(Kézdimárkosfalva, 1810. február 10. – Budapest, 1898. február 12.)

magyar festő.A magyar biedermeier festészet

legkiválóbb mestere, az MTA levelező tagja.

A háromszéki Mártonfalván (korábban Marci-ként emlegették, később Kézdimárkosfalvaként vált ismeretté a kisközség, ma a Romániához tartózó területet Mărcuşaként találni meg a térképen) született, szegény család sokadik gyermekeként.

A nagyenyedi kollégiumban tanult és már fiatalon kezdett arcképfestéssel foglalkozni. Kezdetben csak tanulótársait, később emlékezetből Katona Zsigmond és báró Kemény Simon arcképét is elkészítette mindenki nagy bámulatára.

1828-ban Kolozsvárra ment, ahol egy Gentiluomo nevű éppen ott tanító olasz festő lett a mestere, akitől megtanulta az olajfestés alapjait is, mert eladdig jobbára krétával rajzolt, vagy vízfestékkel dolgozott. Még többet akart tudni, és ez a vágy hajtotta Bécsbe, ahol nagy szegénységben élt, de erős akarattal bejutott a Képzőművészeti Akadémiára is. Barabás Miklós, 1841 -

Önarckép

1830-ban visszatért Kolozsvárra, ahol hosszabb időt töltött, mint ismert portréfestő. Kisselev tábornok pártfogása révén Bukarestbe került, ahol divatos arcképfestőként ért el sikereket, és munkáival már sok pénzt keresett. Így módjában állt régi vágyát megvalósítani, hogy Olaszországban folytassa tanulmányait. 1834-ben már a velencei képtárakban volt megtalálható, ahol egész nap vázlatokat készített, gyors akvarellekben regisztrálta magának a nagy elődök kompozíciós elveit, színharmóniáit, formavilágát. Idővel Bolognába, majd Firenzébe, Rómába ment, eljutott a napfényes Nápolyba is, és tapasztalatokkal gazdagon, feltöltekezve érkezett haza 1835-ben.

Barabás Miklós, 1844 – felesége

Barabás Miklós, 1834 – Velence alkonyatkor

Barabás Miklós, 1834 – Lago maggiore

Barabás Miklós, 1835 – A Vezúv kitörése

Barabás Miklós, 1835 – A Vezúv kitörése Capri szigetéről

Barabás Miklós, 1835 – Kék barlang

Barabás Miklós, 1835 – Nettunoi nők

(akvarell)Barabás Miklós, 1836 – Vörösmarty

Mihály

Első sikerét 1835-ben Pesten aratta, amikor bemutatta Veronese Európa elrablása című festményéről Velencében készített másolatát. Ettől kezdve ő lett az egyik legkeresettebb magyar arcképfestő, aki kizárólag művészetéből megélt. Évről-évre igen sok kiváló ember arcképét készítette el, egyebek közt báró Wesselényi Miklósét, Vörösmarty Mihályét, Petőfi Sándorét, gróf Széchenyi Istvánét, és Arany Jánosét.

1840-ben letelepedett Pest városában, majd 1841-ben feleségül vette a konstanzi születésű Bois de Chesne Zsuzsannát. Innentől fogva anyagi gondoktól már teljesen mentesült, és kizárólag festészetnek szentelhette életét.

Számos finom hangulatú, igazi biedermeier zsánerképet és tájképet festett. Zsánerképei közül a legismertebbek, és legnépszerűbbek a Menyasszony megérkezése, sőt a Vándorcigányok című képén a Bach-korszak fricskájaként még Petőfit is megénekli. Bámulatos volt vizuális memóriája. Mondják egyszer harminchét év távlatából készítette el valaki portréját, emlékezetből, és a mellé illesztett, közben előkerült, fotográfia tanúsága szerint közel hibátlanul.

Első sikerét 1835-ben Pesten aratta, amikor bemutatta Veronese Európa elrablása című festményéről Velencében készített másolatát. Ettől kezdve ő lett az egyik legkeresettebb magyar arcképfestő, aki kizárólag művészetéből megélt. Évről-évre igen sok kiváló ember arcképét készítette el, egyebek közt báró Wesselényi Miklósét, Vörösmarty Mihályét, Petőfi Sándorét, gróf Széchenyi Istvánét, és Arany Jánosét.

1840-ben letelepedett Pest városában, majd 1841-ben feleségül vette a konstanzi születésű Bois de Chesne Zsuzsannát. Innentől fogva anyagi gondoktól már teljesen mentesült, és kizárólag festészetnek szentelhette életét.

Számos finom hangulatú, igazi biedermeier zsánerképet és tájképet festett. Zsánerképei közül a legismertebbek, és legnépszerűbbek a Menyasszony megérkezése, sőt a Vándorcigányok című képén a Bach-korszak fricskájaként még Petőfit is megénekli. Bámulatos volt vizuális memóriája. Mondják egyszer harminchét év távlatából készítette el valaki portréját, emlékezetből, és a mellé illesztett, közben előkerült, fotográfia tanúsága szerint közel hibátlanul.

CÉGÉRKÉPEKCÉGÉRKÉPEK

Barabás Miklós, 1838 A „Zöld fa” cégérképe

Barabás Miklós, 1842 Zrínyi Miklós (cégérkép)

Barabás Miklós, 1838 – A műteremben (Teleki Róza)

Barabás Miklós, 1841 Szalagfű (Enyelgés)

Barabás Miklós, 1843-44 Vásárra menő oláh család

Barabás Miklós, 1846 – Nemzeti divatkép (akvarell)

Élete nehéz időszaka volt a Bach-korszak, amely után 1859-ben lehetővé vált a Képzőművészeti Társulat megalakítása. A társulat kezdeményezője és 1862-től haláláig az elnöke volt. 1867-ben Pest városának képviselőjévé választották. Önéletrajza kiváló pályarajz és kordokumentum. Barabás hosszú művészi pályája során, a művészet elméleti kérdéseivel is behatóan foglalkozott, s ebbéli tevékenységének elismeréséül választotta levelező tagjává a Magyar Tudományos Akadémia.

1877-ben ünnepelték meg zajos külsőségek közepette ötvenéves művészi jubileumát, ám ezt követően is még hosszú időn keresztül festett fiatalos buzgalommal, míg 1898. február 12-én a halál ki nem vette kezéből az ecsetet.

Barabás Miklós, 1847 - Liszt Ferenc zeneszerző,

zongoravirtuóz

Barabás Miklós, 1842 A Lánchíd alapkőletétele

Barabás Miklós, 1838 Adam Clark

A Lánchíd tervezője

Barabás Miklós, 1838 Williem Thierney Clark

A Lánchíd építője

Barabás Miklós, 1864 A Lánchíd alapkőletétele

Barabás Miklós Az Al-Dunasor a görög templommal 1843-ban

(akvarell)

Barabás Miklós, 1848Gróf Széchenyi István

Barabás Miklós, 1836 (vázlat)

Gróf Széchenyi István

Barabás Miklós CrescenseSzéchenyi

István felesége

Barabás Miklós, 1843Arab férfi (Egy dervis)

Barabás Miklós, 1845Eötvös József

Barabás Miklós Petőfi Sándor(Metszett)

Barabás Miklós, 1848Gróf Batthyány Lajos

miniszterelnök

Barabás MiklósGörgey Artúr honvédtábornok

Barabás Miklós, 1853I. Ferenc József

Barabás Miklós, 1849 - Kovács Schmidt Emma, Nagy Sándor

József menyasszonya(akvarell)

Barabás Miklós, 1854

A Dégenfeld-család

Barabás Miklós, 1853Galambposta

Barabás MiklósEmanoil Gojdu (Godzsu Manó)

Barabás Miklós, 1856 – A meny megérkezése

Barabás Miklós, 1836Teleki József

Barabás Miklós, 1861 Teleki László

Barabás Miklós, 1884Arany János

mario.capelluto@terra.com.br http://hu.wikipedia.org/wiki/Barab%C3%A1s_Mikl%C3%B3s http://www.terminartors.com/painterdetailed?ID=704

http://www.hung-art.hu/index-hu.html http://www.sabercultural.com