5 Pedagógiai folyamataink…………………………………...…………...….31
2. 2. 5. 1.A tanítás-tanulás területei…………………………………...……31
2. 2. 5. 2. Fejlesztési területek – nevelési célok……………………….……31
2. 2. 5. 2. 1. Az erkölcsi nevelés……………………………………..….31
2. 2. 5. 2. 2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés………………………...32
2. 2. 5. 2. 3.Állampolgárságra, demokráciára nevelés…………………32
2. 2. 5. 2. 4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése……………….33
2. 2. 5. 2. 5.A családi életre nevelés…………………………….………33
2. 2. 5. 2. 6. A testi és lelki egészségre nevelés…………………………34
2. 2. 5. 2. 7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség………………..34
2. 2. 5. 2. 8.Fenntarthatóság, környezettudatosság…………………….34
2. 2. 5. 2. 9. Pályaorientáció……………………………………………35
2. 2. 5. 2. 10. Gazdasági és pénzügyi nevelés………………….……….35
2. 2. 5. 2. 11. Médiatudatosságra nevelés………………………………36
2. 2. 5. 2. 12. A tanulás tanítása………………………….……...……..36
2. 2. 6. Kulcskompetenciák…………………………………………..……,,………37
2. 2. 6. 1. Anyanyelvi kommunikáció……………………………….…..……37
2. 2. 6. 2. Idegen nyelvi kommunikáció…………………………….….….….37
2. 2. 6. 3. Matematikai kompetencia………………………………………….38
2. 2. 6. 4. Természettudományos és technikai kompetencia………………….39
3
2. 2. 6. 5. Digitális kompetencia…………………………..……….…………40
2. 2. 6. 6. Hatékony, önálló tanulás………………………….………………40
2. 2. 6. 7. Szociális és állampolgári kompetencia……………….……………41
2. 2. 6. 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia……….………42
2. 2. 6. 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség……….…….42
2. 2. 6. 10. További releváns kompetenciaterületek…………..………….…..43
2.3. A személyiség fejlesztésével kapcsolatos feladataink és eljárásaink………………44
2.4. A közösség fejlesztésével, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos
feladataink és eljárásaink……………………………………………………………….52
2.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatainak meghatározása, Az osztályfőnöki
munka tartalma, az osztályfőnök feladatai………………………..…………..……..…56
2.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi
rendje.................................................................................................................................60
2.7. A tanulóknak az intézményi döntés folyamatban való részvételi jogszabályi
rendje……………………………………………………………………………………88
2.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának
szabályai…………………...……………...…………………………………….……….89
2.9. A tanulmányok alatti vizsga szabályai………….………………………………….97
2.10. A felvétel és átvétel helyi szabályai……………………………………..…….….100
2.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv….102
3. Helyi tanterv.......................................................................................................................105
3.1. Helyi tanterv az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak kötelező és választható
tanórai foglalkozások ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények……..….106
3.1.1. Tantervek…………………………………………………………………106
3.1.2. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai
foglalkozások, óraszámai………………………………………………………106
4
3.2. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi
megvalósításának részletes szabályai………………………………………………….110
3.2. 1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása……………….110
3.2.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása………..………112
3. 2. 3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása………………113
3. 2. 4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása…………...…..115
3.2.5 A választható tantárgyak és pedagógusválasztás szabályai………………116
3.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök
kiválasztásának elvei…………………………………………………………..........…117
3.4. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő
ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a
magatartás és szorgalom minősítésének elvei…………………………………..…..…120
3.4.1. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók
tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya………………………….….…128
3.4.2. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli, szóbeli
feladatok meghatározásának elvei, korlátai………………………………….…131
3.4.3. Az érdemjegyek és osztályzatok………………………………………...…133
3.5. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének és
jutalmazásának elvei……………………………………..…………………….………135
3.6. A tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének
formái………………………………………………………………………….….……138
3.7. A magasabb évfolyamba lépés feltételei…………………………………………..144
3.8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez használt módszerek, valamint a
mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja…...…………..….…145
3.9 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések………..…………148
5
3.10. Az iskola környezeti nevelési és egészségnevelési elvei…………………………151
3. 10. 1. Az iskola egészségnevelési programja………………………………….151
3. 10. 1. 1. Az egészségnevelési program célja…………………….…151
3. 10. 1. 2. Az egészségnevelés várható eredményei…………………154
3. 10. 1. 3. Komplex intézményi mozgásprogram…………………...154
3. 10. 1.4. Az iskola környezeti nevelési programja…………………156
3. 10. 1. 5. Kiemelt stratégiai céljaink………………………………156
3. 10. 2. A környezeti nevelés színterei…………………………………………157
3. 10. 2. 1. Környezeti nevelés a tanórákon……………………………157
3. 10. 2. 2. Környezeti nevelés az egyéb foglalkozásokon, kiemelten a
napközis és tanulószobai foglalkozásokat……………………………158
3. 10. 2. 3. Környezeti nevelés osztálykiránduláson, erdei iskolában…158
3. 10. 2. 4A környezeti nevelés tantárgyközi keretek közt……………159
3. 10. 3. Az iskolai környezet kialakításában és az iskola működtetésében rejlő
környezeti nevelési lehetőségek……………………………………………….…163
3.10.4. A helyi tantervek tantárgyi programjait külön CD-mellékletben
tároljuk…………………………………………………………………………164
4. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések……………………………165
4.1. A pedagógiai program érvényességi ideje .......................................................... 166
4.2. A pedagógiai program módosítása………………………………………..……166
4.3. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala………………………………167
5. Legitimációs záradékok…………………………………………………………………168
6
1.Bevezető
Egy iskola arculatát mi sem mutatja jobban, mint azok a célok és
alapelvek, melyeket maga elé tűz. Olyan célok, melyeket nemcsak a kötelező
törvényi előírásoknak megfelelően vall, hanem az iskolavezetés és a tantestület
belső értékrendjéből is fakad, csak ezek valósulhatnak meg egyre magasabb
fokon. A Comenius Általános Iskola szilárdan látni véli azokat a végső
pontokat, melynek irányába „hajóját” kormányozni szeretné. Az oda vezető út
dokumentuma ez a program, mely segít, hogy a pedagógusok ne tévesszenek
célt, a külső szakértők, illetve a laikusok, azaz szülők meggyőződhessenek, mi
az iskola jellegzetessége, melyek a főbb és a részletesebb igazodási pontjai,
illetve, hogy legalábbis a dokumentumai szintjén, mennyire jól átgondoltan
szervezi az iskola nevelő-oktató munkáját.
Kívánjuk tehát, hogy mind a tantestület, mind a külső érdeklődők részéről
gyakran forgattassanak e program lapjai, és, a szükséges korrekciókkal együtt,
annak a minőségi munkának szolgálatába állhasson, melyet legszebb
kifejezéssel úgy illetnek, hogy: Gyermeknevelés.
2013.március 29.
Morvai Szilveszter
igazgató
7
1.1. Az intézmény mottója
Az ifjúságot nevelni annyit tesz, mint gondoskodni arról, hogy
megőrizzük lelkét a világ romlottságaitól, hogy elvessük belé a
becsületesség magvait, állandóan buzdítva őket tisztességes
szavakkal és példákkal.
Johannes Amos Comenius
1592-1670
8
1.2. Jövőkép
A közoktatás jelenlegi helyzetét és a több éves, évtizedes tendenciát figyelembe
véve, azt állapíthatjuk meg, hogy a gyermekek neveltségi, mentális és fizikális
állapota egyre romló képet mutat. Az állam és az önkormányzatok nehéz, és
nem a közeljövőben javuló gazdasági helyzete az érthető takarékossági lépések
megtételére kényszeríti a felelős szakembereket. Egyik ilyen takarékossági
lépés, hogy 30 vagy annál is nagyobb létszámú osztályokba szervezi a tanórákat.
Azaz két ellentétes érdek feszül egymásnak. A gyermekek egyre inkább
személyes bánásmódot, odafigyelést igényelnének, a gazdaság helyzete pedig
egy gyermekre jutó idő csökkentését teszi szükségessé. Még a legjobb
képességű, legegészségesebb pszichikumú tanulókat is terheli a fent leírt
körülmények miatt egyre nehezebben fegyelmezhető osztálykörnyezet. Már
egyre kevésbé mondhatjuk azt, hogy ez tesz jót a tanulóknak, ha így is
felkészülnek a való életre, ugyanis a stressz egy adott mennyiségen túl éppolyan
károsítóan hat a személyiség lelki, mint szellemi, fizikai összetevőire.
Meggyőződésünk, hogy mind az erős lelki tartású és jó képességű, mind a
kevésbé előnyös képességekkel rendelkező gyermekek részére hasznosabb egy
kisebb létszámú, éppen ezért családiasabb, nyugodtabb tanulási, képzési
környezet biztosítása. Ezt a szükségletet, meglátásunk szerint egyre több szülő
fogja felismerni, és szaporodni fognak az alapítványi illetve magániskolák, ahol
az ilyen típusú oktatást szívükön viselő cégek, szervezetek anyagi támogatásával
folyhat a pedagógiai tevékenység.
Iskolánk ennek a szolgáltatásnak előfutára kíván lenni. Erősíteni szándékozik a
differenciált szemléletű oktatást, az ehhez szükséges folyamatos önképzésre
törekszünk, hogy tanulóink és szüleik érezzék betöltve azt az űrt, melyet az
önkormányzati iskolákban a fent jelzett okokból nem kaphatnak meg oly
mértékben, mint az kívánatos volna.
9
A kompetencia alapú fejlesztést elsőrendűnek tartjuk, az ehhez szükséges
fejlesztéseket (pl.: iskolakert, műhely…) mielőbb igyekszünk megvalósítani. Az
informatika ma már elengedhetetlen része a civilizációnak, leginkább erre a
tudományágra igaz az, hogy folyamatosan és rohamosan fejlődik. Ezt a fejlődést
nyomon követni technikailag, és a járulékos tudást továbbadni, megismertetni a
diákokat a vívmányok hasznos, értékes felhasználására, ez iskolánk egyik fő
célkitűzése.
Nemcsak az informatikai eszközök folyamatos korszerűsítésére van szükség,
hanem az iskola épületének, berendezéseinek a célszerűség, kényelem és
esztétikum szolgálatába állítására is. Hisszük, hogy az egyre bővülő igény
magával hozza ennek a gyarapodásnak a lehetőségét is.
1.3. Küldetési nyilatkozat
Intézményünk fontosnak tartja, hogy tanulóink számára biztosítsa a nyugodt
tanórai és tanórán kívüli feltételeket, a minőségi és személyre szabott oktató- és
nevelőmunkát, az egyéni készségek és képességek fejlesztését. Mindezt kis
létszámú osztálykeretben kívánja megvalósítani. Célunk, hogy mély
gondolkodású, fejlett kritikai érzékkel rendelkező, ugyanakkor szívélyes,
szeretetteljes, udvarias magatartású gyermekeket neveljünk. Tudjuk, hogy
mindezt csak a gyermekek meggyőzésével és szüleikkel, mint elsőszámú
nevelőjükkel közreműködve lehet elérni. Célunk tehát, hogy a gyermek, a szülő
és a nevelő együttesen munkálkodjon egy olyan értékes személyiség alakításán,
aki nemcsak a saját, de embertársai hasznára is válik.
10
1.4. Az intézmény adatai az ALAPÍTÓ OKIRAT alapján
Az intézmény típusa: alapítványi általános iskola
Az intézmény neve: Comenius Általános Iskola
Az intézmény székhelye: Szekszárd, Kálvin tér 19-21.
Évfolyamainak száma: 8
Az intézmény alaptevékenysége: Általános iskolai nevelés-oktatás
Az iskola keresztény szemléletű, az
oktatásban hangsúlyt fektet a
gyermekek egyéni haladására,
fejlődésére, jellemük alakítására
Fejlesztő és felzárkóztató oktatás
A sajátos nevelési igényű:
mozgásszervi,
érzékszervi(nagyothalló), enyhe
fokban értelmi fogyatékos,
beszédfogyatékos, autizmus
spektrumzavarral vagy egyéb
pszichés fejlődési zavarral(súlyos
tanulási, figyelem- vagy
magatartásszabályozási zavarral)
küzdő tanulók ellátása
Szervezett étkeztetés
11
Könyvtári szolgálat
Napközis foglalkozás
Az alapító szerv neve, címe: A Keresztény Nevelésért
Alapítvány
7100 Szekszárd, Kálvin tér 19-21.
Felügyeleti szerve: Tolna megyei Kormányhivatal látja
el a fenntartói tevékenység
törvényességi ellenőrzését.
Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy
Az intézmény gazdálkodási rendje: Az iskola önállóan gazdálkodó
szerv.
A feladatellátást szolgáló vagyona: Az épület bérlemény
A rendelkezésre álló berendezési
tárgyak és felszerelések az iskola
tulajdonát képezik.
Az intézmény vagyon feletti Az iskola vagyona felett A
rendelkezési joga: Keresztény Nevelésért Alapítvány
Kuratóriuma rendelkezik.
12
1.5. Az intézmény helyzete, háttere
1.5.1. Az intézmény rövid bemutatása
Johannes Amos Comenius a 17. században élt, Magyarországon is
dolgozó neves cseh pedagógust a neveléstudományban elért kiemelkedő
munkásságáért választottuk névadónknak.
Vele együtt valljuk, hogy az emberi személyiség részei (az értelem,
érzelemvilág, fizikum és erkölcs) egymással szoros egységet alkot. Az
egészséges elme és test tulajdonosa csak akkor válik valóban érett és értékes
személyiséggé, ha magas szintű képzettségével nemes szív párosul, s tudását
nem önző céljainak megvalósítására, hanem egész környezetének áldására
fordítja. Ezért nevelőmunkánkban a tanulók teljes személyiségének egyidejű
fejlesztését tűzzük ki célul.
E célunk megvalósításának jó eszközei a kis létszámú osztályok. Ez a
diákok számára békés légkört, egymás mélyebb megismerését jelenti,
ugyanakkor fegyelmet is biztosít, mely nélkülözhetetlen alapja a koncentrált
tanórai munkánk éppúgy, mint a gyermekek kiegyensúlyozott érzelmi
fejlődésének.
Célunk nemcsak a középiskolai, hanem a gyermekek előtt álló élet
kihívásaira való felkészítés. Iskolánkban ezért fordítunk különös figyelmet az
idegen nyelvek oktatására, valamint az egészséges életvitel alapjainak
megismertetésére. A tanórákon kívül is kínálunk lehetőséget a gyakorlati
képességek fejlesztésére: a szakkörök mellett évente egy hétre erdei iskolába
visszük tanulóinkat. Kiváló lehetőség ez a testi-lelki egészség összehangolására:
együtt tanulunk, tornázunk, túrázunk, gyurmázunk, festünk, szövünk, fűzünk,
mosogatunk és játszunk.
Legfontosabb feladatainknak a segítőkészségre, önfegyelemre,
alaposságra, munkára nevelést tartjuk.
13
A tanítás: élet, tanítani pedig az tud, akinek helyes ismereti vannak az
életről, és maga is fejlődőképes. Különösen fontos szempontnak tartjuk, hogy
olyan munkatársakat alkalmazzunk, kiket szakmai felkészültségük és erkölcsi
életük alapján- példaként állíthatunk tanulóink elé, hiszen csak azt várhatjuk el a
gyermekektől, amit mi magunk is megélünk. Csak ha nevelőinket szorgalmas,
felkészült, megbízható, kiegyensúlyozott személyiségnek látják, akkor lesz
számukra is kívánatos, hogy a hallott leveket kövessék.
1.5.2. Személyi feltételek
A tantestület létszáma: 9 fő
Óraadó tanárok száma (tanévenként változhat): 15 fő
Iskolai végzettség szerint:
egyetemet végzett: 2 fő
főiskolát végzett: 22 fő
Ebből:
két felsőfokú végzettséggel rendelkezik: 4 fő
gyógypedagógus végzettséggel 1 főállású, 1 óraadó
fejlesztő pedagógus végzettséggel 1 fő
A nevelő oktatómunkát gazdasági ügyintéző, iskolatitkár, takarító munkakörben
dolgozók segítik.
Az iskola étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat külső szolgáltatóval látjuk el. Az
iskola melegítőkonyhát üzemeltet.
14
1.5.3. Tárgyi feltételek
Az intézmény átlagos szinten rendelkezik az oktatáshoz szükséges audiovizuális
technikai eszközökkel, szemléltető eszközökkel, berendezésekkel.
A minisztérium által megjelentetett taneszközjegyzék alapján elkészített nevelő-
oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke figyelembevételével,
költségvetésünk függvényében, a pályázati kiírások folyamatos követésével
fokozatosan fejlesztjük eszközeinket és taneszközeinket.
15
2. Nevelési program
16
2.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai
értékeinek meghatározása
Folyamatosan változó világunkban az érték fogalma is folyamatosan változik. A
történelmi tapasztalataink alapján láthatjuk, hogy korszakokban vannak
felkapott értékek, melyek idővel eltűnnek a történelem süllyesztőjében.
Ugyanakkor, ha jobban odafigyelünk az emberiség múltjára, megfigyelhetjük,
hogy vannak biztos értékek, melyekre földrajzi és időbeli korlát nélkül beváltak.
Olyan jellembeli tulajdonságok ezek, melyek tartós boldogságot, lelki harmóniát
eredményeztek az azt elsajátító egyénnek. Ezek fennmaradnak az idő rostáján,
és a múló divat mögött is stabilan jelzik az ember alkatát, azt a tényt, melynek
figyelembe vétele nélkül nem építhetünk kiegyensúlyozott és boldog
személyiséget, és ezen személyiségekből felépülő, élhető társadalmat.
Olyan személyiségek formálásában szeretnénk tehát részt vállalni, akikkel jó
együtt élni, akár házastársként, családtagként, akár polgártársként.
Iskolánk feladata az ilyen értékrendszer felmutatása diákjaink számára, a hozzá
vezető út felmutatása és az úton való elindításuk.
Ez az értékrendszer egyúttal cél és jellemrendszer is, abban aKönyvek
Könyvében, a Bibliában fogalmazódik meg legtisztábban.
Éppen ezért e könyv pedagógiai vonatkozású üzenetét igyekszünk kibontani,
hogy iránytűként kalauzoljon bennünket, illetve hogy az iskola tevékenységét
általa szűkebb és tágabb pátriánk szolgálatába állíthassuk.
Ideális emberképünket legtömörebben a küldetési nyilatkozatunk fogalmazza
meg:
Célunk, hogy mély gondolkodású, fejlett kritikai érzékkel rendelkező,
ugyanakkor szívélyes, szeretetteljes, udvarias magatartású gyermekeket
neveljünk. Tudjuk, hogy mindezt csak a gyermekek meggyőzésével és
17
szüleikkel, mint elsőszámú nevelőjükkel közreműködve lehet elérni. Célunk
tehát, hogy a gyermek, a szülő és a nevelő együttesen munkálkodjon egy olyan
értékes személyiség alakításán, aki nemcsak a saját, de embertársai hasznára is
válik.
A 2011.évi CXC törvénnyel együtt kiemelten fontos pedagógiai értéknek valljuk
„az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és
szellemi értékei”-t.
Valljuk, hogy a pedagógus jelleme, hozzáállása példa a gyermekek részére.
Szavainál csak tettei, magatartása vall jobban a világról alkotott
meggyőződéséről. A szülők mellett a pedagógus az, akinek szemléltetnie kell a
gyermekek számára, hogy érdemes igazságos és becsületes életet élni. Éppen
ezért tetteivel, szavaival képviselnie kell az igazságosságot.
El kell érnie, hogy a gyermekek elhiggyék: A rend és a szabadság nem ellentétes
fogalmak, és hogy mindkettőre szükségünk van egy élhető társadalom
felépítéséhez. Ugyanígy az életben nélkülözhetetlen fogalom a méltányosság
vagy más szavakkal türelmesség, megbocsátás, éppúgy mint a szolidaritás, vagy
más szóval együttérzés és önzetlen cselekvés.
Mindezen tulajdonságok egyre mélyebb elsajátításához pedig egyre mélyülő és
szélesedő tudásra van szükség, mely nem áll meg a formális iskolarendszer
befejeztével, hanem éppen hogy elkezdődik az önképzés segítségével. Erre is
igyekszünk tanulóinkat nevelni.
18
2.1.1. Az iskolában folyó nevelő- oktató munka pedagógiai
alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
ALAPELVEK CÉLOK Feladatok
ESZKÖZÖK,
ELJÁRÁSOK
I. Szeretetteljes,
nyugodt légkört
igyekszünk biztosítani
mind a tanórákon,
mind a tanórákon
kívüli
tevékenységeken
Mind a gyerekek, mind
a szülők
visszajelzéseiből, mind
saját tapasztalatainkból
megbizonyosodjunk,
hogy alapvetően
nyugodt légkör
uralkodik
intézményünkben
minden színtéren.
Átgondoljuk és
kidolgozzuk azokat az
eljárásokat, melyet a
kitűzött cél elérése
érdekében tennünk
kell. Értékeljük
folyamatosan
értekezleteinken a
„légkört”, a
magatartási helyzetet,
és szükség esetén
lépéseket teszünk a
nyugodt
munkafeltételek
fenntartása érdekében.
1. Pedagógusaink és az
iskola valamennyi
dolgozója a
gyerekekhez,
szülőkhöz és
munkájához való
példamutató
hozzáállásával
igyekszik szemléltetni
azt a magatartási
eszményt, melyre
tanulóinkat is célunk
elvezetni.
2. Minden lehetséges
eszközt
megmozgatunk, hogy
az említett
szeretetteljes nyugodt
légkört megőrizzük. A
szaktanár vagy a
pedagógus, ha mód
van rá, rögtön
igyekszik elhárítani
vagy kezelni a
felmerülő problémát.
Ha ez nem lenne
elegendő, értekezleten
19
tárgyaljuk meg a
teendőket, illetve külső
segítőt, szakértőt
(családgondozót,
szociális munkást,
nevelési tanácsadót
stb.) vonunk be a
megoldás érdekében.
3. Az iskola azon
tanulókat, akik tartósan
zavarják társaik
tevékenységét, illetve
akiknél mindennemű
nevelő-jobbító
igyekezet
hatástalannak
bizonyult, eltanácsolja
a kiegyensúlyozott
nevelő-oktató munka
fenntartása érdekében.
II. A szeretet
megnyilvánulási
formáival ismertetjük
meg a gyerekeket, és
azok őszinte
gyakorlására buzdítjuk
őket.
-A szeretet
megnyilvánulási
formáin a
következőket értjük (a
teljesség igénye
Tanulóink ismerjék
meg, hogy a szeretet
nem egy elkoptatott,
érzelgős hangulatú
fogalom, fanem
elsajátítása komoly,
emberfeletti
élethosszig tartó
erőfeszítést igényel.
Pedagógusaink
feladata tudatosítani a
gyerekekben ezeket a
fogalmakat, és segíteni
a kivitelezésben. Ez
lehet néhány perces
elbeszélgetés vagy
hosszabb
problémaelemzés.
Az úgynevezett nyitó
alkalmak, melyek az
osztályfőnöki órák
szerepét vállalják fel
rövidebb, de gyakoribb
időkerettel (heti 5x20
perc) alkalmasabbak a
többi tantárgynál a
szeretet
megnyilvánulási
formáinak
ismertetésére, de
egyetemes jellegüknél
20
nélkül):
*önzetlenség
*türelmesség
*szerénység
*szelídség
*együttérzés
*figyelmesség
*megbocsátás
*tisztelet
*becsületesség
*őszinteség
*segítőkészség
*udvariasság
*hála
fogva bármely
élethelyzetben,
tevékenység során mód
van gyakorlásukra.
III. Személyre szabott
nevelést-oktatást
igyekszünk nyújtani
diákjaink számára.
Mérhetően, bemeneti
szintjükhöz
viszonyítva is
fejlődjenek tanulóink
készségei, képességei,
gyarapodjon
ismeretanyaguk.
Megfelelő mérési
anyagok elkészítése,
mérések lefolytatása,
az eredmények alapján
fejlesztő munka
1. Kis létszámú (15 fő
körüli) osztályokban
tanítunk.
2. Igyekszünk minél
alaposabban felmérni
minden hozzánk
jelentkező tanuló
egyéni adottságait,
képességeit, és ennek
megfelelően
fejleszteni.
IV. Tiszteletben tartjuk
mindenki lelkiismereti,
világnézeti
meggyőződését, éppen
ezért mind a
felvételnél, mind azt
követően ez
semmilyen előnyt vagy
A közvetlen és a
közvetett
visszajelzések alapján
is azt tapasztaljuk,
hogy a tolerancia elve
érvényesül. Iskolánkról
alakuljon ki az a
vélemény, hogy bár
Mind a tanórákon,
mind a tanórákon
kívüli
tevékenységeken az
elv érvényesüljön.
Pedagógusaink
megfogalmazásában és
metakommunikatív
1. A világnézeti
meggyőződést érintő
alkalmakon
(bibliaismereti óra,
közös imádság) a
részvétel önkéntes.
2. Nyitó alkalmakon és
egyéb beszélgetéseken
21
hátrányt nem jelenthet.
Minden tanulónk a
kulturált társalgás
szabályait és egymás
személyiségi jogait
tiszteletben tartva
szabadon kifejtheti
véleményét,
megvallhatja
meggyőződését, és
ezért semmilyen
retorzió őt nem értheti.
határozott értékeket
közvetít, mindezt a
türelmesség és a
lelkiismereti szabadság
figyelembevételével
teszi.
jelzéseiben is érezzék a
tanulók, hogy tanáraik
tisztelik az ember
személyiségének talán
legfontosabb
alkotóelemét a
lelkiismeretet,
valamint ezt a
viszonyulási módot
velük is, egymással
szemben is
gyakoroltatják.
e témáról, értékéről
beszélünk.
V. Az egészséges
életmód alapelveire
tanítjuk, és gyakorlati
megvalósítására
ösztönözzük
tanulóinkat.
Az egészséges életmód
alapelvein a
következőket értjük:
1. Az egészséges
táplálkozás
2. A mozgás
3. A pihenés
4. A mértékletesség-
önuralom
5. A tiszta levegő, a
helyes légzés
6. A víz helyes
használata
7. A napfény
8. A bizalom
Ismerjék és gyakorlati
életükben minél többet
valósítsanak meg az
egészséges életmód
alapelveiből tanulóink.
Személyes
beszámolóikból, és
szüleiktől kapjunk
visszajelzéseket, hogy
alkalmazzák a
tanultaknak legalább
egy részét.
Különböző
tevékenységi
területeken
szembesíteni a
gyerekeket az
elmélettel és gyakorlati
kivitelezésének
módjaival. Úgy
gyakoroltatni őket,
hogy érezzék, valóban
megéri egészségesen
élni. Tudatosítani
bennük, hogy ma azért
érzed kicsit jobban
magad, mert nem
étkeztél későn, eleget
aludtál stb.
1. Technika és
osztályfőnöki órákon
oktatjuk az alapokat.
2. Erdei iskolába
visszük évente
tanulóinkat, ahol a
gyakorlatban is, az
iskolai élethelyzetnél
könnyebben,
szemléltethetjük a
tanított alapelveket.
3. Negyedévente
családi kirándulásokat
szervezünk.
4. Főzőtanfolyam is
segít közelebb hozni az
egészséges táplálkozás
elveit.
22
VI. A szólás-,
gondolkodás-,
lelkiismereti- és
vallásszabadság
fogalmának,
jelentőségének
megismertetése és
azok gyakorlására
nevelés.
Értsék meg tanulóink,
hogy miért fontos, az
alapvető emberi jogok
közé tartozók e
fogalmak. Szóbeli és
írásbeli
megnyilatkozásaikban
képesek legyenek
hitelesen ezeket
képviselni.
1. Fontos, hogy
tanulóink saját maguk
is gyakorolhassák ezt
egymás közt , és
érezzék, a tanított
elveket velük szemben
is alkalmazza az
iskola.
2. Írjanak
fogalmazásokat,
hallgassanak számukra
is érthető előadásokat e
témában.
A nyitó alkalmakon,
osztályfőnöki,
történelem és magyar
órákon tanítható, de a
többi tanóra is
alkalmas lehet, hacsak
néhány perc erejéig is,
hogy pedagógusaink
szót ejtsenek e nagyon
fontos témáról.
VII. Az önálló és
egyben kritikai
gondolkodásra nevelés.
Célunk, hogy a
gyermekek képesek
legyenek önálló
állásfoglalásra,
véleményük kulturált
megfogalmazására.
Gondolkodásukat a
szeretet, az önzetlenség
jellemezze, de ezt ne
csak külsőleg
képviseljék, hanem
mély gondolkodás után
jussanak el ide.
Legyenek képesek
kiszűrni a romboló
hatású eszméket, még
ha bujtatott formában
jelentkeznek, akkor is.
Különböző
tevékenységek során
gyakorolni az önálló
véleményalkotást,
kritikai gondolkodást.
Tanáraink feladata,
hogy biztassák
tanítványaikat a
kritikai gondolkodás
alapelveinek
alkalmazására.
Főként a
magyarórákon
szövegelemzési,
szövegértési ismeretek
oktatásánál, ill. nyitó
alkalmakon van mód
az elsajátíttatásra, de
minden tanórán, ahol
önálló
véleményalkotásra van
mód.
VIII. Elsőrendűnek
tartjuk a
Ismerjék meg
önmagukat a
Minél több területen
kerüljön szóba a téma
A nyitó alkalmak
feladata az e témához
23
jellemformálást.
IX. A jellemformálás
alapja a helyes ember-
és önismeretre nevelés.
Az ember alapvető
sajátosságain a
következőket értjük:
* Az ember
születésénél fogva nem
kész, befejezett lény,
hanem folyamatos
fejlődésre rendeltetett
mind szellemi, mind
fizikai, mind erkölcsi
téren.
*Az ember
születésénél fogva meg
kell tanulnia egy egész
életen át tartó nemes
harcot vívnia önmaga
természetével. Ennek a
nemes harcnak a
pozitív kimeneteléhez,
azaz egy értékes,
önmaga és környezete
számára hasznos
személyiségnek a
kifejlesztéshez meg
kell ismernie önmagát,
és a „küzdés”
szabályait.
gyermekek. Amikor
nehézségekkel
küzdenek, legyenek
képesek felidézni a
tanultakat:
Tudatosítsák
magukban: Az életben
nehéz eredményeket
elérni, ha
szabályszerűen
kívánjuk. Azonban
csak így értékes,
örökérvényű az a tett,
siker, melyet elért.
Az ember élete során
többször elbukhat,
tervei kudarcba
fulladhatnak, de fel
kell állni ezek után is,
és bizalommal kell
megvívni a
nehézségekkel a
harcot. Meg kell
ismernie önmagát,
mintegy használati
útmutatást, úgy kell
alkalmaznia az
emberről szerzett
ismereteit. A nem
szabályszerű használat
esetén az ember
életminősége romlik.
Ismerje meg, hogy az
és tudatosítsuk,
igyekezzünk
bizonyítani a
gyermekeknek a
tanultak hasznosságát
igaz voltát,
véleményük,
lelkiismereti
meggyőződésük
tapintatos tiszteletben
tartásával.
köthető elmélet
megbeszélése, és
minden tevékenységi
téren pedig
mindennapos
gyakorlása.
24
*Az ember
személyiségét
alapvetően három
tényező befolyásolja:
1. Az értelem vagy
öntudat, melynek
alkotóelemei: a
felfogóképesség, az
emlékezet, a logikai
következtetőkészség, a
képzelőerő.
2.A lelkiismeret vagy
erkölcsi ítélőképesség.
3. A szabad választási
képesség.
*A fenti három
tényező működését (a
testi és lelki
folyamatokat)
szüntelen kísérik a
sokrétű és árnyalt
érzelmek.
*A testi betegségek is
kihatnak a lelki,
értelmi folyamatokra.
* Az ember feladata
önmaga testi, szellemi,
erkölcsi
sajátosságainak minél
mélyebb megismerése,
ismertebb vallások
milyen megoldási
javaslatokat kínálnak
az emberi élet nehéz
küzdelmére. Ismerje
meg, hogy a
keresztény vallás azt
tanítja, hogy az ember
személyes
erőfeszítésein túl isteni
erőre is szükség van,
hogy jó, egyre jobb
jelleművé alakuljon a
személyiség.
25
valamint a fent leírt
összetevők (értelem,
lelkiismeret, szabad
választási képesség,
egészséges test) minél
„tisztábban” tartása,
helyes módon való
használata.
X. Fegyelemre,
önfegyelemre nevelés.
XI. Igyekezetre,
kitartásra nevelés.
Látszódjon meg
munkájukban,
hozzáállásukban, hogy
nemcsak értik, de
alkalmazni is
igyekszenek a
tanultakat. Érzékelhető
legyen az elmozdulás e
téren is a kezdetekhez
képest.
Megismertetjük a
fontos jellemvonások
értékével,
hasznosságával,
folyamatosan
gyakorlásukra
buzdítjuk őket,
pedagógusaink is
példát mutatnak ebből.
1. Nyitó alkalmakon és
osztályfőnöki órákon
feladat az alapokat
tisztázni, és minden
tanórán és tevékenység
alkalmával ezt
gyakoroltatni.
2. Később csak
felidézzük
problémahelyzetekben
a tanultakat,
tudatosítjuk
tanulóinkkal, hogy
amely problémával
éppen küzdenek (pl.
türelmetlenség,
fegyelmezetlenség)
miből fakad, és hogyan
győzhetik le.
XIII. Önálló tanulásra,
önképzésre,
önfejlesztésre nevelés.
Legyenek képesek az
önálló tanulásra,
alakuljon ki bennük az
az igény, hogy
legalább a kedvenc
Önálló kutatómunka
adása házi feladatként
vagy szorgalmi
feladatként nagyobb
terjedelmű művek
Nyitó alkalmak
tisztázzák az elvi
hátteret, minden egyéb
tevékenységi területen
pedig gyakoroltatjuk.
26
szakterületükhöz
hozzáolvassanak,
kutassanak.
készítésére buzdítás.
Osztályfőnöki órákon
megismertetni a
diákokat a helyes
tanulási szokásokkal.
Mindegyik tanórához
köthető. Nemcsak
lexikális ismeretek
elsajátítását értjük
tanuláson, hanem
auditív, vizuális,
kinesztetikus
képességek fejlesztését
is, azaz pl.: színpadi
művek előadása is
lehet önálló tanulás
terméke.
Az előbbi célokat megvalósultnak tartjuk, ha…
-a szülők, gyerekek, és a pedagógusok túlnyomó többségének visszajelzése ezt
alátámasztja:
- a gyerekek többségénél megfigyelhető, tapasztalható, illetve, ha a legelső
észlelésekhez képest a gyerekek jellemében, készségeiben pozitív irányú
elmozdulás látható:
- megnyilvánulásaikban számot tudnak adni tudásukról, valamint a szülők
jelentős része is azt a visszajelzést adja, hogy gyermekeik sok mindent
alkalmaznak mindennapi életükben:
-láthatóan alkalmazzák egymás közti kapcsolataikban és tanórai
megnyilvánulásaikban:
2. 2. Az iskolában folyó nevelés-oktatás céljai, feladatai, a pedagógiai
eszközök és eljárások formái
- Az iskolában az nevelést-oktatást – a tanulók személyiségének széleskörű
fejlesztése céljából – sokszínű, változatos tevékenységrendszer egészíti ki a
tanulók egyéni érdeklődéséhez és életkori sajátosságaihoz igazodva.
- Az iskolában folyó nevelés és oktatás fő feladata, hogy a gyermeki
fogékonyságra, kíváncsiságra, érdeklődésre, nyitottságra építve elsősorban a
27
következő készségeket, képességeket, tulajdonságokat alakítsa ki és fejlessze a
tanulókban:
az önálló ismeretszerzéshez, tanuláshoz és a problémamegoldó
gondolkodáshoz szükséges alapvető készségeket (gondolkodási
képességeket, beszéd, írás, olvasás, matematikai képességeket);
az egyéni tanulás hatékony módszereit;
a kulturált magatartás és viselkedés, az emberek közötti kapcsolatok, az
együttműködés helyes normáit és módszereit;
a kommunikáció elfogadott formáit, különös tekintettel a tiszta, szép
magyar beszéd használatára;
az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismereteket és szokásokat;
aktivitást az egészséges környezet kialakítására és megőrzésére;
a nemzeti értékek, hagyományok valamint az anyanyelv ismeretét,
megbecsülését és tiszteletét;
a család szeretetét;
a gyermekek erkölcsi érzékét (etikum) és pozitív akarati tulajdonságait.
- Az iskola nevelői a tanulók egyéni képességeihez igazodó oktatást
(differenciálás) kívánják elősegíteni különféle – e célt szolgáló – módszerek
és szervezeti formák alkalmazásával. A tanulók egyéni képességeit figyelembe
vevő oktatás elsősorban a tanulási nehézségek enyhítésében, a
felzárkóztatásban és a tehetséggondozásban valósul meg.
Célunk és feladatunk, hogy iskolánk végzős diákjai a kimenő szakaszok végére
a kerettanterv által az összes műveltségi területen előírt követelményeket a saját
képességeik szerint optimálisan és a későbbiekben is kimutathatóan tartós
eredménnyel teljesítsék. Minden tanuló rendelkezzen olyan bővíthető
ismeretekkel, készségekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik arra, hogy
a következő iskolafokon megállja a helyét. Tanulóink ismerjék a kulturált
viselkedéshez, a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, s alakuljon
ki bennük elképzelés saját közelebbi és távolabbi jövőjüket illetően.
E célrendszernek alárendelten
a) a tanórák eredményességének alapfeltételei:
átgondolt tervezés
a tanulók kellő motiválása, aktivizálása
a tanulók tevékenykedtetése
folyamatos ellenőrzés és értékelés
b) folyamatos fejlesztési feladatok:
28
korszerű oktatási tartalom
megújult nevelési és oktatási módszerek
a fenti célok érdekében a pedagógus továbbképzésben való részvétel
jól mérhető ellenőrzési és értékelési eljárások
a minőségi pedagógiai munka anyagi elismerése
a megfelelő minőségi feltételek biztosítása
2. 2. 1. Az iskolában folyó nevelés-oktatás és színterei
Tanórai foglalkozások
Egyéb foglalkozások
Szakkörök, műhelyfoglalkozások, tanfolyamok
Tanulmányi és sportversenyek
Korrepetálások
Napközi, tanulószoba
Könyvtár
Szabadidős tevékenységek
Műveltségi foglalkozások
Sportfoglalkozások
Osztályprogramok
Közéleti tevékenységek
Diákönkormányzat
Társadalmi életben való részvétel (nem köznevelési intézményekkel
közösen szervezett rendezvények, megemlékezések)
2. 2. 2. A napközi otthonos nevelés célja, feladatai
A nevelésnek alapozó jellegűnek, a családdal együttműködésre épülőnek kell
lennie. A napközis munkát úgy kell megtervezni, hogy az egységes testi-lelki és
szellemi fejlődés feltételrendszere biztosított legyen.
A napközi otthoni programoknak szorosan kapcsolódnia kell a délelőtti
nevelési-oktatási folyamatokhoz.
A szabadidős tevékenységet és a tanulási időt úgy kell megtervezni, hogy az
megerősítse, illetve kiegészítse a délelőtti iskolai munkát.
29
2. 2. 3. Iskolán kívüli tanórai foglalkozások kötelező tananyaga
elsajátításának keretei
A vonatkozó hatályos jogi szabályozás alapján a tantervi követelmények
teljesíthetőek a hagyományos tanórai tanulásszervezési módoktól eltérő
formában (kooperatív módszerek, egyéni differenciálás, projektoktatás, erdei
iskola stb.) is. Ezzel a lehetőséggel igyekszünk élni, figyelembe véve azt is,
hogy mindazok a jogszabályok érvényesek ezekre a módszerekre is, melyek a
tanítás mindennapjait szabályozzák.
Az iskolán kívüli tanórák során a tanulókat kiemeljük a szokásos iskolai
környezetből. A –tanítás-tanulás folyamata a hagyományostól eltérően
szerveződik, s a közös (és kötelező) feladatok és élmények hatására felbomlanak
a megszokott tanulásszervezési formák keretei. Minden ilyen program az
osztályközösség szocializációjának is fontos, meghatározó színtere.
A kötött, iskolán kívüli programok feltételei:
a tanulói (és szülői) igények ismerete;
programot levezető humán erőforrás biztosítása;
az anyagi lehetőségek figyelembevétele.
A hagyományos tanítási napoktól eltérő nevelési és oktatási folyamatok három
szakaszra oszthatók:
1. előkészítő szakasz: készségek és képességek kialakítása; közös
tervezés; kutatómunka, felkészülés.
2. program biztonságos megvalósítása.
3. közös ismétlés (felidézés), ellenőrzés, értékelés, önértékelés.
Célok megvalósulásának ellenőrzése, javaslatgyűjtés korrigálásra.
A tanítás során rendszeresen megvalósított iskolán kívüli tanórák beépítésre
kerülnek a szaktárgyi tanmenetekbe. A múzeum- és színházlátogatások,
kirándulások a magyar nyelv és irodalom, történelem, ének-zene, rajz és vizuális
kultúra, biológia és egészségtan, földrajz, természetismeret, kémia és fizika
órákra vonatkozó tananyagot teszik színesebbé.
2. 2. 4. Erdei iskolák, több napos osztálykirándulások
Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és
tanulásszervezési egység, mely a szorgalmi időszakban megvalósuló,
egybefüggően többnapos, az iskola szokásos működési helyétől különböző
helyszínen végzett tanulásszervezési mód, melynek során a tanulás a tanulók
30
aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére és kommunikációjára
épül.
Kiemelt feladata a környezettel harmonikus, egységes életvezetési képességek
fejlesztése, és a közösségi tevékenységhez kötött szocializáció.
Osztályaink minden tanév májusában-júniusában két napot erdei iskolában, és 1-
2 napot osztálykiránduláson töltenek.
Nagy hangsúlyt kap a környezeti- és egészséges életmódra nevelés, a természeti
és kulturális emlékeink megfigyelése, a természettudományos gondolkodás
empirikus tapasztalatokon alapuló fejlesztése, a velünk élő környezet minél
alaposabb megismerése. A programok összeállításában fontos szerepet jut a
tanulók életkora, már meglevő ismeretei mellett annak is, hogy pedagógusaink
hogyan és mit szeretnének a megfigyeltekből beilleszteni a további iskolai
munkába.
Erdei iskolai, kirándulási projektjeink az alábbi területeket ölelik fel:
Korosztály Témakör Érintett tantárgyak
Alsó tagozat Erdők, mezők, vízpartok állat- és
növényvilága,
Tájékozódás a természetben
A vidéki élet szépségei
Környezetismeret
Magyar nyelv és irodalom
Ének-zene
Rajz és vizuális kultúra
Életvitel és gyakorlat
Testnevelés és sport
Felső
tagozat
Ismerkedés Magyarország tájegységeivel
Magyarország műemlékei
A hagyományok és népművészet
szerepe életünkben
Természetismeret
Magyar nyelv és irodalom
Ének-zene
Vizuális kultúra
Technika, életvitel és
gyakorlat
Testnevelés és sport
Földrajz
Biológia-egészségtan
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek
Pályázati lehetőségeink kimerítésével határozott törekvésünk – a nemzeti
összetartozás érzésének erősítését szolgálva – annak elérése, hogy diákjaink
intézményünkben folytatott tanulmányaik alatt legalább egy alkalommal az
iskola által szervezett kirándulás keretében eljussanak olyan Kárpát-medencei
területekre, amelyeken jelentős számú magyar nemzetiség él.
31
2. 2. 5 Pedagógiai folyamataink
2. 2. 5. 1.A tanítás-tanulás területei
A nevelőtestület az iskolavezetés és a munkaközösség-vezetők irányításával
közösen határozza meg az iskolánkban folyó tanulás tartalmi, formai és
szervezeti egységeit.
Pedagógiai programunkban rögzítjük a jelenleg optimálisnak tartott tanulási
tendenciákat, amit ha szükségesnek tartunk, a lehetséges keretek között
módosítunk.
Iskolánk pedagógiai munkájában a legfontosabb a tanítás-tanulás tevékenysége,
melynek középpontjában a motiváló tényezők állnak.
Intézményünk alapvető célja, hogy a tanítás-tanulás folyamata:
- teremtsen szilárd alapokat, tegye nyitottá, fogékonnyá az értékek
befogadására a tanulókat, és kreatívvá a szerzett képességek
alkalmazásában;
- minden irányú tevékenységét a szemléletesség, a cselekedtetés, az önálló
munkáltatás, a differenciáltság és a kulcskompetenciák fejlesztése hassa
át.
2. 2. 5. 2. Fejlesztési területek – nevelési célok
A fejlesztési területek és a nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat
egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a
pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a
gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is.
E területek – összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel,
készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a
tudásszerzést segítő attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI.
század elején megjelent új társadalmi igényeket.
2. 2. 5. 2. 1. Az erkölcsi nevelés
A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a
cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése,
igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az
önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő
felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az
elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és
életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és
32
az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési
módokat felölelő megértésére, megvitatására. Hangsúlyt kell helyezni a
közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX.
századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú
bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti
tantárgyak oktatása terén. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása
támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és
fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az
együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni
fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások
kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális
érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti
helytállásukat a munka világában is.
2. 2. 5. 2. 2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait.
Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók,
művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek
azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és
morális szerepvállalásuk révén – akár passzívan, akár tevőleges cselekvések
során – az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó
hatalmak érdekeit szolgálták ki. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják
azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az
otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését.
Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a
felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár
kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat
megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az
egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az
ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. A nemzeti öntudat
egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus – így a nemzetiségek, a
vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó
létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatatás egészében evidenciának kell
lennie.
2. 2. 5. 2. 3.Állampolgárságra, demokráciára nevelés
A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az
állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót,
összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári
magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi
méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság
jellemzi. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek
33
szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás)
ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák
elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a
jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális
diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen
elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola megteremti annak
lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és
kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A
részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az
elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a
megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a
tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az
iskola minden évfolyamán fontos feladat – az életkori sajátosságok és egyéb
specifikációk mentén – Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti
Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése.
2. 2. 5. 2. 4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek
tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati
kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését,
készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre
jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni,
hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe
történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös
elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók,
az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is
gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek
ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat
maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni
és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes
emberi kapcsolatok kialakításához.
2. 2. 5. 2. 5.A családi életre nevelés
A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének,
szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában.
A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező
átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok
szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését az iskolai életbe.
Kitüntetett feladata az intézménynek így a harmonikus családi minták
közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre
segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok
34
kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok
kezeléséről. Az iskolában foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is.
2. 2. 5. 2. 6. A testi és lelki egészségre nevelés
Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot
örömteli megéléséhez. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség
– a test egészsége és jóléte – elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek
egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb
elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki
egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók
élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő
szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a
tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való
személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és -megőrzés ösztönző erővel
kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos
kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen
igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás
különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Legyenek
képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a
konfliktusok kezelésére. Feladat, hogy a családdal együttműködve felkészítsük
a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok
betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és
anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Motiválni és segíteni
kell a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának
megelőzésében. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók
saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek
sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és
gyakorlati minőségétől.
2. 2. 5. 2. 7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-
oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti
szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy
saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos
igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és
fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes
feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos,
felelős állampolgári léthez.
2. 2. 5. 2. 8.Fenntarthatóság, környezettudatosság
A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag
változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az
35
erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási
képességükre tekintettel használja. A természettudományi oktatás és nevelés
terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz,
igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos
és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Stratégiai cél,
hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló
környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás
váljék meghatározóvá a tanulók számára. Olyan magatartás határozza meg a
tanulók viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható
megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a
rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül,
hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt
természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka
világában való hatékony alkalmazhatóságához. Az intézménynek fel kell
készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok
gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a
gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat
idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük
értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. A
természettudományos oktatás-nevelés, a műszaki életpályára való szocializáció
és a környezeti nevelés terén a jelenben folyó kutatások folyamatai alapvető
jellegű ismeretének és a nem hagyományos oktatásszervezési módszerek
terrénumának egyre nagyobb szerepet kell biztosítani.
2. 2. 5. 2. 9. Pályaorientáció
Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest –
átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan
feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok
kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő
területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő
foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a
szükséges erőfeszítéseket.
Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a
versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését.
2. 2. 5. 2. 10. Gazdasági és pénzügyi nevelés
A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a
világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét
meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a
tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való
ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni
döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák
36
világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az
egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek
érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer
alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal
kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. A
fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan
fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a
megújuló erőforrások révén nem csak a természettudományi
műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az
iskolai nevelés-oktatás területén.
2. 2. 5. 2. 11. Médiatudatosságra nevelés
Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé
váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A
médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és
tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és
a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű
megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média
működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti
kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas
érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az
említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.
2. 2. 5. 2. 12. A tanulás tanítása
A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy
felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag
elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania,
hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan
használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az
előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási
módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan
rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek,
meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új
helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és
értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás
eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség
szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.
37
2. 2. 6. Kulcskompetenciák
2. 2. 6. 1. Anyanyelvi kommunikáció
Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és
érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a
helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül,
iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során.
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök
megfelelő szókincs
verbális és nonverbális kommunikációs képesség
funkcionális nyelvtan
életkori sajátosságnak megfelelő nyelvi ismeretek
hallott és olvasott szöveg értése és szöveg alkotása
különböző típusú szövegekben való tájékozódás
információk feldolgozása
segédeszközök megfelelő használata (könyvtárhasználat, digitális
technika, média, stb.)
érvelés képessége
empatikus képesség
esztétikai érzék
kíváncsiság
tantárgyra jellemző szaknyelv használata
2. 2. 6. 2. Idegen nyelvi kommunikáció
Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel
jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények
megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott
szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek
megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és
szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően.
Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott
szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az
egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és
igényei/érdeklődése szerint.
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök
38
megfelelő szókincs
funkcionális nyelvtan
nyelvi stílusok ismerete
szóbeli interakciók főbb típusainak ismerete
az idegen nyelv nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete
kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása
2. 2. 6. 3. Matematikai kompetencia
A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és
alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok
problémáinak megoldására is.
E kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek
éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a
matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását,
használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek,
grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést alkalmazására.
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök
megfelelő segédeszközök használata
az igazság tisztelete
a dolgok logikus okának (kauzalitás) és érvényességének
megkeresése
mindennapokban használható tudás
problémamegoldó készség
lényeglátás
kíváncsiság
egyénileg, társsal és csoportban való munkálkodás
kreativitásanalízis - szintézis
matematikai fogalmak ismerete
alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti
modellek igazolása a mindennapi életből merített empirikus
tapasztalatok útján
összefüggések felismerése
tudjon érvelni, követni és értékelni tudja az érvelése folyamatát
meg tudja megindokolni matematikai úton az eredményeket
bizonyítások megértése
matematikai eszköztudás szerepe a természettudományi és műszaki
életpályára való szocializálás terén
matematikai kommunikációs készség
39
2. 2. 6. 4. Természettudományos és technikai kompetencia
A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy
ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és
előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli
természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal
kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk
cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése
érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának.
E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások
megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt
egyéni és közösségi felelősséget.
A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok
gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő
megközelítése hozzájárul a motiváció hatásosabb felkeltéséhez, valamint a
természettudományi és műszaki életpályára történő szocializációhoz.
Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés terrénumában
kiemelt fontosságú a komplex eszközök használata, a módszertan és az
oktatásszervezési formák változatossága, így a természettudományos
gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése.
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök
összefüggések felismerése és kifejezése
lényeglátás
fogalomalkotás
esztétikai érzék
kreativitás
rendszerszemléletű gondolkodás az alkalmazhatóság
praktikumának vonatkozásában
logikai képességek
rajzolási készség
tervezés és kivitelezés
kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, a nemzetiségek és a
nyelvi-vallási etnikumok szerepének értékelése, a másság
elfogadása
kíváncsiság
környezettudatosság
környezet- és természetvédelem
egészséges életvitel
nemzeti tudat megalapozása
40
európai azonosságtudat
egyetemes kultúra
az egyén legyen képes mozgósítani természettudományos és
műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben
felmerülő problémák megoldása során
bepillantás a jelen főbb kutatási tevékenységeibe
gyakorlatias módon tudja a tudását felhasználni új technológiák,
berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos
eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és
közösségi célok elérésében
legyen kritikus az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes
megnyilvánulásokkal szemben
2. 2. 6. 5. Digitális kompetencia
Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak
magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését
és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését.
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök
eszközök megismerése, használata
szövegszerkesztési ismeretek
információkeresés és kezelés
kritikai gondolkodás az innováció területén
kreativitás
munka világában való eligazodás
élethosszig tartó tanulás
2. 2. 6. 6. Hatékony, önálló tanulás
Minden műveltségi területen a hatékony, önálló tanulás azt jelenti,
hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni
egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval
való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését,
feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és
alkalmazását jelenti.
A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes
tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek
sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési
folyamataiban egyaránt.
41
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök
motiváció
saját tanulási stratégia megismerése és alkalmazása
önismeret
önértékelés, illetve mások objektív értékelése
figyelem
segédeszközök használata
2. 2. 6. 7. Szociális és állampolgári kompetencia
A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a
harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti
elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját,
amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és
szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges,
konfliktusokat is meg tud oldani.
Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi
folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva,
aktívan vegyen részt a közügyekben.
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök
egészséges életvitel
mentális egészség
magatartási szabályok alkalmazása
kommunikációs képesség
empátia
problémamegoldó képesség
európai tudat
a nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel,
elsősorban a vallási-nyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is
toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást magába
foglalja
stressz és frusztráció kezelése
változások iránti fogékonyság
együttműködés
magabiztosság
érdeklődés
személyes előítéletek leküzdése
az egyén cselekvési lehetőségei a diktatúra, az elnyomás
kényszerpályáján: az etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás
soha el nem évülő bűn nemzetünk és emberségünk ellen
42
kompromisszumra való törekvés
2. 2. 6. 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a
mindennapi életben – így a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb
környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a
kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint
azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját
képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a
gazdasági tevékenységek során van szükség.
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök
az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez
illeszthető lehetőségek
kihívások felismerése, értelmezése
a gazdaság működésének átfogóbb megértése
a pénz világában való tájékozódás
a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek ismerete
tervezés, szervezés, irányítás
vezetés
delegálás
az elemzés
a kommunikálás
a tapasztalatok értékelése
kockázatfelmérés és vállalás
egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés
2. 2. 6. 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az
esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív
kifejezése fontosságának elismerését, mely minden műveltségterületen
jelentkezik.
Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és
előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a
kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és
kiaknázása.
A művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és
az emberiesség elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló
43
magatartás elítélése és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi
totális diktatúrákkal kapcsolatban.
A magyar nyelv és irodalom műveltségterületen különösen az irodalom, a
dráma, a bábjáték, a művészetek műveltségterületen a zene, a vizuális
művészetek, a tárgyak, épületek, terek kultúrája, a modern művészeti
kifejezőeszközök, a fotó s a mozgókép fontosságának elismerése.
2. 2. 6. 10. További releváns kompetenciaterületek
A fent felsorolt kulcskompetenciákon felül a következő nevelési területek
fejlesztése áll pedagógiai munkánk középpontjában:
1. Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az
egyéb foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési
programmal (benne a komplex intézményi mozgásprogrammal) koherensen
jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre,
a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a
tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen magába foglalja az
egészségmegőrzést is
2. Környezettudatos magatartásra nevelés, mely a fenntarthatóság
szempontjaira koncentrál
3. Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása
4. Tanulásirányítás – önálló tanulásra való nevelés
5. Szabadidő szervezése a környezeti nevelés követelmények figyelembe
vételével
6. Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés
képessége), melynek szerves része az egészséges nemzeti öntudatra
szocializálás
7. Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés,
megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák)
elsősorban az etikai alapú megközelítésmód paradigmája
8. Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés,
mely nem irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a
nemzetiségek és más nyelvi-vallási etnikumok (pl. zsidóság)
diszkriminációjára.
44
2.3. A személyiség fejlesztésével kapcsolatos feladataink és
eljárásaink
Nevelési filozófiánkban központi helyet foglal el a gondjainkra bízott
gyermekek teljes személyiségének fejlesztése. Ez azonban csakis egyénileg
lehetséges, melyet iskolánkban a kis létszámú osztályokkal igyekszünk
megvalósítani. Ez biztosítja, hogy kellő figyelmet tudjunk fordítani diákjainkra a
tanóra keretein belül, jobban megismerjük mentális képességeiket, érettségi
fokukat, terhelhetőségüket, ismereteik szintjét, és jobban fel tudjuk mérni a
tananyag elsajátításának mértékét is testreszabottabb és gyakoribb
számonkérések formájában. A kis létszám sokkal személyesebb és őszintébb,
bizalomtelibb kapcsolatot teremt tanár és diák között a magyar gyakorlathoz
képest, s ez gyümölcsöző mind a szellemi, mind az erkölcsi fejlesztésben.
Elsődleges feladatunknak azt tekintjük, hogy megismertessük tanulóinkat
az emberi természet sajátosságaival, megtanítsuk az önmaguk feletti uralom
elnyerésére, elébük tárjuk, milyen lehetőségek nyílnak személyiségük
folyamatos, élethosszig tartó fejlesztésére.
Jó lehetőséget kínálnak erre a tanórák, a reggeli nyitó alkalmak, erdei
iskolák, bibliaismereti órák (amennyiben ezt választják), közös beszélgetések. A
közeli tanár-diák kapcsolat egyik nagy előnye, hogy a tanár személyes
tapasztalatait is megoszthatja tanítványaival. Ebben természetesen nagy
bölcsességre és körültekintésre van szükség a téma természetétől és a
gyermekek érettségétől függően. A tanórákon és egyéb beszélgetéseken felvetett
jó és rossz példák egyúttal alkalmat kínálnak a személyes önvizsgálatra is.
Személyes jó tapasztalatunk alapján buzdítjuk tanulóinkat a napvégi
45
visszatekintésre, kiértékelésre is, mely a személyes lelki, erkölcsi fejlődés
feltétele.
A közös – az általánosabb jellegű – beszélgetéseken kívül személyesen is
igyekszünk diákjaink önképét formálni. A különböző tantárgyakban
rendszeresen tartott munkaértékelések mellett félévente egyszer az osztályfőnök
először a gyermekekkel négyszemközt, majd a szülőkkel beszéli meg az elmúlt
időszak eredményeit és kudarcait mind a tanulmányi munka, mind a
jellemfejlődés területén. A tanuló ezeken a beszélgetéseken félelem nélkül,
elfogadó légkörben beszélhet és hallhat erősségeiről, hiányosságairól, s a
fejlődéséhez szükséges lehetséges megoldásokról. Ez nagymértékben
hozzásegíti őt önmaga reális megismeréséhez azzal a derűlátással együtt, hogy a
pozitív változás lehetséges, és érdemes érte küzdeni, s e küzdelem során mellette
állnak, megértik és segítik mindazok, akiket a legjobban szeret, és akikben
legjobban bízik: szülei és tanárai.
Fontosnak tartjuk a gyermekek eredményeinek közösség előtti elismerését
versenyeken elért jó helyezések közlése, jól sikerült munkák kiállítása, iskolán
kívüli tevékenységek bemutatása által (élménybeszámoló, iskolai ünnepségeken
való szereplés stb.).
Feladatunk másik része, hogy bemutassuk tanulóinknak a boldog,
kiegyensúlyozott egyéni és társadalmi élethez szükséges elveket és gyakorlatot.
Ezek biztos elsajátítása és szokásszerű használata külön erőfeszítés nélkül
segítheti őket ahhoz, hogy magánéletüket józanul, célszerűen irányítsák, társas
kapcsolataikban pedig felszabadultak legyenek, azok által kölcsönösen erőt adva
és nyerve.
46
Ezekre is elsődlegesen a tananyag ad lehetőséget. Minden egyes tantárgy
által bemutathatunk pozitív és negatív példákat, azokat kielemezhetjük,
levonhatjuk belőlük a megfelelő következtetéseket. A diákok helyes tetteinek
nyilvános elismerése –tanórán, szünetekben, vagy formálisan a tanévzárón – is
megerősíti őket annak gyakorlásában, és négyszemközt, ill. csak az érintettek
bevonásával történő negatív formák elmarasztalása is a javulást segíti. Magyar
kultúránkban – ahol az elvásásokat és az elvárásoknak való megfelelést magától
értődő dolognak tartjuk – aligha lehet túlhangsúlyozni a dicséret szükségességét,
fontosságát és építő hatását! E szokás kialakítása nevelőink részéről is külön
figyelmet követel, míg gyakorlatukban természetessé nem lesz.
Az állami előírásnak megfelelő oktatási tevékenységünk foglalja magában
tanulóink szellemi és fizikai (kinesztetikus intelligencia) fejlesztését.
A kis létszámú csoportok lehetővé teszik a magasabb szintű megértést és
ismeretelsajátítást a diákok egyéni adottságainak fokozottabb figyelembevétele
által. A szeretetteljes, békés, elfogadó légkör kielégíti a gyermekek érzelmi
igényeit, és nemcsak képesség teszi őket az összpontosított munkára, de kedvet
is ad hozzá.
Fontos feladatunknak tekintjük, hogy munkánk a lehető legmagasabb
szintű legyen. Ezt elsősorban rátermett, hivatásszerető pedagógusok által tudjuk
biztosítani. Nagy örömünkre szolgál, hogy tantestületünkről elmondhatjuk, hogy
igényesség és az őszinte jobbítás vágya jellemzi egyénileg és testületileg
egyaránt.
A diákok képzésében az államilag előírt tananyaggal való foglalkozás
során fokozott figyelmet fordítunk a gyermekek élettani sajátosságaira és egyéni
képességeikre. Összpontosított, kemény munkát követelünk tőlük: képességeik
47
legjavát, ugyanakkor figyelve arra, hogy túl ne terheljük őket, hiszen az már
nem fejlesztené, hanem károsítaná őket. A tanulmányi munkában jó
felkészültséggel, munkánk lelkiismeretes végzésével állítunk jó példát tanulóink
elé, és a szintjükhöz mért, logikusan felépített magyarázatokkal és feladatokkal,
következetes ellenőrzéssel és korrekcióval – melyeknek elengedhetetlen
jellemzője kell legyen a szeretetteljes szigor - , valamint a szükséges gyakorlás
biztosításával nemcsak sikerélményhez segítjük őket, de alaposságra és
munkaszeretetre tanítjuk őket. A biztos, jó alapok lefektetését mindenekelőtt
fontosnak tartjuk, és előtérbe helyezzük az információbőséggel szemben,
amennyiben e két szempont együttes érvényesítése nem lenne lehetséges.
Nagy körültekintést követel, hogy megállapíthassuk, hol a helyes arány a
tényanyag mennyisége ill. a gondolkodási képesség fejlesztése között.
Szempontunk gyakorlati: - a személyes adottságok figyelembevételével – azon
tényszerű anyagok memorizálását kérjük, amelyről úgy ítéljük,
elengedhetetlenül szükséges a napjaink Magyarországán élő, sokoldalúan
képzett és igényes személyiség számára, ugyanakkor viszont az egyéni
gondolkodási képességek fejlesztését tartjuk fokozottan szem előtt. A
tananyagban felmerülő események, jelenségek és helyzetek logikus, egyszerű,
lényegretörő bemutatása és elemzése, valódi mozgatórugóiknak felismertetése, a
közöttük lévő kapcsolatok feltárása, lehetséges következményeik bemutatása
hozzásegíti diákjainkat ahhoz, hogy a későbbiekben saját élethelyzetüket és
lehetőségeiket világosan felismerjék és értékeljék, és ennek birtokában egyéni és
közösségi életüket felelősségteljesen és körültekintéssel vezessék, sőt rászoruló
embertársaiknak is segítségére lehessenek. E kívánatos folyamat azáltal valósul
meg, ha tanulóinkat aktívan bevonjuk a munkába, és lehetőséget biztosítunk
számukra a koruknak megfelelő szintű önálló gondolkozásra kérdésfeltevés,
problémamegfogalmazás és –megoldás, egyéni kutatás és annak eredményeinek
ismertetése, önálló véleményalkotás, -indoklás és –ütköztetés stb. által, melynek
48
során szeretettel mutatunk rá az esetleges tévedésekre, hibákra, és a helyes
megoldást rávezetés által igyekszünk feltárni előttük.
A fentieken kívül minden olyan kínálkozó lehetőséggel kívánunk élni,
mely gazdagíthatja tanulóink személyiségét, tudását, bővítheti érdeklődését.
Örömmel hívunk meg külső előadókat – például szülőket – mind az iskolába,
min erdei iskolánkba különböző, a gyermekek korának megfelelő és
érdeklődésére számot tartó témában, vagy mi visszük el őket, ha városi
szervezésű program (előadás, kiállítás vagy egyéb) adódik. Ez a célja az évvégi
tanulmányi kirándulásunknak is. Évi két alkalommal tervezünk üzemlátogatást,
melyek által a tanulók komolyabb, „életszagú” bepillantást nyerhetnek a
felnőttek munkájába.
A mozgás nemcsak életünk és munkánk elvégzésének alapvető feltétele,
de úgy vagyunk megalkotva, hogy ez biztosítja egészségünk megőrzését is az
izmok dolgoztatása és a jó vérkeringés biztosítása által. A testnevelésórák, közös
családi kirándulások és az erdei iskola napirendjében szereplő rendszeres reggeli
torna, sportjátékok és közös séták alkalmait úgy tekintjük, amikor lehetőségünk
van egyik legfőbb célunk: a mozgás megszerettetését megvalósítani. Ebbeli
törekvésünk másik – szerves – része az elvi alapok lerakása. Nemcsak a
biológiaórákon tárjuk fel az emberi test teremtésbeli sajátosságait, hanem a
reggeli nyitókon hetente egy alkalmat a helyes életmód alapelveinek
bemutatására fordítunk. Ekkor tanári vagy tanulói kiselőadás és közös
beszélgetések formájában igyekszünk mélyen rögzíteni diákjainkban ezeket az
oly fontos információkat, mely kihívást még sürgetőbbé tesz magyar kultúránk
hagyományainak és szokásainak sajnálatosan ellenkező gyakorlata.
Megfelelő személyi feltételekre várunk a rendszeres – napi szintű –
testgyakorlás bevezetésére a tanórán való munkából adódó szellemi fáradság és
49
testi merevség levezetésére, új erő gyűjtésére tanórák előtt és között az
akadémiai munka jobb hatásfokának elérése érdekében.
Mivel tudatában vagyunk annak, hogy a személyiségterületek hatékonyan
csak egymással szoros kölcsönhatásban fejleszthetők, különös gondot
igyekszünk fordítani ezek integrációjára. Ennek egyik sarkköve a kinesztetikus
intelligencia fejlesztése.
Tudományos kutatásokból és saját tapasztalatunkból eredő
meggyőződésünk szerint kevés dolog fejleszti úgy a gondolkodást, mint konkrét
fizikai feladatok megtervezése és kivitelezése, ezért a testnevelés-, rajz- és
technikaórákon a gyakorlati készségek művelését tartjuk központi feladatnak, és
igyekszünk minél többfajta tevékenységgel megismertetni tanulóinkat. Ezek
nemcsak a kézügyesség, de a szépérzék fejlesztésében is kiemelkedő hatással
bírnak. Tanórákon kívül is kínálunk lehetőséget a gyermekeknek gyakorlati
képességeik fejlesztésére: a szakkörök mellett az erdei iskolai táborozásunk
minden napjára hirdetünk meg többféle fakultatív jellegű kézműves foglalkozást
(hímzés, gyöngyfűzés, márványozás, makramé, hajtogatás, batikolás, szövés,
kenyérsütés, agyagformázás, gipszöntés, gyertyaöntés, lenyomatkésztés, hogy
csak néhányat említsünk), és tapasztalataink szerint a gyermekek örömmel
vesznek részt ezeken.
Emellett tudatosan igyekszünk a kinesztetikus intelligencia fejlesztésére is
az elméleti tantárgyak keretein belül is, kihasználva ezzel a két – különböző
funkciójú – agyfélteke együttmunkálkodásából adódó előnyöket: pl. az alsó és
felső tagozat angolóráinak bizonyos részét manuális vagy más fizikai
tevékenységekre fordítjuk (pl. hajtogatás, ragasztás, mozgásos vagy ügyességi
játékok, közös főzés stb.). Ezek nemcsak a célnyelv természetes elsajátítását
teszik lehetővé, de ugyanakkor a hallott szavak, szerkezetek mélyebb
50
rögzítésével hatékonyan járulnak hozzá az akadémiai munka hatékonyságának
fokozásához is.
A fizikum fejlesztésének elengedhetetlenül fontos részének tekintjük a
fizikai munkára nevelést, mely – meggyőződésünk szerint – az egészséges
személyiség életének természetes és magától értetődő része. E feladatunk
részeként elsősorban azt várjuk el tanulóinktól, hogy saját holmijukat tartsák
rendben az iskola épületében. Napi kötelességük íróasztaluk rendjének és
tisztaságának fenntartása és utcai ill. benti cipőiknek gondos tárolása az arra
kijelölt helyen. Ezen kívül felváltva végzik hetesi teendőiket, melybe a táblák
tisztára törlése, a székek asztalokra rakása, a könyvespolcok rendezése és
portalanítása ill. a virágok locsolása tartozik bele. Az iskolában ebédelő
gyerekek közül asztalonként jelölünk ki felváltva felelősöket, akik az étkezés
befejeztével visszaviszik a levesestálakat, vizeskancsókat, esetlegesen ottfelejtett
poharakat, letörlik az asztalokat és felrakják a székeket.
Az erdei iskola élete különösen jó lehetőséget biztosít e célunk
megvalósításához. Ekkor a gyermekek nagyobb önállóságot élveznek, mint
otthon, de ebbe beletartozik az önmagukról való fokozottabb gondoskodás is.
Maguk veszik át ágyneműiket, húzzák fel a huzatokat, ágyaznak meg, pakolnak
ki és takarítják ill. tartják rendben szobáikat. A szobarendet szintén tanulók
ellenőrzik tanári vezetéssel. Emellett mindenki felváltva veszi ki részét a
konyhai (zöldségtisztítás, -darabolás, tálalás, felszolgálás, mosogatás, rendrakás)
és a takarítási munkából vagy a tábortűzhöz szükséges ágak és gallyak
gyűjtéséből.
Minden más területen fontos, de ezen különösen a tanárok személyes
példaadása. Ez a korosztály – különösen azok, akitől otthon nem várják el a
háztartási munkában való részvételt, és sajnos, ez a jelenség egyre általánosabbá
51
válik – hajlik arra a meggyőződésre, hogy a fizikai munka alantas, és ha a
tanárok nem járnak elől jó példával ezek végzésében, tudtukon kívül
megerősítik tanítványaikat ebben az elképzelésükben.
Méltó, hogy a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok között ne
csak tanulóink lehetőségeiről essék szó, hiszen pedagógusaink is állandó
fejlődésben lévő egyéniségek, és az ó képzésük és segítésük is feladata
iskolánknak.
A havonta tartott tanári értekezletek egy részét továbbképzésre fordítjuk,
hol vagy magunk közül valaki, vagy külső előadó vet fel és fejt ki oktatási-
nevelési, életvezetéssel vagy egyéb, közös érdeklődésre számot tartó elméleti és
gyakorlati kérdéseket, melyeket lehetőségünk van közösen megvitatni. Ritka
nagy kincsnek tekintjük az őszinte kollegiális légkört, amely felszabadít minket
arra, hogy nyíltan megosszuk egymással örömeinket és – főleg – kudarcainkat,
és ez utóbbiakban a többiek segítségét kérjük.
Ezen túlmenően közvetítjük pedagógusaink számára az elérhető szakmai
és egyéb jellegű továbbképzési lehetőségek alkalmait, melyet életük bármely
területét gazdagíthatják; és a hallott hasznos tanácsokat, gyakorlatokat
megosztjuk egymással. Amennyiben anyagi forrásaink lehetővé teszik, szívesen
járulunk hozzá kollégáink formális képzéséhez is államilag elismert főiskolán,
egyetemen vagy tanfolyamon.
52
2.4. A közösség fejlesztésével, az iskola szereplőinek
együttműködésével kapcsolatos feladataink és eljárásaink
Az önzetlenség elvének és annak gyakorlati megvalósításának tanítása és
gyakoroltatása (kedvesség, előzékenység, figyelmesség, megértés, együttérzés,
szerénység, türelem, őszinteség, méltányosság, megbocsátás, saját hibák
belátása és megvallása, összefoglalóan: az aranyszabály – amit akartok, hogy az
emberek tiveletek cselekedjenek, ti is azt cselekedjétek azokkal – elvének
alkalmazása) a valódi közösség fejlesztésének helyes alapja és egyedül
célravezető módja. A helyes jellem elvi és gyakorlati bemutatásával
személyesen adunk példát a gyermekeknek a megfelelő társas kapcsolatok
kiépítésére és ápolására.
A kis osztálylétszám ebben a kérdésben is komoly segítséget jelent: az
egyes embernek a rá jutó nagyobb figyelem miatt – úgy a csoporttagok, mint a
tanár részéről – kevesebb lehetősége van arra, hogy „láthatatlanul” meghúzódjon
a háttérben. Ezen túlmenően nemcsak a számarányok miatt nehezebb a
„klikkesedés”, hanem azért is, mert az egyes egyénre eső felelősségnek,
valamint a személyes befolyás érvényesítésének lehetősége sokkal nagyobb,
ezért fontos – és valós szerepüket érzik a közösség alakításában, ezáltal még
inkább magukénak tudják érezni azt és azonosulni vele. A kis létszám az egész
iskola tanulóifjúságát – minden évfolyamot – szorosabb közösségbe fon, és
kiváló lehetőséget biztosít a más korosztályokkal való kapcsolat kialakítására.
Mindezek a tényezők együttesen erősítik a közösség összetartó erejét.
Természetesen ezen szerencsés adottságok mellett tudatosan is törekszünk
a közösségfejlesztésre. A tanórákon sorra kerülő, ill. a nyitókon, erdei iskolában,
kirándulásokon stb. megtartott kötetlenebb beszélgetések alkalmával kiváló
lehetőség nyílik egymás gondolkodásmódjának, belső világának megismerésre a
53
véleménynyilvánítások által. A tanári vezetés feladata példát mutatni, ill.
szükség esetén helyreigazítani, mi a helyes teendő megértési nehézségek vagy
véleménykülönbségek felmerülése esetén. Kora gyermekkortól kell elkezdeni a
kulturált vita szabályainak bemutatását és alkalmazásának tanítását.
Egymás jobb és a hagyományos tanórán megnyilvánulni nem tudó
adottságainak és képességeinek megismerését segítik a közös játékok nemcsak
testnevelés- és más tanórán, de a tanév első napjának játék-összeállításain –
melynek elsődleges feladata az iskolai közösséggel és renddel való újbóli,
könnyed összeszokás – és az erdei iskola tábortüzeinek és egyéb programjainak
játékain való részvétel is.
A közös munka jól mutatja a stabil és jól működő közösség fontosságát:
az abban résztvevők könnyen megérthetik a kölcsönös egymásrautaltság és a
gazdaságosság tényét, s ez az értelmi felismerés további motivációt nyújt az
önzés ellen vívott küzdelemhez. Fontos, hogy ezt ne csak a gyakorlatban tegyük,
hanem ejtsünk is szót arról, hogyan tudjuk kölcsönösen kiegészíteni személyes
erősségeinkkel mások gyengeségeit.
E közös munkára kiváló lehetőséget kínálnak a közös műsorokra és
versenyekre való felkészülések, ahol mindenki kaphat személyiségéhez és
tudásszintjéhez megfelelő szerepet. Az anyák napi és a ballagási műsorok is
több osztály közös munkája. A karácsonyi és a tanévzáró bankett programjának
összeállításában fontos szempontunk, hogy minden egyes tanulónk szerepeljen.
A műsorok próbáinak kemény munkája során – a közös hetesi feladatok
végzéséhez hasonlóan – a diákok saját bőrükön tapasztalják a közösséghez való
tartozás rájuk háruló kötelességeit: az együttműködés, egymásra figyelés, az
egymással szembeni türelem és megértés fontosságát, az előadás sikerén pedig
annak örömét osztják meg egymással.
54
A közös fizikai munka megosztására a technika- és rajzórák, valamint a
projektkészítéssel eltöltött nyelvórák mellett leginkább az erdei iskolában nyílik
lehetőség, amikor a diákok közösen dolgoznak valamilyen cél eléréséért pl.
ételkészítés, tálalás, takarítás, mosogatás, rendrakás, gallygyűjtés, de akár a
szobák rendjének fenntartása is.
Tudva, hogy a közösség egyik legfontosabb összetartó eleme a kellemes –
vagy akár kellemetlen –helyzetekben szerzett közös érzelmi élmények,
igyekszünk diákjaink számára minél több, az iskolán kívüli közös programokban
való részvételre is lehetőséget biztosítani pl. a már korábban említett családi és
tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások, sportnap, a más szervezetek által
meghirdetett építő jellegű rendezvényeken való részvétel stb. által.
A közösségfejlesztési feladataink és eljárásaink között meg kell
említenünk a tanári közösség építését célzó tevékenységeinket is, hiszen a
pedagógusaink közötti jó kapcsolat nemcsak az iskola légkörére van erőteljes
befolyással, de elsősorban élő és hatásos példával szolgál tanulóink számára. A
tanári kar egysége (mind a személyes elfogadás, mind az oktatási és nevelési
normák és elvárások szintjén) a hatékony nevelés alapfeltétele is, hiszen így
tudunk egységes és ebből kifolyóan reális és diákjaink számára biztonságot adó
követelményrendszert felállítani.
Bármilyen jó személyes kapcsolat alapja a jó kommunikáció. Ennek
elérése érdekében hetente egy meghatározott napon rövid (20-30 perces)
megbeszélésre jövünk össze, ahol megosztjuk egymással a közös munkákat és
életünket érintő információkat az aktuális eseményekről, lehetőségekről,
felmerült problémákról stb. Havonta egy alkalommal a tanári értekezleten
hosszabban is tudunk közös örömeinkről, gondjainkról, és azok megoldási
55
lehetőségeiről beszélgetni. A tanári értekezletek azok az alkalmak, amikor
fejleszteni és egységesíteni tudjuk az oktatással és neveléssel kapcsolatos
ismereteinket, elképzeléseinket, elveinket, elvárásainkat és gyakorlatunkat.
A családi és tanulmányi kirándulásokon való részvételeink, és az iskola
életéhez tartozó munkák – szellemi és fizikai egyaránt -, valamint a különböző
programok (pl. sportnap, iskolai megemlékezések és ünnepélyek, valamint az
erdei iskola különösen intenzív) szervezési feladatainak közös ellátása nagyban
segíti kollektívánkban a kölcsönös megismerést, segítést.
Minden esztendőben adódik több lehetőség is arra, hogy valamilyen
rendkívüli előadás, búcsúztató, születésnap stb. ürügyén közös étkezésre
gyűljünk össze. Az oldott légkörben (amikor nem kötelességekről és
megoldandó problémákról esik szó) elhangzó beszélgetések által más oldalról is
megismerhetjük és ezáltal jobban tisztelhetjük egymást.
56
2. 5 A pedagógusok helyi intézményi feladatainak
meghatározása
Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladata
A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés-oktatás folyamatában
Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók
tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik
szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai
tantárgyfelosztáson meghatározott munkarend alapján.
A pedagógus:
napi rendszerességgel megbeszéli és kialakítja a legfontosabb napi
feladatokat a tanulócsoportjában tanító nevelőkkel, és szükség esetén
egyeztet velük;
tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy
gondot fordít a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő
foglalkoztatásra, a módszertani innovációra, a rendelkezésre álló idő
optimális kihasználására;
tanórai munkáját a gyermekek adottságainak, haladási tempójának
megfelelően differenciáltan szervezi;
a lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez, egyéni
segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat;
gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, amit a
tanórai differenciáláson kívül egyéni tehetséggondozó foglalkozás illetve
tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet;
a gyermekek tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú
szemléltetéssel szolgálja, s maga gondoskodik az általa használt
szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének
megőrzéséről;
rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyermekek tanulmányi munkáját
annak figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak
megfelelő, motiváló hatású legyen;
az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának
megtartására gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés
egyensúlyban legyen;
a kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja vagy a tanulókkal együtt
értékeli;
az írásbeli számonkérések anyagait a következő tanórára, de legkésőbb 10
munkanapon belül köteles kijavítani;
57
a tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában
tervszerűen végzi, s ennek keretében feladata a gyermekek minél
alaposabb megismerése, amit a tanulók állandó, tudatos megfigyelésével,
változatos közös tevékenységek szervezésével, szükség szerinti
családlátogatások és különböző vizsgálatok segítségével érhet el;
fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására,
megismerteti és betartatja velük az iskola házirendjét;
biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó
környezetben fejlődjenek;
feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő
örömforrások felfedeztetése, a gyermekek spontán érdeklődésének
fenntartása, fejlesztése;
tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez a tanulók életkorának,
igényeinek megfelelően;
különös figyelmet fordít a mindennapos testmozgás megvalósítására a
tanórai és a szabadidős foglalkozások megtartása során;
a tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon különös gondot
fordít a tanulók együttműködési készségeinek, önállóságának és
öntevékenységének kialakítására;
a közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a
kulturált emberi viselkedés szabályait;
a félévi és az év végi zárás előtti utolsó témazáró, illetve iskolai
dolgozatot legkésőbb egy héttel a jegyek lezárása előtt megíratja;
a kötelező házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja,
és velük együtt értékeli;
megismeri az általa foglalkoztatott tanulókról szóló szakvéleményeket és
szakértői véleményeket, annak ajánlásait figyelembe veszi és mérlegeli az
érintett gyermekek tanításkor és osztályzásakor;
az iskolavezetés jóváhagyásával, a tantárgyfelosztás alapján a lassúbb
tempóban haladó gyerekek számára felzárkóztató foglalkozásokat
szervezhet lehetőséget biztosítva a javításra;
foglakozásain optimálisan felhasználja a rendelkezésére álló szemléltető
eszközöket;
állandó jelleggel gyarapítja szakmai és pedagógiai tudását, a szaktárgya
körébe tartozó új tudományos eredmények megismerésére törekszik és a
módszertani fejlesztések körében való tájékozódik
Az osztályfőnöki munka nevelési tartalmai
Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató
munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket,
pedagógiai törekvéseket.
58
A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja
annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók
közvetlen megismerése és az osztályközösség arculatának formálása kiváló
lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok: szakkörök,
klubdélutánok, sportfoglalkozások, rendezvények, diákgyűlések, utazások,
kirándulások, színház-, és múzeumlátogatások stb.
Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot
tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési
hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az
osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások
ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése.
Az osztályfőnök nevelő munkájának szerves része a közvetlen nevelőmunka.
Az osztályfőnöki órákon sajátos rendszerező, szintetizáló módszerrel kerül
sor a tanulók nevelésében szerepet játszó nevelési tartalmak, témakörök
feldolgozására. Jellemezze az osztályfőnöki órákat a mai fiatalokhoz közel
álló tartalom és forma! Az osztályfőnöki óra a helyes vitakultúra
kialakításának nélkülözhetetlen gyakorlóterepe.
Célunk, hogy a tanulók fejében megfogalmazódott kérdések ne haljanak el.
Gondolkodjanak, kérdezzenek, vitatkozzanak ők és az osztályfőnök is. A
válaszokat ne a tanár fogalmazza meg, ő csak a saját véleményét mondja el, de
társ legyen a megoldáskeresésben. Sokszor egy-egy problémát alternatív módon
lehet csak kezelni és megoldani, ebben segíthet a szülő is. Lényeges, hogy az
osztályfőnök - akinek célja a diákok sokoldalú megismerése és fejlesztése -
élvezze ezt a szabadságot adó együttlétet. Serkentő környezetet teremtsen,
bátorítsa a gyermekek autonóm törekvéseit, fogadja el fantáziavilágukat.
Biztonságos hátteret adjon a gyermekeknek, a fejlesztő szándék mellett is
elfogadva őket olyannak amilyenek, hiszen élettapasztalatukat, társadalmi -
emberi mintáikat és személyes élményeiket saját környezetükből, életterükből
hozzák.
Az osztályfőnöki órákon törekedni kell olyan légkör kialakítására, amely
feloldja a tanulókban lévő gátlásokat, segíti a tanulókat abban, hogy őszintén
nyilatkozzanak meg a "kényes" témákban is. A feloldódáshoz más környezet
kell, mint a hagyományosan merev tantermi berendezés, az egymás hátát látó
gyerekekkel. Klubszobát célszerű berendezni, ami témától függően
átrendezhető: puffokkal, ülőpárnákkal, vitrinekkel, polcokkal, meseszőnyeggel.
A falon legyen lehetőség "területeket" kialakítani saját osztály-, faliújságra, akár
falfirkára is. Ki lehessen alakítani osztálykuckókat. Legyen a teremben
59
hagyományos és modern audiovizuális eszköz, fényképezőgép, üres
magnókazetták. Hangszerek: furulyák, dobok, szintetizátor. Kartonok, színes
papírok, ollók, ragasztó, színes ceruzák, zsírkréta, festékek, folyóiratok,
könyvek, művészeti alkotások reprodukciói, bábok. Nem szükséges minden órát
ebben a megszokott környezetben tartani, lehet színhely: könyvtár, múzeum,
közösségi ház, vagy éppen a természet.
Az osztályfőnök közvetlen pedagógiai tevékenységének jellemzői
Az 5-8. évfolyamon kötelező osztályfőnöki órák nevelési témái lehetnek:
kötöttek, szabadon választhatók és aktuális eseményekhez kapcsolódóak.
Az osztályfőnöki óra egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását,
a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet,
felkészíti a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására.
Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához.
A tanulókat tudományosan megalapozott ismeretekhez juttatja a természeti-
és társadalmi környezetről, az emberről, és megismerteti őket a magatartási
szabályokkal és etikai normákkal.
Szükség van azonban arra, hogy a javasolt osztályfőnöki program
koncentrikusan bővülő ismeretrendszere már 5. osztálytól járuljon hozzá a
fiatalok önismeretének, önfejlesztő stratégiájának és erkölcsiségének
alakításához (egészséges életmód, konstruktív életvezetés, magatartás
kultúra, erkölcsismeret, vallásismeret).
Az életkornak megfelelő ember-, és társadalomismeretek nyújtásával segítse
elő a tanuló szocializálódási folyamatát, természeti és társadalmi
környezetébe való beilleszkedését.
Segítse a tanulót kapcsolat-, és viszonyrendszereinek felismerésében, nevelje
értékes és hasznos kapcsolatok kialakítására és ápolására.
Fejlessze a tanuló szociális érzékenységét, toleranciáját, valamint empatikus
képességét az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránt.
60
2.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos
pedagógiai tevékenység helyi rendje
Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás feladatainak nagy része a
kis létszámú osztályközösségekben valósul meg, ahol differenciált feladatokkal
segítjük az átlagtól eltérő képességű tanulók haladását. A kisebb
koncentrálóerővel bíró és elkalandozásra hajló tanulókat fokozott
figyelmünkkel bátorítjuk, biztatjuk, vezetjük, hogy ne adják fel az órai
munkában való aktív részvételt.
A tehetséges vagy érdeklődő gyermekek számára a személyi feltételektől
függően biztosítunk szakköröket, amelyek igen népszerűek. Angol nyelvből
rendszeresen szervezünk nyelvvizsga-előkészítő tanfolyamot felsőbb évesek
számára. A különböző tanulmányi versenyekre, városi (vagy egyéb szervezésű)
programokra (pl. Szekszárdi Angol Napok, jótékonysági célú műsorok stb.),
iskolai megemlékezésekre, ünnepélyekre való felkészüléssel járó
pluszmunkákat olyan lehetőségeknek tekintjük, amelyeken – az adott témában
való komolyabb elmélyülés, szélesebb kitekintés és alaposabb ismeretek
nyújtása mellett – a tanóraitól eltérő – és intenzívebb – módon foglakozhatunk
egyénileg diákjainkkal, személyiségüknek olyan területeit is fejlesztve,
amelyekre a hagyományos iskolai élet keretein belül nincs módunk.
A felzárkóztatásra, többletsegítségre szoruló diákjaink hiányosságai
könnyen kitűnnek a tanórákon, s számunkra céltudatosan és az aktuális igény
függvényében szervezzük meg a korrepetálást, fejlesztő foglalkozást.
Megbízással külső segítségként gyógypedagógus, illetve főállású fejlesztő
pedagógus áll rendelkezésre, hogy szükség esetén a Nevelési Tanácsadó illetve
61
a Tanulási Képességvizsgáló által meghatározott nehézségekkel küzdő
gyermekeket segítse a tanulásban, fejlődésben. Számukra egyéni fejlesztési
tervet dolgozunk ki, melyet tanórákban integráltan illetve külön fejlesztő
foglakozásokon igyekszünk megvalósítani. Gyenge képességű, otthoni egyéni
tanulással nehezen boldoguló ill. szülői segítséget igénybe venni nem tudó
tanulóink szülei számára javasoljuk, kérjék gyermekük napközibe vételét,
amely rendszeresen lehetőséget biztosít a szaktanároknak, hogy amikor
belátásuk szerint szükség merül föl, bármikor személyesen tudjanak foglalkozni
velük.
A felzárkóztatásra, többletsegítségre szoruló diákjaink hiányosságai könnyen
kitűnnek a tanórákon, s számunkra céltudatosan és az aktuális igény
függvényében szervezzük meg a korrepetálást, fejlesztő felkészítést. Fontos
felmérni a vizuo-perceptuo-motoros, az akusztikus- és nyelvi képességeket, az
emlékezet, a szerialitás, a téri tájékozódás szintjét, valamint a test finom- és
nagymozgásait. A felmérésekhez segítséget nyújtanak a különböző
vizsgálatsorok és programok (pl. Porkolábné Balogh Katalin: Mozgásfejlesztő
program; Brigitte Sindelar: “De jó, már én is tudom”- programcsomag;
Goodenough-féle vizsgáló eljárás; Meixner Ildikó: Én is tudok olvasni stb.), és
ily módon megismerhető a várható, vagy a már kialakult tanulási zavar háttere.
Megtudható, hogy a gyermek mely részképesség-gyengeségek miatt igényel
fejlesztő foglalkozást. A fejlesztő foglalkozások megtervezésénél a programok
kiválasztásával meg kell tervezni, hogy mely célokra irányul elsődlegesen és
melyekre lehet másodlagos fejlesztő hatással.
Részképesség-gyengeségek egyéni vagy kiscsoportos korrekciója
62
A terápiát minden esetben vizsgálóeljárással indítjuk. Ezután kerülhet sor
a megfelelő programok, feladatcsoportok kiválasztására, az egyénre szabott
fejlesztési irányok meghatározására.
Természetesen fel kell tudnunk mérni azt is, hogy melyek azok a
gyengeségek, hiányok, zavarok, amelyek már nem tartoznak
kompetenciánkhoz, hogy a gyermek fejlődését szem előtt tartva a megfelelő
szakemberhez (pszichológus, logopédus, tanulási képességvizsgáló)
irányíthassuk.
A foglalkozások lebonyolításánál fontos betartanunk néhány szabályt
ahhoz, hogy a gyermek a munkát ne valamilyen kényszertevékenységnek
érezze, hanem örömét lelje a játékos feladatokban.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy a gyermek számára ezek a
foglalkozások- bármennyire is játékosnak tűnnek- nagyon megerőltetők,
fárasztóak, hiszen éppen azokban a képességekben várunk el tőle sikereket, ahol
nehézségei vannak.
A fejlesztő foglalkozás hatásfokát fél évnél nem rövidebb időtartamú
foglalkozás után éri csak el igazán. Munkánk szükségességét és
eredményességét a fejlesztés hatásfoka igazolja, amelyet a vizsgálóeljárás
megismétlésével ellenőrizhetünk.
Célunk, hogy tanulóink elsajátítsák mindazokat az ismereteket,
képességeket, készségeket a negyedik évfolyam végére, melyek az ötödik
évfolyamba lépéshez szükségesek. Ennek érdekében a harmadik évfolyam
végén felmérést végzünk e tárgykörben. A mérések eredményét felhasználva,
elemezve fejlesztjük tovább a tanulókat a negyedik évfolyamon.
A TANULÁSI, BEILLESZKEDÉSI ÉS MAGATARTÁSI ZAVAROKKAL
ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG
63
A fejlesztő munka eltér a „hagyományos" pedagógiai tevékenységtől. A
fejlesztés nem felzárkózat, hanem olyan képességeket fejleszt, melyek a
gyerekek iskolai teljesítményét javítják.
A komplexitás elvének érvényesítése szellemében a fejlesztés az alábbi
területeket öleli fel:
- mozgás (nagy- és finommozgás),
- testséma,
- téri orientáció,
- percepció (vizuális, auditív, taktilis), melyekhez mindig kapcsolódik a verbális
tudatosítás.
A fejlesztésbe bekerülők köre
o Azon tanulók, akik az intelligencia szintjük alapján elvárhatóan lényegesen
alacsonyabb tanulási teljesítményt mutatnak.
o A tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok
(továbbiakban: szakértői bizottságok) tanulási képességvizsgálata alapján
részképesség zavarokkal, tanulási nehézséggel, illetve másodlagosan
kialakuló magatartási zavarokkal küzdenek.
A képességfejlesztés a szülő beleegyezésével és aktív támogatásával végezhető.
A fejlesztés tartalmilag kiterjed mindazon részterületekre, amelyeket a szakértői
bizottság megjelöl (mozgás, testséma, téri orientáció, percepciófejlesztés, stb.).
Szervezeti formái
- Egyéni fejlesztés (1-3 fő),
- Kiscsoportos fejlesztés (4- 6 fő),
a szakvéleményben illetve a szakértői véleményben rögzített óraszámok
szerint.
A fejlesztés célja
Személyiségfejlődés, boldog, egészséges, erkölcsös ember
Pozitív énkép, jó kommunikációs képesség
Idegrendszer fejlődésének biztosítása
Mozgásfejlődés
Érzelmi élet fejlődése
Beszéd fejlődése
Érzékszervek fejlődése
Prevenció, reedukáció
64
Részképesség zavarok megszüntetése
Figyelem-, viselkedési-, tanulási zavarok csökkentése
Egészséges működéssel való ellensúlyozás (korrekció, kompenzálás)
Ismeretek bővítése
Iskolai szerepeknek, elvárásoknak való megfelelés.
A fejlesztés elmélete és módszertana
A tanulási alkalmasság megítéléséhez szükséges pszichikus funkciók:
- pontos és differenciált vizuális észlelés
- forma, méret, szín pontos felfogása
- összetartozó részek értelmes egészként való észlelése (Gestalt-látás).
- megadott formák–színek megtalálása, kiemelése egy képi környezetből
(figura, háttér észlelése)
- adott tárgyak térbeli helyzetének helyes felismerése, megítélése
- vizuális információk téri elrendezése
- vizuális információk sorba rendezése, szekventálása
- a hallott (auditív) információk pontos észlelése, megkülönböztetése –
adott hangok kiemelése
- adott hangok helyes egymásutániságának felismerése, hangcsoportok
egységbe foglalása
- összerendezett, koordinált mozgás, szem-kéz összerendezett, célszerű
együttes mozgása
- a látott-hallott információk összekapcsolásának képessége, motoros
visszaadása(a keresztcsatornák együttműködése)
- rövid idejű vizuális-verbális memória
- szándékos figyelem - kb. 10 perces figyelemkoncentráció
Ütemterv az egyéni és kiscsoportos fejlesztéshez
Szeptember: szintfelmérések; csoportalakítások; egyéni fejlesztési tervek
kidolgozása; a kijelölt fejlesztési területek negyedévenkénti felülvizsgálata,
havonkénti nyomon követéssel az egész tanév folyamán.
Szeptembertől januárig: egyéni és csoportos fejlesztések
Február: értékelések, tájékoztatás a szülők felé
Februártól májusig: egyéni és csoportos fejlesztések
Június: értékelések, tájékoztatás a szülők felé
Módszerek
Életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó, lehetőség szerint játékos, az érzelmi
motivációra építve kerülnek kialakításra.
65
Kidolgozott fejlesztő programok
Tervezett szenzomotoros tréning
Sindelar-program
Tanulási zavarok korrekciója kisiskolás korban
Egyéb fejlesztő terápiák
Érzékszervek működésének fejlesztése
Érzelmi intelligencia
Beszédfejlesztés
Mozgás, illetve idegrendszer fejlesztő tornák
Korai fejlesztés módszerei
Számolás, írás, olvasás zavarok kezelése
Viselkedés korrekciós módszerek
Figyelem fejlesztő gyakorlatok
Kommunikációs készség fejlesztése
Családpedagógiai módszerek
Tanulást segítő programok
Informatika és audiovizuális technika alkalmazása
Relaxációs módszerek
A fejlesztés fő területei
Nagymozgások
- kúszás, mászás, járás, futás, ugrások, dobás, szökellések, önazonosság,
testfogalom, testséma, testi egészség.
Szenzomotoros integráció (érző-érzékelő idegi szabályozás összhangja)
- egyensúly, ritmus, téri- és idői tájékozódás, reakcióidő növelése, taktilis
érzékelés, téri orientáció, oldaliság
Perceptuomotoros készség (érzékelő-észlelő mozgások)
- a halláshoz és a látáshoz kapcsolódó érzékelő-észlelő mozgásfejlesztések,
hallási
diszkrimináció, hang-szó-szöveg összefüggése, szerialitás, vizuális
diszkrimináció,
szemmozgás koordináció, alak-háttér megkülönböztetése, vizuális
emlékezet,
finommozgások vizuomotoros koordinációja, térbeli formaészlelés,
azonosságok–
különbözőségek meglátása, vizuomotoros integráció.
Személyiségfejlesztés
A foglalkozások légköre, az életkori sajátosságok figyelembevétele, a
66
játékosság mind hozzájárulnak a jótékony cserehatáshoz mely végső soron a
pszichomotoros és a motoros-pszichés kiegyensúlyozott fejlődést eredményezi.
A személyiség fejlesztésekor fontos figyelembe venni a fejlesztőpedagógus
személyiségét is.
Pszichomotoros fejlesztés részterületei
Téri–idői tájékozódás
A testséma és a téri tájékozódás két olyan terület, amelyek a fejlesztés folyamán
szétválaszthatatlanok egymástól. Elméletben a pontos meghatározás és megértés
érdekében szétbonthatók, de a gyakorlatban már csak a térben való elmozdulás,
hely-helyzetváltoztatás miatt is összekapcsolódnak. Inkább hangsúlyeltolódásról
beszélhetünk az egyik vagy másik terület javára. Ha rangsorolni szeretnénk,
akkor azt mondhatjuk, hogy a testséma részképességeink egyik alappillére,
amelyre a téri tájékozódás épül. Részképességeink mereven nem választhatók el
egymástól, az egyik megléte szükséges a másik fejlődéséhez. Egy hierarchikus
rendszerben épülnek egymásra, és egyénekre jellemző sajátos mintázatot
alkotnak.
Testséma
Ezen terület alapja a testkép kialakulása, a test testrészeinek megismerése. A
gyermekeknek meg kell ismerniük saját testük felépítését, meg kell
tapasztalniuk testrészeik létét, kiterjedését, és természetesen meg is kell tudniuk
nevezni azokat. Fel kell velük fedeztetni testüket, annak azonosságait és
különbözőségeit, és mindezekkel együtt elfogadtatni velük. A testről alkotott
kép kialakítása a mozgásban fejeződik ki, csakis mozgással együtt tapasztalható
meg. Először a főbb testrészeket kell megismerni, megnevezni, majd ezt követik
a testrészek részei. A folyamat része a szimmetria fokozatos tudatosítása is. A
fejlesztés legfontosabb eszköze a tükör, melyben a gyermekek látják magukat,
másokat, ténylegesen szembesülnek saját – és mások – testének
tulajdonságaival. (méret, alkat, színek). A gyakorlati munka során nem csak a
testrészeik helyét, nevét, kiterjedését tanulják meg, hanem azok funkcióját,
mozgathatóságát is. Ez már a testfogalom tudatosítását segíti elő. Fontos a
testrészek többféle módon történő érzékeltetése, ennek megfelelően a jobb-bal
színnel, szalaggal történő jelölése, jobb-bal fogalmának fokozatos kialakítása.
Kezdetben elég csak érzékeltetni a két oldal létét (jobb=bemutatkozós kezünk,
bal=dobogó szívünk), a megnevezés később is ráér.
Téri tájékozódás
A saját test pontos ismerete, viszonyítása ad segítséget a térben való
67
eligazodáshoz. A
gyermekek önmagukhoz viszonyítva lesznek képesek meghatározni a
környezetükben lévő tárgyak elhelyezkedését, később pedig a dolgok helyét
egymáshoz viszonyítva is meg kell tudniuk határozni. A testsémához tartozó
ismereteket a mozgás rendszerén belül sajátítják el, hiszen e tevékenységi forma
áll legközelebb fejlettségi szintjükhöz. Mozgás közben van lehetőségük arra,
hogy megtapasztalják a térirányok elhelyezkedését, majd később a térben való
elmozdulások neveit (előre, hátra, oldalra, mellette, mögötte, alatta, fölötte).
Ezeket a tapasztalatokat nehéz megfogalmazni, nem mindig tudjuk számukra
megfelelően szavakba önteni. Kezdetben el kell fogadnunk azt, hogy a térben el
tudnak igazodni, értik a térirányokat jelölő szavak jelentését. Az önálló
meghatározás, megnevezés elég lesz később is. Minden, ami állandóan változik
nehezebben felfogható, de ha nap mint nap tapasztalják a folyamatos
változásban rejlő állandóságokat, akkor hamarabb bevésődik. A mozgás az,
melynek elemei megismételhetők, követhetők, és térben nemcsak láthatók,
hanem tapasztalhatók, kivitelezhetők is. Ugyanakkor a mozgás már önmagában
véve is egy örömforrás a gyermekek számára.
Idői tájékozódás
Az idői relációk, összefüggések megértése talán a legnehezebb a gyermekek
számára. Míg a mozgás kivitelezhető, érezhető, látható, addig az időben való
tájékozódás megfoghatatlan számukra. Segítő tényező, ha mindent valamilyen
eseményhez, cselekvéshez, tevékenységhez kötünk.
Lateralitás (oldaliság)
Szem-kéz-láb dominancia (egyik vagy másik oldal hangsúlyozottsága)
A gyermekek születésüket követően már elkezdenek mozogni, és ehhez
kapcsolódva kezd kirajzolódni a mozgásközpont helye az agyban. Az emberiség
nagyobb százalékára az agy baloldali féltekéjének domináns szerepe a jellemző,
ami eredményezi – ha semmilyen zavaró tényező nem befolyásolja – a jobb
oldali szem-kéz-láb dominanciát. A lateralitás kialakulása egy igen hosszú
folyamat, mely a kisgyermekkor, óvodáskor egészét felöleli. Fejlődésének
alapja egy megfelelő mozgás- és érzékszervi fejlődés, mely folyamat
végkifejletének tekinthető a dominancia kialakulása.
A testséma fejlesztésének nagy szerepe van az oldaliság alakulásában. A páros
testrészek felfedeztetésével, érzékeltetésével, megérintésével alakul ki
tudatukban a két oldal léte. A gyakorlati munka során fontos az állandó szóbeli
megerősítés arra vonatkozólag, hogy ezekből kettő van. (Pl.: Érintsd meg az
egyik térded! Most érintsd meg a másik térded is!) Az ilyen típusú gyakorlatok
során szerzett tapasztalatok sokaságából alakul ki az oldalak elkülönülése, azok
68
megnevezése, megkülönböztetése; a tér irányokra történő felosztása, ennek
eredményeként pedig a lateralitás.
A kezesség megállapítása nem minden esetben egyszerű. Pontos
megfigyeléseket kell végezni a gyermekek tevékenységeit vizsgálva. Azoknál a
feladatoknál, ahol a két kéz közös munkájára van szükség (pl.:
gyümölcsszeletelés), egyértelműen nem dönthető el. A nehezebb feladatok
kivitelezését általában a domináns kéz végzi (pl.: tárgyak egyensúlyozása,
guruló tárgyak megfogása). Tapasztalható a vegyes kezűség problémája is,
amikor a gyermek egyik keze sem domináns, hol az egyiket, hol a másikat
használja. Találkozhatunk, olyan esetekkel is, amikor a kezességhez nem
azonos szem-láb dominancia párosul (pl.: jobb kezességhez bal láb használat
társul
A fejlesztő munkát a nagymozgások területénél érdemes kezdeni,
összekapcsolva a testséma- és téri tájékozódás alakításával. Hiszen, ahogyan az
előzőekben említésre került, az oldaliság kialakulásának talaja a testséma (páros
testrészek), ami szorosan összekapcsolódik a téri tájékozódás fejlődésével a
mozgás keretén belül.
Mozgásfejlesztés
A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája, mondhatnánk
lételeme. A mozgásos tevékenység az alapja egészséges fejlődésüknek.
Fejlesztő hatással bír egész énjükre, szellemi és fizikai állapotukra egyaránt.
Kedvezően befolyásolja személyiségfejlődésüket, ugyanakkor a környezet által
közvetített információk nagy részét mozgásos tevékenységek által szerzik meg.
A mozgás fejleszti a gyermekek testsémáját, téri tájékozódását, egyen-
súlyérzékét, a test összerendezett (koordinált) mozgását, állóképességét,
izomrendszerét, testi erejét.
Sok más fejlesztési területtel összekapcsolódik, jelen esetben mondhatjuk, hogy
a fejlesztő munka alapja. A mozgásfejlesztés egyik fontos szabálya a
fokozatosság elvének érvényesítése, a nagymozgásoktól haladva a
finommozgások felé. Csak akkor szabad a következő, nehezebb gyakorlatot
végeztetni, ha az előzőt teljes biztonsággal kivitelezni tudja a gyermek. A másik
fontos követelmény a többszöri helyes bemutatás a fejlesztő személy részéről,
ugyanakkor a pontos megfigyelés és lemásolás a gyermekek részéről.
Nagymozgások
Ide tartoznak az alapmozgások (járás, futás, ugrás, csúszás, kúszás, mászás,
dobás). A mozgásformák nem veszíthetnek fontosságukból, hiszen az adott
mozgássor egyszerre több funkciót is fejleszt. A fokozatosság elvét betartva, és
a folyamatos ismétlések eredményeként a mozdulatok vagy mozgássorok egyre
pontosabbá válnak, tovább finomodnak, részleteiben pedig specializálódnak
69
(pl.: a szökdelésből ugrás lesz).
A gyakorlati munka során fejlesztési sorrend csak abból a nézőpontból
alakítható ki, hogy mely terület, funkció fejlesztésével kapcsoljuk össze a
tevékenységet, hiszen valamennyi mozgásforma nehézségi foka változtatható,
még a legegyszerűbb is bonyolítható. A mozgásos
gyakorlatokat mondókákkal, rövid versekkel érdekesebbé lehet tenni, ami jó
hatással van a ritmusérzék fejlődésére.
A mászás-terület nehézségi sorrendben megtervezett fejlesztési terve:
- talajon történő mászások térden és kézen támaszkodva
- talajon történő mászások talpon és kézen támaszkodva
- talajon megjelölt sávokban történő mozgássorok
- a megjelölt sávok szűkítése
- talajon történő mászások hátrafelé térden és kézen támaszkodva
- talajon történő mászások hátrafelé talpon és kézen támaszkodva
- talajon megjelölt sávokban történő mozgássorok hátrafelé
- a megjelölt sávok szűkítése
- az előző analógiát követve padon végeztetve a mozgássorozatot
- az előző analógiát követve pad páron végeztetve a mozgássorozatot
oda–vissza
irányba
Finommozgások
A mozgások e csoportjába azon mozdulatok, tevékenységek tartoznak, melyek
kivitelezéséhez a kézre van szükség. Úgy is szoktuk említeni, hogy
„kézügyesség". A gyermekek iskolába kerülése előtti időszakban szintén
nagyfokú figyelmet kell fordítani a finommotorika fejlesztésére. Fontos, hogy
az írástanulás folyamata minél kevesebb nehézségekbe ütközzön, ugyanakkor a
kézügyességre a többi tantárgy ismereteinek elsajátításánál is igen nagy szükség
van.
Az aprólékos mozgások kivitelezése kisebb izomcsoportok, izomrészek
elkülönített szabályozását, rugalmas izomműködését igényli. Minél jobban
képesek erre az irányításra a gyermekek, annál inkább összerendezettebbek,
koordináltabbak lesznek mozdulataik, egyre nehezebb és bonyolultabb
tevékenységek elvégzését teszi lehetővé számukra.
A finommozgások fejlesztésének alapja a kéz és az ujjak izomzatának erősítése
és lazítása, az ujjmozgások tökéletesítése, a kéz mozgékonyságának fejlesztése.
A gyakorlati munkához számos tevékenység tartozik.
Ezek a következők: ujjgyakorlatok játékos mozdulatokkal, rövid ritmusos
mondókákkal, versekkel kísérve. Színezés, rajzolás, vonalvezetési gyakorlatok,
ragasztás, nyírás, gyurmázás, festés, varrás, ujjbáb készítés. A kéz
ügyességének fejlesztése során is ügyelni kell a fokozatosságra. Soha nem
70
szabad a munkát a feltárt hiányosság gyakoroltatásával kezdeni. Mindig egy
alacsonyabb szintű tevékenység begyakoroltatása alapozza meg a következő
nehezebb funkció fejleszthetőségét, fejlődését. Fontos, hogy megtaláljuk azt a
területet, ahol a feladatvégzés szinte tökéletes, ezáltal biztos alap a
kiinduláshoz, ugyanakkor már a tréning kezdetén sikerélményhez jut a
gyermek. Például: nagyméretű golyók fűzése merev pálcára, majd fonálra –
fokozatosan csökkenő nagyságú lyukakkal fűzés vékony fonálra, zsinórra –apró
gyöngyök fűzése damilra, cérnára.
Egyensúlyérzék
A helyzet-helyváltoztatás, mozdulat, mozdulatsor, egyszóval mindenféle
mozgás esetében jelen van az egyensúlyozás. Ahhoz, hogy a motoros
tevékenységeket kivitelezni tudjuk, nélkülözhetetlen az egyensúlyérzék
bizonyos fejlettségi foka. Ezt a területet éppen olyan fontos fejleszteni, mint a
többit. A szakirodalmak az egyensúlyozó képesség fejlődésének első jelentős
kezdeti szakaszának a 4-8 éves kort jelölik meg. Ez nem azt jelenti, hogy
korábban nincs jelen. Ez a képesség segít például abban, hogy a csecsemőkorú
gyermek át tudjon fordulni egyik oldaláról a másikra, az egyéves korú gyermek
meg tanuljon járni. Az egyensúlyozás lényege, hogy a gyermekek a test
kibillent egyensúlyából minél hamarabb vissza tudjanak térni.
Természetesen minél rövidebb ez a visszatérési idő, annál fejlettebb az
egyensúlyérzék képességük. Ehhez azonban sok gyakorlásra van szükség. Az
egyensúlyérzékelésért felelős szervünk a fül, az érzékelő központ a belső fülben
található. Ahhoz, hogy az ember egyensúlyozni tudjon, alátámasztási felületre
van szüksége, így jelen esetben a talp fontos szerepet tölt be. A fejlesztő tréning
folyamán – mint valamennyi képesség esetében – szintén figyelni kell a
fokozatosság elvének betartására. Ennek megfelelően a nagyobb alátámasztási
felületen végzendő feladatoktól kell haladni a kisebb felületeken végzendő
gyakorlatok felé. Természetesen a nehézségi fokozatokat is figyelembe kell
venni, például csúszások lejtőn (padon): egész testfelületen (hason, háton) – a
test oldalán sarokülésben (előre, háttal) –térdelőtámaszban (előre, háttal);
nehezíthető a feladat, ha párosan végzik a gyermekek a gyakorlatokat.
Beilleszkedési és magatartási zavarok
A beilleszkedési és magatartási zavar komplex jelenség, a személyiség
problémája, amelyben értelmi, érzelmi és akarati tényezők ötvöződnek.
A zavar létrejötte egy folyamat eredménye, melynek kezdete többnyire az első
óvodás-iskolás években és a családi háttérben keresendő.
Általános feladatunk súlyos magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő
tanulóknál a szakértői bizottságokkal való kapcsolat felvétele, és szakvélemény
kérése.
71
A szakértői bizttságok pszichológusainak javaslatai alapján, pedagógiai
módszerekkel a tanuló támogatása, osztályközösségbe történő visszaillesztése,
és kapcsolatainak javítása osztály- és iskolatársaival a pszichológus és a
fejlesztő pedagógusok közreműködésével.
A kitűzött célok elérése érdekében folytatott tevékenység alatt mindvégig
előttünk áll, hogy minden gyerek individuum.
A beilleszkedési zavarok okának ismeretében a problémákat három csoportba
soroljuk:
Pszichés zavarok állnak a probléma hátterében (önértékelési zavar, gyenge
fékrendszer, konfliktuskezelési deficit, sérülékeny kudarctűrő képesség,
tolerancia hiány, szabálytartás hiánya), illetve különböző kompenzációs
mechanizmusok, mint projekció, elfojtás, agresszivitás, stb.
Tanulási nehézségek váltják ki a problémát (percepció-dyslexia, dysgrafia,
figyelem-hiperaktivitás, kommunikáció-autisztikus jelek, a szenzomotoros
mozgás fejletlensége, csak szekunder jellegű memória).
Rossz vagy hiányos szocializáció okozza a problémát (túlzott engedékenység,
szeretet- és figyelemhiány, túlzott elvárások stb.)
A további célok csak az okok (részleges) elhárításával érhetők el, ennek
megfelelően a fenti csoportok mindegyike számára más-más feladatok adódnak.
Fő célunk minden gyermek számára lehetővé tenni az optimális intellektuális és
érzelmi fejlődést, a testi–lelki és szociális kibontakozást, hogy belső
harmóniában, önmagával és környezetével egyensúlyban éljen.
Célkitűzések Feladatok Kritériumok
I. Pszichés zavarok
esetén:
az adott diszfunkció
csökkentése, esetleg
megszüntetése
a korábbi fejlődési
szakaszban gyökerező
hiányosságok és
torzulások feltárása,
rendezése, újratanulása.
Érzelmi életük
egyensúlyban tartása,
sikereik és kudarcaik
egészséges
feldolgozásának segítése.
Az okok (diszfunkció)
felkutatása különböző
diagnosztikai
módszerekkel
(pszichológus).
A diszfunkció kezelése
megfelelő terápiákkal:
- személyiségfejlesztés
egyéni és csoportos
tanácsadás,relaxáció
kognitív terápiák
(Coping
Cat) elsődleges és
másod-
lagos kontroll
erősítése
Életkorának megfelelően
a gyermek is értse meg a
problémát.
Érezze szükségét és
fogadja el a
segítségnyújtást.
Kooperáljon (tanácsadó-
kliens kapcsolatban).
Csökkenjenek a
szorongások.
A megküzdő
mechanizmusok
erősödjenek.
Érzelmi reakcióik a
helyzethez adekvátak
legyenek.
72
Célkitűzések Feladatok Kritériumok
A kompenzáló
magatartásformák
elhagyása.
program (PASKET)
- kommunikáció
szerepjátékok
szerepáttétel
szituációs játékok
Kompenzáló
mechanizmusaik száma
és intenzitása csökkenjen.
II. Tanulási zavar esetén:
A tanulási nehézség
csökkentése vagy
megszüntetése
(ez feltételezi az ezt
kiváltó ok
megszüntetését).
Beszédfejlesztés
(logopédus):
- arány- és
hangsúlyeltolódás
alkalmazása,
- a környezet pontos
észlelésén és
tapasztalásán alapuló
fejlesztés.
A tanulási zavart kiváltó
okok felderítése és
kiküszöbölése a fejlesztő
pedagógusok által.
Képesség és készségszint
felmérés.
Fejlesztő, felzárkóztató
programok kidolgozása
személyre szabottan,
részleges kiemeléssel,
arány és
hangsúlyeltolódással.
A támasztott
követelmények pontos,
objektív meghatározása
az egyén lehetőségeihez
mérten.
A
teljesítményorientáltság
csökkentése.
Oldott, bensőséges,
szeretetteljes légkör
megteremtése.
A fejlesztő és fejlesztett
összmunkája
eredményeként fejlődés,
változás mutatkozzék.
(A fejlődés mértéke és
ritmusa problémánként és
tanulóként változó.)
Legyen látható
eredménye a
fejlesztésnek az adott
tanuló korábbi szintjéhez
képest.
73
Célkitűzések Feladatok Kritériumok
Valamennyi apró, pozitív
irányba történő változás
megerősítése.
A negatív kompenzáló
magatartás ignorálása,
más kompenzálási
lehetőségek feltárása, az
okok megszüntetése.
Törekvés a szülőkkel
való együttműködésre.
III. Szocializációs zavar
esetén:
mivel a problémák a
gyermek rendszerint a
korai szocializáció
rendellenes tanulási
folyamatából, illetve a
családi diszfunkciókból,
vagy a szűkebb
környezetéből erednek,
ezért a problémából
adódó zavarokat csupán
csökkenteni tudjuk, de
megszüntetni nem.
Célunk tehát a
kompenzálás és a
kooperáló szülők segítése
a nevelési kérdésekben.
Fontos, az életkori
sajátosságok ismeretében,
az iskolás gyermektől
elvárható
viselkedésformák, és a
még nem követelhető
kontroll szétválasztása.
Pontos meghatározása
annak, amit elvárunk a
gyermektől és ennek a
gyermek számára jól
érthető (életkorának
megfelelő) közlése.
Feladatunk a pozitív
modellnyújtás, a pozitív
megerősítés és a
minősítés.
A gyermekben rejlő
pozitív értékeknek
kiaknázása.
Szeretetteljes, meghitt
légkör megteremtése.
Tudja, hogy mit várnak el
tőle.
Döntéshelyzetben tudjon
jó és rossz, helyes és
helytelen között
választani.
Legyen képes elfogadni
és követni a pozitív
modellt.
Érezze tanárai, nevelői jó
szándékát.
74
A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK
FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK SEGÍTÉSE
Az iskolába járó gyermekek jelentős része szociális, műveltségi hátránnyal
küzd. Felzárkóztatásukhoz a tanórán kívüli korrepetálások, speciális, egyéni
foglalkozások nyújtanak segítséget, és lehetővé teszik a hátrány minimalizálását
vagy lehetőség szerinti megszüntetését. Ennek leghatékonyabb eszközei a
rendszeres kapcsolattartás, beszélgetés, családlátogatások, szülői értekezletek,
fogadónapok, nyílt tanítási napok. A felzárkóztatásra szoruló tanulókkal való
foglalkozást differenciáltan, csoportbontással oldjuk meg.
Felzárkóztatásra szorul a gyermek, ha
- szórt figyelmű;
- nehezen tud koncentrálni;
- gyorsan felejti, és nehezen idézi fel a tanultakat, látottakat;
- túlmozgásos vagy túlzottan lassú;
- kézügyessége fejletlen;
- lassan vált át egyik feladatról a másikra;
- olvasási, helyesírási, matematikai problémái vannak;
- a szakértői bizottság javaslata alapján egyéni fejlesztést igényel
- valamely részképesség területén adódó lemaradás miatt.
A felzárkóztatás célja
- A környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály illetve az iskolai
közösségbe való
bekapcsolódás és továbbhaladás lehetőségének biztosítása, az
esélyegyenlőség
megteremtése.
- Készségek, képességek fejlesztése.
- A napi tanulás feltételeinek biztosítása, a korrekciós tevékenység és a
korrepetálás révén a napi lépéstartás megszervezése, az eredményes
tanulási folyamat megszervezése.
- Valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása.
- Viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása, az
általános emberi normák, valamint az iskolai házirend szellemében.
- Pályára irányítás, pályaválasztás, a beiskolázás segítése.
75
Tevékenység Módszer Felelős Határidő
1. A tanulási
kudarcnak
kitett tanulók
felismerése
- képességek felmérése iskolába
lépéskor – prevenció; pl.
Prefer,
Sindelar, ABC teszt
- képességek felmérése az
iskoláztatás folyamán; pl.
induktív gondolkodás mérése
pedagógus, fejlesztő
pedagógus,
gyógypedagógus,
szakértői
bizottságban
fejlesztő pedagógus,
pszichológus
tanév eleje
megfigyelés tanító, szaktanár,
osztályfőnök,
fejlesztő pedagógus,
gyógypedagógus
folyamatosan
dokumentumelemzés (a tanuló
iskolai produktumainak
célirányos áttekintése)
tanító, szaktanár,
osztályfőnök,
fejlesztő pedagógus,
gyógypedagógus
tanév eleje,
illetve közben
beszélgetés (gyerekkel,
szülővel)
tanító, szaktanár,
osztályfőnök
folyamatos
a tanulók tanulási szokásainak
felmérése (kérdőív)
tanító, szaktanár,
osztályfőnök
első félév
2. A tanulási
kudarcnak
kitett tanulók
fejlesztése
(az iskolán
belül)
egyéni fejlesztés (fejlesztési terv
alapján)
pedagógus, fejlesztő
pedagógus,
gyógypedagógus
folyamatos
differenciált tanóravezetés minden pedagógus folyamatos
korrepetálás érintett pedagógus folyamatos
napközi, tanulószoba napközis nevelő,
tanulószoba-vezető
folyamatos
előkészítő évfolyam (az első
osztály sikertelen elvégzése
esetén az első osztály
megismétlése a szülő kérésére)
tanító tanév vége
76
mentesítés bizonyos tárgyak
értékelése alól
igazgató, tanító,
szaktanár, szakértői
bizottság
szakemberei,
szakértői bizottságok
szakemberei
tanév eleje,
illetve
folyamatos
kis létszámú osztályok iskolavezetés, tanító,
fejlesztő pedagógus
tanév eleje,
ill.
folyamatos
tanulásmódszertan, tanulás
tanítása
osztályfőnök vagy a
kurzust oktató
pedagógus
tanév eleje,
illetve
folyamatos
tréning (tanulástechnika,
koncentráció stb.), relaxáció
fejlesztő pedagógus,
gyógypedagógus,
pedagógus
folyamatos
3. A tanulási
kudarcnak
kitett tanulók
fejlesztése
(iskolán
kívül)
a tanulási zavarokkal küzdő
tanulók speciális
szakemberekhez történő
irányítása (szakértői
bizottságok, orvosi
intézmények)
tanító, szaktanár,
osztályfőnök,
fejlesztő pedagógus,
gyermekvédelmi
felelős
folyamatos
4. A fejlesztés
hatékonysága,
értékelés
a tanulók tanulási szokásainak
felmérése (kérdőív)
tanító, szaktanár,
osztályfőnök
tanév vége
dokumentumelemzés (a tanuló
iskolai produktumainak
célirányos áttekintése)
tanító, szaktanár,
osztályfőnök,
fejlesztő pedagógus,
gyógypedagógus
tanév vége
fejlesztő szakemberek szöveges
értékelése az egyéni haladásról
fejlesztő pedagógus,
gyógypedagógus
negyedévente,
illetve tanév
végén
77
megfigyelés tanító, szaktanár,
osztályfőnök,
fejlesztő pedagógus,
gyógypedagógus
folyamatos,
illetve tanév
vége
tanulmányi eredmények
elemezése
(dokumentumelemzés)
tanító, szaktanár,
osztályfőnök,
fejlesztő pedagógus,
gyógypedagógus
tanév vége
beszélgetés (gyerekkel,
szülővel)
tanító, szaktanár,
osztályfőnök
tanév vége
Az iskolai nevelő-oktató munkában a tanulási zavar vagy a tanulási nehézség
magatartászavarral és a szociális hátránnyal gyakran együtt jelentkezik,
egymással szoros kölcsönhatásban van.
A tanulási nehézség vagy a tanulási zavar oka lehet születési, fejlődési
rendellenesség illetve fogyatékosság vagy kisgyermekkori betegség.
Ez megmutatkozik a következőkben:
az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjén (hibás ejtés, szegényes szókincs, a
szövegemlékezet fejletlensége).
olvasás-írás és a számolás zavara
mozgáskoordináció zavara
kialakulatlan testséma, tér- és irányérzékelési bizonytalanság
ritmusérzék fejletlensége
a vizuális elemző- és megfigyelőképesség gyengesége
a tartós figyelem hiánya
Az iskolai tanulási kudarcok hatására a gyermekben olyan pszichés tünetek
alakulnak ki, (érzelmi labilitás, szorongás, önbizalom hiánya, hiperaktivitás
stb.) amelyek kedvezőtlen magatartási megnyilvánulásokat eredményeznek.
Ehhez társulnak olyan szociális kapcsolati zavarok, mint például a nem
megfelelő anya- gyermek kapcsolat, az ingerszegény környezet, az elhanyagolt
családi háttér stb.
Tapasztalataink alapján ezek a gyermekek a normál iskolai körülmények között,
nagyobb létszámú osztályban, a megszokott módszerekkel nem képesek a
tanulásban előrehaladni, fejlődni.
78
Az egyes képességek terén jelentkező elmaradás, lassúbb fejlődés rendszerint
más pszichikus folyamatokkal is kapcsolatos. Például a felidézés nehézségei
többnyire az észlelés és a megfigyelés folyamatainak elégtelenségeivel is
összefüggenek, ezért elképzelhetetlen egy- egy képesség elszigetelt fejlesztése.
Mindig a különböző intellektuális és érzelmi tényező együttes feltárására és
fejlesztésére törekszünk.
Az érdeklődés a megismerő tevékenység belső motívuma. A képesség
fejlődésének a belső aktivitás a legfontosabb indítéka, amely a tanulást, a
valóság megismerését örömteli, szívesen vállalt tevékenységgé teszi. Lényeges,
hogy a gyermeknek sikerélményt nyújtson a feladatok megoldása, hiszen ez
növeli az érdeklődését, fokozza az erőfeszítést.
Az egyéni fejlődés szempontjából döntő fontosságú a szocializációs
képességek, a társas kapcsolatok kialakítása. A tanulási zavar vagy nehézség
társas beilleszkedési zavarral is párosulhat. Jobb intellektuális teljesítmény
erősebb szociális kontaktussal járhat együtt.
Az értékelő-minősítő viszonyt fel kell váltani a megértő-okkereső
beállítottságnak. A tünetek megváltoztatására, illetve kiküszöbölésére irányuló
alkalmi, gyors beavatkozások nem oldják meg a személyiségzavart, nem
eredményeznek hosszabb távon is ható belső pszichikus változást a gyermeknél.
A zavar igazi korrekciójáról csak akkor beszélhetünk, ha az okok ismeretében a
tanuló mindennapi életfeltételei, tevékenysége folyamatában törekszünk a
pszichikus folyamatok befolyásolására. Fontos tényező tehát a tevékenységek
feltérképezése, megfelelő környezet biztosítása, a megfelelő eszközök
használata.
A tanulási kudarc komplex jelenség, ezért a leküzdésére irányuló
tevékenységnek is sokoldalúnak kell lennie. A fejlesztő osztályok tanulóiban -
még a felsőbb évfolyamokon is - nagyon erős az osztályfőnökükhöz és a többi
tanárhoz való személyes kötődés. Igénylik a mindennapi együttlétet, a gondok
rendszeres megbeszélését. Az így kialakított oldott légkör feltétele a sikeres
munkavégzésnek. Gyakran az otthoni környezet nevelési hiányosságait is az
iskolában kell pótolni. A szülők nagy része nem motivált arra, hogy gyermekét
a tanulásban segítse, de még arra sem, hogy teljesítményét értékelje. Ezért
kiemelt helyen kell foglalkozni a helyes tanulási szokások és képességek
kialakításával, a helyes önértékeléssel.
Alkalmazott pedagógiai módszereink, elveink a fejlesztő tevékenységben
79
A tananyagot a minimumra csökkentettük, és főként az elsajátítás módjában,
tempójában igyekszünk a tanulók egyéniségéhez alkalmazkodni.
A fejlesztő pedagógusok meghatározott órarend szerint emelik ki a tanulókat
az órákról, szabadidős tevékenységekről, és a fejlesztő foglalkozások
keretében változatos módszerekkel fejlesztik a tanulók személyiségét és
tárgyi tudását.
A nyelvi-kommunikációs készségek fejlesztését minden tanár feladatának
tekinti. Fokozottan figyelünk arra, hogy a diák – a családi kommunikációs
kapcsolat hiányából adódóan is – vagy egyáltalán nem érti a tankönyv
szövegét, vagy egyszerre csak egy utasítás végrehajtására képes.
Új tantárgy belépésekor megismertetjük tanulóinkkal a munkaeszközöket,
szakkifejezéseket. A szaknyelv gyakorlása, tanulása beépül a mindennapi
munkába.
Az elméleti anyag súlypontozásával, gyakorlásával juttatjuk el a tanulókat az
ismeretek alkalmazásszintű elsajátítására. Ehhez nélkülözhetetlen a
vázlatkészítés, és annak megtanulása.
Az átlagosnál több időt fordítunk a gyakorlásra, ismétlésre.
Az olvasási nehézségek miatt a gyerekek nagy része auditív módon képes
csak az ismeretek befogadására, ezért a szemléltető eszközök használatát a
vizuális képességek szempontjából is fontosnak tartjuk.
Az írási, olvasási és számolási nehézségekkel küzdő gyermekek tanításakor
és teljesítményértékelésekor speciális pedagógiai módszereket alkalmazunk.
A videóra, hanglemezre, magnószalagra, vagy kazettára felvett anyagok a
csökkent olvasási igényt is pótolják, kiegészítik a tanári közlést. Munkánkat
megkönnyítették az írásvetítőkhöz készült fóliák, az előre elkészített
feladatsorok, megoldási kulcsok.
Jelentősen növelik munkánk hatékonyságát a játékok, amelyek egy része
mozgásos tevékenység. Beépülnek az órai munkába, csökkentik a fáradság
érzését, fejlesztik a tanulók mozgáskoordinációját, térérzékelését.
Az egyes osztályok közötti átjárhatóságot az azonos értékelési rendszer
biztosítja. A felmérő feladatait az osztály szintjéhez alkalmazkodva állítjuk
össze. Az értékelés azonban azonos norma szerint történik. Az értékelésbe
beleszámítjuk a választható szorgalmi feladatokat, amelyek többnyire
valamilyen alapkészség gyakorlását segítik. A tanulók aktivitása szintén
beleszámít az értékelésbe.
Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő további
programelemek
A gyerekek túlnyomó többségének továbbtanulási esélye, műveltségük várható
szintje az általános iskolából kilépve attól függ, hogy a gyermek milyen
fejlettségi szinten kezdi meg tanulmányait az első évfolyamon, és a
80
továbbiakban milyen képességekkel, készségekkel, jártasságokkal rendelkezik a
tanuláshoz és egyéb ismeretszerzéshez. Ezt legoptimálisabban a kisiskolás
korban lehet kialakítani (képességfejlesztés).
Kiemelt területek:
1. anyanyelvi (dyslexia, dysgrafia)
2. matematikai (dyscalculia)
A tanulók képességeinek nehézségei összefügghetnek a különböző értelmi és
személyiségi folyamatok problémáival is.
Célkitűzések Feladatok Kritériumok
Dysgrafia, dyslexia
esetén:
Az írás, olvasás
elsajátításának, tanulási
zavarainak csökkentése,
ha lehet megszüntetése.
Az elmaradások mielőbbi
felismerése, korrigálása.
Súlyosabb esetekben
speciális szakemberhez
kell juttatni a gyerekeket
(pszichológus, logopédus,
szakorvos, a szakértői
bizottság szakemberei
stb.)
Diagnosztizálás, okok
feltárása (logopédus,
pszichológus).
Dysgrafia, dyslexia
korrekciója:
A fejlesztő pedagógus
terápiás foglalkozásai,
mozgásfejlesztés –
finommotoros,
nagymozgások erősítése,
írástechnikai gyakorlatok
(betűelemek, rajzok stb.),
betűkapcsolási
gyakorlatok, térbeli
tájékozódás,
kommunikációs képesség
fejlesztése, korrekciója.
Logopédiai
foglalkozások:
artikulációs gyakorlatok,
akusztikus gyakorlatok
(utánzás, térbeli
tájékozódás),
összeolvasás,
olvasástechnika
fejlesztése,
intonáció,
képzeletfejlesztés,
A gyerekek legyenek
tisztában problémáikkal.
Fogadják el az erre
irányuló javítást,
segítséget
Működjenek együtt
mindenkori segítőjükkel,
tanáraikkal,
szakemberrel.
Legyen az
osztályközösség és a
család megértő, elfogadó,
segítő.
81
Célkitűzések Feladatok Kritériumok
szövegértés fejlesztése.
Dyscalculia esetén:
A nehézségeket előidéző
okok enyhítése,
megszüntetése.
A tünet intenzitásának
csökkentése.
A lemaradás korrigálása.
Legyen képes a gyermek
a matematikai
gondolkodás
elsajátítására
korosztályának
megfelelően.
Diagnosztizálás, a
legrövidebb időn belül a
korrekció megkezdése.
Fejlesztő pedagógus,
pszichológus:
korrigáló korrepetálás
egyéni foglalkozással
(méret, mennyiség,
számfogalom kialakítása),
logikus gondolkodás
fejlesztése
(következtetések, ok–
okozat stb.),
a sikertelenség, a
kudarcélmény
minimálisra csökkentése,
az értéshez szükséges
szókincs biztosítása,
megértés gyakoroltatása
(elemzés,
összehasonlítás),
figyelem korrekciója
(memóriafejlesztés),
önkontroll fejlesztése,
kialakítása (önértékelés).
A tanuló legyen partnere
segítőinek.
Gyakorlásaival önállóan
is próbálkozzon
problémája
megoldásával.
Legyen tisztában
lehetőségeivel és
képességeivel.
Vállalja a „küzdést”.
TEHETSÉGGONDOZÁS
A tehetség- és a képességek kibontakoztatása szempontjából elsődleges, hogy
tanulóink versenyképes, használható, gyakorlatias tudásra tegyenek szert.
Mindehhez szükséges az egyéniség, személyiség erőteljesebb fejlesztése. A
magasabb szintű gondolkodási képességek erősítése, a természeti és gazdasági
jelenségek értelmezése, a probléma megoldási technikák megismertetése, igazi
műveltségélményhez juttatás.
Tehetségen azt a velünk született, adottságokra épülő, majd gyakorlás,
céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi
tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat túlhaladó
teljesítményt tud létrehozni.
A tehetség jellemzői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás,
a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, előítéletektől
82
való mentesség, bizonytalanság tolerálása, becsvágy, kockázatvállalás,
divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció.
A tehetség kibontakoztatását serkenti:
a megfelelő légkör megteremtése,
a motiváció, a pedagógus ösztönző attitűdje,
a bizalom,
a megfelelő szervezeti strukturáltság,
a játékosság.
A tehetség kibontakoztatását gátolja:
a kreativitás lebecsülése,
a túlzott fegyelem,
a teljesítménykényszer.
A tehetséggondozás az iskolai oktatás egyik lényegi kérdése. Erre kötelez
minket a világban elszórtan élő magyar származású tudósok öröksége is.
Legfontosabb feladatunk idejében felfedezni a gyermekek speciális képességeit,
s készségeiket az adott iskolatípus adta maximális szintig fejleszteni. Ehhez
pedagógusaink rendelkezzenek megfelelő pedagógiai-pszichológiai
ismeretekkel.
Forrásaink:
– óvodai vélemények
– egyéb jelzések (zene, sport stb.)
– pedagógusok megfigyelései
– szülők, környezet véleménye
Módszerek:
– óvodai látogatás
– iskolán kívüli elfoglaltságok megismerése
– kötetlen beszélgetések (szülők, edzők stb.)
– pedagógus (osztályfőnök, szaktanár) céltudatos munkája
– adatgyűjtés
A tehetséget fel kell fedezni, alakítani, fejleszteni, ösztönözni kell. Ez a
környezet, s ezen belül ez az iskola feladata. Ehhez azonban ismernünk kell a
tehetség megnyilvánulási formáit:
1. tudományos tehetség
2. vezetői tehetség
3. pszichomotoros tehetség
83
4. művészi tehetség
Tudjuk, hogy idejekorán, a szükséges valószínűsséggel bármely társadalmi
rétegben született gyermekről megállapíthatjuk a vele született vagy tanult
tehetséget. Az esélyegyenlőség csak abban az esetben valósulhat meg, ha a
kedvezőtlen helyzetben élő, jó adottságokkal rendelkező gyermekek minél
hamarabb hozzájuthatnak adottságaik, képességeik kifejlesztésének a
lehetőségeihez. A speciálisan szervezett, céltudatos munkával, speciális
gondozással és feltételekkel a kiemelkedő képességek fejleszthetők. Ahányféle
emberi adottság és képesség van, annyi fejleszthető tehetséggé, s szinte ahány
ember, annyi tehetséges ember is van. A felismert tehetség neveléséhez
világosan megfogalmazott célra, mindenre kiterjedő nevelési koncepcióra és
következetes, szorgalmas munkára van szükség.
A tehetséggondozás szervezeti formái
A tanítási órán differenciált feladatok biztosítása. Csoportbontásnál
fontos a viszonylagos homogenitás, hogy a tehetséges gyermekek a
velük versenyképes kortárstanulókkal ismételten összemérhessék
képességeiket, erejüket. Megvalósulhat a tantervdúsítás, tananyag
gazdagítás. Egyes anyagrészekkel elmélyültebben foglalkozhatnak,
gazdagíthatják a követelményrendszert, projektet készíthetnek, gyűjtő-
és kutatómunkát végezhetnek.
Emelt óraszámú tantárgyak tanítása
Szakkörök, klubok
Második idegen nyelv
Pályázatok
Képzőművészeti kiállítások
Versenyekre felkészítés (iskolai, kerületi, budapesti, országos)
Vetélkedők
Középiskolai előkészítők
Szaktáborok, sporttáborok, vándortáborok, nyelvi táborok, erdei
iskolák
Célok Feladatok Kritériumok
Iskolánk célja a tehetséges
tanulók korai felismerése,
hogy minél hamarabb
elkezdhessük
fejlesztésüket.
Látogatás az óvodában,
illetve az óvónők
látogatása az iskolában,
az óvónők véleményének
kikérése.
Osztályfőnökök,
szaktanárok
A partnerekkel való
permanens
kapcsolattartás.
84
Célok Feladatok Kritériumok
megfigyelései, céltudatos
adatgyűjtés.
Iskolán kívüli
elfoglaltságok
megismerése beszélgetés
a szülőkkel, edzőkkel,
tanárokkal.
Célunk a felismert tehetség
fejlesztése, ösztönzése,
kibontakoztatása az
önmegvalósítás jegyében.
A szükséges szakmai
támogatás biztosítása,
melynek eszközei:
tanórai csoportbontás,
differenciálás;
érdeklődés alapján
szerveződő szakkörök,
klubok;
tagozatos, speciális
tantervű osztályok
létrehozása;
tantervdúsítás;
tanulmányi
versenyekre való
felkészítés;
középiskolai előkészítő
tanfolyamok;
táborok, erdei iskola.
A szakkörök és klubok
sikeres működése.
Tanulmányi
versenyeken való
sikeres részvétel.
Sikeres felvételi vizsgák
(továbbtanulás).
Közösségi
produkciókban való
sikeres szereplés.
Egyéni produktumok,
publikációk,
műalkotások
létrehozása.
Kiegyensúlyozott,
elégedett, sikeres
gyerekek
Célunk az esélyegyenlőség
biztosítása valamennyi
tehetséges gyermek
számára társadalmi
hovatartozástól
függetlenül.
Meg kell próbálnunk
kompenzálni a családi és
anyagi háttér
hiányosságait.
Pályázatok útján
biztosítanunk kell a
szükséges anyagi, tárgyi
feltételeket azon
tehetséges tanulók
részére, akik rossz anyagi
körülmények között
élnek.
Hozzáférhetővé kell
Táborozási
hozzájárulások
elnyerése, a kerületi
önkormányzati stb.
pályázatok
felhasználásával.
85
Célok Feladatok Kritériumok
tennünk számukra a
különböző
szakkönyveket,
folyóiratokat,
feladatgyűjteményeket.
Célunk, hogy a tanulók
vállalják tehetségüket és
használják fel az
érvényesülésükhöz.
Feladatunk a lehetséges
helyes utak, lehetőségek
minél tágabb körét
bemutatni.
A tanulók találják meg
a tehetség
gyümölcsöztetésének
módját.
Tudjuk, hogy a
tehetséggondozás csak a
család támogatása mellett
lehetséges, ezért célunk a
családdal való
együttműködés.
A családnak tudtára kell
adni a felismert
tehetséget, a fejlesztés
lehetőségét, formáját,
helyét.
Folyamatosan informálni
kell az aktuális helyzetről,
az elért (rész)
eredményekről,
sikerekről, kudarcokról.
A család lehetőségeihez
mérten támogassa mind
anyagilag, mind
erkölcsileg a gyermek
fejlesztését.
A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai
feladatok:
Intézményünkben: „A sajátos Nevelési Igényű Tanulók Iskolai Oktatásának
Irányelve” figyelembe vételével végezzük a sajátos nevelési igényű tanulók az
oktatását ,értékelését.
A habilitációs, rehabilitációs tevékenység fő céljai, feladatai:
a hiányzó, sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása a meglévő ép
funkciók 24 bevonásával
a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása.
speciális eszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása.
sikerélményt segítő egyéni tulajdonságok fejlesztése. SNI tanulók habilitációs,
rehabilitációs ellátása.
86
- A tanulók különleges gondozása az iskolánkban -olyan tanítási-tanulási
folyamat biztosítása, ami problémájuk megoldásában nyújt segítséget (pl.:
eszközök, időkeret, stb.) úgy, hogy a tanuló egyéni sikereket érjen el.
-A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére követelmények meghatározása,
-egyéni fejlesztési terv készítése (gyógypedagógusok).
A törvényben előírt szakember a sajátos igény típusa szerint: logopédus,
gyógypedagógus, pszichológus, gyógytestnevelő meghatározott időkeretben
való bevonása a fejlesztő tevékenységbe.
A fejlesztés területei:
Általános ismeretek
Tájékozódás
Mozgás
Figyelem
Emlékezet
Észlelés
Gondolkodás
Verbális fejlesztés
Szövegértés
Helyesírás, nyelvi fejlesztés
Matematikai képességek fejlesztése.
Pedagógusok feladata:
a) Írásbeli vagy szóbeli felmérésen biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt
az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott eszközöket.
b) A tanítási órákon problémájának figyelembevétele, egyéni megsegítés
c) Szükség esetén a szóbeliség előnybe részesítése
d) A gyermek önbizalmának növelése
87
e) Személyes, szeretetteljes bánásmód kialakítása
f) Teljesíthető, a gyermek egyéni képességeihez mért követelmények
támasztása
g) Pozitív énkép kialakítása
h) Órákon, ha szükséges a differenciálás biztosítása
i) Szülőkkel történő rendszeres kapcsolattartás
j) Az utasítások lassú, nyugodt kiadása
k) Hosszabb tanári magyarázat
l) Tartalmilag összetartozó egységek kiemelése
m) Írásban rögzített házi feladat
n) Rögzítés, megerősítés
o) Egyéni tanulási tempóhoz alkalmazkodás
p) Együttműködés a gyógypedagógusokkal.
Cél:
a sajátos nevelési igényű gyermekek inklúziója
szeretetteljes légkör létrehozása
pedagógusok célirányos továbbképzése
tárgyi feltételek biztosítása
szülők bevonása, segítségnyújtás.
Hatékonyság mérés: Kontrollvizsgálatok, melyek a Köznevelési Törvény által
meghatározott időközönként történnek, esedékességi idejük a szakvéleményben
vannak feltüntetve SNI tanulók esetén a kontrollvizsgálatot végző intézmény a
TMPSZ.
88
2.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való
részvételi jogai gyakorlásának rendje:
Az iskolai diákönkormányzat: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek
képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére
az iskolában diákönkormányzat működik.
Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat
vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai
diákönkormányzat a magasabb rendű jogszabályokban megfogalmazott
jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és
tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja.
A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó
tanulóközösség fogadja el, a nevelőtestületnek egyetértési joga van. A
diákönkormányzatnak egyetértési joga van a következő kérdésekben:
- az SZMSZ tanulókat érintő rendelkezéseinek elfogadása és módosítása
- a házirend kialakításakor
- minden tanulókat érintő kérdésben.
Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:
- a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál,
- a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez,
elfogadásához,
- a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,
- a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához,
- a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához.
Az iskolai diákönkormányzat munkáját, segítő nevelőt a diákönkormányzat
vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató
bízza meg.
89
A diákközgyűlés: A diákközgyűlést tanévenként egy alkalommal össze kell
hívni. Itt az igazgató tájékoztatást ad az iskola munkatervében foglaltakról és az
előző diákközgyűlés óta történt, az iskola életét érintő kérdésekről,
eseményekről. A diákközgyűlés összehívása az igazgató feladata.
A rendkívüli diákközgyűlés: Rendkívüli diákközgyűlés a tanév során bármikor
összehívható. Ezt kezdeményezheti az igazgató, a DÖK vezetője, vagy a diákok
jelentősebb csoportja. A diákközgyűlés napirendjét, annak megrendezése előtt
legalább 8 nappal ki kell hirdetni. A DÖK működését az iskola fenntartója
finanszírozza. Minden kiadás tervezését megelőzően az igazgató egyeztet a
fenntartóval. A tervezett költségek fenntartói jóváhagyás után realizálhatók. A
diákönkormányzat saját bevételeivel (pl. hulladékgyűjtésből származó bevétel)
maga rendelkezik.
90
2.8. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY
PARTNERI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI
A tanulók és pedagógusok együttműködésnek formáit a
személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink és eljárásaink között
ismertettük.
Miután nevelési filozófiánkban és intézményi céljaink között kiemelkedő
szerepet foglal el a szülők gyermekeik nevelésében végzett nehéz és
felelősségteljes munkájának segítése és támogatása, iskolánk életében
különlegesen nagy gondot fordítunk a velük való kiváló személyes és
munkakapcsolat kialakítására.
Ennek kialakítása a gyermek intézménybe történő felvételekor kezdődik.
Ekkor mindkét félnek (a szülőnek, ill. az iskola részéről az igazgatónak és a
gyermekért előreláthatólag felelősséggel tartozó pedagógusnak) fel kell tennie
és el kell döntenie a kérdést, hogy megvan-e a közös gondolkodás: célok és
elvek, valamint az együttműködési készség ahhoz, hogy egymás munkájának
hatékony kiegészítői legyenek.
A kölcsönös bizalom és jó kapcsolat fenntartásának alapfeltétele a
gyakori és lényeget érintő kommunikáció. Ezt több szinten igyekezünk
megvalósítani.
Napi szinten állunk kapcsolatban a gyerekek házi füzetének rendszeres
ellenőrzése által. Alsóbb osztályokban a pedagógus, felsőbbekben a gyerekek
maguk jegyzik fel házi feladataikat egy erre a célra rendszeresített füzetben. Így
a szülők állandóan nyomon tudják követni gyermekik haladását, és a füzetben
91
aláírásukkal jelzik elkészültét. Így válik a tanulmányi munka az iskola és a
család közös ügyévé. Ez a házi füzet a sürgős információk cseréjének fóruma is.
Igény szerinti gyakorisággal küldünk ki szülői leveleket, amelyekben az
időszak aktuális eseményeit, feladatait ismertetjük. A leveleket a gyerekek egy
– szintén rendszeresített – borítékban viszik haza, amelynek elolvasását és
tudomásulvételét a szülők a borítékon a dátum feltüntetésével aláírásukkal
jelzik. Az aláírt borítékok visszakerülnek az osztályfőnökhöz. Ezáltal sok
szervezési feladatot meg tudunk oldani, mert a boríték visszaküldésével
személyes válaszadásra (igényfelmérés, adat-, és segítségkérés stb. esetén) is
lehetőség van.
Szülői értekezleteket évente kétszer, fogadóórákat havonta tartunk.
Törekszünk arra, hogy az osztályfőnökök ne csak az új tanulók
családjaiban tegyenek látogatásokat, hanem a későbbiek folyamán is. Az évi két
alkalommal megtartott félévi értékelések egyikét megszervezhetjük a tanulók
otthonában is. Miután a diák és a pedagógus négyszemközt már megbeszélték
és kiértékelték a gyermeknek az elmúlt időszakban tapasztalt előremenetelét
valamint a közeljövő feladatait, lehetőségeit, a szülőkkel is megvitatják a
fejlődést ill. a közös teendőket. Tapasztalataink szerint az ezekbe az órás-másfél
órás beszélgetésekbe fektetett idő és energia bőségesen megtérül úgy a
kölcsönös bizalom megerősödése, mint a család (és benne a gyermek) otthoni
légkörének, prioritásainak, problémáinak mélyebb, alaposabb megismerése
által.
Szükség szerint ezeknél gyakrabban is keressük a szülőket telefon vagy
személyes beszélgetés által. Szélsőséges esetben hetente találkozunk, hogy
időben értesíthessük egymást a tapasztaltakról. Az eddigi gyakorlat azt
92
tanúsítja, hogy a gyermekeknek nemcsak a külső viselkedésére, de
érzelemvilágára is megnyugtató hatással vannak e gyakori értekezések, mert az
t bizonyítják számukra, hogy szüleik és tanáraik figyelnek rájuk, tehát ők
értékesek és fontosak számukra.
Az iskola és az otthon kapcsolatának mélyülését a kölcsönös segítségét az
iskola életének legkülönbözőbb feladataiban, mint pl. javítások, nyári meszelés,
nagytakarítás, de különösen nagy örömmel fogadjuk közreműködésüket iskolai
előadások tartásában, kirándulások megszervezésében stb. is. Ezek az alkalmak
rendkívül emlékezetesek a gyermekek számára, hiszen vagy saját szüleikre
lehetnek büszkék, vagy jobban megismerhetik társuk apukáját, anyukáját, akiről
esetleg már hallottak is, és a szülők is még inkább magukénak érzik az iskolát.
A személyes jó kapcsolatok kialakításához és megszilárdulásához olyan
alkalmakra is szükség van, amikor nem a problémák megbeszélésére, hanem
közös kikapcsolódásra, ünneplésre gyűlünk össze. Ez a cél vezetett minket
annak a hagyománynak a megteremtésében, hogy minden évszakban közös
kirándulásra hívjuk meg a családokat. A közeli, kellemes természeti helyeken
tett – főzéssel, sétákkal és játékokkal egybekötött látogatások fizikai felüdülést
és mélyülő emberi, baráti kapcsolatokat eredményeznek, ugyanakkor a szülők
természetes módon ismerkedhetnek meg – esetleg hallomásból már ismert –
más tanulókkal ill. azok szüleivel is. E családi kirándulásokat télen egy-egy
délutánra, ősszel és tavasszal egész naposra tervezzük. A tanulmányi
kirándulásokon és erdei iskolánkban is ezért fogadjuk örömmel a szülők,
nagyszülők részvételét.
Hasonló megfontolásból tartjuk karácsonyi és a tanévzáró bankettjeinket,
ezek iskolánk életének fénypontjai. A tanulók és pedagógusok részéről hetekkel
előtte megkezdődik a komoly felkészülés: technikaórákon a tanulók lázas
93
buzgalommal készítik szüleiknek, agyszüleiknek szánt karácsonyi ajándékaikat,
gyakorolják a fel és levonulást, az előadandó angol és magyar nyelvű énekeket,
verseket, színdarabokat, hogy amikor a nagy hallgatóság előtt rájuk kerül a sor,
minden szülő és nagyszülő büszkén hallgathassa gyermekét, unokáját. A
műsorok összeállításában olyan szempontokat érvényesítünk, mint pl.
tartalmilag és megformáltságában értékes, gazdagító művek előadása, lehetőleg
minden tanuló szerepeljen, a program egésze változatos, de ne túlságosan
hosszú legyen, és az igazgató vagy felkért előadó beszéde rövid, tömör,
ugyanakkor tartalmas és sokak érdeklődésére számot tartó legyen. A műsor és
az ajándékok átadása után a szülők által készített vagy vásárolt szendvicsek,
üdítők, sütemények elfogyasztása közben kiváló alkalom nyílik az
ismerkedésre, beszélgetésre és barátkozásra.
Tanulói részvétel az iskolai szervezetben (pedagógus-diák kapcsolat):
A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formája:
iskolai faliújságok, melyeken az aktualitásokért DÖK-beosztás szerint
osztályok felelnek;
diákgyűlés évente legalább háromszor, melyen az osztályok képviselői, az
igazgató, igazgatóhelyettes és a diákönkormányzatot segítő pedagógus
van jelen.
Diákönkormányzat:
Külön szervezeti és működési szabályzata van, évenként elkészített külön
munkaterv alapján működik.
A diákönkormányzatot segítő tanárt és tanítót a tanulók javaslatának
figyelembe vételével a nevelőtestület választja, és az igazgató bízza meg.
A diáktanácsba az egyes osztályok választással delegálják képviselőiket.
94
A család és az iskola hatékony együttműködése (szülő-pedagógus
kapcsolat):
A szülőkkel való kapcsolattartás formái:
fogadóórák az éves munkatervben meghatározottak szerint,
szülői értekezletek az éves munkaterv szerint,
pályaválasztási tájékoztató a 7-8. évfolyamok szülői számára,
tagozatváltás előtti szülői értekezlet (alsó-felső)
családlátogatás az 1. és 5. osztályba kerülő gyerekeknél,
családlátogatás a többi évfolyamon is szükség szerint,
nyílt napok szervezése,
levelezés, telefonkapcsolat,
SZSZ-választmányi megbeszélések (az igazgató és a szülők küldöttei
találkoznak szülői értekezletek előtt),
kirándulásokon, ünnepélyeken, rendezvényeken való szülői részvétel.
A szülőkkel való hatékony együttműködés feladatai a pedagógusok számára:
A szülőknek érezniük kell, hogy gyermeküket a pedagógus szereti jó és rossz
tulajdonságaival együtt.
A pedagógusnak szakmailag olyan felkészültnek kell lennie, hogy a szülő
nevelési problémájának megoldásához tanácsot tudjon adni.
Elsősorban biztató, dicsérő szándékúak legyünk, ne elmarasztalóak!
Ne legyünk csak tantárgy- és osztályzat-centrikusak!
Tapintaton alapuló kölcsönös bizalmat kell egymással kiépíteni.
Mindenkor a partnert kell keresni a szülőben, még akkor is, amikor
reménytelennek látszik.
Lehetőleg kerüljük az olyan kéréseket, amelyek anyagi áldozattal járnak!
Legyen jó kapcsolatunk tanítványainkkal, mert ez kedvezően hat a szülőkkel
való kapcsolatunkra is!
95
Ne tegyünk egy szülőről sem elmarasztaló megjegyzést, különösen a
gyerekek vagy saját gyereke előtt!
Fontos, hogy a szülőket érzelmileg is megnyerjük az iskola és a nevelés
ügyének.
A legfontosabb mind a szülők, mind a pedagógusok részéről a jóindulat, a
nyitottság és a befogadás képessége.
A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban
egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola
igazgatóságával, nevelőtestületével.
A szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését,
a pedagógiai munka eredményességét.
Megállapításairól – szükség szerint – tájékoztatja a nevelőtestületet és a
fenntartót.
A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben
tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó
ügyek tárgyalásakor képviselője – tanácskozási joggal – részt vehet a
nevelőtestület értekezletein.
A szülői közösség a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben
tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, az e körben tartozó ügyek
tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület
értekezletein.
A szülő közösség és az iskolai diákönkormányzat meghatározhatja azt a
legnagyobb összeget, amelyet az iskola által szervezett nem ingyenes
szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni.
96
Tájékoztatjuk a szülőket minden tanév végén azokról a tankönyvekről,
tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről
melyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkában szükség lesz.
Tájékoztatjuk továbbá a szülőket az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről,
taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen
segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.
97
2.9. A tanulmányok alatti vizsga szabályai
A tanulmányok alatti vizsgák (a továbbiakban: vizsga) a következők:
a) javítóvizsga
b) osztályozó vizsga
c) különbözeti vizsga
d) pótló vizsga
A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend
A vizsgát a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban
(vizsgaidőszak) lehet tenni, azzal, hogy az igazgató ettől eltérő időpontot
is kijelölhet.
A vizsga időpontjait az igazgató jelöli ki, melyet a helyben szokásos
módon valamint az intézmény honlapján közzétesz.
A vizsga időpontjáról (év, hónap, nap, óra, pec) és helyszínéről (cím,
épület, terem száma) a vizsgázó, illetőleg a kiskorú tanuló esetén a szülő
(gondviselő) minimum a vizsga kezdete előtt 10 nappal tértivevényes
postai értesítést kap
Egy vizsgaidőszakban legfeljebb két évfolyam tananyagából tehető
vizsga. Három évfolyam anyagából csak rendkívül indokolt esetben
igazgatói engedéllyel lehet vizsgázni.
Az osztályozó vizsga kérelemre történő letételét az igazgató engedélyezi.
Az osztályozó vizsgára való jelentkezés az iskola titkárságán elérhető
formanyomtatványon történik, az igazgató által meghatározottak és
kihirdetettek szerint. A jelentkezési lapot a tanuló, valamint kiskorú
tanuló esetében a gondviselő is aláírja). Az osztályozó vizsga napján a
tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól.
A vizsga követelményeit az iskola helyi tantárgyi tantervében foglaltak
határozzák meg. A vizsga részletes követelményeiről a tanuló a vizsga
előtt legalább 6 héttel írásbeli tájékoztatást kap. A tantervi követelmények
az iskola honlapján folyamatosan megtekinthetők
A vizsgakötelezettség a tanulónak az évfolyam követelményeiben
megállapított valamennyi tantárgyra vonatkozhat. Ez alól felmentést csak
a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak alapján, az igazgató
adhat engedélyt.
Vizsgaforma, vizsgarészek
- szóbeli vizsga
- írásbeli vizsga
98
A tanulmányok alatti vizsgák szabályai
1. Az írásbeli vizsga időtartama – a szakvélemény alapján ettől eltérést
lehetővé tevő esetek kivételével – tantárgyanként és évfolyamonként 45
perc, magyar nyelv és irodalom tantárgyból 60 perc.
2. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni.
3. A szóbeli vizsgát az iskola szakos tanáraiból az igazgató által kijelölt
vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára
lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította.
4. Az elnöki teendőket az igazgató vagy a megbízottja látja el.
5. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még egy vizsgabizottsági
tagnak jelen kell lennie.
6. A tanulónak az írásbeli vizsgán kihúzott tétel (ami több feladatból állhat)
kidolgozására legalább 20 percet kell biztosítani, kivéve a 1. pontban tett
kivételt.
7. A szóbeli feleletek maximális időtartama 15 perc. Ha a tanuló a feladatát
nem tudja megoldani, teljes tájékozatlanságot, árul el az elnök egy
alkalommal póttételt húzathat vele. Erre is 20 perc a felkészülési idő,
valamint 15 perc a felelet időtartama.
8. A vizsgázó osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell
megállapítani.
9. Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés
ellenére meg nem megengedett eszközt használ, az igazgató a vizsga
folytatásától eltilthatja, a vizsgaeredménye: elégtelen. Az indokolatlanul
félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán
kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni, annak
megismétlésére.
10. A vizsga a vizsgázó számára díjtalan
11. A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető meg.
12. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az
iskola irattárában a jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni.
13. A jegyzőkönyv vezetéséért és hitelességéért a vizsgabizottság elnöke
felel.
14. A jegyzőkönyvben minden vizsgázót külön jegyzőkönyv nyomtatványon
kell jegyezni.
15. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja,
valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. Az írásbeli
feladatlapot és jegyzetelés (vázlatkészítés) céljára kapott papírlapot az
iskola körbélyegzőjével el kell látni. A tanuló és a szülő kérésre,
egyeztetett időpontban a vizsgaelnök jelenlétében a
vizsgadokumentumokba betekinthet, írásos megjegyzést fűzhet az
értékeléshez, melyet jegyzőkönyvbe kell venni.
99
16. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák
megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A javítás téves bejegyzéseit
látható módon szignálva kell eszközölni.
17. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban
meghatározott záradékokkal be kell vezetni.
18. Az vizsgaeredmény kihirdetésének legkésőbb a vizsgát, több vizsga
esetén a legutóbb teljesített vizsgát követő második munkanapon meg kell
történnie.
100
2.10. A felvétel és átvétel helyi szabályai
A tanulói jogviszony keletkezése; Felvétel, átvétel feltételei és eljárásrendje
A tanulói jogviszony keletkezésének irányelveit a Knt.50.§-a határozza meg.
Legfontosabb elvei:
1. A szülők szabadon választhatnak gyermekük számára vallási, világnézeti,
képzési igényeik alapján iskolát, oktatási intézményt.
2. Iskolánknak nem állami intézmény lévén kötelező körzete nincs. Így
bármely körzetből vehet fel tanulót.
3. Az intézmény elsősorban a szekszárdi lakhellyel, tartózkodási hellyel
rendelkező gyermekeket veszi fel.
4. Ha a szülő kéri a tárgyév június 1-je és december 31. között tankötelessé
váló gyermeke felvételét, indokolt esetben a nevelési tanácsadó
szakvéleménye alapján az iskola igazgatója dönt.
5. Az 1. évfolyamra történő beiratkozás az illetékes Kormányhivatal által
kiírt időpontban történik. Az 1. osztályba való beiratkozáshoz az alábbi
dokumentumok szükségesek:
A gyermek személyének azonosítására alkalmas igazolvány
(lakcímkártya)
A gyermek születési anyakönyvi kivonata.
Az iskolaérettséget igazoló óvodai szakvélemény.
Orvosi igazolás
Nevelési Tanácsadó/Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság
szakvéleménye – ha rendelkeznek ilyennel
Áttelepülés esetén a születési anyakönyvi kivonat magyar nyelvű
fordítása és a szülők letelepedési engedélye.
A szülő személyi igazolványa, lakcímkártyája
A tárgyév június 1-jéig és december 31-ig iskolakötelessé váló
gyermek iskolaérettségét bizonyító nevelési tanácsadói határozat.
6. A tanuló az iskolával - a beíratás napjától - tanulói jogviszonyban áll. A
tanulói jogok gyakorlása az első tanév megkezdésekor jön létre.
Felvétel, átvétel ill. ezek elutasításának rendje
Átiratkozás másik iskolából
A tanuló bizonyítvánnyal igazolja, hogy az előző évfolyamot
eredményesen elvégezte.
101
Ha a tanköteles korú tanuló jogviszonyát a szülő meg akarja
változtatni, ezt személyesen kell kezdeményezni az általa választott
intézmény igazgatójánál. Amennyiben a gyereket felvették (átvették), a
korábbi intézményben tanulói jogviszonya megszűnt. Erről a fogadó
intézmény vezetője írásban (formanyomtatványon) értesíti a korábbi
intézmény vezetőjét.
A tanulói jogviszony megszűnésének szabályai
A tanuló az iskolával a beiratkozás napjától tanulói jogviszonyban áll,
jelenlétével a jogviszony létrehozását, ill. folytonosságát jelzi.
Felmentést a mindennapi iskolába járás alól az iskola igazgatója adhat a szülő
kérésére vagy szakorvosi, szakértői vélemény alapján.
A tanuló magántanulóként is tanulói jogviszonyban áll, s megilletik mindazok a
jogok, melyek a rendszeresen iskolába járó tanulókat.
A tanulói jogviszony megszűnik:
Az átvétel napján, ha a tanuló más iskolában folytatja tanulmányait.
A 8. évfolyam elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján.
A tankötelezettség (16. év) utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján.
Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás
alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. Ennek fokozatait
a helyi tanterv „A tanuló értékelése” c. fejezet tartalmazza.
102
2.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv
Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap
valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos
vagy más személy megérkezése előtt.
Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul.
Egy elsősegély tanfolyam nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet.
Az ott kapott alapos felkészítés segít uralkodni az érzelmek, és sok nehéz
helyzeten átsegít. Az iskolai balesetek számának utóbbi időben való növekedése,
valamint a szakszerű ellátása a sérülteknek, megkívánja, hogy az iskolai
oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás. Lehetőség van
egészségtan-, osztályfőnöki-, biológia-, órákon, szakkörökön az ismeretek
elsajátítására.
Jó alkalmat teremtenek az iskolai egészségnapok nagyszámú tanulócsoport előtti
szemléltető elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására.
Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú
elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a
kirándulások, és egyéb rendezvények (pl. hulladékgyűjtés során) alkalmával is
tudnak használni.
1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók
– ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;
– ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb
alapfogalmakat;
– ismerjék fel a vészhelyzeteket;
– tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható
következményeit;
– sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;
– ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;
– sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.
2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt
feladatok:
– a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges
készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási
alapismeretek területén;
– a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás
alapismereteit;
103
– a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli
(egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással
kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.
3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok
megvalósításának elősegítése érdekében:
– az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar
Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos
Egyesületével;
– tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán
kívüli vetélkedőkbe;
– támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó
továbbképzésekre való jelentkezését.
4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő
tevékenységformák szolgálják:
– a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi
ismeretek:
TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK
Biológia - rovarcsípések
- légúti akadály
- artériás és ütőeres vérzés
- komplex újraélesztés
Kémia - mérgezések
- vegyszer okozta sérülések
- savmarás
- égési sérülések
- forrázás
- szénmonoxid mérgezés
Fizika - égési sérülések
- forrázás
testnevelés - magasból esés
– az ötödik – nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin
feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset
esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és
működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai
egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele
az ötödik – nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra
megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.
5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:
104
– szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó);
– minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk
a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt
vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával;
– évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással,
elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó
és a felső tagozatos tanulók számára.
105
3. A helyi tanterv
106
3.1. Helyi tanterv az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak kötelező és választható tanórai foglalkozások ezek óraszámai,
az előírt tananyag és követelmények
A pedagógiai program, és ennek részeként a helyi tanterv hatálybalépése
Jelen, átdolgozott pedagógiai program, és ennek részeként a helyi tanterv
a 2013/2014. tanévben lép életbe az iskola első és ötödik évfolyamain,
majd azt követően a tanévenkénti előreléptetés elve szerint, míg
a felülvizsgált pedagógiai program ennek megfelelően kerül kivezetésre
az egyes évfolyamokon az alábbi táblázatban foglaltaknak megfelelően.
Jelölések:
2013. márc. 31-ig átdolgozott, jelen pedagógiai program: PP2013
A kivezető rendszer szerint érvényét vesztő, felülvizsgált pedagógiai
program: PPfv
Tanév/évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
2013/2014. PP2013 PPfv PPfv PPfv PP2013 PPfv PPfv PPfv
2014/2015. PP2013 PP2013 PPfv PPfv PP2013 PP2013 PPfv PPfv
2015/2016. PP2013 PP2013 PP2013 PPfv PP2013 PP2013 PP2013 PPfv
2016/2017. PP2013 PP2013 PP2013 PP2013 PP2013 PP2013 PP2013 PP2013
3.1.1. Tantervek
A választott kerettanterv megnevezése:52/2012(XII.21.) EMMI rendeletben
kiadott központi kerettanterv
3.1.2. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és
választható tanórai foglalkozások, óraszámai
Összevetendő a 7. számú mellékletben található Helyi
tantervekkel
107
A 2013/14-es tanévtól felmenő rendszerben bevezetésre kerülő
órák számai
Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam
Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.
Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+2 6+2
Idegen nyelvek +1 +1 +1 2+1
Matematika 4 4 4 4
Erkölcstan 1 1 1 1
Környezetismeret 1 1 1 1
Ének-zene 2 2 2 2
Vizuális kultúra 2 2 2 2
Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3
Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27
A habilitációs órák száma megegyezik az illetékes szakértői bizottság illetve a köznevelési
törvény által meghatározott órák számával
A szabadon tervezhető órakeret óráit a következő szempontok alapján helyeztük el:
Magyar nyelv és irodalom:
Az óra az anyanyelvi képzést erősítse, mint az ismeret elsajátítás és
gondolatközlés alapja. E tárgy kompetenciájának minél alaposabb elsajátítása a
többi tantárgy tanulásához is nagyban hozzájárul.
Idegen nyelvek:
Az óra az idegen nyelv elsajátítását készítse és segítse elő, mint az Európai Unió
állampolgárainak legfontosabb kommunikációs eszközét. Egyúttal szolgálja a 4.
évfolyamtól kötelező idegen nyelv tantárgy alapozását.
A 10 %-nyi szabad órakeret felhasználása:
A helyi tanterv kialakításánál az adott tantárgyat tanító kolléga belátására bíztuk
az egyes tantárgyak esetén fenntartott 10 %-nyi szabad órakeret
felhasználását.Ez alapján az adott kolléga döntése alapján került a kötelezően
felhasználandó 90 %-on felül 10 %-nyi órakeret új tananyagtartalom, vagy
gyakorlás beépítésre a helyi tantervbe.
108
Az új kerettantervi szabályozás szerint a 2013/2014-es tanévtől
felmenő rendszerben bevezetett tantárgyak óraszámai
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam
Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.
Magyar nyelv és irodalom 4+1 4+1 3+1 4
Idegen nyelvek 3+1 3+1 3 3
Matematika 4 3+1 3+1 3+1
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek 2 2 2 2
Erkölcstan 1 1 1 1
Természetismeret 2 2
Biológia-egészségtan 2 1+0,5
Fizika 2 1+0,5
Kémia 1+0,5 2
Földrajz 1+0,5 2
Ének-zene 1 1 1 1
Vizuális kultúra 1 1 1 1
Dráma és tánc/Hon- és
népismeret* 1
Informatika 1 1 1
Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 +1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 3
Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31
A habilitációs órák száma megegyezik az illetékes szakértői
bizottság, illetve a Köznevelési trv. által meghatározott órák
számával.
A meghatározott összóraszámok az egész tanévre vonatkoznak, az egyes
félévek és tanítási hetek között átcsoportosíthatóak.
A szabadon tervezhető órakeret óráit a következő szempontok szerint
helyeztük el:
Magyar nyelv és irodalom:
109
Az óra az anyanyelvi képzést erősítse, mint az ismeret elsajátítás és
gondolatközlés alapja. E tárgy kompetenciájának minél alaposabb elsajátítása a
többi tantárgy tanulásához is nagyban hozzájárul.
Idegen nyelv:
Az óra az idegen nyelv elsajátítását támogassa, mint az Európai Unió
állampolgárainak fontos kommunikációs eszközét.
Matematika:
A matematika kompetencia fejlesztése elengedhetetlen a többi reál tantárgy
mélyreható megértéséhez, továbbá a kulcskompetenciák egyike.
Biológia, földrajz, kémia, fizika:
A felsorolt tantárgyak elsajátításához az eddigi évek tapasztalata alapján
minimum 1,5 tanóra/ hét szükséges, így a szükséges 0,5 óra emelést
elengedhetetlennek éreztük.
A 10 %-nyi szabad órakeret felhasználása:
A helyi tanterv kialakításánál az adott tantárgyat tanító kolléga belátására bíztuk
az egyes tantárgyak esetén fenntartott 10 %-nyi szabad órakeret felhasználását.
Ez alapján az adott kolléga döntése alapján került a kötelezően felhasználandó
90 %-on felül 10 %-nyi órakeret új tananyagtartalom, vagy gyakorlás beépítésre
a helyi tantervbe.
110
3.2. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok
helyi megvalósításának részletes szabályai
3.2. 1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása
Az alsó tagozat első két évében különösen fontos a tanulók között tapasztalható
egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.
Az anyanyelvi nevelésnek kisiskolás korban is alapvető szerepe van a
kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve, ezáltal válik
lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, az identitás
kialakulása, az önálló ismeretszerzés és a tanulás.
Az olvasás és írás életkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a
tantárgyakban való továbbhaladás. Az első-második osztályban a tanulók egyedi
sajátosságaira tekintettel, differenciáltan kell megszervezni az olvasás-írás
tanulásának folyamatát. Segíteni kell a tanulókat abban, hogy a tanulási
tevékenységüket fokozatosan növekvő időtartamban legyenek képesek
irányítani.
Ennek eszköze a tanítói módszertani eszköztár, s a tanulói csoportnak megfelelő
jól megválasztott tankönyvcsalád.
A tanulási hátrányokkal küzdő tanulók megsegítésére az iskolánkban dolgozó
fejlesztő pedagógus áll rendelkezésre, akik együttműködnek az
osztálytanítókkal.
Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen
jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése a következők
mentén történik:
111
o Fokozatosan átvezetjük a tanulókat az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az
iskolai tanulás tevékenységeibe;
o Felkeltjük a tanulók érdeklődését a tanulás iránt figyelembe véve az életkori
és egyéni jellemzőket is. A tanítás folyamában törekedni kell a tanulók
pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére.
o A tanítás célja, hogy formálódjon és gazdagodjon a tanulók személyisége és
gondolkodása. Az életkori sajátosságoknak megfelelően játékos
tevékenységekkel, a fokozatosság elvének betartásával és a tapasztalatokon
alapuló megismerési módszerek alkalmazásával jutunk közelebb a célhoz.
o Útbaigazítást adunk a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével,
hozzáférésével kapcsolatban, valamint megtanítjuk a tanulókat tanulni.
o Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,
megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.
o Az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom
fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott
tanulási módszerek, eljárások.
o A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek,
készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az
önálló tanulás és az önművelés alapozásával.
o A tanulási részképességek fejlesztése (beszéd, olvasás, figyelem, memória,
gondolkodás, logika, önművelés), tanulóink problémamegoldó képességének
fejlesztése.
o A gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának
kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése,
módszereinek elsajátítása.
o Olyan tudás kialakítása, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni: előtérbe
kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése.
o Lehetőséget adunk a tehetségek kibontakoztatására és lemaradók
felzárkózására.
o A környezet, a körülöttünk lévő világ egyes jelenségeinek empirikus
tapasztalatok útján való értékelése.
o A környezeti nevelés terén törekedni kell a tanórán kívüli környezetben
történő megvalósítás bővítésére, a lehetőségek maximális kihasználására
(napközis időkeret, iskolán kívüli programok, erdei iskola, tanulmányi
kirándulások, pályázati programok stb.).
o A tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az
egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre szocializáljuk a
foglalkozások során.
o Stressz- és feszültségoldás háttérismereteinek és technikáinak elsajátíttatása a
mindennapokban.
o Az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók
egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő
értékelésük.
112
3.2.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása
A beszédkészség a szóbeli szövegek megértésének és alkotásának fejlesztése.
Döntően meghatározza a tanuló kortársaival való kapcsolattartásának és iskolai
pályafutásának sikerét a nyelviség.
Elkezdődik a tudatos nyelvszemlélet kialakulásának folyamata.
Különösen fontos a kulturált nyelvi magatartás megalapozása, a szókincs
aktivizálása és gyakoroltatása.
Fontos a magyar kultúra hagyományainak megismerése, megszerettetése.
Kiemelkedően fontos az önálló tanulás képességének kialakítása. A tanulási
szokások, technikák tanulása, információszerzés lehetőségeinek, korlátainak
megismerése.
A figyelem, az önértékelő képesség, a kritikai érzék fejlesztése.
Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az
iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok.
A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással,
problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző
feladatokkal fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az
elemi ismereteket, szokásokat alakít.
Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált tevékenységek
segítségével fejleszti a tanulókban a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot,
megalapozza a reális önértékelést. Szabályokat közvetít a társas közösségekben
való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz,
konfliktuskezeléshez. A tanuló jellemét formálva elősegíti a személyiség érését.
A stressz- és feszültségoldás különféle lehetőségeinek kimerítése a mindennapi
nevelési és más közösségi szituációkban komoly eszköz a problémakezelés és a
konfliktuskezelés terén éppúgy, mint az interperszonális kapcsolatokban.
Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel
való megküzdés folyamatát.
A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált
tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja.
Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói
tevékenységekre épít. A pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a
tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési
szükségleteit tekinti legfontosabb kiindulási pontnak.
A motoros fejlesztés eszközei a differenciálás és a motiváció fontos eszközei
valamennyi képesség- és készségfejlesztési területen mind a tanórai, mind az
egyéb foglalkozások során.
113
Kisiskolás korban a tanulási képesség az érdeklődés, a kíváncsiság és a
kompetenciára törekvés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenységek
keretében: problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes
feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, új helyzetekben
való felhasználásával fejleszthető leginkább.
E tevékenységek közben alakulnak a fontos képesség-összetevők
(együttműködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése,
újrakezdés, kitartás, önellenőrzés, értékelés) is. Ezekre egész további életükben
szükségük lesz.
Szükséges, hogy ne csak a tanító direkt irányítása mellett, hanem egyre inkább
függetlenül, önállóan is dolgozni tudjanak.
Az önálló tanulás képességének megalapozásához az olvasás-szövegértés
fejlődésének függvényében néhány elemi tanulási technika tapasztalati
megismerése és többszöri kipróbálása, valamint alapvető tanulási szokások
kialakítása szükséges.
Alapvető fontosságú a környezeti nevelés tanórán kívüli megvalósítása, a
tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés
érdekeit szem előtt tartó életvezetésre való szocializálása, mely minden
foglalkozásban helyet kap. Kulcsfontosságú a stressz- és feszültségoldás
háttérismereteinek és technikáinak elsajátíttatása a mindennapokban.
Fontos, hogy biztosított legyen a tanulók számára az alkotás lehetősége,
melyben megnyilvánulhat kreativitásuk, fejlődhet kezdeményező és
problémamegoldó képességük. Ez lehet az alapja a konstruktív gondolkodásuk
kialakulásának, valamint ennek során a tanulók felkészülnek az önálló
ismeretszerzésre, az örömet nyújtó egész életen át tartó tanulásra.
3. 2. 3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása
A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai
tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák,
képességegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.
Különösen nagy hangsúly van a matematikai és az anyanyelvi
kompetenciaterületek fejlesztésén. Esélyteremtéssel, felzárkóztatással,
tehetséggondozással igyekszünk segíteni a tanulók képességeinek
kibontakoztatását. Az esélyegyenlőtlenség, a szegregáció elleni küzdelem, a
megkülönböztetés hátrányainak bemutatása és az ellenük való küzdelem az
iskolában társadalmi fontosságú. Ennek etikai alapú megközelítése valamennyi
tanórai és – a nevelési célzatú foglalkozások között kitüntetett helyen szereplő
osztályfőnöki órák mellett – a tanórán kívüli foglalkozásban is elengedhetetlen.
A nemzetiségek, a nyelvi-vallási etnikumok iránti megértő, befogadó attitűd, a
114
kultúrtörténeti relevanciájuk, államalkotó jelentőségük bemutatása egyaránt
lényeges az ismeretközlésben és a nevelés-oktatás egészén keresztül.
A kompetencia alapú oktatás napjainkban olyan cél, amely alapvetően átalakítja
az iskoláról, a tanításról és tanulásról való gondolkodást. A hangsúly a
tartalomról a tanulás kompetencia alapú koncepciójára helyeződött át. A cél
eléréséhez a tudás alapú társadalom követelményeinek megfelelő, a magasabb
szintű és színvonalú foglalkoztatás igényét kielégíteni képes oktatási és képzési
rendszerekre van szükség. Ennek fő összetevője az egész életen át tartó
tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák elsajátítása, amely a személyiség
kiteljesítéséhez, a társadalmi beilleszkedéshez és a foglalkoztathatósághoz
nélkülözhetetlen.
Az ismeretek, alapfogalmak és a rendszerközpontú szemlélet mellett kell
megfelelő teret engedni az ezeket nélkülözni nem képes kompetencialapú
fejlesztésnek.
A kulcskompetencia olyan kompetencia, amely döntő a személyiség kiteljesítése
és az egész életen át tartó fejlődés (kulturális tőke), az aktív állampolgári
szerepvállalás és beilleszkedés a társadalomba (társadalmi tőke) és a
foglalkoztathatóság (emberi tőke) szempontjából.
Az iskolai nevelés-oktatás alapvető célja az egész életen át tartó tanuláshoz
szükséges kulcskompetenciák fejlesztése, melyek a következők:
o anyanyelvi kommunikáció
o idegen nyelvi kommunikáció
o matematikai kompetenciák
o természettudományos és technikai kompetenciák
o digitális kompetencia
o szociális és állampolgári kompetenciák
o kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
o esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
o a hatékony, önálló tanulás
A kritikus készségek, így az alapkészségek elsajátítása az iskolai nevelő-oktató
munka fő feladata, melynek keretében:
o mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,
megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;
o az egészséges életvitel kialakításához biológia-egészségtan tantárgy
gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, mely az
egészségmegőrzésnek, a fizikailag aktív és egészségtudatos életvezetésre
késztetésnek a komplex intézményi mozgásprogrammal, valamint az
egészségnevelési programmal való összhangját képes megjeleníteni a lelki
egészség fejlesztésével egyetemben (pl. stressz- és feszültségoldó
programok);
115
o az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének
fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a
társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;
o a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori
jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az
ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása;
o a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való
törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése,
személyre szóló, fejlesztő értékelésük;
o a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes
magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;
o az egészséges nemzeti öntudat fogalmi elemeinek megismertetésével a
közösségfejlesztés céljait is szolgáljuk, de kellő hangsúllyal mutatunk rá a
tolerancia fontosságára, a velünk élő nemzetiségek, vallási-nyelvi etnikumok
nemzet- és államalkotó szerepére, melynek különös jelentősége van
történelem, magyar irodalom, erkölcstan tantárgy terén;
o a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek,
készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az
önálló tanulás és az önművelés alapozásával;
o fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-
interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.
3. 2. 4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása
A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető
feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben –
a már 1-6. évfolyamon – megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése,
bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint, hogy
fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.
A XX. századi totális diktatúrák jellemzőinek feldolgozása, az általuk elkövetett
bűntettek tárgyilagos megismertetése a tanulók életkori sajátosságaiból fakadóan
különös jelentőségű az alapvető emberi jogi (alkotmányjogi) ismeretek
közvetítésével együtt. Ennek keretén belül az Alaptörvény Nemzeti hitvallás és
Alapvetés részegységeinek ismertetésével igyekszünk a tanulókat érthető és
általuk is értelmezhető ismeretanyaghoz juttatni, mely a felelős, nemzetéért
megalkuvás nélkül tenni akaró és tudó, pozitív demokráciaképpel rendelkező
állampolgárrá nevelés kulcsfontosságú területe.
A természettudományi tantárgyak oktatása terén – az adott kompetenciaterület
sajátosságaihoz igazodóan – a következők jelentik a prioritást:
természettudományos és műszaki életpályára való szocializáció;
a jelen érdekfeszítő kutatási kérdései, az abba való bepillantás engedése a
tanulók számára;
116
természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő
komplex fejlesztése.
3.2.5. A választható tantárgyak és a pedagógusválasztás szabályai
A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy
megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni.
Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által
megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők
aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás,
továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha
kötelező tanórai foglalkozás lenne.
117
3.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és
taneszközök kiválasztásának elvei
Az oktatómunka során lehetőleg olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv,
munkafüzet, térkép, stb..) használunk a tananyag feldolgozásához, melyet a
miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított.
Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges
kötelező tanulói eszközöket a szakmai munkaközösségek ill. a szaktanárok
határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.
A kiválasztás szempontjai a bevezető –kezdő szakaszon (alsó tagozat):
érvényesüljön a munkáltató jelleg a taneszközöknél
célszerű felmenő rendszerű tankönyvcsaládot választani
érvényesüljenek az esztétikai és gazdaságossági szempontok a
kiválasztásnál (megfelelő betűméret, illusztrációk, tartósság,
áttekinthetőség)
A kiválasztás szempontjai alapozó–fejlesztő szakaszon (felső tagozat):
tartósság, több évig használható legyen
törekedni kell a stabilitásra (az ingyenes tankönyvellátás)
részesüljön előnyben a tankönyv + munkafüzet összeállítású
tankönyvcsalád a több évi használhatóság miatt.
A taneszközök kiválasztásánál a további szempontokat vesszük még
figyelembe:
a taneszközök feleljenek meg az iskola helyi tantervének
az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni,
amelyek több tanéven keresztül használhatók
118
a taneszközök használatában állandóságra törekszünk, új taneszköz
használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen
jobbító esetben vezetjük be
a taneszközök kiválasztásánál ügyelünk arra, hogy annak ára a szülők
számára elérhető legyen
a taneszköz feleljen meg az életkori sajátosságoknak
Egyéb szempontok:
A pedagógus, illetve a szakmai munkaközösség nem választhat olyan
tankönyvet, amelynek igénybevétele, és az iskolai tankönyvrendelés
jogszabályában meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi
tanulónak.
Tanítási évben nem változtatható meg a beszerzésekre vonatkozó döntés,
amennyiben a szülőre fizetési kötelezettség hárul.
A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is
szükség van (pl.: rajz, testnevelés, technika)
A pedagógus – a minőség, típus és ár megjelölése nélkül – olyan ruházati
vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely
nélkülözhetetlen a tanórai foglalkozáshoz, és minden tanulónak
rendszeresen alkalmaznia kell.
E tekintetben az szülői szervezetnek korlátozó, de nem kizáró joga van.
Az e körbe nem tartozó felszerelések biztosítása az iskola feladata.
Az egyes tantárgyak tananyagának eredményes elsajátításához szükséges
legfontosabb taneszközöket a tantárgyak helyi tantervei évfolyamonként
tartalmazzák.
A kötelezően előírt taneszközökről (jegyzékkel, árral) a szülőket minden
tanév előtt tájékoztatni kell. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a
szülők kötelessége.
119
Tájékoztatni kell továbbá a szülőket a tankönyvellátás szabályairól és más
felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola (állam) milyen
segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.
Az iskola – költségvetési előirányzatból, illetve egyéb támogatásokat is
felhasználva – egyre több nyomtatott eszközt szerez be az iskolai könyvtárnak.
Ezeket az eszközöket a gyermekvédelmi felelős javaslatára ingyenesen
használhatják a gyerekek
120
3.4. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy
gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja,
diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái,valamint a
magatartás és szorgalom minősítésének elvei
Az iskola a nevelő- és oktatómunka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók
tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.
Célja: visszajelzés biztosítása a tanár és a tanuló számára.
Feladata:
következtetés a tanítás és a tanulás hatékonyságára
a követelmény teljesítésének szintje alapján a korrekció és a további
gyakorlás témáinak kijelölése
a tanulók egyéni eredményeinek viszonyítása korábbi teljesítményükhöz
a tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges
teljesítményének minősítése érdemjeggyel ill. szöveges értékeléssel
a gyermek személyiségének, önismeretének fejlesztése
a helyes önértékelés képességének fejlesztése
Az ellenőrzés és értékelés minden módozata az énképet alakítja, ezért fontos
feladatunk a pozitív énkép erősítése. Akkor sikeres és hatékony, ha folyamatos,
sokoldalú, feladat-meghatározó, változatos, kiszámítható és tudatosított.
Az értékelés kétféle módon történik:
- szöveges értékeléssel (szóban, írásban)
- érdemjeggyel, osztályzattal (ötfokozatú skála)
121
Szöveges értékelés az 1.évfolyamon, és a 2. évfolyamon félévkor
Olyan szöveges értékelést alkalmazunk, amely a tanuló önmagához mért
fejődését tartja szem előtt, ösztönzi a gyermeket a tanulásra, megtudja belőle a
szülő, melyek az erősségei és a gyengeségei gyermekének, még a lehetséges
javítási módot is tartalmazza.
A szöveges értékelés erősítheti a gyerekek önértékelésében való felkészültségét
és a másik gyerek értékelésében való jártasságát is.
Fontos, hogy másokat toleránsan, igényesen tudjanak értékelni, nekünk kell
elsődlegesen mintát nyújtani. Nyilvánvalóvá kell tenni a viszonyítási pontokat
az értékelésben érintettek számára, ami lehet a többi gyerek, lehet kritériumra
orientált (követelményeknek való megfelelés), vagy az egyén előrelépése saját
magához képest.
A következő módszereket alkalmazzuk:
feljegyzések
megfigyelések
önértékeléssel kapcsolatosan feladatlapok
nyitott mondatok
szabad fogalmazások készítése
A szöveges értékelés módja lehet
a) szóbeli: a tanuló magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi teljesítményéről a
tanítási órákon és más iskolai foglalkozásokon.
Megfogalmazódhat:
a tanító részéről
a tanulótársak részéről és
önértékelés formájában;
122
b) írásbeli
a tanulói produktumokra írt rövid, lényegre utaló észrevételek
megfogalmazásával,
témazáró felmérések megoldásának értékelése %-os teljesítménysávok
megadásával és ezek minősítő jelzésével
a tanulási folyamatban szükség szerint aktuális észrevételek bejegyzése a
tanuló fejlődésével, előmenetelével kapcsolatban (pl: a tanuló üzenő
füzetébe);
negyedévente, félévkor nyitott mondatos, a tanév végén nyitott mondatos
vagy részletes szabad fogalmazású szöveges értékelés a tanuló
magatartásáról, szorgalmáról és a tanulmányi eredményéről. (törvényi
rendelkezések és tanügyi nyomtatványok függvényében)
Az értékelés tartalmi szempontjai:
Magatartás
magatartási norma- és szabályismeret
szabálykövetés a tanórákon, foglalkozásokon, óraközi szünetekben,
szabadidőben
a tanuló helyzete a közösségben, viszonya a társakhoz, felnőttekhez,
beszédstílusa, hangneme
Szorgalom
motiváltság és részvétel a tanulási tevékenységben
a feladattudat fejlettsége, türelem, kitartás a feladatvégzésben,
megbízhatóság és a teljesítés igényessége;
Tantárgyi teljesítmények
a helyi tanterv követelményeinek való megfelelés (a jó teljesítmények és
lemaradások)
123
a fejlődés, illetve fejlettség az alapvető készségekben (beszéd, olvasás,
íráshasználat, szövegalkotás, mozgás, eszközhasználat, önkiszolgálás stb)
képességekben (szövegértés, megismerés, problémamegoldás,
gondolkodás, döntés, együttműködés, konfliktuskezelés)
Az ellenőrzési és értékelési rendszer kötelező alkalmai az oktatásban
Bemeneti mérés
Minden tanév októberének első felében az 1. évfolyamba érkező gyerekek
iskolaérettségi hiányosságainak és a képesség szerinti összetételének a
megállapítására. (megfigyelés, tesztelés, meséltetés, rajzoltatás stb)
Folyamatmérés
A 4. évfolyamon az eszközjellegű alapkészségek színvonalának a megállapítása
(olvasástechnika és szövegértés, helyesírás, alapműveletek végzése). A tanulók
értékelésének fajtáit tekintve szükség van év eleji diagnosztikus értékelésre,
folyamatos formatív értékelésre, valamint szummatív értékelésre.
Az év eleji diagnosztikus értékelés azt mutatja meg: mi az, amit a tanuló tud,
amire képes, honnan indítható a fejlesztés.
A formatív értékelés célja elsősorban a tudás, a teljesítmény változásának
követése, visszaigazolása a megerősítés, a fejlesztés és a korrigálás érdekében.
A tanév során legyenek szummatív értékelések is, pl.: a témazáró dolgozatok,
fogalmazások, év végi felmérések.
A FÉLÉVI, ÉS AZ ÉV VÉGI FELMÉRÉSEK ALAPJÁN ELKÉSZÍTETT
SZUMMATÍV ÉRTÉKELÉSEK SZOLGÁLNAK A TANULÓK
TELJESÍTMÉNYÉNEK MINŐSÍTÉSÉRE.
A szöveges értékelés alapján félévkor, és év végén a tanuló teljesítményének,
előmenetelének minősítésére a következő fokozatokat alkalmazzuk
kiválóan teljesített
124
jól teljesített
megfelelően teljesített
felzárkóztatásra szorul
Amelyik tantárgyból kiválóan teljesít, a dicséret bejegyzést alkalmazzuk.
1. osztályban automatikus továbbhaladás van, illetve a szülő kérésére a tanuló
osztályt ismételhet. Ha a tanuló első alkalommal nem tesz eleget az első
évfolyam követelményeinek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, és az első
évfolyamon folytatja a tanulmányait.
Az értékelés alapja: a helyi tanterv követelményrendszere
A témazáró felmérések értékelése 1-4. évfolyamon:
szummatív mérés
1-3. évfolyam, 4. o. I. félév 4. o. II. félév
100%-91% kiválóan teljesített (5)
90%-81% jól teljesített (4)
80%-66% megfelelően (3)
65%-51% megfelelően (2)
50%- felzárkózatásra szorul (1)
formatív mérés
1-3. évfolyam, 4. o .I. félév 4. o. II. félév
100%-91% kiválóan teljesített (5)
90%-75% jól teljesített (4)
74%-51% megfelelően (3)
50%-34% megfelelően (2)
33%- felzárkózatásra szorul (1)
Az értékelés akkor kiválóan teljesített; ha a tanuló a helyi tanterv
követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni képes.
125
Jól teljesített: Ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv
követelményeit. Kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását.
Megfelelően teljesített: Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul,
hiányosan, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti. Kezdeti segítséggel,
utána önállóan tudja alkalmazni tudását, teljesíteni a tantervi a tantervi
minimumot.
Felzárkóztatásra szorul: Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek
minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladásához
feltétlenül szükséges ismeretekkel, állandó ráfigyelést, segítséget igényel.
Ez utóbbi esetben a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel
kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket. Minderről, s
arról, hogy a felzárkóztatáshoz milyen segítséget nyújt az iskola, tájékoztatást
kell adni.
A modulok értékelése és minősítése
Tánc és dráma (5-6.)
A modul óráin való részvételt a bizonyítványban kiválóan megfelelt / jól
megfelelt / megfelelt / nem felelt meg minősítéssel jelezzük.
Hon- és népismeret (5-6.)
A modul óráin való részvételt a bizonyítványban kiválóan megfelelt / jól
megfelelt / megfelelt / nem felelt meg minősítéssel jelezzük.
Informatika (6.)
126
A modul óráin való részvételt és teljesítményt a bizonyítványban is megjelenő
külön jeggyel minősítjük.
Etika (8.)
A modul óráin való részvételt a tanár szóban értékeli.
Mozgókép- és médiaismeret (8.)
A modul óráin való részvételt és teljesítményt a rajz tantárgy jegyébe számítjuk
be.
Egészségtan (6, 8.)
A modul óráin való részvételt és teljesítményt a természetismeret ill. a biológia
tantárgy jegyébe számítjuk be.
Az érdemjegyszerzés módjai (4-8. évfolyamon):
szóbeli felelet (tények, leírások, fogalmak, szabályok, törvények,
összefüggések, önálló szövegalkotás, memoriter)
írásbeli munka (tények, leírások, fogalmak, szabályok, törvények,
összefüggések, önálló szövegalkotás, feladatmegoldás) írásbeli felelet,
témazáró feladatlap, szintfelmérő feladatlap formájában
önálló kiselőadás
technikai és taktikai tudás teljesítménymérése (testnevelés)
kísérleti, manuális tevékenység
vitakészség, véleménynyilvánítás
óraközi munka
részvétel versenyeken, pályázatokon
A témazárók értékelése, a százalékok és az érdemjegyek viszonylatában
127
100%-91% kiváló (5)
90%-75% jó (4)
74%-51% közepes (3)
50%-34% elégséges (2)
33%- elégtelen (1)
Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek
megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati
tevékenysége alapján ellenőrizzük. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult
tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.
A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tantárgyat tanító nevelő értesíti
a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök
kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.
128
3.4.1. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai,
a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya
Az írásbeli beszámoltatások formái:
diagnosztikus felmérés: készség, képesség, felmérés, központi
feladatlapokkal a tanulók viszonylagos tudásszintjének megállapítására, -
érdemjegyet nem adunk
témazáró feladatlapok, dolgozatok, teszt-lapok: tananyagrészek végén,
összegző mérésként szövegesen vagy érdemjeggyel értékeljük
házi dolgozatok – a pedagógus előzetes jelzése alapján szövegesen
értékelhetjük vagy érdemjeggyel
adott tananyagból írásbeli feladat szódolgozat, tollbamondás stb. – a
pedagógus előzetes jelzése alapján szövegesen értékelhetjük vagy
érdemjeggyel
önálló alkotások (rajzok, versek, novellák, dolgozatok készítése) –
értékelhető, érdemjegy adható
pályázati dolgozatok – a pedagógus előzetes jelzése alapján szövegesen
értékelhetjük vagy érdemjeggyel
szaktárgyi – egyéb versenyek – a pedagógus előzetes jelzése alapján
szövegesen értékeljük, érdemjegyet vagy dicséretet kaphat a tanuló
Az írásbeli beszámoltatások rendje:
A felmérő és témazáró dolgozat egy-egy nagyobb tananyagegység
lezárását szolgálja. Összefoglalás, rendszerezés előzi meg.
A megíratás idejéről időben tájékoztatni kell minden tanulót.
A témazáró dolgozatok érdemjegyei, szöveges értékelései piros színnel
kerülnek be az osztálynaplóba.
129
Az írásbeli beszámoltatás korlátai:
Az írásbeli beszámoltatásnál a pedagógusnak figyelembe kell vennie:
a tantárgyi érdemjegyek, a szöveges értékelések nem születhetnek csak
írásbeli számonkérésből. (Ügyelni kell az arányra)
az írásbeli beszámolókat legkésőbb két hét elteltével kijavításra vissza
kell adni a tanulónak
az osztály teljesítményét szóban értékeljük
figyelembe kell venni a tanulók napi, heti terhelését
egy tanítási napon egy tanulócsoportban nem lehet kettőnél több
felmérő, témazáró dolgozatot írni.
a felkészüléshez szükséges időt, körülményeket
a tanuló által kért méltányolható egyéb szubjektív okokat; (pl.
hosszan tartó betegség, iskolai vagy más verseny, elfoglaltság);
Amennyiben a pedagógus előzetesen kellő időben és minden
tanulóra kiterjedően jelezte az írásbeli számonkérést, a pedagógus
döntése a meghatározó.
méltányosságot kell gyakorolni a különleges gondozást igénylő tanulók
számonkérésénél: a diszgráfiás gyerekeknél lehetőség szerint el kell
tekintenünk az írásbeli számonkéréstől, vagy hosszabb felkészülési időt
szükséges biztosítani, célszerű a számára kedvezőbb számonkérést
előtérbe helyezni.
130
Az írásbeli beszámoltatások szerepe, súlya a tanuló tudásának
értékelésében
a diagnosztikus méréseket valamely évfolyam bemeneténél,
továbblépésénél alkalmazzuk az előzetes ismeretek, képességek stb.
feltárásához. Ez alapján lehet meghatározni a további feladatokat.
a felméréseket a helyi tanterv követelményei alapján kell összeállítani a
minőségirányítási programban meghatározattak szerint. A felmérő és
témazáró dolgozat alapján összehasonlításokat, elemzéseket lehet végezni,
további feladatokat lehet meghatározni.
a tantárgy jellegéből következően a pedagógus dönt arról, hogy az írásbeli
vagy a szóbeli számonkérés kapjon-e elsőbbséget
a félévi és év végi tantárgyi osztályzat (szöveges értékelés) eldöntésénél a
témazáró dolgozatoknak és a felméréseknek meghatározó szerepe van.
(kétes jegy esetén döntenek)
az írásbeli felelet a szódolgozat, a tollbamondás, önálló gyakorlati munka,
stb feleletértékű.
131
3.4.2. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt
írásbeli, szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai
A tanulók sikeres tanulásához, a munkaterheik csökkentéséhez, a megfelelő
pihenőidő biztosításához célszerű megvizsgálni, hogy melyek azok a tényezők,
amelyek dominánsan befolyásolják a tanulók tanulásához szükséges időt.
Ezek a tényezők nemcsak a pedagógus feladatait jelölik ki, hanem arra is
utalnak, melyek azok a körülmények, mutatók, amelyek gyorsabbá,
hatékonyabbá tehetik a tanulók otthoni és napközis tanulását. Ezek a
következők:
magas színvonalú, hatékony tanítási óra
a tanulók előzetes tanulási motivációjának felkeltése különböző
módszerekkel
a tanítás megértése képességének fejlesztése
a tanuló általános tanulási képességeinek fejlesztése
a tanuló kitartásának, szorgalmának erősítése
a tanuló reális ismerete saját tanulási képességeiről
a tanulás szeretetének kialakítása
Mindezek figyelembevételével arra törekszünk, hogy
a tanítási órán a tananyag feldolgozása a megértésen alapuljon
A tanulás tanítását előtérbe helyezzük az önálló tanulásra való képesség és
az önművelés kialakítása érdekében
minden pedagógus vegye figyelembe a gyermekek életkorát, az
adottságaikat, az elért alapkészségek fokát (írás, olvasás, számolás stb),
az átlagos képességeket, az eddigi elsajátított tudást az előírt szóbeli és
írásbeli feladatok adásánál
132
A házi feladatok mennyiségét a pedagógus úgy határozza meg, hogy
közepes képességű tanuló esetén annak elkészítéséhez tantárgyanként
maximum fél óra elegendő legyen. A feladható összes házi feladat
elkészítésének időtartama ne haladja meg első osztályban a 60, 2-4.
osztályban a 90, felső tagozatban a 120 percet.
A napköziben a tanulók ismerkedjenek meg a helyes időbeosztással, a
tanulás és az írásbeli feladatok ellenőrzésének rendjével, ahol a cél az
önellenőrzés, a hibátlan feladatvégzés, a csoportos megbeszélés,
tanulópár-rendszer alkalmazása, illetve a tanulási nehézségekkel küzdő
tanulók segítése egyéni vagy csoportos felzárkóztatással.
A hatékony tanulás és a személyiségfejlesztés érdekében a pedagógus
éljen a differenciálás lehetőségével a szóbeli és az írásbeli feladatok
kijelölésekor különös tekintettel a különleges gondozást igénylő (tanulási,
beilleszkedési nehézségekkel küzdő valamint a kivételes képességű)
tanulók esetében. A szóbeli és írásbeli feladatok adásánál, ennek
arányánál a tantárgy jellege és a pedagógus realitása, szakmai
autonómiája a döntő.
Legyen optimális a tanítás-tanulási folyamat iskolai szervezeti kerete,
tevékenységrendszere. Biztosítani kell a tanulók arányos napi, heti
terhelését figyelembevevő órarendet, időben megtervezett és közzétett
délutáni szabadidős tevékenységek szervezését, sport, tanulmányi,
művészeti versenyeket, bemutatókat stb.
Amennyiben a tanuló az iskola pedagógiai programjában vagy évi
munkatervében szereplő rendezvényen (sport, különféle vetélkedők stb)
részt vesz az iskola képviseletében – kérésére – a pedagógus eltekinthet a
feladatadástól, illetve annak számonkérésétől.
A szülőkkel tartott kapcsolattartás révén értessük meg a szülőkkel a
helyes otthoni napirend-, hetirend kialakításának fontosságát, azt, hogy a
133
tanulás, a pihenés, a játék megfelelő egyensúlya a gyermeke fejlődését
szolgálja.
Fontosnak tartjuk, hogy a hétvége az ünnepek, a tanítási szünetek a pihenés, a
szabadidős tevékenységek, a családdal töltött ideje legyen a tanulónak. A
folyamatos felkészülés, az elmélyítés, a gyakorlás érdekében azonban a
hétvégék és az ünnepnapok előtt is adható – a szokásoknak megfelelő
mennyiségű és minőségű írásbeli és szóbeli házi feladat a tanulók számára.
Minden évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra)
valamint a tanítási szünetek idejére az egyik óráról a másikra esedékes (a
szokásoknak megfelelő mennyiségű és minőségű) írásbeli és szóbeli házi
feladatot kapnak.
A hosszabb (őszi, téli, tavaszi) tanítási szüneteket követő első tanítási napon
nem tervezünk témazáró felméréseket. Ez alól kivétel lehet:
kellő időben jelezett országos tantárgyi felmérés
heti egy órás tantárgy
Mindezekről a tanulóknak és a szülőknek időben tudniuk kell.
3.4.3 Az érdemjegyek és osztályzatok
A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5) jó (4) közepes (3)
elégséges (2) elégtelen (1) érdemjegyet ill. osztályzatot adunk. a félévi és az év
végi osztályzatot az érdemjegyek alapján határozzuk meg. Az osztályzatról a
szülőt értesíteni kell. Az egyes tanulók félévi és év végi osztályzatát a
nevelőtestület értekezlete előtt a pedagógus köteles áttekinteni, és a tanulót
teljesítményének megfelelően minősíteni. Az év végi osztályzat az évi
összteljesítményt értékeli.
134
Jeles (5) érdemjegyet vagy osztályzatot kap az a tanuló, aki a tantervi
követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot,
felismeri az összefüggéseket, a tanultakat alkalmazni is képes. Pontosan,
szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál
(saját szavaival is vissza tudja adni a szabályokat). Az ismeretanyag folyamatos,
önálló előadására képes. Bátran mer visszakérdezni.
Jó (4) érdemjegyet vagy osztályzatot kap az a tanuló, aki a tantervi
követelményeknek megbízhatóan, csak kevés jelentéktelen hibával tesz eleget.
Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói
bemagoltak. A tanultakat kis segítséggel tudja alkalmazni.
Közepes (3) érdemjegyet vagy osztályzatot kap az a tanuló, aki a tantervi
követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget, nevelői segítségre
(javításra, kiegészítésre) többször rászorul. Ismeretei felszínesek, az
összefüggéseket nem ismeri fel. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Rövid
mondatokat mond. Összefüggő önálló feleletre nem képes.
Elégséges (2) érdemjegyet vagy osztályzatot kap az a tanuló, aki a tantervi
követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz csak eleget, de a
továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik.
Állandó segítő, irányító kérdésekre szorul. Egyszavas válaszokat ad. A
fogalmakat nem érti, nem képes önálló feladatvégzésre.
Elégtelen (1) érdemjegyet vagy osztályzatot kap az a tanuló, aki a tantervi
követelményeknek
nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja.
135
3.5. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és
minősítésének és jutalmazásának elvei
A magatartás értékelése:
Példás: az a tanuló, aki udvarias, illedelmes társaival, minden felnőttel
szemben. Önként részt vállal az iskolai, a közösségi élet
szervezésében, vállalt feladatát példamutatóan teljesíti. Társaival
toleráns, és együttműködő. Óvja az iskola és környéke értékeit,
munkájával segíti azok fejlesztését. A házirend szabályait
maradéktalanul betartja. Nincs írásbeli elmarasztalása.
Jó: az a tanuló, akinek viselkedése alapjában véve megfelel az iskolai
és az iskolán kívüli környezet elvárásainak. Motiválható iskolai,
közösségi feladatok elvégzésére, vállalt feladatait igyekszik
maradéktalanul teljesíteni. Társaival toleráns és együttműködő.
Óvja az iskola és környéke értékeit, munkájával segíti azok
fejlesztését. Legfeljebb osztályfőnöki figyelmeztetése vagy
szaktanári figyelmeztetése van. Igazolatlan hiányzása nincs.
Változó: az a tanuló, akinek viselkedése esetenként normasértő, akár
társaival, akár nevelőivel szemben, de szándékot mutat a
konfliktusok elkerülésére. Legfeljebb osztályfőnöki megrovása van.
Iskolai, közösségi feladatok elvégzésére nem sok hajlandóságot
mutat. Iskolán kívüli viselkedésével nem árt az iskola jó
hírnevének.
136
Rossz: az a tanuló, aki fegyelmezetlen, normasértő viselkedésével
ismétlődő konfliktushelyzeteket teremt, akár társai, akár a felnőttek
körében. Viselkedése következtében a saját közösségének, az iskola
egészének hátrányos megítélését vonhatja maga után. Az iskolai,
közösségi élet szervezésében nem vesz részt, sok esetben hátráltatja
azt. Magatartására az agresszivitás, az előítélet, az illetlen beszéd
jellemző. A környezete értékeit nem tekinti sajátjának, hanem
rongálja
A szorgalom értékelése:
Példás: az a tanuló, akit a fegyelmezett, kitartó, képességeinek megfelelő
tanulás jellemez. Az tanítási órákon, a tanulással kapcsolatos
iskolai rendezvényeken aktívan vesz részt. Munkája folyamatos és
megbízható (versenyeken vesz részt). Képességeit a közösség
érdekében is kamatoztatja.
Jó: az a tanuló, akit a fegyelmezett, képességeinek megfelelő tanulás
jellemez. A tanítási órákon igyekszik aktívan részt venni. Kérésre
vállalkozik, a tanulással kapcsolatos rendezvényeken való
szereplésre. Munkája folyamatos és megbízható. Szívesen
kapcsolódik be a közösségi alkotó munkába.
Változó: az a tanuló, akit változó intenzitású, nem képességeinek megfelelő
tanulás jellemez. A tanítási órákon általában passzív, felkészülése
rendszertelen. Munkájára a hiányosság jellemző. Bevonható a
közösséggel kapcsolatos munkába.
137
Hanyag: az a tanuló, aki munkáját, kötelezettségeit elhanyagolja, nem
képességeinek megfelelően végzi. A tanítási órákon passzív,
érdektelen. Közönyösségével rendszertelen tanulásával hátráltatja
társait és nevelőinek a munkáját. Munkájára a folyamatos
hiányosság, rendetlenség jellemző. Indokolatlan mulasztásaival
veszélyezteti az iskolai tanulmányainak sikerességét.
138
3.6. A tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma
értékelésének, minősítésének formái
Az ellenőrzés, értékelés célja
Az ellenőrzés, értékelés a nevelési-oktatási folyamatnak szerves része.
Megbízható információk szerzése és nyújtása a tanuló előmeneteléről,
munkájáról, felkészültségéről, szorgalmáról, magatartásáról a munkához való
hozzáállásáról és jellemfejlődéséről. A pedagógiai értékelés több funkciót lát el.
Viszonyítást jelent a követelményekhez, a tanuló korábbi teljesítményeihez és
képességeihez. Információkat ad a célok megvalósulásának mértékéről és
szintjéről. Visszajelzés a tanuló és a szülő számára a befektetett munka
eredményességéről.
Az ellenőrzés, értékelés, mérés alapelvei
Az iskola sajátosságaira és követelményrendszerére épüljön, ugyanazok az
alapelvek érvényesüljenek benne, mint a nevelés-oktatás más területén.
Folyamatosan figyelemmel kísérjük és értékeljük a tanulók képességeinek,
magatartásának, szorgalmának és egész személyiségének fejlődését.
Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen.
A tanuló az értékelést érezze sajátjának, személyre szólónak.
Fontos szerepet kapjon benne az önértékelés.
Az értékelés elkészítésénél a pedagógus minél több szempontot
érvényesítsen. A szaktárgyi tudás és előrehaladás mellett vegye figyelembe a
tanuló valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét, ezekben
elért fejlődését, életkori sajátosságait.
139
Az ellenőrzésnek és értékelésnek megfelelő légkörben, félelem- és
feszültségmentesen kell történnie. Érezzék és értsék a tanulók, hogy az
ellenőrzés és értékelés a tanulás folyamatának természetes kísérője, annak
megítélésében segít, hogy a megfelelő ütemben, irányban haladnak-e a
tanulásban.
Az értékeléskor nem maradhat el a tapasztalatok megbeszélése, hogy az ne
ítéletként lebegjen a tanuló szemei előtt, amelynek tartalmát nem tudja
hasznosítani.
A tanuló kiegyensúlyozott fejlődése megkívánja a szülő és a pedagógus
együttműködését az értékelésben is.
Az értékelés dokumentuma pontosan és konkrétan fogalmazza meg a tanuló
erősségeit és gyengeségeit, ill. a fejlesztés lehetőségeit.
Az ellenőrzés és értékelés területei
A tanítási órák, a tanórán kívüli foglalkozások, a tanulmányi és sportversenyek,
a közösségi munka színterei és egyéb alkalmak.
Az ellenőrzés és értékelés iránya
Az önmagához viszonyított fejlődés
A követelményhez viszonyított teljesítmény
A szorgalom
Az iskolán belüli és kívüli magatartás
Az ellenőrzés és értékelés sajátosságai
140
Szempontsor
a, a magatartás értékeléséhez
- a szabályok betartása
- felnőttekhez, társakhoz való viszony
- együttműködés a társakkal és a tanárokkal
- tisztelettudás
- segítőkészség
- konfliktuskezelés
- a közösségben, osztályban elfoglalt hely
- a közösségi munkához való viszony
- felelősségtudat
- megbízhatóság
- kezdeményezőkészség
- önbizalom
- becsületesség, igazmondás
- az érdekérvényesítés képessége
- igényesség
b, a szorgalom értékeléséhez
- a tudás megszerzésének igénye
- egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény
- jó idő - és munkaszervezés
- kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés
- aktív tanórai részvétel
- többletek (szorgalmi feladatok, tanulmányi versenyek)
141
c, a tanulmányi munka értékeléséhez
- a tananyag elsajátításának mértéke
- stabil, megbízható tudás
- erősségei, gyengeségei a tananyagban
- eszközhasználat
- értő tudás
- a tanult ismeretek alkalmazni tudása
- alapvető fogalmak ismerete
- összefüggések felismerése
- szókincs, kifejezőkészség
-képességeihez mért előmenetele
- szorgalom (plusz feladatok, kutató munka, kiselőadások)
- aktív részese a fejlődésének (önmagához mért fejlődése)
- rendszeresség
- munkához való hozzáállás
- házi feladatok megléte (írásbeli, szóbeli)
- az óra menetének követése (odafigyelés, összpontosítás)
- munkavégzés rendezettsége
- munkafegyelem, magaviselet
- felszerelés
- önálló feladatmegoldás
- segítségkérés és - adás
- együttműködés a tanárral és társaival
- érdeklődés
- aktivitás
- munkatempó
142
- hatékonyság
A szöveges értékelés dokumentumai:
Az EMMI által kiadott nyomtatványokon történik.
A tanuló jutalmazásával összefüggő , a tanuló magatartásának,
szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek
Tanulóinkat a következő alkalmakkor jutalmazzuk:
Iskolagyűlésen
Egyes iskolai belső programok, versenyek során
Tanévzárón
A jutalmazás oka:
Iskolagyűlésen: Bizonyos városi vagy ennél szélesebb spektrumú
(megyei, országos ) versenyeken, megmérettetéseken való eredményes
részvételért
Egyes iskolai belső programok, versenyek során: Az ott elért kiemelkedő
teljesítményért
Tanévzárón: Az éves szorgalmi , közösségi munka, illetve magatartása
összegző értékeléseként a kiemelkedő tanulóknak
A jutalmazás formája:
143
Oklevél
Könyvjutalom
Egyéb tárgyjutalom
Ingyenes vagy kedvezményes részvétel az iskola vagy alapítványa által
szervezett rendezvényen, táborban
A jutalom odaítéléséről a nevelőtestület dönt.
144
3.7. A magasabb évfolyamba lépés feltételei
1. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába a nevelőtestület döntése alapján
akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon év
végén minden tantárgyból sikeresen teljesített.
2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi
munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Élve a törvényi szabályozás
lehetőségével a 2- 8. évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi
osztályzatot, valamint a megfelelt szöveges értékelést kell megszereznie a
tanulónak a továbbhaladáshoz.
3. Ha a tanuló a 2-8. évfolyamon tanév végén „elégtelen” osztályzatot kap, a
következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet.
4. A 2-8. évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez félévkor is, a
tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell
tennie, ha: - az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból
a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; - egy
tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; - magántanuló volt. 4.1. Az
osztályozó vizsga tantárgyai: A tanulónak félévkor és év végén is
osztályozóvizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket az adott
osztályban tanulnak a diákok. A vizsgázás szabályairól az iskola házirendje
rendelkezik.
5. Szülők kérésére az iskola igazgatója legfeljebb 1 alkalommal engedélyezheti
az iskola első évfolyamának ismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt
tanulmányi követelményeket teljesítette.
6. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb
1 alkalommal.
145
3.8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez használt
módszerek, valamint a mindennapos testnevelés, testmozgás
megvalósításának módja
Módszereink kiválasztásának alapelvei:
A tesztek végzése semmilyen egészségkárosító hatást nem válthat ki.
Feleljenek meg a tudományos kritériumoknak.
Nemzetközileg összehasonlíthatók legyenek.
Elsősorban az egészségben meghatározó szerepet játszó összetevőket
mérje kardio-respiratorikus állóképességet, erőt, az izomerő
állóképességet, testösszetételt.
Legyenek egyszerűen végrehajthatók, minimális eszközt igényeljenek.
A tanulók motorikus képességeinek mérésére szolgáló tesztek
1. Egyensúlyi teszt
2. Végtagmozgás gyorsaságát mérő teszt: lapérintés
3. Hajlékonysági teszt: ülésben előrenyúlás
4. Dinamikus láberőt mérő teszt: helyből távolugrás
5. Statikus erőt mérő teszt: kézi szorítóerő
6. Törzserőt mérő teszt: sit-up, felülések
7. Funkcionális karerőt mérő teszt: függés hajlított karral
8. Futási sebességet, fürgeséget mérő teszt: 10 x 5 m ingafutás
9. Kardio-respiratorikus a, 20 méteres ingafutás
146
állóképességi teszt: b, 6 perces futás
Cooper teszt-szerűen
c, 12 perces
futás-Cooper teszt
A tanulók kondicionális képességeinek mérésére szolgáló egyszerű vizsgálati
módszerek („Hungarofit” tesztrendszer)
1. Aerob, vagy alapállóképesség mérése: a, Cooper teszt
b, 1609 m (1 mérföld) síkfutás
2. Az izomerő és a dinamikus ugróerő mérése:
2.1. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: helyből távolugrás páros
lábbal
2.2. Dinamikus dobóerő: a, kétkezes labdadobás hátra fej
fölött tömött labdával
b, egykezes labdalökés helyből az
ügyesebb kézzel, tömött
labdával
3. Dinamikus erő – állóképesség: a, hanyattfekvésből felülés
térdérintéssel,
folyamatosan, kifáradásig
b, mellsőfekvőtámaszban karhajlítás
és –nyújtás, folyamatosan,
kifáradásig
c, hasonfekvésből törzsemelés
és –leengedés folyamatosan,
kifáradásig
Kiegészítő vizsgálatok, mérések
147
1. Testmagasság
2. Testsúly
3. Pulzus: nyugalmi, alap-, terhelés utáni
pulzus
Mindennapos testnevelés
A Knt. előírásának megfelelően felmenő rendszerben bevezetjük a napi 5
testnevelés órát minden évfolyamon. Addig, míg a rendszer teljes lefedettsége
meg nem valósul, délutáni sportfoglalkozásokkal egészítjük ki ill. valósítjuk
meg a mindennapi testnevelést. Ezen kívül napi egy szünetben minden
gyermekünk közös mozgásban vesz részt az udvaron vagy az iskola
tornatermében, illetve igyekszünk lehetőség szerint a tanórákon is 5-5 perces
kisebb térigényt követelő, de tartás- illetve vérkeringésjavító mozgással
megvalósítani a mindennapos testnevelés feladatát.
Az iskolai sportkörön belül a következő lehetőséget kínálunk tanulóinknak:
kézilabda/szivacskézilabda
labdarúgás
játékos sportfoglalkozások
ping-pong
A napközis időkeretben minden tanuló számára biztosítani kell legalább napi
20-30 percnyi időt a szabad mozgásra, levegőzésre, a játékos,
egészségfejlesztő testmozgásra.
148
3.9 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
Iskolánk alapítványi fenntartású intézmény. Helyzetéből adódóan sokkal
korlátozottabban tud hozzájutni azokhoz az anyagi forrásokhoz, melyek az
önkormányzati iskoláknak rendelkezésére állnak. Ám, hogy szolgáltatásaink
színvonala elérjék a kívánt mértéket fenntartónkkal együttműködve komoly
erőfeszítéseket teszünk az anyagi háttér biztosítására. Ez az anyagi háttér
biztosítja, hogy tandíjmentes közoktatási intézményként bármely anyagi
helyzetű tanulónak biztosítani tudjuk azt a kiemelten előnyös lehetőséget, hogy
kis létszámú osztályokban személyre szabott nevelésben-oktatásban
részesülhessen.
Ezt a munkát számos önkéntes szülő, illetve a közoktatás helyzetén egy ilyen
iskola támogatásával is segíteni akaró szimpatizáns patronálja nemcsak saját
adományaival, hanem adománygyűjtő tevékenységével. Ezen segítőink cégek,
vállalkozások vezetőit igyekszenek meggyőzni a nevelő-oktató munka egyre
égetőbben fontos jelentőségéről. Ilyen tevékenység eredményeként kaptunk a
2004-es évben a Richter-Gedeon gyógyszergyártó cégtől számítógépeket vagy
más helyről tisztító és irodaszereket stb.
Állandó figyelemmel kísérjük a kiírt pályázatokat, amelyek által pénzösszegeket
nyerhetünk olyan programok lebonyolítására, amelyek értékesnek és diákjaink
számára hasznosíthatónak ítélünk. Ilyen programok például az erdei iskolai
egyhetes alkalmaink, iskolai kirándulásaink.
A szociális hátrányok enyhítését szolgálja az a külön szolgáltatásunk is, mellyel
nyelvvizsga-előkészítőt biztosítunk ingyenesen minden olyan tanulónak, akinek
tudásszintje ezt indokolja.
Törvényi kötelezettségeinknek megfelelően támogatjuk a szociálisan hátrányos
helyzetűek iskolai étkezését, illetve az ingyenes tankönyvhöz jutás lehetőségét
149
Tevékenységek, eljárások:
A személyiségi jogokat tiszteletben tartva igyekszünk feltárni azoknak a
tanulóknak a körét, akik szociális helyzetüknél fogva nagyobb
odafigyelést igényelnek. Ebben a munkában nagy segítségünkre vannak a
szociokulturális kérdőíveink, az osztályfőnökök családlátogatásai, a
gyermekvédelmi felelős környezettanulmányai ill. fogadónapjai, a
szociális munkás és a védőnő tevékenysége.
Tájékoztatjuk a szülőket a támogatások igénybevételének lehetőségeiről.
Szükség szerint segítséget adunk a kérelmek írásában, adatlapok
kitöltésében.
Tájékoztatjuk a szülőket a különböző pályázatokról, ösztöndíjakról. Segítünk
ezek megírásában. (pl. Cinka Panna, Arany János ösztöndíj)
Az egész napos szolgáltatással, a napközis ellátással igyekszünk
kiegyenlíteni az esélyeket legalább a tanulási feltételeket és a napi
táplálkozást illetően. Ennek költségeinek mérsékléséhez rendszeresen
pályázunk, a Gyermekétkeztetési Alapítványhoz.
A gyermekvédelmi felelős rendszeresen ír pályázatokat a rászoruló
gyermekek tanszergondjainak, táborozási és utazási költségeinek,
egészségügyi ellátásának, étkezési támogatásának és tanulmányi
versenyek nevezési díjainak finanszírozásához.
Az alanyi jogon járó állami és helyi juttatásokhoz való hozzájutás feltételeit
nyilvántartjuk, és felhívjuk a szülők figyelmét a szükséges igazolások
beszerzésére. Pl. ingyenes tankönyv, étkezési kedvezmény
igénybevételéhez szükséges igazolások, stb. A szociális juttatások,
segélyek és támogatások elosztása a mindenkori törvényességi
előírásoknak megfelelően történik.
Kapcsolatot tartunk azokkal az intézményekkel, melyek bármilyen módon
segítséget tudnak adni a hátrányos helyzetű gyermekek megsegítésében.
150
(Pl.: nagycsaládosok Egyesülete, Cigány Kisebbségi Önkormányzat,
Gyermekjóléti Szolgálat, Gyámhatóság, Máltai Szeretetszolgálat,
Családsegítő Központ stb…)
A kulturális hátrányok kompenzálására az egyéni képességekhez igazodó
képzési rendszert kínáljuk ill. alkalmazzuk, melyeket a felzárkóztatás és
tehetséggondozás egyéb területein már felsoroltunk. (Pl. differenciálás és
egyéb tanulásszervezési eljárások, szabadon választható képzési területek,
szakkörök, műhelymunkák, sportkörök stb.)
Kiemelten kezeljük a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek
továbbtanulásának előkészítést, ill. a pályaorientációs munkát. Felvételi
felkészítőket szervezünk a sikeres középiskolai felvételi vizsgák
megalapozására.
151
3.10. Az iskola környezeti nevelési és egészségnevelési elvei
3. 10. 1. Az iskola egészségnevelési programja
3. 10. 1. 1. Az egészségnevelési program célja
A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit
az életkorral járó biológiai-pszichohygiénes tennivalókat;
az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztésének módjait;
a rendszeres fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepét;
az egészségtudatos léthez tartozó egyénileg kialakított mozgásprogram
fittség megőrzése szempontjából való fontosságát;
az egészségre káros szokások biológiai – élettani – pszichés összetevőit
(alkoholfogyasztás, dohányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkozás,
drogfogyasztás);
a stressz- és feszültségoldó gyakorlatok szerepét a testi-lelki
kiegyensúlyozottság
elérésében;
a társas kapcsolatok egészségi-etikai kérdéseit.
Cél: Ezen tudás birtokában képesek legyenek egészségük megőrzésére, a
betegségek megelőzésére, egészséges személyiség kimunkálására, a helyes
magatartás kialakítására.
Szomatikus nevelés
o higiénés nevelés (személyi nevelés, környezethigiénére nevelés)
o profilaxisra (betegség megelőzésére) nevelés
o kondicionálás (testedzés, sport)
o baleset megelőzésre nevelés
Pszichohigiénés nevelés
o önismeretre, önfejlesztésre nevelés
o fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre nevelés
o környezeti hatások feldolgozására nevelés
o emberi kapcsolatok harmóniájára nevelés
o abúzusok, devianciák (káros szokás, szenvedély) megelőzésére nevelés
o érzelmi nevelés
Szociálhigiénés nevelés
o kedvező társas miliő működtetése
o kommunikációs nevelés
o családi életre nevelés
o az iskola, mint munkahely pszichoklímájának alakítása
o szerepfeszültségek felismerése, feloldása
152
o a stressz- és feszültségoldás metódusai
o társadalmi izolációk megelőzése, közéletiségre nevelés
o egészségpropaganda
Alapvető célunk: az egészségmegőrzés elemi feltételeinek megismertetése és
betartatása.
Célok Feladatok Kritériumok
A rendszeres
testmozgásra való
igény kialakítása
- A három kondicionális alapképesség
(erő, gyorsaság, állóképesség), a
koordinációs képességek (egyensúly,
térérzékelés, reakciógyorsaság,
ritmusérzék, hajlékonyság)
fejlesztése.
- A sportjáték komplex szerepének
kihasználása.
- Mindennapos testmozgás gyakorlati
alkalmazása (heti 5 testnevelés óra +
min. 2 alkalommal játékos
testmozgás egyéb foglalkozásokon).
- komplex intézményi mozgásprogram
tanévre aktualizált feladattervének
kialakítása és megvalósítása.
A kondicionális és
koordinációs alapképességek
az életkornak megfelelő
szinten legyenek (Eurofit-
mérés).
Az aktív, mozgásos
tevékenységek az iskolai élet
minden területét fogják át.
Az egészséges „fair–
play” uralta
versenyszellem
kialakítása
- A céllal szorosan összefüggő felnőtt
életben nélkülözhetetlen pozitív
tulajdonságok (küzdeni tudás,
alázatosság, hazaszeretet, kitartás,
büszkeség, önismeret, önuralom)
fejlesztése.
- A közösségbeli „én-szerep”
felismerése.
A tanulók:
- vegyenek részt aktívan
a különböző iskolai,
kerületi sport-, illetve
tanulmányi
versenyeken,
diákolimpiákon;
- alakítsanak ki közös
érdeklődésen alapuló,
tartalmas baráti
kapcsolatokat.
Az egészséghez és az
egészséges
környezethez való
igény kialakítása
- Megtanítani, bizonyítani, hogy
alapvető értékünk az egészség.
- Kialakítani, hogy az egészség egy
soktényezős fogalom.
- Az egészség megvédésére,
megőrzésére, visszaszerzésére
vonatkozó közérthető, de tudományos
ismeretek átadása.
- Annak tudatosítása a tanulókban,
hogy az élethossziglani öntevékeny
testedzés, az önálló sportolás és a
motoros önkifejezés fontos eszköze a
A tanulók:
- ismerjék az egészséges
táplálkozás aktuális
alapelveit;
- legyenek igényesek a
személyes higiéniát
illetően;
- ismerjék és
alkalmazzák az
egészség megóvásának
lehetőségeit és
alternatíváit;
153
Célok Feladatok Kritériumok
személyiség fejlesztésének és a lelki
egészség megőrzésének.
- Tudatmódosító szerekkel kapcsolatos
prevenció.
- Az egészségmegóvó alternatívák
terjesztése, gyógynövények,
természetgyógyászat.
- A saját testkép megismerése és a
testtudat kialakítása a tanulókban az
egészségtudatos, az egészség-
megőrzést preferáló
magatartás fontos része.
- A helyes napirend kialakítása.
- A környezetszennyezés, mint
egészségkárosító tevékenységforma
vázolása.
- Az egészséges életmód-tréningek
beépítése az iskolai programokba
(sport- és egészségnapok).
- A „természet-iskola” tevékenységek
megszervezése és megtartása
(tanulmányi kirándulások, erdei
iskolák, séták).
- legyen tudatos
stratégiájuk
egészségük
megőrzésére.
Önismeret, önuralom,
a társadalmi normák
szerinti viselkedés és
pozitív gondolkodás
kialakítása
- Értékorientáció, személyes
példamutatás, azaz a tanári
magatartás legyen modell értékű.
- Tolerancia és empátia fejlesztése.
- A kapcsolatok, problémák
konfliktusmentes megoldására való
igény kialakítása, fejlesztése.
- A stressz- és feszültségoldás alapvető
fontossága az interperszonális
kapcsolatok kezelésében.
A tanulók:
- iskolai életükben
nyilvánuljon meg a
felnőttek és társak
tisztelete;
- ismerjék fel a jó és
rossz tulajdonságokat;
- legyenek fogékonyak a
tanárok által nyújtott
modellekre;
- tudjanak könnyen és
vidáman
alkalmazkodni a
változó
élethelyzetekhez.
A biztonságos
életvezetés
elsajátítása
- A fejlett technikai eszközök
szakszerű és biztonságos
használatának bemutatása,
megtanítása.
- Rávilágítás a lehetséges
veszélyforrásokra.
- Annak tudatosítása, hogy az
egészségtudatos magatartásra
szocializálásnak szerves része a lelki
egészség erősítése és fejlesztése, a
szükséges prevenciós folyamatok és
A tanulók:
- ismerjék a KRESZ, az
elsősegélynyújtás és
munkavédelem reájuk
vonatkozó szabályait
és alapelveit.
154
Célok Feladatok Kritériumok
tevékenységek kialakítása.
- A KRESZ, munkavédelem,
elsősegélynyújtás elsajátíttatása,
ilyen jellegű és témájú vetélkedők
szervezése.
3. 10. 1. 2. Az egészségnevelés várható eredményei
1. A család szerepének megértése
2. A helyes viselkedés szabályainak elsajátítása, a felnőttek és a társak
tisztelete.
3. A jó és a rossz tulajdonságok felismerése, önismeret és az önuralom
kialakítása
4. A közösségben az „én-szerep” felismerése, a tolerancia, empátia és
pozitív gondolkodás kialakítása.
5. A jó emberi és baráti kapcsolatok kialakítására és a problémák
konfliktusmentes megoldására való, igény megteremtése
6. Az egészségmegőrzés alapvető feltételeinek ismerete a helyes napirend
kialakítása
7. Az egészséges táplálkozás aktuális elveinek ismerete.
8. A biztonságos közlekedés és elsősegélynyújtás alapelveinek elsajátítása.
9. A káros szenvedélyek negatív hatásainak felismerése.
10. A testi higiénia iránti igény kialakítása.
11. A rendszeres testmozgásra való igény kialakítása.
12. Az egészséges életkörnyezetre való igény: tudni azt, mit tehet az ember
szűkebb és tágabb környezetéért.
13. A környezet egészségre káros hatásainak ismerete.
14. Az egészségért és az egészséges környezetért folyó törekvésekben
(egészség- és környezetvédelem) való aktív részvétel igényének
kialakítása.
15. Az egészségtudatos, fizikailag aktív – egészségmegőrzésre épülő –
motoros tevékenységekben rejlő személyiség- és közösségfejlesztésben
rejlő lehetőségeket kiaknázó életvezetés igényének kialakulása és
megvalósítása.
16. A stressz- és feszültségoldás elméleti ismerete és gyakorlati
megvalósítása.
3. 10. 1. 3. Komplex intézményi mozgásprogram
1. Egészséges életmód-tréningek épüljenek be a kötelező iskolai
programokba (sport- és egészségnap, részvétel a különféle helyi
szervezésű fittségi és más sportprogramokon).
155
2. A mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkori
sajátosságoknak megfelelően épüljenek be az óratervi órákba.
3. Az egész napos iskolai (szabadidős), napközis és tanulószobai
foglalkozásokon a foglalkozási programban (tervben) foglaltak szerint,
míg a különféle szabadidős tevékenységekben azok időkeretének
minimum 40 %-a erejéig a testmozgás különféle formái domináljanak a
tematikai-tárgyi jelleghez igazodóan.
4. Az egyéb foglalkozásokon – a tantárgyfelosztás keretei között – nagyobb
időkeretben és változatosabb programok keretében képviseltessék
magukat a sportfoglalkozások (tömegsport, sportszakkör, sportkör stb.).
5. Az éves munkatervben a szorgalmi időszak minden hónapjához – az
évszak sajátosságainak megfelelően (pl. tél – korcsolyázás) – legyen egy-
egy kiemelt mozgásos tevékenység rendelve, mely az iskolai szabadidős
és napközis időkeretben szervezett tevékenységek kiemelt iránya legyen.
6. Az intézmény horizontális kapcsolatrendszerének keretében az iskolai
sportegyesülettel illetve a településen működő más sporttevékenységgel
foglalkozó társadalmi szervezetekkel, továbbá az iskolai működést
támogatni hivatott alapítvánnyal alakuljon ki stratégiai együttműködés az
iskola tanulóinak mozgáskultúráját fejleszteni hivatott programok
támogatása céljából.
7. A tanulmányi kirándulások és az erdei iskolai programok egyik központi
eleme legyen a mozgás és az egészségtudatos életmódra nevelés.
8. A felső tagozat osztályfőnöki foglalkozásain tematikus program kerüljön
kidolgozásra a testmozgás propagálására, amely életvezetési tanácsokat is
foglaljon magába.
9. Az uniós és a központi költségvetési források kimerítésével, az ezekre
épülő anyagi alapokra támaszkodva a legkülönfélébb sportprogramok
kerüljenek megszervezésre.
10. A tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok értékelése
alapján a
szabadidős és sporttevékenységek terén a mozgásprogramok tartalmára
készüljön
minden tanévben javaslat.
A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az
éves munkaterv mellékleteként kerül kidolgozásra.
156
3. 10. 1. 4. Az iskola környezeti nevelési programja
A környezeti nevelés olyan pedagógiai folyamat, amely a társadalom fejlődése
és a természet fenntarthatósága céljából elősegíti és erősíti az emberek
környezettudatos magatartását, életvitelét.t
A környezeti nevelés átfogja a személyiség kognitív és nem kognitív
tartományait, alakítja az érzelmi viszonyulásokat, értékrendet, megismerési,
cselekvési és döntési képességeket fejleszt, az embert képessé teszi az
együttműködésre, altruizmusra és életvitelének tudatos hangolására, beleértve az
önkorlátozást is.
3. 10. 1. 5. Kiemelt stratégiai céljaink
- Természetismereti, természetvédelmi, környezetvédelmi problémákkal
kapcsolatos ismeretek átadása.
- A természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben való
fejlesztése a természeti környezet értékeinek és megóvásának céljaival
összhangban.
- Globális környezeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása. A
fenntartható fejlődéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése.
- Helyi környezeti, természeti problémákkal kapcsolatos érzékenység
kialakítása, ezek felismeréséhez szükséges kompetenciák fejlesztése.
- Saját környezetünkkel kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra
nevelés.
- A tanulók lakóhelye közelében található természeti értékek
megismertetése.
- A természet szeretetére nevelés, közvetlen élmény kialakítása a
természettel.
- A globális és a helyi környezeti problémákkal kapcsolatos aktivitásra,
tevőleges magatartásra nevelés.
- Szelektív hulladékkezelésre szoktatás.
- A természetes anyagok és hagyományos kézműves technikák
megismertetése.
- A mindennapi életben való környezettudatos gondolkodásra és
magatartásra nevelés.
- A kertészkedés, kertészeti munkák megismertetése, örömének
megmutatása.
- A kerékpáros közlekedés gyakorlatának, kultúrájának népszerűsítése.
- Városunk helytörténeti, építészeti értékeinek megismertetése.
157
Módszerek, tanulásszervezési formák:
- A tanítási órák klasszikus módszerei
- Kooperatív tanulási technikák
- Tanítási órán kívüli környezetben megvalósuló egyéni, páros és csoportos
tevékenységformák
3. 10. 2. A környezeti nevelés színterei
- Tanítási órák
- Egyéb foglalkozások, kiemelten az egész napos iskolai foglalkozások
szabadidő-szegmense, valamint a napközis és tanulószobai foglalkozások
- Erdei iskolák, osztálykirándulások, táborok
- Iskolai, kerületi, fővárosi, országos versenyek
- ÖKO-hét
- Projektnapok iskolán kívüli helyszínei
3. 10. 2. 1. Környezeti nevelés a tanórákon
A környezeti nevelés átfogja az alsó tagozatos foglalkozások teljes körét,
valamennyi tantárgy ismeretanyagába beépítve, integrált módon. Az első és
második osztályban inkább az érzelmi beállítódás alakítása, a természettel, a
környezettel való ismerkedés és "környezetbarát" szokások formálása a fő cél,
később fokozatosan alakul ki a tudatosság és elkötelezettség szintje.
Felső tagozaton a környezeti nevelés alapvető pillérei a természettudományi
tantárgyak: biológia-egészségtan, földrajz, fizika, kémia, matematika. E
tantárgyak tanulása során szerzi meg a tanuló a természetre vonatkozó
ismeretek, összefüggések, kölcsönhatások sokaságát. Védeni, szeretni csak azt
lehet, amit ismerünk. Környezetünk élővilágának ismerete nemcsak tananyag,
hanem a szemléletformálás nagyon fontos eszköze is.
A társadalomtudományi tantárgyak feladata, hogy a társadalomszerveződés,
valamint az emberi viselkedés és kultúra irányából közelítse meg a kérdést. A
környezeti válság megoldása nem képzelhető el a jelenlegi társadalmi-kulturális
viszonyok pozitív irányú formálása nélkül. A korábbi döntések elemzése segíti a
jelenben való eligazodást, növeli a jövő iránti felelősséget. Ezek a tárgyak
útmutatást adnak a környezeti gondok felismeréséhez és megoldásához, a
közügyekben való részvételhez. A humán tantárgyi oktatás feladatai közé
tartozik az is, hogy bemutassák a fogyasztói modell helyett javasolt utakat, a
környezeti válság kezeléséhez és megoldásához szükséges világképet, erkölcsi
értékrendet, valamint a rendelkezésre álló gazdasági és jogi eszközöket.
158
Az életvitel és gyakorlat (1-4. évfolyam), illetve a technika, életvitel és
gyakorlat (5-8. évfolyam) tantárgy nagy lehetősége, hogy gyakorlati
szempontból elemezze a környezetbarát létformát, és követendő, helyes példákat
keressen és mutasson be.
A művészeti tantárgyak alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a
természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására. E
tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az
uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára.
A test- és egészségnevelési tantárgyak a környezet és az egészség szoros
kapcsolatának megértetésével, és az igények kialakításával tehetik a legtöbbet.
3. 10. 2. 2. Környezeti nevelés az egyéb foglalkozásokon, kiemelten a
napközis és tanulószobai foglalkozásokat
Az egyéb foglalkozásokon a nevelési-oktatási tartalomhoz igazodóan a
környezettudatos magatartásra nevelés a tantárgyhoz illetve műveltségi
területhez kapcsolódó tartalmi struktúra része. Minden szabadidőben töltött
pedagógiai tartalmú foglalkozás döntő arányban magába foglalja – a foglalkozás
tematikai jellegétől függően – mind a környezet és a természet megismerésének
és védelmének témáját, mind az egészségnevelés preferált céljait. Jellegéből
fakadóan elsősorban a szakkörök esetén teljesedhet ki a gyakorlatban is e
nevelési tartalom.
A napközis és tanulószobai foglalkozások természetes része a környezettudatos
magatartásra nevelés.
3. 10. 2. 3. Környezeti nevelés osztálykiránduláson, erdei iskolában
A környezeti nevelés egyik hatékony módszere a tantárgyi időben szervezett
terepi program, az osztálykirándulás és az erdei iskola szervezése, mely a helyi
tantervi célok megvalósulását szolgálja azzal, hogy a valóságos környezet
megismerésére, értékeinek befogadására, a problémák értelmezésére
támaszkodik. A programokon az érzéki-megismerő tanulás, a cselekvő-felfedező
magatartás dominál. Ösztönzi a kollektív és egyéni érdeklődés kialakulását. A
szabadidő megszervezése, az önkiszolgálás, a tanulási helyzeteken kívüli
csoportos tevékenységek és együttesen megélt élmények képezik fontos
előnyeit. Jelentős személyiség- és közösségfejlesztő hatású.
A kirándulások, erdei iskolák időpontját éves munkatervünkben előre
meghatározzuk.
159
3. 10. 2. 4 A környezeti nevelés tantárgyközi keretek közt
A környezeti nevelés szempontjából kiemelt jelentősége van a szabadidős
tevékenységeknek. A szabadabb keretek nagyobb teret engednek a többirányú
pedagógiai módszerek alkalmazásához.
Területei:
- „Tiszta virágos iskoláért” program.
- Kerületi környezetvédelmi, környezetszépítő pályázatok.
- Helyismereti és helytörténeti foglalkozások, szakkörök, versenyek.
- Hagyományőrző programok.
- Táborok.
Cél Feladat Tevékenység Kritérium
1. Környezettudatos
magatartás
elősegítése
Tudatformálás
ismeretekkel,
élményekkel.
Természetes
anyagokkal való
ismerkedés.
Papírmerítés.
A környezettudatos
gondolkodás
alapjainak az
elsajátítása.
Természeti tárgyak,
dolgok, jelenségek
észlelése,
megfigyelése,
vizsgálata.
Cserepes növények
gondozása (öntözés,
tápoldatozás,
átültetés),
az iskola környékén
lévő fák, bokrok
ültetése, megfigyelése,
örökbefogadása,
ápolása.
Igény kialakítása az
esztétikus zöld
környezetre.
A természeti
környezet időbeli,
térbeli, működésbeli
változásainak
érzékelése, helyi,
térségi, globális
szinten.
Vízminőség- vizsgálat.
Zaj- és
levegőszennyezés
mérése az iskola
településén.
A káros környezeti
hatások tudatosítása.
A földrajzi táj és a
földrajzi környezet
alakulásának adott
szintű értelmezése.
A geológiai
tanösvények bejárása,
a terület botanikai,
zoológiai értékeinek
megismerése.
Ismerkedés a környék
természeti kincseivel.
160
Cél Feladat Tevékenység Kritérium
A környezeti
problémák
természettudományos
megközelítésű
értelmezése.
Az erdőlátogatás
szabályainak ismerete.
A veszélyes
hulladékok
megismerése,
kezelésük szabályai.
A szelektív
hulladékgyűjtés
gyakorlatosítása.
Környezeti hatások és
történések közötti
kapcsolat meglátása.
Ok-okozati
összefüggések
felismerése.
A környezet
egészségünkre
gyakorolt hatásainak
ismerete.
A levegőt szennyező
források és a
szennyeződés
következményeinek
vizsgálata.
„E” számok,
élelmiszer
adalékanyagok
megismerése.
Mi van a Colában? –
élelmiszerek
vizsgálata.
Az egészséges
táplálkozás
megalapozása.
A természetes és
környezetbarát
anyagok
felhasználása.
Az újrahasznosítás
fogalmának,
hasznának ismerete.
Papírgyűjtés, szelektív
hulladékgyűjtés,
veszélyes
hulladékgyűjtők az
iskola településén.
Környezetbarát
anyagok
megismerése.
Az energia és az
anyagtakarékosság
fontosságának
ismerete.
Az áram és
víztakarékosság
lehetőségeinek
vizsgálata otthon és az
iskolában.
Energiatakarékossági
ismeretek szerzése.
Hulladékmentességre
törekvő szemlélet
kialakítása.
Környezetbarát
vásárlás.
Környezetbarát
csomagolási
ismeretek.
A „Zöld Napok”, azaz
a fontosabb
környezet- és
természetvédelmi
jeles napok ismerete.
Megemlékezés a
legfontosabb „Zöld
Napokról”
hagyományos
formában (pl. Föld
Napja) illetve projekt-
módszerrel (pl. a Víz
Világnapja).
A környezetvédelmi
napok tartalmának
jelentősége.
2. A környezetért Felelős állampolgári Az Alaptörvény A közvetlen
161
Cél Feladat Tevékenység Kritérium
felelős
egészségorientált
életvitel
elősegítése
szerepekre való
felkészítés.
Környezetszennyezés
elhárítása, környezeti
problémák
felismerése.
környezet védelméről
szóló cikkeinek
értelmezése.
Helyi viszonyoknak
megfelelő környezeti
probléma kiválasztása,
helyi környezeti
gondok megismerése,
pályázatokon való
részvétellel.
környezet
problémáinak
felismerése.
Praktikus
környezetvédelmi
ismeretek szerzése, a
háztartás
környezetbarát
működtetése.
„Zöldköznapi
praktikák”
megismerése lépésről
lépésre.
Háztartási praktikák
megismerése.
Felelős állampolgári
magatartás
kialakítása.
Tudatos
egészségmegőrzési
viselkedés.
A szűrővizsgálatok
fontosságának
ismerete.
Kerületi és iskolai
egészség- és
sportnapok szervezése.
A komplex intézményi
mozgásprogramban
szereplő feladatok
megvalósítása.
Az egészségmegőrzés
alapjainak a
kialakítása.
Állóképesség
fejlesztése.
Helyes életviteli
szokások kialakítása.
Szabad percek, órák
felhasználása.
Káros környezeti
hatások
elkerülésének,
kivédésének
technikái.
Túrák, hétvégi
kirándulások, erdei
iskolák.
A televíziózás káros
hatásainak vizsgálata.
Mibe ne csomagoljuk
uzsonnánkat?
Helyes napirend,
életviteli szokások
megismerése és
alkalmazása.
3. Környezettudatos
értékrend, „ökológiai
morál” kialakítása
Érzelmi
viszonyulások
alakítása, képessé
tenni az egyént a
másokkal való
együttműködésre.
Az élet tiszteletére
való nevelés.
Az állatok iránti
felelősség kialakítása,
az állattartás etikája.
Madáretető,
madárkalács készítése,
madáretetés
novembertől február
végéig.
Állatsimogató
A tudatos kisállat-
védelem kialakítása.
162
Cél Feladat Tevékenység Kritérium
Megélhető vagy
elképzelhető
élethelyzetek
teremtése.
Látogatás a Fővárosi
Növény- és
Állatkertben.
Az állatok életközeli
megismerése.
Gondolatok
befogadására és
kifejezésére való
nyitottság és képesség
fejlesztése.
A környezet esztétikai
felismerése iránti
igény kialakítása.
Az együttes
cselekvésekhez
szükséges sajátos
kommunikáció
fejlesztése.
Családi szerepek.
Helyzetgyakorlatok,
tanórai és tanórán
kívüli tevékenységek.
Az iskola esztétikai
képének közös
kialakítása.
Erdei iskola,
osztálykirándulás,
projektnapok, iskola
szintű programok
közös megvalósítása.
Szerepjátékok által a
különböző
élethelyzetek
megismerése.
A környezeti nevelés piramisa:
Zöld Napok tervezett időpontjai:
Március 22. A Víz Világnapja
Április 22. A Föld Napja
Május 10. Madarak és Fák Napja
Szeptember 23. Takarítási Világnap
Október 4. Az Állatok Világnapja
értékrend
ökológiai
morál
magatartásmód, életvitel
attitűdök, érzelmi vonatkozások
ismeret, tapasztalat, vélemény, nézet
163
3. 10. 3. Az iskolai környezet kialakításában és az iskola működtetésében
rejlő környezeti nevelési lehetőségek
Iskolánk külső, belső megjelenésének tükröznie kell azt a szemléletet, hogy
mindenki fontosnak tartja a környezet állapotának milyenségét, az egészséges,
esztétikus környezet biztosítását a hatékony munkavégzéshez. Nem sokat ér a
szavakban átadott tudás, ha az iskola egész működése, a dolgozóinak személyes
példája ellentmond annak.
Ehhez mindenkinek – pedagógusoknak, technikai munkatársaknak egyaránt –
tevékenyen hozzá kell járulnia a saját munkaterületén, tevékenysége során.
Iskolánk arculatának fontos eleme a településünk lakói felé való nyitottság,
törekvés arra, hogy a lakosság egy szélesebb rétege számára szabadidős és
kulturális tevékenységek színtere lehessen. Ez a nyitottság viszont – egyesek
ellenőrizhetetlen romboló magatartása miatt – sok előnye és lehetőségei mellett
jelentős elmaradást eredményezett néhány olyan fejlesztési területen, mint
például az iskola külső környezetének parkosítása, a kényelmes, kulturált
pihenést szolgáló eszközökkel való felszerelése. Ezen a területen rengeteg
tennivalónk van.
Az iskola belső környezete
Az iskolai környezet természet közelivé formálásához az osztályteremben
szobanövények gondozásával, akvárium és terrárium berendezésével járulhatunk
hozzá. Az élőlények természetes közegükben való megfigyelése hasznos
tapasztalatokat nyújt, igényességre nevel, hozzászoktatja a tanulókat a
növényekkel való gondoskodáshoz, s egyúttal a közvetlen környezetet is
emberibbé teszi.
Általánossá kell, hogy váljon iskolánkban a környezetbarát termékek használata
a papírhasználattól az írószereken át a takarításig, tanórákon, tanórákon kívül és
az irodákban egyaránt.
A tantermek dekorálásához lehetőség szerint természetes alapanyagokat
használjunk: színes karton, fa, textil, parafa. Kerüljük az egészségkárosító
adalékokat tartalmazó termékeket (oldószeres ragasztó, alkoholos filc).
Műanyagokat csak indokolt esetben alkalmazzunk. A dekoráció legyen tartós,
máskor is felhasználható.
A környezetismeret és a természetismeret órák eszközigényesek. Fontos, hogy
milyen tárgyi felszereltségre építhetünk: szemléltetőeszközök, tablók, poszterek,
képgyűjtemények, képi, vizuális információk. Ezek beszerzése, újítása
folyamatos.
164
Nyitott, a nagyközönség számára is látogatható környezetvédelmi és természeti
értékeket bemutató kiállításokat rendezünk a reál projektnapok és az ÖKO-hét
keretében.
Hulladékgyűjtés
A szelektív hulladékgyűjtés megszervezésével hozzájárulunk nemcsak iskolánk,
hanem tágabb életterünk, szűkebb környezetünk megóvásához.
Kommunikáció: faliújság, iskolarádió
Tanulóink és természetesen a szülők, a pedagógusok figyelemfelkeltését,
tájékoztatását biztosítja a faliújság és az iskolarádió. Így tudunk szóban, írásban,
fotókon hírt adni az iskolában, a kerületünkben, a fővárosban történő
jelenségekről, folyamatokról, eseményekről, programokról.
3.10.4. A helyi tantervek tantárgyi programjait külön CD-mellékletben
tároljuk.
165
4. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések
166
4.1. A pedagógiai program érvényességi ideje
Az iskola 2014. szeptember első napjától szervezi meg nevelő és oktató
munkáját e pedagógiai program alapján.
A pedagógiai programban található helyi tanterv a 2013 szeptember 1.
napjától az első és ötödik évfolyamon, majd ezt követően felmenő
rendszerben kerül bevezetésre.
Ezen pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre, azaz 2014.
szeptember 1. napjától 2022. augusztus 31. napjáig szól.
4.2. A pedagógia program értékelése, felülvizsgálat, módosítása
A pedagógiai program értékelésére, felülvizsgálatára és módosítására
javaslatot tehet
az iskola igazgatója
a nevelőtestület bármely tagja
a nevelők szakmai munkaközösségei
a szülői közösség
az iskola fenntartója
A szülők és a tanulók a pedagógiai program értékelését, felülvizsgálatát és
módosítását közvetlenül a szülői szervezet képviselői útján a szülői szervezetnek
javasolhatják.
A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el.
A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév első napjától
kell bevezetni.
167
4.3. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala
Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára
megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő
személyeknél illetve intézményeknél tekinthető meg:
az iskola fenntartójánál
az iskola irattárában
az iskola nevelői szobájában
az iskola titkráságán
az iskola igazgatójánál
168
5. Legitimációs záradékok
169
5.1. A pedagógiai programot a diákönkormányzat a 2014…………….
–én tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.
………………………………………..
diákönkormányzatot segítő tanár
5.2. A pedagógiai programot a szülői szervezet választmánya a
2014…………..- n tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.
………………………………………..
szülői szervezet elnöke
5.3. A pedagógiai programot a nevelőtestület a 2014. március 25-én tartott
értekezletén elfogadta.
………………………………………..
igazgató