Vezetői számvitel konzultáció1 BA Képzés - Távoktatás tagozat

2014.03.21.

Előadó: Sisa Krisztina A.

Számviteli Intézeti Tanszék

Kötelező irodalom

Kardos Barbara - Sztanó Imre - Veress Attila:

A vezetői számvitel alapjai Saldo 2012.

Kardos – Miklósiné – Sisa - Szekeres – Veress: Példatár a vezetői számvitel alapjaihoz Saldo 2012.

Az előadáson és gyakorlatokon kiadott feladatok és esettanulmányok

2000. évi C. törvény a számvitelről

2

Tantárgyi követelmények az útmutató

alapján

Aláírás feltétele:

A félév folyamán egy házidolgozatot kell megírni az előírt határidőre!

3

A vizsgadolgozatok általános felépítése: Megnevezés Elérhető pontszám Minimális pontszám

I. „Dolgozat” rész:

1. Elméleti kérdések 15 -

2. Gyakorlati feladat 10 -

3. Gyakorlati feladat 10 -

4. Gyakorlati feladat 15 -

Összesen: 50 - II. Minimumkérdések:

Minimumkérdések 10 6! 4

Tárgyalásra kerülő témakörök

• A vezetői számvitel fogalmi körülhatárolása, területei, módszerei

• Költségtani bevezető – Költségek csoportosítása

• Önköltségszámítás – Önköltség fogalma

– Kalkulációs séma, kalkulációs tételek

– Önköltség kalkuláció fajtái

– Kalkulációs módszerek

Induljunk a kályhától! A számvitel az a gyakorlati tevékenység, amelynek eredményeként a gazdálkodó

szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről valósághű, objektív képet kapunk.

Célja: A gazdasági rendszerrel kapcsolatba

kerülők INFORMÁCIÓKKAL való ellátása, döntéseik jövőbeni meghozatalának

megalapozásához.

6

Ki(k) lehet(nek) a számvitel által előállított információk címzettjei?

• KÜLSŐ FELHASZNÁLÓK • BELSŐ FELHASZNÁLÓK

7

PÉNZÜGYI SZÁMVITEL: • könyvvezetés

• bizonylati rend

• leltárkészítés

• értékelés

• eredményszámítás

• beszámolórendszer

• Könyvvizsgálat

• közzététel

VEZETŐI SZÁMVITEL

Vezetői számvitel

• A számvitelnek egy olyan területe, amely olyan információkat szolgáltat a vezetők részére, amelyek segítségével a teljesítmények növelhetők, a költségek (ráfordítások) csökkenthetők, vagyis az eredmény maximalizálható.

8

Hasonlítsuk össze a pénzügyi és vezetői számvitelt!

PÉNZÜGYI SZÁMVITEL

• Törvény szabályozza

• Múltbeli eseményekre fókuszál

• A vállalkozás egészét mutatja be

• Az információk jellemzően értékben jelennek meg

VEZETŐI SZÁMVITEL

• A vállalkozó szabályozza

• Nemcsak múltbeli eseményeket „közvetít”

• „kisebb egységekre” IS fókuszál

• Az információk értékben és mennyiségben is megjelenhetnek

9

Vezetői számvitel és a Költséggazdálkodás kapcsolata

• A vezetői számvitel fókuszában a költséggazdálkodás áll!!

• Miért???

10

Költséggazdálkodás fogalma röviden

• Fogalma: A rendelkezésre álló termelési tényezők (eszközök, munkaerő) takarékos, ésszerű felhasználására irányuló tevékenység.

• Nem mindenáron való költségcsökkentés a cél.

• Cél: A költségekkel minél nagyobb vállalkozási teljesítményre kell törekedni.

11

Költséggazdálkodás fogalma részletesebben

Magában foglalja:

• a költségek tervezését és normázását

• a költségek bizonylatolását és utalványozását

• a költségek elszámolását (főkönyvi és analitikus)

• a költségek elemzését

• a költségek ellenőrzését

• a költségek kalkulációját

• a költségek információrendszerének kialakítását.

12

Alapfogalmak tisztázása

Kiadás:

Pénzügyi fogalomként: a kiadás pénzeszközcsökkenést jelent

Költség:

Az erőforrás-felhasználások pénzben kifejezett értéke.

Ráfordítás:

Az időszaki értékesítés bekerülési értéke, másrészt az értékesítéstől független költségek, illetve az eredmény terhére elszámolt ráfordítások összege.

13

Költség és kiadás „viszonya”

Alapesetek:

• A pénzkiadás megelőzi a költség felmerülését.

• A költség elszámolása megelőzi a kiadás elszámolását.

• A kiadás és a költség felmerülése, elszámolása egybeesik.

14

A költségek csoportosítása

A termelési költségek a tervezés, az elszámolás és az elemzés szempontjainak megfelelő főbb csoportosítási lehetőségei a következők:

• megjelenési forma, • összetétel (összetettség), • tervezés, utalványozás, elszámolás módja, • termelési folyamattal való kapcsolat, • a termelés volumenének (a költségjellemző) változására való

reagálás, • az önköltség kalkulálhatósága • a fedezeti sémában való megjelenés • befolyásolhatóság szerint.

15

Az önköltségszámítás fogalma

Kalkuláció

16

Önköltségszámítás Gazdasági számítás

Mit jelent az önköltségszámítás?

Fogalma:

Az önköltségszámítás egy olyan kalkulációs tevékenység, amelynek középpontjában a vállalkozás által létrehozott javakhoz felhasznált erőforrások pénzben kifejezett értékének meghatározása áll.

17

Az önköltségszámítás tárgya

KALKULÁCIÓS EGYSÉG:

• termék

• termékcsoport

• technológiai folyamat, munkaművelet

• szolgáltatás

• rendelés

• termelési egység

18

Kalkulációs időszak

A kalkulációs időszak, egy olyan időintervallum, ami alatt egy mérhető teljesítményegység előállításra kerül. A kalkulációs időszak lehet:

• egy óra, egy hét, egy hónap, egy negyedév, egy év

• egy termelési ciklus

• egy rotáció

19

Az önköltségszámítás legfontosabb feladatai

• adatszolgáltatás a saját termelésű készletek

– értékeléséhez,

– könyvviteli elszámolásához

• vállalati döntések előkészítése („előzetes önköltségszámítás”)

• a döntések végrehajtásának utólagos ellenőrzése, elemzése („utólagos önköltségszámítás”)

20

Milyen költségeket „engedjünk” („kell beleengednünk”) az eszközök önköltségbe a

törvényi szabályozás szerint?

2000. évi C. törvény 51. § (1): Az eszközök bekerülési (előállítás) értékének részét képezik

azok a költségek, amelyek • az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése,

rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek,

• az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbá

• az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók.

21

Tekintsük a következőket! Egy vállalkozás egy gyártó gépsoron A, B és C típusú terméket

gyártja. A tárgynegyedévi gépköltségek a következők: Karbantartási költség 120 EFt/hó Gépi energia 2 000 EFt/tárgynegyedév Értékcsökkenési leírás 1 200 EFt negyedévente (lineáris leírás) Gépi idő igénybevétel az egyes termékek esetében: A termék 240 gépóra B termék 160 gépóra C termék 100 gépóra

Mennyi gépköltséget „engedjünk” bele az egyes termékek

önköltségébe?

22

Milyen költségek nem vehetők figyelembe az önköltség meghatározásakor?

2000. évi C. törvény 51. § (4):

Értékesítési költségeket és az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási költségeket és az egyéb általános költségeket – az eszközértékelés alapjául szolgáló – közvetlen önköltség nem tartalmazhat.

23

Értékesítési költségek

Az értékesítéssel kapcsolatos

• csomagolási, szállítási költségek, bizományi díjak,

• a késztermékek, (az értékesítésre váró áruk) raktározási költségei,

• az értékesítő részlegek és irodák költségei,

• a reklám, a propaganda és a piackutatás költségei.

AZ ÖNKÖLTSÉGNEK NEM RÉSZE!

24

Egyéb általános költségek

Ilyen költségek:

• az alapítás-átszervezés költségei

• a kutatással kapcsolatos költségek,

• garanciális javítás költségei.

AZ ÖNKÖLTSÉGNEK NEM RÉSZE!

25

Igazgatási költségek

Az igazgatási költségek között a központ, a gyár, az üzem, és az egyéb költséghelyek irányítási és igazgatási költségei találhatók. Itt kell elszámolni • a költséghelyek irányításának dologi és személyi

költségeit, • az üzemi és központi épületek értékcsökkenési

leírását, • valamint a vállalat egészét érintő költségeket. A központi irányítással kapcsolatos költségeket az

önköltség meghatározásakor NEM LEHET figyelembe venni!

26

Önköltség kategóriák „egyből” közvetlen költségek + az előállítással szoros kapcsolatban lévő költségek =ELSZÁMOLT KÖZVETLEN ÖNKÖLTSÉG + Felosztásra került korábban közvetett” költségek =KALKULÁLT KÖZVETLEN ÖNKÖLTSÉG + Értékesítési költségek, egyéb általános költségek,

felosztásra nem került igazgatási költségek =TELJES ÖNKÖLTSÉG

27

Alapkérdés: Hogyan befolyásolja az eredményt a választott önköltség kategória?

28

Válasz

1) Ha az összes késztermék készlet értékesítésre kerül, akkor az eredményt nem befolyásolja a választott önköltség kategória.

2) Ha az összes készlet nem kerül értékesítésre az üzleti évben, akkor minél magasabb az önköltség, annál több eredmény keletkezik.

3) A közvetett költségek értékesítéstől függetlenül a felmerülés évének eredményét terhelik.

4) Az önköltség részét képező közvetlen költségek az értékesítés időszakának eredményét csökkentik.

29

Az önköltségszámítás fajtái

• ELŐKALKULÁCIÓ

• KÖZBENSŐ KALKULÁCIÓ

• UTÓKALKULÁCIÓ

30

Önköltségszámítás a tevékenység megkezdése előtt

• Előkalkuláció (tervkalkuláció) az a gazdasági-műszaki tevékenység, amellyel a vállalkozó a termelés (tevékenység) megkezdése előtt – a műszaki és technológiai előírások figyelembevételével – meghatározza a termék (szolgáltatás) várható önköltségét.

31

Az előkalkuláció feladata

A TERVEZETT ÖNKÖLTSÉG meghatározása!

32

Az előkalkuláció módszerei

• Műszaki normákon alapuló előkalkuláció

• Összehasonlító számításokon alapuló előkalkuláció

33

Az előkalkuláció célja

• új termékek és típusváltozatok árainak meghatározása,

• a már kialakított árak ellenőrzése,

• önköltségcsökkentési tervek készítése,

• költség- és eredménytervek összeállítása,

• egyéb gazdasági kalkulációk elkészítése,

• elszámolóárak kialakítása

34

Önköltség számítás a tevékenység megkezdése után

• A közbenső kalkuláció lényege, hogy a kalkulációs időszak közben (a termelési folyamat befejezése előtt) ellenőrzési és beavatkozási célból meghatározzuk a termék önköltségét.

35

Önköltség számítás a tevékenység befejezésekor

• Az utókalkuláció az a műszaki-gazdasági tevékenység, amellyel a vállalkozó a tevékenység befejezése után, illetve az üzleti év végén az elszámolásokban gyűjtött költségek alapján a termék (szolgáltatás) tényleges közvetlen önköltségét kiszámítja.

36

Utókalkuláció=Befejezett termelés értékének kiszámítása

• Nyitó befejezetlen termelés értéke

• + Tárgyidőszaki összes ráfordítás

• - Záró befejezetlen termelés értéke

• =Befejezett termelés értéke

37

Hogyan állapíthatjuk meg a befejezett termelés értékét?

A/ Záró befejezetlen termelés leltári értékéből kiinduló módszer

Lépései:

1. Záró befejezetlen termelés értékének megállapítása készültségi fok alapján

2. Befejezett termelés értékének meghatározása

B/ Egyedi termékek lezárt utókalkuláción alapuló módszere

A felmerült költségeket munkaszámonként kell gyűjteni!

38

Az utókalkuláció legfontosabb céljai és feladatai

• Információszolgáltatás a mérlegérték meghatározáshoz

• adatszolgáltatás az áralakulás, az árszínvonal ellenőrzéséhez, elemzéséhez,

• adatszolgáltatás a következő időszaki gazdasági kalkulációkhoz,

• információszolgáltatás a következő időszaki nyilvántartási árak kialakításához,

• ellenőrző adatok biztosítása az újítások értékeléséhez, a gazdasági döntések helyességének vizsgálatához,

• stb.

39

Az önköltségszámítással kapcsolatos törvényi előírások

Törvényi előírás 1

• A számviteli törvény 62. § (2) alapján a saját termelésű készletet bekerülési értéke az 51. § értelmében számított előállítási költség, vagy az utókalkulációval meghatározott, illetve a norma szerinti közvetlen önköltség, vagy a FIFO módszer szerint meghatározott előállítási költség.

Törvényi előírás 2

• Az egyszerűsített éves beszámolót készítő gazdálkodó a saját termelésű készletek mérlegértékének meghatározásakor a számviteli törvény 98. § (b) alapján egyszerűsített módszert alkalmazhat. A saját termelésű készletek (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, növendék-, hízó, és egyéb állatok) önköltségét eladási árból kiindulva „felülről” is számolhatja.

40

Az önköltség megállapításának lehetőségei a sztv. alapján

• a közvetlen önköltségbe tartozó költségek kigyűjtésével (tényleges önköltséges nyilvántartás,

• norma alapján (normatív kalkulációval,

• eladási árból kiindulóan (CSAK EÉB!),

• utókalkulációval (tervezett önköltséges nyilvántartás).

41

A „felülről” számított önköltség levezetése

• ELADÁSI ÁR

• - kalkulált haszon

• - várhatóan felmerülő költségek

• „felülről” számított ÖNKÖLTSÉG

42

Az önköltségszámítással kapcsolatos törvényi előírások

Törvényi előírás 3 • A gazdálkodónak a számviteli politika keretében el kell

készítenie a kapcsolódó szabályzatokat is. A szabályzatok tartalmát a gazdálkodó a sajátosságokat figyelembe véve önállóan alakítja ki. A számviteli törvény 14. § (5) alapján a következő szabályzatokat kell elkészíteni:

a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát;

b) az eszközök és a források értékelési szabályzatát; c) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső

szabályzatot; d) a pénzkezelési szabályzatot

43

Az önköltségszámítással kapcsolatos törvényi előírások

Törvényi előírás 4

• Az önköltségszámítási szabályzat elkészítése alól a 14. § (6) alapján mentesül az egyszerűsített beszámolót és az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó, továbbá a 14. § (7) bekezdésben meghatározott értékhatárt el nem érő vállalkozó.

Törvényi előírás 5

• A számviteli törvény 14. § (7) alapján amennyiben a gazdálkodó eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely

üzleti évben az 1 milliárd forintot vagy a költségnemenkénti költségek együttes összege az 500 millió forintot meghaladja, akkor az azt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, végzett szolgáltatások 51. § szerinti önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ezen kötelezettség alól a későbbiek során - a feltételek ismételt teljesülése esetén - sem mentesül.

44

Az önköltségszámítási szabályzat

1 ) Az önköltségszámítás tárgya, azaz a kalkulációs egységek kijelölése.

2 ) A kalkulációs séma (a költségtényezők tagolása) A kalkulációs tételek tartalmának meghatározása. 3 ) Kalkulációs módszerek megállapítása 4 ) A költségfelosztás vetítési alapjainak meghatározása 5 ) A kalkulációs időszak meghatározása, a kalkulációk

készítésének időpontja, gyakorisága 6 ) A költségszámítás bizonylati rendje 7 ) Az utókalkuláció és a könyvvitel adatai egyezősége

biztosításának módja 8 ) Felelősség az önköltségszámításért

45

Egy „ajánlott” kalkulációs séma 1. Közvetlen anyagköltség 2. Igénybe vett szolgáltatás értéke 3. Közvetlen bérköltség 4. Kiegészítő fizetések, bérpótlékok, egyéb bér, prémium, jutalom 5. Személyi jellegű egyéb kifizetések 6. Bérjárulékok 7. Félkész termék továbbfelhasználása 8. Gyártási különköltség 9. ELSZÁMOLT KÖZVETLEN ÖNKÖLTSÉG 10. Felosztásra került, elszámolás szempontjából közvetett költségek 11. Melléktermék (-) 12. KALKULÁLT KÖZVETLEN ÖNKÖLTSÉG 13. Értékesítési költségek, egyéb általános költségek, felosztásra nem került

igazgatási költségek 14. TELJES ÖNKÖLTSÉG

46

Kalku

lációs tételek

47

Befejezett termelés értékének megállapítása

A befejezett termelés értékének megállapítása a következő alapösszefüggéssel (is!) számolható:

Nyitó befejezetlen termelés értéke (1) + „egyből” közvetlen költségek (2) + felosztott költségek (3) + félkész termék továbbfelhasználás (4) - Hulladékmegtérülés (5) - Záró befejezetlen termelés értéke (6) =Befejezett termelés értéke (7)

48

Az önköltségszámítás hagyományos módszerei

49

Az önköltségszámítás főbb módszerei

• Osztókalkuláció

• Pótlékoló kalkuláció

• Tevékenység alapú kalkuláció

• Normatív kalkuláció

• Vegyes kalkuláció

50

Az osztókalkuláció fajtái

• Egyszerű osztókalkuláció

(homogén terméknél)

– egylépcsős

– kétlépcsős

• Egyenértékszámos osztókalkuláció (rokontermékeknél)

– egylépcsős

– kétlépcsős

51

Mit jelent a rokontermék?

• A rokontermékek azonos alapanyagból, azonos technológiával készülnek, de anyagszükségletükben és megmunkálási idejükben eltérnek egymástól.

52

Példa (Egylépcsős osztókalkuláció)

A vállalat tárgynegyedévi termeléssel kapcsolatos információi a következők:

• termelés összes költsége 1 100 EFt

• termelés 11 000 méter

Megoldás:

KÖZVETLEN önköltség=1 100 EFt/11 000 méter=

=100 Ft/méter

53

Példa (Kétlépcsős osztókalkuláció)

Az időszaki termelés összes költsége felosztott üzemi költség nélkül 1 600 EFt. Az üzemi költségek 800 EFt. Az időszak elején és végén befejezetlen termelés nincs. Az elkészült termék mennyisége 1 000 méter. A vállalkozás az időszakban 800 méter terméket értékesített 400 EFt értékesítési költség mellett. A központi irányítás költségeinek összege 450 EFt, az egyéb általános költségek összege 150 EFt.

Feladat: 1. Határozza meg 1 méter késztermék közvetlen önköltségét, ha az

üzemi költségek nem kerülnek felosztásra! 2. Számítsa ki a termék közvetlen önköltségét, ha az üzemi költségek

teljes összegükben felosztásra kerülnek! 3. Mennyi lesz a termékek teljes önköltsége? 4. Határozza meg a késztermékek mérlegértékét! 5. Számítsa ki a késztermék közvetlen önköltségét az üzemi költségek

figyelembe vételével, ha a befejezetlen termelés nyitó állománya 200 EFt, a záró befejezetlen termelés értéke pedig 360 EFt!

54

Egyenértékszámos osztókalkuláció (A rokontermékek önköltségszámításának

módszere)

Példa:

A tárgyidőszakban 2 000 kisméretű, 3 600 közepes és 600 darab nagyméretű terméket gyártottak. A befejezett termelés értéke 32 000 EFt, ebből anyagköltség 12 000 EFt, a többi személyi jellegű költség.

Hogyan lehet kiszámolni a három méretű termék (rokontermékek) közvetlen önköltségét? (vezértermék a közepes termék)

55

Ismerni kell a termékek anyag és időszükségletét is!

Megnevezés Kisméretű Közepes Nagyméretű

Anyagigény 10 kg/db 16 kg/db 20 kg/db

Munkaidő norma 20 perc/db 25 perc/db 35 perc/db

Ezek ismeretében már „igazságosan"

szétoszthatók a költségek!

56

Egyenértékszámok meghatározása

Egyenértékszámok Kisméretű Közepes Nagyméretű

Anyag norma

alapján

Munkaidő norma

alapján

57

Termelés átszámítása vezértípusra

Termelés vezértípusban az anyagnormák alapján meghatározott egyenértékszámok segítségével=

Termelés vezértípusban az időnormák alapján meghatározott egyenértékszámok segítségével=

58

Vezértípus önköltségének kiszámítása

Megnevezés Közepes

Közvetlen

anyagköltség

Közvetlen személyi jellegű

költségek

Közvetlen önköltség

59

„Többi” termék önköltségének meghatározása

Megnevezés Kisméretű Nagyméretű

Közvetlen

anyagköltség

Közvetlen személyi

jellegű költségek

Közvetlen

önköltség

60

Példa az egylépcsős egyenértékszámos osztókalkulációra

Egy vállalat 50 000 liter terméket termelt a vizsgált időszakban 6 050 EFt összes

elszámolt költséggel. Az elkészült termékek mennyiségi adatai és az egyenértékszámok a következők:

Termékek Mennyiség Egyenértékszámok

1. számú 25 000 liter 1,5

2. számú 15 000 liter 1,0

3. számú 10 000 liter 0,8

Összesen 50 000 liter

Feladat:

Határozza meg az egyes termékek közvetlen önköltségét!

61

Megoldás

Termelés vezértípusban=

=25 000*1,5+15 000*1+10 000*0,8=60 500 liter

Vezértípus önköltsége=6 050 EFt/60 500 liter=100 Ft/liter

1. számú termék önköltsége=100*1,5=150 Ft/liter

3. számú termék önköltsége=100*0,8=80 Ft/liter

62

Az egyenértékszámos osztókalkuláció lépései

1. Befejezett termelés értékének megállapítása kalkulációs tételenként

2. Vezértípus kijelölése

3. Egyenértékszámok meghatározása

4. A természetes mértékegységben meghatározott termelés átszámítása vezértípusra

5. Vezértípus önköltségének kiszámítása

6. „Többi” termék önköltségének meghatározása

63

Pótlékoló kalkuláció

A közvetett költségek felosztásának módszere pótlékkulcs felhasználásával

64

Pótlékoló kalkulációról általánosságban

Hol alkalmazható?

• Többféle termék, eltérő technológia

Mi a célja?

• A közvetett költségek igazságos alapokon történő felosztása a termékekre.

65

Pótlékoló kalkulációval kapcsolatos alapfogalmak

Vetítési alap:

Természetes mértékegységben (naturáliában) vagy értékben meghatározható termelési tényezőt értjük, amelynek mértéke és változása a legjobban befolyásolja a közvetett költségek összegének és gyártmányonkénti mértékének alakulását.

Pótlékkulcs = Felosztandó költség / Vetítési alap

Diktált pótlékkulcs Tényleges pótlékkulcs

66

A pótlékoló kalkuláció fajtái

• Egylépcsős (globális)

közvetett költségek felosztása egyféle vetítési alappal

• Többlépcsős (válogató)

közvetett költségek felosztása többféle vetítési alappal

67

Példa a globális pótlékoló kalkulációra

Egy vállalkozás háromféle terméket állít elő („A”, „B”, „C”). A termékek elszámolt közvetlen költsége 2 000, 2 200, illetve 2 700 EFt. A termékek anyagigénye 900, 1 100, illetve 1 200 kg. A „felosztásra váró” üzemi költségek összege 1 600 EFt.

Feladat:

Számítsa ki a termékek kalkulált közvetlen költségét, ha az üzemi költségek felosztása az anyagigény alapján történik!

68

Példa a válogató pótlékoló kalkulációra

Egy üzemben A és B terméket gyártanak. Az egyes termékekről a következő információkat ismeri:

Megnevezés A termék B termék

A termékekre közvetlenül elszámolt költségek 1 200 EFt 2 000 EFt

Ebből: közvetlen bérköltség 650 EFt 1 350 EFt

Gépóra igény 3 gó 5 gó

Nyitó készlet 0 db 0 db

Előállított mennyiség 1 200 db 1 000 db

Értékesített mennyiség 800 db 600 db

A termelőüzem közvetett költségeinek összege 1 600 EFt, a központi irányítás összes költsége 2 100 EFt, az értékesítés közvetett költségei 2 000 EFt.

69

Feladat:

1. Határozza meg a termékek kalkulált közvetlen önköltségét, ha termelőüzem összes költsége felosztásra kerül a termékekre és a felosztás

a) az igénybevett gépóra arányában,

b) a közvetlen bérköltség arányában történik!

2. Számítsa ki a termékek teljes önköltségét, ha termelőüzemi költségek felosztása a gépóra alapján, a központi irányítás költségei a kalkulált közvetlen önköltség alapján, az értékesítési költségek felosztása pedig az értékesített mennyiség alapján arányosan történik!

70

1. feladatrész a) pont

• Gépóra felhasználás összesen=

• Pótlékkulcs=

• A termékre elszámolható termelőüzemi közvetett költség=

• B termékre elszámolható termelőüzemi közvetett költség=

71

1. feladatrész a) pont

Megnevezés A termék

Ft/db B termék

Ft/db

Közvetlenül elszámolható költségek

egységköltsége

Felosztott üzemi költség

KALKULÁLT Közvetlen önköltség

72

1. feladatrész b) pont

• Közvetlen bérköltség

• Pótlékkulcs=

• A termékre elszámolható termelőüzemi közvetett költség=

• B termékre elszámolható termelőüzemi közvetett költség=

73

1. feladatrész b) pont

Megnevezés A termék

Ft/db B termék

Ft/db

Közvetlenül elszámolható költségek

egységköltsége

Felosztott üzemi költség

KALKULÁLT Közvetlen önköltség

74

2. feladatrész megoldása

• Kalkulált közvetlen költség összesen=

• Pótlékkulcs= • A termékre elszámolható központi irányítási költség=

• B termékre elszámolható központi irányítási költség=

• Értékesített mennyiség összesen=

• Pótlékkulcs=

75

2. feladatrész megoldása

Megnevezés A termék

Ft/db B termék

Ft/db

KALKULÁLT Közvetlen önköltség

Felosztott központi irányítás költségei

Felosztott értékesítési költségek

Teljes (ön)költség

76

Normatív kalkuláció

77

Normatív kalkulációról általánosságban

Hol alkalmazható?

• Tömeggyártásnál vagy sorozatgyártásnál

Hogyan történik az önköltség megállapítása?

• A „termékreceptekben” meghatározott normák tervezett ára alapján.

78

Normatív kalkulációval kapcsolatos alapfogalmak

Norma:

Egy olyan tervezett paraméter, ami megmutatja, hogy egy termék gyártásához szükséges erőforrásból várhatóan mennyi kerül felhasználásra.

Normaváltozás:

Az eredeti norma egy a vállalkozástól független tényező vagy egy előre elhatározott döntés miatti változása.

Folyó norma=Norma + Normaváltozás

Normaeltérés:

A tényleges norma és a folyó norma közötti eltérés.

79

Anyagfelhasználási norma

• Olyan műszaki, gazdasági számításokra épülő követelményt jelent, amely megadja, hogy adott műszaki-gazdasági feltételek mellett egységnyi termék meghatározott minőségben történő előállításához milyen mennyiségű anyag szükséges.

Nettó norma + hulladék Bruttó norma = 100 % + selejt Beszerzési norma

Anyagkihozatali mutató=(Nettó norma/Bruttó norma)*100 %